Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK május 11-EI ÜLÉSÉRE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu [email protected]

Iktatószám: III-1740-1/2015

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2015. május 11-EI ÜLÉSÉRE

Tárgy: Javaslat a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Programja 2014-2020” című dokumentum elfogadására

Integrált

Területi

Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke

Törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője

Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal, Terület-és Vidékfejlesztési Osztály

2

A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2015. április 29.-én tartott ülésén 18/2015. (IV.29.) számú határozatával elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020” című dokumentumot. A Közgyűlés ülését követően érkezett meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzathoz a Nemzetgazdasági Minisztérium RFP Stratégiai, Tervezési és Értékelési Főosztályának levele, amely tartalmazta a minőségbiztosítási szempontból szükséges módosítások javaslatait. A Közgyűlés felhatalmazta Elnökét, hogy az Irányító Hatóság minőségbiztosítását követően a szükséges módosításokat végrehajtsa, beleértve az indikátor vállalások módosítását is. A forrásszerkezet módosítására vonatkozó esetleges javaslat elfogadásáról a felhatalmazás alapján a Közgyűlés rendkívüli ülésén kell dönteni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kidolgozott forrásallokáció az ITP elkészítése során feltárt fejlesztési szükségleteket veszi alapul. Az IH által javasolt módosítások több ponton érintik a megye által kidolgozott forrásallokációt, ezért az ennek megfelelően átdolgozott ITP-t a mai napon a Közgyűlés elé terjesztem. Az IH a forrásarányos allokáció alkalmazását javasolja megyénknek, amely a TOP teljes forráskeretéből a megyénkre jutó 93,05 Mrd Ft forrásarányos elosztását jelenti, jelentősebb átcsoportosítások, módosítások nélkül. Az IH iránymutatása szerint az ITP-ben csak az ún. eredményesség-mérési keretbe tartozó (2018-as célértékkel rendelkező) indikátorok esetében kell adatot szolgáltatni, ezért az ITP „B” változata csak ezen indikátorokat tartalmazza (2. számú melléklet). Tekintettel arra, hogy az IH ajánlása alapján a Közgyűlés által már elfogadott „A” változatú programban is történtek módosítások, pontosítások a szöveges részben, illetve a forrásfelhasználási módokban, valamint a forrásallokáció éves ütemezésében, ezért szükséges, hogy ezt a változatot is ismételtem megtárgyalja a T. Közgyűlés (1. számú melléklet). Az előterjesztés 3. számú melléklete táblázatos formátumban mutatja be a forrásallokáció két változatát.

3

Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés határozati javaslatának mellékletét képezi Borsod-AbaújZemplén Megye Integrált Területfejlesztési Programja „A” és „B” változata. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a mellékelt határozati javaslatokról dönteni szíveskedjen. Miskolc, 2015. május

4

Határozati javaslat „A”

Tárgy: A „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 20142020” című dokumentum elfogadása

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020” című dokumentum elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területfejlesztési Programját az 1. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Török Dezső elnök Határidő: azonnal 2. A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt, hogy a dokumentum illetékes szerveknek történő megküldéséről a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően gondoskodjon. Felelős: Dr. Kovács János főjegyző Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

5

Határozati javaslat „B”

Tárgy: A „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 20142020” című dokumentum elfogadása

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020” című dokumentum elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területfejlesztési Programját a 2. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Török Dezső elnök Határidő: azonnal 2. A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt, hogy a dokumentum illetékes szerveknek történő megküldéséről a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően gondoskodjon. Felelős: Dr. Kovács János főjegyző Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020

1. sz. melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja

Verzió

2.0 A

Megyei közgyűlési határozat Az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP) száma és dátuma alapjaként szolgáló Megyei Fejlesztési Operatív Program határozat száma és dátuma: 51/2014. (IX.17) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 2014-2020 határozat száma és dátuma:

Területfejlesztés tervezéséért minisztériumi száma és dátuma

stratégiai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi felelős Programja 2014-2020: jóváhagyás

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma: Finanszírozó program:

operatív Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ITP felelős szervezet:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

ITP felelős kapcsolattartó:

szervezet Szombatiné dr. Sebők Emese aljegyző

ITP felelős szervezet címe:

Miskolc, 2015. április

3525, Miskolc Városház tér 1.


1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

1.1.: A Terület és Településfejlesztési Operatív Program decentralizált logikája, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére dedikált forráskeret

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban:TOP) küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. A TOP biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A TOP a Kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020 stratégiához való illeszkedés, az ágazati fejlesztésekkel való lehatárolás és szinergia biztosítása érdekében, az Európai Bizottsági 11 tematikus célhoz való kapcsolódás, a költségvetési és tematikus determinációkhoz való igazodás alapján, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban határozza meg a fejlesztési célokat. A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra a fenti felhatalmazások alapján a megyei önkormányzatok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készítenek megyei integrált területi programokat a TOP tartalmi és pénzügyi keretei között. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település esetében megtalálja és erősítse azokat az adottságokat és fejlődési elemeket, amelyek kibontakoztatásával az eddigi fejlődési pálya stabilizálódik, illetve a megkezdődhet a felzárkózás. Ennek megfelelően a TOP biztosítja a kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Magyarországon az EU Kohéziós politikáját megvalósító jogszabályokban rögzített un. kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza. A megyei integrált területi program indikatív tervezési forráskerete a hatályos kormányhatározat szerint a következő:

2


Borsod-Abaúj-Zemplén

Összesen Mrd forint 93,05

Összes megye

748,08

Megye

1. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye indikatív forráskerete

1.2.: Az ITP tartalmát megalapozó dokumentumok elfogadása és társadalmi egyeztetése, nyilvánosság biztosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20-ai ülésén tárgyalta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészét és azt a 72/2012. (XII.20.) számú határozatával elfogadta. A Helyzetértékelésre alapozva 2013. februárjában elkészült a Koncepció második munkafázisának – az úgynevezett "Javaslattételi szakasznak" – a munkaanyaga, amelyet a közgyűlés 2013. február 14-i ülésén megtárgyalt és 9/2013. (II. 14.) számú határozatával elfogadta azt. A koncepció ezután megküldésre került a 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben foglaltaknak, illetve annak 18.§ (5) bekezdése és a 10. melléklete alapján a kötelező véleményezők részére, emellett azon szakmai és civil szervezetek képviselői részére is, akik írásbeli észrevételük megküldésével részt vettek a tervezési munkában. Ezzel egyidejűleg indult el a koncepció társadalmasítása, amely során 2013. februármárcius folyamán a megye 7 városában tartottunk tájékoztató fórumot a szakmai és civil szervezetek, valamint a lakosság számára. A véleményezők körétől beérkezett, illetve a fórumok során felmerült javaslatok összegzése megtörtént, majd ezt követően a tervező által beépítésre kerültek a dokumentumokba. A végleges területfejlesztési koncepciót a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 58/2013. (XII. 12.) határozatával fogadta el, Helyzetértékelés, Javaslattételi Szakasz, Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok és elemzések melléklet és Területi Hatásvizsgálat részekkel. A tervezés második fázisa a programozási szakasz, amely során a megyei fejlesztési program tartalmi részei kerültek kidolgozásra. A program a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet szerint stratégiai és operatív részből áll. A Stratégiai Programrészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014. január 16ai ülésén tárgyalta, és a társadalmi egyeztetések és a szakmai véleményeztetés alapjaként,

3


egyeztetési változatként 2/2014. (I. 16.) határozatával elfogadta azt. A közgyűlés döntésének megfelelően a dokumentumot társadalmi egyeztetés céljából a megyei önkormányzat honlapján közzétettük, illetve a kötelező véleményezők körének véleményezésre, szakmai állásfoglalásuk kialakítására megküldtük. A beérkezett vélemények, állásfoglalások összegzésre, majd a vezető tervezők által a dokumentumba beépítésre kerültek. A közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív Programrésze egyeztetési változatát 2014. július 2-ai ülésén tárgyalta, megfelelőnek találta a további tervezés alapjául és 35/2014.(VII.2.) határozatával elfogadta azt. A vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a fejlesztési programot véleményezésre meg kellett küldeni az egyeztetésben résztvevők és véleményezők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából 45 napra közzé kellett tenni. A társadalmasítás folyamata a 45 nap elteltét követően, 2014. augusztus 18-án került lezárásra, a határnapig beérkezett vélemények, állásfoglalások összegzésre és beépítésre kerültek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 51/2014. (IX. 17.) határozatával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes szerkezetbe fogalt végleges változatát, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálatot elfogadta. A tervezési folyamatot kísérve, a 2013. tavaszi kistérségi információs napok tapasztalataira építve a megyei program részét képező kistérségi programok kialakítása céljából kistérségi szintű területfejlesztési információs napokat tartottunk a megye minden kistérségében, személyes egyeztetések keretében. A Hivatal munkatársai 3 alkalommal - 2013. októberében, 2014 februárban, végül 2014 augusztusában – kerestek fel minden kistérséget, az ITP integráltságának biztosítása érdekében. Az információs napoknak az adott kistérségi székhely település önkormányzata adott otthont. Megrendezésre került ezen felül egy konferenciával egybekötött információs nap is a megyeszékhelyen, Miskolcon, a miskolci kistérség települései, illetve a civil és szakmai szervezetek számára. 2014. augusztus 15-én a megyei önkormányzat Szász-terme adott otthont a járási székhely települések polgármestereinek szóló tervezési egyeztetésnek. A rendezvények aktualitását részben az előttünk álló következő feladat, az Integrált Területi Program előkészítése adta. 2014. februárjában 8 Ágazati kerekasztal megbeszélés került lebonyolításra. A rendezvények során a megye szakmai szervezetei, az önkormányzati és civil szféra, valamint az érdekképviseleti szervek vezetői és képviselői egyeztettek a megyei programban lévő ágazat-specifikus kérdésekről. Tekintettel arra, hogy a megyei programunk a bányászati fejlesztéseket is tartalmazza külön fejeztet szentelve e tárgykörnek - indokoltnak láttuk, hogy a bányász-lakta települések képviselőit is informáljuk a tervezett bányászati fejlesztésekről. Ennek okán

4


2014. márciusában szakmai előadásokat tartottunk a bányász-lakta településeken, a tervezés és a bányászat támogathatósága témakörben, 6 helyszínen a megyében. Hivatalunk a fenti, 20 hónapos időszakban közel hetven rendezvényt hívott életre, részben a településeken, részben a megyei önkormányzat székhelyén történt lebonyolítással, melyek során munkatársaink a 2014-20-as uniós tervezési időszak feladatainak ellátásban, koordinálásában, szakmai egyeztetésében vállaltak vezető szerepet. A rendezvényeinket a kistérségi/járási székhely települési önkormányzatok polgármesterei és munkatársai, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az ágazati szakmai szereplők és a civil szervezetek hathatós közreműködésével bonyolítottuk le. 2015. év elején a TOP Európai Bizottság által elfogadott változatának megjelenését követően a megyei önkormányzat, a már jóváhagyott feltételrendszernek az ismeretében ismételten megkereste a megye települési önkormányzatait, hogy azok megtehessék javaslataikat az Integrált Területi Program kialakításához. 292 visszajelzés érkezett az önkormányzatok részéről, amelyben vázolták a saját tervezett fejlesztéseikhez kapcsolódó elképzeléseiket, gazdaság-és térségfejlesztési szükségleteiket, amelyek elemzése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megalapozott, a megyei igényeket kielégítő integrált területi program készülhessen megyénkben. Ezen időszakban, szélesítve a társadalmi együttgondolkozás területét, a megyei közgyűlés elnöke személyes egyeztetéseket folytatott a megye fejlesztési szempontjából kiemelt térségekben – Harsánytól Cigándig – az európai uniós programokról, pályázati lehetőségekről, a megye gazdasági programjáról, valamint az ITP előkészítési folyamatairól. A konzultációk során a fórumok résztvevői, - azon megyei szereplők, akik a megyei fejlesztési program, így az ITP végrehajtása során is meghatározó szerepet játszanak - szintén ismertették fejlesztési elképzeléseiket, az adott térség integrált fejlesztési terveit, valamint javaslataikat a megye Integrált Területi Programjához kapcsolódóan. A fentiekben bemutatott tervezési folyamat során az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett, illetve fektet a mai napig is a szakmai partnerekkel történő egyeztetésre. A szakmai fórumokon elhangzott vélemények, észrevételek, javaslatok megfontolásra, majd programjainkba beépítésre kerültek. A szakmai egyeztetések főbb területei és szereplői: Tervezési feladatok, fejlesztési programok megvalósítása kapcsán: - A tervezési folyamatban részt vett miniszterek, minisztériumok, - Az országos önkormányzati érdekszövetségek, - Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. NORDA, - Az érintett megyei jogú városok önkormányzata: Miskolc MJV Önkormányzata ,

5


-

Szomszédos megyei önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden települési önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden területi nemzetiségi önkormányzata, Széchenyi Programiroda, Nemzeti Befektetési Ügynökség.

Ágazati egyeztetések és együttműködés keretében: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamra , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Orvosi Kamara , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara. K+F+I és Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése témakörben: - NORRIA Nonprofit Kft., - Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum, - UNIFLEXYS Egyetemi Innovációs Nonprofit Kft., - Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, - Magyar Űripari Klaszter, - NOHAC Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter, - Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI), - INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft., - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter. Társdalom és szociális tárgykörben: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és területi ágazati szervei, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, - Gyemszi Észak-Magyarországi Térségi Igazgatósága, - Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter, - megyei civil szervezetek. Közlekedés terén: - Magyar Közút Nonprofit Zrt., - MÁV Miskolci Igazgatósága, - Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt., - Miskolc Város Közlekedési Zrt., - MÁV Magyar Államvasutak Zrt. , - Állami Autópályakezelő Zrt. Energetika tekintetében: - Pannergy Nyrt., - ÉMÁSZ, 6


-

Geonord klaszter, Geo-Wendung Zrt., ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter, Észak-Magyarországi megújuló energiaparkok klaszter, Bükk-Mak Leader, Mátrai Erőmű Zrt.

Mezőgazdaság ágazati szinten: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, - Észak-Kelet-Magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért, - NAUTILUS Klaszter, - Gömör-Tornai Hagyományos Termék-és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter, - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. Vidékfejlesztés: - Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága , - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) , - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, - Helyi Akciócsoportok. Turizmus témában: - Magyar Turizmus Zrt., - Megyei TDM szervezetek, - Aba Turisztikai Egyesület, - Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület, - MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft., - Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület, - Sátoraljaújhely-Hegyköz Turizmusáért Egyesület, - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület, - Zempléni Hegyköz Helyi TDM Egyesület, - Miskolc Holding - Miskolci Turisztikai Kft., - Tokaj-Hegyalja Programiroda, - Tisza-tó Programiroda. Környezeti állapot és környezetbiztonság tárgyban: - Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, - ÉVIZIG, - MIVIZ Kft., - Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt., - Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., - TIGÁZ Zrt., - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 7


-

-

Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, MIREHUKÖZ, Északerdő Erdőgazdasági Zrt., Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.

A megyei önkormányzat rendezvényeiről és tervezési tevékenységéről folyamatosan hírt adott az elektronikus és nyomtatott sajtó. A www.baz.hu honlapon ’Fejlesztési dokumentumok 2014-20’ aloldal került kialakításra, ahová folyamatosan feltöltésre kerültek az aktuálisan elkészített dokumentumok. A feltöltéssel egyidejűleg a Hírek rovatban kerületek megjelenítésre a tartalmi változásról szóló felhívások, amelyek kiemelt jelentőséget kaptak a szakmai anyagok társadalmi egyeztetésével kapcsolatos kötelezettségünket illetően. A dokumentumok frissítése is folyamatosan megtörtént, megtörténik.

1.3.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területi Kiválasztási Kritériumai A területi kiválasztási kritériumrendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. A projekt kiválasztási kritériumok egy része központilag, az irányító hatóság által meghatározott, másik részét a megyei önkormányzat azonosította saját szükségletei szerint, ezek szociális, gazdasági és átfogó területi jellegűek. A megye feladata egy területi szereplőre specifikált, ún. területi kiválasztási kritériumrendszer megalkotása volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat kívánja figyelembe venni, melyeket elfogadásra előterjesztett a Monitoring Bizottság felé.

8


A területi szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által választott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer: Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

Alkalmazás

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

IGEN

Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű IGEN egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez

A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

IGEN

II.5.

Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez

A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre.

IGEN

II.8.

Egyéb, pontosan: Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartáshoz

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását és a meglévő munkahelyek megőrzését támogatja.

IGEN

Sorszám

II.1.

II.3.

II.4.

A kötelező kritériumok tehát a projektek alapvető tartalmi, szakmai követelményeit határozzák meg.

9


A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám

Kritérium megnevezése

Szöveges magyarázat Alaphelyzet: az ITP-vel, majd a projektjavaslatokkal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy a szakmailag megalapozott, partnerségi egyeztetésen megvitatott, a feljogosított testület által elfogadott megyei stratégiai program és koncepció célrendszeréhez, a meghatározott fejlesztési prioritásokhoz igazodjon.

II.1.

Illeszkedés a megyei Illeszkedő megyei program cél (ok): területfejlesztési 1. Gazdasági versenyképesség javítása, programhoz és a munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek vonatkozó ösztönzése. indikátoraihoz 2. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez 3. 4. 5. 6.

történő alkalmazkodó képességének javítása. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Alaphelyzet: Illeszkedő megyei program cél (ok): A városias és vidéki térségek közötti különbségek jelentősek és egyes területeken belül is magas a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya. A kritérium a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítődését szolgálja. II.3.


1.

2. 3. 4. 5.

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó-képességének javítása. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése.

10


Sorszám


Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A vidéki lakosságon belüli halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya. A kritérium a szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

II.4.

Hozzájárulás belső Illeszkedő megyei program cél (ok): társadalmi kiegyenlítődéshez 1. Gazdasági versenyképesség

2.

II.5.

Hozzájárulás gazdasági növekedéshez

javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó-képességének javítása.

Alaphelyzet: a megye legnagyobb gazdasági potenciájával rendelkező, kiemelkedő fizikai és humán infrastruktúrával ellátott ágazatai kiemelkedő szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ezért a kiválasztási követelményrendszerben rendkívül fontos vizsgálni, hogy a programban meghatározott, perspektivikusan is versenyképes ágazati fókuszokban, illetve a legjobb fejlődési potenciállal rendelkező területeken valósulnak meg projektek, közvetlenül vagy közvetetten hatást gyakorolva a szűkebb, tágabb a környezet növekedésére. Illeszkedő megyei program cél (ok): 1.

2. 3. 4. 5.


11


Sorszám


Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A megyei fejlesztési program megvalósulása nyomán elsősorban az üzleti környezet alakításával kívánja befolyásolni a vállalkozások növekedési lehetőségét, így csak közvetve gyakorol hatást a foglalkoztatásra. A kedvező természeti adottságok megléte, a foglalkoztatást kedvezményező szabályozókkal rendelkező területeken történő fejlesztések nagyobb eséllyel biztosítanak munkahely-bővülést. A munkahelyteremtés mellett fontos a munkahelyek megtartása is. A biztos gazdasági környezetből fakadó, kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a bérnövekedést generáló intézkedések hozzájárulnak a magasabb életszínvonal kiépítéséhez.

II.8.


Nem csak a gazdasági növekedésből eredő munkaerő igény generálhat munkahely-teremtést, hanem a társadalmi közszolgál-tatások rendszerének fejlesztése következtében az ezeken a területeken tervezett fejlesztések is munkaerő keresletet generálhatnak. A leghátrányosabb helyzetű, városhiányos térségekben azonban nélkülözhetetlen a nem üzleti alapú munkahelyteremtés ösztönzése. A társadalmi célú, szociális „vállalkozások" létrehozásának és fejlesztésének támogatása nélkülözhetetlen a munkahely-hiányos térségek felszámolásához. Illeszkedő megyei program cél (ok): 1.

2. 3. 4.

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása.

12


2. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEI ÉS INTEGRÁLTSÁGA A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön.

Ennek keretében a megyében: •

•

•

•

•

Jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú - a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő - KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye ezáltal megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatásbővülés alappillérét jelenti. Növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén- és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja), hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén, továbbá valósuljon meg a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása. A gazdasági fejlődés és a társadalmi megújulás a térségközpontokon kívül elérje a kisebb, a főbb közlekedési tengelyektől távolabbi perifériákat, illetve az egyes közszolgáltatások ellátásában erősödjön a területi szereplők és szervezetek közti együttműködés.

A célok megfogalmazásakor figyelembe kellett venni, hogy a megye jelenlegi helyzetéből való érdemi és tartós hatású elmozdulás csak a belső adottságokra és erősségekre épített, azok továbbfejlesztésére összpontosító programokkal érhető el. Ennek megfelelően elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek

13


hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez.

2.1. Az Integrált Területi Program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz

Az ITP elkészítése során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok: -

-

-

Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. számú törvény 27.§-a, A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény 11-13 §-a, 218/2009.(X.6.) számú Kormány rendelet: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól, A Kormány 1702/2004.(XII.3.) Korm. határozata: a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, 272/2014.(XI.5) Korm. rendelet: a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, „Európa 2020”, az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakára meghatározott gazdaságnövekedési irányelvek, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020, Országos Területrendezési Terv (OTrT), Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Területrendezési Terve.

A megyei ITP céljainak kétirányú illeszkedést kell mutatniuk, egyrészt az ITP alapjául szolgáló megyei fejlesztési dokumentumok felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program és annak vonatkozó öt prioritása céljai felé.

14


Megyei Területfejlesztési Program fejlesztési célok

Integrált Területi Program forrás felhasználás céljai

TOP

GINOP

OP

OP

OP

1. ábra Az ITP viszonya a megyei területfejlesztési programhoz és a TOP-hoz

Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez: Az ITP céljai az átfogó célokhoz illeszkedve kerültek meghatározásra. Az egyes célok több átfogó cél elérését is támogathatják. Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása

Stratégiai célok

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

Térségi együttműködések ösztönzése

A munka-erőpiaci központok elérhetőségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 2. ábra Az átfogó és stratégiai célok illeszkedése

15


2.2. Az ITP célok közötti kapcsolatrendszer levezetése:

Az ITP céljai az alábbi téma- és programterületekhez kapcsolódnak: •

A foglalkoztatás és az innováció azon területeire koncentrálnak, amelyekben a megye gazdasága – elsősorban hagyományai, munkakultúrája és természetiföldrajzi, vagy jövedelemi adottságai miatt – előnyös helyzetben van, valamint a megyében újszerű tevékenységként illeszkednek a technológiai folyamatokhoz, piaci igénykehez, így a beavatkozások viszonylag gyors sikereket eredményezhetnek. Földrajzi értelemben pedig azon gazdasági agglomerációkra (központokra) fókuszálnak, ahol a versenyképesség egyes tényezői a reális siker reményében fejleszthetőek;

•

A fentiek értelmében segítik mind a kialakuló központok kapcsolódását a nemzeti és európai szintű közlekedési hálózatokhoz, mind a központok közelebbi térségből történő elérhetőségét a munkaerő számára;

•

Arra irányulnak, hogy a központokon kívüli területeken (pl. Tokaj-Hegyalján) is jöjjenek létre a gazdaságilag és környezetvédelmi szempontok szerint is fenntartható foglalkoztatás feltételei, ezzel erősödjön e területek népességmegtartó képessége;

•

Segítik az elsősorban a perifériákon élő alacsony társadalmi státuszú - a munkaerőpiacon érvényesülni képtelen társadalmi csoportok alkalmazkodóképességének erősödését, képzettségbeli és társadalmi hátterükből fakadó hátrányaik fokozatos felszámolását, annak érdekében, hogy minél többen léphessenek ki közülük a munkaerőpiacra;

•

Fenntartható módon visszaállítják a hagyományos és megújuló energiahordozók termelésével, illetve hasznosításával a megye hazai energiatermelésben betöltött meghatározó pozícióját és az energiafelhasználás csökkentésével hozzájárulnak az ésszerűbb költséggazdálkodáshoz a vállalati és lakossági fogyasztóknál egyaránt;

•

Fokozzák a megye és települései vonzerejét mind az azokban élő, dolgozó lakosság megtartása, mind a külső szereplők – vendégek és potenciális befektetők – számára.

1. CÉL: a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése • Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban Kiemelt gazdasági ágazatok kijelölése az egyes kiemelt térségekben, melyek jelentős hozzáadott értékkel, export árbevétellel, foglalkoztatással, és innovációs teljesítménnyel bírnak, vagy növekedési potenciállal rendelkeznek 16


•

Új munkahelyek létesítését támogató infrastrukturális feltételek (ipari parkok, iparterületek) kialakítása Befektetés-ösztönzés, marketing tevékenységek Innováció-vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző, illetve innovatív kezdő vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése

2. CÉL: a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása • Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése Egyéb foglalkoztatás-ösztönző, munkanélküliek mobilitását segítő támogatás • A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 3. CÉL: A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása • A munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Üzleti infrastruktúrák, iparterületek elérhetőségének támogatása A munkaerő piaci központok, munkahelyek elérhetőségének javítása 4. CÉL: Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása • Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása Turisztikai attrakciók Turisztikai szolgáltatások • Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 5. CÉL: Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése • A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 6. CÉL: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása • Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés • Fenntartható települési közlekedésfejlesztés • Leromlott városi területek rehabilitációja 17


1.

2.


A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

1.3. 1.2. 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

3. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

4.

5.

Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása


Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

1.4.

5.2. 3.2.

A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

6.

A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

2.1.

3.1.

Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

5.1. 4.2.

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

3. ábra A Megyei Fejlesztési Program stratégiai célok és a TOP viszonya

18


A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése, a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása. Valamennyi prioritása, intézkedése közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. Ennek érdekében a TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Az operatív program fejlesztéspolitikai céljai a fentiekkel és a bemutatott területi fejlesztési szükségletekkel összhangban: Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: - helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására, - helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére, - turisztikai vonzerőkben rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás növekedése érdekében Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása: - város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére és a népesség megtartására, a zöldfelületek és a kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a települési környezeti minőség javítására, - fenntartható városi közlekedésfejlesztés a települési környezet minőségének javítására és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a munkába járás segítésére, - az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében, - leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására, - helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére. A megyei tervezési dokumentumok összeállítása során az önkormányzat megfogalmazta stratégiai céljait, melyeknek legfőbb rendezési elve a megye jelenlegi helyzetéből történő ún. „kitörési pontok” rendszerének valós feltérképezése, felépítése volt. A tervezés során feltárt fejlesztési szükségleteken alapuló stratégia célok képezik értelemszerűen az ITP célrendszerét. A megvalósítandó 6 stratégiai cél szoros szinergiáján alapuló célrendszer tökéletesen illeszkedik a TOP elsődleges céljához, céljaihoz. A célok megvalósulása valóban érdemi és tartós fejlődést, gazdasági növekedést jelentene megyénkben, mely igazolhatná a TOP-ban, illetve az ITP-ben megfogalmazott fejlesztési célok térségorientált, megye specifikus, alaposan átgondolt stratégiáját. A célok és a hozzájuk kapcsolt eszközök tervezett hatásmechanizmusa szerint a központok kiemelt fejlesztése a kapcsolódó térségük versenyképességének érdemi javulását eredményezi, ami a munkahelyek létesítésének igénye mellett keresletet teremt a helyi 19


munkaerő iránt. Ez a – megye egészében értelmezett – fejlődés megindulásának szükségszerű feltétele. A központok viszonylagos erősödésének differenciáló hatásait rövidtávon is valamelyest ellensúlyozzák a természeti és kulturális örökség fenntartható hasznosításának céljához kapcsolódó intézkedések, melyek elsődlegesen a központokon kívül bírnak fejlesztő munkaerő képzettségének, hatással. Hosszú távon a perifériákon élő alkalmazkodóképességének javítása is szükséges, hogy a perifériákon is stabil gazdasági fejlődés valósuljon meg. A fentiek megvalósításának feltétele, hogy országos szinten pozitív diszkriminációban részesüljenek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gazdaság fejlesztését, illetve a munkahelyteremtést szolgáló beruházások, különösen a preferált gazdasági térségekben és húzóágazatokban.

