Az Interprofesszionális együttműködés elmulasztott lehetősége a gyermek és ifjúságvédelem területén, avagy az iskolai szociális munka hiánya Magyarországon.
Kiss Gabriella 2013
1
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés
3. oldal
2. Amikor a cél ugyanaz mégis az egymást egyébként támogató szakmák egymásnak feszülnek, Kompetenciák meghatározása, interprofesszionális együttműködés fontossága 6. oldal
3. Iskolanővérektől az iskolarendőrökig. Gyermek és ifjúságvédelmi feladat ellátás az oktatási intézményekben. 9. oldal 5. Összegzés, megállapítások.
14 oldal
Irodalomjegyzék
2
Bevezetés
Gyermekszegénység, iskolakerülés, korai iskolaelhagyás, trágár beszéd, erőszak, iskolai erőszak, bántalmazás, korai gyermekvállalás, abortusz, magatartásproblémák, kábítószer, családon belüli erőszak, öngyilkosság, válás, társadalmi kirekesztettség, veszélyeztetettség, anyagi nélkülözés…
Az elmúlt évtizedben számos válság jelenséggel került szembe a magyar társadalom, napi szinten egyre többen, egyre súlyosabb, mélyebb és összetettebb problémával találják szembe magukat. E súlyos válságban a gyermekeket, fiatalokat érintő problémák száma fokozatosan nő és igen magas számokat mutat. A tünetek az iskolában csapodnak le a legerőteljesebben, mellyel az oktatási intézmények és pedagógusok egyre nehezebben birkóznak meg Folyamatosan nő a magatartászavaros, a speciálisnevelést igénylő gyermekek száma, egyre több a gyermekek ellen és által elkövetett bűncselekmények száma, egyre többet hallunk az iskolai
agresszióról,
erőszakról,
kallódó
gyermekekről,
gyermekveszélyeztetésről,
gyermekszegénységről. 2012-ben megjelent Unicef vizsgálat alapján hazánkban a gyermeknélkülözési indexe az egyik legmagasabb 31%-os, a relatív szegénység 10,3%-os vagyis minden 10. gyermek relatív szegénységben él.1 A gyermekeket érintő problémák szerteágazóak, összetettek és nyilvánvaló, hogy a megoldások is komplexitást igényelnek, így az interprofesszionális együttműködés elengedhetetlen a gyermek és ifjúságvédelem területén, mely az iskolai szociálismunka alkalmazásával megvalósítható lenne. Jelenleg a magyarországi oktatási intézmények nagy részében a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat egy az intézményben dolgozó pedagógus látja el, azonban az oktatási intézmények fokozódó és egyre súlyosabb problémákra egyre nehezebben tudnak hatékony megoldásokat nyújtani a pedagógia eszközeivel, leginkább csak a felületi és tüneti kezelés történik meg. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről szóló kormányhatározat 7. pontja a következőket tartalmazza: „Kidolgozás:„Ki kell dolgozni az iskolai szociális munka rendszerének formáját, valamint be kell vezetni a gyermekjóléti alapszolgáltatások rendszerébe” Határidő 2012. december 31.” Bevezetés: 2013. szeptember 1.” Sajnos a bevezetés elmaradt.
1
http://unicef.hu/-/elhallgatott-gyerekek
3
Érdemes megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járna, ha az oktatási intézményekbe a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat legalább szociálismunkás, de ha lehetséges iskolai szociálismunkás látná el, és ha a pedagógusokon kívül más szakemberek is nagyobb arányban lennének jelen az iskola életében, mellyel megvalósulhatna az interprofesszionális együttműködés annak előnyeivel egyetemben.
A téma aktualitása a kormányhatározat és annak elmaradása, a növekvő problémák az oktatási intézményekben valamint a szakma igénye, hiszen az elmúlt években az ország több településén indultak sikeres kezdeményezések, az iskolai szociálismunka, mint szolgáltatás bevezetésére és folytak tárgyalások a minisztériummal a megvalósulásról.
A témához kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy a 2013. szeptembertől 200 iskolában iskolarendőröket (hivatalos néven bűnmegelőzési tanácsadókat) vezényeltek. Ez jól mutatja az iskolákban jelentkező problémák komolyságát, hiszen prioritást élvezett a cselekvési mezőben a bűnmegelőzés, a rendőri jelenlét.
