Az iskolai könyvtár lehetőségei a gyermeki személyiség fejlesztésében

Az iskolai könyvtár lehetőségei a gyermeki személyiség fejlesztésében Babits Mihály: Ritmus a könyvről (részlet) „Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”…

Készítette: Orbánné László Márta

Budapest, 2013. 1

Az iskolai könyvtár a könyvtárak rendszerén belül egyik speciális könyvtártípus. Fogalmát a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 163.§ (1) bekezdése a következőképpen fogalmazza meg: „Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.” Az iskolai könyvtár tehát az iskolában folyó napi nevelési-oktatási munkát kell, hogy segítse, annak szerves része kell, hogy legyen, a maga eszközeivel. Sajátossága, hogy működésének minden elemével pedagógiai célokat kell szolgálnia, az iskola pedagógiai, nevelési feladatait segítve, abba beleilleszkedve. Az iskolai könyvtárnak tehát nem csak könyvtár-pedagógiai céljai vannak, hanem széles értelemben vett pedagógiai célokat szolgál.

A könyvtár működésére vonatkozó előírások, jogszabályok megadják, rögzítik ugyan a könyvtár alapvető szabályait, de működésének módjában, szolgáltatásainak tartalmában természetesen vannak eltérések. E különbségeket a könyvtár használói – az iskola nevelőtestületének és gyermekközösségének igényei is alakíthatják tehát. Minthogy az iskola nevelő-oktató munkájának végső központi célja a tanulók személyiségének fejlesztése, kibontakozásának elősegítése, az önálló, érett, felelős személyiséggé válás felé való terelgetés, ugyanezen folyamatot, személyiségfejlesztő tevékenységet támogatja, segíti, gazdagítja a könyvtár is, saját lehetőségeivel.

Milyen lehetőségekkel rendelkezik ehhez a könyvtár?

A könyvtár szerepének és a tanulók személyiségfejlesztésében betöltött segítő funkciójának megvalósulásában az első helyen mindjárt a könyvtáros személyét említhetjük, mint a könyvtári tevékenység „motorját”.

2

A könyvtáros tanár a látogatók irányában nyitott, érdeklődő hozzáállásával, segítőkész attitűdjével segítheti leginkább e folyamatot, természetesen, ha emellett jó pedagógiai érzékkel is megáldott, valamint alapos ismeretekkel, szaktudással is rendelkezik. A könyvtárost – jó kapcsolatteremtő képessége, empátiás készsége igen jól segítheti abban, hogy minél alaposabban megismerje a hozzá betérő, hozzá forduló olvasót, könyvtárba látogatót, hogy képet kaphasson a tanuló érdeklődéséről, motivációiról, ismeretszintjéről (pl. mit tanul, milyen évfolyamon, vagy milyen feladaton dolgozik), valamint hogy milyen módon szeretné felhasználni ismereteit (tehát mihez szükséges az anyaggyűjtés), stb. A könyvtárosnak a tanulókkal kialakított viszonya nagymértékben elősegítheti az olvasás szeretetét, az olvasás iránti igény felébredését vagy erősödését, majd az értékek preferenciájának kialakulását. Ennek különösen nagy szerepe van az alsó tagozatos tanulók esetében, hiszen ebben az életkorban még erős a személyhez (pedagógushoz) való érzelmi kötődés, s ahogy a tanítónak, úgy a könyvtárosnak is nagy tekintélye lehet a gyermekek szemében. Ebben az időszakban, ami az alapismeretek szerzése és a képességek fejlesztése szempontjából is alapozó időszak, a könyvtárosnak jó esélyei vannak az olvasni tudás elmélyítésére, az olvasás élményének lelkesítő hatása által a könyvekhez való „baráti” viszony kialakítására, ami majd a tanulás technikájának, s a későbbiekben a könyvtárhasználat szokásának kialakításához is jó alapot ad. Ha már szóltunk az alsó tagozaton szerzett könyvtári tapasztalatok jelentőségéről, meg kell említenünk a felső tagozatot is. Itt a nevelési-pedagógiai célok természetesen már mások, és a gyermek (iskolai) életében is sok változás következik be, a könyvtár azonban az, ami jelentheti a gyermek számára a biztos pontot, egy megnyugtató bázist. Ez a bázis fontos tényezővé válhat ebben az életkorban a tanulás terén is, de már a közösségi élet, sőt a szabadidő hasznosítása terén is. A könyvtáros tanár tevékenysége révén itt már nagy szerepet játszhat nemcsak az olvasás belső szükségletté válásában, hanem az olvasói ízlést formáló, értékorientáló hatása is egyértelmű. Személyiségét, beállítódását tekintve természetesen a könyvtáros is többféle típushoz tartozhat, és munkáját is végezheti más-más stílusban, feladatának másmás részére téve a hangsúlyt, de olvasói felé mindenképpen értékeket közvetít. A könyvtáros szerepe – a kor igényeinek és a technikai fejlődésnek megfelelően is szükségszerűen időről időre változik, átértékelődik, a hangsúlyok máshová tevődnek át. A ma iskolakönyvtárosának munkájában talán annak a segítő, támogató attitűdnek kell leginkább érvényre jutnia, amit facilitátor szerepnek 3

nevezünk. (A kifejezés valószínűleg francia eredetű, és jelentését leginkább a rásegítő, folyamatsegítő, támogató, kísérő szavakkal lehet kifejezni.) Vagyis abban az irányban, abban a munkában, amiben az olvasó éppen benne van, abban segíteni, a továbbhaladásban támogatni, sosem irányítani, rábeszélni, vagy egyéb direkt módszereket alkalmazni. Kocsis Éva könyvtári szakértő egyik tanulmányában a következőképpen magyarázza: „ A siker záloga véleményem szerint a könyvtáros tanár személyisége. A könyvtáros tanár szerep sokszínűen egyesíti magában a nevelői és a könyvtárosi magatartás sajátosságait. Ez feltételezi az empatikus magatartást éppúgy, mint a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek meglétét és a toleranciát. A tehetséggondozásban igazán csak az a tanár – könyvtáros – lehet sikeres, aki nem kényszeríti rá a tanulókra saját gondolatmenetét, hanem örülni tud minden újszerű megoldásnak, nem tartja akadékoskodásnak a közbekérdezést, sőt inkább ösztönzi a tanulókat a problémafelvetésre, a problémák más szempontból való megközelítésére, hagyja a gyereket önállóan gondolkodni és nem elégszik meg a sablongondolkodással. Nemcsak mintát ad - bár azt is! – hanem kibontakoztatja a tanulók alkotó gondolkodását, kreativitását.” Megállapítása – úgy gondoljuk,- hogy minden tanuló és minden könyvtári szituáció esetében érvényes, ezért ajánlása általánosan alkalmazható. Az iskolai könyvtár további lehetőségeit vizsgálva a gyermeki személyiség fejlesztése területén, a következőkben néhány olyan alapelvet veszünk számba, amelyeknek tudatos alkalmazása jó teret ad a könyvtáros tanárnak napi munkája során. Dömsödy Andrea iskolai könyvtári szakreferens, a Könyvtár-pedagógia c. könyvében foglalkozik e fontos alapelvekkel. Ezek közül emelek ki néhányat, amelyet valóban nagyon speciálisnak, a könyvtár intézményére különösképpen érvényesnek, s ezért nagy jelentőségűnek tartok.

- A könyvtárban jól érvényesülhet a tantárgyköziség alapelve. A könyvtár könyv (folyóirat és hangzóanyag, stb.) állománya tantárgyakat, tanegységeket, a tankönyvek által behatárolt témakörök határait mind átugorva, igazi interdiszciplináris tudást kínál, nyújt. Nagyszerű lehetőséget teremt a mesterségesen kialakított tudományhatároktól, tantárgyhatároktól elszakadva, azokat áthidalva a valóság „élethű”, egységben való megismerésére, kinek-kinek igényei szerint ismereteit kiegészítve. 4

Ami a tanítási órákon szinte megvalósíthatatlan, vagyis az ismeretanyag egységben való láttatása, megismertetése, egybeötvöződő, integrált tudás megszerzése, az a könyvtárban teljesen természetes módon valósul meg. Ennek élményét élheti át a tanuló, pl. amikor egy anyagrészből való felkészülés során vagy egy házi feladat elkészítéséhez használt dokumentumok tanulmányozása révén „összeérnek” az ismeretek (szintézis a tudásban), s ez minőségi változást eredményez a tanuló ismereteinek világában, s ennél fogva a legtöbbször a tanuláshoz való viszonyában is. - A könyvtárban speciálisan érvényesülhet a motiváció alapelve Ez az alapelv azt jelenti itt, hogy a könyvtárban igen jól kihasználható pedagógiai helyzetet teremt az, hogy a gyermeki kíváncsiság, az információéhség, valamint a problémamegoldás élménye, a rátalálás öröme és az olvasás katartikus hatása nagy hajtóerőt jelent, és az újabb és újabb ilyen élmények tovább erősítik azt. Ezért hangsúlyos itt a könyvtáros facilitátori, folyamatsegítői, orientáló szerepe, hogy a tanuló által hozott, őt foglalkoztató kérdés, „tudományos problémafelvetés” megoldásához a tanulót terelgesse, mintegy lelkes társként szegődve hozzá a válaszok keresésében, kerülve a direkt segítségadást. Igen jó, ha a szaktanárok olyan házi feladatokat is adnak, amihez könyvtári munka szükséges: keresés, gyűjtés, fogalomtisztázás, stb., hiszen ezek által észrevétlenül is gyakorlatot szerez a tanuló a könyvtári állomány használatában, a forrásfelhasználásban, egyáltalán a könyvtár terein belüli mozgásban, eligazodásban.

- A könyvtárban sajátosan érvényre juthat az aktivitás elve Az önálló „kutatómunka” lehetősége és az abban való gyakorlatozás szintén hajtóerőt fokozó, motiváló erejű lehet, különösen azáltal, hogy itt a tanulói tévedések, próbálkozások teljesen természetesek, nincs tétjük, nincs semmilyen negatív következményük. Ennek szabadsága fokozottan erősíti az öröm élményét és a sikerélmények átélését. A könyvtáros tehát helyes, ha engedi, hagyja a különböző irányokba történő „kísérletezgetések”, útkeresések kitérőjét, anélkül, hogy sürgetőleg, „jót akarva” lebeszélné a kis kutatót a kisebb-nagyobb kitérők bejárásáról. (Azzal ugyanis

5

megtörhetjük kezdeményező kedvét, s megfoszthatjuk sok élménytől és a folyamat közben mellékesen megszerzett ismerettől.) Itt a terelgetés lényege tehát nem a mindenáron való, „helyes” úton maradás, (hiszen a gyermek mindezekkel a kitérőkkel, a kissé más irányba vivő kutatással, olvasással is gazdagodik, tanul, tapasztalatokkal gyarapszik!), hanem inkább a kitérők után való visszatérés segítése az eredeti problémához, kérdéshez, hogy munkáját - tovább haladva -, folytatni tudja. Nem kell sosem időveszteségnek vagy elpazarolt energiának tekintenünk azokat a gyermek által, információszerzés irányában megtett utakat, amelyeket mi már talán nem tennénk meg, mert már tudjuk annak eredményét, neki ugyanezeket még szükséges, tanulságos és érdekes lehet megtenni. És nincs semmi, ami előírná azt, hogy „felfedezéseinkhez” mindig a lehető legrövidebb úton kellene eljutnunk, vagy hogy csak egyetlen helyes út lenne a megoldáshoz. Módszertani ajánlásunk tehát, hogy amennyiben a gyermeknek ideje és kedve van ahhoz, hogy az őt foglalkoztató kérdésnek a könyvtár forrásaiból alaposan utánanézzen, kutasson, akkor ebben segítsük őt, hadd haladjon a maga tervei (és tempója) szerint, s csak szükség esetén „avatkozzunk közbe” tanácsunkkal (pl. ha bizonyosak lehetünk benne, hogy az általa választott úton túlzottan belebonyolódna a kutatásba és ez a végül kedvét venné a további munkától.) A munkafolyamatban és annak eredményeként érzett öröme pedig legyen a mi örömünk is! - A könyvtárban különlegesen működhet a differenciálás elve Ez először is jelenti azt, hogy a tanulók szabadon, saját tudásuk, tudásszintjük alapján választhatják ki maguknak a használni kívánt dokumentumokat. Másodszor, a könyvtáros is természetesen szem előtt kell, hogy tartsa, amikor forrásokat ajánl a kis olvasóinak, hogy minden tanuló más-más szinten, más-más jellegű irodalmat tud igazán jól felhasználni. Bátran éljünk tehát annak lehetőségével, hogy itt az évfolyami és életkori megkötöttségektől szabadon, valóban a gyermek tényleges ismeretszintjéhez igazodva segítsük haladását. Így nyugodtan megtörténhet, hogy az a tanuló, aki valamely területen már mélyebb ismereteket szerzett, a könyvtárban forgathasson olyan kiadványokat is, amelyeket az ő évfolyamán egyébként még nem szokásos. És itt kell szót ejteni a könyvtár azon egyedülálló, kiemelkedő lehetőségéről, hogy itt az intézmény adottságai már eleve teljesen egyéni haladást, fejlődést biztosítanak mindenki számára, s ennek révén – talán jobban lehetővé válik a szociális, kulturális, neveltetésbeli stb. hátrányok nivellálása, az esélyek növelése 6

