Hivatkozás: BENKEI KOVÁCS Balázs, Hátrányos helyzetűek képzése a francia felnőttoktatás rendszerében: bevándorlók és munkanélküliség, in. Dr. FORRAI Judit (szerk.), Képzés, munkaerőpiac, egészség, Budapest, 2008, 43-55. ISBN 978 963 06 5540 8
Benkei Kovács Balázs Hátrányos helyzetűek képzése a francia felnőttoktatás rendszerében: bevándorlók és munkanélküliség
A 2006-ban újragondolt bevándorlási törvény, részben a 2005. évi párizsi zavargásoknak
is
köszönhetően,
a
társadalmi
figyelem
középpontjába
került
Franciaországban, ahol a migrációnak kiemelkedő fontossága van, hiszen a bevándorlók 5 millió főt számláló, heterogén populációja a lakosság 8%-át alkotja. A bevándorlók nagyon eltérő szociális státusszal és végzettséggel rendelkeznek. Letelepedésük és munkavállalásuk a jelenlegi gazdasági helyzetben számos feszültséget gerjeszt a társadalmon belül, s nem egyszer
párosul
diszkriminatív-kirekesztő
magatartásformákkal
mikro-,
mezo-,
és
makroszinten egyaránt. A sikeres integráció megoldását a felnőttképzésen keresztül lehetne megtalálni. Az alacsony végzettségű bevándorlók esetében a francia nyelv elsajátíttatása és a számítógépes ismeretek oktatása játszhat kiemelt szerepet, illetve a foglalkoztatottak esetében munka mellett történő szak- és továbbképzés. A különböző felmérésekből nyert adatok azonban azt mutatják, hogy a bevándorlók ezeken a területeken sem részesülnek igazán egyenlő bánásmódban. 1. A migráció jelensége Franciaországban A migráció hihetetlenül komplex társadalmi jelenség, melynek okai és hatásai másmás megítélés alá esnek, attól függően, hogy melyik társadalmi szereplő szemszögéből vizsgáljuk azokat. Először is azt a sarkított kérdést kell feltennünk önmagunk számára, hogy a migráció tulajdonképpen átok vagy áldás, inkább segíti avagy gátolja a társadalom és a gazdaság fejlődését? A válasz nem csupán társadalmi csoportokként, hanem történelmi korszakonként is különböző. Utalhatunk itt arra, hogy a 2. világháborút követően a francia kormányzat Olaszországban - a mai marketing szellemmel átitatott korunkat is megszégyenítő módon óriásplakátokkal toborozta az olasz vendégmunkásokat Lotaringia bányáiba1. (Ebben az 1
TEMIME Emile, France, terre d’immigration, Gallimard, Paris, 1999, 116.
időszakban az algériai bevándorlókat is örömmel látták francia földön, letelepedésüket semmi sem korlátozta, hiszen a lerombolt ország újjáépítéséhez munkaerőre volt szükség.) Az 1930as években szintén indított a francia kormány egy számunkra érdekes „promóciós kampányt”2: Egy fennmaradt plakáton vallási érvekre is hivatkozva hirdetik3 a nagy családok katolikus ideálját, mivel 1875 és 1930 között jelentősen visszaesett a születések száma, s szükségét érzik a demográfiai csökkenés megállításának. Ezzel szemben ma demográfiai szempontból Franciaország Európán belül irigylésre méltó helyzetben van. Írországot megelőzve 2005-ben első helyre került a termékenységi mutatók tekintetében4: a születések számának statisztikai elemzése alapján 100 francia nő 192 gyermeket5 hoz világra élete folyamán. Ez a kedvező demográfiai stabilitás, amely megállítja a társadalom elöregedését, nagy részben a migráns csoportoknak is köszönhető. A migráció okai közül a francia statisztikai hivatal vizsgálata alapján (1. számú ábra) ma első helyen a családegyesítés motívuma emelhető ki, amely 2003-ban a 135 ezer beadott letelepedési kérelem ¾ részének volt indítéka. A korábban jóval jelentősebb munkavállalói kérelmek aránya visszaesett (5%). 2003-ban a már letelepedett és sikeresen integrálódott munkavállalók családtagjai igyekeznek követni az otthonról elvándorlókat. A menekült státuszt kérők aránya (7%) a 90-es években, a bipoláris világrend összeomlása után szintén visszaesett. A migráció okai, INSEE 2005
13 938
Családegyesítés
9790 6500
Munkavállalás Menekült státusz Egyéb
105 167 1. számú ábra: Franciaországba történő bevándorlás főbb okai6
2
TEMIME Emile, 1999, 97. Crescite et multiplicamini (Növekedjetek és sokasodjatok), Biblia, Teremtés könyve, I. fejezet, 28. vers. 4 Rapport d’activité 2006, Direction de la population et des migrations, 2007, 10. 5 Az Európai Unió átlaga 150 gyermek / 100 nő. 6 INSEE, 2005, http://www.insee.fr/fr/ffc/chifcle_fiche.asp?tab_id=498 3
2
A bevándorlók összetétele igen heterogén: mind letelepedési, mind származási hely tekintetében. Letelepedésüket illetően erős területi aránytalanságokat tapasztalunk: míg a párizsi agglomeráció lakosságának 16 %-a, Elzász-Lotaringia, illetve a Marseille-i régió lakóinak 10 %-a bevándorló, addig az ország egyes nyugati és északi vidékein, például Bretagne-ban, elenyésző (2,1-4,5%) a migránsok aránya. A migránsok által leginkább letelepedési célállomásként kiválasztott három régióban tömörül a bevándorló populáció 2/3 része, így ezekben a régiókban gyülemlik föl a legtöbb probléma és feszültség is. A bevándorló népesség legnagyobb részben eredeti nemzetiségét tekintve a Maghreb7 országokból érkezett (több mint 1,5 millió fő), akiket jelentőségben a következő helyen a déleurópai országokból származóak követnek (Portugália, Spanyolország és Olaszország több mint 1,3 millió fővel). Emellett számottevő még a török, illetve az ázsiai bevándorlók csoportja is, akiknek száma az összpopulációt tekintve egyelőre alacsony, azonban növekedést mutat. A bevándorlás, mint társadalmi jelenség vizsgálata azonban jóval összetettebb, nem írható le egyszerűen statisztikai adatokkal. Az, hogy a letelepedett bevándorlók száma nem növekszik jelentősen a francia lakosságon belül, igen csalóka, mivel nagy számban – 1 millió fő – kapták meg a francia állampolgárságot 1999 és 2005 között. Ők ma már statisztikailag francia állampolgárnak minősülnek, és az állampolgári jog odaítélésének a gesztusával a kormányzat támogatta a sikeresen integrálódott lakosok letelepedését, azonban a társadalmi problémák egy része továbbra is megoldatlan marad. Ennek is köszönhető, hogy a legújabb szociológiai vizsgálatokban már nem csupán a ’bevándorló’ kifejezéssel találkozunk. Az intézményesült terminológia három jól determinált csoportra bontja az eredetileg külföldi származású lakosokat, megkülönböztetve az ’újonnan érkezetteket’, az ’első generációs bevándorlók’-tól (a továbbiakban: ’bevándorlók’ vagy ’migránsok’), és új fogalomként meghatározza a ’második generációs bevándorló’ típusát, akinek közvetlen felmenői között legalább egy bevándorló található. „újonnan érkezők” les « primo arrivants » Az a személy, akinek franciaországi letelepedése óta még nem telt el egy év.
