PÁLYÁZAT IIASA SHIBA DÍJ 2007. OKTATÁS, KUTATÁS-FEJLESZTÉS
PÁLYÁZÓ SZERVEZET: JÓKAI MÓR KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS LEÁNYKOLLÉGIUM (8500 PÁPA, VESZPRÉMI ÚT 45.)
2008.
AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE A VEVİKÖZPONTÚSÁG ÉS A PARTNERI ELÉGEDETTSÉG NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEMUTATKOZÁS
4
2. MINİSÉGFEJLESZTÉSI CÉLOK
7
3. MINİSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK
8
4. MÓDSZEREK
13
5. EREDMÉNYEK
15
6. TOVÁBBFEJLESZTÉS
25
7. VEZETÉS
26
8. BELSİ SZEMLÉLETVÁLTÁS
28
9. KÜLSİ ÉS BELSİ TERJESZTÉS
29
ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK PP – Pedagógia Program SZMSZ – Szervezeti és Mőködési Szabályzat IMIP – Intézményi Minıségirányítási Program MIR – Minıségirányítási Rendszer TÉR – Teljesítményértékelési rendszer PIEM – Partneri igény- és elégedettségmérés TISZK – Térségi integrált szakképzı központ
3
1. BEMUTATKOZÁS 1. Az intézmény általános bemutatása Intézményünk jogelıdje 1939. szeptember 1-jén kezdte el mőködését az akkor már 408 éves nagyhírő Pápai Református Kollégium tagozataként. Az iskola az 1948-as államosítás után vált önállóvá, de csak 1957-ben költözött mai helyére, a volt Állami Tanítóképzı épületébe. Az intézmény egy közgazdasági szakközépiskolából és egy leánykollégiumból áll, ami az épület 2. emeletén helyezkedik el. Az intézmény alkalmazotti közössége 45 pedagógusból, 2 pedagógiai felügyelıbıl, 4 ügyviteli és 2 technikai alkalmazottból tevıdik össze. Az intézmény vezetıje az igazgató, munkáját az I. és II. igazgató-helyettes, a gyakorlati oktatás-vezetı és a kollégiumvezetı segíti. A pedagógusi közösség hat munkaközösségbe szervezıdik: társadalomtudományi, természettudományi, szakmai, idegen nyelvi, informatikai és osztályfınöki munkaközösség. Az ügyviteli és technikai dolgozók közvetlen, napi szintő irányítása a gazdasági ügyintézı feladata. A munkaközösség-vezetık valamint a gazdasági ügyintézı alkotják együttesen az intézmény középvezetıi rétegét. Az oktatás jellemzıen 19 tanulócsoportban (kb. 600 diák), az alapképzésben négy és öt évfolyamon 16 (a 2008/2009. tanévtıl 17) tanulócsoportban, az érettségire épülı szakképzı évfolyamon 1 évfolyamon 3 tanulócsoportban folyik. Az iskola alapképzése 4 + 1-es, ill. 1 + 4 + 1-es szakképzési szerkezető, melyben a 11. évfolyamtól öt képzési irány jellemzı: 1. közgazdasági gimnázium (külgazdasági orientáció) 2. vállalkozási-pénzügyi (üzleti orientáció) 3. gazdasági-informatikai (számítástechnikai orientáció) 4. üzleti kommunikáció (kommunikáció-információfeldolgozási orientáció) 5. idegenforgalmi (turisztikai orientáció) (nyelvi elıkészítı osztály) Az elsı két tanév képzési struktúrája a gimnáziumi oktatáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy szakmai orientációs jelleggel a tanulók 2 évig gazdasági környezetünk tantárgyat is tanulnak, valamint az átlaghoz képest nagyobb az informatika óraszáma, mely kiegészül heti 2 óra információfeldolgozás oktatással. Az idegenforgalmi szakirány idegen nyelv igényes képzését egy elıkészítı tanév, az ún. nyelvi elıkészítı osztály alapozza, az idegenforgalmi szakirányon tanulók tehát a 13. évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi vizsgát. A szakképzı évfolyamon választható közép és emelt szintő szakirányok: pénzügyi-számviteli ügyintézı, vállalkozási ügyintézı, ügyintézı titkár, külkereskedelmi ügyintézı, gazdasági informatikus, logisztikai ügyintézı, a 2008/2009. tanévtıl külkereskedelmi üzletkötı, statisztikai és gazdasági ügyintézı, vám- és jövedéki ügyintézı. Az iskola a tanulmányi versenyeredmények, a felvételi arányok, a felsıoktatásba jelentkezık nyelvvizsgáinak aránya, a magyar nyelvi és matematikai kompetenciamérések eredményeinek tekintetében az ország közgazdasági szakközépiskoláinak élmezınyébe tartozik. Az elmúlt években kiemelkedı országos tanulmányi versenyeredmények születtek matematikából, elméleti gazdaságtanból (közgazdaságtanból), üzleti gazdaságtanból (könyvvitelbıl, statisztikából), történelembıl, informatikából, információfeldolgozásból (gépírásból) és idegen nyelvekbıl, valamint a szakképzı évfolyamokon az ügyviteli szakképesítések versenyén. Az iskola szakmai tevékenységét a középiskolai nappali rendszerő oktatás mellett meghatározza folyamatosan bıvülı iskolarendszeren kívüli szak- és felnıttképzési tevékenysége is, melynek keretében vállalkozási ügyintézı, pénzügyi-számviteli ügyintézı, logisztikai ügyintézı, marketing- és reklám ügyintézı, mérlegképes könyvelı, külkereskedelmi üzletkötı, ECDL és EBCL-képzéseket kínál az érdeklıdıknek. Az intézmény ugyanakkor több akkreditált vizsgarendszernek is helyet ad: ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány)-vizsgahely, EBCL (Egységes Európai Gazdasági Oklevél)vizsgahely, a Budapesti Gazdasági Fıiskola bejelentett szakmai nyelvvizsgahelye. 4
2. Az intézmény mőködési (verseny) környezetének bemutatása A Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium Pápa és környéke meghatározó iskolarendszerő középfokú és iskolarendszeren kívüli közgazdasági szakképzı intézménye. Az iskola beiskolázási körzete nem szabályozott, tanulóit elsı sorban Pápa város és közvetlen vonzáskörzete általános iskoláiból iskolázza be, de a város földrajzi helyzetébıl adódóan Gyır-MosonSopron, Vas és Fejér megyébıl is választják tanulók az iskolát. Az iskola tanulói átlagos szociokulturális környezetbıl érkeznek, hátrányos helyzető tanuló 28, halmozottan hátrányos helyzető tanuló 3 található az intézményben, a szülık iskolázottsága a 20022006. évi átlagadatok alapján 11,93 tanév, ami átlagos-gyengébb mértéket képvisel. Ehhez viszonyítva az intézmény a 2002-2006. évi elvárt értéktıl való eltérési mutatók (hozzáadott pedagógiai érték) alapján jó (14,63) besorolású, megelızve ezzel a pápai gimnáziumokat és egyéb szakképzı intézményeket. Az intézmény közvetlen partnerei: tanulók, szülık, pedagógus és nem pedagógus munkatársak, az iskola fenntartója, szakképzési partnerek. A partnerkapcsolatok kezelését az 1.c) pont mutatja be. Az iskola, mint gazdasági szakképzı intézmény a szakképzı évfolyam képzéseiben kötelezıen teljesítendı szakmai gyakorlatot szakképzési partnerei, pápai és Pápa környéki gazdasági társaságok, intézmények közremőködésével valósítja meg. Szakképzési kínálata lefedi a környék gazdasági, ügyviteli, ill. bizonyos szakmák (logisztikai ügyintézı, külkereskedelmi ügyintézı) esetében kereskedelmi munkaerıpiaci igényét, ugyanakkor iskolarendszeren kívüli és felnıttképzési kínálatával jelentıs szerepet vállal ezen szakterületek továbbképzésében is (pl. mérlegképes könyvelı képzés). 3. Intézményi célrendszer Az intézmény küldetését, pedagógiai célrendszerét, kiemelt pedagógiai céljait a Pedagógia Program, pedagógiai és intézményi-mőködési minıségi céljait az Intézményi Minıségirányítási Program tartalmazza. Oktatási küldetésünk: Olyan korszerő közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsıoktatásban, illetve közép vagy felsıfokú szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerıpiacon. Nevelési küldetésünk: Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak. Nevelı-oktató munkánk kiemelt pedagógiai céljai: a nevelés és oktatás egységének megvalósítása; a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlan egységének tudatosítása; a tudás, ismeret, készség, mőveltség, munkakultúra fontosságának elfogadtatása; a helyes tanulási módszerek kialakítása; önismeret, önmegvalósítás lehetıségének biztosítása; a tanulók erkölcsi nevelése, az alapvetı erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, a meggyızıdés kialakítása; a munkakultúra fejlesztése, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítása; az egészséges életmódra történı felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása; ökoszociális gondolkodásmód kialakítása; anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklıdés felkeltése; elıítéletmentesség, a kulturált konfliktuskezelés. Oktató munkánk célkitőzései: 100%-os szakirányú (gazdasági) továbbtanulási arány; 60%-os felsıoktatási felvételi arány; piacképes szakképesítések kínálata a középfokú és emelt szintő szakképzésben; nyelvvizsgával rendelkezık aránya 20%, ECDL-vizsgával rendelkezık aránya 40% legyen; a helyes tanulási módszerek, a folyamatos önképzés, továbbképzés, átképzés igényének kialakítása.
