„Az ökofalvak a társadalmi megújulás kísérletező központjai” - avagy rövid összefoglalás egy Ökofalucsíra kezdeményezésről
Bartha András | Dvorzsák Jessica | Gyulovics István | Szántay Zsófia konzulens: Major György BME Építészmérnöki kar Építőművészeti Doktori Iskola 2011. Alkotás Kutatás
Közös kutatási témavázlat Részvétel egy születő ökofalu tervezésében Feladatválasztásunk során elsődleges fontosságú volt számunkra, hogy projektünk túlmutasson a doktori iskola keretein és a két féléves alkotó-kutató munka során olyan építészeti javaslat létrehozására tegyünk kísérletet, ami intellektuális értékein felül gyakolati haszonnal is bír. Major György tanár úr segítségével megismerkedtünk egy csoporttal, akik érdeklődnek az alternatív életmódok iránt és szeretnének ökofalvat alapítani. Egyéni kutatási témáink, az építészeti utópia, a participatív tervezés, a vidéki fomavilág és olcsó helyi anyaghasználat témakörei mind kardinális kérdések egy ilyen feladat során, ezért lehet indokolt a részvételünk ebben a folyamatban. 1. félév – vizsgálat Terveink szerint a vizsgálati félévben bejárjuk a magyar ökofalvakat, és a kutatási témáinknak megfelelő vizsgálatokat, felméréseket végzünk, interjúkat készítünk. Eredményeinket folyamatosan megosztjuk a közösséggel, akikkel mint “megrendelőkkel” folyamatos (kb.2 hetenként) konzultációt folytatunk. A számukra érdekes szempontok, kérdések felvetésével, az azokra adható építészeti válaszokkal az egyéni kutatásaink mélységet és tartalmat nyernek. A félév végére a vizsgálati dokumentáció mellett megfogalmazzuk a tervezési programot is a tavaszi szemeszterre. 2. félév - tervezés Az első félév konzultációira és kutatási eredményeire támaszkodva, az időközben remélhetőleg megtalált helyszínre terveket készítünk. Bízunk abban, hogy a csoporttal a megvalósitás szakaszáig sikerül jó viszonyt fenntartanunk és a második félév során készült terveink, felvetéseink bekerülhetnek az építészeti alapvetéseik közé. Tehát nem arról van szó, hogy megtervezzük a falujukat, hanem inkább arról, hogy segítünk víziójukat építészetileg alátámasztani. A tervezési feladatot különösen érdekessé teszi az építész-megrendelő viszonynak ez a laza, kötetlen modellje, amely nagyfokú szabadságot jelent és teret enged a kísérletezésnek is.
„Az ökofalvak a társadalmi megújulás kísérletező központjai” avagy rövid összefoglalás egy Ökofalucsíra kezdeményezésről
Az Ökofalucsíra közösség 2010 tavaszán aktív kezdeményezésbe kezdett egy új magyar ökofalu létrehozásának reményében. A közel 70 érdeklődő tagból, mintegy 15-20 fős Mag egy erős víziót, egy közös álmot követve heti rendszerességgel összegyűlik és alakítják, kovácsolják tovább a kialakult közösséget. Nyitott közösség lévén bárki bármikor csatlakozhat, vagy otthagyhatja a csoportot, az összetartás a közös vágyakból, az elköteleződésből, a megfelelő szándékokból gyökerezik. Hitük szerint fenntartásukhoz a megfelelő kommunikáció, a közösséggel és természettel való mély, bensőséges kapcsolat, továbbá az egyén és a közösségi igények harmonikus kielégítése szükséges. A természet közeli vagy környezettudatos, emberi léptékű élet megalakításának és megélésének reményében elkezdték tervezni saját, közösségi ökofalujukat. Az alapok - hogyan tervezzünk ökofalut? Már több mint egy évtizede kidolgoztak egy tervezési módszert és egy kötődő tanfolyamot a világ ökofalu hálózatával foglalkozók, a tapasztalt németországi Sieben Linden és a skóciai Findhorn közösség vezetésével. (ENSZ Fenntartható fejlődés szekcióban regisztrált tanfolyam: EDE, Ecovillage Design Education) Négy szempont alapján terveznek, egy négyhetes intenzív közösségi tanfolyam keretében: világkép, társadalom (szociális dimenziók), gazdaság, ökológia. Ezt a módszert veszik alapul az Ökofalucsíra szervezői is.
