AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI

L. ÉVFOLYAM ■ 2014. 3–4. SZÁM

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI

MIÉRT VAN SZÜKSÉG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓKRA, AVAGY A GÁZTÁROLÁS SZEREPE A HAZAI GÁZELLÁTÁSBAN ■ A HAZAI ATOMERŐMŰVI KAPACITÁS-FENNTARTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI ■ A VILLAMOS ENERGIA IMPORT ÉS A TŐZSDEI ÁRAK ALAKULÁSA ■ AZ MVM OVIT ZRT. KÜLFÖLDI PROJEKTJEI ■

MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Telefon: 304-2000 ■ www.mvm.hu

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORSHÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI L. ÉVFOLYAM ■ 2014. 3–4. SZÁM

Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor

Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly

Felelôs szerkesztô Felkai György

Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella

Szerkesztôbizottság Bencsik Tímea, Magyar Földgáztároló Zrt. Elter Csaba, MVM Zrt. Gerse Lajos, MVM Zrt. Király Géza, MVM Partner ZRt. Lengyel Enikô, MVM OVIT ZRt.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓKRA, AVAGY A GÁZTÁROLÁS SZEREPE A HAZAI GÁZELLÁTÁSBAN NÉMET ZOLTÁN

FŐGÁZ CÉGBEMUTATÓ A VILLAMOS ENERGIA IMPORT ÉS A TŐZSDEI ÁRAK ALAKULÁSA A HAZAI ATOMERŐMŰVI KAPACITÁS-FENNTARTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI A PAKSI ATOMERŐMŰ HARMINC ÉVES MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLHATÓ PIROGÉN LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS MEGTAKARÍTÁS

AZ MVM OVIT ZRT. KÜLFÖLDI PROJEKTJEI

29 32

ROMHÁNYI LÁSZLÓ

Sándor József, MVM Zrt.

AZ MVM OVIT ZRT. RÉSZVÉTELE A VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEKBEN

Szabó László, MVM Zrt.

VÁMOS ATTILA

AZ MVM ERBE ZRT. AKKREDITÁLT MÉRÉSTECHNIKAI LABORATÓRIUMA ÁLTAL VÉGZETT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK Formaelôkészítés Brand Content Kft.

21

DR. TAJTHY TIHAMÉR

KŐMŰVES ISTVÁN

Földgázkereskedő Zrt.

19

MITTLER ISTVÁN, NÉMETH SZABOLCS

Mayer György, újságíró Polgár Brigitta, Magyar

9

DR. GERSE KÁROLY

Lovászi Zoltánné, MVM PA Zrt. Pintér Tamás, MVM GTER Zrt.

6

BALOGH MÓNIKA

ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTALAKÍTÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Lengyel Gábor, MVM ERBE Zrt.

1

38

42

UDVARHELYI NÁNDOR

AZ OROSZLÁNYI BIOMASSZA-TÜZELÉSŰ FŰTŐMŰ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁI

45

KELEMEN LÁSZLÓ, TAMÁSKÓ FERENC

OKOS MEGOLDÁSOK: SMART GRID ÉS SMART METERING

49

PÉNZES LÁSZLÓ

ISSN 1216-4992 (nyomtatott) HU ISSN 1786-674X (online)

A GÁZIPARI TÁRSASÁGOK INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK MIGRÁCIÓJA

51

ENGEL LÁSZLÓ

AZ MVM TÁVKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE

54

GALAMBOS TIBOR

INDIA VILLAMOS ENERGETIKÁJA

59

KIMPIÁN ALADÁR

Címlapkép: Az MVM OVIT Zrt. távvezeték rekonstrukciót végez Csehországban (Fotó: Kopasz Sándor MVM OVIT Zrt.)

HÍREK, INFORMÁCIÓK

67

MIÉRT VAN SZÜKSÉG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓKRA, AVAGY A GÁZTÁROLÁS SZEREPE A HAZAI GÁZELLÁTÁSBAN NÉMET ZOLTÁN*

BEVEZETÉS Az országos gázszállító rendszerbe a téli-nyári időszakban folyamatosan érkezik a gáz a keleti határon a Testvériség I gázvezetékről (Beregdaróc), valamint nyugatról, a HAG vezetékről (Baumgarten). A hazai rendszer fogyasztása azonban rendkívül nagymértékben változhat. Előfordul, hogy akár négyszeres eltérés is van egy téli és egy nyári napi fogyasztás között. Ezeket a változásokat a hazai szállítói rendszer csak részben tudja egymagában kezel-

* Német Zoltán, Magyar Földgáztároló Zrt., Tároló üzemeltetés vezető 2014 szeptemberig

ni, szükség van tehát egy olyan elemre, amely hirtelen nagy mennyiségeket tud addicionálisan betáplálni, vagy felesleg esetén elvenni a rendszerből. Erre valók a földalatti gáztárolók, amelyek a rendszer kiegyensúlyozásában jelentős szerepet tudnak ellátni. A gáztárolóknak az alábbi szerepük van a gázpiacon: n Szezonalitásból adódó fogyasztási ingadozás kiegyenlítése; n Hazai termelés csökkenésének kompenzálása; n Az időjárás előrejelzés bizonytalanságának kompenzálása; n Biztonsági készletezés; n Hazai, illetve külföldi kereskedelmi célú igények kielégítése;

n Rendszerkiegyensúlyozás,

pon belül is.

akár na-

A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. (MFGT) TÁROLÓI Az országban jelenleg öt földalatti gáztároló üzemel, amelyből négy tartozik az MFGT-hez – Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics, Zsana –, az ötödik pedig Szőregen (Algyő) található. Korábban a tároló üzemeltetése egy tavasztól őszig terjedő besajtolási ciklusból, valamint egy ősztől tavaszig tartó kitermelési periódusból állt. A több mint 35 éve létesített üzemek így 100%-ban szezonális feladatokat

1. ÁBRA: ORSZÁGOS GÁZ-TÁVVEZETÉKI RENDSZER

(Forrás: FGSZ Zrt. honlap)

az mvm magyar villamos mûvek közleményei ■ 2014/3–4

1

2. ÁBRA: A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. TÁROLÓI

4. ÁBRA: SÓDÓM

3. ÁBRA: REZERVOÁR

láttak el, míg kb. 4–5 évvel ezelőtt a piaci igények változása miatt szerepük részben megváltozott. Új feladatként elvárás lett a gyors gázkiadás, kis volumenek teljesítése, gyors fordulás kitermelésről betárolásra, valamint az év bármely időszakában igény esetén az aktuális ciklussal ellentétes üzemelési mód rendelkezésre állása.

HOGYAN MŰKÖDNEK A FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓK, HOL LEHET LÉTESÍTENI? Földalatti gáztárolás szempontjából megkülönböztetünk leművelt, régi szénhidrogén telepben létesített, valamint utólagosan kiképzett, ún. sókavernás tárolót. Mindkét megoldási mód alkalmas gáztárolásra, azonban más-más funkciókat és elvárásokat lehet velük szemben támasztani.

2

2014/3–4 ■

Letermelt földgázmezőben (rezervoárban) történő tárolási tevékenység A tárolás egy évmilliókkal ezelőtt képződött tároló részben történik. Ez nem egy üreg, hanem az évmilliók során lerakódott tengeri üledék és a szél eróziós tevékenysége következtében kialakult rétegsorok között egy olyan kőzetréteg, amely képes az adott szénhidrogén tárolására. A szénhidrogén ezekben az ún. tektonikai csapdákban tárolódik. A réteget kitöltő mikropórusokban történik a gáz elhelyezése. Alulról és felülről egy-egy záró réteg akadályozza meg, hogy ebből a képződményből a gáz elvándoroljon. Az alsó részt nevezzük fekü kőzetnek, míg a felső részt fedő kőzetnek, amelyek zárttá teszik a köztük lévő telepet (3. ábra). Ezt a képződményt mélyfúrással tárják fel. A feltárt szénhidrogén-mezőt ezt követően – ha a paramétereik megfelelőek – termelésbe állítják és

az mvm magyar villamos mûvek közleményei

leművelik. Mindegyik telepnek van egy ún. – feltáráskor meghatározott – földtani vagyona, amely a tárolóban lévő gázmennyiséget jelenti. Ebből különböző számítások alkalmazásával határozható meg az a készletmennyiség, amely gazdaságosan kitermelhető. Ezt nevezzük ipari készletnek. A mező termelése során a tároló kőzetfizikai paramétereinek, áramlási viszonyainak ismeretében vizsgálati célt szolgálhat, hogy alkalmas lehet-e földalatti gáztárolásra. Ezt a mező teljes leművelése előtt el kell végezni, mivel a tárolóban hagyni kell akkora nyomást, amely megakadályozza, hogy az adott tároló-rétegben a gáz helyét a beáramló víz elfoglalja. Ezt a gázt nevezzük párnagáznak. Az ezen felül tárolható gázt nevezzük mobil gáznak. Ez utóbbit lehet folyamatosan forgatni, változtatni, az igényeknek megfelelően. A párnagáz biztosítja, hogy az ehhez szükséges térfogat rendelkezésre álljon. A párnagáz mennyisége stabil volumen, amely csak kis mértékben változtatható. Iparági standard-ek szerint a mobil-párnagáz aránya 50–50%. (Az MFGT tulajdonában jelenleg ~4,5 Mrd m3 párnagáz van.) A mai korszerű szoftverekkel, szimulációs eszközökkel, mérésekkel a párnagáz-készlet változásának hatása előre jelezhető. Az eredmények tükrében lehet dönteni a készlet változtatásáról. Amikor a mező abba a fázisba kerül, hogy elérte a szükséges párnagáz

5. ÁBRA: KÚTSZERKEZET

1. KÉP: FÚRÓBERENDEZÉS

mennyiségének szintjét, megkezdődik a mező földalatti gáztárolásra való átképzése. Ez azt jelenti, hogy az eddig kitermelésre használt kutakat felülvizsgáljuk, valamint új kutak lefúrásával megkezdődik a mező legoptimálisabb működtetéséhez szükséges kúthálózat kiépítése. Ugyanis az eddigi termelés során az volt a cél, hogy minél kisebb beruházással a mező készlete kitermelhető legyen, most pedig a cél az, hogy minél gyorsabban lehessen ezt a mennyiséget forgatni az adott mezőben. Nagyon fontos, hogy a művelés során a tároló egyes teleprészei egyenletesen kerüljenek leművelésre, megakadályozva azt, hogy a telepben eltérő nyomásviszonyok alakuljanak ki. Ez a tárolóknak a különböző paramétereit határozza meg. Kavernás tároló A tárolók másik típusa az ún. kavernás tároló. Ezek a tárolók nem mások, mint hatalmas só felhalmozódásokban (sódómokban) speciális mosatási eljárással képzett mesterséges üregek, melyek nem csak gáznemű, hanem folyékony anyagok tárolására is alkalmasak, ezért napjainkban inkább energiatárolóként funkcionálhatnak (4. ábra). Ilyen típusú tárolók elsősorban Németországban és Angliában találhatók, ahol a megfelelő geológiai képződmények rendelkezésre állnak. Egy-egy ilyen üreg 100-300 Mm3 gáz tárolására

alkalmas. Ilyen képződménybe több, egymástól elkülönített úgynevezett „kavernát” létesítenek, majd kötnek be a tároló központi létesítményébe. Ezek a kavernák egymástól függetlenül üzemeltethetők. Előfordulhat, hogy más-más minőségű gázt tárolnak bennük. Nem a hatalmas tárolási kapacitás, hanem a gyors rendelkezésre állás a nagy előnyük. Feltöltésénél és leürítésénél nem játszanak szerepet olyan tényezők, mint a porózus kőzetben lévő tárolóknál. A kiadott napi mennyiség így többszöröse lehet az azonos mobil készlettel rendelkező porózus tárolóénál. A sódómos tároló esetén is szükséges párnagáz mennyiség, de ez csak a mobilkészlet kb. 30%-a. A párnagáz, valamint a mobilgáz- készlet szerepét az előzőekben ismertettük, azonban az üzemeltetés szempontjából további paraméterek is fontosak. Ilyen a kitermelési-, valamint besajtolási csúcskapacitás. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt a tároló mennyi gázt tud betárolni, illetve kitermelni. Ehhez párosul, hogy a tároló milyen gyorsan tudja elérni ezt a adott mennyiséget. Ezt nevezzük felterhelési ütemnek, mértékegysége em3/h/h. Ez jelenti a tároló rugalmasságát, amely paramétert a rezervoár fizikai tulajdonságai határozzák meg. Minél rugalmasabb a tároló, az érték annál nagyobb, tehát annál hamarabb tudjuk az igényelt mennyiséget a tárolóból kiadni vagy besajtolni.

A tárolók másik fontos összehasonlítási paramétere, hogy az adott betárolást vagy kitermelést milyen gyorsan tudják változtatni. Ezt nevezzük átállási időnek. Ez a paraméter modern tárolóknál órákban, míg a korábban létesített tárolóknál napokban mérhető. Ez idő alatt történnek meg azok a felszíni átkapcsolások, biztonsági rendszerek beállításai, karbantartási munkái, melyek ahhoz szükségesek, hogy az üzem biztonságosan rendelkezésre álljon az adott feladat elvégzésére. Üzleti szempontból ez kiemelten fontos.

A TÁROLÓK FŐBB ESZKÖZÁLLOMÁNYA A rezervoárról már említést tettünk. A réteg és a felszín közötti kapcsolatot a kút biztosítja. A kutat mélyfúrási tevékenység során hozzák létre, ahol egy fúróberendezés (1. kép) által lemélyítünk a célrétegig, egyre kisebb átmérővel, több lépésben egy csőoszlopot. A beépített csövet nevezzük béléscsőnek. Ebbe a csőbe helyezünk el egy termelésre alkalmas, vékonyabb csövet, amit termelőcsőnek nevezünk. Erre azért van szükség, mert a tárolóból érkező gázok okozta hatásokat ennek a csőnek kell viselnie. Ha a lemélyített béléscső szolgálna termelésre, akkor javítására nem lenne lehetőség, mert az fixen kapcsolódik a réteghez, már nem lehet javítani rajta. A rétegek és a


3

2. KÉP: KÚTKÖRZET BEKÖTŐVEZETÉKKEL 6. ÁBRA: KARÁCSONYFA

csőfal közötti zártságot cementpalást biztosítja (5. ábra). A kút felszínen lévő részét nevezzük karácsonyfának (6. ábra). A kialakításából/megjelenéséből adódik ez az elnevezés. Ezen keresztül tud az operátor több műveletet is biztonságosan végrehajtani az adott kúton. A karácsonyfához csatlakozik a bekötővezeték (2. kép). Ez a vezeték a termelvény üzembe való ki- bejuttatására alkalmas. Megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezik és a föld alá építik egy méternél mélyebbre. A bekötővezeték csatlakozik az ún. befutósorra (3. kép), ahol megtörténik a rezervoármérnökök által meghatározott működési paraméterek beállítása. A tároló felszíni létesítményeit működésüktől függően elkülönítjük kitermelési és besajtolási üzemmódhoz kapcsolódó eszközökre. Vannak olyan egységek, amelyeket funkciójuk és a költségoptimalizálás miatt mindkét üzemmódban használunk.

BESAJTOLÁS Ebben az üzemmódban a távvezetéki rendszerről érkező gáz az ún. „0” ponton kerül átadásra a szállítást végző rendszerüzemeltetőtől a tárolást végző rendszerüzemeltető számára. A gáz minőségének, valamint mennyiségének mérési feladatát a szállító végzi. A távvezetékről érkező száraz gázt több lépcsőben megszűrjük szűrőszeparátorok segítségével, hogy a távve-

4

2014/3–4 ■

3. KÉP: BEFUTÓSOR

zetékben keletkező por ne jusson be a besajtolást végző kompresszorokba. Ez azért fontos, mert az apró porszemcsék kárt tehetnek a kompresszorok mozgó alkatrészeiben. A megszűrt gáz ezt követően kompresszorokba kerül. Ezek a berendezések nagy nyomást állítanak elő, hogy a gáz bejuthasson a rétegbe. Ehhez általában dugattyús elven működő kompresszorokat alkalmazunk, mivel nagy nyomáskülönbség alakul ki a kompresszor szívó és nyomó oldalai között (4. kép). Napjainkban azonban a turbókompresszorok is képesek ilyen nagymértékű kompresszorozás elvégzésére (5. kép). Az így felkomprimált gázt le kell hűteni, mert a túl nagy hőmérséklet – a hőmérséklettágulásból adódóan – feszültségeket okozhat a csővezetéki rendszerben. Erre lég-, vagy vizes hűtőket alkalmazunk. Abban az esetben,


ha olajkenéses berendezéseket alkalmazunk, akkor a réteg károsodását megelőzendő beépítünk olyan szeparátorokat (leválasztókat), amelyek ezt a finom olajködöt is le tudják választani a besajtolt gázból. A gáz ezek után egy fejcsőrendszerbe kerül, ahol megtörténik a kutakhoz való elosztása.

KITERMELÉS Ez az üzemállapot bonyolultabb és több technológiai egység alkalmazását teszi szükségessé. A kútból a felszínre kerülő gáz a rétegben telítetté válik vízzel és szénhidrogénekkel, amelyet kitermeléskor a kiáramló gáz magával ragad. Ezeknek az anyagoknak a leválasztása nagyon fontos, mivel e folyamat nélkül – kiválásuk esetén – a szállító rendszer működésében fennakadásokat okozna.

5. KÉP: TURBÓ KOMPRESSZOR

4. KÉP: DUGATTYÚS KOMPRESSZOR

6. KÉP: SZEPARÁTOROK

7. KÉP: GÁZELŐKÉSZÍTŐ TECHNOLÓGIA

8. KÉP: A MAGYAR FÖLDGÁZTÁROLÓ ZRT. ZSANAI ÜZEME

A felszínre került gázt ezért első körben szeparáljuk folyékony és gáznemű részekre, szeparátorok segítségével (6. kép). A gáz ezek után ún. gázszárító technológiára kerül, ahol egy speciális vegyszer adagolásával megtörténik a víz leválasztása, megkötése. Ez a glikolos szárítási eljárás. Ahol a rétegenergia (nyomás) magasabb, expanziós (nyomáscsökkenés elvén működő) technológia alkalmazására is lehetőség van. Mindkettő lényege az, hogy a gáz a szennyező víztől mentesítve legyen. A gáz ezt követően juthat tovább a technológiai folyamatban. Az így előkészített gáz minőségi meghatározóját nevezzük vízharmatpontnak. A vízharmatpont jelenti azt a hőmérsékletet, ahol az első folyadékcseppek megjelennek a gázban, adott nyomás- és hőmérsékletviszonyok

között. Azokban a tárolókban, ahol korábban a termelési periódusban jelentős mennyiségű nehéz szénhidrogén termelése is folyt, szükséges a gáz előkészítése erre a paraméterre is. Ezt nevezzük az előzőekben megfogalmazott metódus szerint szénhidrogén harmatpontra való előkészítésnek. Az előkészítési művelet során mesterségesen a gázban olyan állapotot állítunk elő, amely arra kényszeríti ezeket a komponenseket, hogy folyékony fázisba menjenek át. Az így kivált folyadékot egy egyszerű szeparálási eljárással eltávolítjuk. A gáz ezt követően alkalmas távvezetéki kiadásra. Ezt a folyamatot bonyolult számítógépek és folyamatirányító rendszerek szabályozzák. A technológiai műszerek által kibocsátott jelek a diszpécserterembe folynak be, ahol szükség esetén a kezelőszemélyzet beavatkozhat.

A teljes folyamathoz azonban szükséges az is, hogy a berendezések működéséhez szükséges eszközök működjenek. Ezek a villamos eszközök, műszerlevegő-, nitrogén előállító berendezések. Az üzembiztonságot a beépített automata védelmi rendszerek biztosítják. Szükség esetén ezek a rendszerek működésbe lépnek. Ilyenek a hőmérséklet-, túlnyomás védelmi, valamint automata lefúvató rendszerek. A stratégiai tároló nagymértékben nem különbözik a Magyar Földgáztároló Zrt. által működtetett tárolóktól. Fő folyamatai és segédüzemi berendezései azonosak. A különbség az, hogy a tárolt gáz egy részét, – ami a rezervoárba kerül –, stratégiai készletnek nevezzük, amelynek a mennyiségi változtatása miniszteri hatáskör. A Magyar Földgáztároló Zrt. tárolóiban ugyanolyan gázt tárolnak, azonban ennek forgalmazása a kereskedő igénye szerint történik.


5

FŐGÁZ CÉGBEMUTATÓ BALOGH MÓNIKA*

A FŐGÁZ részvénycsomagjának 50%-a, valamint egy „A” és egy „B” sorozatú részvénye a Fővárosi Önkormányzat, míg több mint 49%-a az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában van. A 2007 óta FŐGÁZ néven cégcsoportba tartozó, több mint ezeregyszáz főt foglalkoztató vállalat központja az 1856-os alapítás óta a mai II. János Pál pápa téren található. A földgázpiac elmúlt évtizedben lezajlott szabályozási változásainak eredményeképpen ma az ipari és üzleti fogyasztók döntő részének szabadpiaci körülmények között, míg a 20 m3-nél nem nagyobb mérővel rendelkező üzleti és lakossági ügyfeleknek egyetemes szolgáltatás keretében van lehetőségük földgázt vásárolni. Mind a gázkereskedelem, mind az egyetemes szolgáltatás területén meghatározó szereplője vagyunk a földgáz piacnak. Fokozatos, tervszerű fejlesztéseink eredményeképpen ma már az ország teljes területén végzünk sza-

* Balogh Mónika, FŐGÁZ Zrt., kommunikációs vezető

badpiaci tevékenységet. Kereskedelmi tevékenységünk legfőbb célkitűzése a liberalizált földgázpiacon minőségi, kiszámítható szolgáltatás keretében biztosítani az ügyfelek energiaellátását. Stabil szakmai partnerként versenyképes, ügyféligényekhez illeszkedő árakat és magas színvonalú szolgáltatást kínálunk. Az egyetemes szolgáltatás keretei között több mint 800 ezer ügyfelünknek kínálunk az alapszolgáltatáson túl hozzáadott értékű terméket, szolgáltatást a fővárosban, valamint Pest-, Bács-Kiskun-, Borsod-AbaújZemplén-, Fejér-, Hajdú-Bihar-, Heves-, Jász-Nagyk un-Szolnok-, KomáromEsztergom-, Nógrád- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1. ábra).

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT A személyes ügyfélkiszolgáláson túl kék-számon hívható telefonos ügyfélszolgálattal és online ügyfélszolgálattal állunk ügyfeleink rendelkezésére garantált minőségi színvonalon. Éves szinten mintegy 8 millió nyomtatott számlát, számlalevelet juttatunk el ügy-

feleinkhez automatizáltan. Call centerünk a hagyományos ügyfélkiszolgáláson túl eredményesen támogatja az értékesítést, a kinnlevőség-kezelést és az ügyfél elégedettség mérést. Folyamatos fejlesztéseink és ügyfélközpontú tevékenységünk elismeréseként 2005 óta 5 alkalommal vehettük át az Energiafogyasztók Díját. A 2013. évi teljesítményünk és az ügyfelek visszajelzése alapján a magyarországi földgázszolgáltató társaságok közül egyedülálló módon Cégcsoportunk két vállalata is elnyerte a díjat. Az egyetemes szolgáltatók között a FŐGÁZ Zrt., míg az elosztó társaságok közül a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. kapta a rangos elismerést.

SZOLGÁLTATÁSAINK Az egyetemes szolgáltatásban több szolgáltatást vezettünk be, amelyek lehetővé teszik a takarékos földgázfelhasználást valamint kényelmet, nagyobb biztonságérzetet nyújtanak. n Gázőrzők szolgáltatásunk a gázüzemű fűtőberendezések évi rendszeres karbantartásában nyújt segítséget,

DR. LACZÓ SÁNDOR A FŐGÁZ ZRT. ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA 2014. augusztus 1-jétől dr. Laczó Sándor lett a FŐGÁZ új vezérigazgatója. Dr. Laczó Sándor, a FŐGÁZ Zrt. Igazgatóságának elnök-helyettese eddig a cégcsoport vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Dr. Laczó Sándor vegyipari gépészmérnök és jogász végzettségű szakemberként több évtizedes vezetői szakmai tapasztalatot szerzett a gázipar területén. Pályája során többek között a GDF SUEZ Csoport és jogelődjei magyarországi vállalatainak vezérigazgatói pozícióját töltötte be, valamint számos nemzetközi- és hazai szakmai, illetve tudományos szervezet tagja.

6

2014/3–4 ■


1. ÁBRA: EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET

Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nógrád Heves KomáromEsztergom

Hajdú-Bihar

Budapest Pest Fejér

Jász-NagykunSzolnok

Bács-Kiskun

amivel ügyfeleink pénzt és fáradtságot takaríthatnak meg. A biztonságot nyújtó szolgáltatás a fővárosban valamint 20 Budapesthez közli településen érhető el. n OtthonSzerviz és Otthon+Úton Szerviz biztosítási termékeink kedvező éves díjért a nap 24 órájában, az ország teljes területén nyújtanak segítséget otthon és úton a vészhelyzetek elhárításában. n FŐGÁZ Kártyát igénylő ügyfeleinknek kedvezményt biztosítunk FŐGÁZ számlájukból, ha a kártyájukat felhasználva a számlát csoportos beszedési megbízással vagy személyes ügyfélszolgálatunkon egyenlítik ki. A kártya felhasználásával a kedvezmény érvényesíthető a CNG kutakon is. A FŐGÁZ kártya 2009-ben elnyerte „Az év lakossági bankkártyája” címet. „Az Év lakossági hitelterméke” kategóriában ugyanebben az évben 2. helyezést nyert vele a Budapest Bank az „Év bankja” versenyen. n A weboldalunkról elérhető FŐGÁZExtra felületén lehetőséget biztosítunk partnereink számára, hogy szolgáltatásaikat elérhetővé tegyék ügyfeleink számára. Míg partnereink energiaellátása mellett termékeik, szolgáltatásaik értékesítését támogatjuk, lakossági ügyfeleink

számára különböző megtakarítási lehetőségeket kínálunk.

ÚJ ÜZLETÁGAK Innovációs megoldásainkkal jelen vagyunk azokban a főprofilunkhoz közel eső piaci szegmensekben, ahol az ügyfelek igényt támasztanak szakértelmünkre. Ennek megfelelően indítottuk el több új üzletágunkat az elmúlt években. Ezek az épületenergetikai korszerűsítéssel, csatlakozó vezetékek rekonstrukciós munkálataival valamint a földgázüzemű közlekedés elterjesztésével foglalkoznak. A 2011-ben alapított és 100%-ban a FŐGÁZ Zrt. tulajdonában álló FŐGÁZ CNG Kft. elsőként telepített Magyarországon hagyományos töltőállomásra sűrített földgáz (CNG) kutat, ahol minden NGV1 és NGV2 töltőfejjel rendelkező jármű, azaz busz, tehergépjármű és személyautó is tankolhat. Jelenleg három CNG kutat üzemeltetünk a fővárosban. A kutakon értékesített földgáz mennyisége a várakozásokat felülmúlóan nő. Budapesten egyre több taxis, magánszemély és flottát üzemeltető vállalkozás választja a kedvező üzemeltetési költségeket biztosító, környezetbarát üzemanyagot. Legfőbb célunk további kutak létesíté-

se, a földgázüzemű közlekedés elterjedéséhez elengedhetetlen infrastruktúra kiépítése (3. ábra). Ingatlanok hőközpontjainak megújítását, garanciális üzemeltetését épületenergetikai szolgáltatásunk keretei között társasházak, intézmények és vállalkozások számára kínáljuk. Az üzletág bővítéseként 2013-ban kísérleti jelleggel üzembe helyeztük első, önálló hő- és áramtermelési lehetőséget biztosító háztartási kiserőmű berendezésünket. Az optimális hatékonyságú és környezetkímélő technológia alkalmazása során nyert tapasztalatokat a későbbiekben szeretnénk ügyfeleink szolgálatába állítani. A FŐGÁZ Zrt. 100%-os leányvállalata a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. 2007. március 1-jétől végzi földgázelosztási tevékenységét Budapesten és 18 főváros közeli településen. Az elosztóhálózat üzemeltetését, karbantartását és rekonstrukcióját a tulajdonosi elvárásnak megfelelően a hosszútávon biztonságos földgázellátás és az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása érdekében elsőrendű célkitűzéseként teljesíti. Az általunk üzemeltetett és rendszeresen karbantartott vezetékek hossza több mint 5800 km. 2013-ban indított vállalkozási tevékenységünk keretében a telekhatártól a gázmérőig tartó vezetékek állapotvizsgálatát és a


7

2. ÁBRA: ELOSZTÁSI TERÜLET

Pilisjászfalu Szentendre

Piliscsaba

Vác - Alag

É

Pilisvörösvár Solymárvölgy

Gyôr

Óbuda

Remeteszôlôs

Rákospalota Zsámbok

Újpest

Hárshegy

Tóalmás

Budapest

Ikarusz Pécel

Budafoki út

Szentlôrinckáta Jászfelsôszentgyörgy

Salgótarjáni út Kôbánya Kispest

Sülysáp

Budatétény

Tápiószecsô

Csepel Soroksár

Úri Ercsi

Százhalombatta

Tápióság

Káva

Tápióbicske

Bénye Pánd

8

2014/3–4 ■

Nagykáta

Gomba

Adony

csatlakozó vezetékek javítását vállaljuk. A kivitelezési munkákat szigorú kritérium rendszerben kiválasztott partnerek bevonásával végezzük generálkivitelezőként, így ügyfeleink felé garantálni tudjuk a gyors és minőségi munkavégzést. 2008-ban 67%-ra bővítettük tulajdoni hányadunkat a gázmérő berendezéseket gyártó Flogiston Kft-ben. A cég szolgáltatásai közé tartozik a gázmérők értékesítése, karbantartása és hitelesítése. A többségi tulajdonrész megszerzésével lehetőségünk nyílt a gyártmányfejlesztéssel elérhető növekedésre illetve a meglévő gázmérő hitelesítési tevékenységünk szinergiáinak kiaknázására. Cégcsoportunk a piaci liberalizáció kezdete óta folyamatosan stabilan, eredményesen működő vállalatcsoport. Jelentős társadalmi szerepvállalási tevékenységet folytatunk a sport és a környezetvédelem területén, továbbá az egyetlen szereplője vagyunk a hazai földgáziparnak, aki elnyerhette a Superbrands-, a Business Superbrandsés a MagyarBrands díjat.

Szentmártonkáta

Vecsés

3. ÁBRA: CNG KÚT


A VILLAMOS ENERGIA IMPORT ÉS A TŐZSDEI ÁRAK ALAKULÁSA A VILLAMOSENERGIA-PIACI LIBERALIZÁCIÓ KITELJESEDÉSÉVEL FOLYAMATOSAN FEJLŐDIK A PIACOK INTEGRÁCIÓJA, ENNEK RÉSZEKÉNT A HATÁRKERESZTEZŐ KERESKEDELEM. A 2014. ÁPRILISI ADATOK 40%-OT MEGHALADÓ HAVI IMPORTOT MUTATNAK. FOLYAMATOS A PIACI ÁRAK CSÖKKENÉSE IS, ENNEK KÖVETKEZTÉBEN A HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSBŐL TÖRTÉNŐ KISZORULÁSA. AZ ELLEHETETLENÜLÉSÜK LEÁLLÍTÁSUKHOZ, A HAZAI FORRÁSOK GYORSULÓ CSÖKKENÉSÉHEZ VEZET. LÁTSZÓLAG MINDEN RENDBEN VAN, MŰKÖDIK A PIAC. JOGOSAN VETŐDIK AZONBAN FEL, HOGY MEDDIG FOLYTATÓDHAT AZ IMPORT RÉSZARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE, TARTÓSAN FENNMARADHAT-E A NAGY IMPORT, ALACSONYAK MARADHATNAK-E AZ ÁRAK, NEM ALAKULHATNAK-E KI OLYAN HELYZETEK, AMIKOR IMPORT FORRÁSOK HIÁNYÁBAN HAZAI ERŐMŰVEKRE LENNE SZÜKSÉG. AZ ALÁBBIAKBAN EZEKRE PRÓBÁLUNK VÁLASZT ADNI, ELŐREBOCSÁTVA, HOGY A JÖVŐ – LIBERALIZÁLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – MÁS ORSZÁGOKBAN BEKÖVETKEZŐ POLITIKAI, GAZDASÁGI DÖNTÉSEKTŐL IS FÜGG, ÍGY A TÉNYEKBŐL, MEGFONTOLÁSOKBÓL CSAK NAGYON BIZONYTALAN JÖVŐKÉP VÁZOLHATÓ.

DR. GERSE KÁROLY*

Az import-export forgalom alakulását (1. ábra) vizsgálva megfigyelhető, hogy a piacnyitást követően az import szaldó, az egyes évek közötti, kereslettől, piaci áraktól függő jelentős ingadozásoktól eltekintve, szerkezetében hosszú ideig nem változott lényegesen. A 2008 második felében bekövetkezett gazdasági válságig az igények növekedtek, az exportálható felesleggel rendelkező országokban a belső kereslet növelte az árakat, így az import kevésbé volt versenyképes a hazai forrásokkal. A válság kezdetét követő 2009–2010 évekre a kereskedők a kereslet normalizálódására, árnövekedésre számítva előre bevásároltak, az árak csökkenése ellenére − a kedvező balkáni vízjárásból adódó nagyobb önellátás következtében − az export sem növekedett. Nagyobb változás a reexport jelentős növekedésével 2011-től, illetve a belső felhasználás arányának megemelkedésével 2013-tól indult el. Magyarország kereskedelmi központnak tekinthető: az északról behozott villamos energia nagy része a Balkán felé tovább áramlik. A forgalomra − az árak mellett − a jelentős arányban vízerőművekből ellátott balkáni országok (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország) ellátási helyzetének van nagy hatása (2. ábra). Szárazabb évjáratokban (2007, 2008) nagy az importigényük,

* Dr. Gerse Károly, MVM Zrt., elnök-vezérigazgatói főtanácsadó

1. ÁBRA: IMPORT-EXPORT FORGALOM ALAKULÁSA1 25 000

reexport

import hazai célra

20 000

Import, export (MWh)

IMPORT-EXPORT FORGALOM

15 000

10 000

5 000

0 2004

2005

2006

2007

csapadékosabb évjáratokban (2010, 2013) kevesebbet vásárolnak külföldről, illetve maguk is (például Szerbia mindkét évben) exportálnak. Az import elsősorban Szlovákia irányából jön, Ausztria, Ukrajna, esetenként Románia szerepe kisebb. Az ábrából az is megfigyelhető, hogy a szállítások egyik évről másik évre (igényektől, lehetőségektől függően) nagy mértékben − akár 50%-al is − változhatnak. Az ábrák nem mutatják, de a vízjárástól függő országok helyzete éven 1 A közleményben

ismertetett elemzésekhez, ábrákhoz felhasznált adatok nyilvános forrásokból: a MAVIR Zrt., HUPX Zrt., ENTSO-E, EEX AG honlapjáról, MAVIR Zrt., UCTE, ENTSO-E Statisztikai Évkönyvekből, adatbázisokból származnak.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

belül is módosulhat, szárazabb, nagyobb igényű időszakokban importálnak, jobb vízjárású időszakokban exportálnak. Felvetődik a kérdés, hogy Szlovákia maga rendelkezik-e kereskedelmi többlettel, vagy csak tranzit országként vesz részt a szállításokban. Mint a 3. és 7. ábrák mutatják, Szlovákia a vizsgált években (a Bohunicei Atomerőmű két blokkjának, EU csatlakozással összefüggő, kényszerű leállítása miatt) importált, Magyarország felé – részben Ukrajnán át – a Csehországból és Lengyelországból beérkezett villamos energiát továbbította. Az előbbi helyzet a Mohi Atomerőmű 3–4. blokkjainak évtized végén várható üzembe helyezésével lényegesen módosulhat, 7000–7500 GWh többlet jelenhet meg a piacon.


9

2. ÁBRA: IMPORT-EXPORT FORGALOM ÖSSZETÉTELE 2

3. ÁBRA: A SZLOVÁK KÜLKERESKEDELEM 14000

16000

12000

Import-export szaldó (GWh/év)

14000 12000 10000 8000

Románia

6000

Szerbia Horvátország

4000

Ukrajna

2000

Ausztria Szlovákia

0 -2000

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


18000

10000 8000 6000 4000

Ukrajna

2000

Magyarország

0 -2000

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2012

2013

-4000

Lengyelország Csehország

-6000 -8000 -10000 -12000

-4000

-14000

-6000 -8000 -10000

4. ÁBRA: A LENGYEL KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA

5. ÁBRA: A CSEH KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA

10000 6000 4000 2000 Svédország

0 -2000

2007

2008

2009

2010

2011

2012

-4000 -8000 -10000 -12000 -14000

A Szlovákiába beszállító Lengyelország (4. ábra), Csehország (5. ábra) import-export forgalmát vizsgálva megállapítható, hogy mindkét ország exporttöbblettel bír (7. ábra). A forgalom változásával összefüggésben két folyamatra érdemes rámutatni: n A lengyel-svéd tenger alatti kábel megjelenésével növekedhet a NORDEL piacról származó energia aránya, amelynek ára általában kisebb a kontinentális villamosenergia-piaci áraknál, így árcsökkentő hatású lehet. n A Németországból Lengyelországba beáramló villamos energia Csehországon keresztül visszakerült Németországba, így az export-import tevékenység mintegy az észak-dél irányú, belső német távvezetékek hiányát pótolta. Ezzel összefüggésben az előbbi hatást kiszűrő, a lengyel, cseh villamos energia külkereskedelmet együttesen mutató 6. ábrán az is megfigyelhető, hogy a korábbi években Csehországból

Az ábrában az Ukrajna irányából bejövő, hivatalos statisztikákban szereplő importot csökkentettük a Szlovákiából Ukrajnába irányuló szállításokkal.

10

2014/3–4 ■

Németország Csehország Szlovákia

-6000

2

2013

Import-export szaldó (GWh)


8000

10000 8000 6000 4000 2000 0 -2000 -4000 -6000 -8000 -10000 -12000 -14000 -16000 -18000 -20000 -22000 -24000 -26000

2007

2008

importáló Németország 2012-re – bár szerény mértékben – de keleti irányban is exportálóvá vált. Az említett, az északi német szélerőművek hatásából is adódó, köráramlást lényegesen mérsékelheti a határkeresztező vezetékek lengyel alállomásaira tervezett teljesítményszabályozó transzformátorok beépítése. A Magyarországon keresztüláramló villamos energia, illetve a hazai import 1. ábrán megfigyelhető (előbbi 2011– 2012-ben, utóbbi 2012–2013-ban bekövetkező) növekedésének okait vizsgálva elsősorban a lengyel, cseh többletek megjelenése (4-5. ábrákon, 2011-től), illetve a horvát import erőteljes csökkenése (2. ábrán, 2013-tól) emelendő ki. Egyik sem tűnik tartós változásnak. A forrásoldalt összegezve (7. ábra) megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban csak Csehország rendelkezett – a belső igénycsökkenésből, a német piacról történő fokozatos kiszorulásból, illetve a fotovoltaikus naperőművek gyors bővítési üteméből adódóan növekvő – felesleggel, Lengyelország lehetőségei (melynek többlete 2012–13ban az Ukrajnából importált mintegy 1000 GWh-át is tartalmazza) ingadoztak. A jövőre vonatkozóan a következők mérlegelése indokolt:


2009

2010

2011

Lengyelország Szlovákia Ausztria Németország

n

Szlovákia a Mohi Atomerőmű teljes befejezése után – az EU csatlakozást megelőzőhöz hasonlóan – ismét nettó exportőrré válhat. A többletkínálat elérheti, meghaladhatja a 7. ábrán megfigyelhető átlagos lengyel többletet. n A balti államok és a Lengyelország közötti egyenáramú összeköttetés kiépítését (2015-öt) követően a közép-európai irányú lengyel export lényegesen csökkenhet. Ugyanakkor a balti államok NORDEL piaccal – egyenáramú, tengeralatti kábelekkel (2015–2020 között) – bővülő kapcsolata csökkentheti a lengyel források iránti igényt. n A balti államok villamosenergiarendszerének kontinentális rendszerrel történő szinkron összekapcsolása után elsősorban a kereslet növekedése várható, ami csökkentheti a felénk irányuló kínálatot. n A lengyel erőművek egy részének környezetvédelmi okok miatt várható leállítása is a kínálat csökkenését eredményezi. n Ausztriában az ÖVG állami villamos társaság csaknem minden hagyományos erőművét leállította, így exportra csak német, cseh többletből, illetve a megújuló erőművek feleslegéből ke-

6. ÁBRA: LENGYELORSZÁG ÉS CSEHORSZÁG EGYÜTTES KÜLKERESKEDELME

7. ÁBRA: LENGYELORSZÁG, CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA KÜLKERESKEDELMI MÉRLEGE

4000


0 -2000

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-4000 -6000

Németország

-8000

Svédország

-10000

Ausztria

-12000

Szlovákia

-14000 -16000 -18000 -20000

Külkereskedelmi többlet (GWh/év)

18000

2000

-22000

8. ÁBRA: HUPEX BASE LOAD ÁTLAGÁRAK 2012-2013-BAN

12000 10000

Csehország Lengyelország

8000

Szlovákia

6000 4000 2000 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

9. ÁBRA: PIACI ÁR KIALAKULÁSA Nagy igény Paci ár

HUPX Base load ár (€/MWh)

14000

-2000

-24000

150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 0

16000

Kis igény

SRMC Keresleti görbe Kínálati görbe

365

730

Kereskedési napok

rülhet sor. A nagyobb igényű, szárazabb, január-márciusi időszakokban a magyar piacról is rendszeres importra szorulhat. n A széntüzelésű román, szerb erőművek nem elégítik ki a szigorodó környezetvédelmi előírásokat, így jövőbeli üzemeltetésük kétséges. Az 1969től működő – erkölcsileg és fizikailag elavult – ukrán Burstini Erőmű tartós üzemére sem lehet számítani. n A balkáni vízjárás változása − az egyes időszakok között − több ezer GWh változást eredményezhet a hazai kínálatban, reexport igényben. n A magyar-szlovák irányú határkeresztező kapacitások tervezett fejlesztése − elégséges teljesítőképességű háttér tranzit kapacitások esetén − fizikailag lehetővé teheti a német, időjárásfüggő megújuló többletek, illetve a forgó tartalékként rendszerben tartott hagyományos erőművek kínálatának nagyobb arányú megjelenését a hazai piacon. Összesítve: A hazai villamosenergiaigények kielégítésénél középtávon alapvetően csak a cseh és később a szlovák többletekkel, valamint az időjárásfüggő megújuló erőművek, illetve az ezek forgótartalékaként működő hagyományos

Piacra lépési ár Kereslet, kínálat

erőművek átmeneti többleteivel számolhatunk. Az egyes évek import-export forgalma továbbra is erősen függ majd a balkáni régió vízjárásától. Az ez évben megfigyelt nagy importarány középtávon valószínűleg nem marad fenn.

