Az évi LXXIX törvény a közoktatásról

A Gyirmóti Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programja

1

Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”


2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések - Hatályosság - Érvényes és értékelés - Egyeztetés, egyetértés - Elfogadás és jóváhagyás 2. Bevezető 2.1. Intézményünkről 3. Intézményi minőségpolitika 3.1. Küldetésnyilatkozat 3.2. Minőségpolitika 3.2.1. Óvoda 3.2.2. Művelődési Ház 3.2.3. Az intézmény jellemző nevelési módszerei és közművelődési módszerei 3.3. Az intézmény minőségpolitikája, intézményre vonatkozó feladatok meghatározása 4. Fenntartói MIP intézményekre vonatkozó elvárásai és feladatai 4.1. Általános célok 4.2. Az intézményre vonatkozó elvárások és teljesítménymutatók 5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége 5.1.1. Jogszerű működés 5.1.2. Tervezés 5.1.2.1 Stratégiai tervek elkészítésének rendje 5.1.2.2. Éves munkaterv elkészítésének rendje 5.1.3. Vezetői ellenőrzés (ellenőrzéssel összefüggő feladatok szabályozása) 5.1.4. Intézményi értékelés 5.1.4.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje 5.1.4.2. MIP értékelésének szabályai 5.1.4.3. A tanév értékelésének rendje 5.1.4.4. Belső audit szabályai 5.1.4.5. Intézmény teljes körű önértékelésének rendje 5.1.5. intézmény minőségirányítási rendszere 5.1.5.1. Támogató szervezet/felelős tevékenységének szabályai 5.1.5.2. Partneri igényfelmérés szabályozása 5.1.5.3. Intézmény működésének javítása, fejlesztése 5.2. Nevelő – oktató tevékenység 5.2.1. Nevelési /pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása 5.2.2. Az egyes gyerekek és a csoport mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje 5.2.3. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere Mellékletek


3

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A program elkészítésekor a jogszabályok követelményeiben, Győr Város Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszere Működtetésének Minőségirányítási Programjában, valamint az intézmény alapdokumentumaiban meghatározottakat vettük figyelembe. Az intézményi minőségirányítási programot a szülői munkaközösséggel való egyeztetés után az intézmény alkalmazotti közössége fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Érvényessége: 5 év A Gyirmóti Á.M.K. minőségügyi dokumentációját a Minőségügyi Kézikönyv tartalmazza. Hozzáférhető az Á.M.K. irodán és az óvodában. Hatókör: - az intézmény összes munkatársa - szülők - az intézménybe járó gyermekek Elfogadás: -

dolgozók közössége

-

pedagógusok közössége

-

szülői munkaközösség

Jóváhagyja: Fenntartó Felülvizsgálat: az alkalmazotti közösség az intézményi minőségirányítási programot évente köteles felülvizsgálni. Az intézményi MIP kidolgozásáért és felülvizsgálatáért az intézményvezető felel. 2. BEVEZETŐ AZ INTÉZMÉNY NEVE:

GYIRMÓTI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Cím: Igazgató: Óvodavezető: Tel.: Fax: Alapító határozat: Működési terület: Közvetlen irányító szervezete:

9019 Győr-Gyirmót, Szent László u. 35-37. Zilahi Tímea Konczné Gyánó Andrea 449-331, (óvoda) 449-137 (művelődési ház) 449-137 101/1999.(III.25.) Győr, ezen belül Gyirmót Közigazgatási területe Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése

Alapító és fenntartó neve:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jogelődje: Győr Megyei Városi Tanács)


