balegyenes•most
A balegyenes.info aktuális kiadása Megjelenik: szükség szerint Szerkesztik: L.A. és barátai Terjesztik: a baloldaliak 2011-12-21-próbaszám
A „Közös kassza” c. honlapot a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által alapított „Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány” működteti. A Közös kassza most egy egészen különleges, demonstratív bemutatót készített az elmúlt évek költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 1995-től 2012-ig. Az ábra alján lévő fülre kattintva lehet kiválasztani az adott évet, s fölötte megjelenik a költségvetés bevételeinek forrásait és kiadásának struktúráját bemutató, adatokat is feltüntető színes ábra. A balegyenes • m ost a 2012-re elfogadott költségvetés képét emelte ki példa gyanánt, de további tájékozódáshoz, értékeléshez érdemes rákattintani a www.kozoskassza.hu oldalra. A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány kedden sajtótájékoztatót is tartott, melynek keretében bemutatták legújabb elemzésünket, a költségvetési kockázatelemzést. A tanulmány megállapítja, hogy a jövő évi költségvetésben közel 400 milliárdos lyuk tátong, miközben egyre inkább az a tévhit válik a kormányzati gazdaságpolitika alapjává, hogy az ország versenyképességét jobban szolgálják az átmeneti kiigazítást célzó lépések, mint a strukturális egyenlegjavítás. Az Alapítvány álláspontja szerint ezzel a tévhittel való leszámolás nem pusztán a 2012 költségvetés, hanem a 2013-2014-es hatások miatt volna halaszthatatlan. Várhatóan elsősorban az ezzel kapcsolatos kormányzati magatartás változásán múlik majd az EB-IMF tárgyalások kimenetele is. *****
Nyomás alá helyezte a világ Orbán Viktort Lassan elviselhetetlen nyomás nehezedik a magyar kormányra, személyesen Orbán Viktorra, mivel Brüsszelből, az EU tagállamok fővárosaiból és Washingtonból összehangoltnak látszó kemény kritikákat fogalmaznak meg a parlament törvényhozó tevékenységével szemben, és mára már eljutottak oda, hogy konkrét követeléseket is megfogalmaznak. Részletesen ld. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=503082
Mesterházy: Orbán egyedül maradt Európában Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor különutas politikájával egyedül maradt és elszigetelődött Európában. Az MSZP elnökfrakcióvezetője azt mondta: már nemcsak az ellenzék kritizálja a kormányt, nemcsak közgazdászok tartják fenntarthatatlannak a kormányzati gazdaságpolitikát, hanem konzervatív uniós politikusok is világos elutasító üzeneteket fogalmaznak meg.
Barroso levelét Mesterházy Attila olyan példátlan figyelmeztetésnek nevezte, amilyet magyar kormányfő az elmúlt húsz évben nem kapott. Az MSZP elnöke ezért ismét arra biztatta a Fidesz-frakciót, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal váltsa le a miniszterelnököt. Azt is javasolta, hogy cserélje le a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyaló kormánydelegációt. Ennek vezetésére az MSZP korábban ugyancsak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, Varga Mihályt nevezte alkalmasnak. Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján bírálta fideszes politikusok megnyilatkozásait, köztük Lázár János frakcióvezetőét, aki múlt pénteken az uniós tárgyalódelegáció távozását úgy kommentálta: megérti, hogy "máshol várják a Jézuskát". Szintén kritizálta Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőt, aki kedden a Twitter-oldalán azt írta José Manuel Barrosóról: "ilyen, amikor egy virtigli européerből előtör a fiatalkori szélsőbalos aktivista, aki Brüsszelből Moszkvát szeretne". (Sic!) Az MSZP elnöke emellett arra kérte Orbán Viktort, hogy hívja össze a parlament európai uniós nagybizottságát, s ott a kormány adjon tájékoztatást az elmúlt hetek eseményeiről, így az uniós tárgyalódelegáció távozásáról és a brüsszeli bírálatokról is.
