Helyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom évfolyam

Balassi Bálint Gimnázium

Magyar nyelv és irodalom 9-12. évfolyam

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 9–12. évfolyam

Taneszközök Magyar nyelv: Antalné – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv, munkafüzet 9 – 12. évfolyam. évfolyam vagy Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolák számára 9 – 12. évfolyam Irodalom: Mohácsy Károly: Irodalom tankönyv és szöveggyűjtemény 9 – 12. évfolyam vagy Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9 – 12. évfolyam vagy Pető Györgyi: Sokszínű irodalom 9 – 12. évfolyam és szöveggyűjtemény

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőkészség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és 1



alkotási (alsó tagozatban fogalmazási) készségek, és az ezeket megalapozó képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz. 9-12. évfolyam Fejlesztési feladatok 2



1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása .A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Törekvés a hallott szöveg üzenetének dekódolására. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. A manipulációs szándék(ok), a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl.: régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek 3



megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

3. Írás, szövegalkotás Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. Szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. A nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írására.

4. A tanulási képesség fejlesztése Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. A könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése, múzeumi információk. Az internetes adatgyűjtés technikái, hypertextek, linkek használata. Az idézés formai és etikai szabályai. A forráskritika technikáinak ismerete. Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép, szemponttáblázat,T-táblázat stb.) Vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, megértése (pl.: illusztráció, tipográfia, elrendezés értelmezése szövegösszefüggésben, tartalomfeltöltés, tartalommegosztás, címkézés). A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés. Az összefoglalás önálló alkalmazása (pl.: a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. Szövegek pontos, értelmező felidézése és önálló, aktív reprodukálása a célnak megfelelően. Szövegek alkalmazása új helyzetben.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, nyelvtípusok). A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai megközelítésében. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete. Nyelvhelyességi problémák önálló 4



megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználattal törekvés a normakövető helyesírásra. A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaira vonatkozóan. A magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás főbb bizonyító eljárásainak megismerése. Napjaink nyelvi változásainak felismerése. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az időés térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. Történeti és aktuális olvasatok. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Az ízlés kontextuális függőségének megértése (pl.: kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Konfliktuskezelési eljárások tanulása. Különféle műfajú, más más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye.

5



Értékelési szempontok A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: – milyen mélységben sajátította el a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyelvezetét; – megszerezte-e a kellő grammatikai, nyelvi és irodalmi ismereteket; – birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző formáinak; – képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére; Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A magyarórákon értékelni kell a tanulók – szóbeli megnyilvánulását, – írásbeli teljesítményét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek – feleletek, – hozzászólások, – a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, – kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények – a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, – alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – esszé, értekezés, műértelmezés (évente 3-4 iskolai), – házi fogalmazások.

Óraszámfelosztás A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

Magyar nyelv

Irodalom

Magyar nyelv

Irodalom

9. évfolyam

1

3

36

108

10. évfolyam

1

3

36

108

11. évfolyam

1

3

36

108

12. évfolyam

1

3

30

90

6



Tematikai egységek felosztása Magyar nyelv 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Kommunikáció, tömegkommunikáció

3 óra

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

4 óra

A szöveg

4 óra

Szövegértés, szövegalkotás

10 óra

Helyesírási ismeretek

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

5 óra

Az összes óraszám

36 óra 10. évfolyam

Tematikai egység címe

Órakeret

A szöveg

4 óra

Stilisztika

8 óra

Jelentéstan

4 óra

Szövegértés, szövegalkotás

10 óra


5 óra


5 óra




Órakeret

I. Nyelv és társadalom

8 óra

II. Retorika

12 óra

III. Kommunikáció

4 óra

IV. Szövegalkotás

7 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

5 óra 36 óra

7



12. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Általános nyelvészeti ismeretek

4 óra

Pragmatikai ismeretek

7 óra

Nyelvtörténet

8 óra

Ismeretek a nyelvről

9 óra


2 óra

Tematikai egysége felosztása Magyar irodalom 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Bevezetés Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) Színház és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

4 óra 10 óra 6 óra 6 óra 12 óra 8 óra

Középkori nyelvemlékek

4 óra

Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17.század) Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

7 óra 8 óra 3 óra

8

5 óra 4 óra

8 óra 6 óra 6 óra



Gyakorlás, ismétlés Az összes óraszám

6 óra 108 óra 10. évfolyam


Órakeret

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

10 óra

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

18 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

19 óra

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

8 óra

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

18 óra

Életmű – Petőfi Sándor, Arany János

20 óra

Látásmód – Jókai Mór

8 óra

Gyakorlás, ismétlés

7 óra




Órakeret

Életmű – Arany Jánost betettem 10.-be, oszd el az órákat!!

10 óra

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

10 óra

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

10 óra

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

8 óra

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

10 óra

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

5 óra

Életmű – Ady Endre

10 óra

Portré – Móricz Zsigmond

6 óra

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

6 óra

Életmű – Kosztolányi Dezső

10 óra

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

8 óra

Életmű – Babits Mihály

10 óra 9




5 óra


108 óra

12. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Életmű – József Attila

10 óra

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

10 óra

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

6 óra

Portré – Radnóti Miklós

6 óra

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

16 óra

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

12 óra

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

8 óra

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

10 óra

Regionális kultúra

2 óra

Az irodalom határterületei

4 óra


6 óra


90 óra

10



Magyar nyelv 9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret 12 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, A tematikai egység hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen nevelési-fejlesztési a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző céljai szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása.

11

Etika: fogyasztói társadalom. Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiatudatosság. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok.



nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, Kulcsfogalmak/ esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Órakeret 20 óra

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.



Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.

12



A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Kulcsfogalmak/ Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szöveg (bontva)

Órakeret 22 óra 9 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, 13

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a



szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Kulcsfogalmak/ Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). fogalmak Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Szövegértés, szövegalkotás (bontva)


A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és 14



műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának A tematikai egység megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek nevelési-fejlesztési alkotásának képessége. céljai Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során.



Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő Történelem, társadalmi olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A és állampolgári ismeretek: esszéírás. szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, Valamennyi tantárgy: jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának vázlatírás, jegyzetelés. képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs Informatika: célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti információkezelés, szövegtömörítés, szövegbővítés. forrásfelhasználás, Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, hivatkozás, szöveges az idézés szabályai. adatbázis, az Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés internethasználat jogi, (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést etikai kérdései. biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, fogalmak elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

15






Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak A továbbhaladás feltételei: Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. 16



A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság

17



Irodalom 9. évfolyam Tematikai egység

Bevezetés. Az irodalom alapfogalmai. A szépirodalmi kommunikáció, műnemek, műfajok

Előzetes tudás

Mű, alkotó, befogadó, üzenet, hatáskeltés, elbeszélés. Műnemek, műfajok, líra, epika, dráma.

Órakeret 4 óra / 7 óra

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. A hétköznapi kommunikációról tanultak alkalmazása a szépirodalmi kommunikációra.

A tematikai egység nevelési-fejlsztési Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék céljai fejlesztése.

Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az irodalomtörténet különböző korszakaiban keletkezett művek között.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló elgondolkodik olvasási Az szépirodalmi kommunikáció − szokásain, felismer és (Baka István, Bálint Lea, Varró megfogalmaz összefüggéseket Dániel lírai szövegének az irodalom és az élet, értelmezése. valamint az irodalom és a Az epikus közlés. Irodalom és gondolkodás kapcsolatáról; önismeret összefüggése. (Pósfai − ismereteit alkalmazza a György: Cipó képe, Karinthy szépirodalmi Frigyes: A cirkusz) kommunikációra; − megismer irodalmi A dráma műnemének jellemzői alapformákat, pontosítja (Shakespeare: Ahogy tetszik, ismereteit műnemekről és részlet) műfajokról; Az intertextualitás − elemzi a történetmesélés (Kányádi Sándor: A farkas és a formáit, az elbeszélői bárány, Aiszóposz: A farkas és a nézőpontokat és a narratív bárány, Radnóti Miklós: Töredék, struktúra szerepét; Orbán Ottó: Töredék) − felismeri az irodalmi Az olvasás fontossága.

18

Kapcsolódási pontok Nyelvtan, informatika: a kommunikáció Dráma és tánc: színpadi játék



szövegek egymásra hatását (intertextualitás).

Kulcsfogalmak


Előzetes tudás

Feladó, befogadó, fikció, narráció, olvasat, epikus közlés, műnem, monologikus szöveg, fabula, szüzsé, líra, versszituáció, beszédhelyzet, dráma, dialógus, monológ, akció, dikció, szerzői utasítás, intertextualitás.

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra


Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák A tematikai egység megismerése iránti igény erősítése. nevelési-fejlesztési Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség céljai építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok.

A tanuló − felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban − megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét; 19

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi


Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.


− felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.

és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.

Kulcsfogalmak/ Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, fogalmak epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.


Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma


Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló − képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a 20

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése.



befogadóra tett hatások változatosak; − képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Kulcsfogalmak/ Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, fogalmak katarzis.


Órakeret Világirodalom – antik római irodalom

4 óra / 6 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének A tematikai egység képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.



Szemelvények a római lírából és A tanuló epikából, Horatius és Vergilius − azonosít, értékel emberi egy műve, továbbá például magatartásformákat a Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek, illetve a szerzők művek vagy részletek. portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek A római irodalom műfajainak, érvényességét; témáinak, motívumainak hatása, − megismer irodalmi továbbélése. műfajokat, versformákat; − értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; − felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Földrajz: az antik római kultúra topológiája.

21

Vizuális kultúra: korabeli művek és későbbi feldolgozások.



Kulcsfogalmak/ Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozásfogalmak történet, toposz.



Világirodalom – Biblia

Előzetes tudás

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, céljai befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.



Szemelvények az Ószövetségből A tanuló (pl. Teremtéstörténet, Káin és − megismer/felismer bibliai Ábel; A vízözön, Bábel tornya, élethelyzeteket, József története, Mózes és a magatartásformákat, tízparancsolat, próféták, Jónás témákat, motívumokat; története, zsoltárok). − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult Szemelvények az kifejezés eredetét és Újszövetségből (pl. Máté jelentését; evangéliuma; példabeszédek, pl. − ismeri a Bibliához A tékozló fiú, Az irgalmas kapcsolódó ünnepek, szamaritánus; a passió, Pál hagyományok (karácsony, apostol „szeretethimnusza”; az húsvét, pünkösd, vízkereszt Apokalipszis egy részlete). stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai A bibliai hagyomány motívumok, témák, műfajok továbbélése az európai és a továbbélését a kultúrában; magyar szóbeli és írásos − ismeri a Biblia máig tartó kultúrában (pl. szókincsben, hatását az európai szólásokban, témákban, irodalomra és művészetre motívumokban). (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

Vizuális kultúra; Énekzene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, Kulcsfogalmak/ pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, fogalmak apokalipszis.

22




Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)


Himnusz, verses epika, rím, középkor.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy A tematikai egység hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti nevelési-fejlesztési korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok.

A tanuló − megérti a történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái; − megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori Dante: Isteni színjáték (részlet/ek szakaszban; a vallásos és a Pokolból). világi irodalom Villon művei (pl. egy-két részlet együtthatásával; a Nagy testamentumból, 15. sz.). − felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. Vergilius-Dante); − néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: a középkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Villonfordításokról.

Kulcsfogalmak/ Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, fogalmak balladaforma, refrén.


Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Órakeret 5 óra

Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

A tematikai egység Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi 23



nevelési-fejlesztési életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék céljai fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus).



Szemelvények a 14–16. századi A tanuló európai reneszánsz irodalomból. − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, Az itáliai kora reneszánsz értékeket, tárgyakat, irodalomból: témákat; Petrarca: Daloskönyv (egy-két − Petrarca és Boccaccio szonett), néhány műve alapján Boccaccio: Dekameron (egy megismerkedik a kor novella). lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.

Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, korstílus, stílusirányzat, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. fogalmak


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Órakeret 4 óra

Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, A tematikai egység váratlan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel céljai történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.

24





Néhány sajátos színjátéktípus a A tanuló Dráma és tánc: dráma 10–16. században (a középkor és − részt vesz a témakörhöz és színháztörténet, reneszánsz vallásos és világi játéktípusok. kapcsolódó drámajáték előadási formái). Rögtönzés előkészítésében és cselekményváz alapján. előadásában; − képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); − megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; − felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Kulcsfogalmak/ Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák. fogalmak


Középkori nyelvemlékek


Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi nevelési-fejlesztési emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori céljai írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Középkori írásbeliség, műfajok, − értelmezi a magyar nyelvű nyelvemlékek. kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: Halotti beszéd és könyörgés; HB; ÓMS); Ómagyar Mária-siralom. − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi 25

Kapcsolódási pontok Történelem és állampolgári ismeretek: a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet.



korokban (l. „Halotti beszéd”ek) Kulcsfogalmak/ Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. fogalmak


Janus Pannonius portréja


Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert A tematikai egység körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési nevelési-fejlesztési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési céljai lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése.



Janus Pannonius lírája, jellemző A tanuló témái (pl. öntudat, békevágy, − megismeri egy humanista betegség). alkotó portréját, költői és Epigrammák és elégiák (pl. Egy emberi szerepvállalását; dunántúli mandulafáról, Búcsú személyes élményanyagának Váradtól, Saját lelkéhez). költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); − elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz kultúra Magyarországon.

Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. fogalmak

26




Balassi Bálint portréja

Órakeret 8 óra

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: A tematikai egység végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos céljai énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.

A tanuló − megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); Egy katonaének (kompozíció, − tudatosítja az életmű értékrend). megközelítési problémáit Legalább további két mű (kötetkompozíció; kéziratos értelmezése (szerelmi tematika, énekeskönyv; különféle pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes felfogások: kompozíció / tematika, zsoltárparafrázis vagy tematika); könyörgésvers, pl. Adj már − megkülönbözteti a csendességet) dallamvers és szövegvers Megformáltság, szerkezet (pl. fogalmát; aranymetszés, hárompillérű − tud ritmizálni kompozíció). ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; − elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés.