4

2.1. INTÉZMÉNYÜNKRŐL A Gyirmóti Általános Művelődési Központ Győr külterületén található a Holt – Rába mellett,egy 1242 fős falusias jellegű településrész egyetlen oktatási és közművelődési intézménye. Munkánkat a Gyirmóti ÁMK Helyi Nevelési és Közművelődési Programja alapján végezzük. Az intézmény két szervezeti egységből áll, ezek egy épületben működnek. Az óvoda két csoportszobás, 45 férőhelyes, különálló melegítő konyha és raktár tartozik hozzá. A művelődési ház az intézmény gazdasági és igazgatói irodájának, 100 m2-es nagyteremnek, kisteremnek, teleszobának, sószobának, klub- és tornaszobának, öltözőknek, valamint a helyi településrészi önkormányzat irodáinak és szolgálati lakásnak ad helyet. A melléképületekben raktár és kazánház találhatók. Gyirmót közigazgatásilag a nyugati országhatárhoz közeli Győr városrésze, az életszínvonal meghaladja az országos állapot szintjét. A munkaképes gyirmótiak jelentős része a 10 km-re lévő városközpontban dolgozik, a munkanélküliség elenyészően alacsony. A Művelődési Központ éves szinten körülbelül 14000 látogatónak nyújt színvonalas programokat, tanfolyamokat, táborokat. Havonta legalább egy kiállításnak ad otthont, melyre Győrből is ellátogatnak. Az óvodával együttműködve 2002 óta szervez környezetvédelmi programokat, „ ZÖLD NAPOK” elnevezéssel, mely keretében madárgyűrűzést, környezetvédelmi vetélkedőket, túrákat szerveznek a művelődési ház dolgozói. Az Óvoda 1969 óta működik, jelenlegi formájában 1999 óta. A természeti adottságokat kihasználva fő nevelési területként a környezeti nevelést emeli ki. Meggyőződésünk, hogy már óvodás korban fontos a természet -és a környezet védelmére való nevelés, szemléletformálás, mely a gyermekeken keresztül a családokhoz is elér. Mivel kis létszámmal működünk, könnyen megvalósítható a családias légkör kialakítása, szülőkkel való szoros együttműködés. A művelődési ház programjaiba is bekapcsolódunk, ill. együtt szervezzük azokat: Télapó ünnep, Adventi vásár, Karácsonyi ünnep, Idősek napja, Anyák napja, Gyereknap. 2008 óta angol nyelvi nevelés folyik a nagy- és középső csoportosok bevonásával. 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 3.1.

Küldetésnyilatkozat

Oktatási és közművelődési feladataink hatékonysága, törvényessége és szakszerűsége folyamatos javítása,

fejlesztése

céljából,

a

meghatározott

minőségfejlesztési rendszert építünk ki és működtetünk.

minőségpolitika

végrehajtása

érdekében


5

Küldetésünk, hogy az itt élő lakosság valamennyi rétegének igényeihez igazodva minőségi szolgáltatást nyújtsunk a közművelődés terén és az óvodai nevelésben. 3 .2 .

Minőségpolitika

3.2.1. ÓVODA A településrészen működő óvoda a közösségi élet fontos műhelye, ezért fontos, hogy az óvodáskorúak fejlődéséhez szükséges valamennyi optimális feltételt biztosítsuk. Gyermekképünk az olyan gyermek, aki a jövőről pozitívan gondolkodik, energiával, vízzel takarékosan bánik, környezetét rendben, tisztán tartja, megfelelő környezetvédő szokásokkal rendelkezik, a kultúrált természetjárást kedveli, az élőlényeket és élőhelyüket tiszteletben tartja, szociálisan érzékeny, tapintatos, segítőkész, udvarias, elfogadó és követi a közösség szabályait, normáit. Pedagógiai hitvallásunk: olyan családias, biztonságot nyújtó, nyugodt légkörű óvodai élet biztosítása, ahol a gyermek szeretetet, megértést kap. Az óvodások érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva a tevékenységek

során erkölcsi,

esztétikai értékeket

közvetítünk,

képességeiket

fejlesztjük,

gondoskodunk a gyermeket érő ingerek gazdagságáról, élményekben gazdag tevékenységeket biztosítunk. Megfelelően irányítjuk a gyermeket, tiszteletben tartva szabadságát és személyiségét. Fontos számunkra: ☺ a gyermekek harmonikus fejlődésnek elősegítése ☺ az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele ☺ a gyerekek egyéni ütemben történő fejlesztése ☺ személyiségük és jogaik tiszteletben tartása ☺ a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, szociális felkészítése a probléma mentes iskolai kezdésre ☺ a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül változatos tapasztalat szerzés biztosítása ☺ a gyermekközpontú szemléletmód ☺ a családdal együttműködve, a szülők igényeit, kéréseit figyelembe véve, harmonikus legyen velük a kapcsolat ☺ hogy továbbra is kiemelt feladatunknak tekintsük a természet- és környezetvédelmi nevelést ☺ a falusias jellegű településrészünkből adódóan a hagyományápolás ☺ hogy megismertessük a szűkebb- és tágabb lakókörnyezetüket, településrészünk főbb nevezetességeit és a gyermekeket lokálpatriotizmusra neveljük ☺ hogy adminisztrációs feladatainkat napra készen végezzük el, a határidőket betartsuk