1. generációs bevándorló les « immigrés » de première génération Bevándorlónak tekinthető az a személy, aki már legalább egy év óta letelepedett a befogadó országban.
2. generációs bevándorló - les « personnes issues de l’immigration » Az a migráns családból származó személy, akinek egyik vagy mindkét szülője Franciaországon kívül született.
1. számú táblázat: A francia bevándorlók státuszának intézményesült terminológiája 7
Maghreb a volt észak-afrikai gyarmat országok - Algéria, Marokkó és Tunézia - összefoglaló neve.
3
A bevándorlás kérdésével több állami intézményben is foglalkoznak, közülük a legmeghatározóbb szereplők a bevándorlás operatív, illetve politikai szabályozásának tekintetében a francia munkaügyi és családügyi minisztériumhoz8 tartozó Népességi és Migrációs Osztály (Direction de la Population et des Migrations), valamint az aktuális francia miniszterelnök kabinetjéhez tartozó migrációért és az integrációért felelős miniszter9, aki jelenleg Brice Hortefeux. Az ő nevéhez köthetőek a 2006-2007-ben nagy társadalmi vihart kavart bevándorlási törvények is. 2. Társadalmi vita a bevándorlási törvény körül A francia társadalom elitje és politikai szereplői egyaránt megosztottak voltak 2007 októberében, amikor a bevándorlási törvény legutóbbi módosításának előkészületei folytak. Sokan az emberi jogokra hivatkozva utasították el a törvény legvitatottabb, 13. paragrafusát. A paragrafus DNS-tesztek vizsgálatát írja elő, abban az esetben, hogyha a családegyesítés céljából az anya és gyermeke között nem egyértelműen dokumentált a rokoni kapcsolat. A vizsgálatot a tartózkodási engedélyt igénylő - aki leggyakrabban a szülő - kérése alapján végzik el, de gyakorlatilag az adott esetben formális előírásként működik.10 A „rasszizmus” és a „diszkrimináció” kifejezéseket szlogenként lobogtatták a kormányzat döntése ellen tiltakozásként, az emberi jogok megsértésére hivatkozva, azonban a törvénytervezetet végül az alkotmánybíróság november 20-án elfogadta. 2008 májusában Nicolas Sarközy köztársasági elnök és François Fillon miniszterelnök neve alatt kiadták a 2007-2008. év 55 reformját bemutató kormányzati kézikönyvet, amelyben a migrációs politika lépései a reform sikeres elemeként vannak bemutatva11. 3. Az integrációért tett kormányzati erőfeszítések: a letelepedési szerződés A kormányzat számos intézkedéssel igyekszik szabályozni a bevándorlási hullámot. Nagy erőkkel harcol az illegális bevándorlás ellen – 2007-ben 24 ezer bevándorlót toloncoltak ki az országból és 3500 embercsempészt tartóztattak le -, ugyanakkor erősen támogatja a hiányszakmákban dolgozó letelepedők bevándorlását.