1
A pártelnök szólt arról is: az MSZP szerint hamar meg fog bukni a keddre virradó éjszaka elfogadott jövő évi költségvetés. Ennek egyik feltétezett okaként az hozta fel, hogy a kormány fél százalékos gazdasági növekedéssel számol, a szocialisták szerint viszont ugyanekkora mértékű visszaesés lesz. Részletesebben ld. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=503025#null A balegyenes • m ost megjegyzi, hogy a Gazdaságkutató Intézet értékelése szerint jövőre 1,5%-os visszaesés várható. A GKI jelentésének összefoglalóját ld. a http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=502774 linken. Bárándy Gergely, az MSZP képviselője és a párt Elnökségének tagja is sajtótájékoztatót tartott. Ennek során felhívta a figyelmet arra: az utóbbi időszakban szokássá vált, hogy a kormány által zárószavazás előtti módosító indítványokként beterjesztett javaslatok valójában érdemi módosítást jelentenek. Csak a hétfői szavazások során 11 törvényhez 240 oldalnyi zárószavazás előtti módosítót nyújtottak be, aminek nagy része érdemi módosítás volt és nem koherenciazavar elhárításáról szólt. Hozzátette: csak a 2012-es költségvetéshez 54 oldalnyi zárószavazás előtti módosító érkezett, amiben például a költségvetés fő számait írták át. Ezekről a lényegi javaslatokról a parlamenti ellenzék így nem mondhatja el a véleményét. Részletesebben ld. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=502878
Az egyik legjelentősebb angol nyelvű gazdasági hetilap a „Demokrácia Magyarországon - Elcsúszás” címmel közölt írást, amelynek első mondata így hangzik: „Matolcsy György, Magyarország gazdasági minisztere háborút akart az IMF-fel, és most megkapta". A cikk utal egy mostani pesti viccre, mely szerint a magyar törvényhozás úgy működik, hogy „Orbán reggel kitalálja, Matolcsy délután bejelenti, Lázár hétvégére átnyomja, és hétfőre törvény lesz belőle” – és a valóság sincs ettől távol. Az írást az [origo] ismerteti a http://www.origo.hu/itthon/20111220-economist-matolcsy-haborut-akart-az-imffelmegkapta.html linken, az Economist eredeti írása a http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2011/12/democracyhungary-0 linken olvasható el. ***** A költségvetési vitában az MSZP által felvetett kritikákra válaszolva Matolcsy György a következőket is mondta a szocialista képviselőknek címezve (lejegyzés az intonációt tükröző írásmóddal): Értem én, hogy önök nem szeretik a gazdasági szabadságharcot, hiszen bizonyították, hogy nem szeretik a gazdaságot, mert tönkretették. Hogy mikor történt Magyarországon egy hosssszúúú-távú ámokfutás, nem rövid távú, hosssszúúú-távú: nyolc évig, 2002 és 2010 között! Jó, hogy ez a rémálom nem folytatódik, nagyon jó, hogy sikerült pénzügyileg Magyarországot konszolidálnunk! A balegyenes • m ost emlékeztet rá: amit Matolcsy pénzügyi konszolidációnak nevez, azt a Moody’s leminősítéssel, a magyar állampapírok „bóvli”, azaz „befektetésre nem ajánlott” kategóriába való besorolásával „díjazta”. Ennek eredményeképpen a magyar állam által – tehát az általunk befizetett adóból – fizetendő kockázati kamatfelár a májusi kb. 2,5%-ról 6% fölé ugrott! Korábban Magyarországot soha nem minősítették ilyen kockázatosnak! És arra se volt példa, hogy egy fontos pénzügyi tárgyaláson az Európai Unió és az IMF közös delegációja váratlanul kirúgja maga alól a széket, faképnél hagyja a magyar kormány képviselőit és hazautazzon; – ráadásul mindezt az EU pénzügyi biztosának utasítására. Pénzügyi konszolidáció – Matolcsy módra. *****