A terepen járva megtapasztalhatjuk, az iskolákban tevékenykedő gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus küzdelmét, mely véleményem szerint a szociálisszakmai kompetencia hiányából fakadt valamint abból, hogy az iskola, mint egyfajta zárt közösség nehezen nyitott a szakmai együttműködésre. Legtöbbször az iskolában jelentkező problémákat akarják megszüntetni, annak okát nem keresik, az ökoszociális környezettel ritkán lépnek kapcsolatba, megoldási stratégiákat nem tervezettek. A jelentkező és nem kezelt problémák kihatnak az iskolai nevelés, oktatás folyamataira és akadályozták azt.
4
Az iskolai szociálismunka, mint új típusú szolgáltatás:
Az iskolai szociálismunka, mint új típusú szolgáltatás hatékonyabb eredményeket képes elérni az oktatási intézményekben a gyermek és ifjúságvédelem területén, hiszen a megsokasodott és összetett problémákra a szociálismunka, mint professzionális szakma átfogó jogi, szociális, pszichológia ismeretekkel és képességekkel bír, és egyidejűleg alkalmazza és elismeri interprofesszionális együttműködést, így szakmaközi szakma lévén hatékonyabb és költséghatékony szaktudást tud megjeleníteni az iskolákban.
Amikor a cél ugyanaz mégis az egymást egyébként támogató szakmák egymásnak feszülnek:
Mi lehet a válasz a halmozottan jelentkező problémákra? Pedagógia, rendvédelem vagy szociálismunka? Véleményem szerint mindegyik és együtt, tehát interprofesszionális együttműködés megjelenése szükséges az oktatási intézményekében. Az interprofesszionális együttműködés a komplex problémákra, komplex „testre szabott” megoldásokat képes nyújtani, magasabb szintű ellátást biztosít, a szakmaközi együttműködés lévén a csoportdinamika segítségével a tudást és az erőforrásokat megosztja így kevesebb befektetéssel hatékonyabb és biztosabb, eredmények érhetők el.
Nézzük, mit tudnak külön-külön az oktatási intézményben megjelenő szakmák:
„A pedagógia kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál.” …beszélhetünk pedagógiai elméletről és pedagógiai gyakorlatról, amelyek egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A pedagógia figyelembe veszi a mindenkori társadalmi elvárásokat, a gazdasági, szociális, politikai, kulturális tényezőket a neveléstudományi kutatások további feladatainak meghatározásánál”.2
2
Readmore:http://www.kislexikon.hu/pedagogia_a.html#ixzz2VSiJwZXW)
5
Hétköznapi értelemben a pedagógus fő feladata a tudás és értéket közvetítése és, hogy megtanít tanulni.
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert
A szociális munka fogalma (tömören) Olyan kettős természetű humán szolgáltatás, ami a személyes gondoskodás mellett, jogi, illetve szociálpolitikai eszközöket is használ. A szociális munkás feladata „felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a változás révén, személyes döntése alapján önállóan oldhassa meg problémáját.3
Hétköznapi értelemben képessé tesz, segítséget nyújt, a változás előmozdításában ad segítséget az egyén, a család, a közösség (akár az iskolai közösség) életébe.
Kompetencia határok:4
Kompetenciák
Pedagógus
Iskolai szociális munkás
Milyen végzettséggel tölti be
Pedagógus
Szociális munkás,
Kik a kliensei?
Tanulók (elsősorban és közvetve a szülők)
szociálpedagógus Tanulók, szülők, pedagógusok, és az iskolát körülvevő környezet
Hol nyújtja a szolgáltatásait?
Iskolában
Iskolában, családban, helyi közösségben
Mi a tevékenységének célja,
Társadalmi pozíciókra,
Segíti a diákokat tanulmányi
feladata?
szerepekre készít fel, tudást
és szocializációs sikerek
közvetít, kompetenciák
elérésében.
a státuszt?
3
http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=668051 (szakmai, személyes) 4 (Jankó Judit VI. SZOCIÁLPEDAGÓGUS AZ ISKOLÁBAN – mint célirányos tevékenység a segítő szakmában 2. VODICSKÁNÉ RÁCZKÖVI ILDIKÓ A TEREPMUNKA GYAKORLATA) kialakítása célja
6
Melyek a fő tevékenységi
Tudást, ismereteket,
Prevenció Reszocializáció,
formái?
értékeket közvetít,
rehabilitáció
Milyen elvek, módszerek
képességeket tantervek fejleszt, Meghatározott teljesítményt értékel, minősít szerint pedagógiai
Szociális munka elmélete,
alapján dolgozik?
módszerekkel dolgozik, Iskola igazgatója a etikaimunkáltató kódex (ajánlott)
Ki alkalmazza?