8
Ministère du travail, des relations sociales, de la famille et de la solidarité Ministre de l’Immigration, de l’Intégration, de l’Identité nationale et du Développement solidaire 10 Loi n° 2007-1631 du 20 novembre 2007 relative à la maîtrise de l'immigration, à l'intégration et à l'asile publiée au Journal Officiel du 21 http://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000000524004&dateTexte= 11 Le guide des réformes et des mesures 2007-2008, 2008. május, 66-67. http://www.premier-ministre.gouv.fr/IMG/pdf/guide_des_reformes_mai2008.pdf 9
4
Jack Lang, aki két alkalommal volt Franciaország kulturális-, tovább két alkalommal oktatási minisztere Pozitív Migráció című könyvében a korábban brain drain-ként ismert jelenséghez hasonló bevándorlási rendszert vázol fel: „Hogyan csábítsuk el a „legjobbakat”? teszi fel a kérdést - Minden hibája ellenére, egy olyan kiválasztási rendszer tűnik az ideális módszernek, amely számításba veszi a korábban megszerzett végzettségeket és szakmai tapasztalatokat. Nem szeretnénk a fejkvóta kifejezést használni… mégis úgy gondolom, hogy pályázat alapján kellene biztosítanunk egy előre meghatározott számú tartózkodási engedélyt.”12 (Jack LANG, 223.) Persze Jack Lang elképzelése ma még utópia, mégis elgondolkodtató, hiszen egy ilyen rendszerben a letelepedési státuszra is úgy kellene majd „pályázni”, mint egy állásra? Mindenesetre a bevándorlás munkaerőpiaci alapokon történő szabályozása ebbe az irányba mutat. 2006-ban vezették be az ún. „Letelepedési és integrációs szerződést”13, amelyet már az első évben 96 000 migráns kötött meg. A szerződés mindenki számára kötelező, aki legális tartozkódási engedélyt szeretne Franciaországban. A szerződés az integrációért tett komoly szakmai erőfeszítés, amely a felnőttképzés által kínált eszközöket is igénybe veszi a sikeres integráció megvalósításáért. 3.1. Állampolgári ismeretek, avagy bevezetés a demokráciába A „Letelepedési és integrációs szerződést” egy fél napos tájékoztató keretében mutatják be az „újonnan érkezőknek”. A program egy rövid film -„Vivre ensemble en France14” - megtekintésével kezdődik, amit egy szociális munkással való beszélgetés követ, és az orvosi ellenőrzéssel fejeződik be. Továbbá meghatározásra kerül az, hogy a bevándorlók mely napon/napokon fognak részesülni állampolgári ismeretek oktatásában, és ha szükséges társadalmi ismeretek oktatásában, illetve nyelvi képzésben. Az állampolgári ismeretek oktatása (Formation civique) kötelező előírás minden tartós letelepedési kérvényért folyamodó számára. (Nonszensz, de még akkor is, ha az illető több éven keresztül élt Franciaországban, mint egyetemi hallgató és ezt követően vállalt munkát.) A képzés egy napig tart, és a tananyag igen gazdag. A Népességi és Migrációs Osztály szakemberei egy 106 diából álló prezentációt állítottak össze, amelyek a Francia 12
„Comment attirer les meilleurs? Avec tous ses défauts, une sélection tenant compte de la formation acquise et de l’expérience parait la meilleure méthode. On ne prononcera pas le terme de quota (…), mais on admettra qu’un nombre limité de permis de séjour soit ouvert sur concours ou sur dossier ” (LANG Jack- LE BRAS Hervé, Immigration positive, éd. Odile Jacob, Paris, 2006, 223.) 13 Contrat d’accueil et d’intégration 14 „Másokkal együtt élni Franciaországban”
5
Köztársaság legfontosabb alapelveivel, szimbólumaival és intézményeivel ismertetik meg a képzésben részt vevőt. Az előadás a következő főbb témaköröket öleli fel: Franciaország történelme, Franciaország és az Európai Unió, a köztársaság jelképei (szabadság, egyenlőség, testvériség), az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlás princípiuma, a francia állam és intézményeinek felépítése és működése, a francia állampolgárság megszerzésének eljárása. Európai szemmel furcsának tűnik a bemutató anyag egyetlen interaktív, igaz-hamis tesztsorra épülő diája. A teszt az egyenlőség jelenségét mutatja be, a képzésben részt vevők a feladatokat közösen „dolgozzák fel”. Az éles kulturális különbségekből kifolyólag a szerkesztők a következő típusú sarkított állításokat fogalmazták meg: „Franciaországban nem mindenkire vonatkoznak ugyanazok a törvények”, „Franciaországban pénz nélkül az embernek nincs joga egészségügyi ellátáshoz.”, „Egy külföldi nem választhatja meg a lakóhelyét”, vagy „A férjeknek joguk van megverni feleségüket.” A nap végén a résztvevők igazolást kapnak az oktatáson való helytállásukról. Azok számára, akik még nem beszélik jól a nyelvet, az állampolgári ismeretek oktatása a francián kívül további 10 nyelven biztosított. A társadalmi ismeretek oktatására az interjún folytatott egyéni igényfelmérés alapján kerül sor, nem mindenki számára írják elő. A képzés célja, hogy a migráns jobban boldoguljon a mindennapi élettel együtt járó ügyintézési teendőkkel, megismerje a francia közszolgáltatások működését. A képzés időtartama 1 és 6 tanóra között változhat, a részvételről szintén igazolást állítanak ki (www.anaem.fr). 3.2. A bevándorlás előfeltétele: a „legalapfokúbb” francia nyelvvizsga A tájékoztató napon a szociális munkás a letelepedési engedélyért folyamodó jelölt nyelvtudását is felméri (szóban és egy sztenderdizált írásbeli teszttel), és amennyiben azt elégtelennek ítéli, kötelezően elrendel egy nyelvtanfolyamon való részvételt. (Amennyiben elégségesnek ítéli, kiállít egy felmentési igazolást.) A nyelvtanfolyamot az állam finanszírozza, a képzés maximális időtartama 400 tanóra. A nyelvi képzésnek alapvető facilitációs célja, hogy a sikeres integráció eszköze legyen. A képzés elvégzése után, a nyelvoktatás megkezdését követő egy éven belül, a képzésben részt vevőnek bizonyítania kell tudását egy nyelvvizsgán (Diplome initial de la langue françaiseDILF15). A sikeres vizsgázás a Letelepedési és integrációs szerződés követelménye. Az első vizsgalehetőséget az állam finanszírozza, a pótvizsgák önköltségesek.