5
Intézményi-mőködési célkitőzések: a, Infrastrukturális mőködés az intézményi pénzügyi stabilitás hosszú távú megırzése; a hiánymentes gazdálkodás biztosítása minden pénzügyi évre; a belsı ellenırzés tartalmi követelményeinek történı megfelelés minden évben; az ügyviteli rend színvonalának megtartása minden évben; folyamatos eszközfejlesztés; a testi fogyatékkal élık beiskolázási esélyeinek javítására az intézmény 100%-os akadálymentesítése; a mindenkori fenntartói irányítás elvárásainak történı megfelelés. b, Humánerıforrás a költségvetési létszámkeretben biztosított álláshelyek folyamatos betöltése az üres álláshelyek betöltésénél a megfelelı szakmai képzettség, szakmai sokrétőség, tapasztalat figyelembe vétele a munkakörök ellátásához szükséges képesítések teljes körő ellátottsága öt éven belül a szakmai fejlesztés érdekében rendszeres továbbképzés folyamatos önképzés biztosítása c, Marketing az iskolát népszerősítı kiadványok folyamatos (tanévenkénti) aktualizálása az iskola közgazdasági szemléletének megırzése és folyamatos terjesztése a helyi média nyújtotta lehetıségek kihasználása a közvetlen és közvetett partnerekkel történı folyamatos kapcsolattartás részvétel szakmai rendezvényeken, versenyeken – esetlegesen szervezés rendszeres marketing tevékenység az alapfokú oktatási intézményekben 4. Az intézmény szervezetfejlesztési folyamata Az iskola a 2001/2002. tanévben építette ki minıségirányítási rendszerét a Comenius I. modell alapján. Ennek keretében 3 minıségi csoportot mőködtet, amelyek vezetıi az igazgató-helyettesek és a gyakorlati oktatás-vezetı. A minıségügy vezetıje az intézmény mindenkori igazgatója. A minıségi csoportok mőködési területei a következık: 1. minıségi csoport: intézményi mőködés 2. minıségi csoport: partnerkapcsolatok irányítása 3. minıségi csoport: szakképzés A minıségirányítás az Intézményi Minıségirányítási Programban meghatározta az intézmény minıségi céljait, minıségpolitikáját és a minıségfejlesztési rendszerét (tervezés, partnerkapcsolatok irányítása, az intézmény önértékelési rendszere), amelyet 2007-ben egészített ki a teljesítményértékelési rendszer bevezetésével. A sikeresebb minıségügyi mőködés megvalósítása érdekében a minıségirányítás 2007-ben kezdeményezte az IMIP felülvizsgálatát és az ISO 9001 szabvány szerinti átalakítását, amelynek kiépítése jelenleg is folyamatban van, befejezése és auditálása 2008 ıszére várható. Az intézmény tagja a Veszprém Megyei Minıség Klubnak és a Szövetség A Kiválóságért Egyesületnek. Az intézmény minıségtudatos gondolkodása alapján a 2006. évben elnyerte a Veszprém Megyei Minıség Díjat, a 2007. évben pedig a közszféra kategóriában a Közép-dunántúli Regionális Minıség Díjat.
6
2. MINİSÉGFEJLESZTÉSI CÉLOK Az intézmény minıségfejlesztési tevékenységének középpontjában – a bevezetett Comenius I. modell szerint kiépített rendszerének megfelelıen – a közvetlen partnerek elégedettségének folyamatos növelése, a vevıközpontúság kialakítása áll. Az intézmény stratégiai céljait (misszió, oktatató-nevelı munka célkitőzései) a 2001/2002. tanévben bevezetett PP implicit tartalmazta, az intézmény nem rendelkezett külön minıségirányítási programmal. A minıségügyi mérések rendjét, elemzését, feldolgozását, nyilvánosságra hozatalát a PP nem rögzítette, csupán a közvetlen PIEM-ek közül a szülıi elégedettséget mérte a 10. és 12. évfolyamon, az intézményi stratégiai célok meghatározásához a 2001-ben kialakított minıségirányítás munkatársi klímatesztet, PIEM-et és SWOT-analízist végzett. A Comenius I. modell szerint, önállóan kiépített, de a PP részét képezı MIR – ötvözve az intézmény belsı ellenırzésével, az intézményvezetés ellenırzı feladataival - a következı területeket fogta át: 1. Ellenırzés (nevelı-oktató munka, belsı ellenırzés, tanulók munkájának ellenırzése 2. Mérési rendszer (intézményvezetı, pedagógusok, közvetlen partneri elégedettség-mérések) 3. Értékelés (intézményi szintő oktató-nevelı munka, pedagógusok oktató-nevelı munkája, tanulók értékelése) 1. minıségfejlesztési ciklus A 2003/2004. tanévtıl felálló új intézményvezetés irányításával mőködı minıségirányítás célul tőzte ki a partneri elégedettség növelését és ennek érdekében megfogalmazta egy, a PP-tıl független, a PP-t, SZMSZ-t és a Házirend bizonyos területeit integráló Intézményi Minıségirányítási Program (IMIP) kialakításának igényét, amelyhez külsı szakértıi segítséget vett igénybe. A tanév végére kialakított és elfogadott IMIP megfogalmazta az intézmény • minıségpolitikáját, • minıségi céljait, • az intézményi minıségfejlesztési rendszert o a vezetés hatásköreit, ellenırzı és értékelı tevékenységének folyamatait, o a stratégiai tervezés menetét, o az intézmény önértékelési rendszerét, o a partneri elégedettségi mérések eljárásrendjét, o a partnerkapcsolatok irányítását. 2. minıségfejlesztési ciklus A 2. minıségfejlesztési ciklusban a minıségirányítás célul tőzte ki a MIR bevezetésétıl használt mérési eszközök egységesítését, modernizálását és átstrukturálását, amellyel azok hosszú távon alkalmassá váltak összehasonlításra, trendvizsgálatra. A ciklus által érintett mérési eszközök: • közvetlen partneri igény- és elégedettség mérés eszközei (1-5 skálás szülıi, tanulói elégedettségi kérdıívek a 10. és 12. évfolyamon) • munkatársi igény- és elégedettségmérés eszközei (1-5 skálás munkatársi elégedettségi kérdıív, SWOT-analízis)
7
3. minıségfejlesztési ciklus A 3. minıségfejlesztési ciklusban a MIR – az intézmény fenntartója Önkormányzati Minıségirányítási Programjával (ÖMIP) összhangban – célul tőzte ki egy vezetıi, pedagógus és nem-pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kialakítását külsı szakértı bevonásával. A ciklus végére kialakított TÉR az IMIP részeként kiterjed • a vezetıi teljesítményértékelés szempontrendszerére és eljárásrendjére, • a pedagógus teljesítményértékelés szempontrendszerére és eljárásrendjére, • a technikai, ügyviteli dolgozók teljesítményértékelésének szempontrendszerére és eljárásrendjére. 4. minıségfejlesztési ciklus A 4. minıségfejlesztési ciklusban a MIR – a 2005/2006. tanévben végzett munkatársi PIEM eredményei alapján – célul tőzte ki a munkatársi elégedettség növelését a PIEM kérdıívek szempontrendszerének kibıvítésén és átstrukturálásán keresztül, amellyel egy mélyebb értékelés vált lehetıvé. 3. MINİSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK A minıségfejlesztés folyamatrendszerét az alábbi ábra mutatja: 1. ábra: A minıségfejlesztés folyamatrendszere
9. Önértékelés 1. Célmeghatározás
2. Adatgyőjtés 8. Szabványosítás 3. Adat- és okelemzés 7. Korrekció
4. Megoldás tervezése
6. Ellenırzés 5. Bevezetés
8
1. CIKLUS 2003/ 2004. tanév
2004/ 2005. tanév
