A MEGÚJULÓ SZAKKÉPZÉS HOZADÉKA: EGY ÚJ, SZÜLETİ KÖNYVTÁRTÍPUS
A Térségi Integrált Szakképzı Központok megalakulásával a fıvárosban kialakulni látszik a hagyományos iskolai könyvtári rendszer mellett egy új könyvtártípus, amely sok tekintetben kötıdik a közoktatási könyvtárakhoz, de sok tekintetben túlmutat azokon. A megújuló szakképzési rendszer a szakközépiskolák könyvtárosai mellett feladatot jelentenek a Központok könyvtárosai számára is. A Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet Könyvtárpedagógiai Mőhelye mindkét intézménytípus könyvtárosai számára találkozókat szervezett 2008 áprilisában és májusában. A beszélgetések keretében fogalmazódtak meg azok a gondolatok, amelyeket szeretnénk megosztani a Szakképzési Szemle olvasóival. A „küldı szakközépiskolák könyvtárainak szerepe A megváltozott oktatási – nevelési célok nyomán kialakított pedagógiai programok a Központokhoz kapcsolódó ún. „küldı” szakközépiskolákban feltétlenül a könyvtár szerepének, feladatának újraértelmezését vonzza maga után. Hiszen ezeknek a könyvtáraknak továbbra is teljesíteniük kell azokat a feladatokat, amelyek az oktatási törvény és a 11/1994. évi OM rendelet elıír. Tekintsük át, melyek azok a tevékenységek, amelyek újragondolása szükséges a megváltozott oktatási rendszerben I. Szakközépiskolai könyvtárak feladata 1. Pedagógiai feladatok az iskolai könyvtárban: könyvtárpedagógiai munka Az iskolai könyvtárak esetében a hagyományos, mindenki számára egyértelmő könyvtári szolgáltatások mellett a könyvtári ismeretek: • információforrások, • információszerzés eszközei, forrásai, • az önálló ismeretszerzés technikája oktatása. • Kiemelt, speciális feladat a szakmai alapozó évfolyamokkal bíró középiskolák könyvtárostanárai számára a szaktárgyi alapdokumentumok, információs források oktatása.
Ehhez szükséges a már meglevı könyvtárhasználati tanterv végiggondolása, újra értelmezése. Kiemelt feladat, hogy ne csak a közismereti, de az alapozó szakmai tantárgyakra is építsünk a könyvtári szakórák tervezése során. Mindehhez elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a modern könyvtárpedagógiai módszerek elsajátítását, a módszertani kultúra fejlesztését. A 11. és 12. évfolyamon az iskolai könyvtár „missziós tevékenysége”1 a könyvtári és olvasási kultúra fejlesztésében, az ehhez kapcsolódó digitális kompetencia kialakításában igen nagy jelentıséggel bír. Ennek megfogalmazása is helyet kell, kapjon a könyvtárhasználati ismeretek tanterci programjában, az iskolai könyvtár alapdokumentumaiban. 2. Könyvtárosi feladatok az iskolai könyvtárban A könyvtári feladatok megszervezéséhez szükséges, hogy végiggondoljuk azokat az alapdokumentumokat, amelyek meghatározzák, szabályozzák a könyvtár mőködését. Ahhoz, hogy feladatának meg tudjon felelni ez a könyvtártípus feltétlenül szükséges a könyvtári alapdokumentumok közé tartozó Győjtıköri szabályzatok átgondolása. A győjtıköri szabályzat az iskolai könyvtár állományfejlesztésének és apasztásának tervezését jelenti. Azt is mondhatjuk e dokumentumban, határozzuk meg: • milyen információs eszközökkel akarjuk ellátni a szakközépiskola tanárait és diákjait • milyen lesz a könyvtári állomány fejlesztésének iránya. A győjteményszervezés elveinek megfogalmazásával egyidıben természeetesen számba kell venni a meglévı állományt, vagyis elemeznünk kell milyen is jelenleg a könyvtárban található információhordozók használati értéke (hány olvasó igényét szolgálják), milyen fejlesztések, apasztások indokoltak. Az állományelemzés kiemelten fontos feladata kell, legyen a megváltozott feladatokból következıen. Az állományelemzést kiegészíti az a munkafolyamat, amelynek során a könyvtári dokumentumok körébıl selejtezésre kerülnek a megváltozott feladatok, a fölös példányok, a tartalmilag elavult elemek kivonása.
