BÜKKSZENTERZSÉBETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÜKKSZENTERZSÉBETI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

EZ A MI KÜLDETÉSÜNK Járatlan úton, fényen át, Keresem én a mesék városát Hol régen éltem, szépen boldogan A várost, amely az álmokban van.

Andersen és Grimm s az ezer éj, Erről a helyről annyi jót regél Bizton hiszem, hogy megvan valahol, Csak azt nem tudom én, hogy merre, hol?

De ha gyermekszemekbe nézhetek, Melyek reményt és békét fénylenek Nem kell nekem Grimm, Andersen se kell, Meg van az út, mely oda vezet el.

Juhász Gyula: Meseváros

1

Tartalomjegyzék

1 2 2.1 2.2 3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 4 5 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 6 6.1 6.2 7 8 9 9.1 9.1.1 9.1.2 9.1.3 9.1.4 9.1.5 9.1.6 10 10.1 10.2 10.3 11

Az óvoda adatai Bevezető Első lépés az óvodánk megismeréséhez Helyi pedagógiai programunk alapelvei és a fejlesztés célja Óvodánk feltétel rendszere Személyi feltételek Tárgyi feltételek Helyi pedagógiai programunk feladatrendszere Általános feladataink Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodai élt szervezése Óvodánk tevékenységi formái Játék Verselés, mesélés Mozgás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, énekes játékok, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Munka A fejlődés jellemzői Óvodába lépés feltételei Iskolába lépés feltételei Hátrányos megkülönböztetés tilalma Óvodánk hagyományai, egyéb rendezvényei Óvodánk sajátos feladatai Új elemek beépülése a programunkba Integráció Óvoda – iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Intézményi önértékelés, eredményesség Óvodánk gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Óvodánk kapcsolatrendszere Óvoda – család Óvoda – iskola Óvodánk egyéb kapcsolatai Gyermekek fejlődésének nyomon követése

3 4 7 7 8 8 9 17 17 17 23 26 28 30 37 40 43 47 51 56 63 66 66 67 67 68 71 71 72 74 75 75 75 80 82 82 86 87 89

2

Az óvoda adatai

A közoktatási intézmény, óvoda neve: Bükkszenterzsébeti Napköziotthonos Óvoda 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 84. Telefon – fax: 06 36/ 567-026 Az óvoda fenntartója, irányító szerve: Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos Községi Önkormányzatok Képviselő Testületei az intézmény-fenntartó társulási megállapodás alapján. 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199. Telefon: 06 36/ 567-016 Az óvodai csoportok száma: 2 – Méhecske, Pillangó csoportok, 50 férőhellyel, maximum 60 fő Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény Alapító okirat száma: 28/1994.junius 3. Módosított alapító okiratok számai: 52/2009.(IX.16.) számú határozatával. 11/2012..(III.29), 2012.01.01. 2013.06.06.

Az óvoda vezetője, a program készítője: Utassyné Szántó Erzsébet

3

BEVEZETŐ Ez a program mellyel most ismerkedik 1999 szeptember 1-től tölti be ama fontos szerepét intézményünkben, hogy az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára építve, a helyi sajátosságokat, a sok éves tapasztalatokat figyelembe véve útmutató, cél és feladat meghatározó dokumentum. Megalkotása óta eltelt 14 évben negyedik alkalommal vizsgáljuk át alapdokumentumunkat, hogy lássuk a benne megfogalmazott, felvállalt feladatokat teljesíteni tudjuk-e, az ide járó gyermekek, szüleik, az őket váró iskolák és a megvalósítás anyagi hátterét biztosító fenntartó önkormányzat elfogadta-e, elégedett-e munkánkkal. Az elvégzett partneri elégedettség és elégedetlenség vizsgálatok pozitív megerősítést adtak. A Kormány 363/2012. (XII.12.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 255/2009.(XI.20.) Korm. rendelet módosítása tette szükségessé egyes területeinek felülvizsgálatát, valamint esetleges módosításokat, kiegészítéseket. Pedagógiai programunk mostani formája, anyaga a módosításokat tartalmazza. Szeretnénk, ha olyan érdeklődéssel olvasnák programunkat, mint amilyen gondossággal azt elkészítettük. Reméljük, Önök is megtalálják azokat az értékeket benne, amit az ide járó gyerekek személyiségfejlődése, nyugodt, harmonikus óvodai élete érdekében felvállaltunk.

Utassyné Szántó Erzsébet óvodavezető Lehet, hogy nálunk is így zajlik az élet? Az óvodában nem történt semmi különös, Peti és Timi megint kacsaláb húzta fel a cipőjét, Kati nyuszit rajzolt és azt mondta, hogy a nyuszik salátát tojnak, pedig én biztosan tudom, hogy sárgarépát mert láttam, hogy ott volt a ketrecükben és mikor ebédeltünk, Böbe az új kislány fehér spenótot kért, de az óvó néni azt mondta, hogy ez tejbegríz

és Jutka ráült a rágógumira, hogy az óvó néni ne lássa, aztán mikor kivittük a tányérokat Jutka a széket is vitte a nadrágján, Géza elkezdte énekelni a Limbó hintót, de az óvó néni azt mondta, hogy csak ingyom-bingyom van, pedig a Daninak igazi limbóláza volt, nem is jött óvodába, anyu ugye most ma van és én tegnap is fogok menni oviba, mert ott annyi dolgom van.

Palotay Gyöngyvér: Az óvodában 4

„A természet úgy akarja, hogy a gyermek legyen gyermek, mielőtt felnőtt lenne” / Rousseau/

Első lépés az óvodánk megismeréséhez. A Mátra lábánál Heves megye északi részén Eger és Pétervására városok közelségében található a palóc vidék kis községe Bükkszenterzsébet. A Napköziotthonos Óvodánk a község központi részén, a főutca mellett található. Az Általános Iskola szomszédságában, csöndes nagy, zöld területtel határolt helyen épült 1979-ben óvodai nevelés céljából. 1982-ben bővített és 1993-ban új beépíthető tetőtérrel felújított, 1999-ben vendégétkezőket fogadó étkezővel bővített épület a gyermekek nevelését segítő eszközökkel felszerelve adott helyet a 3-7 éves korú gyermekek fogadására. Pályázati pénzből (60 millió) 2010-ben megtörtént a tetőtér beépítése, és az alsó szint átalakítása, felújítása, az udvaron pavilon építése, udvari játékok telepítése, új bútorok, játékok vásárlása. A közel 1200 lelket számláló faluban élő családok többségének életkörülményei, életvitele, anyagi viszonyokat tekintve átlagosak, illetve egyre több a segélyből, közhasznú munkából élők száma. A munkalehetőség szempontjából az elmaradott területek felzárkóztatását és munkahely teremtését szolgáló területfejlesztési támogatásban részesíthető települések közé tartozik. Óvodánk 1999-től közös fenntartású intézmény, ahová bükkszenterzsébeti, szentdomonkosi, valamint tarnalaleszi, gyerekek is járnak. Óvodánkba magyar és cigány származású gyermekek egyaránt vannak. A gyermekek között található hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és védelembe vett helyzetű gyermek is. Felvesszük a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Nevelésünkben a prevenciót tudjuk felvállalni azzal, hogy a gyerekek 3 éves kortól járnak óvodába, és szociális támogatásba részesülnek az állam és az önkormányzat részéről. A korrekciót azzal, hogy szintén pályázati pénz felhasználásával, beléptünk a kompetencia alapú nevelés elemeit alkalmazók közé, ami az egyéni tanulási útvonalakat biztosítja, az egyéni fejlesztést, differenciált fejlesztést próbálja biztosítani. Logopédus segíti a beszédhibák leküzdését, Nevelési Tanácsadó és Gyógypedagógiai Szakszolgálat vizsgálatai a feltáró munkát. Munkánkat e területen a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadójával összhangban végezzük. A gyermekek nevelését négy szakképzett óvodapedagógus végzi, két szakképzett dajkával, a kisegítő személyzetünk száma négy fő. Óvodánk maximum 60 gyermeket fogad, két vegyes életkorú csoporttal működik. Nevelőmunkánkat az óvodai nevelés országos alapprogramjára építve saját, helyi nevelési program alapján végezzük. Programunk elkészítésében nagy hatással és befolyással volt a „Komplex prevenciós óvodai program” Jövőképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik a világ dolgai felé nyitottá, érdeklődővé válnának, az emberi kapcsolatokban észrevennék a jót, rosszat, képessé válnának önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére, a különbözőség elfogadására. Olyan óvodai életet szervezünk, ahol a gyermekeket integráltan neveljük. A nevelést a családdal együttműködve, jól kooperáló partneri kapcsolatban kívánjuk végezni annak érdekében, hogy a gyermekek személyisége harmonikusan fejlődjön, testi, szociális, értelmi képességeik egyéni adottságaik, tempójuk alapján alakuljon. Mindezt a szülők megelégedésére kívánjuk megvalósítani a szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvodapedagógusok irányításával.

5

Gyermekképünk Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A személyiségfejlődés nem fejeződik be óvodáskorban, de már látszanak azok a vonások, amelyek alapján a gyermekek a külvilághoz, valamint teljesítményükhöz való viszonyulását megítélhetjük. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. (2014.09.01) Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának A gyermekek szívesen járjanak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Óvodáskor végére a gyermek – amennyire lehet – objektíven meg tudja ítélni önmagát és cselekedeteinek eredményességét, annak jó vagy rossz voltát. Tud boldogulni a „világban” – ha kell – nélkülünk is. Testi, szociális, értelmi képességeik az egyéni sajátosságaik szerint elérhető legmagasabb szintre jutnak az óvodai évek végére.

Óvodakép Óvodánk esztétikus, biztonságos környezetével, optimális feltételek biztosításával, szeretetteljes, mindenkit elfogadó, családias légkörével, elsősorban a szabad játék, a mozgás, az egyéni képességfejlesztés sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket a későbbi új környezetbe való beilleszkedésre.

6

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekfejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiség fejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

1.

Helyi óvodai pedagógiai programunk alapelvei és a fejlesztés célja

Alapelvünk Hitünk szerint minden gyermeket megillet és joga életkorának és egyéni fejlődési ütemének megfelelően derűs, nyugodt, ráfigyelő környezetben nevelkedni, és elfogadás, tisztelet, megbecsülés, bizalom övezze itt léte alatt. Ehhez az óvodánkban feladatunk biztosítani, hogy a gyermekek idejük jelentős részét nyugodt, biztonságos környezetben, elmélyült cselekvéssel, szabad játékkal tölthessék. A gyermekek közösségben történő egyéni fejlesztéséhez fölhasználjuk a kompetencia területek. Ennek érdekébe a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel, hiszen a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda befogadó (inkluzív) szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitüddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartására figyelünk. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekszünk. A vegyes életkorú csoportkialakítása elősegíti, hogy a testvérek együtt lehessenek, a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek, a család életformájához közelebb álló formában működjenek. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek óvodánk és a családok közötti kapcsolat mélyítésére. Az iskola tőszomszédsága – ahol elkezdik iskolai tanulmányaikat – alkalmat ad arra, hogy a gyermekek élet közelből ismerjék meg az iskolai élet mozzanatait.

ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA. A családi nevelést kiegészítve a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődése, gyermeki személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyerekek ellátását is), az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközével, a szabad játék biztosításával. A hátrányos helyzetből adódó esetleges különbségek csökkentése a beilleszkedés, fejlesztés segítségével. Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

7

ALAPVETŐ FELADATAINK. Olyan barátságos, egészséges óvodai környezet megteremtése, ami óvodásaink, egyénenként változó testi-lelki szükségletei minél jobb kielégítésére ad teret: környezetbarát élettér, családias légkör, elegendő mozgástér a teremben, szabadban, gondozási feladatok mindennapi ellátása. Olyan gyermekek nevelése, aki képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat, képes önmaga és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére, a különbözőség elfogadására. A gyermekek tapasztalataira, élményvilágára építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, mely segíti az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb- tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását, ismereteinek bővítését, az értelmi képességeik /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / fejlesztését. Ennek egyik támpillére a mozgásfejlesztés / testséma, finommozgás, oldaliság, térészlelés / A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében jelenjen meg a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyerekeinek segíteni az önazonosság megőrzését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

2 2.1

Óvodánk feltétel rendszere

Személyi feltételek „ A gyermeknek inkább példaképre, mintsem kritikusra van szüksége” /Carolyn Coats/

Óvodánkban 9 fő közalkalmazott dolgozik. A pedagógiai munkát négy óvónő végzi. A teljes nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Közülünk egy óvónő a vezető, és csoportban is dolgozó, egy óvónőt választottunk helyettesnek, és ellátja a gyermekvédelmi felelősi feladatokat, egy óvónő a jegyzőkönyvek vezetését végzi. A vezető a helyettessel olyan munkarendben dolgozik, hogy valamelyikkőjük mindig az óvodában található. Csoportonként ketten-ketten dolgozunk együtt heti váltásban délelőtt, illetve délután, két óra átfedési idő biztosításával. Óvodánkban két vegyes csoport működik: Pillangó és Méhecske csoport.. Egy óvodapedagógus, fejlesztőpedagógiai (2006-ban), egy óvodapedagógus közoktatás vezetői szakvizsgát szerzett 2009-ben. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

8

Óvónőink gyermekszeretők, rendelkeznek empátiás képességgel, hivatástudattal. A hiányosságokat a magunkra való nagyobb odafigyeléssel, önkontrollal, saját és egymás hibáiból való tanulással, a jó szándékú kritika elfogadásával, a képességek gyakorlásával tudjuk pótolni. A nevelő testületet sokszínűség jellemzi. Pedagógiai tudásunkat önfejlesztéssel, tanfolyamokon való részvétellel biztosítjuk, frissítjük fel. Az ott tanultakat átadjuk egymásnak és ki-ki a saját belátása alapján, illetve kötelezővé téve beépíti munkájába. Jó munkatársi légkör alakult ki közöttünk, és ha szükséges a személyes, magánjellegű problémákban is próbálunk egymás segítségére lenni. Csoportonként az egy-egy szakképzett dajka nagy segítséget jelent odaadó gyermekszerető, gyermekekre odafigyelő beállítottságukkal. Munkájukat az óvodavezető és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok utasítása, irányítása szerint végzik. A takarítási teendők mellett besegítenek a gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátásában. A dajkák csoportbeli beosztása is évek óta ugyanaz. Ez a megoldás nagyban elősegíti a nevelési elvek közös értelmezését, megvalósítását. Jó munkatársi és emberi kapcsolat van az óvodapedagógusok és a dajkák között. Mindig számíthatunk támogató együttnevelésükre. Szakképzett élelmezésvezetőnk kérésünkre figyelembe veszi az egészséges táplálkozás kialakításhoz szükséges előírásokat, és a lehetőségeinkhez képest ennek megfelelően állítja össze az étrendet. A szakképzett szakácsnőnk ízletes, a gyermekeknek megfelelő ételeket készít. Munkáját egy konyhai kisegítő segíti. Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésére, összehangolt munkájára, a befogadó szellemiségű óvodára van szükség, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Szükséges, hogy mindenki biztonságban érezze magát a munkahelyen, félelem nélkül, felszabadultan dolgozhasson. Vidám hangulat, a közösséghez való tartozás jellemzi az itt dolgozókat. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