személyre szabottan, mint bárhol máshol. Így válhat a könyvtár tehát igazi műhelyévé a személyiség fejlesztésének, a hátrányok kompenzálásának és a tehetséggondozásnak is egyaránt. A könyvtár segítő szerepe révén új utak nyílhatnak meg, új utak tárulhatnak ki a zárkózott, kevés önbizalommal rendelkező, iskolai kudarcoknak kitett vagy alulmotivált, stb. problémás gyerekek számára is. Az egyéni módszerek alkalmazásának és a nem megszokott (nem osztálytermi, tanórai) közegnek köszönhetően itt mégiscsak érezhető lehet a biztos talaj a lábuk alatt, ráérezhetnek arra, hogy sok esetben ők is tudnak annyit, mint osztálytársaik, és feléledhet bennük egy pici magabiztosság. Rossz tanulmányi eredményektől eltakart, tehetségígéretes gyermekek számára is igen jó esélyeket kínál a könyvtár, egyéni haladást lehetővé tevő adottságaival. Ugyanilyen gyönyörű feladat lehet a jól tanuló, a szorgalmas vagy éppen a problémamentes tehetséges gyermekek egyes részképességeinek könyvtári eszközökkel történő (tovább)fejlesztése. Természetesen itt elengedhetetlenül fontossá válik a szoros, együttműködő szakmai kapcsolat a könyvtáros tanár és a gyermeket tanító pedagógusok között. Ez azt segíti elő, hogy a könyvtáros a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, meglátásait meg tudja osztani a gyermek osztályfőnökével, tanárával, s a kölcsönös gondolatcsere célja természetesen a gyermek személyiségének és tanulmányainak közös stratégia alapján, együtt megvalósított segítése, a családból hozott kulturális hátrányok leküzdése. A hátrányokkal érkező tanulók esetében szükséges különösen a könyvtárosnak jól érzékelnie, mikor melyik szerepét kell „elővennie”, lehet, hogy kezdetben egy erősen támogató, bátorító attitűddel, szinte anyáskodva kell a kis könyvtárlátogatót körülvennie, kiszolgálnia, akit esetleg a legalapvetőbb tudnivalókkal is készségesen, bátorítóan kell megismertetnie. Fontos lehet arra is gondolnia, hogy a könyvtár használatában még járatlan gyermek nemcsak bátortalanul viselkedhet a könyvtárba betérve, hanem – éppen ismeretei hiányában – még tájékozódó kérdéseket is nehezen tud és mer föltenni. A későbbiekben lehet, hogy valóban elég lehet a facilitáló szerep, jelenlét. A könyvtáros tanárnak ugyanis többféle szerep között kell mozognia, s mindig igazodnia a helyzethez, az igényekhez, vagyis a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. Mindenképpen egyszerre kell azonban igazi, szívbéli pedagógusnak és könyvtárosnak is lennie. Ahogyan a lakosság, a társadalom összetételét, így az iskolák tanulóközösségét tekintve is azt látjuk, hogy az egyre inkább heterogén, egyre nagyobb jelentőséget nyer az adaptív, az egyénre szabott nevelő-oktató tevékenység, s ez érvényes természetesen a könyvtáros tanár munkájára is. 7

Milyen tevékenységi formákkal segíthetjük a személyiségfejlesztést a könyvtárban? A könyvtár - talán már sajátos légkörénél és csendjénél fogva is – kiváló eszköze, segítője lehet nemcsak az ismeretszerzésnek, hanem az alkotómunkának is. A könyvtár iskolán belüli elhelyezésének és egész belső kialakításának jelentősége van a gyermekek nevelésében. Kifejezi a könyvtár kulturális jelentőségét, ha az iskola épületének láthatóan gondosan megválasztott és kialakított helyiségében kap elhelyezést, illetve ha a belső berendezés esztétikus, barátságos, rendezett, a gyermekek számára kényelmesen, jól használható. Az esztétikai érzék fejlesztése, de az érzelmi nevelés területén is sokat adhat a könyvtár azzal, ha helyiségei kulturált, kellemes látványt adó dekorációkkal, képzőművészeti alkotásokkal, szép gyermekmunkákkal díszítettek, és legalább egyes részei (egy-egy sarok, vagy egy-egy kisebb terület) az otthonosság, a meghittség élményét nyújtják. Külön értéke van annak, ha a gyermekek szép alkotásait is felhasználva, megbecsülve tesszük vele barátságossá, otthonossá a könyvtár helyiségeit. Az eddigiekben már szót ejtettünk a könyvtárban megvalósítható egyéni foglalkozás lehetőségéről. A könyvtár helyisége és belső elrendezése optimális esetben (megfelelő méretű helyiség esetén) azonban nagyszerű terepet biztosíthat könyvtári órák megtartásának is. Leggyakrabban talán a könyvtárbemutató illetve könyvtárhasználati ismereteket megalapozó és nyújtó órákra, foglalkozásokra kerül sor, de természetesen bármilyen típusú óra előfordulhat (a hagyományos felosztás szerint: bevezető, új ismereteket feldolgozó, gyakorló, rendszerező, összefoglaló és ellenőrző órák, vagy akár kombinált óra is), melyeket a könyvtáros tanár tart. Lehetnek szakórák is, melyeket a szaktanár a könyvtárban tart meg – kihasználva, felhasználva a szakirodalom helybeni, azonnali igénybevételének lehetőségét. Igen hatékony, jó megoldás lehet a kettős óravezetéssel tartott szakóra is, melyen a szaktanár a könyvtár-pedagógia módszereit hangsúlyosan kívánja alkalmazni, és ebben segíti őt a könyvtáros-tanár. A tanítóknak/szaktanároknak az iskolai könyvtárban tartandó, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük kell, majd a könyvtáros 8

tanárral szükséges egyeztetniük. Minden könyvtárban tartott szakóra előkészítésénél fontos a könyvtárossal való együttműködés a szakóra tartalmára nézve is (pl. milyen forrásokat tudnak a feladat során majd felhasználni, megvane a kellő példányszám, milyen technikai eszközökre lesz szükségük, milyen készségek fejlesztése a cél az adott órán, stb.), a legapróbb részletekre is kiterjedően. A szakórák nem megszokott (tantermi) környezetben fokozott mértékben elősegíthetik a tanulók érdeklődésének megnyilvánulásait, a tanár részére pedig kiváló lehetőséget nyújthat a tanulók ilyen szempontú megfigyelésére. Megtörténhet, hogy olyan képességére, tulajdonságára derül fény ebben a környezetben, amelyre eddig sosem. Hasonlóan jó lehetőség nyílik a kooperatív tanulási technikák (páros és csoportos munkamódszerek) alkalmazására is, melyek szintén különlegesen kedvező helyzetet teremtenek a pedagógus számára a tanulók jobb megismeréséhez. Izgalmas esemény azonban szintén az iskola életében az a tanulmányi verseny, vagy vetélkedő, amelyet a könyvtárban rendezhetnek meg, akár könyvtárhasználattal kapcsolatos versenyről van szó, akár egyéb témakörben. Érdemes és nagyon hasznos bizonyos nem könyvtári témájú versenyeket, de akár szakköröket, klubokat és egyéb rendezvényeket is a könyvtárba „telepíteni”, hiszen, - mint utaltunk rá, - a könyvtárnak sajátos légköre, aurája van, amely igen kellemes és inspiráló környezetet is teremt bármilyen program résztvevői számára, de egyben könyvtárhasználati „hozadéka” is megjelenhet ennek köszönhetően. Nem idegen a könyvtártól, hogy a közösségi élet színtereként működjön egyben, és ezért örülni kell, ha valamely iskolai eseményt ott kívánnak megrendezni, sőt, egyszerűen ha a tanulók maguk is így használják, mint egy barátságos, nyugalmas helyet, ahová szívesen térnek be pihentető kikapcsolódásért, feltöltődésért, de egyben akár a többiekkel való találkozás kedvéért is. Emlékezetes alkalmak lehetnek azok a közösségi programok, amikor egy-egy írót, művészt, vagy egyéb neves, a tanulóifjúság számára ismert, vagy példaként bemutatható személyt meghív az iskola és vele beszélgethetnek a diákok. Ilyen alkalmakra – ha jól van előkészítve és megszervezve, - olyan tanulók is betérhetnek a könyvtárba, akik egyébként esetleg nem jöttek volna, akik (még) nem könyvtárlátogatók. Az ő ilyenféle bevonásuk külön öröm és reménység lehet a pedagógus számára.

9

A könyvtárban megvalósuló személyiségfejlesztés tárgyi feltételei

Az iskolai könyvtár helyiségét és felszereltségét tekintve, azt láthatjuk, hogy az azokkal kapcsolatos kívánalmak az évek során nagyon sokat változtak, fejlődtek. A mai igényeknek már mindenképpen egy olyan, többhelyiséges (vagy több, elkülönített/elkülöníthető térrel rendelkező tanulási helyszín és forrásközpont felel meg, amely egyéni és csoportos tanulóhelyekkel tud fogadni egyszerre több olvasót, biztosítva a tanári felkészüléshez szükséges körülményeket is. A könyvtárak állományának alakításánál, fejlesztésénél, egyáltalán a gyűjtőkör meghatározásánál mindenképpen a könyvtár funkciója, másként fogalmazva az olvasók, a használók köre meghatározó. Az iskolai könyvtár funkciójánál fogva célja kell, hogy legyen, hogy állománya igazodjon a tantervi követelményekhez, az iskola pedagógiai programjához, segítenie kell a tanárok szakmai munkáját, felkészülését az órákra, s természetesen a diákok tanulmányait közvetlenül segítő forrásokon kívül az életkorukból adódóan őket érdeklő és nekik megfelelő irodalmakkal (szépirodalommal is) szolgálnia kell. (Ezen állomány fejlesztése, beszerzése kapcsán ismét nagy szerepet kell, hogy kapjanak a pedagógiai szempontok.) A legjobban felszerelt könyvtár is csak akkor használható jól azonban, ha állománya feltárt. Akkor mondhatjuk, hogy jól feltárt az állomány, ha az olvasó bárhonnan (szerző szerint, cím szerint, kiadó, kiadás éve, sorozatcím szerint, stb.) tud keresni. Ha abból a helyes igényből indulunk ki, hogy a könyvtár kell, hogy legyen a legfőbb tudásforrás, információ-bázis, akkor természetes, hogy – bár a könyvnek véleményem szerint mindig különleges értéke van, és lesz -, gyűjteménye ma már nem állhat csak könyvekből, hanem egyéb, nem hagyományos dokumentumokkal és korszerű informatikai eszközökkel is kell rendelkeznie. Ezzel részben azt a célt szolgálja, hogy a könyvtár használói minél önállóbbakká váljanak ezen eszközök használatában (információs műveltség), másrészt pedig természetesen azt, hogy a legfrissebb információhoz is hozzá tudjanak férni, illetve minél többféle szolgáltatással tudjon a könyvtár látogatói rendelkezésére állni. Ez azt jelenti, hogy az iskolai könyvtár nemcsak egy fontos tanulási környezetet nyújtó helyszíne és eszköze a tanulásnak, hanem – dokumentumállománya és korszerű eszközparkja révén - informatikai bázisának

10

lehet és kell azt tekinteni. Korszerű szolgáltatást azonban csak korszerűen felszerelt és korszerűen működő könyvtár nyújthat. Az oktatás egyik jellemzője ma már, hogy a szükséges tudást nagyon sok esetben nem lehet már egyetlen forrásból megszerezni, az órákra való felkészülés többféle információforrást igényel és feltételez. Szintén Dömsödy Andrea megfogalmazását tarthatjuk nagyon ideillőnek, mely szerint „a tudomány rohamos fejlődését az iskolának nem a tananyag növelésével, hanem az információszerzés megtanításával kell követnie”. Vagyis az egyénnek képessé kell válnia az önművelés megvalósítására, amihez a médiaműveltség is egyre inkább hozzátartozik. Ebben pedig mindenkor a könyvtárnak van - és minden bizonnyal lesz - központi szerepe.