PIACI ÁRAK A piaci árakat a gyakorlatban a tőzsdei árakkal, mint referenciaárakkal azonosítják annak ellenére, hogy a kereskedelmi forgalom nagyobb része kétoldalú ügyletek formájában a tőzsdéken kívül bonyolódik. A német főpiacon − az időjárásfüggő megújuló termelés erőteljes bővítésének hatására − tapasztalható árcsökkenés a hazai piacon is megjelenik. A 2012–13. évi, DA átlagos zsinór villamos energia árak lefutását bemutató 8. ábrán berajzolt trendvonal több mint 2 eurocent/MWh napi árcsökkenést jelez. 2012-ben több árcsúcs, év végén (december 25–26-án) negatív átlagárak is megfigyelhetők. A 2013-as évet alacsonyabb első félévi árak jellemezték, kisebb árcsúcsok alakultak ki és nem fordult elő negatív napi ár. A piaci árakat a források piacra lépési árától függő, lépcsős kínálati görbe

és a villamosenergia-igényektől függő keresleti görbe metszéspontja (9. ábra) határozza meg. A közgazdasági elmélet szerint egy adott igénynél (ármanipuláció nélkül) kialakuló ár a még szükséges forrás piacra lépési árával, a rövidtávú határköltséggel (SRMC) egyenlő. Így elméletileg, a tőzsdei árakat is a még értékesíthető forrás kínálati ára határozza meg. A német főpiac árcsökkenése forrásbővüléssel, a közel nulla kínálati árral piacra lépő időjárásfüggő megújuló erőművek miatt a kínálati görbe jobbra tolódásával, a drágább források piacról történő kiszorulásával magyarázható. Az alacsony kínálati árakhoz a kedvező szénár és ETS kvótaár is hozzájárul. A megfigyelt árak a hagyományos erőművek közül jelenleg csak az atomerőművek, széntüzelésű erőművek változó költségeit fedezik. Utóbbiak piacra lépési ára az ETS kvótaár (kvótaszűkítés hatására bekövetkező) növekedése esetén megemelkedhet, így nem lehet tartósan alacsony árakkal, további jelentős árcsökkenéssel számolni. A hazai árcsökkenést sokan a főpiaci árak csökkenésével hozzák kapcsolatba. A szakmai elemzésekben (például Platts European Power Daily) is rendszeres a


11

10. ÁBRA: A 2013. ÉVI EEX DA ÉS HUPX „MUNKANAPI DA” ZSINÓR (BASE LOAD) ÁRAK4 ÖSSZEFÜGGÉSE

90

HUPX DA ár (€/MWh)

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

60

EEX DA ár (€/MWh)

12. ÁBRA: A HAZAI VILLAMOSENERGIA-IGÉNY ÉS HUPX ÁRAK ÖSSZEFÜGGÉSE 2012-BEN

180

180

150

150

120

120

90

90

Tőzsdei ár (€/MWh)


11. ÁBRA: AZ IMPORT ÉS HUPX ÁRAK ÖSSZEFÜGGÉSE 2012-BEN

60 30 0 -30

y = 8,01148E-08x2 + 2,59064E-02x + 2,25648E+01 R2 = 2,52657E-01

-60

60 30 0 -30 -60

-90

y = 5,91393E-07x2 + 1,77558E-02x - 3,88128E+01 R2 = 3,74110E-01

-90

-120 -500

-120

0

500

1000

1500

2000

2500

0

1000

2000

Import szaldó (MWh)

4000

5000

6000

7000

Igény (MWh)

14. ÁBRA: A HUPX ÁRAK A HAZAI IGÉNY FÜGGVÉNYÉBEN 2012. FEBRUÁR 1-21. KÖZÖTT

13. ÁBRA: A HAZAI TERMELÉS ÉS HUPX ÁRAK ÖSSZEFÜGGÉSE 2012-BEN

210

180 150

y = 5,88978E-07x2 + 3,41165E-02x - 1,04733E+02

180

R2 = 4,25754E-01


120


3000

90 60 30 0 -30 -60 R2 = 1,30871E-01

-120 0

1000

2000

3000

4000

5000

120 90 60 30

y = -5,15715E-06x2 + 5,42245E-02x - 7,18048E+01

-90

150

6000

0 3000

3500

4000

4500

5000

5500

6000

Igény (MWh)

Hazai termelés (MWh)

1. TÁBLÁZAT: KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓK

2012 Tőzsdei ár - tőzsdei forgalom Tőzsdei ár - import szaldó

Tőzsdei ár - villamosenergia igény Tőzsdei ár - hazai termelés

12

2014/3–4 ■

-0,121

2013 0,471

0,243

0,100

0,486

0,342

0,650


0,639

magyar árak német árakhoz való viszonyítása, az eltérések okának értékelése. A tényadatokat összevetve (10. ábra) azonban csak gyenge kapcsolat figyelhető meg, 2013-ra például a korrelációs együttható3 0,383-ra adódik.

15. ÁBRA: KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓK ELOSZLÁSA 2013 1

0,8

0,8

0,6 0,4 0,2 0 0

30

60

90

120

150

180

210

240

-0,2

270

300

330

360

Kereskedési napok

-0,4

Tőzsdei forgalom Import Villamosenergia-igény Hazai termelés

-0,6 -0,8

Korrelációs együtthatók eloszlása

Korrelációs együtthatók eloszlása

2012 1

0,6 0,4 0,2 0 0

60

90

120

150

180

210

240

270

300

330

360

Kereskedési napok

-0,4 -0,6 -0,8

-1

30

-0,2

Tőzsdei forgalom Import Villamosenergia-igény Hazai termelés

-1

16. ÁBRA: A LEGNAGYOBB KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ VÁLTOZÁSA 2012-BEN 2. TÁBLÁZAT: LEGNAGYOBB KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓT MEGHATÁROZÓ PARAMÉTER ARÁNYA

1,0

Legnagyobb korelációs együttható

0,9 0,8

Tőzsdei forgalom

1,64%

1,69%

Import

13,93%

10,42%

Villamosenergia igény

46,72%

45,35%

Hazai termelés

37,70%

42,54%

0,5 0,4 0,3 0,2

0,0 1

31

61

91

121

151

181

211

241

Kereskedési napok

A gyenge kapcsolatot a 9. ábrához fűzött magyarázat indokolja. A hazai tőzsdei árakat a tőzsdei keresletet metsző HUPX tőzsdei kínálati árgörbe, így az ezt befolyásoló forrásszerkezet határozza meg. A tőzsdei ár tehát elsősorban az ott értékesített forrásoktól (és természetesen az ajánlatokat a piaci várakozások alapján megadó kereskedőktől) függ. A gyakorlatban − az egyidejűleg több formában (éves stb. szerződések, Az adathalmazok közötti kapcsolatot mutató

K korrelációs együtthatót az Excel a

K=

2013

0,6

0,1

3

2012

0,7

1 n ∑ ( xi − x )( yi − y ) n i =1

σxσy

képlettel számítja, ahol az adathalmazok elemeinek száma, az egyik adathalmaz eleme, az egyik adathalmaz elemeinek átlaga, a másik adathalmaz eleme, a másik adathalmaz elemeinek átlaga, az egyik adathalmaz elemeinek szórása, a másik adathalmaz elemeinek szórása.

n xi x y i y

4 A „munkanapi DA” árak a munkaszüneti napok

elhagyásával adódtak.

271

301

331

361

megelőző napi OTC, tőzsdei ügyletek) történő értékesítés lehetősége mellett − ugyanaz a forrás különböző nemzeti piacokon is megjelenhet. A technológiai adottságoktól és a piac összekapcsolások hatásától függően változhat az egyes források rendelkezésre állása is. Így ugyanazon a piacon, ugyanazon értékesítési formában is folyamatosan − akár óráról órára − változik a kínálati görbe. Ez eredményezheti azt, hogy ugyanolyan keresletnél is eltérő árak alakulhatnak ki. Ez a magyarázata az éves értékek nagy szórásának, amelyet az import szaldó és a HUPX (DA base load) árak, a villamosenergia-igény (nettó tény rendszerterhelés) és a HUPX árak, illetve a hazai termelés (nettó tény rendszerterhelés−import-export szaldó) és HUPX árak kapcsolatára − 2012-re − a 11–13. ábrákon5 mutatunk be. Az ábrákon a másodfokú polinommal közelí-

5 Az ábrákon az igény és termelés a szabatos és szokásos MW helyett, a tőzsdei ügyletek 1 órás időtartamára (az ez alatti energiamennyiségre) tekintettel, MWh mértékegységgel szerepel.

tett trendvonalat és ennek egyenletét is feltüntettük. Jellegre a 2013-ra készített összevetések is hasonló képet mutatnak. A tőzsdei DA zsinór ár és az egyéb paraméterek kapcsolatát mutató korrelációs együtthatókat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb érték a tőzsdei ár – villamosenergia-igény értékpárokra adódott. A szórás, − mint azt a 2012. február 1–21. közötti, csúcsigényekkel jellemezhető három hétre a 14. ábra mutatja − több napos időszakok esetén is jelentős. A korrelációs együtthatók alakulását minden napra is megvizsgáltuk. Az eloszlásokat bemutató 15. ábrán látható, hogy legmagasabban ez esetben is a tőzsdei ár - villamosenergia-igény adathalmazokra jellemző értékek vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben erre az értékpárra a legjobb a korreláció. Számos napon más értékpárra adódik a legnagyobb korrelációs együttható érték (2. táblázat). Gyakori azonban (16. ábra), hogy a legnagyobb együttható érték 50% alatt van, 2013. december 6-ra (23. ábra) pedig minden együttható negatívra adódott.


13

A tőzsdei árat meghatározó források összetételének napon belüli változása miatt még egyedi napokra sem lehetséges folytonos kínálati görbe megrajzolása. Példaként a 2012. február 12-i, illetve 15-i lefutásokat mutatjuk be. A 17–20. ábrák bal oldalán a villamosenergia-igény illetve a hazai termelés függvényében6 megfigyelhetők Az ábrákon az egységnyi idő alatt igényelt, értékesített villamosenergia mennyiségek átlagértékére tekintettel ez esetben is MWh mértékegységek szerepelnek. 6

a 9. ábrán vázolthoz hasonló lépcsős görbe jellemző pontjai, azonban a „délutáni völgy” (5500 MW villamosenergia-igény környezetében, mintegy a tőzsdéken szokásos Early afternoon blokk) időszakában a délelőttinél olcsóbb források értékesítése következtében az ár lecsökken. A korrelációs együtthatók az ábrák sorrendjében 2012. február 12-re 0,871, illetve 0,830, 2012. február 15-re 0,963, illetve 0,952 értékre adódtak. 2013-ra egy az alacsony árakra jellemző (21. ábra), illetve két szokásos-

tól eltérő (22–23. ábrák) nap lefutásait mutatjuk be. 2013. április 17-én jól megfigyelhető, hogy az ár, a kereslet mellett, a napszaktól is függ, a legjobb korrelációs együttható (0,807) a tőzsdei ár - hazai termelés értékpárokra adódik. 2013. október 31-én a hazai termelés iránt az esti csúcsidőszakban rövid időre megnövekvő igény nagy áremelkedést, míg a 6–8. órákban fennálló alacsony igény nullához közeli árakat eredményezett (a korrelációs együttható a tőzsdei ár – hazai termelés értékpárokra 0,875).

17. ÁBRA: A HUPX ÁRAK A HAZAI IGÉNY FÜGGVÉNYÉBEN 2012. FEBRUÁR 12-ÉN 160

6000

140

5500

120

5000

100

4500

80

4000

140

2

y = 5,81231E-06x - 1,30970E-02x + 2,71763E+00 R2 = 7,60519E-01

HUPX ár (€/MWh)


120 100 80 60

60

40

3500

Tőzsdei ár Hazai igény

40

3000

20

20

2500

0

2000 1

0 3000

3500

4000

4500

Igény (MWh)

5000

5500

Villamosenergia-igény (MWh)

160

3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

Idő (h)

6000

160 140

y = 3,96163E-02x - 1,11347E+02 R2 = 6,89507E-01

HUPX ár (€/MWh)


120 100 80 60

160

6000

140

5500

120

5000

100

4500

80

4000

60

40

40

20

20

0 3000

3500


3000 2500

0

3500

4000

4500


5000

5500

6000


18. ÁBRA: A HUPX ÁRAK A HAZAI TERMELÉS FÜGGVÉNYÉBEN 2012. FEBRUÁR 12-ÉN

2000 1

3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

Idő (h)

19. ÁBRA: A HUPX ÁRAK A HAZAI IGÉNY FÜGGVÉNYÉBEN 2012. FEBRUÁR 15-ÉN 240

R = 9,28079E-01

150 120 90 60

180

5000

150

4500

120

4000

90

3500


3000

30

3500

4000

4500

5000

5500

6000

Igény (MWh)

2014/3–4 ■

5500

60

30

14

6000

210


2500

0

2000 1

3

5

7

9

11

13

Idő (h)

15

17

19

21

23

Villamosenergia-igény (MWh)

2

180

0 3000

240 2

y = -3,69768E-07x + 8,12899E-02x - 2,63600E+02

HUPX ár (€/MWh)


210

2013. december 6-án (23. ábra) alacsony hazai termelés mellett (a megelőző napi szokásos lefutást követően) az első és hatodik órában árcsúcsok alakultak ki. A mennyiségek lefutásával nem magyarázható áralakulásból adódik a 16. ábrához kapcsolódóan már említett, negatív korrelációs együttható. Korábban már vázoltuk, hogy a főpiaci árcsökkenést a megújuló erőművek piacra lépése következtében nagyobb igények felé tolódó kínálati görbe (a tüzelőanyag és ETS kvótaárak változatlanságát feltételezve) okozza. Mi „tolja

el” − árcsökkenést eredményezve − a hazai kínálati görbét? A 2. ábrát és a mögöttes folyamatokat mérlegelve két hatás jelentkezhet: egyrészt (2012-ben) a szlovák, osztrák határon beszállítható kínálat növekedése, másrészt (2013ban) sokkal nagyobb mértékben a balkáni régió keresletének csökkenése, ezzel Szerbia, Románia importálóból exportálóvá válása és az ukrán export növekedése. Az idei folyamatok (május végéig) is − a szlovák határon történő beszállítás növekedése mellett − a balkáni régió kisebb igényét jelzik. Le-

egyszerűsítve: a hazai kínálati görbét a cseh, lengyel, ukrán széntüzelésű erőművek tolják a nagyobb igények felé, miközben az igények a balkáni kereslet csökkenése miatt lényegesen kisebbek7 a 2011–2012-es értékeknél. Így adódik egy kisebb árakkal jellemezhető kínálati görbe és az alacsonyabb keresleti Az elemzés a szerbiai, bosznia-hercegovinai katasztrofális árvíz előtti időszak adatai alapján készült, így az árvízből a kereslet-kínálat nagyságában bekövetkező változásokat még nem veszi figyelembe. 7

240 2

y = 1,25818E-06x + 5,28300E-02x - 1,56879E+02 2

R = 9,06294E-01

180

HUPX ár (€/MWh)


210

150 120 90 60

240

6000

210

5500

180

5000

150

4500

120

4000

90

30

3500


60

3000

30

0 3000

3500

4000

4500

5000

5500

2500

0

6000


20. ÁBRA: A HUPX ÁRAK A HAZAI TERMELÉS FÜGGVÉNYÉBEN 2012. FEBRUÁR 15-ÉN

2000 1


3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

Idő (h)

21. ÁBRA: A HUPX ÁRAK ÉS A FIZIKAI MENNYISÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE 2013. ÁPRILIS 17-ÉN

54

48

Tőzsdei forgalom Import

5000 4500

48

4000

42

3500

36

3000

30

2500

24

2000

18

1500

12

1000

6

6

500

0 3000

0

42

HUPX ár (€/MWh)


Tőzsdei ár Villamosenergia-igény Hazai termelés

60

54

36 30 24 18 y = 4,57407E-06x2 - 2,19697E-02x + 4,37605E+01

12

2

R = 6,56056E-01

3500

4000

4500

5000

5500

Igény, Import, Forgalom (GWh)

60

0 1

6000

2

3

4

5 6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Idő (h)

Villamosenergia igény (MWh)

22. ÁBRA: A HUPX ÁRAK ÉS A FIZIKAI MENNYISÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE 2013. OKTÓBER 31-ÉN

210

HUPX ár (€/MWh)


240

180 150 120 90 y = 9,17989E-05x2 - 5,83795E-01x + 9,41635E+02

60

2

R = 8,38683E-01

30 0 3000

Tőzsdei ár Villamosenergia-igény Hazai termelés

300

270

Tőzsdei forgalom Import

4500

240

4000

210

3500

180

3000

150

2500

120

2000

90

1500

60

1000

30

500

0

3500

4000

4500

5000

Villamosenergia igény (MWh)

5500

6000

5000

270

Igény, Import, Forgalom (GWh)

300

0 1

2 3 4

5 6 7

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Idő (h)


15

görbe metszéseként a kisebb piaci ár. A kínálat lecsökkenése, kereslet megnövekedése esetén, − mint azt az előbbi 17–20., illetve 22. ábrákon néhány napra bemutattuk − a piaci ár azonnal a korábban megszokott értékekre emelkedik. Az említett széntüzelésű erőművek költségszintjét a nemzeti szénárak és az (EU tagállamoknál) az ETS kvótaárak határozzák meg. Az bizonyos, hogy az export értékesítési árak kisebbek az erőművek átlagos fajlagos költségeinél, az állandó költségek fedezetére az exportból nem képződik elegendő forrás. Ezt a nemzeti piacokon kellene összegyűjteni. Amennyiben erre nincs mód (miután az árak ott is alacsonyak) az erőművek működése veszteséges. Kérdéses, hogy tevékenységük meddig folytatható. Ellehetetlenülésük esetén kiszorulnak a piacról, végleges leállításra kerülnek, mint erről a sajtó naponta hírt ad. Így a jelenlegi „jó világ”,

„olcsóság” tartós fennállása a jelenlegi − csak az energiapiacokat elégségesnek tartó − szabályozási feltételrendszerben nem valószínűsíthető. A tőzsdei áralakulással kapcsolatosan a 24. ábrán − 2013-ra − bemutatjuk az árak eloszlását is. Mind az órás mind a napi átlagos DA base load árak gyakoriságának lefutása az előzőekben már említett hatást (kínálat lecsökkenése, kereslet megnövekedése esetén a piaci ár azonnal a korábban megszokott értékekre emelkedik) mutatja. Különösen szembetűnő ez a napi átlagos DA base load áraknál, amelyekre két árcentrum adódott és a legjobb hatásfokú gáztüzelésű erőművek piacra lépési árára jelenleg jellemző 50 €/MWh körüli DA árnál van a csúcsérték. A hazai piacon értékesítő források tőzsdei árak alapján elérhető árbevétele a tőzsdei árak tartamdiagramja alapján ítélhető meg. A 25. ábrán − a 2011–2013 évekre − vázolt lefutások

6000

150

5000

HUPX ár (€/MWh)

180

120

4000

90

3000

60

2000

30

1000

0

Igény, Import, Forgalom, Termelés (MWh)

23. ÁBRA: A HUPX ÁRAK ÉS A FIZIKAI MENNYISÉGEK 2013. DECEMBER 6-ÁN

8

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Idő (h)

Lerner index:

PCMI (Price-Cost Margin) index:

Tőzsdei ár Tőzsdei forgalom Import Villamosenergia-igény Hazai termelés

0

egyrészt az átlagos árszínvonal már említett csökkenését, másrészt a nagyobb igényű (elsősorban hazai forrásokból kielégíthető) időszakok lényegesen nagyobb árát (2012-ben mintegy 1500 kereskedési órában) mutatják. Az alacsonyabb átlagos ár ellenére a 2013. évi maximális ár (~ 250 €/MWh) lényegesen meghaladta a 2011. évi árcsúcsot (~160 €/MWh). A rövid ideig tartó többlet árbevétel azonban nem fedezi az átlagos árszínvonal csökkenéséből adódó bevétel kiesést. Az előzőekben nem foglalkoztunk a kereskedők várakozásainak tőzsdei és tőzsdén kívüli árakra gyakorolt hatásával. Ehhez az egyes trading flor-ok árképzésének elemzésére lenne szükség, amelyre nyilvános adatok − természetes módon − nem állnak rendelkezésre, másrészt egy ilyen elemzés az egyes szakmai műhelyek üzleti titkait érintené. A ténylegesen kialakuló árak megfigyelése alapján azonban nyilvánvaló, hogy a tőzsdei árak számos esetben eltérhetnek a forrásoldali kínálati árakat meghatározó költségektől. Az előzőek alapján az is nyilvánvaló, hogy olyan nyitott piacokon, ahol a kínálati görbét meghatározó forrásösszetétel folyamatosan változhat, az esetleges piaci ma-

9 Az energiapiacok átláthatóságára vonatkozó No

1227/2011/EU szabályozás (2011. október 25.)

24. ÁBRA: A HUPX ÁRAK GYAKORISÁGA ÉS ELOSZLÁSA 2013-BAN

0,030

1,0

0,045

0,027

0,9

0,040

0,024

0,8

0,021

0,7

0,018

0,6

0,015

0,5

0,012

0,4

0,009

0,3

0,006

0,2

0,010

0,003

0,1

0,005

0,000

0,0

0,000

-40

-20

0

20

40

60

80


16

B) DA BASE LOAD ÁRAK GYAKORISÁGA

2014/3–4 ■

100

120

140

160

Base load

Gyakoriság

0,035

Eloszlás

Gyakoriság

A) DA ÓRÁS ÁRAK GYAKORISÁGA ÉS ELOSZLÁSA

0,030 0,025 0,020 0,015

0


10

20

30

40

50


60

70

80

90

25. ÁBRA: A HUPX ÁRAK TARTAMDIAGRAMJA 2011-2013 ÉVEKBEN 250

200

HUPX ár (€/MWh)

150

2011 (Átlag: 55,83 €/MWh) 2012 (Átlag: 52,42 €/MWh)

100

2013 (Átlag: 42,29 €/MWh)

50

0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

Idő (h) -50

nipulációk megállapítása a Lerner vagy PCMI index8 meghatározásával, még a REMIT szabályozás9 előírásainak betartása esetén is, igen nagy nehézségekbe ütközhet. Összesítve: A hazai árakat nem a főpiaci ár, hanem a hazai piacon elérhető forrásokból az aktuális igények kielégítéséhez még szükséges forrás határozza meg. A HUPX tőzsdei árak elsősorban a hazai villamosenergiaigényekkel, a hazai termeléssel korrelálnak. A jelenlegi „olcsóság” alapvetően az átlagos költségek alatt értékesítő külföldi széntüzelésű erőművek kínálatából és az időleges − kedvező balkáni vízjárás miatti − regionális keresletcsökkenésből adódik, tartósan nem maradhat fenn, ugyanakkor a jövőben növekvő arányban kell számolni alacsony árakkal jellemezhető időszakokkal.

HAZAI FORRÁSOK SZÜKSÉGESSÉGE Az előzőekben utaltunk rá, hogy az alacsony piaci árak következtében számos termelő kiszorul a piacról és ennek következtében gazdaságilag ellehetetlenül. Hazai viszonylatban ez

a fenyegetés a közelmúltban üzembe helyezett legkorszerűbb gázturbinás erőműveket is érintheti. Felvetődik a kérdés, hogy az import megfigyelt növekedésére tekintettel megengedhető-e a hazai források jelentős részének leállítása. A hazai villamosenergia-igények a 2008-as gazdasági válságot követően, kis ingadozásoktól eltekintve közel azonos szinten maradtak, amelyet jól mutat a 2010–2013 évekre ábrázolt nettó tény rendszerterhelés tartamdiagramokat összefoglaló 26. ábra. Az egyes évek között az átlagos igényekben mintegy 100 MW, az éves csúcsigényben 100-200 MW eltérés van. Lényegesen eltérő képet mutat azonban a hazai forrásból kielégített igények tartamdiagramjainak összehasonlítása (27. ábra). Egyrészt az import növekedésével az átlagos igények − 2010-hez viszonyítva − 600–1100 MW-al csökkentek, miközben a csúcsértékek közel azonosak maradtak, és a hideg téllel jellemezhető 2012-ben a hazai értékesítés csúcsértéke alig marad el az igény csúcsértékétől. A hazai forrásokból kielégített igények tartamdiagramja csúcsosabbá vált. A tartamdiagramokon nem látható, de a részletek elemzése alapján megállapítható, hogy a kritikus időszakokban

(például 2012 februárjában) a régiós forráshiány csökkentésére exportáltunk (negatív volt az import-export szaldó). Miután a leállítások gazdasági vagy erkölcsi ellehetetlenülés következtében a régióban is folyamatosak, új versenyképes hagyományos erőművek pedig nem lépnek a piacra, a helyzet érdemi megváltozására a közeljövőben nem lehet számítani. A hazai csúcsigények kielégítéséhez szükséges, kellő nagyságú erőmű kapacitást a rendszerben kell tartani. A források értékesítési lehetőségeiben azonban, − mint a 27. ábra tartamdiagramjainak alakjából látható − lényeges változás várható. Kedvező vízjárású (kis balkáni kereslettel jellemezhető, mint például 2013 volt) években a legnagyobb piacra lépési árú erőművek üzemideje 1000 óra/év alá csökkenhet, kisebb külpiaci eredetű kínálat, nagyobb kereslet esetén (mint például 2010–2011 volt) elérheti a 3000 óra/év értéket is. Ebben jelentős változás csak akkor várható, ha hazai (és regionális) viszonylatban is jelentős teljesítőképességű időjárásfüggő megújuló erőmű kerül üzembe, mivel ez tovább növeli a kis (<1000 óra/év) kihasználtságú, de az ellátásbiztonság érdekében rendszerben tartandó hagyományos erőművek állományát. Az idei, nagyobb import mellett a drágább erőművek kihasználása tovább csökkent, bevételük nincs, vagy alig van. Közel vannak az ellehetetlenüléshez, amely az előbbiek alapján az ellátásbiztonság megszokott színvonalának kockáztatása nélkül nem engedhető meg. Erre tekintettel hazánkban is indokoltnak tűnik valamilyen, a szükséges források megőrzését biztosító, Európa csaknem minden országában már alkalmazott, vagy a hazaihoz hasonló folyamatok miatt előkészítés alatt álló kapacitás – mechanizmus bevezetése. Az előbbieket összefoglalva, a váz latosan ismertetett elemzések alapján megállapítható, hogy: n

A hazánkban maradó villamosenergia-import nagysága és árszínvonala a regionális kereslet-kínálattól függ. n A jelenlegi, elsősorban a balkáni vízjárástól, az alacsonyabb fogyasztói igények miatti forrástöbbletektől, megújuló termelési többletektől füg-


17

A jelenlegi feltételrendszerben az ellátásbiztonságot, az ehhez szükséges források rendszerben tartását a liberalizált piac önmagában nem tudja garantálni. A megszokott és elvárt színvonal megőrzéséhez mielőbbi szabályozói beavatkozásra van szükség. A versenyképes, de egyúttal biztonságos villamosenergia-ellátás csak a szabályozók és a piaci szereplők együttműködésével alakulhat ki és maradhat fenn.

26. ÁBRA: A NETTÓ TÉNY RENDSZERTERHELÉSEK TARTAMDIAGRAMJA 2010-2013 ÉVEKRE.

6500

6000

5500

2010

Teljesítmény igény (MW)

2011 2012

5000

2013

4500

4000

3500

3000

2500 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

Idő (h)

27. ÁBRA: A HAZAI FORRÁSOKBÓL KIELÉGÍTETT IGÉNYEK TARTAMDIAGRAMJA 2010-2013 ÉVEKRE.

6000

5500

2010

5000

2011

Hazai értékesítés (MW)

gő, − alacsonyabb, várhatóan tovább is csökkenő, az erőművek állandó költségeit nem fedező árakkal jellemezhető − helyzet kedvező a fogyasztói költségek csökkentése, de nagyon hátrányos a hazai erőművek értékesítési lehetőségei, életképessége szempontjából. n A kínálati, keresleti helyzet akár évről-évre is lényegesen változhat, ami a piaci árakban is nagy változást idézhet elő. A kedvező piaci lehetőségeket ki kell használni, de fel kell készülni a körülmények − akár gyors − megváltozására, árnövekedésre is. n Az ellátás biztonsági kockázatok kezelése indokolja a kellő nagyságú hazai forrás rendszerben tartását, az ennek érdekében szükséges − az energiapiacot kiegészítő kapacitásmechanizmusra vonatkozó − szabályozás kidolgozását, mielőbbi bevezetését. A nagyobb piacra lépési árú erőműveknek azonban változatos, esetenként nagyon kis kihasználású, a piaci változásokra gyorsan reagálni képes üzemvitelre kell felkészülni.

2012

4500

2013

4000

3500

3000

2500

2000 0

1000

2000

3000

4000

A cikkben szereplő rövidítések: DA ügylet: day ahead (szállítást megelőző napi) üzletkötés, SRMC: Short run marginal cost (rövid távú határköltség), ETS: Emission trading system (széndioxid kvóta kereskedelmi rendszer),

18

2014/3–4 ■

OTC ügylet: Over the Counter (tőzsdén kívüli kereskedelmi ) ügylet, REMIT: Regulation (EU) No 1227/2011 of the European Parliament and of the Council on wholesale energy market integrity and transparency (REMIT) adopted on 8 December 2011.


5000

6000

Idő (h)

7000

8000

A HAZAI ATOMERŐMŰVI KAPACITÁS-FENNTARTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2011. OKTÓBER 3-ÁN ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVTIZED FEJLESZTÉSI-ÜZEMELTETÉSI IRÁNYAIT MEGHATÁROZÓ NEMZETI ENERGIASTRATÉGIÁT, KITEKINTÉSSEL 2050-IG. A STRATÉGIA ÉRTELMÉBEN – TÁVLATI GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTENDŐ – AZ ÁLLAM HOSSZÚ TÁVON MEG KÍVÁNJA TARTANI AZ ATOMENERGIA JELENLEGI, MINTEGY 40-45 SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYÁT A HAZAI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSBEN. A KAPACITÁS-FENNTARTÁSHOZ SZÜKSÉGES ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK ZRT. 2012. JÚLIUS 26-ÁN LÉTREHOZTA AZ MVM PAKS II. ATOMERŐMŰ FEJLESZTŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT. A BERUHÁZÁS ÚJ MÉRFÖLDKÖVÉNEK SZÁMÍT, HOGY MAGYARORSZÁG ÉS OROSZORSZÁG 2014. JANUÁR 14-ÉN KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁST ÍRT ALÁ A NUKLEÁRIS ENERGIA BÉKÉS CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁBAN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL, MAJD AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. FEBRUÁR 6-ÁN, 89,2%-OS TÁMOGATÁS MELLETT, ELFOGADTA A MAGYAR-OROSZ ATOMENERGETIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉT SZOLGÁLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT.

MITTLER ISTVÁN, NÉMETH SZABOLCS*

HAZAI RÉSZVÉTEL AZ ÉVSZÁZAD LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁGI BERUHÁZÁSÁBAN Az orosz féllel történt megállapodás értelmében az új atomerőművi blokkok létesítése során 40%-os magyar beszállítói arány elérése a cél. A lehető legnagyobb mértékű hazai részvétel elérése természetesen a magyar-orosz megállapodás aláírása előtt is a kitűzött célok között szerepelt. A lehetséges beszállítók számára az MVM ERBE Zrt. 2011 márciusában hirdette meg az első egyhónapos jelentkezési időszakot, amelynek célja olyan tőkeerős partnerek keresése volt, amelyek a saját erőforrásaikkal, illetve szükség esetén hazai kis- és középvállalatok összefogásával magas minőségű terméket/szolgáltatást tudnak biztosítani az új atomerőművi blokkok létesítése során. A jelentkező 223 vállalkozás közül gazdasági és műszaki (erőforrás, atomerőművi tapasztaltok) szempontok alapján 110 cég került a Potenciális Beszállítói Listára, az egyéb jelentkezők pedig, akik a követelményeknek egyelőre csak részben feleltek meg, a Kapcsolódó Beruházások Potenciális Beszállítóinak Listájára kerültek.

* Mittler István, MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., kommunikációs osztályvezető Németh Szabolcs, MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., tájékoztatási szakértő

1. ÁBRA: A POTENCIÁLIS BESZÁLLÍTÓI LISTÁN SZEREPLŐ CÉGEK TEVÉKENYSÉGI KÖR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2012)

A második felhívás és jelentkezés 2012 novemberében és decemberében zajlott. Az új jelentkezőknek köszönhetően a Potenciális Beszállítók Listáján szereplő cégek száma 158-ra, a Kapcsolódó Beruházások Potenciális Beszállítóinak Listája 151-re bővült. A Potenciális Beszállítók Listáján lévő cégek tevékenységi kör szerinti megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A potenciális beszállítók, a beruházás iránt érdeklődő, de a nukleáris ipar beszállítói követelményeit nem ismerő vállalkozások tájékoztatása érdekében az MVM Paks II. Zrt. 2013 novemberében hét állomásból álló, az egész országot lefedő tájékoztató programsorozatot indított. A 2013-as év végén Pakson, Kalocsán és Veszprémben, 2014 elején pedig Komáromban, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten

került sor egy-egy előadássorozatra, amelyek végén a megjelent vállalkozók és a sajtó képviselői által feltett kérdésekre a rendezvények állandó előadói készséggel válaszoltak. Az állomások mindegyikén első kézből nyújtott tájékoztatást az új atom erőművi blokkok létesítését célzó projekt aktuális állapotáról Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója, ugyanakkor felhívta a figyelmet a rendkívül szigorú és elengedhetetlen kritériumokra is. Emlékeztetett, hogy a szükséges minősítésekkel nem rendelkező cégek még elérhetik, hogy megfeleljenek az új blokkok létesítése szempontjából fontos elvárásoknak. Ezt szolgálja az az MVM OVIT Zrt. és az MVM ERBE Zrt. által összeállításra kerülő felkészítési program is, amely érinti a nukleáris alapismeretek, az irányítá-


19

si rendszerek és az atomerőműi helyszíni munkavégzés területét egyaránt. Az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója kiemelte továbbá, hogy az építkezés során több ezer építő-szerelő munkásra, tervezőre és műszaki irányítást végző mérnökre lesz szükség, majd hozzátette, hogy az új blokkok építése, majd az azt követő üzemeltetés több évtizedes munkalehetőséget biztosíthat a hazai vállalkozások és intézmények részére. A beruházásban résztvevő cégeket azonban nem az MVM Paks II. Zrt. fogja kiválasztani, hanem a fővállalkozó. A beruházás volumenét szemléltetendő Nagy Sándor elmondta, hogy a megvalósítás legmunkaigényesebb időszakában várhatóan körülbelül 8–9000 ember dolgozik majd az építkezésen, további 20.000 munkavállaló pedig közvetetten, a projekt megvalósítása érdekében. Hozzátette, hogy az új blokkok megépítéséhez a becslések szerint több tízezer tonna berendezés beszállítására, legyártására és szerelésére, több százezer tonna építőanyag felhasználására lesz szükség. Az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója kiemelte továbbá a nyelvismeret fontosságát. Elmondta, hogy minimálisan a munkairányítóknak rendelkezniük kell kellő angol tudással ahhoz, hogy a munkában érdemben részt tudjanak venni. A tárgyalóképes angol nyelvtudás pedig a közép és felsővezetők részére követelmény. Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója minden alkalommal rávilá-

gított a beruházás gazdasági előnyeire. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolódó infrastruktúra megannyi területének is nagy lendületet adhat a beruházás. Példaként említette, hogy a helyszínen évekig dolgozó több ezer fős munkaerő számára szállásra, étkezési és szórakozási lehetőségre is szükség lesz, nem beszélve a nagy mennyiségű termék (pl. élelmiszer, ruha, háztartási eszközök) és szolgáltatás (pl. fodrászat, orvosi ellátás) iránti kereslet megnövekedéséről, amely a környék komoly infrastrukturális és gazdasági fellendülését hozhatja magával. A beruházásban való részvételhez szükséges anyagi feltételek megteremtésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy megannyi pályázati lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére, valamint akár klaszterként is együttműködhetnek. Ennek első lépéseként kiváló lehetőséget nyújtott a vállalkozások számára a beszállítói tájékoztató programsorozat, ahol a cégek képviselői megismerkedhettek egymással, felvehették egymással a kapcsolatot. Kiemelendő, hogy az MVM OVIT Zrt. két klasztert fog létrehozni: egy villamos irányítástechnika, valamint egy gépészeti klasztert. Kovács András, a Kópis és Társa Kft. igazgatóhelyettese ismertette az általa képviselt társaság nukleáris iparban való részvételének tapasztalatait, a beszállítói program előnyeit. Kiemelte, hogy a szükséges minősítések megszerzésével a cégek nem csupán a két új paksi blokk létesítésében való részvételhez nyernek

VÁLLALKOZÓK A „JÖVŐNK VÁLLALKOZÁSA” TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMSOROZAT BUDAPESTI ÁLLOMÁSÁN

20

2014/3–4 ■


jogosítványt, hanem az a nukleáris ipar nemzetközi színterére is belépőt jelenthet, ezáltal a potenciális beszállítók külföldi munkák elvégzésére is lehetőséget kaphatnak. A „Jövőnk vállalkozása” tájékoztató programsorozat iránt összesen közel 400 vállalkozás érdeklődött. Az érdeklődő cégek képviselői rövid kérdőívet töltöttek ki, amely alapján fontos következtetések vonhatók le a rendezvénysorozattal és a projekttel kapcsolatosan. A kérdőívet kitöltő válaszadók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy szükség van a Paksi Atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartására. A cégek képviselőinek 100%-a nyilatkozta, hogy részt vennének a felkészítő programon, ami a szükséges alapismeretek és minősítések megszerzésében nyújt segítséget. A válaszadók 96,6%-a lát konkrét üzleti lehetőséget a beruházásban, energetikai beruházásban pedig 68,4 százalékuk vett már részt. A fentiek alapján elmondható, hogy az új atomerőművi blokkok létesítése során elérni kívánt 40%-os hazai beszállítói arány megvalósítása érdekében eredményes lépések történtek. A 2011es és 2012-es felhívás, valamint a 20132014-es beszállítói roadshow mellett természetesen az MVM Paks II. Zrt. folyamatosan várja és koordinálja a vállalkozói megkereséseket, hogy az évszázad beruházásának nemzetgazdasági előnyei a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek.

A PAKSI ATOMERŐMŰ HARMINC ÉVES MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLHATÓ PIROGÉN1 LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS MEGTAKARÍTÁS AZ ERŐMŰ ELSŐ TÍZ ÉVÉHEZ KAPCSOLHATÓ PIROGÉN LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS MEGTAKARÍTÁST AZ ORSZÁG EGY ÉVI TELJES PIROGÉN SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSÁVAL AZONOS NAGYSÁGÚNAK BECSÜLTÜK. ERRŐL AZ ELEKTROTECHNIKÁBAN [1.], AZ ENERGIA ÉS ATOMTECHNIKA KÜLÖNSZÁMÁBAN [2.], A FIZIKAI SZEMLÉBEN [3.], MEGJELENT CIKKEKBEN, ÉS A „NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG” (NAÜ) ÉS AZ „ORSZÁGOS ATOMENERGIA BIZOTTSÁG” KÖZÖS RENDEZÉSÉBEN SZERVEZETT AZ „ATOMENERGIA VÁLTOZÓ VILÁGUNKBAN” CÍMŰ SZEMINÁRIUMON SZÁMOLTUNK BE. MIVEL EZEN KIBOCSÁTÁS MEGTAKARÍTÁS KÖZVETLENÜL NEM MÉRHETŐ, A KÉRDÉST INDIREKT MÓDON VIZSGÁLTUK, MENNYI LÉGKÖRI SZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSSAL JÁRT VOLNA, HA A PAKS ÁLTAL TERMELT ÉVES VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGET FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ITTHON, AZ AKKORI IDŐSZAK JELLEMZŐ ERŐMŰVEIBEN (GYÖNGYÖSI LIGNIT, OROSZLÁNYI BARNASZÉN, PÉCSI FEKETESZÉN, DUNAMENTI, ILLETVE TISZAI SZÉNHIDROGÉN (MÁS OLAJ ÉS GÁZ FELHASZNÁLÁSI ARÁNYOK) TÜZELÉSŰ ERŐMŰVEKBEN TERMELTÜK VOLNA MEG.

DR. TAJTHY TIHAMÉR*

BEVEZETÉS Jelen anyagban az erőmű harminc éves üzeméhez kapcsolható légköri szennyezőanyag kibocsátást becsüljük, de nem egyedi erőművek jellemzőinek alapján, hanem a hazai fosszilis tüzelésű erőmű rendszert véve alapul. Így a fosszilis eredetű légköri szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében megvalósított fejlesztések {tüzelés előtti módosítások (pl. tüzelőanyag szerkezet váltás, ill. minőség javítás pl. kéntelenítés), tüzelés alatti módosítások (pl. alacsony NOx kibocsátású égők, hibrid fluid ágyas tüzelés), valamint a tüzelés utáni beavatkozások (elektrosztatikus pernye leválasztók, füstgáz kéntelenítés) hatásait is nyomon követhetjük. A korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan, szintén csak a fosszilis tüzelőanyag felhasználásokhoz kapcsolódó légköri szennyezőanyag kibocsátásokkal foglalkozunk, a nukleáris hatásokra nem térünk ki.

