A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 07. téma. – 2014
Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék
A curriculum a felnőttoktatásban
1
Tananyag tervezési típusok a felnőttképzésben A tervezett tartalom jellege erősen függ a célcsoporttól: - Témakatalógusok - kötetlen tréningek - Követelményeket középpontba állító programok – célirányos képzések - Tantervszerű vagy curriculáris tervezés – szakképzés / akkreditált képzési programok Zrinszky, A felnőttképzés tudománya, 168.
A képzés és a módszerek rendszerbe ágyazottsága (ismétlés gyanánt…)
V
K I
M
R R
R CS R
C
T
R R
2
A curriculum szintjei MAKRO (nemzeti szintű – központi program NSZFI)
MEZO (intézményi szint, adott képzőcég, KÉPZÉSI PROGRAM)
MIKRO
Curriculum – a tanterv, mint tanulásfejlesztő program
(csoport, lecke) Egyéni
3
A curriculum tervezése /Tyler 1. A fő kérdések, amiket a tervezés folyamán fel kell tenni: -Milyen nevelési célokat kell az adott oktatásnak elérnie? -Milyen feladatokkal (tevékenységekkel) biztosítható ezen céloknak az elérése? -Hogyan lehet ezeket az oktatási nevelési célokat hatékonyan megszervezni? -Hogyan állapítható meg, hogy ezeket a célokat elértük-e? Kétdimenziós-modell: a követelmények tartalmi aspektusa + a követelmények viselkedési aspektusának összekapcsolása
Kurtán, 2001,21.
A curriculum tervezése /Tyler 2. Tyler racionálé (1949) A tananyag kiválasztásának a forrásai
A tananyagkiválasztás szűrői
1) A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi 2) A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség, a képzés iránt
1) A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófia (pl. demokrácia vagy…)
3) A szaktudományok által relevánsnak tartott tudás köre
2) A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek
Forrás: Perjés –Vass: A kompetenciák tantervesítése
4
A curriculum fogalma • curriculum – a tanterv, mint tanulásfejlesztő program, amely magában foglalja a tanulási-tanítási tevékenység tervezését, annak folyamatát és programját. • a korábban elterjedt „előíró típusú tantervet” váltotta fel a 20. század végén • a curriculum típusú tanterv térhódításával a helyi szinten kialakított tantervek válnak hangsúlyossá = = a decentralizált tartalmi szabályozás rendszere • a tanterv fejlesztése = a tanári professzió szerves része Szisztematikus curriculum (az irányított tanulási tapasztalatok a részei)
KONTRA rejtett curriculum (vagy tanterv)
A tanterv fejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmak / 1 • Képzési program A képzés átfogó terve, amely tartalmazza a képzés során megszerezhető képesítés megnevezését és részletes leírását, a részvétel feltételeit, a képzési időt, a képzés módszereit és tematikáját.
• Tematika A tananyagkészítéssel kapcsolatos írott formájú tervezet. Tartalmazza a tananyag témaköreinek címeit, belső logikai rendjét, összefüggéseit és a foglalkozások fajtáinak megjelölését. A programnál szűkebb fogalmú.
• Követelményrendszer Az egyes tanulási feladatok, tanulási szakaszok és tanulási folyamat végi záró követelményekből és célokból kialakuló összefüggő rendszer. (=Az elvárt tanulási eredmények.)
5
A tanterv fejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmak / 2 • Tananyag A megtanulásra, illetve feldolgozásra szánt ismeretrendszer, amely tartalmazhat kötelező és fakultatív elemeket egyaránt.
• Tartalomtervezés Olyan alkotó jellegű folyamat, amelyben a komplex képzési cél elérése érdekében kiválasztjuk a műveltségi területeket / ismeretköröket, majd meghatározzuk a tananyag szerkezeti rendjét, figyelembe véve a tanulmányi időt. A kiválasztott és rendezett tudásanyag komplex rendszere a tananyag.
• Óravázlat A tematika egy adott kurzus egységnyi elemére (tanóra, foglalkozás) lebontott terve.
A tartalmi tervezés pólusai (összefoglaló ábra) ÁLTALÁNOS TANTERV KÉPZÉSI PROGRAM
Tanári tanmenetek, TEMATIKA TANANYAG
Óravázlat
Helyi intézményi tanterv
KONKRÉT
vagy képzési program
6
A curriculum oktatáspolitikai meghatározottsága • Evolúciós modell:
• Programozott modell:
- alulról felfelé történő építkezés (bottom-up) - Organikus fejlődés, hosszabb időtáv - Mo.-n ritka, bár a civil szervezeteknél jelen van.