Az iskolai könyvtárak oktató-nevelő tevékenységének szabályozása, az ezzel kapcsolatos aktuális jogszabályok és ajánlások, illetve ezekből néhány, témánkhoz tartozó fontos részlet Az iskolai könyvtáros munkájának szabályozását Cs. Bogyó Katalin könyvtárostanár, a KTE elnökségi tagja a következőképpen foglalja össze: „Az iskolai könyvtárban zajló oktató-nevelő munkát tantervek szabályozzák. Mindenekelőtt a Nemzeti alaptanterv, majd a Kerettanterv, az az alapján készülő Helyi Pedagógiai Program, végül ennek részeként a Könyvtárpedagógiai Program. A minden részletre kiterjedő Könyvtárpedagógiai Program rendkívül fontos a szerteágazó pedagógiai tevékenység tervezéséhez, értékeléséhez. Két nagy része a nevelési program és az oktatási rész, a könyvtárpedagógiai helyi tanterv. A Könyvtárpedagógiai Program oktatási része lényegében a könyvtárpedagógiai helyi tantervet fedi, amely rögzíti a célokat, eszközöket, a belépő tevékenységformákat, a tanórai oktatási tevékenységet, a befogadó tárgyakat, a szaktárgyakba való beépülést, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket. Az oktatási tartalmaknak fokozatosan, spirálisan, az előzetes ismeretekre építve és a tantárgyak közt elosztva kell megjelenniük a tantervben és az oktatási gyakorlatban. A könyvtárhasználati órák, ill. a könyvtári szakórák közös jellemzője, hogy képesség- és kompetenciafejlesztők, értékközvetítők, gyakorlatorientáltak, tapasztalat- és élményszerzők. Ezen órák elképzelhetetlenek a hagyományos tanítási keretek között, ellenben kiváló terepei a problémaalapú tanulásnak, a kooperatív módszerek használatának, a differenciálásnak és a projektpedagógiának.

11

Legfőbb oktatási céljaink: az információs problémamegoldásra való felkészítés, a könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése, a szellemi munka technikáinak fejlesztése és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. A könyvtárpedagógiai nevelési programban rögzítjük a kapcsolódási pontokat a Helyi Pedagógiai Programhoz, itt fogalmazzuk meg az olvasóvá nevelés, ezen keresztül a kultúra és értékközvetítés, valamint a könyvtárhasználóvá nevelés, ezen keresztül az egész életen át tartó tanulásra nevelés tevékenységrendszerét. A nevelési program adja meg továbbá a szakköri tevékenység, a tehetséggondozás és az önkéntes munka kereteit. Legfőbb nevelési céljaink: személyiségfejlesztés, szokásformálás, azaz a könyvtárhasználó tanuló személyiségfejlődésének a könyvtárhasználat, az informálódás során való előmozdítása; az önművelés, az önálló tanulás, önképzés, az olvasás és könyvtárhasználat igényének kialakítása. Mint említettem, az oktatási, nevelési tartalmak fokozatosan, spirálisan épülnek be a gyakorlatba, így másként közelítünk céljainkhoz az általános iskola alsó, ill. felső tagozatában. Alsó tagozatban (1-4. évfolyam) feladatunk az alapismeretek és képességek rögzítése, az érzelmi kötődések erősítése; az olvasástanulás, olvasni tudás elmélyítése, illetve sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása, szükségletek közé beépítése. Ugyancsak kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása, ezáltal könnyebb a tanuláshoz való hozzászoktatás is. Itt zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete, stb. Nem utolsó sorban itt ismerhetik és szokhatják meg a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, azaz közösségi térként is funkcionál. A felső tagozatba (5-8. évfolyam) lépés sokszor jelent törést, a könyvtár viszont biztos pontként megmarad a gyerekek életében. Nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, azaz például az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Oktatási téren már az összetettebb tudás kialakítása a cél, például a kézikönyvtár biztos használata, a katalógus- és adatbázishasználat, a feladatnak megfelelő források kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő feldolgozási módszer kiválasztása, a nem hagyományos dokumentumtípusok jellemzői, használatuk, és így tovább.

A fentiekből már kiderült, hogy az olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét.”….

NAT 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

(http://www.ofi.hu/nat) 12

KERETTANTERV 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről (http://kerettanterv.ofi.hu) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 2. Iskolai könyvtár működtetése minden iskolában, kollégiumban kötelező! 165. § (4) „A

könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.” Könyvtár-pedagógiai program: a könyvtári nevelő-oktató tevékenységet szabályozza. A könyvtári órákat, foglalkozásokat a könyvtár-pedagógiai program alapján kell megtartani, melyet a NAT és a választott kerettantervek alapján a könyvtáros-tanár készít el. A könyvtár-pedagógiai program szerves része az intézmény helyi pedagógiai programjának. /A könyvtár-pedagógia meghatározásának nagyon sokféle megfogalmazásával találkozhatunk, itt Emmer Gáborné könyvtáros szaktanácsadótól idézünk: „Olyan pedagógiai tudományterület, mely a könyvtárnak az olvasásban, az információszerzésben, a nevelésben betöltött szerepe elméleti, módszertani, gyakorlati vetületét vizsgálja, elemzi. Tehát kell hozzá pedagógiai helyzet, könyvtári helyszín, az informálódás-módszertanban járatos könyvtári szakember.”/ Minthogy a könyvtárhasználat nem önálló tantárgy, a NAT és a Kerettanterv programja szerint az anyanyelvi képzésben és az informatika oktatásban kapott helyet, így a befogadó tárgyak: 13

Magyar nyelv és irodalom 1-8. évfolyamon, Informatika 4-8. évfolyamon. 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

Kivonat a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiből:

INFORMATIKA 1–4. évfolyam

…”A könyvtári informatika témakörben a könyvekhez és egyéb információforrásokhoz való pozitív attitűd kialakítása meghatározó a tanulásmódszertan és a tanulási motiváció alapozása során. Fontos cél, hogy a tanulók az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalatokat és élményeket szerezzenek a könyvtárban végezhető szolgáltatásokhoz és tanuláshoz köthető tevékenységekről. A könyvtárhasználóvá nevelés területén kiemelt jelentőségük van a meséknek, a játékos foglalkozásoknak, az alkotó tevékenységeknek. Ezek elsősorban a nyomtatott forrásokhoz kötődnek, de a széleskörű tapasztalatszerzés és a tanulók iskolán kívüli ismereteinek beépítése érdekében helyet kell kapniuk az elektronikus forrásoknak és más, nem hagyományos dokumentumtípusoknak is. A gyermekeknek szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő művek széles választéka minden tantárgy számára sok lehetőséget nyújt az egyes témák élményszerű, forrásalapú feldolgozásárára. A játékos foglalkozások során érdemes a könyvtár tereivel, használatának alapjaival, a legelterjedtebb dokumentumtípusokkal, segédkönyvekkel megismertetni a tanulókat.”

4. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6. Könyvtári informatika

Órakeret 2 óra 14

Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak A tematikai egység betartása. nevelési-fejlesztési Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi céljai jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. A források azonosító adatainak megállapítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében Könyvek keresése a szabadpolcon szerző, cím, téma szerint.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről.

A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok megismerése, betartása. A kölcsönzési folyamat megismerése. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai Dokumentumtípusok megkülönböztetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek felismerése. Információforrások formai és tartalmi jellemzőinek megismerése. Információforrások használata.

A források azonosító adatainak megállapítása. Az egyes információforrások azonosító adatainak megkeresése.

Magyar nyelv és irodalom: a könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. Erkölcstan: szellemi termékek az emberiség szolgálatában. A tudás hatalma. A világ megismerése.

Kulcsfogalmak/ Könyvtár, könyvtári szolgáltatás, szépirodalom, ismeretterjesztő mű, szabadpolc, kölcsönzés, dokumentumtípus. fogalmak

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép működését; ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; A fejlesztés várt legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével; eredményei a két tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni. évfolyamos ciklus A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére végén tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; legyen képes animációk megtekintésére; 15

legyen képes a médialejátszó alkalmazására; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére; legyen képes közhasznú információforrások használatára. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására; legyen képes irányított módon információt keresni; ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; ismerje a netikett alapjait; ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására.

5–6. évfolyam

…”A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály

16

számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.”

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 2 óra

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

A tematikai egység A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó nevelési-fejlesztési és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.

Matematika: ismeretek rendszerezése.

Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.

Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon).

Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és

17

elektronikus forrásokból. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.

Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentumjellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Természetismeret: 18

tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, 19

jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok). Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.

Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése.

Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. fogalmak

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

20

7–8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 6 óra

Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete.

A tematikai egység Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző nevelési-fejlesztési információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata.

21

Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok). Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

Matematika: ismerethordozók használata - könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, 22

lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján. Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk 23

összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása.

Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése.

Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, Kulcsfogalmak/ szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált fogalmak irodalomjegyzék.

Néhány óra- és foglalkozásvázlat 1. Ismerjük meg játszva a könyvtárat! könyvtárhasználati óraleírás és kitekintés IKT eszközök alkalmazási lehetőségeire Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom

/Kivonat/ A teljes szöveg megtalálható: http://www.konyvtarporta.hu/web/guest/modszertani-anyagok Iskola: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola, AMI Pedagógus: Vekerdi Ágnes könyvtáros tanár Évfolyam: 2. évfolyam (1-4. évfolyam is lehet) Létszám: egy osztály: 20-30 fő Témakör: Ismerkedés az iskolai könyvtárral, a könyvtár használata. A könyvtár feladatai, lehetőségei; könyvtári viselkedés, tájékozódás a könyvtárban a könyvek között Időigény: két egymást követő tanóra Az órák célja: Az iskolai könyvtár megismerése olvasás szeretetére nevelés együttműködés, csoportmunka fejlesztése verbális kifejezőképesség, szövegalkotás fejlesztése eligazodás a könyvtárban egyéni és kiscsoportos könyvtárlátogatások alapjainak megteremtése érdeklődés felkeltése különböző témájú könyvek iránt könyvtár bemutatása viselkedési szabályok gyakorlása és tudatos megismerése

24

Munkaforma: csoportmunka 6 csoportban, csoportonként 4-5 fővel. Munkamenet: vetélkedő jelleg Feltételek, eszközigény: a könyvtárban 6 asztal, minden asztalnál 4-5 szék csoportkijelöléshez 6 plüss állatfigura, 6 pontgyűjtő tálka, 30 ültetőkártya jutalmazáshoz 100-200 zseton (pl. kavics, gomb, „go” kövecske) asztalonként 4 (5) betűkártya asztalonként 1 (2) egyszerűsített katalóguscédula könyvkereséshez (raktári jelzet, szerző, cím) 7 (8) könyvtári illemszabály Könyvtárban megfelelő tájékoztató feliratok elhelyezve: Könyvtári ABC és magyar ABC Fő szakrendi jelzetek és ETO főcsoportok Könyvtárhasználati óra leírás FPPTI részére. Készítette:Vekerdi Ágnes Könyvtári térkép a dokumentumok elhelyezéséről könyvtári illemszabályok polcfeliratok Az óra menete: Az egyes feladatok, tevékenységek tartalma, értékelése és időkerete az alábbi táblázatból kiolvasható: tevékenység Bejövetel, kártyahúzás, helyfoglalás Ki járt már könyvtárban? Könyvtári lehet/tilos Viselkedési szabályok felolvasása, indoklása Hogyan tudunk kiigazodni a könyvek között? Könyvek sorrendje ABC gyakorlása Hasábok olvasása Könyvkeresés Értékelés, összegzés Búcsúzás

Feladatok és pontszám ok: sor 0. 1. 2.

feladat

ajánlott pont

időkeret

-

2-5 perc

1/fő 2/csoport 3/csoport

5-10 perc 5-10 perc 5-10 perc

-

5 perc

1/fő +2/csoport 1/csoport 4/csoport -

5 perc 5-10 perc 7-10 perc 5-15 perc 5 perc 5 perc

bárány

liba

mackó

tigris

róka

nyúl

Bejövetel, kártya húzás, ülés Ki járt már könyvtárban? 1p/fő (5 perc) Könyvtár lehet/tilos Minden csapat 1-1-et mond, ami eddig nem hangzott el. (1-1 p / csoport) (5 perc)

25

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

9.

10. 11.

