2015.04.29.
VITAMÓDSZEREK
Benkei Kovács Balázs PhD Felnőttképzés módszertana és eszközrendszere 2. ELTE PPK Andragógia Tanszék
A VITATECHNIKA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az ismeretszerzési és cselekvési modellek fejlesztésének sajátos eszköze Célja: egymással ellentétes nézetek szembesítése + tudatos törekvés a kompromisszum keresésére, valamilyen probléma megoldására, tisztázására Használható: konfliktus vagy döntési helyzetek megoldására komplex helyzetek feldolgozására/ elemzésére Szereplői: a pártatlan vitavezető (moderátor) és az érintett vitapartnerek
1
2015.04.29.
A VITAPARTNEREK FELADATA
A VITAPARTNEREK FELADATA Törekvés az ellenpólus meggyőzésére az általunk képviselt nézetek igazáról Konszenzus elérésére / kialakítására való törekvés Nagyfokú önállóság kipróbálása az érvelési rendszerek kialakításánál / felépítésénél
2 irányú folyamat: A) Saját nézet védelme
B) Az ellentétes álláspont téves voltának bizonyítási kísérlete
- Egy kompromisszum érdekében folytatott játszma - A partnerek kellő nyitottsága esetén folyamatos kölcsönhatás, változás, fejlődés, a nézetek revidiálása
2
2015.04.29.
A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÚTJAI 1) Hagyományos problémamegoldás: - meglévő szabályok vagy algoritmusok alkalmazása - jelenlegi állapot → részcélok megoldása → célállapot
2) Kreatív probléma-megoldási modell - nem rutinszerű módon rendeli egymáshoz a komplex megoldandó helyzet elemeit 1) Előkészület: információk gyűjtésének szakasza 2) Inkubáció: a probléma pihentetésének időszaka 3) A felismerés: az „aha” élmény pillanata, amikor rátalálunk a megoldásra 4) A kidolgozás szakasza: értékeljük és kiválasztjuk a megoldást
A VITAVEZETŐ FELADATAINAK FORGATÓKÖNYVE A vita elindítása: felvázolja a tartalmat, javaslatot tesz a vita eljárására, szabályaira, időtartamára A vita vezetése és a résztvevők aktivizálása Az esetek többségében pártatlan /semleges. (Azonban ha ismeretátadás céljából alkalmazzuk az eszközt, akkor feladata: A helyes nézetek melletti érvelés / A hibák cáfolatának biztosítása) Időközi összefoglalást / visszajelzést ad, ha szükséges A vita kereteinek /tisztaságának biztosítása A vita lezárása / berekesztése HITELESSÉGE: - nem a tartalmi felkészültségtől függ - semleges attitűdjén és a résztvevők központi szerepének tudatosításán / biztosításán múlik
3
2015.04.29.
TIPPEK A SIKERES „VITA” LEVEZETÉSÉHEZ o
Figyeljen a résztvevők verbális és nonverbális jelzéseire!
o
Tükrözze vissza az elmondottakat, ha bizonyos elemek nem világosak, kérjen pontosítást az álláspontot illetően!
o
Tegyen fel nyitott kérdéseket az ellentétes oldalak polarizálódásának elősegítése érdekében!
o
Figyeljen a szünetekre, a válaszképtelenségre és tőrje meg az esetleges csendet!
o
Időnként vázolja az álláspontokat, nevesítse a hiányokat és terelje a vitát a lehetséges megoldások irányába!
A VITA EREDMÉNYESSÉGE FÜGG A résztvevők viselkedési és érvelési kultúráján A tolerancia meglétén A következetes, egymásra reflektáló párbeszéden Mo-n: a vitakultúra kevéssé fejlett / túlfűtött indulatok, elsősorban érzelmekre ható érvelési rendszerek Vita ≠ veszekedés, hozzászólás, kérdés-felelet játék = egymásnak ellentmondó nézetek szóbeli kifejtése, amely a tanulási folyamatot egy olyan módszerrel gazdagítja, amelybe a résztvevőket elkötelezett módon, aktívan bevonja
4
2015.04.29.
