Helyi tanterv. Magyar nyelv és. irodalom

Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom Öt évfolyamos gimnázium

nyelvi előkészítő osztály

9 - 12. évfolyam HELYI TANTERVI ÓRASZÁMOK 5 évfolyamos gimnázium

Évfolyam: Heti óraszám magyar nyelv Heti óraszám irodalom Heti óraszám összesen

nyelvi előkészítő

9.

10.

11.

12.

0,5

2

1

1

1

0

2

3

3

3

0,5

4

4

4

4

Évi óraszám:

18

144

144

144

128

1. BEVEZETÉS Nyelvi előkészítő évfolyam Az alábbi kerettanterv az öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció

sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelkiérzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti

hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. A magyar nyelv és irodalom tantárgy rendelkezésére álló óraszám 90%-át a kerettanterv a következőképpen kezeli: 9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalomórával, 10-12. évfolyamokon pedig heti 1 nyelvtan és 3 irodalomórával számol. Így a jelzett 90%-os aránnyal a kerettanterv a 9-10. évfolyamon összesen 260 órát, a 11-12. évfolyamon pedig összesen 242 órát fed le. 1.2. A pedagógiai szakaszok fejlesztési céljai 1.2.1. Fejlesztési célok a 9-10. évfolyamon A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmaitudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikusmetaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert

korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információfelhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. 1.2.2. Fejlesztési célok a 11-12. évfolyamon A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és

regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.

2. TANTÁRGYI TARTALMAK

Nyelvi előkészítő osztály Magyar nyelv Óraszám: heti 0,5 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 18 óra Órakeret 14 óra

Helyesírási ismeretek

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Tematikai egység/ Fogalmazási ismeretek Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Órakeret 4 óra

Ismeretek, fejlesztési követelmények: Fogalmazástípusok, elbeszélő, leíró, magyarázó szövegek alkotása, fogalmazási ismeretek, a szöveg szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés

Az osztályozóvizsga anyaga: helyesírás, fogalmazási alapismeretek

Magyar nyelv - öt évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 72 óra Órakeret 12 óra

Helyesírási ismeretek

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírásellenőrző programok ismerete, használata.

Órakeret 12 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, A tematikai egység hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen nevelési-fejlesztési a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző céljai szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. a média társadalmi hatása. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok. Vizuális kultúra: A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés.

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, Kulcsfogalmak/ esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Számonkérés

A kommunikációs ismeretek számonkérése

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

1 óra Órakeret 20 óra

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Kulcsfogalmak/ Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Összefoglalás/ 1 óra Számonkérés

Az I. félévi osztályozóvizsga anyaga: kommunikáció, tömegkommunikáció, nyelvi szintek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét A tematikai egység szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a nevelési-fejlesztési beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek céljai felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: drámajáték; társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvű szótárak használata.

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett fogalmak költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. Ismétlés Összefoglalás Számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Stilisztikai ismeretek

1 óra

Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret 13 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának A tematikai egység megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek nevelési-fejlesztési alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző céljai témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási Történelem, stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. társadalmi és állampolgári A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási ismeretek: technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. különböző típusú Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, források jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. feldolgozása; Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak esszéírás. megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés.

Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és Informatika: adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus információkezelés, forrásfelhasználás, felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. hivatkozás, Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. szöveges A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. adatbázis, az Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, internethasználat közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a jogi, etikai szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, kérdései. etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, fogalmak elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismétlés, számonkérés: 2 óra

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: stilisztikai ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Magyar nyelv - öt évfolyamos gimnáziumi 10. évfolyam Óraszám: heti 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

-

Összesen: 36 óra

Év eleji ismétlés, Helyesírás

2 óra

A szöveg

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő, illetve szakszövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: a szöveg Ismétlés Számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2 óra Jelentéstan

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima).


A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Történelem, társadalmi és

A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Kulcsfogalmak/ Metaforikus jelentés. fogalmak Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Ismétlés, Számonkérés 2 óra

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: jelentéstan Irodalom - öt évfolyamos gimnázium számára 9. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

-

Összesen: 72 óra

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Órakeret 10 óra

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák A tematikai egység megismerése iránti igény erősítése. nevelési-fejlesztési Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség céljai építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

A tanuló  felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban  megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;  elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét;  felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.

Kulcsfogalmak/ Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, fogalmak epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret 6 óra

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló  képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására;  felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; filozófia:

fejlődik erkölcsi érzéke;  pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;  képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.


Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret 4 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek.

A tanuló Történelem, társadalmi és  azonosít, értékel emberi állampolgári magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; ismeretek; Földrajz: véleményezi a horatiusi életelvek az antik római kultúra topológiája. érvényességét;  megismer irodalmi műfajokat, A római irodalom műfajainak, Vizuális kultúra: versformákat; témáinak, motívumainak korabeli művek és  értelmezi a görög és római hatása, továbbélése. későbbi kultúra viszonyát; feldolgozások.  felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Kulcsfogalmak/ Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozásfogalmak történet. Összefoglalás, számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – Biblia Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.


A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, céljai befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok).

A tanuló  megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat;  tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés Szemelvények az Újszövetségből eredetét és jelentését; (pl. Máté evangéliuma;  ismeri a Bibliához kapcsolódó példabeszédek, pl. A tékozló fiú, ünnepek, hagyományok Az irgalmas szamaritánus; a (karácsony, húsvét, pünkösd, passió, Pál apostol vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; „szeretethimnusza”; az  tudatosítja a bibliai motívumok, Apokalipszis egy részlete). témák, műfajok továbbélését a kultúrában; A bibliai hagyomány továbbélése  ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai és a magyar szóbeli és az európai irodalomra és írásos kultúrában (pl. művészetre (zene, képzőművészet, szókincsben, szólásokban, film; dramatikus hagyomány; témákban, motívumokban). parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.

Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, fogalmak zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: az antikvitás irodalma, a Biblia Összefoglalás, számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2 óra Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Órakeret 6 óra

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy A tematikai egység hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti nevelési-fejlesztési korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 4–14. századi A tanuló európai irodalomból, példák,  megérti a történelmi és jellemző rövid részletek a művelődéstörténeti különféle irodalomtípusokra, korszakolás problémáit pl. himnuszköltészet, (ókor- középkor- reneszánsz vallomás, legendák; hősi ének, fogalmak koordinátái; trubadúr- és lovagi  megismerkedik a középkori költészet,vágánsdalok. irodalom jellegével az ókeresztény és középkori Dante: Isteni színjáték (részlet/ek szakaszban; a vallásos és a Pokolból). világi irodalom Villon művei (pl. egy-két részlet együtthatásával; a Nagy testamentumból, 15. sz.).  felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. VergiliusDante);  néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: a középkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Villonfordításokról.

Összefoglalás, számonkérés Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)



Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tematikai egység magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék nevelési-fejlesztési fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak céljai tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból.

A tanuló  tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; Az itáliai kora reneszánsz  Petrarca és Boccaccio néhány műve irodalomból: alapján megismerkedik a kor Petrarca: Daloskönyv (egy-két lehetséges/sajátos alkotói szonett), magatartásaival (kettősségek: tudós Boccaccio: Dekameron (egy humanizmus és személyes novella). élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka);  pontosítja ismereteit műelemzés

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret 4 óra

Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

Előzetes tudás

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, A tematikai egység váratlan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel céljai történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Néhány sajátos színjátéktípus a A tanuló 10–16. században (a középkor és  részt vesz a témakörhöz reneszánsz vallásos és világi kapcsolódó drámajáték előadási formái). Rögtönzés előkészítésében és előadásában; cselekményváz alapján.  képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján);  megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból;  felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma és színháztörténet, játéktípusok.

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák.


Középkori nyelvemlékek

Órakeret 3 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek nevelési-fejlesztési megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség céljai szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Középkori írásbeliség,

A tanuló  értelmezi a magyar nyelvű kultúra

Kapcsolódási pontok Történelem és állampolgári

műfajok, nyelvemlékek.

legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); Halotti beszéd és könyörgés;  megismeri a középkori írásbeliség Ómagyar Mária-siralom. sajátosságait;  tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek)

ismeretek: a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet.

Kulcsfogalmak/ Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. fogalmak Számonkérés

1 óra


Janus Pannonius portréja

Órakeret 6 óra

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány A tematikai egység fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert nevelési-fejlesztési körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. céljai A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Janus Pannonius lírája, A tanuló jellemző témái (pl. öntudat,  megismeri egy humanista alkotó békevágy, betegség). portréját, költői és emberi Epigrammák és elégiák (pl. szerepvállalását; személyes Egy dunántúli mandulafáról, élményanyagának költészetformáló Búcsú Váradtól, Saját szerepét; lelkéhez).  tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek);  megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma);  elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon . Vizuális kultúra; Ének-zene: a reneszánsz kultúra Magyarországon .

Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, fogalmak irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. Órakeret Tematikai egység/ Balassi Bálint portréja 8 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma,

motívum. A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: A tematikai egység végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos céljai énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.

A tanuló  megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); Egy katonaének (kompozíció,  tudatosítja az életmű értékrend). megközelítési problémáit Legalább további két mű (kötetkompozíció; kéziratos értelmezése (szerelmi tematika, énekeskönyv; különféle pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes felfogások: kompozíció / tematika, zsoltárparafrázis vagy tematika); könyörgésvers, pl. Adj már  megkülönbözteti a csendességet) dallamvers és szövegvers Megformáltság, szerkezet (pl. fogalmát; aranymetszés, hárompillérű  tud ritmizálni kompozíció). ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát;  elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés.

Kulcsfogalmak/ Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, fogalmak rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus Órakeret (16–17. század) 3 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz céljai és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.



A reneszánsz kései szakasza A tanuló (manierizmus).  ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17.  tisztában van irányzatok században (háttér, tematika, egymás mellett élésével; stílus- és formajegyek).  meg tudja különböztetni a Szemelvényrészletek az reneszánsz / barokk / irányzatokról, szerzőkről, klasszicizmus alapvető művekről. formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét;  műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).


Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: középkor, reneszánsz, Janus Pannonius, Balassi Irodalom - öt évfolyamos gimnázium 10. évfolyam Óraszám: heti 3 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 108 óra

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Órakeret 6 óra

A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.

A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A tematikai egység A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése nevelési-fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és céljai dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására.



Az angol színház a 16–17. A tanuló században (színház,  ismer néhány Shakespeare-témát, előadás és dramaturgia szállóigét; összekapcsolódása).  képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, Shakespeare egy drámája konfliktusaik értékelésére; (Hamlet / esetleg Romeo és  megérti a befogadói elvárások (korabeli Júlia vagy más, választott közönség) és a dramaturgia mű). összefüggését;  részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;  felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);  műismereti minimuma: egy Shakespearedráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete;  alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Vizuális kultúra; Ének-zene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeareművekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.

Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank fogalmak verse. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret 6 óra

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, A tematikai egység szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének nevelési-fejlesztési felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és céljai változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése.



