b Helyi tantervek (szakiskola) „A” változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő a beszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásos műfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s a
2
szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is. A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalomerősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerű kapcsolni. Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepéről szerzett kapcsolatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek, illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak műveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentős alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékelje az idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el az ítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsített
3
értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása.Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása.A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása.A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés).Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján.Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése.Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása.Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása.Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése. Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód.Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerű televíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése.A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása.Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok.Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása.Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, például a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása.Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből.Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására.Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal.Vázlatkészítés minta alapján.Vázlat szöveggé bővítése.Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel.Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról.
4
Anyanyelvismeret Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő – használatára.Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra.Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése.Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása.Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben.A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezése példákkal.Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével.Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. Irodalmi kifejezésformák A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése.Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása.A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása.A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben).Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése.Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében.Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról.A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása.Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok felismerése és jellemzése.„Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendje ellen.Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyes irodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási tevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következő fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni. IRODALOM Témakörök
Tartalmak
Csináljunk újságot hozott anyagból!
Szövegek témájának és műfajának azonosítása – szövegértési gyakorlatok.Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása.
Indítékok és
Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi
5
következmények
novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.
Sikerek, kudarcok, életutak – történetek a képernyőn, az életben és az irodalomban Kedvencek, különcök és kedvtelések
A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek.Emberek és szereplőtípusok.Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban.Regény és teleregény.Mitől lesz érdekes a történetmondás?
Beilleszkedés és kívülmaradás
Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok.Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben).Versek a magányról.
Nevetés és irodalom
Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek
Klasszikusok filmen
Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérő elemei.Egy-egy részlet kinagyítása.Melyik miben ad többet? MAGYAR NYELV
Témakörök
Tartalmak
Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció
Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana.
Beszéd és beszédértés
A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet.A kifejező beszéd és a felolvasás.A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása.Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról.
Írás
A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése.
Szövegelemzés és szövegalkotás
A megbeszélés és a vita.Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél.Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás.A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés.A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése.
6
Olvasás
Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás).A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Fogalmak
Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hőstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélői nézőpont, elbeszélői látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers, egy-két 15-20 soros prózavagy drámarészlet). A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségű és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvető ismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról. 10. évfolyam IRODALOM Témakörök
Tartalmak
A meggyőzés művészete
Meggyőzés, rábeszélés szépirodalomban.
reklámokban,
publicisztikában
és
Szerelem
Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete – avagy amit a formák fejeznek ki.
Konfliktusok
Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése.
7
Örökségünk
Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege.
Az emberek titkai
Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről.
Erőszak és kiszolgáltatottság
Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése).
Mire jó az irodalom?
Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, „hasznáról”.
MAGYAR NYELV Témakörök
Tartalmak
Kisközösségi és tömegkommunikáció
Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe).A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei.A sajtó; a rádió és a televízió.Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk.
Beszéd és beszédértés
A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.
Írás
Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások.Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja.
Szövegelemzés és szövegalkotás
Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, például a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.
Olvasás
A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.).A szórend és a hangsúly összefüggése.Olvasás a sorok között, a manipuláció
8
felismerése. Fogalmak Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, főmondat, mellékmondat, , mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok.Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).Idézetek alkalmazása szóban és írásban a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelően. Szerzők és művek a 9–10. évfolyamra A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásban elsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közel álló szituációkat megjelenítő művek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk fel műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista nem tükrözheti hűen, viszont a később elkészülő ajánlólisták kibonthatják majd. Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy, a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijából és/vagy az Iskola a határon című regényből, illetve A helység kalapácsából és/vagy Rejtő Jenő valamelyik regényéből). Néhány a témakörökbe beleillő 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részlet Kölcsey Ferenc Parainesiséből; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve annak részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása.
9
A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és előadás (felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művek jelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehető szöveg alapján.
10
Rajz és vizuális kultúra 9–10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy legfontosabb célkitűzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskolai speciális körülmények között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történő fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklődést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következő általános célok eléréséhez járul hozzá: a kreativitás fejlesztése; az esztétikum iránti befogadó készség erősítése; az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása; a tolerancia fejlesztése; az empátia fejlesztése; az érzelmi nevelés, az értékközpontú személyiség fejlesztése. Általános fejlesztési követelmények Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra és a képzőművészeti alapismeretek készségszintű alkalmazásának megtartása, és amennyiben lehetséges, a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül. A tantárgy felépítése – hasonlóan az eddigiekhez – évfolyamonként azonos: témakörök, azon belül tevékenységek. Kifejezés, képzőművészet A mindennapi látványsokaság esztétikai és művészi elemzésének ismeretszerű feldolgozása, alkotások és művészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. Vizuális kommunikáció Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy- és környezetkultúra Szűkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása.
11
9. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás és alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók), használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok, formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. A szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenő néhány vizuális probléma (grafiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása. Témakörök Kifejezés, képzőművészet Alkotás
Befogadás
Tartalmak
Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különböző technikák segítségével. Művészeti élmények szóban történő megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Művészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetőség szerint öt művészeti ág megnevezése példákkal, öt reprodukció felismerése).
Vizuális kommunikáció Alkotás
Befogadás
Az alapvető ábrázolási konvenciók felidézése (sík- és térábrázolás). A perspektíva használata. Az axonometria használata műszaki ábrák elkészítésénél. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerű beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról, szakipari eszközökről. Tervezések: plakát tervezése – az írás, a szöveg, a betű felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; grafitti tervek; egy kedves zene képszerű feldolgozása egy csomagolással egybekötött tervezésnél (pl. CD-hirdetés). Nézőpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve.
12
A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírműsor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idő és térbeliség) jellegzetességeinek kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során. Tárgy- és környezetkultúra Alkotás
Befogadás
Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerűbb formák figyelembevételével. Tárgyak elemzése és újratervezése. Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése – új lakótér tervezése méretarányokkal. A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete. Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya – szóbeli elemzések.
A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minősége, a szakmai tárgyakhoz való köthetőség lehetősége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munkának. 10. évfolyam Célok és feladatok Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek, a művészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A művészet és a társadalom kapcsolatának, a művészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a művészi kifejezésben. A művészettörténet 19–20. századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint öt jelentős magyar és külföldi mester művének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével.
13
Témakörök Kifejezés, képzőművészet Alkotás
Befogadás
Tartalmak Mozgás ábrák, folyamatok ábrázolása és azok animációs filmen való megjelenítése. Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás – műalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése. Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belső karakter kifejezésével. A 19–20. század művészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mű felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (videó) képalkotó rendszereinek megismerése. A portfolió –a tanuló saját munkaanyagának –összeállítása, bemutatása.
Vizuális kommunikáció Alkotás – ábrázolási konvenciók
A kétirányú perspektíva használata tervezőfeladatoknál. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása – piktogramok tervei. A nyelv és a jelzések – tetoválások, testfestések – tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok – kísérleti rajzok és lemeztervek. Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és a rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikaiinformatikai sajátosságai. A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A média mint az élet kifejeződésének sajátos eszköze, elemzések a tévéműsorokról.
Befogadás
Tárgy és környezetkultúra Alkotás
Befogadás
Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerű ábrázolása. A monogram mint tárgy – táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfolió) összeállítása. Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A munkalélektan (ergonómia) alapjai – szakmai munka és esztétikum. A tervezés folyamatának elméleti alapjai a portfolió indoklása szóban, írásban. A tanításhoz szükséges tárgyi feltételek
14
Világos (vagy megfelelő mesterséges fényforrásokkal felszerelt) szaktanterem. Szekrények, rajz-, festő- és mintázó eszközök, lámpák, videófelvevő és -lejátszó, kisméretű présgép, papírok, textil, fa és egyéb szakmai munkára használható anyagok, középiskolai diatár anyaga, vetítő, tv-készülék.
15
SZAKISKOLA 9-10. évfolyam
Történelem és társadalomismeret
A kerettanterv alapján készült helyi tanterv
Szekszárd, 2004. március 20.
Készítette: Az iskola történelem munkaközösége
16
Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.
Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztő órákon történik. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük. Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmitörténelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni “jó” és “rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. Kifejezőképességek Tudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi művek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni. Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni.
17
Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek? Tájékozódás az időben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat. Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken a tantervben szereplő topográfiai helyeket.
Értékelés A tanulók értékelése folyamatos szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik. Az órai feleltetések mellett, minden témakört témazáró dolgozat zár le. Évfolyamonként, tanév végén szintfelmérő dolgozat alapján kerül sor a tanulók tudásának felmérésére.
Taneszközök Valamennyi évfolyamon a kerettanterv által ajánlott tankönyvek közül választunk, munkánkban videokazetták, CD-ROMok és térképek segítségét vesszük igénybe.
18
9. évfolyam Éves óraszám: 74
Belépő tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása; néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idők folyamán, eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján, Kifejezőképességek:
egyszerű történelmi események elbeszélése, különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban, kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról, kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása, rövid írásbeli válaszok megfogalmazása, vázlat készítése tanári segédlettel, ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Tájékozódás az időben
a nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete, egyszerű kronológiai táblázatok használata. Tájékozódás a térben
egyszerű események leolvasása a térképről,
19
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Bevezetés 3 óra
Ismerkedés a felzárkóztataás
szakiskola
követelményeivel,
felmérés,
A nemzeti múlt Honfoglalás és letelepedés. kiemelkedő Az államalapítás.A keresztény királyság.Géza és Szent István. eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás 6 óra Fogalmak.törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek. Személyek.Árpád, Géza, Szent István, Szent László. Helynevek.Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. Évszámok.895, 1000 A középkori magyar királyság virágkora 10 óra
Károly Róbert és Nagy Lajos bel- és külpolitikája. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak.állami adó, főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek.Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Helynevek.Visegrád, Buda, Nándorfehérvár. Évszámok.1351, 1456
Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok 10 óra
A mohácsi vész.Az ország három részre szakadása. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalmak.török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruclabanc, trónfosztás,.Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása. Személyek.Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Helynevek.Mohács, Eger. Évszámok.1526, 1541, 1703, 1711
Magyarország a Habsburg Birodalomban (XVIII. sz.) 4 óra
Gazdasági, társadalmi és népességi változások. Az abszolutizmus és a rendiség. Mária Terézia és II. József.
20
A modern világ kialakulása a XIX. század folyamán A polgári átalakulás kora 3 óra A nemzetállamok és az imperializmus kora … 7 óra
Fogalmak.népesség, gazdaság, társadalom, abszolutizmus, nemzetiségi viszonyok, úrbér rendelet, türelmi rendelet. Személyek.Mária Terézia, II. József. A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi. Az egységes Németország kialakulása.Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek Fogalmak.kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, középosztály, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium Személyek.Watt, Bismarck Helynevek.Anglia, Franciaország, USA, Olaszország, Németország, Balkán.
A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán, A polgárosodás kezdetei Magyarországon 6 óra
A reformkor.Országgyűlések. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése. Helytörténet: A reformkor politikusainak tevékenysége Tolna megyében Fogalmak.reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, feudális nagybirtok, önkéntes örökváltság, polgárosodás, Akadémia. Személyek.Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc. Helynevek.Pozsony. Évszámok.1830–1848
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 8 óra
Az 1848-as márciusi forradalom főbb eseményei és a szabadságharc eseményei. Fogalmak.12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Személyek.Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Helynevek.Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad. Évszámok.1848.március 15., 1849.október 6.
A polgárosodás
Kiegyezés.
21
kibontakozása Magyarországon 4 óra
Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó társadalom, az életmód változásai. Népességi és nemzetiségi viszonyok.ű A városiasodás és a főváros. Fogalmak.kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok, nemzetiségi törvény. Személyek.Deák Ferenc, Andrássy Gyula, I.Ferenc József. Évszámok.1849.október 6., 1867 Helynevek.Pest, Buda, Óbuda
Társadalmi, művelődési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban A “boldog békeidők” 6 óra
A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A “modern idők” az életforma változásai. A munkásmozgalom. A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői.Életviszonyok a századfordulón hazánkban.
Fogalmak.millennium, asszimiláció, kivándorlás, nemzetiségi viszonyok.szociáldemokrácia Személyek.Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd Jedlik Ányos Állampolgári ismeretek 3 óra
Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány fogalma tartalmi elemei. Országos és helyi döntési szintek Fogalmak.Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat
Áttekintés, A tananyag rendszerezése; ismétlés Rendszerezés 4 óra A továbbhaladás feltételei: A tanulók tudjanak anyagot gyüjteni a könyvtárban a különbözõ korokhoz- könyvtárosi segitséggel, elõre megadott egyszerû témákhoz. Legyenek képesek rövid önálló feleletekre. Tudjanak tájékozódni történelmi atlasz segitségével. Értelmezzék a rövid forrásokat.Ismerjék fel a grafikonok, diagramok által megjelenitett fõbb tendenciákat. Legyenek képesek arra, hogy fényképeket, vázlatrajzokat forrásként értelmezzenek. A10.
évfolyam
Évi óraszám: 74
22
Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
képi információk gyűjtése, értelmezése különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással, az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével, a fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával, feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával, Kifejezőképességek:
egyszerű beszámoló, rövid kiselőadás tartása, a konkrét korokhoz kötődő történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés) különböző típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása. Tájékozódás az időben:
egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése Tájékozódás a térben:
különböző korszakok térképeinek összehasonlítása, egy-egy régió bemutatása térképeken,
23
TÉMAKÖRÖK Bevezetés
TARTALMAK
Ismétlés
2 óra A XX. századi világtörténelem főbb eseményei, csomópontjai Az első világháború demokráciák és diktatúrák a két világháború között 8 óra
Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A hazánkkal szomszédos új államalakulatok. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok. Fogalmak.forradalom és polgárháború hatalomátvétel, kommunizmus, sztálinizmus, kisantant, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, koncepciós per, GULÁG. Személyek.Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Helynevek.Versailles, Szovjetunió, az új államok Közép- és Kelet-Európában. Évszámok.1917, 1919–1920, 1929–1933
A második világháború okai és következményei 8 óra
A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Fogalmak.Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború Személyek.Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt. Helynevek.Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok.1939–1945. 1990
A jelenkor és a globális problémák 4 óra
A környezet védelme. Az Észak-Dél-probléma. Népesedési problémák. Terrorizmus. Városiasodás Fogalmak.globalizáció, világgazdaság, katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus
régió,
környezeti
24
A XX. századi magyar történelem főbb eseményei és csomópontjai Az első világháborús vereség következményei hazánkban 10 óra
Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerződés és következményei. Horthy Miklós kormányzósága. Fogalmak.Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerződés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek.Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek.Trianon, Magyarország új határai.Évszámok.1918, 1919, 1920
A gazdasági élet. A két világháború közötti Magyarország Népesedési és társadalmi változások. társadalmi, gazdasági Kulturális élet. és szellemi viszonyai 2 óra Fogalmak.Pengő, revízió Személyek.Kodály Zoltán, Bartók Klebelsberg Kunó Hazánk és a második világháború 4 óra
Béla,
József
Attila,
A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország a második világháborúban. Magyarország német megszállása Fogalmak.Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, “hintapolitika”, megszállás, nyilas uralom, deportálás. Személyek.Teleki Pál, Kállay Miklós Helynevek.Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok.1941, 1944 március 19., 1944.október 15.
A második világháború következményei hazánkban 3 óra
Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés. Az ország a sztálini diktatúra idején. Fogalmak.Koalíció, beszolgáltatás, ÁVH. Évszám.1945–47, az ötvenes évek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei 2 óra
A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése.A megtorlás. Fogalmak.Pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek.Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok.1956.október 23–november 4.
25
A Kádár-korszak 2 óra
A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. Fogalmak.Rendszerváltozás. Személyek.Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszámok.1989–1990
A demokrácia és piacgazdaság létrejötte hazánkban 2 óra
Demokratikus viszonyok. A többpártrendszer. A privatizáció.A szociális piacgazdaság.
Társadalmi ismeretek A család, a helyi társadalom 2óra
Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon 2 óra
A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat. Fogalmak.felelősségvállalás, érzelmi népességcsökkenés, társadalmi csoportok, zavarok.
biztonság, beilleszkedési
Nemzeti, nemzetiségi csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak.pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság, egyházi tagoltság, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyűlölet.
A helyi társadalom és Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. demokrácia A képviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a 2 óra helyi közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. Állampolgári ismeretek, a választási rendszer 2 óra
Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. Fogalmak.állampolgárság, önkormányzati választás,
Az állampolgári jogok és kötelességek 2 óra
választójog,
parlamenti
és
A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog alapjogként való ismerete. A gyermekek jogai.
26
Fogalmak.gazdasági, szociális és kulturális jogok.
A demokratikus kormányzati rendszerek 2 óra
Az országgyűlés. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. Fogalmak.törvény, parlament, kormány.
Az igazságszolgáltatás 2 óra
A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek. Fogalmak.polgári per, büntető per, bíróság ügyészség, védelem
A belső rend védelme A honvédelem 2 óra
A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. Közlekedés-rendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. Fogalmak.rendőrség, közrend, közbiztonság, honvédelmi és hadkötelezettség.
Művelődés, egészségügy és szociálpolitika hazánkban 2 óra
A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika. Fogalmak.társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és a művelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás.
A munka világa 1 óra
A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerződés.A kollektív szerződés. A vállalkozás formái. Fogalmak.munkaviszony, munkaszerződés, munkavállaló, érdekvédelem.
Hazánk és Európa. Magyarország külpolitikája és külkapcsolatai 3 óra
munkáltató,
Az Európai Unió szervezete. A NATO.Magyarország és az Európai Unió. Kapcsolatok a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság.Magyar állampolgárok külföldön. Fogalmak.Európai Unió, NATO.Útlevél, vízum, nagykövetség.
Az ENSZ és szervezete 1 óra
Az ENSZ alapokmánya és felépítménye. Fogalmak.Közgyűlés, Biztonsági Tanács.
27 Áttekintés, rendszerezés
A tananyag rendszerezése; ismétlés
4 óra
A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat, vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit.
28
SZAKISKOLA 11-12. évfolyam
Társadalomismeret és etika
A kerettanterv alapján készült helyi tanterv
Szekszárd, 2004. március 20.
Készítette: Az iskola történelem munkaközösége
29
11. évfolyam Évi óraszám: 37 Célok és feladatok
A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények
A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. Belépő tevékenységformák
Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.
30
TÉMAKÖRÖK Bevezetés
TARTALMAK Ismerkedés a tantárggyal
1 óra Együttéléstan 4 óra
Az állam A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció 6 óra Gazdasági alapfogalmak 4 óra
Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, törvény. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései. Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon. Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, csere, tulajdon, elosztás, költség, teljesítmény, jövedelem, piac, verseny, érték, haszon, pénz. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség. Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés. Szegények és gazdagok, munkavállalás, vállalkozás.
Etika Etikai alapfogalmak 4 óra
A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. Materiális és formális etikák.
Az etika megalapozása 4 óra
Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán.
Az erkölcsi cselekedet Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes dimenziói kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet 8 óra erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. A jellem és az erények 2 óra
Erkölcsi érzék. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés. A jóakarat. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.
Ismétlés
A tananyag rendszerezése; ismétlés
31
4 óra A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Értékelés
A tanulók értékelése folyamatos szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik.
Formázott
32
12. évfolyam Évi óraszám: 16 Célok és feladatok
Formázott
A tanuló ismerje meg a társadalom életét, a társadalmi viszonyokat, a szocializáció folyamatát. Ismerje meg a modern társadalmak sokféleségét, a technológiai-gazdasági haladás és a bioszfréra válságait. Legyen tisztában a kultúra normatíváival, a hagyomány értelmével, az önazonosság és önmegvalósítás fontosságával, korunk erkölcsi kérdéseivel. Fejlesztési követelmények
Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.
Belépő tevékenységformák
Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.
Formázott
33
TÉMAKÖRÖK A társadalom élete 2 óra
TARTALMAK Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. A társadalmi helyzet változásai. A társadalom változásai. Életmód, életszínvonal.
Egység és sokféleség a modern társadalmakban 4 óra
Társadalmi önazonosságunk összetevői. A saját csoport. Önbecsülés és nyitottság. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek.
A technológiaigazdasági haladás és a bioszféra válság 2 óra
Növekedés és fejlődés. A “jólét” ára. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.
Etika Az emberi természet 2 óra
Az eszes lény. A társas lény. Az alkotó ember. Az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A “másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.
Korunk erkölcsi kérdései 6 óra
A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi problémái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. Az etika emberközpontúságának értelmezése.
34 A továbbhaladás feltételei
Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Értékelés
A tanulók értékelése folyamatos szóbeli és írásbeli számonkérés alapján történik.
Formázott
35
SZAKISKOLA 9. évfolyam
Földünk és környezetünk Kerettanterv alapján készült helyi tanterv földrajzból
36
A földrajz a természet és társadalomtudományok ismeretanyagából "merít". Mint tantárgy sajátos logikával mutat rá azon összefüggésekre amelyekre a mindennapi életvitelben szüksége van a tanulóknak. A szakiskolában szükséges lesz az általános iskolában tanultak folyamatos átismétlésére. Az új és a régi tudáselemek elmélyítése mellet elsődleges cél a rendszerezés, a folyamatok és összefüggések egyszerű sémákon keresztüli megértetése, az ismeretek alkalmazása lesz. Cél:
A mindennapi környezetben megfigyelt természeti jelenségeket elemezve, felkeltse a tanulókban a valóság megismerése iránti igényt, bemutassa a világ sokszínűségét, szépségét. A földrajz a környezeti nevelés része is, mert ismereteket nyújt, érzelmi ráhangolással nevel a környezet és természetvédelemre. Tantárgyunk bemutatja a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatását, s megismerteti a tanulókkal a társadalom környezetünkre gyakorolt hatását is. Tudatosítja a tanulókban a társadalmigazdasági fejlettség földrajzi különbségeit, a nemzetközi politika, társadalmi, gazdasági együttműködések és a regionális kapcsolatok jelentőségét. Fejlesztési követelmények: - ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos társadalmi és gazdasági jelenségeket, - legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. a jelenségek tudatos megfigyelésére, - legyenek képesek adatsorok alapján egyszerű jelenségek, törvényszerűségek felismerése, tendenciák megfogalmazására, - tudjanak önállóan atlaszt használni, tematikus térképeket tanári segítséggel olvasni, - tudjanak ismeretet szerezni ismeretterjesztő kiadványokból, sajtóból, televízióból, rádióból, az internetről, - legyen áttekintésük a Földről, a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről, a geoszférákról, - értsék a geoszférák kapcsolatát, sajátosságait, s kapcsolatukat a gazdasággal. Belépő tevékenységformák - tematikus térképek elemzése (pl. népsűrűség, talajfajták, tengeráramlások, övezetesség, stb..), - táblázatban megadott adatsorok alapján grafikus ábrázolás és az adatsorok összehasonlító elemzése (pl. gazdasági ágazatok), - népesedési folyamat elemzése pl. grafikus ábrák, (korfa) alapján, - videofilm részletek alapján folyamatok magyarázata (pl. kőzetmozgások),
37
- időjárás, vízállás jelentés magyarázata, - éghajlat témakörön belül egyszerű számítások elvégzése (pl. középhőmérséklet, hőingadozás, vízrajzi jellemzők), - felszínfejlődési folyamatok, felszínformák felismerése képeken, ábrákon, - településtípusok és hálózatok leírása képek alapján, - sajtófigyelés - a napi híranyag földrajzi, környezeti vonatkozásainak megbeszélése.
Éves óraszám: 74 óra ( 37 hét, heti 2 óra) Órakeret felosztása: Új anyag feldolgozása
60 óra
Összefoglalás, ellenőrzés
9 óra
Tolna-megye földrajza
5 óra
Összesen:
74 óra
Témakörök: I. II.
Kozmikus környezetünk, térképészeti
9 óra
alapismeretek
+2ó.ö.e.
A Föld gömbhéjai
22 óra +2 ó. ö.e.
III. VI.
A természetföldrajzi övezetesség
7 óra
A természetföldrajzi övezetesség hatása a
6 óra +2 ó. ö.e.
társadalmi életre V.
A gazdasági élet jellemzői
4 óra
VI.
A világgazdaság
6 óra
VII.
Globális környezeti problémák
5 óra +2 ó. ö.e.
VIII.
Tolna-megye földrajza
5 óra +1 ó.
Összesen:
74 óra
I. Kozmikus környezetünk, térképészeti alapismeretek
Cél: - a tanulók természettudományos világképnek formálása, a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének,mozgásainak ismerete, - a tudomány és a technika új eredményeinek ismerete,
38
- térbeli és időbeli tájékozódási képességük fejlesztése. Követelmény: - értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait és mozgásait, - megfigyeléseiket és tapasztalataikat tudják hasznosítani az ismeretszerzésben, - legyenek képesek szemléleti térképolvasásra. Hó.
Téma
ó.sz. 1.
Bevezetés
2.
Naprendszer felépítése
3.
A Föld helye a Világegyetemben
4..
Föld alakja, fő mozgástípusai
5.
A Nap és a Hold, valamint a többi naprendszeri égitest hatása a földi életre
6.
Tájékozódás a földi térben és időben
7.
A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép
8.
A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint térkép használata
9.
Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében
10.
Gyakorlatok
11.
Számonkérés
II. A Föld gömbhéjai Cél: - korszerű magyarázatot adni a Föld gömbhéjainak kialakulására, folyamataira, - módot kell adni a tanulóknak az elméleti és a gyakorlati ismereteik összekapcsolására, - légkör keletkezésének,
összetételének, szerkezetének jelenségeinek
bemutatása, - a légkörről szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapi életben, - a hidroszféra jelenségeinek, fő folyamatainak, a víz körforgásának megismertetése és a többi szférára való hatása. - a víz biológiai, gazdasági jelentősége és a vízszennyezés következményeinek elemzése, - a vízgazdálkodás, a nemzetközi összefogás jelentősége, - a Föld mint egységes rendszer működésének bizonyítása.
39
Követelmény: - értsék meg és tudják ábrákon magyarázni a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát, - ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, -értsék meg a természetben megfigyelt, az ábrákról és képekről leolvasható folyamatokat, pl. a levegő felmelegedését és lehűlését, a felhő és csapadékképződést, a levegő szennyeződését, - ismerjék fel és magyarázzák: pl a víz körforgását, az óceánokat és a tengereket, a folyók és a jég felszínformálását, a tavak keletkezését és pusztulását, a víztisztítás szükségességét, - tanári segítséggel végezzenek a tanulók a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlatokat. Hó. ó.sz. 12.
Téma A Föld belső szerkezete
13.
Lemeztektonika,kőzetismeret
14.
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
15.
A kőzetlemezek és a hegységképződés
16.
A litoszféra kőzetei csoportosítva
17.
A Föld története
18.
Magyarország – kéreg jellemzői, kőzetei, keletkezésük
19.
A légkör anyaga és szerkezete
20.
A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig
21.
Az időjárás és az éghajlat elemei
22.
Alapvető számítások pl. középhőmérséklet, hőingás
23.
Az általános légkörzés
24.
A légszennyezés nem ismer határokat
25.
Óceánok és tengerek
26.
A tengervíz mozgásai
27.
Felszín alatti vizek
28.
Felszíni vizek
29.
A vízszennyezés nem ismer határokat
30.
Vizek és a levegő állapota Magyarországon
31.
A földfelszín formakincse
32.
A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk
33.
A talaj
40 34.
Összefoglalás
35.
Számonkérés
III. A természetföldrajzi övezetesség Cél: - bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásainak eredményét, a zonalitást, - a földrajzi gondolkodás logaritmusának kialakítása az éghajlati tényezők, a talaj, az élővilág, a vízháztartás,a fő felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység összehasonlítása, - a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztése. Követelmények: - ismerjék a tanulók a szél, a folyók, a jég és a csapadék felszínformáló munkáját, - alkalmazzák a tanuló a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. Hó.
Téma
ó.sz. 36.
Az éghajlat és a földrajzi övezetesség kialakulása
37.
A forró övezet
38.
A mérsékelt övezet
39.
A mérsékelt övezet Európa éghajlati területei
40.
A hideg övezet
41.
A hegyvidék függőleges övezetessége
42.
Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei
IV. A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre Cél: -a természeti környezet és a társadalom kapcsolatának, az időbeli változásának, a természet fejlődését befolyásoló szerepének megismertetése, - a Föld eltérő természeti és társadalmi adottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok, demográfiai jelenségek időbeli változásának bemutatása, a következmények megfogalmazása, - az ember és az alkotásainak tisztelettére nevelés, a másság elfogadása, idegen kultúrák sajátos értékeinek megismertetése.
41
Követelmény: - ismerjék a népesség és a településre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat, - értsék, ábrán elemezzék a a világ népességének növekedését, az egyes példaországok korfáit, - indokolják meg a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggését, - tudják felismerni és jellemezni a főbb településtípusokat, - a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést, és ennek környezetre gyakorolt hatásait (ismerjék az erőforrások felélésének következményeit), - ismereteik bővítésére használjanak fel a tanulók forrásanyagokat. Téma
Hó. ó.sz. 43.
Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása
44.
A világnépesség növekedése
45.
A népességnövekedés tényezői és következményei
46.
A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége
47.
A települések és a városiasodás folyamata
48.
A városodás és a városiasodás
49.
Összefoglalás (övezetesség II-III.)
50.
Számonkérés
V. A gazdasági élet jellemzői Cél: - ismerjék a gazdasági élet ágazatait és kapcsolatrendszerét, pl. a telepítő tényezők átértékelődését. Követelmény: - értsék meg a kapcsolatot az egyes gazdasági ágazatok között, - fedezzék fel az egyes ágazatok jelentőségének változásait. Hó.
Téma
ó.sz. 51.
A világgazdaság meghatározó tényezői
42 52.
A gazdasági fejlettség fő mutatói
53.
Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái
54.
A gazdasági ágazatok jellemzői
43
VI. A világgazdaság Cél: - ismerjék a gazdasági fejlettség területi különbségeinek okait, az egyes világgazdasági pólusok jellemzőit - egyes régiók, országcsoportok, országok példáján tudják bemutatni a világgazdaság fő folyamatait, - Magyarország helye a világgazdaságban, az európai országok között, - tudjanak a tanulók általánosságokat megállapítani a legszegényebb és a leggazdagabb országokról, -érzékeljék a legdinamikusabban fejlődő térségek gazdaságának szerkezeti és területi átrendeződését, - a szolgáltatási szféra és a tudomány szerepének megnövekedése, - az erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodás jelentőségének megismerése, - a termelés és a fogyasztás környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, - a tananyaghoz az aktuális forássanyagok felhasználása a tanítás a tanulási folyamatban Követelmény: - ismerjék a gazdasági ágazatok jellemzésénél használatos fogalmakat, tudjanak előfordulásukra példákat mondani, - értsék meg a hagyományos és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát, az eltérő telephely választás szempontjait, - lássák az összefüggéseket a mezőgazdasági termelési típusok a természeti adottságok között (pl. termesztett növények, tenyésztett állatok), -tudják jellemezni a megújuló és a meg nem újuló energiaforrásokat, az energiagazdaság környezetre gyakorolt hatását. Hó.
Téma
ó.sz. 55.
A gazdasági fejlettség
56.
A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei, mutatói
57.
Nemzetközi tőke, az adósságválság
58.
Nemzetközi szervezetek és feladataik
59.
Európai Unió
60.
Európai Unió és Magyarország
44
VII. Globális környezeti problémák Cél: - a Földünk és környezetünk tantárgy szintézisének megteremtése, - konkrét példákon keresztül ismerjék meg a tanulók a regionális (lokálisa) és a globális problémákat, - ismerjék és értsék a tanulók a Földünk létét veszélyeztető folyamatokat, - azt ismeretek alapján a helyes szemlélet a környezetbarát tudatos cselekvés kialakítása. Követelmény: - értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra, a környezet romló állapotának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre, - lássák az ellentmondást a természeti erőforrások ki és megtermelése, feldolgozása és használása között, - alkítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról, - a korlátozott készletekkel való gazdálkodás és a hulladék hasznosítására való reális törekvés lehetőségeinek megismerése, - értsék a megfelelő arányokra való törekvést a fenntartható fejlődés megvalósulása és a mérsékelt fogyasztás között. Hó. ó.sz.
Téma
61.
Az emberi tényező szerepe a gazdasági-társadalmi életben
62.
A népesedési és urbanizációs válság
63.
Az emberiség élelmezési helyzete
64.
Hulladék keletkezése, kezelése
65.
A megsebzett Föld
66.
A fenntartható fejlődés
67.
Összefoglalás
68.
Számonkérés
VIII. Tolna-megye földrajza Cél:
45
- a tanulók ismerjék meg közvetlen környezetük természeti és társadalmi földrajzát. - tudják értékelni természeti értékeinket, a kultúrtörténetünk emlékeit Követelmény: - tudják Tolna-megye
természeti adottságait (tájait, éghajlatát, vízrajzát,
természetes növényzetét, talajtípusait), - tudják értékelni természeti értékeinket, a kultúrtörténetünk emlékeit - ismerjék meg a jellemző gazdasági ágazatokat,
a gazdaság folyamatos
átalakulását, a fejlődés előnyeit és esetleges hátrányait, - ismerjék a Szekszárdi-dombság borútba való bekapcsolásának előnyeit, a turistákat vonzó adottságokat, - ismerjék meg a megyénk környezeti problémáit, alakuljon ki bennük az a természetes magatartásmód, amely a környezeti értékek megőrzését szolgálja. Hó.
Téma
ó.sz. 69.
Magyarország tájai és megyéi, Tolna-megye viszonylagos és valós földrajzi helyzete
70.
Tolna-megye tájai
71.
Itt lakó népcsoportok
72.
Megyénk infrastruktúrája
73.
Tolna-megye mezőgazdasága és ipara
74.
Az éves munka értékelése
Az értékelés módjai: Folyamatos számonkérés az elméleti anyagból Témakörönként témazáró irása ( teszt, esszé) Gyakorlati feladatok . - mérések - kiselõadások - újságcikkek gyûjtése
46
Helyi tanterv Német
IDEGEN NYELV (Javított verzió)
Német 9–10. évfolyam A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is.
Fejlesztési követelmények Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) − Én és a családom − Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. − Barátok és barátnők jellemzése. − Időjárás. − Étkezés: kedvenc ételek, italok. − Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. − Milyen szakmát szeretnél tanulni? − Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. − Alapvető szolgáltatások (vásárlás, posta, benzinkút, étterem) igénybevétele
47
9–10. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol, német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás; − köszönés, elköszönés; − bemutatkozás; − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; − engedélykérés és arra reagálás; − köszönet és arra reagálás; − bocsánatkérés és arra reagálás; − gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − sajnálkozás; − öröm; − csodálkozás; − bánat; − bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás; − egyetértés, egyet nem értés; − tetszés, nem tetszés; − kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; − információkérés, információadás; − igenlő vagy nemleges válasz; − tudás, nem tudás; A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés; − tiltás, felszólítás; − segítségkérés és arra reagálás; − javaslat és arra reagálás; − kínálás és arra reagálás; − meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, ismétléskérés; − nem értés; − felkérés lassabb, hangosabb beszédre; Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése, − birtoklás kifejezése,
48
− − − − − −
térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerű szöveg lényegét megérteni; − egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Szakmunkás - Ruházati 1. Helyi nyelvtanulási igények - Pedagógiai program
2. A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen: a mindennapi élet alapvető helyzeteiben értse meg az idegen nyelven elhangzó vagy leírt közléseket, kérdéseket és tudjon azokra kielégítő módon válaszolni, ismerje a boltban szükséges és használatos idegen nyelvi kifejezéseket, szakmai szavakat,
49
tudjon a boltban idegen nyelven udvariasan kiszolgálni, tudja az áru alapvető jellemzőit idegen nyelven, és tudja azokat ajánlani, értse meg az árun található idegen nyelvű szöveg lényegét, sajátítsa el esetleges külföldi utazásához szükséges kifejezéseket, ismerje a tanult idegen nyelv országát, kultúráját, kereskedelmi viszonyait, a tanulmányok befejezése után legyen képes önálló tanulással ismereteit bővíteni. 3. Követelmények a 12. évfolyam végére A tanuló a Szakmai idegen nyelv tantárgy tananyagainak elsajátítása után képes lesz: - megérteni a hozzá idegen nyelven beszélő (a normál beszédtempót és a köznyelv kiejtési normáinak megfelelőt), - a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek segítségével röviden beszámolni szóban és írásban életéről, tevékenységéről, szűkebb környezetéről, - eligazodni az élet bármely területén, elmondani a legegyszerűbb és legfontosabb kifejezéseket a hétköznapok beszédhelyzeteiben (posta, szálloda, közlekedés, pályaudvar, étterem, orvos stb.) és szükség esetén beszélgetést folytatni, - a vevőt udvariasan kiszolgálni, szakszerűen árut ajánlani, a vevőnek segítséget nyújtani az áru kiválasztásához, tájékoztatást adni az áruk áráról, reklamációt felvenni, elintézni, valamint felvilágosítást adni a bolt nyilvántartásáról, - használati utasításokat elolvasni, kevés ismeretlen szót tartalmazó szövegeket is megérteni, - egyszerűbb idegen nyelvű szöveget összeállítani, életrajzot írni, nyomtatványokat kitölteni. 4. A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyam végére. Képes legyen a tanuló: - megérteni a hozzá német nyelven szóló vevőt, - a tanult szókincs segítségével felvilágosítást adni az áruról és kiszolgálni a vásárlót - kezelési útmutatók, használati utasítások globális megértésére - beszélgetést folytatni idegen nyelven 5. Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam 1. téma: Kötött és divatáru Komm. szándék: Kívánság kifejezése (Ich würde gern....) tanácsadás (Sie müssen/ sollen... Sie müssten /sollten...) Készségfejlesztés: olvasott szöveg értése
50
hívószavak alapján párbeszédalkotás igaz-hamis állítások hallott szöveg alapján 2. téma: alsóruházati cikkek Komm. szándék: tanácsadás (Ich glaube, Sie sollten...) véleményalkotás, helyeslés (Na klar ........) Készségfejlesztés: olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 3. téma: férfi ingek Komm. szándék: javaslattevés (Ich schlage Ihnen vor ..., Ich rate Ihnen .......) Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása 4. téma: harisnyák, zoknik Komm. szándék: Információ adása, kérése az üzletben (Wo finde ich ....?) Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása (Sie haben Recht, aber ............ Na ja, aber .......... Aber nein ) 5. téma: női felsőruházati cikkek Komm. szándék: méltatlankodás (Unglaublich !) Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 6. téma: férfi felsőruházat Komm. szándék: aggodalom kifejezése (Ich finde, dass es Ihnen zu kurz ist) Készségfejlesztés: olvasott szöveg értelmezése kép alapján ruhadarab leírása 7. téma: női blúzok Komm. szándék: segítségkérésre való reagálás (Ich kann Ihnen natürlich helfen) (Was kann ich noch .............?) Készségfejlesztés: használati utasítás szelektív értése összefüggő szöveg összefoglalása kérdések alapján
51
8. téma: lábbelik Komm. szándék: véleménykérés és arra való reagálás (Finden sie, dass ......... ? Denkst du, dass...........?) javaslattevés Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése képek alapján dialógus írása 9. téma: sportruházati cikkek Komm. szándék: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: vélemény nyilvánítása szakmai szöveggel kapcsolatban ismertető prospektusok szelektív értése 10. téma: ruházati kiegészítők Komm. szándék: tetszés és nem tetszés, kritika, ellenvélemény (Das steht Ihnen ................) Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése b.) 12. évfolyam 11. téma: csecsemőruházati termékek Komm. szándék: véleményalkotás egyes ruházati cikkekről vélemény kifejezése Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszédalkotás reagálás hiányos dialógusban hallott szöveg alapján táblázat kitöltése 12. téma: méteráruk Komm. szándék: intés, figyelmeztetés (Das geht beim Waschen ein. Információadás dicséret, kritika (Klasse ! Echt Super !) Készségfejlesztés: hallott párbeszéd alapján beszédhelyzetek felismerése, azonosítása 13. téma: függönyök Komm. szándék: tudakozódás az üzletben (Ist das aus Seide ?) Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban kép alapján párbeszédalkotás hívószavak segítségével párbeszédalkotás
52
14. téma: ágyneműk Komm. szándék: javaslattevés, tetszés kifejezése (Ich empfehle Ihnen ......... Das gefällt mir/nicht) Készségfejlesztés: Képsor alapján történet összeállítása rejtvényfejtés a tanult szakszavak felhasználásával 15. téma: háztartási textíliák Komm. szándék: Visszakérdezés, nem értés (Wie bitte ? Buchstabieren Sie bitte !) Készségfejlesztés: párbeszéd az áruházi eladóval háztartási textília vásárlásakor 16. téma: szőnyegek Komm. szándék: információkérés/adás az üzletben (Wo finde ich ...........? Könnteh Sie mir helfen ?)
53
Készségfejlesztés: vevő kérésére tanácsadás Stichwortok segítségével dialógus alkotása 17. téma: bőrös áruk Komm. szándék: áruleírás, javaslattevés (Darf ich Ihnen .........zeighen ?) Készségfejlesztés: Betűsaláta használati utasítások értelmezése olvasott szöveg értése 18. téma: rövidáruk Komm. szándék: árucikkek rövid bemutatása információadás (Fragen Sie bei ............. nach !) Készségfejlesztés: képek alapján véleményalkotás árucikkekről szövegben leírtakkal kapcsolatban vélemény kifejezése 19. téma: strand és fürdőruházati cikkek Komm. szándék: kívánság, lehetőség, megnyugtatás kifejezése Készségfejlesztés: nyitott dialógusban az eladó szerepének eljátszása 20. téma: szőrme, műszőrme Komm. szándék: segítségkérés és arra való reagálás tetszés, nem tetszés, kritika, ellenvélemény, érdeklődés Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése kérdések alapján összefüggő szöveg tartalmának összefoglalása. Helyi tanterv Német Szakmunkás - Élelmiszer - vegyiáru 1. Helyi nyelvtanulási igények - Pedagógiai program 2. A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen: a mindennapi élet alapvető helyzeteiben értse meg az idegen nyelven elhangzó vagy leírt közléseket, kérdéseket és tudjon azokra kielégítő módon válaszolni, ismerje a boltban szükséges és használatos idegen nyelvi kifejezéseket, szakmai szavakat, tudjon a boltban idegen nyelven udvariasan kiszolgálni,
54
tudja az áru alapvető jellemzőit idegen nyelven, és tudja azokat ajánlani, értse meg az árun található idegen nyelvű szöveg lényegét, sajátítsa el esetleges külföldi utazásához szükséges kifejezéseket, ismerje a tanult idegen nyelv országát, kultúráját, kereskedelmi viszonyait, a tanulmányok befejezése után legyen képes önálló tanulással ismereteit bővíteni. 3. Követelmények a 12. évfolyam végére A tanuló a Szakmai idegen nyelv tantárgy tananyagainak elsajátítása után képes lesz: - megérteni a hozzá idegen nyelven beszélő (a normál beszédtempót és a köznyelv kiejtési normáinak megfelelőt), - a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek segítségével röviden beszámolni szóban és írásban életéről, tevékenységéről, szűkebb környezetéről, - eligazodni az élet bármely területén, elmondani a legegyszerűbb és legfontosabb kifejezéseket a hétköznapok beszédhelyzeteiben (posta, szálloda, közlekedés, pályaudvar, étterem, orvos stb.) és szükség esetén beszélgetést folytatni, - a vevőt udvariasan kiszolgálni, szakszerűen árut ajánlani, a vevőnek segítséget nyújtani az áru kiválasztásához, tájékoztatást adni az áruk áráról, reklamációt felvenni, elintézni, valamint felvilágosítást adni a bolt nyilvántartásáról, - használati utasításokat elolvasni, kevés ismeretlen szót tartalmazó szövegeket is megérteni, - egyszerűbb idegen nyelvű szöveget összeállítani, életrajzot írni, nyomtatványokat kitölteni. 4. A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyam végére. Képes legyen a tanuló: - megérteni a hozzá német nyelven szóló vevőt, - a tanult szókincs segítségével felvilágosítást adni az áruról és kiszolgálni a vásárlót - kezelési útmutatók, használati utasítások globális megértésére - beszélgetést folytatni idegen nyelven 5. Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam 1. téma: Húsfeldolgozó ipari termékek Kommunikációs szándékok: tanácsadás Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása 2. téma: Tőkehús, baromfihús, hal Kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hívószavak segítségével párbeszédalkotás
55
3. téma: Sütőipari termékek Kommunikációs szándékok: véleményalkotás egyes sütőipari termékekről Készségfejlesztés: rejtvénykészítés 4. téma: Malomipari termékek Kommunikációs szándékok: árucikkek rövid bemutatása, információ adása, kérése Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 5. téma: Alkoholtartalmú italok Kommunikációs szándékok: aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása 6. téma: Alkoholmentes italok Kommunikációs szándékok: kívánság kifejezése Készségfejlesztés: olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása 7. téma: Száraztészták Kommunikációs szándékok: segítségkérésre való reagálás Készségfejlesztés: képek alapján dialógus írása 8. téma: Tejtermékek Kommunikációs szándékok: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: párbeszédalkotás (hívószavak segítségével) 9. téma: Ajándékkosár Kommunikációs szándékok: tetszés és nem tetszés, javaslattevés Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére 10. téma: Fűszerek, ízesítők Kommunikációs szándékok: tudakozódás az üzletben Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban hallott szöveg értése
b.) 12. évfolyam 11. téma: ményhűtött termékek, konzervek Kommunikációs szándék: javaslattevés, tetszés kifejezése (Ich empfehle Ihnen ............. Ich zeige Ihnen ................... Das gefällt mir ................) Készségfejlesztés: rejtvény a tanult szakszavak felhasználásával használati utasítások értelmezése olvasott szöveg értése
56
12. téma: zöldségfélék Kommunikációs szándék: véleménykérés, arra való reagálás (Finden Sie, dass .............. ? Denken Sie, dass .............? ) Készségfejlesztés: vélemény nyilvánítása szakmai szöveggel kapcsolatban ismertető prospektusok szelektív értése 13. téma: gyümölcsök Kommunikációs szándék: Információ kérése, adása az üzletben (Wo finde ich ...... Wie ist diese/diese/dieses ........? Ist das von heute ? ) Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 14. téma: szappanáruk, fürdőkészítmények Kommunikációs szándék: Kívánság kifejezése tanácsadás (Ich möchte gern ............. Zeigen Sie mir bitte .......... Sie sollten .....................) Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban hallott szöveg globális értése 15. téma: mosószerek Kommunikációs szándék: véleményalkotás egyes mosószerekről vélemény kifejezése (Das ist umweltschonend) Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszéd írása hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 16. téma: festékek Kommunikációs szándék: tanácsadás (Ich glaube, Sie müssten....) véleményalkotás helyeslés (Sie haben Recht.) Készségfejlesztés:
olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása használati utasítás szelektív értése
17. téma: háztartási tisztítószerek
57
Kommunikációs szándék: tudakozódás az üzletben kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése képek alapján dialógus írása 18. téma: parfüm, díszítő kozmetikumok Kommunikációs szándék: tetszés/ nem tetszés kritika, ellenvélemény Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása ellenvélemény megfogalmazása (Sie haben Recht, aber ............ Na ja, aber ............) 19. téma: arc - és testápolók Kommunikációs szándék: méltatlankodás (Unglaublich !) Unerhört ! Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése reagálás a vevő kérdésére/kérésére 20. téma: étkezési zsiradék Kommunikációs szándék: javaslattevés (Ich schlage Ihnen vor ............. Ich rate Ihnen ............) Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása hallott szöveg globális értése Helyi tanterv Német Szakmunkás - vas - műszaki 1. Helyi nyelvtanulási igények - Pedagógiai program 2. A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen: a mindennapi élet alapvető helyzeteiben értse meg az idegen nyelven elhangzó vagy leírt közléseket, kérdéseket és tudjon azokra kielégítő módon válaszolni, ismerje a boltban szükséges és használatos idegen nyelvi kifejezéseket, szakmai szavakat, tudjon a boltban idegen nyelven udvariasan kiszolgálni, tudja az áru alapvető jellemzőit idegen nyelven, és tudja azokat ajánlani,
58
értse meg az árun található idegen nyelvű szöveg lényegét, sajátítsa el esetleges külföldi utazásához szükséges kifejezéseket, ismerje a tanult idegen nyelv országát, kultúráját, kereskedelmi viszonyait, a tanulmányok befejezése után legyen képes önálló tanulással ismereteit bővíteni. 3. Követelmények a 12. évfolyam végére A tanuló a Szakmai idegen nyelv tantárgy tananyagainak elsajátítása után képes lesz: megérteni a hozzá idegen nyelven beszélő (a normál beszédtempót és a köznyelv kiejtési normáinak megfelelőt), a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek segítségével röviden beszámolni szóban és írásban életéről, tevékenységéről, szűkebb környezetéről, eligazodni az élet bármely területén, elmondani a legegyszerűbb és legfontosabb kifejezéseket a hétköznapok beszédhelyzeteiben (posta, szálloda, közlekedés, pályaudvar, étterem, orvos stb.) és szükség esetén beszélgetést folytatni, a vevőt udvariasan kiszolgálni, szakszerűen árut ajánlani, a vevőnek segítséget nyújtani az áru kiválasztásához, tájékoztatást adni az áruk áráról, reklamációt felvenni, elintézni, valamint felvilágosítást adni a bolt nyilvántartásáról, használati utasításokat elolvasni, kevés ismeretlen szót tartalmazó szövegeket is megérteni, egyszerűbb idegen nyelvű szöveget összeállítani, életrajzot írni, nyomtatványokat kitölteni. 4. A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyam végére. Képes legyen a tanuló: megérteni a hozzá német nyelven szóló vevőt, a tanult szókincs segítségével felvilágosítást adni az áruról és kiszolgálni a vásárlót kezelési útmutatók, használati utasítások globális megértésére beszélgetést folytatni idegen nyelven 5. Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam
óraszám: 72 óra/év
1. téma: televízió Kommunikációs szándékok: kívánság kifejezése tanácsadás Készségfejlesztés: olvasott szöveg értése hívószámok alapján párbeszédalkotás
59
2. téma: kerékpár Kommunikációs szándékok: tanácsadás, véleményalkotás, helyeslés Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 3. téma: mosógépek Kommunikációs szándékok: javaslattevés Készségfejlesztés: használati utasítás szelektív értése összefüggő szöveg összefoglalása kérdések alapján 4. téma: háztartási kisgépek Kommunikációs szándékok: információ adása, kérése az üzletben Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása 5. téma: lakásvilágítási cikkek Kommunikációs szándékok: méltatlankodás Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 6. téma: magnetofon Kommunikációs szándékok: aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: olvasott szöveg értelmezése, kép alapján áru ismertetése 7. téma: video készülék Kommunikációs szándékok: segítségkérésre való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 8. téma: edényáruk Kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 9. téma: mikrohullámú sütő Kommunikációs szándékok: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: ismertető prospektusok szelektív értése 10. téma: porszívó Kommunikációs szándékok: tetszés és nemtetszés, kritika, ellenvélemény
60
Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése b.) 12. évfolyam 11. téma: vasalók Kommunikációs szándékok: véleményalkotás egyes vasalókról Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszédalkotás reagálás hiányos dialógusban 12. téma: autóalkatrészek és felszerelési cikkek Kommunikációs szándékok: intés, figyelmeztetés információadás Készségfejlesztés: hallott párbeszédek alapján beszédhelyzetek felismerése, azonosítása 13. téma: tűzhely Kommunikációs szándékok: tudakozódás az üzletben Készségfejlesztés: kép alapján párbeszédalkotás hallott szöveg alapján táblázat kitöltése 14. téma: rádió Kommunikációs szándékok: javaslattevés Készségfejlesztés: rejtvényfejtés a tanult szavak felhasználásával 15. téma: fürdőszoba felszerelési cikkek Kommunikációs szándékok: visszakérdezés, nem értés Készségfejlesztés: párbeszéd az áruházi eladóval fürdőszoba felszerelési cikkek vásárlásakor 16. téma: hajszárító Kommunikációs szándékok: információkérés/adás az üzletben Készségfejlesztés: vevő kérésére tanácsadás 17. téma: szerszámok Kommunikációs szándékok: áruleírás, javaslattevés Készségfejlesztés: betűsaláta, igaz - hamis állítások 18. téma: hűtőgép Kommunikációs szándékok: árucikkek rövid bemutatása, információadás
61
Készségfejlesztés: képek alapján véleményalkotás árucikkekről 19. téma: fűtő és vízmelegítő készülékek Kommunikációs szándékok: kívánság, lehetőség, megnyugtatás kifejezése Készségfejlesztés: nyitott dialógusokban az eladó szerepének elsajátítása 20. téma: magnó és videokazetták Kommunikációs szándékok: segítségkérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése kérdések alapján összefüggő szöveg tartalmának összefoglalása .
62
SZAKISKOLA
ANGOL NYELV Helyi tanterv
9–10. évfolyam A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is. Fejlesztési követelmények Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) Én és a családom Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. Barátok és barátnők jellemzése. Időjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. Milyen szakmát szeretnél tanulni? Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. Alapvető szolgáltatások (vásárlás, posta, benzinkút, étterem) igénybevétele Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol, német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatkozás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás;
63
köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; csodálkozás; bánat; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás; egyetértés, egyet nem értés; tetszés, nem tetszés; kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; egyszerű szöveg lényegét megérteni; egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni.
64
Beszédkészség A tanuló legyen képes köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben megfogalmazni; megértési problémák esetén segítséget kérni; környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni.
közvetlen
információkat
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szöveg lényegét megérteni; ismerős nyelvi elemekből álló 60-80 szavas szövegben fontos információt megtalálni; megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat.
Íráskészség A tanuló legyen képes ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Excuse me. Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do. My name is … This is … How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you? May/Can I have a drink? Yes, please. Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome. I am sorry. That’s all right. No problem. Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság
What a pity. Great! I am very happy. Really? I feel so sad. Oh, no!
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Egyetértés, egyet nem értés
Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. That’s right. I (don’t) agree.
65 Tetszés, nem tetszés Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség
I (don’t) like it. I’d like to … I can … I must … I have to go.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás
It’s … My friend is … Where can I find a …? It is to the left. Yes, I can. No, I don’t. I (don’t) know. Who knows?
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás
Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please? Sit down! Don’t go! Let’s go for a walk. OK. Good idea. Come and see us tomorrow. Fine. Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.
Segítségkérés és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre
Pardon? I don’t understand. Please, repeat it slowly.
b) Fogalomkörök
Fogalomkörök
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Birtoklás kifejezése
Present Simple
When do you get up? I don’t drink milk.
Present Continuous
Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.
Múltidejűség
Past Simple
And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?
Jövőidejűség
Going to
What are you going to do on Saturday?
Past forms of have
I didn’t have many friends at elementary school.
Possessive adj.
My, your, his/her/its, our, their dog
Genitive ’s Of Whose?
Kate’s brother
66 Térbeli viszonyok
Irányok, Prepositions helymeghatározás Prepositional Phrases Adverbs
Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, …
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
How often?
Időpont
When? What time? What’s the time?
Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.
Időtartam
How long?+Past Simple
How long were you in hospital? For two weeks.
Irregular and regular plurals
Children, people, men, women …
Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns
One, two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs.
Uncountable nouns
How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake
Mennyiségi viszonyok
All, every Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short adjectives)
Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.
Irregular adjectives
Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it?
Modalitás
Logikai viszonyok
Can (ability) Can/may (permission)
I can swim. Can/may I open the window?
Must/needn’t (obligation)
I must read it. You needn’t do it now.
Have to (Past) Mustn’t Linking words
Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because
Conditional I
We’ll stay at home if it rains.
Infinitive to express purpose
I’ve been to London to visit the Queen.
67
Szövegösszetartó eszközök
Névelők
A, an, the
Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.
Nominative and accusative of personal pronouins
I, he, they… Me, him, them…
Demonstrative pronouns
This, that, these, those
Indefinite pronouns
Somebody, anybody,nobody, everybody … myself…
Reflexive pronouns
11. – 12. évfolyam óraszám:135 1 A program célja A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló - a mindennapi élet alapvető helyzeteiben értse meg az idegen nyelven elhangzó vagy leírt közléseket, kérdéseket és tudjon azokra kielégítő módon válaszolni, - ismerje a boltban szükséges és használatos idegen nyelvi kifejezéseket, szakmai szavakat, - tudjon a boltban idegen nyelven udvariasan kiszolgálni, - tudja az áru alapvető jellemzőit idegen nyelven, és tudja azokat ajánlani, - értse meg az árun található idegen nyelvű szöveg lényegét, - sajátítsa el esetleges külföldi utazásához szükséges kifejezéseket, - ismerje a tanult idegen nyelv országát, kultúráját, kereskedelmi viszonyait, -a tanulmányok befejezése után legyen képes önálló tanulással ismereteit bővíteni. Tankönyv: Magyarics Péter - Szabó Klára: Let’s Talk Shop Ifjú Kereskedők Angol Nyelvkönyve Kiegészítő tankönyvek :Botár Klára-Lukács –Júlia: Mi Lesz A Szakmai Nyelvvizsgán?
