A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2008.évi eredményei A 2004 negyedik negyedévében indult, aktív fekvőbeteg intézmények nosocomialis fertőzéseinek monitorozására szolgáló, Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer kötelező jelentéseket (nosocomialis járványok, multirezisztens kórokozók által kiváltott nosocomialis fertőzések; nosocomialis véráram fertőzések) és önkéntes surveillance-okat ( sebfertőzés; intenziv terápiás osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzései) tartalmaz. A fertőzések azonosítása a Center for Disease Control (CDC) ill. HELICS (Hospital in Europe Link for Infection Control trough Surveillance) definiciókon alapul. A surveillance-ok metodikája a CDC által kifejlesztett, az amerikai nemzeti surveillance rendszer (National Nosocomial Infection Surveillance System) által alkalmazott módszer. Ugyanezt a módszertant követi az Európai nosocomialis surveillance hálózat is; Az európai hálózat ugyanakkor csupán 7 műtéti kategóriára (vastagbél; epe; csipőprotézis; laminectomia; coronáriai artéria bypass mellkas és végtag bevágással; coronária artéria bypass garaft csak mellkasi bevágással; császár metszés) vonatkozóan ajánlja a sebfertőzések monitorozását. Az Európai Betegség Megelőző Központ (European Center for Disease Control ECDC) a sebfertőzés surveillance alkalmazását a tagországok számára kifejezetten ajánlja. Magyarország 2005 óta küld adatokat az európai surveillance hálózat sebfertőzés adatbázisába. I. Az NNSR kötelező jelentései I.A. Nosocomiális járványok Az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei az OEK Kórházi Járványügyi Osztályára 2008. évben 199 nosocomiális járványt valamint 4 MRSA, 1 Klebsiella sp., 1 ESBL termelő Klebsiella pneumoniae és 1 Klebsiella pneumoniae valamint 1 Salmonella bovis morbificans okozta pseudo járványt jelentettek; 71 járvánnyal többet, mint 2007-ben (128 járvány). Ez 64,3 %-os emelkedést jelent, mely a bejelentett enterális nosocomiális járványok számának emelkedésével magyarázható (enterális nosocomialis járványok száma 2007-ben- 94; 2008ban -164). A nosocomiális járványok 97 %-át (193 járvány) az EFRIR-NNSR-en keresztül jelentették. A 199 nosocomiális járvány 82,8 %-a un. nem specifikus (164), vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány; míg 17,5 %-a (35) un. specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt (J.1.sz. táblázat). A járványok során megbetegedettek száma 4081 fő (3679 – 90,2% ápolt, 401 – 9,8% egészségügyi dolgozó, 1 – 0,03% látogató) volt; A megbetegedések túlnyomó többségét (3878 – 95,0%) a nem specifikus járványok során regisztrálták, a megbetegedettek (3878 fő) 10,3%-a (401 fő) egészségügyi dolgozó volt. A 35 specifikus járvány során 203 megbetegedést és 24 exitust (letalitás 11,8%) regisztráltak. A specifikus járványokban meghaltak kórformái a következők voltak: 9 véráramfertőzés, 1 véráram- és húgyúti fertőzés, 1 sebfertőzés és pneumonia, 1 véráramfertőzés és pneumonia, 1 véráramfertőzés, pneumonia és meningitis, 1 bronchopneumonia és húgyúti fertőzés, 1 légútivéráram-, húgyúti fertőzés, meninigitis és eneteritis, 2 véráram- és sebfertőzés, 7 véráram-, seb-, bőr-lágyrész fertőzés, pneumónia. A legtöbb ápolt (7) az ESBL és KPC termelő
2 Klebsiella pneumoniae okozta véráram-, seb-, bőr-lágyrész fertőzés, pneumónia járványban halt meg (J.2.sz. táblázat) A nem specifikus nosocomiális járványok túlnyomó többségét az enterális nosocomiális járványok okozták – 164 járvány (82,8%). Az enterális járványokban a következő kórokozókat mutatták ki: 1-1 Salmonella enteritidis, blockley,1 Campylobacter jejuni, 124 H. Calicivírus, 12 Rotavírus. Az enterális járványok kórokozóinak kimutatása az előző évihez hasonlóan alakult, 25 járvány (15,2%) esetén maradt ismeretlen az aetiológia. Az ismeretlen aetiológiájú járványok többségénél (figyelembe véve a negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyors lefolyást, általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető a járványok virális eredete. Az enterális nosocomiális járványok a belgyógyászati jellegű (143), neurológiai (25), pszichiátria (21), rehabilitációs (39), ápolási és krónikus belgyógyászati (29) osztályokon fordultak elő, ahol gyakori kockázati tényező az egészségügyi dolgozók hiányos száma, és a zsúfoltság. H. Calicivírus járvány, a fent említett osztályokon kívül intenzív és manuális osztályokon (intenzív, sebészet, traumatológia, ortopédia, ideg- és érsebészet, urológia, központi műtő) is előfordult. A 12 Rotavírus járvány közül 3 gyermekeket ellátó osztályt (1 koraszülött, valamint 1-1 csecsemő és gyermek osztály) érintett, 2 belgyógyászatot, 2 pszichiátriát, 1-1 rehabilitációt, kardiológiát, stroke-t, ideggyógyászatot, 1 pedig belgyógyászatot, rehabilitációt valamint tartós ápolási osztályt érintett. A Campylobacter jejuni okozta járvány PIC-et érintett. Egy salmonellosis járványt belgyógyászati osztályról, egyet pedig központi műtőblokkból jelentettek (J.3.sz. táblázat). A specifikus nosocomiális járványok száma enyhe emelkedést mutat (2006-ban 26; 2007-ben 30; 2008-ban 35 járvány). A 35 járvány megoszlása a következő volt: véráramfertőzés 12, sebfertőzés 5, légúti fertőzés 5, enterális 1, kevert fertőzés 12. A 7 pseudojárvány megoszlása a következő volt: 4 MRSA okozta járvány intenzív, krónikus belgyógyászati osztályon és nephrológián 16 ápoltat, a Klebsiella sp. okozta járvány PIC-en 4 ápoltat, a Klebsiella pneumoniae okozta járvány intenzív osztályon 3 ápoltat, az ESBL termelő Klebsiellla pneumoniae okozta járvány intenzív