K Ö Z L E M É N Y E K
BUDAPEST TELEPÜLÉS-ÖVEZETEINEK K IA LA K U LÁ S A , A Z UTOLSÓ ÉVTIZED N É P M O Z G A L M Á N A K Ö VEZETEK SZERINTI STRU KTÚ RÁJA* PÁPAI
BÉLA
E g y n agyváros kom p lex vizsgálatakor az egyes városövezetek dem ográfiai struktúrájának alakulása, különbségei sok hasznos felvilágosítással szolgál hatnak. A város egyik-m ásik zónájában roham osabb a népesség fejlődése, m int a többiben , egyikben m agasabb a házasodási, a születési és a halálozási arány, m int a m ásikban, s általában az egyes városrészek népessége foglal kozás, m űveltség, lakáshelyzet, anyagi viszon yok és egyéb más ism érv tekin tetében egym ástól gyakorta lényeges eltérést m utat. M indez nyilvánvaló következm énye annak, h og y a történelm i fejlődés során ható telepítő erők, a város szerkezetét, belső képét kialakító tén yezők — döntően a társadalmi és gazdasági fejlődés — nemcsak a városképet form álják és a várostestet differenciálják, hanem egyúttal szinte övezetekre határolható társadalmi ta gozódást is eredményeznek. A társadalmi — s ebből is közelebbről m eg határozva a gazdasági és m űveltségi viszon yok ban m egm utatkozó — k ü lön bözőségek viszon t törvényszerű eltérésekkel alakítják a term észetes nép m ozgalm at. A várostest és a városi társadalom területi differenciálódása természetesen más képet m utat a kapitalista és ism ét más jellegzetességet — s azzal egyre ellentétesebbet — a szocialista városépítés történelm i korszaká ban. A szocialista városépítés ugyanis már kezdetével eleve lezárja a jelentős mértékben spekulációra épülő anarchisztikus kapitalista vá rosfejlődés k or szakát azáltal, h ogy számos kapitalista telepítő erőt (pl. telekspekulációt, a közlekedés m eghatározott érdekek szerinti vonalvezetését, az iparszervezés bizonyos m ód jait stb.) m egszüntet v a g y átalakít, életbelépteti a tervszerű séget és az új lakások elosztásával m eghiúsítja az egyes társadalm i rétegek kasztszerű elkülönülését. É ppen e körülm ények m iatt látszik indokoltnak és célszerűnek annak vizsgálata, h ogy az u tóbbi időkben B udapesten v é g b e m ent társadalmi, gazdasági fejlődés m egváltoztatta-e, v a g y sem a dem ográfiai kép település-övezetek szerinti struktúráját. E lőre kell bocsátanunk, h ogy e kérdés valam ennyi oldalának bem utatása helyett csak egy vázlat össze állítására, illetve néhány főkérdés m egvilágítására vállalkozhatunk. A T E L E P Ü L É S - Ö V E Z E T E K ÉS A V Á R O S S Z E R K E Z E T K I A L A K U L Á S A
A kapitalizm us s vele együtt a városiasodás a kiegyezés után erőteljes fejlődésnek indul. A gyárak m aguk köré gyű jtik m unkásaikat, a jó anyagi viszon yok élvezői m egterem tik és elfoglalják a zárt lakótelepeknél egészsége sebb életm ódot biztosító villanegyedeket, a gazdasági helyzetük m iatt olcsóbb lakásba kényszerülők — ha új építkezés árán is — a családi házas perem településeken keresnek otthont. A m unkahelyek által a városba v o n z o tt vidék i is elsősorban a „szélek en ” telepedett le. A fejlődés folyam atában fo k o zó erőt jelen tett a három testvérváros — Pest, B uda, Óbuda — 1873-ban történ t * A szerző által alkalm azott övezet beosztás nem egyezik a népszámlálási övezetekkel, ez utóbbiak ugyanis kerületrészek alapján készültek. (S zerk.)
326
KOZLEMÉN YE K
egyesítése is. Szorosabb értelemben v e tt telepítés- és közlekedéspolitikáról tulajdonképpen azóta beszélhetünk. A főváros fejlődését történelm ileg hat szakaszra oszthatjuk, e szakaszok a régi, centrális városszerkezet fejlődése mellett az övezetek kialakulásának egyes szakaszait is jelzik. A századfordulóval lehatárolható első fejlődési periódusban (1867 — 1900) lényegében az urbanizáció első stádium ában, Pest belső bérházövezetének és gyári övezetének s részben külső gyári településének alapvető, de még szag gatott s nem eléggé zárt kon tú rjai alakulnak ki, B udán pedig a belső övezet ben m utatkozik némi terjeszkedés. A z urbanizáció második periódusára (1900 — 1910) az első nagyobb parcel lázások, a városm ag m egduzzadása, a pesti oldal sugaras rendszerű további kiterjeszkedése s Buda — főleg belső s részben külső övezetének — nagy arányú fejlődése jellem ző. A pesti oldalon legjelentősebb a mai X IV . kerület (Zugló és R ákosfalva) terjeszkedése. E z a korszak az előbbinél n agyobb m érvű iparosodást is ered m ényezett. E korszak végén Újp est már „ren d ezett tanácsú” városi rangot kap, Kispesten megépül a W ekerle-telep s ugyanakkor e város erősen iparosodik is. A városm ag duzzadását — a későbbiekben szóba kerülő népesedési folyam at m ellett — jó l m utatja az épületek számának növekedése. Budapesten 1869-ben az épületek száma alig haladja túl a 9300-at, 1910-re viszont ez a szám csaknem megkétszereződik (18 035-re növekszik). A népesség száma K is-B udapesten ugyanezen időszakban 280 349-ről 880 371-re gyarapodott. A fejlődés harmadik szakaszát (1910 — 1918) az első világháború terheli és irányítja. A legerőteljesebb konurbáció ekkor következik be. A háború m egterem ti Csepel óriási ipargócát, önálló településsé alakul Pestlőrinc, Sas halom, R ákoshegy s tovább terjeszkedik Kispest. Jelentősen fejlődik Buda belső övezete. Bérházakkal, villákkal, családi házakkal ekkor épül ki R ózsa d om b, Istenhegy és Gellérthegy. E korszakban m indenesetre a városm ag duzzadása m egakad. H a a periódus határát átlépjük s az 1925. évi adatot vesszük szemügyre, azt látjuk, h ogy az épületek száma pl. 1910-től 1925-ig 18 035-ről mindössze 21 631-re gyarapodott. Természetesen ez elsősorban a háborúnak tulajdonítható. A népesség száma az 1910. évi 880 371-ról 1920-ig 928 996-ra nőtt. B udapest m integy 49 000 (5 ,5 % -os) népszaporulatával szem ben viszont a peremrészek népessége kb. 73 000 fővel (31 ,7 % -k a l) lett több. A negyedik periódus 1918-tól lényegében 1933-ig — a válság lezajlásáig — számítható. A mai perem területek telek-parcellái ebben az időben igen sok gazdára találnak. A lakásínség, s általában az olcsóbb megélhetés keresése sok budapesti polgárt az elővárosokba vezet. Ennek jellem zéséül elég ha m egem lítjük, h ogy 1920 és 1930 k özött pl. a Belvárosban 11,1% -kal, a Teréz-, E rzsébet- és Józsefváros belterületén pedig 3 ,1 —5 ,8 % -k a l apadt a népesség száma. U gyanakkor részben a belterületről elvándorlókkal, részben a v id ék ről és