6

Folyamatosan figyeljük: ☺ a gyermekek harmonikus fejlődését az óvodába lépéstől a beiskolázás végéig (személyiség lapokon) ☺ a gyermekek hangulatát, hogy folyamatosan jól érezzék magukat óvodánkban ☺ a lakókörnyezetünkben született gyermekeket

Növeljük: ☺ az óvoda népszerűségét (ovi újság beindítása) ☺ a családokkal való kapcsolattartás lehetőségeit (több közös program) ☺ 3.2.2. MŰVELŐDÉSI HÁZ

Közművelődési hitvallásunk: ☺ A művelődési ház közösségi és kulturális élmények nyújtásával elkötelezett Gyirmót értékeinek, hagyományainak megőrzése, közvetítése mellett. ☺ Meglévő forrásainkat, eszközeinket az itt élők javára kívánjuk fordítani, a közösségi élet élénkítése érdekében valódi értékeket közvetítünk. ☺ Kihasználva a Holt-Rába természetvédelmi terület közelségét, környezetvédelmi programjainkat városi szintű feladatként kezeljük. ☺ Viselkedésünk melegséget sugárzó, elfogadó, elsősorban a látogatók érdekeit vagy szempontjait figyelembevevő. Irányító szerepünket a rendezvényeinken résztvevők személyiségének tiszteletével gyakoroljuk. ☺ 3.2.3. Az intézmény jellemző nevelési módszerei és közművelődési módszerei: A.)

nevelési módszerek

Az óvodapedagógust megilleti az a jog, hogy az óvodai nevelési program alapján az ismereteket és a nevelés módszereit megválassza. Ez a paragrafus védi az óvónők módszertani szabadságát. A nevelési programunkban megterveztük a helyi környezet által felkínált témaköröket, és ezekből meghatároztuk, hogy egy-egy témakörön belül milyen ismereteket közvetít, és azt milyen módszerekkel


7

dolgozza fel, hogy minél eredményesebb legyen fejlesztő munkája. A módszer megválasztása a feldolgozandó téma függvénye, pl. megfelelő motiválás. Jogunk a szabadon választott módszerek használata, de alapmódszerünk a gyermekközpontú nevelési módszer, valamint folyamatos nyugodt légkör biztosítása. B.)

Közművelődési módszerek

☺ vizuális kultúra fejlesztése (alkotóműhelyek, játszóházak, táborok, előadások, kiállítások) ☺ identitás erősítése (kisközösségek létrehozása, helyi értékek közvetítése, közösségi élet élénkítése, helyi ünnepek, hagyományok ápolása) ☺ környezetvédelem (vetélkedők, előadások) ☺ hagyományőrzés (helyi értékek kutatása, ápolása, közvetítése, előadások, klubok, játszóházak, alkotóműhelyek) ☺ tánc- és mozgáskultúra fejlesztés (művészeti előadások, bemutatók) ☺ egészséges életmódra nevelés (előadások, bemutatók) ☺ olvasási kultúra fejlesztése, irodalmi alkotások befogadása (író-olvasó találkozók, könyv bemutatók, színházlátogatások, játszóházak) ☺ zenei kultúra fejlesztése (koncertek, bemutatók) ☺ társadalom- és természettudományos ismeretek közvetítése (előadások, tanfolyamok, múzeumlátogatások, vetélkedők) ☺ közösségfejlesztés (érdeklődés, életkori sajátosságok közös problémák alapján, kiemelt területi célok megvalósítására kisközösségek létrehozása, működtetése, klubok működtetése)

3 .3

Az intézmény minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó feladatok meghatározása

Az ÁMK nevelési és közművelődési programjában hangsúlyos szerepet kap •

az egészséges életmódra nevelés, a természet- és környezetvédelem, a hagyományőrzés, valamint a közművelődési tevékenységek

•

szereteten alapuló, nyugodt, élményekben gazdag, biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése


•

8

a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembe vételével, a gyermekek egyéni ütemben történő fejlesztése, személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával

•

a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, valamint szociális felkészítése a zavartalan iskolakezdésre, a társadalmi gyakorlatra

•

változatos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása a gyermekek számára, különösen a fejlesztő tevékenységeken keresztül

•

a gyermekközpontú szemléletmód maradéktalan érvényesítése

•

az óvoda továbbra is kezelje prioritásként nevelő munkájában az egészséges életmódra nevelést, ezzel szoros összefüggésben a természetvédelmi tevékenységet, valamint a hagyományápolást