osztályon 4 ápoltat érintett. A specifikus nosocomiális járványok közül 14 (41,2 %) kórokozója MRSA volt. Az MRSA járványok kórképei a következők voltak: 5 sebfertőzés, 5 kevert fertőzés (véráram-, húgyúti-, seb-, bőr- és lágyrész fertőzés, pneumónia, bronchopneumonia), 1 véráramfertőzés, 3 légúti fertőzés. Az MRSA okozta sebfertőzés járványok égési-plasztikai, sebészeti, traumatológiai és intenzív osztályokon, a kevert fertőzés járványok belgyógyászaton, haematológián, tüdő- és ideggyógyászaton, valamint intenzív osztályokon, a véráram fertőzés járvány gasztroenterológián, a légúti fertőzés járványok belgyógyászati, ideggyógyászati, stroke és intenzív osztályokon alakultak ki. A többi specifikus járvány kórokozója 3 (15,0%) járványban ESBL termelő Klebsiella pneumoniae; 2 (10,0%) járványban Serratia marcescens; 2 (10,0%) járványban E. coli; 2 (10,0%) járványban ESBL termelő Klebsiella oxytoca/pneumoniae, ESBL termelő E. coli és ESBL termelő Enterobacter cloaceae; 1 (5,0%) járványban ESBL termelő E. coli; 1 (5,0%) járványban Klebsiella pneumoniae, ESBL termelő Klebsiella pneumoniae/ oxytoca, ESBL termelő Citrobacter freundii, Enterobacter cloaceae, ESBL termelő Enterobacter cloacae; 1 (5,0%) járványban ESBL termelő Enterobacter asburiae; 1 (5,0%) járványban ESBL termelő Enterobacter cloaceae; 1 (5,0%) járványban Pseudomonas aeruginosa; 1 (5,0%) járványban Pantoea agglomerans és Pseudomonas aeruginosa; 1 (5,0%) járványban Enterobacter cloaceae; 1 (5,0%) járványban Aeromonas hydrophylia; 1 (5,0%) járványban ESBL termelő
3 Klebsiella pneumoniae és ESBL termelő Enterobacter cloaceae; 1 (5,0%) járványban Acinetobacter sp.(MACI); 1 (5,0%) járványban ESBL és KPC termelő Klebsiella pneumoniae; 1 (5,0%) járványban ESBL termelő Klebsiella pneumoniae/oxytoca, ESBL termelő E. coli, ESBL termelő Enterobacter spp., ESBL termelő Citrobacter freundii. A járványok kialakulásának helye: intenzív osztály, sebészet, égés-plasztika, traumatológia, idegsebészet, központi műtő, PIC, koraszülött, belgyógyászat, stroke, neurológia, gastroenterológia, dializáló, nephrológia, tüdőgyógyászat, hematológia (J.4.sz. táblázat). Az MRSA okozta járványok 76 beteget érintettek, akik közül 5 ápolt halt meg: 1 fő véráramfertőzés, 1 fő véráram- és húgyúti fertőzés, 1 fő pneumónia és sebfertőzés, 1 fő véráram fertőzés és pneumonia, 1 fő bronchopneumonia és húgyúti fertőzés járványban. Az MRSA járványok letalitása 6,6 % volt. Két Serratia marcescens által okozott járványban 3 fő (letalitás 33,3%), az ESBL és KPC termelő Klebsiella pneumoniae okozta járványban 7 fő (letalitás 100%), a Klebsiella pneumoniae, ESBL termelő Klebsiella pneumoniae/ oxytoca, ESBL termelő Citrobacter freundii, Enterobacter cloaceae, ESBL termelő Enterobacter cloacae okozta járványban 1 fő (letalitás 7,7%), a 2 ESBL termelő Klebsiella pneumoniae okozta járványban 3 fő (letalitás 37,5%), a Pantoea agglomerans és Pseudomonas aeruginosa okozta járványban 3 fő (letalitás 42,9%), az ESBL termelő Klebsiella pneumoniae és ESBL termelő Enterobacter cloaceae okozta járványban 1 fő (letalitás 50%), az ESBL termelő Klebsiella oxytoca/pneumoniae, ESBL termelő E. coli és ESBL termelő Enterobacter cloaceae okozta járványban 1 fő (letalitás 7,7%) halt meg. Megjegyzés A 2008. évben jelentett nosocomiális járványok több mint 80 %-át a területen cirkuláló kórokozók okozták, amelyek lappangó vagy tünetes formában kerültek be az egészségügyi intézményekbe. A területi kórokozók kórházi behurcolásával továbbra is, folyamatosan számolni kell, ezért is fontos, hogy az infekciókontrollal valamint kórházhigiénével foglalkozó kórházi dolgozók tájékozottak legyenek a területükön szezonálisan cirkuláló kórokozókkal kapcsolatban. Ez a tájékoztatás az ÁNTSZ regionális intézeteinek munkatársaitól várható. Ezeknek a kórokozóknak a fekvő beteg intézménybe való bejutását illetve az intézményen belüli átvitelének megelőzését szolgálják a kórházak által évente aktualizált intézkedési tervek. A virális gastroenteritis járványok számának jelentős növekedése feltehetően az egész Európán végigfutó újabb calici vírus törzs következménye. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a Rotavírus okozta járványok egyre nagyobb számban alakulnak ki felnőtteket ellátó betegosztályokon (12 járványból 9 – 75%). Nem kizárt, hogy a gyermekosztályok rota járványainak visszaszorulását a rotavírus elleni vakcináció elérhetősége is kedvezően befolyásolja. Már a 2007 évi nosocomialis járványok elemzésénél is megállapítható volt a specifikus nosocomiális járványok multirezisztens kórokozó dominanciája. 2008-ban a specifikus járványok 77,1%-ában ( 27 járvány) a kórokozó multirezisztens baktérium volt. A korábbi években túlnyomó többségben előforduló MRSA helyett, 2008-ban a járványok kórokozóinak többsége Gram negatív multirezisztens baktérium volt. A Gram negatív multirezisztens kórokozójú járványok magasabb halálozással jártak, mint az MRSA járványok. A multirezisztens kórokozók kialakulásában az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása, a hiányzó antibiotikum politika állhat. A kórokozók kontakt terjedése, a higiénés szabályok be nem tartására utal. A specifikus nosocomialis járványokban leginkább az intenzív osztályok, perinatális intenzív centrumok, koraszülött osztály és manuális osztályok érintettek, melyeken
