Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő funkciójának megvalósításában A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. Krisztina Felnőtt Képzési Központ

Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő funkciójának megvalósításában A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában

Készítette: Erdélyiné Jámbor Rózsa Vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak

Konzulens: Pázsikné Szilágyi Gabriella Közoktatási szakértő

Vác, 2010

Taralom: 1. Ajánlás ............................................................................................... 3 2. Bevezetés ........................................................................................... 4 2.1. Miért ezt a témát választottam? ................................................... 4 2.2. Helyzetelemzésre utaló hipotézis.................................................. 4 3. A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremtés hazai problémája ................................................................................................ 6 3.1. A családok elszegényedése ........................................................... 6 3.2. Szociális hátrányok ...................................................................... 6 3.3. Helyi viszonyok, helyzetelemzés ................................................... 7 4. Az óvodai nevelés területei, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésében kiemelt jelentőséggel bírnak ........ 11 4.1. Pedagógiai munka kiemelt területei ........................................... 11 4.2. A nevelést segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása ......... 18 4.3. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka............................................ 22 4.4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel .. 23 4.5. Óvoda-iskola átmenet ................................................................. 24 4.6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés ......................... 26 4.7. Nevelőtestület együttműködése................................................... 29 4.8. Az Óvodavezető feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása során ............................................... 29 5. Várható eredmény a tudatosan felépített integrációs, intézményi fejlesztési cselekvési feladatterv megvalósítása után .................. 31 6. Irodalomjegyzék ............................................................................. 34 7. Mellékletek ...................................................................................... 36

2

1. Ajánlás

A vízhordozó (Kínai mese) Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakán hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig olt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap. Természetesen a tökéletes büszke volt teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni. Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál. – Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé. A vízhordozó így válaszolt a cserépnek: – Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s a másik cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket, a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. 1 1

Nuszplné Vágvölgyi Ágnes: Fogadni vagy befogadni? Együttnevelési lehetőségek két intézmény összeha-

sonlításán keresztül

3

2. Bevezetés 2. 1. Miért ezt a témát választottam? Intézményünkben, az Általános Művelődési Központban – amelynek részintézménye óvodánk is – az elmúlt években igen nagy hangsúlyt kapott a hátrányokkal küzdő gyermekek felkutatása, a célravezető eljárások kidolgozása. Állami és uniós támogatással olyan projektek indultak, amelyek során szervezett továbbképzésekkel sikerült a feladat végrehajtására felkészíteni nevelőtestületünket. Elvi és gyakorlati elgondolásaink megjelentek pedagógiai programunkban, beépítettük minőségirányítási rendszerünkbe. Úgy érzem, mint óvodapedagógus, és mint óvodavezető, hogy a hátrányos helyzet kezelése területén rendelkezem már annyi ismerettel és tapasztalattal, hogy mindezt munkámban összegezhetem.

2. 2. Helyzetelemzésen alapuló hipotézis Miért esik annyi szó manapság a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről? Nézzük meg, a törvény mit tartalmaz a szegregáció elkerülésére érdekében. Először is az integráció fogalmát kell tisztázni. Kik is a hátrányos helyzetűek gyerekek? A 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: „A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.” Ezt tovább pontosítja a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D §-a, mely további szempontként jelöli meg, hogy a „szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be”. A meghatározás a leszakadó rétegekből származó gyerekeket jelöli. Ők azok, akik már az óvodába lépéskor hátrányokkal indulnak, és otthonról kevesebb ösztönzést és segítséget kapnak. Sokszor emiatt lesznek általában ők azok, akiket magatartás zavaros, beilleszkedési problémákkal küzdő, nehezen taníthatónak,

4

„problémásnak” találnak. A számukra szervezett külön foglalkozásért és integrált oktatásukért külön normatívát igényelhetnek az óvodák. Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy jelenleg Magyarországon nem csak a cigány családok gyermekei halmozottan hátrányos helyzetűek, hanem a nem roma családokból származó óvodások is igen magas százalékban is ebbe a kategóriába sorolhatók. Szükséges, hogy ezt a tényt minden óvodavezető időben felismerje, és a megfelelő pedagógiai programmal felkészüljön rá. Felmérést végeztem kistérségünk óvodáiban, amelyben hátránnyal küzdők előfordulásának arányait vizsgáltam, majd ezeket összevetettem saját helyzetünkkel. Az ebből levonható következtetéseket, valamint a hátrányos helyzetből fakadó hátrányok csökkentését biztosító feladatainkat, eljárásainkat foglalom öszsze munkám során. Így megállapításaim az enyingi kistérségre és azon belül a dégi óvodára vonatkoznak. (Kimutatás az 1. számú mellékletben.)

5

3. A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremtés hazai problémája 3. 1. A családok elszegényedése Hazánkban a rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági és politikai változások következtében radikálisan átalakult a társadalom struktúrája, a megnőtt társadalmi egyenlőtlenségek hatása pedig az oktatás minden területén érezhető. Az elszegényedés egyik oka, hogy a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején kezdődő gazdasági átalakulás során igen nagy számban szűntek meg munkahelyek. Sőt, a kvalifikálatlan munkaerő által is elvégezhető munkák arányának csökkenésével, és a magasabb képzettséget igénylő új munkahelyek létrejöttével jellemezhető, alapvetően kedvező átstrukturálódási tendencia csak tovább rontotta az alacsony iskolázottságú népesség felzárkózási esélyeit. (Kemény – Janky – Lengyel, 2004). A másik ok inkább „kelet-Európaibb” jellegű: nincs pénz. A családok egy része kénytelen volt lakás vagy életkörülményeinek biztosítása érdekében – indokoltan vagy indokolatlanul – hitelt igénybe venni, amely visszafizetését még esetenként az árfolyamveszteség is nehezítette. Az eladósodás sokakat reménytelen helyzetbe hozott. A válságnak köszönhetően pedig újabb munkahelyek szűntek meg, így nem csak a mindennapi kenyérre való került veszélybe, de a fedél is a családok feje felől. (Szabó Gergő, 2010)

3. 2. Szociális hátrányok A személyiségfejlődés döntő tényezője a szocializálódási folyamat, amely a környezeti hatásoknak az egyed születésétől a haláláig tartó, nagyrészt ösztönös, tudattalan feldolgozása. (Murányi: A gyermek és ifjúkori személyiségzavarok) A szocializáció fogalmát többen próbálták meghatározni.

6

Hartley és Hartley 1955 így határozta meg: „A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén annak a közösségnek normáihoz alkalmazkodik, amelyben született, vagy amelyhez funkcionálisan hozzátartozik.” Merton szerint: „Szocializáció az a folyamat, amelynek során az emberek szelektíven elsajátítják azokat az értékeket, viselkedéseket, képességeket, és ismereteket – röviden kultúrát, – melyek azokban a csoportokban érvényesek, ahová tartoznak, vagy amelynek tagjaivá szeretnének válni.” Illyés Sándor megfogalmazásába: „A szocializáció jelentése elsősorban új szemlélethez kapcsolódik. A szocializáció az egyén társadalmivá válásának elvárásokkal és ideálokkal átszőtt világából, amelyben a valóságos és a kívánatos öszszemosódik, … magát a valóságos folyamatot jelöli.” Tehát az előzőekben megfogalmazottak alapján elmondhatjuk, hogy a szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együtt élés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. A gyermek első és meghatározó élettere a család, a család, mint elsődleges szocializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrájának szokásait, szabályait, és a viselkedés külső elvárásait. A családok alacsony szocializációs képessége és igénytelensége, a hátrányos helyzet kialakulásában jelentős szerepet játszik. A családok elszegényedése többnyire az alacsony iskolai végzettségű szülők esetébe mondható el. A munkahelyek elvesztése nem csak anyagi, de erkölcsi, érzelmi téren is nehéz helyzetbe hozta ezeket a családokat. Alacsony képzettségük miatt nem, vagy csak nehezen tudnak eligazodni a hivatalok labirintusaiban. A hátrány abban is megmutatkozik, hogy a tanulás, a tudás, a kultúra, mint érték, nem, vagy csak mellékesen jelenik meg. (Feróné Komolay Anikó: A cigánygyerekek szüleivel való együttműködés, mint szerepkihívás)

3. 3. Helyi viszonyok, helyzetelemzés Dég az Enyingi Kistérség egyik települése. Az enyingi kistérség Fejér megyében a Mezőföld dél-nyugati részén helyezkedik el. A viszonylag fejlett Közép-

