I. Évfolyam - 2. szám - Július 2006
Bocskai István, Erdély nagy fejedelme Bocskai István, Erdély fejedelme, halálának 400. évfordulója alkalmat kínál az emlékezésre, a magyar szabadságért tett önfeláldozó szolgálat, egy tartalmas életút előtti tisztelgésre. Bocskai István igazi hazafi, jeles államférfiú, aki kiváló éleslátással ismerte fel a politikai cselekvés idejét, amely eredményeképpen Erdély megtarthatta függetlenségét. S hogy nem lett valójában tündérkert Transzilvániából, ez nem rajta múlott. Bocskai István Kolozsváron született 1557. január elsején abban a házban, amelyben nagy királyunk, Mátyás király
is született. Politikai pályáját a kor változatos kihívásai alakították. Rokonságban állt a Báthoryakkal, az ifjú Zsigmond mellé került úgymond tanácsadónak. 1592 tavaszán megkapta a váradi főkapitányságot, s ettől kezdve pályája egyre látványosabban ívelt felfelé. Ekkor még a fő ellenségnek a török számított a magyar részeken, Erdélyben viszont Zsigmond a Porta vazallusa volt. A törökök 15 9 3 / 9 4 - b en s oro z ato s kudarcokat szenvedtek, amely fellelkesítette az erdélyiek egy részét is, és a török elleni támadó hadjárat gondolata sűrűbben kezdte foglalkoztatni az erdélyi főurakat. A ”törökösök” szembeálltak a fejedelem és pártja háborús terveivel. Ezeket a főurakat Kolozsvár piacán még Bocskai segédletével ki is végezték, mint árulókat. Báthory Zsigmond fejedelem szövetséget szeretett volna Habsburg Rudolffal, amely biztosította volna az ő független uralmát is. A követ kező évben Zsigmondnak a törökellenes harcban szüksége volt a
székelyek vitézségére, akiknek cserébe a régi szabadságuk visszaadását ígérte, amellyel Bocskai is egyetértett. A török felett aratott gyurgyevói (Giurgiu) győzelem Bocskai nevét is szárnyra kapta. (folytatás a 2. oldalon)
Rigmány a világhálón Kicsi falu Rigmány, mégis tud róla a világ. Egyik internetes keresőre kattintva, 1230 magyar nyelvű találatot jelez vissza a program. Van ott minden, az iskolától kezdve, egyes, a falu nevét viselő személyek említéséig, az itt született neves színész, Madaras József életének és filmszerepeinek részletes ismertetéséig. S még korántsem teljes a kép, jelzik, szerkesztés alatt áll a faluismertető. Könyvekből könnyűszerrel kiegészíthetőek Rigmányról a tudnivalók. A földrajzi nevek etimológiai szótára a Ricman német személynévből eredezteti a falu nevét. Erőszakolt szófejtés, a XVI. század óta református (folytatás a 3. oldalon)
Bocskai István, Erdély nagy fejedelme Visszahozta (folytatás az 1. oldalról) hatalommal. Erdélybe a korábban lemondott A fejedelem viszont nem Zsigmondot, és Tordán ismét adta meg a székelyeknek beiktatták fejedelmi tisztségébe, ígért szabadságjogokat, ezért így az Erdély ellen készülődő belviszály ütötte föl a fejét, törökök is lemondtak a megtorló amelyet jelentettek Bocskai István hadjáratról. A protestáns Bocskait fejedelmi helytartónak. 1596 telén épp Bocskai parancsára Habsburg részről nemcsak kegyetlenül lemészárolták a vallási sérelmek érték, hanem székely lázadókat - ez volt a birtokai egy részét is elkobozták, hírhedt „véres farsang”. Nyilván így minden személyes oka a politikai palettán ez a lépés is megvolt, hogy szembeforduljon helyénvalónak számított, mert az a Habsburgokkal. Erdélyben a ország rendje forgott veszélyben. Habsburg-kormányzat helyzete Bocskai maga is meggyőződéssel megrendült. 1604 tavaszán vallotta, hogy az emberi, de az Bocskai lett a Porta erdélyi isteni törvényeknek is megfelelően fejedelemjelöltje. A császári udvar is hírt cselekedett. Így viszont a hadipotenciál meggyengült, szerzett Bocskai politikai s a török ellen egymás után lépéséről, ezért elfogatását szenvedtek vereséget. Rudolf tervezte. Bocskai úgy döntött, császár Erdély megszerzését tűzi hogy kér ugyan segítséget a ki célul, ezért keres szövetséget töröktől, de inkább magyar Zsigmonddal, de Simán katonákat, szabad hajdúkat nagyvezér halálával Szinán pasa fogad szolgálatába. Bocskai ismét megbocsát Zsigmondnak, zseniálisan ismerte fel, hogy mint rakoncátlankodó gyerek- eddig a Habsburg-szolgálatban nek, és ő is felajánlja az levő hajdúkra építheti katonai egyezséget. Zsigmondnak erejét. 1604 őszén, amikor választania kell: a török Felső- Magyarország katonai mellett megmarad a független főparancsnoka megtámadta Erdély, a Habsburg mellett bihari birtokait, hajdú vitézeivel viszont beolvad a birodalomba. legyőzte őket, és Kassa városa is Zsigmond még 1598-ban megnyitja kapuit Bocskai előtt. 1604. október 15-én az az utóbbi utat választotta. álmosdi csatában Bocskai döntő Bocskai azzal is számolt, hogy vereséget mért a császáriakra, a Habsburg-fennhatóság alá került Erdélyben elveszítheti a hadi siker az ő nyomába korábbi hatalmi befolyását. Nem szegődött. Bocskai azt is belátta, sokkal ezután meg is fosztják hogy minden olyan hadjárat, váradi főkapitányi tisztségétől, amelyet a törökkel szövetségben így Bocskai 1598 nyarán először folytat, növeli a hódoltsági fordul szembe a Habsburg- területeket is. Így ezután inkább