1
The IFLA/UNESCO school library manifesto. The school library in teaching and learning for all (Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata. Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye)
A módosult oktatási szerkezet alapját képezı szakközépiskolák könyvtárai között is megtaláljuk – állomány és könyvtári munka tekintetében különleges jelentıséggel bíró - az iskolai könyvtár egészére jellemezı: • a nagy múltúakat • és a több iskolai könyvtár összeolvadásának következményeként fölös példányokkal terhelteket. Ezeket a gazdag, de sok esetben indokolatlan mértékő állományokat meg kell tisztítani, s csak a ténylegesen használtatni kívánt dokumentumokat megtartani. Az állománytisztítás, a selejtezés nem könnyő és nagy felelısséggel járó feladat. E tevékenységnél is érdemes külsı szakértı segítségét kérni, akinek nincs érzelmi kötıdése a könyvtári dokumentumokhoz. A selejtezés folyamatát a 3/1975. KM-PM rendelet2 pontosan szabályozza. A könyvtár mőködési szabályzatának újragondolása során ajánlatos a Győjtıköri szabályzat elkészítése és az elemzésen alapuló állománytisztítás mellett a könyvtár mőködését meghatározó Mőködési szabályzat és mellékleteinek újragondolása is. Kiemelt jelentısége van a mellékleteknek, amelyek közül a győjtıköri szabályzat utaltunk. Itt szeretnénk kiemelni a könyvtár történetének megfogalmazását és mellékletként csatolását. Sok esetben ugyanis a megszőnı, átalakuló intézmények „öröksége” a létrejött győjtemény. Számos kiemelkedı könyvtárostanári, könyvtárosi életmő eredményeként jöhetett létre az új könyvtár. Ugyanígy a munkaköri leírás felülvizsgálatát is szükségessé teszi a könyvtár megváltozott feladatrendszere. A mellékletek sorát képezi a kialakult új könyvtár küldetésnyilatkozata, minıségbiztosítási elvei is. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása mellett elengedhetetlen a hatékony együttmőködés a Központok könyvtárával. Elsı feladat e téren, az összehangolt szolgáltatás érdekében a megtisztított állományok számítógépes feldolgozása. A számítógépes nyilvántartás segíthet: • a könyvtárak közti kölcsönzések megszervezésében, • egymás állományának megismerésében. Könnyebbé válhat a könyvtárak közti dokumentumcsere, együttmőködés. Ez természetesen költségmegtakarítást is jelent az oktatási intézményeknek. Van tehát mit tenni az alapozó képzést folytató szakközépiskolák könyvtáraiban. 2
3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenırzésérıl (leltározásáról) és az állományból történı törlésrıl
II. A Térségi Integrált Szakképzési Központok nélkülözhetetlen tere a könyvtár. Funkcionális tereiben, berendezésében, állományában eltér az iskolai könyvtártól, hiszen más lesz a feladata, szerepe az Intézményben.
1. A könyvtár szerepe, feladata Könyvtár fontos része a központnak, hiszen a szakmai információk győjtése, tárolása és átadása része lesz ennek az intézménytípusnak is. A küldı intézményektıl nem elvárható ezeknek, a magasabb szakmai színvonalú szakmai dokumentumoknak, információs forrásoknak, valamint a fiatal felnıtteknek szóló információk győjtése. Ilyen tekintetben a könyvtár a szakkönyvtár és a nyilvános könyvtár közti „állapotot” képviseli. Ezért tekinthetjük új könyvtártípusnak, hiszen jellegzetes vonásai megkülönböztetik a könyvtári rendszer valamennyi könyvtártípusától. A könyvtár ebben az oktatási intézményben fel kell vállalja, az általános tájékozódás és a szakmai ismeretek győjtése mellett a kulturált szabadidıs tevékenységek biztosítását és kínálatát is. A TISZK könyvtár célja az is, hogy megteremtse a lehetıséget a szabadidı hasznos eltöltésére, amellett, hogy az egész életen át tartó tanulás képességének modelljét sugározza a diákok felé korszerő eszközeivel. Mivel a szakképzés sajátossága a folyamatos kiadványszerkesztés (szakdolgozatok), ez is a könyvtári funkciót színesíti. A szakdolgozatok készítésének módszerét, a középiskolában megtanult szellemi munka technikájának felelevenítésével oktatja a Központ könyvtárosa. A szakdolgozatok készítésének technikája oktatása mellett, azok megırzése, győjtése a felsıoktatási könyvtárakhoz köti a Központok könyvtárait. A könyvtár feladata lesz a szülı – diák – tanár találkozásnak helyt adni, a tanított szakmákkal kapcsolatban információs források, kiadványok, anyagok győjtésével tájékoztatni nemcsak a diákokat, hanem a szülıket. 2. A könyvtártípus kérdése Az új intézménytípus sajátosságaiból következıen újra kell gondolni, hogy mi a könyvtár feladata, ebbıl következıen a könyvtári rendszerben hol helyezkedik el. A magyar könyvtárügyben a felhasználói kör szempontjából megkülönböztetünk zárt és nyilvános könyvtárakat.