Európából kifelé menetelő Magyarországról ír a Corriere A magyar Alkotmánybíróságnak egyelőre sikerült megállítania a jogállami Európa kijárata felé menetelő Magyarországot - írja csütörtökön a Corriere della Sera. A cikkben a hétfőn az AB által elmeszelt törvényekről ír a szerző, aki megállapítja: a kormány által sértett alapjogokat mindenkinek be kell tartania, aki Európában kíván maradni. Az IMf hitelére Magyarországnak nagy szüksége van - írja a Corriere, hozzáfűzve azt is, hogy emellett a jogállami Európára is szükségük van a magyaroknak, ugyanúgy, ahogyan Európának szüksége van Magyarországra. Ezeréves történelmünk van, miközben kormányok és miniszterelnökök jönnek-mennek. A HVG tudósítása itt olvasható: http://hvg.hu/itthon/20111220_corriere_orban_viktor#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg
2
A demokratikus baloldal politikai sikerének egyik alapja a tények és érvek ismerete, ezért, - ha valóban hasznosnak tartod a balegyenes•most összeállítást –, akkor
KÜLDD TOVÁBB!!! (Tiszta lánc: használd a „titkos másolat” küldési opciót, hogy az egyes címzettek ne lássák számukra idegen emberek mail-címeit, és töröld azt a feladót, akitől te kaptad!) *****
A HVG.HU soron kívül tudósított arról, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Klubrádió 95,3-as frekvenciáját az Autórádió Műsorszolgáltató Kft. nyerte el. "Nagy az esély arra, hogy elhallgat a Klubrádió" - mondta a hvg.hu-nak a döntéssel kapcsolatban a csatorna egyik vezető munkatársa. Az atv értesülése szerint a nyertes Autórádió kft-ről azt lehet tudni, hogy egy egymillió forint jegyzett tőkéjű (!), idén alakult cég, amely lengyel érdekeltségű tulajdonosától került egy nyíregyházi céghez. A balegyenes • m ost felhívja a Klubrádió barátait, hallgatóit, szimpatizánsait, minden magyar demokratát, hogy minden lehetséges módon és eszközzel tiltakozzanak az orbáni médiapolitika újabb gyalázatos lépése ellen. A diktatúra el akarja hallgattatni a szabadság hangját, de mi azt akarjuk, hogy
HADD SZÓLJON! www.klubradio.hu
Arató András a KLUBRÁDIÓ ma reggeli adásában elmondta: a budapesti sávra kiírt pályázat nem volt tisztességes, ez egy kutyakomádia volt. A leglényegesebb feltétel a reális üzleti terv volt, de a nyertes egy a közelmúltban alakult, mindössze egymillió forintos jegyzett tőkével rendelkező, ismeretlen cég. A pályázati kiírás gyakorlatilag arról is szólt, hogy minél alacsonyabb intellektuális üzenetet ajánl a pályázó, annál több pontot kap. A pályázat győztese nem volt meg előre, de a vesztese ki volt jelölve: a Médiahatóság döntése a gyakorlatilag a KLUBRÁDIÓ betiltását jelenti.
Újra kapható a Hadd szóljon koncert CD! Megrendelhető a
[email protected] e-mail címen, megvásárolható a Klubrádióban munkanapokon 9-16 óráig a Klubrádióban (III. ker. Bokor u.1-3-5.), a Láng Téka Könyvesboltban (XIII. ker. Pozsonyi út 5. ), a Toldy Ferenc Könyvesboltban (I. ker. Fő utca 40.),az Örkény István Könyvesboltban (XIII. ker. Szent István krt. 26). Ára 2490 Ft. A lemez bevételei a Klubrádió működését szolgálják. Mert a remény hal meg utoljára… *****
A karácsonyi száma a sajtótörténeti jelentőségű 1941-es kiadás emlékéhez hűen a nehéz körülmények között is bizakodással és reménnyel tekint a jövőbe. Az ünnep alatt sem fordítja el a fejét Magyarország gondjaitól, választ keres az eltévedt demokrácia által megtévesztettek kérdéseire, és talán segítséget, útmutatást is ad azoknak, akik az ünnepet követően a kibontakozás közös lehetőségét keresik.
Karácsonykor keresd az újságosnál a NÉPSZAVA ünnepi számát! De az év többi napján is olvasd a NÉPSZAVÁ-t! A lap nyomtatott és digitális kiadásának előfizetéséről a http://www.nepszava.hu/elofizetes/ internetes címen lehet tájékozódni.