világkép A kurzus a legkülönfélébb szellemi, spirituális, vallási tradíciókra, a modern spirituális gondolkodókra egyaránt épít, egyéni preferenciától függően. A lényege, hogy ez a holisztikus felfogás a természetre való figyelés és a hozzá való kapcsolódásban, a tudat felébresztésében és transzformációjában, egészségről való gondolkodásban, a társadalmi munkában kifejeződő spiritualitásban, a művészetekben, kreativitásban egyaránt megvalósuljon. társadalom Az emberi közösségek ősi mintázatát veszi alapul, egy viszonylag kis létszámú törzset, mely szoros kapcsolatban van egymással és a természettel. (10-50 fős közösségek, egyenrangú tagokkal, felelős vezetőkkel) A közösségi bizalom alapja a hatékony kommunikáció, a döntéshozatalban konszenzusra való törekvés. gazdaság A gazdasági dimenzió az egészben vett ökológiai rendszer részének tekintendő, és helyi, önszerveződést serkentő kell legyen. Olyan gazdasági szerveződés a cél, melyben a munkának, különböző tevékenységeknek van értéke, nem pedig a tulajdonnak, és általa a pénznek. A pénz egyetlen funkciója, hogy megkönnyítse az értékalapú, időtől független cserét. Etikus és zöld értékeket hoznak létre, helyi célokra, reális, a helyi közösségbe visszaforgatott profittal, helyi bankkal és helyi pénzzel. ökológia Egy ökofalu minden aspektusában szerves, integráns része annak a természeti környezetnek, ökoszisztémának amelybe „beágyazódik”. A vegyszermentes, teljes tápértékű, friss élelem előállítása az elsődleges cél, alapja az anyag ciklus. Egy ökoszisztémában a körforgás természetes, az ökofaluban tehát a kihasználják a folyamatok irányát, és természetes energiával a természettel összefogásban dolgoznak, a legtöbb munkát a természetre hagyva. Az építés minősége szintén fontos eleme az ökológiai tervezésnek, néhány szempontot kiragadva: helyi építőanyagok, energiamérleg, passzívházak, növények használata, megfelelő szigetelés, benapozás vizsgálat, stb.
Az Ökofalucsíráról - hol tart jelenleg a kezdeményezés? Magyarországon a ’90-es évek óta épülnek az ökofalvak, melyeket a kutatási programunkban is szándékozunk meglátogatni. Ezeket tanulmányozva és a nemzetközi modelleket alapul véve az Ökofalucsíra szerveződés jelenleg több tucat helyszín látogatásán van túl (20-200 ha), melyeket különböző szempontokból vizsgáltak (szép környezet, telekár, Budapesttől való távolság, vízforrás, anyafalu, helyi önkormányzatok együttműködő készsége, biztonság, stb.) Saját Alkotmányuknak is elkészült egy vázlata, amely irányelveket kíván biztosítani a mindennapi élethez és a speciális helyzetek megoldására egyaránt. Az Alkotmány különböző szinteken vizsgálja a közös értékeket, alapelveket fogalmaz meg, emellett próbál ideológiai hátteret és általánosan elfogadott működési keretet biztosítani a csoport tagjai számára. Jogi szempontból kiemeli az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, emellett összhangban van a mindenkori hatályos jogszabályokkal. Hangsúlyt fektet a közösség szervezésére és fenntartására, amelyhez ismerteti a döntéshozatal, a végrehajtás és ellenőrzés módszerét. A természethez való viszonyt szintén koordinálja, a tagok számára általános érvényűvé téve az „integrált erőforrás szemléletet”, amelynek építészeti vonatkozásai is megfogalmazódnak az anyaghasználattal, tájolással kapcsolatban. A közösségben egyaránt megtalálható: méhész, tűzoltó, programozó, pszichológus, dúla, építész, orvos-fizikuskutató, iparművész, festőművész, zenész, hangmérnök, civil szervezetes, jogász, lelkész, tanár, óvónő, szakács, szobafestő-mázoló, építőiparos, ezermester, biokertész, cukrász, természetgyógyász, jógaoktató. Van, akinek semmi, van, akinek több millió forint áll rendelkezésre az induláshoz. Az erőforrások, megtermelt javak és pénz elosztásában az igazságosságot tartják szem előtt, mindamellett támogatják az egyéni kezdeményezéseket, hiszen ők a közösség alappillérei. Azok hozzák a döntéseket a mindenkori ökofaluról - akár alapításkor, akár 20 év múlva is - akik akkor, ott éppen a közösséget alkotják, a hatékony kommunikáció és a konszenzus nevében. Ezek megvalósításában várják az érdeklődőket, csatlakozni vágyókat, együttműködőket!
