Dátum : 2009.04.27. 1904 Adó : Infó Rádió Műsor : Aréna () Hírösszefoglaló Pozsár Róbert : A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége szerint a gazdaságélénkítés nélkül nem hozhat tartós eredményt a kormány válságkezelő programja. A szervezet elnöke, miután megvitatták a Bajnai csomagot, példaként említette a 2006. őszén indult konvergencia programot, amely megtörte a GDP-növekedés dinamikáját és a többi között ennek tudható be, hogy a jelenlegi válság legyengült állapotban érte a magyar gazdaságot. Parragh László az Info Rádióban fontosnak nevezte a bizalom visszaszerzését, amelyet a válságkezelő program célul tűzött ki, hiszen Magyarország a bizalom hiánya miatt 5,5-6 % kamatfelárat fizet hitelei után. A kamara elnöke aggályosnak nevezte, hogy az érdemi intézkedések mellett sok a látszatintézkedés is és nem tudni mikor lesz érezhető a gazdaságban az európai uniós fejlesztési források kedvező hatása. Dátum : 2009.04.27. 2253 Adó : Duna TV Műsor : Duna hírek () DUNA TELEVÍZIÓ - VÁLTÓ, 2009.04.27. Műsorvezető: Giró-Szász Krisztina. 22:53:38-22:55:05 Giró-Szász Krisztina műsorvezető: - Gazdaságélénkítés nélkül nem elegendőek a kormány kiigazító lépései a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint. A kamara elnöke úgy véli, hogy a kormány csak vázlatosan beszél a gazdaságélénkítésről, ami ilyen mértékű visszaesésnél már kevés. Rip.: - Az eddig megtett lépések iránya helyes, mondta Parragh László, de a kormány által meghatározott három cél: az egyensúlyteremtés, a gazdaság élénkítése és a bizalom helyreállítása sok tekintetben hiányosan kidolgozott. Parragh László elnök ( Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Az egyensúly irányába való elmozdulásnak az eszközei alaposan ki vannak bontva, hiszen kiadáscsökkentés, adóátrendezés kérdései azok alaposan ki vannak bontva, gazdaságélénkítés tekintetében csak hát vázlatpontokat találunk, bizalom-visszaszerzés tekintetében pedig igazából nem látunk programot, bár erre azt gondolom, hogy nem is lehet érdemben programot alkotni. Rip.: - Az MKIK szerint a bizalom visszaszerzéséig súlyos árat fizetünk és sok intézkedés válik hiábavalóvá. Parragh László elnök ( Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Tíz-húsz milliárdokat meg akár százmilliárdokat is megtakaríthatunk a költségvetésben különféle technikákkal, ha kamatpályán ez a pénz kimegy, akkor nem érünk vele semmit. Rip.: - Tolnai Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke úgy látja, hogy az építőiparra jutó 1800 milliárd forintos forrás felhasználása nehézkes, ami több hónapos késlekedést okoz az amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.
