Barázda VI. évfolyam 9. szám szeptember Önkormányzat Civil fórum. Sulivilág Hitélet Ép testben

Barázda | VI. évfolyam 9. szám | 2013. szeptember

Önkormányzat

2-3.

Mezőgazdaság

12-14.

Mezőgazdaság

17-18.

Civil fórum

3-9.

Sulivilág

14-16.

Gyermeksarok

18-19.

Tarkabarka-Magazin

19-20.

Hitélet

10-12.

Ép testben ...

16.

1

ÖMKOMRÁNYZAT


A medve nem játék, fel a fára! Egyed József, polgármester

A népi mondás szerint, ha sok a mogyoró, akkor kevés a pityóka. Ezek a mondások jutnak eszembe hajnali négy órakor, és sietve öltözöm jó vastag ruhába, mert csípős őszi reggelek vannak, és a hegygerinc nagyon messze. El kell érni időben, mert ha nem, lemaradunk a szarvasbikabőgésről. Sokan mondják, hogy az ősz a legszebb évszak, bizony igazuk van, mert rengeteg színben pompázik az erdő, néha elég csak egy kicsit sétálni benne, és máris megnyugszik az emberi lélek. Nagy termése van a bükknek, szinte roskadnak a fák a bőségtől, a mogyoró is tele van magvakkal, a szeder pedig az ősz csodálatos ízű gyümölcse, amely ott feketéllik a harmatos ágakon, várva, hogy belekóstolj. Hallgatjuk az erdő csendjét, néha vaddisznó ropogtat, néha egér motoszkál, és eszembe jut a széles csizmaszerű nyomról, hogy itt bizony medve járt az éjjel. Valóban ez most az ő birodalma, itt kell neki élni, mi csak vendégként vagyunk itt, mint ő is a falu végén, ahol nem szívesen látják az emberek. Érthető, arra ébredni, hogy medve motoszkál a ház előtt, nem egy kényelmes érzés, főleg ha összetör még néhány tyúkólat, almafát. Hatalmas vita folyik illetékes szervek között a sok vagy a nagyon kevés medve miatt. Az EU-ban azt mondják, hogy kevés a medve, mi pedig mindig bizonygatjuk, hogy sok és túl van szaporodva a szűkös élőhely miatt pedig le-lenéz a falvakba egy kis portyázásra, amivel nagy bosszúságot okoz az embereknek. Valamikor az öreg Európa szívében is voltak medvék, de mivel kellemetlen volt velük együtt élni, így kiirtották, most meg mindenféle normáknak nevezett rendeletekkel itt erőltetik a szaporodást,

2

ami esetenként konfliktusokhoz vezet az ember és az állat között. Az idén is rengeteget kellemetlenkedett a falu végén járó bundás, néha az emberek tűrőképességén felül, de szerencsére csak kisebb károkat hagyott maga mögött. Voltunk mi is éjszakánként a határban, gondolva arra, hogy legalább a mozgástól visszahúzódna az erdőbe, mert lőni, azt nem szabad, csak engedéllyel, amely 5-7 ezer euróba kerül, engedély nélkül pedig a büntetés eléri az 50 ezer eurót, és még nem beszéltem a dutyiról. Ezért olyan félénkek a vadászok, ha medvekérdésről van szó, általában nem az állat az ijesztő, hanem az ára. Hányszor történt már meg, hogy az ember bóbiskol a fa alatt és várja a disznót, és egyszercsak két-három méterre tőle megjelenik a medve. Az ember elsőre szétnéz, fát keres, utána pedig csak egyet köhint, és a medve hanyatt-homlok rohan el, nem ok nélkül mondják, hogy a málnaszedőknek nem árt hangoskodni különben rájön, ki az a buta, aki ilyen melegben bundában szedi a málnát. Valóban kellemetlen, ha a faluban kajtárkodik, de hála Istennek nem esett nagy kár, emberi életben meg végképp. Egy-két tehén megbánja a találkozást, ilyesmi viszont régebben is történt, nem beszélve a kollektív-időkről, amikor rengeteg medvekárnak nevezett esett volt. A törvény szerint a medve-, farkas-, hiúzkárokat a minisztérium köteles megtéríteni. Nagyon sok kérést tettünk le eddig, de pénzt sajnos eddig egy ember markában sem láttam, így marad a méreg és az emberi tűréshatárnak a feszegetése. Egyszer biztosan megoldás születik rá állami szinten is, addig mi, vadászok etetjük a hegyek-

ben azt remélve, hogy ha ott talál élelmet, akkor nem jön majd le a faluba. A gondolataim alatt érzem a bika erős, talán csípős szagát, a társam előveszi a bőgősípot, és mélyen belebőg a sötét, de már pitymallodó, zimankós reggeli tájba. 10 perc néma csend után hátborzongatóan bőg a hegyek királya. Érződik a hangján, hogy akár harcolni is hajlandó, ha idegen betolakodót észlel. A természet vad ereje van a hangjában, és erős csörtetéssel figyelmeztet minket, hogy elindult felénk harcra készen. Nemes vad, érzelmileg fontos trófea, elejtjük, mert sietni kell vissza a vaddisznólesre, és jön a legnehezebb vadászat, amikor három vagy négy órát gubbaszt az ember a fa tetején, és elzsibbadva várja, hogy a kondavezér kocája egy kicsit idetévedjen, és így csővégre kerüljön a kondát kísérő kan is, hátha megmentünk egy-két embert a bosszúságtól a kaszálás idején. A vaddisznóvadászat törvénye, hogy tízszer kell kiülnöd ahhoz, hogy egyszer lövésre emeld a puskát, és ha elrontod, magyarázhatod a társadnak a rossz szelet, a rossz fényviszonyokat, a feleségnek pedig, hogy biztos vadászni voltál, de eredmény nélkül. Addig is a vadász marad a reménnyel, és gondolataiban a fa tetején a hídban száradó szalámirudak vannak, amelyeket fújdogál a szél. Minden este, mikor teheti, kimegy a mezőre, erdőre puskával a hátán, fel a lesre, a fára, mert a medve nem játék, szeme előtt ott lebeg a nagy remete kan pirosan csillogó szeme és hófehér kiálló agyarai, és hazafelé magyarázza a feltúrt kaszáló tulajdonosának, hogy ő nem hibás, mert ő csak egy egyszerű vadász.


ÖMKOMRÁNYZAT - CIVIL FÓRUM

Településrendezési (település szerkezeti) tervekről kicsit bővebben. Egyed Imre András

Az épített környezet átalakításáról, védelméről szóló 50/1991, 350/2001 és 289/2006-os törvények szerint a területrendezés alapvető célja, hogy a települési környezet rendezettebbé, azaz komfortosabbá, működőképesebbé, egészségesebbé, biztonságosabbá és esztétikusabbá váljon. A településrendezés fontos eszközei az Általános Rendezési Terv, a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv. Az Általános Rendezési Terv (Plan Urbanistic General-P.U.G.) a következő főbb szempontok szerint szabályozza és rendszerezi a települések fejlesztési stratégiáját: - a települések területeinek optimizálása

- a természeti, gazdasági és humán erőforrások minél jobb kihasználása - a belterületek meghatározása és kijelölése - a közlekedés és egyéb kommunikációs rendszerek fejlesztése - a beépíthető területek meghatározása és kijelölése - -a különböző funkciójú területek kijelölése (lakóterület, iparterület, idegenforgalom, zöldövezet, közlekedés, közmű stb). - az ideiglenes vagy végleges építkezési tilalommal ellátott területek kijelölése - a védett övezetek meghatározása és kijelöléseaz infrastrukturális hálózatok fejlesztése

Községünk Általános Rendezési Terve 2004-ben lett elfogadva a helyi képviselőtestület által, és a 10 éves érvényességi periódus 2014-ben lejár. Az érvényben lévő jogszabályok alapján ha nincs érvényes Rendezési Terve egy településnek, az önkormányzat nem bocsáthat ki semmi féle építkezési engedélyt. Ennek elkerülése végett a Polgármasteri Hivatal szerződést kötött a gyergyószentmiklósi Larix Studió tervező céggel, az Általános Rendezési Terv felújítására, módosítására. Ezzel az alkalommal lehetőség nyílik bizonyos területek funkciójának módosítására, a régi rendezési terv esetleges hiányosságainak kiégészítésére. Az érdekeltek 2013.10.15-ig tehetik le javaslataikat a Polgármesteri Hivatalnál.

Gyergyói lakodalmas Szlovákiában, Boly községben Deák László

2011-ben a Katorzsa táncosai a szárhegyi Cika együttessel közösen Vecsésre utaztak egy közös táncfellépésre. Ez alkalommal megismerkedtünk a szlovákiai magyarokkal, akikkel barátságot kötöttünk, és kérésükre megígértük, hogy meglátogatjuk. A tavaly ígéretünkhöz híven el is mentünk és a Regrutaéletet mutattuk be, idén újra meghívtak, így most a Gyergyói lakodalmas műsorral készültünk, de ezúttal már csak a Katorzsa tagjai vettek részt a kiránduláson és a fellépésen. Zenei kíséretünk is volt, mégpedig Gál Imre (hegedű), Simon András (harmonika), Sólyom Csaba (ütőgardony) és Koós Róbert (hegedű), a lakodalomba vőfély is kellet, így ez a szerep Hunyadi Lász-

lónak jutott. A bemutató szombaton augusztus 3-án d.u 4 órakor kezdődött, az önkormányzattól indultunk, ahol egy szobát rendeztek be, amely a legényes házat jelképezte. Jómagam mint vőlegény és Hunyadi László mint vőfély bemutattuk a legénykikérést, és átvonultunk a leányos házhoz, ahol kikértük mennyasszonyt, de ezzel egyidőben a bodrogköziek is bemutatták az ő vidékükre jellemző szokásokat. Ezek után szentmisén vettünk részt, majd kivonultunk a falu utcáira a helyi énekkórus és a zenekar kíséretével, majd az iskola éteremében ünnepi vacsorán vettünk részt, maj következett a menyasszonyi tánc, illetve a reggelig tartó lakodalom. Másnap délután folytatódott az ünnepség táncbemutatókkal, felléptek

a bodrogköziek, a község citerazenekara, a vecsési népdalkórus és a Katorzsa táncosai is. Ezen bemutatók után sor került egy Parasztolimpia játékra, ahol volt kötélhúzás, zsákbafutás, tojásdobálás, és még sok érdekes játék, a táncosaink II. helyezést értek el. A mielőbbi viszontlátás reményében kellemes élményekkel tértünk haza.

3

CIVIL FÓRUM



CIVIL FÓRUM

Lurkó Tánctábor Kiskunmajsán Deák László

Újfalvi táncosaink idén első alkalommal vettek részt a Kiskunmajsán immár hetedik alkalommal megszervezett Lurkó Tánctáborban, ahová a gyergyószentmiklósi Hóvirág néptánccsoport meghívásával jutottunk el. A Katorzsa néptáncegyüttest két pár képviselte, név szerint Kovács Katalin és Lázár Tivadar, illetve Gábor Erika és Simon Szilárd. Július 6-án, szombaton este indultunk és vasárnap délelőtt már a táborban húztuk fel a sátrakat. A nap további részét pihenéssel és városnézéssel töltöttük. Este a megnyitón ismertették a tábor programját, megismertük táncostársainkat és csoporttársainkat. A hét nagy részét a próbatermekben töltöttük, ahol igyekeztünk elsajátítani a magyarszováti táncok figuráit, titkait. Próbák után színházban voltunk és különböző koncerteken vettünk részt. Ha maradt még energiánk, esténként táncházba mentünk, ahol különböző táncokat tanulhattunk.

