Balatonberény Község Telepítési tanulmányterv a belterületi és a turisztikai fejlesztési területre
KÉSZ Kft 2013.08.
KÉSZ KÖZMŰ ÉS ENERGETIKAI TERVEZŐ KFT. 1016 Budapest, Naphegy utca 26. Tel: 06-1-489-03-65, 06-30-999-27-96 Fax: 06-1-201-46-92 E-mail:
[email protected]
Tervezők névsora
Felelős tervező:
ZÉTÉNYI ZSÓFIA s.k. okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1 É TR 01-2407
Tájrendezés, zöldfelületek, környezetalakítás:
AUER JOLÁN s.k. okl. táj- és kertépítészmérnök vezető tervező TK1, TT/1T, TR 01-5003 TÁJOLÓ-TERV Kft.
Munkatárs:
HERCZIK ESZTER s.k. okl. tájépítészmérnök
Közlekedéstervező:
HECKENAST JUDIT s.k. okl. közlekedésmérnök MK 01-5295 Heckenast és Heckenast Kft.
Közműellátás:
BÍRÓ ATTILA s.k. okl. vízépítőmérnök (vízi közművek) MK 01-2456 HANCZÁR ZSOLTNÉ s.k. okl. gépészmérnök okl. városépítési szakmérnök (energia közművek) MK 01-2418
Régészeti szakértő:
Ügyvezető:
VÁGNER ZSOLT s.k. okleveles régész osz: 459/2002 HANCZÁR ZSOLTNÉ s.k.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés 1.1 Az érintett terület rövid bemutatása 1.2 A terület és a környezet vizsgálati bemutatása 1.3 Beépítési terv leírása, a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 7. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal BT
Beépítési terv
m=1:4000
1.4 A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása 1.5 Szabályozási koncepció, javaslat a szabályozás módosítására, szöveges és rajzi javaslatok kidolgozása SZT
Szabályozási terv-vázlat
m=1:4000
1.6 A javasolt beépítés várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztési igénye 1.7 A javasolt beépítés várható környezeti hatásainak részletes kidolgozása 1.8 Örökségi és környezeti értékek vizsgálata, javaslat sérülésük elkerülésére
Bevezetés Balatonberény külterületén lévő, kb. 55 ha területű, 049/3-14, 049/16-27 és 049/31-37 hrsz. telkekre, a Balaton Területrendezési Terv kisebb, a belterülethez csatlakozó részén belterület fejlesztést jelöl, a nagyobb részén pedig, úgynevezett turisztikai fejlesztési területet jelölt ki. A fejlesztési területekre el kell készíteni a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 15.§ szerinti telepítési tanulmánytervet. A telepítési tanulmányterv célja, hogy olyan hasznosítási, beépítési javaslatot mutasson be, amely a település és a hasznosító elképzelésének is megfelel, igazodva a területrendezési tervi előírásokhoz és területi lehatárolásokhoz, valamint, ami alapja lehet a később készítendő településrendezési terveknek, a településszerkezeti tervnek és a helyi építési szabályzatnak, valamint annak mellékletének, a szabályozási tervnek. A hasznosítás és a beépítés, valamint a szerkezeti, területi kialakítás kereteit a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv határozza meg. A beépítési terv a hasznosítás és a kialakítás egyik változatát ábrázolja. A tanulmányban rögzíteni kell a terület adottságait, a településre készült településrendezési tervi előzményeket, valamint fel kell tárni a településre, és a területre vonatkozó területrendezési tervek előírásait. A tanulmányterven belül, el kell készíteni a terület beépítési tervét, valamint meg kell fogalmazni a később készítendő településrendezési tervek rendezési, szabályozási elveit. A tanulmányban tisztázni kell a területen elhelyezhető épületek, létesítmények nagyságát, kapacitását, valamint a telepítésük közlekedési és közműellátási feltételeit.
1.1 Az érintett terület rövid bemutatása Balatonberény község a Balaton déli végénél található, a Zala folyó torkolatától 4 km-re, keletre. A belterület a tóparton húzódik, a belterülettől délre és nyugatra erdős részek, nagytáblás szántók és kiskerti tömbök, szőlők vannak.