1.1. Célmeghatározás • A minıségirányítás célul tőzte ki a közvetlen partneri és munkatársi elégedettség növelését az elızı évek eredményeihez viszonyítva. • E területeken az elégedettség minimális értékét 75%-ban határoztuk meg és célul tőztük ki annak elérését. • Célul tőztük ki minıségpolitikánk, minıségcéljaink meghatározását ill. felülvizsgálatát, a partnerekkel történı kapcsolattartás és az önértékelés rendjének átalakítását, valamint a mérések rendszerének felülvizsgálatát és az ezeket a tevékenységeket implicit tartalmazó stratégiai dokumentumokat integráló különálló Intézményi Minıségirányítási Program megalkotását. 1.2. Adatgyőjtés • A célokhoz kapcsolódó partneri igényeket közvetlen partneri és munkatársi PIEM-ek formájában, a helyzetfelmérést SWOT-analízis formájában mérte fel a minıségirányítás. 1.3. Adat- és okelemzés • A minıségi csoportok az adatok begyőjtése után saját hatáskörben elemezték azokat, majd a nevelıtestület bevonásával és segítségével nevelıtestületi értekezleten elemezték ki a lehetséges okokat. 1.4. Megoldás tervezése • A minıségi csoportok saját hatáskörben fejlesztési terveket készítettek a problémás területek fejlesztésére ill. a javaslatok alapján elkészítették az IMIP „nyers” változatát, amelyet a nevelıtestület véleményezett és – az IMIP esetében - a fenntartó hagyott jóvá. 1.5. Bevezetés • A fejlesztési tervekben megfogalmazott intézkedéseket és az IMIP-et az intézményvezetés a következı tanév szeptemberében vezette be. 1.6. Ellenırzés • A bevezetett folyamatok szakaszainak végrehajtását és az IMIP bevezetését az intézményvezetés a minıségirányítás segítségével folyamatosan figyelemmel kísérte, partneri PIEM-ek formájában a minıségirányítás vizsgálta, az IMIP beválását a tanév végén a minıségirányítás vezetıje, az intézményvezetı értékelte. 1.7. Korrekció • A tapasztalatok és a mérések eredményei alapján a folyamatokat és az IMIP vonatkozó pontjait az intézményvezetés a minıségirányítás és a nevelıtestület bevonásával korrigálta. 1.8. Szabványosítás • Az intézményvezetés a módosított folyamatot bevezette.
9
2. CIKLUS 2005/ 2006. tanév
2006/ 2007. tanév
2.1. Célmeghatározás • A minıségirányítás célul tőzte ki a trendvizsgálatok feltételeinek megteremtését a közvetlen PIEM-kérdıívek egységesítésén keresztül. 2.2. Adatgyőjtés • A célokhoz kapcsolódó partneri igényeket közvetlen partneri és munkatársi PIEM-ek és interjúk formájában mérte fel a minıségirányítás. 2.3. Adat- és okelemzés • A minıségi csoportok az adatok begyőjtése után saját hatáskörben elemezték azokat. 2.4. Megoldás tervezése • A minıségi csoportok saját hatáskörben továbbfejlesztették, egységesítették a kérdıíveket, amelyet a nevelıtestület is elfogadtattak. 2.5. Bevezetés • A módosított kérdıíveket a minıségirányítás a következı tanévben a következı PIEM során vezette be. 2.6. Ellenırzés • A bevezetett kérdıívek beválását a minıségirányítás kontrollvizsgálattal ellenırizte. 2.7. Korrekció • A tapasztalatok alapján a kérdıíveket a minıségi csoportok korrigálták, véglegesítették, az eljárásrendet meghatározták. 2.8. Szabványosítás • A korrigált, véglegesített kérdıíveket a minıségirányítás bevezette. 2.9. Intézményi önértékelés • Az EFQM (KMD) kritériumrendszere alapján a Veszprém Megyei Minıségi Díj (sikeres) és a Közép-dunántúli Regionális Minıség Díj (sikeres) pályázatokhoz
10
3. CIKLUS 2006/ 2007. tanév
3.1. Célmeghatározás • A minıségirányítás célul tőzte ki a vezetı, pedagógus és nem-pedagógus munkatársak teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) kialakítását. 3.2. Adatgyőjtés • A célokhoz kapcsolódóan a minıségirányítás adatokat győjtött az intézményi igényeknek megfelelı TÉR kialakításához. 3.3. Adat- és okelemzés • Az összegyőjtött adatokat elemezte. 3.4. Megoldás tervezése • A minıségi csoportok a teljesítményértékelés mőködtetéséhez meghatározták a TÉR szempontrendszerét, kialakították a mérések eljárásrendjét és elkészítették a mérési eszközöket. 3.5. Bevezetés • A TÉR mőködését a minıségirányítás próbavizsgálatokkal tesztelte. 3.6. Ellenırzés • A vizsgálatok során és után a mérési eszközök hatékonyságát ellenırizte. 3.7. Korrekció • A tapasztalatok alapján a mérési eszközöket pontosította, véglegesítette. 3.8. Szabványosítás • A korrigált, véglegesített mérési eszközöket a minıségirányítás szabványosította és az IMIP-ben lefektette. A mérési eszközöket a nevelıtestület véleményezte, a fenntartó jóvá hagyta.
11
4. CIKLUS 2007/ 2008. tanév
4.1. Célmeghatározás • A minıségirányítás célul tőzte ki a munkatársi elégedettség növelését a munkatársi PIEM szempontrendszerének átstrukturálásával és kibıvítésével. 4.2. Adatgyőjtés • A célokhoz kapcsolódóan a területért felelıs minıségi csoport megvizsgálta a munkatársi PIEM-ek elégedettség felmérése során a MIR bevezetésétıl keletkezett adatokat és az intézményi mőködésben bekövetkezett változások mutatóit. 4.3. Adat- és okelemzés • A felelıs minıségi csoport az adatok begyőjtése után saját hatáskörben elemezte ki azokat, a mutatók alapján feltárta a lehetséges okokat. 4.4. Megoldás tervezése • Az érintett minıségi csoport az elemzések alapján a munkatársi PIEM szempontrendszerének és mérési dokumentumainak kibıvítése és átstrukturálását kezdeményezte. 4.5. Bevezetés • A tervezésnek megfelelıen a 2007/2008. tanévi munkatársi PIEM-ekben az átstrukturált kérdıíveket vezette be és alkalmazta. 4.6. Ellenırzés • A bevezetett kérdıívek beválását a munkatársi PIEM értékelését követıen vizsgálta, az eredményességet a korábbi kérdıívvel és szempontrendszerrel összevetette. 4.7. Korrekció • A tapasztalatok alapján a kérdıíveket korrigálta, tovább finomította. 4.8. Szabványosítás • A korrigált, véglegesített kérdıíveket szabványosította. 4.9. Intézményi önértékelés (teljes munkatársi közösség) • Az EFQM kritériumrendszere alapján a Common Assessment Framework Public Education (CAF-PE) segítségével a Közoktatás Minıségéért Díj pályázathoz (folyamatban)
12
4. MÓDSZEREK
1. CIKLUS 1.1. Célmeghatározás • ötletbörze a nevelıtestület bevonásával • személyes interjúk • külsı szakértı bevonása • stratégiai minıségcélok megfogalmazása 1.2. Adatgyőjtés • PIEM • SWOT-analízis 1.3. Adat- és okelemzés • team-munka • ötletbörze a nevelıtestület bevonásával 1.4. Megoldás tervezése • fókusz-csoportos megbeszélés • intézkedési tervek • a) cselekvési sor • b) erıforrások • c) idıtartam • d) felelısök • e) elvárt eredmény • f) mérési, értékelési mód 1.5. Bevezetés • team-munka • egyéni feladatvállalás 1.6. Ellenırzés • idıközi és záró beszámoltatás • interjú • minıségi csoport-ülések • tantestületi tájékoztató 1.7. Korrekció • team-munka • fókuszcsoport 1.8. Szabványosítás • tantestületi értekezlet
2. CIKLUS 2.1. Célmeghatározás • team-munka • ötletbörze 2.2. Adatgyőjtés • PIEM • személyes interjú 2.3. Adat- és okelemzés • team-munka 2.4. Megoldás tervezése • team-munka • benchmarking • ötletbörze 2.5. Bevezetés • team-munka • egyéni feladatvállalás 2.6. Ellenırzés • idıközi és záró beszámoltatás • interjú • minıségi csoport-ülések • tantestületi tájékoztató 2.7. Korrekció • team-munka • fókuszcsoport 2.8. Szabványosítás • tantestületi értekezlet 2.9. Intézményi önértékelés • EFQM • KMD-kritériumrendszer
13
3. CIKLUS
4. CIKLUS
3.1. Célmeghatározás • ötletbörze • szakirodalom tanulmányozása 3.2. Adatgyőjtés • szakirodalom tanulmányozása • minıségi csoport-ülés • team-munka • benchmarking • külsı szakértı bevonása • ötletbörze 3.3. Adat- és okelemzés • team-munka • külsı szakértı bevonása 3.4. Megoldás tervezése • team-munka • külsı szakértı bevonása 3.5. Bevezetés • team-munka • egyéni feladatvállalás 3.6. Ellenırzés • idıközi és záró beszámoltatás • interjú • minıségi csoport-ülések • tantestületi tájékoztató 3.7. Korrekció • team-munka • fókuszcsoport 3.8. Szabványosítás • tantestületi értekezlet