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 4. ábra A stratégiai célok koherenciája és integráltsága

20


Horizontális célok: -

Fenntartható környezet- és tájhasználat

-

Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása

-

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe

-

Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása

-

Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe

Külső koherencia vizsgálat: Az alábbi táblázat mutatja a megyei és a nemzeti szintű átfogó fejlesztési célok összhangját: Borsod-Abaúj-Zemplén megye átfogó céljai 1. Foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. A társadalom alkalmazkodó képességének javítása 4. Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Térségi együttműködések ösztönzése

OFTK átfogó céljai

Borsod-Abaúj-Zemplén megye átfogó céljai

1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés

1. Foglalkoztatás bővítése

2. A gazdaság teljesítőképességének javítása

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) átfogó céljai 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

3. A társadalom alkalmazkodó képességének javítása

3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

4. Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

5. Térségi együttműködések ösztönzése

5. ábra A megyei és a nemzeti szintű átfogó fejlesztési célok összhangja

21


A célrendszer kapcsolata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) A területfejlesztési koncepció teljes mértékben összhangban van az OTrT-vel, a helyzetelemzés a természeti, környezeti elemeknél, illetve a vonalas infrastrukturális fejlesztéseknél az OTrT-re épülő megyei területrendezési tervet tekintette a tervezés alapjául. A célrendszer kapcsolata a fontosabb ágazati koncepciókkal, tervekkel A Növekedési Terv főbb stratégiai pontjai közül az alábbiakhoz kapcsolódik elsősorban a megyei fejlesztési koncepció •

Növekedés természeti erőforrásainak hasznosítása

•

Növekedés szellemi erőforrásainak hasznosítása

•

Újra-iparosítás és munka-alapú növekedés

•

Importkiváltó gazdaságpolitikai termelés

•

Helyi gazdaság-fejlesztés és város stratégiák

2.3. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre

6. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátos adottságú fejlesztési térségei térképe

22


A megye fejlesztési céljai eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatározó foglalkoztatási térségekben, melyek a következők (lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátos adottságú fejlesztési térségei térképe): 1.

A „Borsodi tengely” részként: •

Miskolc -Tiszaújváros - Kazincbarcika térsége, ahol meghatározó a gépgyártás és a vegyipar, illetve jelen vannak informatikai és szolgáltató vállalkozások. Ezen tényezőkre alapozva ösztönözni kell a magas hozzáadott értéken alapuló, innovációorientált termelést, illetve a szolgáltatásnyújtást és a kapcsolódó magas színvonalú szak- és felsőoktatási képzés működését. A települések között jól működő közösségi közlekedési rendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja a munkába való eljutást és a vállalkozások közti kapcsolatot.

•

Ózd térsége, ahol a gazdasági környezet javításán túl fontos a közösségi alapon szervezett foglalkoztatás megvalósítása is.

2. Tokaj-Hegyalja – Zemplén térsége Sátoraljaújhely-Sárospatak „városegyüttes” bázisán, Tokaj- Hegyalja természeti értékeire és különösen a szőlőtermelésre, borászatra, vadászatra, kézműves helyi termékekre építve. Mindezen értékek magasabb szintű és fenntartható hasznosítása érdekében szükséges a turisztikai szolgáltatások, így többek között a szálláshelyek minőségének fejlesztése. Ezen ágazati preferenciák mellett bővülhetnek a természeti értékeket figyelembe vevő termelő tevékenységek. A magyar-szlovák határon való átjutás új igényeket támaszt az egészségügyi, illetve oktatási szolgáltatások fejlesztése elé. A térségen belül külön kell kezelni a Tisza völgyében a Taktaköz és Bodrogköz területét, ahol különösen fontos a közszféra támogatásával- szervezésével a foglalkoztatásösztönzése. 3. Abaúj-Cserehát térsége, ahol fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. A térség foglalkoztatásának növelése miatt ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést (növénytermesztés: kertészet, zöldség – gyümölcstermesztés és állattenyésztés), valamint a termékek élelmiszeripari feldolgozását (pl. konzerváló-, savanyító-, feldolgozó üzem építése). A helyi alapanyagokból készülő termékek értékesítését segítheti a falusi-agro turizmus fejlesztése. 4. Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége, ahol fontos a közlekedési rendszerek csomópontjára épülő logisztikai szolgáltatások megteremtése. A logisztikai és a kapcsolódó közlekedési szolgáltatások fejlesztésének az M3-as, M 35-ös, M30-as autópályák, illetve a Tiszai vízi-forgalom, a Budapest-Miskolc (Kassa, Nyíregyháza, Záhony) vasútvonal és a mezőkövesdi repülőtér összehangolt szolgáltatáskínálatán kell alapulnia, ami nem csak a helyi vállalkozásokat, hanem a transzkontinentális áruforgalmat is ki tudja szolgálni. 5.

Taktaköz térsége

A Taktaköz fejlesztése komplex fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása során valósulhat meg, a munkahelyteremtés, képzés, szociális támogató rendszer fejlesztése és az infrastruktúra kiépítése nyomán.

23


2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere

A megyei tervezés során jelentős szerepet fordítottunk a megye és a megyei jogú város, a szomszédos megyék és az országhatáron átnyúló fejlesztési elképzeléseire és céljaira. Kapcsolódás bemutatása a Miskolc Megyei Jogú Város fejlesztéseihez A Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata az ITP előkészítése és tervezése során hasonlóképpen a megyei tervezéshez - kiemelt figyelmet fordított valós szükségletek alapuló fejlesztések felmérésére. Miskolc Város fejlesztésének célrendszere négy átfogó célt fogalmaz meg: •

Versenyképes gazdaság

•

Élhető környezet, vonzó városkép

•

Javuló életminőség

•

Növekvő biztonság.

A hosszú távú átfogó célokhoz (2014-2030) középtávú stratégiai célokat rendel (2014-2020), melyek illeszkednek a megyei ITP célrendszerében megfogalmazott célokhoz. Miskolc Megyei Jogú Város stratégiai céljai: •

Gazdasági potenciál növelése

•

Természeti környezet megóvása, sérült környezet rehabilitációja

•

Életminőség javítása, humán potenciál fejlesztése

•

Épített környezet fejlesztése, az épített és a természeti környezet harmóniájának megteremtése

•

Biztonság, esélyteremtés, diszkrimináció-mentesség, szociális kohézió erősítése.

Kapcsolódás bemutatása a szomszédos megyék fejlesztéseihez A megyei tervezés folyamatában az Megyei Önkormányzat nemcsak a Miskolc Megyei Jogú Várossal egyeztetett, hanem a szomszédos megyék tervezőivel is személyes konzultációk keretében történt az egységes megyei álláspont kialakítása. Az ITP szomszédos megyékkel történő összhangjának biztosítása - a TOP fejlesztési céljainak elérése érdekében - a turisztikai fejlesztések megvalósulása, a munkaerő piacra jutásának megkönnyítése és a megyehatár közelében lévő iparterületek közös működtetésében való részvételen keresztül valósul meg. A megyék fejlesztéseinek koordinációja és az integráltság biztosítása a megyék fejlesztési programjainak tervezése során megvalósult. A megyék a TOP források lekötése során a saját indikátoraik megvalósításáért felelnek.

24


Kapcsolódás bemutatása az országhatáron átnyúló tervezett megyei fejlesztésekhez A szlovák és ukrán határ menti programokban a kölcsönösen releváns kiemelt ágazatok közti együttműködések ösztönzése •

A gazdaságfejlesztést támogató intézmény-hálózat kapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása

•

Útfejlesztések összehangolása

•

A turisztikai menedzsment és marketing kapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása

•

Határ menti turisztikai desztinációs területek közös termékfejlesztése

•

Határon útnyúló alacsonyabb rendű közlekedési kapcsolatok támogatása

Az ágazati operatív programok és az ITP kapcsolódásának bemutatása Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) Az egyik kapcsolódási pont a TOP 1.2. a Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés intézkedése és a GINOP között, hogy támogatja azokat a tevékenységet, amelyek a GINOP-ban rögzített tevékenységek között nem szerepel, de azokhoz kapcsolódó, ráhordó fejlesztések térségi, helyi szinten. A TOP 1.4. intézkedést kiegészítve a gyermekellátási szolgáltatások TOP keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseihez a GINOP a vállalati/vállalkozói környezetben működő szolgáltatások esetében biztosítja a humán jellegű tevékenységek támogatását a kevésbé fejlett régiók területén A TOP 2.1. a Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedés keretén belül a barnamezős fejlesztések elsősorban településfejlesztési céllal, a TOP 1-es prioritásból illetve GINOP-ból pedig gazdaságfejlesztési céllal támogathatóak. A TOP 5.1. a Foglakoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatásának keretében lehetőséget biztosítanak a TOP 1. prioritás fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására (átmeneti foglalkoztatási támogatás). Ehhez kapcsolódóan a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahelyi környezet, a munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztéseket a GINOP 5. prioritása finanszíroz. Kapcsolódás a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatásának keretében a beruházási prioritás vízgazdálkodás fejlesztését célzó intézkedései szorosan kapcsolódnak a TOP prioritásának

25


intézkedéseihez, amelyből az önkormányzatok belterületi csapadékvíz-, valamint belvízelvezetést célzó fejlesztései juthatnak forráshoz. A KEHOP és a GINOP intézkedéseit kiegészítve – lehetőség nyílik az önkormányzati kedvezményezettek számára hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek megvalósítására TOP 3. intézkedésén belül tervezve. A TOP 3.2 intézkedési csomagból finanszírozhatók az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiahatékonyság javítást célzó projektjei.

Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) A TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás bővítés céljaihoz hozzájárulva a VP a mezőgazdasági/élelmiszer-feldolgozó és erdőgazdálkodási, erdészeti vállalkozások saját célú üzemi (on-farm) energia-hatékonysági beruházásait és megújuló energia-előállítását támogatja. A TOP 1.3. intézkedéséhez kapcsolódva a VP a mezőgazdasági és erdészeti utak támogatására biztosít lehetőséget. A TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedés az adott térség kistermelőit kiszolgáló helyi piacokat a nem vidéki térségekben támogatja. A TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése intézkedés finanszírozásán túlmutató tevékenységeket a VP az alapvető szolgáltatások intézkedése keretében a falu- és tanyagondnoki szolgáltatásokhoz, a köz- és vagyonbiztonsághoz (pl. polgárőr, mezőőr), és a többfunkciós közösségi terek, szolgáltató központok tereket kapcsolódó fejlesztéseket támogatja a vidéki térségekben. Kapcsolódás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) A TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével az intézkedést kiegészítve az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztését, életpályájának javítását, a képzési rendszerek fejlesztését, a dolgozói mobilitás ösztönzését és a már állományban lévő bölcsődei dolgozók, (óvoda) pedagógusok képzését (ESZA) az EFOP finanszírozza. A TOP 4.1. az Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése intézkedés keretében az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó ERFA jellegű fejlesztések közül állami fenntartású intézmények a kevésbé fejlett régiók területén (a fejlesztéssel érintett ingatlanok energetikai beruházásaival együtt), valamint a népegészségügyi ERFA fejlesztések és az iskola épületében található iskolaorvosi rendelők felújítása az EFOP-ban kaptak helyet. Szintén ez az ágazati operatív program kezeli az egészségügyi szektor egészére vonatkozó ESZA fejlesztéseket. A TOP 4.2. intézkedés tevékenységeit finanszírozott szociális alapszolgáltatásokon túlmutató, az állami szociális és gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozza. Szintén az EFOP kompetenciájába tartoznak a kevésbé fejlett régiók területén a teljes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szektorban megvalósuló ESZA fejlesztések, az állami szociális és 26


gyermekvédelmi szakellátás ERFA fejlesztései, valamint a kitagoláshoz kapcsolódó beavatkozások. Kapcsolódás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP) A TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés intézkedés keretében a TEN-T hálózaton kívüli utak közül az országos közúthálózat alacsonyabb rendű, jellemzően 4-5 számjegyű útjainak és belterületi önkormányzati utak burkolatának és alépítményeinek felújítása, fejlesztése támogatható, beleértve a városok gazdasági övezeteit feltáró elkerülő utak, valamint az országhatárhoz vagy határátkelőhelyhez vezető utak kialakítását, fejlesztését is. Az IKOP az országos közúthálózat gyorsforgalmi és 1-2-3 számjegyű útjainak támogatását biztosítja. Kapcsolódás az Európai Szociális alaphoz (ESZA) Az ITP egyik fontos kapcsolódási pontja az ESZA-val az, hogy a munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és a munkavállalói mobilitást ösztönözze. A másik kiemelt cél a hátrányos helyzetű csoportokból származók álláshoz jutásának segítése. A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben lehetőséget biztosítanak a TOP 1. prioritástengelyében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó, helyi szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre, beleértve a kapcsolódó szemléletformálást, közösségi akciókat. A munkaerő-piaci kilátások javulása érdekében 1.4. intézkedés keretében a TOP 5. intézkedés finanszírozásával a települési közszolgáltatásként működtetett óvodák, bölcsődék, családi napközik munkavállalóinak képzési, valamint bér- és járulékköltség támogatását (újonnan felvett dolgozók foglalkoztatása, képzése) (ESZA) a megyei jogú városokon kívül a kevésbé fejlett régiók területén. A társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási egészségügyi, közösségfejlesztési és közbiztonsági programok a kapcsolódó 5.3 intézkedésből (ESZA) finanszírozhatóak. A TOP 5.1. intézkedés keretében tervezett beavatkozások közvetlen célja ezen beruházások foglalkoztatottságot növelő hatását a beruházással érintett térségbe koncentrálni. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik munkanélküli és inaktív személyek bevonásával megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA programok végrehajtására, illetve foglalkoztatás bővítésre. További célja az intézkedésnek, hogy az ESZA támogatással a megyei és helyi jelentőségű gazdasági beruházások segítése, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) tagjai a paktumban

27


3.

AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM FORRÁSALLOKÁCIÓJA

3.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormányhatározatban meghatározott Integrált Területi Program keretösszegének bemutatása A Kormány a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározatában jelöli ki az egyes területi szereplők [megyei jogú városok (MJV) és megyék] számára a megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását. Az 1702/2014. (XII.3.) Kormányhatározat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok Integrált Településfejlesztési Stratégiái (ITS) alapozzák meg. Az Integrált Területi Program a forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. A megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be részletesen: A megyék ITP forráskerete a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat szerint: Ssz.

Területi szereplő

Részesedés a TOP megyei keretből

Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással (Mrd Ft)

1.

Bács-Kiskun

7,92%

63,23

2.

Baranya

4,76%

38,02

3.

Békés

7,25%

57,94

4.


11,65%

93,05

5.

Csongrád

3,65%

29,19

6.

Fejér

4,02%

32,1

7.

Győr-Moson-Sopron

2,92%

23,35

8.

Hajdú-Bihar

6,21%

49,62

9.

Heves

5,22%

41,69

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

6,73%

53,78

28

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Ssz.

Területi szereplő



11.

Komárom-Esztergom

3,25%

25,94

12.

Nógrád

5,15%

41,13

13.

Somogy

5,44%

43,45

14.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

11,18%

89,28

15.

Tolna

3,45%

27,55

16.

Vas

2,65%

21,14

17.

Veszprém

5,66%

45,17

18.

Zala

2,89%

23,05

100,00%

798,68

Összesen

2. táblázat A megyék ITP forráskerete a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat szerint A TOP forrásfelhasználása során a megyék az átláthatóságot, a multiplikátorhatást, és a beavatkozások integráltságát is figyelembe veszik. A megyék számos beavatkozási szükségletet határoztak meg, amelyek finanszírozása a Strukturális Alapokból, saját erőből vagy magánbefektetők forrásaiból valósulhat meg.

3.2.: Az Integrált Területi Program keretösszeg valós igényeken alapuló prioritásonkénti belső elosztásának bemutatása Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló prioritásonkénti belső elosztásának bemutató táblázata (forráskeret allokáció 1. táblázat) I. mellékletben került csatolásra. Az intézkedésenként felosztott forrásallokáció biztosítja, hogy a kimeneti, output indikátorok a 2014-2020-as időszak végére teljes mértékben teljesüljenek. A TOP alap forráselosztási struktúráját, a prioritásonkénti belső elosztását, valamint a saját, valós igényeken alapuló forrásfelhasználás arányát az alábbi táblázat és diagram ismerteti %-os arányban.

29


1.1. Helyi TOP prioritások gazdasági intézkedései infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése


4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése


5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok


TOP szerint

38,32%

23,90%

17,13%

20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

Saját igények szerint

38,32%

23,90%

32,69%

13,50%

100,00%

26,73%

62,55%

38,43%

29,09%

26,77%

73,89%

9,61%

16,50%

3. táblázat TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegosztás és a saját igényeken alapuló forrásmegosztás

30


120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% TOP szerint 0,00%


7. ábra TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegosztás és a saját igényeken alapuló forrásmegosztás oszlopdiagram

Prioritás 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Intézkedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Eltérés magyarázata nincs eltérés

nincs eltérés

31

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Az ITP stratégiai céljai között szerepel a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nemegyszer több települést fűznek fel, ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Az utak felújítása sok évtizedes elmaradásban 1.3. A van, nagyon rossz állapotúak, veszélyeztetik a biztonságos gazdaságfejlesztést és a közlekedést. Ezen települések nagy számban a megye munkaerő mobilitás legelmaradottabb, a szegénység által legjobban sújtott ösztönzését szolgáló települései közé tartoznak. Az elmaradott régiók közlekedésfejlesztés felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a települések gazdasági területei, a gazdasági övezetek, központok jól megközelíthetőek legyenek, ezért szükségszerű az összekötő, mellékutak korszerűsítése, fejlesztése a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben.

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés


Különösen a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése szempontjából fontos a korai nevelés ösztönzése, az óvodai nevelés módszertanának megújítása. Ezt segítik elő a megyére jellemző leromlott állapotú óvodák felújítása, a korszerű nevelést biztosító eszközbeszerzések. Ezen intézkedésen belül a 3-6 éves korú gyermekek nevelését szolgáló intézmények fejújítása, korszerűsítése élvez prioritást, a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben. A 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító intézmények iránt a megye vidéki térségére a hátrányos helyzetű roma lakosság körében mai napig jellemző többgenerációs együttélés, valamint a magas munkanélküliség miatt nincs nagy igény, így ezen intézmények fejlesztési forrásigénye elmarad a forrásarányos pénzügyi kerettől.


nincs eltérés


A közlekedésfejlesztés komplex megvalósítására figyelemmel – a megyei forrásra is tekintettel a megyei igényeket, szükségleteket figyelembe véve a közútfejlesztés került előtérbe, ezért szükséges volt a forrásátcsoportosítás az 1.3. intézkedésben foglaltak megvalósítására.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten 3.2. Önkormányzatok a városi energiahatékonyságának területeken és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése


nincs eltérés

A foglalkoztatásnak fontos eszköze a társadalom egészségi állapota, amelynek a gyógyítás mellett az egészségfejlesztési programok révén a megelőzés, az egészségtudatos életmód széles körű elterjesztése és ösztönzése az egyik eszköze. A gyógyítás elérhetőségének és minőségének javítása fontos feladat a jövőben. A gyógyításra különösen nagy igény van az egyre idősödő lakosság körében, akiknek nagy része már a szociális alapellátás szolgáltatásait is igénybe veszi.

32


Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A települések lakossága drámai elöregedése miatt a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének biztosítása elengedhetetlen. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz való hozzáférésének elősegítése a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben.

Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 4.3. Leromlott városi ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések területek rehabilitációja így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására.

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés

5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

komplex fejlesztési történtek, a megye

nincs eltérés

nincs eltérés

nincs eltérés

4. táblázat Az intézkedésenként tervezett változások indoklására szolgáló táblázat

3.3.: Az intézkedésenként meghatározott valós igényeken alapuló keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztásának bemutatása

A keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztásának bemutatása táblázatos formában jelen dokumentum II. számú mellékleteként csatolásra kerül.

33


3.4.: A forráskeret felhasználási módok közötti megosztások indoklása

1. Prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Az alábbi kettő oszlopdiagram a 1. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100%

90%

80%

70%

60% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

50%

Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél

40%

Földrajzi célterület

30%

20%

10%

0% 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése


1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejlesztést segítése és az és a munkaerő életminőség javítása mobilitás családbarát, ösztönzését szolgáló munkába állást közlekedésfejlesztés segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

8. ábra 1. prioritás Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (%) 34

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 5.

táblázat

14 12 10 8

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

6


4 Földrajzi célterület

2 0 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése




9. ábra 1. prioritás Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

1.1. intézkedés: Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Jelen intézkedés keretében az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak fejlesztésére nyílik lehetőség. Indokolt esetben új üzleti infrastruktúra létesítése is megvalósítható. Az innováció ösztönzéséhez szükséges a telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így üzleti szolgáltató és innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban. A támogatás eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások. A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javulását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör 35


erősítése érdekében, hogy ez által hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. A beavatkozás lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program intézkedéseivel összhangban, azokkal komplex módon. Ennek keretében a helyi piacszervezéshez, helyi termék előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, mezőgazdasági termékek térségi piacra elősegítő kerülését, termelést követő műveletekhez. A beavatkozás fontos területét képezik a megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetést ösztönző, és beruházást ösztönző együttműködések, akciók. Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia. Ezen fejlesztéseken keresztül növekszik az azt igénybe vevő kkv-k száma, a vállalkozások magasabb minőségű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, nő a versenyképességük és ezzel együtt a foglalkoztatás. A területi szinergiák biztosításának megvalósítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program meghatározza a megye fejlesztési tengelyeit, földrajzi célterületek szerinti besorolásban is. A földrajzi célterületek ágazati fejlesztési irányai alapján ipari központ funkciót tölt be a Mezőkövesd-Tiszaújvárostengely, ezért az említett földrajzi célterület számára az 1.1 intézkedés teljes keretéből 20% került lehatárolásra (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). Fenti tengelyhez tartozó települések adják a megye ipari termelésének jelentős részét, ezen belül többek között vegyipari, gépipari, mechatronikai, energiatermelési, logisztikai vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási preferált ágazatok jelennek meg. A kedvezményezett térség fejlesztése kiemelt célterület, hiszen az M3-as autópálya mellett egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra, ennek továbbfejlesztését támogatja a Fejlesztési Program. A Fejlesztési Programban meghatározottak szerint ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése szükséges a megyében, mely kapcsán preferálni kell a barnamezős területeken történő fejlesztéseket. Cél, hogy az említett célterületen a magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok, szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. Az 1.1 intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható. A keret a megye jellemzően kevésbé ipari jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok tulajdonában álló termelő kapacitásaik háttér infrastruktúra fejlesztésére. 36


Földrajzi célterület: Mezőkövesd-Tiszaújváros ipari központ Ezen térségen belül fejlesztési cél: ipari központ létrehozása

1.2. intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az intézkedés célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi illetve térségi jelentőségűek, nem tagjai országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve a településen a tartózkodási időt meghosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban. Fontos szempont az is, hogy a fejlesztések az infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságok felszámolására és a komplex élményszerzés biztosítására koncentráljanak. Az intézkedés támogatható tevékenységeinek tematikus célterületét a turisztikai termékcsomag fejlesztések jelentik. Területi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városok területén kívül eső kulturális és természeti értékekkel rendelkező helyszínei állnak. A kiválasztás fontos alapelve a más turisztikai szolgáltatásokhoz, már létező attrakciókhoz, vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez való kapcsolódás. A GINOP-ból történő hálózatos fejlesztések és a Világörökségi helyszínek fejlesztései kiegészítéseként jelennek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásában megvalósuló fejlesztési elképzelések. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program VIII. „turizmus” prioritásához kapcsolódó VIII.1. „turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése” alpontja megjelöli a beavatkozási területeket kiemelt földrajzi térségenként, illetve, hogy az egyes turisztikai termékek fejlesztésénél milyen szakmai és földrajzi szempontok hangsúlyozása javasolt. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Tokaj – Hegyalja, Aggtelek) kell, hogy kapcsolódjon. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül Tokaji Történelmi Borvidék meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából. Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a Tokaji bor hírnevére, a Zemplén váraira, illetve a Bodrog-Zemplén természeti szépségére, a megyei fejlesztési program turisztikai 37


szempontból kiemelten fejlesztendő térsége a Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség részére a TOP 1.2. intézkedés teljes forráskeretéből 20% lehatárolásra került (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programhoz” kapcsolódó projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési elképzelések megvalósítása céljából került lehatárolásra az összeg. Fejlesztési tématerületek Tokaj-Hegyalja-Zemplén térségben a megyei fejlesztési program alapján: témapark létesítése, kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése, Bodrog-menti turisztikai víziközlekedéshez szükséges kikötők kiépítése, bor utak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése, erdei túraútvonalak kijelölése a Zemplénben, interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan). Az 1.2. intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható marad. A keret a megye jellemzően kevésbé turisztikai jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok turisztikai célú fejlesztései megvalósítására. Földrajzi célterület: Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség

1.3. intézkedés: A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

Magyarországon a munkanélküliek 50%-a kistelepülésen él, ahol a helyi elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is erősen korlátozott, ebben jelentős szerepe van a nehézkes közlekedési lehetőségeknek. Ezen indokok miatt Magyarországon az elérhetőség javítása, ezen belül is a vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása és fejlesztése kiemelt prioritás, annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljon, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvas jellegével, 358 településével kiemelten érintett a fő útvonalakon kívül eső, alacsonyabb rendű, jellemzően 4-5 számjegyű útjainak, és belterületi önkormányzati útjainak fejlesztése szempontjából. Megyénkben az intézkedés keretében támogatható beruházások a megye összes településén preferáltak, ennek megfelelően a földrajzi lehatárolás lehetőségével az intézkedés esetében a megye nem él. A fejlesztési cél az adott intézkedés támogatható tevékenységével megegyezik, annak lehatárolása nem indokolt. A kedvezményezetti célcsoport az intézkedés esetében helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, illetve kizárólagos építtetők. Ezek körét jogszabály írja elő, ennek lehatárolása nem szükséges. 38


Az intézkedés teljes keretösszege minden megyén belüli jogosult számára pályázható marad, lehetőséget biztosít az önkormányzatok gazdaságfeljesztési célú közlekedésfejlesztései megvalósítására (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). 1.4. intézkedés: A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását, és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. A korai nevelés ösztönzése, az óvodai nevelés módszereinek megújítása, a művészeti képzés, alkotási tevékenység, az egészséges étkezés hangsúlyosságának növelésével, az ehhez kapcsolódó korszerű eszközbeszerzéseket és ingatlan-felújításokat támogatja az intézkedés. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését, új férőhelyek kialakítását, a meglévők fejlesztését, és a 3-6 éves gyerekek óvodákban, családi napközikben történő nevelését biztosító új férőhelyek kialakítását, valamint a meglévők felújítását támogatja. A 2013. évi KSH adatok alapján a megyében (MJV nélkül) 29 darab bölcsőde működik. Az intézményekben a gondozott gyermekek száma 1239 fő. Az elvárt indikátor célérték magasabb, mint a jelenleg gondozott gyermekek száma, továbbá megduplázná a férőhelyek számát és az élveszületések tendenciája nem támaszt alá. Az előző programozási időszakban is valósultak meg bölcsődei fejlesztések, amelyek tovább szűkítik a potenciális pályázók körét. Az újonnan létrehozott, valamint a fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma szempontjából a megye teljes területén preferált, ezen intézmények fejlesztése a megyei fejlesztési programban szintén a megye teljes területét érinti. Felsorolt okok miatt az intézkedés teljes keretösszegét minden megyén belüli jogosult számára elérhetővé tesszük.

