XVIII. évfolyam • 2016. 2. szám
Gazdasági Évnyitó 2016
Az MKIK gazdaságpolitikai rendezvénye
Parragh László MKIK elnök
Cikkünkben részletes beszámolót adunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2016. évi Gazdasági Évnyitójáról. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György MNB elnök, valamint Parragh László MKIK elnök tartottak előadást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó” című, 2001. óta évente megrendezésre kerülő gazdaságpolitikai fórumára az idei esztendőben március 10-én került sor a Hotel InterContinental Budapest Konferenciatermében.
A fórum Parragh László MKIK elnök köszöntőjével vette kezdetét Parragh László egy 2001-ben készült – Orbán Viktor miniszterelnököt, Matolcsy György gazdasági minisztert, Varga Mihály pénzügyminisztert, valamint Parragh László MKIK elnököt ábrázoló – fotóval emlékeztetett a rendezvény keretében történő beszélgetések folytonosságára, valamint a tavalyi Gazdasági Évnyitó kiemelt kérdéseire, melyek a következők voltak:
– Milyen lesz az éves növekedés? Az MKIK elnök erre a kérdésre az előző napon bejelentett adatok alapján közölte: a végleges növekedés tavaly 2,9% volt, amelyben különösen figyelemre méltó, hogy ez az utolsó negyedévben gyorsult, ami bizakodásra adhat okot a jövőre nézve. – Hogyan lehet nyugalmi állapotot teremteni a gazdaság körül? Parragh László e kérdésre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a tavalyi évben a magyar gazdaság összes makro mutatója pozitív volt, és a rendszerváltás óta nem beszélhettünk olyan egészséges, egyensúlyi állapotról, mint amilyenben jelenleg a magyar gazdaság van. – Mi lehet a siker titka a jövőben? Erre a válasz a tudás – emelte ki az elnök, majd hozzátette, hogy ebben nagyon nagy kihívások előtt állunk. A kihívások egyike az oktatás valamenynyi felülete. A tavalyi esztendőben sikerült a szakképzés reformját felgyorsítani a rendkívül nehéz környezetben, mivel a gyermekek száma csökken, akárcsak a szakmunkás tanulási vágy, mindeközben a külföldre vándorlás is megfigyelhető. A másik nagy felület a felsőoktatás átalakítása, melynek területén szintén nagyon jelentős lépéseket sikerült megtenni. Az intézményrendszer nagyrészt felállt, jelentősen megváltozott a finanszírozás, illetve a működési feltételek, és már a statisztikai számokban is látszik, hogy a munkaerőpiac irányába mozdultak el a képzések. Különösen fontos a duális képzés megjelenése a felsőoktatásban. Parragh László nagyon fontos összefüggésként emelte ki továbbá, hogy napjainkban leomlanak a határok a felsőoktatás és a szakképzés között. Ezek lebontása nagyon fontos annak érdekében, hogy a szakképzésben elindult fiatalok eljuthassanak a felsőoktatásba is. A harmadik nagy felület a közoktatás,
•
•
•
Orbán Viktor miniszterelnök
ahol láthatóan megindult az átalakítás. Ezen a területen a tananyag tartalmában van a legnagyobb kihívás, hogy a középiskolába a gyermekek a megfelelő képességek birtokában kerüljenek – jelentette ki az elnök. A negyedik nagy felület a felnőttképzés, amely területen Magyarországnak még komoly lemaradása van a legfejlettebb országokhoz képest. A tudás másik bázisaként a gazdaság szempontjából a kutatás-fejlesztést és innovációt emelte ki Parragh László, melyhez jelentős mértékű források állnak rendelkezésre. – A tavalyi évben kiemelt kérdés volt továbbá a bürokrácia csökkentése, amely az Államreform Bizottságban rendszeres téma. – A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve az adóeljárás átalakításának jó része már végrehajtás alatt van. – Beszéde legfontosabb témájaként a magas színvonalú munkaerő itthon tartását emelte ki az elnök. – Parragh László elmondta, fel kell tennünk a következő kérdést: „Túl vagyunk-e a nehezén vagy csak most jön a neheze?”
•
Folytatás a 2. oldalon ➤
Gazdasági
Hírtükör
2
Az MKIK gazdaságpolitikai rendezvénye Akkor…
A 2001. évi Gazdasági Évnyitón (balról jobbra) Matolcsy György gazdasági miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László MKIK elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter ➤ Folytatás az 1. oldalról
– A választ akként fogalmazta meg, hogy mindkét állítás igaz. Kiemelte, hogy kettős kihívással szembesülünk: egyrészt, hogy miként tartsuk fenn versenyképességünket, illetve tőkevonzó képességünket – amelynek egyik alapüzenete a rendszerváltás óta az olcsó munkaerő volt –, másrészt, hogyan tarthatjuk itthon a tehetségeinket. Parragh László hangsúlyozta, a környező országokkal a befektetőkért folytatott verseny miatt nem lehet inkubátorként kezelni a magyar gazdaságot, ugyanakkor a munkaerő itthon tartásához javítani kell a bérszínvonalat. A legtehetségesebbek elvándorlásával kapcsolatban az elnök elmondta, nem csak a bér fontos munkavállalói szempontból, hanem a lakhatás, az egészségügyi ellátás, és egyéb, az életminőséget befolyásoló tényezők is, amelyek megfelelő kezelése lehetőséget adhat a munkaerő megtalálásához. Kiemelte továbbá, hogy – különösen
Varga Mihály: A gazdasági növekedés záloga az iparfejlesztés Parragh Lászlót követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartotta meg előadását. Közös célunk egy olyan erős magyar gazdaság kialakítása, amelynek révén joggal foglaljuk el helyünket a fejlett ipari országok között. A következő évek meghatározóak lesznek Magyarország hosszú távú versenyhelyzete szempontjából – fogalmazott a miniszter.
bizonyos ágazatok vonatkozásában, a hiányszakmák tekintetében – elindult egy infláció feletti bérnövekedés is. Az elnök elmondta: egy komplex prog-
ram összeállítása a kormányzattal sikerre vezethet, ugyanis az államnak lehetősége van egy infláció feletti bérnövelés esetén a járulékcsökkentésre, illetve a járuléknövekményről való lemondásra. Előadásában kitért a cafeteria újragondolásának, valamint a bürokrácia és a közszféra létszáma csökkentésének szükségességére is. A gazdasági szereplők által megtehető intézkedések között Parragh László kiemelte az infláció feletti bérnövelést, mely a gazdaság bizonyos területein már elindult. A bérnövekedés feltételei között a hatékonyságot, a termelékenység növekedését jelölte meg. Az elnök beszéde zárásaként a változó világról beszélt. Elmondta: a világ olyan sebességgel változik, amit nem gondoltunk volna. Sok helyen már vízügyi válság van, hihetetlen gyorsan zajlanak a folyamatok, a népességszám is egyre növekszik. Kitért továbbá arra: gondoltuk-e tavaly, hogy kerítést kell építeni vagy gondoltuk-e két évvel ezelőtt, hogy Ukrajnában ilyen elhúzódó háború lesz.
… és most, másfél évtizeddel később
A 2016. évi Gazdasági Évnyitón (balról jobbra) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László MKIK elnök és Matolcsy György MNB elnök
Örömteli helyzet, amikor már nem arról kell beszélnünk, hogyan tudjuk a lejáró adósságunkat megújítani, hanem arról tudunk beszélni, hogyan lehet megújítani a magyar gazdaságot. Olyan célratörő gazdasági programot kell követni, amelyhez a magyar gazdaság minden szereplője csatlakozni tud. A kormány olyan pályára szeretné állítani a magyar gazdaságot, amely számottevő külső források nélkül is dinamikus pályára tudja állítani a gazdaságot – mondta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, ennek eléréséhez: folytatni kell az adósságcsökkentést, miközben gondoskodni kell a beruházások és fejlesztések növeléséről, ugyanakkor fokozottan kell vigyázni a fiskális fegyelem fenntartására is, hiszen ez lett Magyarország egyik legfőbb erénye. Varga Mihály leszögezte továbbá: Folytatni kell a fegyelmezett költségvetési politikát, a cél, hogy belátható időn belül hiány nélkül működjön a magyar állam.
• • •
Gazdasági
Hírtükör
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Magyarország ma már nemcsak önmagához képest teljesít jól, hanem nemzetközi összevetésben is versenyképes gazdasággá vált – emlékeztetett a tárcavezető. Mint mondta: bruttó hazai termékünk – a 2014. évi 3,7 százalékos bővülés után – 2015-ben is az Európai Unió növekedési átlaga felett, 2,9 százalékkal növekedett. Ezzel szoros összefüggésben 7,5 százalék volt hazánkban az ipar bővülése tavaly. A növekedési ütem fenntartásához elengedhetetlenül szükség van
Matolcsy György: Magyarország versenyképességi fordulat előtt áll A nemzetgazdasági miniszter előadása után Matolcsy György MNB elnök tartotta meg beszédét. A jegybankelnök kiemelte: a versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a következő 20-25 év Magyarország felzárkózásának időszaka lesz. 2010 óta az ország sikeres gazdaságpolitikai fordulatot és pénzügyi stabilizációt hajtott végre, majd 2013-tól monetáris fordulatot vitt véghez, melynek eredményeként Magyarország a tartós gazdasági növekedési pályára állt – mondta Matolcsy György. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a következő időszakban megvalósítható lesz az ország felzárkózása, ehhez javítani kell az ország versenyképességét, annak részeként az állam versenyképességét is, miközben az erőforrások minőségi felhasználására is figyelmet kell fordítani. Matolcsy György elmondta: az elmúlt évek sikerét nagyban megalapozta a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség jó együttműködése, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaságot napjaink-
3 a szakképzési rendszer modernizációjára és a vállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentésére. A miniszter a következő évek feladatairól szólva kijelentette: a növekedés záloga az ipar fejlesztése lesz. Ehhez illeszkedik a kormány új iparstratégiája, az Irinyi-terv, amelynek révén az ipari termelés bruttó hazai termékhez való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedhet. Az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, ebben jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a magyarországi vállalatok verseny- és exportképességét, és ennek révén javul majd a magyar gazdaság válságálló képessége is. Ezzel Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozhat majd – tette hozzá. A terv akkor lesz sikeres, ha az ipari termelés minden szereplője számára megteremti a fejlődés lehetőségét, ezért az Irinyi-terv égisze alatt a kormány „Ipar 4.0” néven megkezdte egy előretekintő, átfogó felkészülési program kidolgozását is – tudatta Varga Mihály. Ennek célja, hogy felkészítse a magyar gazdaságot az új ipari korszakra: a digitális átalakulásra, az informatika és az ipar összeolvadásából eredő gyorsuló változásokra – fogalmazott a tárcavezető. ban már egyszerre jellemzi az egyensúly és a növekedés. A jegybankelnök szavai szerint a miniszterelnök megfelelő időben hozott, jó döntése eredményezte azt, hogy a magyar lakosság megszabadult a korábbi években felvett devizahitelek súlyos terheitől. A devizakölcsönök kivezetésében, annak gyakorlati megvalósításában pedig példásan működött együtt a jegybank, a bankszövetség és a kereskedelmi bankok – tette hozzá. A hazai gazdaság folyamatait, bővülését nagyban segítette, hogy a jegybank monetáris döntéshozói az elmúlt időszakban történelmileg alacsony szintre vitték le a jegybanki alapkamatot. Emellett az MNB a növekedési hitelprogram (NHP) révén megállította a kis- és középvállalati (kkv) hitelállomány csökkenését, sőt idén várhatóan hitelezési fordulat állhat be – hangsúlyozta az MNB elnöke. Az növekedési hitelprogram első szakaszában a jegybank mintegy 700 milliárd forint összegű, a második szakaszban 1400 milliárd forint hitellel segítette a hazai vállalkozások fejlődését. Az MNB a következő időszakban azonban az NHP fokozatos kivezetését valósítja meg, annak érdekében, hogy a vállalkozások egyre inkább térjenek át a piaci alapú hitelezésre – hívta fel a figyelmet Matolcsy György, és
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyar ipar fejlesztésében a kormány hét fejlesztendő területet, ágazatot jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság kiemelt területei lehetnek. A nemzetgazdasági miniszter ezek között említette a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-gyártást, a jövő húzóágazatai között említette a specializált gépgyártást, az elektronikát. Kiemelte: fontos terület az egészségipar és turizmus fejlesztése, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság és az infokommunikációs ágazat. A miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítása kapcsán elmondta, hogy a NAV kisebb és rugalmasabb lesz, csökken a vezetők száma, karcsúsítás folyik az adóhivatalban, valamint, hogy különválasztásra kerülnek a megbízható és megbízhatatlan adózók, amely minden tisztességes cégnek jó hír. Varga Mihály az uniós források vonatkozásában hangsúlyozta: az uniós források kapcsán ma már nem az a cél, hogy a kormány kihelyezze ezeket a pénzeket, hanem, hogy jól helyezze ki. Megismételte továbbá azt a célt, hogy az uniós források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre kerüljön fordításra, valamint hogy 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd, és ezek a beruházások 2019 végéig várhatóan meg is valósulnak.