Speciális szolgáltatások modellek és standardok, Független szervezet etikai kódex esetben) (kötelező) (optimális
A fokozottan jelentkező társadalmi problémák jelentősrésze az iskolai intézményekben is manifesztálódik. Csak a pedagógia vagy csak a szociálismunka véleményem szerint nem tudja egyedül megoldani az iskolában jelentkező problémákat, éppen ezért fontosnak tartom az interprofesszionális együttműködés megjelenést minden oktatási intézményben.
Az interprofesszionális munka két, vagy több, különböző foglalkozási ághoz tartozó szakma képviselőinek
időleges,
vagy
hosszabb
távú
vállalkozása,
kommunikációja
és
együttműködése, amelynek során a csoportdinamika jótékony hatása segítségével a közreműködő szakemberek meglévő és megtermelt tudásukat és erőforrásaikat megosztják egymás között egy közösen meghatározott cél/ügy elérése érdekében, közösen meghatározott, eldöntött, szinergikus, kreatív eljárásmódok alkalmazásával.5
E tekintetben fontos megvizsgálni az iskolarendőr, azaz a bűnmegelőzési tanácsadó feladat, hiszen szeptembertől 200 intézményben álltak munkába.
Bűnmegelőzési tanácsadó: A rendőrtisztek a 60 órás képzésen sajátítják el a szükséges jogi ismereteket, a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntető- és szabálysértési eljárási szabályokat, illetve pedagógiai, konfliktuskezelési és kábítószer-megelőzési technikákat. Fő cél: hogy a fiatalok egyre inkább el tudják kerülni, hogy bűncselekmények sértettjévé, illetve elkövetőivé váljanak. A tanácsadók munkájukat a tankerületekkel egyeztetett éves munkaterv alapján az iskolák vezetőivel együttműködve látják el, részt vehetnek osztályfőnöki órán, de akár szülői értekezleten is Kiemelt figyelmet fordítanak a családon belüli erőszakra, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre, az internet veszélyeire, valamint a közlekedésbiztonságra. A 5
(Budai István Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Amivel (talán) már
számolunk…(Esély 2009/5)
7
gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásán kívül, támogatják a már működő rendőrségi iskolaprogramokat is.
Tapasztalattal ugyan még nem rendelkezünk, de fontos kiemelni az iskolarendőrök megjelenése kétségtelenül előmozdíthatja az interprofesszionális munka kialakulást az oktatási intézményekben, terheket vehet, le a pedagógusok válláról azonban a szociális szakemberek nem pótolja, hiszen nem rendelkeznek azon szakmai kompetenciákkal melyek a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a krízishelyzetbe került gyermekek és családok segítését, re szocializációját szolgálhatnák.
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának egyik főszíntere az oktatási intézményekben zajlik, a feladat megszervezése és irányítása az intézményvezető feladata, mely alapján biztosítania kell, hogy az adott iskolában legyen gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Ez a felelős lehet az iskola valamelyik tanára, de lehet pszichológus, szociálismunkás is. Egy 2009 felmérés adati szerint országosan a különböző szakmák megjelenése a következő arányban volt kimutatható az iskolákban: pszichológus 25%, szociálismunkás 6,9%, mentálhigiénés szakembert 14,3%, szociálpedagógus 10,8%.6 Az adatok azóta sem sokat változtak, láthatjuk, hogy az interprofesszionális együttműködés egyenlőre csekély mértékben jelenik meg a gyermek és ifjúságvédelem területén, holott külön-külön minden szakma célja ugyan az lenne és a tömegesen és egyre súlyosabb problémák sürgető megoldásokat kívánnának.
A
továbbiakban
a
gyermek
és
ifjúságvédelem
és
az
iskolai
szociálismunka
szakmafejlődésének bemutatásával szeretnék rávilágítani arra, hogy az iskolai szociálismunka országos megjelenésével, mint új típusú szociális szolgáltatás bevezetésével, hogyan valósítható meg az interprofesszionális együtt működés mely egy magasabb szintű ellátást biztosítana a gyermekeknek, családoknak, közösségeknek.