•

az intézmény területi elhelyezkedésével összefüggésben erősítse a gyermekekben a szűkebb pátria iránti szeretetet, törekedjen a közvetlen lakókörnyezet sajátosságainak megismertetésére, hagyományainak ápolására

•

az intézmény törekedjen az egyes szervezeti egységek közötti integráció erősítésére

•

a közművelődési tevékenységek járuljanak hozzá az intézményi célok megvalósításához és elégítsék ki a lakókörnyezet igényeit

•

Intézményi önértékelések

•

partneri elégedettség mutatók, különös tekintettel a gyermekek és a szülők körében végzett igény és elégedettség mérés eredményére

•

egyéni fejlődési lapok/személyiséglapok, egyénre szabott értékelések

•

képességvizsgálatok

•

iskolaérettségi vizsgálatok

•

neveltségi szint vizsgálatok

•

a gyermekek életútjának nyomon követése

•

a nevelőmunka éves értékelése

•

az óvoda programkínálata, a célzott csoport részvételi aránya

•

a művelődési és szórakozási lehetőségek száma és minősége a programokon való részvételi arány, a résztvevők elégedettségi mutatói

•

bemutatkozások, fellépések száma

4. FENNTARTÓI MIP INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSAI ÉS FELADATAI 4.1. Általános célok: Győr Megye Jogú Város Közgyűlése a Győr Megye Jogú Város Önkormányzatának 2007. március 1-én tartott Közgyűlésén módosított és jóváhagyott Minőségirányítási Programjában az óvodákra vonatkozó általános céljai:


9

☺ Az óvodás korosztályú gyermekek minél nagyobb számban vegyenek részt az óvodai nevelésben, különös tekintettel a hátrányos helyzetű 3 éves gyermekekre ☺ Valamennyi 5 éves korú gyermek teljesítse tankötelezettségét. ☺ Valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermekek városi szintű koordinációja, speciális nevelési igények kielégítése biztosítottá váljon. ☺ Az óvodába járó gyermekek szociokultúrális hátrányiból adódó különbözőségek csökkenjenek. ☺ Valósuljon meg a tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztése. ☺ A városi óvodahálózatot a partnerek igényeinek megfelelő gazdag programkínálat jellemezze. ☺ Az óvodák hagyományaikra építve alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz. ☺ Vegyenek részt az egészségnevelés, valamint a környezetegészség – nevelésstratégiai programjának kidolgozását követően annak intézményi szintű megvalósításában. ☺ A dolgozók szakmai képzésével, továbbképzésével, saját fejlesztésekkel, valamint önképzési lehetőségek biztosításával folyamatosan emeljék az óvodai szakmai munka színvonalát. ☺ Váljon szervezeti kultúrájuk részévé a fenntartható innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztés. Munkájuk rendszeres értékelésével legyenek képesek módosítani, fejleszteni céljaikat, tevékenységeiket, alkalmazott módszereiket. ☺ A folyamatos fejlesztés a közvetlen és közvetett partnerektől származó információkra épüljön. ☺ Az intézményvezetés az intézményi önértékelés eredményeire alapozva, a partnerközpontúság jegyében alakítsa ki fejlesztési stratégiáját. ☺ Legyenek képesek megteremteni a változás és a stabilitás kényes egyensúlyát, működésük legyen kiszámítható, eredményes, hatékony. ☺ Működési feltételeik javítása érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket. 4.2. Az intézményre vonatkozó elvárások és teljesítménymutatók Gyirmóti Á.M.K. Specialitás - Az Á.M.K. nevelési és közművelődési programjában hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, a természet-és környezetvédelem, a hagyományőrzés, valamint a közművelődési tevékenységek.

Fenntartói elvárások - Szereteten alapuló, nyugodt, élményekben és pozitív érzelmekben gazdag biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése. - A gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és az egyéni sajátosságaik figyelembevételével, a gyermekek egyéni ütemben történő fejlesztése, személyiségük és

Teljesítménymutatók - Intézményi önértékelések - Partneri elégedettségmutatók, különös tekintettel a gyermekek és a szülők körében végzett igény- és elégedettség mérés eredményére - egyéni fejlődési lapok/ személyiséglapok, egyénre szabott értékelések - képességvizsgálatok: Iskolaérettségi vizsgálatok Neveltségi szint vizsgálatok A gyermekek életútjának