az elcsatolt országterületről felköltözőkkel a belső agglom erációs terü letek (mai perem kerületek) népessége m integy 4 4 % -k a l gyarapodott. A z elővárosi gyűrü-övezetnek lényegében m indegyik települése tovább terjeszkedett (kialakulnak a tulajdonképpeni m unkásvárosok), viszon t m agá nak B udapestnek a pesti oldalán ez időben terjeszkedés úgyszólván nem volt. A cityképződés ugyan a m últ század végén már m egkezdődött, de — m int a fentebbi, a népesség számának apadására v on atk ozó adatok is m utatják — e korszakban folyik erőteljesen. Ismeretes, a citynek bizonyos esetekben jellegzetességei közé tartozik, h ogy ott igen kicsi az állandó laksűrűség, hiszen itt foglalnak helyet a közigazgatási, kulturális stb. intézm ények. Budán a belső övezet völgyes részeiben és részben a hegyoldalakon folyik a vegyes, családi ház és villaépítkezés, illetőleg H ű vösvölgy, Zugliget, Pasarét, Farkasrét települési form áját alakítgatják többn yire kertes villa negyedekké, s részben — akkor még — nyaraló zónává. Óbuda fejlődésében tulajdonképpen m egm arad a kisvárosi jellegnél. A fejlődés ötödik szakasza az 1933. és 1939. k özötti évekre tehető. L én ye gében felfelé ívelő korszak ez, de a háború kitörése igen szűk határok közé szorítja. A fejlődés alapját a lüktetőbb gazdasági élet terem ti meg. Meg
KÖZLEMÉNYEK
327
jegyezzü k , h ogy 1930 — 1939 k özött épült a nagy-budapesti lakóházak jóv a l töb b m int negyedrésze. E z időben m ind a pesti, m ind a budai oldalon g y a k o rivá válnak a családi ház építések. A belsőbb városrészek közül egyetlen szám ottevő zóna kiépülése esik erre a korszakra, m égpedig az Újlipótvárosé, am ely kifejezetten tőkés építkezés eredménye. A Boráros teret L á gym án yos sal összekötő — mai Petőfi — híd 1937-ben történt befejezése bizon yos mér tékben élénkítőleg hat a budai építkezésekre. Szám ottevő terjeszkedésre azonban a háború m iatt nem kerülhetett sor. A felszabadulás után az újjáépítés befejeztével, az államosítás után m eg születnek a város tervszerű továbbfejlesztésének feltételei, jólleh et a főváros városrendezési tervének jóváh agyása m ég csak néhány h ónapja történt meg. H a egy s más szem pontból kevésbé is, de a városrendezés és a tervszerű városfejlesztés szem pontjából kétségtelenül nagy jelentősége van annak, h ogy a belső agglom erációs övezetet 1950-ben B udapesthez csatolták. A z utolsó évtized városépítése, főleg a lakótelepi, nagy laksűrűségű, fel old ott, sok zöldterülettel ellátott lakóterületek kiképzésére törekedett. Jelen tősebb lakótelepi építkezések : a X I I I . kerületi Thälm ann utcai, a X IV . kerü leti N agy L ajos király úti, Kerepesi úti, a IX . kerületi Üllői úti, a X I . kerü leti Lágym ányosi, a II. kerületi Zsigm ond téri, a III. kerületi H évízi úti stb. Budapest világvárossá fejlődésének legfontosabb korszakát tekintettük át vázlatosan, s ennek során világosan kitűnt, h ogy az egyes városrészek az adott
328
KÖZLEMÉNYEK
társadalmi-gazdasági fejlődés hatására s a topográfiai viszon yok kü lön böző sége folytán egym ástól eltérő jellegűvé form álódtak. K ü lön b öző övezetek alakultak ki. B izonyos tagozódásra utal a közigazgatási kerületi beosztás is, ennek meghatározásánál azonban nem az övezetek szerinti tagoltság, hanem közigazgatási szem pontok voltak irányadók. D em ográfiai vizsgálódásra ezért alkalm asabbak a település-övezetek, annál is inkább, mert m int m ondottuk, ez bizonyos társadalmi rétegeződést is jelent. A z övezetek hálózatának egységes részekre bontása igen nehéz, sőt lehetetlen. A betelepültség jellege sok helyen ugyanis meglehetősen kevert, az adatolt szétválasztásra viszont nincs m ód. E nnek ellenére — n agyobb egységekben gon dolk odva is — elég éles elhatárolásra kínálkoznak lehető ségek. A beépítettség jellegét alapul v é v e a k övetkező taglalást alkalm azzuk : 1. P e st b első b é r h áz ö v e z e te (V ., V I ., V I I ., V I I I ., I X . k erü let) ; 2. P e st b első g y á ri és csa lá d i ház ö v e z e te ( X . , X I I I . , X I V . k e rü le t) ; 3. P e st k ü lső g y á ri és csa lá d i ház ö v e z e te (I V ., X I X . , X X . , X X I . k erü let) ; 4. P e st k ü lső család i ház és falusias ö v e z e te ( X V ., X V I ., X V I I . , X V I I I . k erü let) ; 5. B u d a b e lső ö v e z e te (I ., II ., X I . , X I I . k erü let) ; 6. B u d a k ü lső ö v e z e te (I I I ., X X I I . k erü let).
KÖZLEMÉNYEK
329
A településövezeteknek az előbbiek szerinti kialakítását a beépítettség jellegén túl az is indokolja, h ogy a nagyobb, összefüggő ipari területek ehhez viszonylag jól igazodnak. A z ipari kom plexum ok ugyanis az alábbiak szerint csoportosíthatóak : ú jp e sti ip a ri k o m p le x u m (I V . k e rü le t, m in t P e st k ü lső g y á ri és csa lá d i ház ö v e z e t része) ; a n g y a lfö ld i ip a r i te rü le t ( X I I I . k erü let, m in t P e st b e lső g y á r i és csa lá d i ház ö v e z e t része) ; a k ő b á n y a i ip a rte rü le t ( X . k e rü le t, m in t P e st b e lső g y á r i és csa lá d i ház ö v e z e t része) ; a P e st-d é li, fe r e n c v á r o si ip a rte rü le t ( I X . k erü let, m in t P est b e lső b é r h á z ö v e z e t része. E z te h á t it t n é m i to rz ítá st ad ) ; a csep eli ip a ri k o m p le x u m ( X X I . k erü let, m in t P e st k ü lső g y á ri és csa lá d i ház ö v e z e t része) ; a B u d a -d é li, lá g y m á n y o s i ip a rte rü le t ( X I . k e rü le t, m in t B u d a b első ö v e z e té n e k része. A je lle g e t b iz o n y o s m é rté k b e n m e g tö r i) ; a B u d a -é sza k i ip a rte rü le t ( I I I . k e rü le t, m in t B u d a k ü lső ö v e z e té n e k ta rtoz ék a ).
A N É P E S E D É S I FOL Y A M A T Á T T E K I N T É S E
A m in t a város terjeszkedése, ú gy a népesedési folyam at is szakaszokra tagolható. A szakaszok határainak megszabásánál azonban itt a népszám lá lásokhoz kell igazodnunk. A korábbiak során hellyel-közzel már utaltunk arra, h ogy kb. 1910-ig' B udapest (K is-B udapest) erőteljes benépesülése tapasztalható, m ajd ezután a növekedés m egakad, bekövetkezik a konurbáció, a nagyarányú elővárosiasodás, ami elsősorban abban ju t kifejezésre, h ogy a környéki településeken bevándorlás révén igen jelentős néptöm örülés indul m eg, am elyet a B uda pestről történő kitelepülés is táplál.