7

Dunántúli Régióban, de sajnálatos módon ott, mint halmozottan hátrányos kistérség. Területe 481 km2. A térség átmenetet képez az Alföld és a Dunántúl között. A terület erdőkben szegény, tipikusan mezőgazdasági vidék, amelynek egyhangúságát cserjés területek, dús vegetációjú patak völgyek, árterek teszik vonzóvá. A kistérség földrajzi elhelyezkedése alapján – a Balaton közelsége, ipari centrumok elérhetősége – látszólag kedvező helyzetben van. Azonban annak ellenére, hogy a területet északnyugat-délkelet irányban átszeli a 64. sz. főút, észak-keleten, pedig érinti az M7 autópálya és a 70. sz. főút, mégis perifériás helyzetben van. A megyei és az országos meghatározó térszerkezeti vonalak elkerülik, a 64. sz. főúttól északra és délre belső perifériák alakultak ki, amely fokozza a kistérség hátrányos helyzetét. A térségközpont, illetve a Balatonhoz viszonylag közel fekvő települések esélye lehetne a szorosabb kapcsolódás az üdülőterülethez, amihez viszont a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére lenne szükség. A kistérségben élő lakosság elsősorban magyar, de a cigány etnikum is jelen van, különösen Enyingen, Lepsényben és Mezőszentgyörgyön. Dég foglalkoztatási szempontból Fejér megye legkritikusabb helyzetű térsége a sárbogárdi mellett. A felnőtt lakosság 9,5 %-a munkanélküli. Közülük 22 fő tartósan nem tud elhelyezkedni. Ennek legfőbb oka a képzetlenség és az, hogy kiestek a munka világából, és nem is szándékoznak munkába állni. A település önkormányzata igyekszik minél több munkanélküli számára a közmunkákban lehetőséget adni a munkavégzésre. Ezek a munkák elsősorban a község szépítésével, karbantartással kapcsolatosak, magasabb képzettséget nem igényelnek. Munkalehetőség a községben: Egy faipari cég, mely jelenleg 61 főt foglalkoztat, akik betanított munkásként dolgoznak. Mezőgazdásági Szövetkezet 10 fő A mezőgazdaságban, magántulajdonban lévő többi részén 21 fő Az Általános Művelődési Központban 43 fő Polgármesteri hivatal 8 fő

8

Posta 5 fő

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy kevés munkalehetőség van a községben, és képzetlen, nyolc osztályt végzett emberek elhelyezkedésére nincs lehetőség, ezek az emberek többnyire alkalmi munkákból és segélyekből élnek. (Dég Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2009) Óvodát, 1953. május 1-e óta működik községünkben, egy családi házban alakították ki. Jelenlegi helyére: 1969-ben költözött, a volt katolikus iskola épületébe, melyet felújítottak és átalakítottak. 1997 óta az Általános Művelődési Központ intézményegysége. A Bóbita nevet 2007-ben választottunk, és az óta díszíti óvodánk falát a kedves kis tündér. Óvodánk három csoporttal működik, férőhelyek száma: 80 fő. Csoportszobáink tágasak, barátságosak, esztétikusak. (Óvodánkról képek a 2. számú mellékletben láthatók.) 2004. december 19-én került átadásra tornaszobánk. Nagy lehetőségeket nyitott a mozgásfejlesztésben, itt alakítottunk ki sportszertárt, ahol a mozgáshoz szükséges eszközöket helyeztük el. Játék készletünk jó. Esztétikus, jó minőségű játékokat sikerült vásárolni az elmúlt évek során. Az óvoda épületéhez nagy park tartozik. Elől, az utca felöl található füves terület körbe gesztenyefákkal, s virágos kerttel, az épület mögötti részen van a játszóudvar, nagyrészt füves, fém és fajátékokkal felszerelt. A játékokat pályázatok útján, bálok bevételéből és a „Dég gyermekeiért alapítvány”-tól kapott támogatásokból szereztük be. A tornaszoba mögött levő területen, 2005-ben focipályát alakítottunk ki. Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb része rendezett körülmények között él, szeretetben, gondoskodásban, a szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit kielégíteni. A nehezedő anyagi helyzetben segítséget nyújt a családoknak a Gyermekvédelmi törvényben biztosított támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők térítésmentesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A maradandó

9

egészségkárosodású gyermekek és a három vagy több gyermeket nevelő családok 50%-os térítési kedvezményben részesülnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai életkorban 3 évesen megkezdik az óvodai életüket. 2009 szeptember 1-től egységes óvoda-bölcsődeként működik intézményünk, ezzel is segíteni szeretnénk a szülők minél előbbi munkába állását és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél előbbi intézményes ellátását. Óvodánkban fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket.(testi fogyatékos, mentálisan retardált, tanulási-magatartási és egyéb beilleszkedési nehézségekkel küzdő) Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük, az ÁMK-ban gyógypedagógus, gyógytestnevelő és logopédus segíti a habilitációs és rehabilitációs fejlesztést. Óvodánk statisztikai adatai a következők a 2009/2010-es nevelési évben: csoportok létszám HH Bambi Vuk Micimackó összesen

vegyes vegyes vegyes

20 25 24 69

10 15 10 35

ebből ebből ebből HHH HH leány leány bölcsődés 10 9 9 5 2 10 6 5 0 0 5 4 3 0 0 25 19 17 5 2

ebből ebből HHH leány leány 2 2 2 0 0 0 0 0 0 2 2 2

10

4. Az óvodai nevelés területei, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésében kiemelt jelentőséggel bírnak 4. 1. Pedagógiai munka kiemelt területei 4. 1. 1. A gyermek befogadása az óvodában A gyermek óvodába lépésének első és meghatározó élménye, hogy miként történik a befogadása - beszoktatása. Első pillanattól kezdve arra törekszünk, hogy minél jobban megismerjük a családot és az onnan óvodánkba érkező gyermeket. Ezért is készítettük el „Anamnézis-lap”-unkat, mellyel minden óvodapedagógus még az óvodába érkezés előtt meglátogatja a családokat. (Anamnézis-lap a 2. számú mellékletben található). Családlátogatás alkalmával olyan információkat gyűjtünk a gyermekről, amelyeket figyelembe véve az óvónő alkalmazkodni tud a gyermek igényeihez. Minden egyes gyermek igényeit, testi-lelki szükségleteit figyelembe vesszük. A befogadás személyes, egyénhez igazodó, differenciált. Legfontosabb feladatainknak tartjuk: o A családdal együttesen kell segítenünk, hogy a gyermekek megtalálják helyüket az óvodánkban. Az óvoda és a család hasonlóságainak és különbségeinek átélése közben a félelmet, szorongást minimálisra igyekszünk csökkenteni, érzelmi biztonságot alakítunk ki. o A gyermekek anya vagy apa jelenlétében ismerkedjenek az óvodai környezettel, társaikkal, óvó nénikkel, dajka nénivel. o Bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel. Amikor hozzák a gyermeküket óvodába, időt kell szakítani arra, hogy az óvónő megtudja a gyermekkel kapcsolatos – előző napi, éjszakai, reggeli – történéseket, problémákat. Ha ismeri ezeket, a gondokat, akkor bánásmódját elfogadóan ehhez tudja igazítani. 4. 1. 2. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlesztése, kommuniká-

11

ciós képességük alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán – ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk –, ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét. A reggeli beszélgető körök alkalmával igyekszünk minél jobban megismerni, kideríteni, hogy az nap az adott gyermek milyen pszichés állapotban van, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy elmondja gondolatait, esetleges problémáit. Fontos feladataink: o Az anyanyelvi játékok a beszédfejlesztés leghatásosabb eszközei, éppen ezért tudatosan, tervszerűen az életkori sajátosságokat és a fokozatosságot figyelembe véve alkalmazzuk azokat. o Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. o Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, őket logopédushoz irányítjuk. A logopédus segítségével felderítjük a problémák okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. o Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. o Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit.

12

o Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. o Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. o Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bővítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. o Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse véleményét arról, milyen érzelmeket, esztétikai élményt váltott ki belőle mások alkotása. Biztatjuk őket arra, hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat és eszközöket fognak használni. o A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. o Irodalmi kezdeményezéseken a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. o Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. o A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokviszony kifejezésének módjával.

13

o Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következményekről gondolataikat el tudják mondani. o Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. o Többször elmondjuk a szülőknek, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. 4. 1. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében úgy gondolom, hogy ez az egyik terület, amire még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Mint azt már a dolgozatom elején kifejtettem a gyermek első és meghatározó élettere a család, a család, mint elsődleges szocializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrájának szokásait, szabályait, és a viselkedés külső elvárásait, ha a gyermek a családban nem sajátítja el ezeket, a szociális kompetenciákat, akkor nekünk kell az óvodában, természetesen a szülőket is bevonva megtennünk. A szülőértekezleteken, fogadó órákon tájékoztatjuk a szülőket az óvodában folyó munkáról, gyermekük fejlődéséről, portfoliókban bemutatjuk munkáikat. Fontos feladataink: o Érzelmi biztonságot, testi-lelki egyensúlyt nyújtó derűs, otthonos és szeretetteljes légkör megteremtése az óvodás évek alatt. o A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermekeknek. o Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg, életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vegyenek részt – kedvük szerint. o Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe, törekszünk a csoportok otthonossá tételére.

14

o Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit és miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. o Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Megalapozzuk szokás- és normarendszerüket. o Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. o Segítjük az „én-tudat” alakulását, megerősödését, teret engedünk önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek. o Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. o Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egymáshoz való kötődését. o Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. o Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Biztosítjuk a lehetőségét a családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásának. o Megtapasztaltatjuk azt, hogy a közösen végzett tevékenység örömteli, eredményes legyen, erősítjük a „mi-tudat” létrejöttét. o Minden gyereket buzdítunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. o Hozzászoktatjuk őket a különbözőségek elfogadásához, tiszteletéhez, ehhez különösen meghatározó szerepet kap az óvónő és dajka, mint modell, valamint a szülő. o Szervezzük a különböző csoportok közötti kapcsolatokat. Ezeket, az alkalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel, hangszeres játékkal, mesedramatizálással. o Közös programokat szervezünk a szülőkkel: Karácsony, Március 15, kirándulások, sport napok.