A Gyirmóti Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programja gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. - A gyermekek testi, értelmi, érzelmi, valamint szociális felkészítése a zavartalan iskolakezdésre, a társadalmi gyakorlatra. - Változatos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása a gyermekek számára, különösen a fejlesztő játéktevékenységen keresztül. - A gyermekközpontú szemléletmód maradéktalan érvényesítése. - Az óvoda továbbra is kezelje priorításként a nevelőmunkájában az egészséges életmódra nevelést, ezzel szoros összefüggésben a környezet-és természetvédelmi tevékenységet, valamint a hagyományápolást. - Az intézmény területi elhelyezkedésével összefüggésben erősítse a gyermekekben a szűkebb pátria iránti szeretetet, törekedjen a közvetlen lakókörnyezet sajátosságainak megismertetésére, hagyományainak ápolására. - Az intézmény törekedjen az egységes szervezeti egységek közötti integráció erősítésére. - A közművelődési tevékenységek járuljanak hozzá az intézményi célok megvalósításához és elégítsék ki a lakókörnyezet igényeit.

10

nyomon követése A nevelőmunka éves értékelése Az óvoda programkínálata, a célzott csoport részvételi aránya

- A művelődési és szórakozási lehetőségek száma és minősége, a programokon való részvételi arány, a résztvevők elégedettségi mutatói - Bemutatkozások, fellépések száma. -

5. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A vezetés elkötelezett az intézmény jogszerű, szakmailag magas színvonalú, takarékos gazdálkodású működése mellett. A vezetés biztosítja a különböző feladatok megoldásához szükséges emberi erőforrást. Az intézmény működését rendszeresen ellenőrzi, értékeli. Az ÁMK-ban az igazgató munkáját az igazgató tanács segíti. Az igazgató helyettese az óvodavezető.


11

A GYIRMÓTI ÁMK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

FENNTARTÓ szakszervezet

.

közalk.megb.

igazgató (tám.szerv.v.)

I. szint

óvodavezető (támogató szerv v.)

II. szint

szülői szervezet vez

gazdasági ügyintéző

adminisztrátor szülők

művelődésszervező óvónő logopédus

karbantartó

takarító dajka konyhai alkalmazott

tagok

III. szint


12

A vezetés felelőssége

Az igazgató felel: ☺ a szakszerű, törvényes működésért ☺ a jogszabályok, rendeletek, intézményi szabályzatok betartatásáért ☺ a takarékos gazdálkodásért ☺ a nevelőmunka és a közművelődési munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért ☺ a gyermekek és munkavállalók balesetének megelőzéséért ☺ a gyermekek és munkavállalók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért ☺ a közművelődési középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért ☺ a közművelődési dolgozók szabadságolási tervének elkészítéséért ☺ folyamatos szakmai- és gazdasági ellenőrzés megvalósulásáért ☺ az intézmény egységek közötti információcsere lebonyolításáért ☺ a partnerekkel a megfelelő hivatalos kommunikáció kialakításáért és szinten tartásáért ☺ az igazgató tanácsi megbeszélések megszervezéséért ☺ a minőségirányítási program végrehajtásáért Az igazgató tanács (tagjai: igazgató, óvodavezető, gazdasági ügyintéző) felel: ☺ az intézmény demokratikus működéséért Az óvodavezető felel ☺ az óvodában folyó szakmai, ügyviteli munkák törvényességéért ☺ az óvoda partnereivel való hivatalos kommunikáció és információ csere megvalósulásáért ☺ az óvodában a házirendek betartatásáért ☺ a helyi nevelési, közművelődési program és az éves munkaterv alapján végzett óvodában folyó szakmai munka végzéséért teljes körű felelősséggel tartozik ☺ az óvodai ellenőrzés végrehajtásáért


13

☺ az óvoda rendjének betartatásáért ☺ a HACCP rendszer működtetéséért ☺ az óvodai MIP végrehajtásáért ☺ az óvodai nyitva tartásért, naplók vezetéséért, megfelelő kezeléséért, őrzéséért, elzárásáért, az óvodával kapcsolatos jelentések elkészítéséért, határidők betartásáért, irattárba helyezéséért ☺ a középtávú továbbképzési program és éves terv elkészítéséért, a továbbképzés lebonyolításáért ☺ a szülői értekezletek szervezéséért ☺ az óvodai havi megbeszélések megszervezéséért ☺ az igazgató megfelelő szintű tájékoztatásáért az egész intézményt és az óvodát érintő kérdésekben, hivatalos ügyekben az információk továbbításáért