2.2

Óvodánk tárgyi-dologi feltételei

A falu központi részén a fő út mellett található a templom, a műemlék épületű plébánia, az egészségház, az általános iskola és azon belül zárt telken az óvodánk. Az 1979 októberében óvodai nevelés céljára épített egy csoporttal, főzőkonyhával átadott épületet 1982-ben két csoportra bővítették. 1993-ban tetőcserével – az épület egy része felett – tetőteret is kialakítottak, amit 2010. januári átadással beépítettek, lett tornaszobánk, szertárunk, fejlesztő szobánk, személyzeti öltözőink, óvónői szoba, vezetői szoba, szülőkkel való beszélgetésre alkalmas hely, textiltároló és mosóhelység. Az épületnek gázzal fűtött központi fűtése, központi vízellátása, szennyvíz elvezetése, neonvilágítása van. A gyermekek által használt rész: három csoport szoba a hozzátartozó mosdóval, ami akadály-mentesítve is van, tágas, világos gyermeköltöző. A termekben kettő négyzetméter hely jut egy gyermekre. A további helységek: 1 személyzeti öltöző + mosdó + WC, élelmezésvezetői iroda, konyha, húselőkészítő, két raktár. Külön bejárattal a kazánház és két részből álló tároló helyiség /külön építmény/, 1999-től külön bejáratú, vendégebédlő csatlakozik az épülethez. A csoportszobákat gyermek méretű bútorokkal rendeztük be, a pályázat biztosította az elhasznált, balesetveszélyes bútorok cseréjét, újabbak vásárlását. Esztétikus,

9

praktikus környezetet sikerült kialakítani. A konyhán, gázüzemű berendezéseken főznek. Az „L” alakú épületet nagy zöld udvar veszi körül, ennek egy része a játszóudvar. Itt fa, fém, mászókák homokozó, csúszda, mászófal, rugós játék található. Az óvodai program céljaihoz rendelt eszközrendszer Arra törekedtünk és törekszünk a jövőben is, hogy a program teljesítéséhez a minimális eszköz és felszerelések jegyzékében szereplő követelmények meglegyenek. Igyekszünk az optimális feltételeket biztosítani, ezért minden évben folyamatosan pótolni, beszerezni, fejleszteni a készletünket. A megvalósításhoz a következő dolgokra van még szükség: Helységeink Helységek megnevezése

Előírás

Tényleges állapot

Csoportszoba Tornaszoba Fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezetői iroda Nevelőtestületi szoba Gyermeköltöző

2 1 1 1 1 1 2

Gyermekmosdó, wc

2

3 1 1 1 1 1 1 összenyitott, közös 3 – 2 akadálymentesített

Kiszolgáló helységek Felnőtt öltöző (óvónőknek, dajkáknak külön) Elkülönítő Felnőtt mosdó Felnőtt wc Szertár Irattár Szülők fogadására helység Főzőkonyha Mosogató helység Száraz árú raktár Földes árú raktár Húselőkészítő Ebédlő Ebédlőhöz tartozó előtér, kézmosó, wc Konyhai dolgozóknak öltöző Konyhai dolgozóknak mosdó, wc Élelmezésvezetői iroda Göngyöleges Mosléktároló

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

10

Helységek bútorzata, egyéb berendezési tárgyak Helységek megnevezése

Előírás

Óvodai fektető Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny helyett műanyag redőny

50 50 11 Csoportban minden ablakon Csoportszoba 1/5-ének lefedése - 5

Szőnyeg Játéktartó szekrény Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal Felnőtt szék Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó Tornaszobában: Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet Egyéb fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Logopédiai foglalkoztató – fejlesztő szoba Tükör Asztal Szék Szőnyeg Játszóudvar Kerti asztal (ki-be pakolós) Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgást fejlesztő eszköz Óvodavezetői iroda

Tényleges állapot 75 75 18 Csoportban minden ablakon 6

2 Csoportonként 1 7 2 4 2 2 2 Minden helységben 1

3 4 7 2 4 2 4 3 Minden helységben 1

2 1 2 1 3 gyerek egyidejű foglalkozásához

4 5 4 2 100

1 1 3 1

1 2 3 + 1 felnőtté 1

2 4 1 2 2

4 7 2 15

11

Íróasztal és szék Tárgyaló asztal Szék Számítógépasztal Telefon Fax Nyomtató Laptop Iratszekrény Könyvszekrény Nevelőtestületi szoba Asztal

1-1 1 2

Szék Könyvszekrény Nyomtató Fénymásoló TV Videó lejátszó DVD lejátszó Erősítő mikrofonnal Laptop Gyermeköltöző Öltözőszekrény

4 2

1 1 1 1 1 4

1-1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 (nincs többre szükség) 4 4 1 1 1 1 1 1 2

Gyermekenként 1

74

Csoportonként a létszámnak megfelelően Csoportonként a létszámnak megfelelően Csoportonként 3 1

megfelelő

Tisztálkodási és egyéb felszerelések megnevezése

Előírás

Fésű, fogkefe, fogmosó pohár

Gyermekenként 1-1 7-7-7 Csoportonként 1 Gyermekenként 3 db

Tényleges állapot Gyermekenként 1-1 1-6-7 Csoportonként 1 Gyermekenként 2 db

Gyermekmosdó, WC Törölközőtartó Fogmosó-pohártartó Falitükör Hőmérő

megfelelő

7 1

Tisztálkodási és egyéb felszerelések

Ruhakefe, körömkefe, szappantartó Fésűtartó Törölköző

12

Abrosz Takaró Ágyneműhuzat Lepedő Kispárna

Asztalonként db 75 db 150 db 150 db Nem előírás

2 Asztalonként db 70 db 120 db 15 db 15 db

2

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök megnevezése

Előírás

Szennyes ruha tároló Mosott ruha tároló Mosógép, centrifuga Automata mosógép Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarító eszközök Ásó, kapa, gereblye, locsoló Hűtőgép Porszívó

1 1 1-1

Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink Játékok és játékeszközök megnevezése Különféle játékformák eszközei

Mozgásfejlesztő eszközök Ének, zene, énekes játék eszközei Anyanyelv és kommunikáció fejlesztéséhez

Értelmi képességeket fejlesztő

1 1 1 1 1-1 1 1

Tényleges pot 1

álla-

1-1 1 1 1 1 1 1-1 1 1

Előírás

Tényleges állapot Csoportonként a Megfelelő gyermekek 30%ának megfelelő mennyiség Csoportonként a Megfelelő gyermeklétszámnak megfelelően Csoportonként a 3-5 gyereknek gyermeklétszámnak megfelelő megfelelő Csoportonként a 20%-ának meggyermekek 30%- felelő ának megfelelő mennyiség Csoportonként a Megfelelő gyermekek 30%ának megfelelő 13

mennyiség Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

Csoportonként a Megfelelő gyermeklétszámnak megfelelő Természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését Csoportonként a Bővítésre szorul segítő eszközök, anyagok gyermeklétszámnak megfelelő Munka jellegű tevékenységek eszközei Csoportonként a Pótolni kell gyermekek 30%ának megfelelő mennyiség Nevelő munkát segítő egyéb eszközök Videó Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon Hangszer pedagógusoknak Hangszer gyerekeknek

Egyéni fejlesztést szolgáló

Előírás

Tényleges állapot 1 1 1 1 2 2 1 2 1 1 de rossz állapotú 1 3 Csoportonként a 20%-nak megfegyermekek 30%- lelő ának megfelelő mennyiség Csoportonként a Megfelelő gyermekek 30%ának megfelelő mennyiség

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközei Az eszköz megnevezése Beszédfogyatékosok 120x180 cm tükör Logopédiai alapkészlet Hallási fogyatékosok Dallamíró Hallásvizsgáló és hallókészülés –tesztelő felszerelés

Előírás

Tényleges lapot

1 1

1 1

1

Eddig nem volt rá szükség Védőnőtől kölcsönözhető

1

ál-

Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, ill. csoportos Gyermekenként 1 adó-vevő készülék 14

Különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz Szurdologopédiai eszközök Látási fogyatékosok Olvasótelevízió Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda

1

1 1 1 Gyermekenként 11

Egészség- és munkavédelmi eszközök Az eszköz megnevezés

Előírás

Étel-mintavételi készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény Munkaruha

1 1 1 Törvény és a belső Megfelelő szabályzat alapján Törvény és a belső Megfelelő szabályzat alapján Törvény, előírás Megfelelő alapján

Védőruha Tűzoltó készülék

Tényleges lapot 1 2

ál-

Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét segítik a következő speciális eszközök: Egész alakot láttató tükör –testséma fejlesztés, általa a gyermek képet alakít ki önmagáról, testéről, fejlődik „én” tudata. Lateritást jelző karszalag – a kéz, később a test jobb- bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelés foglalkozásokon, jobb csuklón viselhető gumipánt. Fejlesztő játékok – a játékeszközök vásárlásánál fontos az óvodapedagógus tudatos odafigyelés arra, hogy melyik játék milyen részképességet fejleszt használatával. Mozgást fejlesztő tornaszerek – napi játékos használatra, valamint testnevelés foglalkozásokon. Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak – a meglévő eszközök tudatosabb használata a program szellemében, újak vásárlásánál is ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni. Szakkönyvek, folyóiratok – az újabb pszichológiai, pedagógiai, módszertani kutatások folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a program korszerűsítése érdekében.

15

A programunk rendszerábrája

A program célja, feladata.

A

nevelés

keretei.

Programunk feladatrendszere ↓

Az egészséges életmód alakítása

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

↓

Tevékenységi formák: Játék Mesélés-verselés Mozgás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, énekes játékok, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Munka

A program kapcsolatrendszere: Család Iskola Közművelődési szervek Egyéb kapcsolatok

16

3

Helyi pedagógiai programunk feladatrendszere

3.1

Általános feladataink

A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentesebb iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai feladatokat. A program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, határozza meg.

3.1.1 Az egészséges életmód alakítása Célunk: A jó szokások, az egészséges életvitel igények alakítása a gyermek testi fejlődésének elősegítése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. Feladatok: Egészséges, esztétikus környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség védelme, szervezetük edzése. A gyermekek gondozása: testápolás, öltözködés, táplálkozás, különböző életkorokban A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, mozgás, a mindennapi edzési lehetőségek Pihenés, alvás rendszerének biztosításával az egészség védelme, valamint megszerzett ismeretek elmélyítésének elősegítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos Az egészséges életmód alakításának területei Az óvodai környezetünk feltételei befolyásolják a gyermekek egészséges életmódjának hatékonyságát. Ezért gondoskodnunk kell megfelelő tárgyi környezetről: egészségügyi előírásoknak megfeleljenek, esztétikusak, megnyugtató színhatásúak legyenek. A felszerelések megfelelő állapotának ellenőrzésével, a hiányok folyamatos pótlásával, karbantartásával, a környezet ápolásával mutatunk példát a gyermekeknek. A gyermekek tevékenyen vegyenek részt a környezet óvásában, védelmében. Az óvoda udvara Óvodánk udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése a gyermekek többféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és napszakban. Feladatunk az udvart olyanná formálni, hogy a gyermekek óvodai életük minél nagyobb részét a szabadban tölthessék. Az udvarunk 90 %-a füves terület, melyet virágok, bokrok, fák tagolnak, és napernyők segítségé17

vel biztosítjuk az árnyékot. A fedett pavilon lehetőséget ad arra, hogy asztalok kihelyezésével, a manuális tevékenységek, étkezések is folyhatnak, és sáros időben is tiszta helyet biztosít pl. körjátékhoz. Az udvar egynegyed része lejtős, dombos terep, mely változatos mozgásokra, télen szánkózásra, csúszkálásra is alkalmas. A két fa homokozó elég helyet biztosít a két csoport részére. A fából készült mozgásfejlesztő mászókák különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Ezek számának gyarapítása további feladatunk. Szerepjátszásra ösztönzők a házikó és vár építmények. Egyensúly érzéket fejleszt a mérleghinta, csúszda. A vizes edzés feltételeit kézi tusolóval és pancsoló kihelyezésével oldjuk meg.

Az óvoda helységei Az épületbe lépve, a gyerekek öltözőjébe jutunk. Itt minden gyermeknek jellel ellátott öltözőrésze van. Mindenkinek egy ruhazsákja is van, amibe a váltóruha és apróbb ruhaneműk kerülnek. A cipők az ülőke alatt találhatók. Az öltözőben a szülők részére hirdetőtábla van kihelyezve, ahol tájékoztatást kapnak az óvodai életről, nevelési, fejlesztési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A mindennapi óvodai élet pillanatait, eseményeit megörökítő fotókból készült fotókat is itt helyeztük el. Az öltözőből jutunk jobbra, illetve balra az egy-egy csoportszobákba. A szoba berendezését úgy alakítottuk ki, hogy itt zajlik a szabad játék, a különböző tevékenységek, foglalkozások, az étkezések, a pihenés – alvás. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek, könnyen tisztántarthatóak, elfogadható színűek. A szobákat barátságosan, otthonosan természetes környezetbarát anyagokkal, esztétikusan, a gyermekek látómagasságának megfelelően díszítjük. Ezek jól mutatnak a meszelt világos falakon. Ezzel is biztosítani kívánjuk a gyermekek jó közérzetét és ízlésük alakulását. Az ablakokon fényáteresztő függönyök vannak, és redőny biztosítja az árnyékolást. A központi fűtés miatt száraz a levegő, szükséges a párologtatás. A levegőcserét a bukó ablakok kinyitásával oldjuk meg, így a gyermekeket a hideg levegő közvetlen nem éri. A cso-

18

portszobákban a bútorokat úgy rendezzük el, hogy többféle játéktevékenységhez alakítunk ki elkülönített részeket. A személyes perceknek napi mesélésnek, bábozásnak mesesarok van kialakítva. A csoportszobákban van olyan rész, ahol a séták és egyéb alkalmakkor gyűjtött „kincseket” őrizzük. A manuális tevékenységeknek állandó színtere van. A termekben ugráló-labda, guruló henger, lépegető biztosítja az állandó mozgástevékenységet. Helye van az építkezésnek, babakonyha segíti a szerepjátékot. Ezen kívül olyan színterek kialakítása, amit még az óvónők saját elképzeléseik illetve a gyermekek érdeklődésének, gyakori játékfajtáknak megfelelően kialakítanak. Az öltözőnek járólap, a csoportszobáknak PVC borítása van. A csoportszobákban 1-1 nagyméretű szőnyeg teszi kellemesebbé a földön játszást. A csoportszobákhoz tartozik egy-egy mosdó, ahol elegendő gyermekméretű és magasságú mosdó és WC kagyló van. A tisztálkodást körömkefe, folyékony szappan, jellel ellátott törölköző biztosítja. Mindenkinek jellel ellátott tárolója van fogmosó felszerelésének, a jellel ellátott fésűtartóban fésűje van. Az átlagos hőmérséklet a gyermekek testmagasságában 22-23 celziusz körül van. Ezt fali hőmérővel ellenőrizzük. A gyermekek gondozása: testápolás, öltözködés, táplálkozás, különböző életkorban. A gondozás, az egész óvodai életet átszövi. Feladatunk folyamatos odafigyeléssel, természetes testközelséggel biztosítani a gyermekek komfort érzetét. A gyermekek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. Nem elég csak jól szervezni a tevékenységet, ez akkor lesz fejlesztő hatású, ha azt a gyermekek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzik. E területen sok a feladatunk. A feladatok teljesítéséhez bensőséges gyermekóvónő, gyermek-dajka kapcsolatra van szükség. A felnőtt mintát ad / szülő, óvodapedagógus, dajka/ tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodás kor végére szükségletté válhat. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a tevékenységet, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek egy részénél már megszerzett egészségügyi készségeket kell tovább erősíteni, másoknál, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél, mindent elölről kell kezdeni. Az önállóbbá válás folyamatában az elvégzendő feladatok közben hibázhatnak a gyermekek, de legyen lehetőségük a hibát javítani, hogy ne a kudarc élménye kapcsolódjon a tevékenységhez. A gondozási tevékenységekre a napirendbe elegendő időt kell biztosítanunk, hogy minden gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodunk meg a szükségleteket kielégítő szokások menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítéssel kísérünk. Táplálkozás. A növekedés, fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további fejlődést biztosít. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 65-70 %-át az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezések megszervezésére kulturált lebonyolítására figyelünk: ízlésesen terített asztal, megfelelő méretű eszközök, kulturált viselkedés. Az 19

önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak megszilárdítását fokozatosan alakítjuk, adjunk elég időt a tevékenységre. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban egyéni különbségek vannak. Ösztönözzük, de ne kényszerítsük az étel elfogyasztására a kis étkű gyermeket. Az étvágytalanságnak derítsük ki az okát. Biztosítjuk a nap bármely szakában, hogy folyadékot / víz, gyümölcsteák / ihassanak. Tájékoztatjuk a szülőket az étlapról, és egy-egy jól sikerült étel receptjét is megosztjuk velük. A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása. Az étkezésekre / ebéd / azonos időben kerüljön sor, mert így alakulnak ki és erősödnek a táplálkozás feltételes reflexei. A folyamatos tízóraizás és uzsonnázás esetén is szükséges a kettő és fél – három órás időköz az előző evés után. Az étkezés előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük, jó szervezéssel, folyamatossággal.

Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A testi szükségletek kielégítésében, a gondozási műveletek közben, mi óvónők, és a dajkák bizonyos mértékig az anyát helyettesítjük. A gondozási műveletek közben – WC-re kisérés, popsitörlés, fésülködés, orrfújás, fogmosás stb. - páros, intim jellegű kapcsolat alakul ki köztünk és a gyermekek között. Ezek eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a tevékenységek megtanítására irányulnak. Óvodapedagógusok és dajkák mutatjuk, és magyarázattal kísérjük a teendőket. Késztetjük a gyermekeket szükségleteinek, kívánságainak jelzésére, szóbeli kifejezésére. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. A gyermekek fokozatosan jutnak el önmaguk, ruházatuk, használati tárgyaikkal kapcsolatban a rend és tisztaság igénylésére. Ezért feladatunk, hogy a rendetlenséget észrevetessük, és a megszüntetésébe vonjuk be őket is. Ehhez az is szükséges, hogy mi felnőttek is ügyeljünk a tisztaságra, rendre és személyes gondozottságunkra. 20

Öltözködés Az öltözködés véd az időjárás ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Ezen a téren, a szülőkkel való beszélgetésekkel érjük el, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangba legyen. Vagyis a megfelelő ruházatban a gyermek nem fázik, nem izzad meg, szabadon mozoghat, nem gátolja vérkeringését. A hőmérsékleti változások miatt ajánljuk a réteges öltözködést, de csak annyira, hogy a ruha súlya ne terhelje a gyermeket, ne nehezítse mozgását. Akinél szükséges tapintatosan jelezzük a fehérnemű, harisnya, zokni naponkénti váltását. Ügyeljünk arra, hogy a gyermekek ne várakozzanak kabátban a fűtött helységben. Aki felöltözött mehessen az udvarra. A kicsiknél legyen a szatyorba váltás fehérnemű, nadrág, pulóver. Példaadással / óvodai dolgozók, szülők / szóbeli megerősítéssel szoktassuk őket arra, hogy az épületbe lépés előtt használják a lábtörlőt. Elismerő magatartással, szóbeli útbaigazítással, ha kell, segítséggel ösztönözzük a gyermeket az öltözködési feladat elvégzésére. Csak annyit segítsünk, amennyi éppen szükséges. A gyermek helyett nem végzzük el a feladatát. Szoktassuk őket arra, hogy egymástól, nagyobb társuktól is kérjenek segítséget és ők is segítsenek. Mozgás Az egészséges életmódra nevelésben jelentős helyet foglal el a mozgás, a játék után a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Mivel a gyermekek többsége otthon sokat ül a TV előtt, keveset kirándulnak, sétálnak szüleikkel, ezeket a lehetőségeket óvodán belül próbáljuk megteremteni. Olyan szervezeti kereteket, lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére / játszóhely, eszköz /, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. Figyelembe véve a gyermekcsoportot, egy-egy gyermek fejlettségét, megfelelő terheléssel az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segítjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgáshoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közös mozgásos programokat szervezünk (például játékos családi sportversenyek, Challange Day), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését. Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakulását. Törekedjünk arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Amikor mód van rá, a játék, az étkezés, mozgás, akár a manuális tevékenység, az éneklés is a szabadban történhet. A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig.

21

Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása Az élethez levegőre van szükség, van jó és rossz, tiszta, szennyezett levegő (szellőztetés, séták, kirándulások alkalmával. Pihenés – alvás rendszere Ebéd utáni pihenéshez megteremtjük a szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Kiszellőztetjük a termet, az ágyakat úgy helyezzük el, hogy a gyermekek között a lehetőségekhez mérten kellő távolság legyen a nyugodt pihenés és egészségvédelmi szempontok miatt. A gyermekek a levetett ruha helyébe pizsamát vesznek fel. A pihenéshez legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása: minden nap az alvás hangulatához illő mesét, halk zenét hallgatnak a gyermekek. Fűtési szezonban a párologtató használata javasolt minden csoportban. A gyermekek alvásigénye különböző, ezért a korábban ébredők felkelők ne zavarják a még alvókat. Pihenés alatt a gyermekek között tartózkodunk, a szükséges kedvező körülményeket minden gyermek számára tartsuk fenn. Ébredés, felkelés után nyugodt tempóban a gyermekek egyéni szükséglete, önállósága szerint segítjük a tennivalók elvégzésében / öltözködés, ágyazás, mosdóhasználat, készülődés uzsonnához. / Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, például környezet tisztántartására, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére például a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának szorgalmazása, energiatakarékos izzók, keverőfejes csaptelepek felszerelése, légszennyező-

22

dés csökkentése bokrosítással, sok növény ültetése az udvaron, és a csoportszobákban is minél több növény elhelyezése, és nyugtató hatású színharmónia. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű ellenőrzését, valamint karbantartását. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint szenzomotoros koordináció zavaraiból adódóan következnek a tipikus gyermekbalesetek (törések, zúzódások), ezek teszik szükségessé az Óvodapedagógus állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kisérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A testi edzettség érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, dokumentálva a csoportnaplóba. Lázas, hányós hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletről, szüleinek értesítése. A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén A tisztálkodási eszközökre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. Kultúráltan étkezik. Szükségleteit képes késleltetni. Vigyáz benti, kinti környezetének rendjére, tisztaságára. WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mos, a kezét szárazra törli. Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Helyesen, megfelelő sorrendben, önállóan öltözik, vetkőzik, ruháját helyre rakja. Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül.

3.1.2 Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; A különbözőségek elfogadására nevelés. A szegényes tárgyi, érzelem sivár környezetből bekerülő, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, szeretetteljes kapcsolat kiépítése, speciális fejlesztések alkalmazásával, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása. Szükség esetén esélyteremtés a migráns gyerekek számára.

23

Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Feladataink: A beszoktatás pillanatától az óvodáskor végéig családias, biztonságos, szeretetteljes légkör biztosítása. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. A közös élményeken alapuló közös tevékenységek során létrejövő pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek között. Különbözőség elfogadására nevelés. Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kisérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermekek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a „mitudat” alakítása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzetek békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra ösztönzés. Tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. A lassabban fejlődő hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. Szükséges esetben a migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. Óvodai felvétel előtti családlátogatás. A nevelési év előtt az új gyermekek szüleivel közös beszélgetést hozunk össze, ahol tájékoztatjuk őket az óvoda életével kapcsolatos minden tudnivalóról, a beszoktatás menetéről. Egyeztetett időpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülőértekezlet tartása, évente minimum 3-szor. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében a következőket tesszük: lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával, így betekinthetnek a belső életbe, ezzel is megkönnyítve az új környezet elfogadását. Magukkal hozhatják kedvenc tárgyaikat, játékaikat, amivel együtt is pihenhetnek. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra / ágy mellé ülés, simogatás, kézfogás, stb./. A régebbi, nagyobb óvodások segítségére is támaszkodunk, akik szívesen „anyáskodnak” a kicsikkel. Az új gyermekek nem egyszerre, hanem fokozatosan, meghatározott időközökben kerülnek a csoportba, így egy-egy új kisgyermekre megfelelő idő, törődés, gondoskodás jut.

24

A vegyes csoport összetétele lehetővé teszi, hogy a testvérek, ismerősök vagy az óvó nénit ismerő gyermekek egy csoportba kerüljenek. A csoportszobák derűs, nyugalmat sugárzó, kuckósított berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek egész nap folyamán megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, törődés, a szeretetteljes odafordulás nem csak a csoport óvodapedagógusaival, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben elvárás. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulhatnak, ha jól érzi magát a csoportban, érzelmi biztonságban van. Biztonságuk, bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda gyermek és felnőtt közössége. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a pozitív érzelmi töltést, a pozitív attitűd megnyilvánulásait.

A szociálisan érettebb gyermekek pozitív modellként követik a szokásrendszert. Véleményformáló hatásuk van. A vegyes csoportban a testvérek, ismerősök egy csoportba kerülésével a szociális tanulási formákra gazdagabb lehetőség kínálkozik. A társas kapcsolatok alakulásában a gyermekek megtanulják egymást segíteni, támogatni. A gyöngédség jó kialakulási alapja ennek. Az óvodapedagógus modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Mi szervezzük meg a gyermekek életrendjét, és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Modell szerepünkkel, hatással vagyunk a gyermekek viselkedéskultúrájára, a különbözőség elfogadására. A közös együttlétek a közösen végzett tevékenységek, a munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, őszinteség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A nehezen szocializálható gyermekekhez szakember segítségét kérjük. Közös élményekre épülő tevékenység megszervezése: születésnap megünneplése, ünnepekre való készülődés / mikulás, farsang, anyák napja, gyermeknap, közlekedési nap kirándulások, ajándékkészítés/. Óvodánkban a cigánygyermekek aránya évről évre nő. A nevelésüket integrált csoportokban végezzük. Ez azért fontos, mert körükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő

25

pozitív értékeket képviselne, közvetítene. Ebben a közegben lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a gyermekeket a különbözőség elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a különbözőség alapját, a szegényebb, gondozatlanabb külső magatartásban jelentkező szélsőségek, alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket. Konfliktus helyzetben társaival egyezkedik. Képes együttérzésre. Érzelmein, indulatain megfelelően tud uralkodni A felnőtteket és a munkájukat tiszteli. Tud alkalmazkodni a csoportban kialakult szokásrendszerhez. A játékszeren megosztozik társaival. Szükség esetén segíti az arra rászorulókat. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait.

3.1.3 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Lényeges a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikácó a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatás a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (például érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. az értelmi képességek (érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. 26

Kognitív képességek fejlesztése: - egyre pontosabb, valósághű észlelés, - figyelem-összpontosításra való képessé, - valósághoz közeli képzeleti működés, - reproduktív emlékezet, - problémamegoldó és kreatív gondolkodás, - az alakuló fogalmi gondolkodás. A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédhallás és szövegértés fejlesztése. Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok Olyan biztonságos, elfogadó légkör megteremtése, ahol a gyerekek bátran elmondhatják gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése. Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben, mint tapasztalatszerzés előhívható. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére épít. Figyelem-összpontosításra motivál. A szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermek beszédkedvének fejlesztése.

27

A gyermekek szókincsének bővítése. Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban. Nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. Nyelvileg helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismerése terén. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal.

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén. Figyelme korához képest tartós. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Szókincse korának megfelelő. Kérdésre, minimum egyszerű mondattal válaszol. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel A közölt információkat megérti. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Szívesen bábozik, dramatizál.

4

Az óvodai élet szervezése

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket,melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Óvodánkban a nevelés a helyi pedagógiai program alapján valósul meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők, az óvodapedagógusok véleményének, valamint a közoktatási törvényben meghatározott létszámha-

28

tárok – beleértve a számított létszámra vonatkozó előírást is – figyelembe vételével. A heterogén életkorú csoportoknál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – a közoktatási törvényben előírt minimális létszámot megtartani, hiszen az óvodapedagógustól nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Szintén ez az elv érvényesítendő a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése esetén is. A gyermekcsoportokat a mesékből, gyermekdalokból jól ismert állatnevekkel (szimbólumokkal) jelöljük: Pillangó, Méhecske.

Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tartjuk a gyermekek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. Az óvodai életben a gondozásnak is kiemelt helye van, az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkával, ezért ezt az időigényt is figyelembe kell venni. A napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenység idejét határozzuk meg, de azokét szükséges, mert a folyamatosság nem eredményezhet szabadosságot, anarchiát. A játékidő folyamatát délelőtt a kötelező testnevelés szakítja meg. A tízóraizást folyamatos étkezéssel, önkiszolgálással szervezzük. Az önkiszolgáló munka / pl. öntés kancsóból stb./ öntevékeny végzését nem kötjük életkorhoz, mindig az önállósulási törekvéstől függ. Délben mindenki egyszerre ül az asztalhoz, és ilyenkor a naposok terítenek, mert az ebédelés kötött pontja a napirendnek. Délután a fölkelés és az uzsonnázás is folyamatosan történik. A rugalmas napirend biztosítja az egyéni tempót. Mivel egyszerre kisebb csoport végzi az adott tevékenységet, így egy gyermek képességfejlesztésére, megfigyelésére több időt fordíthatunk. Nem kell sietni. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a friss levegőn végzett testmozgást, mert ezzel is a gyermekek szervezetének ellenálló képességét növeljük / pl. szánkózás, csúszkálás, séta stb./

29

Napirend Tevékenységek kezdete vége S Z E P T E M B E R-től

M Á J U S-ig

J Ú N I U S t-ől A U G U S Z T U S-ig

Tevékenységek megnevezése

6,45

12

időtartama 5,15

12 12,45 14,30

12,45 14,30 16,15

0,45 1,45 1,45

Ebédelés: majd teremrendezés, tisztálkodás Pihenés: előtte mesemondás Készülés a hazamenésre: felkelés, uzsonnázás, játszás

6,45

12

5,15

Gyülekezés: a gyerekek folyamatosan jönnek a család Szokásaitól függően 8,30 óráig. Ahogy érkeznek a gyerekek, 8 órától folyamatos tízóraizás. Játéktevékenység: - manuális tevékenységek, - szabad játékválasztás a csoportszobában vagy az udvaron (a nap nagy részét a szabadban töltjük: homokozás, pancsolás, mozgásos játékok, énekes körjátékok)

Gyülekezés: a gyerekek folyamatosan jönnek a család szokásaitól függően 8,30 óráig. Ahogy érkeznek a gyerekek, 8 órától folyamatos tízóraizás. Játéktevékenység: közben - heti egy alkalommal: játékos formában: anyanyelvi játék, matematikai játék, - manuális tevékenység, - mese-vers, - testnevelés a középső- és nagycsoportosoknak, - ismerkedés a természeti és emberi világgal egyéni vagy mikrocsoportos formában, - aktualitástól függően: születésnap megünneplése, ünnepségek, rendezvények, - szabad játszás a csoportszobában vagy udvaron.

30

Hetirend Az óvodás gyermekek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglakozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bővítse, ismerje a gyerek egyéni szükségleteit, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. Ez tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintőképességet és kellő kreativitást igényel. A tevékenységek közül, a mozgásfejlesztést célzó testnevelést szervezett formában bonyolítjuk.. Ennek indokai: - a mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónőtől fokozott figyelmet igényel, ami párhuzamos tevékenységként nem megoldható, - a testnevelési játékok sor- és csapatversenyei, a különböző fogó- és labdajátékok több gyermek egy időben történő részvételét igényli. A hetirendet befolyásoló tornaszoba beosztást az óvónők tervei alapján az óvodavezető koordinálja, véglegesíti. Kötelező tervezni 1 anyanyelvi, 1 matematikai, 1 közösséget, egyént formáló játékot, 2 testnevelés a középsősöknek és a nagyoknak összevontan, a kicsiknek játékos mozgásfejlesztés, amibe önkéntes alapon kapcsolódnak be.

