Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Kelet Szlovákiai tapasztalatok Eva Sitášová – Szitás Éva Východoslovenské múzeum Košice- Keletszlovakiai múzeum Kassa Hortobágy, 1. - 3. 10. 2009
Invazív növényfajok • Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban nem ıshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva tömegesen terjednek és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élıhelyekrıl az eredeti, rendszerint ıshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják. • Eredetükre nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak olyan növények is melyeket az ember termesztés céljából hozott be. • Az „invazív idegen fajok” olyan idegen fajok, amelyek betelepítése vagy elterjedése veszélyezteti a biológiai sokféleséget. • Az invazív idegen fajok minden ökoszisztémára hatással vannak. • A kutatás során csak az i. sz. 1500 után Európába került növényfajokat tekintették invazívnak.
Invázió Európában • minden évben átlagosan 6 új idegen fajjal "gazdagodik" az európai élıvilág • Európában közel 6000 növényfaj tekinthetı idegennek, ezek fele nem a kontinensrıl származik • az idegenek háromnegyed része véletlenül került Európába és 25 év alatt az idegen növényfajok száma megháromszorozódott • Igen alacsony (1% alatti) a bevándorló fajok aránya a természetes gyepek, lombhullató erdık és tőlevelő erdık területén. • Egyes területek veszélyeztetettsége a helyi geológiai és klimatikus viszonyokon kívül a népsőrőségtıl és a helyi vegetációt károsító emberi beavatkozások gyakoriságától is függ.
Mi a teendı, ha már bekövetkezett az invázió? Sokan nem tudják, hogy e növényeket a törvény értelmében irtani kellene. Ennek ellenére sok kertben megtalálhatók, hiszen eredetileg dísznövényként hozták be ıket az országba. A káros gyomokat azonban mindenképpen el kell távolítani, mindenkinek saját földjérıl saját költségén kellene kiirtania ıket. Aki nem teszi, törvényt sért, amiért pénzbírság jár. Ha a növények tömeges megjelenésükkel sok helyen már át is vették az uralmat az aljnövényzetben, ilyenkor fıleg mechanikai módszert vagyis gyomlálást, kaszálást és homogén növényborítottság esetén pedig vegyszeres kezelést alkalmaznak.
Inváziós fajok listája a Szlovákia természet védelemrıl szóló törvény 24/2003 Z. z. 2. cikk jogszabályai szerint • • • • • • •
kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) japán keserőfő (Fallopia japonica) hibrid japánkeserőfő (Fallopia x bohemica) óriási japán keserőfő (Fallopia sachalinensis) bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis) magas aranyvesszı (Solidago gigantea)
Ismert özönövények Ailanthus altissima Ambrosia artemisifolia Aster sp. Echinocystis lobata Helianthus tuberosus Impatiens parviflora Rudbeckia laciniata Robinia pseudoacacia Stenactis annua agg. Partenocissus quinquefolia Lupinus polyphyllus Asclepias syriaca Rhus typhina Amorpha fruticosa Phytolacca americana Phytolacca esculenta Acer negundo
bálványfa (népi nevén ecetfa) ürömlevelő parlagfő ıszirózsa fajok süntök csicsóka kisvirágú nebáncsvirág magas kúpvirág fehér akác egynyári seprence ötlevélkéjő vadszılı kék csillagfürt selyemkóró torzsás ecetfa gyalogakác amerikai karmazsinbogyó kínai karmazsinbogyó zöld juhar
kaukázusi medvetalp Legérdekesebb özön növények közé tartozik. Európába 1850 - ben került be. Ezzel, a gyakran 3,5 méternél is magasabb növénnyel erdıszélen vagy patakok partján találkozhatunk. Levelei kellemetlen bırgyulladást okoznak. E növény érintése az ember számára akár veszélyes is lehet, ugyanis égési sérülésre hasonlító tüneteket is okozhat.