4.1. Célmeghatározás • team-munka • ötletbörze 4.2. Adatgyőjtés • trendvizsgálat • benchmarking 4.3. Adat- és okelemzés • team-munka • fókusz-csoport 4.4. Megoldás tervezése • team-munka • ötletbörze 4.5. Bevezetés • team-munka 4.6. Ellenırzés • team-munka 4.7. Korrekció • team-munka • fókuszcsoport 4.8. Szabványosítás • tantestületi értekezlet 4.9. Intézményi önértékelés • EFQM • CAF-PE
14
5. EREDMÉNYEK 5.1. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK
4. ábra: Szülıi elégedettség aránya az intézményvezetés munkájával(%) 90 85
1. Szülık
84,5 83
100 90 80 70 60
85 82 79
82 81 78 75 78 74 76 76 76 68 62,5 60
868485
838081,5
88 86 84
84 83 82
81 78
80
2. ábra: Globális szülıi elégedettség aránya az intézménnyel (%)
88 87 86
86
81
81
76 74
75 70 65
2002/2003. tanév 2003/2004. tanév 2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév
Szülıi elégedettség a 10. évfolyamon Szülıi elégedettség a 12. évfolyamon Szülıi elégedettság átlaga Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2000-2005) Lineáris (Szülıi elégedettség a 10. évfolyamon)
50 40 30 20
5. ábra: Szülıi elégedettség aránya az intézmény tárgyi felszereltségével
10 0 2002/2003. tanév
2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanv
Szülıi elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Szülıi elégedettség a 12. évfolyamon Szülıi elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2000-2005) EFKSZ, Szolnok átlag
3. ábra: Szülıi elégedettség aránya az oktató munkával (%)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2002/2003. 2003/2004. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. tanév tanév tanév tanév tanév
100 90 73,5 80 73 74 78 71 75 78 747474 78 70
8178 79,5
888687 8885 87 86 86,5 8984 86,5 86 83,5 92 82 92 81 92 80 79 75
86 79,5 73
Szülıi elégedettség a 10. évfolyamon Szülıi elégedettség a 12. évfolyamon Szülıi elégedettság átlaga Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2000-2005) Handler N. SZI Lineáris (Szülıi elégedettség a 10. évfolyamon)
60 50 40
6. ábra: Szülıi elégedettség a szaktanárok szakmai tudásával kapcsolatban (%)
30 20 10
90
0 2002/2003. 2003/2004. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. tanév tanév tanév tanév tanév
Szülıi elégedettség a 10. évfolyamon Szülıi elégedettség a 12. évfolyamon Szülıi elégedettság átlaga Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2000-2005) Handler N. SZI Lineáris (Szülıi elégedettság átlaga)
86 84
85
82 79,5
80 75
80
76 75,5
75
73
70 65 2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
Szülıi vélemények (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél
15
7. ábra: Szülıi elégedettség a diákkörök számával (%) 90
83
78 79 78,5
80
75
70 69 69,5
79
10. ábra: Tanulói elégedettség aránya az oktató munkával (%) 76
73
74
70
72
60
70
50
68
71 71 68
66
40
64
30
62
20
60
71 71 71
72 71 71,5
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
68 69
64 63,5
63,5
58
10
56 2003/2004. tanév
0 2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév Szülıi vélemények (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél
100
2005/2006. tanév
Tanulói elégedettség a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005) Handler N. SZI átlag (2002-2005)
8. ábra: Szülıi elégedettség a sportolási lehetıségekkel (%)
11. ábra: Tanulói elégedettség aránya az iskola képzési kínálatával (%)
91
90 80
70,5
73 7473,5
79
78 75,5 73
84
78 78 78
67
70
83
82
82 80,5 79
79,5
80
77,5
78
60
82
82
77
76
76
50
73
74
40
72
30
70
20
68
10
66 2003/2004. tanév
0 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
72
2007/2008. tanév
Szülıi vélemények (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél Lineáris (Szülıi vélemények (10. évfolyam))
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Lineáris (Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.))
2. Tanulók 9. ábra: Globális tanulói elégedettség aránya az intézménnyel (%)
12. ábra: Tanulói elégedettség aránya az iskolavezetés munkájával (%) 84
80 70
76
70 64 70
75
70 65 70 71
71 7271,5
76 74 75
82
82 80
80
77,5
60
78 50
47
76
75
76
40
75
30
74
20
72
10
70
0
72
78
77
76
76,5 75
73 75
68 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005)
66 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005) Lineáris (Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.))
16
13. ábra: Tanulói elégedettség számítástechnika oktatással (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
78
89
82
7376
74
78
69
aránya
87
82,5 76
a
81 75
16. ábra: A felvett kilencedikes tanulók felvételi pontszámátlaga 100 97
69
96
96,5
96 94 91
90
85 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
80
17. ábra: Felújított tantermek száma 16
14
14
60
2007/2008
58
2006/2007
71 71 71
68 66 67
2005/2006
65 68
2004/2005
71
2003/2004
68
2002/2003
76
70
2001/2002
75
Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005) Lineáris (Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.))
14. ábra: Tanulói elégedettség aránya a tanórákon kívüli programokkal (%)
85
2000/2001
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél
80
96
95
13
50
12
40 30
10
9
20
8
10 0 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005) Lineáris (Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.))
6
6
4 2
2
0 2003
2004
2005
2006
2007
15. ábra: Tanulói elégedettség aránya a sportolási lehetıségekkel (%) 90 80 70
77
76 68
65
71
68 6767,5
74 71,5 69
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
58
60 50
50
50
40 30 20 10 0 2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
Tanulói elégedettség mértéke a 10. évfolyamon Tanulói elégedettség a 12. évfolyamon Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.) Cél Petıfi S. Gimn., Pápa átlag (2002-2005) Lineáris (Tanuló elégedettségi átlag (10. és 12. évf.))
17
19. ábra: A nevelıtestület belsı attitődvizsgálatának eredménye (bıvített szempontsor)
5.2. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 18. ábra: A nevelıtestület belsı attitődvizsgálatának eredménye (eredeti szempontsor) 3,75 3,63
4,05
tla g
3,75 3,62
Átlag
3,75
részv étel isk.
4
rendezv ényeken
3,75
kreativ itás
3,48
Á
3,63
lte té s, ki ön sé ké rle pz te és zé e s
3,75 3,41 3,15 2,75
sz em lé
3,75 3,59 3,8 3,4 3,75 3,74 3,65 3,45 3,75 3,21 3,8 3,45 3,75 3,47 3,5 3,55 3,75 3,59 3,6 3,65 3,75 3,53 3,7 3,7
ha té ko ny
há tr .l ek ko te ka üz he k pc dé is ka ig ts so m se én pc ég er pe la s to y é s os es et za tta ei rd d. ol vá e, ne km zt at ek ta rt m bb ál eg ás ta k nu é ó ai yo ké b r d f y i t ló e en ye fe sz én ás p zá g k lk zé y e l i s, v e a go m r és bá ég si m ek s á ér nd be zü zü ná s ig ze a té k lts lk é vé lı oz t sm ke öz tt ny al kk te ég ás ev lé öt ó m e e l d a k s e e t . . l
3,75 3,74
munkaközösségek
3,75 3,74 3,75 3,4
di á
ta ni tv án yo k
3,75 3,48 3,75 3,8
a
2001/2002. tanév
3,75 3,67
Innov áció
0
1
2
3
2007/2008. tanév
4
3,75
IKT-v al tám.