Szerdán ellátogattunk a kiskunmajsai strandra, ahol egy kellemes délutánt tölthettünk el. A hét további részében újult erővel készülhetünk a szombati gálára, amikor bemutathattuk az elmúlt napok eredményeit. A gála után a táborzáró táncházban kimulattunk magunkat a tábortűz körül. Ezt követte a képnézés, ahol vis�szanézhettük a tábor alatti tevékenységeket. Másnap felejthetetlen emlékekkel,

teli szívvel indultunk haza és reméljük, hogy a következő évben is lesz alkalmunk elmenni és újra találkozni barátainkkal. Köszönjük szépen Egyed József polgármester urunknak, hogy támogatta utunkat, általa részt vehettünk a táborban és új táncokat tanulhattunk. Illetve köszönjük a gyergyószentmiklósi Hóvirág néptánccsoportnak a meghívást és nem utolsó sorban a szüleinknek a biztatást és hogy elengedtek ebbe a felejthetetlen táborba.

Egy kicsi a mi világunkból Sólyom Vivien- Anna

Amint tudják, csak néhány éve létezik mazsorettcsoport Újfaluban, az ötletgazda Molnár Sándor karnagy úr volt, így az ő kezdeményezése nyomán indult el az első csoport 2010. tavaszán, és néhány hónap elteltével nagyon népszerűvé vált a kis- és nagy lányok körében egyaránt. Most kis betekintést szeretnék nyújtani a mazsorettcsoport életébe, abba, hogy mi történik a próba-

4

terem falai között, a színpad mögött, és arról, hogyan tud működni illetve együttműködni ez a közösség. Nyilvánvalóan, mint minden más sport illetve tánc sok fegyelmet és gyakorlást igényel a mazsorettezés, rendkívül fontos az együttműködés és kitartás. Heti két alkalommal tartunk próbát, - fellépés idején gyakrabban- egy ilyen alkalom másfél órát foglal magába. Gyönyörű és kényelmes próbatermünk van, amelyet Kovács Erika és férje jóvoltából használhatunk, ráadásul bérmentesen, ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a csoport nevében. A próbák általában nagyon jó hangulatban telnek, bár belefér olykor egy kis vita, akadnak nézeteltérések, de ez teljesen természetes és nem ez határozza meg a csoport életét, vannak feszültebb időszakaink, főként fellépések előtt, de ez csak a komoly munkát igazolja. Egyébként nagyon jó humorérzékű és kedélyes lányokból áll a csoport, külön kiemelném Simon Bíborkát, aki mindig talál módot a nevetésre (van, amikor rossz időben, rossz helyen), rengeteg élmény köt össze minket. Kisebbek és nagyok egyaránt keményen dolgoznak és maximális a lelkesedésük, mindenkiben él a csapatszellem, és megtanultak egymásért is dolgozni. Főként fellépések alkalmával emberfeletti összedolgozásnak lehetnének

szemtanúi a kulisszák mögött: a nagyobbak öltöztetik a kisebbeket, összeszedik a következő számhoz szükséges eszközöket, egymás ruháját sorba állva fűzzük be átöltözés alkalmával, még megigazítjuk egymás haját, feltűzünk egy leszakadt gombot. Eszméletlen a sürgés és izgalom olyankor, de azt gondolom, ezek a legszebb pillanatok, és nagyon jó érzés a része lenni ennek az egésznek, és igazából csak a lányok tudják, hogy miért olyan jó.

vagyok, jót akarok”, ha meg jófej akarnék lenni, akkor elmaradna a kemény munka. Néha mosolyognom kell magamban, ahogy sorra minden lány eléri a kamaszkort, és átesik rajta, némi nyomot hagyva egy- egy próbán, akkor aztán kavarognak a viharfelhők, amit végső soron jó megtapasztalni. Úgy gondolom, a mazsorettre járás nem csupán egy elfoglaltság, van egy lelkülete, egy hangulata az egésznek: van benne versengés,

Nagyon megszerettem ezeket a lányokat, habár nem mindig adom a tudtukra, de mindannyian bámulatos változáson, fejlődésen mentek keresztül a hónapok, évek során, nem csak a táncmozdulataik tökéletesedtek, hanem ők maguk fejlődtek egymás által. Nehéz népszerűnek lenni az ő körükben, mert nem mindenki érti, hogy „ha rossz

tudásszomj, barátság, összetartás, egy sajátságos kis világ, a próbák és fellépések világa. Tovább dolgozunk a lányokkal együtt, és szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne csatlakozni. Ősztől valószínűleg újra elindul egy kis csoport, mivel a visszajelzések alapján van rá igény, tehát szeretettel vár mindenkit a mazsorett!☺

5

CIVIL FÓRUM



CserKészen az életre Zánkán! Ferenczi Lilla Rozália Márton Áron cscs. Gyergyóújfalu

„Balaton partján, jaj, de jó, úszik a nyaraló ” Az Erzsébet tábor keretein belül megszervezésre került egy Mintatábor, melynek az volt a lényege, hogy olyan gyerekekkel kellett megismerteni és megszerettetni a cserkészeteteű, akiknek ez az életforma ismeretlen volt. A Magyar Cserkész-

szövetség hirdette meg ezt a programot, lebonyolításához rajvezetőket, őrsvezetőket toborzott. Szeptember 1-jén este indultunk útnak. Az út nagyon hosszú volt, de amikor odaértünk, elmúlt minden fáradtságunk, és felfedeztük a házunkat, a „Szörnyeteg Lajost”. Amikor sor került a zászlófelvonásra, meglepődve láttam, hogy 250 ember jött el ebbe a táborba. Minden nap a Balatonban fürödtünk minden gye-

rek nagy örömére. Hatszor ettünk naponta finomabbnál finomabb ételeket. A tábor alatt elvittek minket a tihanyi apátsághoz, amely mindenkinek nagyon tetszett. Én úgy érzem, ez alatt a tábor alatt nagyon sok új barátot szereztem és még ennél is több tapasztalatot. A tábor utolsó napján fájó szívvel vettünk búcsút egymástól, viszont örültünk annak, hogy egy mozgalmas és érdekes hetet tölthettünk együtt.

20. RÁKÓCZI TÁBOR Bányász Anna

Nagyon szerencsésnek tudhatom magam, hogy eljuthattam az immár 20.alkalommal megszervezett Rákóczi honismereti táborba. Ahhoz, hogy részt vehess ebben a táborban, egy pályázatot kell megírni, minden évben más témaköröket osztanak, amiből lehet választani. Én idén II. Rákóczi Ferenc nevében írtam egy levelet a mai ember számára. Június 28- án indultunk Gyergyóból busszal. Legelső hely, ahova megérkeztünk, az Gyomaendrőd volt, itt bevártuk a többi buszt is, mert érkeztek még Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról és mi, Erdélyből. Mikor mind összegyűltünk és elfoglaltuk szállásunkat, mindenkinek kiosztottak névre szólóan egy kártyát, amivel igazolhattuk, hogy a táborhoz tartozunk. Ezt a kártyát mindenki a nyakába akasztva kellett hordja, és kötelezően mindig viselni kellett. Miután ez is megtörtént, alkalmunk nyílt megismerkedni a tábor főszervezőjével, Zsuzsa nénivel és férjével, Berci bácsival. Ők Kanadából érkeztek. A 127 fiatal résztvevőt 3 csapatra osztották. A csapatokat igyekeznek úgy összeállítani, hogy minél kevesebb ismerősöd legyen, ez pont azért, hogy ismerkedj. Min-

6

den csapat nevet kapott, mienk volt a Rákóczi csapat, a másik kettő pedig Zrínyi és Bethlen. A csapatok útjai másnap elváltak, mindhárom csapat 3 felé ment. Minden csapat élén 4 vezető állt. A tábor időtartama 16 nap, a 16 nap alatt többször változtattuk szálláshelyünket és a többi csapattal forgószínpadként váltottuk egymást. Mindegyik csoport ugyanazokat a helyszíneket járta végig. A mi csapatunk először Miskolcon szállt meg egy kollégiumban. Itt szerveztek egy „ki mit tud?”-ot, ahol bármivel felléphettünk: ének, tánc, szavalás, színdarab, mesemondás stb, csoportosan vagy egyénileg. A vezetők gondoskodtak a jó hangulatról. Ennek a tábornak egyik nagy előnye, hogy ingyen van és olyan helyekre is elvisznek, ahova esetleg a turistákat sem engedik be. Egész Magyarországot bejártuk Győrtől Pécsig, Miskolcig, Budapestig. Rengeteg történelmi helyet bemutattak. Voltunk Vizsolyban az első magyar bibliánál, Mohácson a csata emlékhelyén, Pannonhalmán az apátságnál, az Eszterházy kastélynál, a Balatonon, Rákóczi Ferenc síremlékénél, a Citadellán. Rengeteg templomot megnéztünk, két bórkóstolón is részt vettünk, Tájján és Villányban. Még nagyon sok érdekes és értékes helyen vol-

tunk, csak párat említettem. A tábor másik és talán legnagyobb előnye, hogy olyan barátokra tehetsz itt szert, akik nem mindennapiak. Ezek a barátságok egy életre szólnak, két hét alatt a csapatok nagyon összeforrnak. A tábor ideje alatt a csapatok feladata, hogy írjanak egy csapathimnuszt és csapatkiáltást. Erre a buszozások közben volt időnk. A buszon mindig énekeltünk. Mindig más mellé kellett ülni az ismerkedés céljából. Az utolsó 4 napot mind a 3 csapat együtt töltötte Budapesten. Itt már közösek a programok. Utolsó nap egy hajóúton vettünk részt, ahova néhány helybéli és külföldi szponzor is megérkezett. Ekkor nagy előnyünkre válik, ha megismerkedünk néhány szponzorral. A hajón minden csapat előadta a himnuszát, majd egy búcsú- vacsorán vettünk részt. Végül, legutolsó estén mindenki személyre szólóan megkapta a diplomáját és hivatalosan is rákóczis taggá vált. Mivel én a 20. táboron voltam, ezért torta is volt. Ezt a tábort mindenkinek csak ajánlani tudom, hisz rengeteg nagyon jó élményben lesz része. Aki eddig volt a táborban, csak dicsérni tudja és mindenkinek ez maradt a legnagyobb élmény. Soha nem lehet elfelejteni!