15

o Megteremtjük saját hagyományainkat. o Megismertetjük a gyermekeket a szűkebb és tágabb környezetükkel, megteremtve így a szülőföldhöz való kötődés alapját. o Tiszteletben tartjuk a család ünnepeit, hagyományait. o Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, kiküszöbölve a felesleges várakozást, amely így a gyermek szükségleteihez igazodik. 4. 1. 4. Egészséges életmódra nevelés Az óvodai nevelés másik fontos területe és feladata a gyermekek szükségleteinek kielégítése, testi-lelki szükségleteinek harmonikus összehangolása, a napi és a heti életritmus kialakítása. Célunk továbbá az óvodai nevelés során, hogy kialakuljon a gyermekben bizonyos fokú igényesség önmaga és környezete tisztasága, rendje iránt. Egészséges életvitel igényének alakítása, betegség megelőzése, az egészség megőrzése, óvása (mozgás, táplálkozás, öltözködés) segítségével. Fontos feladataink: o Megteremtjük a gyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához szükséges belső és külső környezeti feltételeket. o Napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust. o Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a családokkal, akiknek gyermeke krónikus betegségben szenved. o Figyelemmel kísérjük a gyerek testi, lelki állapotát, érzékszerveinek épségét. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, közöljük ezt a szülővel, és szakember segítségét kérjük. o Megszervezzük a rendszeres védőnői és orvosi ellenőrzést, vizsgálatot. o Kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat o Egészségnap szervezése. o Megismerve a család gondozási szokásait, igyekszünk azt összehangolni az óvodai gondozás szokásaival.

16

o Megteremtjük, elmélyítjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot felnőtt és gyerek között. o Segítünk kialakítani a gyerekben a szokást, hogy a WC-t természetes módon használja, intim gondjait elmondja. o Megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét. o Megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. o A tízórait, a gyermeki igényeket szem előtt tartva folyamatosan szolgáljuk fel, ebédet és uzsonnát a csoportoknak azonos időben kínáljuk. o Megteremtjük az étkezések természetes, derűs légkörét. Tudomásul veszszük az egyéni különbségeket, különös gonddal, ha ezt betegség okozza. o Az évszaknak megfelelően, természetes vitaminok, zöldség, gyümölcs, rendszeres fogyasztását biztosítjuk. o A szülők segítségével próbáljuk elérni, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű, réteges legyen. o A gyermeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van. o

Támogatjuk önállósulásuk fejlődését

o Biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségét, saját tornaszobával rendelkezünk, így a csoportok napi rendszerességgel 20-25 percet töltenek mozgással a testnevelés foglalkozáson kívül. o Figyelmet fordítunk a gyerek testi higiénéjére és egészségére. o Mindennapi levegőzés biztosítása, időjárástól független. o Mivel két óvodapedagógusunk is rendelkezik gyógytestnevelői végzettséggel, tartásjavító és lábizom erősítő gyakorlatok rendszeres végzésével a deformitások megelőzését végezzük. o Minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan, zavartalanul pihenhessen. Tudomásul vesszük az egyéni adottságokat, igényeket. o Az udvart úgy alakítottuk ki, hogy árnyékos és napos rész egyaránt legyen. o Az udvar állandó gondozásával, virágosításával biztosítjuk a gyermekek esztétikus környezetben való játékát.

17

o A csoportszobák berendezéseit úgy igyekszünk elrendezni, hogy minél nagyobb tér maradjon a gyermekek mozgására, a játékokat önállóan is elérjék.

4. 2. A nevelést segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása Az elmúlt három évben – amióta óvodavezetőként dolgozom –, arra törekedtem és ösztönöztem kollégáimat, hogy minél több korszerű óvodai módszerrel ismerkedjenek meg, és alkalmazzák azokat nevelésük során. Az óvodai integrációs pályázatnak köszönhetően az elmúlt egy évben testületünk két 30 órás akkreditált továbbképzésen is részt vett. Az első ilyen képzés a „Kooperatív tanulási technikák”, a másik „Projekt pedagógia”. 4. 2. 1. Kooperatív tanulási technikák A kooperatív tanulási tréningen hallottak alapján kollégáimmal megerősített bennünket az előadó, hogy az óvodában eddig is alkalmazott kis csoportos, tapasztalat útján szerzett tudás az, ami célra vezető. A tréning során megtanulhattuk azt, hogy az egymásra utaltság, az egymás segítése rendkívül fontos, és ezt kell megtanítanunk a gyermekeknek, hogy akár az iskolai élet, akár később a munkavállalás során megállják helyüket a társadalomba. A szociális űrt, amivel az óvodába érkeznek a gyerekek, sajnos ma már nekünk kell betöltenünk. A családok szerkezete megváltozott, a válások következtében egyre több a csonka család. A külvilág felé zárkózottak a családok, anyagi helyzetük válságos és ezért is keveset foglalkoznak gyermekeikkel, akik ez által többnyire a televízió elé kényszerülnek. A televízióban látottak többnyire antiszociális tartalmakkal bírnak, rengeteg a gyerek műsorokban az erőszak, és a televízió bekapcsolásával a család kommunikációja pusztolóban van. Ezeket a problémákat mi, óvodapedagógusok nap mint nap tapasztaljuk, a gyermekekkel folytatott beszélgetéseink és játékuk során. A kooperatív tanulás négy alapelve: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók. Ha a négy alapfeltétel közül valamelyik nem érvényesül, akkor nem beszélhetünk kooperatív tanulásról.

18

A párhuzamos, vagyis egyidejű interakció során a gyerekek együttműködnek a tevékenység során ezért hatékonyabb a tanulás. Az óvodában a gyermekek közti páros munkát nem minden esetben lehet alkalmazni, de a csoportosat igen, és így lehetőség nyílik az óvónőnek arra, hogy minden gyermekkel egyénre szabottan foglalkozzon. Az építő egymásrautaltság is alkalmazható az óvodai munka során, mivel a gyermekeket arra neveljük, hogy a feladatokat egymás között felosszák és gyengébb képességű társaiknak segítsenek, hogy a csoport minél eredményesebben oldjon meg egy feladatokat. Az egyéni felelősségvállalásnak a feladat tartalmától és az alkalmazott kooperatív módszertől függően több formája is lehet. Az egyik az úgynevezett „pontfelelős” a másik a „feladatért felelős” módszer. Az óvodai nevelés során a feladatért felelős módszert tartjuk alkalmazhatónak, ahol a csoportban tevékenykedő gyermekek azonos feladaton dolgoznak, de munkamegosztás van, és mindenki a saját részfeladatáért felel. A részvétel a megismerési folyamat szerves része. A gyermekek akkor sajátítják el az ismereteket, ha interakcióba lépnek egymással, és magával az ismeretanyaggal. Az egyenlő részvételt általában a következő módon lehet elérni: a szerepek elosztásával és a munkamegosztással. A szerepelosztás részvételi normákat alakít ki. A gyermekek így nemcsak szereplésre kapnak lehetőséget, de azt is elvárjuk tőlük, hogy hozzájáruljanak a munkához. A munkamegosztásra épülő módszert, legkedvezőbben feladatkörök kialakításával érhetjük el. Ezt a módszert a 3/a. és 3/b. számú mellékletben, megtalálható tervezetben és képekkel mutatom be. 4. 2. 2. Projektpedagógia Projektpedagógiával először 2004-ben Körmöci Katalin továbbképzésén találkozott két kollégám, melynek címe „Hová bújhat a matematika?”. Sajnos akkor nem épültbe a mindennapi életbe, ezért is tartottam fontosnak, hogy az egész testület elvégezze a 30 órás továbbképzést és azonos elvek szerint folytassuk munkánkat tovább.

19

Néhány gondolat, hogy mi a projekt, projektpedagógia, mik az előnyei az óvodai nevelés folyamatában. „A projekt tervet, tervezést, feladatot jelent. Egy probléma kifejtése a probléma optimális megoldásáig. Más megfogalmazásban a projekt valamilyen cél által vezérelt, eredményesen együtt alkotó tevékenység.” (Projektpedagógiai kézikönyv, Görög Katalin, Varga Éva) A projekt módszer tehát a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Néhány megkülönböztető jegye: o Nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától egészen az elkészült produktum értékeléséig. o Tevékenységben valósul meg. o Teljes, mert a témával kapcsolatban a lehető legtöbb összefüggés felszínre kerül. o Időtartama lehet rövidebb, hosszabb (nap, hét, hónap, vagy akár több hónap) o Természetes együttműködésre épül az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek között. o A gyermekek aktív részvétele biztosított, mert ők maguk választották a témát o Konkrét, a mindennapi életből vett problémák közös megoldással történnek. o A tevékenységben integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok szerzését teszik lehetővé. o Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezésben, szervezésben, végrehajtásban és ellenőrzésben együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor mindenki kiválaszthatja magának a „testhez álló” feladatot a közös cél elérése érdekébe.

20

Előnyei az óvodai nevelés folyamatában: o A projekt módszer meghagyja a világ egy és oszthatatlan voltát, és a teljesség élményével tölti el a gyermeket o Élethelyzetekben adódó tapasztalatszerzésre alkalmas. o A tevékenységbe integrálódnak, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek és nem fordítva. o A közvetlen környezet alapul szolgál a megismerési folyamatok fejlődésének, és a gyermeki kísérletező igénynek. o Az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét biztosítja, amelyek motiválóak, és amelyet az óvodapedagógus kihasználhat, miközben hátérben marad. o Harmonikus lelki alkatot eredményez a szabad önkifejezés lehetőségének biztosításával. o Mindig tartalmaznak választási lehetőséget, így hasznosíthatja az egyéni érdeklődés motiváló erejét. o A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás. o A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elősegítést nyer a konkrét tapasztalás során. (Körmöci Katalin: Projekt módszer az óvodában) A fent említett előnyök mutatják, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elveket jól szolgálja a projekt módszer. Úgy gondolom, hogy ezeket a módszereket alkalmazva még nagyobb sikereket érhetünk el minden gyermek fejlesztésében, mert az egyén, az egyéni fejlődési ütem kiemelt szerepet kap. A 4/a. és a 4/b. számú mellékletben bemutatok egy projekttervet és képek.