A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

A tanuló  felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;  megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum);  képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére;  részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);  műismereti minimuma: egy Molièremű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet;  alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Előzetes tudás

Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia.

Órakeret 6 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a nevelési-fejlesztési barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai céljai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Magyar barokk irodalom. A tanuló Szemelvény: Pázmány Péter  felismeri a barokk formajegyeit az értekező prózájából (hitvita, irodalmi művekben és más művészeti prédikáció). ágakban is, összhangban az

Vizuális kultúra; Ének-zene: a barokk formajegyei a festészetben,

irodalommal; építészetben, a Zrínyi Miklós: Szigeti zenében.  megismeri világkép és műfajok, veszedelem (részletek); a poétikai / retorikai megoldások barokk eposz (szerkezet; összefüggését; koncepció; embereszmény /a  tisztában van az eposzi kellékek főhős mint Krisztus hagyományozódásával, az antik és katonája; értékrend). barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény);  műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, fogalmak körmondat. Ismétlés, összefoglalás: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 8 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai A tematikai egység ítélőképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás és céljai megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A felvilágosodás irodalmának A tanuló jellemző műfajai és  megkülönbözteti az eszmetörténeti stílusirányzatai: klasszicizmus, korszak, filozófiai irányzat és szentimentalizmus stílusirányzat kategóriáit; (érzékenység), rokokó.  megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika Művek, szemelvények az néhány összefüggését, az egyes angol, francia és német irányzatok jellemző tendenciáit, irodalomból, irodalmi műfajait, máig ható pl. Defoe, Swift, Jane Austen; kérdésfeltevéseit az európai Voltaire, Rousseau; Goethe, irodalmakból vett egyes Schiller különféle műfajú szemelvények alapján; alkotásaiból.  választható beszámolót készíthet A választott szerzőkhöz, olvasmányélménye vagy látott művekhez kacsolódó fogalmi színházi élménye alapján (pl. ismeretek. Defoe, Jane Austen, Schiller művei);  műismereti minimuma: Swift,

Vizuális kultúra; Ének-zene: klasszicizmus, rokokó más művészeti ágakban; megzenésített irodalmi művek (pl. Goethe, Schiller alkotásai). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Filozófia; Etika: a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor

Voltaire, Goethe egy-egy művének szerzőitől. /részletének ismerete. Összefoglalás: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Számonkérés: 1 óra Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Órakeret 20 óra

Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések A tematikai egység megbecsülése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás céljai időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A 18. század irodalma a A tanuló felvilágosodás előtt  ismeri a magyar nyelv ügyében (a kuruc költészethez kapcsolódó született legfontosabb irodalmi formák; Mikes programok, értekezések Kelemen: Törökországi levelek gondolatait; Kazinczy részlete). tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, A felvilágosodás korának irodalmi életének néhány irodalma. sajátosságát; Művelődési programok.  tudatosítja a nyelvújítási Bessenyei György értekező mozgalom jelentőségét; prózai művének részlete (pl.  tisztában van Csokonai és Magyarság). Berzsenyi életművének Alkotói csoportok, irodalmi jellegével, az alkotók helyével, központok, sajátos életutak (pl. szerepével a magyar irodalom Batsányi János, Kármán József). történetében; felismer jellemző Kazinczy Ferenc stílusirányzatokat, műfajokat, irodalomszervező tevékenysége verstípusokat és versformákat; és írói munkássága (legalább egy  műismereti minimuma: Mikes epigrammája). Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy Csokonai Vitéz Mihály portréja; epigrammája; Bessenyei életművének műfaji, formai és György egy értekező prózai stiláris sokszínűsége A részlete; Csokonai Vitéz Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és Mihály: A Reményhez; A még legalább egy mű (pl. Az tihanyi Ekhóhoz és egy mű;

Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.

estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján.

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Berzsenyi Dániel portréja;  Csokonai és Berzsenyi kapcsán jellemző műfajok, témák, alkalmassá válik legalább 3-4 életérzések költészetében. A alkotásuk és a műveikről szóló közelítő tél, A magyarokhoz I. és vélemények, elemzések legalább még egy mű (pl. értelmezésére; egy-egy szóbeli Levéltöredék barátnémhoz, témakör kifejtésére; Osztályrészem) értelmezése. memoriterek tolmácsolására. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Számonkérés: 1 óra

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: a reneszánsz, a klasszicista színház, Zrínyi, a 18. század világirodalma, Csokonai, Berzsenyi Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

Órakeret 12 óra

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.

A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei A tematikai egység és erkölcsi törekvések értékelése. nevelési-fejlesztési A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a céljai stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A romantika irodalmának A tanuló jellemzői (esztétikai elvek,  felismeri az életművek művészi szabadság, stílus- és egymásmellettiségét az 1830-as formajegyek; ironikus években (klasszika, romantika, látásmód, groteszk minőség). realizmus tendenciái, l. Új műfajok, formák (pl. Goethe/Hugo/Stendhal, Balzac) és a történelmi regény, bűnügyi romantika korstílus-jellegét, történet, drámai költemény, jelentőségét; a romantika és a verses regény). kritikus, realista szemlélet Társadalmi típusok (felesleges együtthatását; és karrierista hősök,  megismeri az irodalmi liberalizmus hivatalnokok) megjelenése a szerepét és hatását az esztétikára (új romantikával egyidejű, realista műfaji változatok; stiláris és szemléletű művekben. hangnemi összetettség, irónia és groteszk); Művek, szemelvények az  műismerete: Shelley, Keats, Poe, V.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.

angol/amerikai, francia, német Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, és orosz irodalomból, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egypl. Byron, Shelley, Keats; Poe; egy művének / részletének ismerete; Victor Hugo, E. T. A.  képes egy választott/kijelölt epikai Hoffmann, Puskin vagy mások alkotás (házi olvasmány) elemző alkotásaiból; illetve Balzac, bemutatására a közös értelmezés Stendhal, Gogol műveiből. után; A választott szerzőkhöz,  beszámolót/könyvajánlót készíthet művekhez kacsolódó fogalmi egyéni olvasmányélménye alapján a ismeretek. korszak műveiből;  alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, fogalmak történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. Számonkérés: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 6 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti A tematikai egység dráma” mint közös ismeret. nevelési-fejlesztési A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl.  magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;  a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai;  felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).