Matolcsy György MNB elnök
hozzátette, hogy idén 8-10 százalékkal bővülhet a kkv-k által felvett hitelállomány. A jegybankelnök fontos eredményként méltatta, hogy a jegybanki programok segítségével jelentősen csökkent az államadósságon belül a külfölddel szembeni kitettség, valamint a devizaadósság aránya is mérséklődött. Folytatás a 4. oldalon ➤
Gazdasági
Hírtükör
4
Orbán Viktor: Új döntési rendszert vezet be a kormány az EU-s pályázatoknál A Gazdasági évnyitón Matolcsy György jegybankelnököt követően Orbán Viktor miniszterelnök lépett az előadói pulpitushoz. A miniszterelnök előadása kezdetén megjegyezte: az előtte megszólalók elmondtak mindent a magyar gazdaságról, csak az udvariasság tartja vissza, hogy ne fejezze be már most az előadását. Orbán Viktor elmondta, hogy az MKIK által minden évben megszervezett találkozók jelentős segítséget jelentettek a gazdaságpolitika kialakításában. Hozzátette: a versenyképességi fordulat elemei között később érdemes lenne feltüntetni a gazdaság szereplőivel történő közös kormányzás lehetőségét. Ha megnézzük a nálunk versenyképesebb országokat, akkor azt látjuk, hogy a kamarák részvétele a gazdaságpolitikai döntéshozatalban sokkal kifinomultabb és lényegesen mélyebb, mint Magyarországon – tette hozzá. A kormányfő szerint egy kormány sosem a gazdaságot irányítja, a kormány a gazdaságpolitikát tudja irányítani és csak egyik szereplője a gazdasági életnek. A gazdaságot az üzletemberek és a vállalatok viszik, a velük való együttműködés kialakításának módszere az, amely meghatározza egy gazdaságpolitika sikerét. Orbán Viktor szerint arra a kérdésre, hogy: „Megakadályozható-e, hogy elmenjenek a fiataljaink?”, a válasz az, hogy nem akadályozható meg. A legmozgékonyabb, legbátrabb fiatalokat ebben nem lehet megakadályozni. „Bennünket sem lehetett, a kommunizmus alatt sem.” A fiatalok meg akarják ismerni a világot. Ahhoz kell sütnivaló, jó gazdaságpolitika, hogy idővel hazahozzuk őket – tette hozzá. A kormányfő közölte azt is, hogy a kormány úgy határozott: új pályázati döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és – önkéntes jelentkezés alapján, plusz fizetésért – felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma – az, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot – gyorsabb és átláthatóbb lesz. Az uniós forrásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy az uniós pénzekért köszönetet talán mondhatunk, de hálával nem tartozunk értük. A menekültválság-
ban időnként előkerül az érv, hogy hálátlanok vagyunk. Ez azonban rossz ízlésre valló hazugság. Ez egy jól kigondolt közös üzleti érdek, amiben mindenki megtalálja a számítását. A jelenlegi politikai alaphelyzetet úgy értékelte, hogy az üzlet-, piac-, növekedés-, foglalkoztatás- és versenyképesség-barát. Az Európai Bizottság szerint sincs pénzügyi egyensúlytalanság Magyarországon – jelezte, megjegyezve ugyanakkor, hogy egymás után nyernek szocialista kormányok Európában, aminek következményei vannak a pénzügyi egyensúlyra nézve. Példaként említette a portugál adatokat. A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben „a nyugati mainstreamnek mondott gondolkodásmód lefogja a kezünket és a szellemünket.” Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben „a mainstream megoldások iránti nyomás” még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében „jobban állunk, mint ők.” A magyar gazdaság érdekei közé sorolta a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését, szerinte már az idén meg kell próbálni jó gazdaságpolitikával „a 3 százalék szintjéig felemelni” a bővülés mértékét. Orbán Viktor szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni, hogy megváltozott a magyar gazdaság szerkezete, de „mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak”, hanem a magyar gazdaságban. Meg kell mutatni, hogy ki hol találja meg a helyét a magyar gazdaságban egy bürokrácialeépítés utáni korszakban – tette hozzá. A bérekre kitérve a kormányfő megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek, plusz gazdasági teljesítménynek kell állnia, ellenkező esetben összeomlik a rendszer. Ezzel összefüggésben – mint egy nem hagyományos eszközt – felvetette a cafeteria készpénzesítését. Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar cafeteria rendszert. Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A ket-
tős bérrendszer intézményében „van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – mondta. „Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott, és „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteria rendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben.” Megjegyezte továbbá: ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba. A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja, hogy „az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért „felnyomják” a második kategóriába. A miniszterelnök kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. A jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy 1-2 éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás költségvetés” legyen. Azaz amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – fejtette ki Orbán Viktor. „Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” – szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett államadósságcsökkentés. A kormányfő a teljes foglalkoztatottsággal kapcsolatosan elmondta, hogy mindenkinek dolgoznia kell, ha részesülni akar abból, amit a közösség nyújt neki. Ebből egyrészt az következik, hogy a közmunkarendszerből minél több embert kell átsegíteni a munkaerőpiac világába. Az igazság másik fele az, hogy még mindig van körülbelül kétszázezer ember, akik a közmunkában sincsenek benne, annak ellenére, hogy a magyar költségvetés már képes előállítani azt az összeget, amelyet közmunkára fordítva minden magyar embernek munkát lehetne adni. Egy közmunkaprogram másodlagos következménye továbbá, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, és másképp alakul a gyermekek neveltetése is. A közmunka programban részt nem vevők egy része a „munkára foghatóságnak” abban az állapotában van,
Gazdasági
Hírtükör
5
A fotón Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Parragh László MKIK elnök és Matolcsy György MNB elnök
hogy még a közmunkaprogramban sem tud részt venni. Emiatt lefelé is szükséges nyitni, és egy új foglalkoztatási formát kell bevezetni, amely még kisebb követelményeket támaszt, mint a közmunka. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb ipariparkfejlesztési programját indította el, számításaik szerint 2,5-3 év alatt 150 milliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére és a meglévők bővítésére, melyekről a nagyvárosokkal lényegében már meg is állapodtak. Orbán Viktor végezetül a veszélyekről ejtett szót. A számok jól néznek ki, de vannak veszélyek is, erről is beszélni kell, három komoly veszély van:
1. „Saját magunk” 1990 óta a 2014-es év volt az első választási év, amelyik nem tette tönkre a pozitív gazdasági folyamatokat a költségvetésben. Megemlítette továbbá, hogy a lengyelek azért vannak előttünk, mert a rendszerváltás óta egy kapitális gazdaságpolitikai hibát sem követtek el. 2. „Népvándorlás” A népvándorlással szembeni védekezés a legfontosabb. Kiemelte továbbá, hogy a legfontosabb gazdasági versenyelőny, amit Magyarországnak meg kell őriznie, hogy megőrizze a kulturális homogenitását. 3. „Az Európai Unió stagnálása” Ezt nem lehet elhárítani, csak alkalmazkodni hozzá. Hozzátette: az EU projektje
A Pest megyei emberekről a Pest megyei embereknek Március 15-e előtt, a nemzeti ünnephez és a Magyar Sajtó Napjához kötődően új színfolttal gazdagodott a magyar sajtópaletta – megjelent a Pest Megye Lapja. Márciustól ismét saját lapja van Pest megyének. A lap megjelenése több szempontból is igen fontos a térség vállalkozásai és lakosai számára, hiszen a megye történelmi lehetőséget kapott azáltal, hogy önálló régióvá válik. Az önállóvá válással, de már az önállóság előszobájában is számos – korábban nem elérhető – hazai és uniós forrás nyílik meg a megyében működő vállalkozások számára, amely elősegíti növekedésüket, fejlődésüket. Pest Megye Lapja partnere és szimpóziuma kíván lenni azoknak a fejlesztési, vagy éppen marketing lehetőségeknek, amelyek a Pest megyei vállalkozások fejlődését, ismertségét,
eredményeik bemutatását segítik elő. Már az első, márciusi lapszám hasábjain is olvashatnak az ország és a megye gazdasági helyzetéről, az áprilisi lapszámban pedig az Utazás és a Construma kiállítások, valamint az ingatlanpiac lehetőségeibe pillanthat be az olvasó. A nemzeti ünnepen kitűztük a kokárdát, ezzel is jelezve, hogy mindannyian egy közösség tagjai vagyunk. Pest megye lakossága, a megyében működő vállalkozások, civil szervezetek az országon belül egy kisebb közösség részei. A lap létrehozásának nagyon fontos célja, hogy erősítse a megye vállalkozásainak, lakosságának identitását, a Pest megyeiség érzését. A Cosmo Média Kft. kiadásában megjelenő Pest Megye Lapja havonta minimum 16 oldalon, ötvenezer példányban jut el a megye csaknem 1,3 millió lakosához.
elakadt, a monetáris unióhoz kapcsolódó adó- és költségvetési unió, illetve államadósság finanszírozási unió nincs, ez az állapot valószínűleg fennmarad, emiatt az EU nyugati része stagnálni fog az elkövetkezendő 1-2 évben. Ezzel számolva kell egy sikeres gazdaságpolitikát végrehajtani – tette hozzá. Orbán Viktor mondandója zárásaként kifejtette, hogy a jó gazdaságpolitikához három dolog kell: munkások, vállalkozók és egy gazdaságpolitikai koncepció. Ha e három tényező közötti együttműködés garantálva van, akkor a magyar gazdaság sikeres lehet. Szöveg: Vincze Gábor Fotók: MTI, MKIK
Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán 1056 Budapest, Váci u. 40., IV. em. Tel.: 06-1-317-7666, fax: 06-1-317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8-10. Tel./ fax: 209-3859 www.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
Gazdasági
Hírtükör
6
Pest régió: a további menetrend Cikkünkben bemutatjuk az önkormányzatunk által kezdeményezett, Pest megye önálló régióvá válásáról szóló kormánydöntést követő további lépéseket, amelyek a „Pest régió” megszületéséhez vezetnek. A Kormány 2013/2015. (XII. 29.) Korm. határozatával döntött arról, hogy – egyetértve a Közép-magyarországi régió jelenlegi, Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén történő kettéválasztásának szükségességével – felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködésben dolgozza ki a Közép-magyarországi régió NUTSbesorolásának módosítására irányuló kérelmet, és azt a brüsszeli magyar Állandó Képviselet útján nyújtsa be az Európai Bizottság Főtitkársága, valamint másolatban az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) részére. A Kormány felkérte továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy készítse elő és hajtsa végre az érintett statisztikai adatgyűjtések, adatelőállítási folyamatok, továbbá az azok eredményeit közlő statisztikai adatszolgáltatások módosítását az újonnan létrejött statisztikai célú területi egységeknek megfelelően, és dolgozza ki a statisztikai adatok visszavezetésének módját. Erre azért van szükség, mert – a 1059/2003/EK rendelet (a továbbiakban: NUTS-rendelet) 5. cikk (2) bekezdése alapján – a NUTSosztályozás módosa esetén, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítania kell az Európai Bizottsághoz. Ezeket az idősorokat a NUTS-osztályozás módosításától számított két éven belül kell megadni. Mint arra az NGM vizsgálati anyaga is rámutat, a régió kettéválasztásáról szóló kérelmet legkésőbb 2016. február 1-ig lehetett benyújtani az Európai Bizottság Főtitkárságának és másolatban az EUROSTAT illetékes részlegének. Már a kérelem benyújtását megelőzően meg kell kezdeni a folyamatos konzultációt az EUROSTAT illetékeseivel. Egy országban a nem-közigazgatási határok módosítása esetén (NUTS-rendelet 5. cikk (3) bekezdés): „Egy tagállamnak a 3. cikk (5) bekezdésében említett nem közigazgatási egységeire vonatkozó NUTS akkor módosítható, ha a módosítás az érintett NUTS-szinten a népesség tekintetében csökkenti minden EU területi egység méretének a szórását”.
AZ NGM vizsgálati anyaga szerint egy NUTS-módosításról szóló kérelem esetén nem várható vita, amennyiben: a kialakítandó új területegység népességszáma a jogszabályban meghatározott népességküszöb-értékeknek megfelel, a módosítás a népesség tekintetében csökkenti minden EU területi egység méretének a szórását, a létrejövő új régió egyben adminisztratív egység is (ennek megfelelően szempont az, hogy hogyan illeszkedik, tagozódik az adott területegység a közigazgatás struktúrájába), amennyiben a második kritérium nem teljesül, úgy a Bizottság – összhangban a jogszabály 3. cikkének (5.) bekezdésével – megvizsgálja azt is, hogy a létrejött új területegységek földrajzi határai, története, gazdasági és társadalmi öszszetétele révén környezetétől elkülönülve önálló egységet képeznek-e. A módosítási kérelmek elbírálása hoszszú egyeztetési folyamatot igényel, melynek végső eredménye a NUTS-rendelet új mellékletének, a NUTS-régiók új listájának közzététele. A belső egyeztetések és felhatalmazások alapján benyújtott tagországi módosító javaslatokat a DIMESA (konzultációs testület, melynek tagjai a Bizottság részéről a DG ESTAT, a Nemzeti Statisztikai Hivatalok részéről pedig a környezeti és területi statisztikákért felelős szervezeti egységek vezetői) elé tárják, mely az előterjesztett módosítási javaslatot véleményezi. A fent leírt egyeztetések eredményeképpen létrejött jogszabály-módosítási javaslatot az EUROSTAT az Európai
• • • •
Statisztikai Rendszerbizottság (ESRB) elé terjeszti, amely dönt annak szakmai elfogadásáról. A javaslatot az ESRB bizottsági rendelet tervezet formájában eljuttatja az Európai Parlamenthez és Tanácshoz, összhangban azok ellenőrzési jogkörével. Egyetértés esetén az Európai Bizottság az új NUTS-besorolást a NUTS-rendelet mellékletének módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet formájában kihirdeti. A bizottsági rendelet a kihirdetését követő második év január elsején lép hatályba. A NUTS-besorolás felülvizsgálatának menetrendjét és a tervezett határidőket az alábbi táblázat tartalmazza: Lépések
Határidő
Tagországi módosítási javaslatok benyújtásának határideje
2016.február 1.
Előterjesztés összeállítása és véleményezésre a DIMESA elé terjesztése
2016. március
Az Európai Bizottságon belüli 2016. március-április egyeztetés Az Európai Statisztikai Rendszerbizottság szakmailag elfogadja a tervezetet
2016. május/június
Európai Parlament és Tanács egyetértési szakasz
2016. május/júniusszeptember
Új jogszabály-tervezet összeállítása
2016.szeptember közepe
A bizottsági végrehajtási rendelet jóváhagyása
2016.október
A bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetése
2016. november
Az új NUTS-rendelet hatályba lépése
2018. január 1.
Gazdasági
Hírtükör
Pest megye a NUTSrendeletben foglalt valamenynyi feltételnek eleget tesz, NUTS 2 régióvá válásának uniós szinten jogi akadályai nincsenek. A döntés eredményeként Budapest és Pest megye NUTS 2-es szinten különválik, NUTS 1-es szinten (az ún. nagyrégiók szintjén) továbbra is Közép-Magyarország néven egy területi egységet alkot, azonban ennek sem támogatáspolitikai sem egyéb gyakorlati relevanciája nincs. Az európai statisztika rendszer területi statisztikai adatokat is rendszerszerűen csak a NUTS2 és 3 szintekre gyűjt, a NUTS 1 szintű adatok ezek aggregátumai. Amennyiben a Középmagyarországi régió kettéválasztását a Bizottság jóváhagyja, Magyarország regionális rendszere a következők szerint alakul 2018. január 1-től:
7 Kód HU1 HU101 HU102 HU2 HU21 HU211 HU212 HU213 HU22 HU221 HU222 HU223 HU23 HU231 HU232 HU233 HU3 HU31 HU311 HU312 HU313 HU32 HU321 HU322 HU323 HU33 HU331 HU332 HU333
NUTS 1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁG DUNÁNTÚL ALFÖLD ÉS ÉSZAK
NUTS 2 Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
NUTS 3 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád
Tavaly 16 százalékkal nőtt a magyarországi online kiskereskedelem forgalma A magyarországi online kiskereskedelem tavalyi forgalma 16 százalékkal bővült az előző évhez képest, és elérte a 270 milliárd forintot – derült ki egy felmérésből. Az online kiskereskedelemben továbbra is a műszaki cikkek a legkeresettebbek, ez a szektor 2015-ben 48 milliárd forint forgalmat bonyolított le. Azonban a játék és a kultúra területén 2015-ben arányaiban minden más szektornál gyorsabban terelődtek át a vásárlók a hagyományos boltokból a webáruházak oldalaira. Magyarországon tavaly közel 2,5 millióan vásároltak valamilyen webáruházban, de az új belépők aránya mintegy 4 százalékra csökkent. A webáruházak vásárlói közül a legtöbben – boltonként átlagosan 63 százalék – tavaly csupán egyszer vásároltak az adott boltban, vagyis a növekedés érdekében a kereskedőknek a jövőben inkább az eddig mindössze egyszer vásárló ügyfeleik visszacsábítá-
sára érdemesebb helyezniük a hangsúlyt – olvasható a két cég közös felmérésében. Magyar nyelvű honlappal és forint alapú árazással közel 4200-4500 online kiskereskedő működik, azonban a teljes forgalom 30 százalékát a legnagyobb 10 kereskedő adja, akiknek együttes online árbevételük tavaly közel 80 milliárd forint volt. Az elektronikus fizetés még mindig csak 16 százalékkal részesedik a fizetési módok közül, ez azonban nincs hatással a mobiltelefon alapú vásárlások terjedésére, ugyanis az online vásárlók harmada már mobiltelefonja segítségével vásárolt tavaly az interneten. Az online kereskedelem szereplői 2015 negyedik negyedévére vonatkozóan a korábbinál
jóval pozitívabb értékelést adtak, miközben az ünnepi időszak után az első negyedévben várható visszaesés miatt negatívabban látták lehetőségeiket. Az online kiskereskedelmi index értéke a novemberi 33,6-ról 22,5-re csökkent februárra. Az indexet súlyozottan számítják ki a következő három hónap üzleti lehetőségei, az elmúlt negyedév eladási pozícióinak megítélése és a gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások alapján. (MTI)
Gazdasági
Hírtükör
8
Kamarai tagoknak alanyi jogon – PMKIK-KÖBE Biztosítási Program
Partnerség a biztonság jegyében 2016-tól megemelt összegű biztosítási védelmet élvezhetnek az önkéntes kamarai tagok, annak az átfogó biztosítási keretprogramnak a keretében, amelyet kamaránk és a Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (KöBE) közösen dolgoztak ki és indítottak el még 2014-ben. A program keretében nyújtott szolgáltatás lényege, hogy az önkéntes kamarai tagok külön további teendők nélkül, baj esetén, automatikusan igénybe vehetnek egy balesetbiztosítási és egy ettől független felelősségbiztosítási fedezetet is.