Azok a könyvtárak, amelyeknek a használói köre behatárolt, jól körülírható, zárt könyvtárak. Az iskolai könyvtárak, amelyek szolgáltatásaikat csak az oktatási intézmény diákjainak, tanárainak és dolgozóinak nyújtják, természetesen zárt könyvtárak. Ugyanígy a felsıoktatási intézmények könyvtárai is. Mivel e két könyvtártípushoz áll legközelebb a Központok könyvtára, ebbıl adódóan típusa zárt, nem nyilvános könyvtár. Feladatai azonban a két fent említett könyvtártípus (iskolai és szakkönyvtári) feladataival lesz rokon. Mivel a diákok egy része/ vagy mind nemcsak a Központban tanul és sok esetben az oktatók sem állandóak, végig kell gondolni a könyvtári alapdokumentumok tartalma mellett, a könyvtárhasználati szabályokat is. 3. A könyvtár elhelyezése és funkcionális terei A könyvtár, mint minden intézményben a TISZK központokban is, akkor tölti be információs forrásközponti és dokumentumszolgáltatási, valamint rekreációs funkcióját, ha jól megközelíthetı, központi elhelyezést nyer. Mint „szülıdiák-tanár” találkozási pont indokolt a bejárat közelisége. A könyvtár elhelyezkedése jól szemléltethetı ezzel a sematikus ábrával, amelyet dr. Celler Zsuzsanna Építsünk könyvtárat címő könyvébıl vettünk3:
TISZK könyvtár
Az így kialakított könyvtár az intézmény valamennyi dolgozója számára tud információt szolgáltatni, információs forrássá válása – amely a könyvtár legfontosabb feladata – biztosított már elhelyezésével is. 3
Dr. Celler Zsuzsanna: Építsünk könyvtárat! Könyvtárpedagógiai füzetek 5. FPI, Bp.2007.
Az alábbi ábrán jól lehet érzékelni, hogy a központi elhelyezéső könyvtár minden szinten, minden felhasználó számára jól elérhetı, a központi elhelyezést nyer4.
TISZK könyvtár
Felülnézet: TISZK könyvtár
Sajnos a legtöbb esetben könyvtári szakemberek (iskolai könyvtári szakértık) bevonásával készülnek a tervek, ezért az alábbi elrendezés a leggyakoribb5:
iskolai könyvtár Felülnézet: iskolai könyvtár
Jól érzékelhetı a kapcsolódási lehetıségek különbsége. Míg az elsı esetben a könyvtár a felhasználók számára minden oldalról könnyen megközelíthetı, addig a második ábra azt mutatja, hogy bizonyos felhasználói köröktıl távol esik. Nagy a valószínősége annak, hogy kevesebben fogják igénybe venni. Az intézményvezetés, a fenntartó kezében nagy a felelısség, hiszen az esélyteremtés az információszerzésre sérül a könyvtár rossz tervezésével. A könyvtár a TISZK központoknak olyan multifunkcionális eleme, amelynek kialakításakor ezek helyigényét, a funkcionális terek milyenségét figyelembe kell venni.
4 5
Dr. Celler Zsuzsanna: Építsünk könyvtárat! Könyvtárpedagógiai füzetek 5. FPPI, 2007. Dr. Celler Zsuzsanna: i.m.