A tanuló Ének-zene:  ismeri a magyar színház történetének operafeldolgozás. néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására);  képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás)  megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott

interpretációt;  műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből;  alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, fogalmak drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. Műelemző fogalmazás írása: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret 17 óra

Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített A tematikai egység egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A nevelési-fejlesztési reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, céljai szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmartyművek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. A tanuló század első felében; orgánumok,  ismeri a magyar irodalom folyóiratok, alkotói csoportok. A néhány sajátosságát a 19. reformkori nemzeti romantika. század első felében; A népiesség programjai.  felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak Kölcsey Ferenc alkotói portréja; tartalmát, szerepét és közéleti szerep, egyéni és jelentőségét; közösségi sors. Hymnus és még  tisztában van Kölcsey és egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vörösmarty életművének Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; jellegével, az alkotók helyével, Zrínyi második éneke). szerepével a magyar irodalom Értekező prózája (pl. Nemzeti történetében; hagyományok és / vagy a  műismereti minimuma: Parainesis részlete). Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező Vörösmarty Mihály portréja. prózai részlet; Vörösmarty:

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.

Romantikus világlátás, tematika Szózat, Előszó és még egy-két és képalkotás lírában és lírai mű, valamint a Csongor drámában a Szózat; Előszó és és Tünde; memoriterek; még egy-két lírai alkotás (pl.  Kölcsey és Vörösmarty Késő vágy; Gondolatok a kapcsán alkalmassá válik könyvtárban; Az emberek, A vén legalább négy alkotásuk és a cigány) alapján, illetve a műveikről szóló vélemények, Csongor és Tünde elemzések értelmezésére; egyértelmezésével (pl. alapkérdések, egy szóbeli témakör értékszerkezet, motívumok, kifejtésére; memoriterek műfaji sajátosságok: tolmácsolására. mesejáték/drámai költemény). Kulcsfogalmak/ Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus fogalmak irónia, drámai költemény. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret 12 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések,  ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartás) és jellemző korszakait; Petőfi helyét, szerepét alkotások. a magyar irodalom történetében; A népi szemléletmód hatása; költészetének jellegét; romantika és népiesség.  tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség Témák (pl. szerelem, táj, ars stílustendenciájának poetica), versciklusok; lírai együtthatásával; műfajok és líratípusok (pl.  műelemzések során megismeri dalok, helyzetdalok, ódák, Petőfi jellemző témáit, műfajait, elégiák, rapszódiák; tájlíra, poétikai megoldásait, versformáit; forradalmi látomásvers) és megkülönbözteti jellemző versformák változatossága; hangnemeit (pl. humor és irónia); A puszta, télen; A XIX. század  képes önálló műértelmezés költői; Európa csendes, újra megfogalmazására;

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).

csendes…; Szeptember végén,  műismereti minimuma: Az Alföld; és még legalább három-négy Nemzeti dal ; János vitéz; A lírai alkotás elemző puszta, télen; A XIX. század feldolgozása. költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és Verses epika (pl. A helység még három-négy mű és kalapácsa mint eposzparódia; memoriterek; és/vagy Az apostol.  képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai Utalás egy-egy téma, és 1–2 verses epikai alkotás motívum, poétikai jellemző alapján); a műveiről szóló kortárs irodalmi vélemények, elemzések megjelenítésére; az evokáció, értelmezésére, kritikus az intertextualitás néhány befogadására; egy szóbeli példája. témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, fogalmak látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye.

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve A tematikai egység beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói nevelési-fejlesztési elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói céljai horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.

A tanuló  tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével;  ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, Jókai Mór: Az arany ember alkotásmódjának jellemzőit; (esetleg más regényének) elemző  felismeri a romantikus értelmezése sok szempontú ábrázolásmód sajátosságait és megközelítéssel, a romantikus regény jellemző

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókaiművek filmes feldolgozásai.

pl.: a romantika megjelenési műfaji változatait; formái; műfaji változat;  képes egy regény sok szerkezet, jellemábrázolás, szempontú megközelítésére, elbeszéléstechnika, nézőpont, saját álláspont kifejtésére; közlésformák; hangnemi és  műismereti minimuma: egy motivikus összetettség. regénye: Az arany ember Problematika (az adott műhöz pl. (vagy más, pl. Egy magyar természet és civilizáció, bűn és nábob, Fekete gyémántok) büntetés, kettős jellem).  egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Földrajz: a regény/ek topológiája.

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: a 19. század világirodalma, Katona: Bánk bán, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Jókai Magyar nyelv - öt évfolyamos gimnázium 11. évfolyam Óraszám: heti 1 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 36 óra

Kommunikáció

Órakeret 4 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelő kezelése. céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.


Kommunikációs zavar. Manipuláció.


