AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER 2015. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL
Tartalom
1. Az NNSR kötelező jelentései 1.A. Nosocomiális járványok 1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. 1.C. A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) eredményei: Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. 1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 1. E. Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás 2015 év 2. Kötelezően választható surveillance-ok 2.A. Műtéti sebfertőzés surveillance 2.B. Intenzív terápiás osztályok (ITO) osztályos alapu eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a 2.C. Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a (ITE) 2.D. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a
1
1. Az NNSR kötelező jelentései
1.A. Nosocomiális járványok A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet értelmében sürgősséggel jelentendő, ha bármely fertőző betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés halmozottan vagy járványosan fordul elő. A járvány gyanúját, illetve a járványokra vonatkozó adatokat az egészségügyi szolgáltató rögzíti on-line módon a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) nosocomiális (kórházi) járványok moduljába (NNSR-JAR). Hatvan fekvőbeteg ellátó intézmény 136 nosocomiális járványt valamint 2 MRSA és 1 ESBL termelő Klebsiella pneumoniae okozta pseudojárványt jelentett 2015. évben. A 136 nosocomiális járvány 69,7 %-a (N: 95) un. nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány; míg 30,3 %-a (N: 41) un. specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt. Az előző évi nosocomiális járványokhoz képest emelkedett a bejelentett járványok száma, melynek oka elsősorban a nem specifikus légúti járványok számának emelkedése volt. A specifikus járványok száma lényegében nem változott. A járványok során megbetegedettek száma 2 016 fő volt (2014. – 1 326 fő). A megbetegedések túlnyomó többségét (1 809 – 89,7%) a nem specifikus járványok során regisztrálták; a nem specifikus járványokban megbetegedettek 24,9%-a (450 fő) egészségügyi dolgozó volt. (Az egészségügyi dolgozók nem specifikus, első sorban virális enterális járványokban való érintettsége sokszor alatta marad a nemzetközi irodalmakban leírtaknak (≥20%). A 41 specifikus járvány során 207 megbetegedést és 33 exitust (letalitás 15,9%) regisztráltak (2014-ben 16 exitus) illetve a 26 nem specifikus légúti járványban megbetegedett 337 ápolt közül 3 fő elhalálozásáról értesültünk. A specifikus járványok során meghaltak kórformái a következők voltak: 4 pneumónia illetve alsó légúti fertőzés, 5 véráramfertőzés és pneumónia, 2 seb-, véráram-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés és agytályog, 1 véráram fertőzés és alsó légúti fertőzés, 1 véráramfertőzés és tracheobronchitis, 2 véráram-, seb-, alsó légúti és húgyúti fertőzés valamint 18 enteritis. MRSA okozta járványok során 4, MDR Acinetobacter baumannii (MACI) okozta járványok során 7, MDR Pseudomonas aeruginosa (MPAE) okozta járvány során 3, MDR Klebsiella pneumoniae (MKLE) járvány során 1, multirezisztens E. coli (MECO) okozta járvány során 1, Clostridium difficile okozta járványok során 17 ápolt halt meg; egy nem specifikus influenza A H3N2 vírus okozta járványban 1 és két Legionella pneumophila okozta járvány során 2 ápolt halt meg. A nem specifikus nosocomiális járványok (N:95) túlnyomó többsége, 67 járvány (70,5%) enterális nosocomiális járvány volt. Az enterális járványok kórokozói első sorban vírusok voltak: 44 calicivírus, 4 rotavírus, 2 calici- és rotavírus; 17 enterális járvány (25,4%) esetén ismeretlen maradt az aetiológia. Az ismeretlen aetiológiájú járványok többségénél, melynek száma és aránya az előző évhez képest emelkedett (figyelembe véve a negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyors lefolyást, az általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető a járványok vírus eredete. Az enterális nosocomiális 2
járványok belgyógyászati jellegű (34), ápolási és krónikus belgyógyászati (22), rehabilitációs (19), pszichiátria (12), manuális (4) és csecsemő-gyermekgyógyászati (2) osztályokon illetve intenzív osztályon (1) fordultak elő. A vírusok okozta enterális járványok kialakulásának gyakori kockázati tényezői a vizsgálatok alapján az egészségügyi dolgozók, illetve az elkülönítési lehetőségek hiánya valamint a zsúfoltság. A calicivírus okozta járványok (44 járvány) belgyógyászati jellegű osztályokon kívül, manuális ellátást végző osztályokon (érsebészet, traumatológia, ortopédia, idegsebészet) is jelentkeztek. A 4 rotavírus okozta járvány közül mindössze 1 fordult elő csecsemő osztályon, 1 esetben rehabilitációs, 2 járványban belgyógyászati osztályok voltak érintettek. Calici- és rotavírus együttesen tüdőgyógyászati, krónikus és pszichiátriai osztályokon okozott járványokat. Az előző évi 6 járványhoz képest 2015. évben 26 nem specifikus légúti járványt jelentettek a kórházak a következő megoszlásban: 12 influenza A vírus, 1 influenza B vírus, 2 influenza A és B vírus, 6 influenza szerű ismeretlen eredetű járvány, valamint 1 RS-vírus okozta és 4 Legionella pneumophila okozta járvány. Az érintett osztályok a következők: belgyógyászati (20), tartós ápolási, illetve krónikus belgyógyászati ellátást végző (9), hematológiai (5), rehabilitációs és tüdőgyógyászati (4-4), illetve manuális osztályok (3) valamint PIC (1). Megfigyelhető volt, hogy a 4 legionellózis járvány közül 3 hematológiai osztályon okozott problémát. A nem specifikus járványok közé sorolható 1 rühatka és 1 intézményben ruhatetű okozta járvány is, amelyek mindkét esetben pszichiátriai osztályon fordultak elő. A bejelentett specifikus járványok 44%-a - 2015. évben ez 18 járvány - Clostridium difficile okozta esethalmozódás volt. A további 23 járvány megoszlása: 2 véráramfertőzés, 1 sebfertőzés, 4 alsó légúti, 13 kevert fertőzés, 1 enteritis, 1 húgyúti fertőzés és 1 bőr- és lágyrész fertőzés. A specifikus nosocomiális járványok közül 3 (7,3%) kórokozója volt MRSA. A kórképe 1 járványban véráram fertőzés és tracheobronchitis, 1 járványban alsó légúti fertőzés és pneumónia, 1 járványban alsó légúti fertőzés volt; két intenzív osztályt, egy idegsebészetet és egy ideggyógyászatot érintett. Az MRSA járványon kívül a többi specifikus járvány (N: 38 járvány) 36,6%-ban lehetett multirezisztens kórokozó kóroki szerepét igazolni:
7 járványt multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI), 3 járványt multirezisztens Klebsiella pneumoniae (MKLE), 2 járványt multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE), illetve 2 járványt multirezisztens Escherichia coli (MECO), 1 járványt vancomycin rezisztens Enterococcus faecium (VRE), 1 járványt a betegekből két multirezisztens kórokozó MACI és MPAE 2 járványt nem multirezisztens Klebsiella pneumoniae, 1 járványt Staphylococcus aureus illetve 1 járványt Streptococcus pyogenes és Staphylococcus aureus okozott.
A specifikus járványok kialakulásának helye a Clostridium difficile járványok kivételével 44,7 %-ban felnőtt és gyermek intenzív ellátást végző osztályok voltak, 13,2 %-ban az egyéb manuális osztályok (elsősorban traumatológia, transzplantációs sebészet, idegsebészet, szívsebészet), illetve ideggyógyászat, pszichiátria, geriátria, stroke osztály voltak érintettek. Clostridium difficile okozta járványok azonban 3
elsősorban a belgyógyászati jellegű (belgyógyászat, kardiológia, tüdőgyógyászat, onkológia, stroke, rehabilitáció, gasztroenterológia) és krónikus ellátást illetve tartós ápolást végző osztályokon valamint intenzív, érsebészeti, traumatológiai, ortopédiai osztályokon alakultak ki.