A funkcionális terek természetesen adódnak azokból a feladatokból, amelyeket a könyvtárnak a Központban el kell látnia. 3. 1 oktató tér, olvasóterem A legfontosabb feladat, hogy a megszerzett könyvtárhasználati tudásra, információszerzési kompetenciára építve a különbözı intézményekbıl érkezı diákok számára a könyvtárostanár összegezze, átismételje a szellemi munka technikájának lépéseit a szakdolgozat, a tanulmányok egyik legfontosabb dokumentumának elkészítését segítve. Ehhez szükséges egy tancsoportnyi diák könyvtárhasználati oktatásához alkalmas tér, amely betöltheti az olvasóterem szerepét is e foglalkozások kivételével. 3. 2 kutató tér A Központ diákjai számára a könyvtár az egyéni felkészülés, kutatás, vagyis információszerzés színhelye is. Ugyanezt a funkciót a pedagógusok számára is biztosítania kell. Ezért fontos, hogy az elmélyült önálló ismeretszerzést segítendı néhány egyszemélyes olvasói hely is legyen a Központ könyvtárában. 3. 3 multimédia, számítógépes terem Napjaink, az IKT elterjedésének kora, egyre több információs forrás csak számítógép, Internet segítségével érhetı el. Nemcsak a modern eszközök alkalmazásának oktatására, de az önálló információgyőjtés elektronikus lehetıségeit is biztosítani kell. Ezért célszerő úgy tervezni a Központ könyvtárát, hogy az informatikai eszközök alkalmazására szolgáló terem kapcsolódjon a hagyományos könyvtári térhez. 3. 4 a kulturális rekreáció tere A Központ könyvtára misszióként a kultúra, a kultúrált szabadidı eltöltésének legfontosabb helye kell, legyen. Ezért a kulturális rekreáció terét fontos megteremteni úgy, hogy a könyvtár egyéb, oktató-nevelı tevékenységét ne zavarják a csupán e funkcióért betérı felhasználók. Itt helyezhetı el a kölcsönzı pult, a folyóirat olvasó, a munka világából érkezı információs anyagok, minden a szabadidı hasznos eltöltését biztosító eszköz. Kialakításakor gondolni kell arra, hogy a használók ne zavarják az elmélyült oktatás, tanulás, kutatás folyamatát.
3. 5 a könyvtári munka tere Utoljára hagytam azokat a tereket, amelyek a könyvtárosi munkához feltétlenül szükségesek. A könyvtárosok számos olyan munkafolyamatot végeznek, amelyeket nem célszerő az olvasói térben, illetve a könyvtár egyéb tereiben bonyolítani. Az új dokumentumok számítógépes feldolgozásai, az állomány tisztítása és egyéb könyvtári munkák komoly koncentrációt igényelnek, amelyhez szükséges egy önálló feldolgozó szoba kialakítása. Itt lehet elhelyezni a reprográfiai berendezéseket is. Ehhez kapcsolódnia kell a mosdónak. 3.6 a raktár tér A könyvtári állomány állandóan változik, ahogy az intézmény profilja változik. Egyes dokumentumokból többes példányok győjtése szükséges. Sok esetben bizonyos információforrások ( könyvek, CD-k, DVD-k, cd-romok ) fölös példányait még megırzésre javasolja a tanári kar. Ezek elhelyezésére szolgál a raktár tér, amely elengedhetetlen része minden könyvtárnak. A Térségi Integrált Szakképzı Központok könyvtári terei: • A szellemi munka technikájának elsajátítását szolgáló, legalább egy tancsoportnyi diák leültetésére alkalmas tér ( ez általában az olvasóterem) • Egyéni munkára, kutatásra alkalmas egy/két személyes olvasói helyek • Informatikai eszközök alkalmazására szolgáló terem (esetleg kapcsolódással az informatika teremhez) • A kulturális rekreáció tere (klubjelleg) • A könyvtári munkafolyamatok elvégzésre önálló feldolgozó terem • Mosdó • Raktár tér Ezek kialakításához feltétlenül javasolt könyvtárpedagóiai szakértıt megkeresni, hogy szakmai tapasztalatával segítse a tervezéstıl a kivitelezésig az építész, az iskolavezetés és a könyvtáros munkáját. E három személy együttmőködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kialakított könyvtári terek megfeleljenek a feladatoknak.
4. A könyvtár személyi feltételei és feladatkörük Az új könyvtártípus magasan képzett könyvtáros munkatársat és megfelelı technikusi-asszisztensi hátteret igényel.