Balesetbiztosítás A balesetbiztosítási kockázatok tekintetében a kamarai tag vállalkozás vezető tisztségviselője minősül biztosítottnak, többes ügyvezetés esetén pedig valamennyi ügyvezető személyére kiterjed a napi 24 órás és az év 365 napján érvényes biztosítási védelem. Bárhol is történik a baleset – Magyarország területi határain belül –, a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Biztosítási esemény
Biztosítási összeg
Baleseti eredetű halál
1 100 000 Ft
Baleseti eredetű rokkantság
1 100 000 Ft
Baleseti eredetű égési sérülés
1 100 000 Ft
A biztosítási szerződés részletes feltételei és az egyéb kapcsolódó dokumentumok a kamara honlapján, a Szolgáltatások / Szolgáltatások kamarai tagoknak menüpont alatt találhatók meg.
Felelősségbiztosítás Az általános balesetbiztosítási fedezeteken túl az önkéntes kamarai tag vállalkozások mindegyike egy további, ún. felelősségbiztosítási védelemben is részesül. A felelősségbiztosítás az adott vállalkozás számára a legfontosabb és a legalapvetőbb felelősségi típusú kockázatokat jelentő esetekre nyújt védelmet, 24 órás fedezetet jelent az év 365 napján és Magyarország közigazgatási határain belül bárhol érvényes, az alábbiak szerint: Biztosítási esemény Tevékenységi felelősség Termékfelelősség Környezetszennyezési felelősség Szolgáltatási felelősség
Biztosítási összeg Káreseményenként: 1 000 000 Ft Biztosítási időszakonként: 4 000 000 Ft
Önrészesedés mértéke: 10%, de minimum 10 000 Ft. Eseményenként (károkozásonként) tehát 1 millió Ft erejéig, biztosítási időszakonként (naptári évenként) pedig 4 millió Ft erejéig térít a biztosító a kamarai tag vállalkozás által, valamely – a fentiekben részletezett – minőségében másoknak okozott károkért. A biztosítási szerződés részletes feltételei és az egyéb kapcsolódó dokumentumok a kamara honlapján, a Szolgáltatások / Szolgáltatások kamarai tagoknak menüpont alatt tekinthetők meg. A kamarai biztosítási jogviszony alapján nyújtott biztosítási fedezet a vállalkozások esetleges korábban megkötött vagy a már meglévő biztosításait nem érintik, a korábban kötött biztosítások alapján járó fedezeteket ez a kamarai kontstrukció egy plusz fedezettel kiegészíti. Abban az esetben, ha az adott vállalkozásnak a fentieken túl további (esetleg speciális) biztosítási szükségletei is vannak (pl. szeretné a vállalkozás vagyontárgyait, épületeit, eszközeit, készleteit stb. is biztosítani, szállítmány vagy üzemszünet biztosításra is szüksége van), a KöBE Középeurópai Kölcsönös Biztosító Egyesület ebben is készségesen rendelkezésre áll, a kamarai tag vállalkozásoknak pedig jelentős kedvezményeket nyújt. Természetesen az önkéntes tagsággal még nem rendelkező, de nyilvántartásba vett vállalkozásoknak sem kell aggódniuk. Az önkéntes tagsághoz történő csatlakozással, vagyis az éves kamarai tagdíj megfizetésével automatikusan (és ingyenesen) biztosítási védelmet is szereznek. A biztosítás alapján járó szolgáltatások a kamarán keresztül, de a biztosító közvetlen megkeresésével is igényelhetők. Az igényérvényesítéshez szükséges tudnivalókat és elérhetőségeket szintén a kamara honlapján, a már említett Szolgáltatások / Szolgáltatások kamarai tagoknak menüpontban találja. Reméljük, hogy valamennyi kamarai tag vállalkozás meg lesz majd elégedve a megemelt összegű szolgáltatásokkal. Kérdés estén kérjük, közvetlenül forduljon kamaránkhoz!
Gazdasági
Hírtükör
9
Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása országos program A Magyar Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a 15-25 év közötti fiatalok munkanélküliségének csökkentését, a foglalkoztatási lehetőségeik bővülését a vállalkozóvá válást és az induló vállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések révén. A program célja: Magyarország területén új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 25-30 éves) fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret és készségfejlesztéssel, valamint pénzügyi támogatással a jóváhagyott üzleti terv alapján indított vállalkozásuk induló költségeihez. Az Ifjúsági Garancia Program részeként, elsősorban az álláskereső fiatalok vállalkozóvá válásához kíván segítséget nyújtani. A program fő célcsoportja: a 18-25 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező új mikrovállalkozást indítani tervező természetes személyek. E program mindenekelőtt azokat a fiatalokat célozza, akik vállalkozás indításához ötlettel, reális elképzeléssel, vállalkozói attitűddel rendelkeznek. Feltétel, hogy az egyén az Ifjúsági Garancia Program regisztrált alanya legyen, tehát olyan fiatal, aki a programba történő bevonáskor a munkaügyi szervezetnél álláskereső, vagy olyan fiatal, aki sem oktatásban sem képzésben nem vesz részt és nem is dolgozik. A célcsoport legalább 50%-át a legalább 6 hónapja álláskeresőként regisztrált fiatalok alkotják. A célcsoportba tartoznak a fentieken túl a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresők, vagyis az álláskeresők közül azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.
A 25-30 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők legfeljebb a teljes programba vont összlétszám 20%-áig vonhatók be.
sáról bővebb információ a későbbiekben megjelenő pályázati útmutatóban (második fázis) lesz elérhető.)
Mikor és hol lehet jelentkezni a programba?
Mit nyújt a program? A teljes program két fázis keretében valósul meg. 1. A programba kerülő fiatalok az első fázis keretében nyújtott képzési programok teljesítésével kapják meg a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat, megszerezhetik az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással
kapcsolatos ismereteket, megismerik a vállalkozási formák típusait, képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit. A támogató szolgáltatásokon keresztül segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához, illetve az indítási időszakban tanácsadás és mentorálás keretében kiemelt segítséget kapnak a jogszerű működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához. 2. A második fázis keretében az elfogadott üzleti tervvel rendelkező, az első fázisban nyújtott képzési programokat eredményesen elvégző, vállalkozásukat megalapító fiatalok legfeljebb 3 millió Ft összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az üzleti tervben rögzített költségeik támogatása céljából, 10% önrész mellett. (A vállalkozások pénzbeli támogatá-
Ha szeretnél vállalkozni és a fenti feltételeknek megfelelsz, iratkozz fel a hírlevelünkre! A feliratkozással tudod jelezni érdeklődésedet a program iránt, jövőbeni bekapcsolódási szándékodat, valamint hozzájárulsz, hogy a programmal kapcsolatos információkról, így például a várható indulásról, a részvétel feltételeiről, az aktuális teendőkről e-mailben tájékoztassunk. Figyelem, a feliratkozás nem jelenti a programban való részvételt! Válaszd ki azt a régiót, ahol életvitelszerűen élsz (tartózkodási hely illetve lakcím szerint), és ahol szeretnéd vállalkozásodat elindítani. Felhívjuk figyelmedet, hogy abban a régióban tudsz bekapcsolódni a programunkba, és megkezdeni a felkészülést, ahol élsz. Ebben a régióban kell majd megalapítanod a vállalkozást is, ha a második fázis keretében szeretnél támogatásra pályázni. Régió Észak-Alföld régió (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye Közép-Dunántúl régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)
• •
A jelentkezés folyamatos, a következő ütem, amibe bekapcsolódhatnak várhatóan 2016. április-májusban indul el a jelentkezők létszámának függvényében. Közép-magyarországi régión belül az alábbi honlapon pályázhat: www.vallalkozz2016.hu
Gazdasági
Hírtükör
10
Bérjellegű támogatási lehetőségek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program „IFJÚSÁGI GARANCIA” elnevezésű program keretein belül VEKOP-8.2.1-15 kódszámú „Ifjúsági Garancia a Közép-Magyarország régióban” elnevezésű kiemelt projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt 4.2 milliárd forintos költségvetésből az Európai Unió támogatásával a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásában valósul meg. Az Ifjúsági Garancia lényege, hogy azon 25 év alatti fiatalok, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A szakképzetlen fiatalok esetében ez elsősorban azzal érhető el, ha visszatérhetnek a tanuláshoz, egy új lehetőséget kapnak a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítés megszerzésére. A szakképzett fiatalok esetében pedig a munkatapasztalat megszerzésére, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés segítésére kell helyezni a hangsúlyt. A programban résztvevő fiatalok foglalkoztatása esetén a munkáltatónak lehetősége van bértámogatást és 3 féle bérköltség támogatást igényelni az alábbiak szerint:
a) bértámogatás „legfeljebb 8+4” A támogatás folyósítása legfeljebb nyolc hónapra lehetséges, úgy, hogy a munkaadónak vállalnia kell a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást, amely a támogatás folyósítási időtartama 50%-ának megfelelő további időtartam. A támogatás folyósítási időtartamában a támogatás
mértéke a minimálbér másfélszeresének és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adónak legfeljebb 70%-a. b) „legfeljebb 90 nap” konstrukció: Munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható a projektben bérköltség támogatás e projektben legfeljebb 90 napra. A támogatás mértéke a munkabér és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a lehet, de legfeljebb a minimálbér másfélszerese. A legfeljebb 90 napos munkatapasztalat-szerzést követően adható még a maximum 12 havi bértámogatás is, a legfeljebb 8+4 havi konstrukcióban. c) „legfeljebb 10+5 havi”konstrukció: Programrésztvevő, a programba lépéskor ISCED 1-2 kategóriába tartozó (azaz alacsony iskolázottságú) fiatalok érdekében nyújtható csak, olyan hatósági szerződéssel, amely legfeljebb 10 hónap támogatást és 5 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget állapít meg. A támogatás legfeljebb 10 hónapig: a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 százalékos megtérítése, legfeljebb a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója erejéig kapható.
Gazdasági
Hírtükör
11
•
• d) „legfeljebb 6+3 havi”konstrukció: Nem alacsony iskolai végzettségű fiatalok esetében nyújtható, az alábbi konstrukció szerint, olyan hatósági szerződéssel, amely a teljes (legfeljebb) 6+3=9 hónapra állapít meg kötelezettségeket. A támogatás legfeljebb 6 hónapig: a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 százalékos megtérítése, legfeljebb a minimálbér másfélszerese – ISCED3-8 kategóriába tartozók esetén a garantált bérminimum – és annak szociális hozzájárulási adója erejéig. A bérjellegű támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (például Rehabilitációs kártya, a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény), természetesen a projekt keretében nyújtható támogatásnál a munkáltató által ténylegesen megfizetett összeget kell figyelembe venni. A halmozódás eredményeképpen a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bérköltségek 100%-át a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszaka alatt. A támogatás feltétele, ha a munkaadó: vállalja a fiatal munkaviszony keretében történő foglalkoztatását a támogatás folyósításának, és a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettségének időtartama alatt a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat/tizenkét hónapban (az igényelt támogatástól függően) az álta-
• •
•
•
•
la foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát működésével összefüggő okból, felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, felmondással nem szünteti meg, kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg, illetve azt a munkaadó az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem szünteti meg, vállalja, hogy a támogatással érintett személy/személyek felvétele az érintett
• •
vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az előző 6/12 hónap átlagához viszonyítva. Amennyiben több személy felvételére kerül sor, csak azután lehet támogatást megállapítani, akinek felvételével a nettó létszámnövekedés teljesül, a nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részéről történő megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés, a munkáltató azonnali hatályú felmondása miatt került sor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott, a köztartozás mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat (együttes adóigazolás) vagy a munkaadó által benyújtott, cégszerű aláírással ellátott adófolyószámlakivonat, (amennyiben a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban), nyilatkozat az Áht. 50. § (3) bekezdése szerint az összeférhetetlenség fennállásáról vagy hiányáról átláthatósági nyilatkozat megléte.
Bővebb felvilágosítást illetve a támogatás iránti kérelmeket a foglalkoztatni kívánt fiatal állandó lakcíme illetve tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályára kell benyújtani. További információk, elérhetőségek a Pest Megyei Kormány Hivatal honlapján: pest.munka.hu
Gazdasági
Hírtükör
12
Eltűnhet Pest megye szégyenfoltja Újjáéled a betontorzó A cég felszámolási eljárásban, tartozásai fejében jutott hozzá a 140 hektáros ingatlanból a 10 hektáros területhez, rajta a bruttó 173 ezer négyzetméternyi betontorzóval, s még mindig csak vizsgálják, hogyan lehet az eredeti koncepciónál egészségesebb mixet kialakítani. A projekt kivitelezője a Lavinamix, a területet tulajdonló Útnet Kft. pedig a Lavinamix leányvállalata. Az új lakások piacán keletkező vákuum nyomán fogtak hozzá az első 140 lakásos ház kivitelezéséhez, a 10+10 milliós otthonteremtési állami konstrukció (csok) ismerete nélkül, így az itt létrejövő lakáskínálat aligha passzol az új csokos kereslethez, de az Útnetet képviselő Carlson Adél szerint azért nagyon vonzó lakáskínálatot sikerült összehozni, a kis lakásoktól a nagy alapterületűekig. A csokos igények kielégítésére pedig még lesz lehetőség a továbbiakban a többi épület átalakításával.
Még bármi lehet, de lakás is lesz, sok Bár, mint Carlson Adél elmondta, alapvetően továbbra is vegyes funkciójú, városközpont jellegű beruházásban gondolkodnak – irodák, lakások, kereskedelmi egységek –, az új lakástámogatási rendszer biztos rajta hagyja majd a nyomát az arányokon.
A betontorzó jelenlegi állapotában
A most épülő 140 lakásról árat nem közölt a beruházó, annyit azonban elmondott: magas műszaki tartalmat céloztak meg, a homlokzati szigetelésnek, a nyílászáróknak és a mennyezetfűtési rendszernek köszönhetően az átlagosnál 30 százalékkal kisebb lesz az épület energiaigénye. Vevőkre pedig elsősorban a környékről, Budaörsről, Törökbálintról és a XI. kerületből számítanak. A Lavinamix által megszerzett 10 hektáron mintegy 15 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi területet is fejlesztenek az épületek földszintjein, a beépítésekkel párhuzamosan. Az eredeti Tópark projekt által megcélzott nagy bevásárlóközpont építésére alkalmas, mintegy 20 hektáros
ingatlan nem a Lavinamix érdekeltsége, az ingatlan jelenleg is felszámolási eljárásban érintett.
Évek óta jobb sorsra vár A 2007-es induláskor még úgy tervezték, hogy 13 év alatt elkészül az összesen 140 hektárosra tervezett új város, a Tópark. Az akkor 300 milliárd forintra becsült megaprojektet a Walker & Williams Investment Group (WWIG) gondozta, s az akkori bejelentés szerint 2010 végéig 100 ezer négyzetméter iroda és 168 bérlakás, valamint apartman lett volna kész. Egy kiállítási központ kialakítása is felmerült 38 hektáron még 2008-ban. – szerk –
Felfüggesztésre kerül több vállalkozásfejlesztési GINOP pályázat Három népszerű gazdaságfejlesztési pályázat került felfüggesztésre február 22-én. A felfüggesztés indoka nem a keret kimerülése, hanem egy felülvizsgálat, ami azt jelenti, hogy nagyobb kerettel újranyitják majd a pályázatokat. Az újranyitás pontos dátuma nem ismert, de jó eséllyel nem hónapok kérdése lesz, legfeljebb néhány hét. Várható, hogy az újranyitás után a nem szabad vállalkozási zónákból is beadhatóak lesznek a pályázatok. A 2014-2020 közötti programozási időszak céljainak teljesítése érdekében az
Irányító Hatóság felülvizsgálat céljából 2016.02.22. (hétfő) 14:00 órás határidővel felfüggeszti az alábbi felhívásokat: GINOP-1.2.2-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” GINOP-1.2.5-15 „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” GINOP-1.3.1-15 „Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása” A felülvizsgálatot követően a felhívások módosított feltételekkel ismét elérhetők lesznek.