4 fertőzések kialakulását tekintve nagy kockázatú betegcsoportokat látnak el, és az ellátók beteg kontaktusai gyakoriak (sokféle és sok beavatkozás történik a betegekkel) a kórokozók terjedését alapvetően befolyásolja az ezeken az osztályokon általában megfigyelhető elégtelen dolgozói létszám. 1.B. Nosocomiális véráramfertőzések 2008. év során 1214 nosocomiális véráramfertőzés került bejelentésre, amely 17%-al több mint 2007-ben. A növekedés hátterében a jelentési fegyelem javulása áll. A jelentő kórházak száma 52, ami az összes fekvőbeteg intézmény 32%-át fedi le. A jelentett véráramfertőzések regionális megoszlása 2008-ban az 1. számú ábrán látható: 1.sz. Ábra: Véráramfertőzések regionális megoszlása 2008
Régiós megoszlás 8%
5%
16%
Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl
22%
7% 11%
31%
A kórházi részvétel régiónként az 1. számú táblázatban látható: 1.sz. Táblázat. Véráramfertőzést jelentő kórházak régiós megoszlása Régió
Összes kórház
Jelentő kórház
Dél Alföld Dél Dunántúl Észak Alföld Észak Magyarország Nyugat Dunántúl Közép Magyarország Közép Dunántúl
13 13 13 18 17 59 23
8 8 6 8 4 12 6
Jelentett véráramfertőzés 63 268 369 139 84 199 92
5 A véráramfertőzések (VÁF) túlnyomó többsége 1063 (87,6%) laboratóriumi vizsgálattal igazolt volt, 151 esetben (12,4%) pedig klinikai szepszis. Az NNSR 2004 novemberében kezdődő működése óta, folyamatosan magas laboratóriumi vizsgálattal igazolt véráramfertőzések aránya, arra utal, hogy a véráramfertőzések azonosítása első sorban a mikrobiológiai vizsgálatokon alapuló surveillance révén történik. Véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlása: 651 eset (53,6%) primér – azaz centrális érkatéterrel összefüggő VÁF volt; 412 eset (34%) szekundér, ahol a véráramfertőzés egy előzetes fertőzés szövődménye volt. A VÁF eredete ismeretlen maradt 151 esetben (12,4%). A szekundér VÁF-ek megoszlása a 2 számú ábrán látható. Leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzések együttesen (40,1%) okoztak szekunder véráramfertőzést. Ezt követően húgyúti fertőzések (12,6%), tápcsatorna fertőzések (6,8%), sebfertőzések (5.6%), bőr és lágyrész fertőzések (4,6%) okoztak szekundér véráramfertőzést. A szekundér fertőzés eredete ismeretlen maradt 125 esetben (30,3%). 2. sz. Ábra. Szekunder véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlása, 2008
Szekunder véráramfertőzések megoszlása (412)
30,3
4,6 6,8
40,1
12,6
5,6
PULM SSI ÚTI DIG SST ISM
A fenti ábrán, a szekundér VÁF-ek eredetük szerinti megoszlása, a HELICS (Hospital in Europe Link for Infection Control through Surveillance) által kidolgozott meghatározások és rövidítések szerint történt. PULM: pneumónia és alsó légúti fertőzés SSI (surgical site infection): sebfertőzés ÚTI (urinary tract infection): húgyúti fertőzés DIG (digestive tract): tápcsatorna fertőzések SST (skin ad soft tissue): bőr és lágyrész fertőzések ISM (ismeretlen) A jelentett véráramfertőzéses betegek medián életkora 61 volt (0 – 94), a nem szerinti megoszlása: 60% férfi, 40% nő.
6 A korcsoport szerinti megoszlás a 3. számú ábrán látható. Az esetek csaknem 29.3 %-a 70 év fölött fordult elő. Az összes jelentett VÁF közel 80,3 %-a 40 év felett fordult elő. A viszonylag magas esetszám 132 (10,9 %), a 0-14 éves korcsoportban a perinatális intenzív centrumokból, illetve gyermek onkohaematológiai osztályokon fordult elő. 3. sz. ábra Véráramfertőzések korcsoportok szerinti megoszlása, 2008
VÁF korcsoportonkénti megoszlása 400
276
300 200
356
343
132
100
52
56
15-29
30-39
0 0-14
40-59
60-69
>70
Véráramfertőzéseket leggyakrabban a manuális osztályokról (367 eset, 30%), a belgyógyászati osztályokról (361 eset, 30%), az intenzív betegellátó osztályról (337 eset, 28%), a haematológiai osztályokról (86 eset, 7%) és perinatális intenzív centrumokból (63 eset, 5 %) jelentettek (4 sz. ábra). 4. sz. Ábra Véráramfertőzést jelentő osztályok, 2008
7
Véráramfertőzést jelentő osztályok 337
ITO
367
Sebészet
296
Belgyógyászat
86
Haematológia
63
PIC
29 24 12
Ideggyógy., Stroke Gyermekosztály Onkológia
0
50
100
150
200
250
300
Az 5 leggyakoribb felvételi diagnózis a következő volt: idült ischaemiás szívbetegség (23,7%), egyéb koraszülött csecsemő (22,4%), akut myeloid leukaemia (19,2%), atheroscleroticus szívbetegség (19,2%) és heveny hasnyálmirigy-gyulladás (15,4%). A betegek ellátása során 1480 haemokultura eredménye került rögzítésre (1 véráramfertőzésre jutó haemokulturák száma 1,7). A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: Coag. Neg. Staphylococcus (21,9 %), Staphylococcus aureus (13,8 %), Pseudomonas aeruginosa (12,6 %), Klebsiella spp. (8,9 %), Enterobacter spp. (8,1 %), Escherichia coli (7,1 %), Enteroccocus spp. (6,7 %), Egyéb (6,5 %), Acinetobacter spp. (4,4 %), Candida spp (3,4 %) (5. sz. ábra). A primér véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói az 6. sz. ábrán, a szekundér véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói pedig a 7. sz. ábrán láthatók. 5. sz. Ábra. A véráramfertőzések kórokozói, 2008
350
4
8
5. sz. Ábra A véráramfertőzések kórokozói (1664)
3%
3%
3%
7%
21%
4% 8%
14%
7% 13%
1%
9%
7%
CNS S.aureus Enterococcus Streptococcus Klebsiella Pseudomonas E.coli Enterobacter Acinetobacter Serratia S.maltophylia Candida Egyéb
6.sz. Ábra. Primér véráramfertőzések kórokozói, 2008
6. sz. Ábra A primér véráramfertőzések kórokozói (1203)
3% 8%
3% 4% 3%
7%
25%
13%
7% 12%
8%
1% 6%
7.sz. Ábra. Szekundér véráramfertőzések kórokozói, 2008
CNS S.aureus Enterococcus Streptococcus Klebsiella Pseudomonas E.coli Enterobacter Acinetobacter Serratia S.maltophylia Candida Egyéb
9
7. sz. Ábra A szekundér véráramfertőzések kórokozói (461)
2%
1% 3%
5%
15%
8% 17%
8%
7% 8% 15%
10%
1%
CNS S.aureus Enterococcus Streptococcus Klebsiella Pseudomonas E.coli Enterobacter Acinetobacter Serratia S.maltophylia Candida Egyéb