1. AZ ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSI MÓDSZER A Villamos Energiaipari Kutató Intézetben (VEIKI) dr. Vajda György akadémikus kezdeményezésére indult hazai energiamodell fejlesztéshez kapcsolódva kialakítottunk egy, a fosszilis

tüzelőanyag felhasználásból származó légköri szennyező anyag kibocsátásokat szimuláló modult, amely a nemzetközi gyakorlatban szinte általánosan alkalmazott, un. emisszió tényezők módszerén alapul. Ezen módszernél egy célszerűen megválasztott alaptevékenységi szintet megszorozva az ezen alaptevékenységre vonatkozó emisszió tényezővel (fajlagos emisszió), kapjuk a szóban forgó emisszió forrás szennyező anyag kibocsátását, vagyis E=e×T ahol E: a szennyező anyag kibocsátás T: a célszerűen megválasztott tevékenységi szint e: emisszió tényező, az egységnyi tevékenységhez tartozó szennyező anyag kibocsátás. Pirogén légköri szennyezőanyag kibocsátások becslésekor a ténylegesen eltüzelt tüzelőanyag, motorhajtó üzemanyag mennyiségét célszerű tevékenységi szintnek választani. Az antropogén 2 – de nem pirogén – kibocsátásoknál a tevékenységi szint, a termelés valamilyen mutatója, pl. tonna cement, a közlekedésnél pl. árutonnakilométer; mezőgazdaságnál a megművelt terület nagysága, az állatállomány darabszáma stb. Vizsgálatainkhoz a legrészletesebb tüzelőanyag statisz-

tikákat használtuk, ezeknek megfelelően végeztük a számításainkat, majd ezután az eredményeket a vizsgálatok céljának megfelelően aggregáltuk. Az „Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyvek” adatait felhasználva évente elkészítettünk egy un. tüzelőanyag felhasználási mátrixot, amelynek sorait az energia felhasználó ágazatok, oszlopait pedig a tüzelő-, ill. üzemanyag fajták alkotják. A tüzelőanyag felhasználási mátrixban az anyagjellegű, illetve nem energetikai felhasználások nem szerepelnek, csak a ténylegesen eltüzelt végső felhasználások, amelyekhez a légköri szennyezőanyag kibocsátások kapcsolhatók. Figyelmet fordítottunk a kétszeres elszámolások elkerülésére pl. a brikettálásra, kokszolásra fordított szenet már nem számoljuk el a szén végső felhasználása között stb. A 2011– 2012 években az évkönyveket nem publikálták. Ezen évekre a IV. negyedéves jelentésben szereplő éves adatok alapján generáltuk a tüzelőanyag mátrixot az un. RAS módszer felhasználásával3. Az emisszió tényezőket vagy anyagmérleg és sztöchiometrikus egyenletek alapján számítottuk, vagy pedig irodalmi forrásokból, összeállításokból választottuk a helyi adottságoknak megfelelően [4.–8.]. Az emisszió tényezők értékét számos tényező befolyásolja. Ezek mindegyikének részletes figye-

A RAS módszer egy olyan mátrixot generál, amely „hasonló” egy korábbi mátrixhoz, de sor és oszlop összegei már az új adatoknak felelnek meg. 3

* dr. Tajthy Tihamér, okleveles villamos mérnök 1

Fosszilis tüzelőanyag elégetésekor keletkező

2

Emberi tevékenységből származó


21

22

2014/3–4 ■

1. ÁBRA: PIROGÉN KÉN-DIOXIDPirogén KIBOCSÁTÁSOK kén-dioxidALAKULÁSA kibocsátásokSZEKTORONKÉNT alakulása szektoronként 1600

1400 mezőgazdaság 1200

ipar gázmotorok távhő

kilotonna

1000

erőművek szállitás-közlekedés

800

szolgáltatás háztartások

600

400

200

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1980

1983

0

év

2. ÁBRA: A HAZAI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MEGOSZLÁSA TÜZELŐANYAG FELHASZNÁLÁS SZERINT A hazai villamosenergia termelés megoszlása tüzelőanyag felhasználás szerint. 45

atom biomassza

40

szél víz gáz

35

olaj szilárd

30

TWh

25 20 15 10 5

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1985

1980

1975

1970

1965

0

1960

lembe vételére általában nem nyílik mód. A tüzelőanyag felhasználásához kapcsolódó emisszió tényezőket például befolyásolják a felhasznált tüzelőanyag fizikai – kémiai, tüzeléstechnikai jellemzői, a tüzelőberendezés típusa, teljesítménye, terhelési állapota, az üzemmód, a karbantartottság, az üzemvitel stb. Az összes befolyásoló tényező figyelembevételére nincsen mód, már csak azért sem, mert ezek a legritkább esetben állnak maradéktalanul rendelkezésünkre, így statisztikai szemléletben kell őket kezelni. Amennyiben hazai emisszió mérések indokolták, az emisszió tényezőket módosítottuk. Ha az irodalmi összeállítások, amelyekből az emisszió tényezőket választottuk, frissítésre kerültek, a korábban megválasztott emissziós tényezőket már csak akkor módosítottuk, ha az okvetlenül indokolttá vált, ugyanis ha nincsenek hazai mérések, hogyan lehet eldönteni, hogy a régebbi, vagy az új emisszió tényezők felelnek meg jobban a hazai valóságnak. Ezen elvnek megfelelően vizsgáltuk felül, korszerűsítettük adatállományunkat. Sok azonos, vagy legalább közel azonosnak tekinthető egyedet tartalmazó emisszió forrás esetében az emisszió tényező statisztikai jellege nyilvánvaló, de még egyedi fogyasztó esetében sem lehetséges minden üzemi helyzetnek megfelelően megválasztani az emisszió tényezőket. Így az emisszió tényező valamely időátlagnak felel meg. Nagyszámú szennyező forrás esetében a különböző hatások kiegyenlítik egymást, és elfogadható minőségű becslést biztosítanak. A különböző források megegyeznek abban, hogy az emisszió tényezőkön alapuló szennyezőanyag kibocsátásbecslések megbízhatósága, kellő gyakorlat és szakértelem esetén 10–15% körülinek ítélhető. Az eredetileg kialakított modellt, a nagy mennyiségben kibocsátott pirogén emissziók (SO2, NOx, por-pernye (PM), CO, CH4, NMVOC, CO2) becslésére készítettük fel. Későbbiek során, a modell és a modellezők átkerültek a Környezetvédelmi (Gazdálkodási) Kutató Intézethez, (KVI, ill. KGI). Ekkor a modellt tovább fejlesztve felkészítettük n egyes nehézfémek (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se, Zn, V); n a légkörben tartósan megmaradó un. POP vegyületek, {PAH4, PCB5, dioxinok – furánok, HCB6, xilol},

év

n további

pirogén emissziók (PM10, PM2,5, N2O, NH3, HF), n valamint egyes számottevő antropogén, de nem pirogén, légköri szennyezőanyag kibocsátások becslésére is. Ezen tovább fejlesztett modell vizsgálati eredményei alapján készültek a légköri szennyezőanyag kibocsátásokra vonatkozó éves jelentések (Informativ Report) a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából. A modell eredményeinek, illetve a környezetvédelmi fejlesztések hatásainak a bemutatására példaként az 1. ábrán bemutatjuk vizsgálatunk időtávlatában a hazai kén-dioxid kibocsátás szektoronként aggregált alakulását.

policiklusos aromás szénhidrogének poliklórozott bifenilek 6 hexaklór benzol 4 5


Megfigyelhetjük, hogy 1983 előtt a kén-dioxid kibocsátásokban az erőművek kibocsátása volt a meghatározó. A tüzelőanyag szerkezetváltás, majd a füstgáz kéntelenítés megvalósításának hatásaként jelentősége azonban mára már gyakorlatilag elhanyagolható. A háztartásoknál a földgáz program hatását figyelhetjük meg. Az ipari szektorok esetében a termelési szerkezetváltás következtében a nagy energiafogyasztású szektorok aránya csökkent, valamint a tüzelőanyag szerkezetváltás érvényesült. Egyéb fejlesztések hatásának elemzésénél az aggregált eredményeken túl, a finomabb részletek vizsgálatára is szükség van, de ehhez a modell aggregálás előtti adataihoz kell vissza térni, pl. a kőolaj feldolgozásnál a destruktív technológiák bevezetése következtében gyakorlatilag a nagy szennyezőanyag tartalmú nehéz-fűtőolaj felhasználása megszűnt, a különböző olajok kén tar-

talma, a motor benzinek ólom tartalma lényegesen csökkent stb. Hasonló ábrákon mutatjuk be a többi szennyező anyag kibocsátás alakulását is szektoronként, illetve tüzelőanyag fajtánként. Modellünk az erőműrendszer pirogén kibocsátásait erőművenként, egyedileg számolja, majd az eredményeket összegezzük. Erőművek esetében az emisszió tényezőket a KBFI (Központi Bányászati Kutató Intézet) kataszterei, az erőművektől kapott laborvizsgálati eredmények, valamint az erőműveknél rendszeresen végzett emisszió mérések adatainak felhasználásával alakítottuk ki, tartottuk karban. Az erőművek fos�szilis tüzelőanyag felhasználásai, mind a villamos energia, mind pedig a hőtermelés tüzelőanyag fedezetét magába foglalják.

2. AZ ATOMERŐMŰ ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS MEGTAKARÍTÁS BECSLÉS MÓDSZERE, VALAMINT A KAPOTT EREDMÉNYEK

lis tüzelőanyag felhasználást, és ez igen kedvezően befolyásolta az erőműrendszer pirogén légköri szennyezőanyag kibocsátásait. A következőkben néhány jellegzetes pirogén légköri szennyező anyag kibocsátás alakulását ábrákon is bemutatjuk. Ezeken az ábrákon a Paks üzeméhez kapcsolható megtakarításokat fehérrel jelöltük, mintegy jelezve, hogy ennyivel „fehéredtek ki, csökkentek” a légszennyező kibocsátások.

évben a reaktor blokkok belépésével és villamosenergia termelésük beindulásával arányosan növekedett a megtakarítás mértéke, majd az utolsó tíz évben a mátrai és az oroszlányi erőművekben létesített füstgáz kéntelenítő létesítésével drasztikusan csökkent a fosszilis tüzelésű erőművek pirogén kén-dioxid kibocsátása, és így Paks üzeméhez kapcsolható mérséklődés is. A Mátrai Erőműnél a füstgáz-kéntelenítés két lépcsőben valósult meg, első lépésként a 200 MW-os blokkoknál, majd évekkel később a 100 MW-os blokkoknál. Az erőművi földgáztüzeléshez gyakorlatilag nem kapcsolódik kén-dioxid kibocsátás. Paks üzeméhez kapcsolható kéndioxid kibocsátás mérséklődés tehát, gyakorlatilag az erőmű első húsz évében volt számottevő.

A.) NAGY MENNYISÉGBEN KIBOCSÁTOTT PIROGÉN EMISSZIÓK A Paksi Atomerőmű üzeméhez kapcsolható kén-dioxid kibocsátás mérséklődés alakulását a 4. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy az első tíz

3. ÁBRA: HAZAI ERŐMŰRENDSZER TÜZELŐANYAG FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA Hazai erőműrendszer tüzelőanyag felhasználásának alakulása

450 megujuló

400

atom gáz

350

folyékony szilárd

PJ

250 200 150 100 50

2011

2012

2012

2010

2011

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1985

1980

1975

1970

1965

1960

1955

0

év

Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható kén-dioxid kibocsátás mérséklődés

4. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ KÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS 900

Pakshoz kapcs. mérséklés

800

erőműveknél gázból erőműveknél folyékonyból

700

erőműveknél szénből erőműveknél lignitből

600 500

kt 400 300 200 100

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

0 1980

Az atomerőmű üzeméhez kapcsolható pirogén, légköri szennyező anyagkibocsátás megtakarítások becslésénél a Paksi Atomerőmű által évente termelt villamos energiához hozzárendeltük azon fosszilis tüzelőanyag felhasználásokat, mintha ezen a villamos energia mennyiségeket a hazai fosszilis tüzelésű erőműrendszer termelte volna meg. Mivel a paksi villamosenergia-termeléshez hőszolgáltatás gyakorlatilag nem kapcsolódik, ezért az erőműrendszer fosszilis tüzelőanyag felhasználásából az MVM gyakorlati módszere szerint levontuk a kapcsolt hőtermelés fosszilis tüzelőanyag fedezetét. Majd a modellünk vizsgálati eredményeinek felhasználásával becsültük, hogy ezen egyenértékű fosszilis tüzelőanyag mennyiséghez mekkora légköri szen�nyező kibocsátások kapcsolódnának. A vizsgált időszakban erőműrendszerünk villamosenergia-termelése és fosszilis tüzelőanyag felhasználása jelentősen átalakult (2. és 3. ábrák). Az ábrák alapján látható, hogy a hazai erőműrendszer fosszilis tüzelőanyag felhasználása, jelenleg, sokkal magasabb villamosenergia termelés mellett sem éri el a Paks belépése előtti fosszi-

300

év


23

5. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ NOX KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS

Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható NOx kibocsátás mérséklődés

100 90 Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor gázból

80

erőműveknél folyékonyból erőműveknél szénből

70

erőműveknél lignitből

kt

60 50 40 30 20 10

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0

év

6. ÁBRA: PAKS ÜZEMÉHEZkapcsolható KAPCSOLHATÓ KIBOCSÁTÁS (SZÁLLÓ+ÜLEPEDŐ) MÉRSÉKLŐDÉS PaksHARMINC harminc ÉVES éves üzeméhez porPOR kibocsátás (szálló+ülepedő) mérséklődés 250


200

erőmű+gázmotor gázból erőműveknél folyékonyból erőműveknél szénből erőműveknél lignitből

kt.

150

100

50

2009

2010

2011

2012

2009

2010

2011

2012

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0

év

7. ÁBRA: PAKS HAR Paks MINChaminc ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLÓDÓ METÁN KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS éves üzeméhez kapcsolódó metán kibocsátás mérséklődés 25 Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor gázból erőműveknél folyékonyból

20

erőműveknél szénből erőműveknél lignitből

kt

15

10

5

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0

év

24

2014/3–4 ■


Az 5. ábrán bemutatott NOx kibocsátások esetében a mérséklődések maradéktalan megindokolásához a megadott ábrák nem elégségesek, ugyanis a tüzelés alkalmával nitrogénoxidok keletkeznek a tüzelőanyagok nitrogénjéből (tüzelőanyagból származó NOx), a levegő nitrogénjéből (termikus NOx), másodlagos reakciókból és a nitrogén tartalmú vegyületekből (promt NO x). A tüzelőanyagokból alacsony hőmérsékleten is keletkezik NOx, míg termikus NOx csak magas tűztér hőmérsékleteken és tartósabb ott tartózkodás mellett. A termikus NOx keletkezése erősen hőfokfüggő, valamint a tűztérben lévő levegő nitrogén- és oxigéntartalmától, a légfelesleg tényezőtől, a kazán típusától, nagyságától, a terheléstől, az üzemeltetés módjától, a karbantartástól, és erősen függ továbbá az égők elhelyezésétől (pl. homlokégők, sarokégők), valamint típusától. Mások lesznek a NOx emissziós tényezők gázturbináknál, illetve kazánban történő tüzeléseknél, így szinte erőművenként változnak. A változások pontos értékeléséhez tehát az egyedi erőművekre vonatkozó vizsgálatokhoz kell visszanyúlni. Ezeket a terjedelmük miatt itt most nem mutathatjuk be. 2000 után a gáztüzelésből származó NOx kibocsátás növekedés, a gázmotorok térhódításához is kapcsolódott. Lignit és széntüzelés esetében a NOx kibocsátás növekedést 2000 után, az itt elszámolt biomassza tüzelése okozta. Az utolsó tíz évben Pakshoz kapcsolható mérséklődés kisebb mértékben csökkent. A por-pernye kibocsátáshoz kapcsolódó mérséklődés alakulását a 6. ábrán láthatjuk. A lignittüzelés pernye kibocsátásánál 1990-tól a csökkenést főképpen a Mátrai Erőműben megvalósult korszerű elektrofilterek beépítése eredményezte, de volt új filter beépítés széntüzelésű erőműveknél is. Mérséklődéshez az utóbbi tíz évben szenes erőmű leállítások, ill. tűzifa-biomas�szatüzelésre való átállítások is hozzájárultak. Az ábrában megmutatkozik a füstgáz kéntelenítés miatti pernye kibocsátás mérséklődés is. Paks üzeméhez kapcsolható pernye kibocsátás mérséklődés az erőmű első tíz évében volt jelentős, azután mérséklődött. A 7. ábra alapján Paks üzeméhez kapcsolható a metán kibocsátás mérséklődést ítélhetjük meg. Amíg

8. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ NMVOC KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS (NMVOC: NON-METHANE VOLATILE ORGANIC COMPOUNDS)

Paks haminc éves üzeméhez kapcsolható NMVOC kibocsátás mérséklődés

10 9 8 Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor gázból

7


kt

6


5 4 3 2 1

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0

év

harminc üzeméhez kapcsolhatóSZÉN-DIOXID szén-dioxid KIBOCSÁTÁS kibocsátás mérséklődés 9. ÁBRA: PAKS Paks HARMINC ÉVESéves ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ MÉRSÉKLŐDÉS 40000 Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor gázból

35000


30000


25000

kt

20000

15000

10000

5000

B.) A PIROGÉN NEHÉZFÉM KIBOCSÁ TÁSOK ESETÉBEN A PAKS ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ MÉRSÉKLŐDÉSEK.

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1980

0 1983

a villamosenergia és hőtermelésben a gázmotorok nem jelentek meg az erőművi automatizált tüzelés következtében az erőművekből származó metán kibocsátás az összes pirogén metán kibocsátásban elhanyagolható mértékű volt. Gázmotoroknál az üzemanyagnak a tűztérben való tartózkodása lényegesen rövidebb, mint a kazánoknál és a számottevően nagyobb légfelesleg mellett sem ég el tökéletesen a bevitt üzemanyag, ezért Paks okozta metán kibocsátás mérséklődés gyakorlatilag a gázmotorokhoz kapcsolódik. Hasonló jellegű a Paks üzeméhez kapcsolódó kibocsátás mérséklődés a NMVOC esetében (8. ábra) is. Mind a metán, mind pedig a metánon felüli szerves összetevők (NMVOC) esetében a Paks üzeméhez kapcsolható kibocsátás mérséklődés a gázmotoros villamosenergia termelés jelentőségének a növekedéséhez kapcsolódott, vagyis a 2000 utáni időszakhoz. A NMVOC kibocsátás növekedés ezen utóbbi időszakban az eltüzelt nagyobb mennyiségű tűzifa, ill. biomassza tüzeléséhez is kapcsolódott. A 9. ábrán a szén-dioxid kibocsátásoknál figyelhetjük meg mérséklő Paks hatását. A 10. ábrán a dinitrogén-oxid kibocsátás esetében figyelhetjük meg mérséklődést.

év

Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható dinitrogén-oxid kibocsátás mérséklődés 10. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ DINITROGÉN-OXID KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS 5,0 Pakshoz kapcs. mérséklés 4,5

erőmű+gázmotor összes gáz erőmű összes folyékony

4,0

erőmű összes szén erőmű összes lignit

3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

0,0 1980

kt

Megjegyezzük, hogy az arzén és a szelén jóllehet nem nehézfém, a nemzetközi légköri szennyezőanyag kibocsátások összeállításainál mégis ebbe a csoportba tartozik. A 11. ábrán a Paks üzeméhez kapcsolható arzén kibocsátás mérséklődés figyelhető meg. A kőolaj finomításban bevezetett destruktív technológiák következtében jelentősen megnövekedett fehér-árú kihozatala, ezért csökkent az erőművekben eltüzelt nehézfűtőolaj mennyisége, valamint az ebből származó nehézfém kibocsátás is. A szinte teljesen azonos jellegű kadmium, króm, nikkel, réz és vanádium kibocsátás mérséklődések közül csak a kadmium kibocsátás mérséklődést mutatjuk be. (A többi számszerű értékek az I. táblázatban találhatók). Ezen kibocsá-

év


25

11. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ARZÉN KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolódó arzén kibocsátás mérséklődés

12. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ KADMIUM Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható kadmium kibocsátás mérsélődés KIBOCSÁTÁS MÉRSÉLŐDÉS 1,6

2,5 Pakshoz kapcs. mérséklés


1,4

erőmű+gázmotor összes gáz


erőmű összes folyékony

2,0

erőmű összes szén


1,2

erőmű összes lignit


1,0

tonna

tonna

1,5

1,0

0,8

0,6

0,4 0,5 0,2

0,0

év

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

2011

2010

2012

2009

2008

2007

2004

2006

2005

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0,0

év

tások is döntően a nehéz fűtőolaj tüzeléséhez kapcsolódnak, így ennek számottevő csökkenéséhez kapcsolható kibocsátás mérséklődés is, mely a 12. ábrán látható. A 13 ábrán bemutatott higany kibocsátás főleg a szilárd fosszilis tüzelő-

anyagok tüzeléséhez kapcsolódott, itt a csökkentés főleg a szenes erőműveknél bekövetkezett leállítások, illetőleg tüzelőanyag váltások eredményezték, de megfigyelhető az ábrán a nehézfűtőolaj kiváltásának hatása is.

A Paks üzeméhez kapcsolható ólom kibocsátás mérséklődését a 14. ábrán láthatjuk. Míg a vizsgált időszak elején az ólom kibocsátás esetében az első két tízéves időszakban a nehéz fűtőolaj tüzelés volt a jelentős, amely a harmadik

1. TÁBLÁZAT

1983–92

1993–02

2003–12

1983–12

1983–2012 összesen

1983–2012 összesen

I. tíz év

II. tíz év

III. tíz év

összes

erőművek

ország

SO2 (kt)

2090

2222

178

4490

9257

18869

Por (kt)

228

223

126

576

1218

5776

334

97

10

442

1088

3953

186

42

4

232

580

2191

szennyező anyag

NOx (kt)

PM10 (kt)

PM 2,5 (kt)

CO (kt)

CH4 (kt)

NMVOC (kt)

10

1

54

139

1098

86

64

265

569

16031

1

6

59

67

137

630

CO2 (Mt)

4

6

22

32

65

3513

100

117

83

301

623

2018

NH 3 (kt)

0,4

34

69

274

0,24

0,86

1,8

2,9

310

N2O (kt)

12

HF (kt)

0,30

As (t)

Cd (t)

Cr (t)

Cu (t)

14

0,5

0,32

8

0,5

1,4

3

12

3,5

5,7

2,1

11,3

23

2,3

3,9

0,5

6,7

13,7

94

5,9

10

2,1

18

37

280

Hg (t)

3

4,9

1,3

9,2

19

570

4,2

5,5

3,1

12,8

26,5

100

Pb (t)

86

149

16

250

510

1180

4,4

6,8

2,3

13,5

27,8

3260

3,2

4,8

1

9

18,5

68

Ni (t)

Se (t)

Zn (t)

V (t)

PAH (t)

PCB (kg)

Diox.-furán (gTEQ) HCB (kg) Xilol (t)

26

43 116

2014/3–4 ■

4,9

6,2

4,7

15,8

41,6

700

245

415

47,6

708

1450

3970

0,154

0,27

0,308

0,731

1,47

739

246

293

210

749

1547

2958

68,4

81,4

58,4

208,2

430,1

1965,1

0,99

1,247

6,854

9,1

18,17

44,43

0,727

0,896

2,26

3,88

7,87

289,1


13. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ HIGANY KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉSPaks harminc éves üzeméhez kapcsolható higany kibocsátás mérséklődés

14. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ ÓLOM KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható ólom kibocsátás mérséklődés

1,8

2,5 Pakshoz kapcs. mérséklés

1,6





1,4


2,0





1,2

1,0

tonna

tonna

1,5

0,8

1,0 0,6

0,4

0,5

0,2

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1980

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

1983

0,0

0,0

év

év

15. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELÉN KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolódó szelén kibocsátás mérséklődés

16. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ CINK KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható cink kibocsátás mérséklődés

2,0


2,0

erőmű+gázmotor összes gáz 1,8


1,6


1,6

erőmű összes folyékony erőmű összes szén

1,4


1,4

1,2

2008

2009

2010

2011

2012

2008

2009

2010

2011

2012

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1980

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

0,0 1986

0,2

0,0 1985

0,4

0,2

1984

0,6

0,4

1983

0,8

0,6

1984

1,0

0,8

1983

tonna

1,2

1,0

1980

tonna


1,8


év

év

17. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ PAH KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható PAH kibocsátás mérséklődés 0,16

18. ÁBRA: ERŐMŰVEKBŐL SZÁRMAZÓ PAH KIBOCSÁTÁS ALAKULÁSA KOMPONENSENKÉNTErőművekből származó PAH kibocsátás alakulása komponensenként 0,10

Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor összes gáz erőmű összes folyékony erőmű összes szén erőmű összes lignit

0,14

benzo(b)fluoranthene

0,09

indeno(1,2,3-cd)pyrene benzo(k)fluoranthene

0,08

0,12

benz(a)pyrene

0,07 0,06

tonna

tonna

0,10

0,08

0,05 0,04

0,06

0,03

0,04

0,02 0,01

0,02

év

tíz évben a lignittüzelésre tolódott át. Hasonló hatásokat figyelhetünk meg a szelén kibocsátások és a Paks üzeméhez kapcsolódó megtakarítások esetében is (15. ábra). A 16. ábrán a cink kibocsátásoknál figyelhetjük meg a kibocsátás mérséklődés hatását. Cink kibocsátás gyakorlatilag a szilárd fosszilis tüzelőanyag tüzeléséhez kapcsolódik.

C.) A LÉGKÖRBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ POP (PERSISTENT ORGANIC POLLUTANTS) SZENNYEZŐK Ezen szennyező kategóriákban policklikus aromás szénhidrogének (PAH: benz(a)pirén [toxikussági egyenértéke − USEPA szerint − 1], benz(b)fluorantén [toxikussági egyen értéke 0,1], benz(k)fluorantén [toxikus-

n a

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

1980

0,00

0,00

év

sági egyenértéke 0,001], indenpirén [toxikussági egyenértéke 0,1]); n a poliklórozott bifenilek (PCB); n a dioxinek-furánok (PCDD poli klórozott dibenz-dioxinok, PCDF poliklórozott dibenz-furánok); n a hexaklór-benzol (HCB) és n a xilol t kibocsátásokat és a Paks üzeméhez kapcsolható kibocsátás mérséklődéseket ismertetjük.


27

19. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ PCB KIBOCSÁTÁS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható PCB kibocsátás mérséklődés MÉRSÉKLŐDÉS

20. ÁBRA: Paks PAKSharminc HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ DIOXIN-FURÁN éves üzeméhez kapcsolható dioxin-furán kibocsátás mérséklődés KIBOCSÁTÁS MÉRSÉKLŐDÉS 30000

100


90




25000


80


erőmű összes biomassza



mg toxikus egyenérték

70 60

kg



50 40 30


20000

15000

10000

20

5000 10

2012

2009

2011

2008

2010

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

év

21. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ HCB KIBOCSÁTÁS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható HCB kibocsátás mérséklődés MÉRSÉKLŐDÉS

22. ÁBRA: PAKS HARMINC ÉVES ÜZEMÉHEZ KAPCSOLHATÓ XILOL KIBOCSÁTÁS Paks harminc éves üzeméhez kapcsolható xilol kibocsátás mérséklődés MÉRSÉKLŐDÉS

3500

1,20


Pakshoz kapcs. mérséklés erőmű+gázmotor összes gáz


3000



1,00

erőmű összes szén+ biomassza


erőmű összes lignit+biomassza


2500


0,80

2000

tonna

gramm

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1980

év

1983

0

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

0

0,60

1500 0,40

1000

0,20

500

Felhasznált irodalom: [1.] dr. Tajthy Tihamér: „A Paksi Atomerőmű működésével megtakarított környezetszen�nyezés.” Elektrotechnika 1993. 86 évf. 8. sz. pp. 366.-369. [2.] dr. Tajthy Tihamér: „ A környezetkímélő nukleáris energetika. „Energia és Atomtechnika. 1991. Különszám, pp. 332.-337.

28

2014/3–4 ■

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

év

év

A 17. ábrán bemutatjuk, hogy a vizsgált időszak első és második tízéves időszakában a kibocsátásokban a folyékony – meghatározóan a nehéz fűtőolaj – tüzelés volt a meghatározó, míg a harmadik tíz éves időszakban a tűzifa és a biomassza tüzelés. Paks üzeméhez kapcsolható kibocsátás mérséklés a harmadik tíz évben volt a legjelentősebb. A 18. ábrán az erőművek pirogén PAH kibocsátásának Borneff összetevők szerinti változását figyelhetjük meg A 19. ábrán a poliklórozott bifenilek kibocsátásának alakulását mutatjuk be, amelyben meghatározó a szilárd fosszilis tüzelőanyagok eltüzelése, míg sokkal kisebb a folyékony szénhidrogének tüzelésének hatása. Amint a 20. ábrán látható az erőművek pirogén dioxin és furán kibo-

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1980

1980

0,00

0

csátása esetében is a szilárd fosszilis tüzelőanyag felhasználások a meghatározók, amelynél jelentős mérséklődés kapcsolható Paks üzeméhez. A hexaklór-benzol kibocsátás alakulását számottevően befolyásolta a biomassza eltüzelése (21. ábra), melyhez hasonló hatás figyelhető meg az erőművi pirogén xilol kibocsátások (22. ábra) esetében is.

3. ÖSSZEFOGLALÓ A Paksi Atomerőmű harminc éves üzeméhez kapcsolható szennyezőanyag mérséklődésekre kapott vizsgálati eredményeinket tíz évenkénti bontásban, valamint az egész vizsgálati időszakra vonatkozóan az I. táblázatban mutatjuk

[3.] dr. Tajthy Tihamér: „Környezetkímélő nukleáris energetika.” Fizikai szemle. 1992. 42. évf. 10. sz. pp. 370.- 374. [4.] US - Environmental Protection Agency: EPA – 42 [5.] IPCC-WHO-UNEP [6.] Corinair: The atmospheric emission inventory for Europe.


be. Összehasonlításként a táblázatban megadjuk az erőműrendszer illetőleg az ország ezen időszakbeli összes kibocsátását is. Látható, hogy egyes légköri szennyezőanyagok esetében a pirogén kibocsátások meghatározók (voltak) pl. a kén-dioxid esetében, mások meg szinte elhanyagolhatók pl. metán esetében, ahol is a gázmotorok piaci térhódítása növelte meg jelentőségüket. Az is látható, hogy Paks üzeméhez kapcsolható mérséklődés a tízévi felosztásban nem egyenletes. A táblázatban bemutatott számítási eredmények alapján megítélhető, hogy vizsgálat harminc éves időszakában a Paksi Atomerőmű üzeméhez a fosszilis tüzelésű erőműrendszerünk pirogén légköri szen�nyezőanyag kibocsátásaiban jó közelítéssel, mintegy a felével azonos mértékű kibocsátás megtakarítás társítható.

[7.] EMEP [8.] J.J.M. Berdowski- C. Veldt- J.P.J. BloosA.E. Klein: Technical Paper to the OSPARCOM-HELCOM-UNECE Emission Inventory of Heavy Metals and Persistent Organic Pollutants. TNO-MEP-R 95/247.

ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTALAKÍTÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN ZÓNAOLVADÉK VISSZATARTÁSA TERVEZÉSEN TÚLI ÜZEMZAVAROK BEKÖVETKEZTEKOR KŐMŰVES ISTVÁN*

BEVEZETÉS A 2011–2016 években a Paksi Atomerőműnek be kell nyújtani az üzemidő hosszabbításra az engedély kérelmet az 1–4. számú blokkok vonatkozásában. Mint ismeretes, az engedély kiadásának egyik feltétele, hogy megvalósításra kerüljenek az ún. Súlyos Baleset Kezelési (SBK) feladatok. Ezen feladat teljesítése érdekében került sor az 1–4. blokkok nagyjavításai alatt az SBK feladatcsoportba tartozó átalakítások kivitelezésére. A munkák a Műszaki Igazgatóság felelősségi körébe tartoznak, a beruházási feladatokat a Projekt Főosztály végezte. Az MVM Zrt. SZMSZ szerint a főosztály projekt szervezetben működik, amely nagyfokú felkészültséget és koordinációt vár el a dolgozóktól a munkák felelősségteljes elvégzése érdekében. Ilyen szervezéssel került megvalósításra az 1–4.blokkon a 2011–2014. évi átrakások alatt a „Zónaolvadék visszatartása a Paksi Atomerőműben tervezésen túli üzemzavarok bekövetkeztekor” című átalakítás, amelynek műszaki tartalmát az alábbiakban szeretném összefoglalni. Súlyos balesetek, üzemzavarok minősítése Az atomerőművekben általában a súlyos balesetet az okozza, hogy olyan események történnek, olyan körülmények alakulnak ki, amelyekkel az erőmű tervezése során nem számolnak, azaz olyan folyamat következik be, amelyeket az erőmű biztonsági rendszerei nem képesek leállítani, és a folyamat elvezethet a zónaolvadáshoz. Az erőmű Biztonsági Jelentése mutatja be, hogy

* Kőműves István, MVM Paksi Atomerőmű Zrt., VIG MIG PFO Gépész Beruházások Szakmacsoport, projektvezető

1. KÉP: HŰTŐVÍZ LEVEZETŐ ZSOMP KIALAKÍTÁSA A 3.BLOKK BOKSZ ÉS LOKALIZÁCIÓS TORONY KÖZÖTTI ÁTÖMLŐ FOLYOSÓBAN, A HERMETIKUS TÉRBEN SÚLYOS BALESET ESETÉN LEVÁLÓ USZADÉKOK ELSŐDLEGES SZŰRŐJÉVEL, AMELYNEK RÁCSOSZTÁSA 100MMX100MM. A BEÉPÍTETT PILLANGÓ SZELEP DN600 MM MÉRETŰ. BLOKKONKÉNT 2DB KERÜL KIALAKÍTÁSRA.

az ilyen folyamatok bekövetkezésének valószínűsége nagyon kicsi. A tervezésen túli üzemzavarok többségének közös jellemzője a reaktor zóna elégtelen hűtése, és következésképpen a zóna megolvadása a fűtőelemek által a hasadásos reakció leállítása után termelt remanenshő eredményeként. A remanenshő csak egy hányada a fűtőelemek teljesítményének, de a hűtés kimaradása esetén még ez is elegendően nagy lehet a reaktortartály-fal meghibásodás (megolvadás) kiváltásához és a zónaolvadék reaktoraknába és azon keresztül a környezetbe való kifolyásához. A tervezésen túli üzemzavarok okai eltérőek lehetnek. Ilyen események csak a biztonsági rendszerek több elemének egyidejű meghibásodása miatt következhetnek be. Nagyszámú teljesítményreaktor üzemeltetéséből és üzemzavari eseményekből származó tapasztalatok, elemzések rávilágítottak a névleges állapotból induló balesetek, tervezésen túli üzemzavarok következményeire, a környezetre káros hatásaira. A tervezésen túli üzemzavarok a környezetre

káros következményeinek megakadályozására különböző, a balesetek következményeit csökkentő stratégiák kidolgozásához vezettek. Fűtőelem megolvadással járó súlyos üzemzavar esetén a rendszerből radioaktív anyagok kikerülésének korlátozása és ellenőrizetlen terjedés megakadályozásának leghatékonyabb módszere a zónaolvadék ép reaktortartályon belüli megtartása. Számos speciális külföldi projekt kutatómunkájának eredményei szerint kisebb reaktorok esetén a reaktortartály fal meghibásodása a reaktortartály fal reaktorakna elárasztással történő külső hűtésével megakadályozható. A beavatkozás célja az olvadék reaktortartályon belül tartása, a beton-olvadék reakció létrejöttének elkerülése. Átalakítások a Paksi Atomerőműben Az MVM PA Zrt. megbízta VÚEZ, a. s. szlovák tervező céget a „Reaktortartály külső hűtése súlyos baleset bekövetkeztekor” koncepció terv elkészítésével.


29

A VÚEZ, a. s. szlovák tervező cég a „A Zónaolvadék visszatartása a Paksi Atomerőműben” c. jelentésében számítással igazolta, hogy a reaktortartály zónaolvadás esetén bekövetkező meghibásodása (megolvadása), a reaktoraknában és a GF bokszban lévő hűtőközeg reaktortartályt hűtő természetes cirkulációjával megakadályozható. Megvizsgálták a különböző tervezésen túli üzemzavarok időbeni lefolyását és az egyedi üzemzavarok esetén rendelkezésre álló hűtőközeg forrásokat és a Paksi Atomerőmű számára alapvető intézkedéseket javasoltak a reaktorakna hűtővízzel való elárasztására és a reaktortartály külső hűtésének megvalósítására. A reaktortartály integritásának megőrzésével foglalkozó IVS munkát külföldi tudósok és kutatók munkája előzte meg, ami a Loviisai Atomerőmű VVER-440/V213 reaktora esetében az akna elárasztó rendszer megvalósítását eredményezte. A VÚEZ a. s. cég a koncepciótervben a reaktorakna elárasztást és a reaktortartály külső hűtését az összes csomópontban lehetővé tevő műszaki megoldást javasolja. A koncepcióterv alapján a műszaki tervet a TRANSELEKTRO TFK Kft. készítette, amelynek műszaki tartalma az alábbiak szerint került kialakításra. A hűtőközeg a bokszi átömlő folyosó mindkét oldalán, egyenként megközelítőleg 0,5 m 2 keresztmetszetű nyíláson jut be a TL03 rendszerbe. Súlyos üzemzavar esetén ezek a bemenetek teszik lehetővé a GF boksz padlózat és az akna alsó részének összekapcsolását. A bemeneteket elzáró szelepekkel kell ellátni. Normál üzem alatt a szellőztető rendszer normál működésének lehetővé tételére a szelepeknek zárva kell lenniük. Annak biztosítására, hogy a víz a GF boksz padlózatáról a szellőztető csatornákba és innen a reaktoraknába juthasson, ha szükséges, gondoskodni kell a szelepek megbízható nyitásáról. Az új bemenetek átmérőjének (a meglévő szellőztető csatornák átmérőjéhez hasonlóan) akkorának kell lennie, hogy a reaktorakna gravitációs elárasztása kellően gyors legyen. Az új bemenetek beépítésére megfelelő hely a két párhuzamos TL03 csatorna vízszintes része, a GF boksz és a lokalizációs torony közötti összekötő folyosóban.

30

2014/3–4 ■

A biztonsági rendszerek megfelelő működéséhez szükséges minimális mennyiségű hűtőközeg figyelembe vételével a TL03 rendszer bemenetét legalább + 6,85 m magasságban kell elhelyezni. Bizonyos tervezési üzemzavarok esetén a GF boksz hűtőközeg szintje magasabb lehet, de a reaktoraknát nem áraszthatja el. A TL03 rendszer bemenetének ezért olyannak kell lennie, hogy nyitása és zárása csak operátori beavatkozással legyen lehetséges. Az elzáró szerelvénynek üzem közben tömören le kell tudnia zárni a TL03 légcsatornát, ezzel biztosítva a rendszer zavartalan működését (reaktorakna beton hűtése). Egyes üzemzavari helyzetekben, ha nincs szükség a reaktor akna elárasztására, de víz van a bokszban, meg kell akadályoznia a víz bejutását a szellőző rendszerbe. A meglévő TL03 légcsatorna rendszer szénacélból készült. Ez vonatkozik az átömlő csatorna padlólemezére is, ami szintén bevonattal ellátott szénacél burkolat. A hűtőközeg szellőző rendszerbe való bejutásának megakadályozására, a GF boksz és a lokalizációs torony közötti átömlő folyosóban lévő TL03 rendszeri vezetékbe egy csővezeték hurkot, fordított „U” alakú idomot kell beépíteni, ami szerkezeti magasságánál fogva megoldja ezt a problémát. Az üzemzavar típusától függően, a GF bokszból kifolyó hűtőközeg lebegő szennyeződéseket, főleg szálas szigetelőanyag részeket tartalmazhat. A kisebb keresztmetszetű szakaszok

eldugulásának megakadályozására a szennyeződéseket egy szűrőn össze kell gyűjteni. Az A005 helyiségben a szűrő felület biztosítása érdekében a teljes fal 2 mm-es perforált lemezzel került eltakarásra a képen látható módon. A hűtőközeg reaktortartály falhoz való szabad hozzájutásának biztosítására és a reaktortartály körüli szűk csatornák eldugulásának megakadályozására a hűtőközegben esetlegesen jelen lévő szennyeződéseket (a hőszigetelés szálas anyaga) ki kell szűrni. A szűrőberendezést kell elhelyezni a reaktor akna alsó részen (az A005 helyiség falán) a szennyeződések megfogására és így a csatornákba belépő hűtőközeg tisztán tartására. A reaktor tartály falához a hűtőközeget egy 500 mm × 500 mm nyílás megnyitásával biztosítjuk. A nyílás megnyitását az A005 reaktortartály alatti helyiségbe engedett hűtővíz egy úszó megemelésével biztosítja. A hűtőközeg bokszba történő bejutására megfelelő keresztmetszetű rés biztosítása vált szükségessé, amelyet a reaktor biológiai védelem elemeinek 1. blokk esetében 20 helyen történő megfúrásával tudtuk biztosítani, a 2, 3, 4 blokk esetében az ionizációs kamra burkolatának átalakításával a reaktor csonkzóna körüli biológiai védelemben 7–7 helyen. Ez a munka jelentős dózis teljesítményű helyen igen nagy létszámmal (150 fő) került végrehajtásra, amelyet nehezített, hogy a 3–4

2. KÉP: A FORDÍTOTT „U” ALAKÚ IDOM (ÚN. VÍZZÁR) ÉS A ZSOMP ÁTÖMLŐ FOLYOSÓBAN TÖRTÉNŐ KIALAKÍTÁSA A TL03 RENDSZERBE A 3.BLOKK-NÁL.


3. KÉP: AZ A005 HELYISÉGBEN A SZŰRŐ FELÜLET BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A TELJES FAL 2 MM-ES PERFORÁLT LEMEZZEL KERÜLT ELTAKARÁSRA A KÉPEN LÁTHATÓ MÓDON.

blokkon a reaktor támgyűrű beállító ékek közötti térből a nagyberuházás idején bennmaradt idegen testeket is el kellett távolítani blokkonként 24–24 helyről. A hűtő közegnek a TL03 szellőző csatornába történő bevezetésére beépítendő csappantyú működését szol-

gáló betáplálással szembeni követelményeket meg kell határozni, amelyek biztonsági betápról történő működést jelentenek. Mikortól meddig kell rendelkezésre állnia, milyen feszültség és teljesítmény szükséges. Mindhárom rendszeren bekövetkező feszültség kimaradás esetén ugyanis néhány óra

elteltével a szakértői anyagban leírt javaslat szerinti az 1-es kategóriás betáplálás is elveszhet az akkumulátor telepek lemerülése miatt. Ezért a dokumentáció az SBK feladatok kezelését biztosító mobil diesel aggregátor szükségességét irányozta elő. A leeresztő szelepek üzem közben zárt állapotban kiszakaszolt állapotban vannak a vétlen nyitás elkerülése érdekében. A lokalizációs torony buborékoltató tálcák leürítéséhez szükséges működtetések betáplálását csoportos működtetéssel, blokkvezénylőbe beépített engedélyező kapcsolóval biztonsági betápról kell biztosítani. A műszaki terv alapján-, és az OAH NBI által kiadott elvi átalakítási engedély birtokában megbíztuk az MVM OVIT Zrt.-t a kiviteli tervek és a kivitelezési munkák fővállalkozásban történő elvégzésével. A 2011–2014 években a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkján ez a munka kiváló minőségben és teljes műszaki tartalommal megvalósult. Köszönet az átalakításban aktív szerepet vállaló műszaki szervezetek hozzáértő munkájának. Az ütemezés szerint évente a nagyjavításon lévő blokkon kellett az átalakítást elvégezni.

4. KÉP: HŰTŐKÖZEG REAKTOR FALHOZ JUTÁSÁNAK MEGOLDÁSA EGY ÚSZÓS AJTÓ NYITÓ SZERKEZET BEÉPÍTÉSÉVEL.


31

AZ MVM OVIT ZRT. KÜLFÖLDI PROJEKTJEI AZ MVM OVIT ZRT. SZÁMÁRA – AZ MVM CSOPORT TAGVÁLLALATAKÉNT, KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA SZERINT – KIEMELT FONTOSSÁGÚ FELADAT KÜLFÖLDI TEVÉKENYSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, AZ EXPORTPROJEKTEK SZÁMÁNAK ÉS ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE, HOGY A TÁRSASÁG EZZEL IS BIZTOSÍTSA SZAKTUDÁSÁNAK NÖVELÉSÉT, VÁLLALKOZÁSI ÉS MŰSZAKI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSÉT, KAPACITÁSAINAK MEGŐRZÉSÉT AKKOR IS, AMIKOR A BELFÖLDI MEGRENDELÉSEK BIZONYOS SZAKTERÜLETEN CSÖKKENŐ TENDENCIÁT MUTATNAK.

ROMHÁNYI LÁSZLÓ*

ELŐZMÉNYEK Az OVIT már a 70-es évek végén megpróbálta magát a Közel-Keleten: Jordániában építettünk egy 42 km hosszúságú 132 kV-os távvezetéket az akkori Magyar Kábel Művek sodronyainak felhasználásával és fővállalkozásában (1. kép). Azután az MVM magyarországi hálózatfejlesztési beruházásainak 80as években tapasztalható fellendülése miatt ennek a projektnek nem lett akkor folytatása.