A GINOP-1.2.2-15 „Mikro, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” felhívás esetében az újranyitást követően a nem szabad vállalkozási zónának minősülő településekről is lehet majd benyújtani támogatási kérelmet. Továbbá a GINOP éves fejlesztési keretnövelését is beleillesztik a pályázati felhívásokba, így nagyobb keretösszeggel fog újra megnyílni. Forrás: palyazat.gov.hu
Gazdasági
Hírtükör
13
50 milliárd forintos támogatási program
Gazdasági segítség a Vajdaságnak Magyarország kormánya 50 milliárdos gazdaságfejlesztési programot indított múlt év végén a Vajdaságban. A keret nagyobbik részét hitelprogram teszi ki, közel 30 milliárdos összeggel. A fennmaradó 20 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás. A program elsődleges célja, hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ott működő gazdákat segítsék a távoli piacokra történő eljutásban, valamint mezőgazdasági integrációs és értékesítési intézményrendszer felállításában. A programmal a turizmust is szeretnék támogatni, ugyanis a Vajdaság jelentős kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkezik. A Vajdaság turisztikai termékei a hazai turisták mellett nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. A támogatások célrendszere közül nem hiányozhat a kis- és középvállalkozások fejlesztése, segítése főként kedvezményes hitelkonstrukciók biztosításával. Különösen fontos ez a célkitűzés, ha arra
gondolunk, hogy a Vajdaságban is meg kell fordítani azt a tendenciát, mely szerint a vajdasági fiatalok külföldön keressék a boldogulásukat. A kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében. A Vajdasági Magyar Szövetség stratégiai partner a célok megvalósításában. Az elképzelések öt
esztendős időszakra vonatkoznak. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke többször hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési célrendszer illeszkedik a szerbiai és a magyarországi fejlesztési elképzelésekhez is. Valamennyi támogatási cél fókuszában a munkahelyteremtés szerepel. Ennek eszköze lehet több gazdasági szegmensben a beszállítói kör generálása. Az intézkedéscsomag kifejezett célja a mindennapi egzisztenciális problémák enyhítése, illetve megoldása a vajdasági magyarok körében. Szerbiának is érdeke, hogy a polgárai boldoguljanak. A Szerbiában megvalósuló vállalkozások Szerbiában fizetik majd az adójukat, hozzájárulnak az össztermék növeléséhez. A programcsomag egyértelmű üzenet a szülőföldjük elhagyásán gondolkodónak, a maradásra, illetve akik már elmentek, azok számára a visszatérésre.
Nemzetközi vásárok Kedves Olvasóink! A jelenleg rendelkezésre álló információnk alapján összeállítottunk egy listát, melyben feltüntetünk – a teljesség igénye nélkül – néhány jelentősebb, a közeljövőben megrendezésre kerülő szakmai kiállítást, vásárt, üzletember találkozót a környező országok kínálatából:
ÁPRILIS 04. 4-7. FIERA DEL LIBRO PER RAGAZZI Bologna, Olaszország Nemzetközi Gyermekkönyv Vásár 04. 4-8. WIRE Düsseldorf, Németország Nemzetközi Huzal- és Kábelipari Szakvásár TUBE – Düsseldorf, Németország 04. 5-8. MosBuild Moszkva, Oroszország Nemzetközi Építőipari és Belsőépítészeti Szakkiállítás 04. 5-8. Prolight+sound Frankfurt, Németorszárszág Nemzetközi Rendezvény és Színpadtechnikai Szakvásár
04. 5-8. IFH/INTHERM Nürnberg, Németország Szaniter Áruk, Fűtés, Légkondicionálás Nemzetközi Szakkiállítása 04. 7-10. Musikmesse Frankfurt, Németország Nemzetközi Hangszer Szakvásár 04. 8-10. MiArt Milánó, Olaszország Nemzetközi Modern és Kortárs Művészetek Kiállítása 04. 10-13. VINITALY – ENOLITECH Verona, Olaszország Nemzetközi Borászati Szakkiállítás 04. 10-13. Agrifood Club Expo Verona, Olaszország Minőségi Élelmiszerek Kiállítása
04. 11-17. bauma 2016 München, Németország Nemzetközi Építőiparigépek Szakvására
04. 19-21. POWTECH Nürnberg, Németország A mechanikus gyártástechnológia és analitika Nemzetközi Szakvására
04. 12-14. LBF London, Anglia Nemzetközi Könyvkiállítás
04. 19-22. TRANS RUSSIA Moszkva, Oroszország Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia
04. 12-17. SaloneInternazonale del Mobile Milánó, Olaszország Nemzetközi Bútor Szakkiállítás SaloneInternazionale del Complemento d’arredo Nemzetközi Lakberendezési Kiállítás EUROLUCE Nemzetközi Világítástechnikai Kiállítás 04. 14-17. ART COLOGNE Köln, Németország Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Vásár
04. 19-23. SEEBBE Belgrád, Szerbia Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 04. 25-28. SECUREX Poznan, Lengyelország Nemzetközi Biztonságtechnikai Szakkiállítás 04. 25-29. HANNOVER MESSE Hannover, Németország Nemzetközi Ipartechnológiai Szakkiállítás
y
Gazdasági
Hírtükör
14
Akinek jó – Kondor Gábor Kondor Gábor asztalos magas színvonalú és művészi kivitelezést ötvöző kézműipari munkájával 2015. évben intarziás díszdoboz termékével elnyerte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2011. évben alapított Magyar Kézműves Remek címet, ezért terméke forgalmazásánál jogosult a megkülönböztető cím használatára. A Tolna megyei Kölesdről származom, asztalosnak tanultam. Az asztalosság a legszebb szakma. Gondolkodás, odafigyelés, fizikai karbantartás, állás, ülés – maga a változatosság. Jó hogy kicsit zajos, kicsit poros, kicsit veszélyes, de mindennek van jó és rossz oldala. Akkoriban, a számítógép nélküli világban az Express újság kínálta a munkalehetőségeket. Odamentem dolgozni, ahova akartam, rengeteg munkahely volt. Ez a szituáció most sincs másképpen. Egyrészt jó, mert van választási lehetőség, másrészt szomorú, mert szakemberek híján betöltetlenek az álláshelyek. Szomorú azért is, mert pénzben sincs a tíz évvel ezelőtti fizetéshez képest változás… Sokan elmentek külföldre dolgozni. Nekünk most jó, átfordult a kocka, a munkás mondja meg hova megy dolgozni. A vállalkozók nélkülünk nem tudják bevállalni a munkát, mert nincs, aki megcsinálja.
Saját úton Nem mindegy hogyan éli le az ember az életét. Elmegy rabszolgaként dolgozni, vagy járja a saját útját. A kettő között óriási különbség van. Ahol nem érzem magamat jól, ott nem tudok maradni sokáig. Az utóbbi két évben három cégnél is megfordultam. Kiállításokra jártunk, ahol jól nyomon lehetett követni, kik mivel foglalkoznak. Ott találkoztam azzal a céggel, amelyik intarziás parkettával és egyéb kiegészítőkkel foglalkozott. Megkerestem a főnököt, megmutattam mit csinálok munka mellett fizetés kiegészítésként abban a reményben, vevő lesz rá. Elhívott magukhoz dolgozni. Mentem. Vissza-visszajáró vagyok oda ma is, munkákkal bíznak meg. Amikor számítógépes programokkal dolgoztam, jöttek a gondolatok, mit lehet kihozni a kidobott furnérból? Összegyűjtöttem, hazavittem és kísérletezgettem. Ennek eredménye az a technika, amivel az a doboz is készült, ami elnyerte a Magyar Kézműves
Remek címet. Remélhetőleg ez a díj meghozza szélesebb körben az ismertséget az intarziás technika számára is, mert nem is tudják az emberek mi ez. Ezáltal jobban meg tudják becsülni a bele fektetett munkát, a tudást, ami pénzben is kifejezésre jut. Önállósodáshoz rengeteg pénz kell, a piachoz kapcsolati rendszer. Alkalmazottként azt csináltam, amit éppen a munkaadó cég profilja megkívánt. Lépcsőket, bútorokat, a felső tízezernek, ajtókat, padlózatot, mikor mire volt igény. Jó érzés többmilliós beruházásokba a munkámmal benne lenni, olykor felkeresni azokat a helyeket, ahol munkám eredménye látható.
Köszöntelek Nagyvilág Egyik alapítója vagyok a 2007-ben alakult Intarziakészítők Országos Egyesületének. Téten, ahol megalakultunk, volt az első közös kiállítás, amit több követett. Máriapócs, Zalaegerszeg, Szentendre, Budapest, stb. A hozzáfűzött remények elmaradtak, a lelkesedés nem tudta pótolni a kiállítással együtt járó komoly költségeket. Új konstrukció adhat megoldást, már körvonalazódik a hogyan, több már a tapasztalat a gyártás- és a technika terén is, az anyagismeretben. Az elmúlt időszak az alkotó munkáé volt, dobozokat csináltam. Az anyaggal nem, az idővel lehet rengeteget spórolni. Az olasz színezett furnért csak nagytételben lehet megrendelni, több szín is szükségeltetik, költséges. Egy-egy darab elkezdése mindig koncentráltsággal jár, mit kell beletenni, mitől lesz jó. A doboz alapanyaga juhar, a berakás színezett furnér. Nagyon szép színeket lehet vele kihozni, ha valaki ránéz és nem hallott még róla, azt hiszi, festve van. Az elképzelés és valóság két különbözőt ad ennél a technikánál, amiről azt gondolom jól fog kinézni, nem így van és ez fordítva is igaz. Egyszerűbb
Névjegy KONDOR GÁBOR asztalos, intarziakészítő e-mail:
[email protected] facebook: Marquetry Box mobil: +36 30 7830 306 Mottó: „Másokon nem átgázolni így sem, úgy sem.” lenne más munkáját lemásolni, amit azért sem teszek meg, mert az valakinek akkor is a szellemi alkotása, ha nincs levédve. Másokon nem átgázolni így sem, úgy sem. Dolgozni tudok, az értékesítést nem tanultam. Szüleimtől is azt láttam dolgoznak. Szeretnék én is azzal a munkával boldogulni, ami örömöt ad, ami jóérzéssel tölt el, ami meghozza anyagilag is a sok sok sok belefektetett időt, munkát, pénzt, hogy azt a
megtalált intarzia berakásos technikát, amit olyan kevesen ismernek, végre elismerjék hazánkban is, adjon eleget mindenből. „Marquetry” a világ bármely pontján ugyanazt jelenti: egységbe hozza azokat az embereket, akik ennek a XVI. századbeli intarziás alkotó művészetnek ismerői. A „Box” az általam készített furnér intarziás dobozok művészi, kézműves formában „Marquetry Box” a közösségi facebook oldalam. Olyan vagyok, mint a sokkarú polip – minden kezére jut egy feladat, és még így is kevés. Az intarzia nyelve olyan mint az instrumentális zene, értjük egymást bárhol is éljünk. Köszönöm, hogy rátaláltam, hogy rám találjanak a Nagyvilágban! Moldován Katalin
Gazdasági
Hírtükör
15
Mindenekelőtt védd azt, ami szíveddel egy! Az Új Élet utca lehetne bárhol, ahol azt adják a kertnek is, aranyadó éltető szeretet. A 75 éves Vizer József műbútorasztalos mester az emlékeivel él egy kertes házban ahol műterme van, minden az otthon éltető emlékét adja vissza. A házhoz vezető kikövezett gyalogút két oldalán már nagyra nőttek a smaragdzöld egymásba átnyúlóan pompázó fenyőfák, kerülő útra vezetve a betérőket. Az a magasba ívelő ott elől, az ezüstösen csillogó, a fiával egyidős, negyven, a másik alatt alussza örök álmát németjuhász kutyája. Mellette azok emléke, akik aranyadóan azt éltetik, aki megőrizte emléküket. A műbútorasztalos mesterséget édesapámtól tanultam, akinek Újpesten volt műhelye. Valamikor Újpest az asztalosok fővárosa volt. Négyéves koromtól a műhelyében tapasztaltam az alkotó munka örömét, az igényes, pontos munkavégzést. Ez végig kísért pályámon.
Jóleső elégtétel A fiatalon, tizenkilenc évesen kapott mesterlevéllel, és édesapámtól kapott útravalókkal sem vettek fel 1959-ben – származásom miatt – a soproni Faipari Egyetemre. Később, egészen pontosan ötven év elteltével, 2009-ben, a munkám alapján lehettem ennek a tanintézménynek – a Faipari Mérnöki Kar kari tanácsának egyhangú szavazata alapján – „címzetes faipari egyetemi hallgató”. Édesapám szakmai és szellemi örökségéhez mindig hű maradtam. Akkor is, amikor a technikum elvégzése után az Újpesti Bútorgyárba kerültem. Munkaidő után irány az apai műhely, aminek vezetését 1970-ben vettem át. Főként régi bútorok helyreálltásával foglalkoztunk. A velem dolgozó segédek kitanulhatták mellettem a szakmai fogásokat, a fa ismeretét úgy, ahogyan azt édesapám tanította. A műbútorasztalossághoz a szakértelmen kívül rengeteg türelem kell.
Tökéletes politúr A szakmát hivatásként műveltem. Akár javítottam, akár készítettem bútort, mindig a tökéletességre törekedtem. A tökéletes megoldásokhoz mindig tanulnom is kellett. Rendszeresen képeztem magamat. Selejt nem került ki kezemből. A fekete zongora tökéletes politúrja – tükröződése mint egy tüköré –, elkészítése nem okoz gondot. A lelkiismeretes munka, a mindig tökéletességre törekvés meghozza jutalámát. 2014-ben Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki nagyrabecsülését: „Tisztelt Vizer József úr! A fa már az ősmagyar világban is magát az életet jelentette, ezért a bútorasztalos mesterek kétszeresen is kiváltságosak. Először azért, mert mindennapi munkájuk során teremtett emberként maguk is teremtővé válhatnak, másodsorban azért, mert így az élet jelképeként a fának új alakot, új funkciót adnak”. Legjobb ajánlólevél, az elégedett megrendelő. Így ajánlottak egyik munkáról a másikra. Nagykövetségi rezidenciák – portugál, olasz, indonéz – különböző stílusú antik bútorzatát újítottam fel, egészítettem ki. Készítettem új bútorokat is. Büszke vagyok arra, hogy a műhelyemben elhelyezett panaszkönyvbe kritikus bejegyzés nem, csak dicséret került. Az országhatáron innen és túl sikerült hírnevet, elismertséget szereznem. Öt évet Skóciában is éltem. A gyökerektől, Újpesttől, a régi barátoktól akkor sem szakadtam el.