39


1. Prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Az alábbi kettő oszlopdiagram a 2. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

80% 70%

Kedvezményezetti csoport

60% 50%

Fejlesztési cél

40% 30%


20% 10% 0% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

10. ábra 2. prioritás Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (%)

18,000 16,000 14,000


12,000


10,000 Fejlesztési cél

8,000 6,000


4,000 2,000 0,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

11. ábra 2.prioritás Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft) 40


A prioritás egyetlen intézkedést tartalmaz: a Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedést. Ez elsődlegesen olyan infrastruktúra-fejlesztéseket tartalmaz, melyek a lakosság, kiemelten a fiatalok megtartásához járulnak hozzá, egyúttal a települések általános környezeti állapotát javítják. Az intézkedés a fenntartható fejlődés biztosítása mellett hozzájárul az ideális települési térszerkezet kialakulásához. A beavatkozások kiemelt területe a barnamezős területek, rozsdaövezetek funkcióváltó rehabilitációja. Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek három beavatkozási területen valósulnak meg: I. II. III.

Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; Szemléletformáló akciók, képzések

A megyei program alapján megvalósítandó településfejlesztéshez kapcsolódóan:

fejlesztések

környezetbiztonsághoz,

o Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése, meglévők felújítása o A kistelepüléseken a kulturális örökség értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása (pl. üres épületek közösségi, gazdasági, turisztikai célra való hasznosítása), ami egyrészt foglalkoztatást biztosít a helyi lakosoknak, illetve megőrzi a vidék vonzerejét is o Kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása o Kárfelmérés és kisebb területen kármentesítés a települések környezeti állapotának javítása érdekében o Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással A városok térségi gazdasági központ funkcióját erősítő, a helyi gazdaságot, kereskedelmet, szolgáltatásokat ösztönző fejlesztések a megye teljes területét érintik. Az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni kívánó vállalkozások számára, így a szolgáltatások köre bővül, az ellátások jobb színvonalúak lesznek. A zöld környezet kialakítása, parkosítás, öntözőrendszerek bevezetése a megye teljes területén preferált. Megyénkben a belvíz, csapadékvíz állandó problémát jelent, melyek mérsékelhetők megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvíz-elvezetők kialakításával és a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Erre irányuló fejlesztési igény az előzetes tervezési dokumentumok alapján a rendelkezésre álló forráskeret többszörösére mutatkozik földrajzi célterülettől függetlenül. Ennek megfelelve a prioritás teljes keretének 40%-át a bel- és csapadékvíz 41


védelmi beruházások megvalósítására különítjük el (lásd: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). A TOP prioritásai közül jelen prioritás intézkedésében megjelölt beavatkozási területek támogatott tevékenységei a megye által legteljesebb mértékben megvalósíthatóak és kihasználhatóak, a keretösszeg maximálisan leköthető, az indikátorok teljesíthetőek. Fejlesztési cél: bel- és csapadékvíz védelmi beruházások

2. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Az alábbi kettő oszlopdiagram a 3. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90% 80% 70% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

60%


50% 40%

Fejlesztési cél

30%


20% 10% 0% 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

12. ábra 3. prioritás : Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs intézkedésenként (%) 42


16 14 12 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

10


8 6

Fejlesztési cél

4


2 0 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés


13. ábra 3. prioritás : Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft) 3.1. intézkedés: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg településeken és települések között, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó célok teljesüléséhez. Közlekedésfejlesztési beruházások terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (kerékpárforgalmi fejlesztések, buszfordulók, buszbeszerzés, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása. A megyei fejlesztési programban a kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása mellett a jelen prioritásból támogatható kerékpárforgalmi beruházások szükségessége is megjelenik, a megye ebből a szempontból alacsonyan ellátottnak minősül. A járás-térségi infrastruktúra fejlesztések kapcsán a nagyobb városokban kerékpáros közlekedési rendszerek további fejlesztése jelenik meg, mint a megyei stratégiai célokhoz kapcsolódó tevékenység. A megyei programban nevesítésre kerül a kerékpárforgalmi hálózatok kialakítása, fejlesztése, 43


ezen belül kerékpárutak létesítése, kerékpáros szolgáltató pontok (pl. szervizek) megvalósítása, figyelemmel az egészségügyi szempontokra és a levegőszennyezettség mértékére. Elsődlegesen a városok integrált városfejlesztési stratégiái, valamint a megyei integrált területi programok határozzák meg a fejlesztés specifikus célterületeit. Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe áll, ennek alapján támogathatóság szempontjából a megye teljes területe priorizált. Ezen intézkedés keretében földrajzi lehatárolás nem indokolt, az intézkedés teljes keret összegének 40%-a azonban a kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása céljára, kerékpárforgalmi beruházások megvalósítására elkülönítésre kerül (lásd: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). A főbb kedvezményezettek a helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, központi költségvetési szervek és intézményeik, illetve a jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők, ennek megfelelően speciális kedvezményezetti kör számára forrás lehatárolása nem indokolt. Fejlesztési cél: kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása

3.2. intézkedés Önkormányzatok energiahatékonyságának és megújuló energiafelhasználás arányának növelése

Jelen intézkedés a települési önkormányzatok energiahatékonyságának javításával és a megújuló energiaforrások részarányának növelésével foglalkozik. A beavatkozás keretein belül megvalósítható az önkormányzati tulajdonú épületállomány és infrastruktúra energiahatékonyság központú rehabilitációja. Az intézkedés támogatja az önkormányzati intézmények saját villamos energiaszükségletének kielégítését, megújuló energia alkalmazását is, például környezeti hő felhasználását, biomassza, vagy napenergia forrás hasznosítását. Az energiaháztartás fejlesztésére irányuló projektekkel az önkormányzatok fosszilis energiahordozóktól való függősége és az üvegházhatású gáz kibocsátása is csökkenhet. A projektmegvalósítások eredményeként nőhet az önkormányzatok megújuló energia felhasználásának mértéke, valamint az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra, illetve épületek energia ráfordításaiban is jelentős megtakarítást eredményezhetnek. A fent nevezett célok megvalósításának érdekében a forráskeret lehatárolás minden megyén belüli jogosult számára pályázható felhasználási mód 100%-ában (lásd: Alacsony széndioxid 44


kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs intézkedésenként) történt meg.

3. Prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Az alábbi kettő oszlopdiagram a 4. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90% 80% 70% 60%


50%


40%

Fejlesztési cél Földrajzi célterület

30% 20% 10% 0% 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése



14. ábra 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként (%)

45


3

2,5

2 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport

1,5

Fejlesztési cél 1 Földrajzi célterület

0,5

0 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése



15. ábra 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése forrásallokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft) 4.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Ez az intézkedés a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási szolgáltatásának helyet adó épületek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, illetve indokolt esetben új létesítésére is lehetőséget biztosít. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogászati alapellátás, területi védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) fejlesztésének fontosságát az bizonyítja, hogy az alapvető szűrővizsgálatokat és az egészségügyi állapotfelméréseket az alapellátás keretében végzik el. A fejlesztések szükségességét indokolja az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrájának területi kiegyenlítettlensége, a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelők, amelyek leginkább a kisebb településeket és a hátrányos helyzetű térségeket érinti. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országban a legtöbb településsel rendelkező megyéje és a településszerkezetére az aprófalvak sokasága jellemző, így az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége és színvonala– elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenséget mutat. 46


A fenti okokat tekintve a fejlesztés nem határolódik le terület, cél vagy csoport forráskeret felhasználási mód szerint, hanem 100%-ban minden megyén belüli jogosult számára pályázható (lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként) a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növelése, jobb és több egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége és a mielőbbi munkába visszaállás érdekében.

4.2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az intézkedés a családokról, a gyerekekről, a fogyatékosokról, az időskorúakról, a szenvedélybetegekről, és a hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését támogatja. A TOP egyik célja a szolgáltatáshiányos településeken élő lakosság számára új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése, a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztése és új férőhelyek kialakítása. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javításával nőnek az egészséges életvitelhez kapcsolódó esélyek. Az egészségügyi alapszolgáltatások infrastruktúrájához való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek és a leszakadás csökkentése érdekében a forráskeret felhasználási módot 100%-ban minden megyén belüli jogosult számára pályázhatóvá (lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése forrásallokációs diagram intézkedésenként) tervezte a megye.

4.3. intézkedés: Leromlott városi területek rehabilitációja Jelen intézkedés a városokra és azon területeire koncentrál, azt támogatja. Az intézkedés céljai között szerepel a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése és a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése. A szociális városrehabilitációs intézkedések egyrészt a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit kívánják biztosítani, másrészt az épített környezet fejlesztése által a cél a lakosság életkörülmények javítása, a felzárkóztatás és beilleszkedést segítő közösségi funkciók és alapvető infrastrukturális igények kielégítése és megteremtése. Az intézkedés javítja a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a romák életkörülményeit, ezáltal segítve a társadalmi kohéziót az épített környezet minőségi megújításával és a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a közösségfejlesztés, a közbiztonság és a szegregáció megszüntetésére irányuló komplex tevékenységek segítségével. A társadalmi hátrányok leküzdése csak hosszabb távon lehetséges, éppen ezért ezeknek a programoknak az eddigiekkel szemben hosszabb távúnak kell lennie. A leromlott területek esetében kiemelten fontos az érintett lakosság társadalmi kohéziójának megerősítése is, 47


amelyet a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése szolgálja beleértve az új és a meglévők közösségi funkciók létrehozását és megerősítését. A fenti összetett célok megvalósítása érdekében a megyében a városi területen uralkodó jelenlegi állapotok, a hátrányos helyzet, az erősen leromlott környezet és a szegregáció elleni küzdelem érdekében történt forráskeret lehatárolás nem történt. A területi egység biztosítása érdekében minden megyén belüli jogosult számára pályázható keret 100%-(lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként) elérhető.

5. Prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

Az alábbi kettő oszlopdiagram 5. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90% 80% 70% Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

60%


50%

Fejlesztési cél

40%


30% 20% 10% 0% 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)



16. ábra 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként (%)

48


8 7 6 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

5


4

Fejlesztési cél

3 Földrajzi célterület

2 1 0 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)



17. ábra 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

5.1. intézkedés: Foglakoztatás-növelést együttműködések (paktumok)

célzó

megyei

és

helyi

foglalkoztatási

Az intézkedés közvetlen célja a megyei és a helyi, a lehető legszélesebb partnerségre építő, a munkaerőpiac keresleti oldalát támogató foglalkoztatási együttműködések (paktumok) és azok képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása. A paktumok létrehozásának további célja a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése és az álláskeresők munkához juttatása. Továbbá az intézkedés fontosabb célkitűzései között szerepel a közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, a szociális gazdaság bővítése, az adott térség gazdaságának fellendítése, a foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatáspolitika fontos eszközei; segítségükkel bizonyos keretek teremthetőek a munkaerő-piaci szereplők hatékony együttműködéséhez. A paktumok a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása, partnersége. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Ezek a programok segíthetik a munkanélküli és az inaktív helyi lakosság munkaerőpiacra belépését, a foglakoztathatóságuk növelését és vállalkozóvá válásukat, figyelembe véve az adott térség munkaerő-piaci sajátosságait. Az 49


intézkedés célja olyan programok kidolgozása is, amelyek elősegítik az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát. További célként szerepel, hogy elősegítsék a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkába való visszailleszkedést, a szakmai gyakorlat megszerzésével, illetve a munkában töltött idő növelésével, illetve ellássák azokat a feladatokat, amelyet a leghátrányosabb térségekben kockázatos piaci viszonyok (például az alacsony helyi jövedelmek miatt) piaci alapon működő vállalkozások nem látnak el. A stratégia nagy hangsúlyt helyez a térség foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, valamint a kitörési pontok meghatározására. Továbbá nem hagyja figyelmen kívül a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzését és fejlesztését. A foglalkoztatási paktumok legfőbb célja, hogy a munkahelyteremtő helyi gazdaságfejlesztés, a felnőttképzés és a szakképzés, valamint a munkaerő-közvetítés rendszerének szinergiáját erősítve összekapcsolja a kezdeményezéseket, ezzel erősítve egy jól koordinált helyi foglalkoztatáspolitika kialakítását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Programban megfogalmazott területi célokhoz alkalmazkodva került lehatárolásra az 5.1. intézkedés forráskeret felhasználási módja is. A fentiekben említett földrajzi célterületként az Abaúj-Cserehát tengely és a Taktaköz térség lettek megjelölve, vagyis 23% (Abaúj-Cserehát tengely) és 7% (Taktaköz) földrajzi célterületi és 70% minden megyén belüli jogosult számára pályázható lehatárolásban (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként). Több éves statisztikai adatok bizonyítják, hogy ezekben a térségekben legnagyobb a munkanélküliség aránya (egy évtized alatt nem változott jelentősen és körülbelül 20% körül mozog), ezáltal alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, kedvezőtlen a demográfiai helyzet, alacsony az iskolázottság, alacsony a gazdasági aktivitás és magas a tartós munkanélküliség szintje. A hátrányos helyzetű munkanélküliek sokszor azért nem kapnak munkát a térségben, mert nincs meg a megfelelő képzettségük, és ma már a tömeg, fizikai munkák nagy részénél is megkívánják a középfokú végzettséget. A fent említett problémák enyhítése és csökkentése érdekében a térségben szükséges a foglalkoztatás mellett a munkavállalók szakképzése és kompetencia alapú képzése. Továbbá szükséges támogatni a leghátrányosabb helyzetű és tartós munkanélküli személyek foglalkoztatását, életvitellel összefüggő képzését, mentorálását és egyéni fejlesztését, munkaegészségügyi és egyéb a foglalkoztathatóságot támogató szolgáltatások nyújtását. Az utóbbi évek statisztikai adatai azt támasztják alá, hogy a megyében a munkanélküliek több mint fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerőpiaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közfoglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. 50


A foglalkoztatási paktumok – mind a megyei, mind az ahhoz illeszkedő, azzal összehangoltan, megyei szinten egy rendszerben működő helyi foglalkoztatási integrációk – az önkormányzatok, munkaerő-piaci intézmények, képző intézmények és vállalkozások eredményorientált, célzott együttműködésében valósulhatnak meg. A fentiekben megemlített lehatárolás mellett (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként) a felhasználható forráskeret 30%-át a megyei önkormányzat, mint kiemelt kedvezményezteti csoport részére történt meg. A megyei paktumok támogatást biztosítanak a partnerség és az együttműködést szervező szervezet kialakítására és működtetésére, a tevékenysége keretében végzett képzési és foglalkoztatási tevékenységekre. A kiemelt fejlesztési célterületre és a megyei paktum számára allokált forrás mellett a helyi paktumokra 40% került lehatárolásra a minden megyén belüli jogosult számára pályázható kategóriában (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként ). A megyei foglalkoztatási együttműködéshez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a TOP 1. prioritástengelyében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó megyei szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre. A megyei gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok kialakításával ás működtetésével szemben elvárt a megyében úgynevezett együttműködési feladatok ellátása, a megye területén működő paktumok közötti koordináció, kapcsolattartás, valamint paktum-feladatok ellátása a megye azon területein, ahol helyi paktumok nem jönnek létre. Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása: A beavatkozás keretében lehetőséget biztosítunk a TOP 1. prioritás ERFA forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására (átmeneti foglalkoztatási támogatás). Ehhez kapcsolódóan a rugalmas foglalkoztatás, családbarát munkahelyi környezet, munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztéseket a GINOP 5. prioritása finanszíroz, kompetenciája, a már állományban lévő bölcsődei dolgozók, (óvoda) pedagógusok képzése pedig az igényelt ágazati koordináció miatt az EFOP kompetenciájába tartozik. Földrajzi célterület: Abaúj-Cserehát tengely Taktaköz Kedvezményezetti csoport: megyei önkormányzat

51


5.2. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Jelen intézkedés szorosan kapcsolódik a 4. prioritás leromlott városi területek rehabilitációja intézkedéshez. Az 5. prioritás ezen intézkedése a városi szövetbe ágyazott leszakadó, leszakadással veszélyeztetett városrészekben és a településtesttől elkülönült telepeken élők tekintetében a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítását, valamint a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek a megteremtését szolgálja. Az intézkedésen belül lehetőséget biztosítanak az önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítására és fejlesztésére, az oktatási hátrányok leküzdésére, a leszakadással veszélyeztetett egyének és csoportok jövedelemszerzésére való képessé tételét célzó közösségi és egyéni szociális munkára. A szociális városrehabilitációs fejlesztési irányokat végig kell, hogy kísérjék a közösségfejlesztő programok, melyek lehetővé teszik a városrehabilitációval érintett területen élő lakosság bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, továbbá erősítik a helyi közösség kohézióját. Fontos tevékenység a közösségfejlesztési programok szervezése, melyek szociális ellátáshoz, kulturális programokhoz, illetve oktatásához kapcsolódhatnak (pl. erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése; iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése). A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű továbbá a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés csökkentése érdekében. Fontos az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvése és együttműködési fórumai támogatása a célból, hogy az állástalanságból fakadó hátrányok mérséklődjenek, a mélyszegénység továbböröklődése megakadályozható legyen. Mivel célja többek között az egész megyében területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok kialakítása és az emberi erőforrást célzó beavatkozásai, úgymint az integrált program megvalósításának támogatása és városrészi leszakadási folyamatok megfordítása különleges forráskeret felhasználási mód alkalmazása nem indokolt. 5.3. intézkedés: Helyi közösségi programok megvalósítása Jelen intézkedés a közösségi, a társadalmi bevonást megvalósító fejlesztési elképzelések megvalósítását segíti elő. A helyi közösségek fejlesztése elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ez a társadalmi felzárkózási politikának is fontos eszköze, a közösségi munka hatására az érintett emberek is együttműködnek a problémák megoldásában. 52


Az intézkedés eredményeképp a közösségi, a térségi és a települési helyi identitást erősítő akciók, kulturális és természeti örökség megismertetésére, megőrzésére irányuló helyi közösségi programok valósulnak meg, fejlődik a közösség egymás iránti felelősségtudata. A társadalmi akciók alatt minden olyan kezdeményezést értünk, amely a közösségépítést és a közösségfejlesztést szolgálja, úgymint partnertalálkozók, szakmai és közösségi fórumok, felvilágosító-, társadalmi befogadást erősítő, tehetséggondozási, drogprevenciós, toleranciaprogramok. Továbbá olyan participatív tervezési gyakorlatok támogatása valósul meg, amelyek a helyi együttműködések megalapozását és működését, a helyi érdekek érvényesítését és szükségletek kielégítését szolgálják. Ezen intézkedés a helyi civil társadalom bevonásával és megerősödésével segíti a helyi közösségi „konfliktusok” megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, erősíti a civil aktivitást, az önkéntességet, a helyi identitást, valamint a településhez, térséghez való kötődést, így szerepet vállal a népesség megtartásában. Ezen célkitűzések érdekében a forráskeret felhasználási módot 20%-ban a megyei önkormányzat, mint kedvezményezetti csoport részére határoltuk le, mivel az önkormányzat aktívan szerepet szeretne vállalni a helyi identitás és a településhez, térséghez való kötödés erősítésében. A megyei önkormányzat olyan rendezvények, fesztiválok megszervezését tervezi megvalósítani, amelyek a helyiek és a megyében élők közötti „kapcsot” erősíti, továbbá a helyi identitás kialakításában és fejlődésében vállalna aktív szerepet. A fennmaradó 80%-ot pedig minden megyén belüli jogosult számára pályázható bontásban (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként) határoltuk le, mivel a tervezés során fontos szempontként tekintettük arra, hogy a megyén belüli a helyi közösségek a kezdeményezések által a helyi identitásukban, közösségépítésükben és közösségfejlesztésükben erősödjenek. Kedvezményezetti csoport: megyei önkormányzat

53


4.

AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI

4.1.: Az indikátorok vállalt célértékeinek megjelenítése táblázatos formában a III. számú mellékletként csatoltan található.

4.2.: A megye által vállalt célérték – ITP 2023 és a forrásarányos célérték számítás eredményeinek összehasonlítása, valamint intézkedésenként és az intézkedésekhez tartozó indikátoronkénti eltérés magyarázat részletesen a 4.3. fejezetben olvasható.

4.3.: A megye által vállalt célérték – ITP 2023 és a forrásarányos célérték számítás eredményeinek összehasonlítása, forrásarányos célértéktől való eltérés magyarázata:

1. Prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1.1. intézkedés: Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Kimeneti indikátor neve

Mértékegysége

TOP forrásarányos indkátorértékek

A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei

A megye indikátor vállalása

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

954,05

954,05

300,00

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

22,02

22,02

22,00

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

932,04

932,04

278,00

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

159,96

159,96

159,96

A rehabilitált talaj összkiterjedése

ha

58,72

58,72

24,00

6. táblázat 1..1. intézkedés: Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése indikátormutatói

Jelen intézkedés keretében az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak fejlesztésére nyílik lehetőség. Indokolt esetben új üzleti infrastruktúra létesítése is megvalósítható.

54


Az innováció ösztönzéséhez szükséges a telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így üzleti szolgáltató és innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban. A támogatás eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások. A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javulását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ez által hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. A beavatkozás lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program intézkedéseivel összhangban, azokkal komplex módon. Ennek keretében a helyi piacszervezéshez, helyi termék előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, mezőgazdasági termékek térségi piacra elősegítő kerülését, termelést követő műveletekhez. A beavatkozás fontos területét képezik a megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetést ösztönző, és beruházást ösztönző együttműködések, akciók. Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia. Ezen fejlesztéseken keresztül növekszik az azt igénybe vevő kkv-k száma, a vállalkozások magasabb minőségű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, nő a versenyképességük és ezzel együtt a foglalkoztatás. A területi szinergiák biztosításának megvalósítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program meghatározza a megye fejlesztési tengelyeit, földrajzi célterületek szerinti besorolásban is. A földrajzi célterületek ágazati fejlesztési irányai alapján ipari központ funkciót tölt be a Mezőkövesd-Tiszaújvárostengely, ezért az említett földrajzi célterület számára az 1.1 intézkedés teljes keretéből 20% került lehatárolásra. Fenti tengelyhez tartozó települések adják a megye ipari termelésének jelentős részét, ezen belül többek között vegyipari, gépipari, mechatronikai, energiatermelési, logisztikai vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási preferált ágazatok jelennek meg. A kedvezményezett térség fejlesztése kiemelt célterület, hiszen az M3-as autópálya mellett egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra, ennek továbbfejlesztését támogatja a Fejlesztési Program. A Fejlesztési Programban meghatározottak szerint ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) 55


kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése szükséges a megyében, mely kapcsán preferálni kell a barnamezős területeken történő fejlesztéseket. Cél, hogy az említett célterületen a magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok, szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. Az 1.1 intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható. A keret a megye jellemzően kevésbé ipari jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok tulajdonában álló termelő kapacitásaik háttér infrastruktúra fejlesztésére. Földrajzi célterület: Mezőkövesd-Tiszaújváros ipari központ Ezen térségen belül fejlesztési cél: ipari központ létrehozása

1.2. intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei

A megye indikátorv állalása


Mértékegysége


A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év

130019,28

130019,28

130 019,28

és

szempontból

fenntartható

7. táblázat 1.2. intézkedés: Társadalmi turizmusfejlesztés indikátormutatói

környezeti

Az intézkedés célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi illetve térségi jelentőségűek, nem tagjai országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve a településen a tartózkodási időt meghosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban. Fontos szempont az is, hogy a fejlesztések az infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságok felszámolására és a komplex élményszerzés biztosítására koncentráljanak. 56


Az intézkedés támogatható tevékenységeinek tematikus célterületét a turisztikai termékcsomag fejlesztések jelentik. Területi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók megyei jogú városok területén kívül eső kulturális és természeti értékekkel rendelkező helyszínei állnak. A kiválasztás fontos alapelve a más turisztikai szolgáltatásokhoz, már létező attrakciókhoz, vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez való kapcsolódás. A GINOP-ból történő hálózatos fejlesztések és a Világörökségi helyszínek fejlesztései kiegészítéseként jelennek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásában megvalósuló fejlesztési elképzelések. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program VIII. „turizmus” prioritásához kapcsolódó VIII.1. „turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése” alpontja megjelöli a beavatkozási területeket kiemelt földrajzi térségenként, illetve, hogy az egyes turisztikai termékek fejlesztésénél milyen szakmai és földrajzi szempontok hangsúlyozása javasolt. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Tokaj – Hegyalja, Aggtelek) kell, hogy kapcsolódjon. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül Tokaji Történelmi Borvidék meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából. Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a Tokaji bor hírnevére, a Zemplén váraira, illetve a Bodrog-Zemplén természeti szépségére, a megyei fejlesztési program turisztikai szempontból kiemelten fejlesztendő térsége a Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség részére a TOP 1.2. intézkedés teljes forráskeretéből 20% lehatárolásra került. Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programhoz” kapcsolódó projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési elképzelések megvalósítása céljából került lehatárolásra az összeg. Fejlesztési tématerületek Tokaj-Hegyalja-Zemplén térségben a megyei fejlesztési program alapján: témapark létesítése, kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése, Bodrog-menti turisztikai víziközlekedéshez szükséges kikötők kiépítése, bor utak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése, erdei túraútvonalak kijelölése a Zemplénben, interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan). Az 1.2. intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható marad. A keret a megye jellemzően kevésbé turisztikai jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok turisztikai célú fejlesztései megvalósítására. Földrajzi célterület: Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség Ezen térségen belül fejlesztési cél: Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programhoz” kapcsolódó projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési elképzelések megvalósítása 57




Mértékegysége

TOP forrásarányos indikátorértéke k

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

39,61

A megye választott intézkedésenkénti A megye forráskeretei indikátorváll alapján számított alása indikátorértékei 75,58

75,58

8. táblázat 1.3 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés indikátormutatói

Amint a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója ¬ Helyzetelemzés munkarészében összegzésre került, a vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló – jellemzően alacsonyabb rendű – utak felújítása és fejlesztése a megyében kiemelt prioritás annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljanak, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Az eddig megvalósult fejlesztések ellenére is igen leromlott állapotban vannak a megyén belüli mellékút-hálózatok, ezek a fennálló körülmények erősen befolyásolják a mindennapi ingázás és munkába járás feltételeit. Több éves statisztikai adatok bizonyítják, hogy megyénkben a kisebb településeken sokkal magasabb a munkanélküliségi arány, mint a városokban. Ahhoz, hogy az elhelyezkedési nehézségeket könnyíteni tudjuk, szükséges többek között a munkába járási mobilitás feltételeit javítani az alacsonyabb rendű utak fejlesztésével. A gazdasági központok és a betelepülő vállalkozások könnyebb infrastrukturális eléréséhez elengedhetetlen ezen fejlesztések megtétele, mivel a megyére kiemelten jellemző az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító, völgyekbe benyúló mellékutak-hálózata, melyek nem egyszer több települést is felfűznek. Összeségében elmondható, hogy a megye útjai elhanyagoltak, a munkába járást nehezítik, ellehetetlenítik, ennek következtében a megye vállalt indikátorértéke megemelésre került.