4. 1 a könyvtáros végzettsége és feladatai a TISZK könyvtárban Mivel a könyvtáros olyan felhasználókat szolgál, akiknek nagy része ( a szakképzésben résztvevı diákok) könyvtári ismereteket is kell tanuljon, fontos, hogy nagy iskolai könyvtári gyakorlattal rendelkezzen. Ismerje azokat a tananyagokat, oktatási módszereket, amelyeket a könyvtárostanárok sajátíttatnak el az általános és középiskolákban. Ez a munkakör a TISZK központokban átmenetet képez a közoktatás könyvtárostanári és a felsıoktatás könyvtárosi munkaköre között, hiszen feladata nemcsak a könyvtárral és felhasználókkal kapcsolatos hagyományos könyvtárosi teendık, hanem a szellemi munka technikájának elmélyült oktatása. Ezt a tanulmányokat záró szakdolgozatok készítése, és a kulturális rekreációs tevékenységek is szükségessé teszik. A felhasználói kör (tanár, diák, szülı, a rendszer iránt érdeklıdık) folyamatos ellátása információkkal igényli, hogy mindennapi munkájának alapját a korszerő információszerzési technikák ismeretére alapozza. A felsıoktatás jelenleg számtalan intézményben kínál könyvtár-informatika végzettséget adó képzést, s ez évtıl könyvtárostanári szakirány is indul Debrecenben, Szegeden. A könyvtár-informatikus végzettség kiegészíthetı az ELTE kínálatán található pedagógus szakvizsgát adó könyvtárpedagógiai szakkal, de a módszertani kultúra fejlesztését szolgálják a Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet akkreditált pedagógus-továbbképzı tanfolyamai is a könyvtár-pedagógia területén. A TISZK központok könyvtárostanárainak feladata a folyamatos használóképzés, az egyenetlen informálódási képesség szintre hozása is. Folyamatos továbbképzés, állandó kapcsolattartás a TISZK központok könyvtáraival elengedhetetlen része munkájának. A Központok könyvtárosai közösséget kell alkossanak országosan ahhoz, hogy munkájuk során az új könyvtártípus egységes arculata, sajátosságai kialakulhassanak. Hasznos a partnerkapcsolatok, az Európai Uniós munkavállalási lehetıségek miatt a nyelvismeret, hiszen a TISZK könyvtáraknak lehetıséget kell biztosítani a külföldi szakirodalom elérésére is. A felsoroltak olyan mértékő és intenzitású feladatot rónak a Központ könyvtárosára, amelyek nélkülözhetetlenek, pótolhatatlanok az intézmény számára. 4.2 a könyvtár technikus/ asszisztens feladatai A könyvtár azonban számos, minimális szakismeretet kis mértékben vagy egyáltalán nem igénylı feladatot is jelent. A beszerzett dokumentumok feltárása,
számítógépes feldolgozása, a reprográfiai tevékenység, a folyamatos állománygondozás fontos feladatok, de valóban nem igényelnek nagy szaktudást. Feladata nemcsak a dokumentumokkal kapcsolatos teendık, az állomány naprakész feltárása, hanem olyan reprográfiai tevékenységek átvállalása, amelyek segítségével a könyvtár valóban multifunkcionálissá válhat. Ezért ajánlott az egyéb funkciók biztosításának megfelelı színvonala miatt egy könyvtáros asszisztens alkalmazása. A munkakör kialakítása, tervezése azért is indokolt, mert a TISZK központokban a könyvtáraknak szinte egész nap, az oktatás teljes ideje alatt nyitva kell lenniük. 5. A Könyvtár technikai feltételei A fentiekbıl következik, hogy a könyvtár alapvetı minimális technikai feltételei között a legfontosabb a megfelelı számítógépes hardver és szoftver állomány. Nemcsak a könyvtárosnak és az asszisztensnek van szüksége önálló, könyvtári szoftverrel ellátott modern számítógépekre, hanem ugyanezt biztosítani kell a felhasználók részére is megfelelı számban. A reprográfiai tevékenység is megfelelı eszközöket igényel (scanner, fénymásoló) Jó, ha a könyvtár klub jellegő terében van televízió, hozzákapcsolódó videó lejátszóval és kellı számú fülhallgatóval. 6. A könyvtári állomány Ahogy számba vesszük a könyvtár alapfeladatait, ezzel együtt körvonalazódni látszik győjtıköre. A Központok könyvtárainak állományát a fentiekben vázolt feladatok ugyanis meghatározzák. Győjtıköri leírásának elkészítésekor ezeket kell számba venni, hogy a könyvtári állomány fejlesztése, jövıképe híven tükrözze funkcióit. 6. 1 Kézikönyvtár A kézikönyvtár olyan állományrész, amely fundamentális szereppel bír, ezért kialakítása gondos, körültekintı munkát igényel. A könyvtári állomány magját egy minden mőveltségterületet lefedı kézikönyvtár kell jelentse, az általános tájékozódást és a szakmai ismeretszerzés is szolgálandó. Az alapvetı lexikonok, enciklopédiák és monográfiák közül a hazai piacon jelenleg is széles választék van, ám beszerzésükhöz célzott pályázati támogatásra lesz szükség. Természetesen kiemelten fejlesztendı a tanított szakmák és a hozzájuk kapcsolódó szaktárgyak kézikönyvtári dokumentumai.