3,44
oktatás megv al.
3,75
új okt.-nev .
3,39
módszerek alk.
3
3,2
3,4
3,6
2007/2008
3,8
4
4,2
Cél
20. ábra: Az iskolavezetés attitődvizsgálatának eredménye (eredeti szempontsor) 3,75 3,93 4,05 3,95
Átlag
konfliktuskezelése
3,75 3,56 3,63 3,26
ellenörzı és értékelı munkája
3,75 3,76 3,79 3,34
vezetési stilusa
3,75 3,76 3,86 3,56
kapcsolattartása a partnerekkel
3,75 3,62 3,85 3,95
3,75 4,15 4,39 4,43
igényessége
3,75 4,12 4,33 4,52
3,75 4,15 87 4,2
szakmai felkészültsége
3,75 4,21 4,34 4,65
3,75 4,03 4,2 4,3
2005/2006. tanév
mőködése
0
1
2
3
4
2001/2002. tanév
2005/2006. tanév
2007/2008. tanév
Cél
5
5 Cél
18
21. ábra: Az iskolavezetés eredménye (bıvített szempontsor)
attitődvizsgálatának 23. ábra: Elégedettség az iskolával különbözı területeken (eredeti szempontsor) 3,75
Átlag
3,52 3,75 3,74
közösen hozott döntések betartása
Átlag
3,75 4,02 4,01 3,83
elvárások a munkatársakkal szemben
3,75 3,88 3,97 3,51
3,75
probléma-megoldás
3,47 3,75 3,74
nyitottság a munkat. felvet. iránt
3,75
kommunikáció a munkatársak felé
3,17
fegyelem
3,75 3,82 3,5 3,81
rend, tisztaság
3,75 3,76 3,83 3,29
3,75
kritikai befogadóképesség
3,44 3,75
kooperatív- és teammunka motiválás
3,58
3,75
3,75
munkatá. bevonása az int. döntésekbe
iskolai munka szervezettsége
3,26
3,97 3,83
3,75 3,76
változásmenedzsment
2,8
3
3,2
3,4
3,6
3,8
2007/2008. tanév
Cél
22. ábra: Elégedettség az intézményvezetés munkájával (új szempontsor) iskolai munkarend szervezése
3,75 4,12
munkatársak irányítása
3,75 3,77
marketing-, PR-tevékenység
3,75 4,24
munkatársi erıfeszítések elismerése
3,75 3,3
munkatársak motivációj a
3,75 3,69
pályázati tevékenysége
3,75 4,56
eszközfej lesztési tevékenysége
3,75 4,32
gyakorlati oktatás feltételeinek fej lesztése
3,75 4,37
infrastruktúra-fej lesztési tevékenysége
3,75 4,29
szerepe a beiskolázás folyamatában
3,75 4,36
szerepe a szakmastruktúra fej lesztésében
3,75 4,15 0
1
2007/2008. tanév
2
3,75 3,74 3,92 3,68
tanár-diák viszony
4
3
Cél
4
5
3,75 3,91 4,13 3,8
oktató munka színvonala
környezet biztonsága
3,75 4,12 4,19 4
ügyintézés
3,75 4,06 4,08 4,03 3,75 4,24 4,12 4,16
az iskola "j ó" híre
3,75 4,35 4,23 4,06
iskolai környezet
3,75 4,35 4,21 4,03
tárgyi felszereltség
0
1
2
2003/2004. tanév 2007/2008. tanév
3
4
5
2005/2006. tanév Cél
19
24. Elégedettség az iskolával különbözı területeken (bıvített szempontsor)
25.ábra: Elégedettség a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekkel (eredeti szempontsor) 3,75
3,75
3,86 Átlag
Átlag
4,06
3,58
3,98
3,75 az iskola helyi közösségben és társadalomban betöltött szerepe
3,75
munka-, egészség- és környezetvédelmi köv. betartása
3,75
4,23
iskolai rendezv ények
4,19
4,29
száma
4,06
3,75 4,37
iskolai rendezv ények
4,28
hangulata
3,94
4
3,75
3,75
4,03
tanulmányi kirándulások
egyenlı elbírálás
4,33
hangulata
3,58
4,15
3,75 3,87
felkészítés
3,75
részvét. lehetıségek a szakm. fejlesztésekben
v ersenyekre,
4,03
tehetséggondozás
3,47
4,12
3,75
3,75
továbbképz. lehetıségek
3,58
felzárkóztató foglalkozások
3,68
kínálata
3,59
3,51
3,75
3,75
3,53
hátrányos helyzető tanulók segítése
béren felüli jutt.
3,68
3,06
3,75
3,75
3,75
jutalmazási rendszer
3,52
felzárkóztató foglakozások
3,37
eredményessége
3,27
0
1
2
2007/2008. tanév
3
4
Cél
3,33
5
0
1
2
3
4
5
2003/2004. tanév
2005/2006. tanév
2006/2007. tanév
Cél
20
26. ábra: Elégedettség a tanórán kívüli tevékenységekkel (bıvített szempontsor)
3,75 3,72 3,63
Átlag
3,75
Átlag
28. ábra: Elégedettség az iskola fejlesztı munkájával kapcsolatban
4,33
3,75 3,66
felkészítés a munkaerıpiaci
3,75
sportkör munkája
elhelyezkedésre
4,29
3,75 3,85 4,03 3,86
felkészítés tov ábbtanulsára
3,75
diákszínpad munkája
3,75 3,71 3,74 4,06
általános
4,48
mőv eltségi szint emelése
3,75
énekkar munkája
3,75 3,53 3,46 3,1
kommunikációs
4,24
készség fej lesztése
3
3,5
4
4,5
5
3,75 3,62 3,63 3,64
szorgalomra, kitartásra nev elés
2007/2008. tanév
Cél
3,75 3,68 3,31 3,32
magatartás formálása
27. ábra: Elégedettség a kötelezı tanórai oktatás eredményeivel kapcsolatban (új szempontsor)
fej lesztése
3,75 3,88 4,19 3,93
tárgyi tudás
3,75 Átlag
3,75 3,48 3,68 3,56
gondolkodásmód
növ elése
3,3 0
3,75
ECDL v izsgák
2,97
száma
3,75 3,32
nyelv v izsgák száma
eredményei
eredményei
tanulók
3
2,6
alakulása
iskolavezetés
3,75 4,21 4,24 4,09
osztályfınökök
3,75 4,18 4,21 4,15
szaktanárok
3,75 4,18 4,1 3,75
3,75
év ismétlés,
2,86
lemorzsolódás
3,75 4,26
sportv ersenyek eredményei
tanulmányi eredményei
0
0,5
1
1,5
2
2007/2008. tanév
2,5
3
3,5
4
Cél
3,75 3,95 3,79 3,74
kollégiumi nevelık
3,75 4,35 4,3 4,25
iskolatitkár, ügyviteli dolgozók
3,75 3,82
v ersenyek
5
3,75 4,15 4,1 3,91
3,75
érdemj egyeinek
4
2005/2006. tanév Cél
Átlag
3,75 3,35
érettségi iv zsga
2
29. ábra: Elégedettség a munkatársak kapcsolatteremtı képességével kapcsolatban
3,75 3,28
szakmai v izsgák
1
2003/2004. tanév 2007/2008. tanév
3,75 4,03 4 3,53
4,5
technikai dolgozók
0
1
2
2003/2004. tanév 2007/2008. tanév
3
4
5
2005/2006. tanév Cél
21
30. ábra: Az intézményi önértékelés eredményei (2007/2008)
5.3. TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 31. ábra: Az intézmény elismertsége (%)
3,75
90
87
Az intézmény vezetése
3,81
84
85 81 79
80
Stratégia
3,83
8787,5
80 Handler N. SZI
75
3,75
88 85,5
70 65 2005/2006. tanév
3,75 3,64
32. ábra: Elégedettség a munka világára történı felkészítéssel (%)
3,75
partnerkapcsolatok és erıforrások
2007/2008. tanév
Szülıi vélemény (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél Handler N. SZI Lineáris (Szülıi vélemény átlaga)
Emberi erıforrások
Közvetett
2006/2007. tanév
3,91
85
82
80
3,75
75
Folyamatok
80,5 79
81 77,5
74
74 71,5
3,89
69
70 65
3,75
A tanulókkal,
60
szülıkkel kapcsolatos eredmények
2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév
3,72
Szülıi vélemény (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél
3,75 A munkatársak elégedettsége
3,55
33. ábra: Elégedettség az általános mőveltségi szint emelésével (%) 85 80 80
3,75 Társadalomra gyakorolt hatás
75
3,7
82 81
84
81 78
76 73,5 71
70 65
3,75 60