58


1.4. intézkedés: A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

A megye választott intézkedésenkénti A megye forráskeretei indikátorváll alapján számított alása indikátorértékei


Mértékegysége


Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

1456,31

952,22

289,00

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

1281,55

837,96

204,00


db

233,01

152,36

194,00


db

1718,44

1123,62

2 350,00

9. táblázat 1.4 intézkedés, A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével indiktármutatói

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepciója- Helyzetelemzés munkarésze illetve a megye SWOT elemzése alapján megállapításra került, hogy megyénkben nagy mértékű a fiatalok elvándorlása, kevés az élveszületések száma és országos viszonylatban jelentős az elöregedés mértéke. Ennek következtében a népességmegtartó hatások erősítése indokolt, munka lehetőségek biztosításának növelése, nők minél hamarabbi visszaállítása a munkaerőpiacra a gyermekvállalást követően. A megyében 2000-től 2012-ig a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma az országos átlagot meghaladó mértékben, összesen 60%-al nőtt. Ezek az intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába, a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése, a meglévő intézmények fejlesztése ezt segíti elő. 2010-i időszakra a bölcsődei férőhelyek száma a megyében jelentősen – 695-tel – bővült, miközben az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2012-re csökkent. A jogszabály által előírt kötelező óvodai neveléshez történő megfelelés céljából az óvodai férőhelyek számát mindezekre tekintettel növelni indokolt. a vonatkozó időszakban A 2013. évi KSH adatok alapján a megyében (Miskolc Megyei Jogú Város nélkül) 29 darab bölcsőde működik. Az intézményekben a gondozott gyermekek száma 1239 fő. Az elvárt 59


indikátor célérték a fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma indikátor esetében magasabb, mint a jelenleg gondozott gyermekek száma. Az újonnan létrehozott férőhelyek esetében az elvárt indikátor teljesítéséhez meg kellene négyszerezni a férőhelyek számát,– tekintettel a megye aprófalvas település szerkezetére, a megyében jellemző több generációs együttélésre, a nők magas munkanélküliségére - amelyet az élveszületések tendenciája nem támaszt alá. Az előző programozási időszakban is valósultak meg bölcsődei fejlesztések, amelyek tovább szűkítik a potenciális pályázók körét. Az újonnan létrehozott, valamint a fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek esetében fordított tendencia mutatkozik. A modern kor elvárásainak megfelelő színvonalú óvodák létrehozása a gyermekek fejlődése, a korai nevelés megkezdése érdekében fontos közérdek. A meglévő gyermekintézmények elavultak, korszerűtlenek mind a műszaki, mind a szakmai háttér szempontjából, ezért szükséges a már meglévő intézmények fejlesztése az elvárt indikátorértéket meghaladó mértéken. 2. Prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2.1. intézkedés: Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés A megye választott A megye intézkedésenkénti indikátorváll forráskeretei alása alapján számított indikátorértékei


Mértékegysége

TOP forrásarányos indikátorértékek

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

162524,10

162524,10

162 523,71

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

személy

144465,87

144465,87

89 650,00

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

65009,64

65009,64

280 000,00


ha

2,21

2,21

2,21

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2

19572,80

19572,80

13 572,75

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2

171028,95

171028,95

85 515,00

10. táblázat 2.1. intézkedés, a Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés indiktármutatói

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés munkarészében, illetve a megye SWOT elemzésében megállapításra került, hogy nem pusztán mint problémák leküzdésére, de a jövőbeni kockázat elkerüléséért is szükséges a beavatkozás 60


a jelentős ár- és belvízveszély miatt, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidék menti településeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit időszakosan a belvíz uralja és a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz) meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők, a veszélyeztetettség mértéke eltérő. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők problémák. A csapadékvíz tekintetében egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai elsősorban a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában kell, hogy foglalja az árvíz vagy szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítását, illetve az időben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, a csapadékvízelvezető rendszerek fejlesztését, illetve a víztározók kapacitásainak növelését. E fejlesztéseket az is indokolja, hogy az egyenetlen eloszlású és időszakosan nagy mennyiségű csapadékvízből fakadó vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket, amelyet a területrendezési terv adatai is alátámasztanak. A prioritáson belül kiemelt jelentőségű a bel-és csapadékvíz okozta károk enyhítése, megelőzése. Erre tekintettel a forrásálaokáció során elkülönítésre került a rendelkezésre álló forrás 40%-a a célterületre. A prioritás további indikátorai a forrásarányos vállalást tükrözik. 3. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3.1. intézkedés: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés


Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

Mértékegysége



db

2,45

1,75

2,00

db

9,32

6,65

7,00

db

3,38

2,41

3,00

km

79,92

57,03

79,92

A megye indikátorvállalása

61


11. táblázat 3.1. intézkedés, a Fenntartható települési közlekedésfejlesztés indiktármutatói Közlekedési fejlesztések terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (forgalmi pálya fejlesztése, például buszfordulók, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása és a buszbeszerzés. A járás-térségi infrastruktúra fejlesztések kapcsán a nagyobb városokban a kerékpáros közlekedési rendszerek további fejlesztése jelenik meg. A TOP forrásarányos indikátorértékei és a megye indikátorvállalásai között jelentős eltérés nem mutatkozik, az indikátorvállalás igazodik a megjelenített forrásallokációhoz. 3.2. intézkedés: Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése


A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése A megújulóenergiatermelés további kapacitása Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

Mértékegysége

A megye választott TOP forrásintézkedésenkénti A megye arányos forráskeretei indikátorvállalása indkátorértékek alapján számított indikátorértékei

kWh/év

2933445,07

2933445,07

2 933 437,93

MW

38,43

38,43

38,43

tonna CO2 egyenérték

43842,92

43842,92

43 842,81

PJ/év

0,07

0,07

0,07

PJ/év

0,36

0,36

0,36

12. táblázat 3.2. intézkedés, az Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése indiktármutatói

A TOP egyik kimeneti indikátorként nevesíti a középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenését indikátor az energiahatékonyság növelésének jegyében megvalósítható. A megújulóenergia-termelés további kapacitása kimeneti indikátor az előírt TOP célkitűzés alapján úgyszintén megvalósulhat az elkövetkezendő időszakban. A célkitűzés 62


megvalósulásával a helyi önkormányzatok jelentős részt vállalhatnak a megújuló energiaforrások (beleértve mind az elektromos, mind a hőenergia előállítását) részarányának növelésében. Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése kimeneti indikátor hasonlóan az előző kettő célkitűzéshez. Ezen indikátorok megvalósulásával csökkenhet az önkormányzatok fosszilis energiahordozóktól való függősége és az üvegházhatású gáz kibocsátása. Emelett csökkenhet a szén-dioxid (CO2) kibocsátás és nőhet az önkormányzatok megújuló energia felhasználásának mértéke, illetve az energiaráfordításaikban jelentős megtakarítást eredményezhetnek. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése, valamint a fosszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energiatermelő rendszerek bővítését a megyében. A TOP az intézkedés további kimeneti indikátoraként nevesíti az energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenést. Ezen indikátorvállalás szintén megvalósítható, így az épületenergetikai programok segítségével csökkenthető lesz az energiafelhasználás és az energiafogyasztás is. A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül kimeneti mutató a megye részére kitűzött célkitűzés alapján reálisan megvalósítható. A célkitűzés az, hogy az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú épületek által felhasznált energiamennyiség csökkenjen és az energiahatékonyság növekedjen.

63


4. Prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

4.1. intézkedés és 4.2. intézkedés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei



Mértékegysége


Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő

43106,75

47576,26

47 573,00

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok száma

db

107,77

118,94

119,00

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

71,88

79,34

80,00

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

28,43

31,37

30,00

13. táblázat 4.1. és 4.2. intézkedés, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése indikátormutatói

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés munkarésze megállapításai szerint a lakónépesség megyénkben az országos átlag alatti szinten öregszik. A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is - hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe vettünk. Indokolt tehát a humán ellátórendszer racionális és fenntartható fejlesztése és az időskorúak, fogyatékkal élők számára a hozzáférés biztosítása. Kifejezetten jelentősek az egészségi állapotbeli különbségek, területi szinten is, illetve a lakosság összetételét, szociális hátterét nézve is. Nagyon sok a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelő, amely különösen a kisebb településeken és a hátrányos helyzetű térségeken jellemző. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. Indokolt az 64


igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése, a mai kor elvárásainak megfelelő intézményrendszer kialakítása. A fenti körülményeket tekintve a jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság kimeneti indikátor megvalósítható az elkövetkezendő időszakban. A TOP kimeneti indikátorként nevesíti a fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) számát. Az előző (a jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság) indikátorhoz hasonlóan a fennálló körülmények miatt szükséges ezen indikátor teljesítése. Az előzőekben már említésre került, hogy a megyében nagyon sok a rossz állapotú, illetve hiányos eszközökkel működő háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat vagy kapcsolódó ügyeleti ellátás, továbbá a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a háziorvosi praxisok száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezt a hanyatló irányt is kívánja enyhíteni az intézkedés. A jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság mutató növelt indikátorszámának eléréséhez mindenféleképp szükséges a megfelelő számú egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok fejlesztése. Az újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók számának és a fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok számának teljesítése mindenféleképp szükséges a jobb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javítása érdekében. A Helyzetelemzés arra is rámutat, hogy a kisebb településeken az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a szolgáltatások alapvetően biztosítottak, azonban jelentős a hiányos, elavult eszközállomány, melynek cseréje és folyamatos pótlása megoldandó.

65


4.3. intézkedés: Leromlott városi területek rehabilitációja TOP forrásKimeneti indikátor Mértékegysége arányos neve indkátorértékek Helyreállított lakóegységek városi területeken Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

A megye választott intézkedésenkénti A megye forráskeretei indikátorvállalása alapján számított indikátorértékei

lakóegység

135,15

96,45

95,00

m2

1048,54

748,29

789,00

m2

16194,16

11556,89

8 000,00


fő

182213,40

130035,79

90 000,00

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

31106,76

22199,20

15 000,00

14. táblázat 4.3 intézkerdés a Leromlott városi területek rehabilitációja indikátormutatói

Jelen intézkedés keretében a TOP különböző, mérhető kimeneti indikátorokat határoz meg,. Az intézkedések célértékei elősegítik a leszakadó vagy a leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelését és a területen élők társadalmi integrációját. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 15 város készít Integrált Területi Stratégiát, az ezen településeken a legfrissebb KSH adatok alapján az összlakosság hozzávetőlegesen 173.000 fő. A szociális célú városrehabilitációval érintett városok fizikai leromlásának oka sok esetben egybeeshet a hátrányos helyzetben lévő lakosság területi koncentrálódásával is. Ezeken a területeken egyebek között a lakhatással, annak megfizethetőségével, fenntartásával kapcsolatos nehézségek, az általános elszegényedés, a nagyon alacsony iskolázottság és az alacsony foglalkoztatási ráta az ott élők további esélyeit is csökkenti. Ezeknek a súlyosbító körülményeknek a megszüntetése már korábban megkezdődött. Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma kimenti mutató szintén nem teljesíthető, mivel fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen 66


nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására, és az ezzel arányos indilátorértékek meghatározására.




A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

célzó

TOP forrásMértékegysége arányos indkátorértékek

szám

4998,05

megyei

és

helyi

foglalkoztatási



4998,05

4 998,00

15. táblázat 5.1. intézkedés Foglakoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) indikátormutatói A TOP kimeneti indikátorként nevezi meg a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma indikátor vállalható a közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, a szociális gazdaság bővítése, az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése érdekében.

67


5.2. intézkedés és 5.3. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok és a helyi közösségi programok megvalósítása

Kimeneti indikátor neve Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

TOP forrásMértékegysége arányos indkátorértékek

A megye választott intézkedésenkénti A megye forráskeretei indikátorvállalása alapján számított indikátorértékei

fő

12442,71

12442,71

4 400,00

fő

15495,13

15495,13

11 400,00

16. táblázat 5.2. intézkedés és 5.3. intézkedés, A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok és a helyi közösségi programok megvalósítása indikátormutatói

A szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma (az 5.2. intézkedés kimeneti mutató és az 5.3. intézkedés kimeneti mutató) és a helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma indikátor esetében eltérés mutatkozik a forrásarányos valamint a vállalt célérték között. A szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság számának indikátor célkitűzése szorosan kapcsolódik a 4.3. intézkedéshez, így annak megvalósíthatósága hatással van az itt kitűzött célértékekre. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés alapján a célként kitűzött hátrányos helyzetű lakosságszám, mint kötelező indikátor nem teljesíthető ennél az intézkedésnél sem. Az indikátor hozzájárul a leszakadó vagy a leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezeléséhez és a területen élők társadalmi integrációjához, a megvalósításhoz azonban a települések részéről is szükséges a kezdeményező készség. A szociális célú városrehabilitációval érintett városok fizikai leromlásának oka sok esetben egybeesik a hátrányos helyzetben lévő lakosság területi koncentrálódásával is. Ezeken a területeken egyebek között a lakhatással, annak megfizethetőségével, fenntartásával kapcsolatos nehézségek, az általános elszegényedés, a nagyon alacsony iskolázottság és az alacsony foglalkoztatási ráta az ott élők további esélyeit is csökkenti. Ezeknek a súlyosbító körülményeknek a felszámolása már korábban megkezdődött. Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen már történtek fejlesztések. 68


5.

AZ ITP ÜTEMEZÉSE

Az ITP éves fejlesztési keretén belüli megyei forrás ütemezése a IV. számú mellékletként csatolva található.

69

1. sz. melléklet TOP prioritások

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

TOP prioritások intézkedései

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.3. A 1.2. Társadalmi és gazdaságfejlesztést és környezeti szempontból a munkaerő mobilitás fenntartható ösztönzését szolgáló turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

ERFA

TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft)

ERFA

ERFA

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken







ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

147,785

Prioritások közötti forrásmegosztás % megoszlása



298,450

0,374

A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft)


200,986

0,252

0,185

34,771

61,769

17,218

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó 5.3. Helyi együttműködés megyei és helyi közösségi erősítését szolgáló foglalkoztatási programok helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok)

ESZA

ESZA

23,416

ESZA

89,691

0,077

798,682

0,112

7,196

Ellenőrzés

100,00%

10,449

93,05022643

Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft)

114,354

71,328

51,126

61,642

147,785

75,276

125,710

21,510

17,089

23,170

66,271

8,622

14,798

798,682

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegoszlás (%)

38,32%

23,90%

17,13%

20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

nem értelmezhető

A megye TOP forráskeretének megoszása prioritásonként és intézedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft)

13,323

8,310

5,956

7,182

17,218

8,770

14,646

2,506

1,991

2,699

7,721

1,005

1,724

93,050

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (%)

38,32%

23,90%

32,69%

13,50%

100,00%

26,73%

62,55%

38,43%

29,09%

26,77%

73,89%

9,61%

16,50%

nem értelmezhető

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft)

13,323

8,310

11,365

4,696

17,218

6,258

14,646

2,766

2,093

1,926

7,721

1,005

1,724

Ellenőrzés

93,05022643 108,41%

100,00% 17,21766098 17,21766095

37,69377521 34,77089555

1.3. A 1.2. Társadalmi és gazdaságfejlesztést és környezeti szempontból a munkaerő mobilitás fenntartható ösztönzését szolgáló turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés

89,27%

94,29% 20,90377017 23,41579003

100,00% 6,785537519 7,196397331

10,44948256 10,44948256








93,05022643 93,05022643

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó 5.3. Helyi együttműködés megyei és helyi közösségi erősítését szolgáló foglalkoztatási programok helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok)



TOP szerint

38,32%

23,90%

17,13%

20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%


38,32%

23,90%

32,69%

13,50%

100,00%

26,73%

62,55%

38,43%

29,09%

26,77%

73,89%

9,61%

16,50%

1. oldal, összesen: 13

1. sz. melléklet Prioritás


Intézkedések

Eltérés magyarázata


nincs eltérés


nincs eltérés


Az ITP stratégiai céljai között szerepel a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nemegyszer több települést fűznek fel, ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Az utak felújítása sok évtizedes elmaradásban van, nagyon rossz állapotúak, veszélyeztetik a biztonságos közlekedést. Ezen települések nagy számban a megye legelmaradottabb, a szegénység által legjobban sújtott települései közé tartoznak. Az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a települések gazdasági területei, a gazdasági övezetek, központok jól megközelíthetőek legyenek, ezért szükségszerű az összekötő, mellékutak korszerűsítése, fejlesztése a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben.

Különösen a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése szempontjából fontos a korai nevelés ösztönzése, az óvodai nevelés módszertanának megújítása. Ezt segítik elő a megyére jellemző leromlott állapotú óvodák felújítása, a korszerű nevelést biztosító eszközbeszerzések. Ezen intézkedésen belül a 3-6 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába éves korú gyermekek nevelését szolgáló intézmények fejújítása, korszerűsítése élvez prioritást, a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben. A 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító intézmények iránt a megye vidéki térségére a hátrányos helyzetű roma lakosság körében mai napig jellemző állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével többgenerációs együttélés, valamint a magas munkanélküliség miatt nincs nagy igény, így ezen intézmények fejlesztési forrásigénye elmarad a forrásarányos pénzügyi kerettől. 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés





nincs eltérés


A közlekedésfejlesztés komplex megvalósítására figyelemmel – a megyei forrásra is tekintettel a megyei igényeket, szükségleteket figyelembe véve a közútfejlesztés került előtérbe, ezért szükséges volt a forrásátcsoportosítás az 1.3. intézkedésben foglaltak megvalósítására.


nincs eltérés


A foglalkoztatásnak fontos eszköze a társadalom egészségi állapota, amelynek a gyógyítás mellett az egészségfejlesztési programok révén a megelőzés, az egészségtudatos életmód széles körű elterjesztése és ösztönzése az egyik eszköze. A gyógyítás elérhetőségének és minőségének javítása fontos feladat a jövőben. A gyógyításra különösen nagy igény van az egyre idősödő lakosság körében, akiknek nagy része már a szociális alapellátás szolgáltatásait is igénybe veszi. Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak.


A települések lakossága drámai elöregedése miatt a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének biztosítása elengedhetetlen. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz való hozzáférésének elősegítése a forrásarányos pénzügyi keretet meghaladó mértékben.


Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására.

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


1. sz. melléklet 120,00%

100,00%

80,00%

60,00%

40,00%

20,00% TOP szerint Saját igények szerint 0,00%


1. sz. melléklet FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Megye neve: Megye ITP neve: Megye forráskeret (Mrd Ft):

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 93,05022643

Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai)


1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejleszté segítése és az st és a munkaerő életminőség javítása mobilitás családbarát, ösztönzését munkába állást szolgáló segítő intézmények, közlekedésfejleszt közszolgáltatások és fejlesztésével

13,323

8,310

11,365

4,696

1.4. A 1.3. A foglalkoztatás gazdaságfejleszt segítése és az 1.2. Társadalmi ést és a életminőség és környezeti 1.1. Helyi gazdasági munkaerő javítása szempontból infrastruktúra mobilitás családbarát, fenntartható fejlesztése ösztönzését munkába állást turizmusfejleszté szolgáló segítő s közlekedésfejlesz intézmények, tés közszolgáltatáso k fejlesztésével

37,694




20%

20%

0%

0%


2,664553155

1,662016267

0

0

4,326569422

Fejlesztési cél

0%

0%

0%

0%

Fejlesztési cél

0

0

0

0

0


Ellenőrzés

Forráskeret felhasználási módok

Forráskeret felhasználási módok Kedvezményezetti csoport

0%

0%

0%

0%


0

0

0

0

0


80%

80%

100%

100%


10,65821262

6,648065067

11,36514872

4,69577938

33,36720579

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:


13,32276578

8,310081334

11,36514872

4,69577938

37,69377521

1. sz. melléklet

100% 90% 80% 70% 60% 50%


40%


30%


20% 10% 0%




1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 14 12 10 8


6


4

Fejlesztési cél

2 0

Földrajzi célterület 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése



1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejlesztést segítése és az és a munkaerő életminőség javítása mobilitás ösztönzését családbarát, szolgáló munkába állást közlekedésfejlesztés segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

1. sz. melléklet Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés



17,21766098




0%


0,000

Fejlesztési cél

40%

Fejlesztési cél

6,887



0%


0,000


60%


10,331

Ellenőrzés

100%

Elenőrzés



3.2. Önkormányzatok 3.1. Fenntartható energiahatékonyságá települési nak és a megújuló közlekedésenergia-felhasználás fejlesztés arányának növelése


17,218

6,257956817

14,64581335

20,90377017


3.2. Önkormányzatok energiahatékony ságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

Ellenőrzés


0,00%

0,00%


0

0

0

Fejlesztési cél

40,00%

0,00%

Fejlesztési cél

2,503182727

0

2,503182727



0,00%

0,00%


0

0

0


60,00%

100,00%


3,75477409

14,64581335

18,40058744

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:

6,257956817

14,64581335

20,90377017


1. sz. melléklet

100% 90% 80%


70%


18,000 16,000 14,000

60% 40%

10,000

Fejlesztési cél

8,000


30%


12,000

Fejlesztési cél

50%



6,000

20% 10%

4,000

0%

2,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

0,000

100%


16

90% 14

80% 70% 60% 50%

12


10

Fejlesztési cél

40%


30%

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport

8 Fejlesztési cél 6 Földrajzi célterület

4

20%

2

10% 0%


3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

0




1. sz. melléklet Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése



4.2. A szociális 4.3. Leromlott alapszolgáltatások városi területek infrastruktúrájának rehabilitációja bővítése, fejlesztése


0,00%

0,00%

0,00%

Fejlesztési cél

0,00%

0,00%

0,00%


0,00%

0,00%


100,00%

Ellenőrzés

100,00%



2,093280224

1,926451839

4.2. A szociális 4.1. Egészségügyi alapszolgáltatás 4.3. Leromlott alapellátás ok városi területek infrastrukturális infrastruktúrájá rehabilitációja fejlesztése nak bővítése, fejlesztése

6,785537519

Ellenőrzés


0

0

0

0

Fejlesztési cél

0

0

0

0

0,00%


0

0

0

0

100,00%

100,00%


2,765805456

2,093280224

1,926451839

6,785537519

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:

2,765805456

2,093280224

1,926451839

6,785537519

7,72090733

1,004535246

1,724039983

10,44948256


Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés

2,765805456

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó együttműködés megyei és helyi erősítését szolgáló foglalkoztatási együttműködések helyi szintű komplex programok (paktumok)



30,00%

0,00%

0,00%

Fejlesztési cél

0,00%

0,00%

0,00%

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés


5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi 5.3. Helyi közösségi növelést célzó megyei együttműködés programok és helyi foglalkoztatási erősítését szolgáló helyi szintű komplex megvalósítása együttműködések programok (paktumok)

Ellenőrzés


2,316272199

0

0

2,316272199

Fejlesztési cél

0

0

0

0


30,00%

0,00%

20,00%


2,316272199

0

0,344807997

2,661080196

Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

40,00%

100,00%

80,00%


3,088362932

1,004535246

1,379231986

5,472130165

Ellenőrzés:

7,72090733

1,004535246

1,724039983

10,44948256

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

100,00%


1. sz. melléklet 100%

3

90% 80%

2,5

70%


60%

2



50% 40%


1,5

Fejlesztési cél

Fejlesztési cél

30%


1


20% 10% 0%

0,5 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése



0




8 100%

7

90% 6

80% 70%


5

60%


50%


4

40%

Fejlesztési cél

3

30%


Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület

2

20% 10%

1

0% 5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó megyei és együttműködés erősítését helyi foglalkoztatási szolgáló helyi szintű együttműködések komplex programok (paktumok)

0






1. sz. melléklet

3.) Megye_ITP_4. fejezet


Mértékegysége

TOP prioritás/egyedi célkitűzés

TOP (2018-as) A megye által célértékhez való vállalt célérték hozzájárulás ITP (2018) - ahol mértéke (%) releváns ahol releváns

Célértéke (2018)

TOP Célértéke (2023)


TOP megyei forráskeret prioritásonként és intézkedésenként

A megye aránya A megye A megye a TOP szintű keretösszege intézkedésekre intézkedésre eső prioritásonként és eső választott teljes intézkedésenként forráskerete keretösszegből

Arány a megye A megye választott intézkedéTOP forrásintézkedésenként senkénti A megye arányos i forráskeretei indikátorvállalása választott indkátorértékek forráskeretei alapján számított alapján indikátorértékei

298,45

34,77

11,65%

34,77

11,65%

114,35

13,32

11,65%

13,32

11,65%

954,06

954,06

300,00

1.C

db

8189


db

189

11,65%

11,65%

22,02

22,02

22,00


db

8000

11,65%

11,65%

932,04

932,04

278,00

A létrehozandó, illetve a fejlesztett területekre betelepülő vállalkozások számát tekintve a megyei sajátosságokat, valamint az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve 278 darab vállalkozás támogatása vállalható.


ha

1373

11,65%

11,65%

159,96

159,96

159,96

nincs eltérés


ha

504

11,65%

11,65%

58,72

58,72

24,00


látogatás/év

1116000

11,65%

130019,28

130019,28



1.D

A létrehozandó, illetve a fejlesztett területekre betelepülő vállalkozások számát tekintve a megyei sajátosságokat, valamint az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve 300 darab vállalkozás betelepítése vállalható.