21

4. 3. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Óvodánk egész rendszere magában foglalja a védő – óvó - szociális tevékenységeket. A gyermekvédelmi tevékenységet az ÁMK gyermekvédelmi megbízottja látja el óvodánkban. A csoportban dolgozó óvónők segítségével feltárják a családok, gyermekek szociális helyzetét. A környezetünkben élő családok szociális gondjait az óvodába járó gyermekek helyzete jelzi. Ezért nagyon fontos, hogy a családlátogatások tapasztalatait a munkatársak megbeszéljék az ÁMK gyermekvédelmi felelősével, és szükség esetén jelezzék a felmerülő problémákat. A gyermekvédelmi munka fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, szeretetpótlás jellemző. Elvünk, hogy a gyermeknek a legjobb helye a családjában van, és az a feladatunk, hogy lehetőségeinkhez mérten a családot segítsük abban, hogy olyan szintre emelkedhessen, hogy alkalmas legyen gyermeke megfelelő nevelésére. Fontos feladataink: o A családlátogatás tapasztalatairól feljegyzést készítése. o Minden óvodapedagógus jól végezze gyermekvédelmi feladatait, különleges felelősséggel foglalkozzék a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel. o Bevonjuk gyermekvédelmi munkánkba a községben dolgozó gyermekjóléti szolgálat felelősét. o A gyermekek családban történő nevelését segítő ellátást a gyermek családjának helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. o A törvények változásáról, értelmezéséről óvodapedagógusaink segítséget nyújtsanak a szülőknek. o Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra javasoljuk azokat a családokat, akik erre rászorulnak, hogy a gyermek nevelése továbbra is családban legyen biztosítva.

22

o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javasoljuk azokat a szülőket, akik időszakos fenntartási gondokkal küzdenek. o Ruhát és egyéb gyermekfelszerelést gyűjtünk. Bolhapiacot tartunk, ahol cserébe vagy csekély anyagi érték ellenében válogathatnak a szülők gyermekeik számára. Az összegyűlt pénzt olyan óvodai kirándulásra használjuk fel, amit a szülő fizet. Így az ilyen rendezvényeinkre is elviszszük azokat a gyermekeket, ahol a szülőknek ez gondot okozna. o A védőnő bevonásával „Egészség-nap” szervezése az óvodában. o A védőnő segítségével évente kétszer a gyermekek állapot felmérését elvégezzük. o Az egészséges életvitel kialakítása érdekében orvosi-fogorvosi vizsgálat megszervezése.

4. 4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 4. 4. 1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat Az óvodában folyó munka bemutatásával, a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat munkatársával közösen a szülők támogatása, erőforrásaik feltárása a legfontosabb közös célunk. Fontos feladataink: o Konzultációk alkalmával a rászorulók minél előbbi megsegítése. o Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat és a rászorulók között. o A szülőket megismertetni a törvények adta lehetőségekre. o Adományok gyűjtése – adományozás

23

4. 4. 2. Védőnői hálózat Fontos feladataink: o A védőnővel a kapcsolat tartás legfontosabb feladata, hogy pontos adatbázishoz jusson az óvodavezető, melyből a községben született gyermekek adatait kigyűjtheti. o A védőnő családlátogatásai során betekintést nyer a családok életébe és felhívja az óvodavezető figyelmét az esetleges problémákra az óvodába kerülő gyermekekről. o Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek minél előbbi óvodai nevelésének megkezdése. 4. 4. 3. Szakmai szolgáltatók Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a nevelési tanácsadóval, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal. A logopédussal és a gyógypedagógussal hetente konzultálunk a gyermekek fejlődéséről. Fontos feladataink: o A problémás gyermekeket minél előbb szakemberhez irányítani, szakvélemény beszerzése. o Szükség esetén gyógypedagógus biztosítása, az általa készített fejlesztési javaslat alapján a gyógypedagógussal összhangban a gyermek fejlesztése. o A beszédhibás gyermekek logopédushoz irányítása.

4. 5. Óvoda-iskola átmenet Az első osztályba lépés előkészítésének hagyományai vannak intézményünkben. Szeretnénk megkönnyíteni az átmenetet minden kisgyerek számára, hogy szorongások nélkül, jókedvvel lépje át az iskola küszöbét. Szeretnénk továbbá azt is elérni, hogy örömmel járjanak iskolába, s kezdeti érdeklődésük a tanulás iránt hosszú ideig megmaradjon. Ez természetesen feltételezi a két intézmény – az óvoda és iskola – szoros kapcsolatát, valamint a jó együttműködést az óvodapedagógusok és a tanítók között. Ez a kapcsolat az elmúlt években felerősödött, 24

óvoda-iskola átmenet munkaközösséget és a TÁMOP 3. 3. 3. keretén belül szakmai műhelyt működtetünk az intézményben. Éves tervben határozzuk meg kiemelt feladatainkat, és havi rendszerességgel megbeszéljük közös problémáinkat. Az előkészítés és együttműködés formái: 1. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása egymással o Az óvoda és iskolapedagógusok folyamatos kapcsolattartása o Közös megbeszélések egy-egy aktuális témáról. o Külső előadó bevonása, felvetődő, mindenkit érdeklő téma esetén 2. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a gyerekekkel 2.1.

A leendő elsőosztályos tanítók látogatása a nagycsoportban:

o Foglalkozások megtekintése o Látogatás játékidőben o Bekapcsolódás a gyerekek játékába 2.2.

Iskolanyitogató: játékos foglalkozást tartanak a leendő első osztályosoknak a tanítók az iskolában.

2.3.

Az óvónők látogatása az őszi- tavaszi nyílt napokon az első osztályban. Figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését.

2.4.

A nagycsoportosok látogatásai az iskolában:

o Ismerkedés az iskola helyiségeivel, udvarával o Ismerkedés az iskolában dolgozókkal o Ízelítő az elsősök tanóráiból 2.5.

Az első osztályosok visszalátogatnak az óvodába évente többször.

o Karácsonykor és gyermeknapon az óvodapedagógusok mese dramatizálása. o Közös játék az óvodában, óvó nénikkel, kisebb pajtásokkal. 2.6.

A tanítónők látogatása az óvodai nyílt napokon

3. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a szülőkkel o Évente egy-két alkalommal hívjuk e rendezvényünkre a nagycsoportos gyerekek szüleit az óvodába. Ezeken, az alkalmakon a szülők aktuális

25

témákról beszélgethetnek szakemberekkel (pl.: Nevelési Tanácsadó feladatai, iskolaérettség, tudnivalók az első osztályról) o A leendő tanítók szülői értekezletet tartanak a nagycsoportosok szüleinek tavasszal, az iskolába lépés előtt. o A leendő első osztályosokat a tanító nénik a tanévkezdés előtt meglátogatják. 4. Iskolaotthon o Mivel 1-3 évfolyamon iskolaotthonos oktatás-nevelés folyik, a tanítók gondoskodnak arról, hogy a bekerült kisgyerekek fokozatosan életkori sajátosságaikat figyelembe véve állhassanak át az iskola időbeosztására. o Az iskolai tantermeket úgy rendezik be a tanítók, hogy hasonlítson az óvodai csoportszobára, s biztosítva legyen a gyerekek megszokott pihenése is.

4. 6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A gyermek fejlődése és az óvodai nevelés szempontjából a család egyaránt meghatározó tényező. A kultúra értékeit reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb színtere. A tágabb értelembe vett tanulási folyamat, az utánzás, az érzelmi azonosulás és az értékek, elvárások beépülése a személyiségbe, kezdetben kizárólag a családban zajlik. A gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig a családi nevelést kiegészíti az intézményes óvodai nevelés. Ahhoz, hogy a gyermek fejlődése érdekében együtt tudjunk tevékenykedni a szülőkkel nagyon fontos a család és az óvoda közti pozitív viszony kialakítása. Fontos feladataink: o A családok megismerése, a velük való szoros nevelői együttműködést. o Céltudatos családlátogatások. o A szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepének érvényesülése.

26

o A szülők tájékoztatása nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, tervezett eseményeinkről, programjainkról. o Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adjunk tájékoztatást a szülőnek saját gyermekéről. Éreztessük, hogy a segítőszándék vezérel bennünket! o A családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük. o Lehetővé tenni a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. o Nyílt napok alkalmával, módot kell adni arra, hogy a szülő a csoportban megfigyelhesse gyermekét. A nevelői és szülői igények kielégítése érdekében biztosítanunk kell a négyszemközti beszélgetések lehetőségét. o Figyelemmel kell kísérni a családok életében bekövetkező változásokat. o Különös gonddal kell felkészülnünk az új gyermekek befogadására, beszoktatására. o Lehetővé tenni a szülőnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését. o Be kell vonni őket a programok szervezésébe, lebonyolításába, szorgalmazzuk azokon való részvételüket. (Pl.: gyermeknap, kirándulások, vásári portéka készítése, nyílt napok, stb.) o Folyamatosan keresnünk kell a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét. Együttműködés formái: o Együttes tevékenység a befogadás folyamatában: lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekük beszoktatását az óvodai közösségbe a saját és gyermekük igénye alapján megválaszthassák. Támogatjuk azt, hogy akár több napon keresztül együtt ismerkedjen a szülő és a gyermeke az óvodai élettel. Így könnyebbé válhat az elválás, a szülő biztonságban tudja gyermekét, s a gyermek nem „traumaként” éli meg az óvodába lépést. o Családok látogatás: A kiscsoportos – vagy nagyobb korban – gyermeket óvodába kerülésük előtt meglátogatjuk otthonukban, hogy otthonukban találkozzanak velünk először. A halmozottan hátrányos helyzetű és ve-