1
A település főúthálózati kapcsolatait az M7 autópálya felől a 7 és 76 sz. országos főutak biztosítják. A két főúthoz kapcsolódik a település tóparti belterületén áthaladó 7119j. országos mellékút (Balatonberény egyik fő utcája), amivel párhuzamosan vezet a Balaton körüli országos kerékpárút kiépült nyomvonala. Rá merőlegesen halad a Mise u.-Kossuth Lajos utca, helyi gyűjtőút, ami szintén kiköt az egyik főútra, a 76sz. főútra. A településnek vasúton is jó kapcsolata van, áthalad rajta a transzeurópai áruszállítási hálózat részeként működő BudapestSzékesfehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr-(Horvátország) országos törzshálózati vasúti fővonal. A vasútállomás csinos épület, hajóállomás sajnos legközelebb Balatonmáriafürdőn található, itt csak vitorláskikötő van. A település a Marcali kistérség része. A Balaton Kiemelt Üdülőterület Területrendezési Terve a belterülettől délre részben a belterület bővítését, részben turisztikai fejlesztési területet jelölt ki. A területekre a település vezetése a településrendezési eszközök elkészítése előtt a fejlesztéseket a telepítési tanulmányban kívánja tisztázni.
1.2 A terület és a környezet vizsgálati bemutatása A terület adottságai: A fenti belterületi és turisztikai fejlesztési terület jelenleg külterület, mezőgazdasági művelésű szántó földrészletekből áll. A földrészletek 2-es és 3-as minőségi osztályúak. A terület a 76.számú főút mellett van. A terület északon a belterülethez csatlakozik, nyugaton erdőterület, keleten szőlő és gyümölcsös hasznosítású kiskertek vannak. A terület enyhén lejt északészakkelet felé. A fejlesztési terület elérhető közvetlenül a főútról (az 1+860km szelvény környékén meglévő útcsatlakozáson keresztül), illetve a belterületi helyi utcákon keresztül, amik elérnek a terület északi határáig, sőt, földútként továbbvezetnek a terület szélén a földekre. Az országos főút az érintett szakaszon külterületi jellegű, viszonylag szűk ívben halad. Az ív domború oldalához csatlakozik az a rövid útszakasz, ami a főút ezen oldalán kialakított, az úttal párhuzamos parkolóhoz, majd a fejlesztési terület felé haladó földutakhoz vezet. A burkolat 2+1 sávos, a kelet felé haladó iránynak van két párhuzamos sávja. A csomópontban minden irányú mozgás megengedett. A főút forgalma ~913E/ó (~10% nehéz forgalom), a közterület szélessége kb. 20 méter. A csomópontból kiinduló földutak a fejlesztési terület szélein haladnak észak-északkeleti irányban, telekszélességük 8-16 méter körüli. A belterület felől a fejlesztési terület határáig vezető három lakóutca a lakóterület széléig burkolt (a két szélső vezet tovább földútként). A szabályozási szélesség 8-12 méter, a burkolat 3-5.5 méter közötti.
2
Magassági adatokat is tartalmazó földhivatali alaptérkép
3
A területre vonatkozó magasabb szintű területrendezési terv előírásai: Balaton Kiemelt Üdülőterület Területrendezési Terve előírásai Települési térség: a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; A települési terület övezetén (U-1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Turisztikai fejlesztési terület: Az Ü-1 térségben üdülőházas üdülőterület Üü, különleges területek közül: camping, strand, sportlétesítmény, oktatás, szabadidő központ, vízi közlekedési, sport és turisztikai kikötő, nagy spotlétesítmény, valamint zöldterület és erdő jelölhető ki. A területen belüli telek akkor építhető be, ha legalább 5 ha nagyságú. A beépítettség legfeljebb 10% lehet, a zöldfelület arány legalább 50% legyen. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. A területet a magasabb szintű tervekben meghatározott közlekedésfejlesztés közvetlenül nem érinti.
4
A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki.