CIVIL FÓRUM

SZÜRETI BÁL TEKERŐPATAKON Birton Mónika

„Ősszel érik babám a fekete szőlő”, hangzott fel ismét a hagyományos ének a tekerőpataki csőszök szájából, amiből már sejteni lehetett, hogy eljött az ideje a szüreti bálnak. Eljött az ősz. Az őszről nemcsak az iskola jut az eszünkbe, hanem a szüreti bálok is. Nem volt ez másképp Tekerőpatakon sem, ahol szeptember 14-én tartották a szüreti bált. Mint minden évben, az idén is összeállt a „nagy csapat”, és körbejárták a környező falvakat, hogy meghívják őket a bálba. Vidám hangulattal és vidám énekeket énekelve hívták fel a figyelmet az eseményre. A bál este 8-tól kezdődött. Természetesen, mint minden évben, idén is volt tombola: I. díj - szőlővel megra-

kott „kicsi” kosár, II. díj – kávéfőző, III. díj – hajszárító. Az első díj nyertese Fodor Rita, a II. díj nyertese Antal Vilmos, a III. díj nyertese pedig Kovács Tihamér lett. A jó hangulatot zené-

szek biztosították. A bált a hagyományos „csőszök tánca” nyitotta meg. Reméljük, mindenki jól érezte magát. Köszönjük mindenkinek, aki eljött és velünk mulatott.

Szüreti bál Gyergyóújfaluban Szabó Emerencia

“Ősszel érik babám a fekete szőlő…” Bár a mi vidékünkön nem igazán terem meg e nemes gyümölcs, ez senkit sem tántorít el attól, hogy a szüreti népszokásokat tovább őrizzük. Ennek tudatában szeptember 14-én az 1994-es korosztály által megrendezésre került a már hagyományossá vált szüreti bál. A bál megszervezéséhez egy hét állt a csőszök rendelkezésére, így az idő szűke miatt mindenki segítőkészen és minden erejével a bál tökéletesebbé tételén munkálkodott. Szombaton reggel gyergyóújfalvi népviseletbe öltözött 28 fiatal gyülekezett a gyergyóújfalvi templom előtt a szentmisére, hogy tiszta lélekkel és Isten áldásával indulhassanak a szülőfalujuk és a környe-

ző falvak lakóinak meghívására. Ezúton is köszönetünket szeretnénk kifejezni a fogatosoknak és a zenészeknek, hogy a borús idő ellenére is segítettek széppé tenni felvonulásunkat. Jókedvűen, énekelve jártuk körbe a falvakat és

hívtuk meg a falu apraját-nagyját a bálba, mely a Lázár István kultúrotthonban volt megtartva 20 órai kezdettel. A mulatni vágyókat zenével és csősztánccal vártuk, a bál tetőpontját mégis a tombolák kisorso-

7

CIVIL FÓRUM

lása és a szőlőkoszorúk eladása jelentette. A csőszkirály Szabó Arnold és a csőszkirálynő György Kovács Bernadett kitűnő munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint,


hogy a szőlőkoszorúkat 200 illetve 550 lejért árverezték el. A tombolák nyertesei is értékes díjakkal gazdagodva tértek haza, fődíj gyanánt egy malac került kisorsolásra.


Kitartó munkánk eredménye, hogy a bálunk minden képzeletet felülmúló sikerrel zárult, ezt a pozitív visszajelzések is megerősítették.

letet nem kell előkészítenünk, és alapozásra sincs szükség.

2013. szeptember 14., a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, a libántelepi búcsú napja Molnár Sándor

Ebben az évben szeptember 15-én ünnepeltük meg, mivel mindig a 14.-hez legközelebbi vasárnap ünneplik Libántelepen. Ez az ünnep nem más, mint a keresztre feszítés hegyén a 4. században épült bazilika felszentelési évfordulója. A szentmise 13 órától kezdődött, ezt megelőzően az Újfalvi Molnár Antal Fúvószenekar, valamint a Katorzsa néptánccsoport rendezett sorokban és gyönyörű népi viseletünkben felvonult a kápolna bejáratához. Kezdetét vette a szentmise, amelynek fő celebránsa egy magyarországi Jenő nevezetű plébános, Szilágyi Lőrinc a gyergyószentmiklósi örménykatolikus egyház plébánosa Tankó Géza

gyergyóújfalvi, valamint a zeteváraljai Mátyás Gábor plébánosokkal együtt celebrált. Jenő pap bácsi a szentbeszédben kifejezte, hogy a fent említett bazilikában őrizték azt az ereklyét, amelyet a hagyomány szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Ilona talált meg 326ban. Az ünnep a szent keresztfát dicsőíti, üdvösségünk eszközét, melyre fölemeltetve az Úr mindeneket magához vonzott. A szenvedés jeléből a dicsőség jele lett, az Ember fiának jele, mely majd az utolsó napon feltűnik az égen. A szentmise után a Molnár Antal Fúvószenekar kíséretével elénekeltük a himnuszainkat és utána kezdetét vette a délutáni műsor: a fúvószenekar műsorával kezdtük, a Katorzsa népi tánccsoport középcsoportja szórakoztatta a tisztelt

közönséget. Ezt követte a Székely Lend előadása, amely nagy tetszést váltott ki a közönség körében. Utána ismét zene és énekszó következett az esti órákig. A résztvevő közönség fegyelmezetten viselkedett mindvégig, a kiszolgáló egységek kedvesek, előzékenyek voltak, megköszönjük nekik. Köszönjük Kelemen Csabának és segédeinek a finom pörköltet és a gyors kiszolgálást, amelyben minden résztvevő csoport és meghívott részesült. Végül, de nem utolsó sorban köszönjük a polgármester úrnak Egyed Józsefnek, hogy mint mindig most is besegített a szervezésben és az ellátásban. Köszönet a Molnár Antal Fúvószenekarnak, és a Katorzsa néptánc�csoportnak a közreműködésért. Kitartást a továbbiakban is!

Minden, amit a rajzolásról és a festészetről tudni kell 4. Deák Csaba

Elérkeztem sorozatom utolsó részéhez, melyben az olaj- és akrilfestésről szeretnék írni egy kis ismertetőt. Az olajfesték, noha úgy ítélik meg, mint a legnagyobb hagyománnyal bíró festékfajta, valójában fiatalabb a vízfestéknél. A temperafestéket,

8

amely időben megelőzte az olajfestéket, mind freskók készítésére használták. A színanyagot vízzel és kötőanyaggal keverték (tojás, illetve kazein tempera, melynek alapja a sovány tehéntúró). Azt az ötletet, hogy a festékport olajjal kell megtörni, hagyományosan a 15. században élt flamand festőnek Jan Van Eycknek tulajdonítják, de

más régi mesterek is kísérleteztek hasonló megoldásokkal. Bármilyen eredetre tekintsen is vissza ez a technika, igen hamar népszerű lett. Temperával nehéz volt dolgozni és az olajjal készített festékekben rejlő lehetőségeket hamar felismerték. Az olajfestészet hajnalán a festéket még vékonyabb rétegben kenték fel, mint a temperát, a szí-

CIVIL FÓRUM

nek azonban jóval gazdagabbak voltak, mégpedig az alkalmazott festőmód, a lazúrozás miatt. A felület sima maradt, nem látszottak rajta az ecset nyomok. Az idő múlásával azonban a művészek kezdték egyre jobban méltányolni a technikában rejlő lehetőségeket, és ennek megfelelően festették festményeiket, melyekben az ecsetvonások és nyomok is a befejezett mű fontos elemeivé váltak. Az olajfestékek ma:- minden festészeti nyersanyagot és eszközt a festőművész szolgájának kell tekinteni- és az olajfesték olyan engedelmes és alázatos szolgája mesterének, hogy nincs két művész, aki egyformán festene vele. Az olajfestéket föl lehet kenni vékonyan is, vastagon is akár ecsettel, akár késsel (festőkés) sőt néha ujjal, kis és nagyméretű vásznak festésére is alkalmas. Az olajfestékkel festett képet bármikor félbehagyhatjuk, bármikor folytathatjuk, és ami a legjobb a tapasztalatlan kezdő számára, hogy a festéket lekaparhatjuk, ha nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, és akár újra is festhetjük. Régen a mesterek segédeket fogadtak,

akik fáradságos munkával porrá törték a pigmenteket és keverték a festékeket. Ma már az előkészületekhez nincs szükség segédekre, a gyárilag készített tubusos festékeket könnyű kezelni. Kaphatók már előre gyártott vásznak és festőállványok csakúgy, mint minden stílushoz való ecsetek. Az akrilfestékek: A fellendülő műanyagipar melléktermékei, az akrilok a festészet új nyersanyagaiként az 1950-es években tűntek fel. Az akrilfesték legalább annyira sokoldalú, mint az olajfesték, és van néhány különleges tulajdonsága is. Ezek egyike, ami az amatőrök szempontjából fontos, hogy rendkívül gyorsan szárad, tehát akrillal annyi réteget festhetünk egymásra, ahányat akarunk. Az akrilfesték, ha egyszer megköt, mozdíthatatlan: minden festékréteg úgy fedi be az alatta levőt, hogy egy hajszálnyit sem old fel belőle. Másik előnye, hogy szinte bármilyen alapra festhetünk vele a papírtól kezdve a fatáblán keresztül a vászonig, még pedig úgy, hogy a festőfelü-

Festékek, ecsetek: Mind az olaj-, mind az akrilfestékekből nagy a kínálat. Mindkét festéktípust tubusban árulják, bár egyes gyártók az akrilfestékeket tégelyekben is forgalmazzák, ennek előnye, hogy minimális az anyagveszteség. Amikor a munka megkezdésekor az akrilfestéket kinyomjuk a palettára, még nem tudjuk, hogy mennyire lesz szükségünk, így több megmaradhat belőle, és ha megköt, már nem tudjuk újra felhasználni. Viszont ha tégelyből festünk, éppen annyit vehetünk az ecsetünkre amennyi szükséges. Ecsetek: Olajfestéshez általában hosszú nyelű sörteecsetet használunk, de ugyanezek megfelelnek az akrilfestéshez is. A laposra kötött sörte ecsetek kedveltebbek, mint a hengeresre kötöttek, csakhogy ezek mind különböző ecsetmunkákra alkalmasak. Megfelelő tapasztalatszerzés után mindenki maga válassza ki a számára legmegfelelőbb fajtát, csakúgy, mint a festékek esetében is. Ezért jobb kis készlettel indulni. Nagyon sok példát és technikát felsorolhatnék még, sőt egy egész könyvet is lehetne ezekről írni, de elindulásnak ez már elegendő, hogy bárki, akinek kedve támad rajzolni vagy festeni az ezzel a kis útmutatóval nekikezdhessen, hogy saját lelki világát eleveníthesse meg rajzlapon vagy vásznon. Eredményes rajzolást és festegetést kívánok mindenkinek!