Órakeret 12 óra

Retorika

A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános A tematikai egység megszólalásokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a céljai megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat. Filozófia: Érvelési szerkezetek tudatosítása

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogalmak/ Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalmak kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: kommunikáció, retorika Számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1 óra Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló nevelési-fejlesztési ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). fogalmak Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Órakeret 7 óra

Pragmatikai ismeretek Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. A tematikai egység Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi nevelési-fejlesztési szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is céljai végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

Megnyilatkozás. Kulcsfogalmak/ Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szövegalkotás

Órakeret 7 óra

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás.

A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és A tematikai egység elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a céljai közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Szövegalkotási feladat írása

Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek. Filozófia: A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megfogalmazása.

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. 1 óra

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: általános nyelvészeti, pragmatikai ismeretek, szövegalkotás Magyar nyelv - öt évfolyamos gimnázium 12. évfolyam Óraszám: heti 1 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 32 óra

Nyelv és társadalom

Órakeret 9 óra

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A tematikai egység A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és nevelési-fejlesztési véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről céljai (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet

nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. szórványmagyarság A köznyelv jellemzői, használati területe. kialakulásának A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző történelmi, társadalmi használati köre, szókincse. okai, tendenciái. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, információs területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. társadalom, A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a mediatizált kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. nyelvhasználat. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra.

Földrajz: a magyar nyelvhasználat területi tagolódása.

Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. Ismétlés, számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2 óra Nyelvtörténet

Órakeret 8 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

A tematikai egység A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. nevelési-fejlesztési

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.

céljai



Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.

Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Kulcsfogalmak/ Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: nyelv és társadalom, nyelvtörténet Ismétlés, számonkérés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2 óra

Ismeretek a nyelvről

Órakeret 9 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi nevelési-fejlesztési témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok céljai összeállítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési Történelem,társadalmi és állampolgári és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező ismeretek; Etika; Filozófia; Idegen

áttekintése.

nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, fogalmak jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. Szövegértési feladatok

2 óra

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: ismeretek a nyelvről Magyar irodalom - öt évfolyamos gimnázium 11. évfolyam Óraszám: heti 3 Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

-

összesen: 108 óra

Életmű – Arany János

Órakeret 10 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának A tematikai egység összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői nevelési-fejlesztési szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, céljai versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák.

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét;  műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, Jellemző lírai tematika (pl. ars versformáit és néhány verses epikai poeticák), hangnemek, alkotását; műfajok (pl. elégiko-óda,  megismeri a lírikus és epikus

Kapcsolódási pontok Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.

elégia) és szerkesztésmód, költőszerep szembeállítását, változó verstípusok (pl. idő- és megítélését; értékszembesítés,  képes lírai és epikai alkotások létösszegzés) a nagykőrösi és a önálló értelmezésének kései költészetben (Letészem a megfogalmazására; a Toldi és a lantot, Epilogus és legalább Toldi estéje néhány szempontú még két-három lírai alkotás). összevetésére;  műismereti minimuma: A walesi A ballada műfaji sajátosságai; bárdok, Rege a csodaszarvasról, tematikus és Toldi, Családi kör, további egy-két szerkesztésmódbeli ballada; Toldi estéje; Letészem a különbségek a két lantot, Epilogus és még két-három balladakorszak alkotásaiban (A lírai alkotás (memoriterek is); walesi bárdok és még legalább  képessé válik Arany életművének 1–2 ballada). bemutatására (legalább 5-6 lírai A Toldi estéje elemző alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a bemutatása. Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések Utalás egy-egy téma, értelmezésére, kritikus motívum, poétikai jellemző befogadására; egy-egy szóbeli kortárs irodalmi témakörben kijelölt feladat megjelenítésére; az evokáció, kifejtésére, memoriterek az intertextualitás néhány tolmácsolására. példája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).

Összefoglalás: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Számonkérés: 1 óra Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret 6 óra

A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, céljai bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának

A tanuló  megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti

Kapcsolódási pontok Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc:

következménye a szerkezetre és tartalmak), sajátos drámai hősökre. hőseit; többféle világfelfogás Felépítés (cselekmény-szerkezet: egyidejű létezését; keret- és történeti színek, értelmezi a művet (lehetőleg személyiségközpontúan / lírai többféle megközelítésből); szerkezet: tematikus, szétválás-  megismerkedik néhány sorozat). műértelmezéssel, Problematika, állásponttal; történelemszemlélet, bölcseleti  lehetőség szerint megtekint háttér (szabadelvűség és egy színházi előadást (vagy pozitivizmus). felvételét), és közös Az idő, tér, anyag szerepe az elemzéssel értékelik az adott emberiség és különböző szellemi interpretációt és a mű irányok történetében. színpadra állításának lehetőségeit;  műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok;  alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól, adaptációiról.

Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, fogalmak ellenutópia, pozitivizmus. Számonkérés: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret 12 óra

Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.

A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, A tematikai egység a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése nevelési-fejlesztési és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában.

A tanuló  felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;  megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát;  képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző Impresszionizmus, szimbolizmus bemutatására a közös értelmezés és a lírai műnem megújítása (pl. után; néhány lírai alkotás a személyiség, a lírai értelmezésére; közvetlenség háttérbe szorulása,  beszámolót / könyvajánlót készíthet a látomás felszabadítása, egyéni olvasmányélménye alapján a objektivizálódás). korszak szerzőinek műveiből;  műismeret: néhány mű / részlet pl. Művek, szemelvények az Emily Brontë, Dickens, Flaubert, angol/amerikai, francia, német és Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij orosz irodalomból (pl. Emily alkotásaiból, illetve Baudelaire, Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij  alkalmassá válik a korszakról, a alkotásaiból, illetve Baudelaire, szerzőkről, művekről szóló Verlaine, Rimbaud, Rilke, vélemények kritikus befogadására, Whitman) műveiből. egy lehetséges szóbeli tétel A választott szerzőkhöz, kifejtésére. művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vizuális kultúra; Ének-zene: impresszionizmu s, szimbolizmus más művészeti ágakban.