Viselkedési szabályok felolvasása, indoklása (1-1 pont) (5 perc) Hogyan tudunk kiigazodni a könyvek között? Tanári közlés: szépirodalom, ismeretközlő, rendezési elvek. (5 perc) (okos mondásokért 1-1 pont) Könyvek sorrendje (tanári közlés) Szerző szerinti betűrend. Ismeretközlő: témakód. Segít a keresésben, rendrakásban az „irányítószám” (5 perc) ABC gyakorlása: kórusban végig; saját betű viszonyítása; sorbarendezés; betűszomszédok (1-1 pont) (5 perc) Hasábok olvasása Olvasás Mi micsodából olvasási irány megmutatása, utána a polcon a könyvek sorrendjének megmutatása. Polcon „végigolvasni” a könyveket ujjal: csapatonként 1-1 betűt egy játékos végigolvas (1-1 pont) (5 perc) Könyvkeresés 1: szépirodalom magyar szerzőtől. Minden csapatból 1. játékos keres kártya alapján.(1-1 pont) (5 perc) Könyvkeresés 2. szépirodalom külföldi szerzőtől: Minden csapatból 2. játékos keres kártya alapján.(1-1 pont) (5 perc) Értékelés, összegzés (5 perc) Búcsúzás: rendrakás, dicséret, jutalomátvétel, távozás (5 perc)

2. A kémia és az iskolai könyvtár A könyvtári óra leírása megtalálható: https://www.google.hu/#q=k%C3%A9mia%C3%B3ra+k%C3%B6nyvt%C3%A1rban

Kovácsné Csányi Csilla Fővárosi Pedagógiai Intézet [email protected] A tanítás során szükséges a tanulók állandó motiválása. Lehetőséget ad erre az iskolai könyvtár is. 26

A kerettanterv elvárásai szerint az önálló ismeretszerzési technikákat a kémia tantárgyban is gyakoroltatni kell a tanulókkal. Gyakorlottságot kell szerezniük az információ-kutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Jártasságot kell, hogy szerezzenek az iskolai könyvtár használatában. El kell sajátítaniuk - megadott szempontok szerint - lexikonok, képletés táblázatgyűjtemények használatának képességét. Gyakorlatot kell szerezniük a feléjük áramló információözönből a tudományosan elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. Mindehhez az iskolai könyvtárat a jelenleginél intenzívebben kell hasznosítani a kémiatanításban is. Munkámban ötleteket gyűjtöttem össze az iskolai könyvtár használatára. Készíts HÍRES KÉMIKUSOKAT BEMUTATÓ KÁRTYÁT ! Ehhez segítségül előre elkészített táblázatot kapnak a tanulók. A feladatot az iskolai könyvtárban kell megoldani. Tevékenység: A tanulóknak, adott irodalom felhasználásával, válaszolniuk kell, általunk feltett, híres kémikusok munkásságával kapcsolatos kérdésekre. Ehhez 7-8. osztályosoknak az általunk ajánlott könyvekben, 9-10. osztályosoknak a könyvtárban található könyvekben meg kell találni a megfelelő címszót és meg kell keresni a válaszokat. Módszerek-szervezés: lehet házi feladat, szorgalmi feladat, könyvtári órán kiadható feladat. Témakör: Fémes és nemfémes elemek 7.o., 8.o. Fogalmak: kémiai szaknyelv kialakulása, ásványvizek összetétele THAN KÁROLY Hol dolgozott és mi volt a foglakozása?

A pesti Pázmány Péter Egyetem kémiaprofesszora

Mikor élt?

1834-1908

Részt vett-e a szabadságharcban?

Részt vett.

Hol tanult?

Bécsben és Heidelbergben.

Tudós tanárai közül ki híres?

Bunsen.

A kémia mely területeivel foglalkozott?

Szerves-, általános-, és szervetlen kémia.

Mivel szerzett érdemeket a kémiában?

Ásványvizek vizsgálatával és részvételével a kémiai szaknyelv kialakításában.

Témakör: Elemek periódusos rendszere 7.o., Szénhidrátok, karbonsavak 10.o. Fogalmak: Elemek felfedezése, Rádióaktivitás, izotópok 7.o., Biokémia 10.o.

27

HEVESY GYÖRGY Mikor élt?

1885-1966

Hol tanult?

Budapest, Berlin, Freiburg

Mivel szerzett érdemeket a kémiában?

Kiknek volt munkatársa?

   

Kémiai Nobel-díjas. (1943.) A hafnium egyik felfedezője. Az izotópnyomjelzés egyik felfedezője. Növényekben és állatokban elsőként vizsgált izotópnyomjelzéssel biokémiai folyamatokat. Ez utóbbiért kapta a Nobel-díjat.

Haber, Rutherford, Bohr

Miről nevezték el Hevesy és Koppenhága latin nevéről, mert itt végezték Coster az általuk felfedezett kutatásaikat Bohr mellett. elemet? Miért így nevezték el? Témakör: Hétköznapi kémia 8.o., Szerves kémia, karbonsavak 10.o. FOGALMAK: C-vitamin, szerves savak SZENT-GYÖRGYI ALBERT Foglalkozása?

Orvos, biokémikus.

Mikor élt?

1893-1989

Nemzetisége?

Magyar származású amerikai.

Hol tanult?

Budapest, Prága, Berlin, Hamburg

Mivel szerzett érdemeket a kémiában?



Orvosi, biológiai Nobel-díjas. (1937.) A biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis vonatkozásában. A hexuronsav, azaz a C-vitamin elkülönítése mellékveséből, paprikából. 1928. Később a rákkutatásban tevékenykedett.

 

Közéleti tevékenység a világbéke megteremtéséért. Jelentős írói tevékenység.





Egyéb érdemei?

Hol dolgozott?

Szeged (1931-1945), Budapest, USA egyetemek

A tanítás során bárhol felhasználható kártya

28

Törekedj arra, hogy minél informatívabb legyen a kártya, de nem szükséges minden egyes kérdésre válaszolnod! A híres kémikus neve: Foglalkozása? Mikor élt? Nemzetisége? Hol tanult? Hol és mit tanított? Hol dolgozott? Mivel szerzett érdemeket?

Egyéb érdemei? Hol található szobra és ki készítette? Egyéb egyedi érdekességek

KISELŐADÁS

Régóta alkalmazott módszer. Sok esetben azonban terjengős, (időt húzó), hatalmas adathalmazt felsoroló, unalmas a tanulók által tartott kiselőadás. A tanulónak az előadás megtartásához segítséget kell nyújtanunk. 

  

 

Célszerű vázlatot készíthetünk, ezt kell a vállalkozó tanulónak kiselőadásában kifejtenie. Elképzelhető, hogy a diák készíti a vázlatot, de a tanuló által készített vázlatot ellenőrizni és javítani kell a kiselőadás megtartása előtt. El kell látnunk az előadás megtartáshoz szükséges irodalommal. Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy előadásához milyen szemléltetés alkalmazását tartjuk célszerűnek. Az előadás ne adathalmaz legyen! Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy minél kevesebb nevet és évszámot említsen, ha említ is, ezeket írja fel előre (nyomtatott betűkkel) fóliára, mert az évszámok, dátumok, nevek társai számára felsorolásban áttekinthetetlenek. Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy csak azt mondja el, amit ő is szívesen hallgatna, érdekesnek tartana. Legyen a kiselőadás pergő, a lényegre koncentráló. Ne másoljon ki szó szerint mondatokat a kapott irodalomból, hanem mondja el saját szavaival, szabadon a lényeget.

29



Adjuk meg előre a kiselőadás időtartamát és figyelmeztessük a tanulót, hogy ahhoz, hogy ezt be tudja tartani, otthon időméréses próbát kell tartania.

Általános iskolában a kiselőadásra vállalkozó tanulónak több segítséget kell nyújtanunk, mint a középiskolásnak. Témakör: Nemfémes elemek és vegyületeik, a foszfor8.o. Redox reakciók 9.o FOGALMAK: foszfor, oxidáció-redukció,

A TŰZCSIHOLÁSTÓL A GYUFÁIG 1. XVIII. század: acél és kovakő összeütésekor keletkező szikra felfogása taplóval. 2. Boyl: a foszfor öngyulladása 3. 1779. torinói gyertya , 1780. Franciaország foszforos gyertya. 4. 1805-1810. mártó gyufa (fapálcikára ragasztott cukor és kálium-klorát keveréket kénsavba mártottak.) 5. Dörzsgyufa 1825. London kén és foszfor, 1827. foszfor, keményítő és antimon-szulfid keveréke a gyufafejen, 6. A leghatásosabb kálium-klorát és foszfortartalmú gyufa robbanásszerűen gyulladt. 7. Irinyi: “zajtalan gyufa”, ólom-peroxidot és foszfort használt. 8. Svédország, “biztonsági gyufa”, a gyufásdoboz oldalán az üvegporral elkevert vörösfoszfor.

KERESD A LÉNYEGET! A fiatalabbak tanulóknak adott irodalom felhasználásával, megadott kérdésekre kell választ adniuk, a nagyobbaknak önállóan kell vázlatot készíteniük az adott témáról. A kerettanterv elvárásaival összhangban fel kell készítenünk diákjainkat arra, hogy képesek legyenek önálló irodalmazásra. Hasznos előkészítése ennek, ha adott irodalomhoz a kémiaórán azt a feladatot kapják, hogy a kézhez kapott anyag alapján egészítsék ki a kiadott táblázatot. Megadható a kor fejlécű oszlop, vagy lehetséges, hogy a táblázatnak minden sorából egy információt adunk meg, ehhez kell megkeresni a szövegből a többit. Azt az információt célszerű leírattatni a diákkal, amelynek a megjegyzése számára a leghasznosabb. Témakör: Szerves kémia.

30

FOGALMAK: gyűrűs vegyületek, szteroidok A kitöltendő táblázat: SZTEROIDOK Kor, hely, időszak

Miben található?

Használata, hatása:

Régi egyiptomiak, rómaiak Legrégebbi Kína, Japán Afrikai négerek 1785. India A kitöltött táblázat SZTEROIDOK Kor, hely, időszak

Miben található?

Használata, hatása:

Régi egyiptomiak, rómaiak

Tengeri hagyma (Scilla m.)

Serkentő a szívizomzatra.

Legrégebbi Kína, Japán

Varangy (Bufo g.) bőrmirigy-váladéka

Gyógyászatban

Afrikai négerek

Strophantus fajok

Nyílméreg, a szívre hat

1785.

Gyűszűvirág (Digitalis)

Szívgyógyszer

India

Egy cserje kérge ( kurchi )

Trópusi vérhas ellen

SZÁMOLJ BE HÉT MONDATBAN! A diákok rendszeresen lehetőséget kapnak arra, hogy a sajtóból újdonságokat gyűjtsenek és arról röviden beszámoljanak. A kerettanterv 7-10. osztályban egyaránt kiemeli, hogy meg kell tanítanunk tanítványainkat arra, hogy legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, lényegkiemelésre. Szemléljék kritikusan az írott és elektronikus ismeretközlésben megjelenő információkat. Ez akkor lehetséges, ha erre az órából időt biztosítunk. 31

Elképzelhető, hogy minden hónap első kémiaóráján negyed órát arra szánunk, hogy a tanulók néhány mondatban beszámoljanak a hetilapokban, folyóiratokban olvasottakról. Ötletbörzét tartunk. Mivel az időnk szűkös, feltételként megszabhatjuk a mondatszámot. A beszámolást tartó saját szavaival fogalmazza meg az olvasottakat. Lehetőleg ne olvassa, hanem szabadon mondja el, amit olvasott. Ha ez még nem megy önállóan, akkor is várjuk el, hogy a néhány mondatot ne a cikkből másolja ki a tanuló, hanem önállóan fogalmazza meg azt, hogy miről olvasott. Ha a "játékszabályokat" előre közöljük a tanulókkal, akkor az értékelés is lényegesen egyszerűbb.

1. mondat: Hol és melyik számban olvastam? 2. mondat: Ki írta, mi a cikk címe? 3-7. értelmes, érthető mondat: A cikk lényege. Szemléltetés: Írásvetítő fóliára kimásolt vagy kellő példányszámban (két tanulónként 1 db.) sokszorosított ábra.

VITA (Kémiai ismertetek felhasználásával) Előzetesen kiadott újságcikk alapján. A cikkben felvetett probléma megoldásához kémiai ismeretek szükségesek. A napi sajtóból kiválasztott, a közvetlen környezetet érintő témában az újságcikkek alapján vitát indítunk. Elkészítjük a szereposztást. A főszereplők a kiadott cikkek alapján felkészülnek. A vita során meg kell védeniük álláspontjukat. Például: Tiszai cianid katasztrófa Főszereplők: A tiszai halászok A szennyezést okozó vállalat igazgatója Egy Tisza menti város polgármestere Egy Tisza menti város polgárai Vegyipari kutató szakembere Ugyanennek a városnak a középiskolájában tanuló diákok

32

3. Feladatlapok könyvtárhasználati órákra és könyvtárban tartott szakórákra /Kivonat/ A teljes szöveg megtalálható: http://www.konyvtarporta.hu/documents/10157/16982/Feladatlapok+k%C3%B6nyvt% C3%A1rhaszn%C3%A1lati+%C3%B3r%C3%A1ra

Hucskó Erzsébet könyvtárostanár Hajós Alfréd Általános Iskola Gödöllő A bemutatandó foglakozások Az elkövetkezőkben néhány feladatlapon keresztül azt szeretném bemutatni, hogyan folynak nálunk a könyvtárhasználati órák, illetve a könyvtárra épülő szakórák. Feladatlapokon, óraleírásokon keresztül szeretném bemutatni a legelső órát, amin a 2. osztályosok részt vesznek, a legutolsó órát, amin a 8. osztályosok. Nagy súlyt fektetek a kézikönyvtár használatára, tehát több ilyen feladatlapot, óraleírást is bemutatok. A könyvtárban tartandó szakórák közül egy 5. osztályos történelemóra, egy 6. osztályos irodalomóra és egy 4. osztályos környezetismeret-óra anyaga olvasható itt. Fontos, hogy a legtöbb könyvből csak egy példány van a könyvtárban, tehát komoly szervezést igényel, hogy minden csoport dolgozni tudjon, de még eddig mindig megoldható volt. Feladatlapok, óraleírások A 2. osztályosok ekkor találkoznak először velem. A foglalkozás Benedek Elek két meséjére épül: a Dolgozz, macska és A bujdosó macska. Az interneten található macskás képek közül egyet kinyomtatok, négy példányban fénymásolom, szétvágom hét darabra, és egy borítékban minden csoport asztalára odateszem. Amikor a feladatlap egy-egy kérdésére a csoport helyesen válaszolt, a borítékból kiveheti a kép egy-egy darabkáját, végül megvan az egész kép. A feladatlap a következő: 1. Keressétek meg a Mesés szókincs című könyvben, mit jelentenek a kend és a tereferél szavak! Írjátok le, hányadik oldalon találtátok meg! 2. Nézzétek meg a Népmeseszótárban, mit jelentenek a góc és az orsó szavak! Írjátok le, hányadik oldalon találtátok meg! 3. Tudjátok, melyik közmondás mit jelent? Húzzátok össze a közmondást és a jelentését! Mindig talpra esik, mint a macska. nagyon kicsi Akkora, mint a macska ökle. bajba került A macska is tejjel álmodik. mindig feltalálja magát Csillog a szeme, mint a macskáé. nagyon vágyik valamire Benne van, mint a macska a dézsában. nagyon fényes a szeme 33