Hetirend Időpont

Tevékenységek

6,45 – 10,00

Heti egy alkalommal: 1 anyanyelvi játék, 1 matematikai játék, 1 közösségfejlesztő játék

10,00 – 12,00

Gyerekek terhelhetőségét figyelembe véve:

Szervezett tevékenység Mozgás

Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka

Környezet megismerésére való nevelés Mozgásfejlesztés Egyéni fejlesztések

31

Egy – egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül, alkalmazva a komplexitás elvét. Óvodai csoportnapló A helyi pedagógiai programra építve tartalmazza azokat az elemeket (hetirend, napirend, éves ütemterv – havi ütemterv – heti ütemterv), melyek megadják az óvónő számára az év feladatait. Rögzítjük a beszédhibás gyermekek névsorát, hangzó hibáit. Helyet kapott a rendszeres és alkalmakhoz kötött munkák felsorolása. A programból havi és napi kiemeléssel a hagyományok gyűjteménye. A csoport életével kapcsolatos fontos információt hordozó feljegyzéseket is ide rögzítjük. A csoportban dolgozó óvónők, dajka munkarendje is itt található. Bejegyezzük, a csoport másik csoporttal összevontan töltött idejét. Dátum, az ellenőrzés célja, rövid megjegyzések, - ide íródik az óvodavezető ellenőrző látogatásai. A naplóban kap helyet a csoportba járó gyerekek kor, nem, fejlődési probléma, sajátos nevelési igény megjelölésével a számszerinti bontás. A tanköteles korúak névsorát A csoportnaplóba bejegyzésre kerülő adatoknak, terveknek mindég összhangban kell állniuk a többi dokumentummal. A csoportnaplót minden évben az óvodavezető nyitja meg és zárja le.

32

„Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” / Sütő András /

5

Óvodánk tevékenységi formái

5.1

Játék

Cél: A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. A gyermekek által szabadon kezdeményezett spontán játék elősegítése. Élmények, tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Módjukban álljon befejezni a maguk által választott tevékenységet. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. Lehetőségük nyíljon a játszótársak megválasztására, a probléma helyzetek és konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való egyezkedésre. Óvodapedagógusi feladatok: Nyugodt légkör, elegendő idő, hely, eszköz, élményszerzési lehetőségek biztosítsa a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. A szabadjáték túlsúlya érvényesüljön. Biztosítani különböző játékfajtákat, azok általános tanulási lehetőségeit, speciális fejlesztési lehetőségeit. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel, mint játszótárs. A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen való elhelyezése. Legyenek csoportosítva, figyelemmel a megfelelő mennyiségre, cseréjére. A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabadon választhatóságára lehetőséget adó elhelyezés. A játéktér olyan mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelően maguk is átrendezhessék. A csoportszobában is használható mozgásos játék biztosítása (pl: henger, füles labda, lépegető). Sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermek számára. A szülők szemléletformálása játékvásárláshoz adott ötletekkel.

33

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. A gyermekek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A fejlesztési feladatokat a játékban csak akkor tudjuk helyesen alkalmazni, ha naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosítunk a gyermeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket segítik. A fejlesztési feladatok csak a megfelelő feltételek biztosításával valósíthatók meg. A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely az alapvető szokásrendszerre épül. Ennek érdekében fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A napirendben a játékra kell a legtöbb időt biztosítani. Ezt a folyamatossággal érjük el. Fontos, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is, ha a játék jellege összetettsége ezt igényli. A gyermekek játékától függően alakítsuk, változtassuk a téri elrendezést. Ha szükséges toljuk össze az asztalokat, segítsünk lekeríteni a gyermekeknek játszóterületeket székkel, paravánnal, pléddel, stb. A gyermekek ezt látva megtanulják, és képesek lesznek az adott hely átalakítására. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de itt is fontos, hogy széles körű tevékenységhez biztosítsunk helyet: palóc eredetű udvari játékok / bújócska, hunyó, gombozás, ugróiskola stb./ A vegyes életkorú csoportban a különböző fejlettségű gyermekeknek más a játékeszköz igénye és a szociálisan érettebb gyermekek mintát adnak az együttműködésre, a megegyezésre. A gyermeknek módjában áll nézelődni, válogatni, töprengeni, végül a számára éppen legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. Minden gyermek szabadon választ társakat a játékhoz. A szabad társválasztás magába foglalja a „nem választást” a félrehúzódás, egyedüllét lehetőségét is. /1/ A játékeszközök szabad birtoklása ennek a feltételnek a biztosításával az elmélyült, hosszan tartó játékot, a játék zavartalanságát segítik elő. Olyan esztétikus, tiszta és könnyen kezelhető anyagokat, játékeszközöket biztosítsunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játszáshoz. A fejlesztési feladatok megvalósítását nagymértékben befolyásolja a jó eszköz kiválasztása. A nagymozgások fejlesztésére az udvaron és a csoportszobában is biztosítsunk megfelelő eszközöket. Ennek a feladatnak a megvalósításához a Komplex, prevenciós, óvodai programból adaptáltunk. A játék fejlődése az fejlődés egészének tükre. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyszerű gyakorló, majd az utánzó játékoktól vezet a szimbolikus játékon keresztül a szabályjátékokig. De valójában a gyakorló játék soha nem hal el, a szimbolikus játékok nagy időszakában már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok. Az egyidejűségben rejlik a fejlődés kulcsa. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: - fejlődik nagymozgása, - finommotorikája, - mozgáskoordinációja, 34

- térészlelése, - tapintásos észlelése, - verbális készsége. Szimbolikus szerepjáték: - alakul szocializációs készsége, - kommunikációja, - erkölcsi, akarati tulajdonságai, - kognitív képességei. Konstruáló játék: - alakul szem-kéz koordinációja, - finommotorikája, - térészlelése, - alak- és formaállandósága, - rész és egész viszonyának észlelése, - képzelete, - kreativitása, - vizuális memóriája. Szabályjáték: - fejlődnek kognitív képességei, - formálódnak akarati tulajdonságai, - szocializációs készsége. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődését. A gyermek idegrendszere pontosan szabályozza , hogy miből mit, mennyit, újat-e vagy a biztonságot nyújtó ismeretet résesíti előnyben játékában az adott pillanatban. A játékot tekintjük a tanulás elsődleges keretének, ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot, párhuzamosságot tartjuk szem előtt. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. * Szabad játék Amikor az óvodapedagógus biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, játékeszközök megválasztásában, társak megválasztásában, gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, játszóhely megválasztásban és kialakításában.

35

* Kezdeményezett játék Amikor az óvodapedagógus pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játék tevékenységet a gyermek érdekében, hogy elősegítse sajátos fejlődését. A gyermeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, jogában áll nem élni a felkínált lehetőséggel! Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára.

A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát. Differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása. 36

Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során. A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése. Modellértékű viselkedés, úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyermektől elvárja. A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás. Csak szükség esetén történő beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül. A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel együtt történő alakítása. A gyermekek közötti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása.

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. Játékában elmélyült, kitartó, a játéktémát napokon keresztül folytatja társaival. Szívesen bábozik, dramatizál. Képes szerepeket vállalni, megosztani arról lemondani. Szívesen részt vesz a szabályjátékokban, egészséges versengés jellemzi. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. Örömmel, önfeledten játszik.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Értelmi fejlettség – gondolkodási műveletek Az óvodába bekerülő gyermekek között jelentős számban fedezünk föl különböző területeken lemaradást, zavart. A játék nagyszerű lehetőséget, teret biztosít ahhoz, hogy a feltárt lemaradásokat korrigálni, jó esetben megszüntetni tudjuk. A gyermekek napjaik nagy részét spontán módon kezdeményezett, választott játékok töltik ki. Ezek a játékok gazdagítják ugyan a személyiségüket, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúan, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlesztésére. Ezért szükség van az általunk kezdeményezett és irányított fejlesztő játékra is. A folyamatos napi megfigyelések során, valamint a fejlettségmérő lapok alkalmazásával, pontosan behatárohatjuk a lemaradásokat és azok mértékét. Ennek ismeretében válasszuk azokat a játékeszközöket, melyek a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés feltétel rendszerét, korrekciót szolgálják.

37

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése A tanulás lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása, – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás A tanulási tevékenység során is fontos, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a gyermek, ne a külső motiváció / jutalom / késztesse erre. A cél az, hogy a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez mérjük, képességeiknek megfelelő feladatok elé állítsuk őket. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát és bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Törekszünk arra, hogy minden gyermek lehetőleg minden nap kapjon valami pozitív megerősítést. A kudarc bátortalanná, visszahúzódóvá teszi őket, alulértékeli önmagát, ez által alatta marad saját teljesítőképességének. A fejlesztő játékok nagy része felnőtt részvételt igényel. Azoknál a gyermekeknél, akik 4. évüket töltik a csoportba, a kivárást és a kompenzációs - korrekció lehetőségeit figyelembe véve juttassuk el az iskolai életre való alkalmasságra. Az a jó, ha ugyanazokkal a társakkal, és felnőttekkel maradnak még egy évet. A 4. év meghatározó legyen a gyermek számára minden szempontból, hiszen tudjuk, hogy a leggyakrabban felmerülő probléma az iskolára való érettségnél a nehezen kezelhetőség, magatartás problémák, a félénkség, gátlásosság, beszédhiba és azoknak a képességeknek a hiánya, mely az írás, olvasás, tanulási zavarok előidézői lehetnek. Ezek kiküszöböléséhez nyújtanak segítséget a különböző fejlesztő játékok és eszközök. Ebben nagy segítséget nyújt számunkra Dr. Páli Judit: Fejlesztésre kombinált játékeszközei, valamint a budapesti Aradi úti óvoda óvónői által már kipróbált és Kudarc nélkül az iskolában című könyvben közzétettek, valamint más forrásokból átvett és saját magunk által kitalált eszközök, szabályok.

38

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén Érdeklődést mutat a különböző tevékenységek iránt. Képes problémamegoldó gondolkodásra. Aktív résztvevője a szervezett tevékenységeknek. Képes a feladatmegoldásra. Képes az analízis – szintézis műveletére. Képes általánosításra, konkretizálásra. Képes összehasonlításra. Képes kiegészítésre. Képes összefüggések felismerésére. Képes következtetésekre.

39

„ Ülj ide mellém gyermekem, Tedd a kezembe kis kezed, S figyelj, amit te még nem tudsz, Most arról mesélek neked…” / Csontos Vilmos: Ülj ide mellém/

5.2

Verselés, mesélés

Cél: A közösen átélt élmények jelentsenek örömforrást a gyermekeknek, tudjanak csendben, figyelmesen mesét hallgatni, hogy a belső képalkotás jelei minden gyermekben kialakuljanak. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése A személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával, bábozással. Interkulturális nevelés. A szülők nevelési szemléletének formálása. Óvodapedagógusi feladatok: Az életkornak, egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag kiválogatása. A tevékenységhez szükséges feltételek „szertartások” biztosítása. A elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből. Variálható mesekuckó kialakítása. Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére. A gyermekek motiválása az irodalmi anyag befogadására. Szívesen bábozik, dramatizál. Kiegészítő és bábeszközöket szívesen barkácsol. A gyermekeket mese- és versalkotásra ösztönzi. Képeskönyv elérhetőségének biztosítása. A könyvek használatának, becsülésének alakítása. Könyvtárlátogatások biztosítása. Irodalmi művek ajánlása a családoknak. A mesélés szerepének megismertetése szülői körben.

40

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat A mese, vers a maga sajátos szóhasználatával, stílusával, az írói eszközök gazdagságával egyaránt a nyelvi nevelés eszközei. Szókészletük, szójelentésük megértése, a mesei fordulatok ösztönzik a gyermekek szóbeli kifejezését. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, oldja félelmeit, erősíti önbizalmát. / 3 / Mivel a gyermekek legtöbbször az őt körülvevő környezet jelenségei, a természet változásai, az évszakok körforgása, a valóság egy-egy érdekes mozzanata, mindennapi életünk apró élményei motiválják, ezért anyag gyűjteményeinket is a környezeti témáknak megfelelően csoportosítjuk. Válogatásainkban a család, óvoda, évszakok, mesterségek, egészség-betegség, az időjárás, a színek, az álomvilág, a fantázia, a jeles napok szokásai, nyelvtörők stb. egyaránt megtalálhatók.

41

Mivel a palócvidéknek is vannak sajátos „irodalmi megnyilvánulásai a válogatás körét a gyermekek korának megfelelően, e tájegység mondóka és mesegyűjteményével is gazdagítjuk. A mesélés másik helye a napirendben a pihenés megkezdése előtti idő. Vegyes életkorú csoportban ez jó alkalom a hosszabb és folytatásos mesék mondására anélkül, hogy a hamar elalvókat zavarnánk. . Az óvodapedagógusok mesélése, versmondása példaértékű, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, ejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsoljuk az irodalmi alkotásokat. Valamilyen okból egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél személyre szabottan, a konkrét hiányosságokat megcélozva alkalmazzuk a mese, vers, báb kínálta fejlesztési lehetőséget. A cigánygyermekek óvodába kerülésekor beszédértésükben, szókincsükben hiányosság tapasztalható, ezért náluk még fontosabb az egyéni fejlesztés, a példaértékű beszéd, és a bábozásba való, minél aktívabb részvételre való ösztönzés A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén. Szívesen hallgat mesét. Képes kitartóan figyelni. Mesékben, versekben szereplő sajátos szavakat, szófordulatokat képes megjegyezni, felidézni. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. Emlékezetében megtartja az egyszerű mesefordulatokat. Szívesen mond verset, verset képes emlékezetből felidézni. Szereti a mondókát, mondókát képes emlékezetből felidézni. Szívesen nézeget képeskönyveket, gondosan bánik a könyvekkel. Tud kép alapján történetet elmondani. Képes történeteket elmondani.

42

„ Egy, kettő, három, négy mély lélegzetet végy rajta pajtás, helyben futás utána a terpeszállás” / mondóka/

5.3

Mozgás

Mozgásfejlesztés célja: A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét, fejlesztése. Mozgáson keresztül az érzelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása. A mozgásfejlesztés területei: szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, kötelező testnevelés foglalkozásokon, mindennapi mozgásfejlesztésben. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének –a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás –fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

43

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célja:

-

felkeltsük és megőrizzük a mozgáskedvet, tudatosan építsünk rá, bátran, örömmel mozogjanak a csoportszobában, szabadban.