A VITA FELTÉTELEI
A VITA FELTÉTELEI A vitapartnerek valóban egymásnak ellentmondó véleményt képviselnek A vitás kérdésekről rendelkeznek ismeretekkel, amelyeket hajlandóak megosztani és érvek hatására módosítani A véleményeket nyitottan, előítéletek nélkül fogadják Érveiket alaposan átgondolják, miközben felkészülnek a vitára Betartják a vita formai szabályait Kisebb teremben/csoportban a javasolt ülésrend: kör alakban. Nagyobb csoportban a két tábor egymással szemben foglal helyet.
5
2015.04.29.
A VITAMÓDSZEREK TÍPUSAI Kiscsoportos vitatechnikák: • Kiscsoportos problémamegoldó vita • Szövegelemzés • Feleletválasztási döntési játék
Nagycsoportos vitatechnikák: Parlamentáris módszer
Plakát / Tacepaó
Csoportvezetői vita
Ötletbörze /Brainstorming
Notesz módszer
66-os vagy Philipps módszer
(Impulzus módszer) Mediáció
Méhkas vagy zümmögő munkacsoport
KISCSOPORTOS VITATECHNIKÁK
6
2015.04.29.
Kiscsoportos problémamegoldó vita
Szövegelemzés
7
2015.04.29.
Feleletválasztási döntési játék
NAGYCSOPORTOS VITATECHNIKÁK
8
2015.04.29.
Parlamentáris módszer
Csoportvezetői vita
9
2015.04.29.
Notesz módszer
Mediáció
10
2015.04.29.
Plakát / Tacepaó / Post-it
Brain storming / Ötletbörze
11
2015.04.29.
66-os vagy Phillips módszer
Méhkas /Zümmögő munkacsoport
12
2015.04.29.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Kiscsoportos problémamegoldó vita 6-8 fős kiscsoportban alkalmazható jól, ahol a csoporttagok jól ismerik egymást A cél egy konkrét probléma megoldása Kis csoportban gyorsan kialakul az együttműködés, gyorsan kialakulnak a frontok, a hozzájuk csatlakozok köre, és a várakozó álláspontra helyezkedők csoportja Az alkalmazás feltétele, hogy a résztvevők megközelítőleg azonos szinten álljanak a tájékozottság és képzettség tekintetében, illetve a kommunikációs képesség területén A kiscsoportos vita előnye, hogy minden résztvevőt bevon a munkába, hátránya, hogy kevés lehet az impulzusok /érvek száma, ha a csoport tagjai egy véleményen vannak, és így nem ösztönöz további gondolkodásra, nem kellőkép gondolatébresztő, nem sarkall a téma további tanulmányozására
13
2015.04.29.
Szövegelemzés Átmenet a vitatechnikák és a szituációs módszerek között A foglalkozásvezető egy szöveg bemutatásával / kiosztásával indít (tanulmány, rendelet, szabályzat, cikk, jelentés) Az 5-6 fős csoport tagjai a szöveg elolvasása után közös válaszokat fogalmaznak meg az elemzést irányító írásos kérdésekre A válaszaik tartalmazhatnak: állásfoglalást, kritikai észrevételt, okkeresés, hibafeltárást A foglalkozásvezető ütközteti a csoportok eltérő / ellentétes nézeteit és értékel A gyakorlat célja: a csoportokban a témával kapcsolatos információkról önálló reflektálás kialakítása
Feleletválasztási döntési játék Egy feladatlap-alapú vitamódszer, amely keveredik a szituációs módszer egyes elemeivel A gyakorlat során megadott válaszlehetőségek közül döntenek a csoporttagok, és érvelnek a döntésük mellett A gyakorlat szolgálhatja a tudás feltárását, a megértettek alkalmazását, valamint az ellenőrzést Egy meghatározott szerepkör szempontjából célszerű a választást elvégezni, így a gyakorlatban előforduló pontos vagy hibás nézetek, magatartásformák közül egy adott célnak megfelelően kerül meghatározásra az optimális válasz A döntés egyenkénti szavazás keretében történik – nem az abszolút helyes meghatározása a cél, hanem az új helyzetekbe való beleélés, állásfoglalás gyakorlása A munkaforma során egyes variációk alátámasztására használjuk a vita-módszert
14
2015.04.29.