1.A

1.B

Eltérések magyarázata

km

db

0

11,337

43,35

0,00%

16,67%

1,73%

275

68

2500

340

12500

71,33

51,13

61,64

8,31

5,96

7,18

11,65%

11,65%

11,65%

8,31

11,37

4,70

22,23%

7,62%

39,61

1456,31

75,58

952,22

130019,28

nincs eltérés

A rehabilitált talaj összkiterjedése indikátor esetében a beérkezett igények nem támasztják alá az előírt indikátort, a megyére forrásarányosan eső célérték a projektötletek alapján nem teljesíthető.

nincs eltérés

75,58

A vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló - jellemzően alacsonyabb rendű - utak felújítása és fejlesztése a megyében kiemelt prioritás annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljanak, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Megyénkben az intézkedés keretében támogatható beruházásokra vonatkozóan kiemelkedően magas igény került rögzítésre, az a megye összes településén preferált, ami mutatja, hogy a megye útjai elhanyagoltak, a munkába járást nehezítik, sok település esetében ellehetetlenítik. A megye vállalt indikátorértéke emiatt megemelésre került.

289,00

Az elvárt indikátor célérték a fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma indikátor esetében magasabb, mint a jelenleg gondozott gyermekek száma. Az újonnan létrehozott férőhelyek esetében az elvárt indikátor teljesítéséhez meg kellene négyszerezni a férőhelyek számát, amit az igények – tekintettel a megye aprófalvas település szerkezetére, a megyében jellemző több generációs együttélésre, a nők magas munkanélküliségére - valamint az élve születések tendenciája nem támaszt alá.


db

11000

11,65%

7,62%

1281,55

837,96

204,00



db

2000

11,65%

7,62%

233,01

152,36

194,00

Az újonnan létrehozott, valamint a fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek esetében fordított tendencia mutatkozik, az elvárt indikátort meghaladó igény jelentkezik ezeknek az intézményeknek az esetében.


db

14750

11,65%

7,62%

1718,44

1123,62

2350,00

Az újonnan létrehozott, valamint a fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek esetében fordított tendencia mutatkozik, az elvárt indikátort meghaladó igény jelentkezik ezeknek az intézményeknek az esetében.


1. sz. melléklet



Mértékegysége



Célértéke (2018)



2.A

3.B



17,22

11,65%

17,22

11,65%

147,79

17,22

11,65%

17,22

11,65%

162524,10

162524,10

162523,71

nincs eltérés

nincs eltérés

m2


személy

1240000

11,65%

11,65%

144465,87

144465,87

89650,00


m

558000

11,65%

11,65%

65009,64

65009,64

280000,00


ha

19

11,65%

11,65%

2,21

2,21

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek

m2

168000

11,65%

11,65%

19572,80


m2

1468000

11,65%

11,65%

24378,55603

8,74%

279000

1395000


147,79 Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek


3.A


Megyénkben a belvíz és a csapadékvíz állandó problémát jelent, mely mérsékelhető megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvíz-elvezetők kialakításával, a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Jelen intézkedésre kiemelkedően magas

2,21

nincs eltérés

19572,80

13572,75

nincs eltérés

171028,95

171028,95

85515,00

nincs eltérés

200,99

23,42

11,65%

23,42

11,65%

75,28

8,77

11,65%

6,26

8,31%

2,45

1,75

2,00

nics eltérés

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

21

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

80

11,65%

8,31%

9,32

6,65

7,00

nics eltérés

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db

29

11,65%

8,31%

3,38

2,41

3,00

nics eltérés

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

686

11,65%

8,31%

79,92

57,03

79,92

nics eltérés

A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése

kWh/év

25178763,14

11,65%

2933445,07

2933445,07

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

MW

329,861

11,65%

11,65%

38,43

38,43

376318,77

11,65%

11,65%

43842,92

43842,92

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése


11,988

6576,421662

5,00%

17,48%

240

37631,877

125,71

14,65

11,65%

14,65

2933437,93

nincs eltérés

38,43

nincs eltérés

43842,81

nincs eltérés

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,63

11,65%

11,65%

0,07

0,07

0,07

nincs eltérés

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

3,12

11,65%

11,65%

0,36

0,36

0,36

nincs eltérés


1. sz. melléklet



Mértékegysége



Célértéke (2018)



4.A

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás iskola egészségügyi Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

370000

fő db

17,85

9,65%

185

db




61,77

7,20

11,65%

7,20

11,65%

21,51

2,51

11,65%

2,77

12,86%

43106,75

47576,26

47573,00


A gyógyításra különösen nagy igény van az egyre idősödő lakosság körében, akiknek nagy része már a szociális alapellátás szolgáltatásait is igénybe veszi.

925

11,65%

12,86%

107,77

118,94

119,00

A megyében nagyon sok a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelő, amely leginkább a kisebb településeket érinti.

617

11,65%

12,86%

71,88

79,34

80,00

A megyében nagyon sok a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelő, amely leginkább a kisebb településeket érinti.


db

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység


m2

9000


m2



A települések lakossága drámai elöregedése miatt a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének biztosítása elengedhetetlen. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos a leghátrányosabb Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására. Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek

244

17,09

1,99

11,65%

2,09

12,86%

28,43

31,37

30,00

1160

23,17

2,70

11,65%

1,93

8,31%

135,15

96,45

95,00

11,65%

8,31%

1048,54

748,29

789,00

139000

11,65%

8,31%

16194,16

11556,89

8000,00

fő

1564000

11,65%

8,31%

182213,40

130035,79

90000,00


fő

267000

11,65%

8,31%

31106,76

22199,20

15000,00

Fontos célterület a lepusztult lakókörnyezet komplex fejlesztése, rehabilitációja, azonban a 2007-2013 fejlesztési ciklusban ezen a területen nagyarányú fejlesztések történtek, így lehetőség nyílt az itt felszabaduló források a megye szükségleteinek megfelelő átcsoportosítására

0

0,00%

232

4.B

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A

5.B/5.C


szám

749,7

8,74%

8580

89,69

10,45

11,65%

10,45

11,65%

42900

66,27

7,72

11,65%

7,72

11,65%

4998,05

4998,05

4998,00

nincs eltérés

23,42

2,73

11,65%

2,73

11,65%

12442,71

12442,71

4400,00


11,65%

15495,13

15495,13

11400,00

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

106800

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő

133000

11,65%


Az előztes felmérés alapján az indikátor nem teljesíthető.

1. sz. melléklet ÜTEMEZÉS Megye neve: Megye ITP neve: Megye forráskeret (Mrd Ft):


Minden adat automatikusan megjelenik az 1 és 2. munkalapról

Prioritás

Intékedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése


1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével



3. Alacsony széndioxid 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése városi területeken 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi foglalkoztatás-ösztönzés szintű komplex programok és társadalmi együttműködés 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2023

2022

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

13,323

0

0

0

2,664553155

0

0

0

3,996829733

0

3,330691444

0

3,330691444

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13,32276578

8,310

0

0

0

2,326822774

0

0

2,4930244

0

1,74511708

0

1,74511708

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8,310081334

11,365

0

0

0

3,182241641

0

0

3,409544616

0

2,386681231

0

2,386681231

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11,36514872

4,696

0

0

0

1,314818226

0

1,126987051

0

0

1,126987051 0,563493526 0,563493526

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4,69577938

17,218

0

0

0

3,443532196

0

0

0

5,165298293

0

4,304415244

0

4,304415244

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17,21766098

6,258

0

0

0

0

0

1,752227909

0

1,501909636

0

1,501909636

0

1,501909636

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6,257956817

14,646

0

0

0

4,393744005

0

4,393744005

0

0

2,92916267

0

2,92916267

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14,64581335

2,766

0

0

0

0,774425528

0

0,663793309

0

0

0,663793309

0

0,663793309

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,765805456

2,093

0

0

0

0,586118463

0

0,502387254

0

0

0,502387254

0

0,502387254

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,093280224

1,926

0

0

0

0

0

0

0

1,926

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1,926451839

7,721

0

0

0

0

2,316272199

0

5,404635131

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7,72090733

1,005

0

0

0

0

1,0045352

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1,004535246

1,724

0

0

0

0

0

0

0

1,03442399

0

0,689615993

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1,724039983

intézkedésre eső összeg

93,05022643

0

0

0

18,686256 3,32080745 8,43913953 11,3072041 13,6249135

9,3541286 10,3901258 8,79063507 9,13701632

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

93,05022643 93,05022643



2. sz. melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja

Verzió

2.0 B

Megyei közgyűlési határozat Az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP) száma és dátuma alapjaként szolgáló Megyei Fejlesztési Operatív Program határozat száma és dátuma: 51/2014. (IX.17) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 2014-2020 határozat száma és dátuma:

Területfejlesztés tervezéséért minisztériumi száma és dátuma

stratégiai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi felelős Programja 2014-2020: jóváhagyás

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma: Finanszírozó program:

operatív Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ITP felelős szervezet:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

ITP felelős kapcsolattartó:

szervezet Szombatiné dr. Sebők Emese aljegyző

ITP felelős szervezet címe:

Miskolc, 2015. május

3525, Miskolc Városház tér 1.


1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

1.1.: A Terület és Településfejlesztési Operatív Program decentralizált logikája, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére dedikált forráskeret

A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban:TOP) küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. A TOP biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A TOP a Kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020 stratégiához való illeszkedés, az ágazati fejlesztésekkel való lehatárolás és szinergia biztosítása érdekében, az Európai Bizottsági 11 tematikus célhoz való kapcsolódás, a költségvetési és tematikus determinációkhoz való igazodás alapján, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban határozza meg a fejlesztési célokat. A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra a fenti felhatalmazások alapján a megyei önkormányzatok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készítenek megyei integrált területi programokat a TOP tartalmi és pénzügyi keretei között. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település esetében megtalálja és erősítse azokat az adottságokat és fejlődési elemeket, amelyek kibontakoztatásával az eddigi fejlődési pálya stabilizálódik, illetve a megkezdődhet a felzárkózás. Ennek megfelelően a TOP biztosítja a kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Magyarországon az EU Kohéziós politikáját megvalósító jogszabályokban rögzített un. kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza. A megyei integrált területi program indikatív tervezési forráskerete a hatályos kormányhatározat szerint a következő:

2



Összesen Mrd forint 93,05

Összes megye

748,08

Megye

1. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye indikatív forráskerete

1.2.: Az ITP tartalmát megalapozó dokumentumok elfogadása és társadalmi egyeztetése, nyilvánosság biztosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20-ai ülésén tárgyalta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció „Helyzetértékelés” munkarészét és azt a 72/2012. (XII.20.) számú határozatával elfogadta. A Helyzetértékelésre alapozva 2013. februárjában elkészült a Koncepció második munkafázisának – az úgynevezett "Javaslattételi szakasznak" – a munkaanyaga, amelyet a közgyűlés 2013. február 14-i ülésén megtárgyalt és 9/2013. (II. 14.) számú határozatával elfogadta azt. A koncepció ezután megküldésre került a 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben foglaltaknak, illetve annak 18.§ (5) bekezdése és a 10. melléklete alapján a kötelező véleményezők részére, emellett azon szakmai és civil szervezetek képviselői részére is, akik írásbeli észrevételük megküldésével részt vettek a tervezési munkában. Ezzel egyidejűleg indult el a koncepció társadalmasítása, amely során 2013. februármárcius folyamán a megye 7 városában tartottunk tájékoztató fórumot a szakmai és civil szervezetek, valamint a lakosság számára. A véleményezők körétől beérkezett, illetve a fórumok során felmerült javaslatok összegzése megtörtént, majd ezt követően a tervező által beépítésre kerültek a dokumentumokba. A végleges területfejlesztési koncepciót a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 58/2013. (XII. 12.) határozatával fogadta el, Helyzetértékelés, Javaslattételi Szakasz, Regionális, megyei és kistérségi szintű adatok és elemzések melléklet és Területi Hatásvizsgálat részekkel. A tervezés második fázisa a programozási szakasz, amely során a megyei fejlesztési program tartalmi részei kerültek kidolgozásra. A program a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet szerint stratégiai és operatív részből áll.

3


A Stratégiai Programrészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014. január 16ai ülésén tárgyalta, és a társadalmi egyeztetések és a szakmai véleményeztetés alapjaként, egyeztetési változatként 2/2014. (I. 16.) határozatával elfogadta azt. A közgyűlés döntésének megfelelően a dokumentumot társadalmi egyeztetés céljából a megyei önkormányzat honlapján közzétettük, illetve a kötelező véleményezők körének véleményezésre, szakmai állásfoglalásuk kialakítására megküldtük. A beérkezett vélemények, állásfoglalások összegzésre, majd a vezető tervezők által a dokumentumba beépítésre kerültek. A közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Operatív Programrésze egyeztetési változatát 2014. július 2-ai ülésén tárgyalta, megfelelőnek találta a további tervezés alapjául és 35/2014.(VII.2.) határozatával elfogadta azt. A vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a fejlesztési programot véleményezésre meg kellett küldeni az egyeztetésben résztvevők és véleményezők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából 45 napra közzé kellett tenni. A társadalmasítás folyamata a 45 nap elteltét követően, 2014. augusztus 18-án került lezárásra, a határnapig beérkezett vélemények, állásfoglalások összegzésre és beépítésre kerültek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 51/2014. (IX. 17.) határozatával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes szerkezetbe fogalt végleges változatát, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálatot elfogadta. A tervezési folyamatot kísérve, a 2013. tavaszi kistérségi információs napok tapasztalataira építve a megyei program részét képező kistérségi programok kialakítása céljából kistérségi szintű területfejlesztési információs napokat tartottunk a megye minden kistérségében, személyes egyeztetések keretében. A Hivatal munkatársai 3 alkalommal - 2013. októberében, 2014 februárban, végül 2014 augusztusában – kerestek fel minden kistérséget, az ITP integráltságának biztosítása érdekében. Az információs napoknak az adott kistérségi székhely település önkormányzata adott otthont. Megrendezésre került ezen felül egy konferenciával egybekötött információs nap is a megyeszékhelyen, Miskolcon, a miskolci kistérség települései, illetve a civil és szakmai szervezetek számára. 2014. augusztus 15-én a megyei önkormányzat Szász-terme adott otthont a járási székhely települések polgármestereinek szóló tervezési egyeztetésnek. A rendezvények aktualitását részben az előttünk álló következő feladat, az Integrált Területi Program előkészítése adta. 2014. februárjában 8 Ágazati kerekasztal megbeszélés került lebonyolításra. A rendezvények során a megye szakmai szervezetei, az önkormányzati és civil szféra, valamint az érdekképviseleti szervek vezetői és képviselői egyeztettek a megyei programban lévő ágazat-specifikus kérdésekről.

4


Tekintettel arra, hogy a megyei programunk a bányászati fejlesztéseket is tartalmazza külön fejeztet szentelve e tárgykörnek - indokoltnak láttuk, hogy a bányász-lakta települések képviselőit is informáljuk a tervezett bányászati fejlesztésekről. Ennek okán 2014. márciusában szakmai előadásokat tartottunk a bányász-lakta településeken, a tervezés és a bányászat támogathatósága témakörben, 6 helyszínen a megyében. Hivatalunk a fenti, 20 hónapos időszakban közel hetven rendezvényt hívott életre, részben a településeken, részben a megyei önkormányzat székhelyén történt lebonyolítással, melyek során munkatársaink a 2014-20-as uniós tervezési időszak feladatainak ellátásban, koordinálásában, szakmai egyeztetésében vállaltak vezető szerepet. A rendezvényeinket a kistérségi/járási székhely települési önkormányzatok polgármesterei és munkatársai, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az ágazati szakmai szereplők és a civil szervezetek hathatós közreműködésével bonyolítottuk le. 2015. év elején a TOP Európai Bizottság által elfogadott változatának megjelenését követően a megyei önkormányzat, a már jóváhagyott feltételrendszernek az ismeretében ismételten megkereste a megye települési önkormányzatait, hogy azok megtehessék javaslataikat az Integrált Területi Program kialakításához. 292 visszajelzés érkezett az önkormányzatok részéről, amelyben vázolták a saját tervezett fejlesztéseikhez kapcsolódó elképzeléseiket, gazdaság-és térségfejlesztési szükségleteiket, amelyek elemzése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megalapozott, a megyei igényeket kielégítő integrált területi program készülhessen megyénkben. Ezen időszakban, szélesítve a társadalmi együttgondolkozás területét, a megyei közgyűlés elnöke személyes egyeztetéseket folytatott a megye fejlesztési szempontjából kiemelt térségekben – Harsánytól Cigándig – az európai uniós programokról, pályázati lehetőségekről, a megye gazdasági programjáról, valamint az ITP előkészítési folyamatairól. A konzultációk során a fórumok résztvevői, - azon megyei szereplők, akik a megyei fejlesztési program, így az ITP végrehajtása során is meghatározó szerepet játszanak - szintén ismertették fejlesztési elképzeléseiket, az adott térség integrált fejlesztési terveit, valamint javaslataikat a megye Integrált Területi Programjához kapcsolódóan. A fentiekben bemutatott tervezési folyamat során az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett, illetve fektet a mai napig is a szakmai partnerekkel történő egyeztetésre. A szakmai fórumokon elhangzott vélemények, észrevételek, javaslatok megfontolásra, majd programjainkba beépítésre kerültek. A szakmai egyeztetések főbb területei és szereplői: Tervezési feladatok, fejlesztési programok megvalósítása kapcsán: - A tervezési folyamatban részt vett miniszterek, minisztériumok, 5


-

Az országos önkormányzati érdekszövetségek, Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. NORDA, Az érintett megyei jogú városok önkormányzata: Miskolc MJV Önkormányzata , Szomszédos megyei önkormányzatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden települési önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden területi nemzetiségi önkormányzata, Széchenyi Programiroda, Nemzeti Befektetési Ügynökség.

Ágazati egyeztetések és együttműködés keretében: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamra , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Orvosi Kamara , - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara. K+F+I és Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése témakörben: - NORRIA Nonprofit Kft., - Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum, - UNIFLEXYS Egyetemi Innovációs Nonprofit Kft., - Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, - Magyar Űripari Klaszter, - NOHAC Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter, - Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI), - INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft., - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter. Társdalom és szociális tárgykörben: - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal és területi ágazati szervei, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, - Gyemszi Észak-Magyarországi Térségi Igazgatósága, - Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter, - megyei civil szervezetek. Közlekedés terén: - Magyar Közút Nonprofit Zrt., - MÁV Miskolci Igazgatósága, - Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt., - Miskolc Város Közlekedési Zrt., - MÁV Magyar Államvasutak Zrt. , - Állami Autópályakezelő Zrt. 6


Energetika tekintetében: - Pannergy Nyrt., - ÉMÁSZ, - Geonord klaszter, - Geo-Wendung Zrt., - ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter, - Észak-Magyarországi megújuló energiaparkok klaszter, - Bükk-Mak Leader, - Mátrai Erőmű Zrt. Mezőgazdaság ágazati szinten: - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, - Észak-Kelet-Magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért, - NAUTILUS Klaszter, - Gömör-Tornai Hagyományos Termék-és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter, - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. Vidékfejlesztés: - Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága , - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) , - Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, - Helyi Akciócsoportok. Turizmus témában: - Magyar Turizmus Zrt., - Megyei TDM szervezetek, - Aba Turisztikai Egyesület, - Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület, - MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft., - Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület, - Sátoraljaújhely-Hegyköz Turizmusáért Egyesület, - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület, - Zempléni Hegyköz Helyi TDM Egyesület, - Miskolc Holding - Miskolci Turisztikai Kft., - Tokaj-Hegyalja Programiroda, - Tisza-tó Programiroda. Környezeti állapot és környezetbiztonság tárgyban: - Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, - ÉVIZIG, 7


-

-

MIVIZ Kft., Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt., Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., TIGÁZ Zrt., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, MIREHUKÖZ, Északerdő Erdőgazdasági Zrt., Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.

A megyei önkormányzat rendezvényeiről és tervezési tevékenységéről folyamatosan hírt adott az elektronikus és nyomtatott sajtó. A www.baz.hu honlapon ’Fejlesztési dokumentumok 2014-20’ aloldal került kialakításra, ahová folyamatosan feltöltésre kerültek az aktuálisan elkészített dokumentumok. A feltöltéssel egyidejűleg a Hírek rovatban kerületek megjelenítésre a tartalmi változásról szóló felhívások, amelyek kiemelt jelentőséget kaptak a szakmai anyagok társadalmi egyeztetésével kapcsolatos kötelezettségünket illetően. A dokumentumok frissítése is folyamatosan megtörtént, megtörténik. 1.3.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területi Kiválasztási Kritériumai A területi kiválasztási kritériumrendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. A projekt kiválasztási kritériumok egy része központilag, az irányító hatóság által meghatározott, másik részét a megyei önkormányzat azonosította saját szükségletei szerint, ezek szociális, gazdasági és átfogó területi jellegűek. A megye feladata egy területi szereplőre specifikált, ún. területi kiválasztási kritériumrendszer megalkotása volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat kívánja figyelembe venni, melyeket elfogadásra előterjesztett a Monitoring Bizottság felé.

8


A területi szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által választott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer: Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

Alkalmazás

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

IGEN


A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű IGEN egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez

A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

IGEN

II.5.

Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez

A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre.

IGEN

II.8.


A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását és a meglévő munkahelyek megőrzését támogatja.

IGEN

Sorszám

II.1.

II.3.

II.4.

A kötelező kritériumok tehát a projektek alapvető tartalmi, szakmai követelményeit határozzák meg.

9


A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám


Szöveges magyarázat Alaphelyzet: az ITP-vel, majd a projektjavaslatokkal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy a szakmailag megalapozott, partnerségi egyeztetésen megvitatott, a feljogosított testület által elfogadott megyei stratégiai program és koncepció célrendszeréhez, a meghatározott fejlesztési prioritásokhoz igazodjon.

II.1.

Illeszkedés a megyei Illeszkedő megyei program cél (ok): területfejlesztési versenyképesség programhoz és a 1. Gazdasági munkahelyteremtés és innovációs vonatkozó ösztönzése. indikátoraihoz 2. 3. 4. 5. 6.

javítása, tevékenységek

A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Alaphelyzet:

II.3.


Illeszkedő megyei program cél (ok): A városias és vidéki térségek közötti különbségek jelentősek és egyes területeken belül is magas a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya. A kritérium a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítődését szolgálja. 1.

2. 3. 4. 5.


10


Alaphelyzet: A vidéki lakosságon belüli halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya. A kritérium a szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

II.4.

Hozzájárulás belső Illeszkedő megyei program cél (ok): társadalmi kiegyenlítődéshez 1. Gazdasági versenyképesség

2.

II.5.

Hozzájárulás gazdasági növekedéshez

javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó-képességének javítása.

Alaphelyzet: a megye legnagyobb gazdasági potenciájával rendelkező, kiemelkedő fizikai és humán infrastruktúrával ellátott ágazatai kiemelkedő szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ezért a kiválasztási követelményrendszerben rendkívül fontos vizsgálni, hogy a programban meghatározott, perspektivikusan is versenyképes ágazati fókuszokban, illetve a legjobb fejlődési potenciállal rendelkező területeken valósulnak meg projektek, közvetlenül vagy közvetetten hatást gyakorolva a szűkebb, tágabb a környezet növekedésére. Illeszkedő megyei program cél (ok): 1.

2. 3. 4. 5.


11


Alaphelyzet: A megyei fejlesztési program megvalósulása nyomán elsősorban az üzleti környezet alakításával kívánja befolyásolni a vállalkozások növekedési lehetőségét, így csak közvetve gyakorol hatást a foglalkoztatásra. A kedvező természeti adottságok megléte, a foglalkoztatást kedvezményező szabályozókkal rendelkező területeken történő fejlesztések nagyobb eséllyel biztosítanak munkahelybővülést. A munkahelyteremtés mellett fontos a munkahelyek megtartása is. A biztos gazdasági környezetből fakadó, kiegyensúlyozott foglalkoztatást és a bérnövekedést generáló intézkedések hozzájárulnak a magasabb életszínvonal kiépítéséhez.

II.8.


Nem csak a gazdasági növekedésből eredő munkaerő igény generálhat munkahely-teremtést, hanem a társadalmi közszolgál-tatások rendszerének fejlesztése következtében az ezeken a területeken tervezett fejlesztések is munkaerő keresletet generálhatnak. A leghátrányosabb helyzetű, városhiányos térségekben azonban nélkülözhetetlen a nem üzleti alapú munkahelyteremtés ösztönzése. A társadalmi célú, szociális „vállalkozások" létrehozásának és fejlesztésének támogatása nélkülözhetetlen a munkahely-hiányos térségek felszámolásához. Illeszkedő megyei program cél (ok): 1.

2. 3. 4.

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása.

12


2. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEI ÉS INTEGRÁLTSÁGA A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön.

Ennek keretében a megyében: 









Jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú - a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő - KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye ezáltal megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatásbővülés alappillérét jelenti. Növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén- és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja), hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén, továbbá valósuljon meg a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása. A gazdasági fejlődés és a társadalmi megújulás a térségközpontokon kívül elérje a kisebb, a főbb közlekedési tengelyektől távolabbi perifériákat, illetve az egyes közszolgáltatások ellátásában erősödjön a területi szereplők és szervezetek közti együttműködés.

A célok megfogalmazásakor figyelembe kellett venni, hogy a megye jelenlegi helyzetéből való érdemi és tartós hatású elmozdulás csak a belső adottságokra és erősségekre épített, azok továbbfejlesztésére összpontosító programokkal érhető el. Ennek megfelelően elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek

13


hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. 2.1. Az Integrált Területi Program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz Az ITP elkészítése során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok: -

-

-

Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. számú törvény 27.§-a, A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény 11-13 §-a, 218/2009.(X.6.) számú Kormány rendelet: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól, A Kormány 1702/2004.(XII.3.) Korm. határozata: a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, 272/2014.(XI.5) Korm. rendelet: a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, „Európa 2020”, az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakára meghatározott gazdaságnövekedési irányelvek, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020, Országos Területrendezési Terv (OTrT), Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Területrendezési Terve.

A megyei ITP céljainak kétirányú illeszkedést kell mutatniuk, egyrészt az ITP alapjául szolgáló megyei fejlesztési dokumentumok felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program és annak vonatkozó öt prioritása céljai felé.

14


Megyei Területfejlesztési Program fejlesztési célok

forrás felhasználás céljai

Integrált Területi Program

TOP

GINOP

OP

OP

OP

1. ábra Az ITP viszonya a megyei területfejlesztési programhoz és a TOP-hoz

Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez:

Az ITP céljai az átfogó célokhoz illeszkedve kerültek meghatározásra. Az egyes célok több átfogó cél elérését is támogathatják.