Alap és középfok
68
Angol Nyelvi olvasmányok: Tankönyvkiadó England, Past and Present-From The English-speaking World Élelmiszer- vegyi áru kereskedő Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam 1. téma: Húsfeldolgozó ipari termékek Kommunikációs szándékok: tanácsadás Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása 2. téma: Tőkehús, baromfihús, hal Kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hívószavak segítségével párbeszédalkotás 3. téma: Sütőipari termékek Kommunikációs szándékok: véleményalkotás egyes sütőipari termékekről Készségfejlesztés: rejtvénykészítés 4. téma: Malomipari termékek Kommunikációs szándékok: árucikkek rövid bemutatása, információ adása, kérése Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 5. téma: Alkoholtartalmú italok Kommunikációs szándékok: aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása 6. téma: Alkoholmentes italok Kommunikációs szándékok: kívánság kifejezése Készségfejlesztés: olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása 7. téma: Száraztészták Kommunikációs szándékok: segítségkérésre való reagálás Készségfejlesztés: képek alapján dialógus írása
69
8. téma: Tejtermékek Kommunikációs szándékok: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: párbeszédalkotás (hívószavak segítségével) 9. téma: Ajándékkosár Kommunikációs szándékok: tetszés és nem tetszés, javaslattevés Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére 10. téma: Fűszerek, ízesítők Kommunikációs szándékok: tudakozódás az üzletben Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban hallott szöveg értése
b.) 12. évfolyam 11. téma: ményhűtött termékek, konzervek Kommunikációs szándék: javaslattevés, tetszés kifejezése Készségfejlesztés: rejtvény a tanult szakszavak felhasználásával használati utasítások értelmezése olvasott szöveg értése 12. téma: zöldségfélék Kommunikációs szándék: véleménykérés, arra való reagálás Készségfejlesztés: vélemény nyilvánítása szakmai szöveggel kapcsolatban ismertető prospektusok szelektív értése 13. téma: gyümölcsök Kommunikációs szándék: Információ kérése, adása az üzletben Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése
14. téma: szappanáruk, fürdőkészítmények Kommunikációs szándék: Kívánság kifejezése tanácsadás Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban hallott szöveg globális értése 15. téma: mosószerek Kommunikációs szándék: véleményalkotás egyes mosószerekről vélemény kifejezése Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszéd írása
70
hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 16. téma: festékek Kommunikációs szándék: tanácsadás véleményalkotás helyeslés Készségfejlesztés:
olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása használati utasítás szelektív értése
17. téma: háztartási tisztítószerek Kommunikációs szándék: tudakozódás az üzletben kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése képek alapján dialógus írása 18. téma: parfüm, díszítő kozmetikumok Kommunikációs szándék: tetszés/ nem tetszés kritika, ellenvélemény Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása ellenvélemény megfogalmazása
19. téma: arc - és testápolók Kommunikációs szándék: méltatlankodás Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése reagálás a vevő kérdésére/kérésére 20. téma: étkezési zsiradék Kommunikációs szándék: javaslattevés Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása hallott szöveg globális értése Szabadsáv Comprehension exercises, dialogues , grammar review, translations, roleplays( interviews) Kb21 óra
Tanári segédlet
71
Tankönyvek Shopping Malters Suvenirs from Abroad Fashion matters At a department store Eating out At the supermarket Ordering by phone Shopping in Main Street At the grocery shop Complaints Consumar rights Apologizing 2. Talk 3. Cambridge English Course 2 4. Open Stategies 5. Headway (Preintermediate)
72
Ruházati kereskedő 1. Helyi nyelvtanulási igények - Pedagógiai program 2. A szakmai idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen: a mindennapi élet alapvető helyzeteiben értse meg az idegen nyelven elhangzó vagy leírt közléseket, kérdéseket és tudjon azokra kielégítő módon válaszolni, ismerje a boltban szükséges és használatos idegen nyelvi kifejezéseket, szakmai szavakat, tudjon a boltban idegen nyelven udvariasan kiszolgálni, tudja az áru alapvető jellemzőit idegen nyelven, és tudja azokat ajánlani, értse meg az árun található idegen nyelvű szöveg lényegét, sajátítsa el esetleges külföldi utazásához szükséges kifejezéseket, ismerje a tanult idegen nyelv országát, kultúráját, kereskedelmi viszonyait, a tanulmányok befejezése után legyen képes önálló tanulással ismereteit bővíteni. 3. Követelmények a 12. évfolyam végére A tanuló a Szakmai idegen nyelv tantárgy tananyagainak elsajátítása után képes lesz: megérteni a hozzá idegen nyelven beszélő (a normál beszédtempót és a köznyelv kiejtési normáinak megfelelőt), a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek segítségével röviden beszámolni szóban és írásban életéről, tevékenységéről, szűkebb környezetéről, eligazodni az élet bármely területén, elmondani a legegyszerűbb és legfontosabb kifejezéseket a hétköznapok beszédhelyzeteiben (posta, szálloda, közlekedés, pályaudvar, étterem, orvos stb.) és szükség esetén beszélgetést folytatni, a vevőt udvariasan kiszolgálni, szakszerűen árut ajánlani, a vevőnek segítséget nyújtani az áru kiválasztásához, tájékoztatást adni az áruk áráról, reklamációt felvenni, elintézni, valamint felvilágosítást adni a bolt nyilvántartásáról, használati utasításokat elolvasni, kevés ismeretlen szót tartalmazó szövegeket is megérteni, egyszerűbb idegen nyelvű szöveget összeállítani, életrajzot írni, nyomtatványokat kitölteni. 4. A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyam végére. Képes legyen a tanuló:
73
megérteni a hozzá német nyelven szóló vevőt, a tanult szókincs segítségével felvilágosítást adni az áruról és kiszolgálni a vásárlót kezelési útmutatók, használati utasítások globális megértésére beszélgetést folytatni idegen nyelven 5. Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam 1. téma: Kötött és divatáru Komm. szándék: Kívánság kifejezése tanácsadás Készségfejlesztés: olvasott szöveg értése hívószavak alapján párbeszédalkotás igaz-hamis állítások hallott szöveg alapján
2. téma: alsóruházati cikkek Komm. szándék: tanácsadás véleményalkotás, helyeslés Készségfejlesztés: olvasott szöveg alapján kérdések megválaszolása hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 3. téma: férfi ingek Komm. szándék: javaslattevés Készségfejlesztés: megkezdett párbeszéd folytatása 4. téma: harisnyák, zoknik Komm. szándék: Információ adása, kérése az üzletben Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása 5. téma: női felsőruházati cikkek Komm. szándék: méltatlankodás Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 6. téma: férfi felsőruházat Komm. szándék: aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: olvasott szöveg értelmezése kép alapján ruhadarab leírása 7. téma: női blúzok
74
Komm. szándék: segítségkérésre való reagálás Készségfejlesztés: használati utasítás szelektív értése összefüggő szöveg összefoglalása kérdések alapján 8. téma: lábbelik Komm. szándék: véleménykérés és arra való reagálás javaslattevés Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése képek alapján dialógus írása 9. téma: sportruházati cikkek Komm. szándék: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: vélemény nyilvánítása szakmai szöveggel kapcsolatban ismertető prospektusok szelektív értése 10. téma: ruházati kiegészítők Komm. szándék: tetszés és nem tetszés, kritika, ellenvélemény Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése b, 12. Évfolyam 11. téma: csecsemőruházati termékek Komm. szándék: véleményalkotás egyes ruházati cikkekről vélemény kifejezése Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszédalkotás reagálás hiányos dialógusban hallott szöveg alapján táblázat kitöltése 12. téma: méteráruk Komm. szándék: intés, figyelmeztetés Készségfejlesztés: hallott párbeszéd alapján beszédhelyzetek felismerése, azonosítása 13. téma: függönyök Komm. szándék: tudakozódás az üzletben Készségfejlesztés: reagálás nyitott dialógusban kép alapján párbeszédalkotás hívószavak segítségével párbeszédalkotás 14. téma: ágyneműk Komm. szándék: javaslattevés, tetszés kifejezése Készségfejlesztés: Képsor alapján történet összeállítása rejtvényfejtés a tanult szakszavak felhasználásával 15. téma: háztartási textíliák Komm. szándék: Visszakérdezés, nem értés Készségfejlesztés: párbeszéd az áruházi eladóval háztartási textília vásárlásakor
75
16. téma: szőnyegek Komm. szándék: információkérés/adás az üzletben Készségfejlesztés: vevő kérésére tanácsadás 17. téma: bőrös áruk Komm. szándék: áruleírás, javaslattevés Készségfejlesztés: Betűsaláta használati utasítások értelmezése olvasott szöveg értése 18. téma: rövidáruk Komm. szándék: árucikkek rövid bemutatása információadás Készségfejlesztés: képek alapján véleményalkotás árucikkekről szövegben leírtakkal kapcsolatban vélemény kifejezése 19. téma: strand és fürdőruházati cikkek Komm. szándék: kívánság, lehetőség, megnyugtatás kifejezése Készségfejlesztés: nyitott dialógusban az eladó szerepének eljátszása 20. téma: szőrme, műszőrme Komm. szándék: segítségkérés és arra való reagálás tetszés, nem tetszés, kritika, ellenvélemény, érdeklődés Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése kérdések alapján összefüggő szöveg tartalmának összefoglalása.
76
Vas –műszaki kereskedő Tananyagbeosztás a.) 11. évfolyam
óraszám: 72 óra/év
1. téma: televízió Kommunikációs szándékok: kívánság kifejezése tanácsadás Készségfejlesztés: olvasott szöveg értése hívószámok alapján párbeszédalkotás 2. téma: kerékpár Kommunikációs szándékok: tanácsadás, véleményalkotás, helyeslés Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 3. téma: mosógépek Kommunikációs szándékok: javaslattevés Készségfejlesztés: használati utasítás szelektív értése összefüggő szöveg összefoglalása kérdések alapján 4. téma: háztartási kisgépek Kommunikációs szándékok: információ adása, kérése az üzletben Készségfejlesztés: ellenvélemény megfogalmazása 5. téma: lakásvilágítási cikkek Kommunikációs szándékok: méltatlankodás Készségfejlesztés: reagálás a vevő kérdésére olvasott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 6. téma: magnetofon Kommunikációs szándékok: aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: olvasott szöveg értelmezése, kép alapján áru ismertetése 7. téma: video készülék Kommunikációs szándékok: segítségkérésre való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 8. téma: edényáruk Kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének eldöntése 9. téma: mikrohullámú sütő
77
Kommunikációs szándékok: kritika, aggodalom kifejezése Készségfejlesztés: ismertető prospektusok szelektív értése 10. téma: porszívó Kommunikációs szándékok: tetszés és nemtetszés, kritika, ellenvélemény Készségfejlesztés: hallott szöveg alapján állítások helyességének 12. évfolyam 11. téma: vasalók Kommunikációs szándékok: véleményalkotás egyes vasalókról Készségfejlesztés: hívószavak alapján párbeszédalkotás reagálás hiányos dialógusban 12. téma: autóalkatrészek és felszerelési cikkek Kommunikációs szándékok: intés, figyelmeztetés információadás Készségfejlesztés: hallott párbeszédek alapján beszédhelyzetek felismerése, azonosítása 13. téma: tűzhely Kommunikációs szándékok: tudakozódás az üzletben Készségfejlesztés: kép alapján párbeszédalkotás hallott szöveg alapján táblázat kitöltése 14. téma: rádió Kommunikációs szándékok: javaslattevés Készségfejlesztés: rejtvényfejtés a tanult szavak felhasználásával 15. téma: fürdőszoba felszerelési cikkek Kommunikációs szándékok: visszakérdezés, nem értés Készségfejlesztés: párbeszéd az áruházi eladóval fürdőszoba felszerelési cikkek vásárlásakor 16. téma: hajszárító Kommunikációs szándékok: információkérés/adás az üzletben Készségfejlesztés: vevő kérésére tanácsadás 17. téma: szerszámok Kommunikációs szándékok: áruleírás, javaslattevés Készségfejlesztés: betűsaláta, igaz - hamis állítások 18. téma: hűtőgép Kommunikációs szándékok: árucikkek rövid bemutatása, információadás Készségfejlesztés: képek alapján véleményalkotás árucikkekről 19. téma: fűtő és vízmelegítő készülékek
78
Kommunikációs szándékok: kívánság, lehetőség, megnyugtatás kifejezése Készségfejlesztés: nyitott dialógusokban az eladó szerepének elsajátítása 20. téma: magnó és videokazetták Kommunikációs szándékok: segítségkérés és arra való reagálás Készségfejlesztés: hallott szöveg globális értése kérdések alapján összefüggő szöveg tartalmának összefoglalása .
79
MATEMATIKA 9-10. ÉVFOLYAM SZAKISKOLA Célok és feladatok: A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes Matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció bizonyításával, az ismeretek konkrét a mindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük. Feladatunk a tanulók felzárkóztatása, az ismeretek készségek stabilizálása és alapkészségeinek fejlesztése. Tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára Törekedjenek önellenőrzésre Legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére Feladatok és megoldások elemzésével, bizonyítási igény felkeltésével fejlessze itélőképességüket. Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét Alakítson ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését Tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására Fejlesztési követelmények: Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása Alapműveletek körében biztos műveletfogalom Számolási készség fejlesztése zsebszámológéppel Változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet Grafikonok elemzése Sík és térgeometriai szemlélet fejlesztése Szövegértő, szövegelemző képesség fejlesztése Érvelés , cáfolás, vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése 9. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 111
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Továbbhaladás feltételei
Halmazok, számhalmazok / Kb. 35 óra/ számfogalom mélyítése Szaknyelv használata
Halmaz megoldása, véges, végtelen Tízes számrendszer biztos ismerete, Természetes szám, egész szám, számok írása olvasása, ábrázolása, racionális szám fogalma. összehasonlítása. Ellentett, abszolút érték tört, tizedes tört Ábrázolás számegyenesen
Művelet fogalom mélyítése kiterjedése. Négy alapművelet a zsebszámológépen
Alapműveletek egész számokkal törtekkel.
Négy alapművelet és műveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel
Szöveges feladatok értelmezése, megértése.
Arány, aránypár arányos osztás. Egyenes és fordított arányosság.
A szakmában, a mindennapi életben előforduló konkrét arányossági és
80 Eredmények realitásának vizsgálata
Százalékszámítás.
százalékszámítási feladatok megoldása
Rendszerező-képesség fejlesztése
Számelméleti alapfogalmak: prímszám, összetett szám, osztó többszörös Oszthatósági szabályok ( törtekkel való műveletek)
2- vel, 3-mal, 5-tel, való oszthatóság prímtényezős felbontás (Közös nevező!)
Alapvető műveletek Zsebszámológépen.
Hatványozás pozitív egész kitevőre. Azonosságok alkalmazása. Azonosságok Tizedes törtek felírása 10 negatív Négyzetgyökvonás kitevőjű hatványai segítségével. Számok normálalakja
Mérlegelv tudatos alkalmazása. Értő elemző olvasása Összefüggések felismerése
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek. Képletek rendezése egyszerű szöveges feladatok
KOMBINATORIKA VALÓSZÍNŰSÉG ( KB: 5 óra)
Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldás ellenőrzése. Elsősorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok.
Egyszerű kombinatorikai feladatok. Valószínűség szemléletes fogalma.
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. FÜGGVÉNYEK (KB: 24 óra) Tájékozottság a koordinátarendszerben
A derékszögű koordináta rendszer ismerete, pontok ábrázolása, grafikonok készítése, jellemzése.
A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten.
Adatok elemzése értelmezése
Adatok gyűjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása értelmezése, készítése
Grafikonok olvasása készítése Átlag, szórás, középső érték gyakoriság
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, szabályok, felismerése megfogalmazása képlettel.
x→ ax Az egyenes és a fordított arányosság x→ a grafikonja. x Lineáris fg. x→ ax + b y= ax + b x→ |x| függvények ábrázolása jellemzése
GEOMETRIA A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása Rendszerező képesség fejlesztése Geometriai alakzatok felismerése,
A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei, átváltásuk. Szövegmérés, szögfajták
Szabványos mértékegységek ismerete, átváltása.
Háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege
Szögösszegek alkalmazása egyszerű feladatokban.
81 tulajdonságaik vizsgálata
Nevezetes pontok vonalak.
Tanult kerület, terület felszín, térfogat számítási képletek alkalmazása.
Speciális háromszögek belső szögeinek összege Nevezetes pontok vonalak.
Háromszögek, területe kerülete
Derékszögű háromszögek. Pitagorasz tételének alkalmazása. Hiányzó adatok kiszámítása.
Pitagorasz tételének ismerete
Eredmények vizsgálata
Speciális négyszögek tulajdonságai, Speciális négyszögekkel kerületük, területük. kapcsolatos feladatok. A kocka, téglatest hasáb, henger hálója felszíne és térfogata
A kocka, téglatest hasáb, henger egyszerű feladatokban.
TARTALOM
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
Konkrét halmazok és halmazműveletek segítségével halmazszemlélet fejlesztése.
A megismert számhalmazok. Véges és végtelen halmazok Ponthalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz.
Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben.
Kombinatorika
Kombinatorikai feladatok Sorbarendezés Kiválasztás
Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása
10. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 111 EJLESZTÉSI FELADATOK TEVÉKENYSÉGEK HALMAZOK
82
II. HATVÁNYOZÁS A hatványozás kiterjesztése.
A nulla és a negatív egész kitevős hatvány fogalma. A számok normálalakja.
Számok normálalakjának biztos ismerete
Zárójelek szerepe, felbontása
Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok Két tag négyzete Két tag négyzetének különbsége Szorzattá alakítás
Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai kifejezéseknél.
Függvényszemlélet az algebrában. Számolási készség fejlesztése.
Algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása.
Helyettesítési értékek kiszámítása
z egyenletek ellenőrzésével az önellenörző képesség fejlesztése
Egyszerű törtes egyenletek Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek megoldása
Elsőfokú egyenlet biztos megoldása.
Értő, elemző szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában.
Mindennapi gyakorlatban előforduló szöveges feladatok megoldása.
Szöveg alapján ellenőrzés.
Kamatszámítási feladatok
Kamatos kamat számítása
FÜGGVÉNYEK
A másodfokú függvény ábrázolása és jellemzési a grafikon alapján. Abszolútérték függvény
Normálparabola
A feladatok különböző megoldási lehetőségeinek felismerése.
Egyenletek egyenlőtlenségek grafikus megoldása
Biztos függvény értelmezés.
Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése .
Szögfüggvények fogalma. Sin, cos, tg, ctg, fg, hegyes szögeknél.
Szögfüggvények felismerése.
Háromszögek Négyszögek Sokszögek
Körző és vonalzó szakszerű használata
A függvények jellemzőinek felismerése grafikonon.
IV. GEOMETRIA Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.
83 Körrel kapcsolatos feladatok Egyszerű szerkesztések A szimmetriák felismerése és tulajdonságainak alkalmazása a háromszögek vizsgálatában Az esztétikai érzék fejlesztése
Egybevágósági transzformációk. -tengelyes tükrözés -pontra tükrözés -eltolás -elforgatás
Tengelyes és középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Egyszerű szerkesztési feladatok Háromszögek szerkesztése
Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Középpontosan hasonló síkidomok. Tulajdonságok alkalmazása.
Hasonlósági transzformációk Hasonlóság gyakorlati alkalmazása Kicsinyítés Nagyítás Háromszögek hasonlóságának alapesetei Hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási szerkesztési feladatokban.
Szabályszerűségek felismerése
Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai. Szerkesztési feladatok. Körív hossza Körcikk területe
Egyszerű feladatok biztos elvégzése
Gyakorlati jellegű feladatok felszín térfogat számítása.
-A gúla -kúp -gömb felszíne térfogata
Felszín, térfogat kiszámításai módjának biztos ismerete.
Síkbeli térbeli tájékozódás
Szögfüggvények alkalmazása kerület, terület, felszín és térfogat számítási feladatokban.
Valószínűség becslése és kiszámítása
Statisztikai adatok ábrázolása. /Diagramm/ Adathalmazok elemzése Átlag Módusz Medián
Átlag kiszámítása
84
11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM A matematikatanítás célja, hogy önművelésre képes, alkalmazható matematikai jártasságokkal, készségekkel és képességekkel rendelkező szakmunkásokat neveljen. Feladata hozzájárulni a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. Fejlessze a tanulók gondolkodását Fejlessze az itélőképességüket A szakmai és természettudományos tárgyakkal együttműködve járuljon hozzá a tanulók természettudományos világképének kialakításához. 11. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 38 óra
FEJLESZTÉSI FELADATOK TEVÉKENYSÉGEK
TARTALOM
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK
-Egyenletek -egyenletrendszerek -egyenlőtlenségek -egyenlet felírása szöveg alapján
Biztos megoldás Szöveg alapján ellenőrzés Ismerje a kisebb nagyobb, „nem kisebb” „nem nagyobb” legalább, legfeljebb kifejezések használatát
Függvények Statisztikai adatok feldolgozása
Függvények ábrázolása Grafikon olvasása Adatok értékelése Egyenes arányosság mint fg. Fordított arányosság mint fg.
Biztos ábrázolás Grafikon olvasás értelmezés Arányosság fogalma
GEOMETRIAI ALAPISMERETEK
Mértékegységek ismerete Néhány ismeret síkidom terület, kerület számítás Felszín, térfogat számítás Pitagorasz tétel ismerete, alkalmazása.
Gyakorlati életben használt szöveges feladatok megoldása. Eredmény ellenőrzése.
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek Megoldhatóság feltétele.
Alapfogalmak elmélyítése
85 12. ÉVFOLYAM ÉVI ÓRASZÁM: 32 Egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek
Kétismeretlenes egyenletrendszerek Szöveg alapján feltudják írni az Másodfokú egyenletek megoldása egyenletet és tudják ellenőrizni a szöveges feladatokban. megoldás helyességét. Tudják, hogy lehetséges véges és végtelen sok megoldás illetve azt is, hogy nincs megoldás.
Százalékszámítás Kamatos kamatszámítás
Szöveges feladatok Egész számítás Törtrész számítás
Gyakorlati példákat tudják megoldani
Szögfüggvényeket ismerjék
Gyakorlati feladatokban alkalmazni
Tudjanak fokot radiánba számolni és vissza.
FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK KOLLER LÁSZLÓNÉ: MATEMATIKA NÉGYJEGYŰ FÜGGVÉNYTÁBLÁZAT TANULÓI MUNKAESZKÖZÖK: SZÁMOLÓGÉP
86
FIZIKA
9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthető természettudományos műveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a később elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelősséget a környezet megóvásáért és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret - szem előtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetővé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetőségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el őket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök működésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva.
Fejlesztési követelmények Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelő, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerű esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére.
Formázott
87
9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Újonnan belépő tevékenységek
Egyszerű mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerű mechanikai és elektromos mérések végrehajtása, tanári irányítással. Egyszerű áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi előírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bővítése, a szakkifejezések megfelelő pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerűségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerű számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. Témakörök
Tartalmak
Mozgások
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.
A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.A gyorsulás fogalma.Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás.
88
Körmozgás
Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.A sebesség és a gyorsulás, mint vektormennyiség.
A dinamika alapjai
Mozgásállapotváltozás és erő
Erő fajták
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata, Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.
Erők együttes hatása
Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.
A lendületmegmaradás
A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek).
Körmozgás dinamikai vizsgálata
Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
Egyetemes tömegvonzás
A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó .A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly.
Munka, energia
A munka értelmezése és kiszámítása
A munka fogalmának általánosítása (erő-elmozdulás grafikon alatti terület).
Mechanikai energia-
Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.
89
fajták
Munkatétel és alkalmazása.
A teljesítmény és hatásfok
A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
Rezgések, hullámok Rezgések
Hullámok
A hang hullámtulajdonságai
A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó .A sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgésidő kiszámítása A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata) . A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen .A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz .A hang terjedési sebessége, a Doppler jelenség.
Merev testek egyensúlya és forgása
90
A forgatónyomaték fogalma, az erőpár forgató hatása. Az egyensúly feltétele.
A merev test egyensúlya
A merev testek forgása
A forgásállapot megváltoztatása forgatónyomatékkal .A forgó test energiája (kvalitatív bemutatás egyszerű példákon, pl. lendkerék).
Elektrosztatika
Elektromos alapjelenségek
A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.
Az elektromos tér
A térerősség fogalma, (egyszerű konkrét esetekben homogén tér, ponttöltés tere- az erőtér kvalitatív jellemzése, erővonalak). A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).
Egyenáramok
Az egyenáram
Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.
Elektromos teljesítmény
Az elektromos teljesítménye
teljesítmény
fogalma.
Fogyasztók
A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat
91
(tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerősség). Tudjon egyszerű méréseket végrehajtani (erő, súly, idő, hosszúság, feszültség, áramerősség), a mért adatokat a mérőeszközről leolvasni. Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adat párokat ábrázolni, kész grafikonról ezeket leolvasni (pl. út-idő, sebesség-idő). Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni (pl. sebesség, áramerősség esetében). Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerű számításokban tudja alkalmazni az út-idő-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése fűződik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek.
92
10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra
Újonnan belépő tevékenységek A tanult fizikai alapismeretek és a gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselőadások formájában (pl. elektromotorok működése, a hálózati elektromos energia előállítása, transzformátor szerepe, stb.). A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különböző fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során (geometriai fénytan, hullámoptika, foton-elmélet). Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetődő problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok működtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés, stb.). A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetősége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel.
TÉMAKÖRÖK
TARTALOM
Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér
A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége.
Lorentz-erő
Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma.
Mozgási indukció
A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése, – effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése.
93
Nyugalmi indukció
A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvénye.
Elektromágneses hullámok
Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám.
Fénytan
Geometriai optika
Geometriai fénytani alapfogalmak, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A tükrös fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Fénytörés prizmán, plánparalell lemezen, lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök (pl. fényképezőgép, távcső, mikroszkóp).
Hullámoptika
A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, a színek eredete, színkeverés.
Termodinamika Gázok állapotváltozásai
Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése (ábrázolás p-V diagramon).
A hőtan I. főtétele
A belső energia, munka, hő fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhője.
A hőtan II. főtétele
A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák.
Halmazállapotváltozások
Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.
94
A hőterjedés
Hősugárzás, hővezetés, kvalitatív értelmezése.
Molekuláris hőelmélet
Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján.
hőáramlás
kísérleti
vizsgálata,
ATOMFIZIKA
Az anyag atomos szerkezete
Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro törvény, kinetikus gázelmélet) új szempontú rendszerezése. Az atomok mérete.
Az elektron mint részecske
Az elektromosság atomos szerkezete - az elemi töltés.
A fény kettős természete
A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása .A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.
Az elektronok hullámtermészete
Elektroninterferencia.
Atommodellek
A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái.Thomson féle atommodell. Rutherford-modell ( az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.
Magfizika
Az atommag szerkezete
A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.
A radioaktivitás
Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.
95
Maghasadás
A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.
Magfúzió
A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba.
CSILLAGÁSZAT
A Naprendszer
A naprendszer bolygói, azok holdjai, tulajdonságaik fizikai szempontú csoportosítása.
Csillagfejlődés
Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.
A kozmológia alapjai
Az Univerzum elmélet.
tágulása.
Hubble-törvény.
Ősrobbanás
A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerősség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerű optikai eszközök működését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hőtani jelenségekre. Ismerje a hőtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetétre utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzőiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerőmű működésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának előnyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió. Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erőforrásai végesek, ezért különös felelősségünk van környezetünk védelmében.
96
II. változat
A fizika tantárgy tanításának céljai és feladatai: A fizikatanítás célja a szakiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint önálló ismeretszerzési kézség megalapozása. A fizikatanítás erősítse az általános műveltség természettudományos részét, s egyben nyújtson biztos alapot a szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátításához. Fejlessze a tanulók logikus gondolkodási képességét és beszédkézségét. Feladatmegoldással segítse a főbb törvényszerűségek matematikai leírásának megértését. Hívja fel a figyelmet a körülöttünk levő fizikai jelenségek megfigyelésére, értelmezésére. Segítsen megismerni a rohamosan fejlődő technikai eszközök fizikai lényegét Ismerjék meg a diákok a természet megismerésének két módszerét az indukciót és a dedukciót Keltse fel a tanulókban az önművelés iránti igényt, tegye képessé őket az önálló ismeretszerzésre Legyenek képesek a tanulók a műszaki környezetben való tájékozódásra, ösztönözzön ésszerű anyag- és energiagazdálkodásra, a természeti környezet megóvására, védelmére.