3
Hegyi Gyula
Hánykolódók és süllyedők Gutenberg első nyomtatott bibliája 1452–53 között készült el, a szakirodalom az ezt követő fél évszázadban kiadott könyveket tekinti ősnyomtatványnak. A könyvnyomtatás a maga idejében szinte az internethez hasonló sebességgel hódította meg Európát. Mai tudásunk szerint 1500-ig legalább harmincötezer művet adtak ki, s ezekből félmillió példány máig fennmaradt. A harmincötezer műből összesen kettőt nyomtattak Magyarországon, Hess András nyomdájában. Amikor egy könyvtáros barátom ezt elmesélte nekem, megint szegényebb lettem egy illúzióval. Nyilván a Mohács előtti, Mátyás korabeli Magyarország sem állt olyan közel a fejlett Nyugat-Európához, mint azt közkeletű mítoszaink sugallják. Mátyás király akkor kezdte gyűjteni a kézzel írt kódexeket, amikor Nyugaton már berobbant a könyvnyomtatás, és kialakulóban volt a könyvvásárló polgárság. Ez az apró példa jól mutatja, hogy hazánk NyugatEurópától való lemaradása a magyar történelem sok évszázados alapkérdése – ugyanúgy, mint a felzárkózás megkísérlése részint valós tettek, részint szép mítoszok gyártása révén. De míg a nyugatos fejlettségünkről szóló mítoszok legalább szándékunkban pozitívak, addig az ugyanolyan régi, a „Nyugat alkonyáról” szóló legendák nemcsak tévesek, hanem kártékonyak is. Hiszen Nyugat-Európa állítólagos romlottságának, dekadenciájának hirdetésével arról akarják lebeszélni a nemzetet, hogy tegyünk valamit a felzárkózásért, szellemi és anyagi állapotunk nyugati szintre emeléséért. „Nem jósolok nagy jövőt Amerikának”, mondta Adolf Hitler a múlt század harmincas éveiben, de szerencsére úgy hozta a sors, hogy Hitler jövője lett rövid és szégyenteljes. A nyugati demokráciák az „unortodox” próféták szerint több évszázada a romlás, a folyamatos süllyedés állapotában vannak, de aztán valahogy mindig az efféle próféták süllyednek el, s nem Nagy-Britannia, Franciaország vagy Hollandia. A legújabb pénzügyi válság ismét muníciót kínál a Nyugat-ellenes sámánoknak. Nagyon fontos lenne, hogy a magyar társadalom jól lássa: ha valamikor, akkor napjainkban különösen veszélyesek számunkra az efféle szirénhangok. A mostanában magEurópának is nevezett, szűken vett Nyugat-Európa – az egykori Frank Birodalom, a későbbi Német-Római Császárság, az alapító hatok közös piaca és persze Anglia/Nagy-Britannia – elmondhatja magáról, ami Párizs városának ősi jelmondata. Fluctuat nec mergitur, azaz hánykolódik, de el nem süllyed. Háborúk, járványok, vallási szakadások és gazdasági válságok ellenére ez a magEurópa terjesztette el az egész világon azt, amit ma „modern civilizációnak” nevezünk. S az elmúlt másfél ezer évben végső soron győztesen került ki minden, ellene intézett támadásból. Aki járt más földrészeken, tudja, hogy még mindig messze NyugatEurópában a legélhetőbb az élet, legszerencsésebb az egyéni szabadság és a közösségi felelősség aránya. De ha Nyugat-Európa nem is süllyed el, fennáll a veszélye annak, hogy a nagy hánykolódásban az elmúlt évtizedekben felzárkózó periféria valóban elsüllyed a válságban. Aligha véletlen, hogy a válság leginkább azokat az országokat sújtja, amelyek Európa déli és keleti peremén vannak, későn indultak el a polgárosodás útján, s „nagy ugrásokkal” igyekeztek pótolni az elmaradt lassú építkezést. Ezen országok számára végzetes lehet, ha a mag-Európa csak önmaga megmentésére koncentrál, s a válságban magukra hagyja a hozzá később csatlakozott kisebb csónakocskákat. De ezek közül is vannak kevésbé és jobban sérülékenyek. Görögország jelképes történelmi hagyományai és nagyon is valóságos földközi-tengeri stratégiai súlya miatt nem veszhet el a Nyugat számára. Nem véletlen, hogy Sztálin markából is kimentették, éppen a mi térségünk feláldozása árán. A kelet-európai, újonnan csatlakozott országokat lelkileg még most sem fogadta be teljesen a nyugat-európai társadalom, s a nyugati politikusok e tekintetben legalábbis nyitottabbak irányunkban, mint a közvélemény. Ilyen körülmények között a nyugati integrációból kiiratkozni, és Nyugat-Európa bukását hirdetni nagyjából olyan, mint ha valaki önként ugrana ki a túlzsúfolt mentőcsónakból a cápák közé. Természetesen nem kell szó nélkül fogadni minden diktátumot, lehet és kell érvelni a nemzeti érdekek mellett, de alapvető és legfontosabb nemzeti érdekünk mégis a nyugatos fejlődés, az európai integrációban való részvételünk. E nélkül nemcsak gazdaságilag süllyedünk alá, de olyan gyilkos szenvedélyek lesznek úrrá rajtunk itthon és a kelet-európai térségen belül, amelytől annyit szenvedtünk a történelem során. A magyar és a magyarellenes nacionalizmus gyilkos spirálját a fejlett Európából való kimaradás gyorsan felpörgetné. Az európai szolidaritás bukásával Nyugat-Európa is sokat veszíthet, de térségünk nagyjából mindent elveszíthet.