- központilag bevezetett curriculum (top-down) - Gyakran reformokhoz kötött
- Az összes államilag szabályozott képzés (OKJ).
Gagné elmélete a tanulás hierarchikus szerkezetéről • Gagné elmélete és általában taxonómiai modellek meghatározzák a tartalomtervezés struktúráját
Problémamegoldás szintje Szabálytanulás szintje Fogalmi tanulás szintje /rendszerezés, osztályozás/ Megkülönböztetés szintje /diszkriminációs tanulás/
Ian REECE alapján
7
Bloom taxonómiája BLOOM a kognitív területen hat magatartási szintet különböztet meg:
• Ismeret szintje (az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények ismerete). • Megértés szintje (összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírása) • Alkalmazás szintje (a probléma felismerése, a megoldás keresése és végrehajtása) • Analízis szintje (az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak) • Szintézis szintje (új eredmény létrehozása). • Értékelés szintje (a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés)
Tanulási eredmények és gondolkodási szintek • Ambivalens kapcsolatukra REECE (2003, 209.) hívja fel a figyelmet: „Nagyon kevés tanterv vagy képzési program tartalmaz a tanulási eredmények megfogalmazásakor nagy arányban a legfelső szintű gondolkodási sémából (alkalmazás feletti szint), különösen a tanulmányok első szakaszában, ahol szinte teljesen hiányzik ez a szint.”
8
A DACUM módszer
Developing A CurriculUM
-2004-2006 között a szakképzés tartalmi és formai megújításának az alapja - a foglalkozások / szakmák munkaköri elemzésén alapul
3 alapelve: A) A foglalkozások a dolgozók által teljesített feladatokon keresztül hatékonyan leírhatók B) Egy adott szakmát – az abban dolgozók tudnak a legjobban leírni C) Minden feladathoz kapcsolhatóak olyan magatartásformák, amelyek a feladat teljesítéséhez szükségesek. Forrás: Felnőttképzési lexikon
A DACUM módszer / 2 A DACUM bizottságok munkája: • Tapasztalt dolgozók csoportja, 8-12 fő • Közvetlen foglalkoztatottak az adott szakterületen • Témavezető irányítása alatt: 2 vagy 3 munkanap alatt készíti el a DACUM táblázatot (=kompetencia térkép) • A kollektív tapasztalat felhasználásának fő módszere: brainstorming a vélemények egyeztetésénél Forrás: Felnőttképzési lexikon
9
DACUM tesztfeladat fejlesztés /1
DACUM tesztfeladat fejlesztés /2
idősgondozó idegenvezető
bolti pénztáros
10
A DACUM fejlesztés sajátosságai
Forrás: Nagy László, 2005, 339.
Módszerkompetenciák
11
Társas kompetenciák
Személyes kompetenciák
12
A curriculum-tervezés lépései a tanárcsoport interakcióban 1. A téma tanulásához szükséges előzetes tudás és az affektív viszonyulások felmérése 2. A követelmények megállapítása 3. A mindenki számára fontos tananyagrészek meghatározása 4. A differenciált (fakultatív) tananyagrészek meghatározása 5. A tanítási stratégiák és módszerek kijelölése 6. Az értékelés módjának megtervezése Báthory Zoltán alapján
A óratervezés stratégiai pontja: az indulás • • o o o o
Kétfajta logika: a konkréttől az általánosig (indukció)/ az általánostól a konkrétig (dedukció) Fontos a logikus sorrend / a linearitás nem feltétlenül A tanulók számára könnyebb ← Bizalom Kialakítása / elnyerése témákkal kezdjük? A leginkább hasznosítható elemeket ← Maximális hagyjuk a végére vagy begyük az elejére? érdeklődés A hozzánk legközelebb álló ← Biztonság témával indítsunk? érzet A leginkább vitatott vagy legnagyobb konszenzusra számot tartó részeket mikorra időzítsük? ← Reakció vagy egyetértés Ian REECE alapján
13
Az aktuális óratervezést meghatározza • A tanulók attitűdje a tanulási folyamat elején • A tanulás célja • A tanulás tartalma • A tanuláshoz rendelkezésre álló idő • Az értékelési eljárás típusa • A rendelkezésre álló források (=gyakorlati – szakmai képzések esetében ez kiemelten hangsúlyos) Ian REECE alapján
A tanítás-tanulás folyamat modellje
Forrás: Kálmán Anikó, 104.
14
Köszönöm a figyelmet !
15