97
Követelmények: a tanuló legyen képes a mindennapi életben előforduló természeti jelenségek, tárgyak megfigyelésére és tapasztalatainak összegzésére legyen képes a szóban, illetve írásban adott információk alapján egyszerű mérések elvégzésére, a mérési eredmények rögzítésére, azok értékelésére és grafikus ábrázolására az összehasonlítások segítségével legyen képes a jelenségek, folyamatok közötti összefüggések felismerésére, a változások tendenciájának megállapítására tudja alkalmazni a megfigyelésekhez szükséges vizsgálati módszereket, törekedjen balesetmentes fegyelmezett munkavégzésre legyen képes a szakszavak és szakkifejezések helyes használatára, a fizikai törvények alkalmazására egyszerű feladatok megoldásában, az SI használatára ismerje a kölcsönhatások alapvető típusait és alkalmazza helyesen a fizika megmaradási törvényeit ismerje az alapvető törvények érvényességének feltételeit ismerje azokat a magyar, illetve magyar származású fizikusoknak a tevékenységét, akik munkásságukkal hozzájárultak a szaktudomány fejlődéséhez mutasson érdeklődést a tudományos-technikai ismeretek és műszaki tervezés-alkotás iránt egyénileg, illetve a közösségben végezhető munka iránt
Órakeretek Hét, óra
9. évfolyam
Tanítási hét
10. évfolyam
37
37
2
2
Összes óraszám
74
74
-új anyag feldolgozása
44
46
4
4
-szakirányú kiegészítés
10
4
-ismétlés
16
20
Heti óraszám
-tanulói mérés ,gyakorlás
ellenőrzés, rendszerezés
98 9. ÉVFOLYAM Témakör: Mechanika
Óraszám:24
Tananyag
A pontszerű testek mechanikája Kinematika: SI mértékegységrendszer Skalár- és vektormennyiség Mozgások leírása -egyenes vonalú egyenletes mozgás -egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás -egyenletes körmozgás Dinamika Newton axiómái Impulzus, impulzusmegmaradás Erőhatások
Fejlesztési feladat
Mértékegységek átváltása, használata, Tanulási motiváció felkeltése Szemléletformálás Mérőeszközök használata pontos elnevezésük (stopper, hosszúságmérő) Kísérleti tapasztalatokból lényegi összefüggések, okokozati viszonyok megláttatása, Egyszerűbb mérési feladatok elvégzése Táblázatok, grafikonok készítése Mindennapi élet jelenségeinek helyes értelmezése Csoportmunka képességének kialakítása 3.Mechanikai kölcsönhatási Törvények matematikai formában való alkalmazása folyamatok Feladatok fizikai tartalmának Munka, energia megláttatása teljesítmény, energia megmaradása Modell fogalmának kialakítása Gyakorlati használhatóság Merev testek mechanikája megmutatása A merev test modellje Tömegközéppont Forgatónyomaték Merev test egyensúlya Az anyag Folyadékok és gázok részecskeszerkezetében elemi szintű tájékozottság kialakítása mechanikája Tudjon a függvénytáblázatból Pascal törvénye fizikai állandókat kikeresni, Arkhimédész törvénye használni A légnyomás Folyadékok és gázok Kapcsolat a más tárgyakkal (kémia, földrajz, biológia) áramlása Rugalmas testek mechanikája Alakváltozások
Rezgőmozgás Hullámmozgás
Követelmény
Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor a Földhöz viszonyított koordinátarendszert használunk, de más vonatkoztatási rendszer is választható Biztonságosan használja a mérőeszközöket, ismerje és alkalmazza az intervallum fogalmát Legyen járta az SI mértékegységen kívüli, de gyakorlatban használt mértékegységek körében Alapvető szakkifejezéseket használjon Tudjon egyszerűbb grafikont készíteni, olvasni, feladatot megoldani A definíciókat, törvényeket pontosan fogalmazza meg és értse fizikai tartalmukat A kísérleteknél a lényeges dolgokat tudja megkülönböztetni a lényegtelentől Ismerje fel a kölcsönhatások alapvető típusait Legyen igénye a természeti jelenségek megértésére Tudja a mindennapi életben használatos egyszerűbb eszközök működésének fizikai magyarázatát
99
Témakör: Halmazállapotok, hőjelenségek Óraszám: 18 Tananyag Gázállapot A gázok kinematikai modellje Gáztörvények A hőtan főtételei A folyadékállapot és a szilárd anyagok A folyadékok és a szilárd anyagok kinematikai modellje A hőtágulások ok Hőfelvétel és hőleadás Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás Párolgás-lecsapódás Forrás
Fejlesztési feladat A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben Táblázatok, képletek használata Megismerési folyamatok: indukció és dedukció közötti különbség
Követelmény Elemi szintű tájékozottságra tegyen szert az anyag részecskeszerkezetében Ismerje a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat Ismerje fel a természeti folyamatok visszafordíthatatlanságát
Matematika szerepének világos látása a fizika tanítása során Tudja az anyag megjelenési formáit. Természeti jelenségek értelmezése Legyen igénye a természeti Koncentráció: kémia, földrajz jelenségek megértésére Természettudományos folyóiratok használása, Legyen képes a jelenségek, lexikonok eszközök működésének alapelveit felismerni . Tudjon egyszerűbb fizikai feladatokat megoldani, a mértékegységeket helyesen használni Tudja a képletekben szereplő betűk fizikai elnevezését Képes legyen a táblázatok, lexikonok használatára
100
10. ÉVFOLYAM Témakör: Elektromágnesség. Tananyag Elektrosztatika Elektromos töltés Az elektromos állapot értelmezése Coulomb törvénye Kondenzátorok Az egyenáram Ohm Törvénye Kirchhoff törvényei Az elektromos áram hőhatásai Az elektrolízis, akkumulátorok
Óraszám: 21 Fejlesztési feladatok
Képessé tenni a tanulókat a műszaki környezetben való tájékozódásra Az anyag részecskeszerkezetének tájékozottságára tegyen szert
Balesetmentes eszközhasználat. Egyszerűbb kapcsolások összeállítása a tanulókísérleti eszközökkel Csoportban való fegyelmezett Magnetosztatika dolgozás Mágneses alapjelenségek Mágnesesség és Áramvezetők mágneses térben elektromosság összehasonlítás (alapok megláttatása) Az elektromágneses indukció Indukció és térerősség Indukciós alapjelenségek fogalmának erősítése Faraday indukciótörvénye Feladatmegoldás számológép A váltakozó áram használatával (normál alakú Váltakozó feszültség számolás) Váltakozó áramú Váltakozó ellenállások Hálózati áram tulajdonságai, Váltakozó áram érintésvédelem teljesítménye Elektromos berendezések használata, működése Elektromágneses rezgések és hullámok Elektromágneses hullámok és Rezgőkörök rezgések a mindennapi Elektromágneses hullámok életben (rádió, TV adás, Elektromágneses színkép mobil telefonok)
Követelmények Tudjon a műszaki környezetben tájékozódni, ismerje a legfontosabb elektromosságtani alapfogalmakat, tudjon egyszerűbb feladatokat fizikai szempontból értelmezni, és megoldani Ismerje és tartsa be az elektromos berendezések használatára vonatkozó követelményeket Tudjon alapvető fizikai ismereteket a gyakorlathoz kapcsolni Tudja a jelenségeket megfigyelni, és értelmezni A tapasztalatokat a tanult szakszókincs alapján összegezni. Legyen nyitott a legújabb műszaki berendezések iránt. A fizikában tanultakat tudja a gyakorlatban is alkalmazni Ismerje a tanult fizikai törvények érvényességének feltételeit
101
Témakör
Tartalom
Követelmények
3. Optika óraszám, 6 óra Geometriai optika Fizikai optika
Optikai leképzés
Fényforrások Fény terjedési tulajdonságai Prizma Interferencia jelenség Fényelhajlás Polarizáció Tükrök képalkotása Lencsék képalkotása Leképzési törvény Dioptria Optikai eszközök
Ismerje a fényjelenségek fogalmát, ismerje az elsődleges és másodlagos fényforrásokat. Ismerje a fény biológiai, kémiai, fizikai hatásait, tudja, hogy milyen fontos szerepe van a fénynek az életünkben, de milyen ártalmas is lehet környezetünkre. Tudja az anyagok átlátszó, áttetsző és átlátszatlan csoportjait. Tudja a fény egyenes vonalú terjedését és terjedési sebességét légüres térben. Szerezzen jártasságot fényvisszaverődési kísérletek vizsgálatában, a leképezés grafikus ábrázolásában.
102
Témakör: Atomfizika és csillagászat. Tananyag A kvantumfizika elemei Fényelektromos jelenség A foton Az anyag kettős természete
Óraszám: 19
Fejlesztési feladat
Követelmény
Az anyag részecskeszerkezetének elmélyítése Az anyag megjelenési formáinak ismertetése, megláttatása
Ismerje a foton tulajdonságait, energiakvantumát. eT Tudja az egyszerűbb fizikai feladatokat megoldani, a matematikai ismereteit a Színképek szerepe az életünkben számológépen alkalmazni.. Az atomfizika elemei Színképek Legyen képes az SI Az atomenergia békés célú Az elektronburok mértékegységrendszert, és a felhasználásának előnyei szerkezete (környezetvédelmi szempontok, táblázatokat használni. Radioaktív sugárzások gazdaságosság) Az atommag szerkezete Az atomerőmű megtekintésével Ismerje az alapvető Nukleáris energiaforrások az elméleti alapok mélyítése, a törvényeket, az atomenergia (környezetvédelem) természeti és fizikai törvények az felhasználását Tudja az elméleti ismereteit emberiség céljaira történő 3.A csillagászat elemei összekapcsolni a gyakorlattal felhasználása Naprendszer Emberek felelőssége Tejútrendszer Tudja, hogy mi a különbség a Szemléletformálás Galaxisok bolygó és a csillag között. Képes legyen elhelyezni a A természettudományok az egyetemes emberi kultúra részét Földet a Naprendszerben képezik Helyünk a Világegyetemben, fantasztikus filmek kritikus szemlélése
Formázott
103
SZAKISKOLA
ÉNEK-ZENE
9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. Kívánatos tehát, hogy a befogadó zenehallgatás és a közös éneklés mindenkor a serdülőkorú fiatalok érzelmi világához és érdeklődéséhez igazodó, egyéni és csoportos zenei tapasztalatikat, élményeiket is figyelembe vevő, ezeket is értelmező, kényszertől mentes, feszültségoldó együttlét legyen. A csoportos együttlét kulturált kereteinek bővítése fontos feladata az ének-zene tanításának. Ezért a zenehallgatás és a közös zenélés-éneklés az ének-zene tanítás tevékenységeinek legfőbb kerete. Ezek a humánus esélyt teremtő alkalmak egyúttal a csoportkohézió erősítésének lehetőségét kínálják, s így a tanulók a zene nyelvén is elsajátíthatják önnön élményeik, tapasztalataik, véleményeik adekvát kifejezési módjait. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerző sikerélményhez jussanak, ezzel is erősítve a zenében megtestesülő értékek ízlésformáló hatását. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal való kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók – az iskolai kereteken belül és azon kívül is – motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel. Fejlesztési követelmények A szép, többféle karaktert kifejező csoportos éneklési készség fejlesztése segítse a tanulók egyéni, belső érzelemvilágának megértését. A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követő beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaitól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerű nyelvezetének segítségével bővítsük a tanulók szókincsét, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. Teljesítménykényszer nélkül, sokszínű tevékenységgel érjük el, hogy a néphagyományokkal, néptáncokkal, a magyar népművészeti alkotásokkal foglalkozva megkedveljék és magukénak érezzék zenei kultúránkat. A táncdallamokhoz, műzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetőségeit. Ismereteik révén tudjanak különbséget tenni a követendő értékrendet képviselő társas- és néptáncok, valamint a gerjesztett, extatikus táncok között.
104
Az egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklésén keresztül fedezzék fel a vegyeskari hangok újszerű akusztikai hangzásélményét és fejlődjék ki az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége úgy, hogy eközben „saját szólamát” gondozva a közös szándék érvényesüljön A műdalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesítse a tanulók látókörét, másrészt segítse más nemzetek értékeinek élményszerű befogadását. A zenei szemelvényeket hallgatva, a zene értelmezése révén a tanuló jusson el mások mondanivalójának, gondolatvilágának megértéséig. Tudjon élni a művészi zene nyújtotta kommunikációs lehetőségekkel. Az előadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során ismerje meg a nonverbális kifejezőeszközök sokszínűségét. A zeneművek emberközpontú megközelítésével a saját élő dalkincsének kialakításával, az egyre értőbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával alakuljon ki a művészetekhez való pozitív attitűd. A dzsessz történetének, kifejezőeszközeinek és műfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. A képzőművészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével. A kifejezési formák és műfajok néhány alapjellemzőjének birtokában legyen ismeret a zene nyelvének kifejezési lehetőségeiről. Kapjon indíttatást a további önműveléshez és szerezzen kellő jártasságot annak technikáiban, hogy igénybe tudja venni a jó zene lélekemelő, pszichés energiákat feltöltő segítségét. 9. évfolyam Tevékenységek Tartalmak Éneklés Kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett csoportos szöveges éneklés emlékezetből Tanult népdalok népszokásokhoz, jeles napokhoz rendelése Más népek dalainak és műdaloknak éneklése. Egyszólamú művek egységes, kifejező, csoportos éneklése Egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklése, a vegyeskar hangzásigényének megismerése Csoportos éneklés hangszerkísérettel, csoportok váltogatásával A hangképzéssel kapcsolatos tantárgyközi ismeretek fölelevenítése A prozódia szemléltetése a szöveges zenében Zenehallgatás Hangszerek, zenekarok, énekkari szólamok
Régi stílusú magyar népdalok Énekes anyag a magyar zenetörténetből a XVIII.sz. végéig A verbunkos stílushoz kapcsolódó népdalok, népies műdalok, hangszeres szemelvények Műzenei kánonok Szomszéd népek dalai Énekes szemelvények a zeneirodalomból (középkortól a klasszicizmusig) Megzenésített klasszikus és mai versek, dalok
Különböző előadói stílust képviselő népzenei
105
megnevezése hangzás alapján Közismert zenei formák hallás utáni azonosítása Többször hallott zeneművek felismerése jellemző részletek alapján Stílusjegyek megnevezése többször hallott művekben – kapcsolatteremtés pl. az adott korszak társművészeti alkotásaival. A népies műdal és a cigányzene megkülönböztetése a magyar népdaltól. Rendhagyó emberi énekhangképzés eredményeként megszólaló hangszínek felismerése (falzett, kasztrált, fejhang, jódlizás) Egy áttekintett korszak műfaji jellegzetességének összefoglalása Középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus zeneművek stílusjegyeinek felismerése Zenei ismeretek Az ütemfajták, az ütemezés rendszerező áttekintése Alapritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták, ütemezés Tanult népdalok funkcionális tartalmak szerinti rendszerezése Alkalmazások Tantárgyközi néprajzi tartalmak felkutatása és illesztése a jeles napok szokásdallamaihoz, könyvtárhasználat segítségével. Segédkönyvek, albumok, hangzóanyagok használata A tanult korok áttekintésének alapjául szolgáló zeneművek nemzetiségének megnevezése, történelmi korban való elhelyezése Néhány kortárs alkotó személyiség megnevezése a társművészetek és a tudomány területéről is. Tájékozódás könyvtárban, fonotékában
felvételek népdalfeldolgozások Magyar és az európai zeneirodalom főbb műfajai a XVIII.sz. végéig Verbunkos zenei szemelvények Jellegzetes barokk és klasszikus műfajokat reprezentáló zeneművek Klasszikus zeneművek népszerű átiratai Mai zene
A barokk és bécsi klasszicizmus műzenei példái Magyar népdalok Más népek népzenéje
A reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus stílus köréből. Népzenei anyagok A zenei tevékenységekhez választott zeneművek, dalok stb.
A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-12 dallam a tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből csoportos - esetleg egyéni előadása Zenehallgatás Hallás után az egynemű és vegyeskari, a vonós-, fúvós-, és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedő karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése A tanult művészeti korszakokból néhány zeneszerző és egy-egy társművészeti alkotás megnevezése, egy-egy zenei műfaj megnevezése
106
10. évfolyam Tevékenységek Tartalmak Éneklés Ismert dallamok ritmusának hangoztatása Egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel, énekes, hangszeres előadásban Magyarország nemzetiségeinek és etnikai kisebbségeinek, valamint más nemzetek népdalainak éneklése Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszólamú éneklési készség továbbfejlesztése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel – kisebb csoportokban is. Ismert zeneművek egyszerű témáinak éneklése Tanórán kívüli éneklés élmény- és ismeretanyagának bevonása a tanórai munkába. ZZenehallgatás Hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes magyar néptáncok megismerése, a táncház Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus zenében A ritmus szerepének összevetése a zenében és más művészeti ágakban; a balett Az improvizálás és az alkalmazkodás megfigyelése a dzsessz zenélési gyakorlatában. A dzsessz hatásának megfigyelése a műzenében. Többször hallott zeneművek felismerése, jellemző részletek alapján. Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezése a hangzás alapján. A zene és a szóbeli kifejezése összekapcsolása a programzenében. Kapcsolatteremtés a drámai műfajok és a zenés színpadi művek között (opera, operett, musical, rock-opera) Képzőművészeti alkotások és a zene közös vonásainak megfogalmazása Kép, film és zene kapcsolatának megfigyelése, elemzése A hallott zeneművek elhelyezése történelmi korban, kapcsolatteremtés társművészeti alkotásokkal
Új stílusú és vegyes osztályba tartozó magyar népdalok ismerete Más népek dalai Énekes szemelvények a XIX., XX.sz. zeneirodalmi alkotásaiból Mai zene
Formázott
Népzenei felvételek, élő népzene A romantikus zenei stílust képviselő zeneművek Nemzeti táncok a romantikus műzenében Operarészletek, zenés színházi részletek A XIX.század és a XX.sz. műfajait bemutató szemelvények Bartók Béla és Kodály Zoltán néhány zenekari és vokális műve A dzsessz jellegzetes műfajait bemutató szemelvények Elektronikus zenei művek részletei Populáris zenei szemelvények
107
Élőzenei hangverseny-, színház- operalátogatás Vélemény megfogalmazása a tömegkommunikáció zenei műsorairól, hangversenyekről, színházi előadásokról. A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-12 dallam előadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből Ismerjen különböző élethelyzetekről szóló népdalokat Zenehallgatás Ismerje fel a többször hallott zeneműveket, részleteket Tudjon megnevezni a tanult kultúrtörténeti korszakokból legalább egy-két társművészeti alkotást Tudjon megkülönböztetni hallás után néhány tanult műfajt a komoly és a könnyű zene területéről Javasolt zenei anyag (válogatva): Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes … Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből
108
Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: moll preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetéből) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Beethoven - egy versenymű Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story
109
BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN - szakiskola 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit. Bemutatja a Föld élővilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológia tudománya által megalapozott válaszok által képzelhető el, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. A szakiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Olyan természetszemléletet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élővilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszer elemeit ismerteti meg. Alátámasztja az élővilág egységét és az ember helyét ebben az élővilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elsegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni.
110
Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve különböző tulajdonságok, jellemzők alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján – tanári segítséggel – értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő, mérhető mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb és tágabb környezetében elforduló élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon aktív szerepet közvetlen környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenően befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
111
9. évfolyam Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A legtipikusabb élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével.A felépítésük és életműködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.Egyszerű kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása.A különféle élőlények testének, életműködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése.Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése.A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével.A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése.A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása.A biológiai környezet több oldalról történő megismerése, az ehhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő kiadványok használata.Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. A tananyag felépítése 9. évfolyam
74 óra / év 2 óra / hét
TÉMAKÖRÖK I. Vírusok, prokarióák és egysejtű eukarióták II. A gombák teste és életműködései III. Az állatok teste és életműködései IV. A növények teste és életműködései V. Az életközösségek álltalános jellemzői A kerettanterv által felhasznált óraszám tan. Kísérleti ó) A helyi tanterv szerint szabadon felhasználható Éves óraszám Szabadon felhasználható órák Összefoglalás ellenőrzés I. Baktériumok hasznos és káros tevékenysége az Élelmiszeriparban II. Alacsonyabb rendű gombák (élesztők, penészek) az Élelmiszeriparban. A gomba mint zöldség A mikroorganizmusok hatóanyagai, életfeltételei
ÓRASZÁM 3 óra 3 óra 22 óra 12 óra 8 óra 60 óra (10 14 óra 74 óra 10 óra 1 óra 1 óra 2 óra 4 óra
112
Felhaznált tankönyv: Berger Józsefné Az élő természet Biológia és környezetvédelem középiskolásoknak (R sz. NT – 13454) Értékelés: A tanult ismeretanyag szóbeli, írásbeli számonkérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok iratása ( A tananyag jellegétől és a tanulók képességeivel a figyelembevételével összeállított terv, esszé stb.) Kísérletek, megfigyelések értékelése Kiselőadások, beszámolók értékelése Feltételek: Mikroszkópok és a használatához szükséges eszközök Írásvetítő Állatrendszertani, növényrendszertani diasorozat Videofilmek: Élő bolygó Élet a földön A tanulókísérleti órák hatékonyságának feltétele a csoportbontás és az összevont órák megvalósításának a lehetősége TÉMAKÖR
TARTALMAK
ÓRASZÁM
Az élőlények teste és életműködései Vírusok és sejtmagnélküliek
Sejtmagvas egysejtűek Az állatok teste és életműködései
A vírusok életciklusa és jelentősége, a 3 óra vírusfertőzések és megelőzésük.A baktériumok jelentősége, a baktériumok által okozott emberi megbetegedések. Amőbák, ostorosok, csillósok. Az állati test szerveződése.Az állatok, mint 22 óra heterotróf élőlények.Az állatok kültakarójának típusai és szerepe.A különböző szerveződésű állatok mozgásának formái.A környezet, a mozgás és a táplálékszerzés közötti kapcsolat.A különböző szerveződésű állatok táplálkozásának formái.A különböző szerveződésű állatok légzésének formái.A különböző szerveződésű állatok anyagszállításának formái.A kiválasztás jelentősége.A különböző szerveződésű állatok szaporodásának formái.Az embrionális és posztembrionális fejlődés, az ivadékgondozás.Az állatok életműködéseinek szabályozásaAz állatok érzékelése.Az állatok kapcsolata a környezetükkel.Az állatok
113
kommunikációja. A növényi test szerveződése.A növényi 12 óra szövetek típusai, funkciói.A növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállítása és átalakítása. Az autotróf anyagcsere lényege.A növények és környezetük közötti anyagforgalom.A növények tápanyagraktározása és kiválasztása.A növények mozgásai.A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok.A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. A gombák testfelépítésének és 3 óra A gombák teste és életműködésének sajátosságai.A életműködései legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Az életközösségek általános jellemzői 12 óra A növények teste és életműködései
A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői.Víz-, levegő- és talajvédelem.Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai, az élőlények tűrőképessége.Szűk és tág tűrés. Populációk közötti Az élő környezeti tényezők kölcsönhatások.Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Az életközösségek anyag- és Termelők, fogyasztók, lebontók.Létfontosságú anyagok körforgása energiaforgalma a természetben.Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése.Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. A természetes és mesterséges A természetes életközösségek.Az élővilág sokféleségének fontossága.Az ember hatása életközösségek az életközösségekre.Környezetrombolás és környezetvédelem.A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak jellemzői. Az élővilág törzsfejlődése és a jelenkori bioszféra Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció folyamata
Az ember evolúciója A jelenkori bioszféra
8 óra
Az evolúció fogalma.A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása.A szárazföldi növények megjelenése.Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék evolúciója.A homo nemzetség evolúciója.A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A Föld globális problémái.Az emberi 60 óra
114
tevékenység hatása a környezetre.A fejlődés alternatív lehetőségei.A bioszféra jövője. A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni, és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is biztosíthatja. Legyenek képesek az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak egy-egy példát mondani az állatok és növények életműködéseinek különféle formáira. Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élőlények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő kiadványokat. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy azt az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. Tudjanak az élővilág természetes rendszerében tájékozódni, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élővilágban.
115
10. évfolyam Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése ábrák segítségével.Az öröklődés lényegének ismerete.továbbá annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes.Az élőlények és az élővilág állandó változásának elfogadása.Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok megértése.Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása.A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása.Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása.Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi-etikai megismerése.Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és a megelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. A tananyag felépítése 10. évfolyam
74 óra / év 2 óra / hét
TÉMAKÖRÖK I. A sejtek felépítése és anyagcseréje II. Az öröklődés alapjai III. Az ember életműködései és az életműködések Szabályozása IV. Általános egészségtan A kerettanterv általános felhasznált óraszám A helyi tanterv szerint szabadon felhasználható Éves óraszám Szabadon felhasználható órák kitöltése: Összefoglalás, ellenőrzés Élelmiszerek összetétele Alaptápanyagok Védőtápanyagok Járulékos anyagok
ÓRASZÁM 10 óra 12 óra 30 óra 8 óra 60 óra 14 óra 74 óra 10 óra Formázott
4 óra 14 óra
Felhasználható tankönyv: Berger Józsefné Az ember- Biológia és egészségtan középiskolásoknak (R. sz. NT – 13458)
116
Értékelés: A tanuló munkájának folyamatos figyelemmel kísérése Rajzok készítése, ábrák elemzése Szóbeli felelés Témazáró feladatlap Kiselőadás Tárgyi feltételek: Emberi torzó, csontváz, szervek modelljei Video: Az emberi test sorozat Belső világunk Emberré válás folyamata ( fólia sorozat-Földtani Kutató Intézet) 1997. TÉMAKÖR
TARTALMAK
ÓRASZÁM
A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai A sejtek felépítése A sejtek anyagcsere folyamatai Az öröklődés sejttani alapjai Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése
Ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai
Szervetlen vegyületek és jelentőségük.Szerves vegyületek és jelentőségük.Sejtalkotók és funkcióik. Anyagszállítás a sejtben.A felépítő és lebontó anyagcsere folyamatok lényege. Örökletes információ a sejtben.A 12 óra kromoszóma és a gén fogalma.A sejtosztódás és biológiai jelentősége. A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma.Az öröklésjellemzői.Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.A genetikai kutatások jelentősége.A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.
Az ember életműködései A szervezet belső környezete Az idegrendszer
A keringési rendszer
10 óra
30 óra Egyes életműködések összekapcsolása, és szerepe a belső környezet állandóságának fenntartásában. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei.Az idegsejtek felépítése és funkciója, az idegszövet.A reflexív elve.Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer.A központi idegrendszer részei.Az idegrendszer működésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek. A vér összetétele, alkotói.A szív
117
A táplálkozás
A légzés
A bőr és a mozgás
A kiválasztás
Az immunitás
A hormonális szabályozás
Az érzékelés
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Általános egészségtan
működése.A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. Az emésztés lényege.Az emésztőnedvek szerepe.A bélcsatorna szakaszai és működésük.A máj funkciója.A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légzőrendszer felépítése és működése.A hangképzés.A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr felépítése, az egészséges bőr.A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz fontosabb részei.Az izomműködés alapvető formái.A mozgásszervi betegségek és sérülések, a mindennapos testmozgás jelentősége. A belső környezet állandósága.A vese működésének elve.A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunrendszer funkciója.A védőoltások.A vércsoportok.Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei, az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködésének elve.Az agyalapi mirigy szerepe.A pajzsmirigy, a mellékvese és a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai. A szem felépítése és működése.A hallószerv felépítése és működése.Az íz és szagérzékelés.Az érzékszervek védelme és betegségei. Az ivarsejtek.A hím ivarszervek felépítése és működése.A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus.Hormonok szerepe az ivari működés szabályozásában.Az emberi szexualitás.A fogamzásgátlás, a nemi betegségek és megelőzésük.A terhesség és a szülés.Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői. A mindennapok egészségügyi ismeretei, 8 óra elsősegélynyújtás.Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok.Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak,
118
szenvedélybetegségek.Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás.A terhesség megszakításának veszélyei.Terhesgondozás.Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata.Környezet-egészségtan, környezethigiéné.A megváltozott környezet hatása az emberre.A lelki egészség. 60 óra A továbbhaladás feltételei Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez néhány ismeretterjesztő folyóiratot, népszerű ismeretterjesztő könyveket, egyszerű növény- és állathatározókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulása megelőznhető. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást.
119
SZAKISKOLA
TESTNEVELÉS HELYI TANTERV
120
SZAKISKOLA
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Játék- és sportélmények nyújtása Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása. Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve a szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. A testnevelés és sportfoglalkozásokkal érzékelhetően növelhetjük teljesítőképességüket. A rendszeres testedzés váljon igénnyé számukra. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása.
Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással előzzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelős izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Szeressenek a szabadban tartózkodni az év minden szakaszában. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját
121 fejlődő szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat. Talajtornában 3-4 elemből álló gyakorlatot, támasz- és függőszereken néhány elemből álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják a legfontosabb támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait, és tudjanak alkalmazkodni azokhoz. Legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Sajátítsák el az elkerülhetetlen támadások célszerű hárításának elemeit. Tudatosan alkalmazzák a preventív, relaxáló gyakorlatokat. A ritmikus gimnasztika során a zenés feladatok hatásaként váljon a leánytanulók mozgása nőiessé, kifejezővé. Legyen sikerélményük mind az új feladatok tanulása, mind a játékok, versengések során, igényeljék a sportolás nyújtotta élményeket. Sokoldalú előkészítő, alapozó, prevenciós feladatokat, erősítő, nyújtó hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Évente két alkalommal teljesítsék a törvényben előírt fizikai állapotot mérő próbákat.
9. évfolyam Belépő tevékenységformák
Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben előírt motoros próbák által. Birkózás, úszás, (az úszni nem tudók számára) aerobic. Témakör
Tartalom
Rendgyakorlatok
Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél-gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását kihangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás) légmunka, talajérés kialakítása.
122 Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok
Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézen átfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk – függőleges repülés, széltében (4-5 rész) guggoló átugrás. Lányok – függőleges repülés, hosszában (3-4 rész) guruló átfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban: haladás előre-hátra. Karhajlítás, -nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből guruló átfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei, törekedve a végrehajtás pontosságára, járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, testtartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával.