1.3 Beépítési terv leírása Lakóterület: A tervezett lakóterület a meglévő belterülethez és a központhoz a Táncsics M. utcán át csatlakozhat. A belterülethez csatlakozó 049/31, /33 és /34 hrsz. telkeken a belterület bővülhet. A belterületi tömbökben meglévő kertvárosias lakótelkek, a bővítési területen pedig kisebb üzemi, gazdasági létesítmények vannak. A tanulmányterv a beépítetlen részeken szintén kertvárosias lakótömbök kialakítását javasolja, összesen 14 db, 6 lakótelekből álló tömböt. Egyegy tömbben 6 db 720 és 1000 m2 közötti területű telket lehet kialakítani. A telkeken a lakóépületeket legfeljebb 30%-os beépítési lehetőséggel lehet elhelyezni. A lakóépületek 1-2 szintesek (F, F+T) lehetnek, bennük 1-2 lakás is elhelyezhető. A telkeken az épületek szabadonállóan, villaszerűen lettek elhelyezve. Turisztikai fejlesztési terület: A belterület, a 76.sz. főút, a 037 hrsz. erdő és a 051 hrsz. kiskerti terület közötti, kb. 50 ha nagyságú területen a turisztikai fejlesztési terület alakítható ki. A terület a 76. sz. országos út és a belterület között kialakított útról (magánútról) tárható fel. A 76.sz. úton egy körforgalmi csomópontot kell építeni, amelyről a fejlesztési terület, valamint a meglévő mezőgazdasági utak is megközelíthetőek. A turisztikai területen egy telek akkor építhető be, ha legalább 5 ha nagyságú. A telkek 10%-ig építhetők be, a telken belüli zöldfelület aránya legalább 50 % legyen. A beépítési terv bemutatott javaslati változata szerint a területen 5 db üdülőházas üdülőtelek és 2 db különleges szabadidő központi telek tervezett, melyek 5,0 és 7,5 ha közötti nagyságúak. Az üdülőházas üdülőtelkeken 2 szintes, 2-4 üdülőegységes üdülőházak, villák helyezhetők el, valamint az üdülőterület kiszolgálására szolgáló épület, iroda, raktár, műhely és egyéb helyiségek számára. Az üdülő villák alapterülete 150-250 m2 közötti lehet, az irodaépületé 150200 m2 lehet. Az üdülőtelkek zöldfelületein medence, játszó- és pihenőhelyek, tűzrakó helyek alakíthatók ki. A beépítési terv szerint: I. telek: területe 7,5 ha, rajta: 34 db üdülőház, 1 db iroda-, kiszolgáló épület, II. telek: területe 7,2 ha, rajta: 33 db üdülőház, 1 db iroda-, kiszolgáló épület, III. telek: területe 5,0 ha, rajta: 28 db üdülőház, IV. telek: területe 5,0 ha, rajta: 28 db üdülőház, VI. telek: területe 5,8 ha, rajta: 32 db üdülőépület és 1 db iroda-, kiszolgáló épület helyezhető el. A szabadidőközpont telkein többszintes (F+2), 2500-4500 m2 alapterületű szállásférőhely célú épületek, valamint kisebb üdülőházak, villák is elhelyezhetők. A szállásférőhely épületben a szobák, apartmanok ellátására vendéglátási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények is kialakíthatók. A nagyobb épületben fedett úszómedence, edzőterem és sportterem is kialakítható. A telkeken szabadtéri sportterület is elhelyezhető, sportpályákkal, öltözőépülettel. A beépítési terv szerint: V. telek: területe 7,0 ha, rajta: 25 db üdülőház, 1 db szállásférőhely épület, VII. telek: területe 5,2 ha, rajta: 1 db szállásférőhely épület, 1 db kb 600 m2 öltöző, sportszer raktár épület.
5
Zöldterület: A belterületi lakóterület és a turisztikai terület között egy 5,02 ha nagyságú zöldterület alakítható ki. A zöldterületen játszó- és pihenőhelyek, kisebb sportpályák helyezhetők el. A magasabb szintű területrendezési előírások legalább 5 ha-os beépíthető telekméreti előírása a zöldterületre is vonatkozik. Ha a telek legalább 5 ha nagyságú, a magasabb szintű jogszabályokban megengedett beépítettség kihasználható. A zöldterületen a legnagyobb beépítettség 2% lehet, a területen összesen kb.1000m2 beépítést lehet kialakítani.
