Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek

Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek Institutum GeometricoHidrotechnikum, 1782 .. . Vízépítési Tanszék, 1878

Dr. Madarassy László c. egy. docens

2004-től BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Email: [email protected]

2015. Június 9. Kép: Szarvasi Holt-Hármas-Körös holtág

… miről lesz szó? I. A hazai síkvidéki vízgazdálkodás bölcsője – Tájalkotó elemek – A Békési-táj vízgazdálkodásának jellemzése – Békés, amiben első vagy amiben elindító volt

II. Vízhasznosítási trendek – – – –

Az öntözési adatok elemzése Öntözési technika Mosonyi Emil üzenete Tájváltozási trendek

A tájalkotó elemek és ezek kapcsolata a vízzel Berettyó-Körösvidék: Berettyó-vidék: 1700 km2 Körös-vidék: 2650 km2 Körös-Maros köze: Békés-Csanádi hát: 1700 km2 Békés-Csongrádi-sík: 3450 km2

(Topográfia)

(Geológia)

(Infrastruktúra)

(Ökológia)

(Meteorológia)

(Hidrológia)

(Talajtan, talajmechanika)

Víz-ismereti paradoxon: az elemek közül legtöbben a vizet ismerjük, de az ismeretek nem adódnak össze, s a többi elemhez viszonyítva, a vízről tudjuk a legkevesebbet.

A szabályozás előtti ősi vagy eredeti állapot jellemzése a Nagy-Körös vagy Egyesült-Körös völgyében • Békés megyében a török hódoltság előtt 1400 település volt, s 1780 körül pedig mindössze 25 • a tájat a gyér számú lakosság csak kis mértékben tudta művelni • Békés, Gyula, Sarkad, Csaba csónakon közlekedett • a betelepített lakosságot a malária, a tüdőbaj és járványok sújtották, • a Nagy-Körös mentén települések (Szelevény kivételével) csak a bal parton keletkeztek (K.tarcsa, Gyoma, Endrőd, Szarvas, B.sz.andrás, Öcsöd, K.sz.márton), mivel a jobb parton nem volt „képes település keletkezni a mocsár miatt”.

Huszár Mátyás 1778-1843

Beszédes József 1787-1852

Bodoki Károly 1814-1868

A felmérések eredményeként láthatóvá vált a vidék elkészülhettek a tervek és megvalósulhattak a folyószabályozások és vízrendezések. Lakhatóvá vált a táj, megnövekedett a táj ún. népesség vonzó ereje.

Békésben kezdték 1.

2.

3.

A melioráció: Thessedik Sámuel 1769-ben a digózás (dig = ásni), a meszezéssel történő talajjavítás. Nagyüzemi talajjavítás központja Szarvas volt. Az első egységes vízrajzi felmérés: Huszár Mátyás 18181824 között tudományos igénnyel elkészíti a Körös-völgy vízrajzi térképét, majd folyószabályozási tervét. A Tisza Mappáció későbbi készítői Vásárhelyi Pál és Lányi Sámuel itt segédmérnökök. Az első folyó átvágás: Szarvason az Anna-ligeti átvágás Huszár Mátyás tervei és irányítás alapján jött létre, 183435-ben, 43 ezer m3 föld megmozgatásával. (A Tisza szabályozásának munkálatait Széchenyi István Tisza-Dob és Szederkény között 1846. augusztus 27-én indította el.)

A megvalósulás időrendje

Előkép és első 4.

5.

A kubikus munkaszervezet: Huszár Mátyás érdeme a földmunkák munkaszervezetének kialakítása. Országos, majd később nemzetközi jelentőségűvé vált magyar kubikus munkaszervezet a békési földmunkákra alapított munkaszervezetből fejlődött ki. Az első víztársulat: az első az Arad megyei József Nádor kezdeményezte malomcsatorna társulat. Az elsők között szerepel Szarvason a Bolzakastélyban szervezett Körös szabályozási Társulat, melynek megalakulása 1845. Ez a társulat a mintája a Tisza-völgyi Ármentesítő Víztársulatnak.