Testnevelési és sportjátékok
123 Kézilabda
A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében.
Kosárlabda
Emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1; 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra.
Labdarúgás
Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1; 3:2 elleni játék.
Röplabda
Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás: alsó vagy felső nyitás.
Természetben űzhető sportok
Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (a helyi lehetőségektől függően).
Önvédelmi és küzdősportok
Küzdő feladatok és játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek.
Úszás
Választás szerint egy úszásnem. A továbbhaladás feltételei
Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobóteljesítményének javulása az előző évhez képest. 3-4 talajtornaelem bemutatása. Kísérletek támasz- és függőszeren egy-egy feladat végrehajtására (segítségadás mellett). Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. Egy úszásnem elsajátítása.
124
10. évfolyam Belépő tevékenységformák Ritmikus gimnasztika, aerobic. Két sportjátékban a legfontosabb támadási és védekezési megoldások gyakorlása. Megismerkedés a téli sportolási lehetőségeivel legalább a biztonságos megindulás, megállás, irányváltoztatás szintjén a korcsolyázás, esetleg a sízés sportágban (az időjárástól, valamint a helyi lehetőségektől függően). A túrázás és a tájékozódási futás feladatainak összekapcsolása, a szükséges térképismeret alkalmazása. A küzdősportok edzésfilozófiájának megismerése és tisztelete, gyakorlási elvei. A biztonsági, egészségi és élettani szabályok betartása. Két úszásnem biztos tudása. (Ha a helyi feltételek nem teszik lehetővé az úszásoktatást, akkor az asztalitenisz, a tollaslabda vagy egyéb szabadidősport alapvető technikai elemeinek az elsajátítása.) A kondicionáló és erősítőszerek helyes használatának megismerése, saját edzésterv készítése. Témakörök Tartalmak Rendgyakorlatok
Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.
Előkészítés, alapozás, prevenció
Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek fejlesztése, erő, állóképesség, szenzomotoros koordinációs képesség, teljesítőképesség növelése. Munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erősítő gyakorlatok. Légző- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-, ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása.
Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-, térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás.
Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek.
Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3–4 kg-os súlygolyóval). Elő–feszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökőversenyek. Torna jellegű feladatmegoldások
A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával.
125
Szergyakorlatok
Talaj Fellendülés futólagos kézállásból, gurulás előre állásba. Kézen átfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen átfordulás. Repülő guruló átfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10.évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiúk hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gyűrű (fiúk) A 9. évfolyamon tanult elemek gyakorlása. Hátsómérleg kísérletek. Húzódás-tolódás kísérletek. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldal ülőtámaszba egy combon. Leugrás függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra.
Testnevelési és sportjátékok
A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.
Kézilabda
Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek.
Kosárlabda
A 9. évfolyam előírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra.
Labdarúgás
Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belső csüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén.
Röplabda
Pattintó alkar- vagy kosárérintés, önmagának feldobott labda feladása. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok.
126 Önvédelmi sportok
Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek.
Úszás
A 9. évfolyamon választott úszásnem mellett egy újabb úszásnem technikájának megismerése. A továbbhaladás feltételei
Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete, gyakorlatok. Sikerélmény elérése futó-, ugró- és dobószámoknál. Talajtornánál a fejen átfordulás kivételével az elemek összefüggő bemutatása. Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló által választott végrehajtása segítségadással. Korláton, gyűrűn néhány elem végrehajtása segítségadással. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása.
127
11. ÉVFOLYAM Heti 1, évi 37 óra Témakörök, tartalom Alapkészség: súlyzás erősítés nyújtó és lazító gyakorlatok testnevelési játékok
Atlétika: - ugróiskola futóiskola intervoll futások súlylökés háttal fölállással
Torna:
talaj, tanult elemek újmódon való összekapcsolása Szekrényugrás: gugoló átugrás Felbukfenc Terpeszátugrás Gerenda: járások, fordulatok, szökkenések, leugrás, fölugratal fordulattal
Labdajátékok: röplabda: Tudjon nyitást fogadni, átadás fordulattal, és ismerje a sáncolás alapjait. Játék viszonylat folyamatosan. Kosárlabda:
Alkalmazza a játékszabályokat játék közben ismerje az emberfogásos védekezés alapelveit, ismerje a mozgáskörbeni kosárradobás fajtáit. (ziccer, tempó)
Minimális követelmény: Alapképesség- fejlesztés: Ismerje a gyakorlatok élettani hatásait Atlétika: javuljon eredménye illetve teljesítménye súlylökésből és távolugrásból.
Torna: Önálló, folyamatos gyakorlat bemutatására legyen kész. Ugrás: két ugrásfajtát tudjon bemutatni. Gerenda: három elemből leugrással összefüggő folyamatos gyakorlat bemutatására legyen kész. Sportjátékok: folyamatos, fegyelmezett játék összjátékra legyen kész, a labdával aszabályoknak megfelelően bánjon.
128
12. ÉVFOLYAM
Heti 1 , évi 37 óra. Tartalom: Alapkészségfejlesztés: súlyzás erősítés nyújtó és lazító gyakorlatok ellenállással testnevelési játékok Atlétika: ugróiskola Futúiskola Intervall futások Súlylökés háttal fölállással
Torna:
talaj, tanult elemek újmódon való összekapcsolása Szekrényugrás: gugoló átugrás (4-5) szekrény Terpeszátugrás: Felbukfenc
Sportjátékok: folyamatos játék (röplabdában) Tollaslabda: alapjainak elsajátítása ( ütések, nyitások, fogadások) szabályok ismerete
Minimális követelmények: Alapkészségfejlesztés: önállóan tudjon gyakorlatokat végezni, ismerje azok élettani hatásait. Atlétika: ismerje a 4 év alatt tanult mozgásformák végrehajtásait. Torna: újmódon tudjon elemösszeköttetése végrehajtani (talajon) Szekrényen: bátran hajtsa végre a tanult ugársokat. Sportjátékok: szabályosan tudjon játszani az előző évben tanult játékokban. Tollaslabdában legalább 20 folyamatos érintést érjen el.
A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy
129
természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren.
130
OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV 9-12.OSZTÁLYBAN
CÉL: Az osztályfőnöki óra funkciói: tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben szociális képességek fejlesztése az osztályban megélt saját élmények alapján (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeik feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, felelős állampolgárrá nevelésben.
Pedagógiai feladatok: Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tanórákon (tanulás, játék, munka, önismeret fejlesztés) tanórán kívül (múzeum, kiállítás megtekintése, megbeszélése, kirándulás, versenyek, korrepetálás, tehetséggondozás, kollégiumi élet) Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok hon- és népismeret (nemzeti kultúránk értékeinek ismerete és megbecsülése) kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (nemzetközi kapcsolatok) környezeti nevelés (környezetkímélő magatartás) kommunikációs kultúra (társas érintkezés szabályai) testi, lelki egészség (egészséges életmód, káros szokások) tanulás pályaorientáció (vágy és realitás összehangolása) Szociális hátrányok enyhítésének feladatai motíválás hogy a tanuló kollégiumi ellátásban részesüljön felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezlet, fogadóóra
131
TÉMAKÖRÖK ÉS FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1. ÖNISMERET a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása személyiség stabilizálása, önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. TANULÁS TANULÁSA tanulási módszerek egyénre szabottan TÁRSAS KAPCSOLATOKk Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására KONFLIKTUS KEZELÉS Képesség a konfliktusok kezelésére LELKI EGÉSZSÉG A lelki egészség iránti igény felkeltése TESTI EGÉSZSÉG Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megakadályozása VISELKEDÉSKULTÚRA Mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása PÁLYAORIENTÁCIÓ Képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra JELENISMERET Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE Jogok, kötelességek ismerete az iskolában és társadalomban közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása 11.GLOBÁLIS PROBLÉMÁK világ problémái iránti egyéni felelősség belátása
132
9. ÉVFOLYAM HETI 1, ÉVI 37 óra TARTALOM SZERVEZÉSI FELADATOK (6 ÓRA) A tanévkezdés tennivalói A házirend ismertetése Iskola hagyományai, szokásai Ellenőrző könyv vezetése Lehetőségek az iskolában Osztálykirándulás tervezése MINDENNAPI ÉRINTKEZÉS KULTÚRÁJA (3 ÓRA) Kapcsolatok emberek között (családi, egyéb) Viselkedéskultúra (udvariasság, figyelmesség, köszönés) Konfliktuskezelés Közlekedéskultúra TANULÁS TANULÁSA (5 ÓRA) Tanulás az iskolában és az iskolán kívül (tanulási stratégiák, technikák, stílusok) Fejlesztési lehetőségek Gondolkodás minőségi követelményei Jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban HIGIÉNÉS MAGATARTÁS (2 ÓRA) A személyes higiéné kialakítása (ált.testápolás, egészséges öltözködés) Tisztaság iránti tartós igény kialakítása EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD (4 ÓRA) Táplálkozás-élettani optimumra törekvés Megfelelő étkezési szokások kialakítása (higiénia, esztétika, társas jelleg) Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságai Rendszeres testmozgás A sportolás életszükségletté tétele
133
HARMONIKUS KAPCSOLATOK (4 ÓRA) Folyamatos, reális önismeret Társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése Életszínvonal, életmód, élet minősége Kultúra, művelődés, műveltség Szépség, harmónia, művészet CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS (4 ÓRA) Család helyzete, kialakulása Ünnep és hagyomány Család külső kapcsolatai Szerelem, szeretet Ismerkedés, udvarlás,együttjárás EGÉSZSÉGES, POZITÍV JÖVŐKÉP (3 ÓRA) Világnézetek, világképek Vallás és tudomány Múlt, jelen, jövő kapcsolata (jövőképek, tervek, utópiák) AKTUÁLIS OSZTÁLYFŐNÖKI PROBLÉMÁK (6 ÓRA)
10. ÉVFOLYAM HETI 1, ÉVI 37 ÓRA SZERVEZÉSI FELADATOK (5 ÓRA) Tanévkezdés tennivalói Házirend fontosabb elemeinek felelevenítése Kirándulás megtervezése TANULÁS TANULÁSA (5 ÓRA) Eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek Jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban Az önnevelés igényének és szokásának kibontakoztatása
HIGIÉNÉS MAGATARTÁSRA NEVELÉS (8 ÓRA)
134
- Tisztaság iránti tartós igény Környezetkultúra lakóhelyen, iskolában Természet és környezetvédelmi lehetőségek Egészséges életmód, kultúrált viselkedés Helytelen táplálkozás következményei Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés Függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismerése HARMÓNIKUS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (3 ÓRA) Folyamatos, reális önismeret fejlesztés Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés Toleráns magatartásra nevelés Harmonikus életvitel igényének kialakítása CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS (4 ÓRA) Család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés Családban nevelési stílusok és hatásuk EGÉSZSÉGES POZITÍV JÖVŐKÉP, PÁLYAORIENTÁCIÓ (7 ÓRA) Önismeret szerepe a pályaválasztásban Érdeklődés jelentősége a pályaválasztásban Életpálya alakulása és a pályaváltások szükségessége Életszerepek, az életpálya alakulásának jellemző típusai AKTUÁLIS OSZTÁLYFŐNÖKI PROBLÉMÁK (5 ÓRA)
ÉVFOLYAM CIKLUS 1, ÉVI 19 ÓRA SZERVEZÉSI FELADATOK (4 ÓRA) Tanévkezdés tennivalói Házirend felelevenítése Munkahelyen való viselkedés Kirándulás megtervezése TANULÁS TANULÁSA (3 ÓRA) Tanulmányi teljesítmények mérése, értékelése Önnevelés igényének és szokásának kibontakoztatása
135
Eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS (5 ÓRA) Különböző sportok előnyei, veszélyei Természetgyógyászat értelmezése körüli viták Káros szenvedélyek hatása a társadalomra Megelőző tevékenységek fontossága Szűrővizsgálat jelentőségének megismertetése
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS (3 ÓRA) Diszharmónia a családban Házasság: biztonság és bizalom, vágy és megvalósulás Boldogulás, boldogság
PÁLYAORIENTÁCIÓ (2 ÓRA) Ember munkája, társadalmi viszonyok Foglalkoztatási viszonyok Választott szakma megismerése AKTUÁLIS OSZTÁLYFŐNÖKI PROBLÉMÁK (2 ÓRA) ÉVFOLYAM CIKLUS 1, ÉVI 17 ÓRA SZERVEZÉSI FELADATOK (2 ÓRA) Év eleji tennivalók Viselkedési nehézségek, problémák iskolában, munkahelyen Kirándulás megtervezése TANULÁS, GONDOLKODÁS KULTÚRÁJA (3 ÓRA) Élettervek, karriertervek Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért Belső személyi autonómia kialakítása
136
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS (4 ÓRA) Szexuális kultúra Egészségkárosító szokások Betegekkel, mozgássérültekkel szembeni magatartás CSALÁDI ÉLETRE, TÁRSSÁ, SZÜLŐVÉ NEVELÉS (4 ÓRA) Egészséges szülő, egészséges gyermek Önálló döntés képessége Lehetőségek mérlegelése Személyes felelősségvállalás PÁLYAORIENTÁCIÓ (4 óra) Tájékozódás a munkaerőpiacon Információszerzés a munkaügyi központoktól Munkanélküliség Álláskeresési módszerek, technikák Álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák Piacképes tudásanyag MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A témakörök jellegéhez igazodva a tanulók személyes élményhez juttatása, tapasztalatszerzési lehetőséges megteremtése. (kiállítás látogatás) Előadások: - osztályfőnöki - külső szakember - tanulói kiselőadás Filmek megtekintése Szituációs játékok Gyüjtőmunka – majd ezek megbeszélése
137
HELYI TANTERV SZAKISKOLA PÁLYAORIENTÁCIÓS ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA KÉMIA 9.-10. ÉVFOLYAM
Óraszám: 2 ó/hét 74 ó/év Készítette: dr. Péchy Benjaminné
138
Kémia 9-10 évfolyam Célok és feladatok Az alapvizsgára felkészítő szakiskolák tanulói a szakma elsajátítása közben biztos kémiai ismeretekre tesznek szert. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. Segítse a kereskedő szakma egyik alaptárgyát képező áruismeret elsajátítását. Fejlesztési követelmények A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetőek a jelenségek megfigyelése alapján. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, - feldolgozás és –átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és veszélyessége). Végezzenek egyszerű számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran előforduló, egészségére ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedő magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját.
139
Kémia (pályaorientációs) 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátította ismeretek egyszerű felhasználása. A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése. A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat. Az égés feltételeinek és a tűzoltás módjainak ismerete (elektromos tűz, olaj, vagy benzin okozta tűz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának előnyei és hátrányai. A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetőségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédő szerek). A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságainak alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A témakörökben szereplő ismeretekk más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) Témakörök
Tartalmak
I. Korábbi ismeretek felmérése, ismétlése (40 ó)
Alapfogalmak
Javasolt óraszám 3 8
Anyagszerkezet /kieg./
Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. Egyszerű és összetett anyagok. Fizikai, kémiai változások. Atomok, ionok, molekulák
Halmazok /kiegészítő/
Gázok, folyadékok, szilárd anyagok jellemzői
4
Fémek /részben kieg./
Fontosabb fémek; előfordulás, előállítás, tulajdonságai, felhasználási területei /Fe, Al, Cu, Sn, Zn, Au, Pb/
5+3
Nem fémek
Fontosabb nemfémes elemek /C, O, H, Cl, N, S, P/ Vegyületek /részben kieg./ Vegyületek: víz, CO2, CO Fontosabb savak, bázisok /lúgok/ SO2, NO, NH3, NaNO2, NaNO3
2
3+3 4+3
140
Mérgező elemek és vegyületek
2
II. Oldatok, oldhatóság (10 ó)
Oldódás, oldatok összetétele, csoportosítása. %-os oldatok, egyszerű számítások oldatkészítés, keverék szétválasztása /szűrés, bepárlás/ Emulzió, szuszpenzió, sol és gél állapot
10
Kémiai reakciók a háztartásban (20 ó)
Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor
2
Sav-bázis reakciók Savak és lúgok kimutatása /szóda, trisó, szódabikarbóna, sósav, ecet Szappan, mosószer, hypo Indikátor hatású növények PH érték /kiegészítő Fémek reakciója savval /ételeinkkel/ Redoxi-reakciók
1 4
3
1 3 6
Lassú és gyors égés Rozsdásodás, emésztés Fémek oldása savban Fertőtlenítő, fehérítőszerek /hypo, hidrogén-peroxid/ Rendszerezés /4 ó/
4 összesen: 74
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nem fémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat. Ismerje a mérgező, ill. biológiailag fontos elemeket és vegyületeket.
Számonkérés módjai Szóban, írásban, ill. tesztek. Megfigyelésen vagy szakirodalom alapján készített kiselőadás.
141
Tankönyv kiválasztásának szempontjai - a tanterv tartalmi lefedése - jól tanulható (betűtípus, képek, ábrák) - a mindennapi élethez közelálló, gyakorlati példákat tartalmazó - tankönyvnek minősített
Kémia (pályaorientációs) 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A mindennapokban is használatos mérések végzése. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű használata a mindennapi munka során. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az egyes energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A túlzott műanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes magatartás kialakítása. A növényvédő szerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerű csökkentése a környezeti megóvása érdekében. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink főbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplő ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) Egyéb: A témák tárgyalása során kiemelt szerepet kapjon a szakképző évfolyamon tanulandó áruismeret elsajátítását segítő anyagrész.
Témakörök I. Környezeti és háztartási anyagok Energiaforrásaink (27 ó)
Tartalmak
Megújuló energiaforrások szén, víz, nap, geotermikus energia Meg nem újuló energiaforrások
Javasolt óraszámok
4
142
Építkezésnél használt anyagok
kőszén, kőolaj, földgáz ezek környezetkárosító hatásai
3
Mészkő, égetett mész /mészoltás/ gipsz, cement festékek, oldószerek üveg, /tégla, tetőcserép kieg./
2 3 3
Műanyagok /kiegészítő/ Csomagolóanyagként használt műanyagok (élelmiszer csomagolásra) Textiliparban használt műanyagok Egyéb területen használt műanyagok
2 3 3
Növényvédőszerek
Növényvédőszerek használati útmutatásainak elemzése (várakozási idő, környezetszennyezés)
4
II. Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagainak (22 ó)
Szénhidrátok és táplálkozástani szerepük fotoszintézis Szőlőcukor, répacukor, keményítő Cellulóz /malátacukor, tejcukor, glikogén agar-agar, pektin) kieg.
4
Fehérjék és biológiai szerepük felépítésük, tulajdonságaik, fizikai kémiai hatások okozta változásaik /csoportosításuk/ kieg. Zsírok, olajok biológiai szerepe összetételük, romlásuk /csoportosításuk/ kieg.
4
Vitaminok élettani hatása csoportosításuk, fontosabb vitaminok szerepe, /élőfordulása a táplálékainkban/ kieg.
4
Ásványi anyagok, nyomelemek
1
Alkoholok Erjedés, oxidáció, zsíroldás hatásuk a szervezetre, etil-ill. metil alkohol /élelmiszer előállítás, bor, sör, stb./ kieg.
3
Karbonsavak Ecetsav, citromsav, aszkorbinsav, tejsav /szerepük a élelmiszeriparban/ kieg.
3
3
143
III. Hulladék és hulladékkezelés /6 ó/
Lebomló hulladékok: növényi, állati eredetű hulladékok Le nem bomló hulladékok: üveg, műanyag /csomagolóanyagok/ kieg. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, száraz elem, fáradt olaj, festékek, higítók, gyógyszerek
IV. Egészség- és környezetkárosító anyagok /10 ó/
Levegőben: szénmonoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső Üvegházhatás, szmog, ózonlyuk Vízben: ivóvízszennyezés Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása Szenvedélybetegséget okozó vegyületek drogok, alkoholok, nikotin
V. Szabadsáv
6
4 2 2 2 6
A továbbhaladás feltételei Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Tudja az egészségkárosító anyagok hatását. Ismerje a környezetre veszélyes anyagokat, azok kezelését, az egyén felelősségét szűkebb és tágabb környezetéért. Tanulói tevékenységek -környezet megfigyelése, lényeges tapasztalatok kiemelése -jelentések megfigyeléséhez kísérletek végzése -tapasztalatok elemzése következtetés levonása -a megismert jelenségek elméleti hátterének elmélyítése, gyakorlása -a tanultak gyakorlati felhasználásának és környezeti hatásainak megismerése -a felelős cselekvés kialakítása, mely mérlegelni tud a rövid távú érdekek e hosszú távú hatások között Megjegyzés A javasolt óraszámok tartalmazzák az ismétlést, számonkérés, tanulókísérleteket, kiselőadásokat üzemlátogatásokat esetenként a meghívott óraadó által tartott órát. Kiegészítő anyagok az áruismeret elsajátítását segíti, beszámítható az óraszámba. A tantervről a témák sorrendjében a szaktanár eltérhet. :
144
Bezerédj István Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet Szekszárd
SZAKISKOLA INFORMATIKA
9. - 10. évfolyam "B" változat
Készítette: Fenyvesi József Szabó Rita
145
„B” változat 9–10. évfolyam Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is, hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatika tárgyból alapvizsgát tudjanak tenni. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail). A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései:
A korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése; Önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok egyéni feldolgozására; Együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást; Alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy új produktum lesz; Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak; Informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); Az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikus kialakítása;
146
Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései:
Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával; A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése. Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.
147
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Az informatika alapjai
A személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. Operációs rendszer használata
Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése. Kommunikáció hálózaton
Az intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának, azonosító megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egy levelezőprogram készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása, feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak).(Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához.) Könyvtárhasználat
Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az alapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint.
148
9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Ciklus óraszám:
74 óra 2 óra 4 óra
Tananyag témakörei, tartalma Tartalmak Tevékenységek, követelmények Az informatika alapjai A számítógép fő részei. A személyi számítógépek fő részeinek Neumann-elvű csoportosítása és a működésük lényegének számítógépek megismerése. A Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása Számítástechnikai A billentyűzet és az egérgyakorlott kezelése, eszközök kezelése: a lemezmeghajtó és más perifériák billentyűzet, egér, használata, tájékozódás a mai lemezek, nyomtató. hardvereszközök világában. Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Információ, kód, Különféle jelfajták csoportosítása: az jelhalmazok információ és az adat megkülönböztetése; adatmennyisége. bináris kódok használata; különféle Adatátvitel, kommunikációs rendszerek, formák kommunikáció. használata. Az operációs rendszer használata Lemezek formázása, Floppylemez formázása, azon kívánt használhatóságának könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, ellenőrzése. létrehozás, törlés parancsok használatával. Könyvtárszerkezet Egymás után és szórtan elhelyezkedő kialakítása a háttértárolón. állományok kijelölése, azok másolása, Kiválasztott állományok mozgatása, törlése. Egy ismert nevű másolása, mozgatása, állomány megkeresése adott háttértáron. törlése. Fájl- és gépvédelem. A Állományok, gépek védelme. vírusok irtása, terjedésük Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, megakadályozása vírusirtó futtatása Tömörített állományok Tömörített állományok létrehozása, kicsomagolása. tömörített állományok kibontása. Tömörített Kiválasztott könyvtár állomány tartalmának megtekintése. tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok használata.
Javasolt óraszám kb. 8 óra 2 óra
4 óra
2 óra kb. 20 óra
10 óra
4 óra
4 óra
2 óra
149
Kommunikáció a hálózaton Az iskolai hálózat vázlatos Az intézmény számítógépes hálózatának és felépítése. Iskolai hálózat használati módjának, azonosítószolgáltatások és megadás módjának, jelszó használat számítógépek használati sajátságainak megismerése. rendje. Hálózati kommunikáció. Saját e-mail cím létrehozása, használata. Elektronikus levelezés Egy levelezőprogram készségszintű alapfunkcióinak használata, levél küldése, fogadása, a fő használata: küldés, fogadás mezők céljának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Hasznos webhelyek önálló Hasznos webhelyek önálló felkeresése. felkeresése. (pl. magyar honlap, Magyar Elektronikus könyvtár, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak.) Weboldal szövegének, Egy letöltött weboldal részletének elmentése ábráinak mentése a saját háttértárra vagy új állományba a háttértárra. vágólap használatával Tematikus és kulcsszavas Hálózati keresők használata, az egyszerű kereső használata webhely kulcsszavas és tematikus keresés. kereséshez Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása, feljegyzése. Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához, "Csevegő-program" bemutatása Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: a Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár könyvtár terei, tér- és állományszerkezetében. állományrészei, raktári rend Dokumentumtípusok: Az alapvető dokumentumtípusok nyomtatott, audiovizuális, különbségeinek és hasonlóságainak számítógéppel olvasható megállapítása. dokumentumok Tájékoztató eszközök: Információkeresés hagyományos és kézikönyvtár, katalógusok számítógépes forrásokban. Dokumentumok keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint Szabad sáv - 14 óra 9. évfolyam óraszáma összesen: 74 óra
kb. 20 óra 3 óra
3 óra
3 óra
4 óra
2 óra
3 óra
2 óra kb. 12 óra 4 óra
4 óra
4 óra
150
2. Témakörök részletezése, felosztása Az informatika alapjai A személyi számítógépek fő részeinek csoportosítása és a működésük lényegének megismerése. A Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása A billentyűzet és az egérgyakorlott kezelése, a lemez meghajtó és más perifériák használata, tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Különféle jelfajták csoportosítása: az információ és az adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. Az operációs rendszer használata Floppylemez formázása, azon kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymás után és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron Állományok, gépek védelme. Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának megtekintése Multimédia oktatóprogramok használata.
kb. 8 óra 2 óra 4 óra 4 óra kb. 20 óra 6 óra 2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 2 óra
Kommunikáció a hálózaton kb. 20 óra Az intézmény számítógépes hálózatának és hálózat használati módjának, azonosító-megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése 3 óra Hálózati kommunikáció. Saját e-mail cím létrehozása, használata. 3 óra Egy levelezőprogram készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. 3 óra Hasznos webhelyek önálló felkeresése. (pl. magyar honlap, Magyar Elektronikus könyvtár, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak) 4 óra Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával 2 óra Hálózati keresők használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása, feljegyzése. Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához 3 óra "Csevegő-program" bemutatása 2 óra Könyvtárhasználat Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében
kb. 12 óra 4 óra
151
Az alapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint Szabad sáv Gyakorlás: könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Gyakorlás: Hálózati kommunikáció, elektronikus levelezés használata. Gyakorlás: Hasznos webhelyek önálló felkeresése Gyakorlás: Hálózati keresők használata Gyakorlás: "Csevegő-program" használata
4 óra 4 óra 14 óra 2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 2 óra
9. évfolyam óraszáma összesen: 74 óra Megjegyzés: A számonkérést, az értékelést, rendszerezést az óraszám magába foglalja. A továbbhaladás feltételei – minimumkövetelmény Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Tudjon levelezni, keresni és anyagot letölteni az Internetről. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Tevékenységformák kapcsolata más tantárgyakkal Értékelés módja: Az ellenőrzés és számonkérés legyen rendszeres: Egy-egy témakör befejezés után gyakorlati feladat megoldásával, az elkészült feladatok mentése, kinyomtatása, értékelése Minden téma összefoglalását kövessen egy átfogó, összefüggéseket számon kérő ellenőrzés: Elméleti tudás ellenőrzése: Feladatlap Tárgyi feltételek Számítógépek a megfelelő programokkal (operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis kezelő, prezentáció és grafika, Internet). Ha lehet 1 géphez 1 tanuló kerüljön. Hálózat Hálózati nyomtató Projektor
152
Tankönyvkiválasztás elvi szempontjai Olyan tankönyv, amit a tanulók több éven keresztül tudnak használni. Tartalma megfeleljen valamennyi tantervi követelménynek, és alkalmas legyen a felmenő rendszerben történő ismeretek elsajátítására. Tartalmazzon a tantervben szereplő témakörökhöz megfelelő mintapéldákat, feladatokat.
Belépő tevékenységformák 10.évfolyam Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvető szövegegységek bemutatása Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés).A dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás).Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése. Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használata példákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés).A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése. Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program számításokra épülő felhasználása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Adatbázisban keresés Keresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokban. Könyvtárhasználat A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata.