A GÖDI ACÉLSZERKEZETI ÜZEM Bár a távvezeték- és alállomás-építő kapacitásainkat szinte teljesen lekötötték a magyar átviteli hálózat bővítésével, illetve régóta esedékes felújításával kapcsolatos feladatok, a Gödön működő oszlopgyártó (acélszerkezeti) üzemünk egyre bővülő kapacitásában – a nagyfeszültségű távvezeték-létesítések sajátos technológiai folyamatainak is köszönhetően – gyakran jelentkeztek kihasználatlan időszakok. Emiatt viszonylag korán elkezdtünk egy együttműködést az osztrák Voestalpin-csoport hasonló termékkörrel foglalkozó gyárával, így a késztermékeladás területén hamar megismerkedtünk az exportmunka sajátosságaival. Az Acélszerkezeti Üzem folyamatos modernizálásával, a tevékenység és a kapacitások fejlesztésével, bővülésével mára Kelet-Közép-Európa egyik legmodernebb – mind kapacitását, mind termékeinek színvonalát

* Romhányi László, MVM OVIT Zrt., üzletfejlesztési főmérnök

32

2014/3–4 ■

1. KÉP: TÁVVEZETÉK-ÉPÍTÉS A 70-ES ÉVEK VÉGÉN JORDÁNIÁBAN

tekintve piacvezető –, rácsos acélszerkezeti gyártóüzeme jött létre, amely fő profilja mellett (nagyfeszültségű távvezetéki oszlopok előállítása) sok más rácsos acélszerkezetet (pl. épülettartó, géptartó, autópálya-elektronikákhoz eszközhordozó, alállomási készüléktartó stb.) állít elő. Vevőkörünkhöz tartozik egyrészt Németország és Ausztria szinte mindegyik alaphálózati, illetve elosztó-hálózati üzemeltetője, a német és az osztrák vasutak (akiknek saját 110 kV-os légvezetéki hálózatuk is van), illetve minden térségben működő jelentős hálózatépítő társaság. Rajtuk keresztül – csak hogy két érdekességet említsünk – az elmúlt időszakban Svédországba és Romániába is eljutottak az MVM OVIT Zrt. által gyártott távvezetéki oszlopok. Szolgáltatásaink külföldi értékesítésével már évek óta foglalkozunk. Támogatta ezt a Vállalkozási Igazgatóság 2011-es átszervezésekor megalakult Üzletfejlesztési Főmérnökség, ahová két igen tapasztalt, sokoldalú,


nyelveket beszélő és kiterjedt személyes kapcsolatrendszerrel rendelkező irodavezető kolléga is érkezett. Látva a hazai nagyfeszültségű távvezeték-építési projektek gyors ütemű csökkenését (mivel a magyar 400 kV-os átviteli hálózat többé-kevésbé késznek mondható), elsősorban az itthon felszabaduló távvezeték-építő kapacitás számára kerestünk munkát. Sikerült egy kisebb, 110 kV-os szigetelőcserére vonatkozó megbízást elnyernünk Szlovéniában, 2. KÉP: NÉMETORSZÁGI MEGRENDELÉSRE GYÁRTOTT TÁVVEZETÉKOSZLOP

de a helyi fő hálózatépítő – tapasztalva az OVIT, mint konkurencia, jó minőségű és gyors teljesítését, nem hivatalos csatornákon keresztül „lezárta” a piacot. Ezután helyi nyertes cégek mellett munkaerő-szolgáltató alvállalkozóként végeztünk munkát Skóciában és Németországban, azonban hamar kiderült, hogy csak a személyi állományunk krémjére tartanak igényt, és a „többszörös” áttétel miatt az elérhető árszínvonal sem felel meg a mi elvárásainknak. Nemzetközi tenderfigyelés útján került a látóterünkbe a svájci nukleáris kutatóintézet, a CERN ajánlati felhívása, amelyben a részecskegyorsító villamos energiaellátását biztosító 66 kV-os belső középfeszültségű hálózat (beleértve a 400/66 kV-os táppontokat is) védelmi-irányítástechnikai rendszerének felújítására kerestek kivitelezőt. 3. KÉP: SKÓCIAI TÁVVEZETÉK-REKONSTRUKCIÓS PROJEKT (2012)

Sikeres előminősítés után megkaptuk az ajánlati felhívást. Miután feldolgoztuk a tenderdokumentációt, és részt vettünk a helyszíni bejáráson, azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a komplex védelmi-irányítástechnikai készülékek szállítására sem az ABB-től, sem a Siemenstől nem fogunk beszállítói ajánlatot kapni, mert közvetlenül indultak, és készítették saját ajánlatukat a CERNnek. Így hát összefogtunk legjobb természetes szövetségesünkkel, a magyar Protectával, amelynek berendezései szintén kielégítették a műszaki elvárásokat. Végül ajánlatunkat elfogadták, és elkezdődhetett a munka. Elkészültek a tervek, majd legyártottuk a védelmi készülékeket tartalmazó szekrényeket is. A feladat része volt a kábelezés kicserélése is a helyszínen, amelyet sikerült határidőre, magas színvonalon megoldani. A munkánk legérdekesebb része a védelemi automatika készülékek felprogramozása, rendszerbe illesztése és üzembe helyezése volt. Az MVM OVIT Zrt. Központi szakszolgálati üzemének munkáját dicséri, hogy problémamentesen és a megrendelő teljes megelégedésére sikerült ezt a munkát is elvégeznünk. Végül a CERN szolgáltatási igazgatóhelyettesének meghívására, Nagy Sándorral, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesének veze-

tésével egy kisebb magyar küldöttség utazott ki Genfbe a projekt tapasztalatainak megbeszélésére. Az előzmények alapján számítottunk arra, hogy jónak fogják értékelni a munkánkat, de ami ott a CERN részéről akkor elhangzott, az minden képzeletet felülmúló dicséret volt az OVIT munkájáról! Egyetlen negatívum az volt, hogy a következő nagyfeszültségű munkát majd csak 2017–18-ra tervezik… Természetesen folytattuk az erőfeszítéseket a távvezetéki projektek felkutatása terén, és eközben jutott tudomásunkra, hogy a cseh rendszerirányító, a CEPS több nagyfeszültségű távvezeték rekonstrukcióját tervezi, mert a vezetékek már nem tudtak az egyre növekvő terhelési igényeknek megfelelni. Ezért arról döntött a CEPS, hogy a 60-as évek beli építéskor +40 Celsius fokos maximum üzemi hőmérsékletre méretezett távvezetékeken úgy növeli meg az átvihető villamos energia mennyiségét, hogy +80 fok Celsiusra emeli a maximum hőmérsékletet. Az áramvezető sodronyok ennek következtében jelentkező nagyobb belógása miatt a legtöbb oszlopot magasságában megemeltették, jó néhány helyen szigetelőláncot is kellett cserélni, illetve újraszabályozni a feszítőközöket. A több távvezetéken végzendő hasonló feladatok közül az

4. KÉP: CERN-TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁS


33

MVM OVIT Zrt. (egy helyi partnerrel, a KLEMENT a.s.-szel) elnyerte a V413 számú, Olomuc–Prága viszonylatú 400 kV-os távvezeték átépítésére vonatkozó megrendelést. A tervezés és a kivitelezés első üteme már 2013 második félévében megtörtént, de a munkák nagyobb része 2014 első félévére maradt. A tervezést egy cseh tervezőirodára bíztuk, míg a kivitelezési munkákat javarészt OVIT-os munkaerővel oldottuk meg. Azonban mind a tavalyi év végi ütemtervben, mind az ez év elejei lekapcsolási időszakban szerepeltek olyan munkacsúcsok, amelyeket helyi alvállalkozó igénybevétele nélkül nem lehetett megoldani. Így bár a vezeték nagy részének átépítése az MVM OVIT Zrt. keze munkáját dicséri, néhány rövidebb szakaszon a cseh Transenergy által végzett munka látható. A projekt a CEPS teljes megelégedésére, határidőre és jó minőségben készült el, így alapot és referenciát szolgáltat a további távvezetéki munkákon való eredményes pályázáshoz. Így már jó eséllyel pályázunk a V410 jelű Vyskov–Cehy Stred közötti távvezeték 400 kV-os vezetékre való átépítésére, illetve az E.ON cseh leányvállalatánál a V544 számú Hodonin–Veseli na Morave közötti 110 kV-os távvezeték rekonstrukciójának elvégzésére. Távve-

zetéki feladataink terén nem kívánjuk feladni a balkáni térséget sem. Jelenleg készítjük pályázatunkat a szlovén villamos művek, az ELES által kiírt négyéves nagyfeszültségű hálózatépítési keretszerződés első – előminősítési – szakaszára, illetve a montenegrói villamos művek, a CGES által a Cevo– Lastva közötti új 400 kV-os távvezeték létesítési munkáira is. Mindeközben siker koronázta erőfeszítéseinket arra vonatkozóan, hogy az Európai Unión kívüli területen is kapjunk nagyobb értékű szerződést. A Közel-Kelet térségét vizsgálva előbb Szaúd-Arábiában, majd Katarban tártunk fel az ottani villamosenergia-hálózat bővítésével, átépítésével kapcsolatos projekteket, de vagy a szigorú kereskedelmi szabályok (helyi cégalapítási kötelezettség) vagy – pl. alállomási projektek esetében – a készülékbeszállítói partnerek támogatásának hiánya akadályozta meg, hogy induljunk. Aztán 2012 végén kaptuk a hírt, hogy a jordán villamos művek, a NEPCO döntést hozott a főváros, Amman villamosenergia-igényeinek kiszolgálására egy harmadik 400/110 kV-os alállomás megépítésére, Amman West névvel. Az állomás létesítésére sajnos ismételten nem kaptunk gyártói ajánlatot 400 kV-os SF6 tokozott

szabadtéri kapcsolóberendezésre, ezért az alállomás megvalósítására nem tudtunk ajánlatot beadni. Ennek kapcsán viszont látóterünkbe került az új alállomást megtápláló Amman West és Qatrana, illetve az Amman West és Samra közötti 400 kV-os távvezeték megépítéséről szóló tenderfelhívás. Mintegy másfél éves tendereztetés után, kétszer beadott ajánlatunk alapján, 2014 márciusában érkezett az első hír arról, hogy az MVM OVIT Zrt. adta a legkedvezőbb ajánlatot a NEPCOnak, majd végül 2014. május 8-án látta el kézjegyével a NEPCO és az MVM OVIT Zrt. vezetése a szerződést. Ezzel egy igen kemény, kétéves munka vette kezdetét, mivel az MVM OVIT Zrt. fővállalkozásában egy 110 km-es és egy 75 km-es, kétrendszerű, 400 kV-os távvezetéket kell megépíteni úgy, hogy a sodronyok és szigetelők beszerzésén felül minden feladat ránk hárul. A projekt néhány főbb jellemzője a következő: n A Qatrana–Amman West 110 km hosszú, észak-déli irányú távvezeték. Az előzetes becslés szerint 370 db acéloszlop kerül beépítésre, helyszínen készült és a talajviszonyokhoz igazodó vasaltbeton alapokon. A távvezeték kétrendszerű, fázison-

5. KÉP: MAGYAR KÜLDÖTTSÉG A CERN-BEN – BALRÓL JOBBRA: VARGA ANDRÁS (VÁLLALKOZÁSI IGAZGATÓ – MVM OVIT ZRT.), BOSZNAY ZSOLT (PROJEKTVEZETŐ – MVM OVIT ZRT.), NAGY SÁNDOR (TERMELÉSI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES – MVM ZRT.), ROBERTO SABAN (HEAD OF ENGINEERING DEPARTMENT – CERN), ROMHÁNYI LÁSZLÓ (ÜZLETFEJLESZTÉSI FŐMÉRNÖK – MVM OVIT ZRT.), BENYÓ TIBOR (HÁLÓZATI IGAZGATÓ – MVM OVIT ZRT.)

34

2014/3–4 ■


6. KÉP: TÁVVEZETÉK-REKONSTRUKCIÓ CSEHORSZÁGBAN

ként hármas kötegvezetővel készül, a sodrony típusa 560/50 ACSR, hasonló a hazai 400 kV-os távvezetékeken alkalmazott áramvezetőkhöz. Az alkalmazott védővezető OPGW rendszerű. n A Samra–Amman West 75 km-es, kelet-nyugati irányú távvezeték, Ammantól északra fekvő nyomvonallal. Az oszlopok becsült száma 220 db, az alapok hasonlóan a Qatrana–Amman West távvezetéken alkalmazott típusokhoz, helyszínen

készített vasaltbetonnal készülnek. A távvezeték ugyancsak kétrendszerű, de fázisonként kettes kötegvezetővel készül, ugyanazon sodronnyal és OPGW védővezetővel. n Mindkét távvezeték kősivatagos, dombokkal és kisebb hegyekkel szabdalt területen halad, a legmagasabb pontok 1000 m-rel vannak a tengerszínt fölött, míg a közös pont (Amman West, jövőben épülő alállomás körüli részek, közel a Holttengerhez) 100–150 m-rel alatta.

n Építészeti

feladatok: az alapozás módját ötféle talajtípus alapján (normál talaj: 35%; enyhén sziklás talaj: 35%, sziklás talaj: 10%, erősen sziklás talaj: 10%, laza talaj: 10%), a talajvizsgálat után kell kiválasztani. Becsült mennyiségek (a tender men�nyiségeit figyelembe véve): – Qatrana–Amman West: beton 8 300 m3, földkitermelés 36 500 m3, vasalás 400 t; – Samra–Amman West: beton 4 300 m3, földkitermelés 19 000 m3, vasalás 200 t

7. KÉP: AMMAN WEST ÉS QATRANA, ILLETVE AZ AMMAN WEST ÉS SAMRA KÖZÖTTI 400 KV-OS TÁVVEZETÉK TERVEZETT NYOMVONALA


35

8. KÉP: MUNKAKÖRNYEZET JORDÁNIÁBAN

Az alapozást jordániai alvállalkozó végezné, az OVIT műszaki felügyelete mellett. n Oszlopgyártási feladatok: – Qatrana–Amman West (hármas köteg): egyedi tervezésű nyolc különböző oszloptípusból 370 db horganyzott oszlop, összes súly (tervezés előtti becsülés): 13 000 t; – Samra–Amman West (kettes köteg): a Qatrana–Amman West távveze-

tékkel megegyező 8 oszloptípusból összesen 220 db horganyzott oszlop, összes súly (tervezés előtti becslés): 6 660 t. Mindkét távvezetéken rendkívüli a tartóoszlopok és a feszítőoszlopok aránya: 90 db tartóoszlopra jut 280 feszítő, illetve 50 db tartóoszlopra jut 170 feszítő. Ezek az arányok általában fordítva vannak. n Felszerelendő főbb anyagok:

9. KÉP: OSZLOPHELYEK KITŰZÉSE A NYOMVONALON (2014. MÁJUS)

36

2014/3–4 ■


– Qatrana–Amman West : sodrony 560/50 (ACSR/ACS) 2 100 km = 4 200 t, OPGW 250 km = 220 t, 4 000 db szigetelőlánc, 20000 db kötegtávtartó, 26 000 db rezgéscsillapító; – Samra–Amman West : sodrony 560/50 (ACSR/ACS) 1000 km = 2 000 t, OPGW 150 km = 130 t, 2450 db szigetelőlánc, 13200 db kötegtávtartó, 11 000 db rezgéscsillapító. n Kivitelezési feladatok: – Szállítás: Aqaba kikötőjéből az MVM OVIT Zrt., illetve a NEPCO által biztosított anyagok leszállítása a kivitelezési helyszínek depóiba; – Oszlopszerelés: az általunk gyártott oszlopok helyszíni összeszerelése és felállítása az előre elkészített alapozásra; – Vezetékhúzás és feszítés: a felállított távvezetéki oszlopokra a szigetelők és vezetéktartó szerelvények felszerelése, a sodronyok kihúzása, majd a feszítőközökben az előírt húzási érték elérése után a sodronyok rögzítése, a villamos kötések elkészítése, távtartók és egyéb szerelvények rögzítése; – Mérések elvégzése; – Átadási eljárás megszervezése, közreműködés az üzembe helyezésben (bekapcsolásban).

10. KÉP: KAZÁNGYÁRTÁS A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÜZEMBEN

AZ MVM OVIT Zrt. vezetése a kivitelezési munkák megvalósítására projektigazgatóságot hozott létre, amelynek vezetését – a 2013. márciusi üzemzavar-elhárítás kapcsán már méltán a figyelem középpontjába került – Horváth Szabolcs távvezetéki üzletigazgatóra bízta. Miután az MVM OVIT Zrt. 2008 óta jelentős szerepet vállal az erőművek villamos és gépészeti karbantartása, illetve bővítési feladatai terén – amely tevékenységét 2011 óta a Kiskunfélegyházán működő Erőművi gépgyártási üzemben gyártott termékek is segítik –, ezen tevékenységi körökben is keressük a külföldi munkalehetőségeket. Alapozva a kiskunfélegyházai gyártóüzem korábbi referenciáira, elsősorban a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában követtük a piaci folyamatokat, és így idejekorán híreket kaptunk a tuzlai hőerőmű új, VII. számú, 450 MW teljesítményű széntüzelésű blokkjának létesítési szándékáról. Bár a tender minden technikai részlete a kezünkben volt, sőt az MVM OVIT Zrt.-t sikeresen előminősíttettük mint potenciális erőmű-létesítő fővállalkozót, végül a

bosnyák kiíró, az Elektroprivreda a beruházási források hiányában olyan hitelkonstrukcióval írta ki a tendert, amely nemcsak kockázatossá tette a vállalkozást, hanem az aránytalanul magas bankgarancia már az első körben való részvételt is ellehetetlenítette. Azóta jó néhány kisebb készülékszállítási tenderen indultunk mind a tuzlai, mind a kakanji hőerőműben – amelyek közül többet meg is nyertünk –, de a nagy hal: egy komplett szenes blokk építése a Balkánon a társaság fővállalkozásban, még várat magára. A paksi atomerőműben a technológiai kondenzátorok Kiskunfélegyházán gyártott csőkötegekkel végzett sikeres felújítása után elindultunk hasonló munkákat keresni a környező országokban is. Az ukrán atomerőművek részéről mutatkozott érdeklődés az MVM OVIT gyártási, helyszíni szerelési tevékenysége iránt, ezért 2012. április 29-én megszereztük az atomerőművi beszállítói minősítést az ukrán atomenergetikai hatóságnál, de sajnos az időközben kedvezőtlenné vált politikai helyzet miatt konkrét üzlet ezen a téren még nem született.

ÖSSZEFOGLALVA Az MVM OVIT Zrt. menedzsmentje és üzletfejlesztési főmérnöksége azon erőfeszítéseit, hogy a magyar piacon jelenleg feleslegessé vált kapacitásainkat külföldi projekteken kössük le, már több ízben siker koronázta, és mind rövid, mind hosszú távra vannak már előkészületben olyan ügyek, amelyek közel állnak az MVM OVIT Zrt. számára kedvező döntéshez. Így bizton állíthatjuk, hogy sikerül majd megőriznünk, szinten tartanunk, sőt fejlesztenünk a társaság szaktudását arra az időre, amikor majd a Paks II. létesítési munkái megindulnak.


37

AZ MVM OVIT ZRT. RÉSZVÉTELE A VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEKBEN AZ MVM OVIT ZRT., AZ MVM CSOPORT TAGJAKÉNT, MAGYARORSZÁG ENERGETIKAI IPARÁNAK LEGKITERJEDTEBB TEVÉKENYSÉGI KÖRŰ LÉTESÍTŐ, KIVITELEZŐ VÁLLALATA. A NAGY HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZŐ CÉG TEVÉKENYSÉGEI ALAPVETŐEN A MAGYAR ÁTVITELI HÁLÓZATHOZ ÉS A HAZAI ERŐMŰVEKHEZ KAPCSOLÓDNAK, EMELLETT RENDSZERESEN VÁLLAL LÉTESÍTÉSI, KARBANTARTÁSI, FELÚJÍTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOKAT A HAZAI ÁRAMSZOLGÁLTATÓK, TOVÁBBÁ IPARI NAGYFOGYASZTÓK, NAGYVÁLLALATOK – MINT PÉLDÁUL A MÁV ZRT. ÉS A GYSEV ZRT. – RÉSZÉRE IS. 2010-BEN A CÉGVEZETÉS – A TULAJDONOS MVM ZRT. STRATÉGIÁJÁHOZ IGAZODVA – ÚJ CÉLKÉNT A VASÚTI FEJLESZTÉSEKBEN VALÓ MÉG AKTÍVABB RÉSZVÉTELT JELÖLTE MEG. 2014-RE KIJELENTHETŐ, HOGY AZ MVM OVIT ZRT. A STRATÉGIÁNAK MEGFELELŐEN MEGHATÁROZÓ SZEREPET TÖLT BE A VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEKBEN.

VÁMOS ATTILA*

KORÁBBI VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEK Az MVM OVIT Zrt. a közelmúltban befejezte azt a több mint egy évtizedes programot, amelynek keretében a hazai átviteli hálózat rekonstrukcióját végezte el. Előrelátható volt, hogy ezzel a társaság hagyományos tevékenységeinek magyarországi piaca beszűkül, ezért már 2010-ben stratégiai célként

* Vámos Attila, MVM OVIT Zrt., áramszolgáltatói és nagyipari projekt főmérnök

fogalmazódott meg a vasúti hálózatok létesítésében és karbantartásában való aktív részvétel. Ennek eredményeként a társaság az előző években számos nagyprojektben nyert el – részben konzorciumi partnerekkel közösen – felsővezeték-építési munkákat. A Szajol–Kisújszállás–Püspökladány vonalszakasz felújítási munkái keretében a Törökszentmiklós–Fegyvernek-Örményes szakasz jobb vágányának, a Fegyvernek–Örményes–Kisújszállás szakasz jobb vágányának és a Kisújszállás–Karcag vonal mindkét vágányának felsővezeték-építési munkái (összesen 50,4 km hosszban), valamint az ehhez tartozó Karcag és

1. KÉP: FELSŐVEZETÉK-SZERELÉS A FEGYVERNEK–ÖRMÉNYES–KISÚJSZÁLLÁS VONALSZAKASZON

38

2014/3–4 ■


Törökszentmiklós állomások helyi távvezérlésének kivitelezési munkái megvalósultak, és átadásuk megtörtént a megrendelő részére (1–2. kép). A Bp.–Kelenföld–Tárnok vonal, illetve Tárnok állomás átépítési munkáinak keretében 2012–2013-ban Tárnok állomást és a Nagytétény–Tárnok vonal felsővezetéki rendszerét építettük át (oszlopállítás, vezetékszerelési munkák). Az MVM OVIT Zrt. első nagy volumenű vasúti munkája a 2013-as év végén, első osztályú minőségben elkészült. A Pilisvörösvár–Piliscsaba és a Piliscsaba–Esztergom vonal felsővezetéki oszlopállítási és térvilágítási

2. KÉP: FELSŐVEZETÉK-SZERELÉS A KISÚJSZÁLLÁS–KARCAG VONALON

munkáit az MVM OVIT Zrt. 2014 áprilisában befejezte. Az MVM OVIT Zrt. 2013-ban alvállalkozóként elnyerte Vác állomás rekonstrukciós munkáit, amely felsővezeték-szerelési, térvilágítási, villamos szerelvény-előfűtési és felsővezetéki energia-távvezérlés- és helyi távvezérlés-kiépítési feladatok megvalósítását jelenti társaságunk számára. Ezen munkákból 2013 második felében a bontási és építési munkák megkezdődtek, ezek során ez idáig közel 80 felsővezetéki oszlop felállítása, valamint több mint 1 km hos�szú kereszttartó sodrony felszerelése történt meg. A MÁV Zrt. rendelésére térvilágítási és energiaellátási munkák kivitelezése történt meg 2013-ban a Fehérvillám Kft.-vel közös konzorciumban, Budapesten és vidéken kilenc pályaudvaron, állomáson és megállóhelyen. Szabadbattyán állomáson 120 kVos primer készülékcserét hajtottunk végre 2013-ban. Bp.-Kelenföld állomáson 6 db 45 m magas fényvető torony acélszerkezeti felújítását, valamint

3. KÉP: BUDAPEST–KELENFÖLD–TÁRNOK VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA

Rákos állomáson felsővezeték-kiszigetelést végeztünk el. Az MVM OVIT Zrt. közbeszerzési eljárás keretében, a Siemens Zrt.-t megelőzve, fővállalkozóként nyerte el a MÁV Zrt. Cegléd 120/25 kV-os vontatási transzformátorállomásának felújítási munkáit, amelynek megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt. A 2013-ban elkezdett felújítás magába foglalta a meglévő állomás teljes korszerűsítését és bővítését a villamos technológia, a kapcsoló- és vezénylőépület tervezési és építészeti munkáit, továbbá a felsővezetéki energia-távvezérlés és hírközlés, a tűz és a behatolás elleni védelem kivitelezési munkáit. Az európai uniós alapokból finanszírozott „Budapest–Lökösháza vasútvonal rekonstrukciója, vasútvonal III/1. ütem” projekt részeként megvalósuló munka szerződéses befejezési határideje 2014. június 30 volt. Az elmúlt években vasúti munkagépparkunk bővítésére az eszközök fejlesztésében közreműködve, új felsővezeték-szerelő járművet, betonozószerelvényt, kétutas (köz-

úti és vasúti közlekedésre alkalmas) UNIMOG felsővezeték-szerelő járművet, valamint egy használt kétutas O&K gödörásó gépet szereztünk be. A növekvő gépigények kielégítésére 2013-ban beszereztünk egy Zeck gyártmányú – a tartósodrony és munkavezeték egyszerre történő húzására alkalmas – felsővezeték-húzó gépcsoportot, amelynek vasúti kocsira szerelése, munkapódiummal való kiegészítése és üzembe helyezése 2014ben történik meg. Szintén még tavaly megrendeltünk egy kétutas felsővezeték-szerelő járművet, amely 2014 szeptemberétől vesz részt a projektek kivitelezésében.

PROJEKTEK 2014-BEN A Szajol–Kisújszállás–Püspökladány vonalszakasz felújítási munkái keretében 2014-ben Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomás térvilágítása valósul meg, valamint elkezdődik Püspökladány állomás átépítése, amelynek keretében a felsővezeték-szerelési, tér-


39

4. KÉP: VEZETÉKSZERELÉS TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÉRSÉGÉBEN

5. KÉP: UNIMOG KÉTUTAS FELSŐVEZETÉK-SZERELŐ JÁRMŰ

világítási és energiaellátási munkákat végzi az MVM OVIT Zrt. Társaságunk első nagy volumenű vasúti munkája, a Bp.–Kelenföld–Tárnok vasútvonal rekonstrukciója idén a műszaki átadás-átvétellel lezárul (3. kép). A Pilisvörösvár–Piliscsaba és Piliscsaba–Esztergom vonal felsővezetéki oszlopállítási és térvilágítási munkái a műszaki átadás-átvételt követően szintén befejeződnek. Az elővárosi vonal rekonstrukciójának második fázisaként az Északi vasúti összekötőhíd–Pilisvörösvár felsővezetéki oszlopállítási munkáira 2013-ban kírt pályázaton az MVM OVIT Zrt. a Vasútvill Kft.-vel közös ajánlattevőként indult. A tender eredményhirdetése 2014. január 14-én megtörtént, a nyertes az MVM OVIT Zrt. vezette konzorcium lett. 2014-ben folytatódik Vác állomás rekonstrukciója felsővezeték-szerelési,

40

2014/3–4 ■

térvilágítási, villamos szerelvény-előfűtési és FET-HETA kivitelezési munkákkal. A projekt megvalósításának határideje: 2015. június 30. A Cegléd 120/25 kV-os vontatási transzformátor-alállomás átépítése 2014. június 30-ig befejeződik. A Karcag 120/25 kV-os vontatási transzformátor-alállomás felújítási munkái 2014 második negyedévében kezdődtek meg, a befejezési határidő: 2014. október. 2013 őszén a GYSEV Zrt. kiírta a Mosonszolnok–Csorna–Porpác vasútvonal villamosítására vonatkozó pályázatot, ezen az MVM OVIT Zrt. a Dunántúli Kft.-vel (O-D Konzorcium) közös ajánlattevőként vett részt. A pályázaton a másik ajánlattevőt, a Siemens Zrt.-t megelőzve nyertük el a megbízatást. A vállalkozási szerződés aláírása GYSEV Zrt. és O-D Konzorcium között 2014. április 9-én megtörtént. A villamosítás részeként szükséges pálya-, műtárgy- és peronépítési, biztosítóberendezési, felsővezetéki, térvilágítási, távközlési munkák megvalósítása, valamint a projekt tartalmazza Csorna 120/25 kV-os vontatási transzformátor-alállomás bővítési munkáit is. A GYSEV Zrt. kiírta a „SopronNyugat 120/25 kV-os vontatási transz formátor-alállomás bővítése, felújítása” tárgyú pályázatot is, amelyen MVM


OVIT Zrt. szintén ajánlattevőként indult. A másik ajánlattevő az eljárásban ismét a Siemens Zrt. volt. Az OVIT sikerének köszönhetően a szerződéskötés megtörtént, így az előkészületi munkák jelenleg is zajlanak. A „Békéscsaba 120/25 kV-os vontatási transzformátor-alállomási munkái” tárgyú pályázat kiírása is megtörtént 2013-ban. Az MVM OVIT Zrt. ebben a munkában alvállalkozóként vesz részt. 2013 év végén írták ki a Lepsény–Szántód–Kőröshegy vasútvonal rekonstrukciós munkáira vonatkozó pályázatot. Társaságunk alvállalkozóként tett ajánlatot a projekt felsővezeték-szerelési, FET-HETA, térvilágítási és váltófűtési, valamint elektromos közműkiváltási munkáira. A pályázaton nyertes konzorcium az MVM OVIT Zrt.-t bízta meg a felsővezeték-szerelési munkák elvégzésével. Az eddig elvégzett feladatok nem csak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését, hanem szakmai hírnevünk megalapozását, és nem utolsó sorban munkatársaink (projektmenedzserek, -koordinátorok, vonali mérnökök, építésvezetők, csoportvezetők és szakmunkások) tapasztalatszerzését is szolgálták. Erre alapozva 2014-ben mintegy 100 fő szerelő „házon belüli” elméleti-gyakorlati képzésére, valamint az időszakos munkavédel-

mi és egyéb vasúti munkavégzéshez szükséges ismeretek oktatására került sor a helyszíni munkavégzések előtti időszakban.

VÁRHATÓ PROJEKTEK A korábban elvégzett munkáknak köszönhetően idén várható a „Rákosrendező–Esztergom villamosítás” tárgyú pályázat kiírása. Küszöbön áll továbbá a GYSEV Zrt. által kiírandó pályázat, amely a 17-es vonal (Szombathely–Nagykanizsa) rekonstrukciójára vonatkozik. Ezen a közbeszerzési eljáráson MVM OVIT Zrt. ajánlattevőként részt kíván venni. Az MVM OVIT Zrt. tevékenységi körében a vasúti munkák évről-évre nagyobb részaránnyal szerepelnek, 2013-ban éves árbevételünknek már közel 20%-át tették ki. Stratégiai célunk, amely a képzett, hálózatszerelésben jártas munkaerő megtartására vonatkozott, teljesülni látszik.

6. KÉP: FELSŐVEZETÉK-SZERELŐ JÁRMŰ

A fent részletezett munkáink alapján az is kijelenthető, hogy MVM OVIT Zrt. meghatározó szerepet tölt be a vasúti iparágban, és ezzel nagymértékben elősegíti az Európai Unió vasútfejlesztési stratégiájának megvalósulását. 7. KÉP: BETONOZÓSZERELVÉNY


41

AZ MVM ERBE ZRT. AKKREDITÁLT MÉRÉSTECHNIKAI LABORATÓRIUMA ÁLTAL VÉGZETT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK AZ MVM ERBE ZRT. AKKREDITÁLT MÉRÉSTECHNIKAI LABORATÓRIUMA A KÖZELMÚLTBAN TÖBB OLYAN MÉRÉST VÉGZETT, AMELYNEK SORÁN EGY ERŐMŰVI LÉTESÍTMÉNY FELÚJÍTÁS/KARBANTARTÁS ELŐTTI, UTÁNI ÁLLAPOTÁT KELLETT MEGMÉRNI. A TOVÁBBIAKBAN HÁROM PROJEKTEN MUTATJUK BE AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSEKKEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATUNKAT. A PÉCSI FELÚJÍTÁS CÉLJA A GŐZTURBINA FŐ MUTATÓINAK JAVÍTÁSA VOLT, MÍG A SAJÓSZÖGEDI ÉS A LITÉRI ERŐMŰVEK KORSZERŰSÍTÉSÉNEK CÉLJA AZ ÜZEMBIZTONSÁG NÖVELÉSE VOLT.

UDVARHELYI NÁNDOR*

MÉRÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK Azon összehasonlító méréseknél, ahol a fő mutatók javítása a cél, fontos kérdés, hogy mekkora javulás/eltérés mutatható ki az elvégzett felújítás/

* Udvarhelyi Nándor, MVM ERBE Zrt., Méréstechnikai Laboratórium, laboratórium vezető

karbantartás kapcsán. Az alap mérési bizonytalanság értéke – amely minden mérés természetes velejárója – kellő alapossággal csökkenthető, persze csak a fizikai határok között. Az ös�szehasonlító mérések esetén, amikor a két mérés eredményeit hasonlítjuk egymáshoz, akkor ez az egymáshoz képesti merési bizonytalanság jelentősen kisebb lehet a fent említett alap mérési bizonytalanságnál.

1. ÁBRA: PANNON-HŐ KFT. IV. SZÁMÚ TURBINA EXPANZIÓ VONALA T-S DIAGRAMBAN

42

2014/3–4 ■


Az alap mérési bizonytalanság csökkentésére a következő kritériumokat tartjuk szem előtt: n A Méréstechnikai Laboratórium korszerű, a mérési feladathoz legjobban illeszkedő mérőeszközöket használ a mérésekhez. n Az alkalmazott mérőeszközök kalibrált állapotát – az egyre jobb mérési képességű – akkreditált kalibráló laboratóriummal tartja fenn.

2. ÁBRA: PANNON-HŐ KFT. IV. SZÁMÚ TURBINA EXPANZIÓ VONALA H-S DIAGRAMBAN

Az összehasonlító mérések egymáshoz képesti mérési bizonytalansága megfelelő gondossággal csökkenthető. A Méréstechnikai Laboratórium ezt minden összehasonlító mérésnél, mint alapvető szempontot alkalmazza: n Az alapállapoti, valamint az ellenőrző/garanciális mérésekhez használt mérőeszközöket precízen azonosítja annak érdekében, hogy mindkét mérés esetében az egyes mérőeszközök ugyanarra a mérési pontra kerüljenek beszerelésre, ezzel jelentősen csökkentve a két mérés közt fellépő mérési bizonytalanságot. n Lehetőség szerint olyan környezeti és egyéb körülmények közt végzi a méréseket, amelyek minél közelebb vannak a berendezésekre megadott referencia feltételekhez. n A mérések végén kapott mérési eredményeket azonos módszerekkel értékeli ki, ezzel kiküszöbölve az eltérő módszerekből adódó mérési bizonytalanságot. n Az ellenőrző mérésekbe bevont üzemi eszközöket (gázmennyiség mérő, szűkítő elemek, hőmérőzsák, stb.) a két mérés közötti időszakban – tehát

a felújítás alatt – cserélni, változtatni tilos! n Az alapállapoti és ellenőrző/garanciális méréskori terhelés beállításnak azonosnak kell lenni. Laboratóriumunk az elmúlt néhány évben több ilyen projektben is részt vett. Ezen projektek elemeinek bemutatásán keresztül vizsgáljuk meg a felújítások hatásának kimutathatóságát.

A PANNON-HŐ KFT. IV. SZÁMÚ TURBINA ALAPÁLLAPOTIÉS FELÚJÍTÁS UTÁNI TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE A Méréstechnikai Laboratórium és a Pannon-Hő a IV. számú gőzturbina felújítás előtti alapállapot, valamint a felújítás utáni teljesítmény mérésekor mindvégig törekedett a fent említett követelmények betartására. A laboratórium a mérések között az alkalmazásra kerülő mérőeszközökön nem változtatott, mindössze a szükségessé vált kalibrációt végeztette el egy akk-

reditált laboratóriummal. Az üzemi berendezések viszonylatában sajnos ezt csak részben sikerült megvalósítani, mivel a két mérési sorozat között eltelt időszakban több fontos, alapvető változás is történt a IV. számú turbina felújítása kapcsán: n Az E4, E5 nagynyomású előmelegítők újra lettek csövezve. n A két hűtővíz szivattyú, amelyeknek járókerekei át voltak lyukadva a kavitáció miatt, a felújítás kapcsán cserére kerültek. A kondenzátor hűtöttség mértéke ez által jelentősen javult az alapállapot méréshez képest. n A IV. számú gőzturbina által hajtott generátor villamos teljesítmény mérését jelentősen korszerűsítették. A fenti változtatásoknak is köszönhetően jelentős javulásokat sikerült kimutatni méréseink kiértékelése során, amelyek a következők: A IV. számú gőzturbina felújítás előtti alapállapot mérés és a felújítás utáni teljesítménymérés adatait kiértékelve megállapítható, hogy a IV. számú gőzturbina tengely teljesítménye 7,3%kal megnőtt. A fajlagos hőfogyasztás értéke több mint 5%-os javulást mutat.


43

Ezt a jelentős teljesítmény-, valamint hatásfok növekedést a IV. számú turbinához kapcsolódó előre tervezett felújítást meghaladó, egyéb beruházások is befolyásolták. Az 1. ábrán a IV. számú gőzturbina expanzió vonala látszik a vízgőz T-s diagramjában ábrázolva, az alapállapoti- és felújítás utáni állapotban. A 2. ábrán a IV. számú gőzturbina expanzió vonala látszik a vízgőz h-s diagramjában ábrázolva, alapállapotiés felújítás utáni állapotban. A turbina felújítás hatása, valamint a kondenzátor vákuum javulása látszik a fenti ábrákon. A villamos teljesítménymérés mérési bizonytalansága 1% volt, ezt a méréshez alkalmazott üzemileg beépített áram- és feszültségváltó okozta. A fajlagos hőfogyasztás mérés/számítás eredő mérési bizonytalansága 2%-ra adódott.

AZ MVM GTER ZRT. SAJÓSZÖGEDI GÁZTURBINÁS ERŐMŰ NAGYJAVÍTÁS ELŐTTI ALAPÁLLAPOTI- ÉS NAGYJAVÍTÁS UTÁNI ELLENŐRZŐ MÉRÉSE A gyorsindítású gázturbinák korszerűsítése kapcsán a következő főbb, az üzembiztonságot, a mechanikai szilárdságot fokozó munkák kerültek elvégzésre: 1. A gázturbina kompresszor utolsó három állólapát fokozatainak cseréje, 2. A gerjesztés-szabályzók és a villamos védelmek cseréje, a technikai elavulás és a gyártó megszűnése miatt. A mérési sorozat célja a következő volt: az alapállapoti valamint ellenőrző mérésekkel igazolni, hogy az MVM GTER Zrt. által üzemeltetett

44

2014/3–4 ■

Sajószögedi GT Erőmű, a gázturbina (EGT PG 9171E) kompresszorrészének javítását és a generátorgerjesztést szabályozó rendszer modernizációját követően képes-e teljesíteni a fejlesztést megelőző akkreditált mérésen felvett és jegyzőkönyvezett – alapállapoti – paramétereket. A villamos teljesítménymérés mérési bizonytalansága: 0,6%; a hatásfok mérés/számítás eredő mérési bizonytalansága 1,5%-ra adódott. Az 1. képen a laboratórium által alkalmazott precíziós villamos teljesítmény analizátor látható a mérés során. MVM GTER Zrt. Litéri GT Erőmű nagyjavítás előtti alapállapoti- és nagyjavítás utáni ellenőrző mérése: A Litéri gázturbinás erőmű összehasonlító mérésének célja (hasonlóan az előző esethez): a gázturbina (EGT PG 9171E) kompresszorrészének javítását és a generátorgerjesztést szabályozó rendszer modernizációját követően képes-e teljesíteni a leállást megelőző akkreditált mérésen felvett és jegyzőkönyvezett – alapállapoti – paramétereket. A villamos teljesítménymérés mérési bizonytalansága: 0,6%; a hatásfok mérés/számítás eredő mérési bizonytalansága 1,5%-ra adódott. A 2. képen a laboratórium által alkalmazott 120 csatornás, 18 bites, terepi adatgyűjtő berendezés látható.

KÖVETKEZTETÉSEK A fenti összehasonlító mérések kiértékelése kapcsán látszik, hogy a megfelelő mérőeszközök, mérési eljárások alkalmazásával kellőképpen kimutathatóak a felújítások/karbantartások hatásai, annak ellenére, hogy a méréseket a villamos teljesítmény mérés esetében


1. KÉP: VILLAMOS TELJESÍTMÉNY ANALIZÁTOR

2. KÉP: TEREPI ADATGYŰJTŐ BERENDEZÉS

(0,6–0,8%) hatásfok/hőfogyasztás esetén (1,5%-os) mérési bizonytalanság terheli. Összehasonlító mérésekkel az alap mérési bizonytalanság értékénél kisebb változások is kimutathatóak, a fentebb említett eljárásokat alkalmaz. A Pannon-Hő Kft. IV. számú turbina mérése kapcsán jelentős javulást sikerült kimutatni, mivel egyéb kapcsolódó berendezéseket is felújítottak a tervezetten felül, és a több lényeges ponton történő beavatkozás mindegyike javította a gőzturbina mutatóit. A két gyorsindítású gázturbina esetében a nagyjavítás az üzembiztonság javulását hozta. A két-két egymást követő mérés, mérési bizonytalanságát a fentiek szerint –egymáshoz képest – értékelve megállapítható, hogy az erőművek villamos teljesítménye, hatásfoka kis mértékben nőtt.

AZ OROSZLÁNYI BIOMASSZA-TÜZELÉSŰ FŰTŐMŰ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁI AZ OROSZLÁNYI ERŐMŰ TERVEZETT LEÁLLÍTÁSÁHOZ ÜTEMEZVE SZÜKSÉGES EGY ÚJ HŐTERMELŐ LÉTESÍTÉSE, OROSZLÁNY VÁROS ÉS BOKOD KÖZSÉG JELENLEG TÁVHŐVEL ELLÁTOTT FOGYASZTÓINAK FOLYAMATOS HŐELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATOK SZERINT ERRE A BIOMASSZA TÜZELÉSŰ FŰTŐMŰ IS ALKALMAS.

KELEMEN LÁSZLÓ, TAMÁSKÓ FERENC*

ELŐZMÉNYEK A Vértesi Erőmű Zrt. (továbbiakban Erőmű) márkushegyi bányája a reorganizációs terv szerint a közeljövőben befejezi működését és bezárásra kerül, így a villamos- és hőenergia termelés a hagyományos tüzelőanyag bázison ellehetetlenül. A bánya jelenlegi működését és a bezárása utáni rekultivációt a 2011. évtől ismét rendelkezésre álló szénfillér támogatja. Mivel egy hosszú távú hőellátási szerződés keretében az Erőműnek kell biztosítani Oroszlány város és Bokod község távhőellátását, ezért a bánya bezárása utáni időszakra új energiaforrást kell biztosítani a távhőellátás céljára. A megoldásnak összhangban kell lenni az energiapolitikai elvárásokkal és hosszú távon is fenntarthatónak, versenyképesnek kell lenni.

TERVEZÉS Az MVM Zrt. megbízásából az MVM ERBE Zrt. a távhőellátás lehetséges megoldási változatainak bemutatása céljából, a megbízás értelmében az erőmű működésétől független megoldásokat alkalmazva, az előző években több koncepció tervet készített. A különböző tüzelőanyagra (földgáz, biomassza, kommunális hulladék, stb.) és telepítési helyszínekre készített tanulmányterv változatok közül az MVM Zrt. – az Oroszlányi Önkormányzat és a Távhőszolgáltató

(OSZ) Zrt. egyetértésével – egy biomassza tüzelésű, forróvízkazánokból álló fűtőművet választott ki megvalósításra, az Oroszlányi Erőmű területéből – a széntér déli részén – kialakított 2,8 hektáros telken elhelyezve (lásd az alábbi látképet). Az MVM Zrt. megbízása alapján az MVM ERBE Zrt. generáltervezésében, a tervezési feladatok első ütemeként 2012. év második félévében – a basic tervekkel párhuzamosan – az építési engedélyezési tervek is elkészültek, és benyújtásra kerültek az illetékes hatósághoz. A beruházó MVM Zrt. megkapta a jogerős építési engedélyt. A második tervfázis keretében a kiviteli terv szintű dokumentációk készültek el.

ÜZEMELÉSI KONCEPCIÓ Az OSZ Zrt. adatai alapján az oroszlányi és bokodi téli (rövid ideig tartó) csúcshőigény 34,5 MWth, a nyári átla-

gos használati melegvíz (továbbiakban hmv) igény 2,7 MWth. Ezért a kazánok teljesítmény kiosztásánál figyelembe vettük a kazánok téli- nyári kiterhelését és a tartalékképzési szempontokat is. A tervezett Fűtőmű névleges hő teljesítménye összesen 44 MWth, névleges víz hőfoklépcső 140/70 ºC, üzemi nyomás 12 bar, szabályozása változó tömegáram mellett a fűtőközeg hőmérsékletének igény szerinti változtatásával történik. A távhőrendszer hőellátását üzemszerűen, könnyű acélszerkezetes kialakítású, a szükséges épületgépészeti és tűzvédelmi elemekkel ellátott kazánházban elhelyezett, 1 db 18 MWth-os és 1 db 8 MWth-os téli terhelést vivő, membránfalas szerkezetű, biomassza (faapríték) tüzelésű forróvízkazán biztosítja. A nyári alacsony terhelés esetén a 8 MWth-os kazán van üzemben. Tartalékként és szükség esetén csúcskazánként 1 db 18 MWth-os könnyűolaj tüzelésű, nagyvízterű, forróvíz kazán került betervezésre, amelyet szükség esetén rövid idő alatt be lehet indítani.