4. Keressétek meg a Szólások című könyvben, mit csinál az, aki Macskamosdást végez! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 5. Keressétek meg a Szóbúvár című könyvben, milyen ember a rest és a serény! Rest: ……………………………………………………………………………………… Serény: ……………………………………………………………………………………. 6. Igaz – hamis állítások - az asszony megígértette az urával, hogy soha meg nem veri - nagyon szorgalmas volt az asszony - az ember a macskát egy fához kötve verte meg - a mese végére nagyon szorgalmas lett az asszony - az asszony hiába panaszkodott az apjának, visszakergette az urához 7. Rakjátok sorba az eseményeket! - a szegénylegény megelégelte a felesége lustaságát - a szegénylegény és a gazdag leány összeházasodtak - a szegénylegény megverte a macskát - az asszony már dolgozott - a macska a verés ellenére sem dolgozott Már ekkor elkezdünk egészen apró lépésekben foglalkozni a kézikönyvekkel. A többi feladatlap pedig a szövegértést szolgálja. Az óra második részében A bujdosó macska című mese feldolgozása csak a játékos szövegértés jegyében zajlik. Minden gyerek húz egy lapot, amelyen a mese egy szereplőjének a neve található. Amikor a felolvasásban oda jutok, hogy az általa képviselt szereplő is útnak indult, neki is el kell indulnia, majd a megfelelő résznél visszaülnie a helyére. A gyerekek nagyon élvezik az óra első felében a feladatokat, azt, hogy egyre nagyobb szelete van meg a képnek, illetve a második részben – amikor már fáradtabbak – a mozgást. Végül színesben is megkapják a macskaképet. A következő feladatlap 3. osztályosok számára készült. A kézikönyvek használatát gyakoroljuk az osztály képességeitől függő tempóban. Az óra elején megbeszéljük, mi a különbség a lexikon és az enciklopédia között, melyikben hogyan kell keresni. A feladatokra adott válaszokat a tanulóknak a füzetükbe kell írni vázlatszerűen, de sokszor csak szóban megbeszéljük, mit találtak. A viszonylag sok feladatot, kézikönyvet az indokolja, hogy mindenki tudjon legalább egy könyvben keresni. Általában a páros munkát szoktam nekik javasolni. Az óra végén mindig megbeszéljük a megoldásokat. 1. csoport - Keressétek meg a Mini enciklopédiában, mit tudhattok meg a virágokról és a színekről! - Keressétek meg a Usborne gyermekenciklopédiában, mit ír az írásról és a könyvekről! - Keressétek meg a Képes gyermekenciklopédiában, mit tudhattok meg a csontvázról! - Keressétek meg a Szókincstárban a nemes, kifestő szavakat! - Keressétek meg a Szóbúvárban az elszontyolodik és a nyáj szavakat! - Keressétek meg a Tudás enciklopédiájában az állatok viselkedéséről szóló részt! - Keressétek meg a Képes diáklexikonban szárzúzó szót! - Keressétek meg az Akadémiai kislexikonban a Nemes Nagy Ágnesről szóló részt! - Keressétek meg a Nobel-díjasok kislexikonában, milyen tudományágban kapott Nobeldíjat Shaw! - Keressétek meg a Képes bibliai lexikonban a kánai menyegző, a halász szócikkeket! A többi csoport is ugyanezekben a kézikönyvekben keres, csak mást. A 4. évfolyamosoknál a helyesírási kézikönyvekkel való ismerkedés mellett a tanítónőkkel közösen nagyon fontosnak tartjuk a magyar szólás-és közmondáskincs minél szélesebb körű megismertetését a gyerekekkel. A négy csoport egy-egy állathoz kapcsolódó szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik: bagoly, majom, kígyó, hal. A tanulók számára javaslom a páros

34

munkát, és azt követően a csoportos megbeszélést. Az óra elején megbeszéljük frontálisan, hogyan lehet ezekben a könyvekben keresni. Miután itt nagyon fontos a betűrend, figyelmet fordítok arra is, hogy a nálunk éveken keresztül alkalmazott NYIK helyesejtési gyakorlatának megfelelően átismételjük az abc-t is. Óriási élvezettel keresgélnek a könyvekben, nagyon sok tanuló ez után az óra után szabadidőben is ezeket a könyveket olvasgatja a könyvtárban.

I. csoport 1. Keressétek meg a Magyar szólások és közmondások című könyvben, mit jelentenek a következő szólások, és röviden írjátok is le! - Bagoly a képe, sólyom a szeme. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Bagolyhoz kapván elszalasztotta a sólymot. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - A baglyokkal huhogass, a verebekkel csiripelj! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - A bagoly is a fényre néz. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Néha a baglyot nagyobbra becsülik a sólyomnál. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 2. Keressétek meg a Közmondások című könyvben, mit jelent A sólyommadárnak nem lesz galamb fia közmondás! ________________________________________________________________________ 3. Keressétek meg a Közmondástárban A bagoly is azt gondolja, hogy sólyom az ő fia! Írjatok le két másik közmondást, amelynek a jelentése megegyezik ezzel! (Jele a szócikkben: R) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 4. Keressetek a Magyar szólástárban három kutyás szólást, és írjátok is le a szólást és a jelentését! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 5. Kössétek össze a szólást, közmondást a jelentésével! Nem használhattok semmilyen könyvet! Kerüli, mint farkas a kutat. ravaszkodik, hízeleg Rókával bélelt. fél tőle Szemtelen, mint a tarka varjú. tiszteletlen, pimasz Felköti a nyulak bocskorát. gyáva Aligha nyúl nem volt az apád. ravasz Farkát csóválja mint a róka. elfut

II. csoport 1. Keressétek meg a Magyar szólások és közmondások című könyvben, mit jelentenek a következő szólások, és röviden írjátok is le! - Olvasva megy a majmok között. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 35

- Úgy ül, mint majom a köszörűkövön. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Tudja a majmot vezetni. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Kimutatja a majom a menyasszonyságát. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Most ugrik a majom a vízbe! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 2. Keressétek meg a Szólások című könyvben, mit jelent a megjátssza a bazári majmot szólás! ________________________________________________________________________ 3. Keressétek meg a Közmondástárban A majomnak is szép a maga fia! Írjatok le két másik közmondást, amelynek a jelentése megegyezik ezzel! (Jele a szócikkben: R) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 4. Keressetek a Magyar szólástárban három kutyás szólást, és írjátok is le a szólást és a jelentését! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 5. Kössétek össze a szólást, közmondást a jelentésével! Nem használhattok semmilyen könyvet! Kerüli, mint farkas a kutat. ravaszkodik, hízeleg Rókával bélelt. fél tőle Szemtelen, mint a tarka varjú. tiszteletlen, pimasz Felköti a nyulak bocskorát. gyáva Aligha nyúl nem volt az apád. ravasz Farkát csóválja mint a róka. elfut

III. csoport 1. Keressétek meg a Magyar szólások és közmondások című könyvben, mit jelentenek a következő szólások, és röviden írjátok is le! - Erőtlen, mint a bőre hagyott kígyó. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Kígyó nyomát vizsgálja a kősziklán. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Kígyó kígyót eszik, hogy sárkány lehessen. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Kígyóval nem jó játékba kerülni. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Kígyót melenget a keblén. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

36

2. Írjatok ki a Magyar szólások és közmondások című könyvből két kígyós közmondást, amely nem szerepel a feladatlapon! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 3. Keressétek meg a Közmondástárban Akit egyszer a kígyó megcsípett, a gyíktól is fél! Írjatok le két másik közmondást, amelynek a jelentése megegyezik ezzel! (Jele a szócikkben: R) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 4. Keressetek a Magyar szólástárban három kutyás szólást, és írjátok is le a szólást és a jelentését! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 5. Kössétek össze a szólást, közmondást a jelentésével! Nem használhattok semmilyen könyvet! Kerüli, mint farkas a kutat. ravaszkodik, hízeleg Rókával bélelt. fél tőle Szemtelen, mint a tarka varjú. tiszteletlen, pimasz Felköti a nyulak bocskorát. gyáva Aligha nyúl nem volt az apád. ravasz Farkát csóválja mint a róka. elfut

IV. csoport 1. Keressétek meg a Magyar szólások és közmondások című könyvben, mit jelentenek a következő szólások, és röviden írjátok is le! - Úgy él, mint hal a szatyorban. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hálóból kiugrik. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Se a hal úszását, se a nap forgását soha el nem felejti. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ - Halak mellett a béka is elkél. ____________________________________

- Megszokta a hal a vizet, ember a levegőt. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 2. Keressétek meg a Színes szinonimatárban az éhes szót, és írjatok le két szólást, ami az éhes szóval rokon értelmű! ________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ 3. Keressétek meg a Közmondástárban Halat szálka nélkül, embert hiba nélkül nem lehet találni! Írjatok le két másik közmondást, amelynek a jelentése megegyezik ezzel! (Jele a szócikkben: R)

37

_____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 4. Keressetek a Magyar szólástárban három kutyás szólást, és írjátok is le a szólást és a jelentését! ___________________________________________________________________________ _______________________________________________________________ 5. Kössétek össze a szólást, közmondást a jelentésével! Nem használhattok semmilyen könyvet! Kerüli, mint farkas a kutat. ravaszkodik, hízeleg Rókával bélelt. fél tőle Szemtelen, mint a tarka varjú. tiszteletlen, pimasz Felköti a nyulak bocskorát. gyáva Aligha nyúl nem volt az apád. ravasz Farkát csóválja mint a róka. elfut Az 5. évfolyamon az anyanyelvi órán nagyon fontos és nehéz tananyag a hangalak és jelentés kapcsolatának a megtanítása. Ezt a témakört is felhasználom a kézikönyvek használatának tanításához. Itt már figyelniük kell a szócikkek felépítésére, arra, hogy melyik szótárnak mi a feladata, melyiket mikor használjuk. Tudniuk kell azt is, hogy a szótárakban található jelek mit jelentenek. Ezen kívül elkezdjük szépen lassan a katalógushoz, a hivatkozásokhoz szükséges ismeretek megtanulását. A könyv adatainak leírása szolgálja ezt a célt. Most is az óra elején megbeszéljük az ismereteket, a könyv adataihoz kapcsolódó tudnivalók felkerülnek a táblára is. Mind a négy csoport ugyanazokat a könyveket használja, csak mást keres bennük. A tanulók a füzetükbe dolgoznak. 1. Keressétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban a delta és a nyár szavakat! Állapítsátok meg, milyen különbségek vannak a szócikkek között! Melyik lehet azonos alakú, és melyik többjelentésű szó? 2. Keressétek meg a Magyar szinonimaszótárban a hamis és a nevet szavak rokon értelmű szavait, és írjátok le a füzetbe! 3. Írjátok le a Magyar szókincstár adatait, majd keressétek meg a dombtető szót, és írjatok le egy szinonimát és egy ellentétes jelentésű szót! 4. Írjátok le a Magyar etimológiai szótár adatait, és keressétek meg a fúl szót. Olvassátok el, melyik jelentésének mi az eredete! 5. Keressétek meg a Színes szinonimaszótárban a túloz szót, és írjátok le, milyen szólást lehet használni helyette! A 6. évfolyamon ezt a tematikát folytatom, újabb kézikönyvek kerülnek a gyerekek kezébe. Ezek közül a legnehezebben használható számukra A magyar helyesírás szabályai. A tárgymutató használata igen komoly gondolkodást igényel. 1. Keressétek meg az Etimológiai szótárban a friss és a gyalog szó eredetét! Néhány szóval írjátok is le! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 2. Keressétek meg a Nyelvművelő Kéziszótárban, mikor helyes a hitves és a kihat szó használata, írjátok is le! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