1. A népesedés és a n ép sű rű ség alakulása Изменения в населении и плотность населения Population Changes and Density
330
KÖZLEMÉNYEK
H a az 1. táblán bem u tatott legfontosabb adatokból képzett viszon yszá m okat vizsgáljuk, különösen két jelenség tűnik fel : egyrészt az, h ogy a B udapestet körü lvevő, ma már közigazgatásilag is a főváros részét képező és a budapestinél kb. három szor kisebb népsűrűségű település-övezet (a külső gyári és családi ház övezetek) népesség-fejlődése m indig felülm últa a fő v á ro sét, másrészt, h ogy a vidékiek bevándorlásának aránya évtizedről évtizedre csaknem következetesen fok ozód ott. Ugyanakkor a term észetes szaporodást jellem ző adatok már arra is utalnak, h ogy a népm ozgalm i viszon yok a v á ros mag és a peremrészek k özött egyre élesebben elkülönülnek olyannyira, h ogy K is-B udapesten a születési m ozgalom nagyfokú hanyatlása folytán a harm in cas években m ár term észetes fogyás következik be. 2.
A nép esség szám ának n ö v ek ed ése; a bevándorlás a rá n ya a n épesség tényleges gyarapodásában Рост численности населения ; соотношение миграции по фактическому приросту населения Growth of the Population Number ; Immigration Ratio in the Effective Population Increase A népesség számának növekedése (% ) (1)
Budapesten
az 1950-ben Budapesthez csatoll településeken (3)
Budapesten
az 1950-ben Budapesthez csatol L településeken (3)
20,2 5,5 8,2 15,9
78,2 31,7 44 ,6 25,0
55,7 63,5 96,4 100,0
73,7 76,1 88,1 84,1
Időszak
1901— 1911— 1921— 1931—
1 9 1 0 ____ 1920 ____ 1930 ____ 1941 ____
A bevándorlás a tényleges gyarapodás % -ában (2)
331
KÖZLEMÉNYEK
A m i a belső zónák benépesedését ille t i: ezeknél helyzetükből adódóan egym ástól is, de részben a fentiekben leírt folyam attól is eltérő fejlődés m ent végbe. A nagy területű, korabeli I. kerület (a későbbi II., X I ., X I I . kerület, tehát B uda belső övezete) népességszáma pl. 1910-ben még' csak 72 000 fő volt, a k övetkező három évtized alatt viszont több m int kétszeresére em el kedett, úgyszólván teljes egészében odavándorlásból. U gyanakkor a már 1910-ben is sűrűn lakott, kisterületű, belső bérház övezetes kerületekben a népesség gyarapodása jó v a l kisebb méretű (pl. a IX . kerületben 2 6 % -o s), v a g y egészen jelentéktelen volt. E gyes kerületekben pedig (pl. a V III. kerü letben 1 % -kal) csökkent a lélekszám. A city kialakulásának folyam atát a korabeli IV. kerület (m ai V. kerület belső része) népességszámai szemléltetik világosan : N é p e s s é g s z á m ...................
18S0
1906
1930
28 627
26 22 7
25 172
A népesség száma a fővárosban éppúgy m int a környéken, a II. v ilá g háború előrehaladásával jelentősen csökkent. 1945 után a lakosság visszavándorlása meglehetősen gyors ütem ben m egindult, de az 1949. évi népszám láláskor N agy-B udapest népessége az 1941. évinél m ég 7 % -kal kevesebb volt. B udapest ipara 1950 után erős iram ban tov á b b fejlőd ött. A lakosság a fok ozott m unkaerőszükségletet nem fedezhette. Szükség v o lt tehát a v id ék ről ideáramló munkaerőre. A z indokoltnál n agyobbm érvű bevándorlás révén viszont B udapest népességszáma rendkívüli m ódon m egnőtt. A 3. tábla adataiból jó l látható a gyarapodás ütem e, valam int az, hogy a népesség szá mának növekedésében a vidékről Budapestre áramló lakosság v o lt a fő té nyező. 3. A lerm észeles szaporodás és a bevándorlás halasa a budapesti n ép esség szám ának alakulására1 Эффект естественного прироста и иммиграции на динамику численности населении в Будапеште Effect of Natural Increase and Immigration on the Budapest Population Figures
Év
1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960
...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ...................... ......................
A népesség szám a2 (1000 fő)
A népesség számának növekedése illetve csökkenése (-)
(1)
(2)
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
590 630 690 730 770 810 830 850 780 770 790 807
40 60 40 40 40 20 20 — 70 — 10 20 17
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000
A népesség gyarapodásából (csőkké nőséből) m ekkora hányad ju t a természetes szaporodásra, illetve fogyásra (-) (3) 20,6 14,8 24,7 25,9 49,2 88,4 47,8
—
2,5 0,8
—
vándorlási különbözei re (4) 79,4 85 ,2 75,3 74,1 50,8 11,6 52,2 100,0 97,5 99,2 100,0
332
KÖZLEMÉNYEK
A gyors ütem ben benépesült B udapest lakosságának jelentős h ányada telepedett le — m ind a budai, m ind a pesti oldalon — a belső övezetben, tehát a nagy bérházakban. Pest belső bérházövezetében — az 1960. január 1-én ta rtott népszámlálás szerint — a népesség 28,5 % -a , Buda belső övezetében pedig a népesség 17 ,6 % -a élt. A z 1949. és 1960. év k özötti időszakban történt változásokat figyelve, a két övezetre v on atk ozó adatokból kitűnik az is, h o g y amíg a pesti belső bérházövezetes zónában 1949-ben a népesség nagyobb hányada élt, m int 1960-ban, addig B uda belső övezetében ennek fo rd íto ttja tapasztalható. Budán ugyanis a V árban történt helyreállítások, s az érintett kerületekben végbem ent lakásépítések, valam int a lakások egyenletesebb elosztása (lakásleválasztások, társbérletesítések) k övetkeztében a befog a d ó képesség jelentősen fok ozód ott. Pesten viszont töb b lakóépületet, ille tv e épületrészt közigazgatási célokra vettek igénybe és így a laksűrűség k én y szerű intézkedésekkel történt növelése ellenére e zónában az em lített budai övezetnél kevesebb lakos k aphatott lakást. A töb b i övezetben a népesség területi megoszlásának aránya lényegében alig vá ltozott, noha a népesség száma m indenütt m egnőtt. Pest belső gyári és családi ház övezetében m integy 41 000, a külső gyári és családi ház övezet ben 36 000, a falusias jellegű zónában 30 000, B uda külső településein pedig 17 000 fő a népesség tényleges gyarapodása. 1. T erü let, nép esség, n ép sű rű ség település — övezetek szerint Территория, население, плотность населения по населенным поясам Area, Population, Population Density by Settlement Zones
