Az írás előzményei
•
•
• •
Az őskori népek kezdetleges gondolatközlési jelrendszereiről keveset tud a tudományos világ, de annyi bizonyos, hogy mielőtt az ember eljutott az írásig nagyon sok különféle módját találta ki gondolatai közlésére. Több forrásból lehet megközelíteni ezeket a módszereket: néphagyományból olyan népektől, melyeknek ma sincs írása
•
Tulajdonjegy (billog)
- Az állattenyésztő népek előszeretettel használták jószágaiknak megjelölésére - Első hajtáskor billogozták meg az állatokat - Jelentősége: - elbitangolt jószágot megtalálták - állatok elszámolásakor
• •
•
•
Rováspálca Világszerte a legelterjedtebb volt, főként kölcsönadott értékek nyilvántartására használták. Használata: a pálcába, fába bemetszették a rovátkákat, majd hosszában kettéhasították Kelet Európában a csíkosok, juhászok, kondások stb. használták a 19. század végéig az állatok számolásánál. Rováspálcán jobbról balra követték egymást a számjegyek, majd ezt is ketté hasították. Kínában szerződésekhez használták.
•
•
• •
Hírnökbot Norvégiában és Svédországban hírvivő botot kellet végighordani az országon, mely egyértelmű jele volt a hadba hívásnak. Magyarországon ez a véres kard volt. Ausztráliában követpálcának is nevezik, ez hitelesítette a hírvivő szavát, valamint segítették az üzenet felidézésében a jelei.
•
• •
•
Csomójelek Az emlékeztetés legősibb jelei Kínában: nádból, kákából font zsinegekre gabona szalmájából csomókat kötöttek, számadatok rögzítésére. Inka kultúra emlékei között ennél egy bonyolultabb csomójelrendszer alakult ki. - államháztartásban használták - kipunak (quipu) nevezték - csak számadatok feljegyzésére szolgáltak
•
Minden kipu alapzsinórból és rákötött mellékfonalakból állt. - színekkel jelölték a tárgy anyagát: pl.: sárga-arany, zöld-gabona, fehér-ezüst - tízes számrendszert használtak - akik ezeket a csomókat olvasni tudták azokat a „csomók őreinek” nevezték
•
•
• •
Kagylófüzérek Nyugat – Afrikában még mai napig használatos ez a fajta levelezés, kaurikagylókkal. Ezeket arokó-nak nevezték Az észak-amerikai indiánok a kagylófüzéreket színezték is, ezeket vampum-nak nevezték
•
•
•
• •
Barlangrajzok Az ősember már kitűnően rajzolt, de 1879-ig nem is tudtunk róla, ekkor fedezték fel az Altamira barlangrajzokat. Ezek a rajzok Kr. E. 20-25 ezer évvel ezelőtti életről adtak számot. 1940-ben fedezték fel a Lascaux-i barlangot. A képek sárga, vörös, fekete színben pompáztak és nagyon élethű képeket ábrázoltak az állatokról.
A fejlődés útja a képírástól a betűig. •
Képírás(piktográfia)
A magdaleni kultúra igen természethű ábrázolásaiból nem lehet közvetlenül származtatni a végsőkig leegyszerűsített ábrákat, melyek már a képírás legkorábbi emlékeihez tartoznak. • Kr. E. 9000-től 5000-ig a mezolitikum időszakában az állatokat és embereket mozgásban ábrázolják. Ez az egyik legfontosabb írástörténeti szempontból. jellemzőik: - stilizált forma - vonásokat használnak, lényeget kiemelve - jelképszerű Ez vezetett a képírás apró jeleinek kialakulásához.
•
•
Az újkőkor, neolitikum tovább mélyítette a szimbolikus kifejezésmódot. Képírás jellemzői: - konkrét tárgyat ábrázol - ezek egy-egy szót, vagy egész mondatot jelentenek - stilizáltak
•
•
•
Fogalomírás (ideográfia) Az elsődleges jelentéssel bíró képírást már más összefüggésekben is használni kezdték. Pl. a nap jele sok helyen a fényküllőkkel körülvett korong, de ez nem csak a napot jelentette, hanem a hőséget, forróságot. az egymás mellé rajzolt láb nemcsak végtagot, hanem járást is jelentett.
•
•
Amikor a képírás ilyen elemekkel bővült, akkor a jelkészletben nőtt a szimbolikus jelek száma, ettől fogva már fogalomírásról (ideográfiáról ) beszélünk, melynek a jelei az ideogrammák. Jellemzője: - jelei nincsenek szorosan összekapcsolva - a fogalomírás jeleinek értelmezése társadalmi közmegegyezésen alapul - nincs rögzített hangalakjuk.
•
Képírásos emlékek
Észak-amerikai indiánok írása A 13. században nagy kiterjedésű birodalmakat hoztak létre, központosított államszervezetekben éltek. A 16. században viszont spanyolok hódították meg a birodalmakat és megsémisítették a kultúrákat. 17. században alakultak ki új törzsek: delaverek, irozékok, dakoták stb. Nomád életet éltek. Az ő képírásos emlékei bölénybőrbe írva maradtak ránk. •
•
Az indián képírás legnevezetesebb emlékei az úgynevezett Téli Krónikák, melyek fontos események feljegyzéseit tartalmazzák.
•
• •
•
Kohau rongo-rongo Húsvét-szigeteken talált képírásos emlékek. Első emlékek az írásos fatáblák, 80 -91 cm hosszúak, 10 centiméter szélesek. - a jelek sűrűn helyezkednek el egymás mellett - balról jobbra tartó írás a következőben jobbról balra halad, és minden második sorban a jelek a fejük tetején állnak. Ezt az írásmódot: busztrofedon-nak (ökörszántásnak) nevezzük. Mindmáig nem sikerült megfejteni e- jelek jelentését.
•
• •
•
Azték és maja írás A mexikói kultúra emlékei a kódexek, ezek maradtak az utókorra Háromféle anyagra készítették: - szarvasbőr, - fügefa háncsa, melyet mésszel kentek be, az aztékok keményítőt használtak erre a célra - agavé-papírra (agavé leveleit rohasztották, majd rostjait keresztben egymásra fektetve összeragasztották és simára ütögették. Több mint 10 méter volt egy tekercs, ezeket leporellószerűen hajtogatták össze. Misztékektől tanulták az írást(ideografikus jellegű)
Az azték írás képecskéi úgy készültek, hogy feketével kontúroztak, majd színezték ezeket. - többnyire oldalt ábrázolták a figurákat - nem plasztikusak a figurák - távlatot nem érzékeltetnek Az írást csak magasabb rangúak tanulhatták meg, így nem terjedhetett el. • Maja írás már erősen stilizált. - minden írásjegy kis négyzetet tölt ki. • Alfonso Caso mexikói régész 1951-ben megfejti a Codex Bodley-t, mely az uralkodó családok legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza. •
•
•
Kódexek három csoportja I. nyolc miszték kódex, Mexikó története található bennük 692-től a spanyolok megérkezéséig. - Codex Vindobonesis a leghíresebb (52 lapos, szarvasbőrre írt.)
•
II. azték kódexek - naptárak, csillagászat - 18 hónapra osztott évvel, 20 napos hónapjaikkal, 5 ünnepnapjukkal tökéletesebb naptárjuk volt, mint 1582-ben bevezetett Gergely –naptár. - vallásos világkép - pl. Codex Borgia (39 lapos)
•
•
•
III. maja kódexek A hódítók mindent el akartak égetni, de végül megmenekültek és Drezdába vitték őket. Codex Dresdensis maradt meg a legépebb állapotban.