Erdély önálló fejedelemségében való megerősödését tűzte ki célul. 1605. február 21-én a rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választják, majd áprilisban Magyarországon a szerencsi országgyűlés is fejedelemmé választotta. Kiáltványt is szerkesztettek, „A szabadságért fegyvert fogott magyar rendek kiáltványa Európához 1605 tavaszán” címen. A török Porta koronát is küldött Bocskainak, amelyet a fejedelem sohasem viselt (a korona ma Bécs legértékesebb műkincsei közé tartozik). A Habsburgok az elszenvedett sorozatos vereségek után kénytelenek voltak békét kérni. 1606. június 23án megkötik a bécsi békét I. Rudolf császárral, amelynek szövegét Bocskai diktálja. Még ez év novemberében a törökkel is 20 évre szóló békeszerződést ír alá. A „magyarok Mózesének” nevezett főúr kiszabadította Erdélyt a rabságból, biztosította minden felekezetnek a szabad vallásgyakorlatot, s megnyitotta az utat a szabad virágzás előtt. 1606 decemberében megírta Test a mentumi rendelését és 29-én elhunyt. Holttestét Gyulafehér váron helyezték örök nyugalomra, miként azt végrendeletében hátrahagyta. Testamentuma szép egyezségre, atyafiúi szeretetre inti az erdélyieket és magyarországiakat egyaránt, melynek századokon átívelő igazsága önvizsgálatra kell hogy késztessen ma is. László János, Havad
Rigmány a világhálón (folytatás az 1. oldalról) település, a Leitmanokat leszámítva csak a háborúban látott németeket. Valószínűbb Orbán Balázs feltételezése, ő Rigmány nevében avar szóelemeket vél felfedezni. A Székelyföld leírója bejárta a falut, könyve 1870-es kiadásában legenda és valóság keveredik, ellenőrizet len szájhagyományokkal egészíti ki saját kutatásait. Az 1567-i regestrumban fordul elő először a falu neve Rygmany alakban, akkor 8 kapuval szerepelt az összeírásban (Orbán Balázs 73 házszámot jegyzett fel). Tetszett neki a Kis-Küküllő és a Nyárád vízválasztójánál fekvő vidék: „E rejtett, alig sejtett völgyecskék bármennyire távol is esnek a főútvonalaktól, mégsem egészen érdek nélküliek a kutató utasra, ki ott több érdekes régi műemlék mellett kedves, romlatlan, vendégszerető, szíves népet talál, mely e kopár vidéknek silány helyeit szorgalommal míveli, mely ős eredetiségének jellegét hűen megőrizte”. Ír a Teknős oldalon avar sáncokra emlékeztető töltésről, lelkendezik a Várhegyről nyíló panorámáért, és a Gyulai és Daczó családot említi a falu uraiként. Későbbi korok szerzői Orbán Balázs nyomdokain haladva írtak Rigmányról. Az 1941-es kiadású „Székelyföld írásban és képben” változtatás nélkül átveszi megállapításait, s bőven merít belőle Vofkori László a „Székelyföld útikönyve” című
A Google internetes kereső Rigmányra vonatkozó találatai
munkájában. Utóbbi azért közelít a mához, határ- és családneveket említ (Nagyhegy, Nyáros, Dióp, illetve Borbély, Sipos, Veress, Vass), tud a holland testvértelepülésről, Mastenbroek-ről. A lexikonok is számontartják Rigmányt, szerepel az 1924-es kiadású „Révai Nagy Lexikona” XVI. kötetében; az 1962-es „Új Magyar Lexikon”-ból ugyan kihagyták, de a „Magyar Nagylexikon” 15. kötetéből már nem felejtették ki. Orbán Balázs idejében 359 lakosa volt Rigmánynak, 1910ben 420, 1941-ben 526, 1992ben 300. Ma még kevesebb. Magyarországi turisztikai kiadványban látható az 1826-
ban épült harangláb fényképe, vendégcsalogatónak szánták a szerzők, hátha-hátha kimozdul a holtpontról a falu. A hollandok csak az első fecskék, a folytatásra még várni kell. Orbán Balázs hitelét nem rontja, csak némileg felülírja az idő. Úgy tudta, a rigmányiak önként elhatározták, soha nem isznak pálinkát, s aki fogadalmát megszegi, 5 forint bírságot fizet. Tisztes summa gyűlt volna össze, akár lejben, akár euróban számítva, ha az idők során szavuknak álltak volna a fogadalmukról megfeledkezők. A világhálóra visszatérve, ideje, hogy a Kolompszó is felkerüljön rá. Borbély László
A Tájház új kerítése és kapuja - Nyárádszentsimon
Községi Tájház Szentsimonon Ahogy azt már a Kolompszó első számában is említettük, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, külföldi partnerszervezeteivel (CEEWEB, DOEN – lásd: előző szám) együtt egy hosszú távú fenntartható vidékfejlesztési programot kezdett el Havad községben. A még 2006-ban megvalósítandó célkitűzések közül az egyik leglátványosabb a Szentsimonban berendezésre kerülő Tájház. A 2006 elején megvásárolt ház és gazdasági épületek (Szentsimon, 39. szám) rendbetétele – amely a hagyományos jelleg megőrzésével történik – most már lassanlassan a végéhez közeledik. Az összes munkálatot: ács- és kőművesmunka, villanyszerelés, vízszerelés, csatornázás, stb. helyi: rigmányi, havadi és