A 4. tábla adatai jó l érzékeltetik, h ogy a város határaitól a city felé haladva, a nagyterületű, többn yire laza beépítésű, a széleken néhol falusi
KÖZLEMÉNYEK
333
karakterű ritkábban lak ott övezeteket egyre nagyobb népsűrűségű lakóterü let váltja fel. Bár a népsűrűség nem kizárólagos jeg y e a városi jellegnek, ném i tá m pon tot mégis n yú jt. A z általunk használt övezeti tagoltságban a népsűrűség igen tág határok k özött szóródik. A legnagyobb népsűrűségű pesti belső bérházövezetben pl. egy k m 2-re kb. 13-szor annyi népesség ju t, m int a legritkábban lakott pesti külső falusias zónában és kb. 6-szor annyi, m int B uda belső öveze tében. Mindez annak következm énye, h ogy B udapest igen nagy kiterjedésű területének mindössze harmadrésze lakott, a tö b b i m ező- és kertgazdasági, erdő, ipari stb. terület. A Pest falusias részei közé tartozó és a főváros 22 kerülete közül legnagyobb kiterjedésű (61,9 km 2) X V I I . kerületnek pl. 7 0 % -a m ezőgazdasági terület. A z ilyen falusias karakterű vá rosövi településeket nem a városias jelleg, hanem a városm aggal fennálló funkcionális életközösség teszi B udapest közigazgatási részévé. A z elm ondottakkal kapcsolatban m eg kell jegyeznünk, h og y az utolsó évtized alatt a népsűrűség valam ennyi zónában jelentősen fok ozód ott. A nö vekedés B uda belső övezetében érte el a legnagyobb m értéket (2 4 ,7 % ), m ajd sorrendben B uda külső övezete (1 7 ,0 % ), Pest falusias zón ája (1 5 ,3 % ), Pest belső gyári zón ája (1 4 ,3 % ), Pest külső gyári és családi ház övezete (1 3 ,3 % ) következik, és a sort Pest belső városm agja zárja le 6 ,3 % -o s gyarapodással A H Á Z A S S Á G K Ö T É S I ÉS A S Z Ü L E T É S I M O Z G A L O M
A term észetes népm ozgalom vizsgálata során — célunknak m egfelelően — csupán a legutolsó évtized során észlelt főeredm ények településövezetek szerinti tagozódását figyeljük meg, s alapjában v év e arra keresünk feleletet, h og y az 1945 utáni társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulás eredm énye zett-e bizonyos kiegyenlítődést e téren, va gy sem, illetőleg h ogy ilyen ten dencia található-e Budapesten. A távolabbi m últ k épét — különösen a jelenleg általunk alkalm azott tagoltságban — nem áll ugyan m ódunkban m egrajzolni, de ezt helyettesí tendő, a fejlődés megítélése érdekében álljanak itt a követk ező sorok D r. Szél Tivadar 1929-ben m egjelent egyik m unkájából : ,,A belső, a gazdag város részekben a lakosok születési aránya alacsony, a külteleké, k ü ö n ö se n ; ahol a legszegényebb ipari proletariátus lakik, meg magas. A city helyzete a szü letés-statisztika szem pontjából : m inim um . . .” M ajd m áshelyütt : ,,. . . a belterületek lakossága m indig alacsonyabb születési m u tatóval bír m int a külső, vagy éppen legkülső részeké. Madzsar szerint a kültelek Budán közel 34,1 % 0-es,” Pesten 31,4 °/00- es születési m utatóval bír, a belteleké ezzel szem ben Budán 23,3 %o, Pesten a körúton belül 16,9 % 0, azon kívül 25,5 %o körül volt. A kültelek aránya Óbudán m axim um , 50 % 0 fölé szökött. A leg kisebb beltelki részarányok az V. k er. a N agykörútig, a IV. ker. s a V III. k er. a N agykörútig, 12 — 14 %o k özött váltakoztak.” A házasságkötések tekintetében hasonló v o lt a helyzet. ,,A kerületek népességének házasodási hajlandóságára von atk ozó vizsgálataink érdekes tanulsága v olt, h ogy a házasságkötési arányszám . . . egyre n agyobb, amint a főváros k özp on tjá ból, a leggazdagabb városrészből kifelé haladunk a sze gényebb, de jo b b családias érzésű népesség, v a g y éppen a periféria felé.” (6) A mi elemzésünkben a jelenlegi és a m últbeli helyzet összevetésénél ter mészetesen nem általában az értékek nagyságrendi különbözőségére kell fel figyelni, hanem az egyes városrészek k özötti arányokra. E z u tób b it vizsgálva a közelm últ n y ú jtotta kép igen érdekes és tanulságos. A z 5. tábla adatai m indenekelőtt arról tesznek bizon yságot, h ogy az egyes zónák k özött sem a házasságkötési, sem a születési m ozgalom ban — az 1950-es évek első felében éppúgy, m int a m ásodikban — m ár korántsem találhatók nagy különbségek, noha elkülönülés kétségtelenül van . A legala csonyabb — de európai nagyvárosi viszonylatban egyébként közepes érték nek megfelelő — házasságkötési arányt (10,3 % 0) az 1951—55. évek átlagá ban Pest falusias övezetében találhattuk, viszon t ez az arányszám m egköze líti az ekkor legjobb értéket felm utató pesti belső bérház övezeti aránynak
oo CO
A házasságkötések (1) az 1 9 5 1 - 55. évelt iitlagában (2) Terület szám szerint ('1)
meg oszlása %-ban (5)
A z élveszületések (7
az 1 9 5 6 --60. évek ;itlagában (3)
1000 lakosra
szám szerint
(0)
(4)
m eg oszlása %-ban (5)
az 1 9 5 1 - 55. évek átlagában (2)
1000 lakosra
szám szerin L
(6)
(4)
m eg oszlása %-ban (5)
1
az 1 9 5 6 --60. évelt ; llagában (3)
1000 lakosra
szám szerint
(0)
(4)
meg oszlása %-ban (5)
1000 lakosra (6)
7 061
33,6
13,0
5 357
30,7
10,3
8 977
28,7
16,5
4 723
26,5
9,1
P est belső g y á ri és családi ház ö v e zete
3 620
17,2
11,9
3 078
17,7
9,6
5 175
16,6
17,1
3 211
18,0
10,0
P est külső g y ári és család i ház öv ezete
3 431
16,4
11,5
3 199
18,3
10,6
5 504
17,6
18,5
3 199
18,0
10,6
. P est k ü lső családi ház és falusias ö v e zete ............................
2 256
10,8
10,3
2 158
12,4
9,6
3 914
12,5
17,8
2 431
13,7
10,8
. B u d a belső ö v ezete
3 385
16,1 .
11,0
2 582
14,8
8,2
5 592
17,9
18,1
2 942
16,5
9,4
. B u d a k ülső ö v ezete
1 234
5,9
11,1
1 064
6,1
9,3
2 085
6,7
18,8
1 293
7,3
11,2
6
0,0
—
1
0,0
—
6
0,0
—
—
20 a93
100,0
17 439
100,0
31 253
100,0
17,5
17 799
. Ism eretlen
..............
. Builajjesl összesen. .
11, s
9,7
— 100,0
— 9,9
KÖZLEMÉNYEK
P est b első bérház ö v ezete .....................