6 (Esély 2010/3 Földes – Lannert: Erőszak az iskolában 2009)
8
Iskolanővérektől az iskolarendőrökig
Gyermek és ifjúságvédelmi feladat ellátás az oktatási intézményekben. Az iskolai szociális munka rövid történelmi áttekintése Magyarországon.7:
A gyermek és ifjúságvédelem kezdete, az iskolanővérektől a gyermekvédelmi felelősökig:
Az első iskolai szociálismunkások Magyarországon az iskolanővérek testesítették meg az 1930 évek második felétől. Munkájukat tekintve pedagógusok voltak azonban az akkori kor gyermekvédelmi problémáit felismerve, (mely a mai kor problémáihoz kísértetiesen hasonlít iskola elhagyás, teljesítményromlás, családgondozás), a tantestületi munkával összekapcsolva, az iskolai igényekhez igazodva végeztek egyéni esetkezelést, családgondozást az iskolában és a terepen is.
A második világháborút követően kialakult az a politikai álláspont, hogy a gyermekvédelem legfőbb képviselője a pedagógia. 1964-ben a Budapesti oktatási intézményekben az ott dolgozó pedagógusok közül gyermekvédelemi felelősöket neveznek ki. 1967-ben jelenik meg először nevelési tanácsadókban dolgozó családgondozók munkájában iskolai szociális munka elemei, majd 1975-től bevezetésre kerül a gyermekvédelmi szakfelügyeleti rendszer, amely 1985-ig működik.
A nyolcvanas évek közepén indulnak el a családsegítő központok, és kezd el erősödni a szociális munkás identitás. Az itt folyó munka során folyamatos kapcsolatot tartottak az iskolákkal, óvodákkal, ezzel is segítve a gyermekeket, családokat, szülőket, pedagógusokat.
A rendszervázás hirtelen és nagy változásokat hozott, a bekövetkezett társadalmi és gazdasági változás hirtelen nagyszámú problémákat hozott; munkanélküliség, elszegényedés, devianciák 7
Bányai Emőke: Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka. In: Ferge Zsuzsa (kut. vez.) Gyerekesély füzetek 1. MTA GYEP Budapest, 2007 Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesületének honlapja http://miszme.hu/iskolaiszocialis-munkas/iszm/iszm-tortenete http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/2008_marcius.pdf
9
látványos megjelenése. Ezeket a problémákat az iskolák egyre nehezebben kezelték és mármár az alapfeladat ellátás került veszélybe. Érzékelhető volt, hogy a halmozott problémákat szimplán pedagógiai eszközökkel már nem lehet megoldani, főleg úgy, hogy az 1993. LXXIX. törvény akkori szabályai szerint az oktatási intézmény a gyermekvédelmi felelősi státuszt kizárólag csak pedagógus tölthette be heti egy óra kedvezmény és minimális pótlék fejében és nem volt kötelező csak javasolt. Igény jelentkezett a szakszerű szociális szolgáltatás megjelenésére. Erre három féle megoldás született. Továbbra is pedagógusokat alkalmaztak
speciális
gyermekvédelmi
munkakörben,
magasabb
óraszámban
vagy
függetlenített gyermekvédelmi felelősként. Belső iskolai szociális munkást alkalmaztak, ez legfőképp az alternatív iskolák vezették be sikerrel. Itt a az oktatási módszerek és pedagógiai programok valamint a jelentkező szükséglet felismerte az interprofesszionális munkában rejlő lehetőségeket ezáltal legitimitást nyert az iskolai szociális munka mint tevékenyég. A harmadik megoldás a külső iskolai szociálismunka alkalmazása volt, melynek egyik háttérintézményei a családsegítők voltak. Kialakult az iskolai szociálismunka hálózata, de jellemzően még mindig a pedagógusok látták el a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat.