1. KÉP: A FŰTŐMŰ LÁTVÁNYKÉPE

* Kelemen László, MVM ERBE Zrt., Műszaki Igazgatóság, vezető technológus tervező Tamáskó Ferenc, MVM ERBE Zrt., Hagyományos Erőműi Projekt Osztály, osztályvezető


45

A tervezett hőigényre az előzőekben ismertetett kazánkiosztás biztosítja a legkisebb beruházási költséggel a minden esetben még üzembiztos hőellátást. A projektben MVM OVIT Zrt. gyártmányú biomassza fluid tüzelésű, membránfalas kazánokat és magyar gyártmányú, könnyűolaj tüzelésű, nagyvízterű kazánt szerepeltettünk.

MŰSZAKI KIALAKÍTÁS A biomassza-tüzelésű Fűtőmű tüzelőanyag feladását és a kazánház metszetét az 1., 2. és 3. ábrák mutatják: A tervek szerint a biomassza apríték formájában érkezik a Fűtőmű területére, ahol a telephelyen építendő új hídmérleggel lesz megmérve, 2 db 990 m2-es tárolótéren lesz tárolva, és egy homlokrakodó rakja 4 m magas rakatokba. A biomassza manipulációt a területen a homlokrakodó végzi. A területre betárolható biomassza apríték 9 napi tüzelőanyag tartalékot képez. Az aprítékot egy, a térszint alatt elhelyezett feladónyílásba kell önteni, amelyet közvetlenül a beszállító kamion, vagy a homlokrakodó végez. Az aprítékot tovább 2 db, egymás tartalékát képező szállítószalag viszi – 2 db szalagmérleg és 2 db válogató rosta beiktatásával – a kazánházi tároló hombárokba. A hombárokból egy csigás kitározó szerkezet juttatja az aprítékot a hombár fenéken lévő surrantóba, amely alól szabályozott sebességgel haladó láncos kaparószalag szállítja tovább a kazán surrantóihoz.

A kazánok beadó surrantóiba szekunder levegő kerül befúvásra, hogy az apríték egyenletesebben jusson be a tűztérbe. A kaparószalagok leadó nyílásai, szükség esetén gyors működésű pneumatikus tolózárakkal kerülnek lezárásra. A forróvízkazánban az aprított biomassza tüzelőanyagok eltüzelése fluidágyas technológiával valósul meg. A technológia lehetőséget ad a változó nedvességtartalmú és fűtőértékű tüzelőanyagok üzembiztos és környezetkímélő eltüzelésére. Az eljárás lényege, hogy a tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok egy része a tűztérfenék megfelelő kiképzésével létrehozott szilárdanyaglevegő-füstgáz keverékből kialakuló fluidágyban kerül eltüzelésre, ill. elgázosításra. A forróvízkazán indítása a fluidágy előmelegítésével történik. Erre a célra a fluidágy felett megfelelően elhelyezett könnyűolaj tüzelésű égők szolgálnak. A megfelelő hőmérsékletre történt felfűtés után az olajtüzelés leáll. A biomassza tüzelőanyag kisméretű frakciója, valamint a keletkezett éghető gázok az ágy feletti térrészben és a létrehozott kiégető zónában égethetők el. A fokozatos és teljes kiégéshez szükséges levegőmennyiség a tűztér és a kiégető zóna megfelelő pontjain kerül bevezetésre. A levegőáramok megfelelő beállítását folyamatirányító rendszer végzi a fluidágy hőmérséklete és a kazánból távozó füstgáz összetétele (oxigén illetve szénmonoxid tartalma) alapján. A tűztérben keletkező füstgázok, miután hőtartalmukat leadták a hővivő

1. ÁBRA: TÜZELŐANYAG FELADÁS A KAZÁNHÁZI SILÓKBA

46

2014/3–4 ■


közegnek (víznek), a kazánt a negyedik huzam után hagyják el és a füstgázrendszeren (füstcsatorna, leválasztó ciklon, zsákos porszűrő, csappantyúk, füstgáz ventilátor, kompenzátor) keresztül a 2×1800 mm belső füstcső és 4100 mm külső tartócső átmérőjű, 30 m magas, hőszigetelt kéményen át a szabadba távoznak. A környezetkímélés és a vonatkozó környezetvédelmi határértékek betartása végett a füstgázrendszerbe porleválasztó ciklonok és zsákos szűrők lettek betervezve. A konstrukciójában megegyező két biomassza kazán porleválasztó ciklonjaiban és a zsákos szűrőkben leválasztott pernye elszállításáról, tárolásáról, és a kiszállításra történő adagolásáról gondoskodni kell. A zsákos szűrők időszakos tisztítása sűrített műszer levegővel történik. A szállópernye silóba szállítását lehűlt füstgáz végzi, amelyet a kémény mellé elhelyezett fúvó gépház biztosít.

2. ÁBRA: BIOMASSZA KÖZVETLEN BEADÁSA A TÉRSZINT ALATT ELHELYEZETT FELADÓNYÍLÁSBA

3. ÁBRA: A BIOMASSZA FŰTŐMŰ KAZÁNHÁZ METSZETE

A szállításhoz sűrített levegő helyett alacsony oxigéntartalmú füstgázt használva szállítóközegként elkerülhető a pernyében maradt éghető részek utólagos felizzása. A silóból a pernye az elszállító tehergépkocsiba történő kiadagoláskor nedvesítő dobon halad keresztül, hogy a szállítás közbeni kiporzást megakadályozzuk. A 40 m3es pernyesiló a kazánházon belül lesz telepítve, a nedvesítő dob fagyvédett elhelyezése érdekében. A forróvízkazán olyan csigás salakeltávolító rendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a keletkező, nem nagy mennyiségű salak üzem közbeni, szakaszos eltávolítását és gyűjtőbe helyezését. A gyűjtés konténerben történik, és időszakosan szállítják a lerakóhelyre. A fűtőmű forróvíz rendszer kialakítását szivattyús nyomástartással ter veztük. A fűtési távvezetékben és a kazánokban a víz keringetéséhez a fűtőközpont szivattyúházába keringető szivattyúcsoport kerül beépítésre. A szivattyúcsoport 3 db, fokozatmentes szabályozással ellátott keringető szivattyúból áll. A maximális vízmennyiség keringetése két szivattyú párhuzamos üzemeltetésével valósul meg, a harmadik szivattyú tartalékban áll.

A keringetett víz mennyiségét a szivattyúk fordulatszámával (frekvenciaváltóval), illetve a bekapcsolt üzemi szivattyúk számával lehet szabályozni. A keringetett víz mennyisége a távvezeték jellemző szakaszában telepített előremenő- és visszatérő-víz nyomáskülönbség jele alapján lesz szabályozva. A mindenkori előremenő hőmérséklet, a hőmérséklet szabályzás alapjele, és az igényelt vízmennyiség egy „menetrend” alapján lesz megválasztva, amelyet a fűtőmű kezelője a vezénylőben az Oroszlányi Hősszolgáltatótól jövő jelforgalomban kap meg naponta. Az Oroszlányi Hőszolgáltató időközben pályázati források bevonásával a jelenleg üzemelő meglévő DN 400-as előremenő és 2×DN 300-as visszatérő forróvíz rendszerét DN 350-es előremenő és DN 350-es visszatérő vezeték rendszerre fogja módosítani. Így az új fűtőműből is DN 350-es – részben földbe fektetett – vezetéken jut el a forróvíz a kb. 800 m-re lévő csatlakozási pontig, ill. a Vértesi Erőmű Zrt. telekhatáráig. A bokodi lakótelepet egy új fűtési, és hmv hőközpont fogja ellátni, amely a lakótelep közelében lesz kialakítva. Az új Fűtőműtől 2×DN 80 ISOPLUS előre szigetelt, földbe fektetett távfűtési vezetékpár lesz kiépítve az új bokodi

hőközpont csatlakozó csonkjáig. A bokodi primerköri rendszer paraméterei megegyeznek az oroszlányi fűtési kör paramétereivel. A nyomástartást az oroszlányi fűtési körben lévő szivattyús nyomástartó rendszer biztosítja. A technológiai csapadékvíz rendszer a forróvíz rendszerből kilépő vizek összegyűjtését és továbbítását végzi a hűtőaknába, amely vizek a kazánok légtelenítése és ürítése során, valamint a biztonsági szelepek lefújása során lépnek ki a rendszerből. A 3 kazánhoz 1 db közös kigőzölögtető tartály lesz telepítve. A könnyűolaj tüzelésű kazán – nagy vízterű, tartaléknak, illetve szükség esetén csúcskazánnak szánt 18 MWos berendezés – saját kéménnyel rendelkezik, és tűzbiztonsági okok miatt a biomassza kazánháztól leválasztott, külön épületszárnyban van elhelyezve Az olajkazán és a biomassza kazánok gyújtó-felfűtő égőinek és a tartalék kazán égőinek tüzelőolaj ellátására betervezett 300 m3-es tüzelőolaj tartály a kazán folyamatos üzeme és teljes terhelése mellett kb. 4 napi tartalékot jelent. A tartály feltöltése szükség szerint közúti tartálykocsiból történik egy a tartály mellé tervezett épületbe telepítendő olajlefejtő állomáson keresztül. Ugyancsak ennek az épületnek


47

egy elkülönített részébe van betervezve a kazánokat ellátó olajelosztó rendszer és szintén elkülönítetten a vésztartalék villamos energiát biztosító 400 kWe folyamatos teljesítményre alkalmas diesel gépegység is. A nyersvíz és tűzivíz kivétele két forrásból, egy 180 m mély rétegvíz kútból és tartalék víznyerő forrásként a regi onális ivóvízhálózatból történhet. A tűzivíz (oltóvíz) tárolása egy félig földbe süllyesztett 1400 m3-es nyitott felszínű vízzáró fóliával bélelt medencében történik. A medence mellett félig földbe süllyesztett tűzivíz szivattyú gépház van elhelyezve, 4 db villamos hajtású tűzivíz szivattyúval, mely szükség esetén ellátja a tűzivíz körvezetéket oltóvízzel. A tűzivíz medence el van látva vízszint-távadóval és 5 db szívóvezetéki csatlakozóval a tűzoltó autók számára. A 20 kV-os primer villamos energia hálózat kiesése esetére egy 0,4 kV, 400 kWe folyamatos üzemi teljesítményű diesel aggregát van betervezve. Ez a diesel aggregát szükség estén ellátja villamos energiával az üzemvitelhez szükséges segédrendszereket és az olajtüzelésű kazán üzemét. A technológiai nyersvíz szükséges mennyisége egy 150 m3 térfogatú, kül téren elhelyezett nyersvíz tartályban van tárolva. Az elhasznált nyersvíz mennyisége fúrt kútból és/vagy az ivóvízhálózatról kerül pótlásra. A forróvízrendszer megfelelő minőségű pótvíz ellátását 2×5 m3/h kapacitású, párhuzamosan kapcsolt, fordított ozmózis elven működő (továbbiakban RO) vízkezelő rendszer biztosítja, a szükséges szűrőkkel együtt. A pótvíz tárolására és a tágulási tartály funkciójának ellátására 150 m3-es, kültéren

48

2014/3–4 ■

elhelyezett pótvíztartályt építünk be a rendszerbe. A fűtőmű ivóvízellátásához az országút mellett haladó ivóvíz gerincvezetékről ágazik le a D100 méretű, KPE anyagú csatlakozó vezeték, amely a bekötőút mellett halad a telephelyig. A fűtőmű területét keresztezi a Bokod községtől a tópart felé eső területen lévő szennyvíztisztítóba menő szennyvíz vezeték. A fűtőmű kommunális szennyvize ebbe a vezetékbe lesz bekötve. A terület csapadékvíz elvezetése jelenleg ki van építve. A csapadékot a terület keleti és nyugati oldalán lévő árok vezeti a déli oldalon, a tóba menő patakba. A fűtőmű területén kiépítendő csapadékgyűjtő rendszer a meglévő adottságokhoz igazodik, annak kiegészítéseként, bővítéseként létesül. A fűtőmű teljes rendszer felügyeletét és felsőszintű irányítását SCADA szerverpár végzi, az egyes technológiai területek vezérléséért, védelméért szabályozásért PLC-s vezérlő szekrények a felelősek valamint a terepről érkező jelek fogadására és rendezésére „marshalling” szekrények továbbá ezek tápfeszültség ellátására irányítástechnikai tápelosztó szekrények szolgálnak. A vezénylő elhelyezése a gépház felső (3,5-es) vezénylő szintjére van betervezve. A fűtőmű által igényelt 2000 kVA teljesítmény 20 kV feszültségszintről biztosítható. A fűtőmű külön terv szerinti és külön eljárásban engedélyezésre kerülő mintegy 950 m hosszúságú közcélú 20 kV-os szabadvezetéken keresztül kap majd megtáplálást. A létesítmény villamos technológiai rendszerei a fűtőmű 20/0,4 kV-os berendezéseitől kapnak villamos betáplálást. A villamos technológiák a 0,4 kV-os főelosz-


tóról és elosztókról kapnak ellátást. A 20 kV-os kapcsoló berendezés és a transzformátor a gépház 0,00 szintjén, a főelosztó és elosztók a gépház 3,5 m-es szintjén vannak elhelyezve. A főelosztó biztonsági (dieseles) sínszakasszal is rendelkezik. A két sínszakaszt összekötő és a diesel generátor betáplálását biztosító kapcsolóberendezés funkcióját egymáshoz villamosan és mechanikusan reteszelt komplex berendezés látja el. Az összekötő megszakító és a diesel-generátor megszakítója között átkapcsoló automatika kerül beépítésre. A Fűtőmű komplett tűzjelző rendszerrel, a biomassza feladó- és adagoló berendezésekhez, valamint a tüzelőolaj tartály palásthűtéséhez szükséges nyitott szórófejes oltóberendezéssel, és a tüzelőolaj tartályhoz szükséges habbal oltó rendszerrel is el van látva. A vagyonvédelmi rendszer költségtakarékossági szempontok figyelembevételével a meglévő egyes kerítés szakaszokat meghagyva, de a vagyonvédelmi elemekkel ellátva kerül kivitelezésre. A szükséges üzemeltetési létszám a tüzelőanyag átvevőkből, homlokrakodó kezelőkből, a kazánok vezénylői és helyi kezelőiből, a szállítószalag kezelőiből, laboránsból és adminisztrációs létszámból tevődik össze. A fűtőmű megépülése esetén CO2 semleges, környezetkímélő, mezőgazdasági művelés alá eső telepi területet nem használó, megújuló energiát hasznosító, modern, nagyfokú automatizáltsággal rendelkező, üzembiztos, a más energiahordozókhoz viszonyítottan költségkímélő üzemeltetési költséggel bíró technológiából származó hőenergiával fogja ellátni Oroszlány és Bokod rákapcsolt hőfogyasztóit.

OKOS MEGOLDÁSOK: SMART GRID ÉS SMART METERING PÉNZES LÁSZLÓ*

Okos telefonnal felügyelni az okos irodát vagy házat? Milyen technológia fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy erre mielőbb sor kerülhessen?

SMART GRID, SMART METERING Napjainkban az energiaipar és azon belül a villamosenergia-ipar alapvető megújuláson megy keresztül. Míg az elmúlt, igen hosszú időszakot a centralizáció jellemezte, főleg a villamos energia termelésében, úgy napjainkban ez a folyamat megfordulni látszik, de legalábbis igen meggyőzően terjed a decentralizált villamosenergia-termelés. Ezzel egy időben – a nagy, összefüggő villamosenergia-rendszer részeként – megjelentek a decentralizált központú hálózati egységek. Ma, amikor a kisebb hálózatok egyre nagyobb mértékű terjedéséből és ezek egyre nagyobb szintű – immár országok, sőt kontinensek közötti – összekapcsolásából létrejött hatalmas hálózatok üzemelnek, egyre többet beszélünk a smart gridről, azaz az okos hálózatról. A smart grid egy olyan intelligens hálózat, amely az informatikai és kommunikációs rendszerek, eszközök felhasználásával az energia rendszer elemeiről és jellemzőiről nyer és tárol információkat, amelyek segítségével – és az általa eszközölt beavatkozásokkal – a hálózat hatékonyságát, gazdaságosságát hivatott növelni. Annak, hogy a smart grid adatokat tudjon nyerni – többek között a felhasználói-, illetve a decentralizált villamosenergia-termeléssel összefüggő jellemzőkről –, az egyik alapja a smart metering, azaz az okos mérés. A smart metering tehát nem más, mint intelligens mérési, azaz adatgyűjtési és beavatkozási lehetőséggel bíró

* Pénzes László, MVM Partner Zrt., műszaki támogatási osztályvezető

elemek összessége. Az okos mérők telepítésével azonban még nem érjük el a smart grid fogalmát, hiszen az egyéb irányítási technológiákat és további szenzorokat, számítási központokat tartalmaz.

DE MIT IS JELENT MAGA AZ OKOS MÉRÉS ÉS HOL TART EZ A TECHNOLÓGIA MA MAGYARORSZÁGON? Az okos mérők – mivel intelligensek –, többet tudnak, mint a hagyományos elektromechanikus, illetve elektronikus mérők. Míg utóbbi mérők általában nagyobb időintervallum fogyasztását, vagy átlagfogyasztását tudják tárolni, megjeleníteni, addig az okos mérők a pillanatnyi fogyasztások sorát képesek tárolni és azokat valamilyen adatkommunikációs csatornán egy adatközpontba folyamatosan eljuttatni. Az adatkommunikáció több féle útvonalon is történhet, például erősáramú vezetékhálózaton (PLC), vagy telekommunikációs útvonalon (GPRS), illetve kis hatótávú rádiós megoldással (ZigBee). Ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy okos mérőnek nevezzük. Ha több közmű esetén is okos mérőket alkalmazunk, a villamosenergiamérő az ún. „master” fogadja a víz-, a gáz-, a távhőmérő adatait és a már említett útvonalakon küldi el azokat az adatközpontba további felhasználásra, feldolgozásra. Az okos mérők még ennél is többet nyújthatnak, hiszen az adott csatlakozási, illetve mérési ponton a szolgáltatott energia minőségi jellemzőit is képesek folyamatosan monitorozni és azokról adatot szolgáltatni. Akár a felhasználónak is küldhetnek riasztást, például a villamosenergia-szolgáltatás kimaradása esetén, vagy éppen tájékoztatást adhatnak az aktuális tarifákról. Az okos mérő segítségével a felhasználó folyamatosan monitorozhatja

fogyasztási szokásait, annak aktuális állapotát, tendenciáját. Ennek eredményeként az egyes időpontbeli fogyasztásait tudatosan áthelyezheti az olcsóbb tarifával rendelkező időszakokba, vagy éppen olyan információkat nyerhet ki, amelyek a fogyasztását, annak költségeit optimalizálhatják. Az okos mérők a gyors beavatkozás lehetőségét biztosíthatják az elosztói engedélyeseknek (pl. a felhasználó kérésére történő szerződött teljesítmény módosítása, vagy éppen a visszakapcsolás, a villamos energia betáplálásának engedélyezése). Az okos mérők akár a villamosenergia-kereskedőknek is lehetőséget nyújthatnak az előrefizetési, vagy előre feltöltési (prepaid) funkciók széleskörű bevezetése kapcsán. Az egyik – a felhasználók szemszögéből talán legfontosabb – érdeme az okos mérésnek, hogy annak alkalmazásával havonta a ténylegesen elfogyasztott energia mennyisége alapján készül a kereskedelmi számla. Mint láthatjuk, az okos mérők, mérési rendszerek számos olyan funkciót képesek ellátni, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak, mindezt a telekommunikáció és az irányítástechnika segítségével, a lehető legrövidebb idő alatt.

HAZAI PROJEKTEK Az ide vonatkozó európai uniós direktíva fő mozgatórugóként hazánkban is szorgalmazza az okos mérés bevezethetőségének vizsgálatát, így jelenleg több projekt is fut annak megállapítására, hogy a smart metering alkalmazása Magyarországon miként valósuljon meg. Az első, országosan kiterjedt kísérleti projekt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a projekt indulásakor még Magyar Energia Hivatal) felügyelete mellett az elosztói engedélyesek együttműködésével indult meg. Ez a projekt közel 20 000 darab


49

okos mérő felszerelésével jelenleg is folyik, a projekt zárása pedig az abban gyűjtött és kiértékelt adatok eredménye alapján történik meg. A tesztüzem számos célja között kiemelendő a műszaki és gazdaságossági vizsgálat, azaz a technológia integrálhatósága a jelenleg üzemelő és a projekt során fejlesztett rendszerekbe és az üzemeltetés tapasztalatainak megszerzése, továbbá a gazdaságossági kiértékelés. A statisztikai módszerekkel kiválasztott felhasználók között a lakosság éppúgy megtalálható, mint a kis- és középvállalati szegmens. Azon felhasználók, amelyekre a választás esett, eldönthették, hogy részt kívánnak-e venni a projektben vagy sem. A projekt előzetes kiértékelése még az idén megtörténik, a végleges eredmények pedig jövőre várhatók. A legnagyobb hazai okos mérés projekt a MAVIR ZRt., illetve annak leányvállalata, a KOM Zrt. (Központi Okos Mérés Zrt.) nevéhez köthető. Ebben a projektben az előzőnél lényegesen nagyobb elterjedés várható, az okos mérők számát tekintve. A KOM Zrt.

50

2014/3–4 ■

az adatgyűjtést a központi okoshálózati operátorral oldja meg, amely szervezet az elosztói engedélyesektől független és területileg sem korlátozott az elosztói engedélyesek területi határai szerint. Az Okos Hálózati Mintaprojekt kidolgozása megkezdődött, célja az okos mérés és az okos hálózatok hazai bevezetésének az előkészítése. A projekt megvalósítására az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott Nemzeti Terv részeként kerül sor, alapjául pedig az a derogációs kérelem szolgál, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a széndioxid kvótakiosztáshoz kapcsolódóan nyújtott be az Európai Uniónak. Erre a projektre is jellemző a multi-utility, azaz a több közműves működés, jelen esetben villamos energia és földgáz fókusszal, továbbá opcionálisan a víz és a távhőmérések bevonásával. A számos cél mellett kiemelendő az elektromos üzemű közlekedés, az e-mobility elterjedésének elemzése, illetve itt már nyomatékosítva jelenik meg a már említett decentralizált energiatermelés és energiatárolás kezelésé-


nek vizsgálata is. Szintén előtérbe kerül a megújuló energiák felhasználásával villamos energiát termelő berendezések és a háztartási méretű kiserőművek integrációja, a villamosenergia-rendszer egyensúlyának tervezése, fenntartásának segítése, továbbá az elosztói és rendszerirányítói üzemelőkészítés, üzemirányítás, üzemértékelés támogatása.

OKOS MÉRÉS ÉS HÁLÓZATOK A MINDENNAPOKBAN Az okos mérés és az okos hálózat, azaz a smart metering és a smart grid tehát napjaink aktualitása. E témák vizsgálata már csak azért is kiemelkedően fontos, mert a smart technológia mára átszövi a mindennapi életünket: ahhoz, hogy az okos telefonunkkal az okos irodánkat, vagy az okos házunkat felügyelni, irányítani tudjuk, az okos mérés, azaz a szolgáltatói oldal szerepének fejlődése elengedhetetlenül szükséges.

A GÁZIPARI TÁRSASÁGOK INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK MIGRÁCIÓJA ENGEL LÁSZLÓ*

Az MVM Zrt. 2013. március 28. napján megkötötte az E.ON Ruhrgas International GmbH és E.ON Gas Storage GmbH eladókkal – az MVM Zrt. Közgyűlése által jóváhagyott, parafált – Részvény Adásvételi Szerződést az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság alaptőkéje 100%-át megtestesítő részvények tulajdonjogának megszerzése tárgyában. Ahhoz, hogy a Részvény Adásvételi Szerződés tárgyát képező társaságokat az MVM Csoport sikeresen tudja integrálni szervezetébe, és biztosítani

tudja az üzleti tevékenység folytonosságát és problémamentes átvételét, az MVM Zrt. a Részvény Adásvételi Szerződésben az informatikai migrációs feladatok ellátására az MVM Informatika ZRt.-t, mint az MVM Csoport informatikai szolgáltatóját jelölte ki. Az MVM Informatika Zrt. a PWC tanácsadó irodával közösen megkezdete a migrációs feladatokkal kapcsolatos szerződés előkészítését és az átmeneti szolgáltást biztosító szerződés előkészítsését. A hosszú tárgyalás sorozatot követően 2013. szeptember 30-án aláírásra került a migrációs szerződés az E.ON IT-val, a két cég egykori informatikai szolgáltatójával.

* Engel László, MVM Informatika Zrt., fejlesztési igazgató

A feladat több rétegű volt: MVMI Zrt.-nek ki kellett alakítani egy új infrastrukturális környezetet, ahová az E.ON gáztársaságok informatikai rendszerét újra fel kellett építeni; n Az E.ON IT feladata az informatikai adtok logikai és fizikai szeparációja és az szakmai tanácsadás a rendszerek újraépítése kapcsán; n Újra kellett építeni és tesztelni az informatikai folyamatokat és az éles adatokat át kellett migrálni; n Új internetes sitokat kellett készíteni az adásvétel napjáig (törvényi kötelezettségek miatt); n Németországból érkező elektronikus adatok fogadása, kezelése; n A Humán Rendszert az MVM SAP HR 6.0 rendszerbe integráltuk, célja a két tagvállalat HR és bérszámfejtén Az

1. ÁBRA: PROGRAM SZERVEZET Programvezető

ISC (Program Board)

• Felel a program sikerességéért, határidőre történő megvalósításért • Program működtetése • Döntéshozatal a hatáskörébe tartozó kérdések kapcsán, különös tekintettel az E.ON felé történő TIG-ek kiadhatóságáról • Biztosítja az MVMI oldali és a tanácsadói erőforrásokat, valamint infrastrukturális feltételeket a program lebonyolításához

• Stratégiai döntések: – Célkitűzéseket befolyásoló döntések, eredmények elfogadása – MSA szerződést érintő döntések – Határidőket (szállítási mérföldköveket) befolyásoló döntések – Phase gate review-hoz kapcsolódó döntések • Kapcsolódó programokról információ nyújtása (oda-vissza irányú kommunikáció)

ISC (Program Board)

Bíró Viktor (MVM Zrt.) Gombkötő Zsuzsanna (MVM Zrt.) Kriston Ákos (MVM Zrt.)

QA (Minőségbiztosítás) Program Management Support Kerekes Antal (PWC) Omodi Tamás (PWC)

Program menedzsment támogatás • Program működési rend és folyamatok kidolgozása • Program működés folyamatos nyomon követése, programvezető támogatása a program működtetésében • MFGT/MFGK vezetői szintjével való kommunikáció a programvezető kérése alapján • E.ON kapcsolattartókkal (Migration manager) való kommunikáció • PMO vezető támogatása • Javaslattétel a megelőző és javító intézkedésekre • Kockázatok azonosítása, jelzése, javaslattétel

QA

Program manager

Vereczkei Brigitta (PWC)

Engel László (MVMI Zrt.)

Program Management Office (PMO)

Weiss Éva (MVMI Zrt.) Legal support

Ertl Orsolya (PWC) Foricsek Zsolt (MVMI Zrt.)

Specialists

Project managers

Projects

Legal support (Jogi támogatás) • Program működésének követése és vizsgálata a szerződésekben rögzítettekhez viszonyítva • Szerződésben (Migrációs tervben) rögzítettek értelmezésében a program team támogatása • Migrált alkalmazásokhoz kapcsolódó (vállalkozói) szerződések kezelése

• Teljes program minőségének vizsgálata – Működési rend, folyamatok – Dokumentáltság • Kockázatok azonosítása, jelzése, javaslatok kidolgozása PMO • Program folyamatok kidolgozásában való részvétel, azok működtetése • Program szintű adminisztráció (feladatlisták, változtatás listák, döntések, státusz beszámolók, ISC beszámolók) • Projektek támogatása, projekt adminisztráció támogatása • Program ütemezés karbantartása • Phase gate review-k megszervezése, előkészítése, dokumentálása • Program SharePoint site karbantartása • Dokumentum sablonok biztosítása


51

2. ÁBRA: A MIGRÁCIÓS PROGRAM TERVEZETE

Program terjedelme

Migráció nevezetes mérföldkövei és a hozzájuk köthető tevékenységek, teljesítések

Számlázás

E.ON feladatok

Üzleti oldali feladatok

MVM feladatok

Másolat készítése a rendszerekről

1. Rendszer másolatok elkészítése (archiválásra a 2013.09.30 állapot kerül)

Cut over főpróba

Cut over

Rendszer kiadása felhasználásra

2. Fogadó rendszerkörnyezet felállítása 3. Másolt adatok, rendszerek betöltése 4. IT technikai és integrációs tesztek végrehajtása

11. Másolt adatok, rendszerek betöltése 12. IT technikai és integrációs tesztek végrehajtása

16. Élesítés jóváhagyása

5. Tesztesetek definiálása 6. Tesztesetek osztályozása (kritikus, közepesen kritikus, nem kritikus) 7. Funkcionális tesztelés elvégzése 8. Tesztelés

13. UAT és IT tesztek végrehajtása (innen kezdődnek az MSA teljesítésre vonatkozó határidői – következő dia)

14. Validáció (ha üzleti döntés alapján szükséges) 15. Élesítés jóváhagyása

Előkészítés 70%-a

Végrehajtás 70%-a

E.ON garancia vége

Éles indulás: 2013. 11. 25. Az SPS oldalak átvétele az SAP Classic migrációs hullámmal egyidejűleg történt

16. Migrált rendszerek lekapcsolásra kerülnek a migrációt követő hónap végén (kivéve a SAP)

9. Esetleges hibák javítása 10. Felhasználók kizárása a rendszerből

Az egyes projektekre vonatkozó határidőket / mérföldköveket a program charter mellékletét képező migrációs terv és a projekt ütemezések tartalmazzák.

Migrált rendszer lekapcsolása

17. Átállást követő egy évben E.ON garancia él a rendszerekre, feltétele a 2013.09.30-i másolaton a hiba reprodukálhatósága

Migráció validáció 100%-a Végrehajtás 30%-a Előkészítés 30%-a

Sikertelen migráció esetén az E.ON-tól szolgáltatás hosszabbítást kell rendelni, aminek a minimális időtartama HP és TSY oldalon 6 hónap, így egy esetleges sikertelen migrációnak jelentős anyagi következményei is vannak.

si feladatainak támogatása, az induló adatok migrációja; n A migrációt úgy kellett végrehajtani, hogy az üzletmenet-folytonosság ne sérüljön, az folyamatos legyen; n Biztosítani kellett a szükséges új desktop eszközöket és nyomtatókat, mind a bérelt irodaházban, mind pedig a telephelyeken. n Ki kellett építeni a telephelyi kommunikációs nyomvonalakat, biztosítani kellett az internetes szolgáltatást. n Biztosítani kellett az adatok törlését a régi desktop-okon. A feladat végrehajtását 6 hónapban határozta meg az MVMI Zrt. úgy, hogy három nagy szakaszra bontotta az elvégzendő munkákat: 1. SAP rendszer és a kapcsolódó GASOIL alkalmazás, Share Point migráció, file-szerver szolgáltatás; 2. SAP HR rendszer kialakítása és migrációja; 3. Core rendszerek migrációja, desktop és levelezőrendszer migráció. Az MVMI a feladatot komplex Programként kezelte és ehhez rendelt hozzá végrehajtó szervezetet (1. ábra).

52

2014/3–4 ■

A tesztelés során felmerült és megoldott problémák: – Számlanyomtatási kép korrekciója jelentett problémát, amit még a migrációt megelőzően sikerült elhárítani. – VABEKO interface a migrációt követő hetekben sikerült javítani a problémát az üzleti oldal jóváhagyásával.

Az MVMI kidolgozott egy komplex program terjedelmet, ebben feltüntetve a program mérföldköveit (2. ábra).

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE, FÁZISAI

A migráció kapcsán elvégzett főbb feladatok: n Az MFGT és MFGK SPS oldala inak összegyűjtése, a tartalmak listázása. n Az MVMI oldali SPS környezet kialakítása. n Előzetes tesztelést követően a migráció szimuláció végrehajtása. n Több mint 300 SPS oldal felülvizsgálata, és a szükségesnek ítéltek migrálása. A tesztelés során felmerült és megoldott problémák: – A migráció során nem merült fel probléma. – Az Ügyfélinformációs rendszer helyett az MVMI az üzlet kérésére egy új SPS oldal kialakítását kezdte meg. Éles indulás: 2013. 11. 25.

Az SAP Classic és vele az IXOS migráció 2013 év novemberében

Az SAP HR migráció során nagy mennyiségű, érzékeny adatok átemelésére került sor

A migráció kapcsán elvégzett főbb feladatok: n A migráció előkészítése MVMI és MFG oldalon. n Technikai és funkcionális tesztelések, majd migráció szimuláció az előkészítés pontosításához. n SAP Classic rendszer migrálása az MVMI környezetbe. n A SAP Classic migrációt követően az új tagvállalatok könyvvizsgáló cége validálta az áttöltött adatok helyességét és teljes körűségét. n Döntés-előkészítés az IXOS rendszer lecseréléséről. n A döntés alapján az archivált dokumentumok migrálása az EDMS rendszerbe.

A migráció kapcsán elvégzett főbb feladatok: n A munkát az MVM Kontó munkatársai koordinálták a beszállítókkal együttműködve. n Az MVM HR rendszer felkészítése az MFGT/MFGK HR adatok fogadására sikeresen megtörtént. n A rendszeradatok másolása az MVM Kontó SAP HR rendszerébe sikeresen zajlott. n A migrációt követően az új tagvállalatok könyvvizsgáló cége validálta az áttöltött adatok helyességét és teljes körűségét. n A HR projekt a PAD-ban rögzítettek szerint teljesült. n A projekt lezárása folyamatban van.


A tesztelés során felmerült és megoldott problémák: – Nyitott pont volt a migrációt követően az SAP HR BI (BW) tesztelése.

tafiók migrálását követően a felhasználók elérik korábbi leveleiket. n Nyomtatás: Az új eszközpark minden telephelyen elérhető.

Éles indulás: 2014. 01. 20.

A tesztelés során felmerült és megoldott problémák: – Adatmásolás módszertani változása, majd kapacitásbeli korlátozás kezelése. – Mobil szerződés meghosszabítása. – Adattörlés kérdése.

Komplex és sok előkészítést igénylő feladatot jelentett az üzemviteli alkalmazások migrálása A migráció kapcsán elvégzett főbb feladatok: n A Magyar Földgáztároló Zrt. és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. ös�szesen 19 db szakértői rendszerének migrálása. n Az egymással szorosan összekapcsolódó rendszereket 7 csoportban sikerült átállítani. n Alapos tesztelést és migráció szimulációt követően sikeres volt az összes alkalmazáscsoport éles indulása. n Jelenleg – a Power PC alkalmazások kivételével – az összes rendszer az MVMI által üzemeltetett környezetben fut. A tesztelés során felmerült és megoldott problémák: – Voltak a migráció során (nem kritikus) hibák, amelyeket az MVMI egy héten belül javított. – A Power PC-k csak később kerülnek leszállításra, így a végleges telepítés csak ezt követően történhet meg. Éles indulás: 2014. 02. 17–21. Az infrastruktúra teljes átállása 2014. február végével A migráció kapcsán elvégzett főbb feladatok: n Szerverek: Az E.ON szervereken tárolt adatok migrálása, majd az eredeti helyen törlésre kerültek. n Munkaállomások biztosítása: adattörlés az E.ON-os gépekről. n Hálózat: A szerződéseket az MVM Net újrakötötte. n Telekommunikáció: A megfelelő szolgáltatási opció kiválasztásáig a mobil szerződések 3 hónapra meghosszabításra kerültek az E.ONnal. A vonalas számok szerződései szintén az MVM Netnél vannak. n Levelezés: a Földgáz társaságok email címei megváltoztak. A pos-

Éles indulás: 2014. 02. 24.

EREDMÉNY A Program eredményeként határidőre teljesült a két új gáztársaság, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt. részére az informatikai rendszerek áthozatala, migrációja és jelenleg ezek a rendszerek az MVM Informatika Zrt. üzemeltetésében támogatják a társaságok üzleti folyamatait. Az MVMI kitűnően hajtotta végre a rábízott feladatot a tagvállalatok teljes megelégedésére. A Program operatív lebonyolításának irányítói: – Engel László (MVMI) – Program menedzser – Rozicky Pál (MVMI) – Technikai projektvezető – Bartók Béla (MVMI) – SAP rendszerek projektvezető – Müller József (MVMI) – WEB technológiák projketvezető – Kiss László (Kontó Zrt.) – SAP HR rendszer projketvezető – Mosolygó Sándor (MVMI) – Bussi ness Core rendszerek projketvezető – Lőrincz János (MVMI) – Infrastruktúra Projketvezető – PWC tanácsadói A feladat végrahajtásában az MVM Informatika Zrt. részéről majd 50 szakember vett részt, különböző erőforrásráfordítással.

TAPASZTALATOK, NEHÉZSÉGEK A Program kapcsán a legnagyobb kihívás az volt, hogy MVMI Zrt. korábban soha nem hajtott végre ilyen jellegű fel-

adatot, így abban tapasztalata nem volt. Az országban sem sok hasonló projket volt, ezért ezt nem egy szoványos rutin jellegű feladatként kezeltük. Rendkívül komplex munkáról volt szó, hiszen két működő vállalat komplett informatikai rendszerét kellett újraépíteni új infrastrukturális környezetbe, és az éles adatokat ezen rendszerekbe kellett migrálni. A feladatot a német és magyar E.ON IT kollégák közreműködésével kellett elvégezni, vagyis egy “közös” nyelv, az angol közbeiktatásával kellett a szerződést előkészíteni és a Program dokumnetációk jelentős részét angolul is előállítani. Rendkívül szűk volt a határidő, mivel az MVM-nek minden késedelmes nappal sok eurónyi díjat kellett volna kifizetni az átmeneti szolgáltatási szerződés ellenértéékeként. Tehet itt a Program csúszása nem csupán erkölcsi veszteséget, hanem plusz költség milliókat is eredményezett volna. Az MVMI a Program végrehajtása mellett több kritikus projektet is vitt, így teljes kapacitását hosszú időn át túlterhelte úgy, hogy közben a napi üzemeltetési feladatait is el kellett látnia. Ennek sajnos néhány SLA sértés lett a következménye, de szerencsére komolyabb üzemzavarból eredő kiesés nem történt. A Program során olyan rendszereket kellett áthozni, amik MVMI számára ismeretlenek voltak, abban semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztünk. A rendszert átadó E.ON IT és az új rendszert üzemeltető MVM Informatika ellenérdekeltek voltak a Programban, mivel E.ON IT az elnyúló migráció miatt plusz üzleti hasznot realizált volna. Ugyanakkor a program végrehajtása kapcsán új tapasztalatokat szerzett az MVMI: n a tervezéssel kapcsolatos tapasztalatok, n az idegen nyelvű szerződéssel kapcsolatos tapasztalatok, n a program lebonyolításával, irányításával kapcsolatos tapasztalatok. Utólag elmondható, hogy a PWC szakmai támogatásával az MVMI Zrt. kitűnően hajtotta végre az E.ON gázvállallatok informatikai rendszereinek migrációját.


53

AZ MVM TÁVKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK ZRT. JOGELŐDJE, A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK TRÖSZT 1963. SZEPTEMBER 1-ÉN ALAKULT MEG. 2013-BAN AZ 50 ÉVES JUBILEUMRA KÉSZÜLT AZ MVM KÖZLEMÉNYEI TEMATIKUS SZÁMA (2013/3–4.SZ.), AMELYBEN AZ ELMÚLT 50 ÉV LEGJELENTŐSEBB PROJEKTJEIT IS BEMUTATTUK. FOLYTATVA A JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉST, AZ MVM KÖZLEMÉNYEI 2014/1-2. SZÁMÁBAN ÖSSZEFOGLALÓ JELENT MEG A JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEKRŐL, ALAPÍTÓI VISSZAEMLÉKEZÉSEKET KÖZÖLTÜNK, ÉS AZ MVM MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL JELENT MEG ÖSSZEFOGLALÓ. AZ ALÁBBI CIKK – FOLYTATVA A FUNKCIONÁLIS TERÜLETEK BEMUTATÁSÁT – AZ MVM TÁVKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSÉT ADJA.

GALAMBOS TIBOR*

BEVEZETÉS A cikk az MVM távközlési hálózat fejlődését ismerteti, ahogy a magyar villamosenergia-rendszer igényeinek kiszolgálásán elindulva eljutott a kormányzatot és állami szektort is kiszolgáló távközlési hálózati szolgáltatóvá válásáig, a kezdeti időszakot épp csak felvillantva, fókuszálva a jelenlegi hálózatra és körülményekre. A villamosenergia-rendszer távközléssel szembeni elvárásait elsősorban a rendszerirányítás igényei határozták meg, mind beszéd, mind adatátvitel tekintetében, lehetőleg az energetikai célpontok (erőművek és alállomások, stb.) többutas (n-1) elérhetőségének biztosításával, ill. a távvezetéki védelmek távközlési átvitelének kiszolgálásával. A rendszerirányítás kiszolgálása mellett a tröszti szerkezet létrejötte szükségessé tette az MVMT irányítása alá tartozó vállalatok igazgatási, ügyviteli célú munkaállomásainak folyamatos kapcsolatát, elérhetőségét, beszédátvitel biztosítását, az egységes iparági rendszerinfrastruktúra kialakítását. Egyes speciális szakterületek (építés, üzemzavar-elhárítás) munkáját vezeték nélküli távközlési rendszerek tették hatékonyabbá.

* Galambos Tibor, MVM NET Zrt., üzemeltetési igazgató

54

2014/3–4 ■

A távközlő hálózat fejlesztése folyamatosan követte mind a mennyiségi (új objektumok, új szervezeti egységek, stb.), mind a minőségbeli igények növekedését, így az alkalmazott technológia lépést kellett tartson a világban bekövetkező távközlési, telekommunikációs technika fejlődésével, az ezekből adódó generációváltásokkal, amelyek lehetővé tették az elvárt, egyre magasabb szintű szolgáltatások bevezetését. A TÁVKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG KEZDETEI Az 1945 után megvalósult nagyfeszültségű hálózat struktúrája megegyezett a korábban kialakulttal, az erőművek saját fogyasztói területtel rendelkeztek, esetleg kiskooperációban üzemeltek. A szükséges kapcsolásokat az erőművek, ill. az irányításuk alá tartozó körzetszerelők végezték, közöttük a távközlési kapcsolatot postai telefon biztosította. A villamosenergia-igények növekedése, valamint az intenzív fejlesztések szükségszerűen maguk után vonták az önálló erőművi hálózatok összekapcsolódását, amelynek következményeként létrejött az egységes villamosenergia-rendszer. A hálózatok és az energiatermelés összehangolásához rendszerirányítás kialakítása vált szükségessé, amely feladat ellátására 1949ben létrehozták az Országos Villamos Teherelosztót (OVT). Ekkor irányítása alá 6 erőmű és 11 alállomás tartozott, melyek között a beszédkapcsolat továbbra is postai telefonokon, illetve a postától bérelt telefonvonalakon keresztül történt.