15


Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása

Stratégiai célok Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

Térségi együttműködések ösztönzése

A munka-erőpiaci központok elérhetőségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

2. ábra Az átfogó és stratégiai célok illeszkedése

2.2. Az ITP célok közötti kapcsolatrendszer levezetése:

Az ITP céljai az alábbi téma- és programterületekhez kapcsolódnak: 

A foglalkoztatás és az innováció azon területeire koncentrálnak, amelyekben a megye gazdasága – elsősorban hagyományai, munkakultúrája és természetiföldrajzi, vagy jövedelemi adottságai miatt – előnyös helyzetben van, valamint a megyében újszerű tevékenységként illeszkednek a technológiai folyamatokhoz, piaci igénykehez, így a beavatkozások viszonylag gyors sikereket eredményezhetnek. Földrajzi értelemben pedig azon gazdasági agglomerációkra (központokra) fókuszálnak, ahol a versenyképesség egyes tényezői a reális siker reményében fejleszthetőek;

16




A fentiek értelmében segítik mind a kialakuló központok kapcsolódását a nemzeti és európai szintű közlekedési hálózatokhoz, mind a központok közelebbi térségből történő elérhetőségét a munkaerő számára;



Arra irányulnak, hogy a központokon kívüli területeken (pl. Tokaj-Hegyalján) is jöjjenek létre a gazdaságilag és környezetvédelmi szempontok szerint is fenntartható foglalkoztatás feltételei, ezzel erősödjön e területek népességmegtartó képessége;



Segítik az elsősorban a perifériákon élő alacsony társadalmi státuszú - a munkaerőpiacon érvényesülni képtelen társadalmi csoportok alkalmazkodóképességének erősödését, képzettségbeli és társadalmi hátterükből fakadó hátrányaik fokozatos felszámolását, annak érdekében, hogy minél többen léphessenek ki közülük a munkaerőpiacra;



Fenntartható módon visszaállítják a hagyományos és megújuló energiahordozók termelésével, illetve hasznosításával a megye hazai energiatermelésben betöltött meghatározó pozícióját és az energiafelhasználás csökkentésével hozzájárulnak az ésszerűbb költséggazdálkodáshoz a vállalati és lakossági fogyasztóknál egyaránt;



Fokozzák a megye és települései vonzerejét mind az azokban élő, dolgozó lakosság megtartása, mind a külső szereplők – vendégek és potenciális befektetők – számára.

1. CÉL: a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése  Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban  Kiemelt gazdasági ágazatok kijelölése az egyes kiemelt térségekben, melyek jelentős hozzáadott értékkel, export árbevétellel, foglalkoztatással, és innovációs teljesítménnyel bírnak, vagy növekedési potenciállal rendelkeznek  Új munkahelyek létesítését támogató infrastrukturális feltételek (ipari parkok, iparterületek) kialakítása  Befektetés-ösztönzés, marketing tevékenységek  Innováció-vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében  Vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző, illetve innovatív kezdő vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja  Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése 2. CÉL: a helyi társadalom alkalmazkodóképességének javítása

munkaerő-piaci

igényekhez

történő

17






Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban  Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése  Egyéb foglalkoztatás-ösztönző, munkanélküliek mobilitását segítő támogatás A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

3. CÉL: A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása  A munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés  Üzleti infrastruktúrák, iparterületek elérhetőségének támogatása  A munkaerő piaci központok, munkahelyek elérhetőségének javítása 4. CÉL: Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása  Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása  Turisztikai attrakciók  Turisztikai szolgáltatások  Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 5. CÉL: Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése  A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 6. CÉL: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása  Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés  Fenntartható települési közlekedésfejlesztés  Leromlott városi területek rehabilitációja

18


1.

2.


A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

1.2. 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése


1.3.

1.4.



3. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

4.

5.

Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása


Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

5.2. 3.2.

Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

6.


2.1.

3.1.

Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

5.1. 4.2.




A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

A Foglalkoztatástársadalmi 5.3. növelést célzó együttmegyei és működés Helyi helyi erősítését közösségi foglalkoztatási szolgáló programok együtthelyi megvalósítása működések szintű (paktumok) komplex programok Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

3. ábra A Megyei Fejlesztési Program stratégiai célok és a TOP viszonya

19


A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése, a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása. Valamennyi prioritása, intézkedése közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. Ennek érdekében a TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Az operatív program fejlesztéspolitikai céljai a fentiekkel és a bemutatott területi fejlesztési szükségletekkel összhangban: Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: - helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására, - helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére, - turisztikai vonzerőkben rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás növekedése érdekében Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása: - város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére és a népesség megtartására, a zöldfelületek és a kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a települési környezeti minőség javítására, - fenntartható városi közlekedésfejlesztés a települési környezet minőségének javítására és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a munkába járás segítésére, - az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében, - leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására, - helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére. A megyei tervezési dokumentumok összeállítása során az önkormányzat megfogalmazta stratégiai céljait, melyeknek legfőbb rendezési elve a megye jelenlegi helyzetéből történő ún. „kitörési pontok” rendszerének valós feltérképezése, felépítése volt. A tervezés során feltárt fejlesztési szükségleteken alapuló stratégia célok képezik értelemszerűen az ITP célrendszerét. A megvalósítandó 6 stratégiai cél szoros szinergiáján alapuló célrendszer tökéletesen illeszkedik a TOP elsődleges céljához, céljaihoz. 20


A célok megvalósulása valóban érdemi és tartós fejlődést, gazdasági növekedést jelentene megyénkben, mely igazolhatná a TOP-ban, illetve az ITP-ben megfogalmazott fejlesztési célok térségorientált, megye specifikus, alaposan átgondolt stratégiáját. A célok és a hozzájuk kapcsolt eszközök tervezett hatásmechanizmusa szerint a központok kiemelt fejlesztése a kapcsolódó térségük versenyképességének érdemi javulását eredményezi, ami a munkahelyek létesítésének igénye mellett keresletet teremt a helyi munkaerő iránt. Ez a – megye egészében értelmezett – fejlődés megindulásának szükségszerű feltétele. A központok viszonylagos erősödésének differenciáló hatásait rövidtávon is valamelyest ellensúlyozzák a természeti és kulturális örökség fenntartható hasznosításának céljához kapcsolódó intézkedések, melyek elsődlegesen a központokon kívül bírnak fejlesztő hatással. Hosszú távon a perifériákon élő munkaerő képzettségének, alkalmazkodóképességének javítása is szükséges, hogy a perifériákon is stabil gazdasági fejlődés valósuljon meg. A fentiek megvalósításának feltétele, hogy országos szinten pozitív diszkriminációban részesüljenek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gazdaság fejlesztését, illetve a munkahelyteremtést szolgáló beruházások, különösen a preferált gazdasági térségekben és húzóágazatokban.

Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 4. ábra A stratégiai célok koherenciája és integráltsága Horizontális célok: 21


-

Fenntartható környezet- és tájhasználat

-

Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása

-

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe

-

Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása

-

Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe

Külső koherencia vizsgálat: Az alábbi táblázat mutatja a megyei és a nemzeti szintű átfogó fejlesztési célok összhangját: Borsod-Abaúj-Zemplén megye átfogó céljai 1. Foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. A társadalom alkalmazkodó képességének javítása 4. Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Térségi együttműködések ösztönzése

OFTK átfogó céljai

Borsod-Abaúj-Zemplén megye átfogó céljai

1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés

1. Foglalkoztatás bővítése

2. A gazdaság teljesítőképességének javítása

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) átfogó céljai 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

3. A társadalom alkalmazkodó képességének javítása

3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

4. Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

5. Térségi együttműködések ösztönzése

5. ábra A megyei és a nemzeti szintű átfogó fejlesztési célok összhangja

22


A célrendszer kapcsolata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) A területfejlesztési koncepció teljes mértékben összhangban van az OTrT-vel, a helyzetelemzés a természeti, környezeti elemeknél, illetve a vonalas infrastrukturális fejlesztéseknél az OTrT-re épülő megyei területrendezési tervet tekintette a tervezés alapjául. A célrendszer kapcsolata a fontosabb ágazati koncepciókkal, tervekkel A Növekedési Terv főbb stratégiai pontjai közül az alábbiakhoz kapcsolódik elsősorban a megyei fejlesztési koncepció •

Növekedés természeti erőforrásainak hasznosítása

•

Növekedés szellemi erőforrásainak hasznosítása

•

Újra-iparosítás és munka-alapú növekedés

•

Importkiváltó gazdaságpolitikai termelés

•

Helyi gazdaság-fejlesztés és város stratégiák

2.3. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre

6. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátos adottságú fejlesztési térségei térképe

23


A megye fejlesztési céljai eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatározó foglalkoztatási térségekben, melyek a következők (lásd: Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajátos adottságú fejlesztési térségei térképe). A „Borsodi tengely” részként:

1. •

Miskolc -Tiszaújváros - Kazincbarcika térsége, ahol meghatározó a gépgyártás és a vegyipar, illetve jelen vannak informatikai és szolgáltató vállalkozások. Ezen tényezőkre alapozva ösztönözni kell a magas hozzáadott értéken alapuló, innovációorientált termelést, illetve a szolgáltatásnyújtást és a kapcsolódó magas színvonalú szak- és felsőoktatási képzés működését. A települések között jól működő közösségi közlekedési rendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja a munkába való eljutást és a vállalkozások közti kapcsolatot.

•

Ózd térsége, ahol a gazdasági környezet javításán túl fontos a közösségi alapon szervezett foglalkoztatás megvalósítása is.

2. Tokaj-Hegyalja – Zemplén térsége Sátoraljaújhely-Sárospatak „városegyüttes” bázisán, Tokaj- Hegyalja természeti értékeire és különösen a szőlőtermelésre, borászatra, vadászatra, kézműves helyi termékekre építve. Mindezen értékek magasabb szintű és fenntartható hasznosítása érdekében szükséges a turisztikai szolgáltatások, így többek között a szálláshelyek minőségének fejlesztése. Ezen ágazati preferenciák mellett bővülhetnek a természeti értékeket figyelembe vevő termelő tevékenységek. A magyar-szlovák határon való átjutás új igényeket támaszt az egészségügyi, illetve oktatási szolgáltatások fejlesztése elé. A térségen belül külön kell kezelni a Tisza völgyében a Taktaköz és Bodrogköz területét, ahol különösen fontos a közszféra támogatásával- szervezésével a foglalkoztatásösztönzése. 3. Abaúj-Cserehát térsége, ahol fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. A térség foglalkoztatásának növelése miatt ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést (növénytermesztés: kertészet, zöldség – gyümölcstermesztés és állattenyésztés), valamint a termékek élelmiszeripari feldolgozását (pl. konzerváló-, savanyító-, feldolgozó üzem építése). A helyi alapanyagokból készülő termékek értékesítését segítheti a falusi-agro turizmus fejlesztése. 4. Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége, ahol fontos a közlekedési rendszerek csomópontjára épülő logisztikai szolgáltatások megteremtése. A logisztikai és a kapcsolódó közlekedési szolgáltatások fejlesztésének az M3-as, M 35-ös, M30-as autópályák, illetve a Tiszai vízi-forgalom, a Budapest-Miskolc (Kassa, Nyíregyháza, Záhony) vasútvonal és a mezőkövesdi repülőtér összehangolt szolgáltatáskínálatán kell alapulnia, ami nem csak a helyi vállalkozásokat, hanem a transzkontinentális áruforgalmat is ki tudja szolgálni. 5.

Taktaköz térsége

A Taktaköz fejlesztése komplex fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása során valósulhat meg, a munkahelyteremtés, képzés, szociális támogató rendszer fejlesztése és az infrastruktúra kiépítése nyomán. 24


2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere A megyei tervezés során jelentős szerepet fordítottunk a megye és a megyei jogú város, a szomszédos megyék és az országhatáron átnyúló fejlesztési elképzeléseire és céljaira. Kapcsolódás bemutatása a Miskolc Megyei Jogú Város fejlesztéseihez A Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata az ITP előkészítése és tervezése során hasonlóképpen a megyei tervezéshez - kiemelt figyelmet fordított valós szükségletek alapuló fejlesztések felmérésére. Miskolc Város fejlesztésének célrendszere négy átfogó célt fogalmaz meg: 

Versenyképes gazdaság



Élhető környezet, vonzó városkép



Javuló életminőség



Növekvő biztonság.

A hosszú távú átfogó célokhoz (2014-2030) középtávú stratégiai célokat rendel (2014-2020), melyek illeszkednek a megyei ITP célrendszerében megfogalmazott célokhoz. Miskolc Megyei Jogú Város stratégiai céljai: 

Gazdasági potenciál növelése



Természeti környezet megóvása, sérült környezet rehabilitációja



Életminőség javítása, humán potenciál fejlesztése



Épített környezet fejlesztése, az épített és a természeti környezet harmóniájának megteremtése



Biztonság, esélyteremtés, diszkrimináció-mentesség, szociális kohézió erősítése.

Kapcsolódás bemutatása a szomszédos megyék fejlesztéseihez A megyei tervezés folyamatában az Megyei Önkormányzat nemcsak a Miskolc Megyei Jogú Várossal egyeztetett, hanem a szomszédos megyék tervezőivel is személyes konzultációk keretében történt az egységes megyei álláspont kialakítása. Az ITP szomszédos megyékkel történő összhangjának biztosítása - a TOP fejlesztési céljainak elérése érdekében - a turisztikai fejlesztések megvalósulása, a munkaerő piacra jutásának megkönnyítése és a megyehatár közelében lévő iparterületek közös működtetésében való részvételen keresztül valósul meg. A megyék fejlesztéseinek koordinációja és az integráltság biztosítása a megyék fejlesztési programjainak tervezése során megvalósult. A megyék a TOP források lekötése során a saját indikátoraik megvalósításáért felelnek. Kapcsolódás bemutatása az országhatáron átnyúló tervezett megyei fejlesztésekhez 25


A szlovák és ukrán határ menti programokban a kölcsönösen releváns kiemelt ágazatok közti együttműködések ösztönzése 

A gazdaságfejlesztést támogató intézmény-hálózat kapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása



Útfejlesztések összehangolása



A turisztikai menedzsment és marketing kapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása



Határ menti turisztikai desztinációs területek közös termékfejlesztése



Határon útnyúló alacsonyabb rendű közlekedési kapcsolatok támogatása

Az ágazati operatív programok és az ITP kapcsolódásának bemutatása Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) Az egyik kapcsolódási pont a TOP 1.2. a Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés intézkedése és a GINOP között, hogy támogatja azokat a tevékenységet, amelyek a GINOP-ban rögzített tevékenységek között nem szerepel, de azokhoz kapcsolódó, ráhordó fejlesztések térségi, helyi szinten. A TOP 1.4. intézkedést kiegészítve a gyermekellátási szolgáltatások TOP keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseihez a GINOP a vállalati/vállalkozói környezetben működő szolgáltatások esetében biztosítja a humán jellegű tevékenységek támogatását a kevésbé fejlett régiók területén A TOP 2.1. a Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedés keretén belül a barnamezős fejlesztések elsősorban településfejlesztési céllal, a TOP 1-es prioritásból illetve GINOP-ból pedig gazdaságfejlesztési céllal támogathatóak. A TOP 5.1. a Foglakoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatásának keretében lehetőséget biztosítanak a TOP 1. prioritás fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására (átmeneti foglalkoztatási támogatás). Ehhez kapcsolódóan a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahelyi környezet, a munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztéseket a GINOP 5. prioritása finanszíroz. Kapcsolódás a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatásának keretében a beruházási prioritás vízgazdálkodás fejlesztését célzó intézkedései szorosan kapcsolódnak a TOP prioritásának intézkedéseihez, amelyből az önkormányzatok belterületi csapadékvíz-, valamint belvízelvezetést célzó fejlesztései juthatnak forráshoz. 26


A KEHOP és a GINOP intézkedéseit kiegészítve – lehetőség nyílik az önkormányzati kedvezményezettek számára hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek megvalósítására TOP 3. intézkedésén belül tervezve. A TOP 3.2 intézkedési csomagból finanszírozhatók az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiahatékonyság javítást célzó projektjei. Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) A TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás bővítés céljaihoz hozzájárulva a VP a mezőgazdasági/élelmiszer-feldolgozó és erdőgazdálkodási, erdészeti vállalkozások saját célú üzemi (on-farm) energia-hatékonysági beruházásait és megújuló energia-előállítását támogatja. A TOP 1.3. intézkedéséhez kapcsolódva a VP a mezőgazdasági és erdészeti utak támogatására biztosít lehetőséget. A TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedés az adott térség kistermelőit kiszolgáló helyi piacokat a nem vidéki térségekben támogatja. A TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése intézkedés finanszírozásán túlmutató tevékenységeket a VP az alapvető szolgáltatások intézkedése keretében a falu- és tanyagondnoki szolgáltatásokhoz, a köz- és vagyonbiztonsághoz (pl. polgárőr, mezőőr), és a többfunkciós közösségi terek, szolgáltató központok tereket kapcsolódó fejlesztéseket támogatja a vidéki térségekben. Kapcsolódás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) A TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével az intézkedést kiegészítve az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztését, életpályájának javítását, a képzési rendszerek fejlesztését, a dolgozói mobilitás ösztönzését és a már állományban lévő bölcsődei dolgozók, (óvoda) pedagógusok képzését (ESZA) az EFOP finanszírozza. A TOP 4.1. az Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése intézkedés keretében az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó ERFA jellegű fejlesztések közül állami fenntartású intézmények a kevésbé fejlett régiók területén (a fejlesztéssel érintett ingatlanok energetikai beruházásaival együtt), valamint a népegészségügyi ERFA fejlesztések és az iskola épületében található iskolaorvosi rendelők felújítása az EFOP-ban kaptak helyet. Szintén ez az ágazati operatív program kezeli az egészségügyi szektor egészére vonatkozó ESZA fejlesztéseket. A TOP 4.2. intézkedés tevékenységeit finanszírozott szociális alapszolgáltatásokon túlmutató, az állami szociális és gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozza. Szintén az EFOP kompetenciájába tartoznak a kevésbé fejlett régiók területén a teljes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szektorban megvalósuló ESZA fejlesztések, az állami szociális és gyermekvédelmi szakellátás ERFA fejlesztései, valamint a kitagoláshoz kapcsolódó beavatkozások. 27


Kapcsolódás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP) A TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés intézkedés keretében a TEN-T hálózaton kívüli utak közül az országos közúthálózat alacsonyabb rendű, jellemzően 4-5 számjegyű útjainak és belterületi önkormányzati utak burkolatának és alépítményeinek felújítása, fejlesztése támogatható, beleértve a városok gazdasági övezeteit feltáró elkerülő utak, valamint az országhatárhoz vagy határátkelőhelyhez vezető utak kialakítását, fejlesztését is. Az IKOP az országos közúthálózat gyorsforgalmi és 1-2-3 számjegyű útjainak támogatását biztosítja. Kapcsolódás az Európai Szociális alaphoz (ESZA) Az ITP egyik fontos kapcsolódási pontja az ESZA-val az, hogy a munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és a munkavállalói mobilitást ösztönözze. A másik kiemelt cél a hátrányos helyzetű csoportokból származók álláshoz jutásának segítése. A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben lehetőséget biztosítanak a TOP 1. prioritástengelyében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó, helyi szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre, beleértve a kapcsolódó szemléletformálást, közösségi akciókat. A munkaerő-piaci kilátások javulása érdekében 1.4. intézkedés keretében a TOP 5. intézkedés finanszírozásával a települési közszolgáltatásként működtetett óvodák, bölcsődék, családi napközik munkavállalóinak képzési, valamint bér- és járulékköltség támogatását (újonnan felvett dolgozók foglalkoztatása, képzése) (ESZA) a megyei jogú városokon kívül a kevésbé fejlett régiók területén. A társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási egészségügyi, közösségfejlesztési és közbiztonsági programok a kapcsolódó 5.3 intézkedésből (ESZA) finanszírozhatóak. A TOP 5.1. intézkedés keretében tervezett beavatkozások közvetlen célja ezen beruházások foglalkoztatottságot növelő hatását a beruházással érintett térségbe koncentrálni. Az intézkedés keretében lehetőség nyílik munkanélküli és inaktív személyek bevonásával megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA programok végrehajtására, illetve foglalkoztatás bővítésre. További célja az intézkedésnek, hogy az ESZA támogatással a megyei és helyi jelentőségű gazdasági beruházások segítése, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az intézkedés keretében a helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) tagjai a paktumban.

28


3.

AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM FORRÁSALLOKÁCIÓJA

3.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormányhatározatban meghatározott Integrált Területi Program keretösszegének bemutatása A Kormány a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározatában jelöli ki az egyes területi szereplők [megyei jogú városok (MJV) és megyék] számára a megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását. Az 1702/2014. (XII.3.) Kormányhatározat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok Integrált Településfejlesztési Stratégiái (ITS) alapozzák meg. Az Integrált Területi Program a forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. A megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be részletesen: A megyék ITP forráskerete a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat szerint: Területi szereplő

Ssz.



1.

Bács-Kiskun

7,92%

63,23

2.

Baranya

4,76%

38,02

3.

Békés

7,25%

57,94

4.


11,65%

93,05

5.

Csongrád

3,65%

29,19

6.

Fejér

4,02%

32,1

7.

Győr-Moson-Sopron

2,92%

23,35

8.

Hajdú-Bihar

6,21%

49,62

9.

Heves

5,22%

41,69

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

6,73%

53,78

29


Területi szereplő

Ssz.



11.

Komárom-Esztergom

3,25%

25,94

12.

Nógrád

5,15%

41,13

13.

Somogy

5,44%

43,45

14.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

11,18%

89,28

15.

Tolna

3,45%

27,55

16.

Vas

2,65%

21,14

17.

Veszprém

5,66%

45,17

18.

Zala

2,89%

23,05

100,00%

798,68

Összesen

2. táblázat A megyék ITP forráskerete a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat szerint A TOP forrásfelhasználása során a megyék az átláthatóságot, a multiplikátorhatást, és a beavatkozások integráltságát is figyelembe veszik. A megyék számos beavatkozási szükségletet határoztak meg, amelyek finanszírozása a Strukturális Alapokból, saját erőből vagy magánbefektetők forrásaiból valósulhat meg. 3.2.: Az Integrált Területi Program keretösszeg valós igényeken alapuló prioritásonkénti belső elosztásának bemutatása Az ITP keretösszeg valós igényeken alapuló prioritásonkénti belső elosztásának bemutató táblázata (forráskeret allokáció 1. táblázat) I. mellékletben került csatolásra. Az intézkedésenként felosztott forrásallokáció biztosítja, hogy a kimeneti, output indikátorok a 2014-2020-as időszak végére teljes mértékben teljesüljenek. A TOP alap forráselosztási struktúráját, a prioritásonkénti belső elosztását, valamint a saját, valós igényeken alapuló forrásfelhasználás arányát az alábbi táblázat és diagram ismerteti %-os arányban.

30


1.4. 1.3.

Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése




TOP szerint

38,32%

23,90%

17,13%

20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%


38,32%

23,90%

17,13%

20,51%

100,00%

37,45%

62,55%

35,32%

27,86%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

1.1. TOP prioritások intézkedései

1.2.


3.1.

3.2.

5.1.

5.2.

Leromlott városi területek rehabilitációja

Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

Helyi közösségi programok megvalósítása

4.1.

4.2.

4.3.

Fenntartható települési közlekedésfejles ztés


Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése


5.3.