Kulcsfogalmak/ Kötetkompozíció, versciklus, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. fogalmak

27




Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Órakeret 3 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a céljai reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.



A reneszánsz kései szakasza A tanuló (manierizmus). − ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17. − tisztában van irányzatok században (háttér, tematika, egymás mellett élésével; stílus- és formajegyek). − meg tudja különböztetni a Szemelvényrészletek az reneszánsz / barokk / irányzatokról, szerzőkről, klasszicizmus alapvető művekről. formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; − műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

Kulcsfogalmak/ Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. fogalmak


Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare


A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.

A tematikai egység A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A nevelési-fejlesztési szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. céljai A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. 28



A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására.



Az angol színház a 16–17. A tanuló században (színház, előadás és − ismer néhány Shakespearedramaturgia összekapcsolódása). témát, szállóigét; − képes egy mű részletes Shakespeare egy drámája elemzése kapcsán a hősök (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia jellemzésére, magatartásuk, vagy más, választott mű). konfliktusaik értékelésére; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; − felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Vizuális kultúra; Énekzene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.

Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. fogalmak 29




Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret 6 óra

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, A tematikai egység szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének nevelési-fejlesztési felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és céljai változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. A tanuló Tragédia és komédia. − felismeri a klasszicista A francia színház a 17. normatív esztétika században (színház, előadás és sajátosságait (műfaji dramaturgia összekapcsolódása). hierarchia, szabályok); a Molière: Tartuffe (vagy más korabeli elvárások és a műve). A komikum megjelenési dramaturgia összefüggését; formái. − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör 30

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia.



anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, fogalmak jellemtípus, bizalmas, rezonőr, klasszicizmus, farce.


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Órakeret 6 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus- és formaérzék fejlesztése: nevelési-fejlesztési a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai céljai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció).

A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az Zrínyi Miklós: Szigeti irodalommal; veszedelem (részletek); a barokk − megismeri világkép és eposz (szerkezet; koncepció; műfajok, poétikai / retorikai embereszmény /a főhős mint megoldások összefüggését; Krisztus katonája; értékrend). − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); − műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete).

31

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében.



Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. fogalmak A továbbhaladás feltételei: Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

32




A szöveg

Órakeret 13 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Előzetes tudás


A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és 33

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő



internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek szövegek megfigyelése és megnevezése. témahálózata, Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, szókincse, felépítése. a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Kulcsfogalmak/ Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). fogalmak Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A tematikai egység A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek nevelési-fejlesztési felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.

34





A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika: kézikönyvhasználat.

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, fogalmak összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. 35



Előzetes tudás



Jelentéstan

Órakeret 8 óra

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.



A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Kulcsfogalmak/ Metaforikus jelentés. fogalmak Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

36



Előzetes tudás


Szövegértés, szövegalkotás (bontva)


A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának A tematikai egység megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek nevelési-fejlesztési alkotásának képessége. céljai Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során.



Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás.

37

Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.



Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, fogalmak elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.




Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

A továbbhaladás feltételei: Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Ismeri a 38



magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására.

39



Irodalom 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 10 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az A tematikai egység erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás céljai és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti háttér Művek, szemelvények az angol, és a stílusirányzat, műfaj, francia és német irodalomból, tematika néhány pl. Defoe, Swift, Jane Austen; összefüggését, az egyes Voltaire, Rousseau; Goethe, irányzatok jellemző Schiller különféle műfajú tendenciáit, irodalmi alkotásaiból. műfajait, máig ható A választott szerzőkhöz, kérdésfeltevéseit az európai művekhez kacsolódó fogalmi irodalmakból vett egyes ismeretek. szemelvények alapján; − választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egyegy művének /részletének ismerete. 40

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: klasszicizmus, rokokó más művészeti ágakban; megzenésített irodalmi művek (pl. Goethe, Schiller alkotásai). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Filozófia; Etika: a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor szerzőitől.



Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, fogalmak énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).


Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Órakeret Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 18 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló A tematikai egység törekvések megbecsülése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar céljai felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete).

A tanuló − ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás A felvilágosodás korának időszakának, irodalmi irodalma. életének néhány Művelődési programok. sajátosságát; Bessenyei György értekező − tudatosítja a nyelvújítási prózai művének részlete (pl. mozgalom jelentőségét; Magyarság). − tisztában van Csokonai és Alkotói csoportok, irodalmi Berzsenyi életművének központok, sajátos életutak (pl. jellegével, az alkotók Batsányi János, Kármán József). helyével, szerepével a Kazinczy Ferenc magyar irodalom irodalomszervező tevékenysége történetében; felismer és írói munkássága (legalább egy 41

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; énekzene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.



epigrammája).

jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és Csokonai Vitéz Mihály portréja; versformákat; életművének műfaji, formai és − műismereti minimuma: stiláris sokszínűsége A Mikes Kelemen: Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz Törökországi levelek és még legalább egy mű (pl. Az (részlet), Kazinczy Ferenc estve, Tartózkodó kérelem, A egy epigrammája; Magánossághoz) alapján. Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Berzsenyi Dániel portréja; Csokonai Vitéz Mihály: A jellemző műfajok, témák, Reményhez; A tihanyi életérzések költészetében. A Ekhóhoz és egy mű; közelítő tél, A magyarokhoz I. és Berzsenyi Dániel: A legalább még egy mű (pl. közelítő tél, A magyarokhoz Levéltöredék barátnémhoz, I. és egy mű. Osztályrészem) értelmezése. − Csokonai és Berzsenyi Csokonai és Berzsenyi hatása, kapcsán alkalmassá válik továbbélése a későbbi magyar legalább 3-4 alkotásuk és a költészetben. műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, fogalmak létösszegzés, időszembesítő verstípus.


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első Órakeret felében (romantika, romantika és realizmus) 19 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.

A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, A tematikai egység eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. nevelési-fejlesztési A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a céljai stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.

42





A romantika irodalmának A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri az életművek művészi szabadság, stílus- és egymásmellettiségét az 1830formajegyek; ironikus látásmód, as években (klasszika, groteszk minőség). romantika, realizmus Új műfajok, formák (pl. tendenciái, l. történelmi regény, bűnügyi Goethe/Hugo/Stendhal, történet, drámai költemény, Balzac) és a romantika verses regény). korstílus-jellegét, Társadalmi típusok (felesleges jelentőségét; a romantika és a és karrierista hősök, kritikus, realista szemlélet hivatalnokok) megjelenése a együtthatását; romantikával egyidejű, realista − megismeri az irodalmi szemléletű művekben. liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új Művek, szemelvények az műfaji változatok; stiláris és angol/amerikai, francia, német hangnemi összetettség, irónia és orosz irodalomból, és groteszk); pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; − műismerete: Shelley, Keats, Victor Hugo, E. T. A. Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások Hoffmann, Puskin, illetve alkotásaiból; illetve Balzac, Balzac, Stendhal, Gogol egyStendhal, Gogol műveiből. egy művének / részletének A választott szerzőkhöz, ismerete; művekhez kacsolódó fogalmi − képes egy választott/kijelölt ismeretek. epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; − beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.