38

________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 3. Mit jelent a fenológia és a habanera szó? Megtudhatjátok az Idegen szavak és kifejezések szótárából. ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 4. Keressétek meg A magyar nyelvújítás szótárában hogyan keletkezett a kanyar és a gondolatjel szó? 5. Írjátok le a könyv adatait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 6. A tárgymutató segítségével keressétek meg A magyar helyesírás szabályai című könyvben, hogy hányadik szabály vonatkozik az igekötős igék, illetve a márkanevek helyesírására? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 7. A Magyar helyesírási szótár segítségével ellenőrizzétek, ha szükséges javítsátok a szavak helyesírását! Emberiszabadságjogok ______________________________________ Fel-alájárkál ______________________________________ Közép-Ázsia ______________________________________ Megtébojodik ______________________________________ Paradicsomoskáposzta ______________________________________ Pó alföld ______________________________________ Sarkonfordul ______________________________________ Szenyvízelvezetés ______________________________________ 6.-ban és 7.-ben is több órán keresztül foglalkozunk a katalóguscédulán található adatokkal, a szakjelzettel Kisebb csoportokban keresnek könyveket katalóguscédula alapján, helyeznek vissza könyveket a helyükre. Papír alapú katalógusunk nincs, nem is tudnánk hol elhelyezni, ezért 7.-ben és 8.-ban a számítógépes katalógusokat mutatom meg nekik szintén kis csoportokban. Természetesen a kis csoportokat minden esetben úgy kell elképzelni, hogy legalább az osztály fele a könyvtárban van, csak éppen más feladatot kapott. Ebben a tanévben jutottunk el odáig, hogy a most következő feladatsort a 8. osztályosok gond nélkül meg tudták oldani. Ehhez kellett, hogy 2. osztályos koruktól rendszeresen járjanak könyvtári órákra, és kellett az, hogy két számítógéptermünk legyen, és valamelyikbe én is bejussak a gyerekekkel. A feladatlap célja az volt, hogy a leggyakrabban használt, a legkönnyebben használható katalógusokat használni tudják, felhívjam a figyelmet az elektronikus könyvtárra. A TÁMOP keretében iskolánk állománya is számítógépre került, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ honlapján keresztül elérhetővé vált, így a következő tanévtől a saját állományunkban való keresést is tanítani fogom. A feladatlapon fél osztállyal érdemes egyszerre dolgozni, így nálunk minden gyerek külön számítógépen tevékenykedik. Az óra elején átismételjük az elektronikus könyvtárról, az interneten elérhető katalógusokban történő keresésről tanultakat. 1. Keressétek meg az interneten József Attila Tiszta szívvel című versét, és mentsétek le egy könyvtárhasználat nevű mappában WORD dokumentumként! Írjátok oda a 39

hivatkozást is, hol találtátok meg! 2. Keressétek meg a www.mek.oszk.hu honlapon Szabó Lőrinc Tücsökzene című kötetéből a Síppal, hegedűvel című verset, és az előbbi módon mentsétek el ugyanabba a mappába! 3. Keressétek meg a www.mek.oszk.hu honlapon a humán területek, kultúra irodalom/szépirodalom, népköltészet/határon túli magyar irodalom részen Ady András: A még nem és a már nem késő kötetét, és írjátok le, mikor és hol adták ki. …………………………………………………………………………………………….. 4. A 3. feladatban megtalált kötetből mentsétek le a Négysoros című verset a szokásos módon! 5. Keressétek meg a www.mek.oszk.hu honlapon a társadalomtudományok/történelem, helytörténet/magyar történelem 1919-1945 részen a Hadifoglyok írják című könyvben a Fogságbaesés Magyarországon részt! Egy hadifogoly vallomását másoljátok is be a mappátokba! 6. Keressétek meg a www.oszk.hu honlapon a NEKTÁR katalógusban Magyarország a második világháborúban című könyveket! Hány találat van ezzel a címmel? ………………………………………………………………………………………….. 7. A kapott listában nézzétek meg a 2009-ben és 2010-ben ezen a címen kiadott könyveket, írjátok le a szerzőik nevét! ………………………………………………………………………………………………. 8. A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ honlapján (www.gvkik.hu) nézzétek meg, milyen könyvek vannak a második világháborúról! A 7. feladat két könyve közül melyik van meg a városi könyvtárban? Írjátok le a szerző nevét és a szakjelzetet, amelynek alapján a polcon megtaláljátok! ................................................................................................................................................. 9. Keressétek meg a következő könyveket a városi könyvtár honlapján, írjátok le a szakjelzeteiket!: - Lángoló világ, szakjelzet: - Ránki György: A második világháború története, szakjelzet: - A két nagy háború, szakjelzet: Az általános lexikon, szaklexikon közötti különbség megtanítása általában legtöbbször valamelyik könyvtárban tartott szakórán történik. Ezeket az órákat is én tartom. Először egy, a római történelemhez kapcsolódó órát mutatok be. A történelem tanításánál nagyon fontos az életmódtörténet tanítása, ezért ez az óra az ókori rómaiak hétköznapjaihoz kapcsolódik. A fénymásolt anyag az Útikalauz időutazóknak – ókori Róma című könyvből való. Sajnos ez a könyv is egy példányban van meg (az is a sajátom), ezért szükséges a fénymásolat. A tanulók a füzetükbe írják a válaszokat. Az adottságainkból következően itt is a páros munkát, illetve az erre épülő csoportmunkát részesítem előnyben. A 9. feladat megoldása, vagyis a könyvek visszahelyezése a polcra 5. osztályban még csak segítséggel sikerül. A feladatlap megoldása, megbeszélése két tanítási órát vesz igénybe. 1. A római kor és a korai középkor című könyv 13-14. oldalán olvassátok el az Ostia kikötőjéről és a nyilvános illemhelyekről szóló részt, és 2-3 mondatban írjátok is le! 2. Az ókori Róma történelme című könyv 48-49. oldala segítségével válaszoljatok a kérdésekre! - Mi az amfora? - Milyen árucikkeket rakodtak ki Ostiában? - Mi jellemzi a római hadihajókat? 3. Írjátok le Az ókori görögök és rómaiak élete című könyv adatait! 4. Az ókori görögök és rómaiak élete című könyv 111. oldalán olvassátok el, mit tudhatunk meg a rómaiak sportjáról! Néhány mondatban írjátok is le!

40

5. A Róma és a római világ története című könyv 64-65. oldala alapján írjátok le, mivel szórakoztak a rómaiak! 6. Írjátok le a Gladiátorok című könyv adatait! 7. A Gladiátorok című könyv 40-41. oldalán olvassátok el a Hogyan folytak le a viadalok? Című részt, és 2-3 mondatban írjátok is le! 8. A 100 állomás - - 100 kaland Gladiátorok című könyv 40. oldalán olvassátok el a 81. részt, és válaszoljatok, mi a naumachia! 9. Az asztalon lévő könyvet helyezzétek vissza a polcra a megfelelő helyre! ………………………………………………………………………………………………. 10. A fénymásolt anyag alapján válaszoljatok a kérdésekre! a) Öltözködés és divat: - Milyen ruhákat hordanak a férfiak? - Milyen ruhákat hordanak a nők? - Mit olvastál a kozmetikumokról? - Mit olvastál az asszonyok hajviseletéről? b) Nevelés: - Hogyan tanulnak a római gyerekek a tanórákon? - Hogyan készítik a rómaiak a papiruszt? c) Egy hét vidéken: - A kép és a képaláírás alapján válaszoljatok, mi található egy családi birtokon? d) Bevásárlóturizmus: - Hol találhatók színvonalas boltok Rómában? - Mit olvastál az üvegtárgyakról? - Miért drágák Rómában a könyvek? e) Napi bevásárlás: - Mit hol lehet megvásárolni Rómában? - Mit olvastál az utcai pékség című részben? f) Fürdés: - Miért járnak a rómaiak fürdőbe? - Mit és hogyan használnak szappan helyett? - Milyen sorrendben használták a rómaiak a különböző medencéket? g) Vacsora: - Milyen illemszabályokat illett betartani? - A menüből válassz ki 3-4 ételt, amit szívesen elfogyasztanál! h) Evés-ivás: - Hol és mit esznek a rómaiak? - Hogyan fűszerezik ételeiket? - Mit olvastál a rómaiak kenyeréről? g) Szállás: - Olvasd el a Kiadó szoba című részt, hol érdemes megszállni Rómában! Most már gyakorlattá vált, hogy a kötelező olvasmányok, a nagyobb lélegzetű irodalmi alkotások feldolgozását könyvtári foglalkozás előzi meg. Itt az alkotóról tudhatnak meg többet e gyerekek, vagy a mű keletkezéséről, vagy a mű helyszíneiről. A most olvasható feladatlap a Toldi feldolgozását előzi meg, Arany János életéről szól. Ennek a feladatlapnak a megoldása során a gyerekeknek ismét figyelniük kell a könyvek adataira, arra, mi a különbség a szaklexikon, általános lexikon, monográfia között. Megtapasztalhatják mikor melyik könyvet érdemes használni. A többféle könyv segítségével próbálunk 7. osztályban majd irodalomjegyzéket készíteni. 1. Az Akadémiai kislexikon segítségével válaszoljatok a kérdésekre! a) Mikor és hol született Arany János?

41

b) Mikor és hol halt meg? c) Hol járt iskolába? d) Melyik volt az első pályadíjat nyert műve? e) Fordított-e Shakespeare –műveket? 2. Olvassátok el a Forrásvidék című könyvben a 8 – 10. oldalon kijelölt részt, és írjátok le 23 mondatban a legfontosabbakat! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 3. Írjátok le a Petőfi és Arany levelezéséről szóló könyv adatait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 4. Keressetek ebben a könyvben egy Arany által Petőfinek írt verset, és írjátok le a címét! ________________________________________________________________________ 5. Olvassátok el az Így élt Arany János című könyv 94 – 95. oldalán a kijelölt részt, és írjátok le 1-2 mondatban az olvasottakat! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 6. Írjátok le a Toldi-szótár adatait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 7. Keressétek meg a Toldi-szótárban a méla, szik, égiháború szavakat, Írjátok le a jelentésüket 1-2 szóval! méla: szik: égiháború: 8. Próbáljátok megfogalmazni, mi a jellemzője a Toldi-szótárnak! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 9. Kapcsoljátok össze a fogalmat és a meghatározást! általános lexikon egy-egy híres ember életéről, munkásságáról szóló mű monográfia az ismereteket, rövid szócikkekben, betűrendben tartalmazza szaklexikon egy-egy tudományág ismereteit tartalmazza betűrendben 10. Az órán használt könyvek közül írjatok példát! monográfia általános lexikon 1. Az Akadémiai kislexikon segítségével válaszoljatok a kérdésekre! f) Mikor és hol született Arany János? g) Mikor és hol halt meg? h) Hol járt iskolába? i) Melyik volt az első pályadíjat nyert műve? j) Fordított-e Shakespeare –műveket? 2. Olvassátok el a Forrásvidék című könyvben a 8 – 10. oldalon kijelölt részt, és írjátok le 2-3 mondatban a legfontosabbakat! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

42

________________________________________________________________________ 3. Írjátok le a Petőfi és Arany levelezéséről szóló könyv adatait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 4. Keressetek ebben a könyvben egy Arany által Petőfinek írt verset, és írjátok le a címét! ________________________________________________________________________ 5. Olvassátok el az Így élt Arany János című könyv 94 – 95. oldalán a kijelölt részt, és írjátok le 1-2 mondatban az olvasottakat! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 6. Írjátok le a Toldi-szótár adatait! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 7. Keressétek meg a Toldi-szótárban a méla, szik, égiháború szavakat, Írjátok le a jelentésüket 1-2 szóval! méla: szik: égiháború: 8. Próbáljátok megfogalmazni, mi a jellemzője a Toldi-szótárnak! ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 9. Kapcsoljátok össze a fogalmat és a meghatározást! általános lexikon egy-egy híres ember életéről, munkásságáról szóló mű monográfia az ismereteket, rövid szócikkekben, betűrendben tartalmazza szaklexikon egy-egy tudományág ismereteit tartalmazza betűrendben 11. Az órán használt könyvek közül írjatok példát! monográfia általános lexikon Végezetül egy 4 osztályos környezetismeret feladatlapot szeretnék bemutatni. A Hazánk nagy tájai című tananyagrész összefoglaló órájaként készült. Pontosan, részletesen csak két tanítási órában lehet megoldani. Célom egyértelműen a sok könyvűség volt. Az egyes csoportoknak hazánk egy vagy két nagy tájával kapcsolatosan kellett olvasniuk, keresniük. Most is együtt kellett dolgozniuk a csoport tagjainak, de a csoportalakítást a tanítónő kolléganőm végezte el a saját szempontjainak megfelelően. Kikötés volt: a csoportban mindenkinek minden feladattal készen kell lennie. Szívemnek nagyon kedves ez az óra, mert hazánk csodálatos értékeivel ismerkedhettek meg a gyerekek. A hazaszeretetre nevelés is szerepet kaphatott az órák során. Alföld 1. Az Alföld két nagy városa Szeged és Debrecen. Gödöllőről először Szegedre utazunk. Térképetek segítségével írjatok le három településnevet, amit az 5. úton haladva érintünk! ……………………………………………………………………………………………… 2. Utunk során megnézhetjük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, melynek Bugac a központja. Válaszoljatok a nemzeti parkkal kapcsolatos kérdésekre! - Keressétek meg a térképen Bugacot! - A Nemzeti parkjaink című könyv alapján írjatok 3-3 növényt és állatot, amely itt él!