3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért számukra leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket igyekszünk biztosítani („Mászóház” csúszdával, létrával, textil alagút, nagy szivacselemek, tornaszőnyegek, és akár az asztalok, és egyéb bútorok is). Ebben az életkorban gyakran kezdeményeznek csúszó - mászóbújó játékokat. 4-5 éves korban hangsúlyosabb a szem-kéz, szem-láb és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szemkéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra jól használhatók az Ayresterápia eszközei, a hinták, a Body Roll, a füles labda, az ugróasztal, lépegető, billenő deszka. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban sok lehetőség nyílik ennek a fejlesztésére. Például ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás. Az udvari játék, mozgás serkentésére, a különböző fejlettségi szinthez igyekszünk eszközt biztosítani, hogy minden gyermek saját, szabad döntése alapján tevékenykedjen. Ilyen eszköz a „hernyócska” (lépegetésre), láncos lépegetőhíd (egyensúlyozásra), rugós játék, mérleghinta (hintázásra), többfunkciós mászó vár (bátorság, ügyesség). A labdajátékok közül választhatják például a kosárra dobást, focizást, falhoz dobást, elkapást, egymásnak való labdaadogatást, labdavezetést, célba dobást. A balesetek elkerülése érdekében közösen kialakítjuk a különböző szabályokat. A gyermekek mozgásigénye különböző. Nagyon fontos, hogy a vegyes csoportban a nagyobb, aktívabb mozgást, és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A megfelelő, nem túl sok szabályozásra a gyermekeknek szüksége van, hiszen ehhez igazodva mérik be saját jogosult határaikat. Mozgásfejlesztés szervezett mozgásos tevékenységek közben Célja: - a tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése, - koordinált mozgás alakítása, - téri tájékozódás, oldaliság kialakítása. A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. Alapja Szőllősyné „zöld” könyve, mely ötleteket ad a tematikára és a módszertanra is. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testi deformitások megelőzésére is / gerinctorna, lábboltozat erősítése /. A testnevelési foglalkozásokon gyakran használunk kézi szereket. Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára. A foglalkozások szervezésénél figyelünk arra, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes foglalkoztatási forma a célravezető.

44

3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes nagymozgásokat tartalmazza, ez kiemelt feladat. Természetes módon ismerkedhetnek testrészükkel és azok funkcióival: testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, a test személyi zónájának alakítása. 4-5 éves korban nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokba végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Előtérbe helyezzük: az egyensúlyérzék fejlesztését, a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatokat és az oldaliság tanítását. 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése, ami az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Ezt testnevelés foglalkozáson a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejleszteni. Ehhez jól használható eszközök: különböző méretű, felületű labdák, botok, szalagok. Az olyan foglalkozások, ahol a bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezéseit, elvégzik a látott, hallott feladatokat, a keresztcsatornák is jól fejlődnek. Testnevelési foglalkozást csoportonként egy héten kétszer tartunk, az egyiken a 4-5, 5-6-7 éves gyermek részt vesz, a másikat a 6-7-8 éveseknek szervezzük. Mivel a nagyok között is nagy az egyéni eltérés, itt is figyelni kell arra, hogy a feladatot többféleképpen lehessen kivitelezni. Így egy téma több szintre van osztva, a foglalkozások leírásai egymást követik, de más körülmények, eszközök között. Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapos mozgásfejlesztés. Ezt naponta legalább 10-15 perces időtartammal szervezzük meg. A napirendbe illesztése az óvónő feladata, az koplexitást is figyelembe véve. A mindennapos mozgásfejlesztés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan, a fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. A foglakozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt. A cigánygyermekek igaz, hogy sokat tartózkodnak otthon a szabadban, de nem ismerik a különböző mozgást segítő eszközt, ezek elnevezését, félve használják ezeket az eszközöket. Testi fejlettségük, teherbíró képességük, a finommotorika fejlettsége elmaradást mutat korukhoz képest. Ezért velük türelmesebb, lassúbb ütemben, a kivárás, az ösztönzés módszerét alkalmazva érjünk el eredményeket. A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása. A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése. A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése. A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekkel közösen, majd fokozott betartatása. Mozgásos tevékenység biztosítása a csoportszobában és az udvaron. A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje.

45

A testnevelés-foglakozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejletség aktuális állapotát. A játék, játékosság elsődlegességének betartása a foglakozásokon. Oldaliságot jelző csuklópánt használata. A testnevelés-foglakozások anyagába a testalkati deformitások megelőzésére, korrigálására speciális gyakorlatok beiktatása. Tiszta, jó levegő biztosítása a tornaszobában. Lehetőség szerint az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) olyan évszakra tervezzük, amikor az udvaron lehet gyakorolni. A tevékenységek irányításánál, értékelésnél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket. A dajka segítségének igénybe vétele – baleset elkerülése céljából). Odafigyelés a gyerekek optimális terhelésére. A testnevelés-foglakozások szervezése elegendő időt hagy a gyakorlásra, és megadja annak a lehetőségét, hogy kilépjen a tevékenységből a gyermek. A testnevelés-foglakozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét – fölösleges várakozási idő kiküszöbölése. A testnevelés-foglakozásokon, az anyagtól függően kéziszerek használata. A napirend része ként a mindennapos frissítő, mozgást gyakorló tevékenység beépítése. Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás-fejlesztés, egyensúlyérzékfejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma-fejlesztés, térpercepciófejlesztés, finommotorika-fejlesztés, keresztcsatorna fejlesztése.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Mozgása harmonikus, összerendezett. Testséma ismerettel rendelkezik. Egyensúlyérzéke stabil. Megfelelő állóképességgel rendelkezik. Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat. Az alapmozgásokat (járás, futás, kúszás, mászás) biztonsággal végzi. Tud néhány mozgásos játékot (fogó, futó) irányítás nélkül játszani. Tud kézi szerekkel bánni. Tud rövidtávon, egyenletes iramban futni.

46

„ Minden színes ceruzában vízfestékben és ecsetben ha akarod, rózsa nyílik, fa ágára levél lebben.

5.4

Amíg odakünn a tél majd fehér jégvirágát írja, mi idebenn, a szobában tavaszt írunk a papírra! /Zelk Zoltán /

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Cél: Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerése. A gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér, forma és szín képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk alakítása, a személyiség kibontakoztatásának segítése. A helyes ceruzafogás elsajátítása. Óvodapedagógusi feladatok Biztosítjuk a gyermekeknek spontán és szervezett formában a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit (hely, idő, eszköz). Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartjuk. Megismertetjük a gyermekeket különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Az alkotótevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. Megtanítja az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, kézmosás, védő asztalterítő… A higiéniás szokások betartását figyelemmel kíséri. A 3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáját, nyomdázást, tépést, ragasztást. 4-5 éveseknek formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait. 5-6-7 éveseknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti (pl. mozaik, kollázs, nyomatok) és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást.

47

Bemutatja a gyerekeknek, az életkoruknak és egyéni érdeklődésüknek megfelelő műalkotásokat, különböző építményeket, hidakat, más népek jellegzetes értékeit. A gyermekek alkotásait pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára. Minden gyermeknek saját gyűjtőpolcot biztosít. Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra. Támogatja a gyermekek kezdeményezését a csoportos alkotásra. Balkezes gyermekeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra. Odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt, szükség esetén háromoldalú ceruzafogót ad a gyermeknek a rajzoláshoz. A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli. A csoportszoba, mosdó, öltöző és folyosó esztétikumának fenntartásával formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

48

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására A szervezésben alapvető feladatunk, hogy megfelelő hely legyen a csoportszobába, ahol a nap folyamán, bárki szabad választása alapján tevékenységbe kezdhet, ahol a játszó gyermekek nem zavarják őket. Itt elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó, elérhető helye van. Nagyobb munkálatokhoz szükség esetén átrendezzük a csoportszobát. A gyermekmunkák megőrzéséhez jellel ellátott dossziékat használunk, illetve eltehetik polcaikra vagy aznap haza is vihetik, hogy otthon is játszhassanak az elkészült munkával, vagy dekorációnak használják. Állandó és alkalmi kiállításokon, falitáblán, fűtőtest rácsán, ablakpárkányon, polcon találunk módot az alkotások bemutatására. Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is adjanak lehetőséget gyermekeiknek az ábrázoló tevékenységre, alkotásaikat őrizzék meg, örüljenek neki. A cigánygyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítjuk ez irányú tevékenységükhöz a feltételeket. A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodánkban a rajzolás, mintázás, kézimunka, mint tevékenység kötetlen, saját kezdeményezés keretein belül történik, valamint a nagyok heti egy alkalommal, téma megjelölésével, óvónői irányítással tevékenykednek. Az ábrázoló – kézimunka fogalom körét a környezetismereti, az irodalmi foglalkozásokhoz, az ünnepek előkészítéséhez, váratlan, a gyermekek számára élményt jelentő alkalmakhoz kapcsoljuk. A vizuális nevelés egy sokrétű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát. Ezen technikák gyakorlása, pontosítása segíti a

49

gyermekeket abban, hogy műveik kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteiket, érzelmi megnyilvánulásaikat. E közben kézmozgásuk ügyesedik, pontosabbá válik finom mozgásuk. Törekszünk arra, hogy jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás. Egy-egy emlék közös vizuális felidézése során felhívjuk a figyelmet a részletek fontosságára is. Javaslatunkra plasztikai munkájukat a formák tagolása jellemezze. Készítsenek játékukhoz kellékeket, bábokat, alkalmi ajándékokat. Vonjuk be a gyermekeket környezetük szebbé tételébe, hisz az általa létrehozott dolgokhoz mindig erősebb érzelmi szálak fűzik. Ismerkedjenek és sajátítsanak el új technikákat. Az eszközök előkészítésében, elrakásában segítsenek ők is. A különböző díszítő munkák készítésénél, pl. tojásfestés, papírtányérok, terítők díszítése, használjuk a palóc vidék motívumait, melyhez a „ Palócok „ című kötetben találunk anyagot.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén. Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. Fokozott önállósággal tudja alkalmazni a megismert technikákat (tépés, mintázás, fűzés). Képalkotásban kifejezi élményeit, gondolatait. Változatosan használja a színeket, megnevezi azokat. Felismerhető részjegyekkel ábrázol embert, tárgyakat, egyéb dolgokat. Képes közös ábrázoló tevékenységre. Téralakításban, építésben másokkal együttműködik. Ábrázolása változatos. Az eszközöket készségszinten kezeli. Tud egyszerű formákat nyírni, hajtogatni, ragasztani.

50

„ Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig.” / Kodály Zoltán /

5.5

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Cél: A zenei érdeklődés felkeltése, a közös éneklés, a közös játék örömének átélése, zenei ízlésük, esztétikai érzékük formálása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, szép mozgásának fejlesztése. A népzene, népdal, a népszokások megismertetése, mely hozzásegíti őket a szülőföld értékeinek megismeréséhez. Óvodapedagógusi feladatok: A felhasznált zenei anyagok életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékkal. Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pünkösdölő, lakodalmas, stb. Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a szép mozgás alakítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. A zenei anyag kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása. Friss levegő biztosítása. Az énekes játékok játszásához elegendő hely biztosítása. A játék hangulatának megteremtéséhez érdekes, motiváló eszközök használta.

51

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Óvodánkban megismernek a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat. A mondóka a legelső költői műfaj, amellyel a gyermek találkozik. Alapul szolgál az anyanyelv megalapozásához. A zenei nevelés alapja az énekes játék / népi gyermekdal /, mert általa nem csak a zenei képességek fejlődnek, hanem a gyermek teljes személyisége is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. 3-4 éves korú gyerekeknek: A gyermekek megismernek olyan játékokat, amelyeket a felnőttel közösen játszhat. A tapintásos kontaktussal segítjük elő biztonságérzetüknek növelését, szorongásának, félelmének leküzdését, szeretet-kapcsolat kialakítását. Ezek között vannak arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató, hintáztató, tapsoltató játékok. Dal anyaga: 5-7 mondóka, ölbeli játék, hossza 2-4 motívum. 10-14 énekes játék, műdal, 2/4-es üteműek, melyek egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusúak, hossza 8-12 ütem. A dalok megosztása: s-m / 3-4 dal / l-s-m / 3-4 dal / m-r-d / 2-3 dal / s-m-r-d / 2 dal / d-l-s / 1 dal / Olyan 4-5-6 hangból álló énekes játékokat ismernek meg, melyeket ülő vagy álló helyzetben já-

52

tékos ismétlődő mozdulatokkal eljátszhatnak. A gyermekek az ünnepek köszöntésére 1-2 komponált gyermekdalt tanulnak meg. Az ünnepi műsorok összeállításánál alapvető, hogy a gyermekek már ismert játékaikat énekeljék, játsszák el úgy, hogy a felkészülésre ne fordítsanak külön időt. 4-5 éves korú gyerekeknek: A gyermekek tanuljanak mondókákat szem előtt tartva, hogy még igénylik az óvónő ölbeli játékaikat is. Énekes játékaik már hexachord hangkészletűek, melyek már jól fejlesztik mozgásukat. Főként csoportos jellegű játékok - csigavonal, hullámvonal, körjáték, sorgyarapító, párválasztó – egyszerű játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzése jellemezi mozgásformájukat. Ezekhez a mozgásokhoz, alkalmi dalokat is válogatunk. A nyolcad, negyed ritmusképen túl ismerkednek a szinkópával is. Dal anyag: 4-5 új mondóka / 4-6 motívumos / 12-15 új énekes játék, műdal / 12-16 ütemű / ismételjék a 3-4 éves korban tanultakat is. A dalok megoszlása: s-m / 2-3 dal / l-s-m / 2-3 dal / m-r-d / 2-3 dal / s-m-r-d / 2-3 dal / d-l-s / 1-2 dal / m-r-d-l / 1 dal / 6-7 éves korú gyerekeknek: Mondóka gyűjteményét kiolvasókkal is kiegészítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben is alkalmaznak a gyerekek. Megismernek új térformákat, bonyolultabb párjátékokat egyszerű tánclépéseket. Dal anyag: 4-6 új mondóka / 6-12 motívum / 15-18 új énekes játék / 12-18 ütemű / 3-4 alkalomhoz illő műdal Dalok megoszlása: s-m / 2 dal / l-s-m- / f / / 2 dal / s-m-d / l / / 1-2 dal / m-r-d / 1-2 dal / s-m-r-d / f / / 1-2 dal / l-s-f-m-r-d / 5-7 dal / m-r-d-l / 2 dal / m-r-d-l-s / 2-3 dal / r-d-l-s / 2 dal / Egyik óvónőnk / Szabó Andrásné / által összegyűjtött „palóc dalok tára óvodáskorú gyermekeknek” anyaga mind a két csoportban a válogatás lehetőségét bővíti. E mondókák, rigmusok, dalok, dalos-játékok élvezzenek elsőbbséget más népi gyűjteménnyel szemben. Óvodapedagógusi feladatok korcsoportonként, a hallás-, és ritmusérzék fejlesztése területén: 3-4 éves korú gyerekeknél: Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbözőségének felismertetésével.

53

Motívum-visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetésével, megkülönböztetésével. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerű táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsoltatása. 4-5 éves korú gyerekeknél: Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti. Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetésével. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének, mozgáson keresztül. Táncos jellegű mozgások megismertetése. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommotorika fejlesztése. Ritmus és dallammotívum visszatapsolása és visszaéneklése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés. 5-6-7 éves korú gyerekeknél: Fejleszti hallásukat a magas-mély dallam vonalának térbeli mutatásával. Gyors-lassú és a halk-hangos ellentétpárok együtt gyakorlása. Dallamfelismerés kezdő- belső motívumról. Dallambújtatás gyakorlása hosszabb és rövidebb egységekkel. Motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. Sokféle zörejhang és zenei hang felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok, közeledések, távolodások érzékelése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és a ritmus megkülönböztetésével és öszszekapcsolásával. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel. Esztétikus együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére ösztönzés. Táncban a párok összehangoltan és több pár egymáshoz igazodva mozogjon. A különböző ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemelése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelt játékra. Maga is képes egyszerű hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum). Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat. A zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán kihasználjuk, a gyermek óvodába lépéstől / reggeli fogadása / az elalvásig. 54

A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen (szabad játék formájában) és óvónő által kezdeményezett is lehet. A hét bármely napján, a játékidő keretein belül játszunk a mondókákkal, dalokkal, körjátékokkal. Fontos, hogy a részvétel önkéntes legyen, örömmel történjen. A kötetlen jellegű nevelésben a 34-5 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmakból és zenei anyagból válogatunk. Tudjuk a havi ütemterven belül az új anyagot, a játékismétlés anyagait, a képességfejlesztéseket, a zenehallgatást és a szituációnak éppen megfelelőt használjuk. Ebben a formában sok lehetőség nyílik a próbálkozásra, ismétlésre, az egyéni fejlesztésre. Lehetősége van arra a gyermeknek, hogyha nincs kedve énekelni, akkor ne jöjjön oda, de ha közben kedvet kap, odajöhet, de akkor a nagycsoportos korú már maradjon a befejezésig ott. Az óvodapedagógus által szervezett énekes játékokat a 6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak és zenei anyagok tölthetik ki.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén Szeret énekelni, énekes játékot játszani. Tud néhány dalt tisztán, helyes szöveg kiejtéssel egyedül is énekelni. Felismeri a halk-hangosat, tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Élvezettel hallgat zenét. Képes a magas és mély megkülönböztetésére. A különböző mozgásokat, táncmozdulatokat, társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végezni. Felismeri a dalokat dúdolásról, hangszerről. Megfelelően használja a ritmushangszereket. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tud dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni.