1.4 A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása A fejlesztési területen igényesen kialakított, a magasabb szintű területrendezési terveknek megfelelő lakó, üdülő- és szabadidőközpont különleges területeket kell kialakítani. A területen a meglévő belterületi tömbökhöz csatlakozó területen kertvárosias lakóterületet lehet elhelyezni. A lakó és az üdülőterület között, mindkét térséget kiszolgáló települési szintű zöldterületet kell kialakítani. A területeknek tökéletes kapcsolata építhető ki egyrészt a település belterületével, és a faluközponttal a Táncsics M. utcán át, valamint az országos közlekedési elemekkel is, a 76. sz. országos úton keresztül, amely a terület mellett halad, és amely az M7 autópálya csomópontjához is csatlakozik. A tanulmányterv alapján ki kell dolgozni a településrendezési eszközöket is. A Településszerkezeti tervben ábrázolni kell a megváltozó területi egységeket, a lakóterületet, az üdülőterületet és a zöldterületet. Jelölni kell a 76. sz. út és a belterület közötti új út nyomvonalát. A helyi építési szabályzatban meg kell fogalmazni az építési övezeti előírásokat, és egyéb előírásokat is, a közlekedési, a közműellátási és a környezetalakítási szabályokat, és a szabályozási tervben ki kell szabályozni a lakóterületi utcákat, és ki kell jelölni a turisztikai területen átvezető feltáróút nyomvonalát, fel kell tüntetni az egyes építési övezetek határát, a javasolt telekhatárokat és a nagy telkek belső útjának javasolt vonalvezetését.
1 . 5 S z a b á l y o z á s i k o n c e p c i ó , j a v as l a t a s z a b á l y o z á s m ó d o s í t á s á r a , szöveges és rajzi javaslatok kidolgozása A szabályozási tervben a lakóterületen átvezető utcákat, és a turisztikai területen átvezető feltáróutat minimum 12 m széles szabályozási szélességgel, ill. telekszélességgel kell jelölni. A lakóterületen a lakótömböket kell jelölni, a 10m széles lakóutakkal. A lakótömbökben jelölni lehet a javasolt telekhatárokat és az építési vonalat is, de az építési övezet jelét kötelező feltüntetni. Az építési övezet jele: Lke-01 Előírásai: az építési övezetben a legkisebb kialakítandó telek mérete 720 m2, - a beépítettség legfeljebb 30% lehet, - a telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani, - a legfeljebb 6,0 m épületmagasságú épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, - a telkeken belül az előkert 5 m legyen, az oldalkert legalább 3 m, a hátsókert legalább 6 m legyen. A zöldterület övezeti jel: Z-kp Előírásai: legkisebb alakítható telekterület 5,0 ha, - az övezetben a megengedett legkisebb zöldfelület aránya 70% lehet, - elhelyezhető létesítmények a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sportpályák, pihenőés játszóhelyek, utcabútorok, játékszerek), - a telken a zöldterületen megengedett 2% beépítés is kihasználható, hiszen a telek területe 5 ha, - a zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület, a legfeljebb 4 m épületmagassággal, - az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókerttel kell elhelyezni. 6
Az üdülőházas üdülőterület építési övezeti jele Üü-01 Előírásai: - az építési övezetben több üdülőegységet magába foglaló üdülőépület, valamint az üdülőépületet kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el, - az építési övezetben legalább 5 ha területű telek alakítható ki, - a beépítettség legfeljebb 10% lehet, - a telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani, - az épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet, - az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, - a telkeken belül az előkert 10 m legyen, az oldalkert legalább 10 m, a hátsókert legalább 20 m legyen. A különleges szabadidőközpont terület övezeti jele: Kszkp-01 Előírásai: - az építési övezetben szállásférőhely épület helyezhető el, abban vendéglátási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények is kialakíthatók, - a telkeken elhelyezhetők még sportlétesítmények, szabadtéri vagy fedett úszómedencék is, - az építési övezetben legalább 5 ha területű telek alakítható ki, - a beépítettség legfeljebb 10% lehet, - a telek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani, a zöldfelületeket parkosítani kell, - az épületmagasság legfeljebb 11 m lehet, az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, - a telkeken belül az előkert 5 m legyen, az oldalkert legalább 10 m, a hátsókert legalább 20 m legyen. A magánutak telekszélessége legalább 12 m legyen.
