Bevezetés a nyelvtudományba 10. A változó nyelv – A nyelvtörténet Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szinkrónia (leíró vizsgálat) egy adott idıbeli metszet nyelvi rendszerének leírása – egyidejőség minden nyelvváltozatot érinthet bármelyik korra vonatkozhat Diakrónia (történeti vizsgálat) a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata legalább két szinkrón metszet barát: „korábban” csak fınév A barátom jól tud angolul. ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : ’vmit kímélı; vminek kedvezı’ környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarát stb.
„korábban” csak ez (?) 1990-es évek közepétıl „korábban” „ma
Ezeket a könyveket nem lehet kikölcsönözni. (*?) Ezek a könyvek nem kikölcsönözhetıek.
A vállalat, amely rádiókat gyárt. (*?) A vállalat, aki rádiókat gyárt.
mindkettı használatban van: (stilisztikai) változatok 1980-as évek vége: ’rádióhullámokkal mőködı hordozható kisebb telefon’ ismeretlen fogalom – hiányzó szó ma: mobiltelefon, mobil, telkó, teló, telcsi
A változás észlelése:
két eltérı idıbeli állapot megfigyelése (diakrónia) szinkrón változatok megfigyelése
Szinkrónia = statikusság? Diakrónia = változás? HB. (12. sz. vége): ház már ilyen mai hangalakban (noha haz-nak írva!) kétségtelenül van idıbeli különbség (diakrónia) ↔ nincs változás -barát, mobil, aki stb.: nincs (jelentıs) diakrónia ↔ vannak változatok Vagyis: a változás feltételezi a diakróniát, de a diakrónia nem feltétlenül tartalmazza a változást.
A változás alapfeltételei: • mőködı kommunikációs rendszer (holt nyelvek – ógörög, latin, gót, óporosz – nem változnak) • tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek • beszélt nyelv A nyelvtörténet alapkérdései: A) Mi változik? B) Hogyan változik? C) Miért változik?
Halotti Beszéd (HB.), 12. sz. vége/1195. k. Olvasat és értelmezések: Benkı Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvő szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980.
•
•
Sermo ſup ſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv uimadſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kirl. Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K.
Mi változik? Hangok zum pur chomuv ge
[szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem] [pur] > [por] [χomuβ] > [hamú] > [hamu] [dzse] > [de]
[χ] = veláris zöngétlen spiráns [β] = bilabiális zöngés spiráns
Cser András nyomán
hangrendszer
hasadás A A B
fúzió A
eltolódás
la. k + palat. mgh. > ol. č: centum > cento la. k + vel. mgh. > ol. k: corpus > corpo
kl. la. V: > V zárt szt. āc.tio > ăc.tio kfn. V > V: nyílt szt. să.gen ’mond’ > sā.gen
B
A>B
B
hangkörnyezet
környezettıl függı
környezettıl független
m. lj (= ly) > j (l) gólya = gója (góla) lyuk = juk (luk) mély = méj (mél)
középa. ē > úja. ī he kfn. ī > újfn. ei mīn ‘enyém’ > mein (tkp. [ai])
Nyelvtani szerkezet (miloſtben) terumteve [terümteβé] ’teremté’ engede (urdung intetvinec) [engedé] ’engede’ odutta vola (paradisumot) [oduttá βolá] ’adta vala’
ma: -t idıjeles múlt
(yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] ’eendel’ gimilſtwl [dzsimilcstől] (partitivus) bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) ’bocsássa’
ma: eszel v. enni fogsz ma: gyümölcsbıl ma: bocsássa meg
Grammatikalizálódás (munhi) uruzagbele [uruszág belé] timnucebelevl [timnücé belıl] miloſtben ’malasztban’
ma: országba ma: tömlöcébıl
fog ’megragad; elkezd’ (halat fog; nekifog vminek) > fogja sütni a kenyeret ang. will ’akar’ > he will come here ’ide fog jönni’ holland zullen [zölƽn] ’szükséges vmit megtenni’ > wij zullen komen [vej zölƽn ko:mƽn] ’jönni fogunk’
Újraelemzés 1562 jobanya (jobb anya ’nagyanya’) > banya ’nagyanya’ > ’öregasszony’ 1395 k. vakondok (< vak) > 1676 vakond 1577 k. zacskó > 1838 acskó 1121 zászló > 1784 ászló (a zapa, a zanya; az ebra) szá-m szá-d szá-a → szá-j-a → száj-a
szá-nk szá-tok száj-uk ←szá-uk
száj-a, száj-uk → száj: új szótári alak (Birk-kódex, 1474: Ne rösteljetek azon szából orvosságot mondani, kibıl sebek löttenek.)
Szókészlet HB. isá ’íme; bizony’, hëon ’csupán’, intet ’csábítás’, jorgat ’irgalmaz’ feze [fésze?, fésszé] ’zsákmány’ ?, ildet ’üldözés’, önöttei ’kiválasztottai’, jochtat ’illeszt’, bírságnap ’a végítélet napja’ – kihalt, elavult szavak a korszak magyar nyelvébıl hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament, rádió, egyetem, vasút stb.