Összefoglalás A 2015-ben bejelentett nosocomiális járványok mintegy 70 %-át a lakosság körében cirkuláló vírusok okozták. Az enterális specifikus és nem specifikus járványok (86 enterális járvány) tették ki a bejelentett járványok 63 %-át, a megbetegedések több mint felét, 68 %-át (1362 megbetegedés). A specifikus járványok a bejelentett éves járványok 30 %-át tették ki. A specifikus járványokat 44%- ban a Clostridium difficile, 46%-ban multirezisztens kórokozó okozta. Szinte elkerülhetetlen, hogy az enterális vagy légúti vírust hordozó tünetes beteggel ne kerüljenek be ezek a kórokozók az egészségügyi intézményekbe, ugyanakkor a dolgozók megfelelő felvilágosításával, időben meghozott infekciókontroll intézkedésekkel és influenza cirkulációt megelőző időszakba a kockázati csoportokban elvégzett védőoltás kivitelezésével ezen járványok kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető. Úgy a specifikus, mint az aspecifikus nosocomiális járványok kórokozóinak a fekvő beteg intézménybe való bejutását illetve az intézményen belüli átvitelének megelőzését szolgálják a kórházak által évente aktualizált intézkedési tervei. Az Országos Epidemiológiai Központ 2016-ban megjelentette a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzéséről szóló módszertani levelet, mely szintén elősegíti a járványosan és sporadikus formában kialakuló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését.
4
1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
A fekvőbeteg- ellátó intézményeknek 2006 szeptembere óta jelentési kötelezettsége van jogszabályban meghatározott multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális (egészségügyi ellátással összefüggő) fertőzésekre vonatkozóan. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés kritériumainak meghatározása az Epinfo 9. évf. 3. különszámában, majd az Epinfo 21. évf.1. különszámában rögzített egységes nosocomiális fertőzések definíciói szerint történt. MRK 1. táblázat
Multirezisztens kórokozók antibiotikum rezisztenciája és rövid megnevezése Kórokozó megnevezése
Antibiotikum rezisztencia
Staphylococcus aureus
MRSA
methicillin/oxacillin
Staphylococcus aureus
VISA
vancomycinre mérsékelten érzékeny**
Enterococcus spp.
VRE
vancomycin
Enterobacter spp.
MENB
ESBL-termelő
Escherichia coli
MECO
III. gen. Cefalosporinok és/vagy ESBL-termelő***
Klebsiella spp.
MKLE
III. gen. Cefalosporinok és/vagy ESBL-termelő***
Klebsiella pneumoniae
CRKL
Imipenem/meropenem nem érzékeny és/vagy karbapenemáz termelő
Egyéb Enterobacteriaceae
CRE
Imipenem/meropenem nem érzékeny és/vagy karbapenemáz termelő
Acinetobacter baumannii
MACI
imipenem és/vagy meropenem
Pseudomonas aeruginosa
MPAE
A felsorolt antipseudomonas hatású szerek közül csak 2re vagy 2-nél kevesebbre érzékeny (piperacillin/tazobactam, ceftazidin, cefepim, imipenem, meropenem, ciprofloxacin, gentamicin, tobramycin, amikacin,aztreonam)
Stenotrophomonas maltophilia
MSTM
Co-trimoxazol (sumetrolim)
*MRK = Multirezisztens kórokozó **A vancomycinre mérsékelten érzékeny Staphylococcus aureus által okozott fertőzések jelentése 2008-tól ***A kórokozó rezisztens vagy a III. generációs cefalosporin antibiotikumra, vagy az imipenemre és/vagy meropremenre, vagy EBSL-termelő
5
Az MRK-k [azaz a multirezisztens kórokozók (MRK definícióját lásd MRK 1. táblázat)] által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentő rendszerébe 2015. január 1. és december 31. között 93 fekvőbeteg- ellátó intézmény 146 telephelyén előfordult fertőzésről küldött adatokat. A bejelentett fertőzésszám 4187, a fertőzött ápoltak száma kórokozók szerinti bontásban 3927fő volt, melyből 475 ápolt több egészségügyi intézményben és különböző MRK okozta fertőzést kapott (MRK 1.ábra) . A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 424 között mozgott. Intézményre vonatkoztatott medián fertőzési esetszám 18, az átlagos fertőzési esetszám 45 volt. Összesen 22 fekvőbeteg-ellátó intézmény jelentett 5 vagy 5 fertőzésnél kevesebbet. és az intézmények 68,8% jelentett az átlagos 45 esetnél kevesebb fertőzést. A jelentő intézmények száma az előző évhez viszonyítva nem változott a bejelentett esetszámok további kismértékű emelkedést mutatnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2016 júniusában megjelentetett 2015 évre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” dokumentumában szereplő intézmények száma 167 kórház, a kibocsátott betegek száma 2 158 617 (eltávozott: 2 074 705 + meghalt 83 912), a teljesítet ápolási napok száma 18 656 160 volt. : A 93 jelentő intézmény betegforgalmi adatai 2015 évre az alábbiak szerint alakultak:
kibocsátott betegek száma:
2 032 955 (2014: 2 062 773)
ápolási napok száma:
16 888 007 (2014: 17 517 968)
MRK 2. táblázat
Multirezisztens kórokozók által okozott fertőzési aránya 2013. 2014. és 2015 évben Jelentő a intézmények
Ápolási c napok
nosocomiális
fertőzések
2013
85
2 146 170
19 152 889
3837
Incidencia 10 000 kibocsájtott betegre 19,3
2014
93
2 062 773
17 517 968
3998
19,4
22,8
2015
93/146
2 032 955
16 888 007
4187
20.6
24.8
Év
Kibocsájtások
b
száma
Esetd szám
Incidencia 100 000 ápolási napra 22,7
a
Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő intézmények alapján
b
Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő kibocsáttási adatok alapján (az intézményből eltávozott, illetve a meghalt betegek számának összege)
c
Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján
6
A jelentő kórházak betegforgalma tárgyévben a hazánkban ellátott betegek 94,2%-át, az ápolási napok 90,5%-át fedte le. A jelentő intézmények betegforgalmát figyelembe véve 2015-ben az MRK fertőzések országos incidenciája 20,60 volt 10 000 kibocsátott betegre vonatkoztatva, míg a 100 000 ápolásra napra vonatkoztatott országos incidencia sűrűség 24,79 -t tett ki (MRK 2. táblázat). Az egyes intézmények incidencia-értékeinek tartománya az egészségügyi ellátással összefüggő MRK fertőzésekre (visszatérő esetek nélkül): 0,9–267,9 /10.000 kibocsátott beteg (percentilisek: P25=7,1; P50= 13,9; P75= 24,2) és 0,6–127,35 fertőzés/100.000 ápolási nap (percentilisek P25= 6,1; P50= 15,2; P75= 27,8). A 2015-ben a 2014.évi esetszámnál 4,7%-kal több fertőzés került bejelentésre. A bejelentett esetek közül a multirezisztens Klebsiella (MKLE) és multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) okozta fertőzésben szenvedő betegek száma növekedett kis mértékben. A 2014. évi országos fertőzési arányokhoz képest ezek az adatok 1%-2%-os változást (emelkedést vagy csökkenést) mutatnak, ugyanakkor a változás valamennyi MRK esetében kórokozóra bontva 1% alatti. Az MKLE esetében figyelhető meg a legnagyobb emelkedés, ahol az incidencia 0,5 az incidencia sűrűség 0,8-al emelkedett. MRK 3. táblázat
Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések fertőzési aránya 2014. és 2015. évben kórokozók szerinti bontásban
Kórokozó
10 000 kibocsátott betegre
100 000 ápolási napra
2014
2015
2014
CRE
0,05
0,07
0,06
0,09
CRKL
0,15
0,11
0,17
0,14
MACI
3,90
4,19
4,6
5,05
MECO
4,31
4,27
5,08
5,14
MENB
0,58
0,68
0,69
0,82
MKLE
3,01
3,61
3,54
4,34
MPAE
1,66
2,01
1,95
2,42
MRSA
5,08
4,90
5,98
5,90
MSTM
0,04
0,11
0,05
0,13
VISA
0,01
0,00
0,01
0,00
VRE
0,55
0,63
0,65
0,76
Összesen
19,38
20,60
22,82
24,79
7
2015
A fertőzési arányokat régiós bontásba vizsgálva megállapítható, hogy a fertőzési arányok az Észak-Alföldi régióban a legmagasabbak és az Észak-Magyarországi régióban a legalacsonyabbak. Egy a Dél-Dunántúli régióban kb. 3%-os csökkenés figyelhető meg a jelentett fertőzések számában és a fertőzési arányoknál, Két régióban a Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban az emelkedő esetszám mellett is 1-2%-os csökkenést mutatnak a fertőzési arányok. A Dél-Alföld régióból ugyan néhány fertőzéssel kevesebb került bejelentésre, de fertőzési arányok 2-5%-al emelkedtek A surveillance periódus alatt 1257 ápolt exitált. Az exitált betegek közül 167 esetben - a jelentő intézmények adatai szerint- a fertőzés a halál oka volt, vagy abban közrejátszott. A MRK- val fertőzött betegek 16,8 %-a más fekvőbeteg-ellátó intézménybe került áthelyezésre. és 1,4% került szociális ellátó intézménybe. A korábbi surveillance években bejelentett fertőzésekhez viszonyítva a fertőzések klinikai megjelenési formái 2015-ben jelentősen nem változtak. A leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzések a húgyúti fertőzések, melyek az összes bejelentett fertőzések 27,9%-át jelentették a 2015-es évben. A MRK okozta sebfertőzések 2015ben az előző évhez hasonlóan második helyre kerültek, amelyek a fertőzések 22,9%t teszik ki. A harmadik leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzés ismét a véráramfertőzés volt, az előző évihez képest két százalékos emelkedéssel, 16,2%kal. A negyedik helyen változatlanul a nosocomiális pneumónia áll 11,8 %-kal, ugyanakkor az MRK okozta légúti fertőzések összesen a bejelentett fertőzések 22,8%-ért tehetők felelőssé, azaz a harmadik leggyakoribb fertőzési forma és csak 0.1%-al marad el a bejelentett sebfertőzésektől. A MRK - k által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben megbetegedettek 56,5%-a férfi, csaknem 44%-a nő volt. A betegek többsége továbbra is a 60 év feletti korosztályba tartozik (74%). Az átlagos életkor 65,8 év, a medián életkor 68 év volt. A betegek 1,85% tartozott az egy év alatti korosztályba. Az átlagos ápolási idő kiszámításánál 3452 ápolt adatait lehetett figyelembe venni. Az MRK okozta infekcióban megbetegedett ápoltak átlagosan 44,6 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátó intézetekben. A legmagasabb átlagos ápolási napokat a CRKL, VRE és MKLE és MPA fertőzések esetében volt tapasztalható, megközelítve az 50 ápolási napot. Az MRK - k által okozott fertőzések létrejöttében leggyakrabban szerepet játszó rizikótényezők az alap betegségeken és a kórházi tartózkodáson kívül olyan invazív eszközök használata, mint a különböző ér-katéterek és hólyagkatéterek alkalmazása. A kórházi felvételek leggyakoribb oka továbbra is a szív- és érrendszeri betegség volt, második helyen a daganatos illetve légzőszerv betegségei álnak. A fertőzések igazolása mikrobiológiai vizsgálatokkal történt. A rögzített mikrobiológiai minták száma 4314 minta volt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot 8
vizeletből (az összes minta 27,3%) sebváladékból (az összes minta 24,8%), és vérből (az összes minta 23,6%) végezték.