Amikor a törvény szakfeladattá emeli a gyermek és ifjúságvédelemét és az iskolai szociálismunka szükségként megjelenik:
Az 1997. XXXI. Gyermekvédelmi törvényváltozásokat hozott az elindult iskolai szociálismunkás hálózata életében és tulajodképpen az önkormányzatok gazdaságai okaiból következve átalakultak gyermekjóléti szolgálattá. Ezzel párhuzamosan az 1996. évi LXII. törvény már kötelezővé teszi az iskoláknak félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazását, azonban a tapasztalat az mutatta, hogy nem szakembereket, szociálismunkásokat, hanem pedagógusokat foglakoztattak saját belső erőforrásai terhére, a várt eredmények így elmaradtak. Az eredménytelenség okán 2001-ben az ESzCSM gyermekvédelmi főosztályának megbízásából egy kutatást végeztek, melynek eredményei azt igazolták, hogy az iskolák nagy többsége eleget tesz a törvényi kötelezőségének, de legtöbb esetben 93% a gyermekvédelmi felelős az iskola egyik pedagógusa.8 Szintén 2001-ben az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala megbízásából országos szociológiai kutatást végzett „Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában.” címmel Ligeti György és Márton Izabella, melyben a
8
Bányai Emőke Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka In: Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen (Kut vez: Ferge Zsuzsa) Gyerekesély füzetek
10
következő megállapítást tették: „Olyan fizetett szociális munkásra van szükség az iskolában, aki nincs függő viszonyban az iskola vezetésétől, adott esetben bérezését sem a fenntartón keresztül kapja. Nem tanít az iskolában, így a diákokkal kizárólag olyan kommunikációs helyzetekben találkozik, amelyekből hiányzik az alárendeltség. Az iskolai szociális munkás feladata a prevenció és a kommunikáció egyaránt.”9
Egy 2003-as háttértanulmányban, mely az OKI „Jelentés a közoktatásról 2003” kiadványához készült ez olvasható: „A Közoktatási Törvény számos olyan kötelező feladatot ró a közoktatásra, amelyeket nem (vagy nem feltétlenül) az iskoláknak kell ellátniuk.”10
A 2003-as az egészségügyi és szociális országos jelentésben meg is jelenik a rendszer működésével kapcsolatos kritika, mely szerint: „Az iskolarendszerben működő, ún. gyermekvédelmi felelősök jelenleg nem integráns részei a gyermekjóléti szolgáltatásnak. Hiányzik az oktatási intézményekben folytatott, elsősorban iskolai szociálismunka, így nem működhet hatékonyan a jelzőrendszer sem.”11
Látható, hogy egyre erősebben jelentkezik az igény a szükséglet az iskolai szociálismunka, mint újszerű szociális szolgáltatás bevezetésére.
Az
iskolai
szociálismunka
önálló szakmává
vállasának, mint
újszerű
szociális
szolgáltatásnak a kezdete, mely még mindig tart:
2004-re az iskolai szociálismunka is egyre nagyobb teret nyer magának. Egyre több intézmény alkalmaz főállású szociális szakembert, és gyermekjóléti szolgálat és az iskolák közötti interprofesszionális együttműködés is erősödik. 2005-ben országosan a gyermekjóléti szolgálatok már 14%-ban végeznek iskolai szociálismunkát.12 Sajnos a szolgáltatás
9 (http://www.oktbiztos.hu/kutatasok/diakjog/dj_13.htm) 10
(A pedagógusok munkáját segítő szakmai szervezetek, Együttműködés a gyermek érdekében, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=49) 11 (http://www.eski.hu/new3/adatok/zip_doc/eg-szoc-rendsz.pdf 113 oldal) 12 Bányai Emőke Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka In: Szolgáltatásokkal a gyermekszegénység ellen (Kut vez: Ferge Zsuzsa) Gyerekesély füzetek
11
továbbra sem szerepel a kötelezően ellátandó feladatok között, így csak egy-egy település kapacitásán és belátásán múlik a szolgáltatás alkalmazása, nyújtása.
2006-ban elindult az úgynevezett Pécsi modell. 2007-ben megalakul a Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Egyesület a Kodolányi János Főiskola támogatásával, országos címlistát készítenek az iskolai szociálismunkásokról, kutatást indítanak annak érdekében, hogy önálló szakággá válhasson az iskolai szociálismunka, ezért folyamatos lobbytevékenységet is végeznek és országos hálózat építésében kezdtek, kialakították a „Decentralizált modellt”.
Jelenleg Magyarország az átalakulások időszakát éli, de sajnos a törvényi szabályozás még mindig nem jövőbemutató. 2011. évi CXC. törvény13 a nemzeti köznevelésről szóló törvényértelmében az intézményvezető felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Sajnálatos módos az iskolai szociális munka rendszerének bevezetése elmaradt, holott soha ekkor igény nem mutatkozott még a szolgáltatásra- Az integrációs oktatás megvalósulás a legtöbb helyen a körzethatárok kialakításában kifullad ráadásul ezzel csak az egy intézményben megjelenő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók túlzott megjelenését lehet ideig-óráig kozmetikázni. A halmozottan hátrányos helyzet generációkon keresztül manifesztálódik, öröklődik, csupán a körzet határok folyamatos újra rajzolásával valódi segítséget nem nyújt sem a gyermekeknek sem a családoknak és a társadalmi rétegek között is egyre nagyobb feszültséget okoz.