Kulcsfogalmak/ Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak

43




Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 8 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A A tematikai egység „nemzeti dráma” mint közös ismeret. nevelési-fejlesztési A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; − a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).


Ének-zene: A tanuló operafeldolgozás. − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) − megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; − műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt 44



feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak


Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret 18 óra

Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített A tematikai egység egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A nevelési-fejlesztési reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, céljai szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmartyművek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. A tanuló század első felében; orgánumok, − ismeri a magyar irodalom folyóiratok, alkotói csoportok. A néhány sajátosságát a 19. reformkori nemzeti romantika. század első felében; A népiesség programjai. − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak Kölcsey Ferenc alkotói portréja; tartalmát, szerepét és közéleti szerep, egyéni és jelentőségét; közösségi sors. Hymnus és még − tisztában van Kölcsey és egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vörösmarty életművének Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; jellegével, az alkotók Zrínyi második éneke). helyével, szerepével a magyar Értekező prózája (pl. Nemzeti irodalom történetében; hagyományok és / vagy a − műismereti minimuma: Parainesis részlete). Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező Vörösmarty Mihály portréja. prózai részlet; Vörösmarty: Romantikus világlátás, tematika Szózat, Előszó és még egy-két és képalkotás lírában és lírai mű, valamint a Csongor drámában a Szózat; Előszó és és Tünde; memoriterek; még egy-két lírai alkotás (pl. − Kölcsey és Vörösmarty Késő vágy; Gondolatok a kapcsán alkalmassá válik 45

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.



könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, fogalmak romantikus irónia, drámai költemény.


Előzetes tudás

Életmű – Petőfi Sándor, Arany János

Órakeret 10 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartás) és korszakait; Petőfi helyét, szerepét jellemző alkotások. a magyar irodalom történetében; A népi szemléletmód hatása; költészetének jellegét; romantika és népiesség. − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség Témák (pl. szerelem, táj, ars stílustendenciájának poetica), versciklusok; lírai együtthatásával; műfajok és líratípusok (pl. − műelemzések során megismeri dalok, helyzetdalok, ódák, Petőfi jellemző témáit, műfajait, elégiák, rapszódiák; tájlíra, poétikai megoldásait, versformáit; forradalmi látomásvers) és megkülönbözteti jellemző versformák változatossága; hangnemeit (pl. humor és irónia); 46

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).



A puszta, télen; A XIX. század − képes önálló műértelmezés költői; Európa csendes, újra megfogalmazására; csendes…; Szeptember végén, − műismereti minimuma: Az Alföld; és még legalább három-négy Nemzeti dal ; János vitéz; A lírai alkotás elemző puszta, télen; A XIX. század feldolgozása. költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és Verses epika (pl. A helység még három-négy mű és kalapácsa mint eposzparódia; memoriterek; és/vagy Az apostol. − képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 Utalás egy-egy téma, lírai és 1–2 verses epikai alkotás motívum, poétikai jellemző alapján); a műveiről szóló kortárs irodalmi vélemények, elemzések megjelenítésére; az evokáció, értelmezésére, kritikus az intertextualitás néhány befogadására; egy szóbeli példája. témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Életmű – Arany János

Órakeret 10 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának A tematikai egység összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői nevelési-fejlesztési szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, céljai versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.



Arany János életműve. A tanuló Informatika: könyvtári Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói és internetes költői magatartások) és jellemző tájékozódás. korszakait; Arany költői 47



alkotások. A romantika utáni költőszereplehetőségek és lírai tendenciák. − Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a − kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás). − A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább − 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

−

szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység. jellegét; műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; megismeri a lírikus és epikus költőszerep szembeállítását, változó megítélését; képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 23 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés).

48



Előzetes tudás


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye.

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. A tematikai egység Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve nevelési-fejlesztési beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói céljai horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).

A tanuló − tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével; − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; − felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; − képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; − műismereti minimuma: egy regénye: Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókaiművek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája.

Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. fogalmak

49



Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. A továbbhaladás Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, feltételei egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

50



11. évfolyam Magyar nyelv A magyar nyelvi képzés célja: 1. a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; 2. a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, 3. saját szövegek alkotása, 4. a retorikai tudás növelése. A tevékenységek iránya kiterjed: 1. a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, 2. a saját nyelvhasználat kontrolljára: a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használatára, 3. a helyesírási ismeretek kibővítésére, 4. a tanulási képesség továbbfejlesztésére, 5. az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítésére: a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel való megismerkedésre.

51



Előzetes tudás


Órakeret 8 óra

I. Nyelv és társadalom

+1 óra összefogla lás

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nevelési-fejlesztési nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási céljai szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.



Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái.

52

Mozgóképkultúra és médiaismeret: az információs társadalom, mediatizált nyelvhasználat. Földrajz: a nyelv területi tagolódása.



Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.


Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

II. Retorika


A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános A tematikai egység megszólalásokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a céljai megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.



A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája.

53

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás



A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat.

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, Kulcsfogalmak/ témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalmak kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.


Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

III. Kommunikáció

+1 óra összefogl alás

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelő kezelése. céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése.



Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési

Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció.

54

Vizuális kultúra: képi közlés.



szándékának felismerése.

Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Kommunikációs zavar. Manipuláció. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

IV. Szövegalkotás


A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és A tematikai egység elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban céljai a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak

Kapcsolódási pontok Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.

ÖSSZEFOGLALÁS – az éves anyag érettségi tételek szerinti összegzése

55

Óraszám: 1



A továbbhaladás feltétele: 1. A tanuló kulturált nyelvi magatartása: a. tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; b. megfelelő stílus és magatartás megtalálása is-meretlen kommunikációs helyzetben is, c. szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében, d. megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

2. A tanuló megfelelő szintű szövegértési képessége: a. kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése, b. szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értéke-lése, c. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása, d. művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban, e. különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

3. A tanuló megfelelő szintű szövegalkotási képessége: a. képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére, b. a mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés, c. lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. 56



4. Tanulási képesség: az érettségi vizsga anyagának elméleti ismerete, és annak egyszerűbb feladatokon való bemutatása, értelmezése.

57



11. évfolyam Irodalom Az irodalomtanítás alapvető célja: 1. irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása, 2. a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél 1. a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; 2. stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a : 3. tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, 4. az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. 5. művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; 6. nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, 7. önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával, 8. az érvelő képességet, a szociális kompetenciát, az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogató tevékenységek, pl. a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása, 9. a szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.


Órakeret

I. Életmű – Arany János

10 óra

II. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember

8 óra

58



tragédiája III. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

12 óra

IV. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

8 óra

V. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

10 óra

VI. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

7 óra

VII.

Életmű – Ady Endre

10 óra

VIII.

Portré – Móricz Zsigmond

6 óra

IX. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

4 óra

X. Életmű – Kosztolányi Dezső

10 óra

XI. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

6 óra

XII.

10 óra

Életmű – Babits Mihály


7 óra


108 óra


Előzetes tudás

I. Életmű – Arany János

Órakeret 10 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának A tematikai egység összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői nevelési-fejlesztési szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, céljai versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.