Az 1214 megbetegedés közül 243 eset (20%) halállal végződött. A véráramfertőzés a halál oka volt 10 (4,1 %) esetben, a véráramfertőzés összefüggésben volt a halál okával 67 (27,5%) esetben, nem volt összefüggésben a halál okával 132 (54,3%) alkalommal, 34 (14%) esetben az összefüggés ismeretlen maradt, illetve nem volt megítélhető. A primér VÁF-ek halálozási aránya 15%, a szekundér VÁF-ek halálozási aránya 28%, a klinika szepszisek 19%-a végződött a beteg halálával. A szekunder VÁF-ek és klinikai szepszisek esetén jentősen magasabb halálozási arány. Mindez felhívja a figyelmet a szekunder szepszisek és klinikai szepszisek surveillance-ának jelentőségére, illetve az információk felhasználására a megelőzés érdekében. A szekunder VÁF-ek esetén az elsődleges fertőzés korai felismerése és kezelése sorsdöntő a VÁF megelőzésében. Az ÁNTSZ-hez beérkezett kórházi éves jelentések összesítése szerint az aktív fekvőbeteg intézmények : ágyszáma: 70.681; a kibocsátott betegek száma: 2.516.922; az ápolási napok száma: 19.467.628; a mikrobiológiai vizsgálatok száma: 625.320, a haemokultúrák száma: 161.475; ebből a pozitív haemokultúrák száma: 28.650 volt 2008-ban . A fenti adatok, valamint a 2008. évben jelentett véráramfertőzések alapján a kibocsátott betegekre, ill. az ápolási napokra vonatkozó véráramfertőzési arányok az alábbiak szerint alakultak: - véráramfertőzések incidenciája: 0,05/100 kibocsátott beteg; - incidencia sűrűség: 0,6/10.000 ápolási nap. Megjegyzés Az a tény, hogy 2008-ban a pozitív haemokultúrák száma 28.650, a jelentett nosocomiális véráramfertőzéseké pedig 1214 volt, a véráram surveillance alacsony érzékenységére (szenzitivitására) utal, mindamellett ,
10 hogy ismert tény, hogy a pozitív haemokultúrák jelentős része (50%-60%) nem nosocomiális véráramfertőzés. Az NNSR rendszerbe jelentett véráramfertőzések száma csupán 4,23 %-át teszi ki az összes pozitív haemokultúrának. A hazai aggregált véráramfertőzések incidenciája, illetve incidencia sűrűsége elmarad nemzetközi irodalmi adatok alapján becsült értékektől. A helyzet pontos megismeréséhez nagy mértékben emelni kell a jelentési fegyelmet a jelenleg nem vagy alig jelentő kórházak bevonásával., illetve a jelentő kórházak véráramfertőzés surveillance érzékenységének növelésével. 1.C Multirezisztens kórokozók által kiváltott nosocomialis fertőzések (MRK) A jelentési kötelezettség az 1. táblázatban felsorolt multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésekre vonatkozik. A táblázat tartalmazza a kórokozók jelenleg érvényben levő antibiotikum rezisztenciáját. 2008. január 1. és december 31. között összesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásában szereplő 176 kórházból 79 (44, 9%) fekvőbeteg ellátó intézmény 1324 ápolt 1629 MRK-k által okozott nosocomiális fertőzését jelentette (1. ábra). A bejelentett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések mellett 2 MRSA-val fertőződött sebészeti illetve intenzív osztályon kezelt betegnél, Cl. difficile okozta megbetegedés is kialakult. A 2007 évi jelentésekhez viszonyítva, a bejelentett fertőzések számában, kb. 18%-os növekedés tapasztalható. MRK-k által okozott nosocomiális fertőzést 2008-ban, mind a 7 magyarországi régióból jelentettek. (2. táblázat) és az előző évekhez hasonlóan MRSA (Methicillin Rezisztens Staphylococcus aureus) által okozott fertőzések fordultak elő leggyakrabban. A bejelentett fertőzések megközelítőleg 74%-t okozta MRSA 2006-ban, ez az arány 2008-ra 50%-ra csökkent, az abszolút számban alacsonyabb Gram negatív multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma 2-3 szorosára nőt. Az 1324 ápolt közül 470 (35, 5%) ápolt exitált. A meghalt ápoltak közül 60 fő (12, 8%) halálában közrejátszott, vagy oka volt az MRK által okozott fertőzése. A MRK-val fertőzött betegek 22, 1 %-a más intézménybe, vagy ugyan annak az intézménynek másik osztályra is áthelyezésre került. A 2007 évben bejelentett fertőzésekhez viszonyítva a fertőzési arányok lényegesen nem változtak, kivéve a nosocomiális pneumóniát, ahol kb. 2, 5% emelkedés volt tapasztalható. Az 1629 - MRK által okozott - fertőzés leggyakrabban regisztrált klinikai formái a sebfertőzés 27, 9 % (2007-ben 28, 3%) és a véráramfertőzés 19, 5 % (2007-ben 18, 4%), valamint a nosocomiális pneumónia 16, 3%(2007-ben 13, 7%) voltak (3. táblázat) A legtöbb - MRK által okozott - nosocomiális fertőzést a különböző típusú intenzív terápiás-, sebészeti- és aktív ellátást végző belgyógyászati osztályokon regisztrálták (4. táblázat). A MRK-k által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek 58%-a (770) férfi, 41%-a (544) nő volt, 10 ápoltról nem érkezett információ a beteg nemére vonatkozóan. A betegek korcsoport szerinti megoszlását a 2. ábra szemlélteti. A jelentett betegek több ,mint 60%-az a 60 év feletti korosztályba tartozott. A fertőzöttek átlagos életkora 60,5 év, medián 64 év volt. Multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak ápolási idejére vonatkozó adatokat az 5.számú táblázat mutatja be (5. táblázat). Az MRK okozta infekcióban megbetegedett ápoltak átlagosan 37 napot töltöttek a fekvőbeteg - ellátó intézetekben. Az MRK-k által okozott fertőzések létrejöttében leggyakrabban szerepet játszó rizikótényezők felsorolását a 6./A táblázat tartalmazza. A betegek kórházi felvételének leggyakoribb okai