Összefoglalás A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések alrendszerébe 2015-ben közel 4200 fertőzést jelentettek, A kismértékű esetszám növekedés a Gram - negatív multirezisztens kórokozók közül főként a multirezisztens Klebsiella (MKLE) és multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) emelkedésének köszönhető A Gram- pozitív kórokozók közül pedig elsősorban a Vancomycin rezisztens Enterococcus (VRE) okozta fertőzések további emelkedése tapasztalható. A VRE esetszám 2013 óta megkétszereződött. Az MRK- fertőzések betegforgalomra számított incidenciája és ápolási napra számított incidencia sűrűsége a 2014. évhez képest 1-2% os változást mutat: 20,6 /10 000 kibocsátott beteg, ill. 24,8 /100 000 ápolási nap. Az MRK okozta fertőzések klinikai megjelenési formáinak tekintetében az előző évekkel ellentétben, de a múlt évhez hasonlóan már a húgyúti fertőzések állnak az első helyen, míg a sebfertőzés a második leggyakoribb fertőzés lett. A véráramfertőzés változatlanul a harmadik, a nosocomiális pneumónia pedig a negyedik leggyakoribb fertőzési forma.
9
1.C. A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) eredményei: Clostridium difficile (CDI) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések A Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Clostridium difficile infekciók, CDI) jelentése mind formailag, mind tartalmilag megújult. 2015-től a jelentő intézmények már az Országos Szakmai Információs Rendszer (OSZIR) NNSR CDI moduljába rögzítik az eseteket. A korábbi jelentési módszertan változott; részben egyszerűsödött, részben új változókkal bővült a jelentés, és összhangba került az Európai Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) Clostridium difficile fertőzések európai surveillance protokolljával (http://ecdc.europa.eu). Ennek megfelelően az újonnan kialakult, egészségügyi ellátással összefüggő CDI esetek mellett az adatgyűjtés kiterjed a visszatérő fertőzés-esetekre, valamint a kórházban ápolt, területen szerzett vagy ismeretlen eredetű CDI esetekre is – a CDI teljes kórházi terhének megismerése érdekében. A surveillance adatok gyűjtését és az esetek bejelentését továbbra is a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek kell megtenniük. A 2015. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 101 fekvőbeteg-ellátó intézmény 159 önálló kódon jelentő telephelye jelentett Clostridium difficile által okozott fertőzéseket. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. évi „Kórházi ágyszámés betegforgalmi kimutatás” dokumentumában szereplő intézmények (167 kórház) 60%a, míg a jelentő kórházak betegforgalma az összes kibocsájtott beteg 95,5%-át tette ki. A bejelentett CDI esetek elemzéséből kizárásra kerültek az ambulánsan ellátott esetek (67 eset), az előző fertőzési epizód kezdetéhez képest 2 héten belül visszatérő fertőzésesetek (55 eset), valamint a duplikátumok (34 eset). Az európai módszertannal megegyezve az előző fertőzési epizód kezdetéhez képest 2 héten túl, de 8 héten belül jelentkező CDI-t tekintettük visszatérő fertőzés-esetnek az elemzés során. A 2015. évben 6533 beteg összesen 6776 Clostridium difficile okozta fertőzés-esete került bejelentésre és elemzésre: Egészségügyi ellátással összefüggő 5754 új fertőzés-eset, 320 visszatérő eset; Bentlakásos szociális intézménnyel összefüggő 93 új fertőzés-eset, 9 visszatérő eset; Területen szerzett vagy ismeretlen eredetű 549 új fertőzés-eset, 51 visszatérő eset. Egy CDI epizód (fertőzés-eset) került bejelentésre 6313 betegnél, míg 198 betegnél 2 epizódot, 21 betegnél 3 epizódot, egy betegnél 4 epizódot regisztráltak a kórházak az év folyamán. Az egészségügyi ellátással összefüggő, új vagy visszatérő CDI esetek száma 1 és 550 között mozgott intézményenként. Az átlagos esetszám intézményenként 61 volt; míg a medián esetszám 23. Huszonhat intézményből kevesebb, mint 5 egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzést jelentettek éves szinten. 10
A jelentő intézményekből 2015. évben 2.061.443 ápoltat bocsájtottak ki és az ápolási napok száma 17.564.516 volt az OEP nyilvántartása szerint. A fentiek alapján számított 2015. évi CDI surveillance indikátorok: Összes CDI incidencia: (visszatérő esetek is) Összes CDI incidencia sűrűség: (visszatérő esetek is)
32,9 / 10.000 kibocsátott beteg 38,6 / 100.000 ápolási nap
Eü. ellátással összefüggő CDI incidencia: (új epizódok, visszatérő esetek nélkül) Eü. ellátással összefüggő CDI incidencia sűrűség: (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)
27,9 / 10.000 kibocsátott beteg 32,8 / 100.000 ápolási nap
Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések éves adatai, 2013-2015
Év
Jelentő a intézmények
Kibocsájtások
b
Ápolási c napok
száma
Esetd szám
Incidencia 10 000 kibocsájtott betegre
Incidencia 100 000 ápolási napra
2013
85
1 943 941
16 859 789
6182
31,8
36,7
2014
90
2 051 141
17 476 277
6551
31,9
37,5
2015
101
2 061 443
17 564 516
5754
27,9
32,8
a
Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő intézmények alapján b Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő kibocsájtási adatok alapján (az intézményből eltávozott, illetve a meghalt betegek számának összege) c Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” c. jelentésében szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján d Egészségügyi ellátással összefüggő C. difficile fertőzések (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)
Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések (új epizódok, visszatérő esetek nélkül)
A 2015. évben CDI esetet jelentő intézmények incidencia-értékeinek tartománya az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzésre (visszatérő esetek nélkül): 0–182 /10.000 kibocsájtott beteg (percentilisek: P25=7,1; P50=17,5; P75=34,5), és 0–118,5 fertőzés/100.000 ápolási nap (P25=5,4; P50=16,2; P75=35,7). A fertőzés az esetek 87%-ában a bejelentő kórházban történt egészségügyi ellátáshoz volt köthető, 12%-ában más kórházból behurcolt, míg 1%-ban egyéb egészségügyi ellátáshoz volt köthető, igen jelentős intézményi különbségekkel. Az éves szinten legalább 25 egészségügyi ellátással összefüggő CDI esetet bejelentő intézmények esetében 0% és 55% között alakult a más egészségügyi intézményből behurcolt esetek aránya. Az 11
esetek többségében (78%) a fertőzés nem volt még jelen a kórházi felvétel időpontjában. A többi negyedévhez képest az első negyedévben jelentkezett a legtöbb fertőzés-eset. A jelentett 5754 eset 44%-a férfi, 56%-a nő volt. A hatvan év feletti korcsoportokban meredeken nőtt az esetszám: 60-69 év (1179 eset, 21%), 70-79 év (1712 eset, 30%), 80-89 év (1639 eset, 28%), >90 év (338 eset, 6%). BNO főcsoport alapján a leggyakoribb felvételi diagnózis a keringési rendszer betegsége volt, melyet a légzőrendszer megbetegedései, majd a fertőző és parazitás megbetegedések követtek. A CDI diagnózisát leggyakrabban általános belosztályokon, infektológia osztályokon és pulmonológia osztályokon állították fel. 649 esetben (11%) súlyos CDI fertőzésről volt szó; 220 eset (4%) halmozódás részeként fordult elő. Az esetek túlnyomó többségénél (4821, 84%) a Clostridium difficile fertőzést megelőzően antibiotikum terápiát alkalmaztak, illetve a savcsökkentő kezelés is gyakori volt (2162, 38%). Az esetek 43%-ában a beteg az aktuális kórházi felvételt megelőző 3 hónapban már részesült kórházi ellátásban. Gyakori kockázati tényező volt a cukorbetegség (21%), a krónikus vesebetegség (16%), és a malignus betegség (15%) (5. táblázat). A CDI szövődményei ritkán kerültek bejelentésre (bélperforáció 8 esetnél [0,1%], szekunder véráramfertőzés 27 esetnél [0,5%], toxikus megacolon 89 esetnél [1,5%]). Összesen 1716 esetben jelentették, hogy a beteg meghalt (30%): közöttük 842 esetben (49%) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 664 esetben (39%) ismeretlen volt az összefüggés, míg 213 esetben (12%) a CDI összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt). Egészségügyi ellátással összefüggő, visszatérő Clostridium difficile fertőzések