59



Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartások) és jellemző korszakait; Arany költői alkotások. szerepét a magyar irodalom A romantika utáni költőszereptörténetében; költészetének lehetőségek és lírai tendenciák. jellegét; − műelemzések során Jellemző lírai tematika (pl. ars megismeri Arany jellemző poeticák), hangnemek, műfajok lírai témáit, műfajait, (pl. elégiko-óda, elégia) és poétikai megoldásait, szerkesztésmód, verstípusok (pl. versformáit és néhány verses idő- és értékszembesítés, epikai alkotását; létösszegzés) a nagykőrösi és a − megismeri a lírikus és epikus kései költészetben (Letészem a költőszerep szembeállítását, lantot, Epilogus és legalább még változó megítélését; két-három lírai alkotás). − képes lírai és epikai alkotások önálló A ballada műfaji sajátosságai; értelmezésének tematikus és szerkesztésmódbeli megfogalmazására; a Toldi különbségek a két és a Toldi estéje néhány balladakorszak alkotásaiban (A szempontú összevetésére; walesi bárdok és még legalább − műismereti minimuma: A 1–2 ballada). walesi bárdok, Rege a A Toldi estéje elemző csodaszarvasról, Toldi, bemutatása. Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Utalás egy-egy téma, motívum, Letészem a lantot, Epilogus poétikai jellemző kortárs és még két-három lírai irodalmi megjelenítésére; az alkotás (memoriterek is); evokáció, az intertextualitás − képessé válik Arany néhány példája. életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 23 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.

Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés). ÖSSZEFOGLALÁS - Életmű – Arany János

60

Óraszám: 1


II. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája


Előzetes tudás


Órakeret 8 óra

A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, céljai bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés.

A tanuló − megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit A drámai költemény műfajának (filozófiai, bölcseleti következménye a szerkezetre és tartalmak), sajátos drámai hősökre. hőseit; többféle világfelfogás Felépítés (cselekmény-szerkezet: egyidejű létezését; keret- és történeti színek, értelmezi a művet (lehetőleg személyiségközpontúan / lírai többféle megközelítésből); szerkezet: tematikus, szétválás- − megismerkedik néhány sorozat). műértelmezéssel, Problematika, állásponttal; történelemszemlélet, bölcseleti − lehetőség szerint megtekint háttér (szabadelvűség és egy színházi előadást (vagy pozitivizmus). felvételét), és közös Az idő, tér, anyag szerepe az elemzéssel értékelik az adott emberiség és különböző szellemi interpretációt és a mű irányok történetében. színpadra állításának lehetőségeit; − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus 61

Kapcsolódási pontok Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól, adaptációiról.



befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. fogalmak


Előzetes tudás

III. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret 12 óra

Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.

A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, A tematikai egység a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése nevelési-fejlesztési és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.



A realista és naturalista epika A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri a romantika és tematika, látásmód, stílus- és realizmus együtthatását, formajegyek) a 19. század folytonosságát az epikában; közepétől; a prózaepika újításai értelmezi a realista és (nézőpontok, síkváltások, naturalista stílusirányzat időszerkezet, polifónia; új műfaji jellemzőit; változatok) a kis- és − megismeri az nagyepikában. impresszionista és (pre)szimbolista európai líra Impresszionizmus, néhány sajátosságát; szimbolizmus és a lírai műnem − képes egy választott/kijelölt megújítása (pl. a személyiség, a epikai alkotás (házi lírai közvetlenség háttérbe olvasmány) elemző szorulása, a látomás bemutatására a közös felszabadítása, objektivizálódás). értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; Művek, szemelvények az − beszámolót / könyvajánlót angol/amerikai, francia, német és

Vizuális kultúra; Énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban.

62



orosz irodalomból (pl. Emily készíthet egyéni Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, olvasmányélménye alapján a Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij korszak szerzőinek alkotásaiból, illetve Baudelaire, műveiből; Verlaine, Rimbaud, Rilke, − műismeret: néhány mű / Whitman) műveiből. részlet pl. Emily Brontë, A választott szerzőkhöz, Dickens, Flaubert, Lev művekhez kapcsolódó fogalmi Tolsztoj, Dosztojevszkij ismeretek. alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojanizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta fogalmak költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.


Előzetes tudás

IV. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret 8 óra

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.

A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi A tematikai egység szerepek megértése. nevelési-fejlesztési A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának céljai megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a

A tanuló

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc:

63



19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája.

− megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciáját; − elemzi két jelentős szerző egyegy alkotását, újításaik figyelembevételével, Egy drámai mű elemzése a 19. bemutatja dramaturgiájuk század második feléből (pl. sajátosságait; Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A − megismer néhány álláspontot a vadkacsa – az ibseni művek értelmezéséhez; dramaturgia sajátosságai, pl. az − lehetőség szerint megtekint analitikus szerkesztésmód egy színházi előadást (vagy felújítása, középponti felvételét), és közös szimbólumok alkalmazása, elemzéssel értékelik az adott reformátorok és rezonőrök, interpretációt; hangnemkeveredés stb.; a szerző − lehetőség szerint kidolgoznak problémafelvetése, pl. házassági egy-egy jelenetet az elemzett válság, élethazugság). művekből; − műismereti minimuma: egy Egy Csehov-mű elemző dráma a 19. század második bemutatása (pl. Ványa bácsi, feléből és Csehov egy Sirály). drámája; A csehovi dramaturgia − alkalmassá válik a művek sajátosságai (pl. a drámaiság értelmezéseinek kritikus fogalmi változása; befogadására; egy szóbeli drámaiatlan/lírai dráma; érettségi témakör anyagának főszereplő-, konfliktusok és összeállítására és az abban cselekmény-nélküliség; megjelölt feladat kifejtésére. csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.

színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.

Kulcsfogalmak/ Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. fogalmak ÖSSZEFOGLALÁS – a II. és IV. témakör összegzése Színház- és drámatörténet: - Madách Imre: Az ember tragédiája - az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

64

Óraszám: 1




V. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret 10 óra

Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője), novellaelemzések.

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések A tematikai egység felvetését is jelentheti. nevelési-fejlesztési A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: céljai sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből).

A tanuló − tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját; − megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét; − a századvég novellisztikájának néhány Mikszáth alkotásainak jellemzői, darabját értelmezve fejleszti témák, motívumok és műfaji novellaelemzési készségét; változatok az életművében; − ismeri Mikszáth helyét a írásművészetének sajátosságai, magyar regényirodalom stílusszintézise. történetében, A jó palócok novelláinak világa alkotásmódjának jellemzőit; (legalább két mű elemzése). képes egy regényének sok Egy Mikszáth-regény (pl. szempontú megközelítésére, Beszterce ostroma, A Noszty fiú saját álláspont kifejtésére és esete...) elemző értelmezése, sok adott szempontú, önálló szempontú megközelítéssel, pl. novellaértelmezésre; 65

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.



műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).

lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; − műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak ÖSSZEFOGLALÁS – a III. és V. témakör összegzése Óraszám: 1 - Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) - Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán



VI. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 7 óra

A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése.