15
A francia nyelv „legalapfokúbb” vizsgája
6
A DILF nyelvvizsga, amelyet az oktatási minisztérium rendeletével hoztak létre 2006. december 20-án, illeszkedik az Európa Tanács idegennyelv oktatásának a Közös Európai Referenciakeretéhez (KER), és az A1.1 szintű alapvető nyelvtudást igazolja. Egyedülálló kezdeményezés Európában, hiszen kifejezetten a bevándorló, 16 éves kort betöltött felnőtt nyelvtanulók számára dolgozták ki. A fejlesztést 2006 folyamán a CIEP (Centre international d’études pédagogiques), a francia oktatási minisztérium megbízásából végezte. 2007-től megszerezhető a nyelvvizsga, az első, a felkészülést segítő gyakorló könyvek 2007 második felében, illetve 2008 elején jelentek meg. A vizsgáztató tanárok képzését a sèvres-i központú CIEP biztosítja, e-learninges kurzusok keretében. Az A1.1 és az A.1. nyelvtudás szintjeinek elhatárolására külön módszertani útmutató készült. A DILF igazolja egy minimális nyelvtudás birtoklását, és lezárja a nyelvtanulási folyamat kezdeti fázisát. Létrehozásának célja részben a nyelvtanulók motiválása is volt, igényt ébresztve a további nyelvtanulás iránt, szocializálva a résztvevőt a nyelvtanulás intézményesített kereteihez. A nyelvvizsga feladatainak tematikája is tükrözi, hogy az „újonnan érkező” felnőttek számára lett kifejlesztve: a mindennapi élet alapvető szituációiban szükséges kommunikációs készségek kialakítását célozza. Vizsgarészei párhuzamosan mérik a beszédkészség, a beszédértés, az írott szövegértés, és alapvető íráskészség meglétét. A beszédértés vizsgán mérik az alapvető szóbeli információk értelmezésének képességét (például repülőtéren vagy pályaudvaron a hangosbemondó által közölt információ felismerését), a beszédkészség vizsgarészen a bemutatkozás, környezetünk és a körülöttünk lévő személyek, egy beteg gyerek állapotának leírása, a számok és idő, illetve az árak megértése és elmondása a követelmény, valamint találkozók időpontjának egyeztetése a feladat (orvossal, fodrásszal). Az íráskészség mérésénél egy fontos információ rögzítése a cél (névjegyekről adatmásolás, telefonszám leírása, formanyomtatvány kitöltése, bevásárló-lista készítése), míg az írott szövegértés feladatnál az írott beszédszándékokat grafikai jelekkel vagy képekkel kell összekapcsolni (például tilos a dohányzás tábla, orvosi recept és a gyógyszeres üveg). A feladatok tehát mind-mind kulcsfontosságú élethelyzetekhez kötöttek, gyakran előkerül az utazás és az egészségmegőrzés témája, a hivatalokkal és az orvosokkal történő kommunikáció alapszókincsének ismerete, mint egy európai köztársaságban elengedhetetlen „túlélő-készlet”. A nyelvvizsga tesztjének módszertani összeállításánál a nyelvoktatási-andragógiai szakértők igyekeztek figyelembe venni a célcsoport ismereteit. A nyelvvizsgát 16 évet betöltött, alacsony iskolai végzettségű felnőttek számára készítették, akik gyakran funkcionális analfabéták, írni-olvasni nem tudók vagy a cirill-arab abc-hez szocializálódott 7
bevándorlók. Ennek megfelelően a feladatoknál a nyelvi információ és a grafikus módon megjelenített kontextuális képi információ összekapcsolása az elsődleges cél, nem a tényleges írásbeliség. Az íráskészség mérésénél egyszerű jegyzetek készítése elegendő, s a megoldás nyomtatott nagybetűkkel, és központozás nélkül is helyes. A nyelvvizsga létrehozása előtt számos felmérés vizsgálta az újonnan érkezőket érő „kultúr-sokk”-ból és a francia nyelv ismeretének hiányából adódó nehézségeket. A Migrációs Kutatási Tanulmányok számos kvalitatív kutatáson16 keresztül ismertették a probléma különböző aspektusait az elmúlt évtizedben, aminek eredményeire a nyelvvizsga fejlesztőmunkájában is építeni lehetett. A nyelvvizsga illeszkedik a KER szintrendszere mellett a francia idegennyelv oktatás és vizsgáztatás korábban kialakított rendszeréhez is: az alapfokú (DELF- Diplôme élémentaire de la langue française) és a közép-, illetve felsőfokú (DALF – Diplôme approfondi de la langue française) nyelvvizsgákhoz, amelyek a nyelvtanuló tudásának mérésére szolgáló további állomások lehetnek. 4. Az E-Migra projekt és a digitális szakadék elleni fellépés A 21. század információ és tudás alapú társadalmának egyik fontos követelménye, hogy a modern kor embere alapvető IKT17 ismereteket birtokoljon, melyek nélkül funkcionális analfabétának tekinthető. A francia bevándorlási törvény számos előremutató eleme ellenére nem tesz említést a migránsok számítógépes alapoktatásának szabályozásáról. A migránsok ugyanakkor a digitális szakadék kiemelten hátrányos helyzetű csoportja18. Ezen felismerés alapján született meg a nemzetközi E-Migra projekt, francia, német és spanyol szervezetek közreműködésével 2004 és 2006 között. A legfontosabb kihívások és feladatok összefoglalása mellett a zárótanulmány19 gyűjteményét adja azon legjobb gyakorlatoknak, amelyekkel Spanyolországban, Németországban és Franciaországban a migránsok digitális írástudását, e-integrációját előmozdítják. Az E-Migra internetes adatbázisban összesen 130 egyesület és intézmény tevékenysége kerül bemutatásra (önkormányzatok, szociális állami intézmények, egyesületek, 16
Migrations Études Kutatási füzetek, kiadja a Népességi és Migrációs Osztály (Direction de la Population et des Migrations): DE FERRARI Mariela, Développer la formation linguistique au titre de la formation professionnelle continue en entreprise, 133. szám, 2006. január. ENEL Françoise – DELESALLE Cécile, L’accès à l’emploi des primo-arrivants, 123. szám, 2004. május-június. VASSEUR Véronique, Formation linguistique et intégration socioprofessionnelle des réfugiés, 110. szám, 2002. november-december. 17 Információs és Kommunikációs Technológiák 18 A migránsok IKT-kompetenciájának oktatása és fejlesztése igen töredezett képet mutat, hiszen maga a „migráns” kifejezés is differenciált csoportokat foglal magában: a migráns „státusza” nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek nincs szakképesítése vagy nem tudja rendeltetésszerűen használni az IKT eszközöket. Az EMigra projekt keretében mégis az e tekintetben defavorizált csoportot vizsgálták, hangsúlyozva a fentieket. 19 Guide pour la Culture Numérique de Immigrés en Europe, E-MIGRA projekt, Viladecans, 2006.