"Eddig nem adtunk igazán jó válaszokat a válságra" 2009. április 27. 12:30 | Forrás: STOP A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint nem lenne szabad még egyszer azt a hibát elkövetnünk, mint a konvergenciaprogram megalkotásával. Azaz a mostani válságkezelésnek sem szabad csupán fiskális szempontokon nyugodnia. Az MKIK elkészítette vizsgálatát arra vonatkozólag, hogy a Bajnai-csomag vajon milyen hatással lesz a gazdaság egészére nézve. Erről Parragh László elnök úgy vélekedett: önmagában egy költségvetési egyensúlyra törekvő politika, ha nem egészül ki gazdaságélénkítő programmal, nem lehet sikeres. Ennek alátámasztására emlékeztetett 2006ra, amikor a testület igen élesen bírálta a konverenciaprogramot, mondván az kizárólag fiskális szemléletben gondolkodik, s nem tesz semmit a gazdaság dinamizálásáért. Parragh grafikonnal bizonyította, hogy a három évvel ezelőtti intézkedések megtörték a gazdaság lendületét, s a GDP-növekedés meredeken kezdett zuhanni, így ennek következtében a gazdasági krízis meglehetősen gyenge állapotban találta a magyar gazdaságot. "Így ha a mostani kiigazító csomag lényege pusztán kiadáscsökkentés, illetve egyensúlyteremtés, akkor az tovább fogja rontani a gazdasági szereplők pozícióit" - vélekedett. Parragh, górcső alá véve a Bajnai-csomag főbb pilléreit, úgy értékelt: az egyensúly megteremtésére irányuló elképzelések eszközei alaposan ki vannak bontva, míg a gazdaság élénkítése tekintetében már csak vázlatpontokat találni, a bizalom visszaszerzésére pedig nem igazán látnak terveket. A kamara nem látja továbbá az építőiparnak ígért 1800 milliárd forintot, programok szintjén kibontva az 1400 milliárdos gazdaságélénkítő gondolatokat, de ugyanígy más hasonló elképzeléseket sem. "Úgy gondolom egyébként, Magyarország nem adott igazán jó válaszokat a válságra: először, ugye, azt hangoztattuk, hogy minket nem is ér el a krízis, aztán nagyon helyesen módosítottuk a költségvetést, befagyasztottuk a kiadási oldalt. Amit különösen aggasztónak vélünk, hogy jelenleg a valós és látszatintézkedések egyvelegét véljük felfedezni" - közölte az elnök. Utóbbira példának hozta fel a devizahitelesek megmentésére hirdetett akciót, de ugyanilyennek ítéli meg a nyugdíjrendszer kihívásaira adott válaszokat is. Kritizálta továbbá az uniós források felhasználását is, mivel úgy véli: annak hibás volta is komoly szerepet játszik abban, hogy nem voltunk képesek a gazdaságot dinamizálni. Az NFT II. ugyanis - hangsúlyozta - 300 alatti kifizetésnél tart, ám az ígért átcsoportosítások révén is csupán 100-150 milliárd forint kerülne át a gazdaságba, ami még mindig kevés az érdemi élénkítéshez. Egyéb gondként emelte ki, hogy hazánk kiugróan sokat költ kamatra, mintegy 5-600 bázisponttal magasabb összeget a hasonló adottságú országokhoz képest. Hazánknak szerinte nem hisznek a befektetők, ezért szakad a nyakunkba a többletköltség. Így a bizalom helyreállításával véleménye szerint is éves szinten akár 100 milliárdokat takaríthatna meg a költségvetés. A kamara amúgy jónak gondolja, hogy a fogyasztási és vagyoni adók nagyobb súlyt kapjanak, megteremtve a járulékok és adók csökkentésének ellentételezését - a tekintetben azonban szkeptikusak, vajon az angolszász típusú ingatlanadó itthon mennyire tudna gyökeret verni. Az MKIK álláspontja, hogy helyesebb lenne, ha az 5 százalékpontos járulékcsökkentés, bérkategóriától függetlenül, már idén július 1-jétől kiterjedne az összes munkavállalóra. S bár az adó- és járulékpolitika belső szerkezeti átalakítását jó iránynak vélik, hosszabb távon azonban ennél többet várnak (nem utolsósorban könnyítéseket). Így például egyes ágazatokban (turizmus, építőipar) az általánosnál alacsonyabb, továbbá egyes élelmiszerekre 5 vagy 10 százalékos kedvezményes mértéket javasolnak. "Ezen intézkedések révén összességében remélhető lenne, hogy Magyarország adóssága jövőre valóban csökkenjen, stabilizálódjék a forint, s ismét egyensúlyi pályára álljon a gazdaság" - zárta szavait Parragh László.
MTI "Gazdaságélénkítés
is
szükséges
a
válságkezelésben"
A válságkezelő csomagot megvitatta az MKIK elnöksége, és úgy foglalt állást, hogy a megtett lépések iránya helyes, de gazdaságélénkítő csomaggal kell párosulniuk.