A tanuló − felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi 66

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban.



tanulmányai során; Juhász Gyula költészetének − tudja a korban megismert sajátosságai (pl. impresszionizmus, stílusirányzatok, filozófiai, nosztalgia, emlékezés, legalább egy lélektani iskolák (Freud, műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; Bergson) néhány életképszerűség, leíró jelleg, pl. jellemzőjét; Tápai lagzi). − műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád lírájának jellemzői; Tóth Árpád egy-két műve. tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

Filozófia: életfilozófiák, időproblémák.

Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. fogalmak


VII. Életmű – Ady Endre

Órakeret 10 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tematikai egység Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, nevelési-fejlesztési költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai céljai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.

67





A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a Meghatározó korszakok (pl. megújítás szándékával; költői indulás, világháború), − műelemzések során kötetek (pl. Új versek, A halottak megismeri Ady jellemző élén), témák, motívumok (pl. köteteit, szerkesztési magyarság, istenes, létharc, módszereit, lírai témáit, látomásszerű tájvers, ars poetica; motívumait, poétikai élet-halál, hajó, ugar ) alapján megoldásait; jellemző alkotásainak − képes önálló értelmezése A Sion-hegy alatt; versértelmezések Góg és Magóg fia vagyok én...; megfogalmazására; Kocsi-út az éjszakában és még − műismereti minimuma: A 4-5 mű (memoriterek is), pl. Sion-hegy alatt; Góg és Párisban járt az Ősz; A magyar Magóg fia vagyok én...; ugaron; Harc a Nagyúrral; Kocsi-út az éjszakában és Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc még 4-5 mű; rigmusa; Az eltévedt lovas; − képessé válik az Ady-életmű Emlékezés egy nyár-éjszakára jellemzőinek bemutatására stb., esetleg egy-egy részlet (legalább 10 lírai alkotás publicisztikájából is). alapján); a műveiről szóló Utalás egy-egy téma, motívum, vélemények, elemzések poétikai jellemző kortárs értelmezésére, kritikus irodalmi megjelenítésére; az befogadására; egy-egy evokáció, az intertextualitás szóbeli témakörben kijelölt néhány példája. feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás.

Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása.

Vizuális kultúra: Adyillusztrációk. Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.

Kulcsfogalmak/ Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. fogalmak


VIII. Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 6 óra

Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

A tematikai egység Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja nevelési-fejlesztési jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú 68


céljai


megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja.

A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának Tárgykörök, témák (pl. paraszti, jellemzőit; dzsentri; szegénység) és műfaji − képes néhány alkotásának sok változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló Novelláinak világa (legalább két műértelmezésre mű elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri − lehetőséget kap beszámoló / muri, Rokonok, Sárarany, Az könyvajánló készítésére Isten háta mögött) elemző egyéni olvasmányélménye értelmezése, sok szempontú alapján; megközelítéssel, pl. műfaji − műismereti minimuma: változat; szerkezet, Móricz egy regénye (házi jellemábrázolás, elbeszélésolvasmány) és egy novellája; technika, nézőpont, − alkalmassá válik a művek közlésformák, hangnemek, írói értelmezéseinek kritikus előadásmód; problematika (pl. befogadására; egy szóbeli vívódó hősök, dzsentriérettségi témakör anyagának ábrázolás). összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).

Kulcsfogalmak/ Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. fogalmak ÖSSZEFOGLALÁS – a VI-VII. és VIII. témakör összegzése - Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke - Életmű – Ady Endre - Portré – Móricz Zsigmond

69

Óraszám: 1


IX. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd



Órakeret 4 óra

Stílusirányzatok a századfordulón.

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tematikai egység irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, nevelési-fejlesztési programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak céljai feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...).

A tanuló − megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd a képzőművészetekben (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada); az expresszionista és szürrealista filmművészet.

Kulcsfogalmak/ Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak


X. Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret 10 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás A tematikai egység Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi nevelési-fejlesztési 70


céljai


hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.



A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során Jellemző lírai tematika; megismeri Kosztolányi hangnemek, műfajok, jellemző lírai témáit, poétikai versciklusok (pl. A szegény megoldásait; kis- és kisgyermek panaszai); nagyepikájának néhány Számadás-kötet; kis- és jelentős darabját; nagyszerkezetek; ars − képes lírai és epikai poeticák;legalább 4 lírai alkotás, alkotások önálló köztük: Hajnali részegség, értelmezésének Halotti beszéd. megfogalmazására; Novellák (pl. A kulcs, Fürdés − műismereti minimuma: stb.) és novellaciklusok (Esti Kosztolányi egy regénye és Kornél-novellák). két novellája; lírai alkotásai, Egy Kosztolányi-regény (pl. Hajnali részegség, Halotti Édes Anna, Pacsirta) elemző beszéd és még egy-két műve értelmezése, sok szempontú (memoriter is); megközelítéssel, pl. műfaji − képessé válik a Kosztolányiváltozat; szerkezet, életmű jellemzőinek jellemábrázolás, bemutatására (legalább 4 elbeszéléstechnika, nézőpont, lírai alkotás, egy regény, két közlésformák, hangnemek, írói novella alapján); a műveiről előadásmód; problematika. szóló vélemények, elemzések értelmezésére, Utalás egy-egy téma, motívum, kritikus befogadására; egypoétikai jellemző kortárs egy szóbeli témakörben irodalmi megjelenítésére; az kijelölt feladat kifejtésére, evokáció, az intertextualitás memoriterek tolmácsolására. néhány példája.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó.

Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez.

71

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.



Kulcsfogalmak/ Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. fogalmak ÖSSZEFOGLALÁS – a IX. és X. témakör összegzése - Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd - Életmű – Kosztolányi Dezső


Óraszám: 1

XI. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 8 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember A tematikai egység önértelmezésében. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye céljai a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló választott novella (pl. A cirkusz; − kijelöli Karinthy és Krúdy Találkozás egy fiatalemberrel; helyét a korszakban (újságírás; Barabbás) és a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem karcolatgyűjtemény darabjai tartozás); ismeri alkotás- és alapján. látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). − képes néhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, értelmezésére, műelemzések már megismert szerző /mű és kritikus befogadására, saját paródiája) az Így írtok ti álláspont kifejtésére és adott szemelvényei alapján. szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. Krúdy Gyula írói világa, egyéni novellaelemzések hangja legalább egy Szindbádmegfogalmazására); novella alapján (pl. Negyedik út, − képessé válik összehasonlító Ötödik út); anekdotikusság, az elemzésekre (párnovellák, pl. idő és az emlékezés formaalkotó A jó tanuló felel / A rossz szerepe. tanuló felel; ellentétesek, pl. A Krúdy-művek Magyar dolgozat / Röhög az atmoszférájának, témáinak, egész osztály); mű és paródiája alakjainak, motívumainak összevetésére); novellaciklus megidézése (stílusimitációk, pl. és film összehasonlító Márai Sándor: Szindbád elemzésére; 72

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadóművészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.



hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

− műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája.