Egy korábbi CDI epizód kezdetéhez képest 2 héten túl, de 8 héten belül jelentkező, egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések eredete a bejelentések alapján leggyakrabban más kórház (158 eset, 49%), illetve a bejelentő kórház (147 eset, 46%). Más egészségügyi ellátáshoz az esetek 5%-a köthető. A jelentett 320 eset 40%-a férfi, 60%-a nő volt. Korcsoportos bontás alapján visszatérő fertőzésben még inkább a 70-79 éves korosztály érintett: 60-69 év (69 eset, 18%), 70-79 év (132 eset, 35%), 80-89 év (87, 23%), >90 év (21 eset, 6%). BNO főcsoport alapján ezen esetek leggyakoribb felvételi diagnózisa a fertőző és parazitás megbetegedés, melyet a keringési rendszer betegsége követ. Hetvenöt esetben (20%) súlyos CDI fertőzésről volt szó. Hetvenegy beteg meghalt (19%): közöttük 35 esetben (50%) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 18 esetben (25%) ismeretlen volt az összefüggés, míg 18 esetben (25%) a CDI összefüggött a halálozással (hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt) – magasabb, mint az újonnan kialakuló eseteknél. Toxikus megacolon is nagyobb arányban került bejelentésre (15 eset, 4%). A visszatérő fertőzést megelőző kockázati tényezők (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség) ugyanakkor hasonló arányban kerültek bejelentésre, mint az újonnan kialakuló CDI eseteknél. 12
1.D Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (VÁF)
Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 2005 óta fennálló jelentési kötelezettség az aktív fekvőbeteg intézetekben (a továbbiakban: kórház) kialakult egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzésekre vonatkozik. A jelentendő egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések azonosítása az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) meghatározása szerint történik. 2015. január 1. és december 31. között 68 kórház 3399 véráramfertőzést jelentett. A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 414 eset között mozgott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás) jelentése alapján a 2015. évre vonatkozóan az NNSR-VÁF modulba jelentő intézményekről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre:
kibocsátott betegek száma:
ápolási napok száma:
2 113 293;
14 562 507; VÁF 1. táblázat
A véráramfertőzések incidenciája
Év
e Jelentő Kibocsáttások Ápolási Incidenciad Incidencia intézmények számab napok 10 000 100 000 a száma számac Esetszám kibocsátott ápolási betegre napra száma
2014f
74
2 271 092
16 087 362
3 479
15,3
21,6
2015
68
2 113 293
14 562 507
3 399
16,1
23,3
a
Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi szereplő intézmények alapján b Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi szereplő kibocsáttási adatok alapján (az intézményből eltávozott, számának összege) c Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján d Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján e Az OEP tárgyévre vonatkozó „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi szereplő teljesített ápolási nap adatok alapján f A 2014. évi NNSR éves jelentéshez képest módosítva
kimutatás” c. jelentésében kimutatás” c. jelentésében illetve a meghalt betegek kimutatás” c. jelentésében kimutatás” c. jelentésében kimutatás” c. jelentésében
A jelentő kórházak betegforgalma tárgyévben a hazánkban ellátott betegek 84,7%-át, az ápolási napok 77,7%-át tette ki. A jelentő intézmények betegforgalmát figyelembe véve a véráramfertőzések incidenciája 16,1 (10 000 kibocsátott betegre számítva) 13
(terjedelem: 1,2-79,6), az incidencia sűrűség pedig 23,3 (100 000 ápolási napra számítva) (terjedelem: 0,8-94,6) volt. Az incidencia percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10:1,44; P25:5,06; P50:11,75; P75:20,59; P90:55,41 Az incidencia sűrűség percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10:1,33; P25:5,75; P50:13,25; P75:24,63; P90:87,81 A bejelentett véráramfertőzésben szenvedő betegek medián életkora 64 volt (0 - 98), a nemek szerinti megoszlása: 58% férfi, 42% nő. A VÁF esetek 37%-a 70 év feletti betegeket érintette. Az összes jelentett véráramfertőzés 46%-a a 40-69 év közötti korosztályban fordult elő. A véráramfertőzések nem és korcsoportos megoszlása azonos az előző évekhez viszonyítva. Leggyakrabban a belgyógyászati osztályokról (44%), az intenzív betegellátó osztályokról (39%), illetve sebészeti jellegű osztályokról (17%) jelentettek véráramfertőzéseket. 2015-ben a véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlás alapján 1589 eset (47%) primer, 1420 eset (42%) szekunder, 390 eset (11%) pedig ismeretlen volt. A szekunder véráramfertőzések kiindulási alapjául szolgáló lokális fertőzés leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzés (34%), egyéb fertőzés (21%), húgyúti fertőzés (17%), sebfertőzés (14%), emésztőszervi (9%), illetve a bőr- és lágyrész fertőzés (5%) volt. A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: Staphylococcus aureus (786), bőrkontamináns Staphlycoccus speciesek (pl. Staphylococcus epidermidis) (507), Escherichia spp. (482), Pseudomonas spp. (419), Klebsiella spp. (415) és Enterococcus spp. (411). A 3399 véráramfertőzés eset közül 1309 fő (39%) hunyt el a kórházi tartózkodás időtartama alatt, melyből 293 esetben jelöltek az intézmények a fertőzéssel összefüggést. A véráramfertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők három csoportba sorolhatók: a beteg intrinsic (belső) rizikó tényezői, a katéterezéssel összefüggő extrinsic (külső) rizikótényezők és a kórokozó intrinsic tulajdonságai. A beteg belső kockázati tényezőit és a kórokozók intrinsic tulajdonságait nehéz befolyásolni.
14
1.E. Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás Az egészségügyi intézmények 2015-ben is az OSZIR Alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás moduljában rögzítették az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás adataikat. Ennek során a 121 intézmény 162 telephelyéről rögzített bejelentést a fekvőbeteg osztályokról. A bejelentett fekvőbeteg ellátó osztályok száma 1 171 volt, a jelentett 44 991 ágyon és 15 513 358 ápolási napon összesen 153 223 liter alkoholos kéz fertőtlenítőszert használtak fel. A legtöbb alkoholos kézfertőtlenítőszert az általános belgyógyászati (14 806 l), az általános sebészeti (14 840 l) és az általános gyermekgyógyászati (11 495 l) osztályokon használták fel.