Minden átvágás száma precízen felismerhető. Szerkesztette: Vályi Béla (1892)

Az iskola és a folyócsatornázás 6. Az első hazai gyakorlati mezőgazdasági ipari iskola: Tessedik 1786-ban hangsúlyozza az oktatási intézmény fontosságát. Az iskola 1780-tól működik Szarvason (a keszthelyi Georgikon 1791-ben alakul). 1799-ben a szarvasi iskola működését megerősítik. 7. A folyami duzzasztók (folyócsatornázás) előképe: duzzasztók a gyulai Élővíz-csatorna és a MezőhegyesiÉlővíz-csatorna, később öntözőcsatorna üzeméhez. 1892től Nagylaknál rizsöntözésre is használták. 8. Az első tűs-gátak: A mai Magyarország területén két körösi vízlépcső is a legelsők között valósult meg: a gyulai tűsgát 1896-ban, az Élővízcsatorna nyári vízellátására, és a bökényi szintén tűsgát 1905-06-ban.

Az első kísérleti és a legnagyobb 9.

10.

11.

Az első kísérleti öntözőtelep: Békéscsaba mellett elhelyezkedő un. “Borjúréten” 1890-től Bogdánfy Ödön, Cserháti Sándor, Gyárfás József, Kolossváry Ödön, Kvassay Jenő, Sigmond Elek, Surányi János folytatott öntözéses kísérleteket. A békéscsabai minta telepen 1901. május hónapban indult meg a szikjavítás célzatú a rétöntözés. Az első Vízügyi emlékirat: 1933. nyarán Békés nagyközségben (Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság) kezdeményezés nyomán indult el, illetve került kidolgozásra az Öntözési Keretterv (alapja az Öntözési törvénynek és az Öntözési Hivatal megalakításának). Közép-Európa első folyami vízlépcsője: Békésszentandrási vízlépcső és hajózsilip (átadás, 1942). A mentett oldali morotvaszerű holtmedrek közül egyedül a SzarvasBékésszentandrási az, mely a felső végén telepített szivornyáival folyamatosan és gravitációsan átöblíthető.

A Békésszentandrási Vízlépcső részei

Alvíz

Hajózsilip

Felvíz

Az erőtelep megépítése 2012. Életvédelmi vonal A vízi létesítmények megvalósítása nagyon hosszú Ideig tart. HÁRMAS-KÖRÖS

Békésszentandrási Vízlépcső (1942) (duzzasztó)

Tiszai vízpótlás és duzzasztás nélkül nyáron a meder csaknem üres lenne, mert ilyenkor a Körös-völgyben vízhiány van. A Hármas-Körösbe Tiszalökről vezetnek vizet a Keletifőcsatornával.

Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer ( TIKEVÍR)

12.

Nagyvízrendszerek közötti legnagyobb vízátvezetés (TIKEVÍR): az 1937. évi XX. törvény alapján a tiszai vízátvezetés a Körös-völgybe. A Keletifőcsatorna (korábban Keleti Öntöző Főcsat.) síkvidéki vízgyűjtőn a legnagyobb vízkészlet áthelyezés.

KÖRKÖVIZIG honlap

A Maros máig tartó hatása

A belterületi lakóterületek és értékes termőhelyek rendszeresen visszatérő veszélyeztetettségét okozzák a földárják. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy Békésben nem csak a felszínen, hanem a felszín alatt is érkezik víz. Ezek mennyisége alig ismert. Forrás: Goda Péter, Békésplanum Kft.

A vízjogi alapelv és lemez-szivattyú 13.

14.

15.

A víz helyben tartásának vízjogi elve: 1892-ben a Hódmezővásárhelyi vadvíz szabályozó társulat által alkalmazott „skatulyázás”, mely vízvisszatartásos szikjavítás volt. A skatulyázásból formálódott vízjogi elv: „kiki igya meg a maga vizét”. Az első nagyüzemi halgazdaság ( vagy az első halastó-rendszer szukcessziója): Biharugrán 1905 és 1909 között a budapesti Chorhus testvérek 300 kh szikes legelőt vásároltak meg a falu és a szilasi kastély közötti térségben mesterséges halastórendszer kialakítása céljából. 1910 és 1913 között építették meg az első tavakat (Hortobágyon pedig 1916-ban). Az első zsiliptáblába szerelt mobil szivattyúállás: Kienitz Vilmos az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő Társulat mérnöke lemezből készített és a róla elnevezett axiális szivattyú feltalálója (1934) által kifejlesztett belvíz- és öntözővíz továbbítás

A belvízcsatornák adatai:

Összesen

47 ezer km 83 belvízrendszer tűrési idő= tavasszal 2-3hét

Gyomaendrőd

A belvízkárt hibásan főleg a mezőgazdasági területhez kötjük, de érinti a teljes vízgyűjtőt, főleg a településeket. A belvízkár 80-90%-a a belterületen keletkezik és csak 10-20% külterületen. Amikor a „fél ország víz alatt van”, akkor a belvíz országos kiterjedés 4-5%.