4
A mai válság kapcsán érdemes emlékezetünkbe idézni az úgynevezett „nyolcak levelét”. Az iraki háború előestéjén, 2003 januárjában a magyar kormány is aláírta azt a levelet, amely a francia–német állásponttal szemben, markánsan az angolszász hatalmak mellé állt. Nem szoktam bennfentest játszani, de most le kell írnom azt, amit az Európai Unió egyik intézményének akkori vezetője mondott néhányunknak egy informális beszélgetésen. Szerinte a kelet-európai országok ezzel jó időre eljátszották a francia–német-tengely érdemi, költségvetésben is kifejezetett jóindulatát, s az angolszász hatalmaktól cserébe csak üres dicséretet kaphatnak. Pontosan így is történt. Nyolc év tapasztalatával gazdagabban ma még világosabb, hogy az európai integráció megőrzése Nyugat-Európában alapvetően két ország, Franciaország és Németország érdeke. Egész történelmük, a Karolingoktól a két világháborúig és a megbékélésig erre predesztinálja őket. Ez olyan geopolitikai alapigazság, amelyhez képest sokadrangú kérdés, hogy a francia–német-tengely tárgyalási stílusáról ki mit gondol. Örök optimistaként hiszem, hogy még nincs minden veszve, s Magyarország nem iratkozik ki önként abból az európai szolidaritásból, amelyre amúgy olyan nagy szüksége van. Térségünkben a volt szocialista országok között jól érzékelhetően komoly verseny alakult ki abban a tekintetben, hogy kit fogadjon el többé-kevésbé egyenrangú partnernek Nyugat-Európa. S mivel a világ sajnos a pénz és a fegyver körül forog, ebben helyzeti előnyük van részint a már eurózónába tartozó országoknak (Szlovénia, Szlovákia), részint azoknak, akiknek stratégiai a fekvésük és a NATO keleti kulcsszövetségesei (Lengyelország és Románia). Magyarország egyikbe sem tartozik, ezért különösen fontos, hogy legalább a meglevő szerény eszközeivel az európai szolidaritás elkötelezett híve legyen. Ha ezt időben belátja minden józan politikai erő, akkor ez talán a belpolitikai feszültséget is oldhatja, világossá téve, hogy az Európa-ellenes erőkkel szemben mindannyian egymásra vagyunk utalva. A cikk a http://www.nol.hu/velemeny/20111221-hanykolodok_es_sullyedok linken olvasható el. *****
Uniós küldöttek jelezték Varga Mihálynak, hogy benne látják a kormányfőt? Lapzártánkig nem tudtak arról fideszes és kereszténydemokrata vezető politikusok, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormány eleget tenne José Manuel Barroso „erőteljes tanácsának”, és visszavonná a parlamentnek már benyújtott jegybank-, illetve pénzügyi stabilitási törvényt. A miniszterelnök még karácsonyig elküldi válaszát az Európai Bizottság elnökének. Vannak olyan hírek, melyek szerint Varga Mihályt uniós részről informálisan megkeresték, mert benne látják egy Orbán utáni korszak miniszterelnökét, de erről a lap forrásainak nem volt tudomásuk. A miniszterelnökségi államtitkárt a NÉPSZABADSÁG nem érte el. Tegnap délután Orbán Viktor hosszasan beszélt vele. *****
Kortársunk: Mephisto A NÉPSZABADSÁG híre szerint már otthon is a lehető legjobb képminőségben nézhetjük Szabó István Mephisto című filmjét, amelyet karácsony előtt hozott ki DVD-n a nemzeti digitális archívum (MaNDA). A fölújított kópia, ahogy mondani szokás, szebb, mint új korában volt, a mű pedig ma éppúgy aktuális, mint bemutatója idején, 1981-ben. ***** A
Fábry Béla véleményét közli a most elfogadott „köznevelési” törvényről.