Az akkoriban alkalmazott rendszerek hiányosságai, valamint nem kielégítő rendelkezésre állási mutatói miatt az Erőművek Ipari Központja 1950-ben előírta az OVT számára önálló távközlési rendszer létrehozását, az újonnan épülő távvezetékeken vivőfrekvenciás összeköttetések létesítését. A távvezetéki vívőfrekvenciás (TVF) összeköttetés speciális távközlési átvitel, mely kizárólag a villamosenergia-rendszerekben alkalmazható telekommunikációs megoldás, és a távvezetékek fázisvezetőjét használja átviteli közegként. Előnye a nagy távolságok áthidalása, valamint a rendkívül robosztus, megbízható átviteli közeg. Az engedélyezett átviteli frekvenciasáv 3–300 kHz, később – 500 kHz, az alapsávi jelek (0–4 kHz) modulációkkal ebbe a nagyfrekvenciás sávba transzponálódnak. A nagyfrekvenciás jel távvezetékre juttatását különböző csatolószerelvények biztosítják (csatolószűrő, csatolókondenzátor, hullámzár). Az 50-es évek erőműépítéseivel, jelentős hálózatbővítéseivel párhuzamosan kiépült a rendszerirányító, az erőművek, és alállomások közötti – elsősorban beszéd-összeköttetést biztosító – TVF hálózat RFT és TESLA berendezésekkel. Mind az RTF (keletnémet), mind a TESLA (csehszlovák) elektroncsöves berendezések voltak, rendelkeztek jelfogós kisautomatikával, melyhez három távbeszélő mellékállomás volt kapcsolható (OVT, alállomás vagy erőmű, …). A berendezések rendelkeztek adatátviteli (mérés, jelzés, stb.) funkció bővítési lehetőséggel is.

A nemzetközi kooperációs távvezetékek TVF összeköttetései az adott ország (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió) hasonló elven működő berendezéseivel létesültek. A hazai hálózaton az első TVF ös�szeköttetések 1949-től a Tatabánya-Dorog 60 kV és a Mátra- Népliget 100 kVos távvezetékeken üzemeltek. A 60-as évek elején kialakult az egységes iparági ügyviteli hálózat struktúrája, melynek alapjain kiépült az automatikus távválasztó telefonhálózat, a MÁV-nál már működő mintát követve. A trösztnél, az erőműveknél, a hálózati vállalatoknál telepített központok BHG gyártmányú, forgógépes rendszerűek voltak. Központon belül a munkahelyek négy számjeggyel (tröszt, OVT, bp-i munkahelyek), míg az erőművek, hálózati vállalatok központjai kétjegyű előtétszámmal voltak hívhatók, a hívások részlegesen automatizáltak voltak. Az erőművi, alállomási diszpécserek a budapesti (tröszti) központból postától bérelt vonalakon közvetlen kihelyezett mellékeket kaptak. A korra jellemzően a központok MVM, ill. vállalatai beruházásában létesültek, majd könyvjóváírással átadásra kerültek a postának (ahol sem a karbantartással, sem a felújítással nem törődtek). Ugyancsak erre az időre a TVF hálózat 60 db beszéd és 10 db adatátviteli célú, míg nemzetközi irányokba 6 db berendezéssel üzemelt. Szintén erre az időszakra tehető az első iparági fejlesztésű adatátviteli berendezés, a BV 30 elterjedése, mely az alállomások kapcsolóberendezéseinek állapotáról továbbított információt az OVT-be. Akkoriban az üzemeltető személyzet egyszerűen csak „árulkodó gépnek” nevezte, mert a rendszerirányító közvetlenül látta a kapcsolási műveleteket.

AZ MVM TRÖSZT IDŐSZAKA A 60-as években tovább folytatódott az erősáramú hálózat bővítése 120 kV-on, majd a 60-as évek végétől a 70-es évek közepéig a 220 kV lett a meghatározó feszültségszint. Megfogalmazódott a 400 kV szükségessége, így a 70-es évek második felétől alaphálózati távvezetékként csak 400 kV feszültségszint jöhetett szóba. A 70-es évekre az addigi TVF berendezések elavultak (elektroncső, kis

kapacitás), ezért a rekonstrukció elkerülhetetlenné vált. Megszületett a magyar fejlesztésű TVF berendezés (NTV család) az Elektronika Szövetkezet és az iparági szakemberek közreműködésével. A rekonstrukció során ezek a berendezések váltották a korábbiakat, valamint az új építésű 120, 220 kVos vezetékekre is ezek kerültek, melyek már alkalmasak voltak beszéd, ill. egyidejű beszéd, adat és védelmi jel átvitelére. A 400 kV-os vezetékek TVF berendezéseként Siemens gyártmányú ESB400 lett kiválasztva, mely nagy megbízhatósággal beszéd, védelmi parancs, telemechanikai jelátviteli képességekkel rendelkezett. Az ESB-k csatlakoztak az alállomási gócpontokba telepített ugyancsak Siemens kisközpontokhoz, megteremtve az OVT számára az alállomások biztonságos elérését, a diszpécseri távközlő hálózatot. A hazai vivőfrekvenciás berendezések fejlesztése tovább folytatódott, megszületettek az ECV, EHV, EVPK berendezések, amelyek gyártása a Puskás Szövetkezetben történt. A hazai fejlesztésű csatolószerelvények gyártását a Dunakanyar Szövetkezet végezte, melyeket 400 kV feszültségszintig lehetett használni. 1991-ben az alaphálózaton összesen 154 TVF berendezés és 17 db kisközpont üzemelt. Meg kell említeni az 1978-ban létesített 750 kV-os távvezeték távközlési összeköttetését, melynek érdekessége, hogy a távvezeték védővezetője szigetelten épült, így a fázisvezetők mellett a védővezető is alkalmassá vált TVF összeköttetésre. Az iparági ügyviteli hálózat telefonközpontjainak cseréjére a 80-as évek közepén került sor, az újonnan beépítettek ugyancsak BHG gyártmányúak, tárolt programvezérlésű, elektronikus központok voltak. A tranzit központ feladatát EPT 256 látta el, míg a területi gócpontokba a kapacitásigény függvényében EPK 512 ill. EPK 128 központok kerültek, lehetővé téve előfizetőtől-előfizetőig a teljesen automatikus kapcsolat felépítést. A 60-as években létesül Budapest– Bánhida között az első ORION gyártmányú, 30 beszédcsatorna átvitelére alkalmas mikrohullámú összeköttetés, mely beszédátvitel mellett az adatátviteli igényeket is kielégítette. A kiterjedt nagy- és kisfeszültségű hálózathoz kapcsolódó munkákat

mobil hírközlés segítette. A hetvenes évekre a technikai fejlődés következtében lehetővé vált elfogadható méretű és tömegű mobil hírközlő eszközök gyártása. Magyarországon a BRG beindította a fix telepítésű és gépkocsiba szerelhető, részben elektroncsöves felépítésű URH berendezések gyártását, melyek a 160 MHz-es sávban üzemeltek. Az iparág a vezetéknélküli URH hálózatát ezekre a készülékekre alapozva építette ki, kétféle rendszert alkalmazva. Az OVIT-nál szimplex rendszert használtak, amelynél az adás és a vétel frekvenciái megegyeztek, így hatósugáron belül minden készülék tudott minden készülékkel összeköttetést teremteni. A készülékeket a távvezetéképítésnél és az üzemvitel területén a hálózatellenőrzések, hibaelhárítások során használták. Az áramszolgáltatók berendezései duplex frekvenciapáron üzemeltek, az adás és a vétel frekvenciái eltértek egymástól, ezáltal lehetővé vált a gócpontokban (üzemigazgatóság, kirendeltség) vagy magaslaton átjátszó állomások telepítése, amivel a hatótávolság jelentősen megnövekedett. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ ALAKULÁS UTÁN A rendszerváltást követően a 120 kVos hálózat az MVM Rt.-től átkerült az áramszolgáltatókhoz, az MVM Rt. tulajdonában az alaphálózati átvitelt megvalósító 220, 400 és 750 kV-os hálózat maradt. 1993-ban elkészült az új alaphálózati stratégia, amely többek között meghatározta a rekonstrukciókat, bővítéseket. A hálózatra nagy megbízhatóságú nagyfeszültségű kapcsolóberendezések kerültek, melyek megteremtették a távkezelés lehetőségét. A távkezeléshez a kapcsolási helyről a rendszerirányításhoz nagy mennyiségű információ nagy megbízhatóságú eljuttatása vált szükségessé. Erre az időre ugyancsak halaszthatatlanná vált az Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK), nagy mennyiségű, valós idejű adatok MAVIR-hoz való juttatásának igényével. Az ÜRIK megvalósításához kapcsolódóan fénykábeles és digitális mikrohullámú összeköttetések létesültek.


55

Az ÜRIK munkálatai alatt már kiépült alapokon, a további igények kiszol gálására 2000-ben létrejött a Távközlési Fejlesztési Projekt (TFP), amelynek során az optikai hálózat továbbfejlesztésével országos gyűrűkből álló modell valósult meg, szinkron digitális technológiára (SDH) épülve. Az újonnan épülő, ill. a rekonstrukció alá vont távvezetékeknél kedvező lehetőségként adódott a távvezeték védővezetőjébe integrált fénykábel felhasználása (OPGW). A TFP projekt keretében mintegy 1100 km optikai összeköttetés épült meg, többségében OPGW kábellel a távvezetékek nyomvonalán, valamint 57 km alépítményi fénykábeles összeköttetés is létesült. A kiépült hálózat az ország mintegy 80 csomópontját érintette, amelyek egyben a jelek átvitelét biztosító berendezéseknek is helyet adtak. A hálózat optikai gyűrűkből épült fel, megvalósítva a távközlési átviteli utak megfelelő védelmét (n-1) hiba esetén is. A hálózat gerincét SDH gyűrűk alkották, melyek adatátviteli sebessége STM-16

(2,4 Gbit/s), STM-4 (622 Mbit/s) ill. STM-1 (155 Mbit/s). A hierarchikus, többszörös gyűrű struktúrájú rendszer maghálózatát nagyrészt STM-16-os kapcsolatok alkották, melyre több ponton kapcsolódtak az STM-4-es aggregációs hálózatok. Ezek gyűjtőpontjaira a helyi STM-1-es redundáns szakaszok hordták fel az adatforgalmat. A gerinchez illeszkedő hozzáférési hálózatot az SDH berendezésekhez kapcsolódó (PDH) eszközök biztosították, amelyek megvalósították a különböző üzemmódú áramköri lebontásokat, illetve a kihosszabbításokat. Az új távközlési hálózat korszerű felügyeleti rendszerrel rendelkezett, amely kialakította, kezelte és nyilvántartotta a hálózat aktuális konfigurációját, riasztási és egyéb fontos funkciókat látott el annak érdekében, hogy a kezelők egy esetleges zavar esetén gyorsan megtehessék a szükséges intézkedéseket. A rendszerről minden olyan beavatkozás végrehajthatóvá vált a hálózaton, amely nem igényel helyszíni fizikai tevékenységet.

1. ÁBRA: AZ NG-WDM HÁLÓZAT

56

2014/3–4 ■


A TFP programhoz kapcsolódóan 11 távvezetéki szakaszon megújultak a védelmi-jelátviteli összeköttetések, berendezések. A megvalósult hálózat megnövelt ellátásbiztonsággal elégíti ki a mai napig a rendszerirányító igényeit, ezen felül lehetővé tette a postai bérelt vonalak, a TVF összeköttetések nagy részének kiváltását. A 2000-es évek elején a technológiai fejlődésnek köszönhetően, az MVM a rendszerirányítás kiszolgálása mellett a hálózat adottságait figyelembe véve a nyilvános távközlési piac üzleti kiszolgálását vette célba. A meglévő optikai hálózat kapacitásainak jobb kihasználása és az áramszolgáltatókkal kialakított együttműködés keretében a 20 kV-os hálózaton végzett optikai légkábeles fejlesztések révén, egy IP technológián alapuló hálózat kialakítása kezdődött el. Ennek eredményeként két – berendezés független - hálózat jött létre, amelyek funkciójukban is eltérnek egymástól. Az egyik a rendszerirányítást (SDH), a másik az üzleti ügyfeleket (IP) szolgálja ki.

hálózaton valósult meg. A kiemelt csomópontok közötti kapacitásigények rugalmasan, újabb dedikált 10 Gbps sebességű csatornákkal bővíthetőek, ugyanakkor a teljes körű redundancia biztosított.

2. ÁBRA: AZ EGYMÁSRA ÉPÜLŐ TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK

n

A kormány a kormányzati intézmények távközlési és informatikai kiszolgálásának javítására a 346/2010 sz. Korm. rendeletében intézkedett. A feladat irányítására miniszteri biztost nevezett ki. 2011-ben határozat született, hogy a kormányzati döntés kielégítése időben és költségében a legoptimálisabban az MVM meglévő adatátviteli erőforrásainak felhasználásával történhet, melyek között megtalálhatók a rendelkezésre álló korszerű technológiai platformok. Az MVM távközlési projektet hozott létre, melynek első fázisát 2011.12.15ig, míg a második fázisát 2012.12.15-ig jelölte meg. Az első fázisban az elérendő cél a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) teljes körű kiépítése, valamint az állami tulajdonú infrastruktúra minél szélesebb körű felhasználása volt. A második fázisban be kellett fejezni az akkor még az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (EKG), üzemelő további állami intézmények NTG-re migrálását (1 ábra). Az NTG architektúra az egyes ISO/ OSI rétegeken az egymásra épülő technológiai megoldásokat foglalja magában (2. ábra): n 1.

réteg: MVM tulajdonú országos optikai hálózat (elsősorban OPGW alkalmazásával).

Az ábrán legalul helyezkedik el a fizikai közeg síkja. Az MVM ebben a rétegben egy országos kiterjedésű, korszerű optikai hálózatot épített ki, amely a rendszerirányítás, az üzleti partnerek és a kormányzati intézmények kiszolgálásának átviteli útjaként

szolgál. Ahol saját tulajdonú optikai hálózat még nem épült, ott a partnerektől, piaci szereplőktől bérelt optikai szálak állnak az MVM rendelkezésére. A nagy üzembiztonság eléréséhez lényeges szempont a csomópontok több irányú elérése. Ennek megfelelően a meglévő optikai hálózaton egy nagymegbízhatóságú, nagyteljesítményű nemzeti célú hálózat valósult meg. n

2. réteg: Az MVM meglévő új generációs transzport (DWDM) hálózata.

Az optikai hálózaton az MVM Zrt. egy új generációs DWDM hálózatot üzemeltet, amely bővíthető, nagy sávszélességű, és nagy megbízhatóságú összeköttetéseket biztosít a felette elhelyezkedő rétegek eszközei számára Ezen megoldás előnyei: – Hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló optikai szálkapacitást, egy szálon közösítve vihető át számos, egyenként is nagykapacitású összeköttetés, amely különösen fontos ott ahol a végponti elérések bérelt optikai szakaszokon valósultak meg. – Biztosítja az egyes szolgáltatási pontok üzembiztos bekapcsolását annak köszönhetően, hogy nagy (más rendszerek számára már korlátot jelentő) távolságok áthidalására képes. – Az országos hálózatban lehetővé válik tetszőleges viszonylatú végponti összeköttetések létesítése. Ez rugalmasan támogatja különböző hálózati struktúrák kialakítását, ezzel megoldva a fizikai réteg statikus jellegéből adódó korlátok feloldását. Az MPLS gerinckapcsolatok mindegyike a nagy megbízhatóságú DWDM

3. réteg: Az MVM meglévő új generációs IP/MPLS hálózata.

Az IP hálózati rétegben helyezkednek el nagyteljesítményű gerinchálózati routerek (útvonalválasztó), melyek között a két független irányú elérést a 2. rétegben ismertetett DWDM rendszer biztosítja. A gerinchálózati routerekhez kapcsolódnak az aggregációs (gyűjtő) és access (hozzáférési) eszközök (routerek, switch-ek). Mivel minden megyeszékhelyen, vagy annak közvetlen közelében található egy teljesen védett gerinchálózati csomópont, ezért az aggregációs routerek kapcsolódása a gerinchálózatba védetten, két független nyomvonalon történt meg. Így 2011. évben 19 megyeszékhelyen két-két aggregációs pont, kilenc nagyvárosban egy aggregációs pont került kialakításra, ami folyamatosan bővül az igények (pl. járások be kötése) szerint. Az access eszközök által megvalósított végpontok, mint szolgáltatáselérési pontok jelentik az NTG hálózat szolgáltatási végpontjait. Az intézményi felhasználók az aggregációs pontokból társszolgáltatói felhordó hálózaton keresztül érhetők el. Jelenleg az NTG hálózat 8000 intézményi végpont adatátviteli igényét elégíti ki.

ÜZEMELTETÉS FELÜGYELET A távközlő berendezések üzemeltetését kezdetben a Teherelosztó Üzem végezte, majd a Gyengeáramú Osztály, mely hol az OVIT-hoz, hol az Erőkar-hoz tartozott. Az Erőmű Tröszt megalakításával létrehozták az OVTÁSZ-t is, feladatkörébe utalva az iparági távközlés teljes volumenét. Az MVMT megalakulása a távközlés terén is jelentős változást hozott, a megnövekedett feladatok miatt a cég vezetése decentralizációt hajtott végre. Az MVMT SzMSz 2-343/I. pontja szerint az OVTÁSZ karbantartási fel-


57

adatkörét decentralizálni kell, meghatározva a szolgálat alapvető feladatát, az országos távközlési munkák egységes koordinálását és ellenőrzését. A döntés következtében 1964. január 1-én az OVIT-nál megalakult a távközlési szakterület, amely a hálózati munkák (karbantartás, üzembehelyezés, üzemeltetésre való átvétel, üzemzavar-elhárítás, stb.) mellett az OVIT-nál felmerülő minden távközléshez kapcsolódó feladatot elvégzett. A telekommunikációs hálózat üzemeltetését napjainkban az MVM NET Zrt. végzi, mely leányvállalatot az MVM Zrt. 2012-ben alapította, egyúttal átruházta a telekommunikációs eszközvagyonának fenntartási és tulajdonjogát (EU. Harmadik Energia Cso-

58

2014/3–4 ■

mag ismertetett ITO modell direktíva szerint).

ÖSSZEGZÉS Reméljük, e rövid kis írásban sikerült felvillantani az MVM-hez kötődő távközlés fejlődésének fontosabb mozzanatait, a rendszerirányítás kiszolgálását az egyetlen telefonvonaltól a legkorszerűbb digitális technikát felvonultató, megbízható információátvitelig. Sok mindenről nem beszéltünk, így arról sem, hogy volt időszak, amikor az „adatátvitelt” az állomási elektrikusok táblaműszer leolvasásainak telefonon történő bediktálásai jelentették, hogy a „biztonságos jelátvitelt”az állomások


vezénylőiben létesített betonbunkerek valósították meg, hogy ellenséges támadás esetén a táblaműszerek adatait a kémlelőnyíláson át leolvasva továbbítani lehessen a diszpécserhez. Nem beszéltünk az embargó okozta beszerzési nehézségekről, a hazai fejlesztések kikényszerítéséről. És a legfontosabbról sem, az emberről, a jól képzett, elhivatott szakemberekről, akik nélkül a mai valóság nem jöhetett volna létre. Köszönet nekik! Jóllehet részesei voltunk, vagyunk az MVM távközlésének, de a folyamatot így egyben látva meg kell állni egy percre: 1949-től, a kezdetektől egy szűk emberöltő alatt ment végbe ez a hatalmas változás. Élvezzük az eredményét!

INDIA VILLAMOS ENERGETIKÁJA A GAZDASÁGI POTENCIÁL SZEMPONTJÁBÓL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK UTÁN KÖVETKEZŐ, TÖBBNYIRE KONTINENSNYI ORSZÁGOKAT MANAPSÁG A BRIC(S) BETŰSZÓVAL ILLETIK: BRAZIL – BRAZÍLIA, RUSSIA – OROSZORSZÁG, INDIA, CHINA – KÍNA (ÉS ÚJABBAN SOUTH AFRICA – DÉL-AFRIKA). EZEN ORSZÁGOK GAZDASÁGÁNAK NEMCSAK A MÉRETE, HANEM FEJLŐDÉSÜK ÜTEME IS MEGHALADJA A VILÁGÁTLAGOT, A JELENLEG IS TARTÓ GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI VÁLSÁG ELLENÉRE. HOGYAN ALKALMAZKODIK E HELYZETHEZ A BRIC(S)-ORSZÁG INDIA VILLAMOS ENERGETIKÁJA – EZT TEKINTI ÁT A CIKK.

KIMPIÁN ALADÁR*

AZ INDIAI VILLAMOSENERGIAIndia – hivatalos nevén Bhārat Ganrājya RENDSZER

AZ INDIAI VILLAMOSENERGIARENDSZER TULAJDONOSI SZERKEZETE

BEVEZETÉS

(Indiai Köztársaság, Republic of India) – a Föld hetedik legnagyobb, 3 287 263 km2 területű országa, kiterjedése É-D-i irányban 3124 km, K-Ny-i irányban 2933 km, szárazföldi határának hossza 14 103 km, tengerpartja 7517 km, legmagasabb pontja a 8585 m-es Kancsendzonga a Himalájában. Legnagyobb folyói: a 2937 km hosszú, 19 300 m3/s átlagos, 100 000 m3/s maximális vízhozamú Brahmaputra és a 2525 kmes, 12 500/70 000 m3/s-os Gangesz. Népessége 1 210 000 000 (2011). Államszervezete: 28 szövetségi állam + 7 szövetségi terület. A regisztrált nyelvek száma 1600, a hivatalos, alkotmányban rögzített nyelvek száma 22, a legtöbben a hindit (45%) és az angolt beszélik. Az 1,2 milliárdos lakosság vallási megoszlása: 80,5% hindu, 13,4% mohamedán, 2,3% keresztény, 1,9% szikh, 0,8% buddhista, 1,1% egyéb. Éves nemzeti jövedelme vásárlóerő-paritáson 2012ben 4711 milliárd USD volt [1], 2004– 2012 között több mint háromszorosára nőtt. India ezzel a fejlődési ütemmel került be a BRIC(S) országok közé [1].

A VILLAMOSÍTÁS KEZDETEI ÉS FONTOS LÉPÉSEI [8] 1879: az első villamos világítás Kalkuttában. 1882: villamos világítás Bombayben (a mai Mumbaiban). 1897: Megalakul az első villamos társaság, az Indian Electric Co., a későbbi Calcutta Electric Supply Corporation, amelynek székhelye 1970-ig London volt. Megépül az első vízerőmű Dardzsilingben. 1905: Erőművet építenek Bombayben a városi villamos táplálására. 1925: Az első vasútvonal villamosítása 1500 V egyenárammal; néhány év múlva áttértek 3000 V egyenáramra. 1957: A vasútvillamosítás áttérése az egyfázisú 25 kV-os, 50 Hz-es rendszerre; mára a 60 000 km-es vasúthálózat 30%-a villamosított. 1962–69: Az első indiai atomerőmű (Tarapur NPS) építése 2 db 160 MWe forralóvizes (BWR) reaktorral, Bechtel és General Electric (USA) beszállítással.

* Kimpián Aladár, nyugalmazott főmérnök, a TriódArt Bt. ügyvezetője

1. Centrális szektor: a központi állam (kormányzat) tulajdonában álló létesítmények; 2. Szövetségi állami szektor: a 22 szövetségi állam tulajdonában álló létesítmények; 3. Magánszektor: magántulajdonú létesítmények. A 211 GW-os együttműködő VER 5 regionális alrendszerre oszlik: északi, észak-keleti, keleti, déli és nyugati régiókra, mindegyikben saját (al)rendszerirányítóval. Számottevő a célfogyasztókat ellátó, a VER-en kívüli 34 444 MW célerőmű-EBT. Átviteli hálózat: 166 000 km rendszerhossz (750, 400, 220, 132, 66 kV) [8]. Az éves villamosenergia-termelés 2000–2012 közötti értékeit a 2. táblázat mutatja. [TWh] [11] Bár az éves villamosenergia-termelés 2000–2012 között majdnem megduplázódott, növekedési üteme elmaradt a 2004–2012 között megháromszorozódott nemzeti jövedelemé mögött, ami már most gátja a további gazdasági expanziónak. (A fejen-

1. TÁBLÁZAT: ELMÉLETI BEÉPÍTETT TELJESÍTŐKÉPESSÉG (EBT) 2012. 12. 31-ÉN [MW] [8]

Szektor Központi állami

Szén

Földgáz

41 995

6 702

Szövetségi állami

Magán

49 933

∑ %

Dízel

Atom

0

4 780

28 945

5 215

6 986

603

120 873

18 903

57,30

8,96

Víz 9 349

Megújulók

∑

%

0

62 826

29,78 29,11

0

27 395 2595

22 286

61 409

1 200

4 780

39 339

25 856

210 951

0,57

2,26

18,65

12,26

597

0

3 570

86 716

41,11

100,0

Megújulók: kis és törpe vízerőművek, szél-, biomassza-, biodízel- és naperőművek.


59

kénti éves villamosenergia-termelés kb. 700 kWh/fő.év, míg a világátlag kb. 2300 kWh/fő.év.)

2. TÁBLÁZAT: ÉVES VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS 2000–2012 KÖZÖTT (TWH)

A MAI INDIAI VILLAMOSENERGIARENDSZER FŐ PROBLÉMÁI [8] n

Elégtelen a termelőkapacitás, gyenge az átviteli és az elosztóhálózat. n 300 millió ember egyáltalán nem jut áramhoz (az IEA becslése szerint a teljes ellátottsághoz 135 milliárd USD beruházás szükséges). n Nem elég megbízható az ellátás, túl sok és hosszú a kiesés, gyakori a fogyasztói korlátozás. A 2012. július 30–31-i rendszerösszeomlás 600 millió embert érintett. n Az összes hálózati veszteség 32% (!), ebből 24% a műszaki, 8% a kereskedelmi (hibás mérési, szabálytalan vételezési) veszteség; kormány cél: a műszaki veszteség 2017-re 17, 2022re 14%-ra csökkenjen. n A fosszilis erőművek többsége 50120%-kal több CO2-t bocsát ki kWhként, mint az EU-beli erőművek. A 2012. JÚLIUS 30-31-I RENDSZERÖSSZEOMLÁS [9] 30-án, hétfőn, helyi idő (IST [India Standard Time] = UTC [Universal Time Coordinated] +5,5 h) szerint 02:35-kor közel kétszeres túlterhelésre kiesett a Delhi-Agra körzetet tápláló, 250 km hosszú Bina-Gwalior 400 kV-

os távvezeték, amely a 1. ábrán bekarikázott körzetben van. Mivel az északi régió rendszerirányítója elmulasztott azonnali fogyasztói korlátozást elrendelni a túlvételező Uttar Pradesh, Haryana és Punjab államokban, e távvezeték kikapcsolódása 32 GW teljesítmény kaszkád kiesését okozta, éppen a hétfő hajnali-reggeli csúcsban. 300 millió ember maradt áram nélkül a sötétbarna területen. Alighogy a kiesett 32 GW-nyi fogyasztó ~ 80%-át sikerült újra ellátni, 31-én, kedden 13:02-kor alállomási relévédelmi hiba (valószínűleg téves gyűjtősínvédelmi működés) következtében megismétlődött az előző napi kaszkád rendszerösszeomlás, de most kb. 600 millió ember maradt áram nélkül (az érintett terület a 1. ábrán a sötét- és a világosbarna rész). Leállt 300 vonat, a delhi metró, termelő üzemek tízezrei. Több mélybányában 200

1. ÁBRA: A 2012. JÚLIUS 30-31-I RENDSZERÖSSZEOMLÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK; PIROSSAL BEKARIKÁZVA AZ ESEMÉNYSOROZATOT ELINDÍTÓ 400 KV-OS TÁVVEZETÉK TÉRSÉGE [9].

60

2014/3–4 ■

bányász rekedt a szellőzés nélküli vágatokban; kimentésük sikerült. INDIA SZÉNBÁNYÁSZATA ÉS SZÉNTÜZELÉSŰ ERŐMŰVEI [12] A becsült szénkészlet 267 milliárd t, a 2010–11 gazdasági évbeli 533 millió t kitermelés mellett (ennek 80%-a külfejtés) kb. 500 évre elegendő (3. ábra). A lignit-készlet kb. 6,5 milliárd t, az éves termelés 38 millió t. MÉLYBÁNYÁSZAT FRONTFEJTÉSSEL [13] Nagykiterjedésű, egyenletes vastagságú szénréteg esetén alkalmazzák. A bányászás irányára merőleges vágatban hidraulikus támok biztosítják a munkaterületet. A marófej a vágat hosszában ide-oda járva termeli le a

1. ÁBRA: VESZTEGLŐ „PLÉHLAVINA” DELHIBEN, A FŐVÁROS EGYIK FŐÚTVONALÁN, A 2×7 SÁVOS GURGAON ROAD-ON A „BLACKOUT” IDEJÉN [10]


4. ÁBRA: EGY TIPIKUS KÜLFEJTÉS: ALIG TAKARJA MEDDŐ A 100 M-NÉL IS VASTAGABB SZÉNRÉTEGET [13]

3. ÁBRA: A NAGYOBB SZÉNMEZŐK (RÓZSASZÍNNEL JELÖLVE) [13]

szénfalat. A letermelt szenet konvejor szalag viszi a kiszállítási pontra, vagy egyenesen a felszínre. Adott méretű réteg lemarása után a támokat előretolják, a mögöttük lévő teret – támok híján – a kőzetnyomás beomlasztja. A 4. ábrán szereplő szénréteg méretei: 240×3×4000 m (a front szélessége × a réteg vastagsága × a réteg hossza). India legnagyobb lignitbányája és az erre épült erőmű a déli Tamil Nadu állambeli Neyveliben van. A külfejtés termelése 24 millió t/év, az erőmű EBT-je jelenleg 2000 MW. A 6. ábrán jobbra az 1986–88-ban épült 3×210=630 MWos I., középen az 1991–93-ban létesült 4×210=840 MW-os II. ütem látható. A 3 blokkos rész 670 t/h teljesíményű kazánjait a Transelektro-Ganz-Danu bius konzorcium szállította [14].

5. ÁBRA: FRONTFEJTÉS [13]

A Pakisztánnal határos ÉNy-i Gudjarat szövetségi állambeli Mundra település közelében magáncégek építették fel India legnagyobb széntüzelésű erőműveit: a Adani Power 4×330 + 5×660=4620 MW-os és a Tata Power 5×800=4000 MW-os erőművét. A szén nagyrészt indonéz import, a szuperkritikus kazánokat a dél-koreai Doosan Heavy Industries (2009-től a plzeňi

Škoda Power új tulajdonosa), a turbinákat a japán Toshiba szállította [16]. FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK [17] A 18 900 MW gáztüzelésű kapacitás 80%-a többnyire kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, szállítói főleg a nagy világcégek (Siemens, Areva, General Electric).

7. ÁBRA: A RÉGI ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIA EGYÜTTÉLÉSE: JOBBOLDALT A HÁTTÉRBEN EGY RÉGI, 30% HATÁSFOKÚ, KONVENCIONÁLIS, TORONYKAZÁNOS HŐERŐMŰ, AZ ELŐTÉRBEN A SIEMENS 61%-OS HATÁSFOKÚ, EGYTENGELYŰ GÁZ- ÉS HŐHASZNOSÍTÓ GŐZTURBINÁJA [17].

6. ÁBRA: A NEYVELI LIGNITTÜZELÉSŰ ERŐMŰ [14]


61

A 7. ábrán látható blokk 375 MW-os, 675°C kiömlési hőmérsékletű gázturbinájának indítási ideje hideg állapotból 40 min, terhelésváltoztatási sebessége üzemmeleg állapotban 35 MW/min, tömege 440 t. A hőhasznosító gőzturbina teljesítménye 195 MW, ezzel ∑P = 570 MW. INDIA ATOMENERGETIKÁJA [19] Az atomenergetikáért felelős szervezet a delhi központi kormány alá tartozó Nuclear Power Corporation of India Ltd (NPCIL). A meglévő és tervezett atomerőműveket a 8. ábra mutatja. A terv: 2020-ra 14 600 MWe, 2050re az akkori termelés 25%-a legyen atomerőműből származó. Nagy ütemben fejlesztik a gyors szaporító reaktorokat (FBR – fast breeder reactor; 2020-ban 2×500 MWe üzembe helyezése a cél) és a tórium ciklusú reaktorokat [19]. A 9. ábrán a Tamil Nadu állambeli Kudankulam atomerőmű üzembe helyezés előtt álló 2 db orosz szállítású 1000 MW-os blokkja látható. Nemzetközi és indiai zöld aktivisták meg akarták akadályozni az indítást, bár független szakértők szerint ez a világ egyik legbiztonságosabb erőműve; még

9. ÁBRA: A BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLLÓ KUDANKULAM ATOMERŐMŰ [20]

zónaolvadás esetére is van védelme: core catcher (zónafogó, olvadékcsapda), amely kompozit (ún. „áldozat”) anyaggal van töltve. Ez megállítja a láncreakciót [20, 21]. A rohamosan fejlődő India egyik drasztikus ellentmondása: n Helyi lakosok és szervezett aktivisták akadályozzák a fűtőelemek beszállítását a Kudankulam atomerőmű majdnem kész blokkjaihoz; n 600 millió ember áram nélkül maradása a termelő kapacitás elégtelensége és a hálózatok gyengesége következtében.

8. ÁBRA: ATOMERŐMŰVEK: ÜZEMELŐ (PIROS KÖR): 6 DB (ΣEBT = 4780 MWE); ÉPÜLŐ (SÁRGA KÖR): 1 DB; TERVEZETT (ZÖLD KÖR): 9 DB. REAKTOROK: ÜZEMELŐ: 20 DB; ÉPÍTÉS ALATT: 8 DB, 4 ERŐMŰBEN. A SÁRGA OSZLOPDIAGRAM A GAZDASÁGI ÉVENKÉNTI ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉST MUTATJA (PL. 2010/11-BEN KB. 25 TWH) [20].

A tiltakozások ellenére az 1. blokknál 2013. július közepén beindították a láncreakciót [21]. VÍZERŐMŰVEK [22] A 39 339 MW-os kapacitás zömét a közepes, néhányszor száz MW-os erőművek teszik ki. Közülük számos alkalmas szivattyús üzemre is (10. ábra). A monszun időtartama és intenzitása erősen befolyásolja a termelt villamos energia mennyiségét. Ha késik, szinte biztos, hogy korlátozni kell. India közép- és hosszútávon több tízezer MW szél- és naperőmű kapacitást tervez létesíteni. Az ezekhez szükséges tároló-kiegyenlítő teljesítmény (ma) legkönnyebben szivattyús-tározós vízerőművekkel hozható létre. Felső-alsó tározós vízerőműveket építenek Indiában (is), ahol megvannak a természetföldrajzi adottságok (szűk völgy, kellő szintkülönbség), és még csak bővizű folyó sem szükséges hozzá; ha egyszer feltöltötték a felső tározót, elegendő a párolgási veszteséget pótolni. A megújuló energiaforrások növekvő hasznosításának jegyében előbbutóbb sor kerül az árapály energiájának kihasználására is – a 11. ábrán látható vagy hasonló gépekkel. SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS [24] Az ország szélpotenciálja ~400 GW. 2013. 01. 31-én a szél-EBT 18,5 GW volt. Cél: 2020-ra 89, 2030-ra 191 GW, amihez 16,5 milliárd USD/év beruházást terveznek.

62

2014/3–4 ■


13. ÁBRA: HEXAGONÁLIS, 54 MW-OS TENGERI SZÉLFARM [25]

technikai és szerviz-épülettel, helikopter platformmal. A 23 000 t össztömegű szerkezet merülési mélysége 18 m, és még 25 m magas hullámok esetén is üzemképes. A megtermelt villamos energiát tengerfenékre fektetett HVDC kábelen továbbítják a tengeri vagy a szárazföldi csomópontba (13. ábra) [26]. 10. ÁBRA: A KRISHNA FOLYÓRA TELEPÍTETT 1×110 + 7×100,8 = 816 MW-OS NAGARJUNA SAGAR DAM; A 100,8 MW-OS GÉPEK SZIVATTYÚS ÜZEMRE IS ALKALMASAK [23]. 12. ÁBRA: INDIAI GYÁRTMÁNYÚ SZÉLTURBINA [25]

A szélenergia-hasznosítás vezető indiai cége a Suzlon. 1995-ben alapították 20 fővel, eredetileg textilgyár volt, és a drága és megbízhatatlan hálózat helyett magának fejlesztett szélből áramot (12. ábra). Az ötlet bevált. Mára 28 országban 13 000 embere van, ebből 9000 Indiában, éves árbevétele 4,2 milliárd USD.

A jövő (?): Hexagonális, úszó, de lehorgonyzott tengeri szélfarm, a hatszög csúcsaiban vízszintes tengelyű, 120 m magas, 6,5 MW-os (összesen 39 MW) turbinákkal, a sugarakon és az éleken 30 db függőleges tengelyű, 50 m magas, 500 kW-os (összesen 15 MW) géppel, kapcsoló-, irányítás-

11. ÁBRA: KIFEJLESZTÉS ALATT ÁLLÓ ÁRAPÁLY-TURBOGENERÁTOR [23]


63

15. ÁBRA: MEZŐGAZDASÁGI ÖNTÖZŐCSATORNÁT BEFEDŐ, KETTŐS HASZNÚ NAPELEM-RENDSZER, AMELY KM-ENKÉNT 1 MW-OT TERMEL, ÉS ÉVENTE 10 000 M3 ÖNTÖZŐVÍZ ELPÁROLGÁSÁT AKADÁLYOZZA MEG [28]. 14. ÁBRA: A 2000 HA TERÜLETŰ CHARANKA FOTOVOLTAIKUS NAPERŐMŰ-PARK [28]

NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS [27] A 14. ábrán a piros kör közepén van a nyugat-indiai Gudzsarat államban épülő, 2000 ha területű, jelenleg 690,4 MW-os Charanka fotovoltaikus naperőmű-park. 17. ÁBRA: A SIEMENS INDIAI, AURANGABAD-I GYÁRÁBAN KIFEJLESZTETT 1200 KV-OS, SF6 OLTÓKÖZEGŰ, 50 KA ZÁRLATI, 5000 A NÉVLEGES ÁRAMÚ MEGSZAKÍTÓ [30]

A fotovoltaikus naperőművek által termelt villamos energia árát indiai szakértők a létesítést követő 12. évben 0,29 USD (~63 Ft)/kWh-ra, a 13–25. évben 0,1 USD (~22 Ft)/kWh-ra teszik. INDIA ÁTVITELI HÁLÓZATA [29] Az ország – és benne a villamosenergia-szektor – irányítási struktúrája túlnyomó részt a 28 szövetségi állam irányítási szerkezetére épült, a függetlenség 1947. 08. 15-i kikiáltása előtt és után, azaz nem volt egy központi villamos energetikai szervezet.

A függetlenné válás után a központi kormányzat a szövetségi államokban létrehozta a State Electricity Boardokat az ott lévő erőművek és hálózatok üzemeltetésére és fejlesztésére. Ezek a Board-ok azonban – sok okból – nem tudtak megbirkózni a feladattal. 1980 körülre a helyzet oly mértékben romlott, hogy alapvető irányítási reformot kellett végrehajtani. A központi kormány országos hatáskörű szervezeteket hozott létre: a hőerőművekért felelős NTPC-t (National Thermal Power Corporation-t) és a vízerőművekért felelős NHPC-t (National Hydro Power Corporation-t), majd 1989. 10. 23-án az átviteli

16. ÁBRA: EGYRENDSZERŰ 750 KV-OS TÁVVEZETÉK „MACSKAFEJES” OSZLOPSORA NÉGYES KÖTEGŰ FÁZISVEZETŐVEL ÉS NÉGYES FESZÍTŐ-SZIGETELŐLÁNCCAL [30]

64

2014/3–4 ■


18. ÁBRA: A KELETI ASSAM ÁLLAMBAN TERVEZETT NAGY VÍZERŐMŰVEKTŐL AZ AGRA KÖRNYÉKI FOGYASZTÓI SÚLYPONTBA 6000 MW-OT SZÁLLÍTÓ, 2000 KM-ES, ± 800 KV-OS HVDC ÖSSZEKÖTTETÉS [30]

hálózatért felelős NPTCL-t (National Power Transmission Corporation Limited-et). 3 év üzem után, 1992. 10. 23-án az NPTCL-t PGCIL-re (Power Grid Corporation of India Limited-re) változtatták. Feladata az átviteli hálózat tulajdonlása, tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása. Az 5 régió (É-i, ÉK-i, K-i, D-i, Ny-i) rendszerirányítói fölé 2009-ben szervezték meg a Power System Operation Corporation Ltd-t (a POSOCO-t), amelynek feladata az ország (nem az egyes régiók vagy államok) átviteli hálózatának optimális és megbízható üzemeltetése. A Power Grid átviteli hálózati vagyona 2013. 01. 31-én: n 98 367 km rendszerhosszúságú 765 (750), 400, 220 és 132 kV-os, valamint ± 500 kV-os HVDC távvezeték, n 160 db alállomás, 157 158 MVA transzformátor-teljesítménnyel. Az ország méreténél és az átviendő teljesítmény nagyságánál fogva alapvető szerepet szánnak a 750 kV-os váltakozó áramú hurkolt hálózatnak. De nem álltak meg 750 kV-nál. A Madhya Pradesh állambeli Bina városban a Power Grid nagy- és ultra nagy feszültségű kutató-fejlesztő la-

boratóriumot és zárlati próbaállomást létesített, ahol többek között nagyhőmérsékletű, kis belógású sodronnyal, FAM-mal, hosszú AC távvezeték soros kompenzálásával foglalkoznak, és itt építik a világ első 1200 kV-os AC távvezetékét, transzformátorát és kapcsolóberendezését [30]. Érdekes megoldású a nyolcas kötegvezető távolságtartója, amely árnyékoló gyűrűvel fogja körül az elemi szálakat. A feszítő szigetelőlánc 2×70 db egysapkás porcelánszigetelőből áll [30]. De a feszültségnövelési versenyfutás nem áll le. A Times of India napilap 2013. október 13-i száma közölte a hírt: a 4 milliárd USD vagyonú, 90 országban 25 000 embert foglalkoztató Avantha Group konglomerátum ékköve, India legnagyobb átviteli és elosztóhálózati berendezéseket gyártó vállalata, a Ganz Villamossági Művek utódát is tulajdonló Crompton Graves Ltd Maharastra szövetségi államban 1600 kV ultra nagy feszültségű kutatóközpontot hoz létre az óriási léptékű indiai hálózatfejlesztés támogatására [31]. Nagy ütemben építik a több ezer km-es HVDC összeköttetéseket is [30]: A Biswanath Chariali-AlipurduarAgra lesz az első többvégű (multi

19. ÁBRA: AHOVÁ MÉG ÖNTENI KELL A PÉNZT: KORSZERŰSÍTÉSRE VÁRÓ VÁROSI ELOSZTÓHÁLÓZAT [32]

20. ÁBRA: ÉS AMI HATÁRTALAN: AZ INDIAI EMBEREK TALÁLÉKONYSÁGA ÉS ÜGYESSÉGE – HA NINCS KOSARAS KOCSI … [32]

terminális) séma ilyen nagy feszültségű egyenáramon, amelyhez szükség lesz a nemrégiben kifejlesztett extra nagy feszültségű egyenáramú megszakítóra. A fejlesztéseket és az aktuális helyzetet a 16–20 ábrák mutatják. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerző köszönettel tartozik Szabó Benjáminnak és néhai Kerényi A. Ödönnek, akik kezdeményezték, hogy az ETE Szenior Energetikusok Klubja keretében Kína és Brazília villamos energetikája után India villamos energetikájáról is hangozzék el előadás; ez képezi alapját a jelen cikknek.