27

szélyeztetett gyermekek családját minden évben felkeressük. A továbbiakban csak szükség esetén végzünk családlátogatást. o Szülői beszélgető-kör: Közvetlen hangú beszélgetések, melyeken a gyerekekkel kapcsolatos nevelési témákat dolgozzuk fel, nevelési tapasztalatokat beszélünk meg, módszertani ajánlásokat cserélünk (óvónő és szülő egymás közt is), konkrét problémahelyzeteket oldunk meg. Aktív segítői vagyunk egymásnak. o Nyílt napok: A bemutató jellegű foglalkozások az évek során átalakultak közös szülő – gyermek - óvónő jó hangulatú, családias jellegű tevékenységévé. Tevékenykedés közben több tapasztalatot szerzünk a szülőgyermek viszonyáról, mintát láthatnak egymáshoz való viszonyulásukhoz. o Fogadóórák: A szülők igénye szerint bármikor lehetséges, de a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit háromhavonta hívjuk. Alkalmat ad a személyes kapcsolat kialakítására, megismerjük a szülőt, a szülő megismer bennünket. A beszélgetések alkalmával betekintést nyerhetünk a szülő-gyermek kapcsolatába. A szülők nevelési elveit megismerhetjük, tájékozódhatunk arról, hogy ő mit tart fontosnak gyermeke nevelésében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit háromhavonta, a többi gyermek szüleit évente tájékoztatjuk gyermekük fejlődési szintjéről. o Közös kirándulás a szülőkkel: Minden évben a nyári szünet előtt kirándulást szervezünk a nagycsoportosoknak és szüleiknek, ezzel köszönünk el egymástól. o Gyermek hét: Május utolsó hetében szervezzük, minden nap más programmal várjuk a gyermekeket és a szülőket. (pl.: sport nap, tűzoltó bemutató, mesedramatizálás, közös kirándulás a közeli erdőbe)

28

4. 7. Nevelőtestület együttműködése A nevelési feladatok megoldása, a nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelésben résztvevők jó együttműködése, a célok-feladatok megbeszélése szükséges. Fontos feladataink: o Hospitálás az óvodapedagógusok között, a szakmai munka minőségének, hatékonyságának, eredményességének fokozása. o Esetmegbeszélések. Gyors és személyre szóló információáramlás. o Továbbképzéseken való részvétel, az ott tanultak feldolgozása, alkalmazása. o Jól működő csapatmunka. o A gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlődési napló összeállítása. Minden gyermek önmagához képest kell, hogy fejlődjön, és saját szükségleteinek megfelelő fejlesztésben részesüljön. o A szülőkkel való kapcsolat tartás módjainak bővítése.

4. 8. Az óvodavezető feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása során A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Első és legfontosabb feladata minden óvodavezetőnek, hogy felismerje azt a tényt, hogy megváltozott szűkebb és tágabb társadalmi környezetünk, egyre több hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kerül óvodáinkban. Felelősek vagyunk a jövő nemzedékéért, és segítenünk kell az arra rászorulóknak, mert sok esetben már 3 éves koruktól ránk vannak utalva. Fontos feladataink: o Teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodai nevelés biztosítása. o Vegyes korcsoportok kialakításával a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztása. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos óvodai tartózkodása, az igazolatlan hiányzások minimalizálása. 29

o Rendszeres igényfelmérés után, a szülők igényeinek megfelelő nyitva tartás biztosítása, hogy ezzel is segítsük a munkába állásukat. o Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény betartása, különös tekintettel: 2. cikk: „Minden államnak tiszteletben kell tartania a gyermekek jogait függetlenül a gyermek vagy családja fajától, színétől, nyelvétől, vallásától, és politikai nézeteitől.” 3. cikk: „Az összes, gyermekkel kapcsolatos tevékenységnek, szervezetnek a gyermekek legfőbb érdekében kell munkálkodnia. A gyermeknek joga van a jóléthez szükséges védelmet és gondoskodást megkapnia.” 6. cikk: „1. Minden gyermeknek joga van az élethez. 2. Minden gyermeknek joga van a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztatni személyiségét.” 26. cikk: „Minden gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz, a szociális juttatásokhoz.” 27. cikk: „A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, lelki és társadalmi fejlődéshez.” 28. cikk: „A gyermeknek joga van az oktatáshoz. Az alapfokú oktatásnak mindenki számára kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie.” 29. cikk: „A gyermeknek joga van olyan oktatásban részesülnie, amely egyaránt irányul a gyermek képességeinek fejlesztésére, valamint a béke, a barátság, az egyenjogúság és a természeti környezet iránti tisztelet tanítására. 31. cikk: „A gyermeknek joga van a játékhoz, a pihenéshez, a szabadidőhöz, és ahhoz, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amit a legjobban kedvel.”

30

5. Várható eredmény a tudatosan felépített integrációs, intézményi fejlesztési cselekvési feladatterv megvalósítása után „Talán egy kicsit meglepő, hogy tanulmányomat egy mesével kezdtem, de a téma mondanivalóját a lehető legjobban tükrözi. Napjainkban egyre többször fedezhetjük fel, hogy a gyermekek egy része valamilyen…..korláttal küszködik. Feladatunk, megoldást találni ezen gyermekek problémájára, ami nem könnyű feladat.”(Vö.: Fogadni vagy befogadni?)

Mindannyian tudjuk, akik ezzel a korosztállyal (3-7 évesek) szakemberként foglalkozunk, vagy éppen szülőként figyeljük vagy figyeltük sajátunkat, hogy ez az, az időszak, mely a legtöbb változást hordozza magában. Fizikai, szellemi és lelki átalakulások sorozatán mennek keresztül a gyermekek, s személyiségük kialakulására, későbbi, felnőtt viselkedésükre is meghatározó lehet ez a kritikus időszak. Az óvodáskor – az a kor, amikor még minden lehetséges, és amikor talán minden eldől. Ezért is tartom rendkívül fontosnak, hogy nevelőtestületünk minden tagja elkötelezett legyen munkája során, hogy a rábízott gyermekeket tudásával maximálisan nevelje, fejlessze. Tudatos és sikeres személyiségfejlesztés csak a gyermeki személyiség ismeretében lehetséges, ez nevelésünk alapfeltétele. Ismernünk kell a gondjainkra bízott gyermekek világát, egyediségét. A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. Valamennyi óvodásunk számára biztosítjuk a saját, egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztést, tehetségének felfedezését, kibontakozását, ezekhez gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva. Nagy figyelmet kell fordítanunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. Ezért is gondolta úgy nevelőtestületünk, hogy részt vesz az oktatási és kulturális miniszter által rendeletben szabályozott óvodai fejlesztő programjában.

31

Közösen elkészítettük az óvoda integrációs feladattervét. (Megtalálható a 6. számú mellékletben.) Ennek alapját a helyi nevelési programunk biztosítja, megvalósítását pedig óvodapedagógusaink elkötelezettsége és hozzáértése. Testületünk tudásával, akaratával, gondoskodásával a nevelőmunka minden területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. A gyermeket bizalom övezi. Alapvető szándékunk a derűs, elfogadó, szeretetteljes és családias légkör kialakítása, amely szükséges ahhoz, hogy a szülők nyugodtan bízhassák ránk gyermekeiket. Kiemelt fontosságú a szülők, óvodapedagógusok közötti pozitív, elfogadó, együtt tevékenykedő kapcsolat folyamatos fenntartása, alakítása. Napjainkban a minőségi munka előtérbe kerülésével ez fokozottabban érvényesül. Lényeges feladatunk az ingergazdag környezet biztosítása, hogy alkalmat és lehetőséget adjunk a gyermekek és a szülők számára is a különböző tevékenységekkel való megismerkedésre, azok gyakorlására. Ha a szülők megismerik munkánkat, bizalmukba fogadnak bennünket, úgy elfogadják javaslatainkat, tanácsainkat gyermekük nevelésével kapcsolatban. A folyamatos intézményi fejlesztés és a környező társadalom kihívásainak eleget téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot építsünk ki, figyelembe véve és mérlegelve igényeiket, elvárásaikat. Testületünkre jellemző szakmai igényesség feltétele, az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartás, munka. * * * Dolgozatom az integrációról, a hátrányos helyzet enyhítéséről, leküzdéséről, az esélyegyenlőség biztosításáról szól. E témával kapcsolatos elkötelezettségemből fakadóan a soraimból könnyen olyan következtetést lehet levonni, hogy a vázolt célkitűzések viszonylag egyszerűen elérhetők, megvalósításuk kisebb erőfeszítéssel biztosíthatók. Tudom, hogy sajnos ez nem így van. Társadalmunk, és ezen belül a pedagógus társadalom is erősen megosztott. Jelentős azoknak a száma, akik az alapkérdésekkel sem értenek egyet. Sugallhatja

32

ez számukra a világnézetük, helyenként politikai vagy szakmai meggyőződésük, így a közel egységes gondolkodástól és elkötelezettségtől még nagyon messze vagyunk. Visszatartó erőnek tartom, azokat a nem ritka hangokat, amely szerint a lemaradt rétegek integrációja a jelen kor pedagógiai divatja, minden erőfeszítés hiábavaló, mert az esélyegyenlőtlenség folyamatosan újratermelődik. Természetesen hátrányos helyzetű rétek mindig lesz, de már az is jelentős társadalmi előrelépés lenne, ha az a színt, amelyről a lemaradt rétegeket el kell mozdítanunk, a jelenleginél magasabb lenne. Pedagógus körökben érzékelhető visszatartó erő a kényelmesség is, hiszen egy alaposan átgondolt pedagógiai gyakorlat az óvónőktől már a felkészülés időszakában is az átlagosnál nagyobb időráfordítást, erőfeszítést, a gyakorlat pedig körültekintőbb, tudatosabb, szorgalmasabb munkát igényel. Mindezek mellett sem mondhatunk le célkitűzéseink megvalósításáról. Az optimizmus nélkülözhetetlen. Ezt erősíti az a tény is, hogy a pedagógiai gyakorlatban nagyon sok olyan alapgondolat és eljárás teljesen természetessé vált a XXI. század elejére, ami néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt. Ezért értékeinket megőrizve, a fejlődőképesség igényét szem előtt tartva, együttműködő szülői háttérrel, kiegyensúlyozott gyerekeket nevelve szeretnénk a jövőben is gyakorolni hivatásunkat. Szeretnénk jó csapatmunka szellemben innovatív módon, azonos elveket vallva és gyakorolva a gyermekeket egyéni készségeiknek és képességeiknek kibontakoztatásával olyan szintre juttatni, ami alapját képezi az iskolai közösségbe történő beilleszkedésüknek.