9

Hitélet


Áron Püspök Erdély fia, sziklajellem a javából ... Tankó Géza, plébános

1938. karácsony előestéjén Róma kinevezte az erdélyi egyházmegye püspökévé Márton Áron kolozsvári plébánost. Püspökké szentelése 1939. február 12-én volt a kolozsvári Szent Mihály templomban. Beköszöntő beszédét olvassátok el. Megéri. Ma is időszerű. Tanulhatunk belőle, és követhetjük azt. Tisztelendő testvéreim! Krisztusban szeretett híveim! „Kinevezésem szent karácsony előestéjéről van keltezve, s a karácsonyi angyalok szózatával jövök és köszöntelek titeket: Dicsőség a magasságban Istennek és békeség a jóakaratú embereknek. Az angyali szózatban küldetésem tartalma is benne van. Isten dicsőségéért és a lelkek békéjéért kell dolgoznom. Ez a püspök feladata. Istenben boldogult Szentatyánk is, aki a világegyház minden részét éber gonddal figyelte, mintha külön utasítást akart volna adni számomra, amikor arra méltatott, hogy éppen a szent híradás napján bízzon meg az egyházmegye vezetésével. Mintha figyelmeztetni akart volna ezzel is, hogy jól vegyem szemügyre a körülményeket, mérjem fel a helyzetet és nézzek szembe a való tényekkel, de a terveimet állítsam a megváltó szent éj sugárzatába, s a csüggedtség napjaiban is a Krisztus eljövetelében nyert hit, bizalom és öröm erejében törhetetlen bizalommal hirdessem, dicsőség az Istennek és békesség a jóakaratú embernek. 1. Isten dicsőségének az utóbbi időben sok ellenlábasa akadt, s tudom, tettek már kárt a mi sorainkban is. A szervezett istentelenség agitátorai, új szekták terjesztői és a szegénység együtt legtöbbször egymás kezére dolgozott. Az istentagadás szószólói népünk közé is találtak utat, hogy hamis tanaikat széthordozzák, s főképp az ifjúság

10

lelkét megmérgezzék. Ezekhez szegődtek az álpróféták, akik új vallásokat és sötét babonákat terjesztettek. Közben ránk tört a szegénység is egész nyomasztó mivoltában. Minden nap szűkebb lett a kenyér és bizonytalanabb a jövő. Kívül-belül sötétség környékezett meg s a lelkeken nyugtalanság és bizonytalanság vett erőt. A hitetlenség és babonák terjesztői serény tevékenységbe kezdettek, hiszen remélhették, hogy bő aratásuk lesz ilyen körülmények közt. S hogy megkísértetésük teljes legyen, megjelentek a lélekkufárok

is, akik elégedetlen, avagy a nélkülözésektől elkínzott híveinknek kenyeret ajánlanak fel, ha ősi hitüket megtagadják. Ezekkel a tényekkel amikor Isten ügyében fáradozunk, nyíltan szembe kell néznünk. Az álnok mesterkedések erejét buzgó híveink magatartása legtöbbször megtörte, de volt ahol ért el eredményeket, szembeállította, vagy elidegenítette a híveket papjuktól, a népet vezetőitől, a katolikust katolikus testvéreitől és a katolikus ügyektől. A templom, az iskola, az ősök megszentelt ha-

gyományai sok testvérünk lelkében elmosódtak vagy elhalványulóban vannak a kötelességekkel együtt. Erőinket tehát több irányban kell védelemre és munkára szerveznünk, de bizalommal indulok, mert Isten velünk van, amint velünk volt és segített a múltban. Egyházmegyénk hosszú századokon keresztül bástyaként állott a pogány törekvések ellenében. Pogány kunok, besenyők, tatárok, törökök járták a földjét, sokszor lerombolták templomait, és rabságba hurcolták fiait. De a hit és az otthon védelmében hős apák fiai papjaik vezetése alatt mindig újraépítették a feldúlt templomokat, s a templom falainak a védelme alatt, mint erős várukból újraépítették a kifosztott és felégetett otthonokat. Háborúk, éhínségek, pestisek, vallási harcok és erőszakos térítések váltogatták itt egymást s a vészek és dúlások nyomában mindig lelki és erkölcsi elvadulás is járt, de az ősi hit szava mindig megszólalt a lelkekben, s népünk megint visszatért jobbik önmagához. Éppen a bajok és örökké küzdelmes élet tanította meg arra, hogy vallásához a legnagyobb áldozat árán is ragaszkodjék, mert Istenen kívül nincs senkije, Isten azonban mindig elég, hogy saját erőit Isten segítségével megpótolva – testi és lelki nyomorúságából kivergődjék. Én hiszem, hogy ez a törhetetlen hit máma is él, s erőit mozgósítani tudjuk. Hitvalló nemzedékek hősi sora járt előttünk, készítette elő utunkat, hagyva ránk nagy örökségeit. Templomaink a katolikus múlt lelkesültségét, iskoláink a katolikus ősök áldozatkészségét, búcsújáró helyeink a katolikus öntudat hősi fellángolásait, népünk istenes életének legszebb emlékeit őrzik. Az első megtérés óta kicsírázott hitet ezen a megszentelt földön semmi sem tudta elfojtani, habár sok volt a veszély. Most megint sok a feladat és tenni-


való, mint mindig, mikor válságosra fordult az idők sora. Akik őrhelyeken állnak, éber figyelésre, és megsokszorozott munkára vannak kötelezve. De álljuk a munkát és a lelki megpróbáltatásoknak és megkísértéseknek ebben a nehéz órájában is törhetetlen bizalommal higgyük, hogy a vallásosság gyökerei olyan mélyre nyúlnak, az idők rontása nem árthat, a régi hit tisztasága újra kivirágzik, s a hithűség újra általános és elengedhetetlen erény lesz, mint régen. A mai nemzedék is meg fogja érteni, hogy Isten dicsőségét, aki lelkének üdvössége és életének leghűbb szövetségese, ezen a földön ősi fényeiben meg kell tartania. 2. A békesség az emberek között Isten dicsőségének és az azért való munkának a következménye. Küldetésem szerint Isten dicsőségével együtt munkálnom kell és munkálni akarom a lélek békéjét és a lelkek megbékélését. A lélek békéjét , amit az egyes ember a szentségek vételében, Istenhez való viszonya rendezettségében és gyakorlatában talál meg. És a lelkek megbékülését, ami a lelkület közösségében, a Krisztusban való testvériség megértésében és vállalásában áll. Az egyház fiainak mindig és mindenütt a legbensőbb és legnemesebb közösségben kell élniük. Önmagunk és szent vallásunk lealacsonyítása volna, ha összetartozásunk csak abban jut kifejezésre, hogy az anyakönyvi bejegyzés illetékességét tudomásul véve egyházi járulékainkat talán megfizetjük, katolikus testvéreinkkel talán a templomban találkozunk, ezen kívül azonban egymás sorsával, életével semmit sem törődünk. Az Egyházhoz való tartozás ennél végtelenül többet jelent és többre kötelez. Közös a hitünk és annak gyakorlata, amelynek természetfölötti rendeltetésünk elérésén dolgozunk, de ugyanakkor Krisztussal életközösségben vagyunk, tehát a közösséget egymással is vállalnunk kell gondolatban, érzésben és cselekedetben, mert ha lélekben testvérek, ennek következtében egymásért felelősek is vagyunk.

Ez pedig azt jelenti, hogy a hívő ember nem érheti be azzal, ha templomban együtt van, vagy az áldoztató rácsnál együtt térdel az úr és a szolga. Hitünk parancsa, hogy az templomon kívül, az életben is testvérek maradjunk, egymás sorsa iránt érdeklődjünk és egymás terhét kölcsönös megértésben hordozzuk. Ilyen értelemben testvérünk erkölcsi, gazdasági és műveltségbeli elmaradott állapota mindnyájunk gondja és feladata. A tanultnak kötelességei vannak a tanulatlanok, a gazdagnak és tehetősnek a szegények, az erősnek a gyengék és elhagyatottak iránt. Az összetartás és tevékeny szeretet hiánya következtében testvéreink százai és ezrei kallódnak el a bűn, a szegénység, a műveletlenség és elhagyatottság útjain. Sok elége-

detlenség és gyűlölködés fakad ebből. Sok keserűség, ami az emberek közötti békét rontja. Keresnünk kell tehát az eszközöket, hogy a szervezettség erejével és az egyéni jóakarat készségével legalább a kiáltó hiányokat pótoljuk, s amit menteni lehet, megmentsük. Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és a szerencsétlenéinek, bűnösöknek és kegyelem áldottjainak. Az Isten felé

Hitélet

vezető utat mindenki számára kell feltárnom, egyengetnem és kívánatossá tennem. De ugyancsak apostoli hivatalom teszi kötelességemmé, hogy szent hitünk közösségi tartalmát és az abból folyó kötelezettségeket ne szűnjenek meg hirdetni és munkálni. Meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén. A válaszfalakat, amelyeket emberi rövidlátás, hiúság vagy érdek emel testvér és testvér közé, így lehet lassankint eltűntetni a gyűlöletet, ami ellenséget nevel, így lehet szeretettel helyettesíteni és a krisztusi testvériséget jóakarattal megvalósítani. Az új idők szelleme, hatalmas változásai, nyugtalan iránykeresése mindegyre új feladatokat dob fel s az erők új csoportosítását, új területek munkába vételét teszi szükségessé. Az ember szellemi és erkölcsi világában új tájékozódások, egy új életfelfogás forradalma zajlik, amelynek hulláma a tömegekre is átcsap. Az Egyház változatlanul áll az örök igazságok alapján, de szemét nem zárja le a valóság előtt, az embert az élet és a történelem sodrával nézi össze bajaival és igényeivel együtt, s mindig a jelenben alkalmas hangot és eszközöket követi, hogy a változások hullámverésébe állított embert az örök élet számára megmentse. Egyházmegyénk történetét lapozva az Egyház örök frissességének és rugalmasságának lelkesítő példáit kapjuk. Megtalálta mindig az idők hangját, s berendezkedéseit és az új tennivalókat mindig bámulatos pontossággal alkalmazta az éppen aktuális körülményekhez. Ezt az utat kívánjuk járni mi is, s ebben a szellemben szólottam hozzátok, Tisztelendő Testvéreim és szeretett Híveim. Az idők változnak, az eszmék és rendszerek születnek, és egymásután széthullnak, az emberek jönnek és eltűnnek, de Krisztus mindig változatlanul ugyanaz. S nekünk egyetlen vágyunk és feladatunk, hogy a zűrzavar mélyéről is ezt a Krisztust megtaláljuk, és a bizonytalan életet a krisztusi bizonyosság kimozdíthatatlan alapjaihoz kössük. Nem szűnök meg imádkozni és dolgozni, hogy Isten kegyelme

11

Hitélet / múltidéző

ehhez segítse Tisztelendő Testvéreim törekvését és híveim jóakaratát. Titeket is kérlek, imádkozzatok érettem, hogy szent hivatalom kötelességeinek teljesítésében egyedül a megfeszített Krisztust hirdessem, és a Benne való feltámadás örömét számotokra Isten segítségével bőségesen közvetítsem. „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek


közössége legyen mindnyájatokkal” (2KOR 13,13). Gyulafehérvár, 1939. március.31.” Áron püspök Az emberkatedrális, jellemes, őszinte, gerinces püspök, Isten Szolgája Márton Áron üzent nekünk. Ugye nemcsak elolvastuk üzenetét, hanem éljük és követjük is? Imádkoz-

zunk azért, hogy minél előbb boldogok és szentek között tisztelhessük őt. Minden nap imádkozzátok el ezt a szép kísérő imát Istenhez: Istenünk, te Áron püspököt azért választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára.