Gazdasági ügyintéző felel: ☺ a gazdasági tevékenységek törvényes és szakszerű irányításáért ☺ jelentések elkészítéséért, határidők betartásáért ☺ az igazgató megfelelő szintű tájékoztatásáért, szakirányt érintő kérdésekben, hivatalos ügyekben 5.1.1 Jogszerű működés Az intézmény működését meghatározó külső szabályok: ☺ 1993 évi LXXIX. tv. a Közoktatásról és annak módosításai: ☺ - 1993. évi LXVIII. Törvény ☺ - 3/2002.(II.15.)OM rendelet ☺ - 2003. évi LXV. Törvény ☺ Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvény. ☺ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény. ☺ 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottakról, valamint ennek módosításai ☺ 1997. évi CXL. Törvény: Munka Törvénykönyve ☺ 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet. ☺ 11/1994. /06.08./ MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmény működéséről ☺ 1996/137./ Korm. Rendelet az Óvodák Nevelési Alapprogramjáról ☺ 16/1998./IV.8./ MKM. rendelet a Nevelési – Oktatási Int. működéséről / módosító /


14

☺ 150/1992.11.20. Kormányrendelet ☺ 138/1992./10.08./ Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról ☺ 1996. LXII. tv. közoktatásról / módosító / ☺ 60/2003.(XI.25.)Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Rendelete a közművelődési tevékenységről Belső szabályzatok: ☺ SZMSZ ☺ házirendek ☺ kollektív szerződés

5.1.2. TERVEZÉS 5.1.2.1. Intézményi stratégiai tervezés:

☺ teremtsük meg a partnerek igényeinek megfelelő, gazdag programkínálatot ☺ intézményünk hagyományaira építve alkalmazkodjon az új kihívásokhoz ☺ dolgozóink szakmai képzésével, továbbképzésével, saját fejlesztésekkel, valamint önképzési lehetőségek biztosításával folyamatosan emelkedjen az óvodai és közművelődési szakmai munka színvonala ☺ intézményünk szervezeti kultúrájának váljon részévé a fenntartható innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztés ☺ munkánk rendszeres értékelésével legyünk képesek módosítani, fejleszteni céljainkat, tevékenységeinket, alkalmazott módszereinket ☺ intézményünk folyamatos fejlesztése a közvetlen és közvetett partnerektől származó információkra épüljön (Intézményvezetésünk az intézményi önértékelés eredményeire alapozva, a partnerközpontúság jegyében alakítsa ki fejlesztési stratégiáját) ☺ legyünk képesek megteremteni a változás és a stabilitás kényes egyensúlyát, működésünk legyen kiszámítható, eredményes, hatékony ☺ működési feltételeink javítása érdekében az óvodában és a művelődési házban munkatársaink kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket ☺ a szervezeti egységek működésének összehangolása érdekében a szakmai megbeszélések gyakoriságát tartsuk szinten


☺ eszköz készletünket bővítsük, a felújításokat, karbantartásokat folytassuk (a költségvetés függvényében) ☺ az aktuális pályázatokra figyeljünk Óvoda Stratégia tervezés ☺ az óvodás korosztályú gyermekek minél nagyobb számban vegyenek részt az óvodai nevelésünkben, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, 3 éves gyermekekre ☺ valamennyi 5 éves korú gyermek teljesítse tankötelezettségét. ☺ az óvodánkba járó gyermekek szociokulturális hátrányaiból adódó különbözőségek csökkenjenek ☺ valósuljon meg az óvodás korú gyermekek testi- és lelki szükségleteinek kielégítése ☺ valósuljon meg a tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztése ☺ a gyermekek örömmel jöjjenek óvodánkba, tiszta, ápolt, esztétikus környezet fogadja őket ☺ kedvükre való fejlesztő tevékenységeket biztosítsunk a mindennapokban ☺ értelmileg és érzelmileg is harmonikus személyiséggé fejlődjenek ☺ valósuljon meg az egészségnevelés, valamint a környezetegészség-nevelés programjának kidolgozása és annak intézményi szintű megvalósítása ☺ a partner kapcsolatok folyamatos ápolása, szinten tartása érdekében rendszeres megbeszélések történjenek ☺ az óvoda gyermek létszámának megtartására törekedjünk, mely a működéshez szükséges (növekedés nem várható) ☺ programok számának szinten tartása ☺ a speciális értékelési rendszer folyamatának kialakítása (1 csoportos óvoda) ☺ irányított önértékelés rendszerének kialakítása, adottságaink maximális kihasználása az eredményesség érdekében