A pedagógus szerző így fejezi be „A (vissza)fordulat éve” című írását: A törvény és kommentárjai nyomán kibontakozó vaskalapos, múltba merengő kultúraértelmezésbe alig férnek bele a digitális kompetencia elemei, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói készség, a kulturális sokszínűségen alapuló tudatosság. Mintha csak az oktatási államtitkárság azt mondta volna: mit nekünk Európa. Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa Ugocsát játszik. … Maradnak az érvényesülés egyéni útjai, a magánóra, a magántanár. Annak, aki meg tudja fizetni. Megint a nehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok járnak rosszul. [A kudarc ellenére] nagy szükség volt a haza és haladás melletti civil elkötelezettség felmutatására. Mert lesz élet Orbán Viktor, Hoffmann Rózsa után is. Ld. részletesen: http://nol.hu/velemeny/20111220-a__vissza_fordulat_eve *****
5
Mint arra a balegyenes • m ost a GALAMUS közlése nyomán már felhívta a figyelmet, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a The New York Timesban cikket jelentetett meg Magyarországról (ld. a galamus.hu-n: „A közvetlen veszélyt a Fidesz jelenti”) Ezt követően megkérte egyik kollégáját, Kim Lane Scheppele-t a Princetone Egyetemről, aki mélyrehatóan foglalkozik a magyarországi helyzettel, hogy készítsen egy átfogóbb elemzést. A GALAMUS most közli Kim Lane Scheppele írásának magyar fordítását. A balegyenes • m ost azzal a kiegészítéssel hívja fel a „Magyarország alkotmányos forradalma” c. cikkre a figyelmet, hogy a magyar fordításban szereplő linkek az angol nyelvű eredetiben használt, szintén angol nyelvű forrásokra vezetnek. Rendkívül meglepő, hogy hány különböző külföldi szervezet és intézmény oldalán található tájékoztatás vagy alapos, mélyreható kritikai elemzés az Orbán-kormány által tévútra vezetett Magyarországról, a kormány döntéseiről és a parlamenti többség „jogalkotásáról”: a jogállam és a demokrácia felszámolásáról. A linkek megtekintése azoknak is érdekes lehet, akik nem beszélnek elég jól angolul. A GALAMUS cikkét ld. itt: http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=108372:krugman-blog-kimlane-scheppele-magyarorszag-alkotmanyos-forradalma&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115 A balegyenes•most üzeni: a GALAMUS csak az olvasók támogatásából tud fennmaradni. Ha akarod, hogy a tiszta gondolat megfogalmazásának, a demokratikus értékek képviseletének, a IV. Magyar Köztársaság megteremtésének ez a szellemi műhelye továbbra is fennmaradjon, akkor támogasd a GALAMUS-t! Számlaszám: 10700419-66493934-51100005
Trükkökkel fedi bakijait a kormány – írja a NÉPSZAVA. Egyetlen nap alatt hatályon kívül helyezte, ezt a döntést hatályba léptette, majd új - egyelőre meglehetősen hiányos - formában benyújtotta a Fidesz a parlamentnek az egyházügyi törvényt. Ez jól jelzi, hogy a kormánypártiak darálnak és színjátékot játszanak. Részletesebben ld. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=503046
Bianco törvény Az szerint Fidesz az elmúlt hetekben számtalan alkalommal bizonyította kreativitását a parlament napirendjének összeállításakor: elég, ha csak a 30 órás munkanapra gondolunk. Azt pedig, hogy törvényeket beterjesztett szöveg nélkül tűznek napirendre, már-már a normális működés részének tekinthetjük. Most azonban az amúgy is hányattatott sorsú, eredetileg péntekre tervezett, menet közben a keddi rendkívüli ülésnap folytatásává átalakult csütörtöki rendkívüli ülésnap napirendjére olyan törvényjavaslatot tűztek ki, aminek még csak címet sem sikerült adni. A pillanatnyi napirend szerint csütörtökön, délelőtt fél tizenegy körül a parlament megvitatja az enigmatikusan csak „Az egyházakkal kapcsolatos...” néven futó törvényjavaslatot, aminek egyelőre se normaszövege, se sorszáma nincsen. Ezen felül még azt sem sikerült kitalálni, hogy egyáltalán ki terjessze be, a kormány, vagy inkább egyéni képviselői indítvány legyen. Így a napirend szerint a vita elején a (...) képviseletében ... mondhatja el 35 percben a vezérszónoklatot.
Bizonyára új törvény készül… Jus primae noctis … vagy valami hasonló. Már semmin sem lepődünk meg.
6