Szakmai kiválóságok Az Iparkamarában 1980-ban kezdtem el tanulókkal foglalkozni, szakmunkás oktatói és vizsgáztatási feladatokat bíztak rám. A tanítást, a faipari oktatás támogatását mindig fontosnak tartottam, átadni tudásomat a jövő generációjának is. Tanítványaimnak nemcsak a szakmai fogásokat adtam tovább, hogy a szakma kiválóságai legyenek, hanem a becsületességre, a hivatás tiszteletére is tanítottam őket. A mesterség magas szintű műveléséhez ez is legalább anynyira hozzátartozik, mint a fa megmunkálása. Szakmai megmérettetéseken díjakat szerző diákokból sem volt hiány. Ma már nincsenek tanulóim, de ha meghívnak iskolákba, akkor a műbútorasztalos szakma szépségéről a lelkiismeretes munka nyomán elérhető sikerekről szívesen beszélek a jövő szakmunkásainak. A szakmai vizsgaelnöki tevékenységemet már abbahagytam, de az Iparkamara által szervezett Szakma Kiváló Tanulója – Szakma Sztár – Verseny zsűrijének tagja vagyok. Magaménak érzem a verseny mottóját is: „A jó szakma felér egy diplomával” 2014-ben, a hetedik Szakma Sztár Fesztivál keretében zajlott a Szakma Kiváló Tanulója, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntője. Mindkét megmérettetésen harmincnyolc szakma országos bajnokát keresték. Folytatás a 16. oldalon ➤
Gazdasági
Hírtükör
16 ➤ Folytatás a 15. oldalról A leendő bútoripari technikusok közül az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola végzős tanulói az első három helyezést és az ötödik helyet szerezték meg, ez igen nagy siker mindannyiunk számára. A díjakat Orbán Viktor miniszterelnök adta át.
Díjak A diákok közt megtapasztaltam, néhányan milyen komoly anyagi gondokkal küzdenek. Édesapám emlékére, születésének 100. évfordulóján 2009-ben díjat alapítottunk a fiammal. A díjat az adott tanévben az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában a legjobb faipari vizsgamunkát elkészítő tanuló kapja. A tanév végén az épület aulájában, a legtehetségesebb tanulók munkáiból kiállítás nyílik, ekkor adják át a végzősöknek a technikusi oklevelet és a Vizer Díjat is. Első alkalommal Fekete Zsuzsanna Szilvia vörös-
fenyőből készült erdélyi konyhaasztala nyerte el legjobban a zsűri tetszését. 2010-ben Gulydi Gábor diófa bútorával aratott. Ugyancsak megkaphatja a díjat az a tanuló is, aki a Kazinczyversenyen eredményesen szerepel. Szívügyem kulturális örökségünk részeként a szép magyar beszéd elsajátítása, erre neveltem a fiamat is, aki 1997. és 2004. év Kazinczy-díjasa. A Vizer Díj most éppen új helyét keresi, azon vagyunk, hogy ez a lehetőség a továbbiakban is megmaradjon. Felkérést kaptam Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Valló Péter főigazgató úrtól, hogy a hozzájuk tartozó Kozma Lajos és a Kaesz Gyula Faipari Szakiskolába is legyen Vizer Díj, s a szellem, amit képvisel. 2015-ben Vizer József a Magyar Érdemrend Tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetését vehette át a faipari szakma iránti elkötelezettségéért, a szakma népszerűsítéséért, műbútorasztalosként elért kimagasló eredményeiért, a faipari középfokú és felsőfokú oktatás érdekében végzett önzetlen támogatói tevékenységéért.
évi Magyar Örökség Díjra ter• 2016. jesztve kiállítás: Asztalosság – A múlt, • Életmű a jelen és ami a jövőnek megmenthető címmel, 2016. október 3. 18.00 óra Újpest, József Attila Ifjúsági Ház Szakma Sztár Fesztivál 2016. április 18-20. HUNGEXPO Vizer József műbútorasztalos mester erőt adó emlékeinek sora albumokban rendszerezve tetten érhetőek otthona minden szegletében, minden gondolatában, minden szavában, Maradjon azokról emlék, akikért adja megbecsülését kétkezi munkájával, szívével, lelkével. Azokért, akik átsegítik életén. Moldován Katalin
•
Mottó: „Az élet jelképeként a fának új alakot, új funkciót adnak. Csodálatos tudomány, ahogy az anyagból egyszerre fiók lesz. Ahogy a durva felületből olyan csillogó, fénylő, napvisszaverő tükörlap lesz, intarziás műalkotás. A semmiből valami.” Latinovits Zoltán: Önvallomás
Gazdasági
Hírtükör
17
Módosult az Országos Képzési Jegyzék Az új szakképesítésekhez és ágazatokhoz rendelt fővárosi és megyei keretszámokra az állami szakképzési és felnőttképzési szervnél lehet átadási megállapodás megkötését kezdeményezni, 2016. július 15-ig. A Kormány 25/2016. (II. 25.) rendelete alapján 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a módosított Országos Képzési Jegyzék alapján történnek a beiskolázások. A Kormányrendelet, a Magyar közlöny 2016. évi 24. számában jelent meg: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/ MKPDF/hiteles/MK16024.pdf A 2015/2016. tanévben a 9. évfolyamon, valamint az érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő két évfolyamos felkészítés első évfolyamán megkezdett iskolai rendszerű képzések a 2015. szeptember 1-jén hatályos OKJ, továbbá a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint kerettantervek szerint fejezhetők be. Az OKJ változásban érintett 2016. szeptember 1-jén szakképzési évfolyamon induló iskolai rendszerű képzések közül a(z)
• 35 621 01 Állattartó szakmunkás, • 54 720 01 Egészségügyi asszisztens, • 34 541 02 Élelmiszeripari szakmunkás, • 54 623 01 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus, • 55 815 01 Fodrász, • 52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens, • 55 720 03 Gyógyszertári asszisztens, • 34 582 06 Kályhás, • 55 725 10 Képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens, • 55 815 02 Kozmetikus, • 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló, • 55 211 06 Lakberendező, • 54 812 02 Lovastúra-vezető, • 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, 54 345 02 Nonprofi t menedzser, • • 35 582 07 Tetőfedő, • 34 811 05 Vendéglátó eladó, • 34 853 01 Víz- és csatornaműkezelő, • 55 850 06 Vízgazdálkodó szaktechnikus, • 54 841 08 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítések esetén a 2016. január 1-jén hatályos OKJ-hoz kiadott kerettantervek szerint is indíthatók, a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével. A szakgimnáziumok 9. évfolyamain induló iskolai rend-
szerű képzések kizárólag a 2016. szeptember 1-jén hatályos OKJ-hoz kiadott kerettantervek szerint indíthatók. A 2016. augusztus 31-ig megkezdett iskolarendszeren kívüli képzéseket a 2016. január 1-jén hatályos OKJ, továbbá a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint kerettantervek szerint kell befejezni. Az 52 345 04 Közszolgálati ügykezelő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, a 34 861 01 Rendészeti őr, valamint az 52 861 11 Rendészeti ügyintéző szakképesítés megszerzésére irányuló képzés a rendészetért felelős miniszter, az 52 853 03 Vízügyi ügyintéző szakképesítés megszerzésére irányuló képzés a vízgazdálkodásért felelős miniszter engedélyével indítható. Az a tanuló, aki a 2016. évi középfokú felvételi eljárás során a 34 544 01 Vájár szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre jelentkezett és oda felvételt nyert, tanulmányait a 34 544 02 Bányaművelő szakképesítés, aki a 34 841 02 Matróz-gépkezelő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre jelentkezett és oda felvételt nyert, a 34 841 03 Hajós szakmunkás szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kezdi meg tanulmányait a 2016/2017-es tanévben. A kormányrendelet 7. melléklete a konverziós táblázat, amely tartalmazza az „új” Országos Képzési Jegyzékhez igazodóan, a Kormányrendelet módosítása által érintett szakképesítéseket és ágazatokat, valamint azt, hogy az ezen, szakképesítésekre és ágazatokra megállapított támogatási kategóriákat, keretszámokat, és a tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket hogyan kell alkalmazni. A 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképzésről szóló 297/2015. (X.13.) Kormányrendelet kiegészült (a 8. melléklettel) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképesítésekhez és ágazatokhoz rendelt fővárosi és megyei keretszámok összesítésével. (Jelen Kormányrendelet 11. melléklete.) A fenti keretszámokból a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter keretszám átadási megállapodással biztosíthat keretszámot más fenntartó számára. A fenntartók között ezen kívüli, keretszám – átadásra nincs lehetőség. A megállapodás megkötésének feltétele, hogy a fenntartó a szakképző iskolájában rendelkezzen az érintett szakképesítés vagy ágazati képzés indításának feltételeivel. A megállapodás megkötését a fenntartó kezdeményezi az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez 2016. július 15-ig beérkezően benyújtott kérelemmel. M.V.
Gazdasági
Hírtükör
18
Mire figyel a NAV 2016-ban? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyrészt a törvényi kötelezettségének tesz eleget, másrészt a közvélemény tájékoztatását, és a NAV ellenőrzésének átláthatóságát segíti azzal, hogy minden év február 20-áig meghatározza és közzéteszi az adott év ellenőrzéseinek főbb szempontjait, irányait. Kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Adóés Vámhivatal a közúti áruforgalom ellenőrzésére, az online pénztárgépekre, a közösségi szolgáltatásokra és fókuszban marad az internetes kereskedelem is. Az ellenőrzéseknél már egy új megközelítés lesz a jellemző, a szemléletet az adózók magatartása és az életútja határozza meg. A NAV honlapján megtalálhatók a 2016-os ellenőrzési irányok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfontosabb feladata a gazdaság fehérítése, a csalárd adózók számának visszaszorítása, a költségvetési bevételek biztosítása, valamint a versenysemlegesség fenntartása. Meghatározó lesz 2016-ban az adózói minősítésen alapuló ellenőrzések kétirányúsága. A megbízható adózóknál megelőző jellegűek lesznek az ellenőrzések, tájékoztatással ösztönözve a szabályok betartását. A kockázatos adózók esetében azonban visszatartó és kényszerítő jellegű, míg a nagy adózóknál folyamatos lesz az ellenőrzés. A nem cégbejegyzésre kötelezettek esetében (pl.: magánszemély, egyéni vállalkozó) az ellenőrzési határidő nem haladhatja meg a 180 napot. Azok esetében, akik a kötelezettségeiket szándékosan nem teljesítik, adóelkerülők vagy adót csalnak, a célzott és következetes kiválasztással a jogkövetés kikényszerítése lesz a cél. A költségvetés és a piaci szereplők együttes érdeke a csalárd szándékkal létrehozott értékesítési láncolatok gyors feltá-
rása, az áfacsalásokban résztvevők kiszűrése, a haszonhúzók beazonosítása. A NAV az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) célzottan ellenőriz, mellyel a virtuális szállítmányokat csökkenti és az adóelkerüléseket azonnal feltárja. A rendszer bevezetése óta a NAV munkatársai 65 ezer esetben végeztek közúti ellenőrzést, melyből 43 ezer EKÁER számhoz kapcsolódott. Az EKAR adatok alapján indított adóellenőrzések 69 százaléka zárult megállapítással. A sharing economy (közösségi étkezés, személyszállítás, szálláshely-nyújtás) terjedésének hatására a NAV is kiemelten figyeli a gazdaság ezen területét. Az elektronikus számlázással az adócsalás elleni küzdelem és az adóellenőrzések hatékonysága is javulhat. A NAV felkészült az adatexporttal továbbított adatállományok feldolgozására, ami lehetővé teszi az ellenőrzéseknél a számlázó programmal kiállított számlák adatainak hatékonyabb felhasználását. A jövedéki ellenőrzések egyik fontos célja a dohánygyártmányok illegális forgalmazásának megakadályozása. E mellett a NAV jelenlétére lehet számítani a fémkereskedőknél valamint az üzemanyagtöltő állomásokon, továbbá a hamisítás és a szerzői jogvédelemhez kapcsolódó jogsértések felderítse is kiemelt feladat. A NAV az irányelvek szerint a társasági adó területén az indokolatlanul elszámolt költségekre, ráfordításokra, az adóalap módosító tételek jogszerűségére, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti költség, ráfordítás elszámolására, a transzferár képzés gyakorlatának ellenőrzésére összpontosít. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzései 2016-ban egymásra fognak épülni. Az új szabályokhoz igazodva a vagyonosodási vizsgálatok a bűnügyi jelzések alapján indulnak.
Idén az egyéni vállalkozók közül a folyamatosan és tartósan veszteségesen működők, a bevallási kötelezettségüket nem teljesítők számíthatnak fokozott ellenőrzésre. Az egyéni vállalkozók 2014. évi személyijövedelemadó-bevallásának adatai szerint a bevallók mintegy 29 százaléka működik veszteségesen. A kiemelt vizsgálati szempontok mellett egyes tevékenységi körök fokozott ellenőrzését is meghatározzák az irányelvek. A mezőgazdasági ágazat mellett az építőipar szereplői is számíthatnak ellenőrzésekre, mintahogyan a használtgépjármű-, gépjármű-alkatrész kereskedők, javítók is. A tavalyi ellenőrzések 87,1 százaléka tárt fel szabálytalanságot a lakó- és nem lakóépület építésével foglalkozóknál. A gépjárműjavítást, karbantartást végző adózók körében tartott ellenőrzések 76 százaléka zárult megállapítással. A szolgáltató szektorban az éttermi vendéglátás, a személyszállítás, az egyéb szálláshely szolgáltatás lesz fókuszban. Az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatással foglalkozó adózók körében végzett tavalyi ellenőrzések 78 százaléka zárult megállapítással. Közúti áruszállítás is a a figyelem középpontjában marad, hiszen a 2015-ben végzett 473 adóellenőrzés 80,8 százaléka zárult megállapítással. A jövedelmezőséget figyelembe véve ellenőrizendő tevékenység lesz még a gépjárműalkatrész kiskereskedelem és az egyéb információtechnológiai szolgáltatás. A 2016-os ellenőrzési irányok szerint a NAV a szabályosan tevékenykedő adózókat védi a tisztességtelen versenytársakkal szemben. A szabályokat szándékosan megszegők a NAV szigorú fellépésére, a jogkövetők és esetleges apróbb szabálytalanságokat vétők méltányosabb hozzáállásra számíthatnak. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Megszavazták a haladékot a kft.-knek A kft.-k és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Ptk.-nak való megfelelésre. Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében az új Ptk. hatálybalépéskor (2014. március 15.) bejegyzett kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket. Emellett a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a törvény 9.
paragrafusának (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. március 15. napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.
A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni. Forrás: ado.hu, adozona.hu
Gazdasági
Hírtükör
19
A távközlési adó 2016 A távközlési adó szabályait a 2012. évi LVI. törvény tartalmazza. A távközlési adó törvény alkalmazásában használt fogalmak alatt a következőket kell érteni: 1. távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő szolgáltatást is); 2. előfizető: a távközlési szolgáltatás igénybevételére kötött szerződésben előfizetőként megjelölt természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti; 3. szolgáltató: Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet; 4. üzenet: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti SMS, MMS; 5. hívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti hívás; 6. hívószám: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti bármely azonosító, amelyről az előfizető hívást kezdeményezhet; 7. segélyhívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti segélyhívás, továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123) indított hívás;
8. adománygyűjtő szám: az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló rendelet szerinti adománygyűjtő szám; 9. teszthívás, teszt-SMS: a szolgáltató által – kizárólag a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózata működésének ellenőrzését szolgáló hívószámra – indított hívás, küldött üzenet.
1. Az adó alanya és tárgya A távközlési adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtását terheli. A távközlési adó alanya a szolgáltató.
2. A távközlési adó alapja és az adó mértéke A távközlési adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma. Az adó mértéke, ha a hívást magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc; ha a hívást nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 forint/ megkezdett perc. A küldött üzenetek után fizetendő adó, ha az üzenetet magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint üzenetenként; nem magán-
személy előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldött üzenetek esetén pedig 3 Ft üzenetenként. A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén nem lehet több, mint 700 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.
3. Adómentességek Mentes a távközlési adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az üzenetküldés adománygyűjtő számra, a teszthívás, teszt-SMS, és a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.