33

6. Irodalomjegyzék Az óvodapedagógus szerep kihívásai - Feróné Komolay Anikó: A cigánygyerekek szüleivel való együttműködés, mint szerepkihívás Trezor Kiadó, Bp. 2004. Bakonyi Anna: A család, mint óvodahasználó meghatározó szerepe a gyermeknevelésben In: Villányi Györgyné (szerk.) Óvodavezetők Kézikönyve V. kötet. Okker Kiadó, 1997. Dr. Bakonyi Emőke: A családi szocializáció és személyiségzavarok Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Budapesti Nevelő – A fővárosi pedagógiai intézet szakmai folyóirata Bp. 2003/2 Dég Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2009 ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény Görög Katalin – Varga Éva (szerk.): Projektpedagógia kézikönyv Ec-pec alapítvány, 2003. Helyi Óvodai Nevelési Program: Általános Művelődési Központ Bóbita Egységes Óvoda – Bölcsőde Dég, 2008. Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek Tankönyvkiadó, Bp. 2000. Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella: Magyarországi cigányság 1971 – 2003. Gondolat – MTA, Budapest. (2004) Körmöci Katalin: Projekt módszer az óvodában 2004 Ladányi János: Szociális és etnikai konfliktusok – Tanulmányok a piacgazdasági átmenet időszakából (1987-2005) Ú.M.K, Bp.2005. Ladányi János - Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái Napvilág Kiadó, Bp. 2004.

34

Murányi – Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia: A gyermek és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes: Fogadni vagy befogadni Fejlesztő Pedagógia 2010/1. szám Pethő Melinda (szerk.): Kooperatív tanulás tréninganyag Ec-pec alapítvány, 2003. Veczkó József: A gyermek és ifjúságvédelem alapjai APC Stúdió, Gyula, 2000. 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény

35

7. Mellékletek

1.

Kistérségünk óvodáinak néhány adata (grafikon) ................................. 37

2.

Képek (1) óvodánkról ............................................................................ 38

3.

Anamnézislap ........................................................................................ 39

4.a. Projektterv – Március 15. ....................................................................... 43 4.b. Képek a Március 15. projektről .............................................................. 44 5.a. Projektterv – Farsang.............................................................................. 45 5.b. Képek a Farsang projektről .................................................................... 46 6.

ÁMK Bóbita Egységes Óvoda-Bölcsőde éves integrációs, intézményfejlesztési cselekvési feladatterve ........................................................... 47

36

Az Enyingi kistérség óvodáinak adatai (2010)

1. számú melléklet

37

2. számú melléklet

38

Tel.: 25/238-814 Mobil: 70/ 456-05-23 Gazdasági iroda és fax: 25/505-290

Általános Művelődési Központ Bóbita Óvodája 8135 Dég Széchenyi út 53.

DÉG

Web: www.drkovacs-deg.sulinet.hu E-mail: [email protected]

Anamnézislap A gyermek neve:…………...…………………………Beceneve: .......................................... Születési ideje, helye: .............................................................................................................. TAJ száma:……………………………………………Telefonszám: .................................... Lakcíme: .................................................................................................................................. Apa neve:………………………………………………..Kora: .............................................. Foglalkozása:…………………………………………Iskolai végzettsége: ........................... Anya lánykori neve:…………………………………..Kora: ................................................. Foglalkozása:………………………………………….Iskolai végzettsége: .......................... Testvérek neve, kora: ............................................................................................................... ................................................................................................................................................. Ki viheti haza az óvodából?..................................................................................................... Önállóan megy-e haza? ........................................................................................................... Együtt élnek-e a szülők? .......................................................................................................... Ha, nem a szülőknél lakik a gyermek, ki neveli? .................................................................... Miért?....................................................................................Mióta? ....................................... Kivel osztja meg a gyermek a szobáját?.................................................................................. A szülők hányadik gyermeke?................................................................................................. Születési körülmények: időre született – sima szülés – koraszülés – komplikációk léptek fel Szüléssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: ............................................................................... ................................................................................................................................................. Szopott-e:…………………………………………….Meddig? ............................................. Étvágya: jó – közepes – rossz Önállóan étkezik? Igen – nem – segítséggel

Válogat: igen – nem Használ-e cumisüveget? Igen – nem

Milyen evőeszközöket használ? Kanál – villa – kés – merőkanál 3. számú melléklet (1)

39

Mely ételeket nem eszi meg? .................................................................................................. Egészségéről általában: keveset beteg – gyakran beteg – rendszeres kórházi kezelést igényel Van-e valamilyen betegségre hajlama? ................................................................................... Állandó gyógyszerszedő-e?.........................Miért?................................Mit? .......................... Allergiás- e valamire? Étel:………………………………Gyógyszer: ....................................................................... Növény:………………………….Állat: ................................................................................ Házi por:………………………Pollen: ................................................................................... Egyéb: ...................................................................................................................................... Érte-e valamilyen nagyobb baleset, sérülés, betegség, műtét? ................................................ ................................................................................................................................................. Hajlamos-e a gyermek a hirtelen felszökő magas lázra? Szobatiszta-e? igen – nem Fáradékony-e általában?

igen – nem

Önállóan használ –e WC-t? igen - nem

igen – nem

Alvása: jó, nyugodt – rossz, nyugtalan

Este szívesen lefekszik? Igen – nem

Hol alszik? Saját ágyában, külön szobában – saját ágyban, szülők szobájában – közös ágyban, kivel? ... ................................................................................................................................................. Mivel alszik? Cumi – cumisüveg – takarócska – rongyocska – baba, kedvenc játék – pelenka – egyéb Hogyan játszik a legszívesebben? Egyedül – gyerekekkel – felnőttekkel – hangosan – szaladgálva – csendben – elmélyülten – mindegy Hogyan reagál, ha a játékát valaki elveszi? Sír – kiabál – panaszra megy – üt, harap – visszaveszi – nem érdekli Melyek gyermeke kedvenc játékai? Baba – főzőcske – társasjáték – homokozás – kirakó – építő, – egyéb: .................................. ................................................................................................................................................. Jobb vagy bal kezes?................................Ha bal kezes történt-e kísérlet az átállításra? ......... ................................................................................................................................................. 3. számú melléklet (2)

40

Véleménye szerint gyermeke: jó kedélyű – nyugodt – kiegyensúlyozott – élénk – zárkózott – közlékeny – okos – türelmes – érzékeny – lassú – gyors – sértődős - makacs – közömbös – huncut – ingerlékeny – szófogadó – engedetlen – eleven – kötelességtudó – kapkodó Egyéb: ...................................................................................................................................... Hogyan fejezi ki haragját? Sír – kiabál – földhöz vágja magát – tárgyakat dobál – megüt másokat – elbújik, Egyéb: ...................................................................................................................................... Hogyan nyugtatható meg a legjobban? Karban, ölben simogatással, jó szóval – erélyesen kiabálva – nem véve róla tudomást Egyéb: ...................................................................................................................................... Erős félelmei vannak-e? igen – nem Ha van mi az? (sötét, zaj, jármű, kutya, dörgés-villámlás) ..................................................... Vannak-e tartós szokásai? Ujjszopás – cumizás – gallér, más ruhanemű szopogatása – körömrágás Egyéb: ...................................................................................................................................... Mikor és milyen módon szokták jutalmazni, dicsérni? ........................................................... ................................................................................................................................................. Mikor és milyen módon szokták fegyelmezni, büntetni? Nem veszik tudomásul – „haragszanak” – szidás – megvonás (pl. rágó) – testi fenyítés – helyre kell hoznia hibát. Egyéb: .............................................................................................. Van-e idejük beszélgetni a gyermekkel? Igen – nem – ritkán Milyen a kapcsolatteremtése idegenekkel? Barátkozó – visszahúzod, félénk – elutasító Egyéb: ...................................................................................................................................... Mivel tölti a szabadidejét a család leggyakrabban: ................................................................. ................................................................................................................................................. Mit közölne még velünk, gyermekével kapcsolatban? ............................................................ ................................................................................................................................................. Dég, 2009. augusztus …………………………………… szülő

…………………………………… óvodapedagógus 3. számú melléklet (3)

41

A családi körülményekben bekövetkezett változások az óvodai élet során: dátum: esemény: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………….................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

3. számú melléklet (4)

42

Micimackó csoport Téma: Március 15. (kooperatív csoportmunka) Időpont: 2010. március 10. Fejlesztendő képességek: finommotorika, kreativitás, verbális emlékezet, kommunikációs készség, szem – kéz koordináció, szín – és formaérzék, képalakítás, figyelem, együttműködés, értelmi képességek fejlesztése, érzelmi, esztétikai nevelés, hazafiságra, a haza szeretetére nevelés Mozzanatok Feladatok Módszer Eszköz Visszajelzés vár összerakása, tetejére nemzeti színű lobogó színezés (lovas huszár) zenehallgatás: toborzó dalok mese: Bem apó kisdobosa versek Március 15.-ről

Ráhangolás

Előzetes tudás előhívása

Csoportalakítás

beszélgető kör Mi jut eszedbe Magyarországról? tablók készítése: A mi országunk, A mi falunk Azonos színű társak keresése, hang nélkül csoportok kialakítása: piros – festés fehér – plakát zöld – huszárok A választott csoportokban a tevékenységek megkezdése.