Kulcsfogalmak/ Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. fogalmak


XII. Életmű – Babits Mihály

Órakeret 10 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.

A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek A tematikai egység megismerése. nevelési-fejlesztési Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, céljai motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság.

A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Babits jellemző Szerepe a Nyugat mozgalmában; lírai témáit, poétikai irodalmi kapcsolatai; esszé- és megoldásait és a Jónás irodalomtörténet-írói, műfordító könyvét; tevékenysége. − képes Babits-művek önálló értelmezésének Stílusirányzati sokszínűsége (pl. megfogalmazására; impresszionizmus, szecesszió, − műismereti minimuma: Esti szimbolizmus); klasszicizálás, kérdés, Ősz és tavasz között antikizálás; hagyomány és és még egy-két műve modernség egysége. (memoriter is) és a Jónás 73

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babits- portrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.



Jellemző lírai tematika, költői könyve; magatartás (békevers, pl. Húsvét − képessé válik a Babitselőtt; a prófétaszerep elutasítása életmű jellemzőinek vagy vállalása, pl. Mint különös bemutatására (legalább négy hírmondó); versszerkezetek, lírai alkotás); a műveiről hangnemek, formák, motívumok szóló vélemények, gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz elemzések értelmezésére, és tavasz között); ars poeticus kritikus befogadására; egyalkotások (pl. A lírikus epilógja; egy szóbeli témakörben Cigány a siralomházban; Csak kijelölt feladat kifejtésére, posta voltál). memoriterek tolmácsolására. A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. fogalmak ÖSSZEFOGLALÁS – a XI. és XII. témakör összegzése - Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula - Életmű – Babits Mihály

Óraszám: 1

ÖSSZEFOGLALÁS – az éves anyag érettségi tételek szerinti összegzése

Óraszám: 1

A továbbhaladás feltétele: 1. Irodalmi műveltség:

a. memoriterek ismerete, 74



b. az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése.

2. Irodalmi kifejezésformák

a. a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése, b.

művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével,

c. a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban, d. a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban.

3. Ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság:

a. jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása, c. annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartás formáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában, a. társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, d. a lehetséges értelmezések megfogalmazása,

mérlegelése,

összevetése,

a

különbségek

e. az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések meg-fogalmazása, f. irodalmi és más újrarendezése.

kérdések

megvitatásához

75

információk

kiválasztása

és




Órakeret 4 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló nevelési-fejlesztési ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). fogalmak Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Pragmatikai ismeretek

Órakeret 7 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi A tematikai egység szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, nevelési-fejlesztési hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is céljai végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.

76



Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

Megnyilatkozás. Kulcsfogalmak/ Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).


Nyelvtörténet

Órakeret 8 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett A tematikai egység tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi nevelési-fejlesztési tanulmányokkal. céljai A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.



Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.

77



Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Kulcsfogalmak/ Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.


Ismeretek a nyelvről

Órakeret 9 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi nevelési-fejlesztési témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok céljai összeállítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése..

Kapcsolódási pontok Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek.

Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. fogalmak A fejlesztés várt eredményei: A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. 78



Irodalom 12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – József Attila

Órakeret 10 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról.

Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói A tematikai egység korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. nevelési-fejlesztési József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; céljai írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására.



József Attila életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, költői − ismeri az életmű főbb magatartásformák (pl. Tiszta alkotói korszakait; József szívvel; Tudod, hogy nincs Attila helyét, szerepét a bocsánat); világkép, magyar irodalom költészetfelfogás (pl. Ars poetica; történetében; Thomas Mann üdvözlése). írásművészetének jellegét; Stílusirányzatok (pl. − műelemzések során expresszionizmus, szürrealizmus, megismeri József Attila Medáliák) és stílustendenciák (pl. jellemző lírai témáit, újnépiesség) hatása. motívumait, poétikai megoldásait; Jellemző lírai tematika (pl. − képes önálló Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); versértelmezések gondolati költészet 1932-1934 megfogalmazására; között (pl. Téli éjszaka, − műismereti minimuma: Reménytelenül; A város peremén); Külvárosi éj; Óda; Tudod, kései költészet (közéleti, pl. hogy nincs bocsánat és még Levegőt; A Dunánál; Hazám; 4-5 műve (memoriter is);

Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról.

79

Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.



szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus − képessé válik az életmű önsors versek, pl. Karóval jöttél; jellemzőinek bemutatására Talán eltűnök hirtelen...). (legalább 12 lírai alkotás Versszerkezetek, verstípusok, alapján); a műveiről szóló hangnemek, formák, témák, vélemények, elemzések motívumok (pl. gyermek, éjszaka, értelmezésére, kritikus külváros, bűntudat) gazdagsága. befogadására; egy-egy Komplex költői képek szóbeli témakörben kijelölt (síkváltások). feladat kifejtésére, Hatása a későbbi költészetre (pl. memoriterek Pilinszky, Nagy László). tolmácsolására. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. fogalmak


Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Órakeret 10 óra

Avantgárd irányzatok.

Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A tematikai egység A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának nevelési-fejlesztési megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok céljai megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.



Epikus művek (szemelvények, A tanuló részletek a kis- és nagyepikából) − megismeri a 20. századi pl. Kafka (pl. Az átváltozás); irodalom néhány meghatározó Thomas Mann (pl. Tonio Kröger tendenciáját; / Mario és a varázsló; Bulgakov: − ismer néhány jellemző,

Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből.

80



A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése.

jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait; − ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot); − képes önálló műértelmezések megfogalmazására; Lírai alkotások (szemelvények, − lehetőséget kap saját részletek). olvasmányélményeinek Legalább egy lírikus látásmódja előadására (műbemutatás / egy-két művének elemző ajánlás). megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. fogalmak


Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Előzetes tudás

Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

Órakeret 6 óra

A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és A tematikai egység egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a nevelési-fejlesztési művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a céljai dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.

81





A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló Dráma és tánc: drámairodalom egy-két jellemző − megismeri a 20. századi színháztörténet, tendenciája színházművészet. és/vagy kortárs dráma és (pl. az epikus dráma, abszurd színház néhány jellemző dráma, egzisztencialista dráma, tendenciáját; groteszk színház, amerikai − elemez egy-két jelentős 20. drámairodalom köréből). századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a Szemelvények, részletek drámai hagyomány és újítás művekből, pl. Brecht (pl. kettősségének) Koldusopera/Kurázsi mama; figyelembevételével; Beckett: Godot-ra várva; bemutatja dramaturgiájuk Ionesco: A kopasz énekesnő; sajátosságait; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy − megismer néhány álláspontot látogatása/A fizikusok); egy a művek értelmezéséhez; szerző, mű középpontba állítása. − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy A választott szerzőkhöz, felvételét), és közös művekhez kacsolódó fogalmi elemzéssel értékelik az adott ismeretek (pl. epikus színház, interpretációt; elidegenítő effektusok, song, − lehetőség szerint tézisdráma, abszurd dráma, kidolgoznak egy-egy példázatosság, groteszk jelenetet az elemzett komédia, paradoxon). művekből; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ Epikus színház, abszurd dráma. fogalmak


Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 6 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. A tematikai egység világháború alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák nevelési-fejlesztési több szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó céljai szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése.