153
10. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Ciklus óraszám:
74 óra 2 óra 4 óra
Tananyag témakörei, tartalma Tartalmak Tevékenységek, követelmények Dokumentumkészítés számítógéppel A szövegegységek. Az alapvető szövegegységek Karakterek- bekezdés és bemutatása. Szövegegységekre oldalformázás vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilitása. Műveletek vágólappal. A A vágólap használata (kivágás, szöveg átrendezése. másolás, beillesztés, mozgatás, törlés) Ábrák rajzolása, kész rajzok Rajzeszközök használatával ábra készítés és dokumentumba illesztése módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg-, illetve A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. képszerkesztő programok Tabulátorok, felsorolás. fejlett szolgáltatásai, keresés, Hasábok kialakítása csere, helyesírás-ellenőrzés Dokumentumok készítése Többféle formázási megoldást minta és feladatleírás alapján. tartalmazó dokumentum készítése, Típusdokumentumok minta alapján, ill. feladatleírás alapján. (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás) Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése. A dokumentum készítés szokásos menetének gyakorlása. A dokumentum mentése, nyomtatása. Különböző tantárgyak Ismerje és kövesse a témáihoz kapcsolódó forrásfelhasználás szabályait és etikai dokumentumok normáit. Táblázatkezelés Adatok táblázatos formába Táblázatok számítógéppel történő rendezése. Adatok gyűjtése, létrehozása, módosítása (adatbevitel, feldolgozása táblázatos mozgatás, másolás, törlés) Esztétikus, formába. jól áttekinthető táblázat készítés.
Javasolt óraszám kb. 24 óra 6 óra
2 óra
4 óra
4 óra
4 óra
2 óra 2 óra 24 óra 4 óra
154
Cella, sor, oszlop, hivatkozás Függvények, képletek
Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás A diagramm fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramtípusok. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatbázisban keresés Keresési és lekérdezési feladatok meglévő adatbázisban
Egy táblázatkezelő program számításokra épülő felhasználása. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel A táblázatkezelés alapfogalmainak ( cella, sor, hivatkozás, képlet) alkalmazása példákban Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények ( összeg, átlag, minimum, maximum) önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítése. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggések megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása.
2 óra 3 óra
4 óra
4 óra
3 óra
4 óra
kb. 6 óra Keresés, adatszűrés, tárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisban
Könyvtárhasználat Könyvtártípusok: közkönyvtár, szakkönyvtár. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei.
A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos és az elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata Szabad sáv 14 óra 10. évfolyam óraszáma összesen:74 óra
2. Témakörök részletezése, felosztása Dokumentumkészítés számítógéppel Az alapvető szövegegységek bemutatása. Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek rendszerezése, az ismeretek stabilitása A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés)
6 óra kb. 6 óra
6 óra
kb. 24 óra 6 óra 2 óra
155
Rajzeszközök használatával ábra készítés és dokumentumba illesztése 4 óra A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. Hasábok kialakítása 4 óra Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentum készítése, minta alapján, ill. feladatleírás alapján.(pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél, műszaki leírás) Az iskola irányultságának megfelelő típus-dokumentumok elkészítése. 4 óra A dokumentum készítés szokásos menetének gyakorlása. A dokumentum mentése, nyomtatása 2 óra Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit 2 óra Táblázatkezelés Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés) Esztétikus, jól áttekinthető táblázat készítés Egy táblázatkezelő program számításokra épülő felhasználása. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel A táblázatkezelés alapfogalmainak ( cella, sor, hivatkozás, képlet) alkalmazása példákban Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények (összeg, átlag, minimum, maximum) önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítése. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggések megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása
24 óra 4 óra 2 óra 3 óra 4 óra 4 óra 3 óra 4 óra
Adatbázisban keresés Keresés, adatszűrés, tárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisban
kb. 6 óra
Könyvtárhasználat A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos és az elektronikus közhasznú tájékoztató eszközök használata
kb. 6 óra
Szabad sáv Gyakorlás: Szövegegységekre vonatkozó formázás Gyakorlás: Táblázatkezelés: hivatkozások alkalmazása, diagramkészítés Gyakorlás: Szövegszerkesztő és táblázatkezelő együttes alkalmazása, exportálás Gyakorlás: Adatbázis létrehozása, kezelése 10. évfolyam óraszáma összesen:
6 óra
6 óra 14 óra 4 óra 4 óra 2 óra 4 óra 74 óra
156
Megjegyzés: A számonkérést, az értékelést, rendszerezést az óraszám magába foglalja. A továbbhaladás feltételei – Minimumkövetelmény A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Ismerje a könyvtártípusokat. Tevékenységformák kapcsolata más tantárgyakkal Értékelés módja: Az ellenőrzés és a számonkérés legyen rendszeres: Egy-egy témakör befejezés után gyakorlati feladat megoldása számítógépen. (Az elkészült feladatok mentése, kinyomtatása, értékelése.) Minden téma összefoglalását kövessen egy átfogó, összefüggéseket számon kérő ellenőrzés: Elméleti tudás ellenőrzése: Feladatlap Tárgyi feltételek Számítógépek a megfelelő programokkal (operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis kezelő, prezentáció és grafika, Internet). Ha lehet 1 géphez 1 tanuló kerüljön. Hálózat; Hálózati nyomtató; Projektor. Tankönyvkiválasztás elvi szempontjai
Olyan tankönyv, amit a tanulók több éven keresztül tudnak használni. Tartalma megfeleljen valamennyi tantervi követelménynek, és alkalmas legyen a felmenő rendszerben történő ismeretek elsajátítására. Tartalmazzon a tantervben szereplő témakörökhöz megfelelő mintapéldákat, feladatokat.
157
Bezerédj István Kereskedelmi Szakiskola
Szakiskolai Fejlesztési Program II. Gyakorlati oktatás Központi program alapján
Az eladás szereplői 9. évfolyam
Helyi tanterv
Készítette: Megyeri Józsefné Szekszárd, 2006. augusztus 29.
158
1. A gyakorlati oktatás tanításának célja: A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élmények szerzéséhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatni, mely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, beépítve tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele, a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztés hatására a tanuló hatékonyabbnak, integráltabbnak, és funkcionálóbbnak érzi önmagát, reálisan tudja meghatározni énképét, és jövőképét. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen, és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul, és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyag- és eszközhasználatra. A feltáró, elemző munka segíti a sajátjuktól eltérők megértését, elfogadását, és erősíti a tolerancia képességét. Hazánk sokszínűségének, sajátosságainak megismerése nyitottabbá teszi a tanulókat, és fejleszti az empátiás készségüket. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, és viselkedési szabályok terén. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak, és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség, és problémamegoldó-képesség fejlesztésére, és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlás, és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényű a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: 0 a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; 1 szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kiválasztás, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése;
159
2
az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.
160
2. Kompetenciák A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége.
Áttekintő képesség: alapszint Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő felismerésére és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemeit rendszerezni. Legyen képes a logikai összefüggések felismerésére. Legyen képes konkrét probléma esetén annak azonosítására. Legyen képes egy problémán belül saját rendszer felállítására. Legyen képes új ismeretek befogadására. Legyen képes önmaga ellenőrzésére. Legyen képes egyszerű célok elérése érdekében meghatározni teendőit. Legyen képes önálló cselekvés kezdeményezésére.
Elemző képesség: kiegészítő szint Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok részekre bontására, a részek közötti összefüggések feltárására és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemi egységeit folyamat jellegű egésszé szervezni. Legyen képes a logikus gondolkodással összefüggő műveletek megvalósítására. Legyen képes a problémaelemző képesség birtokában ok-okozati relációk meghatározására. Legyen képes a saját logikai rendszerének kommunikációjára. Legyen képes a megtanult ismeretek alkalmazására. Legyen képes feladatkörébe tartozó tevékenységek ellenőrzésére. Legyen képes az elérendő célok elérése érdekében meghatározni a szükséges munkafolyamatot. Legyen képes másokat is önálló kezdeményezésre késztetni.
161
3. Fejlesztési feladatok Felkelteni az érdeklődést a kereskedelmi munka iránt. Az emberismeret, empátia, kommunikációs készségek fejlesztése és gyakorlati alkalmazása. Az eladóval szemben támasztott követelmények megismertetése Az értékesítés szabályainak elmélyítése A szakszerű árubemutatás szakaszainak megismertetése. Az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése
162
4. Tananyag 9. évfolyam Az eladás szereplői Évi óraszám:
37 óra
Heti óraszám:
1 óra
Ciklus óraszám:
2 óra
Témák, tartalmak, ajánlott tevékenység Témák, tartalmak Ajánlott tevékenység
Javasolt óraszám
Bolti munkakörök
Projektfeladat megoldása:
10 óra
A kereskedő feladatai, a kereskedőkkel szemben támasztott követelmények
Látogatás a Mecsek FÜSZÉRT 7.sz . Dália ABC boltjában A projekt címe: Ki a jó kereskedő
12 óra
Vevőtípusok és jellemzőik megismerése: - A temperamentumtípusok - Jung személyiségtípusai - Kretschmer alkat szerinti típusai -Pavlov idegtevékenység típusai
•
A meglátogatott boltban gyűjtsék össze, hogy milyen munkakörök vannak.
•
A boltvezetővel beszélgessenek arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a jó kereskedőnek, készítsenek a látogatás során feljegyzést.
A vevők csoportosítása: •
magatartásforma,
•
nem,
•
életkor szerint
8 óra
7 óra
Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Vevőtípusok megismerése •
A szaktanár útmutatása alapján párokban szituációs feladatok megoldása
Értékeljék a párok feladatmegoldását Összesen:
37 óra
163
Megjegyzés:
A számonkérést, az értékelést, rendszerezést az óraszám magába foglalja. Témakörök részletezése, felosztása
Bolti munkakörök:
10 óra
A munkakörökhöz kapcsolódó feladatok meghatározása Látogatás .a Mecsek FÜSZÉRT 7. sz. Dália ABC üzletben Projekt készítése a boltban tapasztaltakról megadott szempontok szerint Csoportmunkában a feladatok gyakorlása A kereskedő feladatai, kereskedővel szemben támasztott követelmények
12 óra
Szakmai tudás Az eladók külső megjelenése, a modor és az ápoltság fogalma Az anyagrész feldolgozása szituációs feladatokban Az eladók belső erkölcsi tartalmú tulajdonságai: az udvariasság, az őszinteség, segítőkészség, a tapintatosság, a bizalom, a türelem és önuralom. A méréssel, számolással és a minőséggel kapcsolatos erkölcsi tulajdonságok Az erkölcsi tulajdonságok feldolgozása szituációs feladatokkal Vevőtípusok és jellemzőik megismerése
8 óra
A temperamentum típusok Szituációs feladatok megoldása Jung személyiségtípusai Szituációs feladatok megoldása Kretchmer alkat szerinti típusai Szituációs feladatok megoldása Pavlov idegtevékenység típusai Szituációs feladatok megoldása A vevők csoportosítása: magatartás, nem és életkor szerint Határozott és határozatlan vevőtípus Szituációs feladatok megoldása Hajthatatlan és befolyásolható vevőtípus Szituációs feladatok megoldása Válogatós és belenyugvó vevőtípus Szituációs feladatok megoldása Egy projekt készítése a vevőtípusok témakörökből
7 óra
164
5. Ellenőrzés, értékelés módszerei Az ellenőrzés, értékelés történhet szóban vagy írásban. Ez lehet csoportra, egyénre igazított, az egyén fejlődését megerősítő helyi követelményrendszer. Az értékelés során megjelenő kompetenciák: előadókészség,
lényeglátás,
lényegkiemelés,
szövegértés,
forráshasználat,
prezentáció készítése, együttműködési készség stb. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A gyakorlati oktatás elsődleges feladata, felkészíteni diákjainkat a megfelelő szakmaválasztásra, segíteni az egyéni életpályájuk reális megtervezésében
6. Minimum követelmény A tanuló legyen képes: a kereskedővel szemben támasztott követelményeket alkalmazni bemutatni az egyes bolti munkaköröket, mutassa be az eladás menetét, szakaszait felsorolni a jó kereskedőre jellemző tulajdonságokat. felismerni és jellemezni az egyes vevőtípusokat, bemutatni az egyes vevőtípusokkal való bánásmódot. tájékoztatni a vásárlókat a vevők jogairól
165
7. A taneszköz-kiválasztás elvei: Az oktatás helye: szakmai oktatóterem A taneszközök fajtái: nyomtatott, grafikai, auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök, oktatástechnikai eszközök. Minden esetben szükséges a tanári irányítás. Fokozottan ajánlott az audiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képi látásmód segíti az élmények iránti fogékonyság kialakulását. A szakiskolák tanulói számára a konkrét cselekvésen alapuló gondolkodásfejlesztés az alaplehetőség, amely felébresztheti még a tanulás iránti igényt, megalapozhatja az élethossziglan tartó tanulást. Ajánlott tankönyvek: 1. Helmut Dorner y Franz Josef Hofer Eladástechnika Lap és Könyvkiadó Kft. 2. Erdélyiné Reményi Hajnalka Kovács Sándorné Kereskedelmi alapismeretek és alapgyakorlatok Tankönyvmester KIADÓ TM 41001 3. Eladástan II. Kereskedelmi szakközépiskolák és kereskedelmi szakmunkásképző iskolák számára 21826 Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
166
Bezerédj István Kereskedelmi Szakiskola
Szakiskolai Fejlesztési Program II. Gyakorlati oktatás Központi program alapján
Kereskedelemtechnika Boltok áruházak helyiségei és berendezései 9. évfolyam
Helyi tanterv
Készítette: Megyeri Józsefné Szekszárd, 2006. augusztus 29.
167
168
8. A gyakorlati oktatás tanításának célja: A szakiskola 9. évfolyamán folyó képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatni, mely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, beépítve tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele, a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen, és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul, és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A pszichomotoros készségfejlesztést segítő manuális gyakorlatok a rajzkészséget, a tárgykultúrát, az esztétikai érzéket gyarapítják, és a kreativitás kibontakoztatását szolgálják. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyag- és eszközhasználatra. A mindennapi teendők modul célja azon tevékenységek, és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók, és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak, és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség, és problémamegoldó-képesség fejlesztésére, és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlás, és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényű a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: 3 a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; 4 szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kiválasztás, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése;
169
5
az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve
170
9. Kompetenciák A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége.
Áttekintő képesség: alapszint ¾
Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő felismerésére és leírására.
¾
Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemeit rendszerezni.
¾
Legyen képes a logikai összefüggések felismerésére.
¾
Legyen képes konkrét probléma esetén annak azonosítására.
¾
Legyen képes egy problémán belül saját rendszer felállítására.
¾
Legyen képes új ismeretek befogadására.
¾
Legyen képes önmaga ellenőrzésére.
¾
Legyen képes egyszerű célok elérése érdekében meghatározni teendőit.
¾
Legyen képes önálló cselekvés kezdeményezésére.
Elemző képesség: kiegészítő szint ¾
Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok részekre bontására, a részek közötti összefüggések feltárására és leírására.
¾
Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemi egységeit folyamat jellegű egésszé szervezni.
¾
Legyen képes a logikus gondolkodással összefüggő műveletek megvalósítására.
¾
Legyen képes a problémaelemző képesség birtokában ok-okozati relációk meghatározására.
¾
Legyen képes a saját logikai rendszerének kommunikációjára.
¾
Legyen képes a megtanult ismeretek alkalmazására.
¾
Legyen képes feladatkörébe tartozó tevékenységek ellenőrzésére.
¾
Legyen képes az elérendő célok elérése érdekében meghatározni a szükséges munkafolyamatot.
¾
Legyen képes másokat is önálló kezdeményezésre késztetni.
Állóképesség: Rendelkezzen általános fizikai kondícióval és teljesítőképességgel. Kiegyensúlyozottság: Legyen magatartása mások számára átlátható; érzelmi megnyilvánulásai álljanak arányban az élethelyzetekkel, történésekkel. Stressztűrés: Legyen képes a munkával és a mindennapos együttéléssel járó konfliktusok kezelésére. Alaposság: Legyen képes a feladat igényelte részletességig hozzávetőlegesen lebontani vagy felépíteni tevékenységét. Elővigyázatosság: Legyen képes összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére huzamosabb időn keresztül. Figyelem :
171
Legyen képes a feladat igényelte határok, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére. Kitartás/Precizitás: Legyen képes figyelmét általában fenntartani és több eseményt is egyszerre követni, függetleníteni magát a környezeti hatásoktól. Gyakorlat: A munkatevékenység során legyen képes eltérni a szokáskövető magatartásról és érdeklődni az új megoldási lehetőségek iránt. A termelő-eszközök használatának képessége : Legyen képes a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket magabiztosan gyakorolni. Az előírások ismeretek és az azokhoz való igazodás: Tudásának részét képezze a munkára vonatkozó törvények, a rendeletek, szabályok felsorolása és figyelembe vétele. Érvelési képesség: Legyen közléseinek jól érthető logikája. Információgyűjtés/információfeldolgozás képessége: Legyen képes a környezetből érkező hatások általános értelmezésére, korábbi ismeretein nyugvó értelmezésére és az információk sok helyen való fellelésére, megadott szempont szerinti rendezésére. Önfejlesztő képessége: Legyen képes felismeri hiányosságait és próbálja azokat javítani. Együttműködő képesség: Legyen képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a társaival való közös tevékenységre. A felelősség vállalás képessége: Legyen képes belátni saját tevékenysége rövid- és hosszú távú következményeit is és vállalja azokat.
172
10. Fejlesztési feladatok ¾
Felkelteni az érdeklődést a kereskedelmi szakma iránt.
¾
Az értékesítő helyek felépítésének, helyiségeinek, a helyiségek kapcsolati rendszerének megismerése.
¾
A bolt külső képéhez kapcsolódó elemek megismerése, esztétikai érzék fejlesztése.
¾
A bolt belső képéhez kapcsolódó elemek megismerése, az önálló ismeretszerzés, esztétikai érzék, véleményalkotási képesség fejlesztése.
¾
Az élelmiszer, a ruházati, a kultúrcikk és a műszaki kereskedő szakma fő árucsoportjainak megismertetése
¾
Az érdeklődés felkeltése az áruforgalmi folyamatok iránt. Az áruforgalom szakaszainak megismertetése: beszerzés, készletezés, értékesítés
¾
Az értékesítő helyek berendezéseinek és felszereléseinek megismerése, az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése.
¾
Önálló ismeretszerzés képességének, az ismeretek integrálásának fejlesztése.
173
Tananyag 9. évfolyam Boltok áruházak helyiségei és berendezései Évi óraszám:
74 óra
Heti óraszám:
2 óra
Ciklus óraszám:
4 óra
Témák, tartalmak, ajánlott tevékenység Témák, tartalmak
Ajánlott tevékenység Hallgassa meg tanára magyarázatát a baleset-, munka- és tűzvédelemről. Ismerje meg a munkahelyeken alkalmazott jelzéseket, értelmezze 1. Baleset-, munka- és tűzvédelmi oktatás. jelentésüket. 2. Boltok, áruházak helyiségei és Ismerje meg a tűzoltó-készülékek berendezései, a helyiségek rendszere fajtáit, használatát. Boltok áruházak látogatása A magyarázat közben készítsen (ráhangolás) feljegyzést. Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Boltok, áruházak helyiségei és berendezései. Megfigyelési szempontok szerint Projektfeladat megoldása: A projekt címe: A bolt külső-belső képe: • Figyelje meg a bolt külső képének legfontosabb elemeit (portál, feliratok, 3. A bolt külső képe kirakat, színek, nyitvatartási tábla), készítsen feljegyzést! • Fogalmazza meg véleményét a látottakról! • Tegyen javaslatot az esetleges változtatásra! • Tervezze meg egy
Javasolt óraszám
20 óra
16 óra
174
tanára által meghatározott bolt külső képét!
175
Témák, tartalmak
Ajánlott tevékenység
•
4. A bolt belső képe, helyiségei:
árusító tér, üzemi helyiség, iroda, szociális helyiségek.
5. A bolt működtetéséhez szükséges áruk , szakmák szerinti árufőcsoportjai
•
•
6. Az áruforgalmi folyamat elemeinek megismerése
A színek alkalmazásáról és összhangjáról, világítási megoldásokról, a bolt nagyságáról és felépítéséről mondjon véleményt, A tanár által kiosztott kártyákat, amelyek tartalmazzák az egyes berendezési tárgyak és eszközök neveit, helyezze a megfelelő helyre a bolt alaprajzán! Projektfeladat: Áruforgalom – Az áru útjának megismerése a beszerzéstől az értékesítésig
Javasolt óraszám
16 óra
12 óra
• 7. Felszerelések, berendezések:
árusítótér, pénztár és a raktár berendezése és felszerelése
8. A helyiségek kapcsolódása
Berendezések és felszerelések működtetésének bemutatása, • Felszerelések működtetésének gyakoroltatása. Hallgassa meg egy gyakorló szakember előadását egy ideális bolt, áruház kialakításáról és a gyakorlatban alkalmazott kapcsolódási rendszerekről. Összesen
6 óra
4 óra
74 óra
Megjegyzés:
A számonkérést, az értékelést, rendszerezést az óraszám magába foglalja.
176
Témakörök részletezése, felosztása 1.
Baleset-, munka- és tűzvédelmi oktatás
1 óra
1.1. Munka és tűzvédelmi szabályok, baleseti lehetőségek a munkahelyeken 2.
A boltok áruházak helyiségei, berendezései
19 óra
2.1. Boltok áruházak helyiségei, a helyiségek rendszere az értékesítési módnak megfelelően 2.2. .A berendezések fajtái, , a berendezések elrendezési elvei az értékesítési módnak megfeleleően 2.3. Látogatás a volt Skála Áruház kereskedelmi egységeiben, projektfeladat megoldása megfigyelési szempontok szerint 2.4. Az elkészült projektek értékelése 2.5. Látogatás a Korzó Áruházban, projektfeladat megoldása megfigyelési szempontok szerint 2.6. Az elkészült projektek értékelésa 2.7. Látogatás az EURONICS Műszaki áruházban egy prezentáció készítése a híradástechnikai árucsoportból a megadott szempontok szerint 2.8. Az elkészített prezentációk értékelése 3.
. A bolt külső képe
16 óra
3.1. A külső kép legfontosabb elemei 3.2. A bolt elhelyezkedése, beilleszkedése a környezetébe 3.3. Séta a városban, a boltok külső képének megfigyelése, egy prezentáció készítése a megadott szempontok szerint egy boltról vagy áruházról 3.4. Az elkészített prezentációk értékelése, véleményezése 3.5. A bejáratoknál kötelező táblák elkészítése csoportmunkával 3.6. Az elkészült munkák értékelése 3.7. A tanár által meghatározott bolt külső képének megtervezése csoportmunkával 3.8. A tervek értékelése, véleményezése a diákok által 4.
A bolt belső képe, helyiségei 4.1. A belső kép részei: padlózat, falfelületek, világítás 4.2. A padlózat fajtái, alkalmazása a szakma jellegének megfelelően 4.3. A falfelületek fajtái, színhatása az építészeti hibák kiküszöbölésére 4.4. A világítás fajtái, hatása a berendezésekre, árukra
16 óra
177
4.5. Egy prezentáció készítése a bolt belső képének megtervezésével a megadott szempontok szerint csoportmunkával 4.6. A prezentációk értékelése, véleményezése 4.7. Látogatás a Mecsek FÜSZÉRT 7.sz. Dália ABC boltjába, a bolt belső képének megfigyelése és értékelése a tanult szempontok szerint 4.8. Egy bolt berendezése az alaprajzon segédeszközök használatával csoportmunka keretében 4.9. Helyiségeinek fajtái, a helyiségek rendeltetése 5.
A bolt működtetéséhez szükséges áruk
6 óra
5.1. Élelmiszer szakma árufőcsoportjai 5.2. Ruházati szakma árufőcsoportjai 5.3. Kultúrcikk szakma árufőcsoportjai 5.4. Műszaki szakma árufőcsoportjai 5.5. A szakmák árucsoportjainak feldolgozása csoportmunkában 5.6. Egy prezentáció elkészítése a tanuló által kiválasztott szakmacsoportból 5.7. A prezentációk értékelése, véleményezése 6.
Az áruforgalmi folyamat elemeinek megismerése 6.1. Az áruforgalom szakaszai: beszerzés, készletezés, értékesítés 6.2. A megrendelés fajtái: írásbeli, szóbeli megrendelések A megrendelésnél figyelembeveendő szempontok 6.3. Kapcsolódó bolti adminisztráció csoportmunkában 6.4. Készletezés: áruátvétel, raktározás 6.5. Kapcsolódó bolti adminisztráció csoportmunkában 6.6. Értékesítési módok fajtái, jellemzői 6.7. Szituációs feladatok megoldása
6 óra
178
7.
Felszerelések, berendezések
6 óra
7.1. Az elárusítótér, a pénztár és a raktár berendezése és felszerelése 7.2. A már megismert berendezések és felszerelések jellemzői, szerelésének. működtetésének gyakorlása csoportmunkával 7.3. Egy projekt készítése az üzletek áruházak berendezéseiről megadott szempontok alapján 7.4. A projekt értékelése, véleményezése 8.
A bolt helyiségeinek kapcsolódása
4 óra
8.1. Az áru útja az átvételtől az értékesítésig, a helyiségek kapcsolata 8.2. Látogatás a Mecsek FÜSZÉRT 7. sz. Dália ABC üzletébe: a boltvezető előadása az ideális bolt kapcsolódási rendszeréről 8.3. Prezentáció készítése. A hallottak alapján egy ideális alaprajz megtervezése egyéni munkában.
179
11. Ellenőrzés, értékelés módszerei Az ellenőrzés, értékelés történhet szóban vagy írásban. Ez lehet csoportra, egyénre igazított, az egyén fejlődését megerősítő helyi követelményrendszer. Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során megjelenő kompetenciák: előadókészség,
lényeglátás,
lényegkiemelés,
szövegértés,
forráshasználat,
prezentáció készítése, együttműködési készség stb. A gyakorlati tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap: a munka eredményessége, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás. A produktum, a gyakorlati munkadarab értékelésekor kell venni az eszközök kezelésének szakszerűségét, a balesetmentes munkavégzést és az igényességet is. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére.
180
A gyakorlati oktatás elsődleges feladata, felkészíteni diákjainkat a megfelelő szakmaválasztásra, segíteni az egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
181
12. Minimum követelmény A tanuló legyen képes: ¾
a balesetvédelmi szabályokat betartani a munkavégzés és munkahelyek meglátogatása során,
¾
a megfigyelési szempontok alapján bemutatni a boltok helyiségeit, berendezési tárgyait
és a helyiségek kapcsolódását,
¾
elkészíteni a kereskedelmi egység alaprajzát.
¾
megállapításait írásban rögzíteni és bemutatni,
¾
egy bolt külső képét rajz formájában vagy számítógéppel megtervezni.
¾
kritikusan értékelni a bolt belső képét,
¾
ismertetni helyiségeit, berendezéseit,
¾
összehasonlítani a hagyományos és az önkiszolgáló értékesítési módon árusító boltok eladóterének részeit.
¾
a megismert berendezéseket és felszereléseket jellemezni,
¾
a megismert berendezéseket és felszereléseket működtetni.
¾
az élelmiszer, a ruházati, a kultúrcikk és a műszaki fő árucsoportokat ismertetni
¾
az áruforgalom szakaszait felsorolni
¾
az áru útját bemutatni a beszerzéstől az értékesítésig
¾
a helyiségek ideális kapcsolatát meghatározni,
¾
alaprajzot készíteni
182
13. A taneszköz-kiválasztás elvei: Minimálisan egy speciálisan felszerelt szaktanterem, és egy a munkavédelmi előírásoknak is eleget tevő oktatóterem szükséges. A szaktanteremben, oktatóteremben legyenek ott a legfontosabb szakfolyóiratok, termékismertetők, kézikönyvek. A könyveknek és az egyéb eszközöknek alkalmasnak kell lenni, a csoportos, az egyéni és az önálló tanulás segítésére, tehát a tantermek berendezése döntő jelentőségű a tanulásszervezés szempontjából. A taneszközök fajtái: nyomtatott, grafikai, auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök, tanulókísérleti, tanári demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, szerszámok, kisgépek, oktatástechnikai eszközök. Minden esetben szükséges a tanári irányítás. Fokozottan ajánlott az audiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képi látásmód segíti az élmények iránti fogékonyság kialakulását. A szakiskolák tanulói számára a konkrét cselekvésen alapuló gondolkodásfejlesztés az alaplehetőség, amely felébresztheti még a tanulás iránti igényt, megalapozhatja az élethossziglan tartó tanulást. A szemléltetést és a felfedeztető cselekvést támogató eszközök egy részét a tanulók is elő tudják állítani (pl.: alaprajzok, berendezések, felszerelések, projektek stb.), de szükséges beszerezni a gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlen eszközöket is a szaktanterem, oktatóterem számára. Neveljük a tanulókat az eszközök megbecsülésére azzal is, hogy vigyázunk rájuk, rendben tarjuk azokat, s helyükre rakva mások számára is elérhetővé, élvezhetővé tesszük a velük való foglalkozást. Ajánlott tankönyvek: Erdélyiné Reményi Hajnalka Kovács Sándorné Kereskedelmi alapismeretek és alapgyakorlatok Tankönyvmester KIADÓ TM 41001 Eladástan II. Kereskedelmi szakközépiskolák és kereskedelmi szakmunkásképző iskolák számára 21826 Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
183
A kémiai alapok tantárgy helyi tanterve 1. A gyakorlati oktatás célja A szakképzésbe történő bekapcsolódásához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése, és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. Kiemelt cél a környezettudatos magatartásra nevelés. A kémi i alapok modul az eladó szakképesítés áruismeret és áruforgalmi ismeretek tananyag moduljait alapozza meg.