Gazdaságélénkítés nélkül nem hozhat tartós eredményt a kormány válságkezelő programja mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hétfőn, sajtótájékoztatón, Budapesten. A válságkezelő csomagot megvitatta az MKIK elnöksége, és úgy foglalt állást, hogy a megtett lépések iránya helyes, de gazdaságélénkítő csomaggal kell párosulniuk. Parragh László kifejtette: nem lehet sikeres a csak a költségvetési egyensúlyra irányuló politika, ha az nem egészül ki gazdaságélénkítéssel. Példaként említette a 2006 őszén indult konvergenciaprogramot, amely megtörte a GDP-növekedés dinamikáját, és többek között ennek is tudható be, hogy a jelenlegi válság legyengült állapotban érte a magyar gazdaságot. Fontosnak nevezte Parragh László a bizalom visszaszerzését, amelyet a válságkezelő program célul tűzött ki, hiszen Magyarország a bizalom hiánya miatt 5,5-6 százalék kamatfelárat fizet hitelei után. A várhatóan 6 százalékos gazdasági visszaesés a legnagyobb a rendszerváltás óta, és nincs tapasztalat arra, hogyan lehet ezt kezelni - mondta. Aggályosnak tartotta a kamara elnöke, hogy az érdemi intézkedések mellett sok a látszatintézkedés is, és nem látszik, mikor lesz érezhető a gazdaságban az európai uniós fejlesztési források kedvező hatása. Megjegyezte, hogy a 2007-2013. évi II. Nemzeti Fejlesztési Terv nyertes pályázatainak kifizetése 3 százalék alatt van. A kamara véleménye szerint hosszabb távon az adó- és járulékpolitika belső szerkezeti átalakításánál többet kell tenni a gazdaság versenyképességének javításáért. A vállalkozói szféra jövedelempozícióját 2009-ben várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal, 2010-ben 230 milliárd forinttal javítják a tervezett adó- és járulékintézkedések, viszont a keresletcsökkenés miatti jövedelemkiesés ennek többszöröse lehet. Tolnay Tibor, az MKIK elnökségi tagja, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint fel kell gyorsítani az uniós források felhasználását, kifizetését. Megítélése szerint az építőiparra jutó mintegy 1.800 milliárd forintos forrás felhasználása kitolódik, elsősorban a tenderkiírások bonyolultsága miatt. Utalt arra, hogy az államkincstár több hónapos késésben van az uniós források kifizetésében, és ez elfogadhatatlan. Gaál József, az MKIK alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a nemzeti ipart kellene erősíteni. Kifogásolta, hogy megszűnt az innovációt felügyelő
tárca nélküli miniszteri poszt, holott a kutatás-fejlesztés, az innováció a válságkezelésben fontos szerepet játszik. Gaál József elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján a munkahelymegtartásra és munkahelyteremtésre a vállalkozásokat járulékcsökkentéssel kellene ösztönözni a jelenlegi bonyolult pályázati rendszer helyett.