Szóforgó

Térképek, földgömb Magyarország társasjáték

Metakommunikáció: Csoportosuljatok – játék

Öntapadós papíron: piros, fehér, zöld

Tevékenykedtetés

Feldolgozás

Ellenőrzés, értékelés

Dicséret



Képek festése – rajz kifestése

Festés

Festék, ecset



Plakát készítése – Március 15.

Képek válogatása, vágás, ragasztás

Képek, olló, ragasztó

Vágás, színezés

Ceruza, olló, színes ceruza



Huszárforma kivágása, színezése

Buzdítás Segítségadás

Buzdítás Segítségadás

A pedagógus folyamatosan ellenőrzi és értékeli a munkafolyamatot A plakáttal és a képpel a csoportszobánkat dekoráljuk A „huszárokkal” várjáték

4/a. számú melléklet

43

4/b. számú melléklet 44

Projektterv Farsang – Micimackó csoport 2010. február Vizuális nevelés

Külső világ tevékeny megismerése - A szülők bevonása a farsangi előkészületekbe: gyűjtőmunka - Időjárás- és természetjósló megfigyelések, medvehiedelmek - Farsangi népszokások felelevenítése - Beszélgető kör: „Mi leszel a farsangon?” - Farsangi fánk sütése, karnevál - Kiszebáb készítése - Kiszézés, télűzés

- Bohóckészítés /forma körülrajzolása, vágás, díszítés/ - Bohócálarc - Szemüveg, bohócsapka – szemüveg díszítése - Képek díszítése ujjlenyomattal /pöttyözés/, dugónyomattal - Papírkígyó, sárkány készítése; farsangi girland Szem – kéz koordináció Kézügyesség fejlesztése Képzelet, kreativitás fejlesztése Új technika elsajátítása, vegyes technika alkalmazása Finommotorika, formaérzék fejlesztése

Népszokások megismerése A hagyományok tiszteletére nevelés Gondolkodás Emlékezet Értelmi képességek fejlesztése Beszédkészség Közösségi nevelés Egymás közötti kommunikáció Szókincsbővítés

☻ A projekt zárása:  Kiállítás a bohócokból  Farsangolás jelmezben  Kiszézés az udvaron

Mese – vers - Csúfolók - Mentovics É.: Vígság legyen - Pálfalvi N.: Farsang - Lévay E.: Farsangi fánk - Osvát E.: Sül a fánk - Benedek E.: A sárga kicsi kígyó - Haj ki, kiszehaj… - Ég a kisze… Szókincsbővítés Figyelem fejlesztése Irodalmi élmény nyújtása, humorosság érzékeltetése Ismeretek mélyítése Emlékezet fejlesztése Kifejezőkészség

Ének – zene, énekes játékok - Dalok, mondókák – Terefere Tercsi, Egyszer volt egy ember - Zenehallgatás - Táncmozdulatok, tánclépések zenére - Száraz tónak nedves partján - Csicseri borsó - Hangszerek használata - Bújj, bújj, zöld ág… - Kice, vice, villő Hallásfejlesztés Ritmusérzék fejlesztés Lassú-gyors, halk-hangos zenei fogalompárok kapcsolata, változatos formában gyakorlása

Mozgás Játék - Bohóckártya - Puzzle - Memória - Barkochba-játék (állatok) - Bohóc sapka átadása egymás fejére – ritmusra, mondókára Szabálytudat Együttműködés Együttes élmény Kitartás Emlékezet

- Célbadobás - Gólyalábozás - Ugrókötelezés - Ugrálás trambulinon - Labdazsonglőrködés - Karikagyakorlatok - Egyensúlyozás (eszközökön) - Páros- és sorversenyek Szem –kéz, szem –láb koordináció fej. Nagymozgások fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése Testséma fejlesztés Keresztcsatornák

5/a. számú melléklet 45

5/b. számú melléklet

46

ÁMK Bóbita Egységes Óvoda-Bölcsőde éves integrációs, intézmény-fejlesztési cselekvési feladatterv Célok A cél indoklása Tervezett Felelős Határidő(k) Tevékenysé tevékenységek(amely (általában egy (tevékenység gséghez ek a célok elérését felelős enként kell szükséges biztosítják, minden szükséges megjelölni, forrás célhoz legalább egy tevékenységen lehetnek tevékenység tartozik, ként) részhatáridő minden tevékenység k is) külön sorba kerüljön)

Intézményi alapdokum entumok, melyben megjelenn ek

A teljesülés, folyamatkövetés mérés,értékelés, visszacsatolás eszközei

mód- határ szere idő Felvételi és Felvételi szakér mulasztási és tői napló mulasztás vélem i napló ényez és

Erdélyiné Jámbor Rózsa

Családlátogatás

Erdélyiné Jámbor Rózsa Beszélgetés, Gyermekvédel konzultáció mi felelős Adatgyűjtés Erdélyiné Jámbor Rózsa Dokumentumelemzés Erdélyiné Jámbor Rózsa

1.2 Integrációt elősegítő csoportalakítás

Vegyes korcsoportok kialakitásával a halmozottan hátrányos gyermekek arányos elosztása

1.3 Igazolatlan hiányzások minimalizálása

A halmozottan hátrányos helyzetű Dokumentumelemzés Molnár gyermekek folyamatos óvodai Gyuláné tartozkodása

1.4 Szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás

Rendszeres igényfelmérés után, a Felmérés szülők igényeinek megfelelő Kérdőívek nyitva tartás, hogy ezzel is elő segítsük munkába állásukat.

2010.03.20. Védőnői adatbázis 2010.08.25.

2010.05.30. Óvodai felvételi és 2010.05.10. előjegyzési napló

A beíratott gyermekek folyamatosan járnak óvodába

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek csoportban való arányos elosztása

2010.05.30. Felvételi és Minden gyermek mulasztási folyamatosan jár napló óvodába, vagy igazoltan van távol.

Paksi Lászlóné 2009.09.30. Kérdőívek, Minden szülő Paksi Lászlóné 2010.05.30. felmérések elégedett az óvoda adatai nyitvatartásával.

Felvételi és mulasztási napló, Csoportna plók

Felvételi és mulasztás i napló, Csoportn aplók

szakér tői vélem ényez és

Felvételi és Felvételi szakér mulasztási és tői napló mulasztás vélem i napló ényez és Szervezeti Szervezet szakér és i és működési működési szabályzat szabályza t

tői vélem ényez és

2010.05.30

Adatgyűjtés

2010.05.30

tárgya

2010.06.20 2010.06.20

1. Szervezési feladatok 1.1 A halmozottan Teljes körű, minél hosszabb ideig hátrányos tartó óvodai nevelés biztosítása. helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

Eredményességi mutatók (mikor tekintem az egyes célokat megvalósultnak, konkrét, mérhető mutatókra van szükség, minden célhoz legalább 1 ilyen mutató kell)


47

Határidő(k)

Forrás

Eredményességi mutatók

Alapdokumentum

2. Nevelőtestület együttműködése

tárgya

Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felderítése

Team munka


Két hetente

Eset megbeszélések


Havonta

Hospitálás


Évente két Látogatás alkalommal. szempontjai

Felmérés, nyilatkozat Jegyző kitöltése

Statisztika


Testületi megbeszélé sek feljegyzései , jegyzőköny vek Havi feljegyzés a gyermekek ről

mód- határ szere idő

Jól működő csapatmunka

Éves munkaterv

Éves munkaterv

A gyermek fejlődésének nyomonkövetése

Helyi nevelési program

A kollégák láthatóvá tétele, külső kontroll szükségessége.

Éves munkaterv

Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Éves szakér munka- tői terv vélem ényez és

A jegyző Minden halmozottan nyilvántar- hátrányos helyzetű tása gyermeket nyilvántartásba vett. 2010.09.15. Felvételi és Minden halmozottan Felvételi és mulasztási hátrányos helyzetű mulasztási napló gyermek felderítésre napló került.


2010.09.15

2.1 Nevelőtestületi Hospitálás az óvodapedagógusok értekezletek között, a szakmai munka minőségének, hatékonyságának, eredményességének fokozása. Esetmegbeszélések. Gyors és személyre szóló információáramlás.

2.2 Helyzetelemzés

A teljesülés, eszközei

2010.06.30

Felelős

2010.06.20

Tervezett tevékenységek

2010.06.30

A cél indoklása

Folyamatos

Felvételi és mulasztás i napló


2010.09.30

Célok


48

Felelős

Határidő(k)

Forrás


Alapdokumentum

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

3.2 Kommunikációs nevelés.

3.3 Érzelmi nevelés, szocializáció.