3. táblázat TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegosztás és a saját igényeken alapuló forrásmegosztás

31


120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% TOP szerint

0,00%


7. ábra TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegosztás és a saját igényeken alapuló forrásmegosztás oszlopdiagram

Prioritás



Intézkedések



nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés

32


Prioritás

Intézkedések




nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés



4. táblázat Az intézkedésenként tervezett változások indoklására szolgáló táblázat 3.3.: Az intézkedésenként meghatározott valós igényeken alapuló keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztásának bemutatása A keretösszegek felhasználási módok szerinti megosztásának bemutatása táblázatos formában jelen dokumentum II. számú mellékleteként csatolásra kerül. 3.4.: A forráskeret felhasználási módok közötti megosztások indoklása

1. Prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Az alábbi kettő oszlopdiagram a 1. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

33


100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület

8. ábra 1. prioritás Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (%)

14 12 10 8 6 4 2 0



9. ábra 1. prioritás Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

34


1.1. intézkedés: Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Jelen intézkedés keretében az önkormányzati tulajdonú üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak fejlesztésére nyílik lehetőség. Indokolt esetben új üzleti infrastruktúra létesítése is megvalósítható. Az innováció ösztönzéséhez szükséges a telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így üzleti szolgáltató és innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban. A támogatás eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások. A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javulását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ez által hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. A beavatkozás lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program intézkedéseivel összhangban, azokkal komplex módon. Ennek keretében a helyi piacszervezéshez, helyi termék előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, mezőgazdasági termékek térségi piacra elősegítő kerülését, termelést követő műveletekhez. A beavatkozás fontos területét képezik a megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetést ösztönző, és beruházást ösztönző együttműködések, akciók. Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia. Ezen fejlesztéseken keresztül növekszik az azt igénybe vevő kkv-k száma, a vállalkozások magasabb minőségű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, nő a versenyképességük és ezzel együtt a foglalkoztatás. A területi szinergiák biztosításának megvalósítása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program meghatározza a megye fejlesztési tengelyeit, földrajzi célterületek szerinti besorolásban is. A földrajzi célterületek ágazati fejlesztési irányai alapján ipari központ funkciót tölt be a Mezőkövesd-Tiszaújvárostengely, ezért az említett földrajzi célterület számára az 1.1 intézkedés teljes keretéből 20% került lehatárolásra (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). Fenti tengelyhez tartozó települések adják a megye ipari termelésének jelentős részét, ezen belül többek között vegyipari, gépipari,

35


mechatronikai, energiatermelési, logisztikai vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási preferált ágazatok jelennek meg. A kedvezményezett térség fejlesztése kiemelt célterület, hiszen az M3-as autópálya mellett egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra, ennek továbbfejlesztését támogatja a Fejlesztési Program. A Fejlesztési Programban meghatározottak szerint ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése szükséges a megyében, mely kapcsán preferálni kell a barnamezős területeken történő fejlesztéseket. Cél, hogy az említett célterületen a magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok, szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. Az 1.1 intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható. A keret a megye jellemzően kevésbé ipari jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok tulajdonában álló termelő kapacitásaik háttér infrastruktúra fejlesztésére. Földrajzi célterület: Mezőkövesd-Tiszaújváros ipari központ Ezen térségen belül fejlesztési cél: ipari központ létrehozása

1.2. intézkedés: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az intézkedés célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi illetve térségi jelentőségűek, nem tagjai országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve a településen a tartózkodási időt meghosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban. Fontos szempont az is, hogy a fejlesztések az infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságok felszámolására és a komplex élményszerzés biztosítására koncentráljanak. Az intézkedés támogatható tevékenységeinek tematikus célterületét a turisztikai termékcsomag fejlesztések jelentik. Területi fókuszában pedig a kevésbé fejlett régiók megyei 36


jogú városok területén kívül eső kulturális és természeti értékekkel rendelkező helyszínei állnak. A kiválasztás fontos alapelve a más turisztikai szolgáltatásokhoz, már létező attrakciókhoz, vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez való kapcsolódás. A GINOP-ból történő hálózatos fejlesztések és a Világörökségi helyszínek fejlesztései kiegészítéseként jelennek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program finanszírozásában megvalósuló fejlesztési elképzelések. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program VIII. „turizmus” prioritásához kapcsolódó VIII.1. „turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése” alpontja megjelöli a beavatkozási területeket kiemelt földrajzi térségenként, illetve, hogy az egyes turisztikai termékek fejlesztésénél milyen szakmai és földrajzi szempontok hangsúlyozása javasolt. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Tokaj – Hegyalja, Aggtelek) kell, hogy kapcsolódjon. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül Tokaji Történelmi Borvidék meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából. Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a Tokaji bor hírnevére, a Zemplén váraira, illetve a Bodrog-Zemplén természeti szépségére, a megyei fejlesztési program turisztikai szempontból kiemelten fejlesztendő térsége a Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség részére a TOP 1.2. intézkedés teljes forráskeretéből 20% lehatárolásra került (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programhoz” kapcsolódó projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési elképzelések megvalósítása céljából került lehatárolásra az összeg. Fejlesztési tématerületek Tokaj-Hegyalja-Zemplén térségben a megyei fejlesztési program alapján: témapark létesítése, kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése, Bodrog-menti turisztikai víziközlekedéshez szükséges kikötők kiépítése, bor utak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése, erdei túraútvonalak kijelölése a Zemplénben, interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan). Az 1.2. intézkedés keretösszegének fennmaradó 80%-a minden megyén belüli jogosult számára pályázható marad. A keret a megye jellemzően kevésbé turisztikai jellegű térségei számára is lehetőséget biztosít az intézkedés keretén belül az önkormányzatok turisztikai célú fejlesztései megvalósítására. Földrajzi célterület: Tokaj-Hegyalja-Zemplén térség

37


1.3. intézkedés: A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Magyarországon a munkanélküliek 50%-a kistelepülésen él, ahol a helyi elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is erősen korlátozott, ebben jelentős szerepe van a nehézkes közlekedési lehetőségeknek. Ezen indokok miatt Magyarországon az elérhetőség javítása, ezen belül is a vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása és fejlesztése kiemelt prioritás, annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljon, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvas jellegével, 358 településével kiemelten érintett a fő útvonalakon kívül eső, alacsonyabb rendű, jellemzően 4-5 számjegyű útjainak, és belterületi önkormányzati útjainak fejlesztése szempontjából. Megyénkben az intézkedés keretében támogatható beruházások a megye összes településén preferáltak, ennek megfelelően a földrajzi lehatárolás lehetőségével az intézkedés esetében a megye nem él. A fejlesztési cél az adott intézkedés támogatható tevékenységével megegyezik, annak lehatárolása nem indokolt. A kedvezményezetti célcsoport az intézkedés esetében helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, illetve kizárólagos építtetők. Ezek körét jogszabály írja elő, ennek lehatárolása nem szükséges. Az intézkedés teljes keretösszege minden megyén belüli jogosult számára pályázható marad, lehetőséget biztosít az önkormányzatok gazdaságfeljesztési célú közlekedésfejlesztései megvalósítására (lásd: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). 1.4. intézkedés: A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását, és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. A korai nevelés ösztönzése, az óvodai nevelés módszereinek megújítása, a művészeti képzés, alkotási tevékenység, az egészséges étkezés hangsúlyosságának növelésével, az ehhez kapcsolódó korszerű eszközbeszerzéseket és ingatlan-felújításokat támogatja az intézkedés. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését, új férőhelyek kialakítását, a meglévők fejlesztését, és a 3-6 éves gyerekek óvodákban, családi napközikben történő nevelését biztosító új férőhelyek kialakítását, valamint a meglévők felújítását támogatja. A 2013. évi KSH adatok alapján a megyében (MJV nélkül) 29 darab bölcsőde működik. Az intézményekben a gondozott gyermekek száma 1239 fő. Az elvárt indikátor célérték 38


magasabb, mint a jelenleg gondozott gyermekek száma, továbbá megduplázná a férőhelyek számát és az élveszületések tendenciája nem támaszt alá. Az előző programozási időszakban is valósultak meg bölcsődei fejlesztések, amelyek tovább szűkítik a potenciális pályázók körét. Az újonnan létrehozott, valamint a fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma szempontjából a megye teljes területén preferált, ezen intézmények fejlesztése a megyei fejlesztési programban szintén a megye teljes területét érinti. Felsorolt okok miatt az intézkedés teljes keretösszegét minden megyén belüli jogosult számára elérhetővé tesszük.

1. Prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Az alábbi kettő oszlopdiagram a 2. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90%


80% 70%


60% 50%

Fejlesztési cél

40%

30%


20% 10% 0% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

10. ábra 2. prioritás Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (%)

39


18,000 16,000 14,000


12,000


10,000

Fejlesztési cél

8,000 6,000


4,000 2,000 0,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

11. ábra 2.prioritás Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

A prioritás egyetlen intézkedést tartalmaz: a Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés intézkedést. Ez elsődlegesen olyan infrastruktúra-fejlesztéseket tartalmaz, melyek a lakosság, kiemelten a fiatalok megtartásához járulnak hozzá, egyúttal a települések általános környezeti állapotát javítják. Az intézkedés a fenntartható fejlődés biztosítása mellett hozzájárul az ideális települési térszerkezet kialakulásához. A beavatkozások kiemelt területe a barnamezős területek, rozsdaövezetek funkcióváltó rehabilitációja. Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek három beavatkozási területen valósulnak meg: I. II. III.

Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; Szemléletformáló akciók, képzések

A megyei program alapján megvalósítandó településfejlesztéshez kapcsolódóan:

fejlesztések

környezetbiztonsághoz,

o Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése, meglévők felújítása o A kistelepüléseken a kulturális örökség értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása (pl. üres épületek közösségi,

40


gazdasági, turisztikai célra való hasznosítása), ami egyrészt foglalkoztatást biztosít a helyi lakosoknak, illetve megőrzi a vidék vonzerejét is o Kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása o Kárfelmérés és kisebb területen kármentesítés a települések környezeti állapotának javítása érdekében o Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással A városok térségi gazdasági központ funkcióját erősítő, a helyi gazdaságot, kereskedelmet, szolgáltatásokat ösztönző fejlesztések a megye teljes területét érintik. Az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni kívánó vállalkozások számára, így a szolgáltatások köre bővül, az ellátások jobb színvonalúak lesznek. A zöld környezet kialakítása, parkosítás, öntözőrendszerek bevezetése a megye teljes területén preferált. Megyénkben a belvíz, csapadékvíz állandó problémát jelent, melyek mérsékelhetők megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvíz-elvezetők kialakításával és a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Erre irányuló fejlesztési igény az előzetes tervezési dokumentumok alapján a rendelkezésre álló forráskeret többszörösére mutatkozik földrajzi célterülettől függetlenül. Ennek megfelelve a prioritás teljes keretének 40%-át a bel- és csapadékvíz védelmi beruházások megvalósítására különítjük el (lásd: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). A TOP prioritásai közül jelen prioritás intézkedésében megjelölt beavatkozási területek támogatott tevékenységei a megye által legteljesebb mértékben megvalósíthatóak és kihasználhatóak, a keretösszeg maximálisan leköthető, az indikátorok teljesíthetőek. Fejlesztési cél: bel- és csapadékvíz védelmi beruházások

2. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Az alábbi kettő oszlopdiagram a 3. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

41


100% 90% 80% 60%


50%


70%

40%

Fejlesztési cél

30% 20%


10% 0% 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés


12. ábra 3. prioritás : Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs intézkedésenként (%)

16 14 12 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

10


8 6

Fejlesztési cél

4


2 0



13. ábra 3. prioritás : Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

42


3.1. intézkedés: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg településeken és települések között, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó célok teljesüléséhez. Közlekedésfejlesztési beruházások terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (kerékpárforgalmi fejlesztések, buszfordulók, buszbeszerzés, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása. A megyei fejlesztési programban a kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása mellett a jelen prioritásból támogatható kerékpárforgalmi beruházások szükségessége is megjelenik, a megye ebből a szempontból alacsonyan ellátottnak minősül. A járás-térségi infrastruktúra fejlesztések kapcsán a nagyobb városokban kerékpáros közlekedési rendszerek további fejlesztése jelenik meg, mint a megyei stratégiai célokhoz kapcsolódó tevékenység. A megyei programban nevesítésre kerül a kerékpárforgalmi hálózatok kialakítása, fejlesztése, ezen belül kerékpárutak létesítése, kerékpáros szolgáltató pontok (pl. szervizek) megvalósítása, figyelemmel az egészségügyi szempontokra és a levegőszennyezettség mértékére. Elsődlegesen a városok integrált városfejlesztési stratégiái, valamint a megyei integrált területi programok határozzák meg a fejlesztés specifikus célterületeit. Az intézkedés földrajzi fókuszában a kevésbé fejlett régiók területe áll, ennek alapján támogathatóság szempontjából a megye teljes területe priorizált. Ezen intézkedés keretében földrajzi lehatárolás nem indokolt, az intézkedés teljes keret összegének 40%-a azonban a kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása céljára, kerékpárforgalmi beruházások megvalósítására elkülönítésre kerül (lásd: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs diagram intézkedésenként). A főbb kedvezményezettek a helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, központi költségvetési szervek és intézményeik, illetve a jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők, ennek megfelelően speciális kedvezményezetti kör számára forrás lehatárolása nem indokolt. Fejlesztési cél: kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása 43


3.2. intézkedés Önkormányzatok energiahatékonyságának és megújuló energiafelhasználás arányának növelése Jelen intézkedés a települési önkormányzatok energiahatékonyságának javításával és a megújuló energiaforrások részarányának növelésével foglalkozik. A beavatkozás keretein belül megvalósítható az önkormányzati tulajdonú épületállomány és infrastruktúra energiahatékonyság központú rehabilitációja. Az intézkedés támogatja az önkormányzati intézmények saját villamos energiaszükségletének kielégítését, megújuló energia alkalmazását is, például környezeti hő felhasználását, biomassza, vagy napenergia forrás hasznosítását. Az energiaháztartás fejlesztésére irányuló fejlesztési irányokkal az önkormányzatok fosszilis energiahordozóktól való függősége és az üvegházhatású gáz kibocsátása is csökkenhet. A fejlesztési elképzelések megvalósításainak eredményeként nőhet az önkormányzatok megújuló energia felhasználásának mértéke, valamint az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra, illetve épületek energia ráfordításaiban is jelentős megtakarítást eredményezhetnek. A fent nevezett célok megvalósításának érdekében a forráskeret lehatárolás minden megyén belüli jogosult számára pályázható felhasználási mód 100%-ában (lásd: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken című forráskeret allokációs intézkedésenként) történt meg.

3. Prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Az alábbi kettő oszlopdiagram a 4. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

44


100% 90% 80% 70% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

60%

Kedvezményezetti csoport 50% Fejlesztési cél 40%

Földrajzi célterület 30%

20% 10% 0%




14. ábra 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként (%)

45


3

2,5

2


1,5

Fejlesztési cél

1


0,5

0




15. ábra 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése forrásallokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)

4.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Ez az intézkedés a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási szolgáltatásának helyet adó épületek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, illetve indokolt esetben új létesítésére is lehetőséget biztosít. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogászati alapellátás, területi védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) fejlesztésének fontosságát az bizonyítja, hogy az alapvető szűrővizsgálatokat és az egészségügyi állapotfelméréseket az alapellátás keretében végzik el. A fejlesztések szükségességét indokolja az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrájának területi kiegyenlítettlensége, a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelők, amelyek leginkább a kisebb településeket és a hátrányos helyzetű térségeket érinti. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országban a legtöbb településsel rendelkező megyéje és a településszerkezetére az aprófalvak sokasága jellemző, így az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége és színvonala– elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenséget mutat.

46


A fenti okokat tekintve a fejlesztés nem határolódik le terület, cél vagy csoport forráskeret felhasználási mód szerint, hanem 100%-ban minden megyén belüli jogosult számára pályázható (lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként) a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növelése, jobb és több egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége és a mielőbbi munkába visszaállás érdekében.

4.2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az intézkedés a családokról, a gyerekekről, a fogyatékosokról, az időskorúakról, a szenvedélybetegekről, és a hajléktalan emberekről gondoskodó szociális alapellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését támogatja. A TOP egyik célja a szolgáltatáshiányos településeken élő lakosság számára új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése, a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztése és új férőhelyek kialakítása. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javításával nőnek az egészséges életvitelhez kapcsolódó esélyek. Az egészségügyi alapszolgáltatások infrastruktúrájához való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek és a leszakadás csökkentése érdekében a forráskeret felhasználási módot 100%-ban minden megyén belüli jogosult számára pályázhatóvá (lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése forrásallokációs diagram intézkedésenként) tervezte a megye.

4.3. intézkedés: Leromlott városi területek rehabilitációja Jelen intézkedés a városokra és azon területeire koncentrál, azt támogatja. Az intézkedés céljai között szerepel a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése és a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése. A szociális városrehabilitációs intézkedések egyrészt a hátrányos helyzetű lakosság számára célzott közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételeit kívánják biztosítani. Másrészt az épített környezet fejlesztése által a cél a lakosság életkörülmények javítása, a felzárkóztatás és beilleszkedést segítő közösségi funkciók és alapvető infrastrukturális igények kielégítése és megteremtése. Az intézkedés javítja a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a romák életkörülményeit, ezáltal segítve a társadalmi kohéziót az épített környezet minőségi megújításával és a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a közösségfejlesztés, a közbiztonság és a szegregáció megszüntetésére irányuló komplex tevékenységek segítségével. A társadalmi hátrányok leküzdése csak hosszabb távon lehetséges, éppen ezért ezeknek a programoknak az eddigiekkel szemben hosszabb távúnak kell lennie. A leromlott területek esetében kiemelten fontos az érintett lakosság társadalmi kohéziójának megerősítése is, 47


amelyet a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése szolgálja beleértve az új és a meglévők közösségi funkciók létrehozását és megerősítését. A fenti összetett célok megvalósítása érdekében a megyében a városi területen uralkodó jelenlegi állapotok, a hátrányos helyzet, az erősen leromlott környezet és a szegregáció elleni küzdelem érdekében történt forráskeret lehatárolás nem történt. A területi egység biztosítása érdekében minden megyén belüli jogosult számára pályázható keret 100%-(lásd: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése című forrásallokációs diagram intézkedésenként) elérhető.

5. Prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Az alábbi kettő oszlopdiagram 5. prioritáson belül az intézkedések forráskeret felhasználási módjait ismerteti százalékban és milliárdban.

100% 90% 80% 70% Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

60%


50% Fejlesztési cél

40%


30%

20% 10% 0%




16. ábra 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként (%)

48


8 7 6 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

5

Kedvezményezetti csoport 4 Fejlesztési cél 3 Földrajzi célterület 2 1 0




17. ábra 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként (Mrd Ft)


célzó

megyei

és

helyi

foglalkoztatási

Az intézkedés közvetlen célja a megyei és a helyi, a lehető legszélesebb partnerségre építő, a munkaerőpiac keresleti oldalát támogató foglalkoztatási együttműködések (paktumok) és azok képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása. A paktumok létrehozásának további célja a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése és az álláskeresők munkához juttatása. Továbbá az intézkedés fontosabb célkitűzései között szerepel a közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, a szociális gazdaság bővítése, az adott térség gazdaságának fellendítése, a foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatáspolitika fontos eszközei; segítségükkel bizonyos keretek teremthetőek a munkaerő-piaci szereplők hatékony együttműködéséhez. A paktumok a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása, partnersége. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén 49


különböző helyi programokat valósítanak meg. Ezek a programok segíthetik a munkanélküli és az inaktív helyi lakosság munkaerőpiacra belépését, a foglakoztathatóságuk növelését és vállalkozóvá válásukat, figyelembe véve az adott térség munkaerő-piaci sajátosságait. Az intézkedés célja olyan programok kidolgozása is, amelyek elősegítik az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát. További célként szerepel, hogy elősegítsék a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkába való visszailleszkedést, a szakmai gyakorlat megszerzésével, illetve a munkában töltött idő növelésével, illetve ellássák azokat a feladatokat, amelyet a leghátrányosabb térségekben kockázatos piaci viszonyok (például az alacsony helyi jövedelmek miatt) piaci alapon működő vállalkozások nem látnak el. A stratégia nagy hangsúlyt helyez a térség foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, valamint a kitörési pontok meghatározására. Továbbá nem hagyja figyelmen kívül a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzését és fejlesztését. A foglalkoztatási paktumok legfőbb célja, hogy a munkahelyteremtő helyi gazdaságfejlesztés, a felnőttképzés és a szakképzés, valamint a munkaerő-közvetítés rendszerének szinergiáját erősítve összekapcsolja a kezdeményezéseket, ezzel erősítve egy jól koordinált helyi foglalkoztatáspolitika kialakítását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Programban megfogalmazott területi célokhoz alkalmazkodva került lehatárolásra az 5.1. intézkedés forráskeret felhasználási módja is. A fentiekben említett földrajzi célterületként az Abaúj-Cserehát tengely és a Taktaköz térség lettek megjelölve, vagyis 23% (Abaúj-Cserehát tengely) és 7% (Taktaköz) földrajzi célterületi és 70% minden megyén belüli jogosult számára pályázható lehatárolásban (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként). Több éves statisztikai adatok bizonyítják, hogy ezekben a térségekben legnagyobb a munkanélküliség aránya (egy évtized alatt nem változott jelentősen és körülbelül 20% körül mozog), ezáltal alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, kedvezőtlen a demográfiai helyzet, alacsony az iskolázottság, alacsony a gazdasági aktivitás és magas a tartós munkanélküliség szintje. A hátrányos helyzetű munkanélküliek sokszor azért nem kapnak munkát a térségben, mert nincs meg a megfelelő képzettségük, és ma már a tömeg, fizikai munkák nagy részénél is megkívánják a középfokú végzettséget. A fent említett problémák enyhítése és csökkentése érdekében a térségben szükséges a foglalkoztatás mellett a munkavállalók szakképzése és kompetencia alapú képzése. Továbbá szükséges támogatni a leghátrányosabb helyzetű és tartós munkanélküli személyek foglalkoztatását, életvitellel összefüggő képzését, mentorálását és egyéni fejlesztését, munkaegészségügyi és egyéb a foglalkoztathatóságot támogató szolgáltatások nyújtását. Az utóbbi évek statisztikai adatai azt támasztják alá, hogy a megyében a munkanélküliek több mint fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-

50


piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közfoglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. A foglalkoztatási paktumok – mind a megyei, mind az ahhoz illeszkedő, azzal összehangoltan, megyei szinten egy rendszerben működő helyi foglalkoztatási integrációk – az önkormányzatok, munkaerő-piaci intézmények, képző intézmények és vállalkozások eredményorientált, célzott együttműködésében valósulhatnak meg. A fentiekben megemlített lehatárolás mellett (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként) a felhasználható forráskeret 30%-át a megyei önkormányzat, mint kiemelt kedvezményezteti csoport részére történt lehatárolás. A megyei paktumok támogatást biztosítanak a partnerség és az együttműködést szervező szervezet kialakítására és működtetésére, a tevékenysége keretében végzett képzési és foglalkoztatási tevékenységekre. A kiemelt fejlesztési célterületre és a megyei paktum számára allokált forrás mellett a helyi paktumokra 40% került lehatárolásra a minden megyén belüli jogosult számára pályázható kategóriában (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként ). A megyei foglalkoztatási együttműködéshez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a TOP 1. prioritástengelyében biztosított üzleti infrastruktúrához, befektetés-ösztönzéshez, térségi gazdasági hálózathoz, helyi termékmenedzsmenthez, helyi gazdaság-szervezéshez kapcsolódó megyei szintű képzési, foglalkoztatási, egyéb ESZA típusú tevékenységekre. A megyei gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok kialakításával ás működtetésével szemben elvárt a megyében úgynevezett együttműködési feladatok ellátása, a megye területén működő paktumok közötti koordináció, kapcsolattartás, valamint paktum-feladatok ellátása a megye azon területein, ahol helyi paktumok nem jönnek létre. Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása: A beavatkozás keretében lehetőséget biztosítunk a TOP 1. prioritás ERFA forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására (átmeneti foglalkoztatási támogatás). Ehhez kapcsolódóan a rugalmas foglalkoztatás, családbarát munkahelyi környezet, munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztéseket a GINOP 5. prioritása finanszíroz, kompetenciája, a már állományban lévő bölcsődei dolgozók, (óvoda) pedagógusok képzése pedig az igényelt ágazati koordináció miatt az EFOP kompetenciájába tartozik. Földrajzi célterület: Abaúj-Cserehát tengely Taktaköz Kedvezményezetti csoport: megyei önkormányzat

51


5.2. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Jelen intézkedés szorosan kapcsolódik a 4. prioritás leromlott városi területek rehabilitációja intézkedéshez. Az 5. prioritás ezen intézkedése a városi szövetbe ágyazott leszakadó, leszakadással veszélyeztetett városrészekben és a településtesttől elkülönült telepeken élők tekintetében a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítását, valamint a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek a megteremtését szolgálja. Az intézkedésen belül lehetőséget biztosítanak az önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítására és fejlesztésére, az oktatási hátrányok leküzdésére, a leszakadással veszélyeztetett egyének és csoportok jövedelemszerzésére való képessé tételét célzó közösségi és egyéni szociális munkára. A szociális városrehabilitációs fejlesztési irányokat végig kell, hogy kísérjék a közösségfejlesztő programok, melyek lehetővé teszik a városrehabilitációval érintett területen élő lakosság bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, továbbá erősítik a helyi közösség kohézióját. Fontos tevékenység a közösségfejlesztési programok szervezése, melyek szociális ellátáshoz, kulturális programokhoz, illetve oktatásához kapcsolódhatnak (pl. erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése; iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése). A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű továbbá a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés csökkentése érdekében. Fontos az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvése és együttműködési fórumai támogatása a célból, hogy az állástalanságból fakadó hátrányok mérséklődjenek, a mélyszegénység továbböröklődése megakadályozható legyen. Mivel célja többek között az egész megyében területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok kialakítása és az emberi erőforrást célzó beavatkozásai, úgymint az integrált program megvalósításának támogatása és városrészi leszakadási folyamatok megfordítása különleges forráskeret felhasználási mód alkalmazása nem indokolt.

52


5.3. intézkedés: Helyi közösségi programok megvalósítása Jelen intézkedés a közösségi, a társadalmi bevonást megvalósító fejlesztési elképzelések megvalósítását segíti elő. A helyi közösségek fejlesztése elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ez a társadalmi felzárkózási politikának is fontos eszköze, a közösségi munka hatására az érintett emberek is együttműködnek a problémák megoldásában. Az intézkedés eredményeképp a közösségi, a térségi és a települési helyi identitást erősítő akciók, kulturális és természeti örökség megismertetésére, megőrzésére irányuló helyi közösségi programok valósulnak meg, fejlődik a közösség egymás iránti felelősségtudata. A társadalmi akciók alatt minden olyan kezdeményezést értünk, amely a közösségépítést és a közösségfejlesztést szolgálja, úgymint partnertalálkozók, szakmai és közösségi fórumok, felvilágosító-, társadalmi befogadást erősítő, tehetséggondozási, drogprevenciós, toleranciaprogramok. Továbbá olyan participatív tervezési gyakorlatok támogatása valósul meg, amelyek a helyi együttműködések megalapozását és működését, a helyi érdekek érvényesítését és szükségletek kielégítését szolgálják. Ezen intézkedés a helyi civil társadalom bevonásával és megerősödésével segíti a helyi közösségi „konfliktusok” megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, erősíti a civil aktivitást, az önkéntességet, a helyi identitást, valamint a településhez, térséghez való kötődést, így szerepet vállal a népesség megtartásában. Ezen célkitűzések érdekében a forráskeret felhasználási módot 20%-ban a megyei önkormányzat, mint kedvezményezetti csoport részére határoltuk le, mivel az önkormányzat aktívan szerepet szeretne vállalni a helyi identitás és a településhez, térséghez való kötödés erősítésében. A megyei önkormányzat olyan rendezvények, fesztiválok megszervezését tervezi megvalósítani, amelyek a helyiek és a megyében élők közötti „kapcsot” erősíti, továbbá a helyi identitás kialakításában és fejlődésében vállalna aktív szerepet. A fennmaradó 80%-ot pedig minden megyén belüli jogosult számára pályázható bontásban (lásd: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés forrásallokációs diagram intézkedésenként) határoltuk le, mivel a tervezés során fontos szempontként tekintettük arra, hogy a megyén belüli a helyi közösségek a kezdeményezések által a helyi identitásukban, közösségépítésükben és közösségfejlesztésükben erősödjenek.

Kedvezményezetti csoport: megyei önkormányzat

53


4.

AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI

4.1.: Az indikátorok vállalt célértékeinek megjelenítése táblázatos formában a III. számú mellékletként csatoltan található.

4.2.: A megye által vállalt célérték – ITP 2023 és a forrásarányos célérték számítás eredményeinek összehasonlítása, valamint intézkedésenként és az intézkedésekhez tartozó indikátoronkénti eltérés magyarázat részletesen a 4.3. fejezetben olvasható.

4.3.: A megye által vállalt célérték – ITP 2023 és a forrásarányos célérték számítás eredményeinek összehasonlítása, forrásarányos célértéktől való eltérés magyarázata:

1. Prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1.1. intézkedés: Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése


Mértékegysége



A megye indikátor vállalása


ha

159,96

159,96

159,96

18. ábra 1. prioritás: A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területének indikátormutatója

Amint az a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelésben is bemutatásra kerül, az elmúlt években is folyamatosan volt elérhető állami vissza nem térítendő támogatás termelő üzemeket kiszolgáló alap-infrastrukturális fejlesztésekre. A rossz támogatási feltételek, illetve a termelői infrastruktúra korábbi években való kiépítettsége következtében az iparterületek fejlesztésére kevesebb igény jelentkezett az elmúlt években is, ezért a termelői infrastruktúra fejlesztését a vállalkozások telephelyeinek fejlesztése keretében támogatta a kormány, előnyben részesítve az ipari parkokban tervezett beruházásokat. Az ipari parkok működése jelenleg is nagyon különböző a megyében, vannak melyek jól működnek és vannak, amelyek még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország területén jelenleg 213 olyan szervezet van, amely elnyerte az ipari park címet, akkor a megye területén 15 ipari park címmel rendelkező szervezet azt a látszatot kelti, hogy a régió kedvelt 54


beruházási célpont. Ha viszont megnézzük a kihasználtsági- és működési adatokat, rögtön szembetűnővé válik, hogy azok alacsony kapacitással működnek, fejlesztésüket, néhány kistérségi központban a bonyolult tulajdonviszonyok is korlátozzák. Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzően üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg.