KÖZLEMÉNYEK
335
8 0 % -át, a budapesti átlagnál pedig csak 1 2 ,7% -k al alacsonyabb. A falusias zóna házassági m ozgalm ában tapasztalható hullám zások n agyjából m eg egyeztek a mezőgazdasági népesség, a vidék (községek) házassági m ozgalm á nak változásaival. A z adatok tov á b b i vizsgálata arra a következtetésre vezet, h ogy a gyári településövezetek népm ozgalm a egyre inkább a városm ag n épm ozgalm ához igazodik. K ülönösen az 1956 — 60. évek átlagát tartalm azó házasságkötési és születési adatok jelzik ezt m eggyőzően. A z arányszám ok csökkenése m ind a házasságkötéseknél, m ind a születé seknél valam ennyi zónában általános, de az apadás főleg a születéseknél nagyarányú. E zt részben előm ozdította a m űvi vetélések szabályozásáról szóló intézkedések 1954-ben kezdődő és azóta fokozódó enyhítése is. A z ö v e zetek szerinti struktúrából látható, hogy a fogam zásgátlással, illetőleg a v eté léssel valam ennyi övezet lakossága — lényegében tehát minden társadalmi réteg — él. A születési m ozgalom hanyatlása az évtized m ásodik felében az évtized első éveihez képest — egy kivételével — m indegyik övezetben m eg haladja a 4 0 % -o t. A legnagyobb esést (48,1 % -o t) a budai belső városrészben találjuk. A z általános születéscsökkentési hajlandóság kifejezésre ju t abban is, h ogy az 1956 — 1960. évek átlagában legmagasabb születési aránnyal rendel kező B uda külső övezetének arányszáma a budapesti átlagot csak 13,1 % -kal m úlja felül, Pest belső gyári övezetének aránya pedig az állaggal m egegyezik. N em kétséges viszont, h ogy a zónák k özött észlelhető kiegyenlítődési ten dencia ellenére, a legalacsonyabb értékek m ind a pesti, m ind a budai oldalon m ég m ost is a belső városrészek esetében figyelhetők meg. A H A L Á L O Z Á S ÉS A C S E C S E M Ő H A L Á L O Z Á S
A halandóság területi differenciáltságára von atk ozó következtetések ki alakítása — a házasságkötésekkel és főleg a születési m ozgalom m al szem ben — biztonságosabb, ugyanis a halandóság nagyarányú hullám zásával és annak okaival nem kell számolnunk, míg pl. a születések tekintetében a m űvi v e té lések kapcsán ilyet is figyelem be kellett venni. A halálozási arány a m ásodik világháború után — eltekintve az 1945 —1946-os évek magas halandóságától — egyre csökkent, az utolsó évtizedben pedig stagnált, egyik évről a m ásikra többn yire csak árnyalati változásokat tapasztalhattunk. E z a m egállapítás lényegében a főváros valam ennyi zónájára érvényes, a belső városrészekre éppúgy, m int a városszéli övezetekre. A házasságkötési és születési m ozgalom m al foglalkozó fejezetben hang súlyoznunk kellett azt a körülm ényt, h ogy egyes övezetek k özött m egindult ugyan a kiegyenlítődési folyam at, de a város falusias jellegű zón ája egyelőre inkább kapcsolódik a vidékhez, m int a városm aghoz. A halálozásoknál ezt a jelenséget nem tapasztaljuk. A z 1951—55. évek átlagában ezer lakosra Pest belső bérházövezetében 10,4, a falusias övezetben pedig csaknem ugyanannyi, 10,6 haláleset ju tott. Nem különbözik a helyzet az évtized második felében sem, amikor az előbbi zóna arányszáma 10,9 % 0, az utóbbié 10,4 % 0 volt. A z itt jelentkező különbséghez — a belterületi többlethez — viszont tudnunk kell, h ogy az ellenforradalom alatt történt halálozások úgyszólván teljesen a belső kerületeket érintették. E jelenség legfőbb okát vélem ényünk szerint abban kell keresni, h ogy a vidékit jóv a l felülmúló fővárosi szintű egészségügyi ellátottságban a város külső része éppúgy részesül, m int a belső. S ez m indenképpen k edvező irányú fejlődést eredményez. T ovább vizsgálva az adatokat feltűnik, h ogy a gyári települési n egye dek lakosságának halálozási aránya m ind az átlagnál, m ind a belterületek arányszámánál kedvezőbb, ami minden valószínűség szerint a népesség kor összetételének különbözőségéből ered. L egkedvezőbb a helyzet Buda belső övezetében, ahol az arányszám az 1950-es évek első felében kb. 12 % -kal, a m ásodikban pedig m in tegy 10 % -kal a fővárosi átlag alatt maradt. Mielőtt a csecsemőhalálozás területi struktúrájáról szólnánk és n éhány
33ß
1
Halálozások (1)
szám szerint (4)
meg oszlása %-ban 1 (5)
az 1951
m eg oszlása %-ban (5)
10(10 lakosra
szám szerint
(0)
(4)
1000 lakosra
szám szerint
(6)
(4)
73 ^
Terület
Csecsemőhalálozás (7)
az 1956— 60 . évek átlagában (3)
i
az 1951 —55. évek ; tlagában (2)
meg oszlása %-ban (5)
állagában 1000 elve sz iilötlre (8)
az 1956 —60. évek í (ingába (3) szám szerint (4)
íooo
m eg oszlása %-ban (5)
élvcsziilöt! (8)
5 G58
31,7
10,4
5 677
31,3
10,9
592
30,0
66,0
242
27,0
51,2
2. Pest belső g y á ri és család i ház ö v e ze te
2 973
16,7
9,8
3 102
17,1
9,7
334
16,9
64,5
177
19,9
55,2
3. Pest külső g y á r i és család i ház ö v e ze te
3 004
10,9
10,1
2 943
16,2
9,7
357
18,1
65,0
158
17,7
49 ,5
4. P est külső csa lá d i ház és fa lusias ö v e z e L e .............................
2 320
13,1
10,0
2 348
13,0
10,4
243
12,3
62,0
111
12,4
4 5 ,6
5. B uda b első ö v e ze te
2 708
15,2
8,8
2 876
15,9
9,1
309
15,6
55 ,2
138
15,4
16,8
0. B ud a külső ö v e ze te
1 128
0,3
10,2
1 143
6,3
9,9
139
7,0
66,7
67
7,5
52,1
26
0,1
—
45
0,2
—
3
0,1
—
1
0,1
—
17 S23
100,0
IS 134
100,0
1977
100,0
894
100,0
7. Ism eretlen
..............