A tatárjárás és a székelyek Huszár Zoltán

Történelme során Magyarországot több ízben érte támadás a mongolok részéről. Ezek közül a legjelentősebb az 1241-42-ben bekövetkezett úgynevezett tatárjárás. (Nevét az egyik mongol törzsről kapta). Az ország számára ez volt az egyik legpusztítóbb mongol támadás a későbbi portyákhoz képest. A székelyek ezt a szörnyű pusztítást sokkal kisebb veszteségekkel vészelték át, mint az ország többi része. Oklevelek szólnak a kézdiszentléleki vár lerombolásáról és annak királyi parancsra történő újjáépítéséről, de a lakosság veszteségei nagyságrendben kisebbek az ország többi részéhez képest. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az elkövetkezendő években történt

külföldi hadjáratokban részt vevő nagy számú székely csapatok. A kevés veszteségre magyarázatként szolgálhat a székelyek földrajzi elhelyezkedése, valamint a mongolok taktikája is, akik a katonailag fontosabb célpontok felé igyekeztek. A kevés veszteségre bizonyíték az is, hogy a kézdi székelyek egy részét áttelepítik Aranyos vidékre nem sokkal a tatárjárás után. Az 1285-ben bekövetkezett az úgynevezett második tatárjárás azonban másként alakult a székelyek számára, mert ekkor már fontos szerep jutott a székelyeknek. A tatárok a kunokkal együtt az ország belsejéig hatoltak, és zsákmánnyal megrakodva Erdélyen keresztül próbáltak távozni, pusztítva mindent maguk mögött. A sereg egy részét a székelyek verték szét, Torockó alatt pedig sok foglyot szabadítottak ki

a tatárok fogságából. Érdemeikről oklevelek tanúskodnak, és jutalmul kapják Aranyosszéket. A tatár sereg második részét éppen Gyergyónál verik meg, mielőtt elhagyhatnák az országot. A tatárok portyázása ezzel nem ér véget, de később már nem ölt olyan nagy méreteket. A későbbi századokban még sokszor okoznak fájó veszteségeket, főleg Erdély lakóinak. A 13. században lezajlott események ékes bizonyítékai annak, hogy elődeink komoly katonai erőt képviseltek a tatárjárás idején. Társadalmi szervezettségük erős alapokon állott, hiszen rövid idő alatt talpra álltak a pusztítás után. A székelyek történelmének ezen fejezete jól példázza a sok viszontagságot, de az erős akaratot is, amivel ez a nép mindig talpra tudott állni.

„Égesd le az ellenséged karavánját, és leégeted a saját jövődet” Elekes Dániel László

Az internetet böngészve, szinte teljesen véletlenül, sokat mondó aranyköpésekre bukkantam, mint a címben felhasznált mondás. Ugyanilyenek a következő

12

példák: „Mindenki csak a saját tálját lássa”, vagy „A szépséget nem lehet kanállal enni”. Mit szól hozzá a kedves olvasó? Van egy még jobb: „Temessetek el lábon állva. Egész életemet térden töltöttem!” Elárulom, hogy cigány mondásokról van szó...

Lehet, hogy jelen cikk kissé sértő lesz egyes személyek számára, mások meg fölöslegesnek fogják tartani, elnézésüket kérem, nem arra hivatott hogy különböző állás pontokat megerősítsen vagy cáfoljon, de mivel a cigányok a múltunk, a jelenünk és főleg a jövőnk szerves részének


számítanak, nem ártana tisztázni és megismerni néhány tényt a történetükkel kapcsolatosan. Ugyanakkor manapság a cigány szónak már pejoratívvá vált a jelentése, így legtöbbször nem egy népcsoport megnevezésére használják, hanem a tolvaj, törvénytelen, erkölcstelen stb. szinonimájaként. Ezért is ragaszkodnak egyes szervezetek a roma (vagy rroma – dialektustól függően) elnevezéshez. Történelmi forrásokat tiszteletben tartva gyakran előfordul mégis a cigány szó jelen cikkben is, hangsúlyoznám, nem sértő szándékkal. Tehát a cigány nép eredete elég homályos, ahogy ezt az ókor végén, középkor elején megjelent népeknél megszokhattuk. Többféle elmélet létezik a romák eredetével és vándorlási útvonalával kapcsolatban, azonban kevés írásos emlékünk van. Az egyik legismertebb elmélet szerint a cigányok őshazája Észak-India nyugati területe lenne, az úgy nevezett Pundzsáb. Ez a szóösszetétel (pundzs = öt, ab = folyó) az Indus folyó környékére utal, ahonnan Kr. u. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból, feltételezhetően az iszlám terjeszkedés miatt. A vándorlás több hullámban történt meg, amire különböző források is utalnak. Így például 1126 körül az arab kalifák Örményországba és Szíriába telepítették a cigányok vélhető őseit. Másrészt Timur Lenk mongol uralkodó, az 1398-as indiai betörése után, a cigányokat Szamarkandba űzte, ahonnan feltehetően az oszmán törökökkel jutottak el a Balkán félszigetre. Egy másik feltételezés szerint a cigányok Indiából való útra kelésének időpontja megegyezik az árja népek Kr. u. 1000 körül behatolásának idejével a Hindusztáni-félszigetre, mely által az őshonos dravidák délebbre szorultak. Nem elképzelhetetlennek tűnő elmélet lehet az is, hogy nem Indiából, hanem Közép-Ázsiából érkeztek a cigányok a Kr. u. 200 – 400 körüli népvándorlások idején. Ennek bizonyítékául szolgálhat az a tény, hogy a balkáni okiratok mind jelenlevő csoportként jelölik a cigányokat. 2012-ben végzett genetikai kutatá-

sok is arra utalnak, hogy a romák Indiából származnak, ahonnan körülbelül 1.500 éve vándoroltak el. 1100 körül érkeztek meg a Balkán-félszigetre ahonnan egész Európába elterjedtek. Egyik legismertebb legenda a cigányokkal kapcsolatban, ami már 1010-ben írásban is megjelenik Firdauszi perzsa költő leírásában (Királyok könyve), azt állítja hogy Bahram-Gur perzsa király megtudta hogy a szegényebb alattvalói nem engedhették meg maguknak hogy zenét hallgassanak, ezért megkérte az indiai királyt, hogy küldjön neki 10.000 luris-t, nőt és férfit, zenészeket. Amikor megérkeztek, a perzsa király adott mindenkinek egy ökröt és egy szamarat és annyi gabonát, amennyit fel tudtak pakolni a szamárra, hogy tudjanak megélni a mezőgazdaságból és énekeljenek ingyen a szegényeknek. De a luris-ok megették az ökröket és a gabonaféléket, majd hamarosan éhesen beállítottak a királyhoz, aki látván, hogy elpazarolták a kapott ajándékokat, elkergette őket, hogy kóboroljanak a világban. A félnomád vándorélet először akkor szakadt meg, mikor Perzsia területén körülbelül másfél évszázadot tartózkodtak, melynek a fenyegető mongol betörések vetettek véget. A továbbvándorlás délnyugati irányban folytatódott, és a cigányok Örményországba jutottak el. Ez rendkívül fontos állomása volt a cigányok történeti útjának, itt találkoztak először a kereszténységgel, pontosabban a keresztény hagyományok egy tisztább, ugyanakkor sokkal díszesebb, liturgiában gazdagabb formájával, mely térben és időben is közelebb állt az ókeresztény világ szokásrendszeréhez. A fogadtatás öröme és az egyházi közösségekben való felszabadult beilleszkedés eredményeképp körülbelül 400 évet tartózkodtak ezen a területen. Talán ez az egyetlen példa, amikor szívesen, tárt karokkal fogadták őket egy új területen. Az ezredforduló idején azonban a szeldzsuk törökök elkezdtek támadásokat indítani az örmények ellen. Emiatt indultak útnak a cigány cso-

múltidéző

portok is. A nagyobb csoport nyugat felé, a Balkán-félsziget irányába tartott, de egy részük Kis-Ázsián keresztül déli irányba indult, és egészen Egyiptomig jutottak. Itt csatlakoztak a mórokhoz (az Omajád dinasztiához tartozó arabok), és miután átvándoroltak Észak Afrikán és átszálltak a gibraltári szoroson, letelepedtek az Ibériai-félszigeten. Itt évszázadokon át békésen éltek együtt a mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Fontos lesz itt kitérni egy apróságra, éspedig a Nyugat-Európában elterjedt elnevezésre, amit a romák kaptak. Az angol nyelvben használt gypsy vagy gipsy elnevezés, a francia gitan vagy a spanyol gitano mind a Középkorban használt gypcian szóból ered, ami valójában az egyiptominak a rövidítése. Sokáig úgy gondolták, hogy egyiptomiakról van szó, így maradt meg a mai napig Nyugat-Európában ez az elnevezés, ami manapság szintén sértő, pejoratív jellegű. A legrégebbi írott forrás a cigány népről, ami túlélte az idők viszontagságait, 1322-ből származik. Egy ír ferences szerzetes, Simon Semeonis találkozott velük Kréta szigetén, Heraklion város közelében. 1360ban Korfuban már rabszolgaként említik őket. 1424-ben Németországban is említik, a XVI. században pedig Skóciában és Svédországban... A XV. században a Bizánci Birodalom összeesése és a Török Birodalom előrenyomulása egybeesik a cigányok újabb vándorlási hullámának megindulásával. A Magyarországon ekkor megjelent roma népesség jelentős része a Német Birodalom, Svájc, Franciaország területére vándorolt tovább, ahol újra találkozott az Egyiptomon és Spanyolországon át megérkező csoporttal. Viszont fogadtatásuk erősen vegyes volt. Viszonylag háborítatlanul vándorolhattak a kelet-európai országokban, azonban Nyugat-Európában már ekkor sem voltak elnézőek velük szemben. Nem egy ország területéről kitiltották, sok helyen üldözték őket. Ezt a hozzáállást erősítette az egyház magatartása is, amikor eretnekeknek, veszélyes varázslók-