Az első öntöző mű és új módszerek 16. Az első nyomásközpont: 1885-ben Gyomán (báró Wodianer Albert birtokán) az országban elsőként hoztak létre a HármasKörösből motoros (gőzgépes) vízemeléssel létesült öntözőtelepet, ahol sziket öntöztek (az első sziköntözés). 17. Az első szórófejes öntözés: Az első szórófejes öntözések hazánkban 1924-ben létesültek, itt Békésben Posteleken. 18. Az első hajós esőztető öntözés: a derekegyházi un. hajós öntözés (Weiss Manfréd uradalomban) 1932-ben létesült 179,5ha-on a Keglevich rendszerű kútra alapozva. 19. Az első gyümölcs-öntöző telep: Az öntözés Gyomán létesült a kecsegészugi birtokon téli almával Sulyok-Schulek Béla az Ivánfenéki Ármentesítő társulat főmérnöke kezdeményezése révén.

Talajlabor és kút 20. Az első öntözési talajtani laboratórium: öntözés minőségi kérdéseinek kutatása céljából a Fekete - Körösi Ármentesítő Társulat 1941-ben, Sarkadon öntözési és talajtani laboratóriumot rendezett be. 21. Az első mamut szivattyús kút: a kút korábbi elnevezése Keglevich rendszerű kút, az első Medgyes-Bodzás határában készült. 22. Az első rétegvíz-bázisú, ivóvíz-ellátási célú hévíz kutak: Csorváson (1898) a felső-plisztocén, Mezőhegyesen (1903) az alsó- pleisztocén, Nagykőrösön (1914) pedig a felső-pannóniai képződmények megcsapolásával.

Az első kapu és program 23. Az első árvízkapu: a Hármas-Körös árvizeinek kizárására a Hortobágy-Berettyói árvízkapu (1899 és 1941). 24. Az első kettősműködtetésű szivattyútelep: 1947 májusában avatták fel a Hódmezővásárhely melletti lúdvári reverzibilis szivattyútelepet és a hozzátartozó öntöző rendszert. 25. A két első PHARE program egyike: Anna-ligeti átvágásban 1991/92-ben PHARE work projekt (W 104) keretében az úgynevezett Bikazugi hídra vízkormányzó műtárgy beépítése.

A vízi munkálatok eredményei • megszűnt a mocsárvilág, • sehol nem épült annyi új meder, mint a Körösök völgyében, • a munkálatokat három generáció végezte el, és elmondható felért egy második honfoglalással, • tízezer km2 „fertőből” ármentesített terület lett, • közlekedési hálózat megépítése lehetővé vált, • a hidrometeorológiai jellemzők módosításával az „irritáló” tájban, a dunántúli humán-barát tájjal vetekedő „oázisok” jöttek létre. Ezek Szarvas, Gyula és Gyopárosfürdő)

Mindezeket lehet ellenkező előjellel is értékelni: „melioráció, holtágak szukcesszió, vizes élőhelyek beszűkülés”.

Hogyan értékelhetjük a korábbi vízállapot megváltoztatását? „Annak, hogy az ember életterével egyensúlyban legyen, egyik módja, hogy egy új, az emberi igényekre szabott biocönózist teremt, mely elméletileg éppen olyan jó, és működőképes, mint amely tevékenysége nélkül létezett.” Konrad Lorenz

II. RÉSZ: VÍZHASZNOSÍTÁSI TRENDEK • • • • • • • •

A talaj fontossága Évtizedes trendek az öntözésben A feltétlen öntözés szükségessége Területi arányok Európában, öntözési módok és öntözési méretek Tendenciák a hazai öntözésben Öntözés technika Mosonyi Emil üzenete Békés megyének Tájváltozási trendek

Genetikai (keletkezés szerinti) talaj főtípusok A talajtérkép ezer éves archeológiai lenyomat. A térképből megállapítható, hogy milyen növénytakaró és éghajlat volt egykor a területen.