2. A műszaki és természettudományos készségeket fejlesztő modulok céljai – – – – – –
Természettudományos alapismeretek nyújtása Logikus gondolkodás (természettudományos logika) képességének kialakítása Összefüggések globális folyamatok felismerésére nevelés Az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozási gyakorlat kialakítása Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása Gyakorlatias szemlélet kialakítása, a természettudományok hétköznapi döntésekben való alkalmazhatósága érdekében – A számítógép és a világháló használatának erősítése 3. A műveltségterület fejlesztési feladatai A tananyagba olyan központi témakörök kerültek, melyek a gyerekek érdeklődésének irányából vezetnek közelebb a megismerendő tartalmakhoz. Úgy véljük, a leghatározottabban szakítani kell azzal a szemlélettel, amely szerint a tananyag tartalom az oktatás arkhimédészi pontja, a tanár feladata pedig a diákságot befogadóvá alakítani. Nem vitatva a tananyag tartalmak fontosságát, úgy ítéljük, hogy az oktatási programnak a diákok érdeklődéséből, motiválhatóságukból kell kiindulnia. Mivel a tanulók előzetes ismereteik birtokában sajátítják el az új ismereteket, ezért pontosan fel kell mérnünk, milyen ismeretekkel rendelkeznek tanítványaink a képzés kezdetén. Ezek az ismeretek, elképzelések sokszor a legkevésbé sem szakszerűek, ugyanakkor a gyerekek életkori sajátságaival összhangban lévő „gyermeki elképzelések”, azaz a tanulók gondolkodásfejlődésének természetes állapotai, és nem lustaságukból fakadó tudatlanságuk. A fejlesztő munka során ezeket az ismereteket pontosan fel kell mérni. A gyerekek fejében lévő modelleket csak lassú aprómunkával lehet pontosítani. Mivel a készség- és képességfejlesztés módszerei nem tananyagfüggők, ezért az alkalmazott pedagógiai módszereknek előtérbe kell kerülnie a tartalmi kérdésekhez képest.
Maga a tanterv számos fejlesztési lehetőséget hordoz. Ezek a következők: – Olvasás, írás, beszédkézség fejlesztése, természettudományos világszemlélet kialakítása. – Megfigyelőképesség fejlesztése – önálló kísérletek, adatgyűjtés során. – A természettudományok társadalmi vonatkozásainak bemutatása: környezeti terhelés, környezetvédelem, globális problémák, cselekvési lehetőségek. – Az állampolgári felelősség fejlesztése, eligazodás a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben.
184
– Gyakorlatiasság – az eszközhasználat során, a háztartásban, a mindennapi életben előforduló anyagok kapcsán, a veszélyforrások felismerése során. – Kooperáció – a mérőtárssal, illetve a megbeszélések során az osztály tagjaival való együttműködés során. – Pontosság, precizitás – a mérések kivitelezése során. – Önálló problémafelvetés – a feladatok megoldása során, a váratlan mérési helyzetekben. – Logikai készség – a mérési tapasztalatok általánosítása során, a felmerülő problémák során, a természet fontosabb alaptörvényeinek és összefüggéseinek felhasználása során. – Kreativitás, gyakorlati készség – a mérés kivitelezése során, a mérési hibák kiküszöbölése során. – Analizáló képesség fejlesztése – ábraelemzések, grafikonelemzések, táblázatkészítés során. – Szintetizáló készség – a mérési tapasztalatok általánosítása során. – Differenciáló készség – a tapasztalatok gyűjtése, a mérések értelmezése során a lényeges és lényegtelen tényezők elválasztása során. Formázott: Felsorolás és számozás
_ Elektronikus és nyomtatott információhordozók használata – a feladatlapok önálló információszerzést előíró részeinek kidolgozása során 4.
A 9. évfolyam kémia alapok moduljának tanterve Éves óraszám: 37 óra (1 óra / hét) A rugalmasságot olyan modulszerkezet biztosítja, melybe az iskola önálló elemeket emelhet be. Elsődlegesen rögzíteni nem a tananyagot szeretnénk , hanem a feldolgozás módszerét, struktúráját. A természettudományos tárgyakra jutó óraszám 3 óra/hét – egyértelműen behatárolja a lehetőségeket. A természettudományokat nem szedhetjük szét szaktárgyakra. Így – elemi szinten – minden természettudományt tanító tanárnak képesnek kell lennie a többi természettudományos tárgy feldolgozásának irányítására. Ugyanakkor a tartalmi szabadság lehetővé teszi, hogy a tárgyat tanító tanár azon súlypontok mentén végezze a készség- és képességfejlesztés, amelyek leginkább közel állnak hozzá. Projektnap vagy projektek megvalósítása: A heti egy óra helyett szervezhető dupla óra, amikor feladatlapokkal irányított kiscsoportos gyakorlat folyik a tanteremben, az iskolában, az iskolán kívül, majd az ezt követő óra célja a gyakorlat anyagainak megbeszélése, rendezése, az önellenőrzési lapok értékelése. Az osztály a gyakorlatait csoportbontásban esetleg két tanár felügyelete alatt végzi, míg a megbeszélés közösen zajlik, ahol az irányítást végezheti az adott területen járatosabb tanár
5.
A kémia alapok modul részletezése Környezetünk anyagai (kémia) 1.
A háztartás anyagai
6 óra
185
2. 3. 4. 5.
Élelmiszerek Konyhai technológiák Épített környezet Háztartásunk hulladékai
12 óra 5 óra 6 óra 4 óra
Összesen, összefoglalással 37 óra V. Környezetünk anyagai (kémiai alapok) részletes tartalma 1.
A háztartás anyagai (6 óra)
Fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak
A háztartás vegyi anyagainak megismerése, hatásuk megmagyarázása. A kezelési, használati útmutatók értelmezése. (Mit, mivel és hogyan lehet használni.) A környezetre kifejtett hatásuk megismerése.
A savas, lúgos, semleges kémhatás lényege. Tisztálkodó- és mosószerek, vízlágyítók és vízkőoldók, fertőtlenítő- és fehérítőszerek hatásmechanizmusa.
Tevékenység A háztartásukban használt szereket, megadott szempontok alapján csoportosítása. Cikkek gyűjtése a kozmetikumokról. Videofelvételek készítése a TV reklámjaiból és azok értékelése. Egyszerű kísérletek elvégzése a mosószerek tisztító hatásáról.
2. Élelmiszerek (12 óra) – Fejlesztési feladatok Az alapvető tápanyagok és forrásaik megismerése. Az ételkészítés segédanyagainak felsorolása. A táplálkozás energetikai hátterének megértése. A vitaminok, ásványi anyagok fontosságának, az adalékanyagok veszélyességének megértése. Az élvezeti szerek (alkohol, koffein) élettani hatásainak tudatosítása.
Témák, tartalmak Fehérjék, szénhidrátok, zsírok szerepe az életfolyamatokban. Élelmiszerek összetétele. A kiegészítő anyagok élettani hatásaik. Energiatáblázatok használata. Az emberek energiaigényét (tápanyagigényét) befolyásoló tényezők. Táplálkozási szokások.
3. Konyhai technológiák (5 óra)
Tevékenység Az élelmiszerek összetételének tanulmányozása, ízesítő, térfogatnövelő anyagok összegyűjtése. Egyszerű kísérletek fehérjékkel, zsírokkal, szénhidrátokkal. A helyes étrend összeállítása energiatáblázatok segítségével. A túlzott sófogyasztás és az elhízás veszélyeire figyelemfelkeltő akció szervezés Kiselőadás a különböző táplálkozási szokásokról.
186
Fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak
A konyhai technológiák csoportosítása és azok energiaigényének felismerése. Tudatosulása annak, hogy a különböző technológiák az ételek összetételét, táplálkozás-élettani értékét hogyan befolyásolják.
Sütés, főzés, párolás. Mikrohullámú technológia. Tartósítás.
Tevékenység Gyűjtés, megfigyelés az otthoni ételkészítésekről. (Energiahordozók alkalmazása, elkészítési idő stb.)
4. Épített környezet (6 óra) Fejlesztési feladatok A házépítés anyagainak felsorolása, azok jellemzése. Az egyes anyagok alkalmazhatóságának ismerete.
Témák, tartalmak
Tevékenység
A ház felépítése során használt Listakészítés az építőanyagokról anyagok ismerete: alapozás, építés, Kísérletek: a mészoltás folyamata burkolás, festés. a fa vetemedése, az üveg és a műanyagok tulajdonságai. A savas eső hatása az építőanyagokra.
187
5. Háztartásunk hulladékai (1 hét) Fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak
Tevékenység
188
Fejlesztési feladatok A hulladék és a szemét közti különbség felismerése. Környezettudatos magatartás kialakulása.
Témák, tartalmak A hulladékok csoportosítása anyaguk és veszélyességük alapján. 5. A hulladékok újrahasznosítási l Módszertani ajánlások Középpontban a tanulói tevékenység A hatékony ismeretszerzés elképzelhetetlen személyes befogadás nélkül. A befogadás feltétele a részvétel. Meggyőződésünk, hogy pozitív változást csak akkor várhatunk a szakiskolások természettudományos képzésében, ha az órai munka tevékenységközpontú és csoportos. A természettudományok területén adódik a kísérletekre, önálló adatgyűjtésre, egyszerűbb problémák végiggondolására alkalmas feladatlapok rendszere, amely a tanulók tevékenységét és gondolkodását egyaránt irányíthatja. A feladatlapokkal irányított csoportos ismeretszerzés módszerének hatékonyságát nagymértékben növelheti a tanár, ha tekintetbe veszi a következőket: A tananyag hangsúlyainak önálló meghatározása lehetőséget ad arra, hogy: – a csoport felkészültségéhez és a tanár személyiségéhez legjobban illeszkedő feladatlapok készüljenek, – a feladatlapokkal feldolgozott anyag akár egyéni differenciálásra is alkalmas lehet, – a csoport (párok) összeállítását a tanár a gyerekek ismeretében tudatosan befolyásolhatja
Tevékenység Leltárkészítés egy hétvégén a szemétbe került anyagokról. Ötletgyűjtés arra vonatkozóan, hogyan lehetne a szemétté válás helyett a még használható anyago élettartamát megnövelni. A műanyagok veszélyességének bemutatása kísérlettel.
189
6. Módszertani ajánlások Középpontban a tanulói tevékenység A hatékony ismeretszerzés elképzelhetetlen személyes befogadás nélkül. A befogadás feltétele a részvétel. Meggyőződésünk, hogy pozitív változást csak akkor várhatunk a szakiskolások természettudományos képzésében, ha az órai munka tevékenységközpontú és csoportos. A természettudományok területén adódik a kísérletekre, önálló adatgyűjtésre, egyszerűbb problémák végiggondolására alkalmas feladatlapok rendszere, amely a tanulók tevékenységét és gondolkodását egyaránt irányíthatja.
A feladatlapokkal irányított csoportos ismeretszerzés módszerének hatékonyságát nagymértékben növelheti a tanár, ha tekintetbe veszi a következőket: A tananyag hangsúlyainak önálló meghatározása lehetőséget ad arra, hogy: 6 a csoport felkészültségéhez és a tanár személyiségéhez legjobban illeszkedő feladatlapok készüljenek, 7 a feladatlapokkal feldolgozott anyag akár egyéni differenciálásra is alkalmas lehet, 8 a csoport (párok) összeállítását a tanár a gyerekek ismeretében tudatosan befolyásolhatja, 9 munkamegosztás alakulhat ki a csoport tagjai között, a jól megválasztott tevékenység (akár órai, akár otthoni) lehet projektszerű. A tanár számos kiegészítő programot, otthoni feladatot szervezhet az órai munkához illeszkedően, például: 10 a tematikus levelek megfogalmazása, 11 plakátok, figyelemfelkeltő akciók készítése, szervezése, 12 viták lefolytatása, szerepjátékok. Tananyag-csoportosítás, integrálás lehetőségei A természetismeret tananyagát a két év során sokféleképpen lehet csoportosítani. Itt szempont lehet az együtt tanító tanárok működésének összehangolása. A tananyaghoz hozzárendelhetők a hagyományos tantárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz), ugyanakkor ezek a területek több ponton összekapcsolhatók, az anyag felépítésének sokféle egyenértékűen használható szerkezetét megadva. A tananyagszerkezet kialakításának fontos szempontja kell hogy legyen a szakiskola irányultsága. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ennek elsődleges jelentősége abban van, hogy a szaktanárok szakmai szempontból otthonosabb terepen végezhetik a számukra új kihívásokat jelentő készség- és képességfejlesztést,. Nem lehet cél, hogy túlságosan specializált tananyagválasztással megfosszuk a tanulókat az őket érdeklő és mindennapjaikat is érintő alapvető kérdésekkel való találkozástól. A 9-10-es természettudományos képzés legfőbb célja az általános műveltség szolgálata, s nem a szakmai alapozás. Egy leendő gépésznek nem kevésbé fontos saját testének ismerete, mint egy egészségügyi szakiskolásnak. A választás tehát komoly szakmai-erkölcsi felelősséget ró az iskolákra.
190
Projekt lehetőségek A tanulókkal töltött tanári kontakt órák mellett jelentős szerepre kell hogy szert tegyenek az önállóan vagy csoportosan végzett projektmunkák. Természettudományos programunkhoz számtalan projekt rendelhető. Felsorolt projektek csak ötletadónak tekintendők, hiszen a projekt lényege éppen abban áll, hogy az adott csoport döntése alapján az adott környezetre szabottan alakul ki tartalmuk. A közös tervezéstől a projekttermékig vezető út során a gyerekek számos olyan képessége fejlődik, melynek fejlesztésére a kötött órai környezet kevéssé alkalmas. Ugyanakkor egy jól motiváló projekt ismeretszerzés szempontjából is lehet hatékonyabb, mint egy frontális óra. Néhány projektjavaslat: -
Háztartási balesetek Háztartásunk kémiai alapja Élelmiszerek összetétele és adalékanyagai Élelmiszervizsgálat- jegyzőkönyv Reklámfilmek feldolgozása Önellenőrzés, projektértékelés Informatika –internet Film- és médiaismeret
7. Alkalmazott segédeszközök, taneszközök A készség- és képességfejlesztést célul tűző tantervi programok sajátja, hogy bár a tananyag fontos részüket képezi, de azt nem rögzítik teljes mértékben. Programunk sikeres végrehajtásához szükség van a tevékenységet meghatározó munkáltató feladatlapok kidolgozására. Ezek a feladatlapok határozzák meg mind a mérések, kísérletek, megfigyelések elvégzéséhez szükséges eszközöket, mind az ajánlható segédkönyveket. A munkát szabályozó alapeszköz tehát maga a feladatlap. A szakiskolai fejlesztési program keretében, valamint az iskolai műhelyekben készültek felhasználhatók. Ezek a következők: - Információs lap, munkalap (A, B ), önellenőrzési lap, jegyzőkönyv - tankönyv - szemléltető eszközök: áruk és azok csomagolása, internet, multimédiás eszközök - technikai eszközök: írásvetítő, videó készülék, DVD lejátszó, projektor, laptop, internet - tanműhely vagy tanterem mobil bútorokkal, melyek könnyen átrendezhetőek párban vagy kis csoportban történő munkavégzésre alkalmas 8. Az értékelés módszerei Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása
191
során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb.) A megfelelő kompetencia alapú értékelési rendszert az alapvizsgával összhangban kell fejleszteni.
Melléklet 1 . A háztartások anyagai - környezetünk anyagai, azok csoportosítása - tisztálkodó és mosószerek - fertőtlenítő és fehérítőszerek, vízlágyítók, vízkőoldók - háztartási balesetek - projekt munka - a háztartási vegyi anyagok összetevői, kémhatás - projekt munka, értékelés
2. -
Az élelmiszerek
az élelmiszerek összetevőinek vizsgálata csomagolásról adalékanyagok , E jekölés projektmunka az élelmiszerek alkotórészei
192
-
tápanyagok , víz szerepe Ásványianyagok, vitaminok, járulékos anyagok Zsír, olaj, margarin, vaj Hús, tojás, tej, zselatin Kristálycukor és liszt Rostok, vitaminok Mi van a borban, egy kis ásványvíz Kávé egy szál cigi és a „fű” Összefoglalás Projektmunka, jegyzőkönyv Reklámfilmek elemzése
3. -
Csináljunk szódavizet, ízesítsük az ételt Süsünk süteményt Főzzünk lekvárt Projekt munka
4. -
Épített környezetünk
a ház alapja és a ház fala nyílászárók burkoló anyagok, festékek, díszítőanyagok ismétlés projekt munka
5. -
Konyhai technológiák
A háztartások hulladékai- Mi marad utánunk?
a levegőben a vízben hulladékhegyek, csomagoló anyagok projekt munka, esettanulmányí műanyagok, gumi, veszélyes hulladékok
193
Gépírás és az információkezelés tantárgyak helyi tantervei
Ajánlott tankönyv: Gépírás – a betűtanulástól a hivatalos levelekig (Elbert Gyuláné – Héger Ferencné – Hollósi Béláné – Mogyorós Gabriella – Seidler Gizella) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest (1999) Raktári száma: KGD-1201 Levelezési ismeretek (Freisinger Edéné) Nemzeti Tankönyvkiadó Raktári száma:58321
2004.
194
9-10. évfolyam
Gépírás és információkezelés Célok és feladatok A Gépírás I. és II. oktatásának célja a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátítása, a másolási készség megalapozása; a gyakorlati életben általánosan előforduló levelek formai kivitelezése. Fejlesztési követelmények A Gépírás I. és II. a gyakorlati tevékenységeken keresztül erősítse a pályaorientációt a kereskedelem-marketing szakterületen, és motiválja a tanulókat. Ismerjék a használt szövegszerkesztő program szerkezetét, kezelését. A tanulók legyenek képesek a megszerzett ismeretek alapján az alkalmazás közeli szintjén használni a számítógépes programokat. Tevékenységük legyen pontos, precíz, hibamentes.
195
9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák A tanulók legyenek képesek a pontos, megbízható munkavégzésre, figyelemösszpontosításra. Fejlesszék helyesírási és olvasási képességüket.
Gépírás Témakörök Az írás előkészítése
Javasolt óraszám Az írógép működési elve, használatának bemutatása. kb. 2 óra Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elve, használatának bemutatása. A számítógép billentyűzetének használata. kb. 2 óra Funkcióbillentyűk használatának megtanítása és gyakoroltatása, egérkezelés. Tartalmak
A billentyűzet és A helyes test- és kéztartás kialakítása. Ujjtorna kb. 6 óra a tízujjas vakírás az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére. elsajátítása Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, alsó és a számsoron lévő betűk kb. 40 óra és a leggyakoribb írásjelek megtanítása betűkapcsolatokkal, szó- és mondatgyakorlatokkal. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása, kb. 3 óra begyakoroltatása tulajdonnevek, mondatok íratásával. A számok megtanítása és gyakoroltatása. kb. 3 óra Az írásjelek megtanítása, gyakoroltatása kb. 3 óra - az érvényben lévő műszaki irányelvek alapján célirányosan kialakított mondatok íratásával. A másolási készség megalapozása, megszilárdítása
Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek kb. 10 óra másolása sortartással, ütemes írással. Önálló soralakítás megtanítása és gyakoroltatása. kb. 5 óra A sorkizárt írásmód megtanítása és gyakoroltatása szövegek íratásával. A tabulátor használatának megtanítása és gyakoroltatása. (Az ismétlést, számonkérést, értékelést a témakörökhöz rendelt óraszámok magukban foglalják.)
A továbbhaladás feltételei
196
A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. Év végén összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveg másolása vakírással, sortartással, nyomtatott szövegből. Az értékelés módja
A tantárgy újszerűsége (a tanulónak nincsenek korábbi ismeretei és tapasztalatai a gépírás területén) és készségtárgy jellege miatt az első időszakban nem célszerű osztályozni, kivéve a tehetséges tanulókat. A kezdeti időszak letelte után az ellenőrzés és számonkérés legyen rendszeres: 4-6 betű elsajátítása és begyakorlása után ismételjük az addig tanultakat, értékeljünk órai munkát; 1-2-3-4-5 perces, később 2-szer ötperces, majd 10-15 perces másolásokkal mérjük a tudásszintet; havonta végezzünk teljesítménymérést (másolás időre szó- és mondatgyakorlatokból, később összefüggő szövegből sortartással és ütemes írással, az aktuális tudásszintnek megfelelően meghatározott minimum leütésszámmal és hibahatáron belül. Három dolgozat: I.
2-szer 5 perces másolás sortartással és ütemes írással szógyakorlatokból (minimum 400 leütés)
II. 10 perces másolás sortartással és ütemes írással szóés mondatgyakorlatokból (minimum 600 leütés) 10 perces másolás sortartással és ütemes írással összefüggő, ismeretlen szövegből (minimum 800 leütés) A dolgozatok során az adott idő alatt ejtett hiba menet közben korrigálható. A III. dolgozat az év végi követelményszintnek megfelelő. -
Tudnivalók a másolási feladat elvégzéséről A másolás megkezdése előtt a tanulók átolvashatják a kiosztott szövegeket. A másolást egyszerre kell kezdeni és befejezni. A másolás időtartamát a szaktanár másodpercmutatós órával (stopperrel) méri, kezdetét és végét ő jelzi. A gépírási másolásra a javítás megkezdése előtt fel kell írni a ténylegesen elért leütésszámot.
Formázott
197
A dolgozat hibáinak számítása (írógépen és számítógépen történő másoláshoz) Egy hibának számít: 1. a papír fordított vagy feltűnően ferde betétele, 2. a margó rossz beállítása, 3. a sorok közé írás, 4. az elütés (más billentyű leütése), 5. a betűcsere, 6. a betűkihagyás (a gyengén leütött, ún. fátyolbetű, ha olvasható, nem számít hibának), 7. a betűbetoldás, 8. a felesleges betű, 9. a hiányzó köz (írásjelek után is), 10. a felesleges köz ( a szó belsejében), 11. a két leütésnél nagyobb szóköz, 12. a fél kisbetű nagyságánál magasabban vagy mélyebben ütött betű („repülőbetű”), 13. a szabálytalan sorköz, 14. a szabálytalan sorkezdés, 15. sorrontás a lap alján, 16. a váltózár helytelen használatából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 17. a kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 18. szakaszkezdési hiba, 19. a kihagyott szó ( a dolgozat befejezetlensége esetén is), 20. a felesleges szó, 21. a megváltoztatott szó, 22. a szórendcsere, 23. az írásjelhiba, 24. egy szóban – ha több hiba is van benne – csak egy hibát kell számítani, 25. a számítógép helytelen használatából eredő hiba (pl. fölösleges billentyű(k) megnyomásával kilépés a magyar nyelvű billentyűzetkiosztásból és belépés egy idegen nyelvű billentyűzetkiosztásba). Két hibának számít: 1. az átütés, az átikszelés (bármely jellel vagy betűvel), 2. a sorugrás (a hiány levonásával, illetve a többlet beszámításával; a feleslegesen leírt szövegrészt is javítani kell). Az érdemjegy megállapítása
A 10 perces másolás mennyisége és hibaszáma alapján kell megállapítani. A leírt leütésszámot (a kihagyott leütések levonása, a felesleges leütések hozzáadása után) 4-ig lefelé, 5-től fölfelé kerekítjük. (Az értékelést az 1. és 2. hibahatár táblázat segíti.) Javítószerkezet nélkül Javítószerkezettel Jeles 0,00-0,20% hiba 0,00-0,10% hiba Jó 0,21-0,40% hiba 0,11-0,20% hiba Közepes 0,41-0,50% hiba 0,21-0,30% hiba Elégséges 0,51-0,60% hiba 0,31-0,40% hiba
198
Elégtelen
0,61% hibától Hibahatár táblázat
0,41% hibától
A gépírás osztályozásához (javítószerkezetes gép használata esetén)
Leütésszám
0-0,10%
0,11-0,20% 0,21-0,31% 0,31-0,40% 0,41% fölött
5 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000
0 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3
4 1 1 2 2 2 2 2 2-3 2-3 2-3 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6
3 osztályzat 2 2 3 3 3 3 3-4 4 4 4-5 4-5 4-5 5-6 5-6 5-6 5-6 5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9
2 3 3 4 4 4 4-5 5 5-6 5-6 6 6-7 6-7 7-8 7-8 7-8 7-9 8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12
1 4455566777889991010111111121213-
199
Hibahatár táblázat
A gépírás osztályozásához (javítószerkezet nélküli gép használata esetén)
Leütésszám
0-0,20%
0,21-0,40% 0,41-0,50% 0,51-0,60% 0,61% fölött
5 800 830 1000 1170 1200 1250 1330 1400 1500 1600 1670 1750 1800 1830 2000 2170 2200 2250 2330 2400 2500 2600 2670 2750 2800 2830 3000
0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-6
4 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 4-6 4-6 4-6 4-7 4-7 4-7 5-8 5-8 5-8 5-9 5-9 5-9 6-10 6-10 6-10 6-11 6-11 6-11 7-12
3 osztályzat 4 4 5 5 5-6 6 6 6-7 7 7-8 7-8 8 8-9 8-9 9-10 9-10 9-11 10-11 10-11 10-12 11-12 11-13 11-13 12-13 12-14 12-14 13-15
2 5 6 6-7 7 7 7-8 8 8-9 9 9-10 9-10 10 10-11 11-12 11-13 12-13 12-13 12-14 13-14 13-15 14-15 14-16 14-16 15-16 15-17 16-18
1 5678889910101111111213141414151516161717171819-
200
Minimum követelmény A számítógép kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tanuló ismerje a számítógép billentyűzetét, használja a funkcióbillentyűket. Használja a megtanult szövegszerkesztő programot, legyen képes az alapvető műveletek (megnyitás, mentés, nyomtatás, tabulálás, betűtípusváltás, önálló soralakítás, sorkizárt írásmód stb.) elvégzésére. Másoljon összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, sortartással nyomtatott szövegből az előírt hibahatárokon belül. (lásd „A továbbhaladás feltételei” részt). Tárgyi feltételek Számítógépek megfelelő programokkal operációs rendszer szövegszerkesztő program minden tanuló külön gépnél, önállóan tudjon dolgozni Nyomtató A billentyűzetet ábrázoló színes szemléltető tábla A tankönyv kiválasztásának szempontjai A tanulók több éven keresztül tudják használni. A központilag kiadott ajánlott tankönyvlistán szerepeljen. Felépítése, tartalma, feleljen meg a tantervi követelményeknek. Tartalmazzon a tananyaghoz jól illeszkedő, a témakörök elsajátítására és a tízujjas vakírás begyakoroltatására alkalmas feladatokat, gyakorlatokat.
201
10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban.
Információ kezelés
Témakörök A másolási készség megszilárdítása, az írás sebességének fokozása Számítógépes szövegszerkesztés, formaalakítás megalapozása
Javasolt óraszám A betűbillentyűk módszeres átismétlése kb. 20 óra a feltételes reflexek megerősítése céljából, a billentyűk kezelésének megszilárdítása. Tartalmak
Minták bemutatása és feldolgozása belső és külső kb. 6 óra levelezésből, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Szöveg formázása egy adott szövegszerkesztő program segítségével. Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, kb. 4 óra keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegszerkesztő program lehetőségeinek ismeretében.
Iratfajták formai elemeinek megismerése
Az egyszerű ügyiratok formai elemeinek kb. 10 óra megtanítása, begyakoroltatása, egyszerű ügyirat önálló megfogalmazása. (nyugta, elismervény, kötelezvény, meghatalmazás, feljegyzés, meghívó, körlevél stb.) Az önéletrajz tartalmi és formai elemeinek kb. 5 óra megtanítása és gyakoroltatása, saját önéletrajz megfogalmazása és elkészítése kézírással és nyomtatott formában. A jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeinek kb. 4 óra megtanítása és gyakoroltatása.
202
Témakörök A levelek formai elemeinek megismerése
Tartalmak
Javasolt óraszám
A levelek formai elemeinek megtanítása, kb. 5 óra begyakoroltatása. Az üzleti levél önálló megfogalmazása, kb. 12 óra szabványformában való elkészítése (ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szállítási értesítés, reklamáció stb.) kb. 8 óra A munkaügyi levél önálló megfogalmazása, szabványformában való elkészítése (alkalmaztatási kérelem, pályázat stb.) (Az ismétlést, számonkérést, értékelést a témakörökhöz rendelt óraszámok magukban foglalják.)
