Beszámoló a 2014. évi gyermek háziorvosi tevékenységről I. sz. gyermekorvosi körzet A gyermekgyógyászat nemcsak egyszerűen a „nagyon fiatalok és a nagyon kicsik” orvoslása. A gyermek ellátása speciális ismereteket, etikát, empatikus hozzáállást feltételez, és az orvosi alaptudományok (anatómia, élettan, patológia) sajátos alkalmazását igényli. A gyermekgyógyászatban olyan betegségcsoportok kerülnek előtérbe, mint a genetikai megbetegedések, fejlődési rendellenességek, anyagcserezavarok, vakcináció. Klinikai tevékenységében a házi gyermekorvos a gyermekgyógyászati ismeretanyagot az alapellátás módszertanával kombinálja. A házi gyermekorvoslás vertikálisan a gyermekellátó intézményrendszerekhez, horizontálisan az alapellátáshoz tartozik. E kettős kötődésből adódó sajátosságok tág lehetőségeket, de nehézségeket is jelentenek. A házi gyermekorvos az egységes gyermekellátó rendszer „alapja”-ként látja el gyermekorvosi feladatát. Az alapellátás részeként tevékenysége kiterjed a közösségi orvoslásra, a népegészségügyi teendőkre, valamint társadalmi, szociális kapcsolatrendszerre és a családokhoz való kötődése többlet-lehetőséget és -feladatot is jelent. A gyermekellátás az egészségügyi ellátás önálló alrendszerét alkotja. A kettős kötődés mellett is egyértelmű, hogy a házi gyermekorvosok szakmai szempontból a gyermekellátás többi szereplőjével (szakellátás, fekvőbeteg intézeti ellátás) egységben, harmonikus munkakapcsolatban működhetnek eredményesen. A házi gyermekorvos fő feladatai, az egyén egészséges felnőtté válásának elősegítése: megelőző, gyógyító, gondozó, kommunikációs és menedzser tevékenység révén, ami magában foglalja a koncepciótól a növekedés befejezéséig terjedő periódust.
A sokrétű feladatatok teljesítésének feltételei Személyi feltételek gyermekgyógyász szakorvosi képzettség, a gyermek alapellátásra szakmailag felkészült, motivált, megfelelő attitűddel rendelkező team (orvos, védőnő, ápolónő/asszisztens) folyamatos továbbképzéssel, fenntartott elméleti és gyakorlati tudás kommunikációs készség Tárgyi feltételek anyagi fedezet hatékony praxis menedzsment minimum feltételek biztosítása Együttműködési készség szoros munkakapcsolat a járó- és fekvőbeteg ellátó rendszerrel valamint a felnőtt alapellátással
A megelőző és gondozási feladatokat a IV pontban a Prevenció cím alatt fejtem ki.
A házi gyermekorvos gyógyító munkája magában foglalja a következő feladatokat:
Sürgősségi betegek első ellátása, szükség esetén további kezelés céljából intézetbe utalása. A megbetegedések ellátása az érvényben lévő szakmai ajánlásoknak, ezek hiányában a szakma szabályainak megfelelően, az ellátási folyamat irányítása Akut, szövődménymentes betegségek önálló definitív ellátása biztos diagnózis esetén. Krónikus betegek interkurrens betegségeinek kezelése Szakkonzílium igénybevétele Tisztázatlan diagnózis, terápiára nem gyógyuló, szövődményes, vagy intézeti ellátást igénylő betegségben szenvedők fekvő beteg intézetbe utalása kivizsgálás és/vagy kezelés céljából. A házi gyermekorvosi szolgálat tevékenységét a rendelőjében végzi, szakmailag indokolt esetben az ellátás a beteg otthonában illetve tartózkodási helyén történhet Fontos a család és a környezet bevonása a gyógyító folyamatba Szoros kapcsolattartás a szakellátással és fekvőbeteg intézettel, a továbbküldött beteg sorsának nyomon követése Allapellátási menedzsment: - az első kontaktus kezelése - a problémák szelektálása - felelősség a teljes egészségért - együttműködés koordinálása más alapellátókkal és specialistákkal - a szakmai lehetőségek hatékony kihasználása - a megfelelő szolgáltatások elérhetőségének biztosítása - a beteg szószólójának szerepköre - holisztikus szemlélet bio-pszicho-szociális modell alkalmazása, mely figyelembe veszi a kulturális, a lelki és gazdasági dimenziókat