8
képzőintézmények), amelyek küzdenek a digitális szakadék áthidalásáért, formális vagy informális módon biztosítják a migránsok e-kompetenciájának fejlesztését. Továbbá azon internetes platformokat és e-learninges oktatási szoftvereket is ismertetik, amelyek részben vagy egészben a migránsok számára készültek, a digitális írástudás elsajátítását segítik elő számukra, illetve számítógépes környezetben történő tanulással erősítik társadalmi valamint a munka világába történő integrációjukat. A projekt elősegíti a kérdésben érdekelt intézmények hálózatosodását, szakmai együttműködését is, egy szakmai platform létrehozásával (www.emigra.org). Ezen jó gyakorlatok közül az alábbiakban két példát érdemes kiemelnünk. A Strassbourgban működő Plurielles Egyesület célja, hogy a migráns nők számára segítséget nyújtson a beilleszkedéshez. A nők integrációja különösen fontos az arab kultúrákból érkező bevándorló lakosság esetében. Az egyesület, amely már régebben foglalkozik a célcsoport alapvető francia nyelvű képzésével, 2003 óta szervez olyan résztvevők számára számítógépes kurzusokat, akik már tudnak franciául írni és olvasni, azonban a számítógép működéséről nincsenek ismereteik, és semmilyen hozzáféréssel nem rendelkeznek
multimédiás
eszközökhöz.
A
számítógép
hardveres
alapfunkcióinak
megismertetése után a résztvevők megtanulják az operációs rendszer működését és szövegszerkesztő használatát. A kurzusok során olyan gyakorlati feladatokat végeznek el, mint egy motivációs levél megírása, egy önéletrajz készítése vagy egy dokumentum formázása. Évente megközelítőleg 20 nő képzése történik meg, a foglalkozásokat heti 2 órában tartják, az egyesület 5 számítógéppel rendelkezett a felmérés elkészítésekor. A két hónapos foglalkozások alapvető célja, hogy a többségében Európán kívülről érkező, 20 és 40 év közötti női résztvevők körében legyőzze a számítógéppel szemben fennálló bizalmatlanságot és felébressze bennük a további tanulás iránti igényt. Az egyesület vezetői úgy ítélik meg, hogy ezeket az alapvető célokat a program sikeresen megvalósítja, és az önmagukat tovább képezni vágyókat az alapismeretek megszerzése után a megfelelő irányba orientálja. (Az egyesület erőforrásai ugyanis egyrészt igen szűkösek - a felmérés elkészítésekor, 2005-ben, a számítógépek nem rendelkeztek internet hozzáféréssel -, másrészt ez a Plurielles Egyesületnek csupán egy kiegészítő szolgáltatása, nem főtevékenysége, így nincs szándékuk ebbe az irányba specializálódni.) Franciaországban, Auvergne Régiójában, a Velay kistérség Integrált Képző Központja20 úttörő szerepet játszik a migránsok digitális kirekesztése elleni fellépésben. Az
20
GRETA = GRoupement d'ETAblissements publics d'enseignement
9
állami iskolákat magába tömörítő szakképző központ 2004-ben alapítója volt az európai Szociális és digitális kirekesztettség elleni Chartának (Charte pour l’inclusion numérique et sociale), és részt vett az AITO nemzetközi oktatás-fejlesztési projekt megvalósításában. Az AITO (Improving Immigrant’s Acces to Language and Society) egy Leonardo szakképzési projekt keretén belül a migránsok szociális és nyelvi beilleszkedésére dolgozott ki felnőttoktatási programokat. A projektet Finnország, Franciaország, Németország, Norvégia és Görögország képzőintézményei valósították meg 2002 és 2004 között. Az eredmény egy ún. AITO kézikönyv publikálása, amely a migránsok nyelvtanulásának andragógiai és pedagógiai, valamint módszertani nehézségeit elemzi, valamint papír alapú (finn, olasz, német, norvég és francia), illetve e-learninges oktatási tananyagok kialakítása voltak. A speciálisan a mirgánsok igényeire szabott, résztvevő-központú nyelvoktatási portálokat a finn21 és a francia (http://citim.velay.greta.fr/) partner készítette el. A CITIM internetes portál 2005-ben került átadásra, s a Franciaországba bevándorlók számára biztosít e-learninges formában valós szakmai szituációkhoz kötött nyelvtanulási lehetőséget. A cél, hogy a nyelvtanuló migráns a nyelv elsajátításával párhuzamosan a munka világának szabályozását is megismerje a francia társadalomban, egyszerre „szocializálódjék” a társadalmi normákhoz, és tisztában lévén saját jogaival kevésbé válhasson kizsákmányolás áldozatává. A leckék szerkezeti felépítése átlátható, egyszerű környezetű, a szoftver használata folyamán a résztvevő szimbólumokkal (nyilak a tovább- és visszalépéshez, hangszóró a szövegértési feladatnál) és számokkal, nem a megszokott internetes hiperhivatkozásokkal találkozik, ami egyrészt könnyen használhatóvá teszi a programot, másrészt nem kelti a frusztráció érzetét, nem zavarja össze a túl sok információ a program felhasználóját – aki lehet, hogy még nem gyakorlott számítógép kezelő. Célcsoportja elsősorban közepes nyelvtudású, jó szóbeli beszédértési készséggel, és feltételezhetően nagyon rossz íráskészséggel rendelkező migráns csoport, így a nyelvi kompetenciáknak is inkább a beszédértési és írott szövegértési aspektusát fejleszti. A leckék felépítésükben mindig egy bevezető dialógussal indulnak, amelyben két munkavállaló – egy bevándorló és egy francia – között esik szó a munkavállalással kapcsolatos jelenségekről (például fizetett szabadság, munkaszerződés, továbbképzéshez való jog), a második részben a párbeszédben említett téma leíró jellegű szöveges megfogalmazása történik, amit a szövegértésre vonatkozó feladatok követnek. A munka világához tartozó