Jelentés odutta vola neki paradiſumut hazoa – ház ’lakóhely’ < fgr. *kota ’sátor; kunyhó’ – 1193 ’épület’, 1416 u. ’szoba; helyiség’ (ma is nyelvjárási); 1416 u. ’család; nemzetség’; 1587 ’háztartás’; 1694 ’dinasztia’; 1792 ’cég; kereskedıház’; 1869 ’képviselıház’ Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize – víz ’lé’ < fgr *βete ’víz’ – 1214 ’folyóvíz, állóvíz’; 13. sz. közepe ’H2O’; 1533 ’testnedv’ eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele – munkás ’kínnal teli’ < óe. szláv mǫka [munka] ’kín, gyötrelem’ – 1138 ’kín, szenvedés, gyötrelem’; 1372 u. ’munka mint tevékenység’; 1519 ’munka eredménye’ iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut – múl(ik) ’elkerül’ < fgr- *mulǬ- ’elmegy; eltelik’ – 1372 u. ’eltelik (idı)’; 1372 u. ’megszőnik’; 1519 ’egy bizonyos életkort elért’; 1598 ’vkitıl függ vmi’
Vagyis: változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) – a nyelv részrendszerei ***** Hogyan változik a nyelv? pur > por χomuβ > hamu timnüc > tömlöc
többféle nyíltabbá válás (magánhangzók)
miloszt > malaszt achsin > asszony TA. bolatín > Balaton hangrendi kiegyenlítıdés (magánhangzó-harmónia) mega > megye (TA. = Tihanyi Alapítólevél, 1055)
ge [dzse] > de gimilc [dzsimilcs] > gyümölcs vogmuc [vadzsmuk] > vagyunk
dezaffrikálódás (mássalhangzók)
Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerően és rendszerszerően. Nem azonos idıben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.
Hogyan tudjuk mindezt valószínősíteni, ill. bizonyítani? A) Írásos emlékek (Konstantinos, 950 k.; TA. 1055; DömAd. 1138; HB. 12. sz. vége; ÓMS. 13. sz. közepe; Váradi Regestrum 1208–1235 stb.) B) Történeti-összehasonlító nyelvtudomány (nyelvhasonlítás) 1. rokon(nak vélt) nyelvek szavainak egybevetése fonémák és szójelentések szabályszerő egyezéseinek és eltéréseinek rendszeres, módszeres, elızetes célkitőzés nélküli vizsgálata finn kala vogul kōl magy. hal
’hal’
finn kuu cseremisz koja magyar háj
tendencia: fgr. *k+veláris mgh. > magyar h-
’zsiradék’
2. magyar és idegen nyelvek szavainak egybevetése szláv brāt > magyar barát klas > kalász stol > asztal dvor > udvar latin skola > iskola globus > golyóbis (késıbb glóbusz is!) gradus > grádics ’fok; lépcsı(fok)’ olasz stallo > istálló tendencia: idegen szavakban található mássalhangzó-torlódások feloldása
Az analógia mint hatóerı 1. külsı analógia toldoz-foltoz > toldoz-foldoz örökön-örökké > örökkön-örökké
d:t>d:d intervokális nyúlás
2. népetimológia (hangsor-értelmesítés) mérföld, mértföld, menıföld: *mél < kfn. mīle (1372 u. mely feldett ‘mérföldet’) hóhányó ’szélhámos; csibész’: < cig. chochano, chocheno ’csaló’ nyj. keménymag ’köménymag’ péterolaj ’petróleum’
3. grammatikai analógia ısm. szaβ > óm. szau > mai m. szó szav szava szavai szavak szavat
köv köve kövei kövek követ
rendhagyó (tıváltó) szavak kevés nem átlátszó szerkezet ma: szó ~ szó-t (és: (kötı)szó-k)
de!
bogyó bogyója bogyói bogyók bogyót
hajó hajója hajói hajók követ
„szabályos” (nem változó) szavak sok átlátszó szerkezet
4. analógiás újítás (szóalkotásban) hamburger ’egy fajta szendvics’, tkp. ’hamburgi’ < Hamburg-Amerika-Line ↓ ang. ’sonka’ (népetimológia!) cheesburger > m. sajtburger fishburger ? > m. halburger → pusztaburger chickenburger > m. csirkeburger
Vagyis: egyedi újítás → részrendszerek változása → az egész rendszer változása (elvi lehetıség) Befolyásoló tényezık: – területi változatok – nyelvi elkülönülés – egymást keresztezı újítások – analógia – nyelvek kölcsönhatása
Miért változik a nyelv? • mert az állandóan változó társadalommal és beszélıkkel él szorosan együtt • mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás „közmegegyezéssel” • mert egy adott idıben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás • mert képes befogadni az egyszerősítési törekvéseket • mert kommunikatív (és a valóságot tükrözı) funkcióját csak így tudja ellátni • mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) – beszélıi szándék, beszédhelyzet, beszédpartner
Az egymást követı generációk miért értik meg az elıdök nyelvét? • a változások során a részrendszerek nem esnek szét – átrendezıdés optimumra törekvés (a legkedvezıbb állapot elérése a cél) • lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)
Ajánlott irodalom: Benkı Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Bynon, Theodora: Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Bp., 1997. Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, Piliscsaba, 2000. Kiss Jenı–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Bp., 2003.