4. Az adó megállapítása A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített 1691-es nyomtatványon vallja be és fizeti meg a 1003200001077010 számú NAV Távközlési adó bevételi számla javára. A távközlési adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi, ezért az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Módosultak az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek A Kormány 8/2016. (II. 9.) Korm. rendelete az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosítását rendeli el, amelynek főbb pontjaira az alábbiakban hívjuk fel az érintett vállalkozások figyelmét. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése a következő 16b. és 16c. ponttal egészül ki: Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el a menetíró készülék használatát ellenőrző személyek szaktanfolyami képzésével és továbbképzésével, valamint vizsgázta-
tásával és engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátásával kapcsolatosan. Közlekedési hatóságként a közúti közlekedéssel, a közúti gépjárművekkel, továbbá a közúti járművezetők képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos ügyekben első fokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el a digitális menetíró készülék beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, ellenőrzését vagy javítását végző műhely gépjárműfenntartó tevékenységére vonatkozó engedélyezési eljárás és a tevékenység ellenőrzése során. A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének
ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzését, közúti ellenőrzés keretében a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság, telephelyi ellenőrzés keretében az üzembentartó telephelyén a közlekedési hatóság, a rendőrség, valamint a munkaügyi hatóság ellenőrzi. A fenti változások 2016. február 17. napján lépnek hatályba, a bírságolással érintett mulasztásokat, cselekményeket tartalmazó 1. számú melléklet pedig 2016. március 11. napjától.
Gazdasági
Hírtükör
20
Vendégünk volt az ECHO TV-ben… A Pest Megyei Békéltető Testület „Jogvita és Egyezség” című fogyasztóvédelmi műsorának vendége volt Wendler András üzemmérnök, autószerelő műhely társtulajdonosa, kamarai és békéltető testületi tag, aki a gépjárművekkel kapcsolatos fogyasztói jogviták rendezésében vesz részt. Tekintettel arra, hogy a használt autókkal kapcsolatos panaszok száma megnőtt, így arról beszélgettünk, hogy mire érdemes figyelni gépkocsi vásárláskor és akkor, ha autószerelő segítségét kell igénybe vennünk…
rendezés, sokszor hatóságként próbál fellépni a biztosító, és a törvényi előírásokon túlterjeszkedve igyekszik a felmerülő költségeit csökkenteni. Ez a törekvése érthető, hiszen a biztosító is egy nyereségérdekelt vállalkozás, de ennél semmivel sem több! Nem felügyeleti szerve sem a javítónak, sem a gépkocsi tulajdonosnak, és nem is hatóság, hogy a jogszabályokon túl saját, „házi” előírásokat alkosson és követeljen meg. Álláspontom szerint a gépjármű biztosítási törvény rendbetételéhez is kamarai kezdeményezésre lenne szükség. A békéltető testületi eljárásokban melyek a leggyakoribb jogviták, mire figyeljünk az autókkal kapcsolatos visszaéléseknél? Négy éve békéltetek elsősorban az autóvásárlással, javítással kapcsolatos jogvitákban. A legtöbb probléma a használt autók vásárlása során merül fel, a tapasztalatlan vásárló jóhiszemű felelőtlenségéből adódóan. Ne hagyatkozzunk az autókereskedő által felvett állapot felmérési jegyzőkönyvre. Használt autó vásárlásakor minden esetben kérjük egy általunk ismert szakértő segítségét! Átvizsgálási jegyzőkönyv és próbaút nélkül ne kössünk szerződést! A megbízható eladó arra is módot ad, hogy saját szerelőnk műhelyében nézessük át az autót. Az átvizsgálás díja hat- és húszezer forint között van, a vizsgálat mélységétől függően. A vételárhoz képest ez nem túl jelentős összeg, és a feltárt hibák, hiányosságok az áralku során árcsökkenést is eredményezhetnek. Autójavítási ügyekben általában el lehet érni a felek között az egyezséget, azonban használt autók vásárlása során a megtévesztés utólag szinte bizonyíthatatlan. Milyen konkrét esetekkel találkozott a békéltető eljárásokban? Egyik esetben a vásárló már vételkor jelezte, hogy a légzsák hibalámpája világít, azonban az eladó azt a tájékoztatást adta, hogy ez az ülés alatt található egy-kétezer forintos csatlakozó cseréjével orvosolható. Később kiderült, hogy a hibát kb. nyolcvanezer forintos elektronika cserével lehet megoldani – szóbeli ígéretre soha ne alapozzunk! Gyakori visszaélés a kilométer-számláló manipulálása is. Az óraállás ellenőrizhető a papíralapú vagy elektronikus szervizkönyvből, az utolsó vizsga óraállása kikérhető az okmányirodáktól, és a gépkocsi számítógépes rendszeréből
tagja a Pest Megyei Iparkama- • • Mióta rának, mennyiben segíti a Kamara az egységes fellépést a szakmai problémák megoldásában? Novák István, a szakma „nagy öregje” 1994-ben keresett meg, hogy vegyek részt – akkor még a Kézműves Kamarán belül – a Járműipari Szekció megalakításában. Családi vállalkozásunk képviseletében jelenleg a jármű és fémipari szekció tagja vagyok. Attila testvéremmel együtt részt veszünk a vizsgabizottságok munkájában is, ő az autóvillamossági műszerész, én az autószerelő és karoszszéria lakatos szakmákban. Sajnos kevés az autójavító tag, pedig számos esetben egységes fellépésre lenne szükség. Legutóbb például a használt autógumik elszállítása érdekében tettünk lépéseket. Annak ellenére ugyanis, hogy a megvásárolt termék ára tartalmazza az elszállítási és megsemmisítési díjat (termékdíj), a selejt gumik elszállíttatása külön költséget jelent. Az államilag kezelt termékdíj visszatérítésének érdekében a gumigyártók és forgalmazók lobbija erősebb, mint a Kamara érdekérvényesítő képessége, így nem tudunk érvényt szerezni a hatályos törvény által előírt díjmentes gumi-begyűjtésnek. Vannak még olyan aktuális kérdések, amelyekben a Kamara fellépésére lenne szükség? A gépjármű kárrendezés témakörében a biztosítókkal is küzdünk. Sajnos a gépjármű biztosítást szabályozó törvényekből a javítók szerepe teljesen kimaradt. A biztosítók emiatt tehetik meg, hogy költségeik csökkentése érdekében igyekeznek a javítókat kihagyni és közvetlenül a témakörben járatlan károsulttal megállapodni, javítási számla nélküli „egyezséget” kötni. Ez pedig egyértelműen a feketegazdaság egyik melegágya. Ha mégis javítói közreműködéssel történik a kár-
•
•
Wendler András
is lehet információt kapni. A jármű előéletéről a kocsit korábban szervizelő műhely tud tájékoztatást adni. Használt autóknál jelentkeznek csak a problémák vagy új személygépkocsi vásárlásánál is körültekintően kell eljárnunk? Új személygépkocsi vásárlásakor általában nincs probléma, a garanciális időszak is három-hat évre hosszabbodott. Az az előírás is megszűnt, hogy garanciális időszak alatt kizárólag az adott márkaszerviznél lehet az autót szervizeltetni. Ezt ma már bármelyik független autójavító is elvégezheti, amennyiben rendelkezik a megfelelő gyári technológiával. Önt mi motiválta abban, hogy az autószerelő szakmát válassza? A közlekedési főiskola elvégzése után gyártmánytervezőként kezdtem, majd mint hajó-gépész Jementől Finnországig bejártam a tengereket és a kikötőket. Ezek után a Hídépítő Vállalat speciális mélyépítő gépeinek javító műhelyét vezettem, majd öcsémmel közösen, 1986-ban Kamaraerdőn megalapítottuk a Kamara Autószervizt, és azóta is autójavítással foglalkozunk. Feleségem mellett két fiam közül az idősebbik elektronikai műszerészként csatlakozott hozzánk, másik fiam villamosmérnöki pályát választott, lányom pedig Svédországban él, de közgazdászként egyengeti a cég sorsát. Családi vállalkozásunkban dolgozik testvérem felesége és nagyobbik fia is. Széles ügyfélkörrel büszkélkedhetünk, ezen belül kedvenc baráti körünk, az Első Budaörsi Sörcsap Működtető Baráti Társaság tagjai is szívesen látogatják műhelyünket.
•
•
Gazdasági
Hírtükör
látja az autószerelő szakma • Hogyan jövőjét? A korábbi „mindentudó” szakik ideje lejárt. Ma már az autók javításához csapatmunkára van szükség, annyira specializálódtak a szakmán belül az egyes részterületek. A mai autók napjaink csúcstechnológiáját képviselik, de a tervezői alapkoncepciónak nem a javíthatóság az elsődleges szempontja. „Ha elromlik, dobd el és vegyél újat!” elv sajnos az autók részegységeinél is érvényes szempont. Egyre több az elektronikus „kütyü”, egyrészt a közlekedés biztonságának növelése, másrészt az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások betar-
21 tása miatt, és a komfortérzés növelése érdekében is. Az újabb és újabb típusok megjelenése a szakembereket rendszeres továbbképzésre készteti, amit a márkaképviseletek saját hálózatukon belül biztosítanak. Mindebből következően a márkafüggetlen javítók is csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha képzettségben, technológiai ismeretekben és felszereltségben lépést tartanak a márkaszervizekkel. Bár az EU-s előírások szerint a nyílt hozzáférést biztosítani kell az autók gyári adataihoz, ez azonban jelentős összegbe kerül. A Kamara Autószerviz a Bosch szervizhálózathoz csatlakozott, tekintettel arra, hogy a Bosch minden je-
lentős autótípus fejlesztésében részt vesz, így első kézből juthatunk hozzá a legújabb javítási technológiához. A duális képzés előnyökkel jár a szakmán belül, de jelentős változás csak akkor várható, ha a kétkezi szakmunka presztízse az őt megillető helyére kerül vissza. Manapság szakmunkás tanulónak többnyire csak azok mennek, akik előtt a továbbtanulás kapui bezáródtak. Kedves András! Köszönjük a beszélgetést és munkájához további sok sikert kívánunk! Dr. Kovács Krisztina jogász, fogyasztóvédelmi tanácsadó Pest Megyei Békéltető Testület
•
Online vitarendezés: új platform a fogyasztók és a kereskedők számára Az Európai Unió egy rendeletben írta elő, hogy az alternatív vitarendezési – vagyis bíróságon kívüli – eljárások keretében lehetőséget kell nyújtani az uniós fogyasztóknak és vállalkozásoknak arra, hogy online felületen keresztül rendezhessék vitás ügyeiket. Ennek fényében az Európai Bizottság 2016. február 15-én útjára indította azt az uniós békéltető honlapot, amelynek segítségével bárki otthonról intézheti internetes vásárlásokkal kapcsolatos vitás ügyeit egy egyablakos rendszeren keresztül. Legyen szó akár belföldi, akár külföldi vásárlásról. A platform kizárólag az interneten vásárolt termékeket és szolgáltatásokat érintő panaszok kezelésére használható, az üzletekben (offline) vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszbenyújtásra nem alkalmas. Az online alternatív vitarendezési eljárás a kereskedő cégek számára jelentős költség- és időmegtakarítást jelent, valamint segít abban is, hogy a bírósági pereket megkerülve megőrizhessék jó ügyfélkapcsolataikat. Uniós becslések szerint a fogyasztói bizalmatlanság miatt a vásárlók évente mintegy 11,7 milliárd eurótól esnek el, azaz ennyit tudnának spórolni, ha az Európai Unió többi országában rendelkezésre álló olcsóbb kínálatot választhatnák. Az online vitarendezés hiányában a vásárlók eddig az esetek legnagyobb hányadában nem is tettek panaszt, mert azt túl hosszadalmasnak és bonyolultnak ítélték meg. Az Európai Bizottság véleménye szerint az online platform hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyasztók bátrabban vásároljanak terméket vagy szolgáltatást az interneten, és ez által a határon átnyúló üzleti tevékenységet
folytató vállalkozások kereskedelme is fellendül. A vásárlónak először mindenképpen meg kell próbálnia közvetlenül a kereskedővel rendeznie a vitás kérdést, mivel az alternatív vitarendezési fórumok ezt előzetes eljárási feltételként szabhatják meg és a fogyasztónak ezt bizonyítani is kell. Az online kereskedelemmel foglalkozó uniós vállalkozásoknak ezen túl kötelességük honlapjukon egyértelműen észrevehető módón megjeleníteni az online vitarendezési platform elérhetőségét biztosító elektronikus linket. Amennyiben a szerződéskötés nem honlapon, hanem e-mailben történik, akkor az ajánlatot tartalmazó e-mailnek kell tartalmaznia az online platform elérhetőségét. A platform egy felhasználóbarát, interaktív és többnyelvű weboldal formájában működik, amely egyetlen belépési ponton keresztül megközelíthető azon fogyasztók és kereskedők számára, akik online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekre vonatkozó vitáikat bírósági eljáráson kívül kívánják rendezni. Ha a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a kereskedők is nyújthatnak be panaszt a fogyasztókkal szemben a termékek vagy szolgáltatások online vásárlásával kapcsolatban. FÓKUSZBAN AZ UNIÓ 8 A panaszokat az Európai Unió minden hivatalos nyelvén, tehát magyarul is be lehet nyújtani. Ehhez először regisztrálni kell az Európai Bizottság online békéltető platformján, majd ki kell tölteni az ott található elektronikus űrlapot. A panaszbenyújtás részeként többek között meg kell adni a vitával érintett cég adatait, a vásárolt termékkel kapcsolatos kifogást és a
vételárat is. Továbbá csatolni kell a vásárlást bizonyító dokumentumot is (pl. banki kivonat, megrendelés visszaigazolása). A panasz benyújtását követően az online vitarendezési platform azonnal továbbítja azt az érintett vállalkozás felé. Az érintett feleknek ezután meg kell egyezniük egy alternatív vitarendezési testület kijelöléséről, amely végső soron el fog járni a közöttük fennálló ügyben. A platform jegyzékében azok a vitarendezési testületek szerepelnek, amelyek megfelelnek a nemzeti hatóságok által elismert minőségi előírásoknak. A megállapodást követően az online vitarendezési platform továbbítja a panaszt ehhez a vitarendezési testülethez. Miután az ügy a békéltető testülethez került, legkésőbb kilencven napon belül döntés születik a vitarendezési eljárásban. Ez az időtartam az Európai Unió egyik tagállamában sem lehet hosszabb. A vitás felek és a testületek közötti párbeszéd végig a világhálón folyik. A megszületett döntést az Európai Unió illetékes szerve le is fordítja, amennyiben a felek által használt nyelv nem ugyanaz. Eddig 17 tagállamból mintegy 117 alternatív vitarendezési testület kapcsolódott be az online vitarendezési platform tevékenységébe. Az Európai Bizottság együttműködik a tagállamokkal, hogy mihamarabb megvalósuljon valamennyi tagállam és ágazat teljes lefedettsége. Jelenleg nem állnak rendelkezésre vitarendezési testületek ezen a portálon egyes ágazatok (piaci szegmensek) és a következő országok esetében: Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia. forrás: MKIK EU Hírlevél
Gazdasági
Hírtükör
22
Az Európai Fogyasztói Központ segít a külföldi cégekkel szemben felmerült panaszok esetén Meghibásodott a külföldről rendelt ajándék? A külföldi webáruház figyelmen kívül hagyta fogyasztói jogait? Nehézségek a külföldi cégekkel szembeni ügyintézés és reklamáció során? – Külföldi cégekkel szemben felmerült panaszok esetén segít az Európai Fogyasztói Központ. Előfordulhat, hogy a vásárlásaink nem úgy sikerültek, ahogy elterveztük, mert például az eredetileg ajándéknak szánt termék a vételár kifizetése ellenére mostanáig sem érkezett meg külföldről, vagy a külföldön vásárolt műszaki cikkel kapcsolatban minőségi kifogásunk merült fel, vagy ahhoz nem kaptunk magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, esetleg
Hibás terméket vásárolt? Nem felelt meg a szolgáltatás? Magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és társasházak is rendezhetik termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszaikat, a PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET segítségével. Az eljárás egyszer , gyors és ingyenes. PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 81 Ügyfélfogadási id : K-Cs: 9:00-14:00 Telefon/Fax: (06-1) 269-0703 (06-1) 784-3076 E-mail cím:
[email protected] Honlap: www.panaszrendezes.hu www.pestmegyeibekelteto.hu Médiapartner: ECHO TV M sorunk címe: Jogvita és egyezség A premier adás megtekinthet az ECHO TV-ben 2016. február 15-t l kéthetenként hétf n, 22 óra 30 perckor a Híradó után, továbbá a délel tti ismétlés ugyanazon a héten szombaton 11 óra 30 perckor és a következ héten csütörtökön 11 órakor látható.