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.

Összefoglalás: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Számonkérés: 1 óra Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret 8 óra

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.

A tematikai egység A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok nevelési-fejlesztési értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének céljai morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi

szerepek megértése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a A tanuló 19. sz. második felében – a  megismeri a romantika utáni korszak drámairodalmának drámatörténet néhány jellemző újdonságai és két drámai alkotás, tendenciáját; két szerző dramaturgiája.  elemzi két jelentős szerző egyegy alkotását, újításaik Egy drámai mű elemzése a 19. figyelembevételével, bemutatja század második feléből (pl. dramaturgiájuk sajátosságait; Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A  megismer néhány álláspontot a vadkacsa – az ibseni művek értelmezéséhez; dramaturgia sajátosságai, pl. az  lehetőség szerint megtekint egy analitikus szerkesztésmód színházi előadást (vagy felújítása, középponti felvételét), és közös elemzéssel szimbólumok alkalmazása, értékelik az adott reformátorok és rezonőrök, interpretációt; hangnemkeveredés stb.; a szerző  lehetőség szerint kidolgoznak problémafelvetése, pl. házassági egy-egy jelenetet az elemzett válság, élethazugság). művekből;  műismereti minimuma: egy Egy Csehov-mű elemző dráma a 19. század második bemutatása (pl. Ványa bácsi, feléből és Csehov egy drámája; Három nővér).  alkalmassá válik a művek A csehovi dramaturgia értelmezéseinek kritikus sajátosságai (pl. a drámaiság befogadására; egy szóbeli fogalmi változása; érettségi témakör anyagának drámaiatlan/lírai dráma; összeállítására és az abban főszereplő-, konfliktusok és megjelölt feladat kifejtésére. cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.

Számonkérés: 1 óra


Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője), novellaelemzések.

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések A tematikai egység felvetését is jelentheti. nevelési-fejlesztési A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: céljai sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből).

A tanuló  tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját;  megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét;  a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét;  ismeri Mikszáth helyét a magyar Mikszáth alkotásainak jellemzői, regényirodalom történetében, témák, motívumok és műfaji alkotásmódjának jellemzőit; képes változatok az életművében; egy regényének sok szempontú írásművészetének sajátosságai, megközelítésére, saját álláspont stílusszintézise. kifejtésére és adott szempontú, A jó palócok novelláinak világa önálló novellaértelmezésre; (legalább két mű elemzése). lehetőséget kap beszámoló / Egy Mikszáth-regény (pl. könyvajánló készítésére egyéni Beszterce ostroma, A Noszty fiú olvasmányélménye alapján; esete...) elemző értelmezése, sok  műismereti minimuma: Vajda szempontú megközelítéssel, pl. János egy műve; Mikszáth egy műfaji változat; szerkezet, regénye (házi olvasmány) és két jellemábrázolás, elbeszélésnovellája; technika, nézőpont,  alkalmassá válik a művek közlésformák, hangnemek; értelmezéseinek kritikus problematika (pl. megkésettség, befogadására; egy szóbeli érettségi dzsentriábrázolás). témakör anyagának összeállítására

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáthregény/ek topológiája.

és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: Arany, Madách, világ- és drámairodalom a 19. században, Mikszáth Kálmán Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.


Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai

A tanuló  felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során;  tudja a korban megismert stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjét;  műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. Filozófia: életfilozófiák, időproblémák.

jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – Ady Endre

Órakeret 10 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tematikai egység Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, nevelési-fejlesztési költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai céljai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása.

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét;  tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás Meghatározó korszakok (pl. szándékával; költői indulás, világháború),  műelemzések során kötetek (pl. Új versek, A halottak megismeri Ady jellemző élén), témák, motívumok (pl. köteteit, szerkesztési magyarság, istenes, létharc, módszereit, lírai témáit, látomásszerű tájvers, ars poetica; motívumait, poétikai élet-halál, hajó, ugar ) alapján megoldásait; jellemző alkotásainak  képes önálló értelmezése A Sion-hegy alatt; versértelmezések Góg és Magóg fia vagyok én...; megfogalmazására; Kocsi-út az éjszakában és még 4-  műismereti minimuma: A 5 mű (memoriterek is), pl. Sion-hegy alatt; Góg és Párisban járt az Ősz; A magyar Magóg fia vagyok én...; ugaron; Harc a Nagyúrral; Kocsi-út az éjszakában és Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Adyillusztrációk. Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.

rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.


még 4-5 mű;  képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

Verselemzés írása: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 6 óra

Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja A tematikai egység jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú nevelési-fejlesztési megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, céljai megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései. Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja.

A tanuló  ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának Tárgykörök, témák (pl. paraszti, jellemzőit; dzsentri; szegénység) és műfaji  képes néhány alkotásának sok változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló Novelláinak világa (legalább két műértelmezésre mű elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri muri,  lehetőséget kap beszámoló / Rokonok, Sárarany, Az Isten könyvajánló készítésére háta mögött) elemző egyéni olvasmányélménye értelmezése, sok szempontú alapján; megközelítéssel, pl. műfaji  műismereti minimuma: változat; szerkezet, Móricz egy regénye (házi jellemábrázolás, elbeszélésolvasmány) és egy novellája; technika, nézőpont,  alkalmassá válik a művek közlésformák, hangnemek, írói

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).

előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás).


értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.


Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Órakeret 6 óra

Stílusirányzatok a századfordulón.

Előzetes tudás

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tematikai egység irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, nevelési-fejlesztési programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak céljai feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanuló  megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait;  a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd a képzőművészetekben (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada); az expresszionista és szürrealista filmművészet.

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.


Életmű – Kosztolányi Dezső

Előzetes tudás

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

Órakeret 10 óra

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A A tematikai egység személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó nevelési-fejlesztési szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira céljai összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét;  tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;  műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját;  képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására;  műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is);  képessé válik a Kosztolányiéletmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.


Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 8(-2 óra)= 6 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

Előzetes tudás

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember A tematikai egység önértelmezésében. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a céljai korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló választott novella (pl. A cirkusz;  kijelöli Karinthy és Krúdy Találkozás egy fiatalemberrel; helyét a korszakban (újságírás; Barabbás) és a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem karcolatgyűjtemény darabjai tartozás); ismeri alkotás- és alapján. látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei).  képes néhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, értelmezésére, műelemzések már megismert szerző /mű és kritikus befogadására, saját paródiája) az Így írtok ti álláspont kifejtésére és adott szemelvényei alapján. szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. Krúdy Gyula írói világa, egyéni novellaelemzések hangja legalább egy Szindbádmegfogalmazására); novella alapján (pl. Negyedik út,  képessé válik összehasonlító Ötödik út); anekdotikusság, az elemzésekre (párnovellák, pl. A idő és az emlékezés formaalkotó jó tanuló felel / A rossz tanuló szerepe. felel; ellentétesek, pl. Magyar A Krúdy-művek dolgozat / Röhög az egész atmoszférájának, témáinak, osztály); mű és paródiája alakjainak, motívumainak összevetésére); novellaciklus megidézése (stílusimitációk, pl. és film összehasonlító Márai Sándor: Szindbád elemzésére; hazamegy; Huszárik Zoltán:  műismeret: Karinthy Szindbád). (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadóművészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.


Életmű – Babits Mihály

Órakeret 10 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Előzetes tudás A tematikai egység A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai nevelési-fejlesztési küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a

céljai

magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténetírói, műfordító tevékenysége. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét;  tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;  műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét;  képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására;  műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve;  képessé válik a Babitséletmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.


Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: a Nyugat 1. nemzedéke: Ady, Móricz, Kosztolányi, Babits, az avantgárd irányzatok Magyar irodalom - öt évfolyamos gimnázium 12. évfolyam Óraszám: heti 3 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

-

Összesen: 96 óra

Életmű – József Attila

Órakeret 10 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról.

Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése A tematikai egység egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak nevelési-fejlesztési többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének céljai jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása.

A tanuló  ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét;  műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi motívumait, poétikai éj; Óda; Nem emel föl); gondolati megoldásait; költészet 1932-1934 között (pl. Téli  képes önálló éjszaka, Reménytelenül; A város versértelmezések peremén); kései költészet (közéleti, pl. megfogalmazására; Levegőt; A Dunánál; Hazám;  műismereti minimuma:

Kapcsolódási pontok Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.

szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is);  képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás.

Műelemzés írása: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Órakeret 8 óra

Avantgárd irányzatok.

Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A tematikai egység A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának nevelési-fejlesztési megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az céljai önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Epikus művek (szemelvények, A tanuló részletek a kis- és nagyepikából)  megismeri a 20. századi pl. Kafka (pl. Az átváltozás); irodalom néhány Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / meghatározó tendenciáját; Mario és a varázsló; Bulgakov: A  ismer néhány jellemző, Mester és Margaríta; Camus (pl.: jelentős 20. századi epikus Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / művet, részletet (pl. 1984); Faulkner, Hemingway, Bulgakov, Camus, Faulkner, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin Hemingway, Hrabal, Kafka, alkotásaiból és kortárs művekből. Thomas Mann, Orwell, I. B. A választott szerzők jellemző Singer, Szolzsenyicin

Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből.

tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése.  Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd.


alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait; ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot);  képes önálló műértelmezések megfogalmazására;  lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Órakeret 6 óra

Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni A tematikai egység konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben nevelési-fejlesztési megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma céljai alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása.


A tanuló Dráma és tánc: színháztörténet,  megismeri a 20. századi színházművészet. és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját;  elemez egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a hagyomány és újítás kettősségének) figyelembevételével; bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait;  megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez;  lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy

A választott szerzőkhöz, felvételét), és közös művekhez kacsolódó fogalmi elemzéssel értékelik az adott ismeretek (pl. epikus színház, interpretációt; elidegenítő effektusok, song,  lehetőség szerint kidolgoznak tézisdráma, abszurd dráma, egy-egy jelenetet az elemzett példázatosság, groteszk komédia, művekből; paradoxon).  alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Epikus színház, abszurd dráma.

Összefoglalás: 1 óra



Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 4 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború A tematikai egység alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több nevelési-fejlesztési szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó céljai szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).

A tanuló  tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával;  felismeri jellemző műfajait, versformáit;  műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve;  Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 15 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján.