8. B udapest összesen. .
10,0
10,1
03,3
30,2
KÖZLEMÉNYEK
1. Pest belső bérház ö v e ze te .....................
KÖZLEMÉNYEK
337
m egjegyzést tennénk a halálokokról, rá kell m utatnunk arra, h ogy B udapest az általános halandóság tekintetében az európai városok k ö zö tt közepes helyet foglal el, csecsemőhalálozási arányával viszont a legutolsók közé tartozik annak ellenére, h ogy jelentős javulási folyam at m ent végbe. A javulás mér tékét jelzi, h ogy ezer élveszülöttre az 1951—55. évek átlagában 63,3, az 1956 — 60. években pedig m ár jó v a l kevesebb, 50,2 egy éven aluli korban meghalt ju tott. L átható tehát, h ogy az általános halandóság alakulásában a csecsemőhalálozásnak jelentős szerepe van , különösen ha figyelem be vesszük, h ogy az 50 % o 'es csecsemőhalálozási arányszám nem a legkedvezőbb. A z előbbiek során hangsúlyoztuk, hogy Pest belső gyári övezete halálo zási arányszámával a töb b i városrész k ö zö tt előnyös helyet foglal el. Itt viszont arra kell a figyelm et felhívnunk, h ogy az 1950-es évek m ásodik felé ben a csecsem őhalandóság ebben a zónában v o lt a legm agasabb (55,2 %o)A legkedvezőbb arányszám okat Pest falusias zónájában és B uda belterületén találjuk (45,6, ill. 46,8 %„). A z eddigiek során csak a nyers halálozási arányszám alakulásával fog lakoztunk. Sajnos, a halálozás szerkezeti és minőségi összetételének vizsgála tához nem áll rendelkezésünkre elegendő adat, így ennek hiányában a k or viszonyok különbözőségét kiküszöbölő standard m utatókról is lem ondva, meg kell elégednünk néhány haláloki főcsop ort bem utatásával. A z egy éven aluliak körében az újszülöttkor bizonyos betegségei (szülés utáni légzéshiány és tü d őelégtelenség, a különböző szülési sérülések, az ú j szülött tüdőgyulladása, koraszülöttség stb.) jelentik a v ezető halálokot. Természetesen ez valam ennyi zónában érvényes. E haláloki fő cso p o rt legna gyobb súllyal éppen Pest belső gyári negyedében szerepel, ahol m int m on dottuk, legm agasabb a csecsemőhalandóság. Itt e vezető halálok okozta halan dóság 32,18 % 0, míg a falusias városrészben 27,90 % 0, B uda külső részein pedig — a városövezetek közül a legalacsonyabb — 27,27 %„. Az előbbi haláloki főcsoport után következm én yei alapján sorrendben a légzőrendszer betegségei (influenza, lebenyes tüdőgyulladás stb.), a v ele született fejlődési hibák, m ajd az emésztőrendszer betegségei, a fertőző beteg ségek s végül az idegrendszer és az érzékszervek betegségei következnek. Ezekkel kapcsolatban főleg azt kell kiem elnünk, h ogy általában valam ennyi nél a viszonylagos legjobb hely B uda belső övezetének ju t, s a legrosszabb többn yire a gyári negyedeknek. A z általános halandóság identifikált vizsgálatának kényszerű elhagyása ellenére ú gy véljük, bizon yos tájékozódást nyerünk néhány fő halálok átte kintéséből is. Budapesten a halandóság csökkenésében igen jelentős szerepe volt a tb c és általában a fertőző betegségek leküzdése terén elért eredm ényeknek. A fertőző betegségekre visszavezethető halandóság m integy három negyed részét okozza a tbc. Ennek területi differenciáltságában lényegében a k orá b biak során már többször m egállapított jellegzetességet észleljük, n evezete sen azt, h ogy e betegség legtöbb áldozatot a gyári negyedekből s legkeveseb b et Buda belterületéről szed. A falusias övezet elég szorosan a gyári negye dekhez zárkózik. Örvendetes viszont, h ogy a város valam ennyi település egységén jelentős javulás tapasztalható. Ennek ellenkezője m utatkozik a rák esetében, amelynek halandósága következetesen romlik, jóllehet az arány szám növekedésében szerepe lehet a betegség korábbinál biztosabb felism eré sének is. A z adatok tanúsága szerint a rák legnagyobb m értékben a belső város mag lakosságát sújtja. Itt 10 000 lélekre az 1951 — 52. évek átlagában 17,6, az 1957 — 58. évek átlagában pedig 21,5 rákhalálozás ju tott. Ü gy véljük, ez főleg a korviszonyokkal van összefüggésben. A szívbetegségek által ok ozott halálozás javu ló tendenciát m utat v a la m ennyi övezetben, noha az arányszám színvonala még magas. A javulás m inden bizonnyal a jó gyógyszerek és a hatékony m űtéti beavatkozások eredménye. A legm agasabb arányszám ot Pest falusias településén találjuk (19 5 1 - 5 2 - b e n 28,0 % 00, 1957—58-ban 23,3 % 00). Ez m inden valószínűség szerint abból ered, h ogy ennek az övezetnek egyes részein sok az idős korban levő nyugdíjas. 22 D em ográfia
338
KÖZLEMÉNYEK
1. P e st b első bérh á z ö v e ze te 2. P est b első g y á ri és család i ház ö v e z e te ........................ 3. P est k ü lső g y á ri és család i ház ö v e z e te ........................ 4. P e st kü lső család i ház és fa lu sias ö v e z e t e ................. 5. B u d a b első ö v e z e te . . . . 6. B u d a k ü lső ö v e z e te . . . . 7. Ism eretlen .......................... 8. B ud apest összesen
...
17
2,33
10
1,89
30
4,11
17
3,2 2
11
2,5 0
7
2,03
15
3,41
13
3,62
7
1,50
7
2,0 6
26
5,57
16
4,5 5
5 6 2
1,44 1,32 1,17
4 5 1
1,53 1,52 0,74
12 11 6
3,45 2,42 3,51
8 6 4
2,8 7 1,98 3,3 2
48
1,84
34
1,75
100
3,83
64
3,28
X I V . Ve leszületett fejlődés i hibák
\ I. A z idegrendszer és az érzékszeruek betegségei 1. P est b első b érh á z ö v e ze te 2. P est b első g y á ri és családi ház ö v e ze te ........................ 3. P est k ü lső g y á ri és család i ház ö v e ze te ........................ 4. P est k ü lső család i h á z és fa lu sias ö v e z e t e ................. 5. B u d a b első ö v e z e te . . . . 6. B u d a kü lső ö v e z e te . . . . 7. Ism eretlen .......................... 8. B ud apest összesen
...
14
1,92
8
1,61
45
6,17
34
6,16
9
2,05
6
1,59
26
5,92
22
6,3 8
7
1,50
8
2,35
21
4,49
23
6,90
6 4 2
1,73 0,88 1,17
3 5 1
1,15 1,37 0,74
22 18 7
6,33 3,96 4,09
18 22 11
6,88 6,86 8,11
42
1,01
31
1,57
139
5,33
130
6,68
X V . A z jszülöttkor bizonyos letegségei
VI I I . A légzőrendszer betegségei 1. P e st b első b é rh á z ö v e ze te 2. P est b első g y á ri és család i h á z ö v e z e te ........................ 3. P e st k ü lső g y ári és család i h á z ö v e z e t e ........................ 4. P est k ü lső csa lá d i h á z és falusias ö v e z e t e ................. 5. B u d a b első ö v e z e te . . . . 6. B u d a k ü lső ö v e z e te . . . . 7. Ism eretlen .......................... 8. B ud apest összesen
.. .