13

múltidéző / SULIVILÁG

nak kiáltotta ki őket. Talán az a tény, hogy az ortodox vallású országokban „testvérként” fogadták őket, fontos szerepet játszott ebben... Az is tény, hogy Délkelet-Európában inkább rabszolgaként említik a cigányokat. Nem igazán tudni, hogy miért lettek rabszolgák a Bizánci Birodalomban, Bulgáriában, Szerbiában és főleg a román országokban, ahonnan például származik az első írott forrás cigányok eladásáról rabszolgaként (Havasalföld, 1385). Amikor a törökök elfoglalták és felszámolták a balkáni országokat, itt a cigányok rabszolgasága megszűnt, kivéve a román országokat, ahol csak 1840 és 1850 között számolták fel, fokozatosan. Nicolae Iorga román történész szerint a mongolok adták el őket rabszolgaként a nagy tatárjárás idejében (1240-1241), és többnyire ebben a helyzetben maradtak a XIX. századig. Más vélemények szerint a mongolokkal együtt jöttek szövetségesként, és egyszerűen fogságba estek a harcok során, így rabszolgaságra ítélték őket. Mindenesetre bevált szokás volt a foglyok rabszolgasorba hurcolása már ősidőktől fogva. Még akkor is, ha a balkáni államok összeroppanása a török nyomás alatt a cigányok felszabadulását jelentette a rabszolgaság alól, ők is ugyanúgy menekültek az Oszmán Birodalom haderői elől, mint min-


denki más. A romák nyugatra való menekülése egybeesett a török előrenyomulásával, így gyakran török kémként tekintettek rájuk – habár legtöbbjük keresztény volt – furcsa viseletük és szokásaik miatt. Ezzel magyarázható egyrészt a fokozódó ellenszenv, amivel fogadták őket és a kegyetlen üldözések, amelyeknek áldozatul estek szerte Nyugat-Európában. Ugyanúgy, mint a zsidók... A nyugati országokban egymás után jelentek meg olyan törvények, melyeknek értelmében kizárták és elűzték a cigányokat az országokból. Ezen törvények összessége egyetlen egy célt szolgált: minél messzebb juttatni őket, lehetőleg az ország határain kívülre (1416ban Németországban, 1471-ben Svájcban, 1493-ban Milánóban, 1504-ben Franciaországban, 1512ben Katalóniában, 1525-ben Svédországban, 1530-ban Angliában, 1536-ban Dániában stb.). I. Maximilián német-római császár ennél is messzebbre ment üldözésükben, több rendeletben kémeknek nevezi őket, és azonnali kitoloncolásukat rendeli el. Mi több, az ellenük elkövetett bűntetteket nem minősítik törvényszegésnek. Majd a törvények még drasztikusabbá váltak: 1510-től egyszerűen megöltek minden cigányt Svájcban, 1554 után Angliában és 1589 után Dániában. 1538 után a portugálok

elkezdték deportálni őket a dél-amerikai gyarmatokra (Brazília). Más helyeken elrabolták gyerekeiket, rabszolgamunkára kényszerítették, vagy csak egyszerűen felakasztották őket. Hogy könnyebben lehessen rájuk ismerni, Franciaországban izzó vassal jelölték meg és leborotválták a fejüket, német területeken a roma nőknek levágták fülüket stb. Hogy mi váltotta ki ezt a hatalmas gyűlöletet velük szemben, csak találgatni tudjuk. Tény, hogy keletebre menekültek, Lengyelország vagy Oroszország területeire, ahol toleránsabbak voltak velük szemben. Nagy Katalin orosz cárnő „korona rabszolgáknak” nevezte őket, így jobb sorsot biztosítva a romáknak, mint a közönséges jobbágyoknak. Az európai hatalmak a XVI. század második felében felismerték, hogy erőszakos, a kitoloncolást preferáló politikájuk nem hozza meg a kívánt eredményeket, ezért taktikát változtattak. Az üldözést felváltotta egy az asszimilációra, letelepítésre törekvő politika, amely eleinte szintén nem vezetett sikerre - a romák nem szándékoztak önszántukból feladni identitásukat. Ekkor vált általánossá az erőszakos asszimilációs politika több európai országban, de erről bővebben a következő számban fogunk beszámolni.

ÚJRA MEGSZÓLALT AZ ISKOLA CSENGŐJE Fodor Annamária

A hűvös reggelek jelzik már szeptember megérkezését, és ez a hónap magával hozza az iskolakezdést is. A kis és nagy diákok, pedagógusok és szülők kíváncsian, ugyanakkor aggódóan várják az új tanévet, amely tele van kihívással, meglepetéssel, munkával, kitartással és jutalommal. A tekerőpataki iskola udvara szeptember 16-án megtelt diákkal, szülővel és tanerővel. Jó volt talál-

14


kozni régi és új osztálytársakkal, barátokkal, régi és új tanárokkal. Talán a legizgatottabbak az előkészítő osztályosok voltak, akik először lépték át az iskola kapuit. Az első osztályosok már ismerős helyen jártak, de ők a betűk és számok világára voltak kíváncsiak. A nagyobb osztályba lépők is szeretettel üdvözölték a tanító néniket és az osztályfőnököket, egy szál virággal köszöntve őket. Mindenki az iskola csengőjének megszólalását várta, ami jelezte

az iskolakezdést, az együvé tartozást, és valaminek a kezdetét. A szentmisén való részvétel, a közös ima lelkileg is rákészített mindenkit az új tanévre. A furulyások énekei, a szavalatok, dalok még hangulatosabbá tették ezt az ünnepnapot, köszönet az őket felkészítő tanárnőnek. Az igazgató urak és a polgármester úr biztató, türelemre és sikerekre buzdító szavai mindenkihez szóltak: diákhoz, szülőhöz, pedagógushoz egyaránt. Az iskolaelőkészítő osztályosok kis

SULIVILÁG

búcsúműsorukkal bebizonyították, hogy megállják majd a helyüket az iskolában is. A magyar nyelv szépségeit tükröző verseket odaadással mondták, a közönség tapssal jutalmazta őket, köszönet az őket felkészítő óvónőknek. Hát akkor most már hajrá, kezdődjön a 2013/2014-es tanév sikereivel és kudarcaival együtt! És nektek, gyermekek, akik az iskolakezdés főszereplői vagytok, lelkiekben és szellemiekben gazdag új tanévet kívánunk!

Újra itt van…az új tanév Máté Hajnal

Szeptember közepe van, ami az évnek igencsak fontos időszaka, kicsik, kevésbé kicsik és nagyok számára egyaránt. Ezernyi érzés és gondolat kavarog a gyerekek és szüleik fejében, szívében, melyek persze mi mással lennének kapcsolatosak, mint az iskolakezdéssel. „Túl hamar eltelt a nyár.” „ Miért is nem tart a vakáció még legalább egy hónapig?” „Vajon mi történt a többiekkel a nyáron, alig várom, hogy meséljenek!” „Úgy hallottam, az új tanárnő kedves…na majd meglátjuk.” Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat idézhet fel a gyerekekben az iskolakezdés. A szülőket mindeközben egész más, de nem kevésbé súlyos problémák foglalkoztatják: „Remélem az idén is minden simán fog menni!” „ Istenem, csak sikerüljön minden vizsgája!” Szeptember 16-án izgalmakkal, várakozással, és a nyári örömök emlékével a szívükben lépték át az iskola kapuját a mi gyerekeink is. Az addig csendes udvar újra zajossá, színessé vált, az ott lévőket pedig olyan érzés fogta el, mintha nem is lett volna vakáció, mintha mindent ott folytatnánk, ahol tegnap abbahagytuk. A nagy tömegben érzelmek sokasága tükröződött a szülők és gyerekeik arcáról. Voltak, akiknek az ar-

cáról öröm és jókedv sugárzott, mások elgondolkodva hallgatták végig az elhangzó beszédeket. A legélénkebben talán mégis a kis előkészítő osztályosok lelkében fog megmaradni ez a nap, akik verseikkel, énekeikkel, néhol bizonytalankodva az izgalomtól, de annál nagyobb odaadással és szívvel búcsúztak az óvodától, és köszöntötték az iskolát. Az ötödik osztályos diákok számára is nagy nap volt ez, hiszen végre megismerhették az osztályfőnököt, akire már olyannyira kíváncsiak voltak, egy-egy pillantást vethettek azokra a tanárokra, akik ebben a tanévben is igyekeznek mozgalmassá és érdekessé tenni számukra a tanórákat. A tanévnyitó keretében isko-

lánk és községünk elöljárói számos hasznos tanáccsal látták el az új tanévet kezdő diákokat. Melles Géza igazgató úr beszédében többek között beszámolt az elmúlt tanév sikereiről, odaadó tanulásra biztatta a diákokat, illetve biztosította őket arról, hogy kitartással és szorgalommal akár a múlt évi jó eredményeket is túlszárnyalhatják. Egyed József polgármester úr gyerekekhez intézett szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos szerepet játszik a tanulás az életben való boldogulásban, és hogy a tanulással elért sikereinkkel nem csak magunknak, hanem szeretteinknek, és a hozzánk közel állóknak is nagy örömet szerezhetünk. Tankó Géza plébános úr a tanu-

15


SULIVILÁG

lásról, mint lelki és szellemi táplálékról beszélt, illetve egy rövid példázat segítségével rámutatott arra, mennyire fontos kamatoztatni a bennünk lévő tudást, hogy ezáltal mind lelkileg, mind pedig szellemileg megfelelően fejlődjünk. A lelki és szellemi egészség és frissesség mellett a gyerekek

testi épségét is óvnunk kell. Erre hívta fel a figyelmet Kolumbán Csaba, iskolánk aligazgatója, aki néhány mondatban tolmácsolta a rendőrség üzenetét az utcán való szabályos közlekedésre, illetve a szabályok betartására vonatkozóan. Évnyitó ünnepségünket a szentmise zárta, melynek kereté-

ben a Jóistentől kértünk áldást az elkövetkezendő tanévre. A tanévnyitót számos hétköznap követi majd, amelyek, reméljük, tanulással, munkával és nem utolsó sorban jó kedvvel telnek, hogy a következő év megnyitóján büszkén számolhassunk be az ez évi sikereinkről, élményeinkről is.

Kezdődik a suli! Dr. Madarász Kelemen Enikő családorvos

Rohamosan érkezik az iskolakezdés. Hogyan segíthetnek gyermekeiknek visszazökkenni a rendes kerékvágásba? Könnyítsék meg az első napokat!  Mondják el a gyereknek, hogy nem ő az egyetlen, aki az első napokban kicsit szorong.  Mutassanak rá az iskolakezdés pozitív oldalaira: jó lesz találkozni az osztálytársakkal, esetleg új barátokat is szerezhet.  Keressenek a környéken egy másik gyereket, akivel együtt járhat iskolába.  Ha az első napokban úgy érzik helyesnek, vigyék el és menjenek érte az iskolába. A táska  Legyen széles, bélelt vállszíja és bélelt hátrésze  Minél kevesebbet tegyenek bele. Rendezzék el a táskát, lehetőleg használják ki valamennyi rekeszét. A nehezebb dolgok a hátrész közepére kerüljenek. A hátitáska súlya ne legyen több mint a gyerek testsúlyának 10-20 százaléka.  Mindig mindkét vállszíjat használják, a féloldalasan hordott táska megerőlteti a gyerek hátát.  Ha nagyon sokat kell a gyereknek cipelnie,, fontolják meg, ne vegyenek-e kerekes táskát. Igaz, a lépcsőn ezt is föl kell cipelni, és a hóban sem könnyű húzni. Út az iskolába és vissza  Ismételjék át a gyerekkel a közlekedés és a viselkedés főbb szabályait.