55

„ A természet hatalmas, az ember parányi Ezért aztán az ember léte attól függ, Milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel …” / Dr. Szent-Györgyi Albert /

5.6

A külső világ tevékeny megismerése

Cél: Juttassuk a gyermekeket minél több tapasztalathoz / mozgásos és érzékszervi / az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten. A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. Óvodapedagógusi feladatok: A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. Változatos tevékenységet biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre. Témaválasztásánál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait. Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat. Ünnepélyek, és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra értékeit, hagyományait. Megtanítja felfedezni, észrevenni a környezet szépségeit. Megláttatja az összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat. Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a tűz, a növény- és állatvilág meghatározó szerepét. Környezetbarát szokások megalapozása: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, ill. a hulladékkezelés, szelektálás. A fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Biztosítja az ismeretek sokrétű gyakorlását, alkalmazását.

56

A csoportszobában élő természetsarkot alakít ki: csírázik, zöldül, hajt valamilyen növény. Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt. Kirándulásokon természeti kincsek gyűjtésére motivál: lehullott termések, levelek, magok, tollak, fakéreg, kagylók, csigaházak, kőzetdarabok, kavicsok. Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, ahol él. Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyerekeket. Elősegíti a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. Annak biztosítása, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket természetes környezetbe szerezzék meg. Kidolgozza saját csoportjában a „Süssünk, süssünk valamit…” elnevezésű egy hetes projekt tartalmát, lebonyolítását, fejlesztő hatását, a családdal való kapcsolat erősítésének lehetőségét, kapcsolódva a kenyér világnapja megemlékezéshez.

57

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét A megismerési tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre ösztönzi a gyermeket. A gyermek számára ehhez a cselekvéshez biztosítjuk a feltételeket spontán, vagy óvodapedagógus által irányított formában / téma, hely, idő, eszköz /. A gyermek érzelmi alapon válogat a család és az óvoda által nyújtott hatásokból. Ezért törekszünk arra, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzi őket. A csoportszobában egy nyugodt, szemlélődésre, elmélyülésre alkalmas részen alakítunk ki élő – természetsarkot. Ott helyezzük el a gyermekekkel közösen gyűjtött terményeket, terméseket, kavicsokat stb. Idekerülnek a gyermekek által gondozott növények, a számukra készült természettudományos könyvek, a kísérletezéshez szükséges eszközök / csíráztatási eszközök nagyító, csipesz stb. /. Az udvaron, vagy akár erkélyládában zöldségféléket, virágokat gondozunk, így amellett, hogy megfigyelheti fejlődésüket, érzékeli munkájuk fontosságát, eredményét. Az így termesztett növényeket közösen elfogyasztjuk, vagy díszíthetjük velük környezetüket.

58

Kirándulások, séták során ismerni kell a helyszínt, ahová a gyermekekkel megyünk / balesetvédelem, felkészülés / Ha lehetőség van rá, olyan helyet választunk, ahová többször, különböző évszakokban is ellátogathatunk. Ilyenkor hívjuk fel a figyelmüket a helyes viselkedésre /ne zavarják az élővilág nyugalmát, ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjék le az ágakat/. Ebben a felnőtteknek kell példát mutatni. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg, ezeket egészítjük ki, bővítjük az állatok, növények, színek, család, az „én” kép alakítását segítő test, a foglalkozások, a szülőföld és más népekkel való ismerkedés, a közlekedés, az iskolába készülődés témákkal. A témakörök / természeti és társadalmi / több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással. A gyermekek az őt közvetlenül körülvevő világot érzékelik elsősorban. Ez nem azt jelenti falusi gyermek esetén, hogy nem ismerkedhet, pl. a repülőgéppel, de nem mindenáron és ne elvontan, hanem valamilyen élményhez kapcsolódva. Válasszunk olyan témát, ami a gyermek környezetébe megtalálható, naponta találkozik vele, vagy éppen foglalkoztatja a csoportot, vagy annak néhány tagját. 3 –4 éves korban általában az évszakok folyamatos megfigyelésére építjük fel a kiválasztott témákat: gyümölcsök, zöldséget, virágos növények állatok, színek. 5-6-7 éves életkorban kezdjük el az állatokat környezetük, élőhelyük szerint csoportosítani: háziállatok, házkörül élő állatok, vadon élő állatok, erdő, rét, mező, vizek állatai, állatkertben élő állatok. A négy évszakkört és növényeket együtt tervezzük, ekkor már a gyermekek képesek a folyamatosság megfigyelésére, különbségek észrevételére. Az óvodapedagógusok szabad választásuk alapján építik be, a kompetencia alapú óvodai programcsomagból a négy alapelem (Tűz, Víz, Föld, Levegő) tématerv javaslataiból azokat, amik kapcsolódnak a saját témaköreinkhez, és általa színesebbé, változatosabbá, élményszerűbbé tehető az ismeretszerzés. Ezeket a csoportnaplóban zöld színnel, és a téma számának feltüntetésével jelöli az óvónő.

59

Saját feladatunk, hogy a vegyes csoportunk ismeretében adott témakörben és szituációban a szervezett vagy a kötetlen foglalkozás lehetőségét válasszuk-e. A szervezett foglalkozás választása esetén is törekedjünk a kötetlenség, az oldott családias légkör megvalósítására. Elsősorban 6-7 éves korban szükség van alkalmanként szervezett foglalkozásokra is. Itt mód nyílik a gyermekek ismereteinek tapasztalatainak rendezésére, rendszerezésére, gyarapításra és mi is visszajelzést kapunk a gyermek biztos tudásáról. Tisztában vagyunk vele, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikra, tudjuk, hogy a szóbeli

.

közlés, a környezet alakításában nem lehet elsődleges, nem lesz belőle szokás, életforma A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége, és alapozódik meg a természetet védő ember szokása. A kötetlenség tőlünk tudatosságot, nagyobb szervezési képességet, folyamatos ismeretbővítést kíván. A környezet megismerésénél fontos, hogy ne legyünk foglalkozás centrikusak. Arra törekszünk, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessük meg a gyermekekkel. A cigány gyermekeket a vonzó, szép óvodai környezetben arra neveljük, hogy vigyázzanak a helység tisztaságára, óvják a különböző játék és használati tárgyakat, eszközöket, a növényeket, amikkel szebbé tehetjük környezetünket. Ismereteiket a szűkebb környezettől a tágabb környezet felé bővítsük. Sok megfigyelési, tapasztalási helyzetbe hozzuk őket. A gyermekek óvodába kerülésétől fogva adunk matematikai irányú ismereteket, hiszen matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, így természetes módon ismerkednek meg velük és lassan egy részük, beépül ismereteikbe, beszédükbe. 60

Célunk: a bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezetése, megtapasztaltatása, a matematikai érdeklődés felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása. Óvodapedagógusi feladatok: A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása. Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása. A matematika iránti érdeklődés felkeltése. A gondolatok, a probléma megfogalmazása, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése. Matematikai tartalmú játékok kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele. Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítés. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel. Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása. A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése. A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése. Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek A számfogalom előkészítése, megalapozása - Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint. - Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során, nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. - Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. - Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően 6-10-ig számkörben mozogjon. - Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. - Mérések különböző egységekkel, hosszúság,terület, tömeg, űrtartalom. Tapasztalatszerzés a geometria körében - Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon. - Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. - Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. - Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

61

Tájékozódás a térben és a síkban - Irányok azonosítása, megkülönböztetése. - Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusban is. - Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszer, amelyek életünkben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén. Ismeri a környezet növényeit, állatait, rész vesz a növénygondozásban, a természet óvósában. Rendelkezik testképpel. Ismeri lakcímüket, szüleik, testvéreik nevét, születésének helyét, idejét. Megkülönbözteti a napszakokat, évszakokat, és ismeri néhány jellemzőjüket. Meg tudja állapítani valamiből több, kevesebb, ugyanannyi van-e. Elemi közlekedési szabályokat betart, ismeri a közlekedési eszközöket, azok hol közlekednek. Helyesen használja a névutókat. Számfogalma 10-ea számkörben mozog. Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni vagy valaminél kisebbet, nagyobbat, alacsonyabbat, magasabbat, keskenyebbet, szélesebbet, rövidebbet, hosszabbat, stb. létrehozni. Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni.

62

„ Amit köteles vagy elvégezni, az munka. Amit nem, az játék.” / Márk Twaien /

5.7

Munka

Cél: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása. A gyermek feladattudatának, személyiségének a közösséghez való viszonyulásának fejlesztése a munkajellegű tevékenységekkel. Óvodapedagógus feladata: Bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munka jellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételeinek biztosítása. Megfelelő eszközök (megfelelő méret, anyag) és azok hozzáférhetőségének biztosítása. Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében. A differenciálás elvének érvényesítése feladatadáskor. Növények gondozásának megismerése, közben növekedésének fejlődésének megfigyeltetése. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekekhez mérten fejlesztő hatású. A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja (nem büntetésként). Testápolás területén 3 évesek általában: a mosdóban egyéni fejlettségtől függően segítséggel használják, majd tegyék rendbe és rakják vissza a helyére a szappant, körömkefét, törölközőt, fogápoló szereket, fésűt, WC papírt próbálják használni. 4-5 évesek általában: a munka tartalma azonos, az önállóság nő, differenciált segítség nyújtás, ellenőrzés figyelmesebb gyerekek segíthetnek a fürdőszobai feladatok folyamatos elvégzésében / WC papír, papír zsebkendő pótlása, feltörlés /. 6-7 évesek általában: a testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint bármikor végezzék el a tisztálkodási eszközöket használják, majd tisztán tegyék a helyére. Étkezés területén 4éves kortól belép a naposi munka, az önkiszolgálás egyes teendői mindvégig megmaradnak. 3-4 éves korban általában: - egyéni fejlettségtől függően önállóan étkeznek - az étkezés után szedjék le a poharakat 63

- kanalat, villát használják rendeltetés szerint - használják a szalvétát, majd dobják a szemetesbe - önállóság fokozása - önállóan szednek a tálból 5-6-7 évesek általában: - az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálás a középső csoporttal egyezik kivitelezésben fejlettebb Öltözködés területén 3-4 évesek általában: - a napirendnek megfelelően kezdenek önállóan öltözni, vetkőzni - ruházatukat tegyék megfelelően helyre, ismerjék fel - próbálkozzanak a gombolással, a cipő le-, fel húzásával - önállóság növekedése - próbálkozzanak a cipő fűzésével, egyszeri átkötésével 5-6-7 évesek általában: - önállóan - gombolás, kötés, - az öltözködésre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken Környezet rendjének megőrzése Már nemcsak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is. 3-4 évesek általában: - ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire szükségük van, használat után tegyék vissza - szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz átrendezhetik, majd befejeztével rendezzék vissza - a csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el és oda is tegyék vissza, délután ügyeljenek arra, hogy ne a későig maradókra háruljon a teremrendezés - terem átrendezésében szükség szerint segítsenek széket, asztalokat, polcokat stb. játékukhoz és közös tevékenységhez egyaránt megmozgatni, majd segítséggel visszarendezni - apróbb rendetlenséget vegyenek észre - sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok kezelésében segítsenek 5-6-7 évesek általában: - a csoport játékait természetes módon tartsák rendbe, babakonyhába időnként önállóan takarítsanak ki. - részt vehetnek a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában, a polcok letörlésében - ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helységek rendjére is ügyeljenek, azok tisztántartásába segítsenek - segíthetnek a szertári eszközök ki és behozatalában

64

Egyéni megbízatások 3-4 évesek általában: - felnőttek kérésének tegyenek eleget - az óvodapedagógus munkájában spontán segítsenek - kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki - üzeneteket adjanak át, stb. 5-6-7 évesek általában: - bonyolultabb feladatokat is teljesítsenek, kapjanak olyan feladatot, amelyet már önállóan kell megszervezni / fokozatosság betartása / - adjunk időnként olyan alkalmi megbízatásokat, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség

Naposi munka 3-4 évesek: naposi munka nincs 5 évesek általában: - a napos rendszer fokozatos bevezetése - legyen a gyermekeknek világos a kiválasztás módja, sorrendje / napostábla / - a naposakat megfelelő kellékkel lássuk el / kötény / - a naposok terítik a terítőt, szétosszák az étkezéshez szükséges eszközöket, segíthetnek az étel kiosztásában / kenyér, gyümölcs, sütemény / - összehajtják a terítőket 5-6-7 évesek általában: - sok feladat azonos, de nagyobb önállósággal végzendő - feladatbővülés: ők tartsák számon, ki következik, az asztalon az eszközöket esztétikusan rendezzék el, ügyeljenek, mi kerül a tányér jobb és bal oldalára, letörlik az asztalokat - közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában, összeszedésében - az állandóan használt eszközöket önállóan előveszik, elteszik A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén. Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára. Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat. Önállóan, pontosan végzi a naposi munkát. A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk. Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban. Segít az épületben és az udvaron a tisztaság megőrzésében, kialakításában. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja.

65

6.

A fejlődés jellemzői

6.1

Óvodába lépés feltételei

A gyermek óvodába lépése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (65.§) alapján történik. A beiratkozás az Szervezeti Működési Szabályzatban rögzítettek alapján történik. Óvodába az a gyermek vehető fel: aki betöltötte 3. életévét, ha a szülő, vagy törvényes képviselője kéri a gyermek felvételét, Fel kell venni azt a gyermeket: aki, betöltötte az 5. életévét, mert számára kötelező az óvodai ellátás, akár napi 4 órában is. 2014.09.01-től 3 éves kortól kötelező az óvoda

6.2.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, melyet mi meghatározunk. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez, melyet mi részletezünk a tevékenységek végén a „ a fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” címszó alatt.