II. Az ellátottak tárgyévi alakulása
Kijelentkezett páciensek száma Bejelentkezett páciensek száma
2014 435 171
Betegforgalom / fő Összes ellátás Összes rendelői Összes otthoni Beteghívás Újszülött látogatás Tanácsadás
2014. 8707 8286 365 178 56 778
III. Egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogszabályi, adminisztratív környezete
Az adminisztratív környezet magában foglalja a beteg kartonja vezetését, megőrzését, továbbküldését, az ellátás befejezése után. A beteg törzskartonja papír alapon és elektronikusan is vezetve van. A papír alap tartalmazza a beteg azonosító adatait, születéséről szóló adatokat, információkat, szűrővizsgálatok időpontjait, eredményeit, védőnői bejegyzéseket a gyermek otthoni látogatásairól, a tanácsadás keretén belül beadott védőoltások nevét, gyártási számát, felirt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, gyermek státuszvizsgálata eredményeit, fejlődése követését, vizsgálatkérő lapok kiadását. Papír alapon tárolásra kerülnek a szakorvosi javaslatok és kórházi zárójelentések eredeti vagy másolt példányai, és eredeti példányai a szakorvosi gyógyszer javaslatoknak, melyek engedélyével a krónikus beteg számra kiemelt jogcímen írhatóak a javasolt gyógyszerek. Az „elektronikus törzskarton” tartalmazza a följebb felsorolt adatokat, információkat és ezen felül a beteg egyes megjelenési lapjait (megjelenésenek/otthoni ellátásának okát, szubjektív panaszait, státusz vizsgálat rögzítését, diagnózisát, felirt gyógyszereket), szükség esetén a gondozásba vétel indokát, időpontját, szakvéleményt, továbbá a szülő/gondozó táppénzre vételét, ha azt a gyermek állapota indokolja, szakorvosi vélemény, javaslat rögzítését, kórházi zárójelentések tartalmának rövid összefoglalóját. Kijelentkezés/átjelentkezés esetén a papír alapú törzskartont kiegészíti a kinyomtatott „elektronikus karton”, mindkettőt személyesen (helyben) vagy postai úton továbbítom a nyilatkozó kolléga felé, aki vállalja a betegem további ellátását. Az egészségügyi ellátásról szóló jelentések képezik az adminisztratív környezet másik pontját. Jelentési kötelezettséggel rendelkezem a KSH, ÁNTSZ, Regionális Egészségbiztosítási Pénztár felé. A KSH felé jelentem a hivatal által küldött íven a kért praxis adatokat.
ÁNTSZ felé jelentési kötelezettséggel rendelkezem a diagnosztizált és jelentési kötelesség alá tartozó fertőző betegségekről, beadott kötelező és nem kötelező védőoltásokról, ezeknek észlelt mellékhatásairól. A regionális egészségügyi pénztár felé táppénz jelentést készítek hetente, változás jelentést havonta, u.n. háziorvosi tételes betegforgalmi jelentést havonta, mely tartalmazza a tárgyhónapban történt összes orvos-beteg találkozást, szűrési tevékenység és gondozás TAJ szám alapú tételes felsorolását. A családsegítő szolgálat felé jelzem az általam veszélyeztetettnek vélt gyermekeket vagy a családsegítő szolgálat kérésére jelentést készítek a gyermek gyógyító-megelőző ellátásáról, és a gyermekorvos- szülő/gondozó együttműködése hatékonyságáról. A gondozásba vett családokat/gyermekeket az átlagosnál gyakrabban látogatja (ahogyan a helyzet igénylinaponta, vagy hetente több alkalommal) a védőnő, tudására jutott információit, megfigyeléseit nekem átadja, megítélésem szerint látogatom a gondozott családokat.