6. 2 Szakmai állomány Az állomány másik részét az igen gazdag szakmai dokumentumok, kell jelentsék. A szakkönyvek e könyvtártípusban már nem csak az ismeretterjesztés szintjén kell jelen legyenek. Tudományos igényességgel készített munkáknak is helyet kell kapni a győjteményben, s valamennyi kapcsolódó részterületre kiterjedıen kell, legyenek források a diákok és tanárok számára. A szakkönyvtár kialakításában segítséget jelenthetnek az átalakuló szakközépiskolai könyvtárakból fölszabaduló dokumentumok, azonban e folyamatot mindenképpen szükséges koordinálni, szakmailag segíteni. Az ismeretterjesztı mővek egyéb tudományterületrıl kiegészítı irodalomként jelennek meg a Központok könyvtáraiban, hiszen a könyvtárnak nem feladata ezek kiemelt győjtése. 6.3 egyéb ismerethordozók A szakkönyvtár jelleget az is erısíti, hogy a szakmai ismeretek elsajátítását szolgáló egyéb ismerethordozók győjtése is erıteljes. Ilyenek a CD, DVD és a cd-rom. Fontos, hogy a könyvtár a szakmai folyóiratokat minél szélesebb körben győjtse, hiszen a legfrissebb szakmai információkat ezek tartalmazzák. A könyvtári állomány győjtıkörének meghatározásakor itt kell tervezni a pályaorientáció, a szakmai elhelyezkedést szolgáló dokumentumok állandó beszerzését, gyarapítását is. 6.4 tankönyvtár A szaktárgyak tankönyvei képezik a tankönyvtárat, amely valamennyi – nemcsak az intézményben használt - , a szakmai oktatást szolgáló tankönyvet magában foglal. Ez a tankönyvtár segíti a kollégák, a szakoktatók munkáját és a felkészülésben az oktatott diákokat is. Ezek – mint a kézikönyvtári dokumentumok - csak helyben állnak a felhasználók rendelkezésére egy példányban. A diákoknak kölcsönzött tankönyvek raktározásáról - egyéb módon gondoskodni kell, hiszen ezek nem könyvtári dokumentumok. 6.5 szépirodalom/szórakoztató irodalom A kulturális rekreációt szolgáló dokumentumok képezhetik a könyvtári állomány ötödik nagy csoportját . Az intézmény diákjai közül feltételezhetıen
sokaknak , az utolsó a szabadidı hasznos eltöltésére már nem oktató, de példát mutató, lehetıséget teremtı hely lesz a Központ könyvtára. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az általános és középiskolában elindult kulturális rekreációs tevékenységekre, lehetıségekre a könyvtári állomány fejlesztése során is gondoljunk. Fontos, hogy a könyvtári győjtemény megtervezésekor végiggondoljuk a szépirodalmi alkotások válogatott gyarapítását. Ugyanígy a szabadidı hasznos eltöltését szolgáló illetve a szabadidıs tevékenységekkel foglalkozó dokumentumok körét is meg kell határozni. 7. A TISZK könyvtár kapcsolatrendszere A fentiekben megfogalmazott feladatok és különösen a győjtemény kialakítása természetesen sok anyagi áldozattal jár. Ezek a terhek is csökkenthetık a megfelelı módon kialakított külsı és belsı kommunikációs hálóval. A TISZK központok könyvtárai több irányban kereshetik azokat a pontokat, intézményeket, amelyek segíthetik szakmai munkájukat. 7. 1 belsı kapcsolati / kommunikációs rendszer 7.1.1 intézményvezetés szintje A legfontosabb azonban, hogy a kezdetektıl megfelelı kapcsolat alakuljon ki a könyvtáros és az intézményvezetés között. A könyvtár csak akkor tud megfelelıen fejlıdni, s feladatát, küldetését betölteni, ha az intézményvezetés ezt támogatja. Fontos, hogy a könyvtár tervezését és feladatainak meghatározását közösen végezzék. 7. 1. 2 a szakoktatók, tanárok A győjtemény kialakításánál – mint a könyvtár tervezésénél is - a könyvtáros elkészíti javaslatát, amelyet az intézmény szakoktatóival, tanáraival és az intézményvezetéssel megbeszél. Tehát a belsı kapcsolati rendszer másik nagy elemét a felhasználói kör tanári közössége jelenti. A megfelelı szakmai egyeztetés segít a késıbbi könyvtárpedagógiai, könyvtári ismeretek oktatásában is. 7. 1. 3 a diákok A létrehozott győjtemény, a szabadidıs tevékenységek széles lehetısége, a pályaorientáció feltétlenül a partnerek sorába emeli a diákokat, a könyvtár potenciálisan legnagyobb felhasználói körét.