21
http://aikuiskoulutus.kotka.fi/aito/students/index.htm
10
jelenség szakszerű megfogalmazása áll a fejezetek végén (pl. a fizetett szabadsághoz való jog és annak mértéke Franciaországban), amit egyéb kormányzati / munkavállaláshoz kapcsolódó szervezetek oldalaira történő hivatkozással is alátámasztanak bizonyos esetekben. A 22 témakör a munka világának különböző aspektusait mutatja be (a minimálbértől a vállalkozás fogalmán át a felmondásig a terjedő széles skálán), gyakran szándékosan sarkított formában22. A 22 leckéhez több száz különböző hangfelvétel készült. Az írott párbeszédek mind beszédértési feladatok is egyben, amelyek meghallgathatóak az eredeti francia szöveg mellett arab, berber, vietnámi és török nyelveken is. Az egyes leckék elvégzéséhez 20-25 perc tanulási idő szükséges, így esetleg munka után is találni időt egy-egy fejezet átismétlésére, önálló gyakorlásra interaktivitásából kifolyólag alkalmas. A tananyag készítői a migránsokat oktató tutorok számára külön módszertani útmutatót készítettek, amely a honlapon megtalálható (Guide du formateur). A tanulás mind csoportban, mind egyénileg, individualizált formában megtörténhet, azonban egy tutor segítsége mindenképpen hasznos a sikeres tanulási folyamathoz a program készítőinek szakmai véleménye alapján. A tutor a résztvevők igényeinek megfelelően állíthatja össze a tanmenetet a különböző tematikai „modulokból”, ebben az interneten egy külön platform segíti munkáját. A CITIM andragógiailag igazán jól felépített és használható szoftver, amely ténylegesen szolgálja a migránsok nyelvi és társadalmi integrációját. A tananyag technikai érdekessége, hogy az internetes verzió mellett a szoftver ingyenesen letölthető és Cd-re írható, így azon felhasználók is tudják használni, akiknek nincs internet hozzáférése. A program az E-migra projekt adatbázisának egyik legérdekesebb fejlesztése. Összefoglalva elmondható, hogy bár a migránsok csak bizonyos csoportjai ragadhatóak meg jól elkülöníthetően hátrányos helyzetűekként a számítógépes ismeretek birtoklásának tekintetében, a felnőttképző programokon keresztül már történtek lépések felzárkóztatásuk céljából. Ez alapvető fontosságú, hiszen nem csupán a magánéletben, vagy a társadalomba történő sikeres integrációhoz szükségesek a számítógépes ismeretek, hanem a legtöbb munkahelyen alapvető követelmény, nota bene az állások meghirdetése, és a pályázás is egyre inkább interneten keresztül történik.
22
A „Munkaszerződés” (Contrat de travail) leckében például Prosper és Najet párbeszédével találkozunk. Egyikük munkát vállalt egy helyi étteremben, de nincs szerződése. Az ismerőse figyelmezteti, hogy hiába bízunk a főnökben munkaszerződésre szükség van adminisztratív okokból… és persze vitás esetekben sem árthat. Hozzá kell tennünk, hogy Afrikából érkező bevándorlók esetében messze nem egyértelmű egy írott dokumentum szükségessége, hiszen bizonyos kultúrákban még ma is kötelez az adott szó.
11
Az E-migra projekt törekszik a jelenség átfogó bemutatására, a kezdeményezések igen sokszínűek, azonban a zárótanulmány pontosan rámutat az ezen a területen létrejött felnőttképzési programok gyakran önszerveződésen alapuló, elszigetelt és lokális jellegére. A migránsok számára többféle szoftver és portál is készült, azonban egyik sem szakmai képzésüket szolgálja, hanem legfeljebb beilleszkedésüket segítik, a munkaerőpiacon jelenlévő normák megismerését biztosítják számukra.
5. A migránsok helyzete a munkaerőpiacon Bár a jelen tanulmányban terjedelmi okokból kifolyólag nem térhetünk ki részletesen a migránsok munkaerőpiaci helyzetének elemzésére, fontos látnunk, hogy származásuk tekintetében komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak a migránsok lehetőségei között (2. számú táblázat). Atipikus módon sújtja a munkanélküliség a Maghreb országokból bevándorolt lakosságot, hiszen háromszor olyan gyakran válnak munkanélkülivé, mint a franciaként született állampolgárok. Érdekes megfigyelnünk továbbá, hogy a munkanélküliségmunkavállalás kultúra-függősége hogyan nyilvánul meg például a tunéziai férfiak és nők, valamint a török származású férfiak és nők esetében. Az előbbiek közel azonos módon helyezkednek el munkavállalóként, az utóbbiak esetében azonban a nők kétszer olyan gyakran (42 %) munkanélküliek, mint a férfiak (21,9 %). Származás
Férfiak
Nők
Együtt
Átlag Született francia állampolgár Állampolgárságot szerzett bevándorló Európai Uniós állampolgár Egyéb külföldiek (származási ország szerint) Algéria Marokkó Tunézia Más afrikai ország Törökország Kína Más ázsiai ország
8,9 8,2 14,1
11,0 10,1 17,9
9,9 9,1 15,9
6,0 23,0
9,7 31,0
7,6 26,0
24,6 24,4 25,5 26,4 21,9 6,9 13,5
37,3 33,8 25,4 32,7 42,8 18,6 24,2
29,1 27,5 25,7 29,1 27,0 12,0 18,3
2. számú táblázat: Munkanélküliségi ráta 2005-ben (nemek és állampolgárság szerint)23
A munkanélküliség a bevándorlók második generációját is nagymértékben érinti (3. számú táblázat). A 17-30 éves korosztály körében végzett panelvizsgálatok azt mutatják, hogy ebben a csoportban is azok vannak a leghátrányosabb helyzetben, akiknek szülei a Maghreb országokból érkeztek. A 2. generációs dél-ázsiai bevándorlók, magasabb iskolai végzett23
Rapport d’activité 2006, Direction de la population et des migrations, 2007, 53.
