A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 06. téma. – 2014.
Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék
A résztvevő-központúság és a z oktatás csereszabatossága az andragógiába
1
A résztvevő-központúság „a felnőttképzés kopernikuszi fordulata” Henri DIEUZEIDE
Résztvevő – központú oktatás
Mechanikus elsajátítás
2
A résztvevő-központúság alapelvei - a tanulók teljesítménye fontosabb, mint a tanároké - a tanulókat felelőssé tesszük önmaguk fejlődéséért - a tapasztalatok kritikus elemzésére
A múlt tapasztalatainak átértékelése
Önreflexió, önvizsgálat
a tanulói aktivitás + problémamegoldás alapja
A résztvevő-központúság nehézségei Tipikus zavarai: 1) A csoport tagjai a csoportvezetőre akarják hárítani a vezetés felelősségét (ő a „szakértő”, a „tanár”) - az „infantilis függőség veszélye” - probléma
a gátlások leküzdése az egyirányú kommunikációban szokott csoportban
2) Az össze nem szokott csoporttagok esetében a veszély: - monológok elmondása, dialógusok helyett - önmagukban zárkózó hozzászólások 3) A területfüggő
/ mezőfüggő tanuló elutasítja ezt a
módszert
3
A résztvevő-központúság kritikája - nehéz átültetni a gyakorlatban - nincs igazán „követelmény” - az új ismeretek szerzésének bizonytalansága a tanár koordinátori szerepével
- tapasztalat = nem a tanulás célja, hanem illusztráció vagy kiindulópont / De: kinek a tapasztalata a kiindulópont? - az oktató lemond arról, hogy „segítsen továbblátni a tanulók saját elképzelésein?” – nem fejlődés, csak időtöltés - „a csoportmunka az előítéletek megerősítésének eszköze lesz”
- módszerek és célok meghatározása nehezebb, mert…
A résztvevő-központúság alkalmazási lehetőségei A frontális munkaformák során / előadásokban: - Bizonyos mértékig / korlátozottan - A résztvevők hozott tudásának feltárása (diagnózis) - A tananyag ennek megfelelő strukturálása - Interaktív panelek beépítése (kérdések, hozzászólások) - Az előadó: a további tájékozódási lehetőségek nyújtása („nyitva hagyja a témát…”)
4
A résztvevő-központúság alkalmazási lehetőségei / 2 A csoportmunkában: - részfeladatok / kölcsönös kiegészítő jellegű feladatok - időigényesebb - hatékonyabb - rugalmas tervezés igénye: az előrehaladás során szerint konkretizálni kell a következő lépéseket (céloknak, igényeknek megfelelően) - tapasztalatra épített új ismeret
Ideális színhelye: az önirányító csoport U3A, svéd tanulókörök
Az oktatás „cserefolyamata” (Leland BRADFORD) -
A tanulás tranzakciós modelljére épít
- Az elmélet fókuszában a tanítás-tanulás, mint emberi viszonyprobléma áll - A nevelés / tanulási célja: változás, növekedés az egyénben és magatartásában - Autopoézis: folytonosan újra kell alkotnia, újra kell szerveznie az embernek a világát a változó környezethez igazodva - A puszta ismeretszerzéssel párosuló tanulás elutasítása: nem válik a tanuló „belső és külső” rendszerének a részévé, „toldalék” marad
5
A tranzakciós modell, mint a tanítás-tanulás meghatározója • A tanulók közti, illetve a felnőttoktató és a tanulók közti viszonylatoknak nagy hatása van a tanulás végső alakulására. • A tanulás során = a cserefolyamat a „lelki hátizsák” tartalmára is vonatkozik, nem csupán az ismeretekre
Amit a tanuló hoz…. 1) A saját magáról, mint tanulóról való képet Mik a tanuló észrevételei a tanulás/ változás szükségességéről? Milyen mély az elégedettsége/ elégedetlensége saját jelen helyzetével? Hol van az egyensúly a tanulás és a változás iránti vágy között? Milyen hallgatólagos nevelési emlékeket hoz magával a tanuló, hajdani tapasztalatoknak milyen az emlékezés által eldeformált változatait?