A tanuló  tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar Weöres Sándor költészetének irodalom történetében; tematikus és formai változatossága  műismereti minimum: (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök Szabó Lőrinc egy-két alapján); gondolati költészete; műve, Weöres Sándor szerepversei, stílusutánzatai (pl. a egy-két műve; Pilinszky Psyché szemelvényei). János Harmadnapon és még egy műve; Pilinszky János világlátásának  választhat: Márai Sándor tükröződése költészetében; egy-két alkotása; Ottlik alkotásmódjának, poétikai Géza egyik műve; megoldásainak, motívumainak  a szerzők kapcsán sajátosságai (a Harmadnapon és még alkalmassá válik a egy műve alapján, pl. Négysoros, műveikről szóló Francia fogoly, Harbach 1944, véleményeknek, Apokrif stb.). elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy Márai Sándor életműve néhány epikus szóbeli témakör

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.

szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés.

kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. fogalmak Összefoglalás: 1 óra


Az I. félév osztályozóvizsgájának anyaga: József Attila, világirodalom a 20. században, Radnóti, portrék a 20. század magyar irodalmából Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Előzetes tudás

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

Órakeret 12 óra

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A tematikai egység Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi nevelési-fejlesztési együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a céljai magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve


A tanuló Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény  tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének műveinek filmes

alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek).

jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Németh László egy regénye (pl.  műismereti minimuma: Illyés Iszony) vagy egy drámája (pl. II. Gyula egy műve; József; A két Bolyai).  továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény Nagy László költői világa, István néhány műve; Nagy alkotásmódja (pl. népiesség, László egy-két műve; hosszúénekek, montázstechnika, esszérészlet Illyés Gyula, képrendszer, portrévers, képvers) Németh László műveiből; egy-két műve alapján (pl.  a szerzők kapcsán alkalmassá Himnusz minden időben, Ki viszi válik a műveikről szóló át a szerelmet; József Attila!; véleményeknek, Menyegző). elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy Örkény István groteszk szóbeli témakör kifejtésére; látásmódja néhány egyperces memoriterek tolmácsolására. novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.


adaptációi.

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

Órakeret 8 óra

A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok).

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar A tematikai egység irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének nevelési-fejlesztési megbecsülése. céljai Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, szemelvények 20. századi:  szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó


A tanuló Informatika: internetes  tisztában van a választott 20. közlés, irodalmi századi szerzők életművének adattárak és honlapok. jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom









Magda (pl. Abigél), Sánta történetében; Ferenc (pl. Sokan voltunk),  megismeri a század Sütő András műveiből; irodalmának néhány törekvését, sajátosságát lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, (nemzeti konzervatív Nemes Nagy Ágnes, Orbán irodalom, népi írók Ottó, Sinka István, Szilágyi mozgalma, határon túli Domokos egy-két műve; magyar és emigráns irodalom); értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy  választhat műelemzést / Ágnes, Szerb Antal és mások műajánlást egyéni műveiből, például Szabó olvasmányélményei alapján; Dezső Adyról írt esszéiből.  a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló Művelődés- és irodalomtörténeti véleményeknek, tájékozódás: a nemzeti elemzéseknek az konzervatív irodalom, a népi értelmezésére; egy-egy írók mozgalma, a határon túli szóbeli témakör kifejtésére, és emigráns irodalom. memoriterek tolmácsolására. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.


Összefoglalás: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Számonkérés: 1 óra Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Órakeret 10 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a A tematikai egység körülöttünk levő világ megértését. nevelési-fejlesztési Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről céljai szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs

A tanuló

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a

szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internetes folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáci ó és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái.

Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.


 tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével;  megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát;  választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;  értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről);  információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről);  a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Órakeret 2 óra

Regionális kultúra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori A tematikai egység értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nevelési-fejlesztési nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a céljai tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A régió, tájegység, település, A tanuló kerület, iskola kulturális,  tisztában van a tájegység / irodalmi, múltbeli és jelen település / kerület / iskola stb. hagyományai (pl. kisebbségi kulturális, irodalmi irodalom, folklór, múzeum, hagyományaival, ismer színház stb.); irodalmi emlékhelyeket; az ide kötődő, ehhez kapcsolódó  a tematika kapcsán szerző(k) irodalmi műve(i). alkalmassá válik egy szóbeli Irodalmi emlékhelyek (szülőház, témakör kifejtésére (érettségi emlékszoba, kiállítás, múzeum, követelményrendszer). temető, színház stb.).

Vizuális kultúra; Hon és népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: régió, tájegység, történelmi emlékezet, emlékhely, hagyomány. Társadalomismeret: civil társadalom, a lokális kulturális

A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.


szerveződések jelentősége.

Az irodalom határterületei

Órakeret 4 óra

Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.

Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó A témakör nevelési- fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó fejlesztési céljai szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg).

A tanuló  tisztában van az irodalmiság változó fogalmával;  megérti az ízlés kontextuális függőségét;  alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; Az irodalom filmen; filmes  fejlődik médiatudatossága, feldolgozások. esztétikai és művészeti tudatossága; Film- és könyvsikerek,  választhat műelemzést/műajánlást divatjelenségek. egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; Az irodalmi ismeretterjesztés  a tárgykör kapcsán alkalmassá főbb nyomtatott és válik a jelenségekről/művekről elektronikus műfajai. szóló véleményeknek, A választott témához elemzéseknek az értelmezésére; kapcsolódó fogalmi ismeretek. egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: kortárs művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. Ének-zene: a zene fogyasztásának jelenségei, zenei szubkultúrák. Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták.

Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi fogalmak ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Készüljünk az érettségire! Szövegértési feladatok megoldása: 6 óra Év végi összefoglalás 3 óra

A II. félév osztályozóvizsgájának anyaga: Illyés, Németh László, Örkény, Márai, regionális kultúra, az irodalom határterületei, kortárs irodalom

Helyi tanterv. Magyar nyelv és. irodalom

Recommend Documents