szentsimoni szakemberek végezték és végzik. Amint azt már előzőleg is leírtuk, a Tájház a vidékre jellem z ő h a g yom á nyo s építkezési stílust (tornácos vályogházak), az egykori parasztházak berendezési tárgyait, eszközeit, a vidék hagyományos kismesterségeit, termékeit, szokásait és népviseletét fogja bemutatni. Erre a célra lesz használva a ház két szobája, valamint a nyári konyha. A nagyobb tárgyak, eszközök (szekér, szán, borona, eke, prés, stb.) a ház mögötti udvaron készülő tető (szín) alatt fognak helyet kapni. A ház utca felőli szobája irodaként lesz használva, ez fog otthont adni a hamarosan bejegyzendő, helyi szintű alapítványnak, amelynek fő céljai a térség fenntartható fejlesztése érdekében való pályázás, valamint a projektek kivitelezése lesznek. A gazdasági épületek (istálló, csűr, ólak) a vidék hagyományos
állatfajtáit, valamint ezek helyes tartásmódját fogják bemutatni. Tehén, bivaly, juhok, kecskék, különböző szárnyasok, disznók és kutyák lesznek bemutatva. Ezeken túlmenően, a gazdaságban még további érdekességeket is meg lehet majd szemlélni, mint például komposztvécét, vagy pedig n a p e n er g i á v a l m ű kö d ő gyümölcsaszalót. Az épületegyüttes több célt fog szolgálni: • látogatókat (turistákat) fog a térségbe vonzani, önállóan vagy pedig a különböző, most már tervezés alatt álló turistaprogramok, csomagok részeként. Emellett turisztikai információs központként is fog működni. • a helyi termékek kiállítási pontja lesz • a helyi alapítvány székhelyeként fog működni • a különböző háziállatok t a r t á smó djá n a k jav ít á si lehetőségeit mutatja be a helyi gazdáknak • Havad község egyik kulturális központja lesz (remélhetőleg) Az eddig leírtakból érezhető, hogy a Tájház több lesz, mint egy egyszerű múzeum. Valójában egy „élő” múzeumként van elképzelve, mert a tervek alapján az itt kiállított tárgyak, bemutatott mesterségek egy részét a turisták élőben is megnézhetik. Például: a Tájházban a látogatók megnézhetik a kovácsok által használt szerszámokat, később pedig megnézhetnek egy működő kovácsműhelyt is, esetleg akár azt is, hogy hogyan patkolnak
meg egy lovat. Ugyanígy, a Tájházban a látogatók megfigyelhetik a hagyományos, fonott méhkasokat, utána pedig megnézhetnek egy működő méhészetet a községben, vagy pedig mézet vásárolhatnak a helyi méhészektől. Ily módon nagyon vonzó programokat lehet összeállítani a turisták számára, amelyek igazi bepillantást tesznek lehetővé a falvak életébe. Ahhoz viszont, hogy mindez meg is valósuljon, szükségünk van az Önök, Havad községi lakosok segítségére! A 2006 októberére tervezett megnyitóig a Tájháznak már egy komoly gyűjteménnyel kell rendelkeznie. És azt sem szabad elfelejteni, hogy számos régi tárgyat meg kell tisztítani, esetleg meg kell javítani, restaurálni kell. Éppen ezért augusztus elejétől el szeretnénk kezdeni a kiállítási tárgyak gyűjtését. Természetesen, minden kiállított tárgy mellett meg fog jelenni az illető tárgy elnevezése (három nyelven), az adományozó neve, illetve a falu, ahonnan származik. Ugyanígy, a Kolompszó további számaiban le fogjuk közölni az adományozók nevét, illetve az adományok megnevezését. Ez úton ismét megkérjük Önöket, gondolkozzanak el, hogy milyen régi tárgyak adomá nyozá sáva l tudna k hozzájár ulni a község hagyományait és életét bemutató gyűjtemény kialakításához. Az egyes tárgyakból a múzeumban több darab is ki lesz állítva. A Tájháznak való gyűjtés érdekében összeállt egy kis
csapat, amely augusztussal • Szentsimon: kezdődően házról-házra fog Ozsváth Tercsi menni a községet alkotó • Havad: 5 faluban. A gyűjtés tehát László János és László Piroska falvanként lesz megszervezve, az • Geges: alábbi személyek irányításával: Nagy Erzsébet • Rigmány: • Vadasd: Csípán Ilona, Veress Terézia Székely Ferenc, Soó Ernő és Szabó Kinga Krisztina Előre is köszönjük segítségüket!
Domokos Csaba, Milvus Csoport
Az eddigi adományozók: 1. Veress Gergely és Terézia, Rigmány: drótozott (töltött káposztához való) cserépfazék 2. Csípán János és Ilona, Rigmány: lovas szán (1 lovas), kolbásztöltő, héhel 3. Szabó Zsuzsánna és Krisztina, Rigmány: fonókerék, hagyományos üveg, sulyok, szenes vasaló 4. Balogh Irma és Béla, Rigmány: vetőszeg 5. Kiss Ernő és Imola, Rigmány: tehénjárom (1, illetve 2 tehenes), cséphadaró, faláb 6. Ozsváth Tercsi, Szentsimon: a Tájház eredeti függönyei, szenes vasaló.