Gyűrűfű Visnyeszéplak Gömörszőlős Somogyvámos – Krisnavölgy Máriahalom Nagyszékely Galgafarm – Galgahévíz Szentantalfa, Bokorliget ökofalu
Ütemezés, helyszínek: A tanulmányutak tervezett helyszínei, és ütemezése az alábbi:
október
december
21 (péntekt) vacsora Istvánnál
3 (szombat) grafika, typo, formátum rögzítése
23 (vasárnap) 26 KUTATÁS BEMUTATÁS (szerda) 9 DLA kirándulás (hosszú hétvége) 30 (vasárnap) első helyszínek Máriahalom
november 5 (szombat) második helyszínek Gyűrűfű, Visnyeszéplak, (Nagyszékely...ha belefér) 6 (vasárnap) bemutatás előkészítése 12 (szombat) harmadik helyszínek Galgafarm 13 (vasárnap) harmadik helyszínek 19 (szombat) negyedik helyszínek Szentantalfalva, 20 (vasárnap) negyedik helyszínek 26 (szombat) sörözés! :) 27 (vasárnap) feldolgozás, rendszerezés
4 (vasárnap) önálló munka 10 (szombat) önálló munka 11 (vasárnap) önálló munka 17 (szombat) elkészült anyagok válogatása, 18 (vasárnap) tabló kiadvány megszerkesztése
január 7 (szombat) nyomtatás 8 (vasárnap) előadás/vetítés
András
Fenntarthatóság, gazdaságosság és esztétika szempontjai a magyar ökofalvak építőanyagaiban
0. (kiegészítő munkarész - a Modern után kurzus részeként). - A vidéki életmód, és az anyagi kultúra összefüggései néhány teoretikus elméleteiben források: Moshen Mostafavi - Ecological Urbanism Félix Guattari - The three ecologies NAKATANI Norihito - Critical Greenism 1. gyűjtőmunka tartalma: - fotódokumentáció - építészeti dokumentáció (ha megszerezhető) - interjú a lakókkal, építészekkel 2. vizsgálati szempontok: - helyi adottságok: táj, erőforrások, épített környezet - milyen építészeti hatások alakították az anyagválasztást (pl helyi hagyomány, népi ép, karakteres építész) - milyen módon épültek a házak (kaláka, generálkivitelező, előregyártás...) - meglévő épületek új élete, esetleges beavatkozások (építőanyagai) - építőanyagok és felhasznált technológiák számba vétele - építőanyagok innovatív (kontextust váltó) használata: “ipari” anyag felhasználása kézműves módon (pl.:hullámpalából buherált sufni) vernakuláris anyagok korszerű használata (pl vályog mint korszerű falazat) - csomópontok esztétikus kialakíthatósága - tartósság 3. következtetések - van-e különös ismertetőjegye az ökofalvak építészetének? - mennyire tükröződik az alternatív életmód, holisztikus szemlélet a választott építőanyagokban, kapnak-e szerepet a munkaigényes, helyi anyagfehasználású különleges szerkezetek - ez a fajta építés lehetőséget ad-e újfajta, vagy újra megtalált esztétikum kialakulására, (van-e rá igény) - fenntarthatóság szempontjai (pl:életciklus-elemzés) mennyire érvényesültek - egy új ököfaluban milyen szempontok szerint lehet építőanyagokat választani
Jessica
Ökofalvak vizsgálata a közösségi részvétel aspektusaiból
Meglévő ökofalvak magyar és külföldi ökofalvak szerkezetének, épületeinek elemzése, szociális háló függvényében közösségi részvétel jelenléte, szintje, formája (tájékoztatás, konzultáció, együttműködő folyamat, átruházott döntés) közösségi részvétel eredménye - osztályzás épületek flexibilitása, családszerkezetek és fejlődés részvétel szereplőinek térképezése, és tisztázása (közösség és szakemberek; kulcsszereplők, elsődleges szereplők, másodlagos szereplők - ha léteznek) foglalkozási lista (a közösség tervezési szempontból hasznos tagjai) A csoportos tervezésben kutatott, jelenleg alakuló ökofalu Egyrészről nehéz egy közösségi részvétellel, egy éppen alakuló ökofalut a hagyományos értelemben vett participatív tervezés szempontjaiból elemezni (pl. városi köztér projektek), többek közt a kezdeményezés