1.6 A javasolt beépítés várható infrastrukturális igényei közlekedés, k ö z m ű f e j l e s z t é s , h u m á n i nf r a s t r u k t ú r a f e j l e s z t é s i i g é n y e A terület közúti kapcsolatát két irányban, a település belterületének irányában és a 76sz. főút irányában is biztosítani javasolt, és biztosítani is lehet. A belterület irányából a meglévő Kossuth L. és Ady E. utcák, immár a tervezett lakóterület szélén haladva, változatlanul tovább kell, hogy vezessenek a mezőgazdasági területek irányában, azok megközelítését is biztosítva. A középső utca, a Táncsics M. utca, az új lakóterületen áthaladva bevezethető a turisztikai területre, és a turisztikai terület belterület felőli kapcsolatát is biztosíthatja. A 76sz. főút felőli kapcsolat kialakítása érdekében új csomópontot (a közútkezelő előzetes nyilatkozata szerint körforgalmat) kell kiépíteni a most meglévő útcsatlakozás helyén. A körforgalmú csomóponthoz a turisztikai terület újonnan kialakítandó megközelítő útján kívül a meglévő földutakat is csatlakoztatni kell. A lakóterület szélén haladó két utcát összeköti a területen kereszt irányban átvezető új utca, amiről a lakótömbök zsákutcái is nyílnak. A turisztikai területre északról (a belterület felől) és délről (a 76sz. főút felől) bevezető közutak a területen magánútként folytathatóak, a turisztikai terület fő feltáró útját képezhetik. Az „idegen” átmenő forgalom kiküszöbölése érdekében az útvonal középső része a közforgalom elől elzárt magánút lehet, a bárki általi megközelítést igénylő létesítményekig elvezető útszakaszok viszont csak a közforgalom számára megnyitott magánútként működhetnek.
7
8
A közvetlen Balaton partján fekvő település közművesítését a Balaton vízminőség védelme érdekében már a 90-es években közel település-szintűre kiépítették. Ezzel a kiépítéssel a település belterületén a teljes közműellátás biztosított. Mindössze néhány ingatlan nem csatlakozik az egészséges vezetékes ivóvíz és közcsatornás szennyvízelvezetés kiépített hálózatára. A környezet terhelés csökkentése, a levegőtisztaság növelése érdekében építették ki a vezetékes földgázellátást és a villamosenergia ellátást is, csökkentve ezzel a levegőt jobban szennyező hagyományos fosszilis energiahordozók alkalmazását. A már jelenleg is teljes közműellátottsággal rendelkező településen a fejlesztési szándékok megvalósításának alapfeltétele, hogy a település környezetterhelését a lehető legkisebb mértékbe növelje. Közművesítési szempontból ezt a követelményt teljesíteni a tervezett fejlesztések teljes közműellátásával lehet. A Balaton Területrendezési Terve turisztikai fejlesztési terület kialakítására kínál lehetőséget, amely keretében üdülőházas üdülőterület, különleges turisztikai célokat szolgáló területek, valamint zöldterület és erdő jelölhető ki. A közmű okozta legkisebb környezetterhelés növekedés érdekében a fejlesztési terület teljes közműellátásának kiépítése szükséges. A teljes közműellátásához biztosítani kell a vezetékes ivóvízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, az igényes csapadékvíz elvezetés, valamint a vezetékes energiaellátás kiépítését. Energiaellátásban a megújuló energiahordozók alkalmazásának nagyobb a szerepe, egyrészt a fenntarthatóság, az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében, valamint a környezetterhelés csökkentésére. A megújuló energiahordozók közül elsődlegesen a nap energiájának a hasznosítása kínál nagyon kedvező lehetőséget. A föld energiájának hasznosítására is lehet törekedni. A napenergia hasznosításával az üzemeltetési költségek lényegesen csökkenthetők, mert a turisztikai célú fejlesztési terület intenzívebb kihasználtsága egybe esik a naposabb évszakkalidőszakkal, s a naposabb időszakban van a napenergia hatékonyabb hasznosítására is lehetőség. A tervezett fejlesztés a település észak-nyugati szélén, a jelenlegi mezőgazdasági hasznosítású területre tervezett, bár területén középfeszültségű hálózati nyomvonalak haladnak keresztül, közműellátás szempontjából ellátatlan. A terület teljes közműellátásához szükséges közműhálózatokat, a település egységes hálózati rendszeréhez illeszkedéssel, annak a továbbépítésével lehet megoldani, megjegyezve azt, hogy ekkora volumenű fejlesztést az egyes hálózatok kiépítésénél nem terveztek, így jelentős háttér-bázis fejlesztés szükséges a település