Köszönjük adományaikat! A felújítás alatt álló istálló és csűr - Nyárádszentsimon
A felnőttoktatás lehetőségei Községünkben az elmúlt évben 9 nő és 1 férfi végezte el Nyárádszeredában a panzióvezető tanfolyam alapfokozatát: László Piroska – Havad, Veress Ilona – Rigmány, Csípán Ilona – Rigmány, Borbély Rozália – Székelyudvarhely, Rigmányi Jolán – Rigmány, Rigmányi Ida – Nyárádszereda, Balogh Irma – Rigmány, Szabó Zsuzsánna –
Rigmány, Kiss Imola – Rigmány és Szabó Zoltán – Rigmány. A képzést Balogh Irma kamatoztatta a gyakorlatban, mert az így szerzett oklevél által kiválthatta az engedélyt külföldi vendégek fogadására. A MAGNA Oktatási Központ keretén belül két szakon lehet alapfokú és technikusi oklevelet szerezni: 1. Idegenforgalom, szálloda és vendégfogadás 2. Kereskedelmi technikus Azóta Nyárádszeredában
még egy csoport elvégezte az alapfokozatot és napjainkban is technikusi képzés folyik, melynek záróvizsgája szeptember elején lesz. Azok a fiatalok, felnőttek, akik kedvet éreznek ilyen téren kezdeményezni, bővebb felvilágosítást a MAGNA Oktatási Központ igazgatója által közölt tájékoztatóból nyerhetnek (a tájékozató szövege alább olvasható). Csípán Ilona, Rigmány
A MAGNA Oktatási Központ és a Turisztikai Felnőtt- Oktatás röviden A 00007-es számú vállalkozói (autorizálási) engedély felhatalmazza a MAGNA Oktatási Központot, hogy a Turizmus, Szálloda és Vendégfogadás (OKJH: 4442.3.1) szakon és a 000023as számú vállalkozói engedély értelmében Kereskedelmi Technikus sza k képesítő felnőttokt at á st szervezzen és országosan elismert, a Munkaügyi és az Oktatási Minisztérium által kibocsátott, a Felnőttoktatási Nemzeti Tanács által minősített oklevelet adjon, amit a végzősök felhasználhatnak a panziók, kisszállók működési engedélyeinek a kiváltásánál, dolgozhassanak turizmusban, elszállásolásban és vendéglátásban. A kurzusok tandíjasok. Az oktatás adatai: -az autorizáció megnevezése: „Autorizaţie de calificare seria: MS nr. 00 007: Tehnician în Turism, Hotel şi Alimentaţie”, illetve Tehnician în Comerţ seria: MS nr. 00 0023. -időtartama: 30 hét, azaz 7 és fél hónap, illetve 3 hónap -tanrendje: hetente 2 nap (6-6 óra)
elmélet, 3 nap (8-8 óra) gyakorlat. Az elméletet tantermekben, a gyakorlatot turisztikai egységeknél vagy kereskedelmi intézményekben végzik a hallgatók. -felmérés: tananyagonként, 1, illetve 2 időszakos felmérés, 1 végső felmérés és egy szóbeli, illetve gyakorlati minősítő vizsga. -részvételi feltételek: minimum érettségi bizonyítvány, munkára való egészségi hajlam és a tandíj kifizetése (2 részletben) -tandíj: 888, illetve 444 lej, ami magába foglalja az oktatást, a vizsgáztatásokat és a tancsomagot. A MAGNA Oktatási Központ marosvá sárhelyi illetőségű. Kirendeltsége van Szovátán, Baróton, Gyergyószentmiklóson, Szentegyházán és Nyárádszeredában. Tagja az amszterdámi ECEAT-nak, a Rural Tourism International romániai képviselete, és alapító tagja a PannonForrás hálózatnak, ami a helyi, régiós faluturizmus felfuttatásán ügyködik. A MAGNA Oktatási Központ a
végzősei számára és a szakterületen érdekelteknek lehetőséget biztosít a www.magnatura.ro honlapon való jegyzésre és a nemzetközi turisztikai forgalomba való bekapcsolódásra. A kereskedelmi oktatásban a MAGNA jelenleg az egyedüli az országban, akinek technikus szakképesítő oktatása jegyezve van. A két tanrend modulos felépítésű, s mint ilyen lehetőséget nyújt azon személyek továbbképzésére, akik már megszereztek egy alapképzést az említett szakokon. Példázva: a szállásadók és közétkeztetési dolgozók – pincérek, bárosok, a második modul elvégzése után panzióvezetők, recepciósok, avagy turisztikai iroda-vezetők lehetnek. A kereskedelemben pedig az elárusítók egy következő modul elvégzése után árubeszerzők avagy üzletvezetők lehetnek. Az intézet kapcsolatszámai: 0265215364, vagy 0723-968348. E-mail:
[email protected]. Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ igazgatója által leközölt tájékoztató
Fűben, fában orvosság Vadon termő gyógynövényeink A gyógynövényeket már századokkal ezelőtt gyűjtötték, mivel tapasztalatok alapján rájöttek jótékony hatásukra. Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, amelynek valamely részét (gyökerét, levelét, virág ját, mag ját stb.) hatóanyagtartalmáért felhasználjuk a gyógyászatban. Előfordulásuk szerint két nagy csoportba sorolhatóak: vadon termő és termesztett gyógynövények. Ebben az írásban a vadon termő, a falvaink határában gyűjthető gyógynövényeket ismertetem. Fontos tudni a gyűjtés időpontját, amikor a növények a maximális hatóanyagot tartalmazzák. A szárítási eljárás is változó: egyeseket árnyékban, másokat napon szárítunk. A növénynek mindig csak azt a részét gyűjtjük be, amelyre szükségünk van, ezáltal óvjuk a természetet. A gyógynövényeknek a népi gyógyászatban való felhasználási formái, belsőleg alkalmazva, a teakeverékek, külsőleg pedig a borogatás, öblítés, fürdők. A készítményeket forrázzuk, áztatjuk, csak ritkán főzzük. Gyógynövényt kora tavasztól késő őszig gyűjthetünk. Kora tavasszal gyűjthetjük: 1. Martilapu – Tussilago farfara – virágját és levelét, amelyeket árnyékban szárítunk.