kezdetleges előrehaladottsága, vagy a szereplők egyedi felállása miatt. Viszont betekintést ad egy meglévő/működő (!) közösségi falutervezési folyamatba a kezdetektől remélhetőleg egy olyan fázisig, mely élhető tereket biztosít a részvevőknek (beköltözés). Egyrészről megközelíthető a téma egy szociológiai aspektusból - ez a kutatás részének az alapja, de ugyanakkor ott van a saját szempontból fontosabb építészeti vonatkozása. Mivel mi is úgymond részesei lettünk ennek a falunak a tervezésének, ezért talán jobb betekintést kapunk a faluszerkezet, a térrendszerek, épületek kialakulásának „miért” - jeibe. Az ökofalvak a törzsközösségek szerkezetét és a természethez való viszonyulását veszik alapul, ezért vizsgálnám a különbségeket és hasonlóságokat a kettő között. A közösség úgymond adott, de egy időben változó, remélhetőleg fejlődő kezdemény. Ezt próbálnám meg építészeti vonatkozásaiban vizsgálni: egyes épületek hogyan (milyen szempontok alapján) alakulnak ki kezdetben - mind a faluszerkezetben elfoglalt helyük és mind térszerkezetükben, és később hogyan lehet a változó igények kielégítésére flexibilis, alkalmazkodó faluszerkezetet, épületeket létrehozni.
Zsófi
Kísérlet az építészeti utópia fogalmának meghatározása ökologikus, környezettudatos szemléletű építészeti kezdeményezések vizsgálatán keresztül.
1. Egyéni kutatásom legszorosabb kapcsolódási felülete a csoportos feladattal a magyar ökofalvak településszerkezetének, térrendszereinek, építészetének vizsgálata. Az ideológia jelenléte, ereje, az ideológia által generált területhasználat, téri minták, és anyagfelhasználás felfejtése, rendszerezése, ezek tanulságai. Az ideológia és annak építészeti lenyomata hatása a közösségre és fordítva. Kutatás menete: 0. Az Ökofalucsíra közösség ideológiájának és annak változásának tanulmányozása, építészeti megfogalmazódás születésének pillanatai. 1. Építészeti anyaggyűjtés a személyesen meglátogatott mai magyar ökofalvakban 2. Az ideológiai háttér kipuhatolása a megismert projektek vezetőitől, résztvevőktől írásos anyag vagy beszélgetés formájában. Mindez a félév végén a közös anyagunk részeként igyekezne segíteni az Ökofalucsíra közösség leendő településének építészeti megfogalmazásának előkészítését, a program kialakítását. 2. Ezzel párhuzamosan elsőként tisztázni próbálom a (fikció) - idea – terv – utópia fogalmak jelentését, értelmezési határait és egymással való kapcsolatát akár időről időre újradefiniálva azokat. Kialakítható-e egy fajta kritérium rendszer, aminek megfelelve az idea már a terv, vagy az utópia kategóriájába esik, vizsgálva az alkotó - az ideológia – az alkotás közti kapcsolatot. Mindezek tükrében igyekszem tetten érni azt a mozzanatot, ahogyan az ideológia a terven át konkrét építészetté, térré és fizikai anyaggá válik, ahol az utópia építészetivé fordul. A vizsgálatot nem csak elméleti oldalról megközelítve, hanem nemzetközi kortárs ökológikus szemléletű projektek, építészek és utópiák vizsgálatán át is tervezem, felfejtve ezek ideológiai kapcsolatrendszereit. Történeti párhuzamok segítségével igyekszem feltérképezni a különböző korok kríziseire adott válaszokat, a társadalmi, közösségi próbálkozások céljait és esélyeit, és ezek egymásra rakódását egészen a mai problémákra adott válaszokig. Különös tekintettel az európai kultúra szerves részeként megjelenő például bencés kolostori gazdaságokra, amely olyan működőképes irányt példáz, amely egyfajta metszethalmaza a közösség, az ökológikus szemlélet és az utópia (ld. délamerikai jezsuita redukciók) fogalmi területeinek és a reális építészetnek.