Kulcsteljesítmények
3,72
3,2
3,4
3,6
2007/2008. tanév
3,8 Cél
2005/2006. tanév
4
2006/2007. tanév
2007/2008. tanév
Szülıi vélemény (10. évfolyam) Szülıi vélemény (12. évfolyam) Szülıi vélemény átlaga Cél
22
37. ábra: OKJ vizsgát tett tanulók felsıoktatási felvételi eredményei (%)
5.4. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK 34. ábra: Érettségi vizsgát tett tanulók felsıoktatási felvételi eredményei (fı)
120
103
100
140 126
120 100 80
76
80 67
53
47
40
127
99
83
74
60
133
123 108
122
115
94 80
62
96
60
72
40
43
20
21
53
49 46
43
84
77 75
74 63
69 58
46
27
9,1
20
0 2002
0 2002 2003
2004 2005
Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók Továbbtanulásra jelentkezettek Felvett tanulók Lineáris (Felvett tanulók)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
72 64
62 60
68 64
46
62 54
81 74
76 75
60
57
90 80
76 65
60 50 40
65 64
60,2 52
54
41
35
30
43
37
2005
2006
2007
38. ábra: Összesített felsıoktatási felvételi eredmények (%)
70
87
2004
Továbbtanulásra j elentkezett tanulók % -os aránya Felvettek a jelentkezettek % -ában Felvételi arány % -ban Lineáris (Felvételi arány % -ban)
2006 2007
35. ábra: Érettségi vizsgát tett tanulók felsıoktatási felvételi eredményei (%)
2003
81
78 73
79
69
58
64 57
55
52
44
31
20 10 0 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007
2002
2003
2004
2005
2006
2007 Továbbtanulásra j elentkezett tanulók % -ban Felvettek a j elentkezettek % -ában Felvételi arány % -ban Lineáris (Felvételi arány % -ban)
Továbbtanulásra jelentkezett tanulók %-os aránya Felvettek a jelentkezettek %-ában Felvételi arány %-ban
36. ábra: OKJ vizsgát tett tanulók felsıoktatási felvételi eredményei (fı)
39. ábra: Versenyeredményességi mutatók1 122,5
60 50 47
50
95 17,5
49 43
40 30
10
Átlagpontszám (2001-2005)
37 33
36
27
25
153
23
23
10
Átlagpontszám (2000-2004)
31 23
20
36 35
122 21 142,5
10 0
7 3 2002
9
Átlagpontszám (1999-2003)
10
129,5 4
2003
2004
2005
2006
2007
0
Sikeres OKJ vizsgát tett tanulók Felvételire j elentkezettek Felvett tanulók Lineáris (Felvett tanulók)
OKTV
OSZTV
50
100
Egyéb v ersenyek
150
200
Összes pont
Forrás: A középiskolai munka néhány mutatója 2003, 2004, 2005, OKI 1
23
40. ábra: Tanulók számának alakulása (fı)
43. ábra: Szakképzés-fejlesztési támogatásból befolyt összeg (Ft)
700
25000000
605
600
529
500
590
584
528
520
594
588
516
516
22937400 21174595
20000000
17845000
400
15000000 300
200
13037000 12366000
10000000
100
76
64
78
62
72
5000000
0
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 9.-12. évfolyam Összesen Lineáris (13. évfolyam)
13. évfolyam Lineáris (9.-12. évfolyam)
41. ábra: Bukások számának alakulása
0 2003
2004
2005
2006
2007
44. ábra: Pályázatokon elnyert pénzeszközök (Ft) 12000000
140
10675000 124
120
10000000
8800000
109
107 100
8000000
6392050
80 6000000
60 47
4000000
2430000
40 2000000
890000
20 9
0
0 2002/2003
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2003
2006/2007
42. ábra: Az intézményvezetés által indított projektek száma 2003-2007
2004
2005
2006
2007
45. ábra: Beruházásra, felújításra fordított kiadások (Ft) 25000000
4 3,5
20475415 19154400
20000000
3
3
3
3 15000000
2,5
14700125
14426873 13211472
2 2 10000000
1,5 1 1
5000000
0,5 0
0 2003
2004
2005
2006
2007
2003.
2004.
2005.
2006.
2007
24
6. TOVÁBBFEJLESZTÉS 6.1. A MIR ISO 9001 szerinti átalakítása és auditálása Az intézményi minıségirányítás vezetıje, az intézmény igazgatója 2003. évi igazgatói pályázatában a minıségügyi fejlesztést kiemelten kezelte és célul tőzte ki a MIR ISO 9001 szerinti átalakítását ill. késıbbiekben auditálását. Irányításával a minıségügy 2007. januárjában külsı szakértı bevonásával kezdte el a MIR átalakítását, ami jelenleg is folyamatban van. A szakértıi konzultációk során a minıségi csoportok • felülvizsgálták az intézmény kulcsfolyamatainak rendszerét és kialakították az al- ill. támogató folyamatrendszert, • meghatározták az intézményi folyamatok eljárásrendjét, • integrálták és felülvizsgálták az érvényben lévı IMIP minıségpolitikáját, minıségi céljait, eljárásrendjeit. Az iskolai rendszerépítés folyamata a fenntartó, Pápa Város Önkormányzata 2007. november 29i határozata alapján elfogadott, 2008. július 1-jével életbe lépı szakképzı intézmény-összevonás (Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium és Batthyány Lajos Szakképzı Iskola és Kollégium), a megyei fenntartású Acsády Ignác Szakképzı Iskola és Kollégium intézményével közösen kialakítandó szakképzés-szervezési társulás és az ezzel kapcsolatban beadott szervezet-építési pályázat miatt, amelynek fontos eleme az összevont intézmény és a pápai TISZK minıségirányítási rendszerének ISO 9001 szerinti kialakítása, szünetel és a TISZK kereteiben 2008 ıszétıl kerül kialakításra. 6.2. MIR kiterjesztése az összevont intézményben A 2008. július 1-jén életbe lépı új szakképzési intézmény (Pápai Gazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium) szervezeti, szakképzési struktúrájának, emberi és pénzügyi erıforrásainak, tanulói összetételének eltérı helyzete a MIR, mint integráló és összefogó rendszer kibıvítését teszi indokolttá a teljes szakképzı intézményben. A MIR bıvítése során a minıségirányítás célul tőzte ki • a minıségi csoportok taglétszámának növelését a meglévı minıségi csoportok tekintetében a költségvetési lehetıségek figyelembevételével, • a minıségi csoportok számának növelését és átstrukturálását (szakiskolai minıségi csoport, kollégiumi minıség csoport. 6.3. Részvétel minıségfejlesztési programokban, pályázatokon A MIR továbbfejlesztésének fontos színterei lehetnek a minıség-fejlesztési programokban és minıségügyi pályázatokon történı részvétel, amelyek az önértékelésen keresztül járulhatnak hozzá a rendszer fejlıdéséhez. Az intézmény a következı minıségügyi programokban és pályázatokon vett/vesz részt: • Közoktatás Minıségéért Díj, 2005 • Veszprém Megyei Minıség Díj, 2006 • Közép-dunántúli Regionális Minıség Díj, 2007 • Committed to Excellence, 2008 • Közoktatás Minıségéért Díj, 2008