Martilapu – Tussilago farfara
Felhasználása: belsőleg teaként, külsőleg borogatásként. Teáját légzőszervi bántalmak, hurutos megbetegedések és köhögés ellen használjuk. Külsőleg fekélyekre és orbáncra alkalmazható. 2. Mezei cickafark – Achillea collina – virágszárát a déli órákban, napfényes időben szedjük; árnyékban szárítjuk. Teáját tüdő-, méh-, hólyagbántalmak, gyomor- és epegyulladásra használják. Mivel összehúzó hatása is van, aranyeres vérzésekre is kitűnő, ezenkívül étvágyjavító és elősegíti az emésztést. 3. Fekete bodza – Sambucus nigra – virágját, mint gyógynövényt gyűjtjük, de hűsítő készítésére is kitűnő. A termése nyersen mérgező, főzve kitűnő lekvárt készíthetünk belőle. Teáját meghűlés,
légcsőhurut esetén használjuk, de enyhe hashajtó hatása is van. 4. Galagonya – Crategus monogina – gyűjtendő a virágos, leveles ágvég és a termés. A virágos, leveles ágvégből forrázatot készítünk, termését 12 órát áztatjuk. Mindkét készítmény szívműködés erősítő és szabályozó, idegnyugtató, szívgyulladás csökkentő, ütőérelmeszesedést gátló. Az Extraveral tabletta egyik alapanyaga. 5. Kökény – Prunus spinosa – virágját gyűjtjük, napon szárítjuk, hogy fehér maradjon és ne csökkenjen hatóanyagtartalma. Teája vese- és vértisztító hatású, enyhe vizelet- és hashajtó hatása is van. Cseresnyés Eszter (Szentanna) – rigmányi könyvelő - kertészmérnök Fekete bodza – Sambucus nigra
Kakukkhang A falusi turizmus és hatásai Mostanában nagyon sokat hallunk a turista és turizmus fogalmáról, de vajon tudjuk-e pontosan, mit is jelentenek ezek? A turista és turizmus fogalma egymással szoros kapcsolatban áll. A Nemzetközi Turisztikai Irodák Szövetsége a turista fogalmát a következőképpen határozta meg: „minden olyan személy, aki a lakhelyén kívüli helyre utazik hazáján belül, bármilyen nem fizetett céllal, legkevesebb 24 órás t a r tó zko d á s s a l, b el föld i turistának számítható; illetve minden olyan személy, aki a lakhelyét képező országon kívül végez hasonló tevékenységet, nemzetközi turista”. Az „-izmus” toldalék egy jelenséget, fogalmat jelent. A falusi turizmus, mint a turizmus egy típusa, nem új
keletű, már a XIX. században ismert. Motivációja a rohanó városi élettel szembeni nyugalom keresése. Elsősorban szellemi pihenés, másodsorban ismeretek szerzése. A falusi turizmus tulajdonképpen „visszatérés a gyökerekhez”. A turisták a falu idilli hangulatára áhítoznak, aktív részesei szeretnének lenni a falu mindennapi életének. A falu másik vonzó hatása a néphagyományok (lakodalmak, disznótor, húsvéti szokások, stb.). Dióhéjban ennyit magáról a fogalomról. A továbbiakban a turizmusnak a környezetre kifejtett pozitív hatásait szeretném taglalni, amellyel buzdítani szeretnék mindenkit egy ilyen vállalkozásra: - a turizmus munkahelyteremtő és jövedelempótló hatása (emelkedik a nők foglalkoztatási aránya) - pozitív irányú szemléletváltás a lakosság folyamatos
Népdal-változat (a múlt század elejéről) Gyere be, gyere be, gyönyörű kis madár, Csináltattam néked aranyból kalickát. Aranyból kalickát, ezüstből ajtaját, Ezüstből ajtaját, gyémántból vályúját. Nem szoktam, nem szoktam kalickában lakni, Csak szoktam, csak szoktam zöld erdőben lakni, Zöld erdőben hálni, zöld ágakra szállni, Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni. Közli Jula nanyó után László János, Havad
képzése által (idegen nyelvek, gasztronómia, földrajzi ismeretek, idegenvezetés) - a település arculatának változása (A dűlőfélben levő kerítések, omladozó házak rontják a falu összképét. Ezek renoválása által szépül a település. A közterek gondozottsága igényességről tanúskodik.) - fiatalok helyben maradása (munkahelyek teremtése) - a csaknem feledésbe merült hagyományok újjáélesztése (oktatás és termékárusítás) - saját előállítású termékek értékesítése - nemzetközi kapcsolatteremtés A felsoroltakon kívül még számos olyan hatás van, amely hosszútávon elősegíti a térség gazdasági és kulturális fejlődését. Érdemes tehát elgondolkozni, hogy megéri-e komolyan foglalkozni az üggyel. Szabó Kinga Krisztina, Rigmány