15


16

Művelődési ház Stratégiai tervezés

☺ A művelődési ház esztétikus, funkciójának megfelelő tárgyi- és eszköz rendszerrel rendelkező közösségi tér legyen, ahol megvalósul a közösségi élet élénkülése, az identitás erősítése, a meglévő hagyományok, ünnepek ápolása, a más kultúrákkal való kapcsolatteremtés, a kulturális és helyi értékek közvetítése, valamint a környezetvédelmi, hagyományőrző, egészséges életmódra nevelés a különböző tevékenységekben. ☺ Olyan közösségi kultúrát kínáljunk, amely cselekvőerőt kelt, egyéni értékítéletet teremt, nyitott ez emberek problémáira. Igyekezzünk az igényeknek megfelelő programok összeállítására úgy, hogy a programok látogatói ne csupán fogyasztók, hanem aktív résztvevők legyenek egyben. ☺ Folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a lakossággal, beszélgetés útján információkat gyűjtsünk, ismerjük meg az aktualitásokat, hallgassuk meg a javaslatokat, és ennek alapján cselekedjünk. A gyirmótiak alapvető érdekeinek közelében maradjunk. ☺ Fejlesszük az ifjúság kulturális életét, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeit és támogassuk a közösségi életet. Gazdagítsuk az életminőséget és az ünnep örömeit. Támogassuk a helyi alkotókat, műhelyeket. Teremtsük meg a rekreáció szórakozási és közösségi igényekhez alkalmazkodó lehetőségeit. Erősítsük a civil hálót és az együttműködést, szélesítsük a helyi kulturális nyilvánosságot. ☺ A helyi civil szervezetekkel folyamatosan együttműködjünk . ☺ A költségvetés függvényében bővítsük ki a helyi tudásalapú és információs társadalom feladatellátás eszközrendszerét, (számítógép és konfigurációi számának növelésével, napilapok, folyóiratok számának növelésével, teleszoba eszközeinek, a művelődési ház külsőbelső terének folyamatos felújításával: udvar, színpad, nagyterem, folyosók, öltözők, klubszobák, irodák. ☺ A kulturális események számát tartsuk szinten. ☺ Törekedjünk az EU tagállamokkal történő kapcsolatteremtésre, tájékoztatási tevékenységet végezzünk. ☺ Programjainkról megfelelően tájékoztassunk.


5.1.2.2. Éves munkaterv elkészítésének rendje: Óvoda ☺ jogszerű működés, jogszabályok tisztelete ☺ partner központú működés fenntartása, partneri igények felmérése ☺ az éves munkaterv feladatai Munkaterv Az óvodavezető készíti el, mely az aktuális tanévre szól. Tartalmazza: ☺ irányt adó dokumentumok és a helyi nevelési program alapján a gyermekközösség tevékenységeit ☺ partneri kapcsolattartás feladatait ☺ nevelőközösség feladatait ☺ nevelő testületi megbeszéléseket ☺ a csoport heti rendjét ☺ felelősöket ☺ szakmai továbbképzéseket ☺ az intézmény kapcsolatait: óvoda-családdal szülői megbeszélések szülők klubja óvodákkal, iskolákkal településrésszel természet- és környezetvédő szervezetekkel, intézményekkel ☺ fejlesztési tervet ☺ statisztikai adatokat ☺ dolgozók munkaidő beosztását ☺ gyermekvédelmi munkatervet

17


18

Művelődési ház ☺ Figyelembe vesszük a személyi, tárgyi, anyagi lehetőségeket, a látogatók elvárásait, a meglévő tapasztalatokat. ☺ Megjelöljük a rendezvény célját, formáját, célcsoportját, a megvalósítás tervezett idejét, helyét, tartalmát. ☺ Leírjuk a lebonyolítás menetét a határidő és a felelős megnevezésével. ☺ Meghatározzuk a rendezvény megvalósításához szükséges személyes, tárgyi, anyagi feltételeket, a szervezés menetét, a szükséges pénzgyűjtő és propaganda tevékenységeket. ☺ Beszerezzük a szükséges engedélyeket ☺ A megvalósításkor biztosítjuk a rendezvény zavartalan lefolyásához szükséges eszközöket, a vendéglátás kifogástalanságát. (Szállítás, kíséret megoldása, köszönetnyilvánítás, stb.) ☺ A rendezvény után megbeszélést tartunk, ahol értékeljük a saját és a másik munkáját, a jó oldalakat kiemeljük és dicsérjük, a hibákat pedig igyekszünk kijavítani. Az éves munkaterv tartalmazza (igazgató, művelődésszervező készíti el, egy naptári évre szólóan): ☺ a tárgyévet megelőző év statisztikáját és beszámolóját ☺ a szervezet fejlesztésével, a karbantartással és szervezéssel kapcsolatos feladatok meghatározását. ☺ a nagyrendezvényeket és az állandó programokat, valamint az intézmény keretei között önállóan működő klubok éves munkatervét. ☺ megjelöli a határidőket, időpontokat és a felelősöket. Tájékoztatás, információ-szolgáltatási feladatok: ☺ havi rendszerességgel, figyelemfelkeltés céljából szórólapot juttatunk el Gyirmót összes házához ☺ kisebb-nagyobb rendezvényeinkre a célszemélyek számára meghívót adunk át, vagy személyes kapcsolattartás útján (szóbeli beszélgetés, telefonhívás, stb.) hívjuk fel a figyelmet ☺ folyamatosan tájékoztatjuk a helyi médiát – rádiók, újságok, televízió – és azon keresztül partnereinket, fenntartóinkat, támogatóinkat a közművelődési tevékenységeinkről ☺ dokumentációkat gyűjtünk az intézményműködésről (foto, kiadványok, újságcikkek, propagandaanyagok, stb. ☺ teleházat működtetünk