A talaj vízgazdálkodási jellemzői: a pF görbe

Az Aszályindex területi eloszlása Magyarországon 2012-ben Az aszályviszonyokhoz képest 2012-ben is meglepően kevés területet öntöztek. Országosan kb. 90 ezer hektárt, ami a művelt összes területnek (ez mintegy 5,4 millió hektár) még a 2 %-át sem érte el.

Pálfai Imre nyomán

Trend: Szarvas és B.csaba120 éves adatsora alapján összesen húsz aszály sújtotta évet tartunk számon. Ebből tízet minősítő katasztrofális mértékűnek. A tízből négy, 2002-től következett be.

Aszályindex alföldi területi átlagának és az öntözött terület nagyságának és kapcsolatának 1961 – 2012 közötti változása

Pálfai Imre nyomán

A feltételes öntözés övezete • Éghajlatunk jellemzője, hogy szárazságra hajló és szeszélyes. "Az időjárás a gazda!" • A termésingadozást főleg az időjárás kiszámíthatatlansága okozza. Ennek mértéke szántóföldi és kertészeti termesztésben általában 20-40%. A feltétlen öntözés esetei: • Intenzív kultúráknál a gazdaságos termesztés szinte lehetetlen, mert itt akár 100% is lehet a veszteség, vagyis minden elveszne. • A termésingadozás következményei: a jövedelem kiesés, a piaci megfelelés elmaradása és a kiszorulás. Ennek elkerülése a nagyobb termésbiztonság.

Forrás: Mayer János: Az öntözésről. Bp. 1931.

1930-ig 349 helyen volt öntözést, ezek 62%-a (218 db) működött. 8,3 ezer ha területet öntöztek, az öntözhető területek 55%-át. Legnagyobb hányadban a rétöntözést, mai kifejezéssel a felületi öntözést alkalmazták.

1. 2. 3. 4.

Szórvány öntözés, Vadöntözés, Rétöntözés és felületi öntözés, Intézményesített öntözés 1879-től.

Öntözés terület és öntözési módok, 2012 2012-ben 119 ezer ha területet öntöztek, ami az öntözhető területek 69%-a. Átlagosan 134 mm volt a kiadott vízmennyiség. 95 ezer hektáron felszíni, 24 ezer hektáron pedig felszín alatti vízkészletet használtak. Összesen 97 ezer hektáron esőztető öntözést alkalmaztak Forrás: Statisztikai tükör, VII. évf. 94. sz.

Öntözött területek aránya, 2007 Bár az öntözött területek kiterjedése az időjárástól függően ingadozik, Magyarország az utolsó harmadban van. A szemi-humid országok is megelőzik.

Öntözési módok, 2007

A kifejezetten arid országok „csepegtetnek”, a semihumidok esőztetnek és ahol sok munkaerő van, ott felületi módszerrel öntöznek. A hagyománynak is szerepe van.

Öntözés méretegység szerint, 2007

A Európai Méret Egység (ESU) alapján hazánkban lényegében csak a nagyméretű üzemekben öntöznek, hasonlóan a cseh, a szlovák és a dán gazdaságokhoz.

Tendenciák a hazai öntözésben • Az öntözés legfőbb oka nem a mennyiség növelése, hanem a termésbiztonság (a leszerződött termény leszállítása másként nem lehet) • Az esőztető módszer túlsúlya, azon belül a lineár berendezéseké, s egyre inkább a sarok-tagos körben-járó (körforgó) berendezés. (A semmi-arid övezetben az öntözés vízvesztesége kevésbé függ az öntözés módszerétől.) • Az öntözés táji konfliktussal jár, nem számítva a szakhatóságokat, ennek fő oka a terület mozaikossága. A legkevésbé problémás módszer az öntözővíz felszín alatti csővezetéken való helyszínre szállítása • A nagyobb üzemekben a legmodernebb berendezések, a kisebbekben pedig a tudást alig igénylő berendezések alkalmazása

Öntözés technika A fenntartható öntözési gazdálkodási követelményei: az öntözés legyen víztakarékos, energiatakarékos, vegyszertakarékos, ráfordítástakarékos, minőségi termékkibocsátó, környezettel harmonizáló, szakértelem igényes, tudás igényes.