Inforadio.hu Veszélyben az iparkamara - bármikor kikapcsolhatják a gázt és az áramot 2009.04.23 17:20 Veszélybe került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működése, mert más szervezetek mellett a köztestületnek is otthont adó budapesti székház több mint harmincmillió forintos közüzemi tartozást halmozott fel - tudta meg az InfoRádió. Bármikor kikapcsolhatják a gáz- és az áramszolgáltatást a budapesti MTESZ-székházban, mert a Parlament tőszomszédságában lévő, állami tulajdonú iroda közüzemi számláit hónapok óta nem fizették ki az adósok értesült az InfoRádió. A Kossuth tér 6-8. szám alatti, a metróállomás fölötti épületről van szó. Itt van az irodája a többi között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének. Úgy tudjuk, hogy ez a két utóbbi szervezet, tehát az MGYOSZ és az MTESZ vitatkozik egymással, hogy melyikük nem fizette ki az információnk szerint 36 millió forintos hátralékot. Értesülésünket részben megerősítette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Interjút nem adott, de azt elmondta, hogy évek óta gond van az épület közüzemi díjainak kifizetésével, holott ők, a bérlők mindig kiegyenlítik a számláikat. A kamarai elnök hangsúlyozta, hogy a köztestület olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos szervezeteket működtet a székházban, mint például a választott bíróság vagy a békéltető testület. Parragh László az elmúlt hetekben többször egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrtvel. Felajánlotta, hogy a kamara átveszi az épület kezelését, és kialakítja ott a Magyar Gazdaság Házát. Egyelőre azonban az elnöknek azért kell latba vetnie minden befolyását, hogy a szolgáltatók ne kapcsolják ki a gázt és az áramot a Kossuth téri épületben. Részletek
később.
Kossuth téri székházügy: "Fogalmunk sincs, mi van a háttérben" 2009.04.27 19:40 Átvenné a működésképtelenség szélére sodródott METESZ-székház üzemeltetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely az épület egyik bérlője. A székházat üzemeltető Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szerint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a hibás, az utóbbi szervezet szerint viszont a METESZ halmozta fel a hátralékot. Parragh László, az iparkamara elnöke szerint ez már szinte mindegy; az épületben ezer négyzetméteren működő kamara elnöke inkább gyors megoldást szeretne. Múlt héten elsőként az InfoRádió adott hírt arról, hogy a Parlament tőszomszédságában lévő, állami tulajdonú irodaházban bármikor kikapcsolhatják a gázt és az áramot, mert a közüzemi számlákat hónapok óta nem egyenlítették ki. A székházat üzemeltető Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szerint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a hibás, az utóbbi szervezet szerint viszont a METESZ halmozta fel a hátralékot.
Fogalmunk sincs, mi van a háttérben, csak annyit lehet tudni, hogy két komolynak tartott szervezet vitatkozik egymással - mondta az InfoRádiónak az épület egyik bérlőjének, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának az elnöke, aki szerint az átláthatatlan helyzet aggasztó, mert veszélybe került a kamara napi működése, pedig ők rendesen fizették a számlákat. Parragh László azonban hozzátette, hogy az iparkamara egy összetettebb szervezet annál, hogy egy épület miatt teljesen leálljon a működése, de a Kossuth téri épületben működő egységek mindenképpen sérülnének, ráadásul ott működik a kamara központja is.
Parragh László elmondta: az iparkamara már korábban felajánlotta, hogy átvennék az épület kezelési jogát és egy modern, európai színvonalú, a főváros egyik díszét jelentő épületet alakítanának ki, ahol helyet kapna a Magyar Gazdaság Háza is. A politika azonban nem támogatja ennek a tervnek a megvalósítását - mondta az iparkamara elnöke.
Ingatlan.com A rendszerváltás utáni legnagyobb gazdasági visszaesés jön [2009.04.27. 15:25] Nem lehet sikeres a költségvetési egyensúlyra irányuló politika, ha nem egészül ki gazdaságélénkítéssel - vélekedett ma Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy sajtótájékoztatón. Mint mondta, 2006 őszén indult a konvergenciaprogram, mely megtörte a GDP-növekedést. Ennek is köszönhető, hogy a jelenlegi válság legyengült állapotban érte a magyar gazdaságot.