11 szív és érrendszeri betegségük volt (a betegek 20, 1%-ban). A szív és érrendszeri megbetegedések után a beteget ért trauma, akut vagy krónikus légrendszeri megbetegedésük, illetve daganatos megbetegedésük volt a leggyakoribb felvételi diagnózis 6./B táblázat. A rizikótényezők közül kiemelendő, hogy MRK-val fertőződött betegek 57, 6%-a kórházi tartózkodás során, műtéti beavatkozáson esett át. A fertőzések igazolása mikrobiológiai vizsgálatokkal történt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot sebváladékból (az összes minta 24, 2%) és vérből (az összes minta 15, 7%) végezték. A MRK-t tartalmazó minták megoszlását a 7.táblázat mutatja be. Az összes fertőzött ápolt 98, 8 %-nál (1308fő) esetében rögzítették a vizsgált váladékminták megnevezését (2180 minta). A kórokozók antibiotikum rezisztenciájára vonatkozó adatok 804 beteg esetében ismertek. Az ápoltak közel 43, 1%-ánál legalább egy laboratóriumi mintából azonosító vizsgálat is történt. Megjegyzés : A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések alrendszerébe a bejelentésre kötelezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések bejelentése továbbra is csak a jelentésre kötelezett intézmények nem egészen feléből történik meg. Az esetszámok tehát jelentős mértékben aluljelentettek lehetnek. A Gram negatív multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések aránya az előző évekhez viszonyítva jelentős emelkedést mutat. A 2008 éves adatok is azt bizonyítják, hogy elsősorban az intenzív - betegellátást és műtéti beavatkozásokat végző osztályokon folytatni kell a hatékony nosocomiális surveillance tevékenységet, melyet célszerű olyan infekciókontroll tevékenységgel kiegészíteni, mely kiterjed a rizikócsoportba tartozó paciensek felvételi mikrobiológiai szűrővizsgálatára, az antibiotikum felhasználás vizsgálatára is. 2008 évben az NNSR multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések paneljébe bejelentett betegek 10, 9% (144 fő) kórházi járvány során fertőződött. Ez az előző évhez viszonyítva kb.3%-os emelkedést mutat. Az összes bejelentett ápolt 4, 5 %-nak elhalálozásában közrejátszott a multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzése A multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések felderítése, hatékony megelőző intézkedések megtétele tehát továbbra is fontos feladata a fekvőbeteg ellátó intézményeknek. Az Európai Unió, így az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi központ (ECDC) egyik kiemelt feladata a kórokozók egyre növekvő antibiotikum rezisztenciája elleni küzdelem, melyhez hazánkban jelentős segítséget nyújt a Magyar Közlöny 2009. 82. számában megjelent „Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenység szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről „szóló 20/2009 (VI. 18.) EüM. számú rendelet. *MRK= multirezisztens kórokozó
12 1. táblázat Multirezisztens kórokozók antibiotikum rezisztenciája és rövid megnevezése ** A vancomycinre mérsékelten érzékeny Staphylococcus aureus által okozott fertőzések jelentése 2008 évtől ***A kórokozó rezisztens vagy a III. generációs cefalosporin antibiotikumokra, vagy az
Kórokozó megnevezése Staphylococcus aureus Enterococcus spp. Enterobacter spp. Escherichia coli Klebsiella spp. Acinetobacter baumanii
Pseudomonas aeruginosa
Antibiotikum rezisztencia methicillin/oxacillin vancomycin III. gen. cefalosporinok, MENB imipenem és/vagy meropenem, ESBL-termelő*** III. gen. cefalosporinok, MECO imipenem és/vagy meropenem, ESBL-termelő*** III. gen. cefalosporinok, MKLE imipenem és/vagy meropenem, ESBL-termelő*** MACI imipenem és/vagy meropenem A felsorolt antipseudomonas hatású szerek közül csak 2re vagy 2-nél kevesebbre érzékeny MPAE (piperacillin/tazobactam, ceftazidin, cefepim, imipenem, meropenem, ciprofloxacin, gentamicin, tobramycin, amikacin,aztreonam) MRSA VRE
Stenotrophomonas MSTM cotrimaxazol (sumetrolim) maltophilia Staphylococcus aureus VISA** Vancomycinre mérsékelten érzékeny imipenemre és/vagy meropenemre, vagy ESBL termelő,
2 táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek száma régiós bontásban 2008. évben
Megye megnevezése Dél-alföld Dél-Dunántúl Észak-alföld ÉszakMagyarország KözépDunántúl Közép-
Jelentő intézmények száma 9 8 7
Jelentett betegek sz. összes
Fertőzött betegek száma a kórokozó típusa szerint MACI 2 48 78
MECO 18 15 16
MENB 6 3 1
MKLE 14 28 36
MPAE 17 12 9
MRSA 78 53 74
MSTM 2 0 0
VISA 1 0 0
VRE 1 0 0
2008 139 159 214
2007 70 169 223
8
4
12
14
41
13
49
0
0
1
134
111
6 33
2 7
13 41
0 11
10 73
7 24
69 292
5 1
0 1
2 2
108 452
88 349
13 Magyarország NyugatDunántúl
Összes
8 79
16 157
13 128
1 36
14 216
14 96
47 662
0 8
2 4
11 17
118 1324
3. táblázat Multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzések klinikai formái, 2008
MRK-k által okozott nosocomiális fertőzések klinikai formája Sebfertőzés Véráramfertőzés Pneumónia Húgyúti fertőzés Alsó légúti fertőzés Bőr és lágyrész fertőzés Osteomyelitis Arthiritis Meningitis Egyéb Összes fertőzés
Fertőzések száma 2008-ben 455 317 266 204 149 116 16 1 12 93 1629
Fertőzések megoszlása (%) 2008-ben 27,93 19,46 16,33 12,52 9,15 7,12 0,98 0,06 0,74 5,71 100
4. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak előfordulása osztálytípusok szerint, 2008
Osztálytípus megnevezése Intenzív ellátás Sebészet Belgyógyászat Traumatológia Rehabilitáció Urológia Tüdőgyógyászat Idegsebészet Haematológia/Onkológia Ideggyógyászat/stroke Fertőző betegellátás Szülészet-nőgyógyászat Tartós ápolás Orthopédia
Jelentett betegek száma 411 234 193 123 58 50 42 41 38 38 17 17 15 13
% 31,04 17,67 14,58 9,29 4,38 3,78 3,17 3,10 2,87 2,87 1,28 1,28 1,13 0,98
88 1098
14 Égési és plasztikai sebészet Pszichiátria Csecsemő és gyermekgyógyászat Egyéb Csontvelőtranszplantáció összesen
11 9 7 6 1 1324