16

Bántalmazás A bántalmazás lehet testi, szóbeli vagy szociális, megeshet az iskolában, a játszótéren, a buszon, a lakókörnyezetben, de akár az interneten is.  Ha a gyereküket bántalmazzák - tanítsák meg a gyereket, hogyan reagáljon rá, és szóljanak az iskola tanárainak, dolgozóinak, ha bántalmazásról értesültek, és működjenek együtt velük a megoldásban  Ha az önök gyereke bántalmaz másokat - magyarázzák el a gyereknek, hogy a bántalmazás soha nem lehet helyes vagy jogos, szigorúan és következetesen szabjanak határt a gyerek agresszív viselkedésének, nyújtsanak pozitív példát a gyereknek, hatásosan büntessék meg, de soha ne kapjon ki (például a jutalmak, előjogok eltiltásával). Ugyanakkor, keressék a gyakorlati megoldást közösen az iskola tanáraival, dolgozóival, pszichológusokkal és a bántalmazott gyerek szüleivel.  Ha az önök gyereke csak szemlélő - mondják el neki, nem helyes drukkolni, sőt, még csöndben nézni sem, ha valaki bántja a másikat, tanítsák meg arra, hogy mondja el, ha ilyesmit látott, egy felnőttnek, akiben megbízik, buzdítsák arra, hogy a többiekkel együtt emelje fel szavát a bántalmazások ellen. Iskola előtt és után  A kisdiákoknak felügyeletre van szüksége, kell egy felnőtt, aki iskolába indítja reggel, és fogadja, ha hazajön, egészen addig, míg a szülei haza nem érkeznek.  A 11-12 éves kamaszok esetében sem jó, ha üres házba érkez-

nek haza.  Ha nem sikerül felváltva az egyik szülőnek otthon lennie, nagy gondot kell fordítani a távfelügyeletre. Legyen meghatározva az az időpont, amikor a gyereknek haza kell érnie, és jelentkeznie kell telefonon, akár a szüleinél, akár egy szomszédnál.  Ha napközis vagy más délutáni programban vesz részt, tudjanak meg minél többet azokról, akikkel a délutánt tölti a gyerek. Érdeklődjék meg, hány gyerek esik egy felvigyázóra, és biztonságos-e a játszótér. A jó tanulási szokások kialakítása  Legyen vonzó a tanulósarok, a gyereknek állandó munkaterület kell a szobájában vagy a ház egy másik helyiségében, ahol egyedül lehet.  Hagyjanak elég időt a házi feladatra.  Legyen benne az otthoni házirendben, hogy tanulás alatt nincs tévézés.  Ellenőrizzék a számítógép és az internet használatát  Válaszoljanak a gyerek kérdéseire, de soha ne csinálják meg helyette a leckét.  Tartson a gyerek tanulás közben rövid szüneteket, amikor kicsit mozoghat, így megelőzik a gyerek nyakának merevségét, szeme és agya kifáradását.  Ha egy bizonyos tantárggyal nehézségei vannak a gyereknek, fontolják meg, nem kellene-e jobban odafigyelni. Ezt a kérdést azonban legelőször a gyerek tanítójával beszéljék meg.


Mezőgazdaság

Legeltetési szabályzat E havi számunkban ismételten leközöljük a legeltetési szabályzatot, amelynek betartására kérünk minden községlakót. 1. cikk. A Gyergyóújfalu községhez tartozó területeken a legeltetés a jelen szabályzat előírásainak betartásával történhet, függetlenül a terület tulajdonjogától. 2. cikk. A legeltetési jog igénylésének szabályai: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre az igénylő a polgármesteri hivatalnál kell jelentkezzen a következő iratokkal: a) kérés, amelyben jelzi az igényét és kijelöli a legelőt b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és állatlétszám táblázata 2. A magántulajdonban lévő legelőkre vagy mezőgazdasági területekre (kaszálók, parlagföldek) szükséges a tulajdonos írott jóváhagyása, amelyet a polgármesteri hivatalnál iktattak. 3. cikk. A legeltetési jog elnyerésének feltételeit: 1. A község tulajdonában lévő legelőkre: a) a polgármesteri hivatal által kiadott szerződés a legelőről b) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok c) a főgazda, gazdák és a pásztor közötti megállapodás/szerződés 2. A magántulajdonban lévő legelőkre: a) a területtulajdonosok névsora és az iktatott jóváhagyások b) a legeltetendő állatok tulajdonosainak névsora c) az állatfajok és az állatlétszám táblázata d) állategészségügyi igazolás a helyi körzeti állatorvostól, az idegen állatok számára pedig onnan, ahová iktatva vannak az állatok 4. cikk. A legeltetés megszervezésének feltételei: 1. Az állatlétszám megállapítása – A legelők racionális használata érdekében szabályozni kell az állatok létszámát melyek az adott területeken legelhetnek, mely 1 nagy állategység/ha. A nagy állategység meghatározása az Európai Unió által megszabott értékeknek megfelelően történik: - bika, tehén és két évnél idősebb szarvasmarhák - 1,0 - 6 hónapnál idősebb lovak - 1,0 - 6 hónap – 2 év közötti szarvasmarhák - 0,6 - 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha - 0,4 - juhok - 0,15 - kecskék - 0,15 A fenti értékeket állatfejenként be kell szorozni az állatok számával, és a kapott értéket el kell osztani az adott terület nagyságával (hektár). Pl: 1) 10 juh x 0,15 =

1,5 vagyis 10 juh = 1,5 ha, 10 ha = 10 két évnél idősebb szarvasmarha, vagy 17 6 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vagy 67 juh, kecske. A magántulajdonban lévő legelőkre a tulajdonosoknak vagy a főgazdának kell igazolnia, hogy elegendő terület áll rendelkezésükre. 2. A legeltetés szervezése – A legeltetés megkezdése függ a növényzet fejlődésétől, a növények magassága 10-15 cm kell hogy legyen, tilos túl nedves talajon kezdeni a legeltetést, ugyanis később csökken a takarmánymennyiség. Ősszel a legeltetést egy hónappal a fagyok beállta előtt be kell fejezni. 3. A főgazda és a pásztorok kötelezettségei a) az állatokkal foglalkozó személyeknek egészségesnek kell lenniük – orvosi bizonylat b) tartsák be a növénytermesztési és állattenyésztési szabályokat, és végezzék el rendszeresen a kosárfordítást c) vigyázzanak az állatok egészségügyi állapotára, és ha a helyzet megköveteli, intézkedjenek d) a pásztorkutyákat kötelező beoltani veszettség ellen e) tartsák be a kutyalétszámot: 3 kutya - 100 szarvasmarha 8 kutya - 500 juh, kecske f) tartsák napirenden az állatok és tulajdonosok nyilvántartását g) a legelőre engedett állatok benne kell hogy legyenek a mezőgazdasági nyilvántartóban a jelenlegi jogszabályok szerint h) az idegenből hozott állatoknak kötelező, hogy érvényes állategészségügyi igazolásuk legyen i) az állatokat csak egészségesen és féregtelenítve szabad elfogadni a legelőre 5. cikk. Legeltetési szabályok a) a legeltetés csak szervezetten történhet b) a legeltetés csak az előjegyzett területeken történhet, magántulajdonban lévő területeken csak a tulajdonos belegyezésével lehet legeltetni, amelyet a helyi polgármesteri hivatalnál iktattak c) tilos az egyedi legeltetés vagy a nem engedélyezett legeltetés, függetlenül a terület tulajdonjogától d) tilos a magánkaszálókon és a folyóvízmedrekben legeltetni e) a magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeken (kaszálók, parlagföldek) a legeltetést csak a terület bekerítése után lehet megkezdeni f) a község területén a legeltetés április 24. és október 25. között engedélyezett. Ezen időpontok változhatnak az időjárástól függően, 5 nappal a változás előtt hivatalosan értesítik az érintetteket g) a legeltetés szigorúan tilos az f pontnál megszabott időponton kívül h) tilos a nem engedélyezett apaállatok használata legelőkön 6. cikk. 1. Tűzoltási szabályok

17

MEZŐGAZDASÁG / GYERMEKSAROK


a) a főgazda és a pásztorok kötelesek betartani a tűzvédelmi előírásokat és biztosítani a tűzoltási eszközöket b) a tűzvédelmi előírások betartása kötelező, függetlenül a legelő tulajdonjogától c) mulasztásból származó tűzkárok esetében a felelősség a főgazdákat és a pásztorokat terheli a jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint d) a nyílt tűz használata csak a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően történhet 2. Erdészeti szabályok a) tilos a fák levágása a legelőkön b) kötelező a nyaklók használata pásztorkutyáknál c) kötelező a veszettség elleni oltás a pásztorkutyáknál 3. Munkavédelmi szabályok a) kötelező betartani az általános munkavédelmi előírásokat b) tilos műtrágyás zsákok használata eső elleni védekezésben c) tilos viharos időben egyedülálló fa alá menekülni 4. Állategészségügyi szabályok a) a megelőző védőoltásokat az egész állománynak meg kell kapnia b) a kezeléseknél a személyzet köteles segíteni c) a beteg állatokat el kell különíteni d) minden betegséget jelenteni kell a szakembernek

5. Környezetvédelmi előírások a) tilos a vízlelő helyek szennyezése és kötelező ezeknek a karbantartása b) tilos a növényzet károsítása a legelő túlterhelésével c) tilos a legeltetés és irtás a fiatal erdőkben d) tilos a gyújtogatás 6. Ellenőrzési szabályok a) a pásztorok kötelesek a nyilvántartást az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek átadni b) a pásztorok kötelesek az ellenőrzésre felhatalmazott személyeknek segíteni a helyzet felmérésében c) kötelező ismerni jelen szabályzatnak előírásait és ezeknek betartása 7. cikk. Büntetés és bírságolás 1. Azon állatok tulajdonosai, amelyeket nem engedélyezett helyen találnak, kötelesek kifizetni az előidézett kárt és a 300 és 1000 lej közötti értékű büntetést 2. A jelenlegi szabályzat előírásainak be nem tartása kihágásnak minősül és 1000-3000 lej közötti büntetéssel jár. 3. A jelenlegi szabályzat előírásainak megfelelő kihágások megállapítása a polgármester, alpolgármester, a helyi tanács mezőgazdasági komisszió elnöke és a helyi rendőrség hatáskörébe tart. 8. cikk. A jelenlegi szabályzat érvényes minden állatra, amelyik a gyergyóújfalvi területeken legel.

VAKÁCIÓS ÉLMÉNYEK


kor haza kellett indulni. A hazajövetel nagyon jó volt, nagyon sokat kacagtunk. Másnap mindenkinek izomláza volt. Nagyon jó volt, remélem még máskor is elmegyünk. Fórika István és Sajgó Dávid VI. osztály

A VI. osztály kirándulása Egy keddi hajnalon nagy izgalommal siettünk a gyergyószentmiklósi állomásra. A vonaton nagyon sokat viccelődtünk, és jól éreztük magunkat. Amint odaértünk a bentlakásba, ahol megszálltunk, rögtön felfedeztük minden zugát. Pihenés után elmentünk a strandra. A fürdés után a bentlakásban nagy bulit rendeztünk, sokat ettünk és ittunk. Másnap amikor felkeltünk, elmentünk az állatkertbe, és utána elmentünk egy étterembe, ahol egy nagyot ettünk. Majd délután hazaindultunk.

Nagyon köszönjük Kalamár Emese osztályfőnöknőnek, hogy bevállalta ezt a nagy és fárasztó utat.