Parragh megjegyezte, hogy a várhatóan 6 százalékos gazdasági visszaesés a legnagyobb a rendszerváltás óta, és nincs tapasztalat arra, hogyan lehet ezt kezelni. Fontos lenne a bizalom visszaszerzése, hiszen a bizalomhiány miatt fizet az ország 5,5-6 százalék kamatfelárat a hitelei után. A kamara elnöke szerint egyébként sok a látszatintézkedés, s nem látszik, hogy mikor lesz érezhető a gazdaságban az európai uniós fejlesztési források kedvező hatása. Többet kellene tenni az adó- és járulékpolitika belső szerkezeti átalakításánál. Miközben a vállalkozói szféra jövedelempozícióját 2009-ben várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal, 2010-ben 230 milliárd forinttal javítják a tervezett adó- és járulékintézkedések, a keresletcsökkenés miatti jövedelemkiesés ennek többszöröse lehet - mutatott rá. Tolnay Tibor, az MKIK elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparra jutó mintegy 1800 milliárd forintos forrás felhasználása kitolódik, elsősorban a tenderkiírások bonyolultsága miatt, az államkincstár pedig több hónapos késésben van az uniós források kifizetésében.
Privatbankar.hu Zöldfülűek vagyunk a válságkezelésben Gazdaságélénkítés nélkül nem hozhat tartós eredményt a kormány válságkezelő programja mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A válságkezelő csomagot megvitatta az MKIK elnöksége, és úgy foglalt állást, hogy a megtett lépések iránya helyes, de gazdaságélénkítő csomaggal kell párosulniuk. Parragh László kifejtette: nem lehet sikeres a csak a költségvetési egyensúlyra irányuló politika, ha az nem egészül ki gazdaságélénkítéssel. Példaként említette a 2006 őszén indult konvergenciaprogramot, amely megtörte a GDP-növekedés dinamikáját, és többek között ennek is tudható be, hogy a jelenlegi válság legyengült állapotban érte a magyar gazdaságot. Fontosnak nevezte Parragh László a bizalom visszaszerzését, amelyet a válságkezelő program célul tűzött ki, hiszen Magyarország a bizalom hiánya miatt 5,5-6 százalék kamatfelárat fizet hitelei után. A várhatóan 6 százalékos gazdasági visszaesés a legnagyobb a rendszerváltás óta, és nincs tapasztalat arra, hogyan lehet ezt kezelni - mondta. Aggályosnak tartotta a kamara elnöke, hogy az érdemi intézkedések mellett sok a látszatintézkedés is, és nem látszik, mikor lesz érezhető a gazdaságban az európai uniós fejlesztési források kedvező hatása. Megjegyezte, hogy a 2007-2013. évi II. Nemzeti Fejlesztési Terv nyertes pályázatainak kifizetése 3 százalék alatt van.
A kamara véleménye szerint hosszabb távon az adó- és járulékpolitika belső szerkezeti átalakításánál többet kell tenni a gazdaság versenyképességének javításáért. A vállalkozói szféra jövedelempozícióját 2009-ben várhatóan mintegy 20 milliárd forinttal, 2010-ben 230 milliárd forinttal javítják a tervezett adó- és járulékintézkedések, viszont a keresletcsökkenés miatti jövedelemkiesés ennek többszöröse lehet. Alacsonyabb szja-kulcsokat, de növekvő adóalapot eredményezhetnek a kormány adótervei. Jöhet a szuperbruttó - Önnek szuper a nettó? Szavazzon! Tolnay Tibor, az MKIK elnökségi tagja, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint fel kell gyorsítani az uniós források felhasználását, kifizetését. Megítélése szerint az építőiparra jutó mintegy 1800 milliárd forintos forrás felhasználása kitolódik, elsősorban a tenderkiírások bonyolultsága miatt. Utalt arra, hogy az államkincstár több hónapos késésben van az uniós források kifizetésében, és ez elfogadhatatlan. Gaál József, az MKIK alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a nemzeti ipart kellene erősíteni. Kifogásolta, hogy megszűnt az innovációt felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt, holott a kutatás-fejlesztés, az innováció a válságkezelésben fontos szerepet játszik. Gaál József elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján a munkahelymegtartásra és munkahelyteremtésre a vállalkozásokat járulékcsökkentéssel kellene ösztönözni a jelenlegi bonyolult pályázati rendszer helyett.