0,83 0,68 0,53 0,45 0,08 100,00
5. táblázat Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak átlagos ápolási ideje 2008
Kórokozó
Ápoltak száma
Ápolási napok száma
Minimum nap
Medián nap
Maximum nap
Átlagos ápolási napok száma
MACI
157
5405
2
25
220
34,4
MECO
128
4687
4
23
286
36,6
MENB
36
1162
5
28
93
32,2
MKLE
216
7961
3
28
207
36,9
MPAE
96
3394
4
28
167
35,4
MRSA
662
25405
3
29
379
38,4
MSTM
8
226
7
26
74
28,3
VISA
4
171
10
50
60
50,5
VRE
17
686
8
31
118
40,4
összes
1324
49097
2
28
379
37,1
6./A táblázat
15 MRK fertőzések kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb külső és belső rizikótényezők, 2008
Betegek száma
Leggyakoribb rizikótényezők megnevezése Antibiotikum terápia AB. kezés 3. gen cephalosp. Kórházi kezelés egy éven belül Perifériás kanül használat A beteget intenzív osztályos kezelése Centrális vénás katéter használat Szív és érrendszeri betegség Húgyúti katéter használat
814 196 654 700 575 597 517 873
Műtét egy éven belül
419
Parenterális táplálás Már fennálló seb Diabetes Krónikus légzőszervi megbetegedés Malignus betegség
348 237 255 203 148
6./B táblázat MRK-val fertőzött betegek kórházi felvételének leggyakoribb oka BNO csoport szerinti bontásban 2008 évben Leggyakoribb felvételi diagnózis ( BNO csoport) A keringési rendszer betegségei Sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei Daganatok A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei
Betegek aránya 2008 20,1 15,9 12,5 11,2 10,7
7. táblázat Laboratóriumi minták megoszlása a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzés esetén ,2008
Laboratóriumi minta megnevezése
%-os megoszlása
16 Sebváladék Haemokultura Trachea Vizelet Orr/ torok Egyéb klinikai m Szűrő vizsgálat Drain Beültetett eszköz Genny Köpet Liquor Széklet Epe Összes
27,94 18,12 17,20 9,13 7,84 6,01 4,36 2,39 2,06 1,97 1,24 1,01 0,64 0,09 100,00
1. ábra Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak és multirezisztens kórokozóval történt fertőzések száma, kórokozók szerinti bontásban 2008. évben
900 807
800
662
700 600
Szám
500 400
195
300 200 157 100
fertőzött ápolt
269 156 38
128
Fertőzések
125
216
24 11
96
36
8
4
17
4
2. ábra
VR E
VI SA
ST M M
RS A M
PA E M
KL E M
M
AC I M EC O M EN B
0
17 Multirezisztens kórokozó által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedett ápoltak korcsoport szerinti megoszlása, és százalékos aránya 2008-ban
600
40,00 36,78 35,00
500
30,00 400
23,11
487
25,00
18,96 300
20,00 7,78
200 5,36
10,00
4,83
3,17 100
15,00
251 306 5,00
42 71
64
103
0
0,00 <14 15-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70< Betegszám
%-os arány
2. Önkéntes surveillance-ok 2.A. sebfertőzés surveillance A magyarországi sebfertőzés surveillance keretén belül 2008-ban, 17 műtéti típus, melyből 4 új műtéti kategória került kiválasztásra. 2005-2008 időszakban 21 műtéti típus került összesen kiválasztásra. 2008 évi sebfertőzés surveillance-ban 36 kórház 75 manuális osztálya vett részt, a végzett műtétek száma 10.011, a fertőzések száma 235 volt. Az összes műtéti típusra vonatkozó sebfertőzési arány 2,34% volt. A választott műtéti típusok és nemzetközi kódjai, a 2008-ben végzett műtétek száma, valamint az agregált 4 éves adatok az 1.-es számú táblázatban láthatók.
1.Táblázat. Választott műtéti kategóriák nemzetközi kódja és végzett műtéte száma, 2008-ben és összesen 2005-2008 között Műtéti kód
Műtét
AMP APPY CHOL COLO CSEC HER MAST HPRO KPRO LAM HYST VS VHYS Műtéti kód CBGD HN FX Egynapos HER
Végtag amputáció Vakbélműtét Epehólyag eltávolítás Vastagbél műtét (beleértve rectum) Császármetszés Sérvműtét Mastectómia Csípőprotézis beültetés Térdprotézis beültetés Laminektómia Abdominalis hysterectomia Érsebészet Vaginalis hysterectomia Műtét Coronaria bypass Fej-nyak Fraktúra nyílt repozíciója Egynapos sebészeten sérvműtét
Műtétek száma Műtétek száma 4év 2008 2005-2008 191 586 265 923 2295 8690 237 1865 3006 12069 715 4945 101 1221 768 3769 248 471 82 414 509 935 708 788 91 189 Műtétek száma 2008 228 45 190
végzett 72
2008-ban, műtéti kategóriánként végzett műtétek jellemzői: medián életkor, nemek megoszlása és NNIS rizikó index szerinti besorolása (R0,R1, R2,3) a 2.-es számú táblázatban látható 2.. Táblázat. Műtétek jellemzői, 2005-2008 Nemek
NNIS
NNIS
NNIS
19 Műtéti típus
Műtéti szám
AMP APPY CHOL COLO CSEC HER HYST MAST KPRO HPRO CBGD VS
586 923 8690 1864 12069 4969 509 1221 471 3769 228 788
Medián életkor (évek) 60 36 56 66 29 55 48 57 69 58 64 60
Szerinti megoszlás Férfi % 71 43 28 58 0 75 0 3 22 38 71 50
rizikóindex R 0% 33 77 59 29 69 63 84 43 56 75 25 55
rizikóindex R 1% 17 23 35 40 10 27 12 50 36 25 60 25
rizikóindex R 2,3% 50 0 6 31 1 10 2 7 8 10 15 20
Kiszámításra kerültek a 2008 évi, az agregált 2005-2008 évi sebfertőzési arányok, valamint az 2005 – 2008 közötti trendek. A validáció során kizártuk azon résztvevő kórházakat, ahol, egy vagy több surveillance periódusban egy bizonyos műtéti típusból több mint 100 beavatkozás történt és egy sebfertőzés sem került azonosításra. Ezen esetekben, úgy ítéltük meg, hogy hiányosságok állnak fenn az esetfelismeréssel kapcsolatosan, illetve a surveillance intenzitása elégtelen. A további elemzésben nem szerepelnek azon műtéti kategóriák sem melyekben, az összesen végzett műtétek száma nem érte el a 100-at. A validált sebfertőzési arányok 2008-ben, illetve agregált 2005-2008 közötti arányok a 3.-as számú táblázatban láthatók. Azon műtéti típusoknál, melyek esetén a 3 év alatt több mint 15 osztály vett részt a sebfertőzés surveillance-ba lehetőségünk van 25% és 75%-os percentilis számítására (3-es Táblázat).