77
10,55
43
8,15
245
33,57
167
31,55
47
10,69
36
10,44
144
32 ,76
111
32,18
62
13,27
36
10,57
126
26,97
107
31 ,28
51 41 13
14,67 9,02 7,60
28 23 18
10,51 7,16 13,26
84 144 50
24 ,17 31,68 29,22
73 98 37 1
27 ,90 30,03 27 ,27
291
11,15
184
9,49
793
30,38
594
30,62
KÖZLEMÉNYEK
339
Tanulm ányunkban B udapest városrészeinek kialakulásával, m ajd b e népesedésével foglalkoztunk és az utolsó évtized adatai alapján ism ertettük a dem ográfiai főeredm ények területi-szerkezeti összetételét. Befejezésül a végső következtetéseket az alábbiak szerint foglalh atju k össze. A z a társadalm i-gazdasági fejlődés, am ely Budapesten a kiegyezés után a felszabadulásig végbem ent a várost nemcsak területileg, de társadalm ilag is differenciálta olyannyira, h ogy az egyes városrészek — és itt k özv etv e részben társadalmi rétegek — népm ozgalm ában jelentős eltérések keletkez tek. A szocialista városépítés korszakában végbem ent fejlődés, átalakulás viszont a népm ozgalom ban bizon yos fokú kiegyenlítődést eredm ényezett. A különböző területi zónák halandósága — főleg az egységes egészségügyi ellátottságra visszavezethetően — úgyszólván teljesen egységes, de a házas ságkötési és a születési m ozgalom ban sincsenek m ár szám ottevő különbségek, noha — különösen a falusias karakterű övezetben — elkülönülés m ég van. Ismételten említést kell tennünk arról, h ogy vizsgálódásaink k örét és m élységét a rendelkezésünkre álló adatok elég szűkre szabták. E gy nagy 22*
340
KÖZLEMÉNYEK
kérdés-kom plexum m al — az egyes városrészek népességének különböző dem ográfiai ism érvek szerinti állapotával, műveltségi, foglalkozási viszon yai val, korösszetételével stb. — e tanulm ányban nem foglalkoztunk, jólleh et a m ost felvázolt jelenségek okainak kibontására az ilyen adatok nyújtanának lehetőséget. Ezek az adatok az 1960. évi népszámlálás anyagaként jelenleg feldolgozás alatt vannak, elemzésük így csak az elkövetkező hónapokban tör ténhet meg. IRODALOM 1. Dr. Vagács A n d rá s: Budapest településföldrajzi vázlata. Természet és Társadalom, 1955. évi 4. szám, 198 —202. old. 2. Pápai Béla : Budapest túlnépesedéséről. M egyei és Városi Statisztikái Értesítő, 1958. évi, 12. sz. 54 1—555. old. 3. Jankouich István : A városszerkezet és Budapest újjáépítése. Városi Szemle, 1946. évi, 3 — 4 sz., 2 0 2 -2 2 4 . old. 4. Dr. M elly J ó z se f: N agy-B udapcst közegészségügyi vonatkozásban. 158. old. 5. Dr. Thirring Lajos : N agy-Budapest népessége. 112. old. 6. Dr. Szél Tivadar : A budapesti házasságok. 426. old. 7. Dr. Szél Tivadar : A születések alakulása Budapesten és az európai nagyvárosokban. B uda pest, 1929. 281 old. 8. Pápai Béla : Az újszülöttkori halálozás egyes kérdései Budapesten és néhány európai nagy városban. Demográfia, 1960. évi 3 —4. sz., 447 — 458. old. 9. Budapest népességi, gazdasági, szociális és kulturális viszonyairól. K SH Budapest Városi Igazgatósága J 12/1955. sz. jelentése. 10. E gyéb kéziratos anyagok.
ДИНАМИКА ПОЯСОВ РАССЕЛЕНИЯ В Б У Д А П Е Ш Т Е ; СТРУКТУРА ЕСТЕСТВЕННОГО И МЕХАНИЧЕСКОГО Д В И Ж Е Н И Я Н А С Е Л Е Н И Я ПО П О Я С А М В Т Е Ч Е Н И Е ПОСЛЕДНЕГО ДЕСЯТИЛЕТИЯ Р езю м е
В данном исследовании авторы останавливаются на образовании кварталов города Будапеш та и их заселении и затем на основании данных за последнее десятилетие излагаю т территориальный состав важ нейш их демографических результатов последнего десятилетия. А вторы устанавливают, что капиталистическое общ ественн о-эконо мическое развитие, последовавш ее за К омпромиссом (1867 г.) придало городу такую стр у к ту р у , которая означала одновременно такж е и общ е ственное расслоение в территориальном разрезе. Эта дифференциация находит свое выражение в возникновении шести поясов, имеющ их харак терные признаки (см. картограммы). В демографических процессах, по мере развития индустриализации и вслед за ней строительства и вообщ е на основе исторического пол ож е ния, как во внутренних, так и в окрайны х районах города, осущ ествлялось развитие по этапам (см. таблицы № № 1— 3). П осле усиленного заселения гор одского ядра, начиная примерно с 1910 года последовала конурбация. Важнейшим источником роста насе ления пригородов, — подобно р осту населения самой столицы, — было переселение из провинции, но заодно с этим р ост населения пригородов происходил и за счет переселения туда из ядра города, из-за более низ кой квартирной платы и поисков работы. П осле Освобож дения (1945 г.) и в особенности в период с 1950 по 1960 год имело место беспримерное по своим масштабам развитие народонаселения столицы. Данные, содер ж ащ иеся в таблице № 4 показывают, в какой мере этот процесс затронул отдельные кварталы города и какое воздействие он оказал на плотность населения. В дальнейших частях своего очерка авторы исследую т естественное движение населения и ищ ут ответ на вопрос о том, вызвали ли изменения
341
KÖZLEMÉNYE К
(изменение или, соответственно, преобразование факторов заселения, улучш ения материального и кул ьтурного полож ения, усилия, направлен ные па ликвидацию кастовой изолированности отдельных общ ественных слоев и т. д.), происшедшие в период социалистического строительства города некоторое выравнивание в территориальном распределении демо графических явлений, или нет, или, соответственно, наблюдалась ли в Будапеш те такого рода тенденция. Н а основании данных таблицы .TVs 5 авторы устанавливают, что ныне ни в области движ ения вступлений в брак, ни в области движения р о ж д е ний пет больш их различий, хотя некоторая обособленность еще имеет место. О бособленность наблюдается главным образом относительно столичных поясов сельского характера. В связи с рож даемостью авторы указы ваю т па общ ую склонность к сокращ ению числа рож дений, которая проявляется во всех частях города. Останавливаясь на смертности авторы отмечают, что в различных частях города наблюдается в основном одинаковый уровень коэффи циента смертности ; решающим фактором этого авторы считают единое медицинское обслуж ивание. В отношении детской смертности, однако, полож ение не является в такой мере однородным. В фабрично-заводской части города детская смертность является более вы сокой, чем в други х частях города (см. таблицу № 6). В заключительной части очерка авторы останавливаю тся на некото ры х главных причинах наступления смерти, выделяя при этом в области детской смертности некоторы е заболевания новорож денны х, а в области общей смертности случаи наступления смерти от туберкулеза, рака и сердечных болезней, в обои х сл учаях с точки зрения и х удельного веса в различных частях города (см. таблицы № № 7 и 8.)