7. VEZETÉS 7.1.
Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, a vezetık példamutatása az intézmény teljes mőködésében megvalósuló „Kiválóság kultúra” elterjesztésében
Az intézmény megfogalmazott hosszú távú terveit, jövıképét és célkitőzéseinek meghatározását, értékrendjének kialakítását irányított önértékelés után a 2001/2002 tanévtıl érvényes Pedagógiai Programban (PP), és a 2003/2004. tanévtıl újonnan felálló intézményvezetés és minıségirányítás irányításával a 2003/2004. tanévben az Intézményi Minıségirányítási Programban (IMIP) végeztük el, amelyeket a 2003/2004-es tanévben vizsgáltunk felül átfogóan. Mind a dokumentumok kialakítását, mind azok felülvizsgálatát az intézményvezetı (MIR-vezetı) irányításával, az igazgató-helyettesek, a gyakorlati oktatás vezetı és a kollégiumvezetı vezetésével mőködı munkacsoportok végezték. Tevékenységük külsı szakértı bevonásával a meglévı szabályzók esetében a teljes partneri kör kérdıíves igény- és elégedettségmérésére (PIEM), a munkatársak esetében SWOT-analízis és személyes interjú során történt megkérdezésére, a változtatási javaslatok beépítésére, ill. bizonyos esetekben új szabályzók bevezetésére (pl.: osztályozás és számonkérések szabályai) egyaránt kiterjedt. Az intézmény és egyúttal a minıségirányítás vezetıje az igazgató. 2003. évi igazgatói pályázatában célul tőzte ki a meglévı minıségügyi rendszer felülvizsgálatát és az ISO 9001-es szabványnak megfelelı átalakítását ill. a késıbbiekben auditálását. Fontos szerepe van a belsı minıségügyi továbbképzések tartásában és minıségügyi pályázatok összeállításában (Veszprém Megyei Minıség Díj – 2006, Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj – 2007). 2007-ben kezdeményezte az intézmény tagságát a Veszprém Megyei Minıség Klubban, 2008-ban pedig a Szövetség A Kiválóságért Egyesületben. Irányításával vesz részt az iskola ez év márciusától az ún. Comitted to Excellence minıségügyi programban. Az oktatási-nevelési feladatok felelıse az I. igazgató-helyettes, a mőködési-szervezeti feladatokért a II. igazgató-helyettes felelıs, a szakmai oktatással kapcsolatos feladatokat a gyakorlati oktatás vezetı látja el. Az iskolában mőködı kollégiumnak önálló vezetıje van. A helyettesek és a gyakorlati oktatás vezetıje a minıségirányítás kialakításában és irányításában is vezetı szerepet töltöttek és töltenek be: ık a három minıségi munkacsoport vezetıi, a kollégium-vezetı az I. minıségi csoport tagja, így a kollégium képviselıje a minıségirányításban. Ebben a szerepkörükben közvetlenül is bekapcsolódnak a kérdıívek összeállításába, mérik, értékelik az intézmény folyamatait és közvetlen javaslataikkal, intézkedés tervek készítésével, azok tantestületi szintő kommunikálásával (tantestületi értekezletek, jelentések) hozzájárulnak az iskola fejlesztéséhez, a „Kiválóság Kultúra” terjesztéséhez intézményi szinten. Kiemelt szerepük volt az intézményi TÉR szempontrendszerének kialakításában, a PIEMkérdıívek összeállításában, az intézményvezetı a városi szintő egységes teljesítményértékelési rendszer kialakításában és intézmény és intézmények közötti összehangolásában is tevékenyen részt vett. Az intézményvezetés fontos szerepet lát el a szervezeti kultúra fejlesztésében is: felelıs a beiskolázási tervek kialakításáért és elfogadtatásáért (igazgató és I. igazgató-helyettes), az új kollégák kiválasztási kritériumrendszerének kialakításáért és folyamatos fejlesztésért (igazgató és I. igazgató-helyettes), a gyakornoki rendszer mőködtetéséért (igazgató), az intézményi szintő továbbképzések szervezéséért (pl.: 2003/2004. tanév informatikai továbbképzés; 2005/2006. tanév belsı gépírás-továbbképzés; 2006/2007. tanév Microsoft Powerpoint elıadás-tervezı továbbképzés, Kulcs a holnaphoz – a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a középiskolai oktatásban, MPI, 2006; IKT alkalmazása az oktatásban, MPISZ, 2008), tantestületi kirándulások és egyéb tantestületi rendezvények szervezéséért. Az intézményen belüli együttmőködés fejlesztésének módszerei a munkaközösség-, tantárgycsoportvagy tantárgyszintő team-és projektmunka. Ezek megjelenési formái a minıségirányítási csoportok irányítása, különbözı külsı és belsı továbbképzések megszervezése, ill. részvétel a továbbképzéseken, szakmai projektek, pályázatírás, a különbözı tanulmányi és sportversenyeken 26
történı részvétel, ill. azok szervezése, az intézmény vizsgahelyeinek koordinációja, az intézmény felnıttképzési tevékenységének kialakítása és irányítása. E tevékenységekben az intézményvezetés rendszerint mint team-vezetı vagy projektmenedzser vesz részt, pl.: Világ Nyelv Program: nyelv +szakma középfokon 2005/2006 – projektmenedzser: igazgató; Szakképzés-fejlesztési projekt a német partnerintézmény bevonásával – projektmenedzser: igazgató és gyakorlati oktatás vezetı; „Tudd +” – országos EBCL-verseny – projektmenedzser: gyakorlati oktatás-vezetı; Számítógéppel támogatott szakképzés megvalósítása (2006/2007. tanévtıl) – projektmenedzser: I. igazgató-helyettes; Mesterséges szakmai gyakorlati munkahely kialakítása (2007/2008. tanév – projektmenedzser: igazgató és gyakorlati oktatás vezetı. Az intézményvezetés fejlesztési tevékenységét, az abban történı munkatársi közremőködést a kétévente lebonyolítandó munkatársi PIEM-ek és a négyévente lebonyolítandó intézményi önértékelés hivatott mérni. A nem pedagógus dolgozók munkájának irányítása ugyancsak az intézményvezetés feladata. A hatfınyi személyzet közvetlen, napi szintő irányítása a gazdasági ügyintézı feladata, aki munkájáról közvetlenül az intézmény vezetıjének köteles beszámolni. A gazdasági ügyintézı az SZMSZ-ben rögzítetteknek megfelelıen minden költségvetési év végén teljesítési jelentést készít, amelyet az intézmény fenntartójának is megküld, az intézményvezetı pedig a tantestülettel ismertet. A nem pedagógus dolgozók intézményi szintő együttmőködésének helyszínei: projektek megvalósításában való részvétel, a fejlesztı és projekt-teamek munkájának gazdasági és technikai támogatása. 7.2.
Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belsı mőködési rendjének kialakításában, mőködtetésében és folyamatos továbbfejlesztésében
Az intézmény szervezeti felépítését a 1997/1998. tanévtıl, ill. az új intézményvezetıvel 2003/2004. tanévben felülvizsgálat után kisebb mértékben átalakítva, a jogszabályi feltételeknek megfelelıen alakította ki az intézmény vezetısége. A szervezet vezetıinek és munkatársainak feladatait munkaköri leírásban rögzítette. (Az intézményvezetés munkaköri leírása az SZMSZ mellékletét képezi.) Az intézmény-vezetés munkaköri leírását az intézményi feladatok bıvülése alapján (pl. felnıttképzési tevékenység elindítása) a 2007/2008. tanév elején újrafogalmazta, a feladat- és hatásköröket átstrukturálta, az ügyviteli vonalon bekövetkezett személyi változások alapján az ügyviteli, gazdasági munkakörök feladatait újraosztotta. A vezetıség az iskola belsı mőködésében az SZMSZ-ben lefektetett munkaköri leírásának megfelelı hatáskörrel vesz részt. Az oktatási-nevelési feladatok szervezését az I. igazgató-helyettes, az oktatást segítı szervezeti-mőködési feladatok szervezését a II. igazgató-helyettes, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatási feladatok szervezését a gyakorlati oktatás vezetıje, a kollégium vezetését kollégiumvezetı látja el. Az igazgató a minıségirányítás vezetıje, helyettesei a munkacsoportok vezetıi. E tevékenységükön keresztül teljes mértékben részt vesznek a kulcs- és alfolyamatok mérésében, értékelésében és bevezetésében. Minden vezetı felelıs a tevékenységi köréhez tartozó területek ellenırzéséért belsı ellenırzés formájában, amelyekrıl belsı feljegyzések és jelentések készülnek az igazgató részére. Az intézmény a PP-ben és az IMIP-ben megfogalmazott hosszú távú oktatási és minıségi céljait éves munkatervben határozza meg. Az éves munkaterv és az azt hónapokra lebontó havi munkaterv összeállítása az intézményvezetés közös feladata, amelyet a tantestület és a szülıi közösség is véleményez. Az abban leírt tevékenységek megvalósulásának támogatása a teljes intézményvezetés, a megvalósulás ellenırzése az I. igazgató-helyettes feladata. Az intézmény mőködésében beálló változásokra az intézményvezetés a munkatársakat igyekszik tervszerő belsı kommunikációval felkészíteni, a változások befogadását külsı-belsı továbbképzési lehetıségek biztosításával, a változások esetleges költségigényének, technikai hátterének biztosításával, indokolt esetben anyagi támogatással ösztönözni, motiválni.