12
séggel, kifejezetten kedvező helyzetben vannak: 3 illetve 5 évvel a tanulmányaik befejezése után, megközelítőleg a francia származásúakéval egyenlő esélyük van a munkavállalásra (12,9%-uk munkanélküli, míg a francia kontrollcsoport 10,4%-a állástalan). A dél-európaiak szintén kedvezőbb helyzetben vannak (12,6%-os munkanélküliségi ráta az 1998-as adatok alapján 5 év munkaidő után). A törökök és a dél-afrikaiak száma még viszonylag alacsony az előző csoportokéhoz képest, azonban helyzetük a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében a hat év különbséggel elvégzett vizsgálatok alapján javult. Fiatal, akinek Dél-Európa legalább egyik szülőjének származási helye:
Maghreb országok
Afrika
Ázsia
Törökország
Francia kontroll csoport (mindkét szülő francia) 1992 1998
Tanulmányok 1992 1998 1992 1998 1992 1998 1992 1998 1992 1998 vége Munkanélküliségi ráta - 3 évvel a munka 14,6 11,8 26,5 20,1 25,3 21,0 27,4 14,3 33,8 19,6 14,9 világába való belépés után - 5 évvel a munka 15,9 12,6 27,3 21,1 24,3 19,4 14,0 12,9 44,1 26,1 15,2 világába való belépés után 3. számú táblázat: A 2. generációs francia fiatal bevándorlók munkanélküliségi mutatói24
10,2
10,4
6. Továbbképzés a vállalati szférában: aránytalanság és egyenlőtlenség A gazdaságkutatók által végzett felmérések kimutatták, hogy Franciaországban 62 hiányszakmában nem találnak elegendő munkavállalót. Azonban kifejezetten a migráns csoportok szakmai továbbképzése még nem indult meg szervezett formában, hogy ennek hiányát orvosolja, kölcsönös hatással erősítve a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok versenyképességét25, és a bevándorlók helyzetét. A vállalati továbbképzéseken való részvételük is elmarad a francia kontrollcsoportétól (4. számú táblázat). Egy francia születésű állampolgár (36%) kétszer olyan gyakran jut szakmai továbbképzéshez, mint egy bevándorló (18%). Egyedül az állami szektor az, ahol nagyobb arányban küldik továbbképzésre a bevándorló munkavállalókat. A 2. generációs bevándorlókat, a vállalati továbbképzések tekintetében nem éri igazán nagy hátrány, azonban a francia kontrollcsoporttól (36%) ők is elmaradnak (31%).
24
SILBERMAN Roxane – FOURNIER Irène, Jeunes issus de l’immigration. Une pénalité à l’embauche qui perdure, Éd. Céreq, Série BREF, numéro 226., 2006, 3. 25 Persze vannak olyan hiányszakmák is, ahol magas végzettségű munkavállalók elhelyezkedése szükséges, mint például az egészségügyi terület, és ezeken a területeken nehezen lenne megoldható szakmai továbbképzésük.
13
Francia kontroll csoport26 Összes képzett aránya Vállalati képzések Magánszektor Állami szektor
Bevándorlók (1. generáció)
45 36
27 18
2. generációs bevándorlók 41 31
43 34
17 33
35 48
Átlagosan
30 43
32 47
4. számú táblázat: A bevándorlók részvételi aránya a felnőttképzésben 1998 és 2003 között27
A képzések gyakoriságát is vizsgálták azon munkavállalók körében, akik a vállalati továbbképzésben részt vettek. A francia származásúak esetében 5 éves időtávlatban a dolgozók több mint 40%-a több szakmai tanfolyamon és tréningen is részt vett, míg a bevándorlóknak a túlnyomó része (70%) csupán egy alkalommal jutott képzési lehetőséghez.
100% 80%
17
12 18
25
16
17
23
25
61
59
60% 40%
57
70
20% 0% ’Francia Bevándorlók 2. generációs származású' (1. generáció) bevándorlók
1 vagy 2 képzés
3 képzés
Átlagosan
4 vagy több képzés
2. számú ábra: A továbbképzések számának aránya 1998-200328
A képzések időtartamának vizsgálatakor azonban ki lehetett mutatni, hogy a francia származásúak képzéseinek időtartama rövidebb volt (átlagosan nem haladta meg a 30 tanórát). Ezzel szemben a bevándorló munkavállalók továbbképzésének időtartama sokszor elérte vagy meghaladta a 200 tanórát. Tehát képzésük általánosságban kevésbé tréningeken vagy konferenciákon történik, mint inkább diplomával záruló szakképzés jellegű tanfolyamokon.
26
„Francia származásúnak” vagy „a francia kontrollcsoport tagjainak” az olyan francia állampolgárokat tekintjük a statisztikai vizsgálatokban, akiknek mindkét szülője francia állampolgár, és nem bevándorló. 27 GÉLOT Didier – MINNI Claude, Les immigrés accèdent moins à la formation professionnelle continue, in. Immigration et marché du travail, Tematikus szám, Revue Formation-Emploi, Éd. La documentation française, 94. szám, 2006 június. 98. 28 GÉLOT- MINNI, 103.
14
7. Összefoglalás A migráció fogalma – ahogy a jelen tanulmányból is kitűnik – hihetetlenül komplex, összességében nehezen megragadható jelenség. Amint azt láthattuk, Franciaországban a felnőttképzés nagy szerepet játszik a bevándorlók nyelvtudásának fejlesztésében és társadalmi integrációjának elősegítésében. Reméljük, hogy a jövőben ehhez szakképzési programok is társulnak majd, amelyek tényleges megoldást jelenthetnek az „újonnan-érkezők” és a francia gazdaság számára egyaránt. A nemzetközi oktatáspolitika már több évtizede hangsúlyozza a másokkal való együttélés megtanulásának fontosságát, és ezúton csupán a Delors-jelentésre utalunk a 90-es évek második feléből, amelynek négy fő komponense közül az egyik ezt emelte ki. Ennek ellenére a migránsok képzésével kapcsolatban még ma is viszonylag kevés a reprezentatív-kvantitatív elemzés, ugyanakkor számos kvalitatív-elemző tanulmány létezik. A legújabb franciaországi és európai felnőttképzési kutatások és pilot projektek egy részében azonban már központi elemként jelenik meg a migráns felnőttek képzésének problematikája. Ráadásul ma már a Pillanatkép az oktatásról (2007) című oktatáselemző kiadvány is vizsgálja egy fejezetben a migráns származású tanulók teljesítményét29, ami jelzi, hogy a migráció világjelenségének az oktatásra és a képzésre kifejtett hatása, illetve interakcióik, egyre inkább értelmezhetővé válnak tudomány számára.