6.3

Iskolába lépés feltételei

A gyermek beiskolázására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. alapján kerül sor. Az óvodai elhelyezés megszűnik az említett törvény 74.§ alapján. Az óvodánk a tanköteles korba lépő gyermekről a szülőnek szakvéleményt ad, amelyen a beiskolázási véleményét rögzítjük. Amennyiben az óvónők és a szülő vélemény eltérő a gyermek beiskolázásával kapcsolatban, kérjük a Nevelési Tanácsadó, s ha további vizsgálat szükséges, a Gyógypedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát, szakvéleményét. A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázásához a Gyógypedagógiai Szakszolgálat ad szakvéleményt. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója dönt a beiskolázásról. A család és az óvoda együtt felelős a gyermek fejlődéséért az óvodai ellátás során, és a beiskolázáshoz szükséges fejlettségi szint eléréséért. A testileg, lelkileg egészséges, és szociálisan érett gyermeknek óvodáskor végére el kell érnie a 66

beiskolázáshoz szükséges kritériumokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

7

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása 4.§ (7)(8)(9)(10)(11)(12) bekezdés taglalja a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló rendelkezést. Egyik legfontosabb követelmény minden pedagógussal szemben, hogy a rábízott gyermekkel, annak képességei, adottságai figyelembe vételével foglalkozzon, és hogy mindent megtegyen a meglévő képességek, tehetségek feltárása, a gyermek személyiségének kibontakoztatása céljából. Ezért teljesen természetes, hogy gyermekek között különbséget kell tenni abban az értelemben, hogy megkapják azt a segítséget, amely adott esetben szükséges a fejlődésükhöz, a meglévő tehetségük kibontakoztatásához. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján igénybe vehető bármely szolgáltatás lehetőségéből, vagy a törvényben meghatározott jogok gyakorlásából senki nem zárható ki. Lehetővé kell tenni, hogy az önkormányzat illetékességi jogán kívül élők is jelentkezhessenek az óvodába. A közoktatásról szóló törvény számos rendelkezése tartalmaz kedvező szabályozást a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a szociális helyzettől, vagyoni és jövedelmi viszonyból eredő hátrányok leküzdését segítő intézkedések mellett. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései segítséget nyújtanak a beteg gyermekek, felkészítéséhez, a különböző fogyatékosságok miatt hátrányos helyzetben lévő gyermekek neveléséhez. E rendelkezések akkor nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekbe, ha nem lépik túl azt a szükséges és elégséges különbségtételt, amely a cél megvalósítását hivatott szolgálni, nevezetesen, hogy minden gyermek hozzájusson a személyisége teljes kibontakoztatásához szükséges ellátáshoz.

67

8

Óvodánk hagyományai, egyéb rendezvények

Feladatunk: a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása, különösen a palócság kulturkincseinek felhasználásával. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból külsőségekben és belső tartalmaival is. Minden ünnepet hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és örömteli tevékenységre. Palóc népszokások felhasználása óvodai életünkben Advent / karácsony előtt négy héttel / : adventi koszorú elkészítése a gyermekek bevonásával. Mikulás / december 6. /:

csoportonként várjuk a mikulást, általános iskolások részvételével A két csoport ajándékot készít egymásnak és a közös mikulásvárási napon átadják egymásnak kapcsolódó tevékenység: cipő tisztítása, teremrendezés, versek, dalok tanulása.

Luca nap / december 13./:

búza ültetés tejfölös poharakba, amit hazavihetnek a karácsonyi asztalra

Karácsony

Megünnepeljük, műsorral készülnek a csoportok, valamint a hitta nosok is előadják betlehemes játékukat

Újévi jókívánságok / január eleje /

Farsang / február /

új év első napjaiban a gyermekek minden szépet, jót kívánnak egymásnak, az óvoda dolgozóinak és az óvodába érkező szülőknek farsangi jelmezek készítése, az addig eltelt időben megismert versekből, körjátékokból tréfás műsor előadása, farsangi játékok játszása szülőkkel közösen

68

Zöldág járás április vége – május eleje

Húsvét:

- Tavaszköszöntő énekes, táncos felvonulás, melyet Virágvasárnap és húsvét környékén játszunk a gyermekekkel az óvoda udvarán a zöld ágból font szép tavaszi kapu alatt

- Hangulati előkészítés az ünnepre: takarítás a babakonyhába, tojásfestés - Húsvét utáni első óvodai napon a fiúk meglocsolják a lányokat, akik maguk által készített süteménnyel köszönik meg a locsolást

69

Koma választás

- Húsvét utáni napokban az egyik csoport a másik csoportnak komatálat / feldíszített cseréptányér / visznek, amibe gyümölcsöt, süteményt tesznek, ezzel mintegy megerősítve az óvodán belüli összetartozásukat.

Májfa díszítés / május 1./

- Az óvoda udvarán kijelölt fát a gyermekekkel közösen színes szalagokkal díszítünk, alatta körjátékot játszunk.

Pünkösd / május /

- A két csoport nagycsoportosai közül pünkösdi királykisasszony, és király választása, akik népviseletbe öltöznek, és közösen megtanuljuk az ehhez kapcsolódó népi gyermekjátékot

Liba őrzés / nyári játék /

- A libaőrzés, libalegeltetés közben játszott játékok, dalok, mondókák megtanulása.

Palóc eredetű udvari játékok megtanítása: bújócska, ugróiskola, labdázás, ugráló kötelezés, gombozás, hunyó, stb.

Nemzeti ünnep az óvodában Március 15.

Nyitott óvodai rendezvény. Előzmények: termek dekorálása, jelképes kiegészítők készítése a gyerekekkel. Sötét szoknyában, fehér blúzban, kitűzött kokárdá-

70

val ünnepelünk a szülőkkel együtt. A nagycsoportosak népviseletbe öltözve szerepelnek, Óvodánk hagyományos ünnepei Anyák napja / május első vasárnapja előtt /: Csoportonként dallal, verssel, gyermekek által sütött süteménnyel, ajándékkal köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. Születésnapok

Az ünnepelt csoportos köszöntése, illetve általunk készített ajándék átadása. Az ünnepelt gyümölccsel, süteménnyel kínálja a társait.

Iskolába készülők búcsúztatása / május utolsó napja /

Nyitott óvodai rendezvény: a nagyok elbúcsúznak az óvoda dolgozóitól, fiatalabb társaiktól. A szülők és vendégek előtt tanújelét adják annak, mennyit fejlődtek az óvodai évek alatt. Utána az óvoda dolgozói megvendégelik őket: díszuzsonna, ajándék, batyu.

Kirándulások:

Ismerkedés tágabb környezetünkkel, egészséges életmód – mozgás, természet megfigyelése, védelme, óvoda- család kapcsolatának erősítése. Ismerkedés az állatvilággal, az ember – állat kapcso lata, szórakozás, kikapcsolódás. Saját településünkön található tájvédelmi terület megismerése.

9

Óvodánk sajátos feladatai

9.1

Új elemek beépülése a programunkba

9.1.1 Integráció Jelenleg a társadalmi problémák által lemorzsolódott családok gyermekeinek nevelése felé irányul a figyelem. Az óvoda, a gyermekek éltében az intézményes (másodlagos) szocializáció első és legfontosabb színtere, melyben a gyermek megkezdi felkészülését a társadalmi életre. Óvodánkban a gyermekek összetétele változatos képet mutat, a gyermekek nagy része jelentős szociális, műveltségi hátránnyal rendelkezik. A családoknál a rendszeres jövedelem hiánya, a rosszabbodó életkörülmények az etnikai családok mindennapjait fokozottabban érinti: az etnikai családok nagy részénél sem az apa, sem az anya nem dolgozik, családi pótlék-

71

ból, segélyekből élnek, természetesen vannak dolgozó, családjuk fenntartásáért mindent elkövető családok is, de ezek száma csekély, az esetek nagy részében a gyermekek korukhoz képest alacsonyabb fejlettségi szinten kerülnek az óvodába, ezért fontos a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének kulcsa a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. Tudatos óvodai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusnak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerep jut. mindezeket a kompetencia alapú nevelés szellemiségében igyekszünk megtenni. Az integráció jellemzői Az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Célrendszer Növekedjen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása. Az igazolatlan hiányzások csökkenjenek minimálisra, esetleg szűnjenek meg. Fogadják el a gyermekek, a szülők a különbözőséget (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI) Az intézmény alakítson ki sikeres párbeszédet minden szülővel. Minden pedagógus alkalmazza a gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem hagyományos pedagógiai módszereket (projekt, kompetencia alapú nevelés). Az intézmény tartósan képes legyen a különböző hátérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére. A gyermekek elhelyezése a csoportokban A gyermekek életkoruk alapján homogén és heterogén csoportokban járhatnak. Nálunk heterogén csoportok működnek. A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányosan legyenek elosztva a csoportokban, valamint a szülők kérését, a gyermekek összetételét, valamint az óvodapedagógus egyéniségét. A csoportnaplóban a következőket tartjuk nyilván: Csoport neve

Létszáma

Normál

HHH

Össz. HH

Nem jár

72

Az óvodai integráció kiemelt területei A hátrányos és veszélyeztetett helyzet kapcsolódása: - a hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos, - a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a súlyosabb, - nem törvényszerű, hogy a hátrányos helyzet veszélyeztetettségig fajuljon, - a veszélyeztetettség minden esetben magában foglalja a hátrányos helyzetet. Mit tehet az óvodapedagógus a hátrányos helyzetből, a szociokulturális hátrány, az ingerszegény környezet miatti lemaradásból adódó tünetek csökkentése érdekében? A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik. Gondot fordít egyéni fejlesztésükre, segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket. Az óvoda biztosítja számukra a nyugodt, türelmes, ráfigyelő környezetet, az óvodapedagógus pedig alkalmazza az egyéni bánásmód elvét. A gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységgel segíteni kívánja a gyermek minél egészségesebb, harmonikusabb fejlődését. Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal növeli kitartását. Gazdagítja a kulcsingereket a gyermek érési fokának megfelelően. Megismerteti a gyermeket a természetes környezet csodáival. Megalapozza a gyermek környezettudatos viselkedését. Változatos helyeket biztosít a gyermek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg. Tevékenységei az esélyegyenlőség elvének érvényestését szolgálják. Fejleszti saját nevelési, módszertani kultúráját. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a csoport körében A 3 évet betöltött gyermekek létszámának, kilétének felkutatása minden évben, segítséget kérve a védőnőtől, jegyzőtől, gyámügyi előadótól. Vannak olyan gyerekek, akiknek életmódjuk, lakhatási helyzetük nagyon rossz, silány. Nincs vezetékes víz, villany, nincs lehetőség a megfelelő tisztálkodásra. Gyakoriak a betegségek is. Az ilyen helyzetből érkező gyermekek mellé olyan felnőtt biztosítása, aki az óvodába érkezés után segítsen a gyermeket minden reggel megmosdatni, ha kell megfürdetni, tiszta ruhába öltöztetni (ami az óvoda tulajdona és hazamenetel előtt átöltözik), segítene neki megtanulni a wc-t használni, fésülködni. Pedagógiai munka kiemelt területei Óvodába lépés előtt családlátogatás Óvodába lépést követően állapotfelmérés - anamnézis kitöltése 73

Érzelmi nevelés, szocializáció - az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése lépcsőzetes formában, - bizalom, elfogadás, együttműködés biztosítása, Anyanyelvi nevelés - szókincs, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, - beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése, - logopédus szakember bevonása a fejlesztésbe. Egészséges életmódra nevelés - alapvető egészségügyi szokások megtanítása: tisztálkodás, fésülködés, wc használat, szappan használata stb. - egészségtudat kialakítása, táplálkozás: evőeszközök megismertetése, azok helyes használata, az ételek megismertetése, elfogadása, A multikulturális nevelés alapjai - minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek fejlesztéséhez, - az óvodapedagógus tudja maradéktalanul betölteni nevelői hivatását, aki maga is átérzi, hogy multikulturális társadalom tagja, és ennek a társadalomnak az értékközvetítője - az óvodapedagógusok minden egyes gyermeket hatékonyan segítsenek hozzá a kompetenciatartalmakhoz. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása - a projekt módszer bevezetése a nevelésbe, - egyéni haladást segítő differenciált tevékenységek tervezés, - a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek alkalmazása, - a szülőkkel való partneri együttműködés módszereinek hasznosítása. A gyermekek fejlődésének nyomon követése - óvodába kerülését követően az egyéni fejlődési napló vezetése, - 5 éves kortól a rövid DIFER mérésnek alkalmazása - egészségügyi, szűrővizsgálaton való részvételük a védőnő segítségével,

9.1.2

Óvoda – iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok felismerése, jelzése, szakember bevonása a fejlesztésbe). Mérések, fejlesztések. Az általános iskolával közös óvoda – iskola átmenetet segítő program kidolgozása, alkalmazása: hospitálások, esetmegbeszélések, közös programok. A gyermekek fejlődésének nyomon követése az iskolai első évében.

74

9.1.3

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása, szülős beszoktatással. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről: az egyéni fejlődési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermek alkotásainak megmutatása, elemzése. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése. Szülői közösség kialakítása, bevonásuk az óvodai életbe.

9.1.4

Intézményi önértékelés, eredményesség

Eredményességet csak akkor érhetünk el, amennyiben: növekszik a beovodázási arány, csökkennek az igazolatlan hiányzások, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, a gyermek a megfelelő időben kezdi el az iskolát, a gyermek eléri az iskolaérettséghez megfelelő szintet.

75

Óvodánk gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége

9.1.5

Óvodapedagógusok úgy szervezzük az óvodai környezetet –személyi, tárgyi feltételrendszert – hogy az, hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Nevelő-fejlesztő munkánk során vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítsük tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Ha migráns gyermek is jár óvodánkba, nevelése során biztosítsuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Célunk: A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesülése. A hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Hátrányos helyzetű az: akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, alkalmi munka bevétele. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban többen élnek együtt. Egészségtelen lakhatási viszonyok. A szülők alacsony iskolai végzettsége. Deviáns környezet szocializációs ártalmai – alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély. Család hiánya – állami gondozásba vett, onnan kikerült gyermek, egyszülős család, elvált szülők. Beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátását biztosítani.

76

Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek: Fizikai bántalmazás A gyermek szexuális zaklatása Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok Az óvoda vezetője köteles: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége estén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb, más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Helyzetelemzés gyermekvédelmi szempontjai: Nevelési év Veszélyeztetett gyermekek száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma Speciális nevelési igényű gyermek száma Etnikai kisebbséghez tartozók száma

Feladataink: Az óvodapedagógus feladatai Az óvodába járó gyereke szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése. Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Szükség szerint környezettanulmány végzése a gyermekjóléti szolgálattal együtt. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzés a gyermekvédelmi felelősnek.

77

A gyermekvédelmi felelős feladatai: Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele. Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, felterjesztés segélyre. Nyilvántartás vezetése. Beszámoló készítése évente. Az óvodavezető feladata: A gyermekvédelmi tevékenységekhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten. Bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. Étkezési kedvezmények a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően. Ezek dokumentálása – élelmezésvezető feladata. Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása. A hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről. Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása. A szülők által ajándékozásra behozott gyerek ruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak Óvodán belüli tevékenységek, amelyekkel a fenti feladatok megvalósíthatók: Családlátogatás. Logopédiai ellátás. Közös kirándulás évente. Egyénre szabott tervek készítése a fejlesztéshez, nyomon követés. A szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában. Nyílt napok. Közérdekű információk, telefonszámok.

78

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi partner társszervekkel:

Partnereink

Képviselője

Gyermekjóléti Szolgálat

Aktuális felelős

Védőnő

Polgármestei Hivatal GYIV megbízottja Jegyző

Aktuális védőnő

Aktuális munkatárs -személyes találkozás Aktuális jegyző

Kapcsolattartás módja

Időkeretei

- jelzőlap -esetmegbeszélés -személyes találkozás

Szükség szerint

-esetmegbeszélés -egészségügyi vizsgálat

Szükség szerint

-esetmegbeszélés

-esetmegbeszélés -személyes találkozás

Év eleji megbeszélés Szükség szerint Szükség szerint

Sikerkritérium: Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek száma. Minden rászoruló időben megkapja a segítséget. A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal. Anyagi okok miatt egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából. A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

79

9.1.6

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Az óvoda alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglakozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elésegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Alapelvünk: A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Gyermekközösségben csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. Az óvónőnek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni. A fejlesztés legfontosabb területei A kognitív funkciók fejlesztése. Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése. Manuális készség, finommotorika fejlesztése. Beszédszervek ügyesítése. Beszédmegértés fejlesztése. Az aktív és passzív szókincs bővítése. 80

Minimális kontaktus, kooperációs készség fejlesztése. Játéktevékenység alakítása. Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Az integrált nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben – tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek. A terhelhetőségnél vegye figyelembe az óvónő a sérülés jellegét, súlyosságát, mértékét, adott fizikai állapotát. Gondozza a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.

Törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a csoport dajkájával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség érdekében együttműködés a szaksegítővel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus – fejlesztési terv kidolgozása, félévenként értékelése. Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálattól. Tárgyi feltételek biztosítása.

81

Sikerkritérium A sajátos nevelési igényű gyermek is szívesen járjon óvodába. A közösségen belül megtalálják helyüket, a társak elfogadják, Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon. A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható fejlődés.

„ Egyetemen előadni mesterség, középiskolában tanítani feladat, de elemiben és óvodában dolgozni művészet” / Foertsen /

10

Óvodánk kapcsolat rendszere

10.1

Óvoda

- család

A családi nevelés az első hatásrendszer, amely a gyermek személyiség fejlődése szempontjából jelentőséggel bír. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban szükségleteit, igényeit. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodai nevelés csak a családdal együttműködve érheti el azokat a céljait, amelyeket a HOP is megfogalmaz, ezért a szülőket nevelő partnernek tekintjük. Mi pedagógusok szaktudásunkkal, korosztályi tapasztalataink alapján folytatjuk, kiegészítjük, esetenként korrigáljuk az otthon elkezdett nevelési folyamatot. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülővel, hiteles tájékoztatást, előre mutató segítséget igyekszünk nyújtani. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben példamutatóak legyünk. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei. A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelveink, céljaink, feladataink egységes értelmezése és megvalósítása. Kölcsönös bizalom, nyitottság, segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt pozitív hatás erősítése. Szoros együttműködés a családdalAz óvodában és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. A szülők és az óvodai dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. A közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. Óvodánk a gyermek és a HOP érdekében kezdeményező, elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja.

82

Feladataink. -

A gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása a HOP alapján. A szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás megvalósítása.

Az együttműködés formái. Óvodánk és a család kapcsolatait erősíti, ha minél több módot találunk arra, hogy a szülők és mi óvónők változatos módon találkozzunk egymással, előítéletek nélkül, őszinte szándékkal. Kapcsolatfelvétel a gyermek óvodába lépése előtt. -

A nyári hónapokban betekintést adunk a leendő óvodásoknak és szüleiknek az óvodával és az itt dolgozó felnőttekkel való ismerkedésre (befogadás, beszoktatás, beilleszkedés). Szülői fórum (augusztus) a leendő óvodások szülei számára: az óvoda bemutatása, a HOP fő vonalának megismertetése, hasznos gyakorlati tudnivalók megbeszélése. A HOP elvárásainak közvetítése a szülő felé (tájékoztató szórólapok).

Kapcsolattartás módjai az óvodában. Formális Informális Családlátogatás Napi beszélgetések Megbeszélések Falitáblán közérdekű hírek elhelyezése. Fogadó óra A szülők pedagógiai és játékkultúrájának fejlesztése (újságcikkek, könyv – játékajánlások, és óvodapedagógusi példa ). Nyílt napok Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával (logopédus, védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, orvos). SZMK „vélemény láda” Szülői kérdőívek Közös ünneplések Szabadidős programok

83

Az együttműködés tartalmi formái. Kapcsolattartási lehetőség Cél

Munkaforma

Beiratkozás:

- ismerkedés az óvodával

egyéni beszélgetés

Beszoktatás

- ismerkedés az óvodai élettel

egyéni beszélgetés

Családlátogatás:

- a gyermek életkörülményeinek megismerése, - az óvodai programmal való ismerkedés - játszás a gyermekkel otthonában - szülőtől való fájdalom mentes elválás elősegítése - ismerkedés az óvoda szokás és szabályrendszerével - közös játék

egyéni beszélgetés

Szülői fórum:

- az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, - a csoportokba járó gyerekek fejlődésének megbeszélése, értékelése, kérésre írásos értékelés a gyermek iskolakezdés előtti állapotáról, - jellemző problémára, konkrét kérdések megválaszolására szakember meghívása, - a szülők pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése: óvodapedagógusi példa

- szülőértekezlet -csoport – szülőértekezlet - előadás - játékdélután a szülőkkel

SZMK

- szülői feladatok koordinálása - szülők érdekképviselete - óvodai ill. szülői kezdeményezések megbeszélése, megvalósítása

- farsang megszervezése: a vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása - megbeszélés

Nyílt napok:

- a vidám hangulatú együttlét- - Farsangi előkészületek tel a kapcsolatok formálása, hagyomány ápolására nevelés - közlekedési ismeretek, taKözlekedési nap: pasztalatok gyűjtése - a gyalogos közlekedés gyakorlása a faluban, városban

Óvodakezdés:

közös tevékenység gyermekkel

a

84

- utazás Egerbe a vasútállomásra, séta a faluban - óvoda – család kapcsolatának érzelmi síkra terelése, az ünnep hangulati előkészítése

Óvodai rendezvények: Mikulásvárás: Karácsony Március 15:

- az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával iskola – óvoda kapcsolat mélyítése - az ünnep érzelmi síkon való megközelítése - kapcsolat a közművelődési szervekkel

Karácsonyi közös készülődés

- szervezés, közös ünneplés

- közös ünneplés műsorral az óvodában - nagycsoportosakkal fellépés a kultúrházban

Anyák napja:

- meghitt közös együttléttel a családi kapcsolatok mélyítése

közös ünneplés, köszöntés

Évzáró:

- a nagycsoportosok máltó búcsúztatása társaiktól, a ballagók búcsúzása az óvodától - ráhangolás az iskolára, óvoda – iskola átmenet elősegítése

közös ünneplés műsorral

Családi kirándulás:

- szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés - közös élménnyel, közös beszélgetéssel az óvodai kötődés, szülő – gyermek – pedagógus közti kapcsolat erősítése

kirándulás, túra közösen a szülőkkel

Az együttműködés felelőseinek megválasztása, rögzítése a mindenkori éves munkatervben található.

85

10.2 Óvoda - iskola Kapcsolatunkban arra törekszünk, hogy kölcsönösen megismerjük egymás nevelési céljait. Tudatni szeretnénk azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük, fejlesztjük, hogy együttműködők, kapcsolatteremtők, önállóak, környezetükben jól eligazodóak, az iskolai tanulmányoknak megkezdésére képesek legyenek, melyhez az iskolai beilleszkedést közvetetten segítjük. Szeretnénk az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tenni. Ennek érdekében rendszeres, hagyomány teremtő kapcsolatot fenntartani: Együttműködünk az óvodából iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Konzultálunk az óvodai kompetencia alapú nevelésről. Visszacsatolást teszünk a partneri elégedettség mérés eredményeiről. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kimenő gyermek aktuális fejlettségi szintjéről a szülőnek írásos értékelést készítünk, ha kéri. Konzultálunk az óvodából iskolába menő gyermekek átmeneti állapotának jellemzőiről. Az együttműködés formái: Érdeklődés egymás munkája, problémája, eredményei iránt Kölcsönös látogatás, tapasztalat gyűjtése: az első osztályosokat a tanév elején mi óvónők meglátogatjuk az iskolában az első osztályos nevelők pedig, a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában. Szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsós tanítókkal, olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentesebb megvalósulását. A leendő elsőosztályos nevelők részvétele olyan szülőértekezleten, ahol tájékoztatják az óvodás szülőket az iskolába lépés teendőiről, és saját pedagógiai elképzeléseikről. Óvodások látogatása az iskolába: ismerkednek a tanítóval, az iskolai környezettel Közös rendezvények szervezése: közösen részt venni bábelőadáson, játékos sportvetélkedőn.

86

Az iskolával kölcsönös megállapodási szerződést készítettünk, melyben a fent felsoroltakat időrendi sorrendben megfogalmaztuk. Mellékletben megtalálható.

10.3

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató jellegű. Formái: kölcsönös tájékoztatás, beszélgetések Óvoda vezető beszámolója Részvétel az óvodát érintő képviselő testületi ülésen Közművelődési intézményekkel Hagyomány teremtő kapcsolatra törekszünk. Formái: Könyvtár látogatása. Gyermek műsorokon részvétel. Hely biztosítása óvodai rendezvények lebonyolítására. Ünnepségen nagycsoportosok színvonalas szereplése. Egészségügyi szervekkel Védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat. Formái: alkalmanként eset megbeszélések Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek Iskola alkalmassági vizsgálat

87

Szakmai szervezetekkel Megyei Pedagógiai Intézet, Képző intézetek Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, és a programunk által megkívánt fejlesztési lehetőségeknek megfelelően, érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon. Igénybe vesszük segítségüket szakmai tevékenységünk fejlesztése érdekében. Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság: magatartásbeli problémák, iskolaérettségi vizsgálatok, segítségnyújtás egy-egy gyermek nevelési, fejlesztési feladataiban. Kisebbségi Önkormányzatokkal Szociális hátterük, problémáik megismerése a gyermekek beilleszkedése, fejlesztése érdekében, információ csere biztosítása konzultációkkal. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel

88

11

Gyermekek fejlődésének nyomon követése

A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással elkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti szülői megbeszélésen a szülő által kitöltött kérdőív (ahogy a szülő bemutatja gyermekét) áttanulmányozása. A gyermek fejlődését a „Fejlődési napló”-jában rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinkről feljegyzéseket készítünk dátummal. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, ezt a dokumentumot is ide helyezzük. A Fejlődési napló tartalmazza: Felvételi adatok Családlátogatások Testi fejlődés Szakvélemények, észrevételek Az óvoda szolgáltatásaiban való részvétel A gyermek hiányzásának nyomon követése Egyéni képességfejlesztés mutatói Szülői tájékoztatás Egyéb feljegyzések Az óvodába járó minden kisgyermeket, 3-tól 6-7 éves korig, az „Egyéni képességfejlesztés mutatói” alapján megfigyeljük, értékeljük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek közül a nagycsoportosakat októberben és márciusban nézzük a rövid „DIFER” módszerrel. Tájékoztatjuk a szülőket megfigyeléseink, tapasztalataink eredményéről, jó szándékú tanáccsal látjuk el gyermeke otthoni fejlesztési lehetőségeiről, esetleges szakember által elvégzendő vizsgálatról, melyhez beleegyezését kérjük, és aláírásával igazoltatjuk a vizsgálati kérelmet. A feltáráshoz kérjük a Pétervásárán működő Nevelési Tanácsadó segítségét. Az óvodai környezetben feltárják a fejlesztendő területeket, és az óvónővel való megbeszélés, és az írásos szakvélemény után elkészítjük a gyermekre szabott fejlesztési tervet, ami alapján igyekszünk minél több lemaradást pótolni a gyermek fejlődési tempójának megfelelően. További vizsgálatra is küldhetik a gyermeket a tanácsadóból. A helyi óvodai pedagógiai program megvalósítását segítő alapszolgáltatások A gyermekek logopédiai ellátása Részképesség lemaradásának korrekciója fejlesztőpedagógusi segítséggel.

89

Legitimációs záradék A bükkszenterzsébeti óvoda programjának felülvizsgálata során tett, módosított változatát a mellékletben szereplő jegyzőkönyv és véleményezés alapján, az intézmény nevelőtestülete és a szülők közössége elfogadta. A helyi pedagógiai program 2013. 09. 01-től lép életbe. A program áttekintése nevelési évenként megtörténik az intézmény nevelőtestülete részéről.

Véleményét nyilvánította: Bükkszenterzsébeti Napköziotthonos Óvoda Szülői közössége Dátum:

…………………………………..

Elfogadta: Bükkszenterzsébeti Napköziotthonos Óvoda Nevelőtestülete Dátum: …………………………………………….

………………………………………

……………………………………………

………………………………………

90

Érvényességi rendelkezések

A helyi nevelési programunk érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től

2017. augusztus 31.-ig.

A helyi nevelési programunk módosításának lehetséges indokai: Bővítés, leépítés. Szervezeti átalakítás. Ha a nevelő testület más program bevezetéséről dönt. Ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol. Törvényi változások indokolttá teszik.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének. Írásbeli előterjesztés a nevelő testületnek. A nevelő testület elé terjesztése szóban, vélemény kérése, döntés a módosítás elfogadásáról

91

Felhasznált szakirodalom. 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az óvodai nevelés országos alapprogramja. SEMIC INTERPRINT Kft. 1996. Mérei Ferenc – V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bpest- Gondolat Kiadó 1978. Kovács Ggyörgy – Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen, 1995. Dr Buda Béla: a személyiség fejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti Tankönyvkiadó, B.pest. B. Ménes Vera: az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó B.pest 1982. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, Önmeghatározás, Döntés OKKER, Bp. 1997. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSz-M Ped.Int. 1997. Óvodavezetők kézikönyve I – V. 1994 – 1997. Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban LITOGRÁPH Kft. Az óvodai nevelés programja 1989. Nagy Jenőné: Óvodai program készítés – de hogyan? NAT- TAN sorozat Bp. OKI 1996. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex - typó Bp. 1992. Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Klompex prevenciós óvodai program B.p. 1996. Négyszínvirág A Vésztői Napköziotthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja, Vésztő, Napköziotthonos Óvoda 1998. Az óvodáskor fejlesztő játékai Óvodapedagógusok, szülők, főiskolai hallgatók kézikönyve OKKER Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregirics Anna: Szabadon, játékosan, örömmel. Komplex foglalkoztatás kézikönyve SZORT BT. 1998. B.pest. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár Mályva Program és Gyakorlat Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1998. Tóth János: A mozgásszervek védelme gyermekkorban Békéscsaba, 1996. Dr. Tóthszőlőssyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában B.p. FER- CO KFT. És a Váci Ofszet Kft. 1994. Fővárosi Pedagógiai Intézet: Tér – és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok óvodás - és kisiskoláskorú gyermekek részére Szentgyörgyi Zoltán gyakorlat gyűjteménye 1994. Villányi Györgyné: Játék a matematika? Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak Tárogató Kiadó B.p. 1993. Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel. OKKER Kiadó B.pest Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITION MUSICA B.pest, 1974. Falvay Károly: Ritmikus mozgás- énekes játék Országos Ped. Int. Iskola fejlesztési Központja és a szerző közös kiadása. 1994. Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok Tankönyvkiadó B.pest Sugárné Kádár Júlia – Gerő Zsuzsa – Jarovinszkij Alexander – Reök György – S.Meggyes Klára: Beszéd és kommunikáció az óvodás és kisiskolás korban. Akadémiai Kiadó Bp. 1985. Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER aki óvodás Bpest, 1997. LITOGRAPH kft. Szemán Józsefné dr. : ÚTMUTATÓ a hátrányos helyzetű cigánygyermekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény, 1996. Laminé Antal Éva – Petránné Képes Gizella: EFQM Kiválóság modellre épülő Mérés, értékelés 92

az óvodában

Eger

2001.

Horváth Judit – Horváthné Csapucha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni Tájékozódó vizsgálat a nagycsoportos óvodások képesség- és készségszintjéről Budapest 2002. Óvodai Kompetencia alapú programcsomag rendszere /EDUCATIO, Suli Nova/

Irodalmi jegyzékek Pereszlényi Éva – Porkolábné dr. Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció Bp. 1996. 19. oldal Komplex prevenciós óvodai program /Kudarc nélkül az iskolában / Bp. 1997. 156. oldaltól, 164. oldalig Komplex prevenciós óvodai program /Kudarc nélkül az iskolában / Bp. 1997. 438. oldal Dr. Tóthszőlőssyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 1994. 16. oldal Komplex prevenciós óvodai program / Kudarc nélkül az iskolában / Bp. 1997. 205. oldal Mályva Program és Gyakorlat: Mályva alkotóközösség VOLÁN HUMÁN Oktatási és Szolgáltató Rt. 1998. 62-63. Oldal

93