Parlamentáris módszer Az előadás módszerének „kiterjesztett változata”: lehetővé teszi, hogy a résztvevők kérdéseikkel, megjegyzéseikkel előadás közben bekapcsolódjanak a téma feldolgozásába Forgatókönyve: Az előadó tájékoztatja a résztvevőket, hogy az előadás közben hozzászólhatnak felmerült mondanivalójukkal/kérdéseikkel kézfeltétellel jelentkezve A jelentkező mondanivalóját tömören 2-3 mondatban ismerteti Az előadó azonnal, röviden válaszol, a válaszadásba a hallgatók nem kapcsolódhatnak be Ha az előadó válaszát a felszólaló nem fogadja el, még egy érvvel röviden reagál, amire az előadó ismét felel Ha ez sem győzte meg a felszólalót, az előadó röviden összefoglalja mindkettejük érveit, majd továbbhalad az előadásban
A módszer célja: A hallgatóság bevonása, aktivizálása Az érdeklődés felkeltése és fenntartása A felmerülő kérdésekre adott válaszok biztosítása
Feltételei: A témát ismerő résztvevők és képzett,rutinos előadók
Csoportvezetői vita Forgatókönyve: A főbb szereplők kiválasztása: A plénumból önkéntes jelentkezés alapján kinevezi az oktató a vita levezetőjét, és vitapartnereket (későbbi csoportvezetőket) A vitatéma egyes aspektusai iránti szimpátia vagy antipátia alapján kettéosztjuk a teljes hallgatóságot A csoportvezetők és a nézetével szimpatizálók elvonulnak, hogy érveket gyűjtsenek a vita lebonyolításához A vita menete: A csoportvezető érvelése B csoportvezető érvelése Második forduló A részére, hogy cáfolja B érvelését Második forduló B részére, hogy megfeleljen a érveinek Szavazás a téma aspektusait (a) illetően, vagy pedig a kérdés további elemzése nyílt vita (b) keretében
A módszer célja: Fókuszált, mederben tartott vita lehetőségének biztosítása A nézők a vita kezdetekor egy téma iránt elkötelezettek, ami a vita menete során megváltozhat
Feltételei: A témát jól ismerő, elkötelezett vitapartnerek
15
2015.04.29.
Notesz módszer A módszer célja: az előzetes ismeretek feltárása és a résztvevők aktivizálása A foglalkozásvezető a rendezvény előtt néhány héttel – problémagyűjtés céljából – a témához kapcsolódó kérdéseket küld néhány résztvevőnek (Innen ered a módszer elnevezése: A munkahelyi képzések előtt helyenként néhány kérdést tartalmazó kis noteszt osztanak ki a résztvevőknek azzal a céllal, hogy abban a benne szereplő kérdésekről gyűjtsenek - név nélkül - információkat, tapasztalatokat és véleményeket a munkatársak körében. Az irányított kérdések feltárják az adott terület problémái mellett az innovációs javaslatokat is. A foglalkozást a résztvevők képviselői indítják, az összegyűjtött konkrét és névtelen megjegyzések ismertetésével. Ezután közösen szavazással eldöntik, hogy az egyes témakörökben felmerült kérdések, megjegyzések közül melyekkel kívánnak foglalkozni. 5-6 fős kis csoportokban megvitatják az egyes kérdéseket, kialakítják a csoportvéleményt, amelyeket a plénumban ismertetnek. A foglalkozásvezető értékeli és kiegészíti a csoportok munkáját.
Mediáció A módszer a vitás, konfliktusos helyzetek „peren kívüli” megoldását jelenti, külső segítő-közvetítő: mediátor (konfliktus-kezelési szakember) segítségével. A mediátor feladata nem a döntés, hanem a folyamat felügyelete – a helyszín és a keretek biztosítása, a felek kölcsönös meghallgatásának/kommunikációjának elősegítése, a racionális érvek megjelenésének kereteket biztosít A résztvevők lehetőséget kapnak ezáltal, hogy újraértelmezzék álláspontjukat, felismerjék valódi érdekeiket, megértést és elfogadást tanúsítsanak egymás iránt. Lehetővé válik, hogy közösen megállapodjanak, amennyiben lehetséges, kompromisszumos megoldást találva. Forgatókönyve: A probléma és a megoldási alternatívák megfogalmazása / az alternatív megoldások következményeinek vizsgálata / értékelési szempontok meghatározása / alternatívák rangsorolása / végső megoldás értékelése Az érintett felek egymás érveire reflektálnak vita közben A mediátor a beszélgető partnerek kommunikációs stílusát felügyeli, a diskurzus feltételrendszerére ügyel – Helye a vita keretének fenntartása, és nem a vitában való részvétel
16
2015.04.29.
Plakát / Tacepaó A helyzet- és tapasztalat feltárás gyakori eljárása A résztvevők egy adott kérdésről egyénileg vagy kiscsoportban kialakítják a véleményüket és cédulákon vagy plakáton összegzik Az eszközöket a plénum előtt összegyűjtik, rendezik, súlyozzák A tacepaó a rendezvény teljes idejére fent marad a falon, az összegyűjtött adatokra támaszkodnak / hivatkoznak a csoportmunka közben
Brain storming / Ötletbörze A résztvevők álláspontjainak/ nézeteinek összegyűjtésére szolgál – a cél, hogy az ötletek és javaslatok vitájának eredményeként alakuljon ki az optimális, közös megoldási javaslat. Forgatókönyve: - Pontos kérdésfeltevés (lehet írásban is), - A gyors szóbeli ötletek rövid feljegyzése a táblára (A feltett kérdésekre szabad asszociációs válaszok), - Minél több ötletet gyűjtsünk, minél rövidebben megfogalmazva. Az ötleteket viszonylag gyorsan kell összegyűjteni, - Közös rangsorolás és értékelés szempontok alapján.
Megoldás keresésére, problémák megfogalmazására is használható.
Változatai: a 66-os módszer és a méhkas módszer
17
2015.04.29.
66-os vagy Phillips módszer Célja: az alkotó problémamegoldás és az ötleteket rendszerező tevékenység együttes gyakoroltatása Forgatókönyve: Az előadó nyitott kérdést tesz fel A résztvevők válaszként ötleteket gyűjtenek írásban vagy plakáton, vagy szóbeli megbeszélés keretében - 6 fős csoportok 6 percen keresztül Az ötletgyűjtés sorban megy, ha az adott pillanatban nincs ötlet, akkor „passzolással” ki lehet maradni a körből Nincs indoklás vagy vita az ötletgyűjtés szakaszában A csoportok egy megválasztott képviselő révén beszámolnak a plénumnak, megismerik egymás gyűjtését Rendszerezik, súlyozzák a javaslatokat, esetleg el is hagyják a rendszerbe nem illeszkedőket
Méhkas /Zümmögő munkacsoport Feladattal indító vitatechnika Forgatókönyve: A vezető által feltett kérdésről a résztvevők a 66-os módszernél nagyobb csoportokban és hosszabb idő alatt (pl 15. fős csoportok 15-20 percig) folytatnak eszmecserét, gyűjtik tapasztalataikat. A csoport választhat vitavezetőt, jegyzőt, stb. –belső munkamegosztását meghatározhatja. Az összegyűjtött anyag képezi a közös vita alapját Az összefoglalás és értékelés a moderátor feladata A módszer megvalósítását nagy létszámú előadások utáni konzultációként, illetve vitaindító feladatként Ezáltal sokan szóhoz juthatnak és a résztvevők a kiscsoportban könnyebben megszólalnak, illetve a résztvevők a tanulmányozandó kérdés részesének érzik magukat A módszer hátárnya kiegészítő jellegéből fakad: a feltett kérdésnek és feladatnak egyszerűbbnek kell lennie. Ha túl bonyolult a feltett kérdés, vagy nem sikerül mindenkinek szót adni, az elvonja a figyelmet és a sikerélményt a fő feladatokról.
18