15
ALK 1. táblázat Fekvőbeteg ellátó intézmények összevont fekvőbeteg osztályai 2015.
Összevont osztály típusok
Belgyógyászati és belgyógyászati jellegű osztályok
Jelentő kórházak száma*
Jelentő osztályok száma**
Ápolási napok száma
Alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás (liter/év)
Felhasznált alkoholos kézfertőtlenítőszer (liter/1000 ápolási nap)
számtani középérték
P10
P25
Medián
P75
P90
109
434
6 313 611
59 493,59
10,76
1,05
2,63
6,33
13,45
22,83
ITO
70
102
313 045
17 918,58
58,91
18,36
30,30
45,98
71,99
115,24
Krónikus és rehabilitációs osztályok
96
233
5 530 992
16 458,12
3,78
0,41
0,83
2,10
4,25
7,84
MIX - Ellátási típusok kombinációja
8
8
64 126
454,70
16,58
1,09
3,12
7,28
16,32
78,13
OTH - Egyéb nem felsorolt
19
21
68 913
1 153,69
39,24
2,87
12,14
27,64
53,36
58,14
Sebészet és sebészeti jellegű osztályok
73
290
2 407 036
47 089,09
18,96
2,99
6,40
12,69
23,27
36,19
Szülészet-nőgyógyászat Összesen
54
83
815 635
10 655,14
14,27
1,89
3,43
11,23
19,64
27,09
111
1 171
15 513 358
153 222,91
16,40
1,03
2,71
7,76
19,04
37,23
* Egy adott ellátási típusba jelentő fekvőbeteg ellátó intézmények száma **Egy adott ellátási típusba jelentő összes egység száma
16
2. Kötelezően választható surveillance-ok A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerben (NNSR) a sebfertőzés vagy az intenzív terápiás eszközhasználattal összefüggő fertőzések alrendszere tartozik a kötelezően választható surveillance-ok közé. A kórházak a választott surveillance-t legalább 6 hónapon keresztül, folyamatosan illetve intenzív osztályok esetében válaszható a 3-3 hónapos adatszolgáltatás adott évben. Az adatokat online jelentési rendszerben rögzítik.
2.A. Műtéti sebfertőzés surveillance A hazai sebfertőzés surveillance protokollja a CDC NNIS módszertanán alapul, hasonlóan, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance. A jelentés beteg alapú, azaz a kiválasztott műtéti kategórián belül a surveillance periódus alatt valamennyi páciens, individuálisan rögzítésre kerül, valamint ezen betegek körében a felismert sebfertőzésre vonatkozó adatok. A jelentés a 2015. január 1. és 2015. december 31. között végzett operációk adatait összesíti. A 2015-ös évben 45 kórház, 69 manuális osztályon végzett sebfertőzés surveillancet. A nemzeti nosocomialis surveillance rendszerbe rögzített műtétek száma 11734 volt, amely 19 műtéti kategória között oszlott meg. Összesen 295 fertőzés került felismerésre, ezáltal a minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 2,5% volt. Valamennyi régióban és négy kivételével minden megyében legalább egy intézmény részt vett a surveillance-ban. A választott műtéti típusok közül a legnagyobb számban a császármetszés, cholecystectomia, laminectomia, vastagbélműtét, csípő- és térdprotézis beültetés került bejelentésre, ezen műtéti kategóriákban a résztvevő kórházak, osztályok száma is a legmagasabb volt. Az országos kumulatív incidencia (sebfertőzések száma 100 operációra vonatkoztatva) jelentősen eltér a különböző műtéti kategóriák esetén, 0 és 16% között mozog. A legmagasabb országos kumulatív incidencia a következő műtéti kategóriákban volt megfigyelhető: végtag amputáció (16,2%), vastagbélsebészet (9,3%), coronaria bypass grafting (3,9%), sérvműtétek (3,9%), vakbélműtét (3,3%), laminectomia (3,2%). A kiugróan alacsony, illetve magas helyi kumulatív incidencia esetén javasolt sebfertőzés surveillance további folytatása, valamint a surveillance tevékenység és a sebfertőzések megelőzéséről szóló irányelv helyi betartásának felülvizsgálata a
17
szélső (az országos átlagtól eltérő, a 25%-os és 75%-os percentiliseken kívüli) értékek okainak azonosítása céljából. A kórházi kibocsátás utáni utókövetések és a posztoperatív kórházi tartózkodás időtartalma műtéti kategóriánként eltérő volta, ezáltal a felismert sebfertőzések eltérő száma miatt az incidencia sűrűséget is meghatároztuk azon műtéti típusoknál, amelyeknél a kórházi tartózkodás alatt legalább egy sebfertőzést diagnosztizáltak. (Az incidencia sűrűséget számítása: a kórházi benntartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzések száma 1000 posztoperatív ápolási napra vonatkoztatva.) A posztoperatív ápolási napok mediánja 5 nap volt (P25:4; P75:8), valamennyi műtéti kategóriát összesítve, és 12 műtéti kategóriákra vonatkozóan. A 12 műtéti kategória (végtag amputáció, coronaria arteria bypass grafting, cholecystectomia, vastag-, végbélsebészet, császármetszés, sérv rekonstrukció, csípő- és térdprotézis beültetés, abdominalis hysterectomia, laminectomia érsebészeti beavatkozás) esetén diagnosztizáltak a kórházi tartózkodás alatt fertőzést, összesen 152-t. Ez az összes fertőzés 52%-a. A legmagasabb incidencia sűrűséget a vastagbélen (6,8), vakbélen (2,9) végzett műtétek, a végtagamputáció (4,9), valamint az abdominalis hysterectomia (3,4), a sérvműtétek (2,8) és az érsebészeti (2,7) beavatkozások esetén tapasztaltuk. A legalacsonyabb incidencia sűrűséget (azon műtétek körében, ahol a kórházi benntartózkodás alatt sebfertőzést diagnosztizáltak) a következő műtétek esetén volt megfigyelhető: császármetszés (0,9), térd- (0,3), csípőprotézis (0,8) beültetés és laminectomia (1,7 kórházi tartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzés 1000 posztoperatív ápolási napra). Az NNSR adatai országos referenciaként szolgálnak a részvevő kórházak számára. A surveillance-ban résztvevő kórházak összehasonlíthatják sebfertőzési arányaikat az országos arányokkal (kumulatív incidenciát és incidencia sűrűséget is). A surveillance tevékenység végzése során, kórházi szinten azonosíthatók az esetleges helytelen gyakorlatok, megalapozhatók a sebfertőzések csökkentésére szükséges intézkedések, követhetők az időbeni változások, ugyanúgy, mint a megelőző tevékenységek hatékonysága. A jelentett férfi betegek átlagos életkora 58, a nőké 46 év volt, míg a medián 61 és 40 év volt a 2015. évben; a fiatalabb populációt képviselő, császármetszésen átesett nők életkorát nem számítva a nők életkora azonos a férfiakéval: átlag: 58, medián: 61 év. A betegek 45%-a volt férfi azon műteti kategóriákban, amelyek mindkét nem esetén elvégezhetők. Az operációk 31%-át kellett sürgősséggel elvégezni, a további kockázati tényezők tekintetében a műtéti seb 6%-ban szennyezett vagy fertőzött volt, a rossz általános preoperatív fizikai státusz (ASA 3,4,5 stádium - American Society of 18
Anesthesiologists Physical Status Measure) 19%-ban, és az elhúzódó műtéti időtartam a beavatkozások 9%-ában volt megfigyelhető. A műtéti kategóriák közül az császármetszésen átesettek medián életkora volt a legalacsonyabb (30 év) - nem számítva a gyermekeken végzett egyéb beavatkozásokat -, míg a térdprotézis beültetés betegeinek medián életkora volt a legmagasabb (69 év). A férfiak aránya a legmagasabb a hernia műtétek (HER: 71%, Egynapos HER: 81%) és a coronaria arteria bypass grafting (74%) esetén, a nőké az mastectomia műtétek (98%), a cholecystectomia (71%) , térd- (67%), csípőprotézis (60%) beültetés és fractura nyílt repozíciója (63%) során volt (azon műteti kategóriákat figyelembe véve, melyek mindkét nemnél elvégezhetők). A sürgősséggel végzett műtétek aránya a legmagasabb az appendectomia (95%), a fractura nyílt repozíciója (73%), végtag amputáció (69%) és a császármetszés (67%) esetén volt. A végtagamputáció (90%), az appendectomia (72%), vastag- (50%) és végbél (51%) műtétek a magasabb arányban zajlottak szennyezett vagy fertőzött körülmények között. A betegek igen magas százaléka esett át műtéten rossz preoperatív általános állapotban (ASA 3,4,5) a következő kategóriákban: végtagamputáció (79%) és coronaria arteria bypass műtét (74%). A CDC által meghatározott határérték feletti, elhúzódó műtéti időtartam magasabb arányban az appendectomia (22%), laminectomia (21%) és térdprotézis beültetés(20%) esetén volt megfigyelhető. Az összes bejelentett sebfertőzés (N=295) 54%-a volt felületes, 34%-a mély és 13%a szervi vagy testüregi. A műtéti kategóriák egy részében a felületes sebfertőzések domináltak (HYST:71%; HPRO: 70%, HER:68%; CSEC:67%; AMP:60%; CHOL:54%; COLO: 51), további műtéti kategóriákban, amelyek esetén sebfertőzést diagnosztizáltak, a mély és szervi/testüregi sebfertőzések magasabb aránya volt megfigyelhető (pl. érsebészeti beavatkozások, térdprotézis beültetés, laminectomia). Az észlelt 295 sebfertőzésnél 151 esetben történt és került rögzítésre mikrobiológiai mintavétel (51%). A kórokozók megoszlását mintavétel alacsony száma miatt csak az összes műtéti típusra vonatkozóan vizsgáltuk, a különböző műtéti kategóriák szerinti megoszlást nem. A megelőző évhez hasonlóan a sebfertőzések leggyakoribb kórokozói az Escherichia coli (19,7%), Enterococcus spp. (18,8%), Staphylococcus aureus (15,7%) es a koaguláz-negatív Staphylococcus-ok (9,4%) voltak, azonban az idei évben először az Enterococcus fajok a második leggyakrabban kitenyésztett mikroorganizmusok voltak, és egy esetben vancomycin rezistens kórokozó (VRE) került bejelentésre. A Staphylococcus aureus izolátumok közül a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) izolátumok aránya (27%) megduplázódott a megelőző évhez képest.
