Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése
Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta
2008. szeptember 4-6.
A Gézengúz Alapítványról
Születési károsult gyermekek komplex terápiája holisztikus szemléletben Orvos, gyógytornász, gyógypedagógus, klinikai szakpszichológus, zeneterapeuta
Gyermek – család – multidiszciplináris team egysége
Mi a zeneterápia? • A zeneterápia művészetterápiás módszer, célja készségfejlesztés és/vagy pszichoterápia • Aktív zeneterápia – hangszeres és vokális improvizáció: – Zenei improvizáció – Zenés párbeszédek – Gyermekdalok – Zenei játékok
Miért pont zene? •
A zene örömforrás, amely vonzza és motiválja a gyermekeket
•
A zenélés szociális készségek és intellektuális képességek híján is ösztönös fizikai és érzelmi reakciót vált ki
•
A preverbális kommunikáció nyelve
•
Érzelmeket, szándékot fejez ki, specifikus jelentés nélkül
•
A kommunikáció a gyermek mozdulatainak követésével is lehetséges
Matyi Értelmi-, beszédfejlődési és mozgásbeli elmaradás A spontán kezdeményezés, önkifejezés, beszédfejlesztés céljából jár zeneterápiára
Matyi Értelmi-, beszédfejlődési és mozgásbeli elmaradás A spontán kezdeményezés, önkifejezés, beszédfejlesztés céljából jár zeneterápiára
A zene néhány alkotó eleme • Ritmus: – A pszichés és motoros szerveződés alapja – Közösségformáló ereje van • Dallam: – dallamív – beszédprozódia párhuzama • Dallam + intenzitás változás – az emberi érzelmek direkt, kognitív feldolgozás nélkül is azonnal megérthető kommunikációja vö. preverbális kommunikáció
• Zenei forma – A zene szerkezete biztonságos keretet biztosít, miközben teret ad a rugalmasságnak és a variációknak – Kezdete, közepe és vége van, amelyet anticipálni lehet - segíti az alkalmazkodást, kivárás képességét, kerettartást – Lezárások jelentősége a feladatmegoldásban és a kapcsolatokban
Kikkel foglalkozik a zeneterapeuta az Alapítványban? • Szülési sérülést szenvedett halmozottan sérült gyermekekkel • Fizikai vagy értelmi fogyatékkal élő gyermekekkel • Pervazív fejlődészavarban szenvedő gyermekekkel • Szorongó, leválási problémákkal küzdő, magatartásproblémás gyermekekkel
Célok
• • • • • •
az önkifejezés, érzelemkifejezés elősegítése a non-verbális és verbális kommunikáció fejlesztése szociális készségek fejlesztése önbizalom, önértékelés növelése spontaneitás, kreativitás kibontakozása pszichoterápia
Csoportos és egyéni foglalkozások • Felépítésük félig kötött • Spontán kezdeményezési lehetőség a gyermekek számára
• Terapeuta egyensúlyban tartja a kezdeményezést és a követést • Játékosság
Családokkal
• szülők és gyermekeik, egymásra hangolódásának, gördülékenyebb együttműködésének elősegítése
– elvárásmentes, felszabadult játékhelyzet teremtése – lehetőség a korai baba–mama interakció jellegű játékos kommunikációhoz való visszatérésre és a korrekcióra
– szülők szorongásának oldódása
Egyéb lehetőségek
• • • • •
Nagymozgásokra ösztönzés Nehezen mozgó végtag mozgatásra ösztönzése Mozgás összerendezése ritmus segítségével Szenzoros integráció A mozgásindítás -gátlás gyakorlása, az önkontroll funkciók fejlesztése • Szem-kéz koordináció fejlesztése • Auditív differenciálás
B. Édesanyja
„A mai napig pozitívan tölt el, hogy van egy pont
a kisfiam életében, ahol nem a produktum számít, ahol ő lehet a csapatkapitány. Ezek a percek a hétből nem csak a fiamnak segítettek, hanem nekem is, hogy könnyebb legyen őt elfogadnom olyannak amilyen, egy nagyon ragaszkodó, érzelemgazdag emberkének.” Cs.E.
Köszönöm a figyelmüket!
• Bibliográfia: • Berger, D. S. (2002)Music Therapy Sensory Integration and the Autistic Child. Philadelphia, PA, USA: Jessica Kingsley Publishers • Oldfield, A.: Interactive Music Therapy – A positive Approach. (2006) London: Jessica Kingsley Publishers • Oldfield, A.: Music Therapy with Families. London: Jessica Kingsley Publishers • Stern,D.(1985) The interpersonal world of the infant. London: Routledge