43

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3. Megérkeztünk Szegedre. A Barangolás hazai tájakon című könyv alapján írjátok le a város nevezetességeit! Legalább ötöt! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4. A sok utazásban megéheztünk, ugyanennek a könyvnek a segítségével döntsétek el, mit ehetünk, ha olyat szeretnénk, ami a városhoz kötődik! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Második utunk Debrecenbe vezet. Térképetek segítségével írjátok le három település nevét, amely Debrecenhez legközelebb van! ……………………………………………………………………………………………… 6. Az Alföldön található a Hortobágyi Nemzeti Park is. A Nemzeti parkjaink című könyv alapján válaszoljatok a kérdésekre! - Mire használták régen a halászok a kanalasgém csőrét! (26. o.) ……………………………………………………………………………………………… - Mutassátok be a Hortobágyi Nemzeti Park jelképét, a kilenclyukú hidat! Írjatok róla 2-3 mondatot! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 7. Természeti szépségeink című könyv alapján írjátok le, mi jellemzi a szikes pusztát, és milyen állatok, növények élnek ott! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………... Alpokalja, Kisalföld 1. A Kisalföld legnagyobb városa Győr. Melyik az a két nagyobb város, amelyet érinthetünk, ha Győrből Ausztriába akarunk utazni? ………………………………………………………………………………………………. 2. Az Alpokalja talán legszebb része az Őrségi Nemzeti Park. Az Értékőrző Magyarország című könyv segítségével írjátok le, milyen állatok, növények találhatók ezen a területen! Állatok:……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Növények: …………………………………………………………………………………………........ 3. A Kisalföldön található Pannonhalma, ahol az első bencés kolostor és az első magyar iskola felépült. A térkép alapján írjátok le, mely településekhez van közel! ……………………………………………………………………………………………… 4. A pannonhalmi apátság épületegyüttesének talán legszebb része a könyvtár. A Híres magyar könyvtárak című könyv alapján válaszoljatok a kérdésekre! - Milyen építészeti stílusú az ablak, a keresztfolyosó? (80. o.) …………………………….. - Milyen építészeti stílusú a könyvtár nagyterme? (82. o.) ………………………………… - Írjátok le öt régi könyvnek a címét vagy a témáját, amelyek megtalálhatók a könyvtárban! ………………………………………………………………………………………………

44

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Elfáradtunk, megpihenünk Vas megyében Bükfürdőn. Térképetek segítségével válaszoljatok, melyik nagyvároshoz van közel! …………………………………………… 6. A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői című könyv segítségével válaszoljatok a kérdésekre! - Mikor találtak Bükön gyógyvizet? ………………………………………………………. - Fürdőkúraként milyen betegségekre javasolják a gyógyvizet? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… - Ivókúraként milyen betegségekre javasolják a gyógyvizet? …………………………………………………………………………………................... Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység 1. A terület talán legszebb része a Duna – Dráva Nemzeti Park. Keressétek meg a domborzati térképeteken, hol található! 2. Otthonunk, Magyarország című könyv 25. oldala segítségével válaszoljatok a kérdésekre! - Hol találtak a kutatók dinoszaurusz lábnyomokat ? ………………………………………………………………………………………… - Kb hány darab lábnyomot találtak? - Hol sikerült végül is kiállítaniuk a leleteket? ………………………………………………………………………………………….. 4. Ugyanennek a könyvnek a 27. oldalán olvassátok el, honnan ered a busójárás! Háromnégy mondatban írjátok is le! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. A 100 állomás – 100 kaland, Magyarország című könyv 40-41. oldala alapján válaszoljatok a kérdésekre! - Melyek a Balatonban található halak? ………………………………………………………………………………………… - Milyen állatok és növények élnek a Balaton környékén, illetve a Kis-Balatonban? ……………………………… Melyek az északi és a déli part legjelentősebb települései? Segít a térkép! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Dél-Dunántúl legnagyobb és legrégebbi városa Pécs. Keressétek meg a térképen! 6. A Magyar világörökség című könyv segítségével írjátok le, milyen jeleneteket ábrázoltak az ókeresztény sírkamrákban! (124-127. oldal) ……………………………………………………………………………………………… Északi-középhegység 1. A terület történelmi szempontból legérdekesebb városa Eger. Keresd meg a térképen, és írd le, ha Gödöllőről a hármas úton utazunk Egerbe, melyik városnál kell letérnünk a hármasról? …………………………………………………………………………. 2. A Barangolások hazai tájakon című könyv alapján írjátok le a város öt nevezetességét! ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

45

…………………………………………………………………………………………….. 3. A városnézésben megéheztünk. Mit ehetünk? Megtaláljátok ugyanebben a könyvben. Ez az étel édes vagy sós? .............................................................................................................................................. 4. Ezen a területen van a Bükki Nemzeti Park. Az Értékőrző Magyarország című könyv segítségével írjátok le, milyen állatok növények, természeti képződmények vannak itt! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. Ugyancsak Észak-Magyarországon van az Aggteleki Nemzeti Park. Az Értékőrző Magyarország és A világ ezer csodája című könyvek alapján válaszoljatok a kérdésekre! - Miért különleges a Baradla-barlang? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… - Milyen mesterség él még most is errefelé? ………………………………………………. - Milyen állatok, növények élnek a nemzeti park területén? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6. Ugyanennek a két könyvnek az alapján írjátok le, miért érdekes Hollókő! Összefoglalás A most bemutatott néhány feladatlap alapján talán látható, hogy megpróbálom a legjobbat kihozni a lehetőségeinkből. Ehhez a kollégáim többsége partner. A könyvtárhasználati tananyag teljes egészét nincs lehetőségem megtanítani, így válogatni kényszerülök. A továbblépés véleményem szerint két irányba történhet meg. Az egyik, azok a kollégáim is hozzák a tanítványaikat könyvtári órákra, akik eddig nem tették meg. A másik az internetes adatbázisok tanítása. Ez is csak az informatikatanárokkal együtt lehetséges, hiszen a könyvtárban egyetlen tanulói számítógép van.

4. ÉSZREVÉTLEN KUTATÁS, ÉSZREVÉTLEN TANULÁS 6. osztály Könyvtárhasználati óra /Bemutatásra került a 2013. évi Kőbányai Pedagógiai Napok keretében/

Tanár : Hornyeczkiné Radics Ibolya Osztály : 6. c Tanulói létszám : 11 fő

46

Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom Tartalom: Az adatfeldolgozás alapvető ismeretei Óratípus: gyakoroltató, munkáltató Évfolyam: 6. Időkeret: 2 X 45 perc Az óra célja: Tudják önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjanak információt szerezni, és az elvégzett munkájukról beszámolni. Tudjanak hatékonyan csoportban dolgozni. Értékelés módja: pontgyűjtés, a feladatokban részt vett arányok %-ban. Az óra pedagógiai feladata : 1. Nevelési feladatok: Egy téma, személy iránti érdeklődés felkeltése, változatos tevékenységi formákkal. Közös munkára, csoportmunkára, együttgondolkodásra, közös cél érdekében történő együttmunkálkodás képességeinek fejlesztése. 2. Oktatási feladatok: - helyes fogalomhasználat - kommunikáció fejlesztés - megfelelő könyvek, információforrások használata 3. Képzési feladatok: Jártasság kialakítása az egyszerűbb információkeresésben és -feldolgozásban. A koordinációs és a megfigyelési képesség fejlesztése. Tanulási technikák gyakorlása. Munkaformák: csoportos, egyéni Szemléltető-és munkaeszközök: - könyvek - személyekre jellemző tárgyak, képek - számítógép, Internet - kiválasztott szövegek, színes tollak - önéletrajz, névjegykártya (minta) - dominó

kráter

szmog 47

tajga békeszerződés igekötő pontosvessző gördítősáv billentyűzet

harmat ispán jobbágy betűírás szórend jelszó floppy

48

HUNYADI MÁTYÁS

SZENTGYÖRGYI ALBERT II. ERZSÉBET

49

LAURA JEANNE REESE WITHERSPOON

Dr. Szöszi

50

Hogy hívták Mátyás király könyvtárát? A választ keressétek a Magyar nagylexikon megfelelő kötetében!

Ki fedezte fel a C-vitamint? A választ keressétek a Magyar nagylexikon megfelelő kötetében!

Ki II. Erzsébet? A választ keressétek a Magyar nagylexikon megfelelő kötetében!

Kicsoda Dr. Szöszi? A választ keressétek az Internet segítségével!

Út a királyságig

„Meghalt Mátyás, oda az igazság”

Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó, korának egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Mátyást humanista szellemben, érdeklődő emberré nevelték. Tanult egyház-és államjogot, művészeteket és latint. (Édesapjának már egész fiatalon tolmácsként segédkezett.) Nevelője a kor egyik legműveltebb egyházi méltósága, Vitéz János

51

volt. Ekkor főként Vajdahunyadon, a családi otthonban élt. A nagy királyok és hadvezérek tetteit előszeretettel tanulmányozó fiút apja 11 évesen lovaggá ütötte. 1457-ben V. László váratlanul elhunyt. Mátyás fogva tartója, Podjebrád György kormányzó volt, aki prágai rezidenciáján inkább vendégként, mint rabként bánt az ifjúval. Közben idehaza a Hunyadi-párt mindent megtett Mátyás kiszabadításáért és trónra emeléséért. Az aggódó Szilágyi Erzsébet levélben próbált hírt kapni Prágában raboskodó fiáról. Ismertté vált sorainak legendáját meséli el Arany János Mátyás anyja című balladája.

Hunyadi Mátyás szülőháza Kolozsvárott

Élete és uralkodása

„Meghalt Mátyás, oda az igazság!”

1457 őszén meghalt V. László. 1458. január 20-án a rákosmezei országgyűlésen Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák.

52

1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban nem született. Udvarát Bécsbe helyezte át. A fiatal király határozottan kézbe vette az ország gyeplőjét. Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. Újításainak hála kincstárában évi 500-750 ezer aranyforint gyűlt össze, míg elődei „csupán” 200-250 ezer forinttal gazdálkodhattak.

Beatrix királynő és Mátyás király arcképe (Giovanni Dalmata munkája)

Uralkodása

„Meghalt Mátyás, oda az igazság!”

Mátyás 1458-1490-ig uralkodott. Uralkodása idején budai illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat. Bár a tudás megszerzésének kiváltsága csak keveseknek adatott meg, Mátyás korának művelt embere volt. A magyaron kívül németül és csehül is beszélt. Uralkodását a középkori magyar állam virágkorának tekintik. Az utókor elsősorban a szilárd államhatalom megteremtését, a korábbi és későbbi időszakokhoz viszonyított belső nyugalmat, s az ugyancsak viszonylagos 53

gazdasági fejlődést tartja Mátyás érdemének. Személye halála után századokig mondákban élt tovább, amelyek igazságosságáról, az egyszerű emberek pártját fogó király furfangos cselekedeteiről beszélnek. 1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg.

Mátyás király szobra a Hősök terén

Családi háttér

E

II. Erzsébet – azaz Elizabeth Alexandra Mary Windsor – Londonban született 1926. április 21-én. 1952. február 6. óta Nagy-Britannia uralkodója. Édesapja VI. György brit király, édesanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon, testvére Margit. Férje Fülöp edinburgh-i herceg. Gyermekeik: Károly walesi herceg, András yorki herceg és Edward herceg, Wessex grófja. 1937-ben édesapja királlyá koronázásával Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lép elő. Már ekkor elkezdett készülni feladataira: történelmet, jogot, vallástörténetet és francia nyelvet tanult. Zenélt, lovagolt, és kitűnő úszó volt.

54

Erzsébet hercegnő

Felkészülés a trónra

Erzsébet 1940 októberében, 14 évesen tartotta az első nyilvános beszédét a BBC gyerekműsorában. 1942-től a Gránátosok ezredparancsnoka. 16 évesen első nyilvános megjelenéseként szemlét tartott az ezrednél. Ő lett a Queen Elizabeth gyermekkórház és a gyerekekkel szembeni erőszak megelőzéséért küzdő társaság elnöke. 1944-től rendszeresen részt vett a király és a királynő belföldi útjain. 18. születésnapját követően kinevezték tanácsadónak. A háború lezárulta után Erzsébet hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma tovább nőtt.

55

Erzsébet hercegnő a II. világháborúban

Az uralkodás

E

A királynő uralkodása első évtizedében körbeutazta a királyságot. Utazásai során Nagy-Britannia és a világ többi országa közötti kapcsolatokat kívánja erősíteni. 1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Azóta is karácsony első napján délután 3 órakor elmondja népének karácsonyi üzenetét. A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt el. 1962ben pl. képcsarnokot nyitottak a Buckingham Palotában. Külföldi látogatásai alkalmával bevezette a városi sétát, amely lehetőséget adott arra, hogy sok emberrel találkozzon. Fontos esemény volt, hogy a királynő 1969-ben Károly herceget beiktatta Wales hercegének. Erzsébet 2002-ben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját.

II. Erzsébet királynő 56

Érdekességek

A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. Lilibet a beceneve, de csak a családtagok nevezhetik így. Nagyon babonás, mindent lekopog egy fán. 1947-ben kapta az első corgie kutyáját, jelenleg 11 van belőlük. A kutyusok több mint harmincszor megharapták. Rajong az indulókért, az autóban mindig ezt hallgatja. Soha nem festette a haját. 25 liternyi saját vérét őrzik a Buckingham-palotában. Jobb kezén nem visel gyűrűt, mert sűrűn kell kezet fognia. Karácsonyi beszéde alatt egy fehérneműszárító csipeszt szorongat. Fiatalabb korában dohányzott. Szeret szteppelni, gyakran bemutatja produkcióit a barátainak. A Buckingham-palota és a Windsor-kastély az állam tulajdona, a skóciai Balmoral és Sandringham több más kisebb-nagyobb kastéllyal együtt az övé. 2006-ban a királynő Windsor városközpontban ünnepelte 80. születésnapját egy nyilvános sétával, és vendégül látott olyan embereket, akik ugyanazon a napon ünnepelték a 80. születésnapjukat.

57

Első lépések

Dr. Szöszi

Laura Jeanne Reese Witherspoon New Orleansban, Louisiana államban született. Apja John Witherspoon, anyja Betty Witherspoon. Kiskorában négy évet élt Németországban, ahol édesapja az amerikai hadsereg tagjaként dolgozott. Miután visszatértek az Egyesült Államokba, Nashville-ben töltötte gyermekkorát. Nashville-ben végezte a középiskolát, egy jó nevű lányiskolába járt. Ezt követően a kaliforniai Stanford Egyetem hallgatója volt, angol irodalom szakon. Egy év elvégzése után azonban otthagyta az egyetemet, hogy megvalósíthassa álmát: színésznő legyen. Két gyermeke van, Ava és Deacon.

Witherspoon gyerekeivel

Lépések a siker felé

Dr. Szöszi

Witherspoon számára a kezdeti sikert a Holdember főszerepe hozta meg. 1996ban két jelentős szerepet kapott: Játszott a Rettegés című thrillerben, ill. a

58

Pokolsztrádában. Az első igazi főszerep 1999-ben találta meg a Gimibosziban. 2001-ben végül a Dr. Szöszi hozta meg Witherspoon számára az igazi sikert. 15 millió dolláros gázsit kapott a szerepért, amivel Hollywood egyik legjobban fizetett színésznőjévé vált. 2005-ben került a mozikba A nyughatatlan. Saját maga énekel a filmben. Számtalan kritikusi díjat nyert el világszerte, köztük a Golden Globe-ot, a Színészek Szövetsége és a Brit Filmakadémia díját, valamint az Oscar-díjat

A nyughatatlanban nyújtott alakításáért Golden Globe-díjban részesült 2006-ban, majd ezért a játékáért megkapta az Oscar-díjat is.

A karitatív szerep

Dr. Szöszi

Witherspoon régóta támogatója egy gyermekmentő szervezetnek, illetve egy gyermekeket támogató alapítványnak. 2006-ban az elsők között volt, akik New Orleans-ban felhívták a figyelmet a Katrina hurrikán áldozatainak helyzetére. Witherspoon segítette a város első alternatív, nyílt oktatási intézményének megnyitását, melybe Amerikában élő afrikai diákok jártak. 59

2007-ben az Avon cég első Globális Nagyköveteként több évre szóló megállapodást írt alá, melynek értelmében ő lett a kozmetikumok szóvivője és az Avon Alapítvány tiszteletbeli elnök asszonya. E szerepben fontos feladatának tartja a nők segítését: kiemelten a mellrák és a családi erőszak ügyében.

Az Avonnál segíti a nőket

A hexuronsav

C-vitamin

Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Orvosi oklevelet 1917-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett. Külföldön folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Második doktorátusát a Cambridge-i Egyetemen szerezte meg. 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi karának volt biokémia professzora. Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét és hexuronsavnak nevezte el.

60

Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a C-vitamin képletének részlete látható.

Élettani-orvosi Nobel-díj

C-vitamin

Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni a hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt. 1932-ben Szent-Györgyi a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el a Cvitamin szerepének terén tett felfedezéseiért. Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható. 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvosi karának volt biokémia professzora.

61

Szent-Györgyi Albert átveszi a Nobel-díjat.

Szent-Györgyi Albert-díj született az USA-ban

C-vitamin

1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának volt az igazgatója. 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. 1986. október 22-én hunyt el az USA-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el. Az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Alapítványa egy új tudományos díjat jelentett be, mellyel a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert előtt kívánnak tisztelegni. Az amerikai díjat a rákkutatás területén élenjárók kaphatják meg.

62

Szent-Györgyi Albert (1948)

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (minta)

KÉP

SZEMÉLYES ADATOK Név Kovács Péter Cím 1123 Budapest, Petőfi utca 3 Telefon 06-30-526-5489 E-mail kovacs.peter freemail.hu Születési hely, idő Budapest, 1975.10.05. Feleség/férj, gyerekek nincs SZAKMAI TAPASZTALAT Dátum 2004-2006 Cég neve és címe Eko business, 1123 Budapest, Tompa u. 7. Beosztás Értékesítő Tevékenységek Ökotermékek értékesítése TANULMÁNYOK Dátum Oktatási intézmény

1995-1999 Budapesti Corvinus Egyetem 63

Végzettség szintje Dátum Oktatási intézmény Végzettség szintje

egyetemi diploma 1995-1999 Fazekas Mihály Gimnázium érettségi

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG, SIKEREK, EREDMÉNYEK Kórházi önkéntes munkák NYELVISMERET angol tárgyalóképes, német tárgyalóképes, francia haladó EGYÉNI KÉSZSÉGEK számítógépes ismeretek, kreativitás, önálló munkavégzés, kitartás ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET olvasás, sport MILYEN ÁLLÁSRA JELENTKEZIK? irodavezetői

Budapest 2013.02.26.

magyar vér Lilibet haj babonás cigi 64

kutya sztepp induló gyűrű Karácsony kastély születésnap 65

mert babonás

fehérnemű-szárító csipeszt csak a családtagok

A királynőnek kije volt magyar? Karácsonyi beszéde alatt mit szorongat? Kik nevezhetik őt Lilibetnek? Mikor dohányzott?

fiatalabb korában

Festi a haját?

nem

Hány liter vérét őrzik a Buckingham-palotában? Melyik kezén nem visel gyűrűt? Milyen produkciót szokott bemutatni barátainak? Mennyi corgie kutyája van? Mit szokott hallgatni az autóban? Mikor ünnepelte a 80. születésnapját? Miért kopog a fán?

ükanyja

25 jobb

szteppelést 11 indulókat 2006-ban

66

ÓRAVÁZLAT

Tevékenység Tanulói / idő tevékenység A ráhangolódás szakasza: Esőerdő játék / 2 perc

Szükséges eszközök

Produktum

kártyák könyvek

Földrajzi kislexikon: kráter,szmog,tajga(sz)(9) Történeti fogalmak kisszótára: jobbágy,ispán (sz)(9) Nyelvi fogalmak kisszótára: igekötő,pontosvessző,szórend (sz)(8) Informatikai fogalmak kisszótára: gördítősáv,jelszó,floppy (sz)(6)

A jobb oldalon lévő társ mozdulatainak ismétlése, utánzása

A tevékenység szakasza: Csoportalakítás / 5 perc

Szavakat húznak, amit párosítani kell az asztalon lévő lexikonokkal. Ellenőrzés Általános v. szak szótár az asztalon lévő könyv? Az ETO alapján hová tartoznak a könyvek?

InformációA csapatok borítékot vadászat / 6 perc húznak. A borítékban lévő személyhez megkeresik a kiállított tárgyak közül a személyre legjellemzőbbet.(A csoportok között fontos a konzultáció). A tárgyaknál lévő kérdésekre válaszokat keresnek a kézikönyvekből.

Szakmai

borítékban: nevek, képek jellemző tárgyak kézikönyvek táblán: nevek v. képek

Párosítsátok a borítékban lévő neveket, ill. képeket a táblán lévő képekkel ill. nevekkel! Egy általános szövegek

(3 pont) (1 pont) (1 pont) Hunyadi Mátyás-Bibliotheca Corviniana Szent-Györgyi Albert – C-vitamin II. Erzsébet – Nagy-Britannia és Észak-Írország királynője Laura J. R. Witherspoon – amerikai színésznő

( 2 pont) Szakmai önéletrajz

67

önéletrajz / 25 perc (ebből 5 perc az értékelés)

Tanulás, bevésés / 10 perc

iskolában milyen állásra pályáznának? A megkapott szövegek segítségével készítsetek szakmai önéletrajzot a választott emberek életéből! (mindenki más-más szövegen dolgozik, marginális jelek ) A nagy lapon mindenki más színű tollal dolgozzon! Az Internetről nyomtassatok képet is az illetőről! Készítsetek névjegykártyát az illetőnek! A csoportból egy ember mutatkozzon be pályázóként! Felolvasom a szöveget. Mindenki: a szöveg első, átfutó (blattoló) olvasása után a második (meditatív) olvasás közben használják a marginális jeleket. Szükség szerint: szavak magyarázatának kikeresése kézikönyvekből.

Szakmai Névjegykártya önéletrajz(minta) papír színes tollak Internet, nyomtató olló, ragasztó névjegykártya

(5+ 3x5 pont, a csoportok egymást is pontozzák)

Érdekességek c. szöveg (11 db)

magyar,Lilibet,babonás,kutya, induló,haj,vér,gyűrű,Karácsony cigi,sztepp,kastély,születésnap

Együtt kirakjuk a táblára a szöveg kulcsszavait. Számonkérés – Dominó / 5 perc

Mindenki húz egy dominót! (kérdés-válasz)

dominó

A királynőnek kije volt magyar? – ükanyja Kik nevezhetik őt Lilibetnek? – csak a családtagok Miért kopog a fán? – mert babonás Mennyi corgie kutyája van?-11

68

Mit szokott hallgatni az autóban? – indulókat Festi a haját? – nem Hány liter vérét őrzik a Buckingham-palotában? – 25 Melyik kezén nem visel gyűrűt? – jobb Mikor dohányzott? – fiatalabb korában Karácsonyi beszéde alatt mit szorongat? – fehérnemű-szárító csipeszt Milyen produkciót szokott bemutatni barátainak? – szteppelést Mikor ünnepelte a 80. születésnapját? – 2006-ban

A lezárás szakasza: ÖsszegzésÉrtékelés / 5 perc

Százalékban fejezzétek ki, hogy ki mennyire vett részt a csoportmunkában! Minden csoport mondjon egy-egy dolgot, amit megtanult a mai órán!

Értékelő-lap

Számoljátok össze az órán gyűjtött pontokat! (A legtöbbet gyűjtő csapat minden tagja kap egy 5 magyarból.)

69

ÉRTÉKELŐ LAP Az órán összegyűjtött pontok :

Amit megtanultatok a mai órán : Tagok :

A csoportmunkában részt vett munka %ban

Megjegyzés

ÉRTÉKELŐ LAP Az órán összegyűjtött pontok :

Amit megtanultatok a mai órán : Tagok :

A csoportmunkában részt vett munka %ban

Megjegyzés

70

5. ÍGY VOLT… Foglalkozások, vetélkedők és könyvtári játékok Módszertani kiadvány gyermek- és iskolai könyvtárosoknak A kiadvány megtalálható: http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/kiadvanyok/igyvolt.pdf A kiadvány számos, kicsiknek és nagyobbaknak rendezendő vetélkedőhöz, játékos foglalkozáshoz használható kérdést, feladatot és megoldást tartalmaz, valamint kézműves ötletekkel is szolgál, ami szintén könyvtári program keretén belül is szervezhető. Minden kolléga figyelmébe ajánljuk.

Szakirodalom: Ballér Endréné – Nagyszentpéteri Géza: Könyv és könyvtár az általános iskolában. Az önálló ismeretszerzés útja. Tankk. Bp. 1980.

Celler Zsuzsanna (szerk.) : Az iskolai könyvtár. Könyvtárostanárok kézikönyve. Orsz. Ped. Kvt. És Múz. Bp. 1998. Cs. Bogyó Katalin: Az általános iskolai könyvtár lehetőségei, feladatai az olvasóvá nevelésben /internetről/ Dömsödy Andrea: Könyvtár az iskolában – A könyvtár funkciói, működése a hatékony iskolában. In: Informatika-könyvtár 2009/1. sz. Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia. Flaccus, Bp. 2003. Hock Zsuzsanna: Az iskolai könyvtár helye és szerepe a tehetséggondozásban. In: Budapesti nevelő XLV. Évf. 2. sz. (2009. év 2. szám) 112-118. p. Iskolai könyvtárak. Segédkönyv könyvtáros tanárok számára. (Szerzők: Ballér Endréné – Győri Gáspár – Mészöly Magda – Rácz Ágnes). FPI Bp. 1984. Dr. Juhászné Belle Zsuzsa: Könyvtár-pedagógia /internetről/ Kocsis Éva: A könyvtár szerepe a tehetséggondozás folyamatában /internetről/

71

72