203
A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek üzleti levél önálló megfogalmazására, hibátlan elkészítésére. A tanulók tudjanak egy korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. Az értékelés módja
Az ellenőrzés és számonkérés legyen rendszeres: Tananyagrészekhez kötötten 10 perc alatt 800-1000 leütésnyi, közepes nehézségű, könnyen írható, összefüggő, nyomtatott szöveg másolása sortartással és ütemes írással hibahatáron belül a tudásszint mérésére. A szövegszerkesztő program elsajátításának szintjét, valamint az elméleti ismeretek megtanulását gyakorlati feladatok megoldásával ellenőrizzük (ügyiratok, levelek, önéletrajz, jegyzőkönyv stb. fogalmazása, szerkesztése). Három dolgozat: 1., 10 perces másolás sortartással és ütemes írással összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szövegből (minimum 800 leütés) 2., Egyszerű ügyirat formába öntése folyamatos, nyomtatott szövegből
Formázott
.1., 10 perces másolás sortartással és ütemes írással összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szövegből (minimum 900 leütés) 2., Levél formába öntése folyamatos, nyomtatott szövegből
Formázott
.1., 10 perces másolás sortartással és ütemes írással összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szövegből (minimum 1000 leütés) 2., Levél önálló fogalmazása és szabványformában való elkészítése (komplex feladat)
Formázott
A III. dolgozat az év végi követelményszintnek megfelelő. A másolási feladat során az adott idő alatt ejtett hiba menet közben korrigálható. A két részfeladat külön-külön értékelendő, s azok számtani átlaga az érdemjegy (kerekítés – ha szükséges – a nagyobb fajsúlyú feladat felé).
-
Tudnivalók a 2. részfeladat elvégzéséről (kb. 500 leütés terjedelmű egyszerű ügyirat vagy hivatalos levél készítése nyomtatott szövegből) A tömbalakban megadott levéladatokból és szövegből – azok teljes felhasználásával – az érvényes műszaki irányelveknek megfelelő formájú iratot, levelet kell elkészíteni. A feladat elkészítésének időtartamát a szaktanár méri, kezdetét és végét ő jelzi.
Formázott
204
A dolgozat hibáinak számítása (egyszerű ügyirat vagy levél elkészítése folyamatos szövegből, írógépen vagy számítógépen) Egy hibának számít: 1. a papír fordított vagy feltűnően ferde betétele, 2. a margó rossz beállítása, 3. a sorok közé írás, 4. az elütés (más billentyű leütése), 5. a betűcsere, 6. a betűkihagyás (a gyengén leütött, ún, fátyolbetű, ha olvasható, nem számít hibának), 7. a betűbetoldás, 8. a felesleges betű, 9. a hiányzó köz (írásjelek után is), 10. a felesleges köz (a szó belsejében), 11. a két leütésnél nagyobb szóköz, 12. a fél kisbetű nagyságánál magasabban vagy mélyebben ütött betű („repülőbetű”), 13. a szabálytalan sorköz, 14. a szabálytalan sorkezdés, 15. a szabálytalan sorvégződés (a leghosszabb és a legrövidebb sor között 10 leütésnél nagyobb különbség), 16. sorrontás a lap alján, 17. a váltózár helytelen használatából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 18. a kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 19. szakaszkezdési hiba, 20. a kihagyott szó (a dolgozat befejezetlensége esetén is), 21. a felesleges szó, 22. a megváltoztatott szó, 23. a szórendcsere, 24. az írásjelhiba, 25. a számítógép helytelen használatából eredő hiba (pl. valamelyik szövegrész megismétlése), a nem értelemzavaró bekezdési hiba. Két hibának számít: 1. a súlyos formahiba (a gépírási szabványtól való jelentős eltérés), 2. az átütés, átikszelés (bármely betűvel vagy jellel), 3. az értelemzavaró bekezdési hiba. Egy szóban – ha több hiba van is benne – csak egy hibát kell számítani.
205
Az érdemjegy megállapítása
A 10 perces másolás mennyisége és hibaszáma alapján kell megállapítani. A leírt leütésszámot (a kihagyott leütések levonása, a felesleges leütések hozzáadása után) 4-ig lefelé, 5-től fölfelé kerekítjük. (Az értékelést az 1. és 2. hibahatár táblázat segíti.) Javítószerkezet nélkül 0,00-0,20% hiba 0,21-0,40% hiba 0,41-0,50% hiba 0,51-0,60% hiba 0,61% hibától
Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
Javítószerkezettel 0,00-0,10% hiba 0,11-0,20% hiba 0,21-0,30% hiba 0,31-0,40% hiba 0,41% hibától
1. Hibahatár táblázat Az információkezlés tantárgy „Tízperces másolás” és „Hivatalos levél” feladat osztályozásához (javítószerkezetes gép használata esetén)
Leütésszám
0-0,10%
0,11-0,20% 0,21-0,31% 0,31-0,40% 0,41% fölött
5 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000
0 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3
4 1 1 2 2 2 2 2 2-3 2-3 2-3 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6
3 osztályzat 2 2 3 3 3 3 3-4 4 4 4-5 4-5 4-5 5-6 5-6 5-6 5-6 5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9
2 3 3 4 4 4 4-5 5 5-6 5-6 6 6-7 6-7 7-8 7-8 7-8 7-9 8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12
1 4455566777889991010111111121213-
206
207
2. Hibahatár táblázat Az információkezelés tantárgy „Tízperces másolás” és „Hivatalos levél” feladat osztályozásához (javítószerkezet nélküli gép használata esetén)
Leütésszám
0-0,20%
0,21-0,40% 0,41-0,50% 0,51-0,60% 0,61% fölött
5 800 830 1000 1170 1200 1250 1330 1400 1500 1600 1670 1750 1800 1830 2000 2170 2200 2250 2330 2400 2500 2600 2670 2750 2800 2830 3000
0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-6
4 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 4-6 4-6 4-6 4-7 4-7 4-7 5-8 5-8 5-8 5-9 5-9 5-9 6-10 6-10 6-10 6-11 6-11 6-11 7-12
3 osztályzat 4 4 5 5 5-6 6 6 6-7 7 7-8 7-8 8 8-9 8-9 9-10 9-10 9-11 10-11 10-11 10-12 11-12 11-13 11-13 12-13 12-14 12-14 13-15
2 5 6 6-7 7 7 7-8 8 8-9 9 9-10 9-10 10 10-11 11-12 11-13 12-13 12-13 12-14 13-14 13-15 14-15 14-16 14-16 15-16 15-17 16-18
1 5678889910101111111213141414151516161717171819-
208
Minimum követelmény A számítógép és az alkalmazott szövegszerkesztő program kezeléséhez szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tanulók tudjanak egy korszerű szövegszerkesztő programmal dolgozni, és munkájukat kinyomtatni. A hivatalos iratfajták, levelek elkészítése során használják a megtanult szövegszerkesztő program alapvető műveleteit (megnyitás, mentés, nyomtatás, tabulálás, betűtípusváltás, önálló soralakítás, sorkizárt írásmód, kiemelés stb.); legyenek képesek üzleti levél önálló megfogalmazására, a szabványformának megfelelő elkészítésére. Másoljanak összefüggő, könnyű, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, sortartással nyomtatott szövegből az előírt hibahatárokon belül. (lásd „A továbbhaladás feltételei” részt). Tárgyi feltételek Számítógépek megfelelő programokkal operációs rendszer szövegszerkesztő program minden tanuló külön gépnél, önállóan tudjon dolgozni Nyomtató A billentyűzetet ábrázoló színes szemléltető tábla A tankönyv kiválasztásának szempontjai A tanulók több éven keresztül tudják használni. A központilag kiadott ajánlott tankönyvlistán szerepeljen. Felépítése, tartalma, feleljen meg a tantervi követelményeknek. Tartalmazzon a tananyaghoz jól illeszkedő, a témakörök elsajátítására és a tízujjas vakírás gyakoroltatására, a másolási készség megalapozására és elmélyítésére alkalmas feladatokat, gyakorlatokat. Tartalmazzon a levelezés témakörében az iratfajták és a hivatalos levelek tartalmi és formai elemeinek megtanulására és gyakoroltatására alkalmas példákat, a témakörhöz illeszkedő elméleti tudnivalókat. Tartalmazzon a szövegszerkesztő program használatát elősegítő, a szerkesztési műveletek gyakoroltatására irányuló feladatokat.
209
HELYI TANTERV Szakiskola Pályaorientációs évfolyam számára Gazdasági környezetünk 9. évfolyam A tantárgy oktatásának célja: Készítse elő a gazdasági ismeretet. A gazdaság működéseinek bemutatásával, a gazdaságban végbemenő alapfolyamatok megértésével, formálja a tanulók gazdasági szemléletét. Az alapfogalmak megtanításával, tegye lehetővé a gazdasági alapösszefüggések felismerését és alkalmazását a gyakorlatban. Alakítsa ki a tanulókban a logikus gazdálkodás képességét, az ok-okozati összefüggések felismerését. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. A tanulók legyenek képesek saját helyzetük és céljaik meghatározására. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki fejlődjön a tanulók szakmai tárgyak tanuláshoz szükséges képességei, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazásának képessége, az ismeretelemzőértékelő - gondolkodás. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára szóbeli kommunikációikban. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények sikerek értékét. Szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Erősödjék a tanulókban a tanulási és szakmai motiváció, legyen tudatos döntés a szakmaválasztás. Témakör A gazdaság alapjai
Tartalom A szükséglet, az igény és a kereslet. A gazdálkodás A termelés A termelés alapfogalmai A termelés tényezői A munkamegosztás Az elosztás, a fogalom. A csere. Az ügylet (tranzakció)
Óraszám 25óra 7 óra 4 óra 2 óra 3 óra 3 óra
210
A szerződés, a piac, a jövedelem A fogyasztás. A fogyasztás tárgyai, formái A piac A piac szerkezete. A piac alakulása. Az árak összehasonlítása A piac csoportosítása A piac formái. Az árupiac. A szolgáltatások piaca. Munkaerőpiac: működése és zavarai. A piac résztvevői A háztartások. A család szerepe- termelés és szolgáltatás A család munkamegosztása. A jövedelemszerzési módok. A jövedelmek felhasználásának módjai. A család költségvetés készítésének szempontjai Gazdasági egységek. A gazdasági egységek szerepe. A gazdasági egységek formái. A gazdasági egységek alapítása. A gazdasági egységek működése. A gazdasági egységek felépítése. Összesen:
6 óra 22 óra 10 óra 8 óra 4 óra 27 óra 1 óra 4 óra 1 óra 4 óra 3 óra 4 óra 10 óra
74 óra
Továbbhaladás feltételei: Ismerjék a gazdasági alapfogalmakat, tudják rangsorolni a szükségleteket, rendszerezni a kielégítéseikre szolgáló javakat. Ismerjék a gazdaság alapvető termelési tényezőit, értsék miért szükséges a munkamegosztás a gazdaság szereplői között. Ismerjék a kereslet-kínálat, a piac kapcsolatát. Tudják a piacokat csoportosítani. Ismerjék a piac résztvevőit, a háztartások szerepét, pénzgazdálkodását. Ismerjék az egyes vállalkozási formákat, azok előnyeit, hátrányait. Készítsenek egyéni tervet, amely saját életpályájuk alapelemeit tartalmazza. Az egyéni terv az érdeklődéshez kapcsolódó szakterület vagy továbbtanulási lehetőséget vagy munkaelképzelést tartalmazzon. Számonkérés módjai: szóban és írásban önálló feladatmegoldások értékelésével információgyűjtés: TV, napi és hetilapok, szakfolyóiratok alapján Tankönyv kiválasztás alapelvei:
211
Ismeretanyaga fedje le a tantervi követelményeket. Felépítése legyen logikus, könnyen áttekinthető. Keltse fel a tanulók érdeklődését. Magyarázó ábrákkal, színes illusztrációkkal segítse a megértést. Tartalmazzon lényegkiemelést. Ellenőrző kérdésekkel, feladatokkal zárja az egyes témákat. Tartalmazzon rendszerezést, összefoglalást a témakörök után. Tartalmazzon szó és fogalom, valamint ismeretlen kifejezések magyarázatát. Tankönyvkiválasztás módja: Elsősorban az NSZI által javasolt tankönyv.
212
A KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS Tanterve A SZAKISKOLÁK 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA 14. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó oktatás tanításának célja: A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok oktatásának célja olyan ismeretrendszer és alkalmazható tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával: 13 felhívja a tanulók figyelmét a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések sajátosságaira, 14 felkelti a tanulók érdeklődését az egyes szakképesítések iránt, 15 bemutatja a pálya szépségét, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók tevékenységét, 16 elősegíti a tanulók szakmaválasztását, egyéni életpályájuk reális megtervezését, 17 lehetőséget biztosít a szakmacsoport munkaköreihez szükséges magatartás, képesség kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez, 18 kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, 19 fejleszti a logikus gondolkodást, 20 bővíti a tanulók ismereteit környezetükről, kialakítja a tanulók önálló ismeretszerzésének igényét. A tevékenységközpontú oktatás, a projektjellegű feldolgozási módszer alkalmazása elősegítheti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, motiválását, a szakmaválasztásra történő felkészítését. 15. Kompetencia-szintek A tanterv lehetőséget ad a szakmai alapozó oktatás keretében a kompetenciák fejlesztésére is. kompetenciáik alaposság állóképesség döntési képesség együttműködési készség figyelem gyakorlatias feladatértelmezés
A tanulók legyenek képesek a feladat igényelte részletességig lebontani és felépíteni a tevékenységeket átlagos fizikai kondícióra és teljesítőképességre a lehetőségek közti választásra a feladataik megoldása, céljaik elérése során a közös tevékenységre a figyelmüket fenntartani a célok elérése érdekében meghatározni teendőiket
213
idegen nyelvismeret írásos kommunikáció képessége kezdeményezőkészség kitartás kompromisszumra való képesség konfliktuskezelő készség megbízhatóság munkához való hozzáállás munkaszervezés önismeret pontosság precizitás rendszerező képesség segítőkészség szakmai ismeret szóbeli kommunikációs készség tanulási képesség utasítások megértésének képessége hibákból való tanulás képessége
Informatikai eszközök használata együttműködési készség figyelem gyakorlatias feladatértelmezés idegen nyelvismeret írásos kommunikáció képessége szakmai ismeret szóbeli kommunikációs készség tanulási képesség rendszerező képesség segítőkészség szakmai ismeret szóbeli kommunikációs készség
az elvárt ismereti szinten érthető kommunikációra a kapott írásos közlések alapján dolgozni önálló cselekvés kezdeményezésére a cél vagy a feladat által igényelt energia-befektetés fenntartására mások véleményét figyelembe venni az élethelyzetek, a munkaszituációk során, vitás, nehéz helyzetek, érdekütközések kezelésére elvégzi a rábízott feladatokat a feladatokat kellő hozzáállással elvégezni saját tevékenységét megfelelő módon szervezi ismerni saját erősségeit és gyengeségeit a rábízott feladatot az elvárt módon elvégezni a munkája pontosságára ügyelni saját rendszer felállítására mások felé támogató magatartást tanúsítani a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket a szakmai alapozó oktatás hoz megszerezni megfelelő, érthető beszédkészséggel rendelkezni új ismereteket befogadni rendelkezni a tudatos odafigyelési szándékkal a hibás eredmény felismerésére megfelelő szinten szövegszerkesztési feladatokat elvégezni a feladataik megoldása, céljaik elérése során a hozzá közel állókkal való közös tevékenységre a figyelmet rövidtávon fenntartani egyszerű célok elérése érdekében meghatározni teendőiket az elvárt ismereti szinten alapvető és érthető szakmai kommunikációra a kapott írásos közlések alapján dolgozni a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket a szakmai alapozó oktatás hoz megszerezni megfelelő, érthető beszédkészséggel rendelkezni új ismereteket befogadni saját rendszer felállítására mások felé támogató magatartást tanúsítani a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket a szakmai alapozó oktatás hoz megszerezni megfelelő, érthető beszédkészséggel rendelkezni
16. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó oktatás kiemelt fejlesztési feladatai 21 22 23 24 25 26
a tanulók készüljenek fel a felnőtt lét szerepeire, fejlődjön a tanulók ismeret-elemző és az alkalmazási képessége, a tanulók munkája, tevékenysége legyen átgondolt, célszerű, eredményes, fejlődjön a tanulók írásos és a szóbeli szakmai kommunikációs képessége, alakuljon ki, erősödjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, a tanulók törekedjenek a szóbeli kommunikációban a nyelv, a szakkifejezésesek szabatos használatára, 27 alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, a feladatmegoldás igénye,
214
28 a tanulók érezzék meg az eredményeik, tevékenységük értékét, örömét, 29 a tanulók váljanak képessé különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására, 30 a tanulók tevékenységeiben az embertársainak a tisztelete váljék meghatározóvá, 31 fejlődjenek a tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint a gyakorlati feladatmegoldó képességei, 32 a tanulók használják fel a mindennapi életükben, az iskolai tevékenységükben az iskolai éveik során elsajátított szakmai alapozó ismereteket, 33 alakuljon ki a személyi-, a munkahelyi-, a technológiai higiénia betartásának az igénye, 34 erősödjön a szakmai motiváció, váljon tudatossá a szakmaválasztás, 35 a tanulók ismerjék meg a szakmai tevékenységekhez szükséges információk kiválasztásának, rendszerezésének a módjait, 36 alakuljon ki a tanulók alapvető eszközhasználati ismerete. 17. A szakmai alapozó oktatás 10. évfolyamának óraterve Tantárgyak: Kereskedelmi kommunikáció és viselkedéskultúra Gazdasági környezetünk
111 óra 111 óra
Információkezelés *
74 óra
* csoportbontásban tanítandó
18. Kereskedelmi kommunikáció és viselkedéskultúra tantárgy tantervi tartalma: Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok Olvasási, szövegértési készség, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.
Témák, tartalmak Kereskedelemmel kapcsolatos írások megbeszélése.
Reális ön- és társismeret kialakítása, ezen képességek gyakorlati alkalmazása.
Beszédgyakorlatok. Ki vagyok én, milyen vagyok én. Képességek rendszere.
Ajánlott tevékenység Gyűjtsön kereskedelemmel kapcsolatos írásokat helyi, vagy országos szakmai lapokból, Internetről. Ismertesse társaival az olvasott szöveg tartalmát. Szövegértést ellenőrző tesztek kitöltése tanára által kijelölt szöveg alapján. Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Ki vagyok én?
Elérhető eredmények A tanuló képes lesz: • az olvasott szöveg tartalmát ismertetni, • gondolatait önállóan, érthetően megfogalmazni.
A tanuló képes lesz: • szóban vagy írásban bemutatkozni, • társait
215
Ki milyen képességekkel rendelkezik. Tulajdonságaim – melyek azok a tulajdonságok, amiket fontosnak tartok. Családfa megbeszélése.
A csoportban végzett munka képességének kialakítása. Fejlesszük a tanulók • problémamegoldó képességét, • kritikai gondolkodását, • együttműködési képességét, • kommunikációs képességét. Személyiségtípusok megismerése, megfigyelő képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlati alkalmazása.
A szóbeli kifejezőkészség, kompromisszumkészség, fejlesztése, a kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés szabályainak tudatos alkalmazása.
A csoportmunka fontosságának, szabályainak megismerése. Konfliktusok a kapcsolatokban, konfliktus-megoldási módok. Az egyéni érdek és csoportérdek érvényesítése a csoportmunkában. Személyiségtípusok: • egyén, • személyiség, • személy, • személyiségi, • jellem, • vérmérséklet típusok, • alkati típusok, • önismeret. Előadás, disputa
Bemutatkozás, bemutatás (család, barát, iskola). Önismereti, fejlesztő gyakorlatok végrehajtása a tanár útmutatása alapján. Személyiséglista készítése feladatlapok és kérdőív segítségével. Családfa készítése. Házi dolgozat készítése: „A szüleim meséltek rólam” címmel. Csoportmunka a kiadott feladatok alapján. Szituációs feladatok. A konfliktusok megoldására szolgáló szituációs gyakorlatok.
Hallgassa meg tanára előadását az egyes személyiségtípusokról. Határozzák meg egymás személyiségjegyeit és véleményezzék, hogy pozitív vagy negatív „töltése” van! Készítsen házi dolgozatot „Hogyan tudom akaratomat érvényesíteni” címmel Csoportokban folytassanak a tanár által megadott témában vitát! A vita eredményét a csoport vezetője fogalmazza meg! Véleményezzék egymás munkáját!
bemutatni.
A tanuló képes lesz: • csoportban munkát végezni, • alkalmazkodni a csoport tagjaihoz, • bemutatni a végzett munka eredményét, • alkalmazni a konfliktus megoldási módokat. A tanuló képes lesz: • felismerni az egyes személyiségtípusokat, • a csoport tagjait jellemezni.
A tanuló képes lesz: • felismerni az önálló és csoportban való munkavégzéshez szükséges tulajdonságokat, • értelmesen, világosan kifejezni önmagát.
216
Infokommunikációs eszközök megismerése, alkalmazása. A pontosság, a precizitás, az igényesség kialakítása, a kreativitás fejlesztése. Kommunikációs eszközök szakszerű kiválasztása.
Infokommunikációs eszközök használata (telefon, telefax, számítógép). Szövegszerkesztés, Internet használat.
Egyszerű szöveg írása a tanára által megadott témában, formázása, továbbítása. Meghatározott témában információ gyűjtése a megismert eszközök segítségével. Folytasson beszélgetést telefonon társával a megadott témában. A telefonálás szabályait figyelembe véve társaival értékeljék a beszélgetést.
A tanuló képes lesz: • egyszerűbb szöveget esztétikus formában elkészíteni, • a kommunikációs eszközök segítségével továbbítani (sms, telefax, e-mail) • a telefonálás szabályainak megfelelően telefonbeszélgetést folytatni.
19. A gazdasági környezetünk tantárgy tantervi tartalma Éves óraszám: 111 óra Fejlesztési feladatok
Témák, tartalmak
Ajánlott tevékenység A tanulói készségek Gazdálkodás az idővel. Időmérleg fejlesztése, valamint készítése Gazdálkodás a pénzzel olyan szemléletmód (tervezés, (bevétel, kiadás, kialakítása, amely során becslés, megtakarítás). előtérbe kerül a: számolás) Gazdálkodás az emberi Projektfeladat • takarékosság, erővel. megoldása: • a tudatos Életmód, életvitel: tervezés, • az ember és A projekt címe: Családi • ismeretek lakása, költségvetés. alkalmazási • lakás a Egy költségvetés képessége. világban, értelmezése A tanulókkal • táplálkozás, tanári felismertetni az ruházkodás, segítséggel. életminőség fontosságát. higiénia, Saját Megismertetni a egészségmegőrzés, költségvetés háztartásokra ható piaci • gondoskodás készítése. működési zavarok és az a gyerekekről, Készítsen lakás életminőség kapcsolatát. idősekről, alaprajzot, majd betegekről. rendezze be azt! A piac működési zavarai Gyűjtsön példát a különböző országok lakáskultúrájából. Állítson össze napi étrendet,
Elérhető eredmények A tanuló képes lesz: • elkészíteni családja költségvetését, • felismerni az életminőség fontosságát, • az összefüggéseket felismerni a piac működési zavarai és az életminőség alakulása között.
217
beszélgessenek a ruházkodási szokásokról, a higiénia jelentőségéről az egészség megőrzésében. Hallgassa meg tanára előadását az alap- és a speciális gondoskodásról. Határozzák meg társaival közösen az életminőség lényegi elemeit. Projektfeladat megoldása: A projekt címe: A piac működési zavarai Gyűjtsön példát környezetéből a piac működési zavaraira, társaival vitassák meg a példát. Vizsgálják meg, milyen hatással vannak az egyes problémák az életminőség alakulására! Az egyes nemzetgazdasági ágak termelési körfolyamatban betöltött szerepének értelmezése. A kereskedelem gazdaságban betöltött szerepének értelmezése. A megismerő, az információkat alkalmazó képességek fejlesztése.
A gazdálkodás körfolyamata. Gazdaság szereplői, ágai. A kereskedelem szerepe a gazdálkodásban.
Hallgassa meg tanára magyarázatát a gazdálkodás körfolyamatáról. Tanári irányítás mellett, csoportmunkában gyűjtsék össze, és fogalmazzák meg, hogy mi a feladata az egyes nemzetgazdasági ágnak. Projektfeladat megoldása:
A tanuló képes lesz: • felsorolni a gazdálkodás körfolyamatának elemeit, • ismertetni az egyes gazdasági ágakat, • felismerni az egyes nemzetgazdasági ágak szerepét, • felismerni és elmagyarázni a kereskedelmi munka lényegét,
218
A kereskedelem szerkezetének megismerése, önálló ismeretszerzés képességének és az ismeretek alkalmazásának, képességének kialakítása
Kereskedelem felépítése.
A projekt címe: Vállalkozások formái A tanulók gyűjtsenek össze környezetükben működő vállalkozásokat és szerezzenek információt arról, hogy mivel foglalkoznak. Csoportmunka keretében az összegyűjtött vállalkozásokat sorolják be a megfelelő nemzetgazdasági ágba. Keressenek kapcsolatot az egyes vállalkozások között. Tekintsen meg filmet a kereskedelem tagozódásáról! Vizsgálják meg, hogy a tanár által megadott listán szereplő áruk honnan kerülnek a boltokba! Látogassanak meg kis- és nagykereskedelmi egységeket és gyűjtsék össze kikkel állnak üzleti kapcsolatban!
•
jelentőségét. leírni az egyes szereplők közötti kapcsolatot.
A tanuló képes lesz: • bemutatni a kereskedelem szerkezetét.
7. Az információkezelés tantárgy tantervi tartalma (lásd 201 – 208 oldal) Éves óraszám: 74 óra 8. Ellenőrzés, értékelés módszerei
219
A szakiskolában a nevelési feladatok sajátságos értékelési szempontok megfogalmazását teszik szükségessé. Ez lehet csoportra, egyénre igazított. A tudás ellenőrzése történhet szóban és írásban, az értékelés 1-5 osztályzattal történik. Az ötfokozatú skálára épülő értékelés mellett kapjon szerepet a szóbeli szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl legyen lehetőség a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelenjenek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb. A gyakorlati jellegű tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap a munka eredményessége, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás. elsajátítását is ellenőrizni szükséges. Az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempontok motiválhatják a tanulókat. A humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A tantárgyakat külön-külön érdemjeggyel értékeljük. A taneszköz-kiválasztás elvei- és módszertani ajánlások:: A tananyag komplexitása szoros tantárgyi koncentrációt igényel. A tantárgyak tevékenység centrikusak, gyakorlat orientált, interaktív (tanulói közreműködés vagy foglalkoztatás), mérés jellegű és gyakoroltató célú (tanműhely) szervezési kereteket feltételez. A hagyományos osztályterem és a frontális óra kevésbé alkalmas a tananyag feldolgozására. Előtérbe kell helyezni a csoportmunkát és a projektes tananyag feldolgozást. Az órák – lehetőség szerint - egy részét számítástechnikai termekben, kereskedelmi oktatató termekben kell megtartani. A szaktanár fokozottan használja az iskolában rendelkezésre álló nyomtatott, grafikai, auditív eszközöket, vizuális információhordozókat, audiovizuális eszközöket, tanári demonstrációs eszközöket, oktatócsomagokat, , oktatástechnikai eszközöket.. Fokozottan ajánlott az audiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képi látásmód segíti az élmények iránti fogékonyság kialakulását. A szakiskolák tanulói számára a konkrét cselekvésen alapuló gondolkodásfejlesztés az alaplehetőség, amely felébresztheti még a tanulás iránti igényt, megalapozhatja az élethossziglan tartó tanulást.
220
A tankönyvválasztás szempontjai közül a külső formai jegyek (színesség, jó tördelés, egyszerű áttekinthetőség, rövid mondatok, megfelelő betűméret, sok vizuális élmény: ábra, rajz, fénykép, és elfogadható oldalszám), s a minimálisan szükséges tananyagtartalomra épülő változatos és fokozatos nehézségű gyakorlati feladatok sokasága segítheti céljainkat. Az a legtermészetesebb alapkövetelmény, hogy a szükséges minimális tananyagtartalom didaktikai szempontból kifogástalan legyen. A tankönyvnek segíteni és pozitívan motiválni kell az önálló tanulást is, hiszen később, az élet problémáinak megoldásánál nem lesz mindig mellettünk egy tanár. A taneszközök kiválasztásánál alapelv, hogy vegyük figyelembe a tananyag jellegét, szerkezetét, a követelményeket. Javaslatok az egyes tananyagrészek fejlesztő- és alkalmazásközpontú feldolgozására 37 Élményszerű, változatos, felfedező-felismerő, tapasztalatszerző, aktív tanulási folyamat. 38 Tanár és tanuló együttes tevékenysége. 39 Kooperatív módszerek alkalmazása. 40 Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek). 41 Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére. 42 A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása. 43 A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez. 44 Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése. 45 A szakmacsoport tevékenységéhez kapcsolódó múzeumok és kézműves műhelyek látogatása. 46 Beszélgetések, interjúk készítése a szakmacsoport neves képviselőivel. 47 A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó filmek megtekintése. 48 A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó anyagok gyűjtése internetről, könyvekből. 49 Anyaggyűjtemények, portfoliók, dokumentációk összeállítása. 50 Az elkészített termékek kiállítása a teremben, az iskolában, iskolán kívüli rendezvényeken. 51 Videofelvételek készítése és a tevékenységek elemzése. 52 Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása. 53 Folyamatos, változatos mérés, fejlesztő értékelés.
221