Az elméleti oldal forrásai: Frédéric Migayrou: A collection, it’s… Frédéric Migayrou: Non standard city-planning Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története 7. fejezete Francoise Choay: Utopia and Antropological Status of Built Space Molnár Tamás: Utópia- örök eretnekség Hauser Arnold: A művészettörténet filozófiája Muzslay István S.J.: Az egyház szociális tanítása Összevetve mindezt Hamvas Béla gondolataival a rendről és a rendszerről. A gyakorlati oldal kiindulásaként két olasz építész, Paolo Soleri és Aldo Cibic munkásságát veszem, akik elérő módon közelítik meg az ökológikus település vízióját: egy újfajta városi megastrúktúra, illetve az emberléptékű, vidék-arcú város ideájának irányából. Források: com/
http://www.rethinkinghappiness.info, http://www.cibicpartners. http://www.arcosanti.org/, http://www.cosanti.com/
2010-es Velencei Biennálé ember és építészet kapcsolatát firtató nemzeti kiállítások anyagai Végül a legáltalánosabb források széles köre: Irodalmi- társadalmi utópiák, disztópiák: - Platón: Az állam - Platón: Kritiász - Morus Tamás: Utópia - Tommaso Campanella: A Napváros - George Orwell: 1984 - Aldous Huxley: Szép ,új világ - Jonathan Swift: Gulliver kalandos utazásai - Szathmári Sándor: Kazohinia - Kurt Vonnegut: Gépzongora (Utópia 14), 2081 - Stanisław Lem
Utópia - disztópia témájú filmek:
Utópia - disztópia témájú filmek: - Metropolis (Fritz Lang) - 1984 (Michael Redford) - Brazil, 12 majom (Terry Giliam) - Gattaca (Andrew Nicol) - Mátrix filmek (Wachowski) - Equilibrium (Kurt Wimmer) - Az ember gyermeke (Alfonso Cuarón) - 2046 (Wong Kar Wai) - A clockwork Orange (Stanley Kubric) 3. A modern után? tárgy keretében történő kutatás harmadik oldalról igyekszik megtámogatni az egyéni kutatási témát, így itt azt a történeti folyamatot vizsgálom, ahogy a társadalmi utópiák a környezeti problémákkal telítődnek és kialakulnak az ökológikus szemléletű, zöld építészeti megoldások, a terület és térhasználat városi szövettől elütő módjai, új, alternatív létformákkal párosulva. Ez adná a tágabb, nemzetközi történeti-kritikai hátteret az egyéni kutatáshoz. Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története 7. fejezete alapján a tervezett források: - Ian McHarg: Design with Nature - Vittorio Gregotti: Il territorio dell’architettura [Az építészet területe] - Peter Buchanan: A zöld tíz árnyalata: az építészet és a természeti környezet
István
Telepítési formák, bővíthetőség, formai integráció magyar ökotelepüléseinken
Alapvetően formai iníttatásu gyűjtésre és kutatásra szeretném kihegyezni a munkámat, ami közvetlen adatbáziként szolgálhat a vizsgált közösségünknek, mikor saját településük megalkotásába fognak. vizsgálati szempontjaim: - zöldmezős beruházás, falurehabilitáció, vagy a faluhoz illesztett épületcsoport - közösségi épületek helye, szerepe a településen, kapcsolata a lakóépületekkel - lakó és gazadasági épületek telepítése - az adott ökofalura jellemző sajátos formai megoldások - identitás az építészetben dokumentáció: - helyszíni fotó és rajzi dokumentáció - eredmény lapok, melyek már absztrakt módon rendszerezik a gyűjtött anyagot sajátosságokat kiemelve. - topográfiai rendszerezés a tájolás és telepítés szempontjábó - rendelkezésre álló erőforrások és infrastruktúra szempontjából - működő ökológikus infrastruktúra helye és helyigénye a településeken.
Az összefoglalónkban szereplő képeket az Ökocsíra bocsátatta rendelkezésünkre.