65

Felhasznált irodalom: 1. en.wikipedia.org/wiki/India 2. www.google.com/imghp Mount Everest 3. www.google.com/imghp Taj Mahal 4. www.google.com/imghp The Sepoy Mutiny 5. www.google.com/imghp Mahatma Gandhi 6. www.google.com/imghp Indira Gandhi 7. www.google.com/imghp Rajiv Gandhi assassination 8. en.wikipedia.org/wiki/Electricity_ sector_in_India 9. en.wikipedia.org/wiki/July_2012_India_blackout 10. www.google.com /imghp 30 -31_ July_2012_India_blackout 11. www.indexmundi.com/india/ electricity_production.html Electricity - production by year chart 12. en.wikipedia.org/wiki/Coal_mining_ in_India

13. www.google.com/imghp Coal mining in India 14. www.google.com/imghp Neyveli lignite power plant 15. www.google.com/imghp Takraf India 16. en.wikipedia.org/wiki/Mundra_ Thermal_Power_Station 17. www.google.com/imghp India gas fired power plants 18. www.google.com/imghp Siemens SGT5-8000H gas turbine 19. en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_power_ in_India 20. www.google.com/imghp Nuclear power in India 21. Hárfás Zsolt: Céltudatos jövőkép az orosz atomenergetikában. Elektrotechnika, 2013/07-08. p. 23. 22. en.wikipedia.org/wiki/Hydroelectric_ power_in_India 23. www.google.com/imghp Hydroelectric power in India

TÁVVEZETÉKEK DÉL-INDIÁBAN

66

2014/3–4 ■


24. en.wikipedia.org/wiki/Wind_energy_ in_India 25. www.google.com/imghp Wind energy in India 26. www.google.com/imghp Hexagonal off-shore wind farm 27. en.wikipedia.org/wiki/Solar_power_ in_India 28. www.google.com/imghp Solar power in India 29. World Energy Council Indian Member Com m it t e e: Tra nsm ission a nd Distribution in India 30. w w w. go og l e. c o m /i m g h p U H V transmission in India 31. New 1600 kV ultra high voltage research centre at Ambad MIDC. Times of India, 2013. október 13. 32. www.google.com/imghp Electricity in India

■

hírek, információk

MVM SAJTÓKÖZLEMÉNYEK A MAGYAROK TÖBBSÉGE TÁMOGATJA A PAKSI ATOMERŐMŰ BŐVÍTÉSÉT 2014.06.18.

Az MVM Csoport legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyar állampolgárok többsége támogatja a Paksi Atomerőmű bővítését. A kutatási eredmények évek óta a bővítést pártolók többségét mutatják ki. A TNS Hoffmann az MVM Csoport számára 2014. április 30-a és május 14e között, 1004 fős, a 15 évesnél idősebb lakosságra reprezentatív minta személyes megkérdezésével végzett közvélemény-kutatása szerint leginkább a villamos energia árának megfizethető szinten tartását és az ország energiafüggőségének csökkenését tartják a megkérdezettek a Paksi Atomerőmű bővítése előnyének. A kutatás azt is kiemeli, hogy az új atomerőművi blokkok létesítése kedvezően hat a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiatermelésre és gazdaságélénkítő hatása is jelentős. A túlnyomó többség ugyanakkor nem támogatná a Paksi Atomerőmű esetleges magánkézbe adását. Mindezek az adatok cáfolják a Greenpeace 500 fővel elvégzett online kutatásának eredményeit. Vélhetően a jelentős eltérés a módszertani különbségekből adódik, hiszen a TNS Hoffmann nagyobb mintavétel mellett személyes megkérdezés alapján végezte a felmérést. Ezzel szemben egy online kutatás eleve torzításra ad lehetőséget. A lakosság háromnegyede (74%-a) ért egyet azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű. A legutolsó felmérés alapján a Paksi Atomerőmű bővítését a magyar lakosság 58 százaléka kifejezetten támogatja. SIKERESEN LEZÁRULT AZ ATOMERŐMŰ TOKOZOTT ÜZEMANYAG-KEZELÉSI PROJEKTJE 2014.08.14.

Sikeresen lezárult a tisztítási műveletet végző francia alvállalkozó hibájából 2003-ban a Paksi Atomerőműben bekövetkezett üzemzavar következményének végső felszámolása, a tokozott üzemanyag elszállítása. A különleges

DR. KOVÁCS ANTAL, HAMVAS ISTVÁN ÉS BAJI CSABA A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN

szállítójármű terv szerint megérkezett az orosz feldolgozó üzembe. A magyar, az ukrán és az orosz hatóságok engedélyeinek, továbbá az EU illetékes szervezete, az EURATOM Supply Agency ellenjegyzésének birtokában, a vonatkozó nemzetközi egyezménnyel összhangban elszállították Paksról a hermetikusan lezárt tokokat, amelyek a tervnek megfelelően, biztonságos útvonalon megérkeztek az oroszországi feldolgozó üzembe. „A Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-ellátásának, hazánk energiabiztonságának meghatározó eleme, a hazai termelés több mint felét adja. Folyamatos működése úgy az egész gazdaság, mint a környezetvédelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű, éppen ezért fontos, hogy a tokozott üzemanyag-kezelési projekt sikeres lezárásával már ez a teher sem nehezíti a kiváló minőségű munkát” – mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elnöke. „Az erőmű vezetésének és személyzetének legfontosabb feladata, hogy mindig gondoskodjanak a biztonságos működésről. E cél elérésének egyik legjelentősebb eleme a folyamatos üzemanyag-ellátás biztosítása, a két évre elegendő készlet fenntartása. Minden lehetőséget meg kell vizsgálni, és meg kell teremteni az alternatív üzemanyag-beszállítás műszaki lehetőségét. Az alternatív szállítási útvonalaknak és módoknak biztonsági akadálya nincs, hiszen a

friss üzemanyag szállítása nem jelent kockázatot, akár még légi úton is importálható.” A 2003-ban, egy tisztítási műveletet végző francia alvállalkozó hibájából bekövetkezett üzemzavar elhárítása több lépcsőben történt. A szakemberek mintegy másfél éven belül megteremtették a 2. blokk biztonságos újraindításának feltételeit, az egység azóta is folyamatosan, megbízhatóan termel. A versenyben kiválasztott orosz partner segítségével, hatósági kontroll mellett 2007-re elvégezték a kapcsolódó károk elhárítását, kiemelték és betokozták a sérült üzemanyag-kazettákat, amelyeket több éves pihentetést követően a tavalyi évben előkészítettek a szállításra. Ezt a tokozott üzemanyagot szállították most az orosz feldolgozó üzembe. A francia alvállalkozó peren kívül kártérítést fizetett, ez az összeg és az atomerőmű biztosítása együttesen fedezte a kárelhárítás költségeit. Noha általában vasúton szállítják, az atomerőművek üzemanyagának légi szállítása is biztonságos, általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlat – beleértve a paksi blokkokhoz hasonló, VVER típusú reaktorokat is. „Az atomerőmű legfontosabb előnye az alacsony előállítási ár, a környezetbarát termelés, a magas rendelkezésre állás és az ellátásbiztonságban betöltött szerepe, ezért jogszabályi kötelezettségünknek megfelelően kétévnyi folyamatos termeléshez elegendő üzemanyagot tárolunk, ami – ahogy


67

■


erről a sajtó képviselői is meggyőződhettek – elfér egy nagyobb szobányi helyiségben. A jelenlévők minden megismerhető információt megtudtak, természetesen a szigorú biztonsági előírások miatt minden részlet nem lehet nyilvános. Beszéltünk a nukleáris üzemanyag jellemzőiről és beszállításáról is; a sajtó munkatársai egészen közelről is megszemlélhették a friss nukleáris üzemanyagot, hiszen a kazetták a reaktorban való használat előtt akár közvetlenül is megérinthetők, többlet sugárterhelést nem okoznak, így biztonságosan szállíthatóak – akár légi úton is.” mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. „Jellemzően évente több alkalommal fogadunk üzemanyag-szállítmányokat, kifejezetten erre a célra tervezett, gyártott és engedélyezett acélkonténerekben. Ezek gyakorlatilag minden elképzelhető külső behatásnak ellenállnak. Ellátásbiztonsági szempontból indokolt több szállítási mód és különféle útvonalak kialakítása, így a vasúti mellett természetes en vizsgáljuk a legkevésbé kockázatos légi szállítás lehetőségét is. Ez, a friss üzemanyag tulajdonságainak köszönhetően épp olyan biztonságos, és nem jelentősen drágább, mintha vonaton kapnánk meg a szükséges mennyiséget. A légi és a vasúti szállítás közötti költségkülönbség kevesebb, mint 1 százalékkal emeli meg az üzemanyag-beszerzés összköltségét.” Tudományos kísérletek igazolják, hogy a konténer extrém terhelés esetén is megvédi a nukleáris üzemanyagot. Még egy esetleges szállítási baleset során sem jöhet létre láncreakció, emellett az üzemanyag-kazetták mindig a konténer belsejében maradnak, a bennük található urán-dioxid kerámiatabletták pedig vízben nem oldódnak, így a természetes vizeket sem veszélyeztetik. A résztvevő újságírók maguk is megtapasztalhatták, hogy a friss, vagyis a reaktorban még nem használt üzemanyag nem bocsát ki számottevő sugárzást. A szállítókonténertől 1 méter távolságra mérhető dózisteljesítmény elenyésző, összemérhető a természetből – a földből és az űrből – minden embert érő természetes háttérsugárzás mértékével.

68

2014/3–4 ■

MÉSZÁROS ZOLTÁN ÉS FELKAI GYÖRGY

AZ MVM LETT A NYÁRI VESZPRÉMI ZENEI FESZTIVÁL FŐTÁMOGATÓJA 2014.05.30.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. főtámogatásával valósult meg idén az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai szabadtéri kulturális rendezvény Veszprémben, amely a jazz, a világés klasszikus zene, valamint a pop legszínvonalasabb, világhírű előadóit hozza el a látogatóknak. Az MVM Csoport hosszú ideje az igényes zene kedvelőinek szóló programok elkötelezett támogatója, ezzel is hozzájárulva a hazai kulturális élethez. Felkai György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója és Mészáros Zoltán, a VeszprémFest ügyvezető-igazgatója ünnepélyes keretek közt írták alá azt a megállapodást, amellyel a nemzeti energetikai társaság lett a királynék városában rendezett szabadtéri zenei fesztivál főtámogatója (képünkön). „A VeszprémFest mára már egyértelműen Magyarország egyik meghatározó zenei fesztiváljává nőtte ki magát. Nekem veszprémiként személyesen is öröm, hogy egy olyan, évről évre világsztárokat felmutató, szülővárosom hírnevét öregbítő rendezvényt segíthetek, mint a 11. VeszprémFest,” – mondta Navracsics Tibor, Veszprém országgyűlési képviselője, közigazgatási és igazságügyi miniszter. „Az MVM mindig is felkarolta a színvonalas magyarországi zenei prog-


ramokat, bár a Társaság elsősorban a komolyzenére koncentrál, emellett számos könnyűzenei koncert és fesztivál támogatója is volt,” – mondta Felkai György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója. „Megtisztelő, hogy a VeszprémFest főtámogatójaként kiemelt szerepet vállalhatunk a hazai kulturális élet egyik meghatározó nyári könnyűzenei eseményének megvalósulásában. Hiszünk abban, hogy egy ország valódi erejét nem csak gazdasági sikerei, hanem történelme, kultúrája mutatja igazán, hiszen a kulturális értékek teremtése jótékony hatással van a nemzetgazdaság növekedésére.” A 2014. július 15–20 között megrendezett VeszprémFest nagyszínpadán az első nap Roberto Fonseca kubai zenész és a mali származású, kortárs világzenét játszó Fatoumata Diawara közös fellépését élvezhette a közönség. A zseniális duót a fesztivál alatt olyan nagy nevek követték, mint az Egyesült Királyság egyik legsikeresebb előadója, Katie Melua, a „Nah Neh Nah” című számmal hírnevet szerző Vaya Con Dios, a The Brand New Heavies londoni acid jazz zenekar, valamint az utolsó előtti nap fellépő szenegáli popénekes, Youssou Ndour. A VeszprémFest keretében július 20án, vasárnap rendezték meg a Magyar Jazz Napját, fellépett többek között Tony Lakatos, Kőszegi Imre, Patches Stewart, Gary Willis, Horváth Charlie,

■


David Liebman, Adam Nussbaum, a Pátkai Rozina Sextet és a Modern Art Orchestra is. A négy évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal bemutatkozott Rozé, Rizling és Jazz Napok kísérőrendezvényen a balatoni régió 20 kiemelt borászatának kínálatát ízlelhették meg az érdeklődök. A július 14. és 22. között az Óváros térre látogatók a hazai jazzélet fiatal egyéniségeit ismerhették meg, fellépett többek között a Szőke Nikoletta B Version, a Budapest Ragtime Band, a Band of Gypsys AllStar, valamint a Jász András Kulturfunk is. Az MVM Magyar Villamos Művek nem kizárólag a villamosenergia- és földgázpiac meghatározó résztvevője, a hazai ellátásbiztonság letéteményese, de társadalmi súlyához mérten, felelős cégcsoportként működve évtizedek óta kiemelt támogatója az egyetemes és nemzeti kulturális értékek létrejöttének, megőrzésének. Az MVM Csoport a világ legtöbb nagyvállalatához hasonlóan vallja, hogy a gazdasági fejlődés ma már leképezhető a kultúra fejlettségi szintjén is. Ezen tényezők együttese nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés, a jó gazdasági eredmények felmutatása, illetve a jól képzett fiatal nemzedék megtartása a magyar gazdaság számára. AZ MVM LETT A VÍZILABDA EURÓPABAJNOKSÁG LEGNAGYOBB NEMZETI SZPONZORA 2014.05.26.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Magyar Vízilabda Szövetséggel kötött szerződés keretében a legnagyobb nemzeti szponzorként járult hozzá a budapesti vízilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez. A nemzeti energetikai társaságcsoport büszke arra, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb sportjának kiemelt eseményének pártfogója lehetett. Ötven nappal Magyarország egyik legnagyobb idei sporteseménye előtt Felkai György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója és Beck György, a Magyar Vízilabda Szövetség és a szervezőbizottság társelnöke ünnepélyes keretek közt írták alá azt a megállapodást, amellyel a nemzeti energetikai társaság lett a

budapesti Vízilabda Európa-bajnokság legnagyobb nemzeti szponzora. „Az MVM Csoport segíti a magyar sikereket, éppen ezért is álltunk hazánk egyik legnépszerűbb sportágának egyik legfontosabb eseménye, a vízilabda Európa-bajnokság mellé. A társaságcsoport évek óta a sportélet, főként a nemzeti, illetve nemzetközi jelentőségű események, csapatok kiemelt szponzora, hogy ezzel növelje a társadalom sport és egészségtudatos életmód iránti elkötelezettségét. Megtisztelő számunkra, hogy a kontinens egyik legnagyobb múltú, idén ismét Budapesten megvalósuló bajnokságának szponzorai lehetünk, ezzel is hozzájárulva hazánk és a társaságcsoport hírnevének további erősítéséhez.” mondta Felkai György, az MVM Csoport kommunikációs igazgatója. „Számtalan magyar siker született már a vízilabda sportban, nemcsak az Európa-, hanem a világés olimpiai bajnokságokon is az elmúlt közel kilencven évben. Az MVM az Európa-bajnokság legnagyobb nemzeti szponzoraként járulhat hozzá a magyarok kiemelkedő teljesítményéhez, hogy mind a női, mind a férfi csapat további jó eredményekkel öregbíthesse a magyar sportot, példaképet állítva minden sportszerető elé, különös tekintettel a fiatalokra.” A vízilabda Európa-bajnokságot 2014. július 14–27 között rendezték meg Budapesten, a Margit-szigeti Hajós Alfréd uszodában. Az esemény megszervezésével Magyarország máris európai rekordot állít fel, mivel a főváros egyedülálló módon immár negyedszer ad otthont a bajnokságnak. Az egyik legrégebbi kontinensviadalnak számító vízilabda Európa-bajnokságot 1926ban rendezték meg először Budapesten. Az Európa-bajnokságok történetében Magyarország számít a legeredményesebb nemzetnek. A férfiak 12-szer, a nők kétszer nyerték meg eddig az EB-t. A férfi-női összesített rangsorban Magyarország összesen 33 érmével kimagaslóan vezet Szerbia, Oroszország és Olaszország nemzeti válogatottjai előtt. A 2013-as világbajnok férfiválogatottnak nem csupán a hazai pálya és közönség jelenthet motivációt, hanem az is, hogy a megújult válogatott tagjai közül sokan első alkalommal szerez-

hetnek Európa-bajnoki címet. A férfikeretet négy olimpiai bajnok, Madaras Norbert, Hosnyánszky Norbert, Varga Dániel és Varga Dénes is erősítette. Az Európa-bajnokságon a férfi mezőny 12 országa mérte össze az erejét. Az A-csoportban a világbajnok Magyarország az olimpiai bajnok Horvátországgal és az Európa-bajnoki címvédő Szerbiával is összecsapott. A női bajnokságon 8 ország kiválóságai küzdöttek meg az elsőségért. Az elmúlt két évben, a világon egyedülálló módon, ötből öt nagy nemzetközi tornán elődöntőbe jutott magyar női válogatott ellenfele a 2008-as olimpiai bajnok Hollandia, valamint a 2011-es világbajnok Görögország volt. Az MVM Csoport hazánk legnagyobb nemzeti tulajdonú, regionálisan is meghatározó, integrált energetikai társaságcsoportja. Az MVM Csoport stabil működésével évek óta mindent megtesz azért, hogy folyamatosan a lehető legkedvezőbb áron termeljen, tároljon és értékesítsen villamos energiát és földgázt, ezzel szavatolja Magyarország energiabiztonságát és a megfizethető energiaárakat. Az MVM Csoport évek óta a sportélet, főként a nemzeti, illetve nemzetközi jelentőségű események, csapatok kiemelt szponzora, hogy ezzel növelje a társadalom sport és egészségtudatos életmód iránti elkötelezettségét. (MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Kommunikáció)

A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. HÍREI MÚZEUM A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Az atomerőmű építését és működését mindenkor széles társadalmi érdeklődés kísérte és kíséri, ugyanakkor jelen volt és van a múlt iránti érdeklődés és tisztelet, amelyet maguk az építők hoztak Paksra, hiszen bőséges „ország építő” múlttal érkeztek hazánk első atomerőművének Pakson történő megépítésére. Ez a szellemi miliő volt a kovásza az építkezés történetét feldolgozó kiadványok megjelentetésének, az üzemi lap elindításának és a múlt tárgyi


69

■


emlékeit is őrző múzeum létrejöttének. Az atomerőmű Üzemtörténeti Gyűjteménye 1999-ben kapott múzeumi rangot, ám ekkor még csak az atomerőmű 30 km-es körzetére volt gyűjtőköri engedélye. Az atomenergia békés célokra történő felhasználásának terve már az 1950es évek elején foglalkoztatta a magyar tudósokat és szakembereket, akik egyre szorosabb kapcsolatot hoztak létre a világ más nemzeteinek tudósaival. Ezt az alaphelyzetet megértve fogalmazódott meg az a terv, amely szerint fel kell kutatnunk és dolgoznunk az atomenergetika magyarországi elterjedésének fontos állomásait. Ebből a feladat meghatározásból következett az új elképzelés, miszerint országos gyűjtőköri engedélyt és országos szakmúzeumi státuszt kell kérnünk. Ezt az engedélyt 2010-ben meg is kaptuk, majd 2012. március 7-én megnyitottuk az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeumát. Az atomerőmű társadalmi beágyazódását és elfogadottságát nagyban elősegíti a népszerű Látogatóközpont. Itt kapnak a látogatók alapvető elméleti ismereteket az atomerőmű működéséről, majd az üzemlátogatás folyamán testközelből érezhetik a „villany gyár” lüktetését. Ebbe az ismeretszerzési folyamatba kapcsolódik be a múzeum, ahol azokkal a technikai eszközökkel kerül közvetlen kapcsolatba a látogató, amelyek előzőleg a működő erőműben voltak üzemben. A technikai ismeretek bővítésén túl, a múlt iránti tisztelet felkel-

tésére is alkalmas egy- egy múzeumi látogatás. Ám az állandó kiállításon túl, más programokkal is bővítjük a látogatók ismeretszerzési lehetőségeit, mint például a tavasszal megnyílt első időszaki tárlat anyagával. A műszaki tudományok népszerűsítése érdekében pedig fizikaórákat szerveztünk, majd a jó tanuló diákok számára 2×1 hetes nyári tábor megrendezésére vállalkoztunk. A múzeum programjai közül nagy hangsúlyt helyezünk a fizika népszerűsítésére, a rendszeres fizikaórák megtartására. Az idén tizenhárom alkalommal tartott fizikaórát Krizsán Árpád fizikatanár a Duna bal parti TEIT (Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás) településein élő hetedik osztályos tanulók részére. A program elindítását megelőzően a fizikatanároknak a múzeumban mutattuk be azokat a kísérleteket, amelyek a tananyaghoz kapcsolódnak. A fizika népszerűsítési programjának mottójául Teller Ede professzor egyik könyvének címét választottuk: „A fizika nagyszerű, mert egyszerű.” A jól sikerült kísérletek láttán a gyerekek szemében visszatükröződni véltük a könyv címének állítását. A múzeumokkal szembeni szakmai elvárás az időszaki kiállítások rendezése. Ennek az elvárásnak a feltételeit sikerült megteremteni ebben az évben a múzeum galériáján elhelyezett vitrinek elkészültével. Itt rendeztük meg a „Kibernetika hőskora – avagy volt élet a PC előtt” című kiállítást, amelynek törzsanyaga a Magyar Műszaki és

Közlekedési Múzeum tulajdona, kiegészülve néhány magántulajdonban lévő műtárggyal. A kiállítás megnyitóján Képes Gábor főmuzeológus redkívűl impulzív tárlatvezetést tartott, felcsigázva az érdeklődést az adott kor technikai eszközei iránt. A kiállítás október végéig tekinthető meg. A múzeum szakemberei számára az év legnagyobb kihívását és egyben sikerét az első alkalommal megrendezett nyári múzeumi tábor szervezése és megvalósítása jelentette. Már az is az eddigi munkánk elismerését jelentette, hogy a szülők ránk bízták a gyermekeiket erre az egy hetes, bentlakásos táborozásra. A program keretében a gyerekek megismerkedtek az atomerőművel és közvetlen környezetével, Paks városával és kulturális intézményeivel. Egy napot Balatonfüreden és Tihanyban töltöttünk, hajókázva és kerékpározva. A kerékpár volt a fő közlekedési eszközünk Pakson és az erőműben is. A múzeumban érdekes és szórakoztató játékos vetélkedőket rendezett a gyerekek részére Faragó Szandra és László Orsolya kolléganőnk. A gyerekek nagyon élvezték a tábort, barátságok kötődtek, és bizony könnyeztek, amikor a községükben leszállva a buszról búcsút intettek a még haza nem ért társaiknak. (Beregnyei Miklós, üzemtörténész, Paksi Atomerőmű ZRt., Tájékoztató és Látogató Központ)

70

2014/3–4 ■


■


A PAKSI ATOMERŐMŰ DÍJAZOTTAI Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. értékeli az erőmű érdekében kifejtett tevékenységet, és ezt számos díjjal jutalmazza. Az atomerőmű munkatársai is elismertek a szakma és a közélet számos területén, ily módon több rangos elismerést vettek át, részesültek kitüntetésben külső szervezetek, intézmények által. Héliosz-díj a szakmai munka elismeréséért Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Héliosz-díjjal jutalmazta múlt év végén az erőmű biztonságos üzemeltetése, a jövőbeni célok elérése és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységet. A díjat dr. Somlyódy László, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nyerte el. Díjat kapott mecénási tevékenységéért a Paksi Atomerőmű Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelt figyelmet fordít a környezetében élők gazdasági, szociális, kulturális fejlődésére. Arra törekszik, hogy a gazdasági életben betöltött súlyával összhangban hatékonyan érvényesüljön a társadalomért és a környezetért érzett felelősségtudata. Társadalmi felelősségvállalásában helyet kap úgy az oktatás, mint a művészetek pártolása. Ilyen irányú tevékenységét ismerték el az Év Mecénása díj adományozásával. A Dunaföldvár Kultúrájáért Alapítvány és a Dunaföldvári Városi Művelődési Központ a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én tartott ünnepségen elismeréseket adott át a kultúra támogatóinak és a kultúrában jeleskedőknek. Ez alkalomból részesült az Év Mecénása díjban a Paksi Atomerőmű. Az elismerést Iványi Krisztina operatív kommunikációs vezető vette át Pataki Dezső művelődési ház igazgatótól és Horváth Zsolt polgármestertől. Kiemelt szállító Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. március 14-én tartotta a Szállító Napot, ahol értékelték a Paksi Atomerőmű

szállítóinak tevékenységét. A Szállítói Napon átadták az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Kiemelt Szállítója díjat, melyet a 2013. évben az MVM OVIT Zrt. nyert el. Újabb nemzetközi kommunikációs siker A Ljubljanában tartott PIME konferencián adták át a kreatív, újszerű kommunikációs kampányötleteket elismerő Nucleair Nederland „Out-of-the-box award” díjat, amelyet a Paksi Atomerőmű képviseletében Simon Zoltán, a Tájékoztató és Látogatóközpont munkatársa vett át. Díjak a Magyar Sajtó Napján A Magyar Sajtó Napja alkalmából március 13-án Pakson tartott rendezvényen adták a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll díjat és Atomtoll olvasói díjat. Az Urántoll idei díjazottja Dékány Lóránt, a Magyar Nemzet újságírója, a lap energetikai mellékletének szerkesztője lett az atomenergia békés célú alkalmazásáról, a Paksi Atomerőműről hosszú időn keresztül, tényszerű tájékoztatást adó újságírói munkája alapján. Az újonnan alapított és idén először átadott Atomtoll olvasói díjat Orbán Ottilia, az Atomerőmű újság szerkesztőbizottságának tagja, a Paksi Atomerőmű munkatársa nyerte el az olvasók szavazata alapján Kitüntetések a nukleáris energetika szakembereinek A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából számos szakember példamutató munkáját ismerték el rangos állami kitüntetéssel. Az idei évben több, a Paksi Atomerőműhöz köthető, a nukleáris energetika területén tevékenykedő szakember is részesült elismerésben. A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta dr. Gadó János, az MTA doktora, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Dr. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette, Kováts Balázs gépészmérnököt, atomerőműves szakmérnököt, címzetes egyetemi docenst a Magyar Érdemrend

tisztikeresztjével tüntették ki. Hende Csaba emlékplakettet adományozott Bana Jánosnak, a Paksi Atomerőmű balesetelhárítási osztályvezetőjének. Tehetséggondozásért kapott díjat az ESZI tanára MOL Tehetséggondozásért Díjat vehetett át ez év márciusában Nagy Gábor a Paksi Atomerőmű, bázisiskolája, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium testnevelő tanára, a városi és az Atomerőmű Sportegyesület férfi-kosárlabdaszakosztályának junior edzője. Hevesy György-díjat kapott Elter Enikő A Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepségen vette át Elter Enikő, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vegyészeti főosztályának vezetője a „Hevesy György-díj a nukleáris biztonságért” elismerést. Elter Enikő a díj I. kategóriáját kapta a Paksi Atomerőmű alkalmazottjaként végzett több mint 20 éves kiemelkedő munkájáért. Elismerés az ifjak patronálásáért Az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society) díját, a Jan Runermark-díjat nyerte el Cserháti András, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki főszakértője. Ő az első magyar, aki ebben az elismerésben részesült. A díjátadás a franciaországi Marseille-ben, a május 11–14. között megrendezett ENC 2014 (European Nuclear Conference) keretében történt. Az ASE Örökös Tagja Az Atomerőmű Sportegyesület az ASE Örökös Tagja kitüntetést adományozta Gyarmathy Katalinnak, a Paksi Atomerőmű nyugalmazott mérnökének, aki a sportegyesületnek aktív tagja és szervezője. A több évtizedes színvonalas munka elismerése A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete „Bronz Toll-díj” elismeréssel tüntet-


71

■


te ki az Atomerőmű újságot. A díjat Lovászi Zoltánné főszerkesztő vette át az újság szerkesztősége nevében. Az Atomerőmű újság szerkesztősége a díjat a több évtizedes, magas színvonalú szakmai újságírói munkáért, az atomerőmű dolgozóinak és a környék lakosságának tájékoztatásáért, valamint az atomerőmű társadalmi elfogadottságáért végzett munka elismeréseként kapta. Az Atomerőmű lapja 2002 és 2007 után harmadik alkalommal nyerte el a „Bronz Toll-díj” elismerést. A PAKSI ATOMERŐMŰ AKTUÁLIS HÍREI Vegyészeti Évkönyv Megjelent az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vegyészeti tevékenységének 2013. évi összefoglalója. A Vegyészeti Évkönyv átfogó képet adj az erőműben folyó vegyészeti tevékenységekről, az elmúlt év során elért eredményekről és a jövőbeli feladatokról. Az igencsak mozgalmas 2013-as év a napi operatív munka mellett több új kihívást, feladatot is tartalmazott. A Vegyészeti Évkönyv – a korábbi kiadványok struktúráját megtartva – a hagyományosan ismétlődő vegyészeti témák mellett a 2013-as év kiemelt vagy váratlanul felmerült feladatairól is tájékoztatást ad. Ezzel kapcsolatban az in situ mérésekkel foglalkozó fejezet tartalmaz új információkat. Fizikaverseny a térség iskolásainak Idén tizenharmadik alkalommal tartották az erőmű körüli TEIT-es (Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás) települések kisiskolásainak fizikaversenyét. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése alapján a térségben tanuló általános iskolás diákok a 7. és 8. osztályban speciális, nukleáris ismeretekkel kiegészített tankönyvből sajátíthatják el az izgalmas tudnivalókat már több mint egy évtizede. A tanultakról adtak számot a Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában rendezett versenyen, ahol öt csapat mérte össze tudását

72

2014/3–4 ■

(Kalocsáról Belvárosi és Kertvárosi Iskola, Géderlak, Fadd, Gerjen). Ismét fesztiváltúrán az interaktív kamion A VOLT fesztiválon kezdte idei fesztiválturnéját a Paksi Atomerőmű és az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. interaktív kiállítása. A július 2. és 6. között Sopronban állomásozó Jövőnk Energiája Interaktív Kamionba a nemzetközi hírű Ivan & The Parazol zenekar is ellátogatott, ahol néhány perc alatt a rock and roll vette át az irányítást a Paksi Atomerőmű valósághű vezérlőpult-szimulátora felett. Az országjáró kiállítás hatodik éve viszi házhoz az atomenergiát. Eddig összesen több százezren ismerkedhettek meg az atomerőművek működésével, illetve tapasztalhatták meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása az ország energiaellátása és gazdasága szempontjából azért fontos, mert olyan villamos kapacitás épülhet meg, amely károsanyag-kibocsátás mentesen üzemel legalább hatvan éven át, miközben megfizethető árú villamos energiával látja el hazánkat. A VOLT fesztivált követően a Miskolctapolcán megrendezendő EFOTTon, illetve a szegedi SZIN-en, a kapolcsi Művészetek Völgyén, a Debreceni Virágkarneválon, a Szerencsi Csokoládéfesztiválon és a nyíregyházi Vidor Fesztiválon is találkozhatnak az érdeklődők a kiállítással. Kiszállították az ötezredik hordót A Paksi Atomerőműből a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba július 9-én szállították el az ötezredik


kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tartalmazó hordót. 2008. decemberében történt az első szállítás, ami mind technológiai, mind dokumentációs oldalról azóta is zökkenőmentesen folyik a munkában érintett szakterületek kiemelkedő együttműködésének köszönhetően. (Összeállította: Lovászi Zoltánné, az Atomerőmű Újság főszerkesztője)

SZEMELVÉNYEK AZ MVM ERBE ZRT. TEVÉKENYSÉGEIBŐL Az MVM ERBE Zrt. (MVM ERBE) az alábbi főbb tevékenységeket végezte az elmúlt időszakban. Rivne – Kijev 750 kV-os projekt State Enterprise National Power Company „Ukrenergo” 2008-ban hitel megállapodást kötött az European Bank for Reconstruction and Development-tel (EBRD) és az European Investment Bank-kal (EIB) a Rivne Atomerőmű és Kijev 750/330 kV alállomás 750 kV-os összeköttetésének megvalósítására. A Projekt becsült értéke: 368.356.000 Euro A projekt megvalósításának időtartama: 2008–2015 A projekt négy részprojekt megvalósítását tartalmazza, amelyek az alábbiak: n LOT-1: Rivne-Kijev 750 kV-os új távvezeték (353 km) megvalósítása. n LOT-2: Hmelnyickaja-Csernobil 750 kV-os távvezeték 153 km hosszú „fél felhasítása” és Kijev alállomásba való beforgatása (majd a Csernobil felé menő távvezeték rész későbbi megszüntetése). n LOT-3: Kijev alállomás bővítése (II. 750/330 kV-os, 1000 MVA-es transzformátor beépítése és kapcsolódó primer, szekunder rendszer kiépítése). n LOT-4: Chernobyl NPP – Severna SS 330 kV távvezeték felhasítása és a Kijev alállomás közötti kb. 70 kmes új kétrendszerű távvezeték szakasz kiépítése.

■


A LOT-1 és LOT-2 részprojekt esetében az EBRD beszerzési szabályzatai (Procurement Policies and Rules és Standard Bidding Ducuments) alapján 2008–2010 években lefolytatott nyílt versenyeztetési eljárás keretében a fővállalkozók kiválasztása megtörtént. A kiválasztott fővállalkozók: K A LPATA RU Power Transmission Ltd. (India) n LOT-2: Dalekovod d.d. Zagreb (Horvátország) n LOT-1:

A fővállalkozók az alábbi feladatokat látják el a projektben: – Előzetesen elfogadott nyomvonal alapján a vezetékjogi engedélyezési dokumentációk elkészítése; – Kiviteli tervdokumentációk elkészítése; – Kártalanítási eljárások lefolytatásához szükséges dokumentumok összeállítása; – Távvezeték létesítése, (beleértve a szükséges közmű átalakításokat is), üzembe helyezése. A KALPATARU Power Transmission Ltd.-vel és a Dalekovod d.d.-vel a szerződések 2011. második negyedévére megkötésre kerültek. Az MVM ERBE a tanácsadói szer ződést szintén EBRD versenyeztetési eljárás keretében nyerte el. A ver senyeztetési eljárás 2009–2010-ben zajl ott le. A szerződés az „NPC UKRENERGO”-val 2011 januárjában került megkötésre. A projekt megvalósításában az MVM ERBE is aktívan részt vesz, amelynek során az az alábbi tevékenységeket látja el: – LOT-3; LOT-4 részprojektek megvalósítását végző fővállalkozók kiválasztására irányuló EBRD előírásoknak megfelelő nyílt versenyeztetési eljárások tender dokumentációjának – beleértve a műszaki specifikációk, leírások – elkészítése; – Közreműködés az ajánlatok értékelésében; – Értékelési jelentések összeállítása; – Nyertes ajánlattevőkkel folytatott szerződéses tárgyalásokon való közreműködés;

– Vállalkozási szerződések előkészítése; – Mind a 4 részprojekt megvalósításának műszaki felügyelete; – Negyedéves jelentések, illetve zárójelentés készítése az EBRD részére.

A 400/120 kV-os alállomás üzembe helyezésének tervezett időpontja 2016. szeptember hó. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamos energia ellátásának biztonsága.

A helyszíni munkák ellenőrzését MVM ERBE helyi alvállalkozó EnCoG Engineering LLC (Ukrajna) bevonásával végzi.

Nagykőrös 2 MWe biogáz üzem

A projekt jelenlegi állapota: LOT-1 és LOT-2: Mindkét távvezeték (Rivne-Kijev 750 kV-os távvezeték, HmelnyickajaCsernobil 750 kV-os távvezeték „fél felhasítása” és Kijev alállomásba való beforgatása) esetében a nyomvonal biztosítási feladatok a befejezéshez közelednek. Mindkét távvezeték esetében az oszlophelyek kb. 90%-a a vállalkozók részére átadásra kerültek. Az alapozási és oszlopállítási munkák folyamatban vannak. LOT-3 és LOT-4: Az EBRD előírásoknak megfelelő nyílt versenyeztetési eljárások tender dokumentációja elkészült mind angol, mind orosz nyelven. Jelenleg EBRD jóváhagyás alatt van. A Kerepes 400/120 kV-os alállomás megvalósítása A MAVIR Zrt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az MVM ERBE Zrt. beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat lát el. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek, zsűri általi jóváhagyásuk megtörtént. A munkaterület átadására 2014. május közepén került sor. Azóta a helyszíni kirendeltségünk munkatársai a beruházási munkák ellenőrzését folyamatosan végezik, a központból szükség szerint bevont, illetve lehívott szakértők (építész, minőségbiztosítás) bevonásával. Ebben az évben az építészeti munkák kivitelezése folyik. Ütemterv szerint az építészeti munkák befejezése 2015. első félévében várható, ezután megkezdődik a primer és a szekunder technológiai szerelés.

A Klírprofit Kft. 2 MW villamos teljesítményű biogáz üzemet épít Nagykőrösön. A kivitelezés fontos mérföldkőhöz érkezett: megkezdődött a fermentorok nyersanyaggal (mezőgazdasági hulladékok, energianövények, élelmiszer hulladékok), való feltöltése. A beoltott nyersanyagból gáz fejlődik, ez gázmotoros egységben villamos energia előállítására alkalmas. A villamos energiatermelés kezdete a III. negyedévben várható. Az MVM ERBE Zrt. a projekten a biogáz technológia műszaki ellenőrzését végzi és tanácsadói feladatokat lát el. Balassagyarmat 1 MWe biogáz üzem A Sinergy Kft. 1 MW villamos teljesítményű biogáz üzem létesítését határozta el Balassagyarmat külterületén. Az üzem a hálózatra történő villamos energiatermelés mellett hőenergiát is fog szolgáltatni a környező fogyasztóknak. A létesítmény basic terveit és a tenderkiírás műszaki részét az MVM ERBE Zrt. készítette el. A vállalkozók kiválasztása folyamatban van. A kivitelezés kezdete augusztusban, a létesítmény átadása pedig 2015. május hónapban várható. Az MVM ERBE Zrt. az építkezés alatt komplex mérnökszolgálati feladatokat lát el. LEGO üzem, Nyíregyháza Az MVM ERBE Zrt. 2014. év eleje óta dolgozik a projekten az MVM OVIT Zrt.-vel kötött szerződés keretében. Az OVIT a teljes gyár villamos-, hő-, és hidegenergiával, valamint sűrített levegővel történő ellátására egy ún. energiaközpontot épített. Az ERBE feladata az energiaközpont üzembe helyezési tervének elkészítése, az egyedi próbák koordinálása és dokumentálása, közreműködés a teljes üzemet érintő ún. „üzemi próbák” feltételrendszerének


73

■


egyeztetésében, a próbák végrehajtásában, valamint a megvalósulási dokumentáció összeállításában. A LEGO gyártás 2014 márciusában kezdődött meg és a gyár termelőkapacitása folyamatosan növekszik. Az energiaépület teljes üzembe helyezése július hónapban befejeződik. Mátra 3. sz. főgőz vezeték tervezése 2013 februárjában a Mátrai Erőmű Zrt. az MVM ERBE Zrt-t bízta meg az erőmű 3. blokki főgőz vezeték csere tervezési feladatainak elvégzésével. 2013-ban elkészült a vonatkozó vezeték basic-, engedélyezési-, és kiviteli terve. A kivitelezés több ütemben kerül megvalósításra. 2014 áprilisában az első két ütembe tartozó kivitelezési feladatok elkészültek, ezekhez az ERBE helyszíni tervezői művezetést biztosított. Ezt követően a rendszer üzembevétele sikeresen megtörtént. Hulladéklerakók Az MVM ERBE Zrt. sikeresen végezte illetve végzi a Hejőpapi II. hulladéklerakó 0,5 MW és a Békéscsabai hulladéklerakó 0,25 MW villamos teljesítményű gázmotoros kiserőmű engedélyeztetési, kiviteli tervezési és műszaki tanácsadási feladatait. A kiserőművek a lerakott hulladék szerves anyag tartalmából fejlődő ún. „depóniagázt” használják fel gázmotoros egységben villamos energia előállítására. Az első létesítmény átadása ez év tavaszán sikeresen megtörtént, a második létesítmény átadása ez év őszén várható. Közreműködünk a Gyáli hulladéklerakó depóniagáz gyűjtőrendszer bővítésén kiviteli tervezési és műszaki tanácsadási feladatok ellátásával. A projekt célja a régi, rossz hatékonysággal működő gázgyűjtő kutak pótlása új kutakkal és ezzel a 2,1 MW villamos teljesítményű gázmotoros kiserőmű teljesítményének hosszú távú szinten tartása. A befejezés ez év augusztusában várható. (Összeállította: Lengyel Gábor MVM ERBE Zrt.)

74

2014/3–4 ■

HÍRVILÁG – KITEKINTŐ Legfontosabb az energiabiztonság kérdése Az energiabiztonságot nevezte az elmúlt egyéves magyar V4-elnökség egyik legfontosabb ügyének Orbán Viktor miniszterelnök június végén Budapesten, a magyar elnökséget lezáró csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján. A kormányfő példaként megemlítette az európai energiaunióra a közelmúltban tett lengyel javaslatot, valamint a magyar és a szlovák földgázhálózat ös�szekapcsolását, aminek köszönhetően először érkezhet Magyarországra nem orosz forrásból származó gáz. Utóbbi fantasztikus, geopolitikai jelentőségű siker – értékelt. Orbán Viktor elmondta továbbá, hogy a magyar elnökségnek célja volt az észak-déli közlekedési folyosók kiépítéséhez szükséges politikai megállapodások megkötése is, és ezek mind meg is születtek. Ezért nem illuzórikus feltételezés, hogy néhány éven belül a legjobb minőségű utakon és vasúton lehet majd utazni az Adriától a Balti-tengerig – jelentette ki a kormányfő, miután az Országházban plenáris tárgyalást folytattak a visegrádi együttműködés (V4) országainak miniszterelnökei. A kormányfő sajtónyilatkozatában megemlítette, hogy a V4 parlamenti dimenzióját is megnyitották, valamint azt, hogy az ősszel esedékes walesi NATO-csúcstalálkozóra felkészülésképpen a visegrádi védelmi miniszterek kidolgoztak egy közös biztonságpolitikai pozíciót. A miniszterelnök a V4-tagállamok nevében köszönetet mondott a sajtótájékoztatón részt vevő José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság távozó elnökének, mert „a nemzeteink hálával tartoznak azoknak az embereknek, akik a nehéz időszakokban – legyen szó az uniós tagság elnyeréséről vagy az unióban eltöltött első időszakról, amely különösen nehéz volt – mellettünk álltak, segítettek bennünket”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy mind a négy visegrádi állam sikereket mutathat fel az uniós támogatások igénybevételében, amiért köszönetet mondott Johannes Hahn regionális ügyekért felelős uniós biztosnak is, aki Barroso mellett szintén részt vett a magyar V4-elnök-


ség lezárása alkalmából rendezett keddi budapesti konferencián. Az energiabiztonság kérdésével az Európa Tanács június 26-27-i ülése is kiemelten foglalkozott, különös tekintettel az aktuális geopolitikai fejleményekre. Megállapították, hogy az energia és klímastratégia újragondolására van szükség, csökkenteni kell Európa olaj- és gázimporttól való függőségét. Megfizethető, biztonságos és zöld energiára van szükség. A következő öt éves ciklusban: n Az energiaköltségek csökkentését az energiahatékonyság javításával, a belső energiapiac integrációjának befejezésével, az Unió energiahordozó szállítókkal való tárgyalási pozíciójának erősítésével, a gázpiacok transzparenciájának növelésével és az energetikai kutatás-fejlesztés erősítésével kívánják elérni. n A minden tagállamnak biztonságos energia érdekében a megújulók, belső források intenzívebb felhasználására, ezzel az energiafüggőség csökkentésére, a szállítási infrastruktúra fejlesztésére, az ehhez szükséges befektetések jobb feltételrendszerére kívánnak fókuszálni. n A zöld energia érdekében folytatni kell a küzdelmet a globális felmelegedés ellen, ambiciózus 2030-as célokat állítva, az EU 2050-es, elfogadott céljaival teljes összhangban. Az előbbiek megvalósítása, konkrét intézkedések előkészítése az új Európai Bizottságra vár. Koncessziós szerződéseket kötött a nemzeti fejlesztési miniszter Megkötötte a szerződést a nemzeti fejlesztési miniszter a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel és annak leányvállalatával, továbbá a Vermilion Exploration B.V.-vel, a 2013 augusztusában meghirdetett bányászati koncessziós pályázatok eredményeként. A nemzeti fejlesztési miniszter döntése értelmében a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt, a Szegedi-medence nyugati területére szénhidrogén kutatásra, feltárásra és kitermelésre, míg a MOL leányvállalata, a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. a geotermikus energia

■


kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából Jászberény területére köthet koncessziós szerződést. A Vermilion Exploration B.V. Battonya-Pusztaföldvár dél területe esetében vált jogosulttá koncessziós szerződés kötésére szénhidrogén-kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A koncessziók megadásáról a nemzeti fejlesztési miniszter a konces�szióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a minősítő bizottság értékelése és javaslata alapján hozott döntést 2014 februárjában. A geotermikus konces�szió időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 35 évre, míg a szénhidrogén koncesszióké 20 évre szól. Az időtartamok egy alkalommal, újabb pályázat kiírása nélkül, a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbíthatóak. Kibővült elnökség irányítja az Atomfórum egyesületet Egyhangúan fogadta el a Magyar Atomfórum Egyesület közgyűlése az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáról, az egyesület gazdálkodásáról, a 2014. évi programról és a költségvetésről szóló beszámolót. Az alapszabály módosításával az eddigi 5 fős elnökséget 7 fősre bővítették az MVM Paks II. és az ALSTOM képviselőjének megválasztásával. A 36 tagvállalatot tömörítő szervezet közgyűlésén többek között elhangzott, hogy az egyesület pénzügyi helyzetet stabil, köztartozásuk nincs és a költségvetés fedezetet nyújt a tervezett programok megvalósítására. Az egyesület kommunikációs feladatai kibővülnek: a jelenlegi paksi blokkok üzemidő hosszabbítási programjának bemutatása mellett kiegészül az új blokkok, vagyis a kapacitás-fenntartás fontosságának minél szélesebb körű megismertetésével. Az egyesület 4 évre, egyhangú szavazással megválasztott tisztségviselői: Elnök: Lenkei István, aki eddig is elnökként vezette az egyesületet. Elnökségi tagok: Gábor József, Kovács András, Takáts Ferenc, Volent Gábor (akik eddig is az elnökség tagjai voltak), valamint a két új tag: Dr. Kiss Csaba (az ALSTOM Magyarország Hőerőmű üzletágának ügyvezető igaz-

gatója) és Tóth Csilla (az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese). A Felügyelő bizottság elnökévé Zelenák Pált, a bizottság tagjaivá Ihnáth Ferencet és Kovács Kálmánt választották.

tottak le. Egy atomerőmű megszüntetése igen költséges és hosszú folyamat, az építmények bontása akár 15–20 évig tarthat, és egymilliárd euróba is kerülhet.