Okos Domokos Népi bölcsesség: „Minden háznak van keresztje, ha nincs is kitéve.” Hálaadó ima a mezőn végzett munka után Gegesben: „Köszönöm, Istenem, hogy megsegítettél, adj áldást munkánk után. Őrizd meg aszálytól, jégtől, rossz ember szándékától.” László János, Havad
Kertkapu Régi és mai virágoskertjeink A virág a legrégibb időktől hű társa, kísérője az embernek, az ókori világtól a középkoron átívelve egészen napjainkig. A magyar nép életével is szorosan összeforrott a virág. Elődeink már a honfoglalás korából fejlett virágkultúrát hoztak magukkal, díszítőmű vé szet ün k , ősi népdalaink, virágénekeink ezt nagyon valószínűsítik. A középkori kolostorkertekben a virágokat nem szépségük, hanem gyógyító hatásuk miatt gondozták. Az első kolostorkertek
római parasztkertek mintájára jöttek létre és aztán segítettek a későbbi korok főúri kertjeinek a kialakításában. A parasztkertekbe főúri bir tokok köz vet íté sével került a virág, amelyet már elsősorban díszítő értéke miatt termesztettek. A parasztok által ültetett virágok közt sok volt az olyan erős illatú gyógynövény, amely már a kolostorkertekben is virult. Ilyenek például a levendula, rozmaring, fehér liliom. Ezek a növények a ház utca felőli előkertjéből fokozatosan kiszorították a többi növényt. A dísznövénytermesztés alakulását vizsgálva a mi
Bemutatkoznak a község frissen végzett középiskolás diákjai:
vidékünk falvaiban, megállapíthatjuk, hogy még a közelmúltban is az illatos, hagyományos és az adott tájra jellemző fajokat termesztették Rigmányban és a környező falvakban. A felmérések eredményéből kitűnik, hogy a régen termesztett dísznövények előfordulási aránya mára leszűkült, vagy egyes fajok teljesen kivesztek a kertekből. A régi parasztkertek kedvelt virágai, a levendula, a rozmaring, a rezeda, a gólyaorr, a harangláb, a szívvirág, az évelő mályvarózsa, a boldogasszony tenyere, a szappanvirág kezdenek eltűnni. Folytatás következik
Balogh Irma, Rigmány 1. ADORJÁNI ILDIKÓ – Havad A tudományok ösvényén való barangolásomat a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem magyar-francia szakán szeretném folytatni, azért, hogy egyszer az legyek, aki mindig is szerettem volna lenni. 2. CSISZÉR EMŐKE - CSILLA – Havad Az élet iskolájának legújabb helyszínéül a marosvásárhelyi „MIHAI EMINESCU” Pedagógiai Líceum főiskoláját választom. 3. MIHÁLY ANNAMÁRIA – Havad Álmom, hogy kertészmérnök legyek, tehát ennek érdekében választom majd az ehhez vezető utat. 4. KÁDÁR VIOLA-KATALIN – Rigmány Azért tanulok tovább, hogy óvónő lehessek. Hogy hol? Ez még számomra is titok. 5. BORBÉLY KINGA – Rigmány Reményeim szerint ősztől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociálpedagógia szakának elhivatott diákja leszek. 6. FÜLÖP KATALIN – Geges ..hurrá! Ősztől újból hátamra kerül az iskolás táska, méghozzá a Bod Péter Egészségügyi Főiskola „deákjaként”. 7. SZABÓ ERZSÉBET – Geges A gyümölcsöző munka időt igényel, így hát várok még egy keveset a továbbtanulással. 8. SZABÓ EMILIA – Geges Az önállóság nemcsak nagykorúságot, hanem anyagi függetlenséget is igényel. Az említett elv követőjeként először dolgozom, aztán tanulok. Hogy hol? Ezt még én magam sem tudom. 9. KATONA EMESE – Geges Egy fejezetnek vége, csöngettek.... A következőt – a változatosság elvének figyelembevételével – a munkának szentelem. 10. SÁROSI GYÖNGYI – Vadasd A munka és a tanulás az ember legfontosabb tevékenységi formája. Így először dolgozom, aztán tanulok. Hogy hol? Ez még számomra is rejtély. 11. ADORJÁNI KATALIN – Geges A továbbtanulással még várok, most dolgozni szeretnék. 12. SIMONFI PÉTER – Geges 13. GYÖRFI LENKE – Vadasd Azért tanultam, hogy dolgozhassak – így hát életem további szakaszát a munkának szentelem.