19
Javasolt, hogy minél több kórház végezzen sebfertőzés surveillance tevékenységet az európai sebfertőzés surveillance során monitorozott műtéti kategóriákban; és azon műtéti kategóriák választása célszerű, és szükséges a megfelelő értékelés érdekében, amelyek esetén a végzett műtétek száma magasabb, az adott surveillance periódus alatt minimálisan 20.
2.B. Intenzív terápiás osztályok fertőzések surveillance-a (ITO)
eszközhasználattal
összefüggő
A 2015. évben az intenzív osztályokon végzett eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance protokollja és a fertőzések definíciója az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance rendszeren alapult. A kórházaknak lehetőségük volt osztályos illetve beteg alapú surveillance végzésére. A surveillance módszertana szerint tehát egy fekvőbetegellátó egészségügyi intézmény által működtetett intenzív terápiás osztályára esetleg különböző típusú intenzív terápiás osztályaira külön-külön történt agregált adatgyűjtés, de választható volt anonim módon betegenkénti fertőzések gyűjtés és adatrögzítés. A 2015. évben az NNSR Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance alrendszerében 31 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmény 36 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek adatokat. A megfigyelt betegek száma 8881 fő volt. Az Átlagos Bennfekvési Idő (ÁBI) 8,8 nap. A részvevő intenzív osztályok típusa szerint: a Belgyógyászati típusú intenzív osztályokon fekvő 1420 beteg ÁBI 11.87 nap (terjedelem 2,19 – 33,46 ÁBI nap), Gyermekgyógyászat típusú intenzívosztályokon fekvő 229 beteg ÁBI 10.48 nap, a központi nem oktató intenzív osztályokon fekvő 3678 beteg ÁBI 7.46 (terjedelem 3,65 – 24,63 ÁBI nap), a központi oktató intenzív osztályokon fekvő 3554 beteg ÁBI 8.7 (terjedelem 74,71 – 18,27 nap). Az átlagos eszközhasználati arányok adatainak elemzése során megállapítható, hogy lényeges változás az előző évi eszközhasználati adatokhoz képest nem történt. A húgyúti katéter használati aránya 0,83, a centrális vénás katéter 0,69 és a lélegeztető gép használati arány 0,50. Az intenzív osztályok ellátási típusa szerinti terjedelem alapján a húgyúti katéter használati aránya 0,23 -0,93 között, a centrális vénás katéter 0,30 - 0,76 és a lélegeztető gép 0,21 – 0,55 között mozgott. 20
A jelentő intézmények 2015. január 1 és december 31 között 710 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltak. A fertőzések 69,4%-a (493) volt eszközhasználattal összefüggő és 30,6%-a (217) eszközhasználattal nem összefüggő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. A fertőzött betegek száma 571fő (336 férfi és 235 nő ). A betegek átlagos életkora felnőtt intenzív osztályon 63,0 év, minimum 17 maximum 94 medián 65 év. Az ápolási napok száma a fertőzött betegeknél 276 esetben ismert, összesen 5439 nap, minimum 3nap maximum 98 nap. Az 571 fertőzött ápolt közül a megfigyelés időszakában meghalt 107fő és e betegek majdnem felének volt lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladása. A secunder véráramfertőzések kialakulásában leggyakrabban azt megelőző pulmonáris fertőzés játszott szerepet.
A surveillance-t végző intézmények 879 pozitív laboratóriumi minta eredményét jelentették. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések esetében 314 minta, a pneumóniák esetében 417, a húgyúti fertőzések esetében 148 pozitív laboratóriumi minta eredménye került rögzítésre az adatbázisba. Az intenzív osztályokon kialakult fertőzések kórokozóinak előfordulási gyakorisága alapján a jelentett pozitív minták szerint. A vizsgált fertőzéseknél 37 esetben elsősorban Klebsiella sp. esetében ESBL termelés, 12 fertőzésnél 4 ITO-ról pedig a kórokozók (Acinetobacter baumannii, Klebsiella pneumoniae és Pseudomonas aeruginosa) Karbapenemáz termelése is igazolódott. A Staphylococcos aureus Oxacillin rezisztenciája 61%-ban volt megfigyelhető.
2.C. Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a (ITE) A 2015. évben az NNSR-ben első alkalommal indult beteg alapú adatgyűjtés az intenzív osztályokon az osztályos alapú surveillance mellett.(lásd 2B pont). A surveillance protokollja és a fertőzések definíciója az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance rendszeren alapult. A beteg alapú surveillance végzésére a surveillance módszertana szerint egy fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmény által működtetett intenzív terápiás osztályára esetleg különböző típusú intenzív terápiás osztályaira anonim módon betegenkénti beteg-populációra jellemző, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális szerhasználati adatok gyűjtésére és adatrögzítésre volt lehetőség.
21
2C-1) A surveillance populáció jellemzői A 2015. évben az NNSR - Beteg alapú intenzív osztály surveillance (ITE) alrendszerében 13 fekvőbeteg-ellátó intézmény intenzív betegellátást végző osztályain gyűjtöttek adatokat. A megfigyelt betegek száma 2209 fő volt. Az intenzív osztályok típusa alapján a megfigyelt betegek 1%-a gyermek intenzív osztályon, 57%-a központi nem oktató intenzív osztályon és 42%-a központi oktató intenzív osztályon volt. Összesen 16422 ápolási nap került a megfigyelésre. A megfigyelt betegek központi nem oktató intenzív osztályon átlag 7,9 ápolási napot, a gyermek intenzív osztályon átlag 8 ápolási napot és a központi oktató intenzív osztályon átlag 8,4 ápolási napot töltöttek intenzív osztályon. A 2209 beteg átlag életkora 65,1 év. A nemek aránya 1,13 volt (F 1172: 1037 N). A betegek 50,6%-a 65-84 év közötti korcsoportba tartozott. A legtöbb férfibeteg (60,6%) a 18-64 év korcsoportban és a legtöbb nőbeteg (70,8%) a 85+ év korcsoportban volt. A 2209 beteg 48,7%-a (1076) él az intenzív osztályról való távozáskor, 32,5%-árol (717) nincs adat és 18,8%-a (416) beteg meghalt az intenzív osztályon. A megfigyelt beteg (2209) 76,8%-ának ismert az akut betegség súlyosságát és kimenetét becslő pontrendszerek valamelyikének összpontértéke. A betegek 63,3%ának (1073) a SAPS II összpontértékek átlag 46,7 pontérték. A betegek 36,7%-ának (623) az APACH II összpontértékek átlaga 22,5 pontérték. A megfigyelt beteg (2209) 51,5%-ának jelentettek mért Glasgow kóma értéket, amelyek átlaga 11,2. A 2209 beteg 70,3%-a (1552) saját kórház más osztályáról érkezett ebből 50,6% (780) betegnek azonos a kórházi felvételi és az intenzív osztályos felvételi napja. Otthonából közvetlenül az intenzív osztályra 18,6% (411) beteg került felvételre. Más kórházból 7,5% (166) beteg, ismeretlen/egyéb helyről 2,5% (55) beteg és 1,1% (25) beteg bentlakásos szociális intézményből kerül közvetlen felvétellel az intenzív osztályra. A 2209 beteg 61,7%-ának (1363) ismert az intenzív osztályra történő felvétel oka. 67% (936) olyan beteg, akik belgyógyászati jellegű intenzív ellátást igényeltek és a felvételt megelőző héten nem történt sebészi beavatkozás. 23,1% (323) beteg nem tervezett sebészeti jellegű, azaz sürgős sebészeti betegek voltak, akiket 24 órán belül kellett a műtétre felkészíteni. 7,4% (104) beteg tervezett sebészeti jellegű azaz elektív sebészeti beteg, akit több mint 24 órán át lehetett műtétre felkészíteni.