7.2 Külsı kapcsolati / kommunikációs rendszer A hatékony tájékoztató és oktató munka érdekében alapfeladat azonban számba venni a TISZK könyvtár külsı kapcsolódási lehetıségeit is. 7.2.1 szakközépiskolák vezetése, tanárai, könyvtárostanára Egy – egy TISZK folyamatos kapcsolatban áll azokkal a szakközépiskolákkal, amelyeknek diákjai az alapozó szakmai ismeretek után tudásukat a központban mélyítik el. A TISZK központ könyvtára folyamatos munkakapcsolatban kell álljon a küldı szakközépiskolák könyvtárostanáraival, mintegy kis szakmai hálózat kell mőködjön. Az iskolai könyvtárak munkatársaival, a könyvtárostanárok közösségével is hatékony munkakapcsolata legyen a Központ könyvtárosának, hiszen a TISZK oktatási rendszere a közoktatás alapozó képzésén alapul. A módszertani kultúra fejlesztése csak e körrel való hatékony együttgondolkodással lehetséges. 7.2.2 TISZK Könyvtárak országos szinten Fontos, hogy országosan ismerjék, partneri kapcsolaton túl, szakmai együttmőködésben legyenek az azonos profilú Központok könyvtárai és a hozzájuk kapcsolódó szakmai alapozó képzést végzı intézmények. Könyvtárszakmai kérdésekben nagy jelentıséggel bír e közösség kialakítása. 7.2.3 Szakkönyvtárak A szakkönyvtárak könyvtáraival állandó partneri kapcsolatra lesz szüksége a folyamatos információtovábbítás, dokumentum-ellátás okán is. A szakkönyvtárak fontos pillérei a szakmai fejlıdésnek, az élethosszig tartó tanulásnak. A szakközépiskolák e téren állandó külsı partnerként éltek a szakkönyvtári bemutatókkal, kölcsönös szakmai tájékoztatás lehetıségével. A TISZK könyvtárak fontos feladata, hogy a késıbbiekben a szakemberként elhelyezkedı fiatalok számára a szakkönyvtárak használatának szükségessége az információszerzés képességének alapját képezze. 7.2.4 szakmai szervezetek, munkáltatók A TISZK könyvtár győjti mindazokat a hasznos információkat, amelyeket a munkáltatói oldal kíván eljuttatni a tanulókhoz, a szülıkhöz. Ezért fontos, hogy a TISZK könyvtára a munka világának képviselıivel is partneri viszonyt alakítson ki.
Végezetül A Térségi Integrált Szakképzı Intézmények könyvtári ellátásnak végiggondolása sok esetben veti fel azt a kérdést, hogyan lehet ezt megvalósítani. Mindenképpen kiemelkedıen nagy jelentıséggel bír az új könyvtártípus kialakításakor a Nemzeti Szakképzési és Felnıttoktatási Intézet, amelynek vezetıje Nagy László felismerte e kérdés fontosságát. A feladat megoldásában szerepet kell kapjon a Nemzeti Szakképzési Tanács az Oktatási és Kulturális Minisztérium és háttérintézményei. A Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a fıvárosban kialakított Térségi Integrált Szakképzı Központok magas száma okán is, átérezve ennek jelentıségét -, szívesen vállal szerepet a könyvtári kérdések megoldásában. A felsorolás azonban bıvíthetı a szakmai képzettség magas színvonalát igénylı cégekkel, a szakmai közösségeket tömörítı egyesületekkel, alapítványokkal feltétlenül. A feladat komolyságát átérezve bízunk abban, hogy a magyar könyvtári rendszer új könyvtártípusa, a TISZK könyvtárak hálózata európai színvonalú, példaértékő tagja lesz oktatási és kulturális intézményi rendszerünknek. Hock Zsuzsanna Könyvtárpedagógiai szakértı, FPPTI
Javasolt dokumentumok a TISZK könyvtárak kézikönyvtári állományába
Általános kézikönyvtár Atlasz sorozat kötetei [Budapest], Athenaeum K., 2003 A magyar helyesírás szabályai. Közread. MTA, Bp. 2002. Britannica Hungarica 1 – 18.kötet, Budapest,Lexikon, 2005. Élıvilág enciklopédia 1-2.kötet , Kossuth kiadó,2006. Filmlexikon I-II. Totem Plusz Könyvkiadó , 1999 Határozó kézikönyvek ( Akadémiai kiadó) Környezetvédelmi lexikon, Akadémiai Kiadó Rt. , 1994 Krónika sorozat Magyar építészet 1-6.kötet, Kossuth k. Magyar kódex 1-6 kötet, Kossuth Kiadó, 2002.