82



Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).

A tanuló − tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemző műfajait, versformáit; − műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. fogalmak


Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 16 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja.

Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A tematikai egység A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes nevelési-fejlesztési alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes céljai alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és 83



műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy − tisztában van az adott 20. álmai; a Semmiért egészen és századi szerzők életművének versciklusainak (pl. a jellegével; az alkotók Tücsökzene) néhány darabja helyével, szerepével a alapján. magyar irodalom történetében; Weöres Sándor költészetének − műismereti minimum: Szabó tematikus és formai Lőrinc egy-két műve, változatossága (pl. a Weöres Sándor egy-két Rongyszőnyeg; Magyar etüdök műve; Pilinszky János alapján); gondolati költészete; Harmadnapon és még egy szerepversei, stílusutánzatai (pl. műve; a Psyché szemelvényei). − választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza Pilinszky János világlátásának egyik műve; tükröződése költészetében; − a szerzők kapcsán alkotásmódjának, poétikai alkalmassá válik a műveikről megoldásainak, motívumainak szóló véleményeknek, sajátosságai (a Harmadnapon és elemzéseknek az még egy műve alapján, pl. értelmezésére; egy-egy Négysoros, Francia fogoly, szóbeli témakör kifejtésére; Harbach 1944, Apokrif stb.). memoriterek tolmácsolására. Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) Ottlik Géza: Iskola a határon sok szempontú regényértelmezés.

84

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.



A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. fogalmak


Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Előzetes tudás

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

Órakeret 12 óra

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi A tematikai egység együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat nevelési-fejlesztési meg. céljai Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egyegy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák).

Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának A tanuló sajátosságai az Egy mondat a − tisztában van az adott 20. zsarnokságról és más műve századi szerzők életművének alapján (pl. Bartók, Koszorú); az jellegével; az alkotók irodalmi szociográfia műfaja, l. helyével, szerepével a Puszták népe (vagy részletek). magyar irodalom történetében; Németh László egy regénye (pl. − műismereti minimuma: Iszony) vagy egy drámája (pl. II. Illyés Gyula egy műve; József; A két Bolyai). − továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény Nagy László költői világa, István néhány műve; Nagy 85

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.



alkotásmódja (pl. népiesség, László egy-két műve; hosszúénekek, montázstechnika, esszérészlet Illyés Gyula, képrendszer, portrévers, Németh László műveiből; képvers) egy-két műve alapján − a szerzők kapcsán (pl. Himnusz minden időben, Ki alkalmassá válik a műveikről viszi át a szerelmet; József szóló véleményeknek, Attila!; Menyegző). elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy Örkény István groteszk szóbeli témakör kifejtésére; látásmódja néhány egyperces memoriterek tolmácsolására. novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak


Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Órakeret Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából 8 óra (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok).

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar A tematikai egység irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének nevelési-fejlesztési megbecsülése. céljai Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.



Választás alapján művek, A tanuló Informatika: internetes szemelvények 20. századi: − tisztában van a választott 20. közlés, irodalmi − szépprózai alkotásokból, pl. századi szerzők életművének adattárak és honlapok. Gion Nándor, Mészöly jellegével; az alkotók Miklós, Nyirő József (pl. Úz helyével, szerepével a Bence, Kopjafák), Szabó magyar irodalom Magda (pl. Abigél), Sánta történetében; Ferenc (pl. Sokan voltunk), − megismeri a század 86



Sütő András műveiből; irodalmának néhány törekvését, sajátosságát − lírikusok munkásságából, pl. (nemzeti konzervatív Áprily Lajos, Dsida Jenő, irodalom, népi írók Nemes Nagy Ágnes, Orbán mozgalma, határon túli Ottó, Sinka István, Szilágyi magyar és emigráns Domokos egy-két műve; irodalom); − értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy − választhat műelemzést / műajánlást egyéni Ágnes, Szerb Antal és mások olvasmányélményei alapján; műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről − Művelődés- és szóló véleményeknek, irodalomtörténeti elemzéseknek az tájékozódás: a nemzeti értelmezésére; egy-egy konzervatív irodalom, a népi szóbeli témakör kifejtésére, írók mozgalma, a határon túli memoriterek tolmácsolására. és emigráns irodalom. − A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti Kulcsfogalmak/ konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői fogalmak szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Órakeret 10 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a A tematikai egység körülöttünk levő világ megértését. nevelési-fejlesztési Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a céljai művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.

87



Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internetes folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése.

A tanuló − tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; − értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); − információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái.

Kulcsfogalmak/ Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak


Regionális kultúra

Órakeret 2 óra

A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Előzetes tudás A tematikai egység Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori nevelési-fejlesztési értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, céljai 88



nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.



A régió, tájegység, település, A tanuló Vizuális kultúra; Hon és kerület, iskola kulturális, népismeret; Földrajz; − tisztában van a tájegység / irodalmi, múltbeli és jelen Történelem, társadalmi település / kerület / iskola hagyományai (pl. kisebbségi és állampolgári stb. kulturális, irodalmi irodalom, folklór, múzeum, ismeretek: régió, hagyományaival, ismer színház stb.); tájegység, történelmi irodalmi emlékhelyeket; az ide kötődő, ehhez kapcsolódó − a tematika kapcsán emlékezet, emlékhely, szerző(k) irodalmi műve(i). alkalmassá válik egy szóbeli hagyomány. Irodalmi emlékhelyek (szülőház, témakör kifejtésére (érettségi Társadalomismeret: emlékszoba, kiállítás, múzeum, civil társadalom, a követelményrendszer). temető, színház stb.). lokális kulturális A választott tárgyhoz szerveződések kapcsolódó fogalmi ismeretek. jelentősége. Kulcsfogalmak/ Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. fogalmak


Az irodalom határterületei

Órakeret 4 óra

Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg, film.

Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő A témakör nevelési-fejlesztési megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák céljai megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.



A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló Vizuális kultúra: kortárs hatáskeltő eszközei és sajátos − tisztában van az irodalmiság művészet. műfajainak jellemzői (pl. változó fogalmával; fantasy-irodalom, − megérti az ízlés kontextuális Mozgóképkultúra és 89



detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg).

médiaismeret: filmes függőségét; feldolgozások, − alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; mediatizált kultúra. Az irodalom filmen; filmes − fejlődik médiatudatossága, Ének-zene: a zene feldolgozások. esztétikai és művészeti fogyasztásának tudatossága; jelenségei, zenei Film- és könyvsikerek, − választhat szubkultúrák. divatjelenségek. műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányTársadalomismeret: a Az irodalmi ismeretterjesztés élményei/filmélményei kulturális fogyasztás főbb nyomtatott és elektronikus alapján; társadalmi jellemzői; műfajai. − a tárgykör kapcsán értékviták. A választott témához kapcsolódó alkalmassá válik a fogalmi ismeretek. jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi fogalmak ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A fejlesztés várt eredményei

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmaitudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. 90



Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

91

Helyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom évfolyam

Recommend Documents