22
Az intenzív osztályra történő betegfelvétel körüli időszakban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulását befolyásoló rizikótényezők közül egy beteg esetében egy időben több is jelen volt. A 2209 beteg 59,8%-a (1322) kapott antimikrobiális kezelést a felvétel előtt és vagy a felvételt követő 48 órán belül, 52,7% (1165) beteg védekező képessége gyengült. A 2209 beteg 13,9%-át (307) a felvétel előtt közvetlenül tompa vagy bőrköpenyen áthatoló traumás sérülés ért, 36,8%-a (814) sebészeti műtéten esik át az intézménybe való felvételt követően, 4,9% (108) beteg a felvételt követően akut coronaria ellátásban részesült. A betegellátása során alkalmaztak a beteg 80,8%-ánál (1784) húgyúti hólyag katéter, 55,8%-ánál (1233) centrális vénás katéter, 46,5%-ánál (1027) intratracheális tubust, 26,0%-a (575) perifériás vénás kanült és 22,9%-a (505) artériás kanült. A betegek 18%-át (397) táplálták parenterálisan. A betegellátása során az 1233 betegnél használt centrális vénás katéter anatómiai helyének megválasztása: 68% (839) subclavia, 27,3% (336) jugularis és 4,7% (19) femoralis. Centrális vénás katéteren keresztül antimikrobiális szert
51,6% (636) beteg esetében adattak
2C-2) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és jellemzőik A 2209 megfigyelt betegből 228 (10,23%) betegnek volt egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése. A 228 betegből 160 betegnek (70%) egy szervrendszert érintő, 34 betegnek (15%) két szervrendszert érintő valamint 34 betegnek (15%) három szervrendszert is érintő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése volt. A 228 betegnek 374 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése volt. A 374 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés 51% (189) pneumónia, 35% (132) véráramfertőzés és 14% (53) húgyúti fertőzés. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 93 %-ban (346/374) történt invazív eszköz használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában (Pneumónia esetén intubáció, véráram fertőzés esetén érkatéter, húgyúti infekció esetén húgyúti katéter). Az összes beteg számához (2209) viszonyítva az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési arány 16,9% (374/2209). Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák fertőzési aránya 8,5% (189/2209), az egészségügyi ellátással összefüggő véráram fertőzések fertőzési aránya 5,9% (132/2209), az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések fertőzési aránya 2,4% (53/2209).
23
Az ápolási napok számához viszonyítva az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések incidencia sűrűsége 1000 ápolási napra vonatkoztatva 22,7. A legnagyobb az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 11,5 ezt követi az egészségügyi ellátással összefüggő véráram fertőzések 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 8,0. Az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések 1000 ápolási napra vonatkoztatott incidencia sűrűsége 3,23.
2C-2a) Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák jellemzői 189 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák megoszlása a surveillance standardizált definíciói alapján:
48,1% (91) PN5 - Pneumónia – pneumónia klinikai tünetei pozitív mikrobiológiai eredmény nélkül, 27,5% (52) PN4 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív köpettenyésztés vagy nem-kvantitatív tenyésztés alsó légúti mintából, 9,5% (18) PN3 - Pneumónia, klinikai kritériumok + mikrobiológiai diagnózis alternatív mikrobiológia módszerekkel, 8,5% (16) PN1 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív kvantitatív tenyésztés minimálisan kontaminált alsó légúti mintából, 6,3% (12) PN2 - Pneumónia, klinikai kritériumok + pozitív kvantitatív tenyésztés lehetségesen kontaminált alsó légúti mintából
Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 91,5%-ban (173/189) történt intratracheális tubus használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában. Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák antimikrobiális terápiája megfelelő volt: 70,9%-a (134/189) 24 órán belül, 10,6%-a (20/189) 48 órán belül és 5,3%-a (10/189) 72 órán belül. 282 pozitív mikrobiológiai minta eredménye került rögzítésre a 189 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák légúti mintáinak tenyésztéseiből. Relatív gyakoriság alapján az első tíz legtöbbször izolált kórokozók közül az első a Staphylococcus aureus (29,1%). Ezt követi a Pseudomonas aeruginosa (23,8%), a Klebsiella pneumoniae (12,8%), az Acinetobacter baumannii (8,9%), az Enterobacter cloacae (6,0%), a Klebsiella oxytoca (3,9%), az Acinetobacter sp. (3,2%), az Escherichia coli (3,2%), a Haemophilus influenzae (2,1%). a Streptococcus agalactiae (2,1%). A Klebsiella pneumoniae 2,8%-a és az Escherichia coli 50%-a valamint a rögzített egy-egy E.coli O1 és Enterobacter sp. ESBL termelő kórokozók voltak.
24
2C-2b) Az jellemzői
egészségügyi
ellátással
összefüggő
véráramfertőzések
132 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések megoszlása a surveillance standardizált definíciói alapján:
58,3% (77) BSI - Véráramfertőzés (laboratóriumilag igazolt), egyéb, mint CRI3 37,1% (49) CRI3-CVC - Mikrobiológiailag igazolt, centrális érkatéterrel összefüggő véráramfertőzés 2,3%(3) CRI2-CVC - Centrális érkatéterrel összefüggő, szisztémás fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 0,8% (1) CRI1-CVC - Centrális érkatéterrel összefüggő, helyi fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 0,8% (1) CRI1-PVC - Perifériás érkatéterrel összefüggő, helyi fertőzés (nincs pozitív hemokultúra) 0,8% (1) CRI3-PVC - Mikrobiológiailag igazolt, perifériás érkatéterrel összefüggő véráramfertőzés
Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 90,9%-ban (120/132) történt érkatéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában. A centrális érkatéter használattal összefüggő véráramfertőzések esetén 83%-ban (43) a centrális vénás kanül eltávolításra került a fertőzés felismerésekor. Az egészségügyi ellátással szekunder eredetű.
összefüggő
véráramfertőzések
41%-a
(54/132)
Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések primerfertőzés helyeinek megoszlásai alapján 61,1% (33) pulmonális fertőzés, 14,8% (8) húgyúti fertőzés, 7,4% (4) műtéti sebfertőzés, 7,4% (4) egyéb fertőzés, 5,6% (3) Ismeretlen eredetű és 3,7% (2) emésztőrendszeri fertőzés. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések antimikrobiális terápiája megfelelő volt: 49,2%-a (65/132) 24 órán belül, 17,4%-a (23/132) 48 órán belül, 15,2%-a (20/132) 72 órán belül. 545 pozitív mikrobiológiai minta eredménye került rögzítésre a 132 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzést igazoló haemokultúrák tenyésztéseiből. Relatív gyakoriság alapján az első tíz izolált kórokozó közül az első a Klebsiella pneumoniae (19,3%). Ezt követi a Pseudomonas aeruginosa (17,8%), a Staphylococcus coag.neg. (11,9%), a Staphylococcus aureus (10,1%), az Enterococcus faecium (8,4%), az Enterococcus faecalis (7,5%), az Acinetobacter baumannii (4,4%), a Staphylococcus sp. (4,0%), az Enterobacter cloacae (3,7%), a Proteus mirabilis (3,3%).
25
A Klebsiella pneumoniae 47,6% ESBL termelő kórokozó volt.