27
7.3.
A munkatársaik motivációja, támogatása és erıfeszítéseik elismerése
Az intézmény vezetése a munkatársakat bevonja a stratégiai döntésekbe. A Pedagógiai Programban rögzített célokat, feladatokat, értékeket az éves munkatervben lebontva közvetíti a vezetés a nevelıtestület felé. A munkaterv összeállításához felhasználja a partneri véleményeket, a megelızı tanév tapasztalatait, a tanév végén készült munkaközösségi összefoglalókat, javaslatokat. A pedagógusok és az adminisztratív, ügyviteli és technikai munkatársak munkájának az eddigieknél objektívebb értékelésére az intézmény vezetıi, pedagógus és technikai munkatársi teljesítményértékelési rendszer kialakítását kezdeményezte. A munkatársak részére az iskolavezetés biztosítja a személyes kommunikációs lehetıségeket, amelyekre – a kérdések, észrevételek tartalmától függıen – igyekszik minden esetben határidı meghatározásával reagálni: azonnali válaszadással, egyeztetı megbeszélések összehívásával, cselekvési tervek kidolgozásával. A munkatársak motivációjában és támogatásában az intézményvezetés az intézményi érdekek és az egyéni érdekek közös érvényesülésének ad teret, támogat minden olyan munkatársi kezdeményezést, tevékenységet, amely az intézmény mőködését sikeresebbé, elismertebbé teszi, összhangban áll hosszú távú stratégiai és minıségi céljaival, alapdokumentumaival és a munkatársak szakmai és emberi fejlıdését szolgálja. Így többek között támogatja a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon történı részvételt egyéni kezdeményezésre (pl.: érettségi vizsgáztatói továbbképzés - 100%-os anyagi támogatás), tanulmányutakat (pl.: szakmai tanulmányút minden év júliusában a höxteri partneriskolánál - 100%-os támogatás pályázati pénzbıl, alapítványi pénzbıl), hazai és nemzetközi intézményfejlesztési és együttmőködési projektek indítását (pl.: részvétel a HEFOP 3.1.4. programjában – 100%-os támogatás), tanulók szakmai versenyekre történı felkészítését (pl.: szakköri órakeret biztosítása). Az anyagi támogatás mellett az intézményvezetés személyes részvételével konkrét támogatást és segítséget nyújt munkatársainak szakmai kérdésekben (pl.: tantervek kidolgozásában, központi képzési programok intézményi adaptálásában – logisztikai ügyintézı képzés bevezetése a 2006/2007. tanévtıl), belsı képzések tervezésében (igény alapján belsı szakmai gépírás-továbbképzés (200/2006. tanév), Microsoft Powerpoint elıadástervezı-továbbképzés (2006/2007. tanév)), pályázatok készítésében (Világ Nyelv Program: nyelv + szakma középfokon – tartalomalapú nyelvoktatási projekt – 2005/2006. tanév; Munkaerıpiaci Alap Decentralizált Képzési Alaprész: a számítógéppel támogatott szakképzés feltételeinek megteremtése - 2006), team-munkában (pl.: a szakmai munkaközösségek ellenırzési szempontjainak és ütemtervének kidolgozása, értékelı adatlap kidolgozása a pedagógusok munkájának értékelésére), az egyéni karriertervek megvalósításában (szakmai felsıfokú tanulmányok anyagi támogatásának lehetıvé tétele, konkrét személyes részvétel a helyettesítésekben a tanulmányok idejére) Az alkalmazottak anyagi juttatási rendszerének feltételeit az éves költségvetés tartalmazza, annak formáit és alapelveit tantestületi konszenzus alapján az érdekképviseleti szervekkel közösen dolgozta ki az intézményvezetés, és rögzítette a Kollektív Szerzıdésben. A juttatások formáit az intézményi költségvetés éves tervezésekor vizsgálja felül és fogadja el az iskolavezetés és az érdekképviselet. A vezetés e érdekképviseleti fórumok véleményének figyelembevételével dönt a juttatások (jutalmak, hozzájárulások, bérpótlék) mértékérıl. A munkatársak elismerésében az intézményvezetés az anyagi juttatások mellett az eszmei elismerést is alkalmazza: a különbözı szintő díjakra történı felterjesztés, a munkatársak különbözı pályázataihoz ajánlólevelek írása stb. az igazgató feladata az alkalmazotti közösség egyetértésével. 8. BELSİ SZEMLÉLETVÁLTÁS A minıségügyi munkával kapcsolatos munkatársi elégedettséget elsı ízben a 2003/2004. tanévben mérte a minıségirányítás, amelyet a 2007/2008. tanévben ismételt meg. A minıségi munka megítélésének változásai:
28
nagyon elégedetlen vagyok Tanév 1 2 2003/2004. 0 1 2007/2008. 2 0
nagyon elégedett nem tudom megítélni vagyok 4 5 9 23 1 1 20 6 1
3 6 7
A 2003/2004. tanévhez viszonyítva a 2007/2008. tanévben a munkatársak megítélése a minıségi munkával kapcsolatban – igaz csupán csekély mértékben – pozitív irányban változott. Számszerően kifejezve: 2003/2004. tanév átlaga: 3,77 (75,4%) 2007/2008. tanév átlaga: 3,8 (76%) A minıségi munkával kapcsolatos elkötelezettség változásai: 46. ábra: Munkatársi elégedettség a minıségi munka iránti elkötelezettséggel Elégedettség a minıségi munka iránti elkötelezettséggel 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
86
89
86 77
75,4 61
66
76
66 47
Nevelıtestület
Szülık
Intézm ényvezetı
2003/2004. tanév
Technikai dolgozók
Teljes intézm ényvezetés
2007/2008. tanév
A mért adatokból kiderül, hogy a tantestület a 4 évvel ezelıtti méréshez viszonyítva lényeges javulást lát a saját, a technikai dolgozók és a teljes intézményvezetés viszonyulásában a minıségi munkához. A szülık alacsony szintő elkötelezettségi megítélése nem változott, az intézményvezetı 4 évvel ezelıtti jó megítélése ugyancsak állandónak tekinthetı. A tantestület elégedettségének pozitív változását a minıségfejlesztési ciklusok során megvalósuló pozitív eredmények, trendek is indokolják. 9. KÜLSİ ÉS BELSİ TERJESZTÉS 9.1.
Belsı terjesztés
A minıségirányítás eredményeirıl, a MIR fejlesztési ciklusairól, az intézmény minıségügyi projektjeirıl az intézmény munkatársai folyamatos tájékoztatást kapnak, hiszen részét képezik a havonta tartandó tájékoztató értekezleteknek, valamint a kizárólag minıségüggyel foglalkozó márciusi minıségügyi értékelı-értekezletnek is. A 13 fıs minıségirányítás minden hónapban egy alkalommal tart közös ülést, az egyes minıségi körök pedig ezen felül igény szerint szerveznek egyéni belsı továbbképzéseket, megbeszéléseket.
29
9.2.
Külsı terjesztés
9.2.1. Helyi, regionális média • Napló, 2007. január • Pápa és Vidéke, 2007. január • Pápa Városi TV, 2007. január 13. (Hírek, Közéleti események) • Napló, 2008. január • Pápa és Vidéke, 2008. január • Pápa Városi TV, 2008. január 7. (Hírek, Közéleti események) 9.2.2. Helyi, regionális, országos minıségügyi szerepvállalás • részvétel a városi teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozásában, 2006/2007. tanév • részvétel megyei, regionális, országos minıségügyi pályázatokon (Veszprém Megyei Minıség Díj, 2006 (sikeres); Közép-dunántúli Regionális Minıség Díj, 2007 (sikeres); Közoktatás Minıségéért Díj, 2008 (folyamatban); Committed to Excellence, 2008 (folyamatban) • részvétel szakmai szervezetek munkájában (Veszprém Megyei Minıség Klub, Szövetség A Kiválóságért Egyesület) • az intézmény honlapján „Minıségügy”-link elhelyezése (folyamatban)
30