Kiszállnának a német energiacégek az atomiparból

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (NRHT) eddig már több mint 2142 hordó hulladékot szállítottak le a felszín alatt kialakított kamrába. A Bátaapáti létesítményt üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) további fejlesztéseket tervez az idei évre. Mindezekről a tároló környezetében elhelyezkedő települések közös tájékoztató napján, a TETT-re Kész Napon esett szó. Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy terveik szerint két új tároló kamrával bővítik a 2012 decemberében átadott felszín alatti létesítményt, az egyik, a 3-as számú kamra kialakításához szükséges bányászati munka már meg is kezdődött. Emellett pedig már kész terveik vannak arra vonatkozóan, hogy miként lehet még hatékonyabban elhelyezni a hulladékot annak érdekében, hogy még több férjen el egy-egy kamrában. A 2-es számú kamrában, már az új, jobb térkihasználást biztosító elhelyezési rendszert valósítják meg. A már üzembe helyezett 1-es kamrában jelenleg 2142 hordó, azaz mintegy 238 konténernyi hulladékot tároltak be, ez hozzávetőlegesen 50 százalékos feltöltöttséget jelent. Fontos megjegyezni, hogy az üzemeltetési tapasztalatok nagyon jók, a létesítmény mindenben megfelel a biztonsági előírásoknak. Elképzeléseik szerint az idei esztendőben 2,1 milliárd forint értékben valósul meg beruházás az NRHT-ban. A kamrák kialakítása mellett, a felszínen is lesz fejlesztés, a tervek szerint decemberben adják át a tároló látogató tereit, amely interaktív módon, a XXI. század technológiáját felvonultatva mutatja be az érdeklődőknek a hazai radioaktívhulladék-kezelés biztonságos és korszerű magvalósulását. A 2012 decemberében átadott báta apáti tárolóba az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kis és közepes aktivitású

Németországban az atomerőműveket üzemeltető energiaszolgáltatók át akarják adni az államnak az erőműveket, amelyeket az úgynevezett energiapolitikai fordulat révén legkésőbb 2022-ig mind le kell állítani – írta a Der Spiegel. A német hetilapban megjelent beszámoló szerint az E.On, az RWE und EnBW a teljes atomenergiaüzeltágát átadná az államnak. Közös javaslatuk szerint az atomerőművek üzemeltetését egy közalapítványnak kellene átvennie, és ez a szervezet irányítaná az erőművek bezárását és lebontását is, valamint a radioaktív hulladék és a feleslegessé váló nukleáris fűtőanyag kezelését. A cégek 30 milliárd eurót ajánlanának fel az alapítvány javára, és cserébe azt várják, hogy az állam vállaljon korlátlan felelősséget az összes atomerőmű leállításáért. A Spiegel szerint a szolgáltatók tárgyalást kezdtek a kormányzattal a javaslatról, és jelezték, hogy amennyiben sikerül megállapodni, eltekinthetnek a kártérítési követelésektől. A szolgáltatók több tízmilliárd euró összértékű pereket indítottak, illetve helyeztek kilátásba, amiért a kormány a hosszú távra tervezett erőmű-beruházásaikat ellehetetlenítve a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után váratlanul úgy döntött, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az atomerőművek üzemeltetését is felügyelő környezetvédelmi minisztérium a Der Spiegel cikkére reagálva közölte, hogy kizárólag a szolgáltatók feladata és felelőssége az erőművek leállítása, lebontása és a fűtőelemek biztonságos elhelyezése. Hozzátették, hogy az írásban szereplő alapítványi megoldásról eddig nem tárgyaltak. A három német szolgáltató Fukusima előtt összesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. A 17-ből eddig 8 erőművet állí-

Tovább bővítik a Bátaapáti tárolót


75

■


hulladékai kerülnek, ezek között első sorban olyan elhasznált eszközökre kell gondolni, mint a különböző védőfelszerelések vagy szerszámok. A Tolna megyei létesítmény végleges tárolást biztosító kamráit közel 250 méter mélyen a felszín alatt, nagyon jó vízzáró tulajdonsággal rendelkező gránit kőzetben alakították ki. A tárolót kiemelkedően magas lakossági elfogadottság jellemzi, ami nagyban köszönhető a létesítménnyel ideérkező fejlesztéseknek és a folyamatos, nyílt, őszinte társadalmi párbeszédnek, amely már az építkezés előtt jelen volt a térségben. Ebben fontos szerepet játszik a már tizennegyedik alkalommal megrendezett TETT-re Kész Nap, amely Bátaapáti és a környék hat másik települését tömörítő Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) évenként megrendezett fóruma. Csökkent az uniós országok CO2 kibocsátása Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban tavaly csökkent az üvegházhatást okozó szén-dioxid fos�szilis energiahordozók elégetéséből származó kibocsátása. Számításaik szerint 2013-ban az Európai Unió fosszilis üzemanyag felhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátása 2,5 százalékkal csökkent a 2012-eshez képest, amikor 1,6 százalék volt a csökkenés az előző évihez képest. A globális felmelegedés kiváltójának tekintett üvegház-hatást okozó gázok 80 százalékát a szén-dioxid adja az Európai Unió kibocsátásában. 2013-ban az Európai Unió (mostani) 28 tagállamából huszonkettőnek csökkent a CO2 kibocsátása. A legnagyobb csökkentést Ciprus (14,7 százalék), Románia (14,6 százalék), Spanyolország (12,6 százalék), Szlovénia (12,0 százalék), valamint Bulgária és Görögország (egyaránt 10,2 százalék) érte el. Magyarország az Eurostat szerint 2013-ban 39,717 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, 6,9 százalékkal kevesebbet a 2012es 42,640 millió tonnánál. Egyre jobban melegszik a Föld Első ízben idén áprilisban lépte át a Föld északi féltekéjének szén-dioxid

76

2014/3–4 ■

koncentrációja a 400 ppm-es mértéket – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nyár elején kiadott sajtóközleményében. A szervezet szerint a 400 ppm (parts/million: a szén-dioxid légköri koncentrációjának mértékegysége) fölötti érték szimbolikus és tudományos küszöb átlépését jelenti, amely újabb bizonyíték a fosszilis tüzelőanyagok és az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésre. Az atmoszférában lévő rekordmértékű szén-dioxid-koncentrációt a WMO globális légkörfigyelő hálózata jelezte, amely mintegy 130 állomásról kapja adatait. A kiugró érték a kora tavaszi időszakban született, amikor az északi féltekén a vegetáció még nem tudta nagy mennyiségben elnyelni a széndioxidot. A jelentés szerint a globális koncentráció várhatóan csak 2015-ben vagy 2016-ban haladja meg a 400 ppmes lélektani határt. Jól szerepeltek a győriek a Shell Eco-marathon versenyen Idén öt magyar csapat vett részt saját tervezésű és építésű, speciális energiahatékony járművével a 30. Shell Eco-marathon Europe versenyen, hogy újabb és újabb, üzemanyag-hatékonysági technológiákkal kísérletezzenek. A Shell Eco-marathon minden évben egyedülálló kihívás elé állítja a diákokat világszerte: olyan járművet kell építeniük, amely a lehető leghosszabb távot tudják megtenni egy liter üzemanyag, vagy 1 kilowattórának megfelelő energia segítségével. A verseny célja: inspirálja a diákokat, hogy a jövő mérnökeivé, tudósaivá váljanak és felbecsülhetetlen tudással és képességekkel lássa el őket. Ennek eredményességét jelzi, hogy mára már mintegy 3000 kilométert tudnak a legjobbak autói 1 liter üzemanyaggal megtenni. Az idei versenyen 26 ország több mint 200 csapata vett részt. A megmérettetést először 1985-ben a franciaországi Le Castellesben, a Paul Ricard versenypályán rendezték meg, később a szintén francia Nogaroban, majd a németországi Lausitzban, 2012-től pedig a hollandiai Rotterdamban zajlik a megmérettetés. Az utóbbi helyszín utcai pályája új kihívást jelentett a résztvevő csapatoknak, jó lehetőséget


biztosítva arra, hogy megmutatkozzon, az új technológiák hogyan működnek a valódi városközpontokban, és arra is kiváló lehetőséget ad, hogy a verseny közelebb kerüljön a közönséghez. A verseny 30 éve során számos radikális változást láthattunk az autók tervezésében. Ide tartozik például az olyan rendkívül könnyű anyagok bevezetése, mint a szénszövet, vagy a számítógépes szoftverek alkalmazása a járművek tervezésében és elemzésében. Ezek a fejlesztések jelentős előrelépést hoztak az üzemanyag-hatékonyságban az évek során. Hasonló módon a magyar csapatok is kivették részüket a fejlesztésekből, és évről évre folyamatosan fejlesztették járműveiket az egyre jobb teljesítményért. A csapatok két kategóriában nevezhettek: a Prototípus és az Urban Concept kategóriákban. A Prototípus kategóriában a tervezési hangsúly a minél könnyebb jármű létrehozásán és a hatékonyság maximalizálásán van. Az UrbanConcept kategóriában az autók kinézetre és érzetre is jobban hasonlítanak a mindennapi járművekre. A csapatok különféle hagyományos és alternatív üzemanyagtípusokat használhattak járműveik meghajtásához, a belsőégésű motorok esetében ezek a 95-ös benzin, dízel, GTL, biodízel (FAME) és etanol, az elektromos hajtásúak esetében hidrogén, illetve hálózatról tölthető akkumulátoros autók versenyezhettek. Az öt induló magyar csapat közül négy, a Pécsi Tudományegyetem, a Kandó Kálmán Szakközépiskola, az Óbudai Egyetem és a Kecskeméti Főiskola járműve „Prototípus” kategóriában, a Széchenyi István Egyetem tervezése pedig „Városi Koncepció” kategóriában veszi fel a küzdelmet innovatív problémamegoldás, kreativitás és együttműködési képesség terén. A győztes francia diákcsapat által konstruált autó egy liter benzinnel 3300 kilométert tett meg, ezzel új rekord született a világ legjelentősebb energiahatékonysági versenyén. A szervezők szerint a győztes csapat járműve 400 kilométerrel hosszabb utat tett meg, mint a tavalyi győztes. A magyar csapatok közül a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team csapata az utolsó futamon elért 191 km/kWh eredménnyel a

■


negyedik helyen végzett kategóriájában, ezzel három helyet lépett előre, mert a tavalyi hetedik helyhez és a 133 km/ kWh képest hatalmas az előrelépés. Vannak lehetőségek az atom energia előtt Lehet, hogy az atomenergia növekvő mértékben fog hozzájárulni az alacsony széndioxid-kibocsátású energiaellátáshoz, de alkalmazását továbbra is különböző akadályok fogják nehezíteni – szerepel az ENSZ klímaváltozási szervezetének (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) legfrissebb jelentésében. A jelentés szerint az atomenergia érett, kevés üvegházhatású gáz kibocsátással járó alaperőművi termelési módszer, de részesedése a világ villamosenergia-termelésében 1993 óta csökken. A jelentés szerint az atomenergia alkalmazása előtti akadályok közé tartoznak a működési kockázatok, az uránbányászat kockázatai, a pénzügyi és a hatósági szabályozási nehézségek, a radioaktív hulladékok megoldatlan kérdései, a nukleáris fegyverek elterjedése miatti aggodalmak és a közvélemény kedvezőtlen megítélése. A jelentés szerint új üzemanyagciklusok és reaktor technológiák foglalkoznak bizonyos kérdések megoldásával, és előrehaladás látható a hulladékkezelés és a nukleáris biztonság területén is. Az IPCC szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátása soha nem látott szintre emelkedett annak ellenére, hogy egyre határozottabb a szándék a kibocsátás csökkentésére és a klímaváltozás hatásainak visszaszorítására. A kibocsátás gyorsabban nőtt 2000 és 2010 között, mint a megelőző három évtizedben. Mégis lesz új cseh atomerőmű Csehország 2030-ig két új atomreaktort akar üzembe helyezni – derült ki a cseh kormány iparügyi miniszterének nyilatkozatából. A bejelentés azután hangzott el, hogy leállították a temelini erőmű 2025-ig való kibővítésére kiírt pályázatot az energiapiac bizonytalanságára és a projekt kormányzati garanciáinak visszavonására hivatkozva.

Megéri az okos mérésre koncentrálni A 2013. márciusban megalakult Okos Jövő Innovációs Klaszter szakemberei egyöntetűen azt állítják, hogy az okos mérőórák használatával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5–10 százalékkal is csökkenthetik, legalábbis a nyugat-európai kísérleti projektek alatt tapasztaltak ezt támasztják alá – hangzott el az Okos Jövő Fórum 2014 című rendezvényen. Mint többek között elhangzott: lényeges, hogy a fogyasztó rádöbbenjen arra, hogy tud változtatni a fogyasztási szokásain, és ez a háztartások igazi rezsicsökkentésének alapja. Az okos mérőóra azonban nem egy varázseszköz, de az energiatudatos háztartások esetében eszköze lehet a fogyasztáscsökkentésnek, és ezáltal a költség, és a környezeti lábnyom csökkentésének. Azon külföldi háztartások szinte mindegyikében, ahol felszerelték az intelligens mérőórákat, megtakarítást mutattak ki az igénybe vett energia mennyiségét illetően. Németországban a 2010-es évben indították útjára a pilot projektet, és a projekt alatti elemzések átlagosan 3,7 százalékos energia-megtakarítást mértek, és a teljes rendszert nézve további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált identifikáltak. Az Egyesült Királyságban 60 ezer háztartásban mérték az energiahasználati szokásokat. Itt a megtakarítás némely esetben elérte a 11 százalékot is. Az ausztriai pilot projekt idején a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek között nagyjából azonos, 3,5 százalékos költségmegtakarítást mutattak ki a számlákban. Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke szerint a megtakarítást azzal érték el a fogyasztók, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Kétségkívül az okos mérőórák sikerét jelzi az, hogy sok esetben a háztartások a tesztelési időszak végeztével is kitartottak az intelligens mérőórák mellett. Az energia-megtakarítás a költségek csökkentésében is megmutatkozott, ez az irányzat pedig egyértelműen az okos energetikai megoldások felé vezeti az iparágat. A villamos energia legnagyobb költségét a csúcsidőszaki

fogyasztási igény növekedése jelenti, ha ezt sikerülne akár kis mértékben is leredukálni, az megkönnyítené a teljes villamosenergia-rendszer egyensúlyának a megtartását is. Az okos mérés révén a fogyasztó szembesül ezekkel a költségekkel, a megtakarítás vezérelte döntéseivel a rendszer biztonságának megőrzésében aktív szereplővé válik. Az okos mérőórákkal a fogyasztók a földgáz, távhő és vízfogyasztásukat is ellenőrizhetik. Új atomerőműveket építenek Kínában Energiaéhségének kielégítésére új nukleárisenergia-projekteket jelentett be a kínai kormány, melytől a környezetszennyezés csökkenését is reméli. A terveket az országos energiabizottság ülése után jelentették be, melyen az ország energiaigényét és a nukleáris erőműveket illető biztonsági kérdéseket vitatták meg. A kormányzati honlapon közzétett dokumentum szerint idén jelentős számú új nukleárisenergia-projekt várható, az új reaktorok engedélyeztetési folyamatát pedig felgyorsítják. A kínai sajtóban megjelent térképek alapján a keleti part mentén legalább 16 új nukleáris erőmű építése várható, ezekből 5–5 az északkeleti és délkeleti tartományokban. Az országban jelenleg 20 nukleáris erőmű működik, ezek a teljes energiaellátás csupán 1,2 százalékát biztosítják, további 28 építése folyamatban van. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) korábbi bejelentése szerint 2020-ra az ország teljes energiaellátásának 6 százalékát atomenergiából szeretnék fedezni. A nemzetközi atomenergia ügynökség becslései szerint 2035-re Kína adja majd a világ összes nukleáris energiájának 20 százalékát, miközben ez az arány 2008-ban még csak 3 százalékot tett ki. Kínai bank finanszírozza a romániai atomerőmű építését A Kínai Ipari és Kereskedelmi Banknak szándékában áll finanszírozni a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkjának, továbbá a rovinari-i hő- és a tarnicai vízierőmű megépítését, jelentette be Liviu Dragnea szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes,


77

■


aki azt reméli, hogy ezáltal 10 milliárd eurós beruházásra kerül sor Romániában. Liviu Dragnea azt reméli, hogy az első projekt, amelyen a munka elkezdődik idén ősszel, a Rovinari projekt, és a második Cernavoda lesz. A kínai ak nagyon érdekeltek, hogy lezárják a tárgyalásokat és döntésre jussanak a projektek finanszírozását illetően, amelyeknek értéke összesen több mint 10 milliárd euró. Már fontolóra vették egy fióktelep nyitását Romániában. A szélenergiára koncentrál a Siemens A Siemens 150 szélturbinát szállít a legnagyobb holland offshore projekthez, melynek teljes értéke több mint 1,5 milliárd euró. A 600 MWos Gemini szélerőműhöz szállítandó 150 szélturbina (melyek rotor-átmérője 130 m, teljesítményük 4 MW) a Siemens Energy Service divízió számára az eddigi legnagyobb megrendelést jelenti. A Gemini másfél millió embert fog tiszta energiával ellátni. A projekt építésének teljes költségvetési előirányzata közel 3 milliárd eurót tesz ki, ebből 70%-ot projektfinanszírozás útján bocsátanak rendelkezésre, így ez a valaha legnagyobb projektfinanszírozott szélpark. A szállítási szerződéshez kapcsolódó szerviz- és karbantartási szerződés futamideje 15 év. A Geminiprojekt fontos szerepet fog játszani az EU megújulóenergia-irányelve által Hollandia számára előírt célok elérésében (2020-ig 14%-ra kell növelni a megújuló forrásokból származó energia-hányadot). Eddig Hollandiában 2,7 GW-nyi szélenergia-teljesítményt installáltak, ennek zömét (2,45 GW) a parton (onshore). 2023-ig 4,45 GW összteljesítményű offshore szélerőműveket kell üzembe állítani – közölte a cég. Ezzel majdnem párhuzamosan Las Vegasban rendezett AWEA WINDPOWER vásáron jelentették be, hogy szélenergia-berendezésekre és szolgáltatásokra szóló, nagyszabású megrendelést kaptak Kanadából. A most megrendelt K2 Wind Ontario onshore-szélpark (K2 Wind), valamint az ugyancsak Ontarióban található korábbi South Kent szélpark, egyenként 270 MW teljesítményével, Kanada legnagyobb szélenergiaprojektjei közé tartozik. A K2 az Onta-

78

2014/3–4 ■

rio délnyugati részén fekvő Goderich város mellett létesül, és 140 darab SWT2.3-101 típusú szélturbinából fog állni. A tulajdonosok a Samsung és a Pattern Development. A szerződés többéves szerviz- és karbantartási szerződést is tartalmaz, amely garantálja a szélturbinák megbízhatóságát, rendelkezésre állását és teljesítményét. A K2 Wind, 2015 közepére tervezett üzembe állítását követően, mintegy 100 ezer háztartás számára fog „tiszta” áramot termelni Ontarióban. A Siemens a Tillsonburg-i telephelyén (Ontario) fogja gyártani a forgólapátokat a projekt számára. Ugyancsak Kanadában fogják előállítani a tornyokat is. A gépházakat a cég hutchinson-i (USA, Kansas állam) gyárában szerelik majd össze. Növekedtek a fogyasztói panaszok A Magyar Energetikai és KözműSzabályozási Hivatal (MEKH) 6415 fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyet kezelt tavaly, 25 százalékkal többet az előző évinél. Az ügyek 76,3 százaléka közvetlen fogyasztói panasz volt, ezek 51,2 százaléka a gázszolgáltatást, 43,8 százaléka a villamosenergia-szolgáltatást érintette - ismertette a hivatal az Országgyűlés elé terjesztett 2013. évi beszámolójában. A dokumentum szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az Országgyűlés önálló szabályozó szervként hozta létre 2013. április 4-i hatál�lyal. A villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközműszolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási, illetve ár-előkészítői feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő hatóság. Szilárd Leóra emlékeztünk Ötven éve hunyt el Szilárd Leó, a múlt század egyik legeredetibb és legsokoldalúbb elméje részt vett az atombomba előállításában, az első atommáglya megépítője, egy hűtőszekrény feltalálója, a biofizika egyik atyja, emellett elbeszéléseket is írt. „Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy


életben maradtam, és a fizikának, hogy érdekes az életem” – mondta Szilárd Leó, aki ötven éve, 1964. május 30án halt meg. Szilárd Leó 1898. február 11-én született Budapesten Spitz Leó néven. A találékony fiú kiskorában, amikor testvére beteg lett és elkülönítették, távírókészüléket eszkábált össze, hogy tartani tudják egymással a kapcsolatot. Iskoláival nem volt nagy szerencséje, saját bevallása szerint matematika tanára „igazi idióta volt”. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de a zsidó származású diákok arányát maximalizáló numerus clausus miatt az első adandó alkalommal „a fizika Mekkájának” tartott berlini egyetemre ment. Hatvan éve kezdte meg az első atomerőmű az áramszolgáltatást Hatvan éve, 1954. június 27-én kezdte meg az áramszolgáltatást a világtörténelem első atomerőműve az oroszországi Obnyinszkban. Az első, áramot termelő atomreaktort 1951-ben helyezték üzembe az Egyesült Államokban, ez egy épület világítását látta el. A világon először azonban a Szovjetunióban kapcsoltak atomerőművet az országos magasfeszültségű villamos hálózatra. A Moszkvától 100 kilométerre délnyugatra fekvő Obnyinszk városában épített létesítmény teljesítménye 5 MW volt, ami tízezer lakás áramellátását biztosította. Szilárd Leó már 1934-ben felvetette a láncreakció lehetőségét, melynek során a neutronnal besugárzott atommag széthasad, az így felszabaduló 2–3 neutron újabb maghasadásokat vált ki, s a folyamat során a magreakciók száma exponenciálisan nő. Az első maghasadást 1939-ben valósította meg a német Otto Hahn és Fritz Strassmann, valamint az osztrák Lise Meitner és Otto Frisch. Az első szabályozott, önfenntartó láncreakció 1942-ben az olasz Enrico Fermi és a magyar Szilárd Leó által épített atommáglyában zajlott le. A folyamatot katonai célra, az atombomba létrehozásához használták fel, az első atomfegyvert az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án vetette be a végsőkig ellenálló Japán megtörésére. A katonai után hamarosan napirendre

■


került az atomenergia békés, polgári célú felhasználása is, amelyhez igen nagy reményeket fűztek. Kínával üzletel a Gazprom Harminc évre szóló orosz-kínai földgázszállítási szerződést írtak alá Sanghajban – jelentette az Interfax hírügynökség. A Gazprom és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, az CNPC vezetői az évi 38 milliárd köbméter orosz földgáz Kínába szállításáról szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében írták alá. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója szerint az orosz-kínai szerződés értéke 400 milliárd dollár (mintegy 89 ezer milliárd forint). Ezt követően közölte a nemzetközi sajtó azt a hírt is, hogy a Gazprom előzetes megállapodást kötött kínai partnerével arról is, hogy a CNPC 25 milliárd dollár (körülbelül 5,6 ezer milliárd forint) előleget fizet az orosz gázért. Időközben az is nyilvánosságra került, hogy augusztusban kezdődik az Oroszországból Kínába tartó gázvezeték építése. Alekszej Miller, a Gaz prom vezetője azt mondta, „napra kész kivitelezési tervvel rendelkezünk, a Szila Szibiri (Szibéria Ereje) gázvezeték kapcsán”, az első kapavágás, vagy ahogy a Gazprom-vezér fogalmazott, az „első hegesztés” augusztusban lesz. A Gazprom orosz gázipari cég a tervek szerint augusztusban lát hozzá az Oroszországot Kínával összekötő gázvezeték építéséhez. A Szibéria Ereje olyan gázszállítási hálózat lesz, amelyen át az orosz Távol-Keletre és Kínába szállítanak földgázt jakutszki és irkutszki gázlelőhelyekről. A földhőre koncentrálnak Bécsben, miközben itthon több a kihasználatlan lehetőség Mivel egyre nagyobb az érdeklődés a geotermikus energia felhasználási lehetőségei iránt, Bécs felmérette a földenergia-potenciálját. Az eredményeket őszig integrálják a város digitális térképébe, így bárki megnézheti, hogy érdemes-e hőszivattyút telepítenie a telkén, vagy sem. Az Energiatervezési Ügyosztály (MA 20) megbízásából ké-

szített tanulmány szerint Bécs területének egyharmada kiváló adottságokkal rendelkezik a talajfelszínhez közeli földhő valamint a talajvíz energiacélú felhasználása terén. Főként a Dunától északkeletre eső kerületekben, Floridsdorfban és Donaustadtban lehet jó hozamra számítani, amelyek Bécs erősen növekvő városrészei. Hazánk az Európai Unió 27 tagországa között csak a középmezőnyben helyezkedik el a geotermikus lehetőségek kihasználása tekintetében, holott jelentős potenciállal rendelkezünk. A támogatási rendszer átalakítása és egy külön a geotermikus energiára szabott távhő árszabályozás segíthetné a lehetőségek kihasználását. Az ALTEO adataira szerint az Európai Unió 27 tagországa lakosságának 26 százaléka szolgálható ki geotermikus távhővel. Jelenleg a legjelentősebb potenciállal rendelkező távhőpiacok Franciaországban, Izlandon és Németországban találhatók, és a legnagyobb növekedés is elsősorban ezekben az országokban várható 2016-ig kiegészülve Olaszországgal és Magyarországgal. Egy kifejezetten geotermikus hőenergia-ellátásra szabott távhő árszabályozással, a hazai támogatási rendszer újragondolásával, a nyugat-európai példák hazai viszonyokra szabásával és átültetésével ugyanis jelentősen növelhető lenne a geotermikus energia távfűtésben felhasznált részaránya Magyarországon. Új nukleáris blokkokat építenek Floridában A Florida Power & Light (FPL) engedélyt kapott Florida államtól, hogy két új Westinghouse AP1000 típusú blokkot építsen Miamitól délre a Turkey Point atomerőmű telephelyén. A Rick Scott kormányzó vezette bizottság egyhangúlag hagyta jóvá a Turkey Point-6 és -7, valamint a kapcsolódó infrastruktúra, beleértve 100 km hosszú villamos távvezeték építését, közölte az FPL. A floridai törvények lehetővé teszik, hogy a kormányzó vezette bizottság adjon ki telephelyengedélyt a 75 MWnál nagyobb kapacitású erőművekre, de az FPL-nek meg kell szereznie az NRC (Nuclear Regulatory Commission) kombinált építési-üzemeltetési engedélyét, mielőtt hozzákezdhet a földmun-

kákhoz – írta az NucNet. Az NRC döntésétől függően az egyik új blokk akár 2022-re hálózatra kapcsolódhat, közölte az FPL. Az FPL mintegy 33%-kal akarja növelni villamosenergia-termelő kapacitását 2020-ig, hogy megfeleljen az előre jelzett fogyasztásigény-növekedésnek. A két új blokk mintegy egymillió lakossági fogyasztó villamosenergia-fogyasztását biztosítaná. Felgyorsulhat a finn atomprojekt Megállapodtak a finnországi Pyhäjoki ban építendő új atomerőmű telephelyével és kivitelezésével kapcsolatos egyes szabályozásokról. Minden dolgozót a finnországi szabályozás szerint foglalkoztatnak majd, és távol tartják magukat a szürkegazdaságtól – tájékoztatta a Világgazdaságot a kivitelező Fennovoima társaság. A dokumentumot a Fennovoima, a benne tulajdonrészt szerzett Rusatom Overseas, valamint finnországi munkaügyi szervezetek írták alá. A telephelyre vonatkozó szerződés rögzíti az építkezéssel kapcsolatos, érintett közös szabályokat és eljárásokat. A Fennovoima kötelezettséget vállalt, hogy az atomerőmű építése társadalmilag felelős módon fog történni. Juha Nurmi, a Fennovoima vezérigazgatója szerint azért volt szükség a telephely-szerződés megkötésére, az beruházás során követendő szabályok és elvek rögzítésére, mert így biztosítható, hogy minden rendben és szabályszerűen folyjon a Hanhikivi 1 nevű erőmű építésén, amelyben több ezer külföldi alkalmazott is részt vesz majd. A Hanhikivinek ugyanolyan, 1200 megawattos, nyomott vizes, AES-2006-os reaktora lesz, amilyenek Magyarországon leállítandó, paksi blokkokat is fel fogják váltani. Elektromos buszokat szeretne Paks Brüsszeli forrásokra akar pályázni a paksi önkormányzat egy energetikai pilot projekt kidolgozására és megvalósítására, aminek lényege, hogy elektromos járművekkel váltják fel a mostaniakat a tömegközlekedésben és hulladékszállításban. Ehhez a paksi atomerőműben előállított energiát használnák fel. Hajdú János polgármester


79

■


azt mondta ennek kapcsán, hogy egy atomerőmű esetében nem szerencsés a folyamatos fel- és leterhelés az igények változásával, a villanyautók töltéséhez az egyébként nehezen tárolható többletáramot használnák fel. A teol.hu cikke szerint az önkormányzat céget alapít, partnerekkel szerződik a Paksi Elektromos Mobilitás megvalósításához, aminek szerves részét képezi a töltőhálózat kiépítése is. A polgármester kiemelte, hogy a mostani adó- és árképzés szerint a működtetés költsége ötödére, hetedére csökkenhet. A város határait is átlépő projekt kidolgozására másfél millió euró támogatást remél az önkormányzat. Geotermikus energiával fűt majd az Audi A jövő év végétől geotermikus energiával fedezi jármű- és motorgyára hőszükségletének hatvan százalékát az Audi Hungaria Motor Kft. A rendszer része lesz egy 22,5 megawattos tervezett kapacitású erőmű, ebből évi 82 ezer MWh hőenergiát nyerhet a győri járműgyár. A társaság 17 éves, további 15 esztendőre szóló opciót is tartalmazó megállapodást kötött az egyelőre megnevezni nem kívánt partnerrel, amely jelenleg a kivitelezés tervezését végzi. Eszerint a Győr és Pér között fúrnák meg a mintegy két kilométer mélyen fekvő repedezett dolomitrétegig a kutat. Az abból nyert, körülbelül száz fokos vizet pedig, miután hőenergiája jelentős részét kinyerték, visszasajtolják a talajba. Jelentősen több támogatást kap a távhőszektor Az eddiginél hatszor több, összesen hatvanmilliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a távhőszektorban tevékenykedők a következő 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért (KEHOP) felelős helyettes államtitkára – közölte a tárca. Nemcsok Dénes, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének országos szakmai konferenciáján tartott előadásában hozzátette: a támogathatóság nagyjából 50 százalékos mértéke érdemben nem fog

80

2014/3–4 ■

változni, és a tervek szerint lesznek a szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedések más operatív programokban is. Ismertetése szerint a távhőszolgáltatók a KEHOP ötödik prioritásából kaphatnak támogatást, amely a teljes, mintegy 300 milliárd forintos keret 20 százalékát jelenti. Közölte azt is, hogy a korábbi időszakban sikerült elérni a szektor biztosítékmentességét, így csökkenhetett a projektek megvalósításának költsége. Az operatív programon belül 30 százalék lesz az energiahatékonyság aránya. Egyre kevesebb energiát fogyasztunk Évek óta csökken a hazai gáz- és áramfogyasztás, tavaly mintegy 25 százalékkal kevesebb gázt használt fel az ország, mint 2010-ben, de villamos energiából is 3 százalékkal kevesebb fogyott a négy évvel korábbinál – közölte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH). Eszerint a lakosság az egyetemes szolgáltatás keretében tavaly 3,1 milliárd köbméter földgázt használt fel, míg 2012-ben a fogyasztás meghaladta a 3,2 milliárd, 2011-ben a 3,4 milliárd, 2010-ben pedig a 3,6 milliárd köbmétert. A teljes, az ipari fogyasztókkal együtt számított hazai felhasználás szintén csökkent, tavaly összességében közel 8,5 milliárd köbméterre. Az áramfogyasztásban ugyancsak csökkenő tendencia látható. Az egyetemes szolgáltatók által ellátott háztartások tavaly nem egészen 10,3 terawattóra villamos energiát használtak fel, egy évvel korábban 10,4 terawattórát, míg az azt megelőző két évben több mint 10,5, illetve 10,6 terawattórányi áramot. Az ország teljes fogyasztása szintén csökken: tavaly 34,26 terawattóra volt az áramfelhasználás, ez előző évi 34,57 terawattóra után. 2011-ben csaknem ugyanennyi, 34,56 terawattórányi áram fogyott, míg 2010-ben még 35,38 terawattóra. A tavalyi fogyasztás több mint 3 százalékkal volt kisebb a 2010-esnél. Tovább csökkent a hazai áramtermelés Tavaly 12 százalékkal esett a hazai erő művek termelése, miközben az import


közel megkétszereződött, a teljes villamosenergia-felhasználás pedig tovább mérséklődött. Mivel a nemzetközi kereskedelemben az áram olcsóbb lett, a hazai változás a piaci szereplők racionális reakciója volt. Tavaly mintegy 10 százalékkal 9100 megawattra csökkent a hazai beépített erőművi kapacitás, az üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség pedig a beépített kapacitásnak alig a kétharmadát tette ki. Ezért a maradó teljesítmény csak az importtal együtt haladta meg az előírt öt százalékot. A 6307 megawattos bruttó csúcsterhelés jelentősen elmaradt az előző évitől és még többel az eddigi legnagyobb csúcsterheléstől is. Igaz, hogy ezzel nőtt a csúcskihasználási óraszám, de az egész hazai erőműpark teljesítőképességének a kihasználása 38 százalékra mérséklődött. Csak a két nagy alaperőművünk termelése volt a meghatározó: a Paksi Atomerőmű kihasználása 88, a Mátrai Erőművé 74 százalékot ért el. Drasztikusan csökkenteni kell a CO2 kibocsátásunkat Az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete a nyár elején nyilvánosságra hozta azt a 2048 oldalnyi szakmai anyagot, amely az április 13-án Berlinben közzétett fő üzeneteket támasztják alá és részletesebben kifejtik. A három kötetes jelentés 3. része rámutatott, hogy az éghajlatváltozásért felelős szennyezők kibocsátása soha nem mért szintre nőtt és tovább gyorsul, a csökkentésükre tett eddigi erőfeszítések ellenére. Ennek ellenére a panel megállapította, hogy még meg lehet állítani a felmelegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre. Azonban azt is megállapították, hogy csakis radikális technológiai és társadalmi változások tudnak erre reális esélyt biztosítani. Ahhoz, hogy a 2 fokos globális összmelegedést valószínűleg ne lépjük túl, a mostanihoz képest 40–70% kal alacsonyabb CO2 kibocsátást kell elérni az évszázad közepére, valamint a végére ezeket közel nullára kell leszorítani.

■


Nem mindenhol van rezsicsökkenés Németországban rekordmértékben emelkedett a villamos energia ára az utóbbi években, a lakosságnak 83 százalékkal, az ipari fogyasztóknak pedig 125 százalékkal kell többet fizetniük, mint tíz éve – mutatta ki egy nemzetközi felmérés. A hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI) és a BDO gazdasági tanácsadó cég közös kutatása szerint a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 vizsgált tagországa között egy sincs, ahol az áram nagyobb mértékben drágult, mint Németországban. A lakossági és ipari fogyasztókat együttvéve a villamos energia kilowattóránként 26,3 centbe kerül Németországban, aminél többet csak Dániában kell fizetni. Franciaországban nagyjából 50 százalékkal kevesebbet, 13,63 centet, az Egyesült Államokban pedig a német ár durván egyharmadát, 9,25 centet fizetnek a fogyasztók kilowattóránként. A rendkívül magas árszínvonal elsősorban a megújuló forrásokra alapozó energiatermelés ösztönzésének tulajdonítható. Az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-hozzájárulásnak nevezett járulék kilowattonként a 2003-ban regisztrált 0,4 centről tíz év alatt 3,59 centre emelkedett. A másik fő tényező a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására elindított, úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely az atomerőművek bezárását és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. Takarékoskodni kell az erőforrásokkal Az Exxon The Outlook for Energy: a view to 2040” című elemzése szerint 30 év múlva a jelenleginél 2 milliárddal több ember él a Földön, a globális gazdaság mérete nem pusztán a jelenlegi duplája lesz, hanem annál is nagyobb: a jelenlegi 230 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a globális egy főre eső GDP átlagosan 80 százalékkal lesz nagyobb 2040-ben, mint ma. A globális energiaigény azonban 35 százalékkal lesz nagyobb a jelenleginél, mert az energiahatékonyság növekedése részben ellensúlyozza az energiakereslet

nagyarányú emelkedését. Az emberek világszerte mintegy 500 ezer milliárd brit hőegységet (átszámítva a Magyarországon inkább használt kilowattra, 146,5 ezer milliárd) takarítanak majd meg az új, jobb energiahatékonyságú technológiák miatt – legalábbis az Exxon elemzőinek becslése szerint. Különösképp nem tűnik annyira nagynak a globális energiafogyasztás várható növekedése, ha összevetjük az elemzés egy másik döbbenetes adatával: eszerint 25-ször nagyobb a világ energiafogyasztása ma, mint 200 évvel ezelőtt. A Föld lakossága ez idő alatt a hétszeresére nőtt, a világ sok részén jelentősen emelkedett az életszínvonal, s ezzel együtt az energiafogyasztás is. Új nukleáris biztonsági irányelvet szeretne az Unió Az Európai Bizottság a fukusimai tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy kezdeményezi a 2009-ben elfogadott Nukleáris biztonsági irányelv (amely a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szól) módosítását, új célokat és követelményeket meghatározva. Az Európai Unió Tanácsának nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja közel egy éve dolgozik a módosító javaslatokon, amelyet a 2014. június 11-én a nagykövetek tanácsa (COREPER) elfogadott, ezt követően az Európai Unió Tanácsa dönt az irányelv módosításáról – közölte honlapján azt Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az első célzott felülvizsgálat legkorábban 2017-ben kezdődhet. Az eredeti, 2009/71/Euratom irányelv alapján ez év július 22-ig annak végrehajtásáról jelentést készít az OAH az Európai Bizottságnak. Már érezteti hatását a rezsicsökkentés A korábbi dobogós helyről az uniós középmezőnybe kerültek a háztartási energia hazai árai tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című, júniusban megjelent kiadványából. A háztartási energia ára 2005–2013-ban átlagosan csaknem kétszeresére növekedett, az infláció másfélszeres emelkedése mel-

lett. Ezen belül a távfűtés és az áram ára 1,4–1,4-szeresére, a vezetékes gázé 2,5-szeresére nőtt az elmúlt nyolc évben. A háztartási energia árainak éves növekedési üteme 2006 óta minden évben magasabb volt, mint az átlagos fogyasztóiár-emelkedés – ismerteti a KSH. A rezsicsökkentés miatt tavaly a háztartási energia árai 8,5 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, miközben az infláció 1,7 százalék volt. Az áramárak uniós országok közötti rangsorában 2009 és 2011 első féléve között Magyarország az első helyen, majd a következő három félévben a második helyen volt, tehát nemzetközi összehasonlításban évek óta kiemelkedően magas volt a villamos energia ára. Tavaly az első félévben viszont a magyar lakossági fogyasztók az uniós országok között a nyolcadik legmagasabb árat fizették. Uniós összevetésben a háztartási gáz ára alapján Magyarország 2010 első félévétől 2011 végéig folyamatosan “dobogós” volt, 2013 első felében viszont a 13. helyre került. Nemzetközi együttműködésről írt alá szerződést a MEKH A REMIT (nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló európai uniós rendelet) kapcsán szerzett információk megosztásáról írt alá együttműködési megállapodást az Energiaszabályozók Nemzetközi Ügynökségével (ACER) Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese Ljubljanában – közölte a MEKH. A REMIT alapján a piaci szereplőknek jelentéstételi kötelezettsége van az Energiaszabályozók Nemzetközi Ügynöksége felé. Ezeket a jelentéseket dolgozza fel és tárolja az ARIS rendszer. A most megkötött megállapodással a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is hozzáférést kap az ACER-nél rendelkezésre álló információkhoz. Az együttműködés eredményeként a magyar szabályozó hatóság a piac-monitoringhoz elengedhetetlen, hazánkat érintő kereskedési adatokhoz juthat majd hozzá. (Összeállította: Mayer György újságíró)


81

L. ÉVFOLYAM ■ 2014. 3–4. SZÁM

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI

MIÉRT VAN SZÜKSÉG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓKRA, AVAGY A GÁZTÁROLÁS SZEREPE A HAZAI GÁZELLÁTÁSBAN ■ A HAZAI ATOMERŐMŰVI KAPACITÁS-FENNTARTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI ■ A VILLAMOS ENERGIA IMPORT ÉS A TŐZSDEI ÁRAK ALAKULÁSA ■ AZ MVM OVIT ZRT. KÜLFÖLDI PROJEKTJEI ■

MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Telefon: 304-2000 ■ www.mvm.hu

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORSHÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents