Az íjászat és a rekreáció kapcsolata

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGOSKÉPZŐ KAR ALKALMAZOTT EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET

Az íjászat és a rekreáció kapcsolata Connection between archery and recreation

Témavezető: Dorka Péter Adjunktus

Készítette: Dinnyés Tamás Rekreációszervezés és Egészségfejlesztés EHA kód: DITPAAF.SZE

Szeged 2010.

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ...................................................................................................................................... 3 2. Szakirodalmi elemzés .................................................................................................................. 5 2.1 A rekreáció fogalmának tisztázása, céljai: ............................................................................ 5 2.1.1 Rekreáció, elemzése, fogalomtörténete, fejlődése ......................................................... 5 2.2. A sport és a rekreáció közti különbség tisztázása: ............................................................... 5 2.3. A rekreációs edzés és az élsportedzés összevetése: ............................................................. 6 2.4.A Rekreációs tevékenységek vázlatos bemutatása: .............................................................. 7 2.4.1. Mozgásos rekreáció: ...................................................................................................... 7 2.4.2. Hobbisport: .................................................................................................................... 7 2.4.3. Rekreációs edzés: .......................................................................................................... 7 2.5. A rekreációs edzés hatásai: .................................................................................................. 8 2.6. Az íjászat ............................................................................................................................ 12 2.6.1. Az íj megjelenése és fejlődésének vázlatos története .................................................. 12 2.6.2. A Magyar Íjász Szövetség gyalogos íjász versenyei: .................................................. 14 2.6.3. Örömíjász versenyek: .................................................................................................. 15 2.6.4. Az íjak: ........................................................................................................................ 15 2.6.5. Tradicionális íjak felépítése: ....................................................................................... 16 2.6.6. A lövéstechnika részletes bemutatása: ........................................................................ 19 2.6.7. A történelmi íjászok edzésének és oktatásának pedagógiai alapjai ............................ 20 2.6.8. Az ösztönös lövés oktatása életkorokra bontva........................................................... 25 2.6.9. Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Íjász Egyesület ............................................ 31 3. Gyakorlati alkalmazás ............................................................................................................... 34 3.1. Vizsgálatom célja, hipotézisem .......................................................................................... 34 3.2. Vizsgálati módszerem ........................................................................................................ 34 3.3. Vizsgálati eredményeim ..................................................................................................... 34 4. Összefoglalás ............................................................................................................................. 46 5. Ábrák és táblázatok jegyzéke .................................................................................................... 48 6. Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 49 7. Melléklet.................................................................................................................................... 50

2

1. Bevezető Szakdolgozatomban bemutatom az íjászatot, mint sportágat, az íjat, mint ősi használati eszközt, a rekreációt, és ezek kapcsolatát. Körülbelül 10 évvel ezelőtt édesapámtól kaptam egy műanyag íjat, melyet testvéremmel felváltva használtunk. Sokat játszottunk vele, szalmabálára, kis flakonokra lövöldöztünk. Kis idő elteltével kaptam egy komolyabb, szebben megmunkált, bőrborítású íjat. Édesapámmal elhatároztuk, hogy beiratkozunk egy íjász iskolába és oktatói papírt szerzünk. Gimnazista 3.-os koromban (2006) megszereztem ezt a papírt az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen. Elhatároztam, hogy komolyabban belevetem magam e sportágba. Kiskunfélegyházán Édesapámmal hoztuk létre az első íjász egyesületet. Azelőtt nem volt semmi ilyen jellegű edzés a környezetünkben. Tevékenységünk eredménye lett, hogy sok ember vásárolt íjat, és nagymértékben megnőtt az íjászat iránti érdeklődők száma. Az emberek figyelmét könnyen keltette fel az íjászat, mivel gyermekkoruk kedvelt saját készítésű játékeszköze volt az íj, tehát kellemes emlékeket ébresztett bennük, így komolyabb szinten szerették volna régi gyermekkori játékukat felnőttként űzni. Sajnos a mai fiatalság nem készít saját kezűleg hasonló eszközöket, játékokat, amivel hasznosan tudnák eltölteni szabad idejüket. A kézügyességet fejlesztő házi barkácsolást felváltotta a modern kor találmánya, a számítógépezés. A gyerekek egyre több időt töltenek a számítógépük előtt, ahol sok időt fecsérelnek el szabadidejük kárára, és virtuális barátokkal beszélgetnek, szórakoznak. A betegségek előfordulása nagyobb a számítógép előtt ülőknek, azokkal szemben, akik egész napjukat a szabadban töltik. Célunk, hogy az egészségtelen életmódot folytató gyerekeket kimozdítsuk a számítógép egészségromboló hatása mellől és a szabadba csaljuk egy olyan játékos szabadidős tevékenységre, ami leköti őket és ezzel az egészségüket szolgáljuk. Egyben a környezet tisztelete, szeretete is kialakuljon bennük. Az íjászat az a sport, amely a magyar nép történelméhez szorosan kapcsolódik, melyet versenyszerűen, és hobbi szinten is lehet űzni. Mivel Kiskunfélegyháza városában nem volt lehetőség ennek a szabadidős tevékenységnek a csoportos űzésére és a szakszerű tanulásra, elhatároztuk Édesapámmal, hogy alapítunk egy hagyományőrző és íjász egyesületet, melyben csapatba verődve tudunk együtt sportolni, nagyszerű ősi hagyományunkat, az íjászatot űzni, a megszerzett tudásunkat tovább adni. Ebből adódóan választottam ezt a témát. Közreműködött a témaválasztásban az is, hogy érdekel a magyar történelem, a népi hagyományok, népviselet, régi harcmodoraink. Fontosnak tartom, hogy egy nép őrizze, és ápolja a hagyományait, mert ahogy a

3

régi mondás tartja, annak a népnek, melynek nincs múltja, nem lesz jövője sem. Mivel mi magyarok nagy múltú dicsős történelemmel rendelkezünk, ezért gondoltam, hogy kutatom a történelmi íjászatot és annak tudományát továbbadom. A szakdolgozatom címe az íjászat és a rekreáció kapcsolata. Dolgozatomban bőven kifejtem az íjászat kialakulásának, és létrejöttének történetét, bemutatom a különböző íjak típusait, és azok jelentőségeit, alkalmazási területeit. Részletesen bemutatom a tradicionális íjászatot, amit komolyabb szinten űzök. Kitérek az íj felépítésére, helyes használatára, típusaira. Bemutatom a szervezetre mért hatásait. Részletesen bemutatom az oktatásunk módszereit kis gyermekektől egészen a felnőtt korosztályig. Két fő csoportra lehet bontani az íjászatot, mint sportágat. Lehet versenyszinten űzni és hobbiszinten is. Kitérek a hobbi szintű íjászatra, mivel ez áll közelebb a rekreációhoz. Édesapámmal rendszeresen szervezünk Kiskunfélegyházán tradicionális íjász versenyeket, melyekre az ország számos részéről látogatnak el. Ezeknek a rendezvényeknek elsősorban nem verseny szerepük van, mindinkább a kikapcsolódás keretein belül megmérettetjük a tudást a megjelentekkel. Szakdolgozatomban be fogom mutatni ezek a rekreációs szintű programjaink lebonyolításának a menetét, mindemellett bemutatom a Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Íjász Egyesületünk felépítését, és megalakulásunk céljait. Dolgozatomban felállított hipotézisem az, hogy a jelenleg íjászatot űzők szerint az íjászat, mint sportág, beilleszthető-e a rekreációba, mint szabadidős tevékenységbe, kikapcsolódási lehetőségekbe, vagy csak versenyszerűen lehet űzni. Kérdőívem segítségével felmérem annak az arányát, hogy a megkérdezettek közül hányan gondolják azt, hogy az íjászat nem csak versenyjellegű sport, hanem nagyszerű kikapcsolódási lehetőség, és milyen szinten tudják magukat elzárni a külvilágtól az íjászkodás közben, miben befolyásolja őket a hétköznapjaikban, fegyelmezettségükben, fizikai állapotukban. Fontosnak találom a rekreációt, mint kikapcsolódási lehetőséget, ezek fajtáit, előfordulásuk helyeit bemutatni. Részletezem először a rekreációt. Bemutatom az íjászatot, és utána vizsgálom a kettő kapcsolatát. Dolgozatomban be szeretném bizonyítani, hogy az íjászat nagyszerű kikapcsolódási lehetőség gyermekek, férfiak, nők, idősek számára is.

4

2. Szakirodalmi elemzés 2.1 A rekreáció fogalmának tisztázása, céljai: 2.1.1 Rekreáció, elemzése, fogalomtörténete, fejlődése „A rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fő fáradtság, feszültség feloldása, a testi – lelki teljesítőkészség és - képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember” (Fritz, 2006. 22. o.). Megkülönböztetünk szellemi és mozgásos rekreációt. A szellemi rekreációba tartoznak a kulturális, játékos és művelődési programok, melyeket a testi-lelki egyensúly érdekében végezhetünk. A Mozgásos rekreációhoz a szabadban végzett fizikai és testi mozgásos tevékenységeket soroljuk.(Fritz, 2006)

2.2. A sport és a rekreáció közti különbség tisztázása: Legfőbb kérdés, hogy az adott sportágat milyen jelleggel szeretnék űzni. A mozgásos rekreáció célja, hogy olyan gyakorlatokból álljon, melyek végeredménye az egyén egészségének a megőrzése és fejlesztése, teljesítő és munkavégző képességének helyreállítása legyen. Az a sporttevékenység melyet rekreációs céllal végzünk, az a mozgásos rekreáció kategóriájába tartozik. A mozgásos rekreáció célja nem az öröklött adottságok maximális határáig való teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, kikapcsolódásra való törekvés. Minden sportág bír rekreációs jelleggel, az edzés jellegétől és a teljesítmény intenzitásától függ, hogy milyen irányú a sportág. Az íjászatot is lehet versenyszerűen űzni, melyet teljesen más módszerekkel oktatunk, mint azt, aki csak a saját kedvteléséből adódóan akar megtanulni lőni. (Fritz, 2006).

5

1. ábra: Rekreációs tevékenységek fajtái (Fritz, 2006, 22.o.)

Rekreációs tevékenységek

Kultúrális

Társasági

Természeti

Testi

Művészeti

Játékok

Természettanulmányozás

Nem edzés jelleggel végzett tevékenységek

Gyűjtő

Összejövetelek

Természeti érdekességek gyűjtése

Rekreációs edzés

Szellemi

Stb.

Hobby-sport

Kiegészítő eljárások Stb. Relaxációs technikák

Szellemi

Mozgásos

REKREÁCIÓ

2.3. A rekreációs edzés és az élsportedzés összevetése: A rekreációs edzés lényege, hogy az, aki űzi, jól érezze magát, kikapcsolódjon, nem kell neki maximális teljesítményt nyújtania, viszont akadnak olyan helyzetek, például versenyeken, amikor a lehető legtöbbet akarjuk kihozni magunkból, de ezt a csúcsteljesítményhez tudjuk hasonlítani. Az élsportolóknál más a helyzet, mivel ott amilyen teljesítményt ki akarunk hozni a sportolóból a versenyen, annyit vagy még több munkát kell belefektetni az edzésekbe. Íjász élsportoló esetén, ha a versenyen 50 méter távolságból kell meglőni egy adott célt 50 fontos íjjal, akkor az edzéseken nem csak 10 méterről kell gyakorolnia 35 fontos íjjal, hogy a versenyen

6

kiemelkedő eredményt érhessen el. Az élsportoló edzése hosszú évekig tart, mire eléri a nemzetközi szintet. A sportágválasztásuk és az első nemzetközi versenyük között eltelt idő kb. 11,3 év szokott lenni. A komoly élsportolók heti 9-10 edzést iktatnak be, amelyet ha összeadunk kb. 10.000 edzést ad ki. A rekreáció szintű sportolók heti 2-3 edzését, ha összeadjuk, az kb. 1000-1500 edzés. A versenysport jellegzetessége a teljesítményközpontú gondolkodás, mely valami szinten érthető, mert ha nem lenne teljesítményközpontú, akkor nem lenne annak az adott sportnak nagy a nézettsége. (Fritz, 2006)

2.4.A Rekreációs tevékenységek vázlatos bemutatása:

2.4.1. Mozgásos rekreáció: Nem edzés jellegű mozgásos tevékenység, kikapcsolódás, üdülés. Ide tartozik minden olyan mozgásforma, amely csak kikapcsolódás célú és nincs benne tervszerűség, a rekreációs edzéstan szabályainak betartása. A tevékenységek gyakoriságának, terjedelmének és intenzitásának változása nem indít be semmiféle alkalmazkodási folyamatot, mely hatására az edzettségi állapot megváltozna. Célja lehet kikapcsolódás, izmok átmozgatása. (Fritz, 2006)

2.4.2. Hobbisport: Olyan sporttevékenység, mérsékelt terjedelmű edzés, melynek nem a csúcsteljesítményre való törekvés, hanem a jó közérzet és egészség fejlesztése a cél. Pl.: városi íjász bajnokság, háziversenyek. Ebbe a csoportba tartoznak azok a sportágak is, melyek újdonságuk következtében nem rendelkeznek nagy táborral. (Fritz, 2006)

2.4.3. Rekreációs edzés: Olyan edzések, melyeket ajánlott gyermekkorban kezdeni, heti 3-5 alkalommal, 10-40 percen keresztül a maximális pulzus 65-85%-ának megfelelő ingererősségű feladatokat végezzenek, amely aerob állóképességi jellegű. Az edzések célja a jó közérzet kialakítása, testilelki felfrissülés. (Fritz, 2006)

7

2. ábra: A versenysportbeli edzés és a rekreációs edzés jellemzőinek összehasonlítása (Harsányi, 2001; Fritz, 2006, 85.o.)

Jellemzők

Sportedzés

Cél

Az

Rekreációs edzés

öröklött

adottságoknak Az egészség minél idősebb korig

megfelelő legmagasabb, sportág történő megőrzése, fejlesztése specifikus

versenyteljesítmény

elérése Pályafutás

Kb. 6 - 35 éves kor

Kb. 6 - 80/90 éves kor

Heti edzésszám

3-22 x

3-4 x

Edzés (ingererősség)

Alacsony-maximális

Alacsony-közepes

Egy edzés időtartama

20 perc – 4 óra

30 – 40 perc

Pulzusszám terhelés alatt maximális

65 – 100 %

65 – 86 %

A hetenként lefutott km-ek száma

100 – 120 km

15 – 20 km

A tevékenység jellemzője

Rendszeres, folyamatos

Rendszeres, folyamatos

%-ában

2.5. A rekreációs edzés hatásai: Növeli a szív teljesítményét A

szívizomzat

megvastagodik,

a

szív

térfogata

megnagyobbodik,

melynek

következménye, hogy egy szívverés folyamán több vért juttat el az érhálózatba. Ezek következménye a pulzus számának csökkenése és a pulzustérfogat megnövekedése. Egy 45-55 éves férfiaknál megmért eredmény azt kimutatta, hogy a 3 hónapon át végzett rekreációs edzés hatására a kezdeti átlagos 72-ről 55-re csökkent a nyugalmi pulzusszám. A hatékonyabb vérellátás élettani előnyei, hogy mind a fizikai, mind a szellemi munkavégzés kedvezőbb körülmények között zajlik le. Stresszhelyzetekben (pl.: beszámolók tartása, vizsgázás, fontos tárgyalás, stb.) a nyugalmihoz viszonyítva akár 25-35 ütéssel is növelhető a pulzusszám, az eredményes rekreációs edzést végzett sportolóknál jelentősen alacsonyabb marad a pulzusszám, az edzetlenekkel szemben. A jól edzettek ennek köszönhetően stresszhelyzetekben nyugodtabbak tudnak maradni, vészhelyzetekben az alacsony pulzusszámuk akár életmentő is tud lenni. (Fritz, 2006)

8

Megnő az izomban a mitokondriumok száma A mitokondriumok az energiatermelésért felelősek, melyek fontos alkotóelemei az izomsejteknek. Fő feladata, hogy az oxidációban felszabadult energiát olyan módon alakítsa át, hogy azt az izomsejt különböző munkavégzésekre könnyedén felszabadíthassa. Az izomsejteken belüli mitokondriumok növekedése következtében a sejt több oxigént tud feldolgozni, így a szervezet több felszabaduló energiához juthat. (Fritz, 2006) Növeli a szív koszorúereinek számát A rekreációs edzés következtében megnő a szív koszorúerezettsége, mely jobb vérellátást és magasabb színvonalú munkavégzettséget eredményez. (Fritz, 2006) Növeli az erek átmérőjét, rugalmasságát Az erek rugalmasságának növekedése gyorsabb kipihenést és hatékonyabb munkavégzést eredményez, mindemellett védettséget biztosít az estelegesen fellépő vérkeringési panaszok ellen. (Fritz, 2006) Csökkenti a vérnyomást A vérnyomás az a nyomás, amelyet a szív összehúzódásának következtében a vér az ér falára kifejt. Azt az értéket, melyet a szívkamrák összehúzódásakor mérünk systolés, melyet az elernyedéskor mérünk diastolés értéknek nevezzük. A systolés érték életkorfüggő a diastolés értékkel szemben. Az érelmeszesedés, stressz, testsúlynövekedés vérnyomás növekedést eredményez. A rendszeres edzés hatására a vérnyomásértéket az életkornak megfelelő alsó szinten tudjuk tartani. (Fritz, 2006) Csökkenti a koleszterinszintet, és ezen belül jótékonyan növeli a HDL koleszterin arányát A koleszterin két alapvető összetevőből, a HDL-ből és LDL-ből álló zsírszerű anyag, mely megtalálható a test szöveteiben és a vérben. A HDL-ek beborítják az ütőerek falait, melyek meggátolják a lerakódásokat, és feloldják azokat. Az LDL-ek azok a koleszterin fajták, melyek a táplálkozástól függnek, és felelősek az érelmeszesedések kialakulásáért. Az összkoleszterin szintjénél fontos ügyelni a HDL/LDL arányára. Arra kell törekedni, hogy az összkoleszterin szint ne haladja meg a 200-at, ha meghaladja, ügyeljünk arra, hogy a HDL aránya legyen magasabb. (Fritz, 2006)

9

Elősegíti az ideális testsúly megtartását Az emberek többsége a szükségesnél több kalóriát visz be szervezetébe naponta. A feleslegesen elfogyasztott kalóriák felhasználását elősegíti a folyamatosan és rendszeresen végzett, 30 perc időtartamot meghaladó rekreációs edzés. A hónapokon át végzett rekreációs edzés testsúlycsökkenést eredményezhet, mely mellett szükséges a táplálkozásra is odafigyelni. (Fritz, 2006) Megfelelő táplálkozással fokozható az edzéshatás A megfelelő táplálkozással fokozhatjuk a rekreációs edzés hatását. A következőkkel lehet ésszerűbbé tenni a táplálkozást: -

A kevesebb szénhidrát és zsírfélék fogyasztásával szükséges csökkenteni a kalória bevitelt.

-

Az evést akkor kell abbahagyni, amikor még szívesen ennénk

-

A reggeli, ebéd, vacsora nagyadag ennivaló bevitel helyett étkezzünk inkább naponta 5 alkalommal, de kisebb adagokat fogyasszunk.

-

Étkezés előtti gyümölcslé, vagy pohár víz fogyasztásával étvágy csökkenést érhetünk el.

-

A folyadékigényünket ásványvízzel elégítsük ki.

(Fritz, 2006) A rekreációs edzéssel megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz A stressz a szervezet válasza az embert ért külső negatív hatásokra (pl.: hiányos táplálkozás, sok monoton munka, erős zaj, csonttörés, vizsgadrukk, stb.). Túlzott negatív stressz megbetegedéseket okozhat, ha az túl hosszan tartó, túl erős, vagy az adott személy túl érzékeny arra a hatásra. Prof. Dr. Stinbach német tudós szerint a magas vérnyomás, félelem, levertség, gyomorpanaszok, nyugtalanság, lehangoltság a negatív stressz eredményei lehetnek. Az embereken ideges állapotban általában megfigyelhető néhány feszültség levezető tevékenység. Pl.: ujjtördelés, ujjal való dobolás, körömrágás, stb. A rekreációs edzésen belül az állóképességi jellegű mozgások megnyugtatóan hatnak a vegetatív idegrendszerre (akaratunktól független), mely gyógyítóan hat a negatív stresszre. (Fritz, 2006) Javul a szalagok, inak, csontok, ízületek, teherbírása és a testtartás A szervezetnek szüksége van mozgásra. A sok ülés has és hátizomzat ellazulását okozza, mely későbbiekben számos gerincpanaszt idéz elő. A rendszeres testmozgás következtében javulnak a szövetek vér és tápanyag ellátottsága, ezáltal a szövetek megvastagodnak, erősebbek, 10

ellenállóbak lesznek. Ezt a hatást csak a rekreációs edzéssel lehet elérni. A krónikus hátfájás sok embert gátol a mindennapi munkájában, mely munkaképtelenséget idéz elő. A fizioterápiás kezelések általában nem hatásosak, és túl drágák. Az utóbbi években jelent meg egy új, módszer. Gimnasztikával egybekötött klasszikus fitnesz tréninget végeztetnek úgy, ahogyan az egészséges emberek is végzik. Ezt az eljárást 60 gerincproblémás emberen próbálták ki. A csoport egyik fele klasszikus aerobik feladatokat és gimnasztikai feladatokat, valamint szobabiciklivel és súlyzókkal végezhető gyakorlatokat kaptak, a csoport másik fele pedig a hagyományos módszert alkalmazták. A vizsgálat eredménye azt mutatta ki, hogy az aktívan edző csoport tagjai sokkal könnyebben tudtak mozogni a kontrollcsoporttal szemben. (Fritz, 2006) Elősegíti a jó közérzet kialakítását. Az erőteljes mozgások folyamán a hipofízis endorfin hormont termel, amely abban hasonlít a morfinhoz, hogy a szervezet segítségére van a fájdalom elviselésében. Több vizsgálat kimutatta, hogy az aktív testedzés után fellépő jókedv, kellemes közérzet és a szervezetben termelt endorfin között összefüggés van. Ez a jó közérzet az edzés után több mint fél óráig is fennmaradhat. Az endorfinnak erős fájdalomcsillapító hatásai is van. A hatékony testedzés esetén az endorfinszint akár ötszörösére is emelkedhet. (Fritz, 2006) Megelőzhető az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések A megszokottnál jóval nagyobb testedzésnek kitett emberek fekélybetegsége elmúlt az edzés hatására, mely a későbbiekben nem újult ki. (Frenkl, 1980). A mainál rosszabb körülmények között élő emberek fennmaradását az aktív testmozgás segítette elő. (Fritz, 2006) Megelőzhetők az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések A testi (szomatikus) és lelki (pszichés) tényezők szoros kapcsolatban állnak egymással. A lelki bajok későbbiekben testi megbetegedésekhez vezetnek. A testi megbetegedések pedig lelki bajokat eredményeznek, mely következtében kialakul egy hibás kör. Ezek nagy része kiküszöbölhető, megelőzhető az aktív rendszeres testmozgással. (Fritz, 2006)

11

2.6. Az íjászat 2.6.1. Az íj megjelenése és fejlődésének vázlatos története Elmondhatjuk, hogy az íj megjelenés forradalmi jelentőségű volt az emberiség történelmében. Részben azért, mert az addig hitt elérhetetlen távolságok az íj segítségével elérhetővé váltak, a több 10 méterre lévő vad elejtése is könnyen kivitelezhetővé vált és a hadviselésben is fontos szerepet játszott. Mivel írott források nem állnak rendelkezésünkre, ezért senki nem tudja megmondani pontosan, hogy mikor jelentek meg az első íjak. A kutatók egyik része azt állítja, hogy akár 50. 000 évvel ezelőtt, a sokak állítása szerint, csak a pattintott kőkorszak végén, vagyis kb. 20. 000 évvel ezelőtt jelentek meg. A kutatók a barlangrajzokból próbálnak pontos információkat szerezni az íj megjelenéséről. Számos barlangban, pl. a spanyolországi altamirai, a franciaországi Lascaux barlangrajzon is felfedezhető már az íjak ábrázolása. Érdekes információ, hogy a történelem során egyedül Ausztráliában nem jelent meg az íjak használata, pedig minden feltétele adott lett volna számukra. Íjjal felszerelt katonák is megjelentek az első államalakulatok létrejöttével (Asszíria, Méd birodalom, Perzsia, Babilónia). Az ókorban néhány állam léte attól függött, hogy milyen minőségű, és mekkora létszámú íjjal felszerelt katonát tudott felállítani az ellenséges országokkal szemben. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) A görögök és a rómaiak nem jeleskedtek kiemelkedő eredményekkel az íjászat terén, az íjaik nem mutattak fejlődést a fegyvereiben. A rómaiak kimondottan lenézték, semmisnek vették az íjászokat, mivel szerintük az íj a gyávák fegyvere. Később a Római birodalmat íjászok söpörték el. A sztyeppei népek nagy változást hoztak az íjász történelemben, akik íjaik segítségével félkontinensnyi területeket vontak az uralmuk alá, mivel a félelmet nem ismerő harcmodorukra, és az íjaik kifejlettségükre senki nem ismert ellenszert. A legelső íjász nép a „szkíta” volt, íjaik nagyon rövidek voltak, kb. 80cm volt ajzott állapotban, mellyel 50-55 cm hosszú vesszőket lőttek ki. Kr.e. 300-200 körül tökéletesítették a szkíták visszacsapó íjaikat, melyet későbbiekben a hunok és a magyarok is átvettek tőlük. A történelem során a szkíták által tökéletesített íjak voltak a legelső visszacsapó íjak, melyeken szarv még nem volt. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009)

12

Íjfeszítő népekhez sorolandó még a hun, a magyar, a mongol, stb. Hunok voltak a történelem legfélelmetesebb íjászai, melyet az aszimmetrikus íjaiknak köszönhettek. Az íj alsó szarva és karja rövidebb volt, mely segítségével könnyebb volt a lóhátról történő íjazás. Ők voltak a legelsők, akik a markolat részre és a merev szarv részre csontmerevítő lemezeket tettek. A merev szarv megnöveli az erőkart, mely hatására gyorsabb és dinamikusabb lett az íj. Tehát ezt a dinamikus, gyors hatást el lehetett érni kisméretű íjakkal, amely más népeknek nehézségeket okozott. A magyar és a kazár íjak további fejlődéseken mentek keresztül, mivel nemcsak a merev szarv, hanem a karok is visszahajlottak. A mongol íj a merev szarvú íjak továbbfejlesztett változata, melynek a szarvára húrzsámolyt tettek, ami pulsz energiát ad az oldás pillanatában a vesszőnek. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) 3. ábra: Ősi szkíta íjász

(forrás: http://m.blog.hu/om/omagyar/image/Szkita_hun_magyar_harcos-.jpg) Az íjászat terén nagy hírnévre tettek szert az angolok. Hatalmas méretű botíjaikat főként tiszafából készítették. Ilyen fegyvert használt a híres Robin Hood is a sherwoodi erdőben. Ezek az íjak több mint két méteresek voltak, melyeket kizárólag csak gyalogosok tudtak használni, mivel ezek a nagyméretű íjak a lóra nem fértek volna fel. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) A törökök főként a lőtávolság növelésére fektettek nagy hangsúlyt. III. Szelim szultán állítólag 888,8méter messzire lőtt íjával 1798-ban, melyről a brit nagykövet feljegyzéseiből olvashatunk bővebben. Ezzel az adattal még ha kételkedünk is, az egyszer biztos, hogy a törökök

13

400méter távolságokra tudták ellőni a vesszőjüket, melyeket befolyásolhatta a mindössze 12-15 gramm súlyuk. Az íjászat sportág szülőhazáját Angliának tartják, mivel számos szabályrendszere és szakkifejezési is ott született meg. Magyarországon az első szövetség, a Magyar Íjász Szövetség 1957-ben alakult meg. Az íjászat (pályaíjászat) 1972-óta szerepel az újkori olimpiák versenyszámai között, melyből csapatversenyt is szerveztek a szöuli olimpián 1988-ban. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) A csigás íjak (angolul: compound bow) megjelenés nagy mérföldkő volt az íjászat történelmében. A csigák segítségével az ideg kihúzása után úgy tárolták az energiát, hogy a hagyományos íjakhoz képest sokkal több ideig lehetett velük célozni. (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) Megemlítés érdemel Vida József, aki népszerűsítette az íjászat sportágat. Ondrik Tibor az elmúlt évtized legnevesebb magyar íjásza, aki minden színű érmet szerzett a világbajnokságokon és az Európa-bajnokságokon csigás szakágban. Ő a világ ranglistavezetője és világ csúcstartója. Napjainkban nagy hírnevet szerzett Kassai Lajos (1960) híres lovas íjász, akiről szinte mindenki hallott már. Kaposmérői birtoka az íjászok paradicsomává vált. Számos vetélytársa akadt, akik szintén kiváló minőségű íjak gyártásával foglalkoznak; nevüket érdemes megismerni: Kovács Tamás (Kisbajom), Tarcsi Veres Imre (Barlahida), Grózer Csaba (Feketeerdő), Horváth Tamás és Kormos László (Gyenesdiás), Juhász Zsigmond Tibor és Péter (Kabátfalu-Felvidék), Kelemen Lajos és Szalóky István (Gyenesdiás), Tóth István (Őrség), Szimeiszter István (Várvölgy). (Horváth, Máttyás, Mátyás, 2009) A húsz év távlatából ki lehet jelenteni, hogy az emberek egyre jobban érdeklődnek a hagyományos magyar íjak iránt. Egyre többen akarják használni, mert büszke hagyományőrző magyarként akarnak élni, melyet csak úgy tudnak megvalósítani, ha ismerik a történelmünk és múltunk ezt a darabját is.

2.6.2. A Magyar Íjász Szövetség gyalogos íjász versenyei: A Magyar Íjász Szövetségnek már 2000 óta létezik történelmi íjász szakága, melyen kötelező a történelmi népviselet. Ezeken a versenyeken kétféle kategória alapján lehet nevezni, az egyik kategória a hosszú íjak (long bow), a másik a pusztaíj („ősmagyar”, reflexíj). A ruházat mellett, a

14

vesszők szabályos használata is megvan szabva. Kizárólag madártollal ellátott, céllövő heggyel rendelkező favesszővel lehet lőni. Kecskeméti Íjász Egyesület rendezte meg az első kísérleti jellegű OB-t-t 2001-ben. A verseny egy napos volt, melyen a rendezők által összeállított pályákon kellett különböző célokra lövést leadni. Voltak négyzet, téglalap, kör, háromszög alakú célok, amelyekre lehetett lőni. A verseny távok az ifjúság és a felnőttek számára egyaránt tökéletes volt, mivel a legkisebb meglövendő táv 5, a legnagyobb 26 méter volt. A történelmi íjászat fiatal szakág, ezért a szabályrendszere nincsenek teljes egészében kiforrva. Elképzelhető, hogy a sok tapasztalat, vélemények, és segítő szándékú kritikák hatására a jövőben könnyen kialakulhat egy egységes szabályrendszer, melynek köszönhetően a tradicionális íjászat magasabb szintre emelkedhetne. A történelmi viselet nagy nehézségeket okoz sok ember számára, mivel ezek a ruhák bővebb ujjú ingek, hosszú kaftánból állnak, és gátolhatja a pontos lövést. Nagyszerű látványt nyújt mind a versenyzők, mind a nézelődők számára, hogy a sok versenyző történelmi népviseletet hord. Sokan csak a látvány kedvéért mennek a versenyekre, mert nagyszerű családi programnak, kikapcsolódási lehetőségnek tartják. (Kovács, 2008)

2.6.3. Örömíjász versenyek: Az örömíjász versenyeket számos helyen rendeznek, pl. ismertebb váraknál (Visegrád, Eger, Diósgyőr), magán telkeken, stb. Ezeknek a céljuk a történelmi hangulat megteremtése mellett a közönség szórakoztatása. Sajnos a néző egy idő után megunja nézni, ezért kitalálták, hogy a „valódi” versenyt más helyszínen, a bemutató előtt tartják, és a nézők előtt a lovagi tornával egybekötve tartják a néhány lövésből álló döntőt. Az örömíjász versenyek lényege, hogy az íjász felmérje a tudását, és fontos tudni, hogy versenyezni csak versenyeken lehet megtanulni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezeken a versenyeken a szabályok betartása, és betartatása sokkal nagyvonalúbbak a MÍSZ versenyekhez képest. Az örömíjász versenyekre jellemző a jó baráti hangulat, melyre sokan szívesen látogatnak el. (Kovács, 2008)

2.6.4. Az íjak: Mottó: ” A jó lövéshez három dologra van szükség. Jó íjra, jó vesszőre és jó íjászra” /Vozár András, magyar bajnok/

15

Az íj sokféle lehet. Anyaga lehet fából, műanyagból, vagy ezek kombinációiból. Én a történelmi, tradicionális íjról írok részletesebben. 4.ábra: Íj típusok

balról az 1. Ősi magyar íj, 2. Botíj, 3. csigás íj, 4. reflex íj

2.6.5. Tradicionális íjak felépítése: Markolat: Háromféle markolat létezik: domború, hasáb, homorú. A vékonyabb markolatnál tapasztalható, hogy a lövést lágyítja, a vastag markolatok pedig keményebbé, rugósabbá teszi az íjat. Ha a markolat kemény, akkor az íjász csuklóján nagyot ránthat a lövés. Ennek a nagysága függhet a markolat alakjától is, mely fontos tényező az íj megvásárlásánál. (Kovács, 2008) Húr, vagy más néven ideg: A húrok méretét Dr. Fábián Gyula az ősi magyar íjakhoz méretezve 123 cm-ben határozta meg. Az ideget speciális műszálból készítik, melyek jelenleg a strim-line, fast-flite, és a dacron. A dacronból készült ideg a kezdőknek teljesen megfelelő, mivel a többi húrhoz képest 16

lomhább, de ugyanakkor megbízható és strapabíró. A strime-line idegek nagyon strapabíróak, kemények, gyorsak, rengeteg lövést bírnak ki. A fast-flite és strim-line idegeket nem ajánlatos fából készült íjakhoz használni. A z ideg két végén található az idegfül, melyek segítségével az íjhoz lehet csatlakoztatni. A középbandázsnak akkorának kell lennie, hogy az íjász ujjai és a nock kényelmesen elférjen rajta. (Szöllősi, 2004) A göb A göb a középbandázson található kis fémdarab, amely meghatározza a nyílvessző végének fixpontját. (Szöllősi, 2004) A nyílvessző A nyílvessző többféle anyagból készülhet, pl. fából, szénszálas műanyagból, fából. 5. ábra: A nyílvessző részei

A nyílvesző részei: 1. nyílhegy, 2. test, 3. számozás, jelzés, 4. fekvő toll, 5. vezértoll, 6. vesszővég (nock) (Szöllősi, 2004) Egyéb tartozékok: Az ujjvédők (tab és glove) Az ujjvédők közepesen kemény bőrből készül, melynek beszerzése ajánlott. Az íjász az ideg feszítésekor. A három ujjas kesztyű használatával kiküszöbölhetjük a kellemetlen élményeket az ideg húzásakor. A „kifutó” kesztyű lényege, hogy a kifutó vessző ne karistolja meg a markolatot tartó kezet. Ezeket a kesztyűket saját kezűleg is el lehet készíteni, mely sokkal gazdaságosabb, és a kézügyességet is fejleszti. (Szöllősi, 2004)

17

6. ábra: Ujjvédő

(Forrás: http://www.mariaorszaga.hu/) Alkarvédő Kemény bőrből készül, melynek célja, hogy megvédje az íjat tartó alkart a becsapódó ideg ütésétől. A rögzítése történhet fűzéssel, tépőzárral, vagy csatolással. Az alkarvédő a bővebb ruha összefogását is elősegítheti. Az alkarvédőt is könnyel el lehet készíteni saját kezűleg. (Szöllősi, 2004) 7.kép: Alkarvédő

Forrás: http://www.turania.hu

18

Tegez, vagy puzdra A nyílvesszők, illetve az íj tárolására szolgál. Az íjpuzdrát általában lovasíjászok használják, melyben egyszerűen tárolható a készenléti állapotban lévő íj. (Szöllősi, 2004) 8. ábra: Tegez

(Forrás: http://www.armoury.hu)

2.6.6. A lövéstechnika részletes bemutatása: A lövés előkészítése Az íjat megfogjuk a markolatánál (balkezesek jobb kézzel). A markolat a mutató- és a hüvelykujj közötti tenyérrészre támaszkodjon. Ne szorítsuk tiszta erőből a markolatot, mert az íj kicsavarodását eredményezheti. (Szöllősi, 2004) Lövés folyamata A nyílvesszőt helyezzük fel az idegre, úgy, hogy a vesző végébe (nock) belepattanjon az ideg. A vezértollnak kifelé mutasson, a két fekvőtoll ennek következtében könnyen fog siklani az íj oldalán. Az íjat tartó kezünket emeljük fel célra tartva, majd a másik kezünkkel fogjuk meg az ideget három ujjal. Fontos, hogy az ideget az utolsó ujjpercünkkel húzzuk ki, és ne markoljunk rá. A vessző vonalát kövesse az ideget kifeszítő kezünk alkarja. Helytelen a túl magasan, és túl alacsonyan tartott könyök. Törekedjünk arra, hogy a vesszőt a hát izomzatával, és ne a karizommal húzzuk. A lapockákat közelítsük egymáshoz. Az arcunkon keressünk egy fix pontot, mely ponthoz húzzuk mindig az ideget. Minden íjásznak máshol van a fix pontja. (Szöllősi, 2004)

19

A célzás A legfontosabb lépés a célzás, mely a kihúzást követi. A tradicionális íjászoknál ez csupán 2-3 másodperc, a csigás íjászoknál viszont az íjász fizikumától függően több másodpercig is eltarthat. A célzás közben előfordul, hogy beremeg a kezünk, ilyenkor célszerű leengedni az íjat, és újra kezdeni a mozgássort, mint egy rossz lövést megkísérelni. (Szöllősi, 2004) Az oldás A feszítő kezünket hátrébb húzzuk a fülünk irányába, ennek hatására az ujjaink kiegyenesednek, így könnyedén legördül róla az ideg. Rossz technika, ha oldás után rántjuk hátra, vagy oldalra a kezünket, mert az pontatlan lövést eredményez. Az oldás után a vessző célba éréséig tartsunk fent az íjat, mert a korán lerántott íj rossz beidegződést okozhat. A lövési technikákat otthon a tükör előtt a legcélszerűbb gyakorolni. A legideálisabb gyakorlóeszköz lehet pl. PVC csőre helyezett madzag, melyhez nem szükséges vesszőt használnunk a lehetséges törés elkerülése érdekében. (Szöllősi, 2004)

2.6.7. A történelmi íjászok edzésének és oktatásának pedagógiai alapjai Az íjászoktatók között sajnos akadnak olyanok, akik magas szintű elmélet is gyakorlati tudásuk ellenére alkalmatlanok a gyermekek oktatására, nevelésére. A pedagógiában az eredmény elérésében éppolyan fontos a tanár személyisége, mint a tanítványé. Ahhoz, hogy jó íjászoktatókká váljunk, rendelkeznünk kell megfelelő sportpszichológiai és sportpedagógiai ismeretekkel is. Három fontos kérdéssel foglalkozik az oktatásmódszertan tudománya: 1. Mit kell tanítani? 2. Hogyan kell tanítani? 3. Mivel kell tanítani?

20

Mit kell tanítani? Az oktatási folyamat részei: 1. a sportmozgás megismerése 2. a sportmozgás megértése 3. a sportmozgás beidegzése 4. a sportmozgás tudatos alkalmazása a gyakorlatban A sportmozgás sikeres betanulása érdekében az agyban különböző folyamatoknak kell lejátszódniuk a mozgás előtt, alatt és közben Az agy mozgásszabályozása öt fázisra bontható: 1. Információs fázis: Az edző magyarázata, bemutatás által végzett, rajz, videó, stb. segítségével az íjász információkat szerez a sportmozgásról. 2. Tájékozódási fázis: A sportoló mentálisan elképzeli az adott mozgásgyakorlatot, majd annak végrehajtására belső késztetést érez. Agyában ennek hatására egy mozgásterv keletkezik. 3. Ösztönzési fázis: Az eddig összerakott mozgásterv alapján az agy impulzusokat küld az izommozgás kivitelezésére. 4. Kivitelezési fázis: A mozgás gyakorlati kivitelezése. 5. Visszajezés Megkülönböztetünk belső (az íjász önkontrollján alapuló), és külső (az oktató észrevételein alapuló) visszajelzést. Az első a durva mozgástanulási szakasz, melyben a külső, ellenben a második finom mozgástanulási szakaszban a belső visszajelzéseknek van kiemelkedő szerepük. (Kovács, 2008)

21

A durva koordinációs szakaszban az íjász a mozgásanyagot nem képes a kitűzött célnak megfelelően teljesíteni. A pedagógia ezt a szakaszt az ismeret szintjének tekinti. A finom szakaszt már a rendezettség jellemzi. A mozgásemlékezés gyarapodik, a mozdulatai tökéletesebbé válnak. Az íjász a mozgás elsajátításában a jártasság szintjét éri el. A sok gyakorlás következtében automatizálódnak a betanult mozgás sorozatok, így lépes magát függetleníteni a koncentrálástól. (Kovács, 2008)

Hogyan kell tanítani? Az edzés módszereinek fontos követelményei: 1. A módszer feleljen meg a sportoló életkori sajátosságainak. Minden életkorú és tanulótípusú embernek más és más a tanítási módszere. Egy kisgyereknek pl. nem elég szóban (verbálisan) elmagyarázni egy adott feladatot, mert úgysem érti meg. Nekik be kell mutatni a helyes feladatot, míg egy felnőttnek elég szóban ismertetni. A hosszan tartó monoton feladatok ismétlése (ugyanarról a távról, ugyanarra a célra lőni folyamatosan) nem fejlesztik, hanem rontják a teljesítményüket. (Kovács, 2008) 2. Igazodjon a kitűzött célhoz A módszer kiválasztását már a kitűzött cél meghatározza. Fedett teremben csak a lőtávolság változtatásával lehet fejleszteni a térérzékelést, míg szabadban a terepviszonyok és fényviszonyok segítségével is. (Kovács, 2008) 3. Igazodjon a versenyzők, tanulók tapasztalataihoz Egy módszer megválasztásánál figyelembe kell venni a sportoló korábbi tapasztalatait, érdekeit és igényeit, kitűzött céljait.

22

4. Legyen hatással az emberek közötti kapcsolatokra A kialakított módszerek befolyásolják a tanítvány és az oktató közötti kapcsolatot, kialakul a kölcsönös tisztelet és a bizalom. Ez a kapcsolat nagyban befolyásolja a munkánk eredményességét. 5. Érje el a kitűzött célt Ez a feltétel a legalapvetőbb, hiszen az a módszer rossz, melytől az íjász lőtudása nem fejlődik. A céljaink elérése érdekében két módszert alkalmazhatunk: -

Utasításorientált (közvetlen) módszer

Az oktató a kitűzött célt megpróbálja egyenes, közvetlen úton elérni. A feladatokat elmagyarázza, bemutatja, felmerülő hibákat kijavítja, a tanulók ötleteit, elképzeléseiket figyelmen kívül hagyja. A saját szakmai felkészültségére, tapasztalataira építi az edzéseket. Ez a módszer tökéletesen megfelel a csoportok oktatásánál. (Kovács, 2008) -

Tapasztalatorientált (közvetett) módszer

Az oktató hagyja kísérletezni tanítványait, hogy azok a sok élmény és kudarc segítségével érjék el a helyes megoldást. A felmerülő kudarcokat és sikereket természetesen mindig átbeszélik. Ez a módszer önállóbbá formálja a tanítványokat. Az oktatás hatékonyságát az edző sajátos stílusa is befolyásolja. Háromféle alaptípus közé lehet besorolni az egyéni stílusokat: -

Autoriter (parancsoló)

Az edzéseiken általában fagyott légkör van, katonás fegyelem. Az edzésmódszerek kialakításában nem a tanítványok, hanem a saját tudásszintjét veszi alapul. Általában csak kritizál, a hibákat keresi, és nagyon ritkán vagy soha nem dicsér. Élvezi a tanítványok feletti hatalmát, melyet éreztet is. Előforduló példa, hogy egy egyesületben a legeredményesebben lövő a legjobb oktatónak érzi magát, és saját elképzelései szerint, mások véleményét figyelmen kívül hagyva dönt bizonyos helyzetekben. (Kovács, 2008)

23

-

Demokratikus

Stílusa nem állandóan utasító. Csak annyi fegyelmet követel az edzésen, amennyi hozzájárul az eredményes edzésmunkához, és az esetleges balesetek elkerüléséhez. Támogatja a tanítványai önálló ötleteinek megvalósítását, edzésein a „miértek”-et is megbeszéli tanítványaival. Jelleme barátságos, nyugodt, segítőkész. Sikerélmények és a jó hangulatok elérésére törekszik, reálisan dicsér, de a felmerülő hibákra is felhívja a figyelmet. (Kovács, 2008) -

Liberális

Az edzésein nincs fegyelem, mindenki azt tesz, amihez kedve van, nincsenek meghatározott feladatok, teljesítményértékelések. Az edzőnek semmi tekintélye nincs, szinte nem is edzést tart, csak szabad íjászkodást. Akaratait félénken meri felvetni. (Kovács, 2008)

Mivel kell tanítani? Számos segédeszköz alkalmazásával tudjuk oktatni az íjászokat. Hagyományos módszer közé sorolható a könyvek, ábrák, cikkek, míg a modernebb eszközök a számítógép, projekttor, digitális fényképezőgép, videó. Az eszközök kiválasztásánál az eszköz hatékonysága a fő szempont, nem a korszerűsége. Sok esetben hagyományos módszerek, pl. ábrák, képek segítségével hatékonyabban tudunk oktatni, mint a modernebb eszközökkel. A tökéletes mozgás elsajátításához elengedhetetlen segédeszköz a videofilm. Az oktatófilmek segítségével könnyedén bemutathatunk versenyszabályokat, íjtípusokat, különböző felszereléseket. Ha magunk készítünk oktatófilmet, figyeljünk arra, hogy amit be szeretnénk mutatni, az legyen jól látható, könnyen értelmezhető, a magyarázata egyszerű és lényegre törő legyen. A videofelvétel készítés másik módszere, hogy edzésen, vagy versenyen készítünk íjászainkról videofelvételt. Ennek lényege, hogy a felvétel vetítése folyamán mindenkinek személyre szabottan lehet javítani az esetleges hibáit az íjász jelenlétében. Ha csoportosan elemezzük a felvételt, ügyeljünk rá, hogy maximum 4 fő tartózkodjon ott. Törekedjünk arra, hogy mindenki a saját hibáit ismertesse, mondja el az észrevételeit, természetesen az edző irányítson. (Kovács, 2008)

24

2.6.8. Az ösztönös lövés oktatása életkorokra bontva A történelmi íjászat (ösztönös lövés) oktatásánál fontos az íjász életkorát figyelembe venni. Különböző életkorú íjászok oktatása más és más módszerekkel történik. Fontos, hogy gyermekeket ne oktassunk együtt felnőttekkel. (Kovács, 2008) Kisiskolás kor (7-10 életév) Ma, ha a gyermek íjászkodni akar, akkor a szülő megvesz neki egy műanyag íjat, három legolcsóbb vesszővel és elintézettnek tekinti az ügyet. Az edző feladata ebben az esetben, hogy a szülőt meggyőzze, hogy a gyermekét az egyesületbe írassa be. Az egyesület, ha jó anyagi helyzettel rendelkezik, akkor tudja biztosítani a felszerelést, ha nem, akkor vetetni kell a szülővel. Az íj vételénél fontos szempont, hogy olyan erősségű íjat válasszunk a gyermeknek, melyet erőlködés nélkül képes megfeszíteni, mivel ez az elsődleges alapelve a helyes lövéstechnika elsajátításának. Helytelen gondolat az, hogy a gyermeknek a gyakori íjcsere elkerülése érdekében lényegesen erősebb íjat adjunk, mivel azzal az izomzatában és ízületeiben is kárt teszünk. A gyermek izomereje nem nő arányosan a testének méreteivel, melyet legfőképpen pubertáskorban (10-11 éves kortól a 16-17 éves korig) lehet észlelni melyet máshogyan nem lehet megoldani, csak az íj többszöri lecserélésével. A gyermekek edzése semmi esetre sem legyen a felnőttek edzésének térben és időben rövidített változata. Legyen játékos, jó hangulatú edzés, mely segítségével megszerettethetjük az íjászatot velük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az íj nem játékszer. A foglalkozás sokoldalú legyen, fektessünk nagy hangsúlyt az alaptechnikák elsajátítására. Egy feladatot ne végeztessünk sok ideig, mert gyorsan beleunnak. Az edzések célja mindig a sokoldalú mozgástapasztalatok elsajátítása legyen. (Kovács, 2008) Serdülő (pubertás) kor (11-16 életév) A serdülőkor életkori sajátosságai miatt nem képesek hosszú ideig koncentrálni, figyelni, mozgásuk szétszórt. Lelkileg instabilak, mely következtében érzékenyen reagálnak a kudarcokra. A gyors végtag növekedés akár két-három hónap alatt jelentősen változtatja a húzás hosszát, de az izomerő nem növekszik vele arányosan, ezért az eddig kifogástalan íj erőssé válik. A magasság megnövekedése befolyásolja a térérzékelést, mivel a szeme magasabbra kerülnek, 25

ezáltal szokatlan helyzetek alakulnak ki. A járás közben lógott fej és a görnyedt hát testtartás ennek egyik oka. Az alkalmatlan íj mellé hozzáadódik a pszichés labilitás, ügyetlenség, koordinálatlanná vált testmozgás, mely problémát jelent az íjász és az edző számára. Ezt a felmerülő problémát az új íj beszerzésével el lehet kerülni. Ebben az életkorban az edzésterhelés és az edzésenkénti lövésszám növelése ellenkező hatást fejt ki a várt hatással szemben. A lőeredmény stagnál, vagy visszaesik. Ez abban az esetben hátrány, ha korábban jó eredményeket szerzett. Ezt a helyzetet képtelen feldolgozni, mely az íjászatnak hátat fordítást is eredményezhet. Az edzőnek magas szintű szakmai tudással, pedagógiai felkészültséggel kell rendelkeznie, különben nem beszélhetnénk utánpótlásnevelésről. A serdülővel meg kell beszélni a problémáit, azok okait. Fontos, hogy kialakuljon egy bizalmas légkör az edző és a tanítvány között, együtt alkossanak edzésprogramot, átbeszéljék a feladatokat. Meg kell beszélni a kudarcokat okozható helyzeteket, feladatokat, biztosítani kell a motiváció pozitív megerősítését elősegítő sikerélményeket. (Kovács, 2008) Ifjú kor (16-21 életév) A pubertás lezárulásával a tanítványaink ismét megtalálják önmagukat. Mozgás koordinációs hibáik, koncentráló-képességi zavaraik eltűnnek. Az teljesítményükben pozitív változás észlelhető, amely következtében jobb edzésmunkára törekednek. Az íjászat mozgásfolyamatainak, helyes lövés technikának, térérzékelés fejlesztésére, vagyis az ösztönös lövés megtanítására ez az életkor a legalkalmasabb. Az íjász nagy összpontosítással tudja végrehajtani az edzésfeladatokat, a kudarcok sem veszik el a kedvüket. Tisztában vannak vele, hogy az ösztönös lövéshez megfelelő tapasztalattal, térérzékeléssel kell rendelkezniük, melyhez sok gyakorlás szükséges. (Kovács, 2008) Felnőtt kor (21-50 életév) A felnőtteknek kialakult személyiségük van, így fel tudják mérni, hogy mit várnak az egyesülettől, és a történelmi íjászattól. Az íjászat bár egyéni sportág, azonban egy felnőtt bekerülése egy egyesületbe hangulatukkal, hozzászólásaikkal, magatartásukkal nagyban befolyásolhatják az egész csapat teljesítményét, hangulatát. Az edző számára nem legfőképpen az edzésük, hanem a közösségbe való beilleszkedésük okozhatja a legnagyobb problémát. Ajánlott tisztában lenni a személyiség típusokkal, hogy kezelni tudjuk a felmerülő nehézségeket.

26

1. Az elsajátító (a történelemhez kötődő) típus Ebbe a csoportba tartozók szeretik a történelmi versenyeket, történelmi viseleteket. Érdeklődnek a történelem iránt, várjátékokon, bemutatókon szívesen szerepelnek. Fontos számukra, hogy az öltözékük korhű, és látványos legyen. Ugyanakkor az edzéseket nem szívesen látogatják, mivel igazából nem íjászni szeret, hanem szerepelni. Mivel elutasítják a teljesítménysport követelményeit, próbálnak kitérni előlük. 2. Az átalakító (a kötetlen) típus Természetesebb, jobb, szórakoztatóbb életet keresi, mely célok eléréséhez az íjászatot használja fel eszközül. A teljesítménysporthoz és közösséghez való kapcsolatát az íjászat teszi lehetővé. Törekszik ugyan jó eredményeket elérni, de a teljesítmény számára másodlagos szempont. 3.A befolyásoló (domináló) típus Elismerésre, uralomra törekszik. Az egyesületen belül ez a folyamat a társaival szembeni fölény kialakításával kezdődik, mely konfliktusokat okozhat a közösségen belül. Az elképzeléseit, akaratait ráerőlteti másokra. Számára a teljesítménysport az erősebbé válást jelenti, ugyanakkor az íjászat sportban kialakított szabályrendszert nem szegi meg, mivel azzal a hírnevének árthat. 4. Az elrendező (hagyománytudatos) típus A szilárd tartást keresi. Kötődése erős az egyesülethez, könnyen, gyorsan beilleszkedik, igyekszik az adott értékeknek megfelelni. Feladatokat vállal magára, melyeket becsületesen és megbízhatóan elvégez. Az íjászatot komolyan veszi, próbál komoly eredményeket elérni, tudását fejleszteni. 5. A kiterjedő (gondtalan) típus Az íjászatban a kikapcsolódást, örömet, bulizást keresi. Rendszeres edzést nem kedveli, csak akkor jár edzeni, ha néha kedve tartja. Kedveli a társaságot, jó hangulatot, élményeket. Íjász versenyekre ritkán mennek, ezért eredménytelenül lőnek. Felszereléseit elhagyja, melyért mindig másokat hibáztat.

27

5. A győző (teljesítményorientált) típus A történelmi íjászatban magas eredményeket elérésére törekszik, ami eléréséért mindent megtesz. Hajlandó rengeteg munkát belefektetni, minden szabályt, utasítást, tanácsot elfogadni az eredmények elérése érdekében. Szereti versenysportot, mivel csak ott érez kihívást. A bemutatókon való szerepés nem érdekli, számára csak a helyezés és az elért pontszám a fontos. Ha az egyesületünk több tagja ebbe a típusba tartozik, az edző feladata csak a megmaradásért való küzdelem lesz. A közösséget bomlasztó embertől próbáljuk meg minél előbb megszabadulni, még akkor is, ha sok versenyt megnyer. (Kovács, 2008) Idős felnőttkor (50 évtől) A történelmi íjászat az a sport, melyet idősen is el lehet kezdeni. Kialakult személyiségük ugyanazon problémákat idézhetik elő, mint ami fiatalabb felnőtteknél tapasztalható. Életkori sajátosságukból adódóan az oktatásuk nagyon nehéz, mivel az elméletben elmondott mozgásfolyamatokat megértik, de gyakorlatban nehezebben, vagy egyáltalán nem tudják kivitelezni. A koncentráló képességük csökkenésével, gyors elfáradásukkal mozgásuk szétesik, mely az íj lövés közbeni lekapásában, helytelen oldásában mutatkozik meg. Idős korban a térérzékelést nehezen, vagy egyáltalán nem lehet már fejleszteni, ezért nekik nem az ösztönös lövést, hanem a vesszőhegyes célzást oktatjuk. (Kovács, 2008) Célkitűzések Minden sportoló, beleértve az íjászokat is, a szezon elején kitűzik azt a célt maguk elé, hogy szezon végére magas szintű eredményeket fognak elérni. Ezt a célkitűzést követi a sok-sok gyakorlás, elkezdik a felkészülést. A munkát vajon hol is kellene elkezdeni? Konkrétan mit is kellene elkezdeni? Azok az íjászok, akik edzővel rendelkeznek, könnyű dolguk van olyan szempontból, hogy nekik csak végre kell hajtani az instrukciókat, hogy hogyan, mennyit, mikor kell edzeniük. Ellenkező esetben azokkal az íjászokkal, akik magányosan otthon szeretnének komoly eredményeket elérni. Ilyenkor jön a kérdés, hogy mitévő legyen. Nagyon egyszerű: ki kell tűzni a célt, melyet el szeretnénk érni, és meghatározni az odáig vezető utat. Először is őszintén tisztáznunk kell magunkban a képességeinket, tudás szintünket. Fel kell mérnünk azt, hogy mi az a cél, melyet el tudunk érni. Nem ajánlott nagyon egyszerű célt kitűzni, mivel annak elérése egyszerű, és gyorsan nagy önbizalomra tennénk szert. A magas célok kitűzése sem 28

ajánlott, mivel ha azt sem tudjuk teljesíteni, akkor felesleges kudarc élményt szerzünk magunknak, melytől elmehet az íjászattól a kedvünk. A céljaink elérésének egy nagy ellensége van: mi magunk. Bizonyított tény, hogy célkitűzéseink elérésében milyen tényezők akadályoznak: -

nem rögzítjük írásos formába.

-

Nem készítünk hozzá végrehajtási tervezetet.

-

Nem kötelezzük el magunkat teljes mértékben a végrehajtáshoz. Legegyszerűbb módszer, ha leírjuk a tervezetünket naptári rendbe, pontról-pontra, hogy

milyen szinteket szeretnénk elérni, és az oda vezető utat. A célkitűzés és végrehajtás közötti legfontosabb lépések: -

Azonosítanunk kell a feladatot. (pl.: év végére egy minősítési szint elérése)

-

Keressünk meghatározott határidőket

-

Az összes akadályt, mely az utunkba állhat, soroljuk fel.

-

Milyen képességekkel, ismeretanyaggal kell rendelkeznünk a cél magvalósításához?

-

Soroljuk fel, hogy milyen pozitívumokkal jár a cél végrehajtása

Fontos, hogy a cél elérése érdekében minden nap csináljunk valami kitűzött feladatot! SOHA NE ADJUK FEL! (Román, 2009) Erő- és állóképesség fejlesztése Minden sportban, így az íjászatban is fontos szerepet játszik az íjász állóképesség, fizikai állapota. Hogyan is tudunk erősek lenni? Manapság nem nehéz dolog edzőtermet találni. Ott megmondjuk, hogy milyen hatást szeretnénk elérni, és az edző összeírja a személyre szabott edzéstervet, melyet csak végre kell hajtanunk. De mi van azokkal az íjászokkal, akik otthon, egymaguk szeretnék fejleszteni állóképességüket, fizikai erejüket? Először is meg kell vizsgálnunk, hogy mi is az erőnlét. „Erőnlét = -

Izomerő

-

Erő- állóképesség

-

Keringési rendszer állóképessége 29

-

Ízületi mozgékonyság

-

Izom- és zsírszövet megfelelő aránya”

(Forrás: Román Péter- Íjász blog) A fent említett pontokat pontosan összehangolva sikeres sportolókká válhatunk. „ Tanácsos betartani néhány alapszabályt: 1. Súlyzós edzések maximum heti 3 alkalommal legyenek, egyenként legalább 45, de legfeljebb 75 perc időtartammal. Ügyeljünk arra, hogy egy alkalommal legfeljebb két izomcsoportot dolgozzunk át. Minden egyes súlyzós edzésnap után tartsunk pihenőt! 2. Kerüljük a túledzettséget! 3. A súlyzós edzések mindenképpen ciklikusak legyenek! 4. Első legyen az alaperő megszerzése! 5. Tartsuk meg a szinten tartás elvét!” (forrás: Román Péter- Íjász blog) Először is tisztáznunk kell az izomerő jelentését. A saját fizikai erőnket jelenti. Az íjászatra vetítve a saját erőnk az íjunk erősségében mutatkozik meg. De koránt sem biztos, hogy azzal az íjjal megfelelően fogunk tudni lőni, melyet ki tudunk feszíteni. Az íjászatban fontos követelmény az íj megfelelő kiválasztása. Az íjat, melyet kiválasztunk, saját magunk tudjuk felajzani, képesek legyünk legalább 15-ször lassan kihúzni, és a fix-ponton megtartani. Ha ezzel a fizikai erővel nem rendelkezünk, akkor két dolgot tehetünk: fejlesztjük az erőnket, vagy vásárolunk egy gyengébb íjat. Ahhoz, hogy versenyen, edzésen hosszabb ideig tudjunk foglalkozni az íjászattal, erő-állóképességre van szükségünk. Állóképességünket egyszerű módszer segítségével felmérhetjük: átlagos állóképességgel rendelkezünk, ha mindien erőfeszítés nélkül le tudunk futni folyamatosan 1600 métert, utána 20 felülést, és ugyanennyi mellső karhajlítást (fekvőtámaszt). Ezt a szintet komolyabb szintre fejleszthetjük olyannyira, hogy könnyedén tudjuk teljesíteni a 3200 méter futást 15 percen belül, majd ezt követően végre tudjunk hajtani 40 szabályos felülést, és ugyanennyi mellső karhajlítást (fekvőtámaszt). Ha ezt a szintet nem tudjuk teljesíteni, akkor nem érdemes versenyszerű sportba belekezdeni. Legalább heti két alkalommal végezzünk gyors sétát, futást, kocogást, nem kifelejtve a bemelegítést és a nyújtó gyakorlatokat. (Román, 2009)

30

Ügyeljünk az étkezésünkre is! Megfelelő étrend és diéta segítségével biztosítani tudjuk az izom- és zsírszövet megfelelő arányát. Rendszeresen együnk zöldséget, gyümölcsöt, fehér húsokat és kerüljük az alkohol és túlzott cukor fogyasztását. (Román, 2009) Megfelelő edzéssel és étrendek betartásával képességeink növelhetőek, melyből mi profitálhatunk.

2.6.9. Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Íjász Egyesület Több évi csoportos együtt íjaszás után Édesapámmal úgy döntöttünk, hogy alapítunk egy hagyományőrző íjász egyesületet. 2009.09.09-én tizenkét ember közös akaratával létrejött a Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Egyesület Kiskunfélegyházán. Engem az alelnöki tisztséggel és az edzéseken történő segítséggel bíztak meg. Egyesületünk két (Édesapám és Jómagam) vizsgázott íjász oktatóval rendelkezik. Ez lehetővé teszi a szakszerű mentális és fizikális felkészülést az íjászatra. A hagyományőrzést tagok közreműködésével, közös erővel végezzük. Egyesületünk célkitűzése, melyeket fontosnak tartunk, hogy kor és nem függetlenül, akiket meg tudunk szólítani, és sorainkba hívni, megszerettessük vele az íjászatot, és a magyar kultúra hagyományait. Az íjászat megszerettetése mellett fontosnak tartjuk a jó fizikális állapot megteremtését, elősegítését. Ezzel segítséget adva tagjainknak az élet minden területén a könnyebb boldoguláshoz. Meggyőződésünk – de ezt a felmérésünk is bizonyítja-, melyet kimutatok, hogy a jól eltöltött szabadidő kellemes fizikai fáradtság kiváló kikapcsolódást biztosít, nemtől, korosztálytól független, az élet kötelezettségeihez, pl.: a tanulók jobb tanulmányi eredményt érnek el, valamint munkát végző felnőttek vidámabban, eredményesebb munkát látnak el. Edzéseinket a fizikum nem élversenyzői szintre való felkészítését szolgáljuk. Hangsúlyt fektetünk a játékos, vidám, kellemesen eltöltött, de mégis több izomcsoportot megmozgató edzésekre. A szakirányú íjászoktatásunkon nem a görcsös tudás megszerzésére, hanem a dicsérve javító oktatásra, valamint a példamutatásra fektetjük a hangsúlyt. Ezáltal is a mentális állapotot kívánjuk jobbítani. Véleményünk szerint, jobb eredmény érhető el, ha nem a folyamatos kritizálást, leszidást alkalmazzuk, hanem a dicsérő, bíztató helyesbítést.

31

Első példa: nem szidom le helytelen kartartásért, hanem megvárom azt a pillanatot, amikor megközelítőleg javuló tendenciát mutat, és akkor ragadom meg a dicsérés lehetőségét, hogy „sokat javult a tartásod, csak egy kicsit még az alkar, vagy a csukló, válltartáson kell egy kicsit javítanod, de mivel tudom, hogy te erre alkalmas vagy, ezért sikerülni is fog!” Második példa: több mellélövés (szórás) esetén nem azt mondom, hogy a közepébe lőj, vagy találd már el, hanem kivárásos alapon megvárom, amikor néhány lövés megközelítette a célt, amiért megdicsérem, és azonnal elmagyarázom, hogy miért voltak azok eredményes lövések, az eredménytelenben mi volt a hiba. Harmadik példa: versenyen amennyiben tanítványom eredménytelen lövéseket ad le, nem az általunk helytelennek ítélt magyarázatot adom, hogy találd már el te buta, vagy lőj a közepébe, hanem javaslom 2-3 mély levegő vételét, erős koncentrációt arra, hogy tudd, hogy meg tudod lőni, erre képes vagy! Amennyiben ezt valóban bele tudom táplálni, akkor biztos a siker. Ellenkező esetben, ha rossz tanácsot, vagy leszidást adnék, ahelyett, hogy megnyugtatnám, felidegesítem, és garantált a sikertelen lövés. Mivel egyesületünk nem az élsportolók nevelésére helyezte a hangsúlyt, ezért senkit nem kényszerítünk, esetleg csak bíztatunk a megmérettetésre, hiszen minden játéknak van eredménye, és ha erre fogékony a tanítványunk, akkor örömmel visszük tudás szintjének megfelelő fajsúlyú versenyre. Szakmai hibának tartanám, egy középszintű íjásztanítványt országos, vagy nemzetközi versenyre vinni, ha arra nem érett a tudása és a mentális felkészülése. Versenyekben legalább annyira fontos a fokozatosság, mint a felkészülésben. Egy esetleges kudarc a tanítvány lelki törését, netán végleges elveszítését eredményezheti. Előzetes csoportos íjászatunk és az egyesületi formában létünk alatt Édesapámmal közösen tizennégy versenyt szerveztünk eddig. Versenyeinken megjelentek a teljesség igénye nélkül szinte a fél ország íjász egyesületei. Néhány város felsorolva: Pécs, Pécsvárad, Győr, Budapest, Debrecen, Kisújszállás, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Szeged, Csongrád, Kiskunhalas, Kiskunmajsa. Ezen kívül voltak már versenyzőink Felvidékről, Bácskából és Erdélyből. Egy versenyre a legtöbb nevező létszáma 109 fő volt. Egyesületünk két tagja biztonságtechnikai ellenőr illetve bírói vizsgával rendelkezik. Szakmai felkészülésünkkel kívánjuk a tagságunk szabadidős, sport igényét minél helyesebben irányítani.

32

Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges társadalmi beilleszkedést szolgálja és ne az élsportoló nevelését. Mindez ellenére az élsportolót sem utasítjuk el, szívesen segítünk tudásunk mértékében. Tanítványaink között három fő országos szintű tudásra tett szert általunk és derekasan helytállnak a Magyar Íjász Szövetség által szervezett országos versenyeken. Egyesületünk az íjászat tudásának megszerzése mellett fontosnak tartja más egyéb ügyességek, képzését is. Közösségformáló takarító, javító, verseny előkészítő és más egyéb közösségi munkák során az életre való felkészítést szolgálja. Íjászathoz szükséges, valamint a hagyományőrzéshez tartozó ruházatok, és eszközök megismerése, megismertetése, esetlegesen azon termékek elkészítése. Pl.: értékesebbnek tartjuk a saját kézzel elkészített tegezt, alkarvédőt, kaftánt, inget, süveget, mint a boltban megvásárolt terméket. Mondom ezt annak ellenére, hogy Édesapám ilyen eszközök forgalmazásával, kereskedésével foglalkozik. Körülbelül 10 évvel ezelőtt kapott íjból kialakult a családi íjászat, ebből barátok bevonása az íjászatba, újabb íjászat után érdeklődő társakkal való barátkozás a csoportos íjászatig, majd versenyszervezésig, egyesületalapításig vezetett utunk. Ma 2010 áprilisában heti három alkalommal, alkalmanként kettő órás foglalkozást tartunk. Jómagam is besegítek ebbe a munkába az iskolai tanulmányaim mellett. Foglalkozásokon, edzéseken változóan 15-22 ember van jelen, aktív tagságunk 30 fő fölött van, azonban mivel senkit nem kényszerítünk 100%-os aktivitásra, mivel meggyőződésünk, hogy szabadidős sport esetén önszántából kell a közösséghez jönnie, mindig van néhány távol maradó társunk. Távolmaradásukat soha nem büntetjük, legfeljebb 1-2 hét után megkérdezzük, hogy talán valami gondja van-e, és ha beavat más jellegű nehézségeibe, abba is besegítünk, hogy újra aktívan csatlakozhasson hozzánk. Erre konkrét példát fel tudok hozni: egy aktív tagunkról több heti távolmaradás után kiderült, hogy szerelmével szakított, ezért erős depressziós állapotba került. Néhány bíztató kellemes beszélgetés után visszatért hozzánk, hetekig látszott rajta a rossz lelki állapota, fokozott figyelmet igényelt a vele való törődés. Körülbelül egy hónapja a régi tudásával, és lendületével vesz részt edzéseinken, egy hete magánélete is rendeződött és munkahelyi kedve is visszatért.

33

3. Gyakorlati alkalmazás 3.1. Vizsgálatom célja, hipotézisem Én a kérdőíves kutatási módszert alkalmaztam a hipotézisemben felállított kérdésem alátámasztása érdekében. Kutatom, hogy a jelenleg íjászatot űzők szerint az íjászat, mint sport, beilleszthető-e a rekreációba, mint kikapcsolódási lehetőségbe, vagy csak versenyszerűen lehet űzni? Véleményem szerint az íjászat beilleszthető a rekreációba, mint szabadidős hasznos tevékenység. A jelenleg íjászattal foglalkozókat céloztam meg a kérdőívem kitöltésével.

3.2. Vizsgálati módszerem Vizsgálatomat kérdőíves módszerrel végeztem, melyet 116 íjász töltött ki. Kérdőívemben 17 db kérdés szerepelt. Megpróbáltam úgy összeállítani a kérdéseket, hogy azok rövid, de lényegre törők legyenek. A kérdőívben kitértem a korra, nemre, lakóhelyre, érdeklődési körökre, szabadidőre, stb. A továbbiakban kérdésről-kérdésre fogok haladni, melyeket elemezni fogok.

3.3. Vizsgálati eredményeim 9. ábra: Nemek szerinti csoportosítás

A legelső kérdésem a nemek csoportosítása volt, melyből megvizsgálhatom, hogy milyen arányban használják az íjat nők, illetve férfiak. A diagramról leolvasható, hogy az íjászatot több férfi űzi, mint nő. A 116 kérdőívet 91 férfi, és 25 nő töltötte ki. A második kérdésben az életkort kérdeztem meg. A válaszok alapján a legfiatalabb kitöltő 10, és a legidősebb 76 éves volt. A kérdőívből leolvashatjuk, hogy a kisgyermekektől, egészen az idősebb korosztályig űzhető az íjászat.

34

10. ábra: lakóhely szerinti csoportosítás

A lakóhelyek szerinti csoportosítás volt a harmadik kérdés. Három válaszadási lehetőség volt, melyek a kisváros, nagyváros, falu/község voltak. A kitöltők 49%-a kisvárosban, 32% nagyvárosban, és 20%-a falu/községben él. A kisvárosokban élők szerint több idejük jut az íjászatra, mint a nagyvárosban élőknek. Ebből következtethetünk arra, hogy a kisvárosokban nagyobb az összetartás, erősebb a hagyományőrzés, sport utáni érdeklődés. Adatok szerint a nagyvárosban élők közül 16 személynek elegendő szabadideje van, a másik 21 embernek viszont nem elég a szabadideje. 11. ábra: Az egyén átlagos napi szabadideje

A 116 válaszadó közül 53 kitöltő rendelkezik naponta 2-3 óra szabadidővel. Ez az adat a 116 kitöltő 46%-át teszi ki. Ezen kitöltők közül 33 ember érzi úgy, hogy nem elég neki a szabad ideje, a maradék 17 kitöltőnek viszont elegendő. A legkevesebb eredményt a „napi 5 óránál több” választási lehetőség adta ki, mely a kitöltők 10%-a volt. Kevés olyan íjász él, akinek szabadideje meghaladja az 5 óra hosszt. Fontos dolgunk nekünk is, hogy ezeknek az embereknek biztosítsunk olyan tevékenységet, melyben szívesen eltölti szabadidejét.

35

12. ábra: A szabadidejét elégnek tartja-e a kikapcsolódásra?

A válaszadók 54%-ának nem elegendő az a szabadidő, mely kikapcsolódását biztosítja. A maradék 54% viszont elégnek érzi. Akik nemmel válaszoltak, megindokolhatták a következő kérdésben a válaszukat. Legtöbbjük a munkára fogták kevés szabadidejüket, mely mellett semmi másra nem marad idejük. A rohanó világban az emberek a munkával vannak elfoglalva, és nem foglalkoznak saját egészségi állapotukkal. Mint tudjuk, hogy ép testben ép lélek lakozik. Ez igaz visszafelé is. Ha nem pihenjük ki magunkat, egy idő után az kihat lelkünkre, az pedig kihat a testünkre. Nekünk rekreátoroknak az a feladatunk, hogy olyan programokat biztosítsunk az emberek számára, melytől ki tud kapcsolódni a hosszas munkahelyi hajsza, stressz után. 13. ábra: Szabadidő tevékenységek csoportosítása

A következő kérdésben fel mértem, hogy a szabadidejükben mit végeznek szívesen az emberek. Megadtam 8 pontot, melyek közül lehetett választani. Egy ember többet is jelölhetett. Sajnos nem meglepő eredmény született, mely szerint az íjászkodás után a legkedvesebb szabad idős tevékenységük az internetezés volt. Az internetezés jelentős mértékben megelőzte az olvasást, barátokkal levő közös programot, ami elkeserítő. Az íjászkodás, szinte minden íjász kikapcsolódási tevékenysége, viszont akadt olyan íjász is, aki nem jelölte be saját sportját. Az

36

internetezés kapta a második legtöbb szavazatot, amelyben megfigyelhetjük, hogy a válaszadók átlag korosztályát nem lehet pontosan meghatározni, mivel a 17 évesektől kezdve egészen a 62 éves korig használják ezt a kikapcsolódási lehetőséget. Az íjászat segítségével próbáljuk az otthonülőket bíztatni arra, hogy minél több időt töltsenek friss levegőn, mint a számítógépük előtt. A diagramon észrevehetjük, hogy az íjászat tökéletes szabadidőben végezhető tevékenység. 14. ábra: Íjászat sportág elkezdése előtt a számítógép/televízió előtt eltöltött órák száma

Az íjászattal ösztönözni szeretnénk az embereket arra, hogy minél kevesebb időt töltsenek a számítógép és a televízió előtt. Kérdőívemben felmértem, hogy az íjászat űzése előtt mennyi időt töltöttek a számítógép, illetve a televízió előtt naponta. A következő kérdésben 4 megadott válasz közül lehetett választani. A kérdőívben 57 ember írta, hogy napi 2-3 órát töltött számítógép/televízió előtt naponta. Az 57 emberből 12-en 18 év alattiak voltak, akiket a napi 2-3 óra számítógépezés gátol az iskolában való normális fejlődésben, előrehaladásban. 15. ábra: Az íjászat űzése óta a számítógép/televízió előtt eltöltött órák száma

Kicsit előreugorva mutatom be azt a diagramot, melyben ismertetem, hogy az íjászatnak milyen pozitív hatásai vannak a szabadidő hasznos eltöltésére. A következő diagramban bemutatom, hogy íjászat űzése után/közben az emberek átlagosan mennyi időt töltenek a számítógép, illetve a televízió előtt.

37

A két diagram között észrevehetjük, hogy az íjászat űzése előtt többen használták a számítógépüket/televíziójukat, mint az íjászat elkezdése után. Ez a sikeresen levezényelt edzéseknek az eredménye is. A tanítvány, ha magasabbra szeretné fejleszteni a tudását, akkor ahhoz megfelelő mennyiségű és minőségű edzést kell elvégeznie. Ha ezeket jól teljesíti, akkor rájön, hogy az íjászat hasznosabb időeltöltés, mint a számítógépezés és televíziózás. Azon íjászok száma is csökkent, akik napi 2-3 órát töltöttek el haszontalanul a monitor előtt. A sok ülés gerincbántalmakhoz, izomsorvadáshoz, fizikai gyengeséghez vezet, melyet könnyedén kiküszöbölhetünk aktív testmozgással. Erre tökéletes eszköz az íjászat. 16. ábra: Íjászatra fordított idő csoportosítása

A következő kérdéssel információt gyűjtöttem arról, hogy a 116 kitöltő közül ki mennyi időt szán az íjászatra. A tradicionális íjászatban, aki versenyszintre akarja tudását fejleszteni, fontos számára, hogy ahhoz megfelelő mennyiségű edzésen vegyen részt. A kérdőívben egy személy írta, hogy napi 3 óránál többet íjászik. A napi 1-3 óra között íjászkodók száma 17 fő volt. A legtöbben a heti 1-2 alkalmas íj használatot részesítették előnyben. A heti 1-2 alkalmas íjászatot általában rekreációs edzés formájában szokták lebonyolítani. A rekreációs edzés pozitív hatásairól már tettem említést a dolgozatom elején. Felméréseim alapján kimutattam, hogy a heti 1-2 alkalommal íjászkodók mind valamelyik egyesületen belül íjásznak. Az egyesületen belül fejlődik az empátia képességük, csapatban mindenki könnyebben tud tanulni, mások technikáit ellesni.

38

17. ábra: Különböző íjászkodás formák szerinti csoportosítás

A következő kérdésem kapcsolódik az előzőhöz, mivel annak számát kutattam, hogy ki milyen formában íjászik szabadidejében. Több lehetőség meg volt adva, pl.: egyesületben, egyedül, családdal, egyéb. Mint ahogyan a diagramon is láthatjuk a túlnyomó többség az egyesületben történő íjászást részesíti előnyben. Egyéni véleményeik alapján azért részesítik előnyben az egyesületben történő íjászkodást, mert jó, ha szakember foglalkozik velük, sokan a jó társaságot szeretik, szeretik a tartós, kitűzött célokat, a közösségben olyan információkat szerezhetnek, melyet máshol nem tudnának. Mégis akadnak olyanok, akik az egyedüli íjászatot kedvelik. Az ő véleményük az volt, hogy jobban szeretnek egyedül koncentrálni, elfelejteni gondot, bajokat. Feltételek között szerepelt az is, hogy nincs meg rá az anyagi háttér, hogy egyesületbe tudjon járni. Akik a barátokkal együtt történő íjászkodást tartották fontosnak, számukra ez volt a kikapcsolódás. „Az íj összekovácsol bennünket.” Egy egyéni véleményben ezt írták le. Az íjat tehát lehet bármilyen formában használni, az eredmény a fontos. Mindenki más-más formában szeret íjászkodni, kinek mi adja meg a kikapcsolódási lehetőséget. 18. ábra: Az íjászat hatása a társas kapcsolatokra

39

A következő kérdésemben arra fordítottam a hangsúlyt, hogy az íjászatnak különböző helyzetekben milyen pszichés és fizikai hatásai vannak. Állításaimat a kitöltőnek 1-től 5-ig kellett értékelnie. Ha egyet értett az állítással, akkor 5-ös pontot adott, ha nem akkor 1-est. Mint ahogy az ábra is mutatja, az íjászat pozitívan hat a társas kapcsolatokra. Az egyéni vélemények alapján is láthattuk, hogy az íjászat barátságokat kovácsol össze, egyesületben történő íjászás esetében is közösség formáló hatású. Velem is előfordult, hogy egy ismerősöm megtudta, hogy van íjam, megkérdezte, hogy kipróbálhatja-e, melyet én természetesen nem utasítottam vissza. Ez a régi ismerősöm eljött kipróbálta az íjat, és közben beszélgettünk, ápoltuk barátságunkat, nevettünk, szórakoztunk. Jó érzés volt, hogy ezzel a jó ismerőssel összehozott a sors. Véleményem, és a kérdőívek alapján az, hogy íjászat hatással van a társas kapcsolatokra. 19. ábra: Az íjászat hatása a tanulmányi eredményekre.

A következő állításom a következő volt: „Az íjászat pozitívan hatott a tanulmányi eredményeimre”. Az összesített diagram azt mutatja, hogy ez az állítás közepes értékű, mivel ebben összegezve van a 10 évestől a 76 évesig leadott összes válasz. Viszont, ha elemezzük a válaszokat, akkor láthatjuk, hogy a 18 éven alatti kitöltők, 4-es, 5-össel értékelték az állítást. Fontos, hogy a diákok számára olyan hatású legyen az íjászat, hogy az elősegítse a tanulmányaikat. Az edzéseken megkövetelt szigor, odafigyelés, koncentrálás nagyban befolyásolja későbbiekben a tanítvány, íjász személyiségét a későbbiek folyamán. Az idősebbek számára kisebb, de a tanulók számára igen nagy arányban befolyásolja pozitív irányban az íjászat a tanulmányi eredményeket.

40

20. ábra: Az íjászat hatása a közösségi életre.

A következő állításom: „Az íjászat pozitívan hatott a közösségi életemre”. Ebben az állításban is pozitív visszajelzést kaptam, mivel a 116 kitöltött kérdőívből 36% számára 5-ös értékű volt az íjászat hatása a közösségi életére, 37%-ának 4-es értékű. Az egyesületekben lévő jó hangulat, kapcsolat nagyban befolyásolhatja az egyén hangulatát. Természetesen fontos az ottani bánásmód is. 21. ábra: Az íjászat hatása a munkahelyen lévő jó hangulatra

Az ábráról leolvasgató, hogy a 4-es eredmény a számot tevő, amely 37%-a a 116 kitöltött kérdőívnek. Az eredményekből kimutatható, hogy az íjászat pozitív hatással van a munkahelyi jó hangulatra is. 22. ábra: Az íjászat hatása a más közösségekbe való könnyebb beilleszkedésre.

41

Az íjászat segít a más közösségekbe való könnyebb beilleszkedésben. Állításommal 32 ember értett egyet a 116-ból. Véleményem szerint az íjászat olyan fegyelemre, határozottságra tanít meg, melyet a hétköznapi életben is tudunk alkalmazni úgy a munkahelyen, iskolában, mint az új közösségekbe való beilleszkedésben. 23. ábra: Az íjászat hatása az otthoni családi harmóniára

Az íjászat lehet egy egész család játékeszköze is, melyet a család minden tagja tud használni. Az íjász versenyek, rendezvények, bemutatók kitűnő családi programot, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Az ilyen rendezvények jó család összetartó hatással rendelkeznek. 24. ábra:Az íjászat hatása a szabadidő hasznos eltöltésére.

Az íjászat nagyban segít a szabadidőm hasznos eltöltésében. A diagram alapján leolvashatjuk, hogy az íjászat a kérdőívet kitöltők között 68%-ban hasznos szabadidő programnak vélik az íjászatot. Ez a diagram igazolja a hipotézisemben felállított kérdést, melyben arra próbáltam választ kapni, hogy az íjászat, beilleszthető-e a rekreációba, mint szabadidős tevékenységbe. A válaszok alapján az íjászat szoros összefüggésbe hozható a rekreációval.

42

25. ábra: Az íjászat hatása a magyar kultúra iránti érdeklődésre.

Mivel az íjászat az őseink minden napi használati eszköze volt, így fontosnak tartottam feltenni azt a kérdést, hogy „az íjászat hatott-e a magyar kultúra iránti érdeklődésre?” A válaszok elég egyértelműen prezentálják, hogy az íjászok körében a magyar kultúra és hagyományok őrzése mennyire fontos. Igaz akadt olyan ember is, akinek az íjászat nem hatott a kultúra iránti érdeklődésére. 26. ábra: Az íjászat hatása a fizikai állapotra

Az íjászat az a sport, mely a test számos izomzatát igénybe veszi. A rendszeres edzések hatására komoly szintű fizikai változások tapasztalhatók. A megkérdezettek szerint is igen nagymértékben befolyásolja az íjászat a fizikai állapotot.

43

27. ábra: Az íjászat hatása a hangulatra

Az egyesületekben eltöltött szabadidő lényege, hogy megteremjen a jó közösségi légkör, baráti, családias hangulat. A sportolás közben fellazulunk, elfelejtjük gondunk, bajunk, ezért hangulatunkra pozitívan hat, melyet a válaszadók is kimutattak. A kérdőív kitöltők közül 57%nak hatott az íjászat pozitívan a hangulatára. 28. ábra: A magyar hagyományok őrzésének fontossága az íjászat mellett.

A következő kérdésben felmértem az íjászok magyar kultúra iránti vonzódásukat az íjászat révén. A megkérdezettek 89%-a fontosnak tartja a magyar hagyományok őrzését. Az egyéni válaszok alapján mindenki fontosnak tartja, mivel ha nem ápoljuk hagyományainkat, nem lesz jövőnk sem. Ha szép múlttal rendelkezünk, nagy terjedelmű hagyományokkal, akkor illik azt nekünk továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak. Sokak szerint az íjászat és a magyar hagyományőrzés nem választható ketté. A kérdőívben megkérdezettek szerint az íjászat hasznos kikapcsolódási lehetőség. Nagymértékben javítja a hangulatot egy sikeres verseny, egy jó társaság, jó beszélgetés. A hagyományőrző versenyeken nem mindig az elért eredmény a lényeg, hanem a jó hangulat, jó közérzet kialakítása.

44

29. ábra: Az íjászat kikapcsolódási lehetőségének mértéke

30. ábra: Sikeres verseny hangulatjavító hatása

A válaszadók közül szinte mindenki számára hasznos szabadidő eltöltés az íjászat. 75% 5-ös, 22% 4-es, 3% 3 –mal értékelte. A versenyek hangulatjavító hatással bírnak. Családok, barátok, íjászok szívesen látogatnak el különböző hagyományőrző versenyekre, nem csak a dobogóra lépés miatt, hanem a jó hangulat teremtése miatt. A diagramok alapján a rekreáció szoros kapcsolatban van az íjászattal. 31.ábra: Az íjász verseny motivációi

45

4. Összefoglalás A hipotézisemben felállított kérdésre a 116 kitöltött kérdőívem alapján elmondhatom, hogy az íjászat szoros kapcsolatban áll a rekreációval. Az emberek a zűrös, túlhajszolt világban a jó hangulatot, felfrissülést, szórakozást keresik. Az íjászat az a sport, hagyományőrzés, mely egyszerre tudja nyújtani az emberek számára a kikapcsolódási és a sportolási lehetőséget is. Nagyszerű koncentrációs képességet javító, figyelmet, fegyelmet igénybe vevő eszköz az íjászat. A gyerekek is egyre nagyobb számban űzik, mely pozitívum abból a szempontból is, hogy nem a számítógép előtt ülnek. Nagyszerű a fizikai erőnlét fejlesztésére is. Az íjász versenyek olyan kikapcsolódási lehetőségek fiatalok és idősek számra is, ahol egyaránt tudjuk a hagyományőrzés mellett az a tudás szintünket is felmérhetjük. Kisgyerekektől egészen az idős emberekig tudom ajánlani azoknak, akik nagyszerű kikapcsolódási lehetőségre vágynak.

46

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak

Nyilatkozat

Alulírott Dinnyés Tamás, rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakos hallgató, kijelentem, hogy a szakdolgozatomban foglaltak saját munkám eredményei, és csak a hivatkozott forrásokat használtam fel. Tudomásul veszem azt, hogy szakdolgozatomat a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában, a kölcsönözhető könyvek között helyezik el.

Szeged, 2010. április 16.

Aláírás

47

5. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Rekreációs tevékenységek fajtái 2. ábra: A versenysportbeli edzés és a rekreációs edzés jellemzőinek összehasonlítása 3. ábra: Ősi szkíta íjász 4. ábra: Íj típusok 5. ábra: A nyílvessző részei 6. ábra: Ujjvédő 7. kép: Alkarvédő 8. ábra: Tegez 9. ábra: Nemek szerinti csoportosítás 10. ábra: lakóhely szerinti csoportosítás 11. ábra: Az egyén átlagos napi szabadideje 12. ábra: A szabadidejét elégnek tartja-e a kikapcsolódásra? 13. ábra: Szabadidő tevékenységek csoportosítása 14. ábra: Íjászat elkezdése előtt a számítógép/televízió előtt eltöltött órák száma 15. ábra: Az íjászat űzése óta a számítógép/televízió előtt eltöltött órák száma 16. ábra: Íjászatra fordított idő csoportosítása 17. ábra: Különböző íjászkodás formák szerinti csoportosítás 18. ábra: Az íjászat hatása a társas kapcsolatokra 19. ábra: Az íjászat hatása a tanulmányi eredményekre. 20. ábra: Az íjászat hatása a közösségi életre. 21. ábra: Az íjászat hatása a munkahelyen lévő jó hangulatra 22. ábra: Az íjászat hatása a más közösségekbe való könnyebb beilleszkedésre. 23. ábra: Az íjászat hatása az otthoni családi harmóniára 24. ábra:Az íjászat hatása a szabadidő hasznos eltöltésére. 25. ábra: Az íjászat hatása a magyar kultúra iránti érdeklődésre. 26. ábra: Az íjászat hatása a fizikai állapotra 27. ábra: Az íjászat hatása a hangulatra 28. ábra: A magyar hagyományok őrzésének fontossága az íjászat mellett. 29. ábra: Az íjászat kikapcsolódási lehetőségének mértéke 30. ábra: Sikeres verseny hangulatjavító hatása 31. ábra: Az íjász verseny motiváció

48

6. Irodalomjegyzék Baranyi, I. T. (2009). Tanulmányok: A tardicionális íjászatról. Debrecen: Kvintesszencia Kiadó. Fritz, P. (2006). Mozgásos rekreáció: rekreáció mindenkinek I. Szeged: Bába Kiadó. Horváth, Z., Máttyás, É. K., & Mátyás, S. (2009). Kulcs a történelemhez: A kezdő ijászok kézikönyve. Debrecen: Kaptális Kft. Kovács, J. (2008).Történelmi íjászat. Mogyoród: Kamipress Nyomda. Román, P. (2009). Íjász blog... Eger: Juhász Attila E.V. Szöllősi, A. (2004). Nyílegyenesen. Gödöllő: Sztyeppei Nomád Bt.

49

7. Melléklet Szakdolgozatomhoz kérdőív "Íjászat és a rekreáció kapcsolata" Üdvözlöm! A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatója vagyok, szakdolgozatomhoz végzek kérdőíves kutatást az íjászatot űzők között, amelyben felmérem, hogy az íjászat milyen szinten kapcsolódhat a rekreációhoz (a rekreáció olyan szabadidőben végzett tevékenység, melyet az aktív pihenés, feszültség feloldása érdekében tesz az ember). Ahhoz, hogy a témával kapcsolatban megbízható és érvényes információkat szerezzek, arra kérem, hogy a lehető legpontosabb válaszokat adja meg. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az adatokat csak összesítve elemzem és mutatom be szakdolgozatomban, úgy, hogy az egyéni információk sehol sem azonosíthatóak. A kérdőív kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. Köszönöm a segítséget! *Kötelező 1. Nem: * 

Férfi



Nő

2. Kor: * 3. Lakhely: * 

Falu/község



Kisváros



Nagyváros

4. Mennyi az átlagos napi szabadideje? * Szabadidő alatt azt értjük, ami nem foglalja magába a személyi szükségletekkel, tanulással, alvással töltött időt. 

1 óra,vagy annál kevesebb



Napi 2-3 óra



Napi 4-5 óra



Napi 5 óránál több

5. Elégnek érzi ezt az időt a kikapcsolódásra? * 

Igen

50



Nem

6. Ha nem, miért? 7. Mely tevékenységeket részesíti előnyben szabadidejében? * Többet is lehet jelölni! 

Tévézés, filmezés



Internetezés



Olvasás



Zenehallgatás



Mozgás, sportolás



Barátokkal közös program



Íjászkodás



Egyéb:

8. Íjászat sportág elkezdése előtt mennyi időt töltött a számítógép/televízió előtt naponta? * 

1 óra,vagy annál kevesebb



Napi 2-3 óra



Napi 4-5 óra



Napi 5 óránál több

9. Mennyi időt fordít íjászkodásra? * 

Napi 3 óránál többet



Napi 1-3 óra között



Napi 1 óránál kevesebbet



Heti 1-2 alkalommal



Ritkábban



Egyéb:

10. Milyen formában szokott íjászkodni? *

51



Egyedül



Barátokkal



Egyesületben



Egyéb:

11. Az előző kérdésben adott válaszát kérem pár szóban fejtse ki, hogy miért azt az íjászkodási formát választotta? *

12. Az íjászat pozitívan hatott... * Értékelje 1-5 ig a mondatokat. 5=nagyon igaz, 1=egyáltalán nem igaz 5

4

3

a társas kapcsolataimra. a tanulmányi eredményeimre. a közösségi életemre. a munkahelyemen lévő jó hangulatomra. a más közösségekbe való könnyebb beilleszkedésre. az otthoni családi harmóniára. a szabadidőm hasznos eltöltésére. a magyar kultúra iránti érdeklődésemre. a fizikai állapotomra. a hangulatomra/kedvemre. 13. Fontosnak tartja az íjászat mellett a magyar hagyományok őrzését? * 

Igen



Nem

52

2

1

14. Ha igen, miért? 15. Értékelje a mondatot! * 5=legjobb, 1=legrosszabb 5

4

3

2

Mennyire tartja kikapcsolódásnak/hasznos szabadidő eltöltésnek az íjászatot? Egy sikeres verseny, jó edzés javítja-e a hangulatát? 16. Miért megy el íjász versenyre? * Többet is lehet jelölni. 

Azért, hogy győzzek



A jó hangulat miatt



A jó közösség miatt



Segít elfelejteni kis időre a gondjaimat / bajaimat



Felmérjem a tudás szintemet



Azért, mert kötelező



Azért, mert jó kikapcsolódási lehetőség



Egyéb:

17. Íjászat sportág űzése óta mennyi időt tölt a számítógép/televízió előtt naponta? * 

1 óra,vagy annál kevesebb



Napi 2-3 óra



Napi 4-5 óra



Napi 5 óránál több

KÖSZÖNÖM SZÉPEN, HOGY KITÖLTÖTTE A KÉRDŐÍVET!

53

1