3. Táblázat. Sebfertőzési arányok 2008 és aggregált 2005-2008 arányok
Műtéti kategória
FA 2008
AMP APPY CAGD CHOL COLO CSEC
7,8 4,5 1,7 1,7 11,1 2,0
% FA % 4 év 25%-os 2005-2008 percentilis 2005-2008 13,9 5,0 1,5 0,3 8,7 4,5 1,4 1.2
75%-os percentilis 2005-2008
3,7 14,1 4,3
20
HER MAST HPRO KPRO LAM VS FX
0,8 1,9 2,2 0,8 7,3 3,1 2,1
1,9 2,0 2,5 2,5 5,3 3,0 -
0.6
3,0
1,2
5,9
FA%: sebfertőzési arány= sebfertőzések száma/végzett műtétek száma x100 A sebfertőzések megoszlása (felületes/mély/szervi) műtéti kategóriánként az 1. számú ábrán láthatók 1. Ábra. Sebfertőzések megoszlása, műtéti típus szerint, 2008
Sebfertőzés típusa műtéti kategória szerint 100% 90% 80% 70% 60%
Szervi Mély Felületes
50% 40% 30% 20% 10% 0% AMP
APPY
CHOL
COLO
CSEC
HER
HYST
MAST
KPRO
HPRO
Az összes sebfertőzések (235) során izolált kórokozók száma 125 volt. A kórokozók megoszlása a 2. számú ábrán látható. 2. Ábra. Sebfertőzések kórokozói, 2008
21
S. aureus E.coli Enterococcus Enterobacter Klebsiella Streptococus Acinetobacter Pseudomonas Proteus CNS Egyéb
7% 5% 4% 35%
4% 4% 5% 6% 7% 14%
9%
A leggyakoribb műtéti kategóriák 2005-2008 közötti éves arányai a 3. számú ábrán láthatók. 3. Ábra. Éves sebfertőzési arányok 2005-2008
12 10 8 2005 2006 2007 2008
6 4 2 0 CHOL
COLO
CSEC
HER
HPRO
KPRO
MAST
Vastagbél műtét és császármetszések esetén a hazai sebfertőzési arányok növekvő tendenciát mutatnak, amely hátterében a surveillance intenzitása és minőségi javulása áll. Az epeműtétek és mastectómia országos átlagai 2008-ban alacsonyabbal az előző évekhez képest. Csípőprotézis, térdprotézis és sérvműtétek esetében a sebfertőzési arányok csökkenő tendenciát mutatnak. Bízunk abban, hogy az említett műtétek során tapasztalt sebfertőzési arányok csökkenése, a surveillance tevékenység eredményessége illetve javuló helyi és országos infekciókontroll tevékenységre utal.
22 Megjegyzés A hazai sebfertőzés surveillance a benn fekvés során kialakult sebfertőzéseket monitorozza, ugyanakkor a sebfertőzések a műtétet követő 30 nap (protézis esetén a műtétet követő 1 év) során alakulhatnak ki. A csak a benn fekvés időtartamára vonatkozó (in patient) surveillanceszal a sebfertőzések egy része (nem ritkán csupán 20%-a) detektálható. A tényleges sebfertőzési arányok megismerése érdekében, (az Úniós elvárásoknak is megfelelően) törekedni kell a műtéten átesett betegek kórházi távozást követő nyomon követésére (post discharge surveillance). 2.B. ITO eszközhasználattal összefüggő surveillance A 2008-os évben az NNSR Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance alrendszerében 29 fekvőbetegellátó intézmény 34 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek és közöltek adatokat. A 34 intenzív osztály fele( 17), egy teljes évre nézve folyamatosan, a 2008-os évre eső két jelentési időszakban végzett surveillance tevékenységet. A jelentések az előző évhez hasonlóan az intenzív osztályok típusának megfelelően kerültek az adatbázisba. A 2007-os évhez viszonyítva kis mértékben emelkedett a jelentő intézmények és a megfigyelt ápoltak száma. Az Átlagos Bentfekvési idő (ÁBI) a 2006-os és 2007-os évhez viszonyítva 1 -3 nappal megemelkedett. ( Ld.1.sz táblázat ). A legalacsonyabb a szív – mellkas sebészeti intenzív osztályon, míg a legmagasabb az oktató tevékenységet végző vegyes intenzív osztályon volt. A központi oktató intenzív osztályokon átlagosan kb 4 nappal tovább ápolták a betegeket, mint az oktatást nem végző központi intenzív osztályokon. A különbség 2007 és 2006 évben csak egy-egy nap volt. 1.sz. táblázat Átlagos Bentfekvési idő a részvevő intenzív osztályok profilja szerint 2008,2007és 2006 és évben ITO típusa
Belgyógyászat Idegsebebészet Kp. nem oktató Kp. oktató Sebészet Szív-mellkas seb. Traumatológia Összes
Jelentő osztályok Jelentések Betegek Ápolási Átlagos Bentfekvési száma száma száma nap Idő nap 2008 2007 2006 2008 2008 2008 2008 2007 2006 4 4 4 39 1239 6112 7,2 5,96 7,44 1 1 6 472 1622 4,13 6,04 14 13 16 147 6031 27895 6,61 6,23 6,73 6 4 10 84 4041 21268 10,69 7,61 7,82 2 1 1 3 152 547 4,41 5,55 7,82 1 9 695 1848 3,06 1 34
1
1
12 300
314 12944
1595 60887
7,15 7,65
9,23 6,78
8,12 6,55
A 2 táblázat tartalmazza az Intenzív osztályok jellegének megfelelő eszközhasználati arányokat és azok a NNIS 1992-2004-ben valamint az NNSR 2006 és 2007 évben gyűjtött adatokkal való összehasonlítását. ITO tipusa
Átlagos Eszközhasználati arányok
23 Eszközös napok száma/ ápolási napok száma Húgyúti katéter Centrális vénás katéter Lélegeztető gép 2008 2007 2006 NNIS 2008 2007 2006 NNIS 2008 2007 2006 NNIS Belgyógyászat Idegsebebészet Kp. nem oktató Kp. oktató Sebészet Szív-mellkas seb. Traumatológia
0,83 0,85 0,82 0,95 0,43 0,96 0,97
0,57 0,97 0,81 0,99 0,98
0,76 0,83 0,83 0,84 0,92 0,98
0,75 0,85 0,77 0,78 0,82 0,84 0,91
0,66 0,30 0,56 0,80 0,62 0,96 0,79
0,44 0,55 0,74 0,90 0,88
0,52 0,40 0,57 0,71 0,84 0,86
0,52 0,48 0,50 0,57 0,61 0,79 0,61
0,47 0,31 0,38 0,61 0,28 0,58 0,43
0,24 0,36 0,56 0,57 0,53
0,3 0,28 0,37 0,55 0,57 0,53
0,46 0,39 0,37 0,43 0,44 0,43 0,56
A vizsgált időszakban 895 ( 2006 évben: 679, 2007 évben: 761) nosocomiális fertőzést regisztráltak a jelentő intézmények, melynek 80 % ( 716 ) volt eszközhasználattal összefüggő és 20 % ( 179 ) eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzés. A fertőzések és az osztálytípushoz kapcsolódó fertőzési arányok a 3-4 táblázatban láthatók. A jelentő intézmények és intenzív osztályok közötti fertőzési arány, - 0,0 és 29,4 – az eszközhasználattal összefüggő húgyúti fertőzések , - 0,0 és 75,0- az eszközhasználattal összefüggő nosocomiális véráramfertőzések , - 0,0 és 40,0 – az eszközhasználattal összefüggő nosocomiális pneumóniák , szórást mutatott. 3. számú táblázat 2008.évben bejelentett eszközhasználattal összefüggő és eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzés intenzív osztályokon