IV. Prevenciós feladatok Primer prevenció (megelőzés): az okok és feltételek ismeretében megakadályozni a betegség kifejlődését. (pld. védőoltások, D vitamin profilaxis) A védőoltások 2 csoportba sorolhatók: Kötelező: tbc, diphteria, tetanusz, morbilli, rubeola, mumpsz, poliomyelitisz, Haemophilus influensae b, hepatitisz B. Az oltóanyagot ingyenesen az ÁNTSZ biztositja a betegek számára, az oltás beadása a tanácsadás (egészséges rendelés) keretén belül történik az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levelében leirt oltási rend szerint. A kötező védőoltás beadása az imunizálandó személy („beteg”) számára ingyenes. Nem kötelező, de ajánlott védőoltások: szezonális influenza, pandémiás influenza, kullancsencephalitis, bárányhimlő, rotavirusok, HPV, meningococcus és pneumococcus fertőzés elleni vakcinák. Az influenza elleni oltásokat a gondozott betegek (krónikus betegségben szenvedők) számára az ÁNTSZ (állam), ingyenesen biztosítja. 2008 év októberétől a 2 év alatti gyermekek (minden 2 év alatti gyermek) számára a pneumococcus fertőzés elleni vakcina ingyenes. Átoltottságban elértem az országos átlag 99%-át. A betegek nevében is köszönöm a védőnői szolgálat hatékony közreműködését, ebben az eredményességben. A nem kötelező védőoltások, a fentebb említettek kivételével, vényre írandók, térítés ellenében, részben ártámogatással hozzáférhetők. A nem kötelező védőoltás beadása praxisomban ingyenes.
Sekunder prevenció: a rejtett betegség feltárása, mely már kialakult, de még panaszokat nem, vagy alig okoz. A gyógyítás korai elkezdése még teljes sikerrel járhat. (mozgásszervi megbetegedések, vizeletvizsgálat- diabetes, vesebetegségek szűrésére, vérnyomás mérésmagas vérnyomás betegség kiszűrésére. A szűrővizsgálatokat az 51/1997.(XII.18) NM rendelet 1.sz. melléklete szerint végzem az előirt életkorokban.
Tercier prevenció (gondozás, rehabilitáció): megelőzni a betegség késői komplikációit, vagy visszatérését. Ismert és kivizsgált, egyensúlyban lévő krónikus betegek ellenőrzése, gondozása:
Habilitáció, rehabilitáció kezdeményezése és nyomon követése Otthoni (szak) ápolás kezdeményezése Súlyos, gyógyíthatatlan beteg és családjának gondozása. Együttműködés a szociális és egyéb gondozó hálózatokkal Pályairányításban való közreműködés, a tanulók egészségi állapotának ismeretében
V. Képzés, továbbképzés 2014. évben a következő tanfolyamokon, továbbképzéseken vettem részt: 1. Hitek és Tévhitek Továbbképző tanfolyam 2. Ahol minden perc számít- oxyológia 3. Erőszakmentes kommunikáció az egészségügyben. Kommunikációs mesterfogások, a szavak ereje a gyógyításban.
VI A kapcsolattartás szerepe és formái Személyes kapcsolat a rendelőben, betegrendelés és tanácsadás keretein belül (van lehetőség, mód a négyszemközötti beszélgetésre is, ha van rá igény) Személyes kapcsolat a beteg otthonában, ha a beteg állapota ezt indokolja Telefonos kapcsolat beteg/orvos kezdeményzésére (információ orvosi vizsgálat szükségéről, ismételt telefonhivás, napi többszöri,(lehetőségeim szerint akár esti és hétvégi időpontokban is) a betegség lefolyása követése, a szövődmények korai felismerése céljából Telefonos kapcsolat a védőnői szolgálattal, laboratóriumokkal, gyermek fekvőbeteg ellátórendszerrel, időpont kérés szakorvosi vizsgálatokhoz (sürgős esetekben) Személyes, telefonos, irásban tartott kapcsolat a családsegitő szolgálattal, esetjelzés, követés Elektronikus kapcsolattartás az ÁNTSZ, OEP (új információk a betegellátáshoz az aktuális állapot, álláspontok szerint, változások a jelentésekben az aktuális szituáció szerint, jelentések küldése elektronikus formában
Pilis, 2015.03.15
Dr. Nagy Ildikó
Dr. Nagy Ildikó
Pilis, 2011. november 09.