a külföldi webkereskedő annak ellenére nem fizeti vissza számunkra a termék vételárát, hogy 14 napon belül gyakoroltuk elállási (visszaküldési) jogunkat. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy fogyasztóként tudjunk arról, hogy milyen jogaink vannak a külföldi szolgáltatókkal és vállalkozásokkal szemben felmerült panaszok esetén, azokat milyen módon gyakorolhatjuk, és hol kaphatunk érdemi segítséget a panaszok rendezéséhez. Amennyiben az érintett külföldi eladóval/webáruházzal nem tudjuk rendezni határon átnyúló fogyasztói panaszunkat, vagy panaszlevelünkre a szolgáltató nem válaszolt vagy elutasító választ adott, javasolt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) ingyenes, személyre szabott, szakmai és jogi segítségét kérni. Az EFK tapasztalatai szerint külföldi vásárlások során gyakran előforduló problémák és fontos tudnivalók: A külföldi üzletben vagy webáruházban vásárolt termék meghibásodása esetén fogyasztói jogaink érvényesítése nehézségekbe ütközhet, és a személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek, hiszen ezeknek a cégeknek Magyarországon jellemzően nincs ügyfélszolgálata. Hibás termék esetén a fogyasztói jogok tartalma (kijavítás-kicserélésárleszállítás-pénzvisszatérítés) más EU-s országbeli kereskedőtől történő vásárlás esetén alapvetően megegyezik a magyar szabályokkal, de az igényérvényesítési határidő, a hiba okával kapcsolatos bizonyítási teher országonként eltérhet. A külföldön vagy külföldi webáruházban vásárolt termék esetén sokszor a magyar nyelvű használati útmutató vagy magyar nyelvű menürendszer is hiányzik, emellett az is előfordulhat, hogy a megvásárolni kívánt háztartási gép nem felel meg a magyar műszaki szabványoknak, így a termék nem használható. Az adott termékmárka gyártójának magyarországi szervizhálózata a legtöbb esetben nem vállalja a külföldön vásárolt termék ingyenes kijavítását, hiszen nem állnak szerződéses kapcsolatban
•
•
•
•
a külföldi eladóval. Ez azt jelenti, hogy a terméket kijavítás vagy kicserélés érdekében külföldre kell a gyártó által kijelölt szerviznek vagy az eladó részére (célszerű a csomag nyomon követésével) visszaküldeni, amelynek magas költségét jellemzően a fogyasztónak kell megelőlegeznie, aki az eladó döntéséig lényegében kiszolgáltatott helyzetbe kerül (se termék, se pénz). Továbbá ha mégis egy, az eladóval kapcsolatban nem álló szerviz „hozzányúl” a termékhez, elképzelhető, hogy a külföldi eladó utóbb jogellenes behatás miatt visszautasítja a fogyasztó akár jogos igényét is. EU-n belüli internetes vásárlásoknál a fogyasztókat – bizonyos termékkörök kivételével – egységesen 14 napon belül gyakorolható, indokolás nélküli visszaküldési (úgynevezett elállási) jog illeti meg, amelyet a külföldi eladók a vásárlások kapcsán is sok esetben figyelmen kívül hagynak, és nem reagálnak a fogyasztó elállási nyilatkozatára. Ilyen esetekben a további lépések megtétele, a termék visszaküldése és a kifizetett összeg visszaszerzése a külföldi eladóval szemben nehézkes lehet. Tehát ha valamilyen probléma, reklamáció vagy minőségi kifogás merül fel egy külföldi üzletben, webáruházban vagy aukciós portálon vásárolt termékkel kapcsolatban, a fogyasztó az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhat tanácsért és segítségért a panasz rendezése érdekében. A magyar fogyasztók akkor fordulhatnak a központhoz, amikor a panasszal érintett külföldi vállalkozás nem Magyarországon, hanem valamely másik európai uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában rendelkezik székhellyel. Az Európai Fogyasztói Központ ingyenes segítséget nyújt annak érdekében, hogy a felek között egyezség szülessen, és ily módon elkerülhető legyen egy esetleges hosszadalmas és költséges határon átnyúló bírósági pereskedés. Az EFK-hoz fogyasztói tanácsadásért vagy panasz benyújtása érdekében
[email protected] e-mail címen és a www.magyarefk.hu weboldalon elérhető online panaszbejelentő nyomtatványon lehet fordulni.
•
forrás: www.nfh.hu
Gazdasági
Hírtükör
23
Befektetési lehetőségek Hargita megyében A Hargita Megyei Tanács keretén belül működő Beruházásvonzás Iroda elsődleges célja a megyében fellelhető befektetési lehetőségek népszerűsítése, illetve hasznos gazdasági információk szolgáltatása a potenciális befektetők részére. Ennek eszközeként szolgál az investinhargita.ro honlap elindítása, és ezáltal aktuális gazdasági információk megosztása a következő szakterületeken: befektetési lehetőségek (köztük: helyszín és facilitások), statisztikai adatok a megyéről, külföldi befektetők számára összeállított hasznos információk. A honlap három – magyar, román és angol – nyelven áll a látogatók rendelkezésére, a fentiek mellett olyan további információkkal, mint például Európai Unió intézményei által finanszírozott pályázati lehetőségek, közbeszerzések, illetve a külföldi gazdasági szereplők igényeit is kiszolgáló továbbképzési lehetőségek. Hargita megye olyan értékes kincseket rejt magában, mint például a gazdag erdők, folyók, Európa szinten egyedinek számító tavak, ásványvízforrá-
• • •
sok, az egészségre jótékony hatással lévő mofetták, és egyéb, nemzetközi szinten ismert természeti és turisztikai látványosságok. Mindezeknek köszönhetően a megye gazdag lehetőséggel szolgál nem csak az idelátogatók számára, hanem a potenciális befektetőknek is, akik egy multikulturális, előnyös üzleti környezetben szeretnének tevékenykedni. Hargita megye Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Hargita megyében élnek a legmagasabb
arányban magyarok egész Erdélyben. A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%). A legnagyobb magyar csoport a székelyeké. Pest megyének 1997 óta van hivatalos formában kapcsolata Hargita megyével. Az együttműködés tartalma kiterjed önkormányzati, kulturális és gazdasági kapcsolatokra is. forrás: www.pestmegye.hu
Pénzügyi segítség a növekedési adóhitel Már több mint 70 cég élt a növekedési adóhitel lehetőségével. A vállalkozások az egy összegben esedékes társasági adót, két év alatt 8 részletben fizetik meg. Gyakorlatilag az állam kamatmentes kölcsönbe adja az adót. A növekedési adóhitel a legdinamikusabban feltörekvő, legálisan működő vállalkozások számára nyújt pénzügyi segítséget, hiszen azt a társasági adót, amelyet már a növekedés évében be kellene fizetnie a költségvetésnek, a kormány gyakorlatilag otthagyja a vállalkozásnál és csak később, több kisebb részletben kéri megfizetni. Eddig több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel.
A növekedési adóhitelnek köszönhetően az érintett cégek két év alatt összesen mintegy 542 milliárd forintnyi adóra vehetnek igénybe speciális fizetési halasztást, amelyet további beruházásokra fordíthatnak. A pénzügyi segítség nem titkolt célja a gazdaság fehérítése. A kedvezmény kellő motivációt jelenthet a most még szürke zónában ténykedő cégek vezetőinek is, hiszen megéri a bevallásban feltüntetni az eddig eltitkolt bevételt is. A növekedési adóhitel lényege az, hogy ha egy vállalkozás egyik évről a másikra megötszörözte az adózás előtti eredményét, akkor a tárgyévi adózás előt-
ti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része - azaz a növekedési adóhitel - után az adót nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóév során kell egyenletesen elosztva, minden negyedévben, összesen nyolc részletben megfizetni. A kedvezmény emellett ösztönözni kívánja a gyorsan növekvő vállalkozásokban keletkezett profitok magyarországi befektetését is. Ennek érdekében az a cég, amelyik tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg, egy bizonyos értékhatárig csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé még nem vált összegét. (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Gazdasági
Hírtükör
24
Irinyi-terv az új iparstratégiáért Az Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2016. március 2-án tartott sajtótájékoztatón, amelyen a kormány új iparstratégiáját mutatták be. Varga Mihály kiemelte, hogy az Irinyiterv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. A tárcavezető rámutatott továbbá arra, hogy az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, és ezáltal nő majd a magyar gazdaság válságálló képessége is. A nemzetgazdasági miniszter szerint az Irinyi-terv ahhoz is hozzájárul, hogy a modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és magasabb legyen az iparban a hozzáadott érték. Varga Mihály kiemelte továbbá, hogy az Európai Unióban napjainkban 17 százalék a GDP-hez viszonyítva az ipari termelés aránya, amit az EU 20 százalékra akar növelni. Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre. Az ipar a gazdaság húzóágazata – tette hozzá. Varga Mihály hét fejlesztendő területet jelölt meg. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatója a 77 Elektronika Kft. székhelyén
és a szakoktatásra kell támaszkodnia. A magyar ipar fejlesztésében öt pillért határozott meg az iparpolitikai stratégia, így az iparnak az innovációra, az új technológiák alkalmazására, az energia- és anyaghatékonyság növelésére, a területi egyenlőtlenségek oldására, a munkahelyteremtés ösztönzésére, és hazai erőforrások minél hatékonyabb és nagyobb mértékű felhasználására kell törekedni – mondta. Varga Mihály hét kiemelten fejlesztendő területet jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság húzóágazatai lehetnek. A miniszter ezek közé sorolta a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-, az autóbuszgyártást, illetve a kötöttpályás járműgyártást is. A jelen és a jövő húzóágazatai között említette a specializált gép- és járműgyártást, ígéretes
területként kiemelve a 3D-nyomtatást, az elektronikát és a nanotechnológiát, emellett az egészséggazdaságra és turizmusra, az élelmiszeriparra, a zöldgazdaságra, az infokommunikációs szektorra kell fókuszálni a fejlesztésekben, ahol a jövő útja az ipari digitalizáció – fejtette ki. Varga Mihály kijelentette, hogy a védelmi ipart is fejleszteni kell, amelynek azonban nem lesz célja az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való versengés, hanem e téren is az ország függőségének csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. A tárcavezető szerint a korábban meglévő védelmi kapacitásokra építve tudják majd talpra állítani a szektort. A nemzetgazdasági miniszter szerint a fejlesztésekre jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják. Varga Mihály említést tett arról is, miért választották a tájékoztató helyszínéül a 77 Elektronika Kft. székhelyét. A 30 évvel ezelőtt alapított családi vállalkozás az első évben 600 000 forint árbevételt termelt, az orvosdiagnosztikai termékeket előállító cég tavalyi árbevétele azonban már elérte a 24 milliárd forintot. Napjainkban a világ több mint 80 országába exportálnak, köztük NyugatEurópába, Kínába és Dél-Amerika, illetve az Arab-félsziget államaiba – ismertette a miniszter. (MTI)
A siker titka a fejlesztés
A 77 Elektronika Kft. székháza
A 77 Elektronika stratégiájának alapja a folyamatos fejlesztés. Ennek köszönhető, hogy termékei a komoly világpiaci versenyben jól megállják a helyüket, ismertek és keresettek. A cég árbevételének 7-8 százalékát évről-évre fejlesztésre fordítja annak érdekében, hogy mindig világszínvonalú termékkel jelenjen meg a piacon. Az általuk foglalkoztatott több mint 200 emberből 60-an kizárólag fejlesztéssel foglalkoznak. A Műszeripari Kft. számára a jövőbeni növekedés útja elsősorban nem a profilbővítés, hanem a meglévő termékcsoportok folyamatos továbbfejlesztése, tökéletesítése.
Gazdasági
Hírtükör
25
A hazai vállalatok erősítése a magyar gazdaság versenyképességét javítja Új beruházás támogatási program indult a kormány által, melyben lendületet kívánnak adni a sikeres hazai nagyvállalatoknak – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a PEMÜ Műanyagipari Zrt. kapacitásbővítő fejlesztésének bejelentésekor. 2015 során közel 5600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, amely 0,6 százalékos bővülést jelent a 2014-es rekordévhez viszonyítva. A tavalyi teljesítményhez az utolsó negyedév 2200 milliárd forintnyi fejlesztéssel járult hozzá, amely kiugró mértékű, 7 százalékos növekedést eredményezett éves összehasonlításban. Az elért eredményekkel összhangban a valós piaci teljesítményre és fejlődésre képes hazai nagyvállalatainkat segítik abban, hogy megőrizzék és erősítsék a már elért pozíciójukat. „A szigorú és célratörő költségvetési politikának köszönhetően a magyar költségvetés saját forrásaiból is képes versenyképességet növelő program elindítására” – mondta Varga Mihály a nagyvállalati beruházási támogatásról. „Ez a támogatás szándékaink szerint kiegészíti a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló uniós forrásokat” – fogalmazott a szakminiszter. Magyarország ugyan a mostani uniós költségvetési időszak egyik nyertese – hiszen a 2020-ig tartó időszakban 32 milliárd euró, vagyis mintegy 12 ezer milliárd forint támogatást hívhatunk le –, de az uniós előírások miatt számos nagyvállalat nem tudja igénybe venni a tá-
Marczinkó Zoltán István Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkár, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Hajdárné Molnár Elvira PEMÜ Zrt. elnök-vezérigazgató, Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, dr. Szente Kálmán polgármester (Solymár)
mogatási forrásokat – emlékeztetett a tárcavezető. Megjegyezte: a kormány feladata ebben a helyzetben az, hogy nemzetgazdasági érdeket szem előtt tartva, kiegyenlítse az esélyeket. Ezért döntött úgy a kormány, hogy – 2015-ben 3 milliárd forintot fordít erre a célra, 2016-ban pedig megötszörözi ezt a forrást, és már 15 milliárd forinttal támogatja a hazai nagyvállalatokat. A nemzetgazdasági tárca szakmai irányítása alatt működő programba eddig 14 cég kapcsolódott be, összesen mintegy 8,5 milliárd forintos fejlesztés valósul meg ötszáz új munkahelyet teremtve.
Az 1959-ben alapított solymári PEMÜ Zrt.-nél jelenleg teljes mértékben lekötöttek a gyártókapacitások, köszönhetően az elmúlt évek minőségi munkájának, a fejlesztéseknek és az innovatív termékek előállításában való részvételnek. A kormány által támogatott új beruházással olyan projektek megvalósítása előtt nyílik meg az út, amelyek a nagy magyarországi jármű- és gépgyárakhoz kapcsolódnak. A 189 millió forint értékű kapacitásbővítő beruházáshoz a kormány 58 millió forintos támogatást nyújt. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
A PEMŰ Zrt. 1959-es alapítása óta számos műanyag-feldolgozási technológiát meghonosított, profilja szerint három csoportra osztva műanyagfeldolgozó tevékenységét. A Műszaki műanyagokat Fröccsöntő Üzletág (MMFÜ) hagyományosan a fröccsöntött, extrúdált, és préselt termékek gyártásával foglalkozik. A Speciális Műanyagok Üzletága (SMÜ) a műanyagipar változó igényeit fedi le a szilikon, PTFE, és poliuretán termékek előállításával, feldolgozásával. Az AUTO-PUR Üzletág (AUTOPUR) az autóipar piaci résztvevőinek áll rendelkezésére habosított poliuretán alkatrészek – napellenzők, könyöklők, párnák előállításával. A változó igények kielégítése érdekében új termékkörként viszkoelasztikus habanyag (emlékezőhab – memofoam) termékekkel igyekszik az ipar mellett a lakosság irányába nyitni.
