„Új kihívások a felnőttképzésben” országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és „jó gyakorlatok” a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária „A felsőoktatásban dolgozók módszertani kultúrájáról”
A felsőoktatás andragógiai szempontú elemzése „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 (OFI - Mondolat Iroda) ELTE PPK Andragógia Tanszék: Fuit Réka: Andragógiai szemlélet a felsőoktatásban dolgozók körében (szakdolgozat 2012) Takács Anita: Andragógiai szemlélet és módszertan a felsőoktatásban (szakdolgozat 2012)
A kutatás célja A LLL szemlélet megjelenése a magyar felsőoktatásban Felsőoktatásban oktatók és dolgozók felnőttképzés módszertani kultúrájának feltérképezése
A felnőtt tanulók és oktatók felnőtt tanulókkal kapcsolatos vélekedéseinek és gyakorlatainak vizsgálata;
A felsőoktatási intézmények felnőtt tanulókra vonatkozó szabályozásainak és szolgáltatásainak vizsgálata.
A kutatás módszere Primér kutatási módszerek: strukturált interjú; online kérdőíves felmérés; esettanulmány.
Szekunder kutatási módszerek: jogszabályelemzés; desk research; intézményi dokumentumok elemzése
Hipotézisek A felsőoktatásban az oktatók andragógiai szemlélet nem tudatos az andragógiai módszereket nem a maga teljességében alkalmazzák az oktatás és tanulásszervezés során, a felsőoktatásban dolgozó oktatóknak csak egy kis része felkészült a kompetencia alapú képzésre, az intézményrendszer és a szabályozás csak kis mértékben igazodik a felnőttek sajátos tanulási igényeihez,
a magyar felsőoktatás erősen elméletorientált, ezért kisebb hangsúlyt fektetnek a munkaerő-piacon elvárt kulcskompetenciák fejlesztésére, oktatóvá váláshoz többet számít a tudományos tevékenység, mint az oktatói munkával kapcsolatos kompetenciák megléte. (FEMIP, 2011)
Nemzetközi kitekintés • Felsőoktatási andragógiai-pedagógiai megközelítésben a közös értelmezési keretet a lifelong learning jelenti. • A tagállamok többségében nincs közvetlenül vagy kimondottan a felnőtt hallgatókra vonatkozó.
• A nemzeti jogszabályok általában nem írnak elő validálási eljárásokat.
A külföldi jó gyakorlatok a térképen jelölt országokból származnak.
Magyar jogszabályi környezet
A jogi szabályozásban nem jelennek meg andragógiai szempontok, sem az andragógia módszertanának alkalmazására vonatkozó utalások. Értelmezési keret szintén a lifelong learning. 2212/2005. (X. 13.) Korm. határozat az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását szolgáló feladatokról
A felsőoktatási intézmények belső szabályozása Vizsgált intézményi dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzatok; Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok; Hallgatói Követelményrendszer; Esélyegyenlőséghez kapcsolódó dokumentumok; Minőségfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumok; Oktatói munka hallgatói véleményezésével kapcsolatos szabályzatok. A felsőoktatási intézmények belső szabályzataikban nem különböztetik meg a hallgatókat a felnőtt lét ismérvei szerint.
A felsőoktatási intézmények belső szabályozása Vizsgált intézményi dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzatok; Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok; Hallgatói Követelményrendszer; Esélyegyenlőséghez kapcsolódó dokumentumok; Minőségfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumok; Oktatói munka hallgatói véleményezésével kapcsolatos szabályzatok. A felsőoktatási intézmények belső szabályzataikban nem különböztetik meg a hallgatókat a felnőtt lét ismérvei szerint.
A felsőoktatási intézmények felnőttképzési szolgáltatásai
Felnőtt tanulók a felsőoktatásban
A kérdőívek és interjúk oktatói válaszai főként a levelező és esti tagozat hallgatóit tekintik felnőttnek az életkor és a munkatapasztalat alapján
Értékelési formák
A tanulás támogatása
Tanulási környezet
„Jó gyakorlatok „ három esettanulmány alapján Eötvös Loránd Tudományegyetem (TÁTK) tanulmányi ügyintézés, oktatásszervezés; elektronikus támogatás.
Eszterházy Károly Főiskola (TTK) „I feel good” intézmény; oktatói pontozási rendszer; laptop program.
Közép-európai Egyetem (CEU) öregdiák (Alumni) program; partnerközpontú működés.
Javaslatok
A felnőttképzés intézményi-szervezeti támogatása; Az oktatók felnőttképzési gyakorlata; A felsőoktatási andragógia - pedagógia fejlesztése; Az andragógiai szemlélet kiterjesztése és az oktatók kompetencia-fejlesztése; A tanulás elősegítése, támogatása; Validáció erősítése.
Felnőttképzési minőségi mutatók 1. Andragógiai-pedagógiai mutatók
Andragógiai – pedagógiai végzettséggel rendelkező oktatók aránya; Felnőtt hallgatók aránya; Andragógiai – pedagógiai módszertani továbbképzésben részt vett oktatók aránya; Hallgatói felnőtt „korfa”; Az intézményi validáció mértéke; Oktatói tanácsadást biztosító szervezeti egységek száma.
Felnőttképzési minőségi mutatók 2. A szolgáltatások elérhetősége Felsőoktatási intézményenként legalább egy hozzáférhető amikor a felnőtt hallgató képzése zajlik: tanulmányi adminisztráció; büfé, étterem; jegyzetbolt vagy könyvtár. Előnyt jelent, amennyiben a felnőtt hallgató képzésének időpontjaiban hozzáférhető: karriertámogató szolgáltatás; hallgatói érdekképviselet; mentálhigiénés szolgáltatás; babaszoba; számítógép terem/wifi; elektronikus tájékoztató- és munkafelületek; tanulás-módszertani támogató szolgáltatás.
ELTE hipotézisek A magyar felsőoktatásban – még a pedagógiai és andragógiai képzésben sem – tudatos az andragógiai szemlélet. Az oktatás erősen elméletorientált, dominálnak az előadó-központú tanítási módszerek a korszerűbb, a kompetencia alapú képzéshez közelebb álló résztvevő központú tanítási módszerekkel szemben. Az oktatók kevés tanulástámogatási segítséget adnak a hallgatóknak, nem eléggé elterjedt az e-learning keretrendszerek alkalmazása.
Minta Kaposvári Egyetem Pedagógiai, Állattudományi Művészeti, Gazdasági Karainak oktatói és hallgatói. (Takács Anita) Nyíregyházi Főiskola, ELTE PPK. KE andragógia tanszékek oktatói(Fuit Réka)