hálózati rendszereinek megtámasztására, hogy ténylegesen annak továbbépítésével a közműellátás biztosítható legyen. A fejlesztési terület közműellátásának feltétele a közhálózati csatlakozásokról a hálózatfejlesztés közművenkénti kiépítésén kívül a szolgáltatókkal szerződések, megállapodások megkötése. A vízellátás és szennyvízelvezetés vonatkozásában az igényelt kapacitás biztosításához közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, energiaközműveknél a szolgáltatói megállapodásban rögzíti a szolgáltató a gazdasági feltételeket. A turisztikai célú fejlesztési területen belül a közművek elhelyezését igényes közműfektetési móddal kell kiépíteni. Valamennyi közművet felszín alatti elhelyezéssel kell kivitelezni. A terület vagyon- és közbiztonságot kielégítő megvilágítását is környezetbe illő lámpatestek alkalmazásával kell biztosítani. A csapadékvíz elvezetésének megoldásával egyrészt a vízvisszatartás igényét és az igényesebb elvezetés megoldását kell egyensúlyba tartani. Az elvezetendő vizek befogadója a Balaton, így az elvezetett vizek vízminőségével szemben is vannak teljesítendő elvárások. Közművesítésnél meghatározó, hogy a fejlesztési terület magánterületi kialakítású, s magánterületen a közművek is magán közművek. A közüzemi közműhálózatok csak a magántelkek határig haladnak, a további telken belüli belső elosztó közműnek minősülnek. 9
1.7 A javasolt beépítés várható táji, környezeti hatásainak részletes kidolgozása A vizsgált terület jelenleg szántó művelés alatt áll. Természetvédelmi szempontból nem áll sem országos, sem helyi oltalom alatt. A terület nem része az országos ökológiai hálózatnak, sem a NATURA 2000-nek, természeti értékek nem találhatóak rajta. Tájképvédelmi szempontból érzékeny területnek mondható, a vizsgált területről szép kilátás nyílik a Balaton felé. Mivel a terület észak felé lejt, az épületek tájbaillesztése és esztétikai kialakítása kiemelkedő fontosságú. Szükséges az épületmagasság és az építmények gerincmagasságának szabályozása. A turisztikai fejlesztési terület övezetén belül 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők csak be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel. A telkek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, indokolt háromszintű növényállománnyal való telepítés. Törekedni kell arra, hogy a burkolt felületeinek aránya minél kevesebb legyen. A tervezett üdülőövezeten belül növényzetből álló kerítés létesítése javasolt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve alapján a települések beépítésre szánt területeinek növelésekor, a területnövekmény minimum 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. A területen biztosítandó magas zöldfelületi borítottság talajvédelmi szempontból is kedvező, a növényzettel borított felületeken az erózió és defláció pusztító hatása nem tud érvényesülni. Levegő-tisztaságvédelmi szempontból a tervezett funkciók következtében a terület ökológiailag érzékeny területnek minősíthető, ahol indokolt az átlagosnál szigorúbb levegőminőségi követelmények érvényesítése. A terület beépítése után jelentős légszennyezés nem várható, kizárólag a belső közlekedésből eredő közlekedési szennyezés kis mértékű növekedése lesz várható, az is inkább csak a nyári hónapokban. A szennyvíz elvezetése a területen megoldott lesz, a Balaton törvény követelménye, miszerint beépítésre szánt terület kizárólag teljes közművesítettség mellett növelhető, biztosítható a területen. A Balaton törvény alapján a 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. Technológiából származó veszélyes hulladék keletkezése nem várható, kizárólag a kommunális eredetű hulladékkeletkezésre kell számítani. A terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület. A 76.sz. út térségében környezeti zajtól védendő létesítmények -üdülőépületek, rekreációs célú épületek- környezeti zajhatások figyelembe vételével helyezhetők el.
10
1.8 Örökségi és környezeti értékek vizsgálata, javaslat sérülésük elkerülésére A területen épített örökségi érték nem található. A területen nyilvántartott régészeti lelőhely nincs. Természetvédelmi szempontból nem áll sem országos, sem helyi oltalom alatt. A terület nem része az országos ökológiai hálózatnak, sem a NATURA 2000-nek, természeti értékek nem találhatóak rajta.
(Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm)
11