Mértékegysége



km

39,61


A megye indikátorváll alása

39,61

39,61

19. ábra 1. prioritás: A felújított vagy korszerűsített utak teljes hosszának indikátormutatója

Amint a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója ¬ Helyzetelemzés munkarészében összegzésre került, a vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló – jellemzően alacsonyabb rendű – utak felújítása és fejlesztése a megyében kiemelt prioritás annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetővé váljanak, a vállalkozások pedig megfelelő mértékben találjanak munkavállalókat. Az eddig megvalósult fejlesztések ellenére is igen leromlott állapotban vannak a megyén belüli mellékút-hálózatok, ezek a fennálló körülmények erősen befolyásolják a mindennapi ingázás és munkába járás feltételeit. Több éves statisztikai adatok bizonyítják, hogy megyénkben a kisebb településeken sokkal magasabb a munkanélküliségi arány, mint a városokban. Ahhoz, hogy az elhelyezkedési nehézségeket könnyíteni tudjuk, szükséges többek között a munkába járási mobilitás feltételeit javítani az alacsonyabb rendű utak fejlesztésével. A gazdasági központok és a betelepülő vállalkozások könnyebb infrastrukturális eléréséhez elengedhetetlen ezen fejlesztések megtétele, mivel a megyére kiemelten jellemző az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító, völgyekbe benyúló mellékutak-hálózata, melyek nem egyszer több települést is felfűznek. Összeségében elmondható, hogy a megye útjai elhanyagoltak, a munkába járást nehezítik, ellehetetlenítik, ennek következtében a megye vállalt indikátorértéke megemelésre került.

55


1.4. intézkedés: A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével


Mértékegysége



db

1456,31

A megye választott A megye intézkedésenkénti indikátorváll forráskeretei alása alapján számított indikátorértékei

1446,26

289,00

20. ábra 1. prioritás: Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek számának indikátormutatója

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepciója- Helyzetelemzés munkarésze illetve a megye SWOT elemzése alapján megállapításra került, hogy megyénkben nagy mértékű a fiatalok elvándorlása, kevés az élveszületések száma és országos viszonylatban jelentős az elöregedés mértéke. Ennek következtében a népességmegtartó hatások erősítése indokolt, munka lehetőségek biztosításának növelése, nők minél hamarabbi visszaállítása a munkaerőpiacra a gyermekvállalást követően. A megyében 2000-től 2012-ig a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma az országos átlagot meghaladó mértékben, összesen 60%-al nőtt. Ezek az intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába, a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése, a meglévő intézmények fejlesztése ezt segíti elő. 2010-i időszakra a bölcsődei férőhelyek száma a megyében jelentősen – 695-tel – bővült, miközben az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma 2012-re csökkent. A jogszabály által előírt kötelező óvodai neveléshez történő megfelelés céljából az óvodai férőhelyek számát mindezekre tekintettel növelni indokolt. a vonatkozó időszakban A 2013. évi KSH adatok alapján a megyében (Miskolc Megyei Jogú Város nélkül) 29 darab bölcsőde működik. Az intézményekben a gondozott gyermekek száma 1239 fő. Az elvárt indikátor célérték a fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma indikátor esetében magasabb, mint a jelenleg gondozott gyermekek száma. 2. Prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2.1. intézkedés: Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

56



Mértékegysége



m2

162524,66

A megye választott A megye intézkedésenkénti indikátorváll forráskeretei alása alapján számított indikátorértékei 162524,66

162 524,66

21. ábra 2. prioritás: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek indikátormutatója

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés munkarészében, illetve a megye SWOT elemzésében megállapításra került, hogy nem pusztán mint problémák leküzdésére, de a jövőbeni kockázat elkerüléséért is szükséges a beavatkozás a jelentős ár- és belvízveszély miatt, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidék menti településeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit időszakosan a belvíz uralja és a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz) meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők, a veszélyeztetettség mértéke eltérő. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők problémák. A csapadékvíz tekintetében egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai elsősorban a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában kell, hogy foglalja az árvíz vagy szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítását, illetve az időben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, a csapadékvízelvezető rendszerek fejlesztését, illetve a víztározók kapacitásainak növelését. E fejlesztéseket az is indokolja, hogy az egyenetlen eloszlású és időszakosan nagy mennyiségű csapadékvízből fakadó vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket, amelyet a területrendezési terv adatai is alátámasztanak. A prioritáson belül kiemelt jelentőségű a bel-és csapadékvíz okozta károk enyhítése, megelőzése. Erre tekintettel a forrásálaokáció során elkülönítésre került a rendelkezésre álló forrás 40%-a a célterületre. A prioritás további indikátorai a forrásarányos vállalást tükrözik. 3. Prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

57


3.1. intézkedés: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés


Mértékegysége




km

79,92

79,92


79,92

22. ábra 3. prioritás: Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hosszának indikátormutatója

Közlekedési fejlesztések terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (forgalmi pálya fejlesztése, például buszfordulók, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása és a buszbeszerzés. A járás-térségi infrastruktúra fejlesztések kapcsán a nagyobb városokban a kerékpáros közlekedési rendszerek további fejlesztése jelenik meg. A TOP forrásarányos indikátorértékei és a megye indikátorvállalásai között jelentős eltérés nem mutatkozik, az indikátorvállalás igazodik a megjelenített forrásallokációhoz. 3.2. intézkedés: Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése


Mértékegysége



A megye választott TOP forrásintézkedésenkénti A megye arányos forráskeretei indikátorvállalása indkátorértékek alapján számított indikátorértékei 43843,07

43843,07

43843,07

23. ábra 3. prioritás: Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésének indikátormutatója

A TOP egyik kimeneti indikátorként nevesíti az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése indikátort, amelynek a megvalósulásával csökkenhet az önkormányzatok fosszilis energiahordozóktól való függősége és az üvegházhatású gáz kibocsátása. Emelett csökkenhet a szén-dioxid (CO2) kibocsátás és nőhet az önkormányzatok megújuló energia felhasználásának mértéke, illetve az energiaráfordításaikban jelentős megtakarítást eredményezhetnek. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése, valamint a fosszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energiatermelő rendszerek bővítését a megyében.

58


4. Prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

4.1. intézkedés és 4.2. intézkedés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése


Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma

TOP forrásMértékarányos egysége indikátorértékek

db

107,77



109,30

109,30

24. ábra4. prioritás: Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok számának indikátormutatója

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetelemzés munkarésze megállapításai szerint a lakónépesség megyénkben az országos átlag alatti szinten öregszik. A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is - hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe vettünk. Indokolt tehát a humán ellátórendszer racionális és fenntartható fejlesztése és az időskorúak, fogyatékkal élők számára a hozzáférés biztosítása. Kifejezetten jelentősek az egészségi állapotbeli különbségek, területi szinten is, illetve a lakosság összetételét, szociális hátterét nézve is. Nagyon sok a rossz állapotú, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel működő háziorvosi rendelő, amely különösen a kisebb településeken és a hátrányos helyzetű térségeken jellemző. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. Indokolt az igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése, a mai kor elvárásainak megfelelő intézményrendszer kialakítása. A TOP eredményességi indikátorként nevesíti a fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) számát, amelyet a fentiekben

59


részletezett körülmények miatt szükséges teljesíteni annak érdekében, hogy a megye egészségügyi állapota javuljon. A Helyzetelemzés arra is rámutat, hogy a kisebb településeken az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a szolgáltatások alapvetően biztosítottak, azonban jelentős a hiányos, elavult eszközállomány, melynek cseréje és folyamatos pótlása megoldandó. 4.3. intézkedés: Leromlott városi területek rehabilitációja TOP forrásKimeneti indikátor Mértékegysége arányos neve indikátorértékek Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység

135,15

A megye választott intézkedésenkénti A megye forráskeretei indikátorvállalása alapján számított indikátorértékei 135,15

135,15

25. ábra 4. prioritás: Helyreállított lakóegységek városi területeken indikátormutatója

Jelen intézkedés keretében a TOP eredményességi indikátort határoz meg, amely a helyreállított lakóegységek városi területeken. Az intézkedés célértéke elősegíti a leszakadó vagy a leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmifizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelését és a területen élők társadalmi integrációját. A szociális célú városrehabilitációval érintett városok fizikai leromlásának oka sok esetben egybeeshet a hátrányos helyzetben lévő lakosság területi koncentrálódásával is. Ezeken a területeken egyebek között a lakhatással, annak megfizethetőségével, fenntartásával kapcsolatos nehézségek, az általános elszegényedés, a nagyon alacsony iskolázottság és az alacsony foglalkoztatási ráta az ott élők további esélyeit is csökkenti. Ezeknek a súlyosbító körülményeknek a megszüntetése már korábban megkezdődött.



célzó

megyei

és

helyi

foglalkoztatási

60



Mértékegysége




szám

4998,07

4998,07


4 998,00

26. ábra 5. prioritás: A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma indikátormutatója

A TOP kimeneti indikátorként nevezi meg a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma indikátor vállalható a közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, a szociális gazdaság bővítése, az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése érdekében.

61


5.

AZ ITP ÜTEMEZÉSE

Az ITP éves fejlesztési keretén belüli megyei forrás ütemezése a IV. számú mellékletként csatolva található.

62

2. sz. melléklet TOP prioritások


Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft)



ERFA

1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.3. A életminőség javítása 1.2. Társadalmi és gazdaságfejlesztést és családbarát, munkába környezeti szempontból a munkaerő mobilitás állást segítő fenntartható ösztönzését szolgáló intézmények, turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével

ERFA

ERFA

ERFA

298,450


0,374

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, együttműködés erősítése foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés







ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

147,785

Prioritások közötti forrásmegosztás % megoszlása A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft)


200,986

0,252

0,185

34,771

61,769

17,218

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó együttműködés megyei és helyi erősítését szolgáló foglalkoztatási helyi szintű együttműködések komplex programok (paktumok)

ESZA

ESZA

798,682

0,112

7,196

Ellenőrzés

ESZA

89,691

0,077

23,416


100,00%

10,450

93,05054514

Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft)

114,354

71,328

51,126

61,642

147,785

75,276

125,710

21,510

17,089

23,170

66,271

8,622

14,798

798,682

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti forrásmegoszlás (%)

38,32%

23,90%

17,13%

20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

nem értelmezhető

A megye TOP forráskeretének megoszása prioritásonként és intézedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft)

13,323

8,310

5,956

7,182

17,218

8,770

14,646

2,506

1,991

2,699

7,721

1,005

1,724

93,051

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (%)

38,32%

23,90%

17,13%

20,51%

100,00%

37,45%

62,55%

35,32%

27,86%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

nem értelmezhető

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft)

13,323

8,310

5,956

7,132

17,218

8,770

14,646

2,542

2,005

2,699

7,721

1,005

1,724 93,05054514

99,86%

Ellenőrzés

100,00% 17,21771992 17,21771992

34,72142897 34,77101465

1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.3. A életminőség javítása 1.2. Társadalmi és gazdaságfejlesztést és környezeti szempontból családbarát, munkába a munkaerő mobilitás fenntartható állást segítő ösztönzését szolgáló turizmusfejlesztés intézmények, közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével



TOP szerint

38,32%

23,90%

17,13%


38,32%

23,90%

17,13%

100,00%

100,69% 23,41587024 23,41587024

100,00% 7,246007662 7,19642198

10,44951835 10,44951835

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó együttműködés megyei és helyi erősítését szolgáló foglalkoztatási helyi szintű együttműködések komplex programok (paktumok)

93,05054514 93,05054514







20,65%

100,00%

37,45%

62,55%

34,82%

27,67%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%

20,51%

100,00%

37,45%

62,55%

35,32%

27,86%

37,51%

73,89%

9,61%

16,50%



2. sz. melléklet Prioritás






Intézkedések



nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


nincs eltérés


2. sz. melléklet 120,00%

100,00%

80,00%

60,00%

40,00%

20,00%

TOP szerint Saját igények szerint

0,00%


2. sz. melléklet FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Megye neve: Megye ITP neve: Megye forráskeret (Mrd Ft):




1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejleszté segítése és az st és a munkaerő életminőség javítása mobilitás családbarát, ösztönzését munkába állást szolgáló segítő intézmények, közlekedésfejleszt közszolgáltatások és fejlesztésével

13,323

8,310

5,956

7,132

1.4. A 1.3. A foglalkoztatás gazdaságfejleszt segítése és az 1.2. Társadalmi ést és a életminőség és környezeti 1.1. Helyi gazdasági munkaerő javítása szempontból infrastruktúra mobilitás családbarát, fenntartható fejlesztése ösztönzését munkába állást turizmusfejleszté szolgáló segítő s közlekedésfejlesz intézmények, tés közszolgáltatáso k fejlesztésével

34,721




20%

20%

0%

0%


2,664562282

1,66202196

0

0

4,326584242

Fejlesztési cél

0%

0%

0%

0%

Fejlesztési cél

0

0

0

0

0



Ellenőrzés


0%

0%

0%

0%


0

0

0

0

0


80%

80%

100%

100%


10,65824913

6,64808784

5,956438482

7,132069271

30,39484472

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:


13,32281141

8,3101098

5,956438482

7,132069271

34,72142897

2. sz. melléklet

100% 90% 80% 70% 60% 50%


40%


30%


20% 10% 0%




1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 14 12 10 8


6


4

Fejlesztési cél

2 0

Földrajzi célterület 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése



1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejlesztést segítése és az és a munkaerő életminőség javítása mobilitás ösztönzését családbarát, szolgáló munkába állást közlekedésfejlesztés segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

2. sz. melléklet Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés



17,21771992




0%


0,000

Fejlesztési cél

40%

Fejlesztési cél

6,887



0%


0,000


60%


10,331

Ellenőrzés

100%

Elenőrzés



3.2. Önkormányzatok 3.1. Fenntartható energiahatékonyságá települési nak és a megújuló közlekedésenergia-felhasználás fejlesztés arányának növelése


17,218

8,770006716

14,64586352

23,41587024


3.2. Önkormányzatok energiahatékony ságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

Ellenőrzés


0,00%

0,00%


0

0

0

Fejlesztési cél

40,00%

0,00%

Fejlesztési cél

3,508002686

0

3,508002686



0,00%

0,00%


0

0

0


60,00%

100,00%


5,26200403

14,64586352

19,90786755

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:

8,770006716

14,64586352

23,41587024


2. sz. melléklet

100% 90% 80%


70%


18,000 16,000 14,000

60% 40%

10,000

Fejlesztési cél

8,000


30%


12,000

Fejlesztési cél

50%



6,000

20% 10%

4,000

0%

2,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

0,000

100%


16

90% 14

80% 70% 60% 50%

12


10

Fejlesztési cél

40%


30%


8 Fejlesztési cél 6 Földrajzi célterület

4

20%

2

10% 0%




0




2. sz. melléklet Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése



4.2. A szociális 4.3. Leromlott alapszolgáltatások városi területek infrastruktúrájának rehabilitációja bővítése, fejlesztése


0,00%

0,00%

0,00%

Fejlesztési cél

0,00%

0,00%

0,00%


0,00%

0,00%


100,00%

Ellenőrzés

100,00%



2,004966015

2,699461086

4.2. A szociális 4.1. Egészségügyi alapszolgáltatás 4.3. Leromlott alapellátás ok városi területek infrastrukturális infrastruktúrájá rehabilitációja fejlesztése nak bővítése, fejlesztése

7,246007662

Ellenőrzés


0

0

0

0

Fejlesztési cél

0

0

0

0

0,00%


0

0

0

0

100,00%

100,00%


2,541580561

2,004966015

2,699461086

7,246007662

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:

2,541580561

2,004966015

2,699461086

7,246007662

7,720933778

1,004538687

1,724045889

10,44951835


Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (1 munkalap adatai) 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés

2,541580561

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó együttműködés megyei és helyi erősítését szolgáló foglalkoztatási együttműködések helyi szintű komplex programok (paktumok)



30,00%

0,00%

0,00%

Fejlesztési cél

0,00%

0,00%

0,00%

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés


5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi 5.3. Helyi közösségi növelést célzó megyei együttműködés programok és helyi foglalkoztatási erősítését szolgáló helyi szintű komplex megvalósítása együttműködések programok (paktumok)

Ellenőrzés


2,316280133

0

0

2,316280133

Fejlesztési cél

0

0

0

0


30,00%

0,00%

20,00%


2,316280133

0

0,344809178

2,661089311


40,00%

100,00%

80,00%


3,088373511

1,004538687

1,379236711

5,472148909

Ellenőrzés

100,00%

100,00%

100,00%

Ellenőrzés:

7,720933778

1,004538687

1,724045889

10,44951835


2. sz. melléklet 100%

3

90% 80%

2,5

70%


60%

2



50% 40%


1,5

Fejlesztési cél

Fejlesztési cél

30%


1


20% 10% 0%

0,5 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése



0




8 100%

7

90% 6

80% 70%


5

60%


50%


4

40%

Fejlesztési cél

3

30%



2

20% 10%

1

0% 5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó megyei és együttműködés erősítését helyi foglalkoztatási szolgáló helyi szintű együttműködések komplex programok (paktumok)

0






2. sz. melléklet



Mértékegysége



Célértéke (2018)




A megye aránya A megye A megye a TOP szintű keretösszege intézkedésekre intézkedésre eső prioritásonként és eső választott teljes forráskerete intézkedésenként keretösszegből

Arány a megye A megye intézkedéválasztott TOP forrássenkénti intézkedésenkénti A megye arányos indikátorvállalása választott forráskeretei indkátorértékek forráskeretei alapján számított alapján indikátorértékei

298,45

34,77

11,65%

34,77

11,65%

114,35

13,32

11,65%

13,32

11,65%

954,06

954,06


db

8189


db

189

11,65%

11,65%

22,02

22,02


db

8000

11,65%

11,65%

932,04

932,04


ha

1373

11,65%

11,65%

159,96

159,96


ha

504

11,65%

11,65%

58,72

58,72

1.B


látogatás/év

1116000

71,33

8,31

11,65%

8,31

11,65%

130019,73

130019,73

1.C


km

340

51,13

5,96

11,65%

5,96

11,65%

39,61

39,61

1.A

1.D

0

5,941761727

0,00%

8,74%

275

68


db


db

11000


db


db

43,35

1,73%

2500

11,57%

1456,31

1446,26

11,65%

11,57%

1281,56

1272,71

2000

11,65%

11,57%

233,01

231,40

14750

11,65%

11,57%

1718,45

1706,59

12500

61,64

7,18

11,65%

7,13



159,96

nincs eltérés

39,61

nincs eltérés

289,00


2. sz. melléklet



Mértékegysége



Célértéke (2018)



2.A

3.B



147,79

17,22

11,65%

17,22

11,65%

147,79

17,22

11,65%

17,22

11,65%

162524,66

162524,66


m2


személy

1240000

11,65%

11,65%

144466,36

144466,36


m

558000

11,65%

11,65%

65009,86

65009,86


ha

19

11,65%

11,65%

2,21

2,21


m2

168000

11,65%

11,65%

19572,86

19572,86


m2

1468000

11,65%

11,65%

171029,53

171029,53

24378,69885

8,74%

279000

1395000


3.A


200,99

23,42

11,65%

23,42

11,65%

75,28

8,77

11,65%

8,77

11,65%

2,45

2,45

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

21

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

80

11,65%

11,65%

9,32

9,32

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db

29

11,65%

11,65%

3,38

3,38


km

686

11,65%

11,65%

79,92

79,92

A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése

kWh/év

25178763,14

11,65%

2933455,12

2933455,12

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

MW

329,861

11,65%

11,65%

38,43

38,43

376318,77

11,65%

11,65%

43843,07

43843,07



11,988

6576,46019

5,00%

17,48%

240

37631,877

125,71

14,65

11,65%

14,65

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,63

11,65%

11,65%

0,07

0,07

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

3,12

11,65%

11,65%

0,36

0,36



162524,66

nincs eltérés

79,92

nincs eltérés

43843,07

nincs eltérés

2. sz. melléklet



Mértékegysége



Célértéke (2018)



4.A

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

370000

fő




61,77

7,20

11,65%

7,20

11,65%

21,51

2,51

11,65%

2,54

11,82%

43106,90

43719,24

925

11,65%

11,82%

107,77

109,30

db

617

11,65%

11,82%

71,88

72,90


db

244

17,09

1,99

11,65%

2,00

11,82%

28,43

28,83

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység

1160

23,17

2,70

11,65%

2,70

11,65%

135,15

135,15


m2

9000

11,65%

11,65%

1048,55

1048,55


m2

139000

11,65%

11,65%

16194,21

16194,21


fő

1564000

11,65%

11,65%

182214,03

182214,03


fő

267000

11,65%

11,65%

31106,87

31106,87

16,39471407

0

8,86%

0,00%

185

232

109,30

95,00


nincs eltérés


4.B

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A

5.B/5.C

89,69

10,45

11,65%

10,45

11,65%

42900

66,27

7,72

11,65%

7,72

11,65%

4998,07

4998,07

23,42

2,73

11,65%

2,73

11,65%

12442,75

12442,75

11,65%

15495,18

15495,18


szám

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

106800

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő

133000

749,7105237

8,74%

8580

11,65%


4998,07

nincs eltérés

2. sz. melléklet


ÜTEMEZÉS Megye neve: Megye ITP neve: Megye forráskeret (Mrd Ft):


Minden adat automatikusan megjelenik az 1 és 2. munkalapról

Prioritás

Intékedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése


2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

intézkedésre eső összeg

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

13,323

0

0

0

2,664562282

0

0

0

3,996843424

0

3,330702853

0

3,330702853

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13,32281141


8,310

0

0

0

2,326830744

0

0

2,49303294

0

1,745123058

0

1,745123058

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8,3101098


5,956

0

0

0

1,667802775

0

0

1,786931545

0

1,250852081

0

1,250852081

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5,956438482


7,132

0

0

0

1,996979396

0

1,711696625

0

0

1,711696625 0,855848313 0,855848313

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7,132069271

17,218

0

0

0

3,443543984

0

0

0

5,165315976

0

4,30442998

0

4,30442998

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17,21771992

8,770

0

0

0

0

0

2,45560188

0

2,104801612

0

2,104801612

0

2,104801612

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8,770006716

14,646

0

0

0

4,393759056

0

4,393759056

0

0

2,929172704

0

2,929172704

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14,64586352

2,542

0

0

0

0,711642557

0

0,609979335

0

0

0,609979335

0

0,609979335

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,541580561

2,005

0

0

0

0,561390484

0

0,481191844

0

0

0,481191844

0

0,481191844

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,004966015

2,699

0

0

0

0

0

0

0

2,699

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,699461086

7,721

0

0

0

0

2,316280133

0

5,404653645

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7,720933778

1,005

0

0

0

0

1,0045387

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1,004538687

1,724

0

0

0

0

0

0

0

1,034427533

0

0,689618356

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1,724045889

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi foglalkoztatás-ösztönzés szintű komplex programok és társadalmi együttműködés 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

93,0505451

0

0

0 17,7665113 3,32081882 9,65222874 9,68461813 15,0008496 8,72801565 11,2854011 7,87216733 9,73993445

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

93,05054514 93,05054514


Borsod-Abaúj-Zemplén megye forrásallokáció változatai (1. és 2. mellékletek összesítése)

TOP Prioritás/Intézkedés 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Összesen

TOP 6.0 változat teljes (EU+hazai) Megyei forrás összesen forrása

Becsült allokált keret

3. sz. melléklet

A Közgyűlés által elfogadott 1. számú melléklet

2. számú melléklet

Eltérés

298,45 Ft

298 450 498 126,51 Ft

34 770 895 540,98 Ft

37 693 775 209,51 Ft

34 721 428 965,00 Ft -

2 972 346 244,51 Ft

114,35 Ft

114 353 858 889,13 Ft

13 322 765 775,57 Ft

13 322 765 775,57 Ft

13 322 811 412,00 Ft

45 636,43 Ft

71,33 Ft

71 328 272 542,80 Ft

8 310 081 334,34 Ft

8 310 081 334,34 Ft

8 310 109 800,00 Ft

28 465,66 Ft

51,13 Ft

51 125 975 183,05 Ft

5 956 418 078,31 Ft

11 365 148 719,60 Ft

61,64 Ft

61 642 391 511,52 Ft

7 181 630 352,77 Ft

147,79 Ft

147 785 077 591,03 Ft

147,79 Ft

5 956 438 482,00 Ft -

5 408 710 237,60 Ft

4 695 779 380,00 Ft

7 132 069 271,00 Ft

2 436 289 891,00 Ft

17 217 660 977,92 Ft

17 217 660 977,92 Ft

17 217 719 921,00 Ft

58 943,08 Ft

147 785 077 591,03 Ft

17 217 660 977,92 Ft

17 217 660 977,92 Ft

17 217 719 921,00 Ft

58 943,08 Ft

200,99 Ft

200 985 740 759,32 Ft

23 415 790 025,61 Ft

20 903 770 168,66 Ft

23 415 870 236,00 Ft

2 512 100 067,34 Ft

75,28 Ft

75 275 711 663,11 Ft

8 769 976 674,33 Ft

6 257 956 817,38 Ft

8 770 006 716,00 Ft

2 512 049 898,62 Ft

125,71 Ft

125 710 029 096,21 Ft

14 645 813 351,28 Ft

14 645 813 351,28 Ft

14 645 863 520,00 Ft

50 168,72 Ft

61,77 Ft

61 769 141 519,38 Ft

7 196 397 328,56 Ft

6 785 537 518,81 Ft

7 246 007 662,00 Ft

460 470 143,19 Ft

21,51 Ft

21 509 634 221,05 Ft

2 505 974 187,75 Ft

2 765 805 456,00 Ft

2 541 580 561,00 Ft -

224 224 895,00 Ft

17,09 Ft

17 089 188 171,15 Ft

1 990 971 301,81 Ft

2 093 280 223,81 Ft

2 004 966 015,00 Ft -

88 314 208,81 Ft

23,17 Ft

23 170 319 127,17 Ft

2 699 451 839,01 Ft

1 926 451 839,00 Ft

2 699 461 086,00 Ft

773 009 247,00 Ft

89,69 Ft

89 691 485 553,85 Ft

10 449 482 559,71 Ft

10 449 482 559,71 Ft

10 449 518 354,00 Ft

35 794,29 Ft

66,27 Ft

66 271 190 399,31 Ft

7 720 907 330,42 Ft

7 720 907 330,42 Ft

7 720 933 778,00 Ft

26 447,58 Ft

8,62 Ft

8 622 269 860,41 Ft

1 004 535 246,30 Ft

1 004 535 246,30 Ft

1 004 538 687,00 Ft

3 440,70 Ft

14,80 Ft

14 798 025 294,13 Ft

1 724 039 983,00 Ft

1 724 039 983,00 Ft

1 724 045 889,00 Ft

5 906,00 Ft

93 050 226 432,78 Ft

93 050 226 434,60 Ft

93 050 545 138,00 Ft

318 703,40 Ft

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK május 11-EI ÜLÉSÉRE

Recommend Documents