2C-2c) Az jellemzői
egészségügyi
ellátással
összefüggő
húgyúti
fertőzések
53 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések megoszlása a surveillance standardizált definíciói alapján:
92,5% (49) UTI-A - Tünetekkel járó húgyúti fertőzés, mikrobiológiailag igazolt 7,5% (4) UTI-B - Tünetekkel járó húgyúti fertőzés, mikrobiológiailag NEM igazolt
Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 100%-ban (53/53) történt húgyúti katéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában. Az egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzések antimikrobiális terápiája megfelelő volt: 47,2% (25/53) 24 órán belül, 15,1% (8/53) 48 órán belül, 1,9% (1/53) 72 órán belül. 181 pozitív mikrobiológiai minta eredménye került rögzítésre az 53 jelentett egészségügyi ellátással összefüggő húgyúti fertőzést igazoló vizeleti minták tenyésztéseiből. Relatív gyakoriság alapján az első tíz izolált kórokozó közül az első Pseudomonas aeruginosa (25,4%). Ezt követi az Escherichia coli (24,9%), az Enterococcus faecalis (22,7%), a Proteus mirabilis (10,5%), az Enterococcus faecium (5,5%), az Acinetobacter baumannii (3,9%), az Enterococcus sp. (2,2%), a Candida albicans (1,7%), a Klebsiella pneumoniae (1,1%), az Acinetobacter sp. (0,6%). A Pseudomonas aeruginosa 15,2%-a (7/46) ESBL termelő valamint 6,5%-a (3/46) Karbapenemáz termelő kórokozó volt. Az Escherichia coli 47,6%-a (20/45) ESBL termelő, az Acinetobacter baumannii 57,1%-a 4/7 Karbapenemáz termelő, a Klebsiella pneumoniae 100%-a (2/2) ESBL termelő kórokozó volt.
2C-3) Antimikrobiális szerek használata A 2015. évben az NNSR - Beteg alapú intenzív osztály surveillance (ITE) alrendszerében 2209 megfigyelt betegek közül, függetlenül az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéstől, a betegek 69,5% (1535) részesült legalább egy antimikrobiális szer általi terápiában. A 1535 betegből, 45,9%-a kapott egy antimikrobiális szert, 31,7%-a kapott kettő, 22,5%-a kapott három vagy több antimikrobiális szert (a legtöbb hét antimikrobiális szer tizenegy beteg esetében).
26
A teljes terápiás napok száma 15944 (két különböző antimikrobiális szer egy ITO ápolási napja = 2 nap) a tényleges terápiás napok száma 9432 (két különböző antimikrobiális szer egy ITO ápolási napja = 1 nap). A teljes antimikrobiális terápiás napok számához viszonyítva a 2209 beteg (15944 teljes antimikrobiális terápiás napok /16422 ápolási napok) teljes antimikrobiális szer használati aránya 97,1%. A tényleges antimikrobiális terápiás napok számához viszonyítva a 2209 beteg (9432 tényleges antimikrobiális terápiás napok/16422 ápolási napok) tényleges antimikrobiális szer használati aránya 57,4%. A teljes (2958) alkalmazott antimikrobiális hatású készítmények leggyakoribb célja az empirikus terápia (62,2%), ezt követi a célzott antibiotikum terápia (25,3%), a profilaxis céljából alkalmazott antimikrobiális szerek (11.2%), a Gramm negatív vagy ismeretlen kórokozóra adott terápia (1,1%). A szelektív emésztőrendszeri dekontamináció céljából adott antimikrobiális készítmények aránya nem haladja meg az egy százalékarányt (0,2%). A teljes 2958 alkalmazott antimikrobiális hatású készítmények közül 96,4% (2852) szisztémás fertőzés elleni szer. A 2852 alkalmazott szisztémás fertőzés elleni szer megoszlása alapján: a leggyakoribb a szisztémás antibakteriális szer (ATC J01) (2685) 94,1%. A 2685 szisztémás antibakteriális szerek (ATC J01) megoszlása alapján:
38,3% (1029) Egyéb béta-laktám antibiotikumok (J01D) 19,9% (533) Béta-laktám antibiotikumok, penicillinek (J01C) 19,2% (516) Egyéb antibakteriális szerek (J01X) 13,2% (354) Kinolonok (J01M) 5,4% (146) Makrolidok, linkózamidok és streptograminok (J01F) 3,0% (80) Aminoglikozidok (J01G) 0,6% (15) Szulfonamidok és trimetoprim (J01E) 0,4% (12) Tetracyclinek (J01A).
Az 1029 leggyakrabban használt Egyéb béta-laktám antibiotikumok (J01D) relatív gyakoriság alapján 41,1% Ceftriaxone (J01DD04), 31,6% Imipenem és enzim inhibitor (J01DH51), 10,1% Meropenem (J01DH02) Az 533 leggyakrabban használt Béta-laktám antibiotikumok, penicillinek (J01C) relatív gyakoriság alapján 44,8% Amoxicillin és enzim inhibitor (J01CR02), 22,3% Amoxicillin (J01CA04), 15,8% Piperacillin és enzime inhibitor (J01CR05)
27
A 354 leggyakrabban használt Kinolonok (J01M) relatív gyakoriság alapján 63,0% Levofloxacin(J01MA12), 26,6%,Ciprofloxacin(J01MA02), 10,5% Moxifloxacin(J01MA14).
2.D. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a A 2015. évben a Perinatális Intenzív Osztályokon végzett eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance protokollja és a fertőzések definíciója az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance rendszeren alapult. A surveillance módszertana szerint egy fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmény által működtetett perinatális intenzív terápiás osztályán a beteg populációra jellemző agregált adatgyűjtésére és anonim módon betegenkénti egészségügyi ellátatással összefüggő fertőzések gyűjtésére és adatrögzítésre volt lehetőség. Az NNSR PIC surveillance moduljába 2015-ben 9 perinatális intenzív osztály 391 koraszülöttről rögzítettek surveillance adatokat négy súlycsoporti kategóriában (<750g, 751-1000g, 1001-1500g, 1501-2500g, >2500g). Az ápolási napok száma összesen 32447 volt. Az átlagos ápolási napok száma valamennyi súlycsoportra nézve 35,95 nap volt. Súlycsoportok szerint a legtöbb átlag bennfekvési időt a 751-1000g súlycsoportban született újszülöttek töltöttek (68,4 ÁBI) a legkevesebb átlag bennfekvési időt a >2500g súlycsoportban született újszülöttek töltöttek (19,69ÁBI) A jelentő perinatális intenzív osztályokon a teljes eszközhasználati arány az összes súlycsoportban 22,2%. Az eszközhasználati arány arányok közül az összes súlycsoportban a lélegeztetőgép használati arány (12,3%) a legnagyobb ezt követi a köldök katéter használati arány (5,2%) és a centrális érkatéter használati arány (4,7%). A megadott surveillance időszakban, az összes súlycsoportban 82 fertőzést azonosítottak, melyből:47 eset laboratóriumilag megerősített véráramfertőzés újszülöttnél, nem coagulase-negatív Staphylococcus okozta (NEO-LCBI), 19 eset klinikai sepsis újszülöttnél (NEO-CSEP), 11 eset Pneumónia újszülöttnél (NEOPNEU), 4 eset laboratóriumilag megerősített véráramfertőzés újszülöttnél, coagulase-negatív Staphylococcus okozta (NEO-CNSB), 1 eset Necrotizáló enterocolitis (NEO-NEC) volt. Az eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma összesen 45 fertőzés, a bejelentett fertőzések 55,6%-a. A laboratóriumilag megerősített véráramfertőzés újszülöttnél, coagulase-negatív Staphylococcus okozta (NEO-CNSB) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
28
és az egészségügyi ellátással összefüggő pneumónia újszülöttnél (NEO-PNEU) 100 %-ban eszközhasználattal összefüggő fertőzés. 84,2%-ban eszközhasználattal összefüggő fertőzés a klinikai sepsis újszülöttnél (NEO-CSEP) és 29,8%-ban a laboratóriumilag megerősített véráramfertőzés újszülöttnél, nem coagulase-negatív Staphylococcus okozta (NEO-LCBI) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés volt. A surveillance-t végző osztályok 200 pozitív laboratóriumi minta eredményét jelentették. A legmagasabb arányban 94,5%-ban (189/200) a hemokultúrák pozitív mintáinak kórokozói kerültek rögzítésre. A relatív gyakoriság alapján a pozitív hemokultúrákból izolált első kórokozó a Staphylococcus epidermidis (39,7%) ezt követi a Klebsiella pneumoniae (21,7%), az Escherichia coli (9%), a Staphylococcus hominis (6,9%), a Staphylococcus haemolyticus (5,8%) és a Pseudomonas aeruginosa (4,2%).
29