Gazdasági
Hírtükör
26
Cukrász finomságok a PMKIK standján Három napon keresztül kóstolhatták a látogatók a legfinomabb cukrászati remekeket, gluténmentes termékeket, paleolit süteményeket a BaGaTech Nemzetközi Sütőipari, Cukrászati és Gasztrotechnikai Szakkiállításon a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara standján 2016. március 10 és 12-e között. A BaGaTech névvel fémjelzett kiállítást 2014-ben indították útjára a szervezők, elsősorban a pékszakma, cukrászat és a vendéglátás szakemberei, vállalkozói számára, de mellettük a kapcsolódó vállalkozásoknak is hasznos információkkal, kínálattal szolgálnak. A Syma csarnokban tartott rendkívül színes, érdekes és igényes eseményen kamaránk első ízben vett részt kiállítóként. Standunkon lehetőséget biztosítottunk három Pest megyei vállalkozásnak, hogy velünk együtt bemutatkozhassanak, kapcsolatot építhessenek. Kamarai tagunk, a Korrekt Partner díjas SQ Gasztro Kft.- Paleofutár cég hozzáadott cukor, liszt és tej nélkül készített süteményeivel aratott sikert, küldöttünkként kiállító Amurex GM Hungária Kft.-vel együtt, akik gluténmentes termékek előállításával, forgalmazásával és gluténmentes táplálkozási tanácsadással foglalkoznak. Harmadik vendég kiállítónk a budaörsi Suhajda cukrászda volt, akik csábítóan finom csokoládékkal, bonbonokkal képviselték szakmájuk javát.
Látogatóink mellett elnökségi tagjaink: Szoboszlai István, dr. Kupcsokné Polyák Ágnes és Kárpáti György
Az édességek, pékipari termékek mellett a szakmában használatos gépek, kiegészítők tárháza is bemutatásra került. Mindezek mellett szakmai versenyek, bemutatók színesítették a rendezvény programját: A „Magyarország Tortája” pályázat zsűrizésének első köre a kiállítás helyszínén zajlott élőben, szakmai közönség előtt. Megrendezésre került a Cukrász Ipartestület szervezésében az úgynevezett díszmunka, amely hagyományteremtő céllal, a Pataki János Emlékverseny elnevezést kapta. A versenyen felnőtt és tanuló, tortadíszítés és cukrász artisztika kategóriában került lebonyolításra.
A cukrász versenyek mellett, „A nagy kakaós csiga show” keretein belül keresték az ország legfinomabb kakaós csigáját. Fantasztikus alkotások születtek, melyekről képes beszámolónk tanúskodik.
SQ-Gasztro Kft.- Paleofutár ínycsiklandó süteményei Bonbonok a Suhajda Cukrászdából
Az európai színvonalú kiállításon a látványos, érdekes finomságok bemutatása, kínálata mellett fontos szempont volt az egészséges alapanyagok használata. Szinte mindenhol kóstolóval várták az érdeklődőket, s számunkra meglepő volt, hogy az egészséges alapanyagból készült édességek is épp oly finomak voltak, mint a hagyományos cukrászkészítmények.
Az Amurex GM Hungária Kft. gluténmentes pékárui
Több küldött társunk, elnökségi tagunk meglátogatta a kiállítást és standunkat. Szakmai szemmel és laikusként is egyaránt elismerően nyilatkoztak az eseményről. A következő BaGaTech kiállításra 2018-ban kerül sor, úgy tervezzük, hogy lehetőség szerint még több társkiállítóval veszünk részt ezen a szakmai seregszemlén. dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Kárpát régiós és önkormányzati titkár
Gazdasági
Hírtükör
27
Kedves Vállalkozók! Kedves Olvasók! yxyxy
Örömmel számolunk be a kamaránk szervezésében immáron harmadik alkalommal megrendezésre kerülő yxyx
„ÉRDI NYITNIKÉK”– Tavaszi Vásár és Kiállítás programsorozatunkról. Mikor, hol, milyen tartalommal ajánljuk a vállalkozói seregszemlét? 2016. április 15–16–17-én (péntek–szombat–vasárnap) az Érd Arénában (Érd, Velencei út 39-41.) tartjuk rendezvényünket. A 3500 m2 vásárterület belső és külső részét egyaránt felhasználva a lehető legtöbb stand kialakítását terveztük meg, így közel 200 kiállító várja majd a látogatókat! Gazdag kínálatból válogathatunk, melyek között a kézműves sajtok, tejtermékek, füstölt áruk, felvágottak, rétesek, cukrászkészítmények, aszalványok, édességek, szörpök, lekvárok, gyümölcslevek, méz, mézeskalács, kávé, tea, paleo és gluténmentes készítmények mellett ékszerek, ruhaneműk, játékok, kényelmi cipők, dísztárgyak, üvegáruk, konyhai termékek, használati eszközök, könyvek, kiadványok, egészségügyi termékek, valamint a lakásépítéshez szükséges eljárások, termékek, kandallók, garázskapuk, kerti munkálatokat segítő hasznos dolgok, mindezek mellett a legkülönfélébb szolgáltatások várják az érdeklődőket. A teljes palettát lehetetlen felsorolni, mindezt látniuk és tapasztalniuk kell! Milyen bevált kiegészítőkkel és milyen újdonsággal színesítjük az eseményt? A kiállítók árubőségén és szolgáltatásaik kínálata mellett számos érdekességgel szolgálunk annak érdekében, hogy minél többen látogassák a vásár mindhárom napján rendezvénysorozatunkat. A színpadon folyamatos előadások, produkciók, bemutatók nyújtanak látványt és szórakozási lehetőséget, minden korosztály ízlését és igényét figyelembe véve. A gyerekek együtt játszhatnak a Dezső és Gabóca páros, valamint Mikola Péter interaktív műsorában, a felnőttek több együttes, fellépő művész előadásából válogathatnak, melyek között zenés, táncos produkciók, fitness programok, akrobatikus rock and roll, zumba, salsa és sok más érdekesség lesz látható, hallható. Több helyi és környékbeli fellépő és előadó művész között köszönthetjük Szóka Júliát, Solti Ádámot és a NonStop Vokált, Merics Nikolettet, a Kis Company és Barátai zenekarát, valamint Sipos F. Tamást is! A részletes programajánlót megtalálhatják kamaránk honlapja (www.pmkik.hu) mellett Érd városa és intézményei honlapján. Idén is megrendezzük a látványos divatbemutatót, fodrász- és sminkversenyt, valamint negyedik alkalommal kerül sor a vállalkozásokat méltó módon minősítő „Korrekt Partner” díj ünnepélyes átadására. Az újdonságok sorából megemlítjük a II. Ezüst Golyó Kupát, a két napos nemzetközi petanque versenyt, melyre öt országból neveztek be a csapatok, valamint a „Szakmák Éjszakája” néven meghirdetett eseményt, ami a különböző szakmák interaktív bemutatását hivatott több szakiskola részvételével lebonyolítani. A jó vásári hangulat érdekében nagy választékú hideg-meleg ételt kínáló büfé sort állítunk fel, melyből az ennivalók mellett nem hiányozhat a míves csapolt és üveges sörök, a különböző borok, üdítők és pálinkák, valamint a fagylaltfélék kínálata sem. A vendéglátói sor mellett felállított sörpad garnitúráknál kényelmesen fogyaszthatnak, megpihenhetnek a vendégek, nézelődők. Mi az, ami nem változik? A látogatóknak idén sem kell belépőjegyet váltaniuk! A vásár mindhárom napján ingyenesen tekinthetik meg a kiállítást, vehetnek részt a különböző programokon. Minden belépő nyereményszelvényt kap, s a gyűjtődobozba elhelyezett szelvényekből naponta többször sorsolunk nyerteseket. Hisszük és reméljük, hogy a széles termékpalettánkkal, érdekes látnivalókkal, ötletekkel és újdonságainkkal minél több érdeklődőt, látogatót tudunk vásárunkba csalogatni. Mivel tudják Önök segíteni a kiállítás sikerét? Válasszák hétvégi programként és reklámozzák az eseményt! Hívják meg a családot, barátaikat, jöjjenek, böngészszenek, vásároljanak, egyenek, igyanak a sok-sok finomságból, közben pihenjenek meg a színpad előtt, töltődjenek fel a sokszínű műsorkínálatból válogatva. De a legfontosabb: érezzék otthonosan és jól magukat! Legyenek Önök is szerencsések és a vásárfia mellett a nyereményesőből is vigyenek haza minél többet, akár minden nap! Mit várunk mi, szervezők az eseménytől? Bízunk benne, hogy programsorozatunkkal felülmúljuk az előző évek sikereit, s hogy a három együtt töltött napot idén is az érdeklődés, az eredményesség, a partnerség és a jó hangulat jellemzi majd! Szeretettel várjuk Önöket az „Érdi Nyitnikék” mindhárom napján! dr. Kupcsokné Polyák Ágnes főszervező, PMKIK www.pmkik.hu
•
www.erd.hu
•
facebook: www.facebook.com/erdi.nyitnikek.hu
Gazdasági
Hírtükör
28
Alapkőletétel miniszteri részvétellel
Karzol Logisztikai Központ – Ecser kialakítása mellett egy modern, automataműködésű kamionmosó is helyet kap. „A tervezett logisztikai központ egyik nagyon lényeges hozadéka a munkahelyteremtés. Az előbbi funkciók végrehajtására jelentős számú emberi munkaerőre lesz szükség, mellyel hozzávetőleg 80-100 fő számára biztosítunk új munkahelyet, ideértve a flottanövekedéssel összefüggő gépkocsivezető-számot is. E tekintetben cégünk elkötelezett arra, hogy a csökkent munkaképességűeket, munkanélküli, de dolgozni akaró embereket is alkalmazzon, ennek érdekében a teljes terület akadálymentesített lesz” – hangsúlyozta Joós Zoltán ügyvezető. Az állami támogatású Gépkocsivezetőképzés programjában a Karzol-Trans Kft.
állapodás biztosítja, hogy a beruházás e szakasza jó kezekbe került, melyet az utóbbi hónapok tapasztalata is megerősít. 2015. január hónapban megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. Az irodaépület alapozása és tartóoszlopai, a parkolók földmunkái, az eltakart közüzemi részegységek folyamatosan készülnek el. Bár első ütemben a 3 szintes irodaépület 3. szintje csupán szerkezetkész állapotot ér el, mégis a földszinten és az A Karzol-Trans Kft., tekintettel az elmúlt első emeleten már kirajzolódnak az irodák években tapasztalt fejlődésére, további bőés egyéb helyiségek. A folyamatos munka vítéssel kívánja biztosítani a megrendelői bíztató, így a 2016. augusztusi átadás egyre igények kielégítését. A fuvarozás, mint szolbiztosabb. Az átadás időpontjában a kamigáltatás, mind jobb és újabb eszközöket on-, és személygépkocsi-parkolók, az üzemkíván, továbbá nem tűri a megrendelők elanyagkút és irodaház kezdi meg működését, utasítását. Ezért az eszvalamint tárgyalások közök számának bővífolynak a raktárépület tése elengedhetetlen a megépítésére is. további fejlődéshez. A Az ütemezés tergondolat megkívánja mészetesen a hatéegy modern, gazdasákony megvalósítást gos, környezetvédelmi kívánja támogatni szempontból kiemelamellett, hogy a már kedő, munkavállaló és megépült részek macsaládbarát telephely ximálisan és a tervek kialakítását. A logisztiszerint működjenek. kai központ egyik célja, A beköltözést követőhogy a munkavállalók en a funkcionális egyigényes környezetben ségek készen állnak, végezhessék munkáígy az ügyfelek kiszoljukat, és a gépkocsivegálása maradéktalazetők is olyan szociális nul megkezdődhet. körülmények között Joós Zoltán ügytudjanak a pihenőidevezető felvázolta a Szalontai Károly tulajdonos, ügyvezető igazgató, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jükben találkozni, mely projekt finanszíroés Joós Zoltán tulajdonos, ügyvezető igazgató a Karzol-Trans ecseri bázisának alapkőletételénél a biztonságos munkazási ütemezését is: végzésüket megalapozza. komoly szerepet vállalt, hiszen az új esz- beruházásunk első ütemének összköltsége További, a fejlődést megcélzó terület, közök képzett sofőrök nélkül nem képesek 900.000.000 Ft. Ez az összeg megfontolt mely szintén a logisztikai központ kialakí- termelni. A cég elkötelezett abban, hogy a gazdasági döntéseket kívánt meg, melynek tását kívánja, a szállítmányozás területe, a lehetőséget kiaknázva egy új, sajátnevelésű eredményeképpen cégünk a finanszírozásraktározás a legmodernebb eszközökkel és csapattal erősítse személyi állományát, ahol ban alapvetően kettő pillérre támaszkodik. körülmények között. Az 5000 m2-es raktár- az elméleti képzéshez valódi élethelyzetek Első pillér a vállalkozás saját tőkéje. bázis a saját gépjárművek munkalehetősé- megteremtésével gyakorlati képzés is társul. Második pillérként számítottunk az NHP geit lesz hivatott bővíteni, ezen felül pedig A napenergia, föld-hőenergia, szerves támogatási rendszerére. A vállalkozásunk az igény szerinti, külső megrendelők számá- üzemanyagot nem igénylő rendszerek kiala- működése és az NHP feltételrendszerének ra biztosít raktározási lehetőséget. Mindez kítása kiemelkedően fontos a Karzol számá- alapján a kiszámítható kötelezettségeket 4000 m2 száraz, és 1000 m2, több hőfokon ra, melynek nem csupán az üzemszerű mű- tartalmazó hitelszerződést megkötöttük, is üzemelő modern, energiatakarékos üze- ködés során kialakuló kiadások csökkentése immár az első folyósításokon is túl vameltetésű hűtőraktárban történik, ahol biz- a célja, hanem elsősorban a terület védel- gyunk, így elmondhatjuk, hogy a második tosított lesz az egymástól elszeparált több, me, egy élhető, természetközeli munkahely pillér is elvárásaink szerint alakult. A sikejelentősen eltérő hőfokon üzemelő terület. res tárgyalásokat követően 660.000.000 Ft megteremtése. A terület szolgáltatás specifikus jellege A Karzol-Trans Kft. 2015. november hó- NHP forrás áll rendelkezésünkre céljaink meghatározza a ma legmodernebb üzem- napban, hosszú tárgyalássorozat, kiválasz- elérésére. anyag-kiszolgáló (dízel) egység telepítésé- tási eljárás eredményeképpen megkötötte A logisztikai központ helye: nek igényét. Kivitelezési Szerződését a METO Építő Zrt.- Ecser belterület 1459/1; 1459/8; Az üzemanyagkút telepítése, és a parkoló vel. Egy kölcsönösen megnyugtató meg– szerk –
A Karzol-Trans Kft. vezetősége hosszú távú terveinek megvalósítása, a további fejlődése érdekében egy új, a XXI. században elvárható, kiemelkedő minőségű, a megrendelők igényeit teljes mértékben kiszolgáló telephely és logisztikai központ megépítését határozta el, melynek oka, hogy jelenlegi telephelyükön fizikai korlátai vannak a további eszköz-, és emberi erőforrás fejlesztéseknek.
• •