Keletszlovákiai síktérség
Japán keserőfő Európába elıször 1823-ban hozták, egy hollandi botanikus kertbe, onnan vadultel. Késıbb dísznövényként és takarmányként is ültették. Gyökerein keresztül kiválasztott kémiai anyagok segítségével teljes mértékben gátolja más fajok csírázását és egyedfejlıdését. Az ázsiai eredető japánkeserőfő sőrő,egynemő állományokat alkot. Nagyon agresszívan terjedı növényfaj, mely szabad területeken, patakok és utak mentén, településeken antropogén helyeken gyorsan meghonosodik.
hibrid japánkeserőfő
óriási japán keserőfő
Bíbor nebáncsvirág A Nyugat-Himalájából és Kelet-Indiából származó kerti növény a 20. évszazad elelyén Európába került mint kerti dísznövény. Ártéri magaskórósokban, ligetekben elvadulva meghonosodik. Folyóvizek mentén szinte az egész országban elıfordul.Kedveli a nedvesebb helyeket.
Bíbor nebáncsvirág
Kisvirágú nebáncsvirág Közép-ázsiai eredető növény a 19. században került Európába. Nálunk ártéri vagy nyirkos erdıkben fordul elı. A partmenti növényzetben, cserjésekben, erdıkben, utak szélén, vagy ruderális területeken tömegesen fordul elı .
Kisvirágú nebáncsvirág
Kisvirágú nebáncsvirág
sőntök Ez az ÉszakAmerikából származó, jelenleg is terjedıben levı növény éretten száraz, lágy tüskékkel borított termésérıl kapta nevét. Adventív, vékony, felkapaszkodó, majdnem kopasz szárú növény, mely felkúszik a bokrokra, fákra, majd megfojtja ıket.
csicsóka Észak-Amerikából a 17. század elején került Franciaországba és az egész Európába. Legnagyobb tömegben Franciaországban termelik, mintegy 150 ezer hektár területen. Jól hasznosítású takarmánynövény A csicsóka fıleg patakmenti növénytársulásokban, de utak mentén (antropogén élıhelyeken) ill. ruderális területeken terjed.
magas aranyvesszı Veszélyes özönnövény a magas aranyvesszı. Amerikai eredető dísznövény. Fıleg szinantróp élıhelyeken, de bolygatott talajon természetes társulásokban is. A parlagon hagyott földeket szokják elfoglalni. Amikor elkezd virágozni a rovarok számára valóságos nektártengert ad.
magas aranyvesszı
ürömlevelő parlagfő Kelet Szlovákiai síkvidék területe
selyemkóró
selyemkóró
Bálványfa Kínai eredető, könnyen elvaduló, agresszíven terjedı fafaj. Európaba 1751 került. A bálványfa nem érzékeny a légszennyezettségre városi sorfaként is elıszeretettel alkalmazzák. A bálványfa az életmódja és újrasarjadzó képessége miatt az egyik legnehezebben irtható inváziós faj.
Bálványfa
Torzsás ecetfa Észak-Amerika keleti partvidékérıl származik ez a keleties hatású növény. Európaba 1622 ben került. 4-5 méter magas, ritka, sátoros ágrendszerő bokor vagy többtörzső kis fa. Gyökérzete közvetlenül a talaj felszíne alatt nagy felületet képes behálózni, így gyakran a kert távolabbi részén is megjelennek sarjai. Ezekbıl a sarjakból elıbbutóbb kis erdı fejlıdhet.
Torzsás ecetfa
Fehér akác Az akácot az amerikai kontinensrıl 1620 körül hozták be Európába. A fehér akác ma már sok helyen meghonosodott. Természetes erdıtársulásokban elegyfafajként található, de sok esetben már egynemő állományokat is alkot. Jelenlétével rontja a talaj minıségét.
Ötlevélkéjő vadszılı Különbözı vadszılıfajok és -fajták rendszerint lombjukkal hívják fel magukra a figyelmet. Az ıszi idıszakban különösen szépek a különbözı árnyalatúra színezıdı levelek. Ezek a szép, dekoratív cserjék erıteljes kúszó növekedéssel rendelkeznek, tekintélyes kort és méreteket érhetnek el. Sokszor a folyók és utak mentén invazívan terjednek
Inváziós növényfajok visszaszorítása 20 ha likvidálas 10 ha revitalizáció Fajok: Solidago canadensis (kanadai aranyvesszı) Helianthus tuberosus (csicsóka) Fallopia japonica (japán keserőfő)
Brzotín- Berzéte
Jovice
Slavec
Hrušov - Körtvélyes
Plešivec - Pelsöcz
Kunová Teplica
Pašková
Likvidáció és revitalizáció
Ismeretek terjesztésé az invazív növényekrıl
Köszönöm kedves figyelmüket
!