Idegen nyelvű szakirodalom 1) Besoins de main-d’ouevre et politique migratoire, Rapport, Centre d’analyse stratégique, Francia Miniszterelnöki Hivatal, 2006. május. 2) BRINABUM Yaël – KIEFFER Annick, D’une génération à l’autre, les aspirations éducatives des familles immigrés : ambition et persévérance, Revue Éducation et Formations, 72 szám, 2005 szeptember, 53-74. 3) CAILLE Jean-Paul, Perception du système éducatif et projets d’avenir des enfants immigrés, Revue Éducation et Fromations, 74. szám, 2007. április, 117-141. 4) DE FERRARI Mariela, Développer la formation linguistique au titre de la formation professionnelle continue en entreprise, in. Migrations Études kutatási füzetek, 133. szám, 2006. január. 5) Education at a glance 2007, OECD kiadvány, 104-115.
29
Education at a glance, OECD, 2008, 104-115. Indicator A6: What is the impact of immigrant background on student performance?
15
6) ENEL Françoise – DELESALLE Cécile, L’accès à l’emploi des primo-arrivants, in. Migrations Études kutatási füzetek, 123. szám, 2004. május-június. 7) Immagration et marché du travail, Tematikus szám, in Formation-Emploi oktatáskutatási magazin, Éd. La documentation française, 94. szám, 2006 június. 8) Guide pour la Culture Numérique de Immigrés en Europe, E-MIGRA projekt, Viladecans, 2006 9) LANG Jack- LE BRAS Hervé, Immigration positive, Odile Jacob, Paris, 2006. 10) LEPOUTRE David, Souvenirs de familles immigrés, Éd. Odile Jacob, Paris, 2005. 11) Rapport annuel de la direction de la population et des migrations : Immigration et présence étrangère en France en 2005, Ministère de l’emploi, de la cohésion sociale et du logement, 2006. 12) Rapport d’activité 2006, Direction de la population et des migrations, Ministère de l’emploi, de la cohésion sociale et du logement, 2007. 13) SILBERMAN Roxane – FOURNIER Irène, Jeunes issus de l’immigration. Une pénalité à l’embauche qui perdure, Éd. Céreq, Série BREF, numéro 226., 2006. 14) TEMIME Emile, France, terre d’immigration, Gallimard, Paris, 1999. 15) VASSEUR Véronique, Formation linguistique et intégration socioprofessionnelle des réfugiés, in. Migrations Études kutatási füzetek, 110. szám, 2002. novemberdecember.
Internetes források : Migráció és globalizáció 1) Global Forum on Migration and development (http://www.gfmd-fmmd.org/) 2) ENSZ: International Migration and Development (www.unmigration.org) 3) Stalker's Guide to International Migration (http://pstalker.com/migration/index.htm) 4) E-Migra Projekt (http://www.e-migra.org/index.php?id=6&L=1) 5) Newsweek Education Program (http://www.newsweekeducation.com) International Migration: makeup and movement 6) Globalizációs kihívások (www.globalization101.org)
16
Migráció Franciaországban
Ministère de l’Immigration, de l’Intégration, de l’Identité nationale et du Codéveloppement http://www.premier-ministre.gouv.fr/iminidco Les Publications de la Direction de la Population et des Migrations (DPM) http://www.travail-solidarite.gouv.fr/espaces/social/grands-dossiers/migrationsintegration/etudes-publications/les-publications-direction-population-migrations6140.html Migrations Études Kutatások http://www.travail-solidarite.gouv.fr/espaces/social/grands-dossiers/migrationsintegration/etudes-publications/collection-migrations-etudes6146.html?var_recherche=immigr%E9s Migrations et intégration (Grand dossier) – Ministère du travail des relations sociales et de la solidarité http://www.travail-solidarite.gouv.fr/espaces/social/grands-dossiers/migrationsintegration/migrations-integration-5945.html Immigration (dossier) http://www.premier-ministre.gouv.fr/thematique/societe_m123/immigration_m129/ Immigration (dossier) http://www.vie-publique.fr/politiques-publiques/ Immigration et politique migratoire (dossier) http://www.ladocumentationfrancaise.fr/
Magyar nyelvű szakirodalom 1. CSERNÉ – FODOR – KOLTAI, A felnőttek foglalkoztathatóságának növelésre irányuló komplex képzési modellek, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, NFI, Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat, Budapest, 2006. 2. FRANCIA Gyula, A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Szakdolgozat, Kézirat, ELTE-PPK könyvtár, 2004, SZ 5418. 3. HALMOS Csaba, A felnőttképzésben résztvevők elhelyzekedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra, NFI, Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat, Budapest, 2005. 4. ILLÉS Sándor – TÓTH Pál Péter, Migráció, I-II., KSH-NTK, 1998-1999. 5. LANNERT Judit – VÁGÓ Irén – KÖRÖSINÉ Mikis Márta, A felnőttek digitális írás és idegennyelvtudása, NFI, Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat, Budapest, 2006.
17
6. ŐRI Mária, Hátrányos helyzetű csoportok helyzete a munkaerőpiacon, NFI, Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat, Budapest, 2005. 7. R. HORÁK Katalin, A bevándorlók francia nyelvtanulási lehetőségei a belga felnőttoktatásban, Szakdolgozat, Kézirat, ELTE PPK könyvtár, 2007. 8. PORDÁNY Sarolta, A migráció és a felnőttkori tanulás összefüggései, In Felnőttképzési Szemle, 2008/ II. évfolyam / 1. szám, 19-30. http://epa.oszk.hu/01200/01251/00002/pdf/fef_szemle_200801.pdf
9. TÓTH Judit, Tíz tétel a migrációs politika ellentmondásosságáról, Demográfia, 2003/4.
18