A tömbház lakó A falumat itt kell hagyni, Városba kell beköltözni. Reám rontott a kollektív, Ami sehol rangot nem vív. Közös lett az apám földje, Ezért most már senkié se. Normapontért kell dolgozni, Ami terem, más elviszi. Mindezekért, szervusz, falum! Mától tömbház lesz az odúm. Otthon hagytam a taligát, Piszkálom a vasesztergát. Sok az esztergált selejtem, Nem csoda, nem ebben nőttem. Nem járok én csak a gyárba, Se könyvtárba, se színházba. Városaink dicső múltját Magamfajták elrontották. Elromlott a jó falu is, Ami ott van, minden hamis. Mind elment, ki többet akart, Otthon is a selejt maradt. Falumat még sokat járom. Odavonz sok gyermekálom. Él még jó anyám és apám, Megvan még a kender gatyám. Testem helye odakinn Meleg még a fabudin. No, meg apám nem kis kínnal Földet művel, disznót hizlal. Vén szüleim kín munkája Jó a városi tömbházba. Majd, ha lassan elkopognak, Földet, házat, kertet hagynak, Szép lassan mind eladom, Jó a pénz itt, városon. Lehet vele venni bármit: Coca-colát és szalámit. Turkálóból holland zakót, Az ószerről meg autót. Közben elfogyott a pénzem, Szomorú lett a víg képem. Többé nem járok én haza, Kiszáradt a cseresznyefa, A domboldal piros bokra, Még szegény nagyapám oltotta. Nincs most miért járjak oda, Apám földjén más a gazda. Minden rámtört, ami nem jó, Én vagyok a tömbház lakó. Szabó András, Geges
10
Kismesterségek A juhtej feldolgozása
hagyományos anyagát egy tömött szövésű sajtruhába helyezik és ebben henger alakúra felcsavarják, A juhokat, kecskéket tovább szorítják, hogy kijöjjön reggel korán és estefelé fejik a savó. Beleteszik a „krintába” meg. A tejet azonnal föl kell inox-szal bélelt favályú -, amely dolgozni, különben a melegben egy kivezető csatornával van megsavanyodik, elveszíti ellátva. Ráhelyezik a fafedőt értékét. A kifejt tejet gézen és lenyomtatják, hogy a savó átszűrik, fölmelegítik egy jól kipréselődjék. Mikor már alumíniumüstben, régebb nem folyik a savó, kibontják a rézüstöt használtak, olyan sajtruhából és egy deszkapolcon, hőmérsékletre, mint amilyen fedett, de szellős helyen helyezik fejéskor jellemzi a tejet. Ezután el, ahol kiszárad. Száradás közben beleteszik az „ótót”, amelyet ma kenyér alakúra formálódik. A az állatorvostól szereznek be, visszamaradt savót odateszik ausztráliai készítmény. Régebb a még főni. Jó nagy tűz mellett, a levágott szopó állatok - bárányok, szabadtéri üstben való kavargatás borjúk, gidók, malacok - belső során, úgy tizenöt perc alatt részét tartották meg, amelybe kiválik az orda. Leveszik az üstöt bekerülve, a tej megalszik. a tűzhelyről; az orda tetején egy Ezt szárították, füstön réteg hab képződik, ezt is leszedik, tartották - ez persze nem olyan majd a savót az ordával beöntik higiénikus - ezért használják egy vászonzacskóba, fölakasztják a por alakban forgalmazott az erre a célra elhelyezett rúdra „ótót”, amelynek megvan a és az alája tett edénybe lefolyik pontos adagolása. Régebb a a leve. A meleg savóban maradt sajt minősége nagymértékben ordadarabkák a savóval együtt függött az „ótástól”. Körülbelül finom ételkülönlegesség, a egy félóra alatt a tej megalszik, „zsemlice”. jól összekavarják, összetörik, Adatközlők: Bukur Levente és és kiválik a savó. A töményebb Bukur Kati László János, Havad masszát nyomkodják, a savót átszűrik egy darab gézen. A sajt
Megélhetés itthon A juhtenyésztés a legrégebbi időktől a község falvainak egyik fő jövedelemforrása volt. A túró minden falusi háznál naponta az asztalra került, legtöbbször reggel túróspuliszkaként, uzsonnára meg, a szalonna mellett, friss zöldséggel a túró volt a fő kenyérmellévaló. A gyapjúból szőtt posztó biztosította a férfiak téli ruházatát, ugyanakkor gyönyörű ágyterítőket, abroszokat is szőttek belőle. A falvakban legtöbb esetben voltak juhász famíliák, akik révén átöröklődött, apáról fiúra szállt a mesterség,. Nem egy könnyű foglalkozási ág, ugyanis bármilyen időjárási feltételek mellett kint kell lenni az állatokkal: nincs hétvégi pihenés, lazítás. Ezt csak az tudja tenni, aki nagyon szereti az állatokat. Bukur Levente harminc éves fiatalemberrel, meg feleségével, Katival beszélgettem el a juhászkodásról, akiknek ma még ez a fő megélhetési forrásuk. Levente backamadarasi születésű, aki a katonaságból leszerelve nem látott más munkalehetőséget, így nagyszülei mesterségét folytatta tovább. Elszegődött „majornak”, otthon a falujában. Aztán Havadra is eljött szolgát, „pakulárt” nézni, itt ismerkedett meg Katival, akit egy hónapi udvarlás után 98 nyarán feleségül is vett. A juhásznak szüksége van az asszonyra, hisz ez a mesterség amolyan igazi családi vállalkozás. A mindennapi főzés, a juhtej feldolgozása az ő feladata. Ahogy letelt az esztendő