A korszerű öntözések eszköztára: •

•

• •

• •

A mikró öntözésénél korszerű eszközök: sűrű kisadagú víznorma, napi többszöri öntözés, alacsony nyomásigény. Felszíni csepegtető, szalag csepegtető,felszín alatti csepegtető, mikro szórófejes, Lineár-berendezések a fenofázishoz igazodó vízkiadagolással (körforgó, frontálisan mozgó kétkerekű motoros, univerzál tömlős vagy csatornás, GPS vezérlés 4 cm pontossággal, a tárolt GPS térkép alapján Csévélhető szárnyvezetékű esőztető berendezés: gazdaságos, egyszerű kezelés, ne zavarja a növények ültetési rendjét, Tápoldatozás (időalapú, vízhozam arányos, aktív és passzív adagolók) szigorú követelmények szerint. A megfelelő öntözővíz biztosítás szűréssel és más módon. Automatizálás a vízkormányzás, a tápoldatozás és a klímaszabályozás terén Talajnedvesség mérése (gravimetria, tenzióméter, neutronpróbás, gammaradiációs, távérzékeléses, kapacitásmérőn alapuló)

A speciális sarok-tag és a kar csaknem négyszögesíti a kört és alkalmas szabálytalan területek lefedésére. A kinyíló Sarok-taggal 94%-ban öntözhető a négyzet alakú tábla

A technikai folyamatról Rohringer Sándor tett találó megjegyzést (1937) : "A technikai végrehajtás jelessége még nem biztosítja az öntözés sikerét". A víz hatékonyság javításának európai tapasztalatai: • Az öntözés problémáinak vizsgálta azt mutatja víztakarékos gyakorlatokat bevezetése, elterjesztése, javítása nehézségekbe ütközik. • A technológiai fejlesztések nem hoztak megfelelő eredményeket az öntözés- és a víz hatékonyság terén. • A gazdálkodók a víz hatékonysági szint javítása érdekében nem tudnak, illetve nem képesek az eszközökkel megfelelően bánni. • A gazdálkodók számára gyengék az ösztönzők, hogy extra erőfeszítéseket tegyenek a hatékonyabb gyakorlat javítására.

Tájmozaikosság Gyomaendrődön

Tájmozaikosság Kolorádó mellett

Mosonyi Emil (1910-2009) üzenete Békés megyének

2007. márciusi

Békés megyéhez fűződő vonzalmam jegyében arra kérem a megye vezetőit, vegyék kérésemet komolyan, hogy elkerülhető legyen egy katasztrófa, ami néhány évtized múlva az utánunk következő generációt sújthatja. 2007 február havában

Mosonyi Emil üzenete Békés megyének 1. Békés megye sürgesse a vízpótlás megoldását a Dunából, s ebben a tervezési munkában a megye szakértői is vegyenek aktívan részt. … Ez azt jelenti, hogy a Duna-Tisza csatorna tervezését kell szorgalmazni és a kiviteli tervet annyira előkészíteni, hogy szükség szerint bármikor megkezdhető legyen az építkezés. 2. A másik fenyegető veszély az árvizek növekedése. … az árvízvédelem biztonságát szolgáló terveket el kell készíteni.

3. Végül meg kell vizsgálni rendre a Körösök vízlépcsőit az egyéb műtárgyakat, hogy a megnövekedett árvizek miképpen befolyásolhatják működésüket és stabilitásukat, s mennyiben kell esetleg a műveket kiegészíteni, illetve megerősíteni.

Tájfejlődési trend, milyen irányt mutat a Békési táj változása 1. Békésben, ha nem tesznek semmit sem a vízgazdálkodás javítására, akkor is reális a „Kulturális táj kategóriában” a világörökségi cím elérése 2. Védett területek és a korlátozások nélkül használható területek arányának módosítása vizes élőhelyek javára 3. Árvízvédelemnek fejlesztése új technológiákkal, módszerekkel és célokkal, mely járulékosan javítja a vízkészlet-gazdálkodást 4. A mezőgazdaságnak a vízgazdálkodásra alapozott intenzifikálása (öntözés, továbbá a tiszántúli hagyományokon alapuló száraz, illetve nedves gazdálkodás tanítása és terjesztése) 5. A táj népességmegtartó, sőt népességvonzó képességének növelése, települési vízgazdálkodás feljavításával 6. Az „oázis-program” továbbvitele: további települési oázisok kialakulásának elősegítése (víztestek állapotjavítása, a vízpartok menti zöld utak, és a víztestek vonzóképességének növelése)

Köszönöm a figyelmüket! Hármas-Körös Natura 2000 védelem alatt lévő hullámtere