Fertőzés típusa Lélegeztetéssel összefüggő nos. pneumónia Lélegeztetéssel nem összefüggő nos. pneumónia Urológiai katéter használatával összefüggő nos.urológiai fertőzés Urológiai katéter használatával nem össze függő nos.urológiai
Fertőzések száma
Eszközös napok száma
Ápolási napok száma
Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány*
Fertőzési arány**
379
30469
60887
12,44
6,22
88
159
1
60887
53422
60887
60887
1,45
2,98
2,61
0,02
24 fertőzés
Centrális intravaszkuláris katéter használatával 178 összefüggő nos.véráramfertőzés Centrális intravaszkuláris katéter használatával nem 90 összefüggő nos.véráramfertőzés Összesen 895
42209
126100
60887
4,22
2,92
60887
1,48
60887
14,70
* Eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány = --------------------------------------- X 1000 Eszközös napok száma ** Fertőzés száma Fertőzési arány = ------------------------- X 1000 Ápolási napok száma
4. számú táblázat Eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő nosocomiális fertőzések megoszlása az intenzív osztály profilja szerint
Intenzív osztály típusa
terápiás Fertőzések száma
Belgyógyászat Idegsebészet Központi nem oktató
135 23 328
Eszközhasználattal összefüggő nosocomiális fertőzések száma
Eszközhasználattal Teljes nem összefüggő fertőzési nosocomiális arány# fertőzések száma
125 22 243
10 1 85
22,88 14,18 11,76
25 Központi oktató Sebészet Szív-mellkas seb. Trauma Összes #
355 2 24 28 895
286 1 21 18 716
69 1 3 10 179
16,69 3,66 12,99 17,55 14,70
Összes fertőzés száma Teljes fertőzési arány = ------------------------- X 1000 Ápolási napok száma
5. számú táblázat tartalmazza az Intenzív osztályok jellegének megfelelő eszközhasználattal összefüggő nosocomiális fertőzési arányokat 2008 évre vonatkozóan és azok a NNIS 1992-2004-ben valamint az NNSR 2007 és 2006 évben gyűjtött adatokkal való összehasonlítását. Eszközhasználattal Összefüggö fertőzések/ 1000 eszközös napra ITO típusa HUTI HUTI HUTI HUTI VÁF VÁF VÁF VÁF PN PN 2008 2007 2006 NNIS 2008 2007 2006 NNIS 2008 2007 Belgyógyászat 5,92 6,3 3,8 5,1 8,95 10,8 1,8 5,0 18,81 33,8 Idegsebészet 5,08 0 4,5 6,7 9,3 4,6 2,03 0 28,06 0 Központi nem 2,8 3,3 2,55 2,9 2,72 4,3 4,5 3,2 11,83 16,4 oktató Központi 2,3 3,9 2,68 4,0 3,95 4,7 2,5 4,0 12,28 13,6 oktató Sebészet 9,0 20,8 4,4 28,3 0 3,76 15,2 19,9 4,6 0 Szív-mellkas 3,0 2,7 2,24 7,88 2,74 seb. Trauma 2,8 6,0 3,27 5,8 7,85 3,9 1,87 7,4 4,29 6,3
PN 2006 6,1 15,4
PN NNIS 4,9 11,2
13,8 5,1 11,3 5,4 32,5 9,3 -
7,2
13,1 15,2
HUTI – húgyúti fertőzés VÁF – véráram fertőzés PN – pneumónia
A jelentő 29 intézményből 26 rögzítette a laboratóriumi mintavételek eredményét (695 minta ) és a kórokozók antibiotikum rezisztenciáját. A véráramfertőzések igazolására 251 minta, a nosocomiális pneumóniák esetében 306 a húgyúti fertőzések esetében 138 minta eredményei kerültek az adatbázisba. A 6.táblázat az intenzív osztályokon kialakult fertőzések leggyakoribb kórokozóinak előfordulását a gyakoriság sorrendjében mutatja. Az eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés esetében az összesen 1 fertőzés miatt az adatokat nem közöljük.
26
6számú táblázat Intenzív osztályon előforduló 3 leggyakoribb kórokozók a fertőzés típusa szerint 20042008 surveillance-ok alapján Fertőzés Centrális intravaszkuláris katéter használatával össz nem függő nosocomiális véráram fertőzés Centrális intravaszkuláris katéter használatával összefüggő nosocomiális véráram fertőzés Lélegeztetéssel nem összefüggő nosocomiális pneumonia
Kórokozók 2004-2008 1 Pseudomonas aeruginosa 2 Staphylococcus aureus 3
Staphylococcus coag.neg
1 2
Pseudomonas aeruginosa Staphylococcus coag.neg
3
Staphylococcus aureus
1 2 3 1 Lélegeztetéssel összefüggő 2 nosocomiális pneumonia 3 Urológiai katéter használatával össze nem függő nosocomiális urológia fertőzés Urológiai katéter 1 használatával összefüggő 2 nosocomiális urológia 3 fertőzés
Pseudomonas aeruginosa Staphylococcus aureus Escherichia coli Pseudomonas aeruginosa Staphylococcus aureus Acinetobacter baumanii* Escherichia coli Pseudomonas aeruginosa Enterococcus faecalis*
* 2008-ban a léleheztetéssel összefüggő nosocomiális pneumóniák és a húgyúti katéter használattal összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzések 3. leggyakoribb kórokozója a Klebsiella pneumoniae volt. Megjegyzés Az országban intenzív ellátást végző különböző típusú intenzív osztályok közül 34 osztályon közel 13000 beteg esetében, elsősorban az eszközhasználattal ( lélegeztető gép, húgyúti katéter és centrális vénás katéter) összefüggő nosocomiális fertőzések felderítésére irányuló, surveillance tevékenység folyt 2008 évbe. A jelentések önkéntes alapon történnek, de 2004 óta stabil jelentőbázis alakult ki. A 2004 évtől kezdődően eddig összesen 44 kórház, a 2008-as évben 3 új intézmény csatlakozott az intenzív osztályos surveillance rendszerhez. A 44 intézményből 16 minden évben végzett surveillance tevékenységet valamely intenzív ellátást végző osztályán. A résztvevő intézmények surveillance tevékenységet végző munkatársai az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi osztályától évente saját intézményük vonatkozásában megkapják részletesen, az éves összesítő eredményeiket, havi bontásban, melyek alkalmasak más hasonló típusú intenzív osztály, illetve az országos eredményekkel való összehasonlításra.