Kiadja:

A tekerőpataki kisfúvósok táborba mentek

Gyergyóújfalu Község Polgármesteri Hivatala

Egy hétfői napon, mi a kis fúvósok elmentünk a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- művészeti Líceumba, ahol rendeztek egy tábort a fúvósok számára. Minden nap zenéltünk, de a zenélés mellett nagyon jól szórakoztunk. Sok új dolgot megtanultunk, sokat fújtuk a hangszereket és a mellett még elméleti órákon is részt vettünk. Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy jövőbe is megrendezik ezt a jó tábort, és hogy el tudunk menni. Köszönjük Laczkó Gyula tanár úrnak, hogy elvitt minket. Fodor Beatrix, Fodor Boglárka, Sajgó Réka VII. osztály

Felelős kiadó: Egyed József polgármester

A néma csendtől a zenéig… Gál Katalin

Tordai kirándulás A tekerőpataki V. osztályt végzett tanulóknak igencsak jól kezdődött a nyári vakáció, hiszen már az első vakációs napokban kirándulást szervezett osztályfőnökünk, Kolumbán Csilla tanárnő, úticél: Torda és Kolozsvár. Kora hajnalban indult el a csapat az iskola kisbuszával. A 3-4 órás út hamar elrepült, sokat énekeltünk, szórakoztunk, izgalommal vártuk a megérkezést. Először a tordai sóbányát látogattuk meg, amelyet 2010- ben újítottak fel. A sóbányában van óriáskerék, minigolfpálya, csónakázó tó és egyéb létesítmények, amelyeket többen közülünk kipróbáltak. A sóbánya levegőjének páratartalma, egyenletes hőfoka gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. Miután a sóbányából kijöt-

18

tünk, ebédeltünk és Kolozsvár felé indultunk. Kolozsváron Bartalis Kata-Szilvia, az osztályfőnökünk lánya várt minket, aki a Montessori iskolában tanít, és szeretettel meghívott az iskolába, ahol tanítványai előadással szórakoztattak minket. Utána a Szent Mihály templomot látogattuk meg, felmentünk a toronyba, ahonnan az egész várost láthattuk. Megnéztük az orgonát, a karnagy úr játszott is nekünk. A városnézés alkalmával nem hagyhattuk ki a fagyizást. Elmentünk Mátyás király szülőházához és a szobrához. Közben eleredt az eső, és sietve ültünk fel a buszra, úticél: Tekerőpatak. Ez a nap nagyon tartalmas és jó volt. Köszönjük az osztályfőnöknek és az aligazgató úrnak, hogy ezt a szép napot megszervezték nekünk. Bernád Ildikó VI. osztály

Gyalogtúra Hevederbe Egy szép őszi napon a hatodik osztály elment szekérrel Hevederbe kirándulni. Amikor megérkeztünk, akkor a fiúk elmentek fát gyűjteni a tábortűzhöz. Közben a lányok készítették a vacsorát. Mikor már elég fát gyűjtöttünk, elmentünk nyársakért. Amiután vacsoráztunk, az igazgató úr tábortüzet gyújtott, és sokat énekeltünk a tűz mellett. Eljött a lefekvés ideje. Mindenki elment lefeküdni. Eljött a másnap reggel és a gyalogtúra is. Nagyon fárasztó volt. Amikor kiértünk a Maros forrásáig, nagyon szép volt. Majd amikor kiértünk Feketerez tetejére, szedtünk kokojzakórót. Amikor visszaértünk, a szülők finom pityókástokánnyal vártak. Az ebéd után még fociztunk és játszottunk, kártyáztunk. Eljött a pillanat, ami-

Gáll Tamáskáról már többször olvashattak lapunk hasábjain. Ő az a csodálatos, gyönyörű kisfiú, akit nyolc hónapos korában teljes halláskárosodással diagnosztizáltak. A család megkísérelte a lehetetlent, Tamáskának visszaadni a hallását, bármibe kerül. Kezdetét vette egy hosszú, de eredményes jótékonysági akció, mely során olvasóink közül is rengetegen segítettek abban, hogy a kisfiú megkaphassa az igencsak drága cochleáris implantátumokat, melyek egyedüli esélyt jelentenek neki arra, hogy halhasson. A szeretet, az áldozatos odaadás, a hit és ima meghozta gyümölcsét: Tamáskának e nyár folyamán immár a második implantátum is be van ültetve kis fejecskéjébe. A szülőket, Gáll Gyulát és Erzsébetet kérdeztem az eseményekről.

GYERMEKSAROK / Tarka-barka Magazin

Szerkesztőség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel: 0266-350.004, 350077 [email protected] Rovatszerkesztők: Önkormányzat Egyed József Albert Katalin Civil fórum Czirják Kinga Lukács Róbert Fodor Annamária Deák László Gál Katalin Páll Emilia Mezőgazdaság Horváth Nina Hitélet Gál Katalin Multidéző Elekes Dániel László ifj. Sólyom István Deák Csaba

Hogyan készültetek a második műtétre? Milyen feltételek kellett teljesüljenek, hogy sor kerülhessen rá? A második implantációs műtét elvégzésére a Szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikát és Dr. Róvó László professzor urat választottuk. Az első műtét után Tamásnak egyensúlyproblémái voltak: nehezen tanult meg járni, mozgása nagyon bizonytalan volt. Feltételezhetően az első műtét során megsérült az egyensúlyszerv, ami szintén a belsőfülben található. Ezért választottunk egy olyan kórházat, ahol más módszerrel végzik ezt a beavatko-

Gyermeksarok Fodor Annamária Gál Katalin Sulivilág Fodor Annamária Csíki Ibolya Ép testben … Horváth Nina Czirják Kinga Déák Csaba Tarkabarka – Magazin Gál Katalin Czirják Kinga

19

TARKABARKA - Magazin

zást. A műtétre Tamásnak teljesen egészségesnek kellett lennie, és két oltást is kellett kapnia, mindkettőt agyhártyagyulladást okozó kórokozók ellen. A második oltásnak olyan mellékhatásai voltak, hogy két nap kórházi ápolásra szorult a kisfiunk. Az oltások és a műtét között egy-egy hónapnak kellett eltelnie. A beavatkozás előtt a beültetendő implantátumot és a kívül hordott beszédprocesszort is meg kellett vásárolnunk, amelyek értéke több mint egy milliárd régi lej volt. Az adományokból begyűlt összeget e célra, valamint a kórházi költségek megtérítésére fordítottuk. Mikor és hol került sor a beavatkozásra? A műtét a Szegedi Klinika ORL részlegén volt július 10én. Vannak olyan napok és dátumok, amelyeket soha nem felejtünk el. Számunkra ilyen nap Tamás születése, az első és a mostani második műtéte. Örömet is jelentett nekünk, hiszen most már a jobb oldalon is hallhat és gyászt is, mert nagyon sajnáljuk, hogy egyáltalán szükség volt ilyen beavatkozásra. A sok kockázati tényező ellenére is akartuk a második műtétet, azért, hogy Tamás jobban boldogulhasson a mindennapi életben. Sajnos a vizsgálatok azt támasztják alá, hogy az egy implantátummal rendelkező gyereknél nem alakul ki a térhallás, a hallás utáni tájékozódás. Ezt már Tamásnál is megfigyeltük. Nem tudja, honnan jön a hang, szemmel meg kell keresse a lehetséges hangforrást, és el kell döntse látása alapján, hogy a hang honnan jön. Ez több zajforrás esetén, vagy ha nem látja a beszélőt, akkor lehetetlen. Ha több kisgyerekkel játszik egyszerre, nem tudja, hogy ki beszél hozzá. A második implantátummal ez a tájékozódás jelentősen javul, jobban fog boldogulni zajos környezetben. Az egy oldalon implantáltak nem képesek hang utáni tájékozódásra, a két oldalon implantáltak azonban 30%-os pontossággal meg tudják állapítani a hang irányát. Hogyan viselte Tamáska e ne-

20


héz műtétet? A kisfiunk az első műtét után nagyon rosszul volt, ezért nagyon meg voltunk rémülve. A Jóistennek hála, hogy most sokkal könnyebben felgyógyult, nem voltak műtéti szövődmények. A műtét után két nappal már hármasban sétáltunk Szeged utcáin. Nagyon boldogok voltunk, nem hittük el, hogy ilyen egyszerűen, az első beavatkozáshoz viszonyítva könnyedén túlvagyunk rajta!

Másfél év telt el, amióta beültették az első cochleáris implantátumot Tamáska bal fülébe. Hogyan fejlődik a hallás és kommunikáció terén? Tamás nagyon ügyes kisgyerek. Nem lehet összehasonlítani a jól halló gyerekek beszédfejlődését a hallássérültekével, akár hallókészüléket viselnek, akár cochleáris implantátumuk van. Tamás alig több mint egy éve hall. Most már mondatokat és szavakat használ, de a beszédértés terén még van lemaradása. Mikor aktiválták a második implantátumot? Milyen hatást vártok? A második cochleáris implantá-

tumot augusztus 12-én aktiválták. Fokozatosan hangosítják, hogy a hallóideg szokja meg a hangokat. Ha nem így történne, erős fájdalmat okozna minden hang. Ezért még nagyon keveset hall pár hónapig a jobb oldalon. A hangosítást is Szegeden végzik három hetenként. Körülbelül egy évnek kell eltelnie, hogy egyformán használja mindkét oldali hallását. Milyenek a hétköznapjaitok? Melyek Tamáska kedvenc tevékenységei? Nagyon örülünk a „hétköznapoknak”. Ezek azok a napok, amikor nem készülünk utazni, nem utazunk, és nem pakoljuk ki a csomagjainkat. Tamás huncut kisgyerek, mindig kitalál valami érdekes játékot. Mostanában a szerepjátékok kerültek előtérbe: általában cica vagy nyuszika lesz, de előszeretettel utánozza az elefántot vagy a szamarat is. Az állatok a kedvencei. A nagyszüleinél a bárányokat nagyon szereti etetni. Nyújtja nekik a füvet, és mondja: „Kóstold meg!” Mit üzentek a Barázda olvasóinak? Nehéz időszak volt az életünkben az utóbbi két év. Megtapasztaltunk sok jót és rosszat is. Voltak olyan emberek, akiket barátunknak tartottunk, és hátat fordítottak nekünk a nehéz időkben, voltak viszont távoli ismerőseink, régi barátaink, akik felkerestek, és segítségüket ajánlották fel. Míg nem történt meg velünk, hogy bajba kerültünk, mi is úgy éreztük, jobb, ha nem zavarjuk azokat, akiknek gondja van, nem kérdezzük, mi is van most velük, nehogy sebeket tépjünk fel. Most, hogy már átéltük, úgy látjuk, hogy nehéz helyzetben minden kicsi kedvesség, figyelmesség, érdeklődés, biztatás, és főként az ima számít. Köszönjük az önzetlen segítséget, érdeklődést és imát! Hálás szívvel gondolunk mindannyiukra, akik ismeretlenül is segítettek nekünk abban, hogy kisfiunk hallhasson, és ezáltal teljes értékű életet élhessen!

Barázda VI. évfolyam 9. szám szeptember Önkormányzat Civil fórum. Sulivilág Hitélet Ép testben

Recommend Documents