D E V E L O P M E N T OF
B U D A P E S T ;
OF
THE
DISTRICTS
D E M O G R A PH IC DECADE
BY
OF
S E T T L E M E N T
S T R U C T U R E
OF
THE
LAST
AREAS
Sum m ary In our p a p e r w e h a v e d e a lt w ith th e d e v e lo p m e n t an d g ro w th o f p o p u la tio n in the d iffe re n t d istricts o f B u d a p e st an d b a se d , on th e d a ta o f th e last d eca d e, w e h a v e a c c o u n te d o f th e r e g io n a l stru ctu ra l c o m p o sitio n o f th e d e m o g r a p h ic m a in resu lts. W e h a v e establish ed th a t th e tow n stru ctu re w as sh ap ed b y th e s o c io -e c o n o m ic d e v e lo p m e n t fo llo w in g th e p o litic a l co m p r o m ise o f 18G7. It w as d o n e in a w a y as to b rin g a b o u t a re g io n a l-so cia l in te g ra tio n . T h is d iffe re n tia tio n can b e fo u n d in th e fo r m a tion o f 6 d istricts all o f w h ich h a v e ch a ra cte ristics o f th e ir o w n . (See c a r to g r a m s .) In th e p o p u la tio n p rocess b o t h in th e in n er p a r t o f th e tow n a n d in th e su bu rbs a p e r io d ic d e v e lo p m e n t to o k p la ce fo llo w in g the in d u s tria liz a tio n , su b seq u en t b u ild in g a n d , in g en eral, th e h is to r ic situ a tio n . (See ta b le s 1— 3.) A ft e r a v ig o ro u s g ro w th o f p o p u la tio n in th e to w n n u cleu s, a b o u t 1910, a c o n u r b a tio n set in. T h e g ro w th o f p o p u la tio n b o th in th e su bu rbs an d in th e ca p ita l p r o p e r w as b a sed on th e m igration o f p e o p le from the c o u n tr y b u t the in crease w as fed also b y m ig ra tion from th e to w n n u cleu s, as a result o f lo o k in g fo r less e x p e n siv e d w ellin g s a n d b e tte r liv in g c o n d itio n s. A fte r th e L ib e ra tio n (1 9 4 5 ) a n d e sp e cia lly in th e p e rio d betw een 1950— 1960 an a lm o st u n p re ce d e n te d in crease o f p o p u la tio n set in . D a ta in T a b le 4. sh ow h ow fa r th is p rocess has a ffe c te d the d iffe re n t d istricts a n d to w h a t e x te n t it has ch a n g ed th e d e n sity o f p o p u la tio n . In the fu rth e r p arts o f th e p a p e r w e h a v e stu d ie d th e n a tu ra l p o p u la tio n m o v e m e n t, tr y in g to fin d an an sw er to the qu estion w h e th e r th e ch an g es in th e p e rio d o f socia list tow n b u ild in g (ch a n g e s a n d tra n sfo rm a tio n o f the se ttlin g fo rce s, im p r o v e m e n t in th e m a teria l an d cu ltu ra l situ a tio n , e n d e a v o u rs t o ch a n g e the c a st-lik e sep a ra tion o f th e d ifferen t social stra ta , e tc .) h a v e resu lted in a certain le v e llin g o u t o f in te g ra tio n s b y d e m o g ra p h ic areas o r n o t, a n d w h e th e r su ch te n d e n cie s can b e tra ce d in B u d a p est.
342
KÖZLEMÉNYEK
O n grou n d s o f d a ta in T a b le 5. w e h a v e fo u n d th a t th ere are n o great d ifferen ces in th e m arria ge a n d b irth m o v e m e n ts a m o n g th e d iffe r e n t tow n d istricts a lth o u g h seg re g a tio n still e x ists. A segregation ca n b e fo u n d m a in ly in th e rural zon e arou n d th e tow n . In c o n n e ctio n w ith b irth s w e h a v e ca lled a tte n tio n to th e g en eral te n d e n c y to w a r d s a d e clin e o f th e b irth -ra te w h ich ca n b e fo u n d u n ifo r m ly in all p a rts o f th e tow n . T a lk in g a b o u t d eaths w e h a v e p o in te d o u t th a t th e ra te is m u c h th e sam e in all qu arters o f th e to w n an d in ou r o p in io n th is is m a in ly d u e to a u n iform h ea lth su p p ly . A s to in fa n t m o r ta lity th e situ ation is n o t so u n ifo rm : in th e fa c t o r y d is tr ic t o f th e tow n in fa n t m o r t a lit y is hig h er th an in o th e r p a rts. (See T a b le 6.) In co n clu sio n w e h a v e d e a lt w ith the m ain g rou p s o f d ea th causes a n d a m on g th ese w e h a v e p a rticu la rly p o in te d at certain d iseases o f the p o s tn a ta l age, as fa r as g en eral m o r t a lit y is co n ce rn e d w e d iscu ssed the d e a th rates o f T . B ., ca n cer a n d h eart diseases b y to w n d istricts. (See T a b le s 7. an d 8.)
A D A T O K A SZOVJETU NIÓ NÉPESSÉGÉNEK FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSÁRÓL* DR.
Q Y U L A Y
FERENC
A z elmúlt év végén újabb érdekes adatokat tartalm azó közlem ény jelent m eg a legutóbbi szovjet népszámlálás anyagából. E z a közlem ény az 1959. január 15-éii ta rtott népszámlálás főbb eredm ényeiről (a népesség száma, nemek szerinti m egoszlása, városi és falusi népesség, a népesség száma igaz gatási egységek stb. szerint) beszám oló „E lőzetes adatok” 1 és a népesség iskolai végzettségére, nemzetiségi megoszlására és korösszetételére von atk ozó adatokat tartalm azó közlem ény2 után sorrendben a harmadik, és a S zovjet unió népességének társadalmi csoportok , népgazdasági ágak és foglalkozás szerinti megoszlásáról, valam int a fizikai és szellemi dolgozók képzettségi színvonaláról ad tájékoztatást. Anélkül, hogy a rendelkezésre álló adatok m élyebb elemzésére vállalkoznánk, bem utatjuk a Szovjetunió K özp on ti Sta tisztikai H ivatala által k özzétett adatokat. A z 1959. január 15-i népszámlálás alkalmával összeírt 208,8 millió főt k itevő népességnek 68,3 százaléka (142,7 m illió fő) volt a városi és falusi m unkások és alkalm azottak száma. A z 1939. évi népszámlálás alkalmával a munkás és alkalm azotti népesség aránya3 52,5 százalék volt. A m unkások és alkalm azottak arányának ilyen jelentős növekedését a kolhozparasztok arányának a m ezőgazdaság nagym értékű gépesítése m iatti csökkenése, a falusi népességnek a városba, elsősorban az iparba, a közlekedésbe való áram lása tette lehetővé. Az ország népességéből 1959. január 15-én 99,1 millió fő v o lt kereső (ak tív kereső, a nyugdíjasok, járadékosok stb. azaz az ún. inaktív keresők nélkül) az 1939. évi 81,6 m illióval szem ben, azaz számuk 21,4 százalékkal em elkedett. A z aktív keresők aránya 1959-ben az össznépesség 47,5 százalé kát, 1939-ben 46,2 százalékát tette. A kereső férfiak aránya az 1939-től 1959-ig eltelt 20 év alatt lényegében változatlan maradt : 1939-ben az összes férfiak 54,7, 1959-ben 54,8 százaléka v o lt kereső ; a kereső nők aránya viszont némi leg em elkedett, am ennyiben az 1939. évi 38,4 százalékról 1959-ben 41,5 szá zalékra nőtt. Г* F o rrá s: A Szovjetunió népességének megoszlása társadalmi csoportok, népgazdasági ágak és foglalkozások szerint ; a fizikai és szellemi dolgozók képzettségének színvonala. A S zovjet unió Minisztertanácsa m ellett m űködő K özpon ti Statisztikai H ivatal közleménye. Vcsztnik Szíaiisztiki, 1960. évi 12. sz., 3 —21. old. 10 predvaritelnüh ilogah Vszeszojuznoj perepiszi naszelenija 1959 goda. Pravda. 1959. m áju s 10. Ismertetését lásd Demográfia. 1959. évi 2 — 3. sz. 41 1—415. old. - Ob urovne obrazovanija, nacionalnom szosztave i vozrasztnoj sztrukture naszelenija SzSzSzK po dannüm Vszeszojuznoj perepiszi naszelenija 1959 goda. Ismertetését lásd Demográfia 1960. évi 1. sz. 1 2 8 -1 3 5 . old. 3 Az 1939. évi adatok itt és a következőkben a Szovjetunió 1939. szeptember 17-e előtti területére vonatkoznak.