Magyar Nagylexikon 1-19. kötet és kiegészítı kötetei: Mővek lexikona, Kronológia,Budapest,Akad. K.,1995-. Magyar tudóslexikon A-Z-ig, BME-OMIKK , 1998. Magyar tudománytár 1-6., Kossuth kiadó Magyar életrajzi lexikon Mindentudó lexikon. Budapest,Könyvmíves Kvk.,cop. 2007. Mindentudás egyeteme 1-6. Kossuth k. A munkajog nagy kézikönyve Nyitott szemmel sorozat ( útikönyvek) – Kossuth kiadó Pannon enciklopédia kötetei, Urbis Könyvkiadó Bt. , 2005 Pszihológiai lexikon, Helikon Kiadó Kft. , 2007 Természettudományi enciklopédia, Kossuth kiadó A technika nagy enciklopédiája, Aquila Kiadó , 1998 Új magyar életrajzi lexikon, Helikon Kiadó Kft. , 2007. Új magyar irodalmi lexikon, Bp. Akadémiai kiadó, é.n. Világatlasz Világirodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó Rt. , 1998 Világtörténelmi enciklopédia, Kossuth kiadó Zenei lexikon, Corvina Kiadó Kft. , 2005 Szakmai kézikönyvtár Az adott szakmacsoport legfontosabb lexikonjai, enciklopédiái, monográfiái
Szótárak Egy nyelvő szótárak Értelmezı szótár Magyar szinonima szótár, Akadémiai Kiadó Rt. , 1999. Idegen szavak szótára, Szalay Könyvkiadó és Kereskedıház Kft. , 2002 Etimológiai szótár,Tinta Könyvkiadó Bt. , 2006 Helyesírási kézikönyv A magyar nyelv kézikönyve A tanult idegen nyelvek egynyelvő szinonima szótárai Kétnyelvő szótárak A tanított idegen nyelvek kétnyelvő szótárai Az adott szakmacsoport egy illetve két nyelvő szótárai
A témához kapcsolódó szakirodalom: 1. Celler Zsuzsanna: A tudás alapú társadalom felé. In: Iskola – Informatika – Innováció. Bp. Országos Közoktatási Intézet, Bp. 2003. 41-57. p 2. dr Celler Zsuzsanna: Építsünk könyvtárat! Könyvtárpedagógiai füzetek 5. Bp. FPI.2007. 3. The IFLA/UNESCO school library manifesto. The school library in teaching and learning for all (Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata. Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye) [Letöltés: 2006.01.23.]
magyarul: http://www.opkm.hu/download/ImOk.pdf 4. Az iskolai könyvtár. Könyvtárostanárok kézikönyve. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp. 1998. 253 p. 5. Jáki László (összeáll.) Korszerősítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. (A magyar neveléstörténet forrásai 2.) Bp. OPKM, 1989. 106, [22] p. 6. MSZ-04.203/1-81 Oktatási épületek. Általános iskolák tervezési elıírásai / [kiad. az] Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. - Budapest : Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, 1982. - 23 p. MSZ-04.203/2-82 Oktatási épületek. Gimnáziumok tervezési elıírásai / [kiad. az] Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium.- Budapest : Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium,1982. - 22 p. 7. Papp István: A könyvtár épülete és berendezése. In: Horváth Tibor, Papp István (Szerk.) Könyvtárosok kézikönyve. 4. kötet (Osiris kézikönyvek) Bp. 2002. 263301. p. 8. Urbán László:Könyek a térben. Könyvtártervezési tapasztalatok.KI.Bp.2003.143 p. 9. További hasznos információ: www.ki.oszk.hu