13
1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142805.577017
12
Összegzés, megállapítások:
A történelmi és szakmafejlődésből látható a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására a pedagógiai önmagában és szakmai kompetenciák hiányában mára már nem elegendő főként, úgy, hogy a feladatot kiegészítő tevékenységként a nevelési, oktatási feladatok mellett kell elvégezni. Azt is megállapíthatjuk, hogy a felhalmozódott, egyre nagyobb számban és egyre súlyosabb problémák megjelenése az oktatási intézményekben és annak nem megfelelő kezelése már az alapellátás, azaz az oktatás, nevelési tevékenységet hátráltatja. A probléma súlyosságát, a helyzet komolyságát jól tükrözi, a kormány intézkedése, hiszen az iskolai szociálismunka hálózata beindítása helyett iskolarendőrök jelenlétét látta indokoltnak. Itt fontos kiemelni a helyett szót! Sajnos az egyre fokozódó iskolai agresszió, az egyre fiatalabb korban elkövetett, bűncselekmények melyek egyre súlyosabbak indokolttá teszik az iskola rendőr jelenlétét, de nem az iskolai szociálismunka helyett hanem mellette.
Fontosnak tartanám, hogy az iskolák, és a pedagógusok megértsék az interprofesszionális együttműködésbe rejlő lehetőségeket és a törvényhozás pedig megértse azt, hogy az iskolai szociálismunka, mint újszerű szociális szolgáltatás bevezetése kifizetődőbb és társadalmilag hasznos lehet. A szociális szakma sajátosságából fakadóan képes, a probléma korai felismerésre, kezelésére, a változások elindítására és mindenképp preventív szolgáltatásként funkcionálhat, mely hosszú távon mind gazdaságilag mind erkölcsileg kifizetődőbb nem csak a személynek, a közösségnek, hanem az egész társdalomnak.
13
Irodalom jegyzék Irodalom jegyzék
Törvénytár:
1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről Szakirodalom: Jankó Judit Szociálpedagógus az iskolában – mint célirányos tevékenység a segítő szakmában 2 : In: Vodicskáná Ráczkövi Ildikó (szerk) : A terepmunka gyakorlata. Szent István társulat Az apostoli szentszék könyvkiadója Budapest 2012 81-119. Budai István Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Amivel (talán) már számolunk…(Esély 2009/5) 83- 114. Földes – Lannert (2009) Erőszak az iskolában (Esély 210/3) 48-65. Bányai Emőke: (2006) Gyermekvédelmi szolgáltatások az oktatási, nevelési intézményekben, iskolai szociális munka. In: Ferge Zsuzsa (kut. vez.) Gyerekesély füzetek 1. MTA GYEP Budapest, 2007 18-19 Nahalka István (2009) Válságban a magyar természettudományos nevelés. In: Boreczky Ágnes (szerk.) - Cigányokról – másképpen Gondolatkiadó 199200
14
Hervainé Dr. Szabó Gyögyvér (2008) Az iskolai szociálismunka konceptuális elemei A szociálismunka szakmai közéleti lapja. 2008. március XIV. évfolyam 3 szám Szociális Szakmai Szövetség (2-4 old) Jankó Judit Iskolai szociális munkás hálózat – egy lehetséges modell általános iskolákban, (Találkozázipont) Fordulópont 47 szám. Bill Jordan Szociálismunka a gyakorlatban. Esély 1994/2 66-94. Zöldkönyv szerk Fazekas K- Köllő J- Varga J Miniszterelnöki Hivatal, Budapest 2008 Rácz Andrea - Szombathelyi Szilvia (2004) In: A szociális rendszer Magyarország egészségügye és szociális rendszere Tanulmány szerk Dr. Kincses Gyula Budapest 113 Jelentések, közlemények, értekezések: UNICEF közlemény, Elhallgatott gyerekek 2012. 05.29. http://unicef.hu/-/elhallgatott-gyerekek Kislexikon, Pedagógia. www.kislexikon.hu/pedagogia_a.html#ixzz2VSiJwZXW Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesülete honlapja http://miszme.hu/iskolai-szocialis-munkas Ligeti György- Márton Izabella, Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában, Kutatás Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából 2001 Földes Petra Együttműködés a gyermek érdekében (2003) In: háttértanulmánya az OKI „Jelentés a közoktatásról 2003” kiadványához Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének Honlapja http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=49#egyuttm
15