2) „felfogás-szűrőt” (= percepciós torzítás) • módosítja a feléje áramló üzeneteket • a felnőtt ellenáll az „alárendelt szerepnek” „Személyes teljesítményről milyen információt fogad el vagy utasít vissza a tanuló?” „Olyannak fogadja el magát, mint a jelen állapot, vagy felismeri a mássá válás szükségességét?”
6
Amit a tanuló hoz…. 3) csoportmunkára való képességét (vagy hiányát) – Mennyire gyakorlott a tanuló másokkal együttműködésben? – Ha ez a képesség hiányzik: szorongás, saját magára vonatkozó feszültség felerősödik, és növekszik az ellenállás a tanulással szemben
4) érdeklődést, motivációt, tudásvágyat… – Milyen indulati és indítéki rendszerrel kezdi meg a tanuló a tanulási folyamatot?
Amit a tanító hoz…. 1) a tudatosságot ( vagy hiányát), hogy a tanítás kényes emberi viszonyprobléma „El tudja-e fogadni, hogy a tanító-tanuló kapcsolat mindig kényes, mert a tanító, mint bíró és szakember állandó fenyegetés is lehet, mert a tanulóban vegyes érzések hullámoznak a tanítótól való függés miatt?”
2) saját eszközeit és indítékait, s tetteinek következményeit a tanulási folyamatra „Milyen eszközökkel rendelkezik, hogy fegyelmezze csoportját? Vállalja-e az esetleges egészséges összeütközéseket, hogy a tanulókat a változás útjára állítsa?” „Meddig terjed a félelme az emberektől való kapcsolattól, három lépés távolságot tartva a tanulóktól, csökkentve ezzel a tanítás-tanulási folyamat eredményességét?”
7
Amit a tanító hoz…. 3) a képességét (vagy annak hiányát), hogy tanítványait személyiségként fogadja el „Elfogadni annyi, mint képesnek lenni rá, hogy tiszteletben tartsuk és meghallgassuk a másikat, és különválasszuk személyiségét viselkedésének nemkívánatos elmeitől” „Elfogadni nem azt jelenti, hogy mindenben helyeseljük tanítványaink lényének és viselkedésének jelenlegi állapotát. Inkább csak azt az alapvető álláspontot jelenti, ahonnét a tanító megpróbál segítő kapcsolatba lépni.”
Csereviszony és kölcsönhatás -1. -Erősen függ – a csoportmagatartás dinamikájától - csoportkohézió és indulati vetület - csoporterők ↔ egyéni szándékok szembe állhatnak A csoportok létrejöttének fő oka: hatékony tevékenység, = siker, alkotás, fejlődés Kudarc következik be, szélsőséges esetben: ”A csoporterők gyakran a tanító és a tanítás ellen dolgoznak. Az osztálycsoport bandává lesz a tanító ellen…” - alacsony erkölcsi szint - a konstruktív együttműködés nem valósul meg
8
Csereviszony és kölcsönhatás -2. • Kölcsönhatások hálózata: – A tanári visszacsatolás: dicséret / jutalom / büntetés (szarkazmus - „beszólás”) – De: „A tanuló számára a csoportjától eredő kölcsönhatás, támogatás vagy visszahatás értékesebb lehet, vagy könnyebben elfogadhatóbb, mint, amit a tanítójától kap” – A büntetés vagy jutalom valódi értéke – a csoportkohéziótól függ
• A kölcsönhatás két alapvető célja: 1) csökkenti az elzárkózást és a szorongást a tanulási/ változási folyamattal szemben 2) segít véghez vinni a folyamatot / fejlődést
☺ Köszönöm a figyelmet !
9