A HOP a tanulási tevékenységek anyanyelv – kommunikáció, irodalom – mese-vers fejezetében meghatározottak szerint alkalmazzuk.

Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés segítése.

3.4 Egészséges Egészségtudat kialakítása, életmódra nevelés. táplálkozás. Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata a gyermek szükséglet kielégítése, a testi-lelki szükségletek harmonikus összehangolása, a napi és heti életritmus kialakítása.

3.5 Korszerű óvodamódszerek alkalmazása az óvodában

Építve a gyermek kezdeményezéseire, differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása, a művészetek felhasználása.

tárgya Családlátogatás Adatgyűjtés Kérdőív Felmérés, a logopédussal együtt működve, egyénre szabottan



Spontán és irányított Erdélyiné beszélgetés Jámbor Rózsa Beszélgetés Erdélyiné Jámbor Rózsa


A gyermek óvodai felvételét megelőző folyamatos

Óvodai felvételi és előjegyzési napló Helyi nevelési program

Óvodába lépés előtt komplex állapotfelmérés, részletes anamnézis, Sikerkritériumok eredménye


2010.05.30


Sikerkritériumok eredménye


Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és

Családlátogatás

Erdélyiné Jámbor Rózsa Közös ünneplés, Erdélyiné ünnepi előkészületek Jámbor Rózsa


Helyi szakér A nevelési tői gyer program vélem mek ényez óvod Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és 2010.06.20

3. 1 Az óvodába Részletes anamnézis készítése, lépéskor komplex környezettanulmány állapotfelmérés


Napi és hetirend, Projekt napok: egészséges táplálkozás, egészséges ételek készítése.


2010.05.30. Helyi nevelési program




A felfedezések, megoldások örömének átélése, a gyermeki kiváncsiság, tevékenységi vágy


2010.05.30





2010.06.20


2010.06.20

A cél indoklása

2010.06.20

Célok

6. számú melléklet (3) 49

Határidő(k)

Forrás


Alapdokumentum

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1 Egészségügyi A gyermek fejlődésének nyomon Egészségügyi vizsgálatok követése, szükség esetén mi előbbi vizsgálat szakorvoshoz irányítása. Előadás

Erdélyiné Jámbor Rózsa Védőnő

4.2 Egészségügyi Gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői Közös programok, Erdélyiné tanácsadás tanácsadással, az egészséges projekt kidolgozása a Jámbor Rózsa életvitel igényének alakítása. védőnő bevonásával.

4.3 Gyermekjóléti Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgáltatások, szolgálat munkatársaival. kapcsolattartás. Konzultációk, eset megbeszélés, a rászorulók segítése.

Eset megbeszélések. Gyermekvédel Közös játszóház, mi felelős adományok gyűjtése, adományozás. Előadások szervezése.

4.4 A szociális A községben a rászoruló családok Konzultációk, közös ellátó rendszerrel és gyermekek érdekében dolgozó programok való aktív szakemberek együttműködése. szervezése. együttműködés.


2010.05.30. Humán erőforrás: óvodapedag ógusok, háziorvos, 2010.05.30. védőnő Humán erőforrás: háziorvos, fogorvos, védőnő, óvodapedag ógusok. 2010.05.30. Humán erőforrás: gyermekvé delmi felelős, 2010.05.30. gyermekjól Humán erőforrás: óvodapedag ógusok, gyermekjól éti szolgálat felelőse


tárgya


Egészségügyi szűrővizsgálattal, a gyermekek fejlődésének nyomon követése.



A gyermekek egészséges életvitelének alakulása.



Konzultációk és eset Helyi megbeszélések után, nevelési minden rászorulónak program segítség nyújtása.

Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és

Széleskörű Helyi összefogás a nevelési rászoruló gyermekek program megsegítésére.

2010.06.20

Felelős

2010.06.20


2010.06.20

A cél indoklása

2010.06.20

Célok


50

Felelős

Határidő(k)

Forrás


Alapdokumentum

Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel.

5.1 Gyermekjóléti, Az óvodában folyó munka Konzultációk családsegítő bemutatásával, együttműködéssel a szolgálat szülők támogatása, erőforrásaik feltárása.

5.2 Védőnői hálózat

Gyermekek óvodai beíratása.

5.3 Szakmai szolgáltatók

Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési tervek közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése és biztosítása


módszere Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és tárgya

Gyermekvédel mi felelős

Adományok gyűjtése adományozás Adatbázis egyeztetés, Erdélyiné adatbázis csere Jámbor Rózsa

Nevelési tanácsadóval folyamatos kapcsolat tartás Tanulási képességeget vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal kapcsolattartás


Logopédussal való együttműködés



2010.05.30. Humán erőforrás: óvodapedag ógusok, gyermekvé delmi felelős, gyermekjól éti szolgálat munkatárs a Adománygyűjtés 2010.05.30. Humán erőforrás: Védőnő, óvodapedag ógusok 2010.05.30 Humán erőforrás: nev.tan 2010.05.30 munkatárs ai, óvodapedag ógusok

Jól működő, szoros Helyi kapcsolattartás a nevelési gyermekjóléti program szolgálat munkatársai és a rászorulók között.

Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételre kerül.


Minden problémás Helyi gyermekről szakértői nevelési vélemény készül. program

Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és

hi

2010.06.20


2010.06.20

5.

A cél indoklása

2010.06.20

Célok

2010.05.30


51

Felelős

Határidő(k)

Forrás


Alapdokumentum

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása


tárgya

6.1 Iskolaérettség A tanulási képességek Értelmi képességeket Erdélyiné elérését támogató megalapozása, a tanulási és egyébb fejlesztő játékok Jámbor Rózsa pedagógiai munka részképesség zavarok kialakulásának megelőzése

2010.05.30. Humánerőf orrás: óvodapedag ógusok Eszközök,: fejlesztőját ékok

6.2 Óvoda-iskola átmenet programjának fenntartása

Óvodai és iskolai IPR Molnár munkatervek Gyuláné egyeztetése és megvalósítása

2010.05.30

Bemutató órák látogatása Szakmai műhely Közös programok

2010.05.30. Humán A beszámoló erőforráso dokumentunokban. k: óvodapedag ógusok, tanítók

A már jól működő program megőrzése, annak érdekében, hogy a gyerekek az iskolai életre felkészülten érkezzenek, a beilleszkedésük könnyebb, sikeresebb legyen.

6.3 A gyerekek Az iskolába kerülő gyermekek fejlődésének után fejlődésének követése, követése az iskola tapasztalatcsere a tanítónőkkel. első évében

Molnár Gyuláné

Humán erőforrás: óvodapedag ógusok, tanítók

A tanköteles gyermekek legalább 80% -a megkezdi az általános iskola első osztályát.

IMIP

IMIP

DIFFER mérés Helyi bevezetése, az elsősök nevelési sikeresen teljesítik a program tantárgyi követelményeket


mód- határ szere idő szakér tői vélem ényez és



2010.06.20


2010.06.20

A cél indoklása

2010.06.20

Célok


52


Alapdokumentum

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 7.1 Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

A családok megismerésének fontossága, a velük való szoros nevelői együttműködéshez.

7.2 Egyénre A Helyi Nevelési Programban szabott meghatározottak szerint történik a beszoktatási terv. befogadás – beszoktatás, figyelembe véve a kisgyermek igényeit, a szülő kéréseit.

tárgya Családlátogatás Nyílt hét Fogadó órák Szülői értekezletek


2010.05.30. Humán erőforrások: óvodapedag ógusok

Magas részvétel a szülők részéről a szülőértekezleteken, fogadó órákon, nyílt héten

Az óvodába érkező Erdélyiné gyermekek szüleinek Jámbor Rózsa tájékoztatása az első szülői értekezleten.

2010.05.30. Humán erőforrások: óvodapedagógusok

Figyelembe véve a Helyi gyermek igényeit a nevelési szülő kéréseit, program sikeresen megtörtént a befogadás beszoktatás. Helyi nevelési program

7.3 Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.

A szülők betekintést nyerjenek a gyermek óvodai munkájába, fejlődésébe.

7.4 Egyéni beszélgetések a szülőkkel

Gyermekneveléssel kapcsolatos Fogadóórán egyéni nézetek kicserélése. A család megbeszélések szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése. A család erőforrásainak feltárása.

2010.05.30. Humán erőforrások: óvodapedagógusok Óvodapedagógu 2010.05.30 Humán sok erőforrások: óvodapedagógusok

7.5 Szülői közösségek erősítése.

Közös rendezvények a szülőkkel, az együttműködés erősítése


7.6 Partner A szülői igények kiszolgálása. központú működés


Heti tájékoztatás a szülőknek gyermekük fejlődéséről.

Óvodai ünnepek Húsvéti vásár Gyermek hét

Szülői igények nyomon követése, kérdőíven.


2010.05.30. Humán erőforrások: óvodapedagógusok Paksi Lászlóné 2010.05.30 Humán erőforrás: óvodapedag ógusok

Magas részvétel a szülők részéről a fogadó órákon, az egyéni megbeszéléseken.

IMIP


Magas részvétel a Helyi szülők részéről közös nevelési rendezvényeinken, program programjainkon. Szülői elégedettség mérése

IMIP

IMIP

mód- határ szere idő szakér tői vélem ényez és

Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és Helyi szakér nevelési tői program vélem ényez és IMIP szakér tői vélem ényez és

2010.06.20

Forrás

2010.06.20

Határidő(k)

2010.06.20

Felelős

2010.06.20


2010.06.20

A cél indoklása

2010.06.20

Célok


53

Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő funkciójának megvalósításában A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában

Recommend Documents