még jövedelmező volt, de most a felvásárlók húznak hasznot a munkájukból. A friss juhsajt kilójáért 40 ezer lejt fizetnek, de ordát is kell adni, amelyet ennek feléért vesznek meg, aztán a kettőt összegyúrva túróként értékesítik, 150 ezer lej körüli áron. Ha ez így megy tovább, sajnálatukra le kell mondaniuk a juhászkodásról. Dolgos, fiatal család, amely egészséges életfelfogásával példaértékű a falu fiataljai előtt. Madarason, Havadra költöztek, s igazából itt kezdődött az ő külön életük. Kati ideális feleségnek bizonyult, ugyanis ő juhászcsaládból származik, és magával hozta a sajtkészítés tudományát. Havadra kerülve az apósával juhászkodott, aztán első gyerekük megszületése után még rövid időre visszaköltöznek szülőfalujába, aztán Havadon elvállalja a csordapásztorságot. Közben kecskéket vett, felszaporította, értékesítette – így tudott tehenet venni – a kecskeállományt pedig 90 darabra növelte. Aztán ismét mindent értékesített, mert házat vettek, azt ki kellett fizetni, ezért még az elmúlt évben egy félévet külföldön is kellett dolgoznia. De, hála Istennek, most már egyenesben vannak, van két szép gyerekük, tehát teljes a család, és sikerült kecskékre is szert tenni: jelen pillanatban 47 darab kecskéje van. A szentsimoni határban vett ki legelőt, még a gazdáktól is vállalt kecskéket, juhokat, így közel 200 állatot legeltet, amelyből 130 tejelő. A vállalkozás az elmúlt években
Lejegyezte: László János, Havad
Közhírré tétetik: Az Önkormányzat hírei: 1. Rövidesen aszfaltúton juthatunk el Gegesbe. Ha a munkálatok terv szerint haladnak, augusztus folyamán befejeződik az útfeljavítás. A 766os kormányrendelettel 5 milliárd régi lejt kapott az önkormányzat e munkák kivitelezésére. 2. Folytatódik a Geges-Abod közti kövezett út feljavítása is, ami pályázati pénznek köszönhető. 3. Átalakítják, megtatarozzák a rigmányi kultúrotthont – ez kb. 770 millió régi lejből valósítható meg. Az induláshoz 229 millió régi lejjel egészítik ki az önkormányzat költségvetését. 4. Fogorvosra vár a frissen felszerelt havadi fogorvosi rendelő. Ha betöltik a meghirdetett állást, kezdetben fogászati kezelésre jelentkezhetnek a betegek. Balogh Irma, Rigmány
11
Fakanál Salátás v. komlós paszulyleves Hozzávalók: - 1,5 l szemes paszuly - 6 l víz, só - 4 szelet, ujjnyi hosszúságú, bevagdalt szalonna - 1 fej apróra vágott hagyma - 1 marék komló vagy 2 fej saláta Elkészítés: A paszulylevest komlóval tavasszal főzik, később salátával. A paszulyt puhára főzzük. A rántásba belepirítjuk a hagyma másik felét, felengedjük tejjel és hozzáadjuk a leveshez. Ecettel savanyítjuk a levest. Hagymával tálaljuk. Veress Terézia, Rigmány
Havad község rövid bemutatása – folytatás az előző számból –
Ami a lakosság etnikai összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy a község majdnem teljes egészében magyar. A más nemzetiségűek nagyobb részét a roma lakosság képezi, de megtalálhatóak a román, német és szerb nemzetiségűek is nagyon kis számban. Ami a névváltozásokat illeti, falvanként különböznek. Vannak olyan nevek, amelyek a régebbi feljegyzésekben még léteztek, viszont ma már teljesen eltűntek. Általában azért az ősi családnevek n a g yjá ból fen n m a radt a k napjainkig a község minden településén. 1948 óta Havad a község köziga zgat á si központja.
12
Itt találhatóak a fontosabb közintézmények: nyolcosztályos általános iskola, egészségügyi központ, rendőrség, polgármesteri hivatal. A községre leginkább a mezőgazdaság jellemző, mivel területén jelenleg csak egyetlen, terméket előállító kisvállalkozó működik, mégpedig Rigmányban. Ugyancsak itt van egy közszolgáltatást nyújtó egység is. A falvak gazdaságára jellemző a gabonatermesztés, a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés. A földek megmunkálását szinte teljes egészében gépekkel végzik. A falvak lakói mindent megtermelnek saját szükségletükre. Említésre méltó a zöldségtermesztés is, mivel ez a gazdasági ág az utóbbi években jelentősen fejlődött, habár csak helyi szinten. A gyümölcstermesztés az utóbbi években egy kissé csökkent, de most, hogy a Vadasd határában levő, volt állami gazdasági gyümölcsös visszakerült a volt tulajdonosok birtokába, egy kis fellendülés észlelhető. A községre a szarvasmarha, ló, juh, sertés és a baromfi tartása a jellemző, de vannak gazdák, akik méhészettel foglalkoznak viszonylag eredményes szinten. A falvak hagyományőrzők ma is, még mindig léteznek a kismesterségek, melyeknek köszönhetően a múltban minden szükséges anyagot házilag előállítottak. Itt jelentős szerepe volt a szőtteseknek, mivel minden kelmét házilag állítottak elő. A régi hagyományok közül megemlíthetjük a farsangolást, határkerülést,
kantálást, hajnalozást, de mindezekből sajnos napjainkra elég kevés maradt és ez is csak egyes falvakban. A községnek különösen szép népviselete van, mely sajnos ma már csak ünnepi alkalmakkor kerül elő. A férfiaknál kék zsinórozású posztóharisnya, keményszárú csizma, piros alapú szőttes mellényke (lajbi) gazdag zsinórdíszítéssel, a nőknél pedig szintén piros alapú szoknya és mellényke (lajbi), gazdag fekete bársony- és zsinórdíszítéssel. A falvak lakóiból mindig kerültek ki tanulni vágyó ifjak, amit régi dokumentumok is igazolnak, de bátor harcosok is, akik részt vettek Rákóczi, majd Kossuth seregeiben is. Az 1980-as években egy lelkes értelmiségi csoport elkészítette Havad falu monográfiáját. Vadasd falu népszokásait Székely Ferenc néprajzkutató mutatta be az 1999-ben megjelent „Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon” című kötetében. Falvaink elöregedő falvak, a 89-es változás után az elvándorlás viszonylag megállott, a jövőkép azonban még bizonytalan, perspektíva nélküli. A község falvainak élete egy viszonylag megrekedt gazdasági állapotot mutat és várjuk azt az országos szintű nyitást, amely mellé mi is felzárkózhatnánk. Adorjáni Judith - Havad
Kolompszó - Havad község lapja Megjelenik 3 havonta.
Szerkesztők: Balogh Irma, László János, Domokos Csaba Lektorálta: Deák Borbála Design és tördelés: Deák Attila