19

5.1.3 VEZETŐI ELLENŐRZÉS Ellenőrzés formái: ☺ célvizsgálat ☺ átfogó értékelés ☺ Értékelés: - szóban - írásban Értékelés célja: Az ellenõrzés célja , hogy a vezetés tapasztalatokhoz és adatokhoz jusson a folyamatok és tevékenységek fejlesztéséhez, a hiányosságok kiküszöböléséhez és a szakszerû értékeléshez. ☺ információgyűjtés ☺ fejlesztési irányok megfogalmazása a magas színvonalú működés érdekében ☺ a pozitív folyamatok megerősítése ☺ kedvezőtlen folyamatok korrigálása A vezetõi ellenõrzés folyamatának szabályozása A vezetõ ellenõrzést az iskola éves munkatervében kell rögzíteni. Az ellenõrzés folyamatának lépései

Dokumentálás

1.

Az ellenõrzés területeinek meghatározása

Területek listája

2.

Az ellenõrzés szempontjainak,céljainak meghatározása

Szempontlista

3.

Éves ellenõrzési terv készítése

Ellenõrzési terv Ütemterv mátrix

4.

Az éves ellenõrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel.

Jegyzõkönyv

5.

Az ellenõrzésbe bevont alkalmazottak körének meghatározása

Ellenõrzési lista

6.

Az ellenõrzésért felelõs személyek meghatározása és megbízása.

Megbízások

7.

Az ellenõrzés végrehajtása.

Feljegyzések, adattáblák

8.

A tapasztalatok összegzése, megbeszélése, személyes beszélgetéssel Összefoglaló jelentés vagy realizáló értekezleten. jegyzõkönyv

9.

Javaslatok a feltárt hiányosságok pótlására, vagy az eddigi gyakorlat változtatására. A javaslatok alkalmával meg kell határozni a visszatérõ ellenõrzés idejét. A folyamat az idõrend szerint a 7. ponttól folytatódik.

Javaslatok írásban, fejlesztési terv javaslat

10.

Az ellenõrzés dokumentumainak rendszerezés irattárba helyezése.

Nyilvántartás


ellenőrzés területei szakmai ell. • pedagógiai munka színvonala, tartalma, eredményessége (gyermekcsoport fejlettsége, neveltsége) • közművelődési munkacsoportok eredményessége • gazdálkodási, (intézményi vagyon megóvása, takarékosság, határidők betartása) • intézményigazgatás • tanügyigazgatás (zavartalan, törvényes működés, dokumentumok elkészítése, gyermekek védelme)

célcsoport

felelős

ÓVODA óvodapedagógus

óvodavezető

gyermekcsoport

óvodapedagógus

20

határidő folyamatos legalább évente kétszer

értékelés félév tanév végén

folyamatos

félév tanév végén

folyamatos

naptári év vége

gazdasági csoport

gazdasági ügyintéző igazgató

folyamatos

félév háromnegyedév évvége (beszámolók)

óvodavezető gazdasági ügyintéző

igazgató

folyamatos

félév évvége

Klubok programlátogatók művelődésszervező

igazgató

5.1.4. INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉS 5.1.4.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje Cél: Pedagógusok tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és a fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, kijelölt legyen a fejlődési út és a teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Felelős: Igazgató, óvodavezető Hatókör: Pedagógusok Dokumentumok: méréshez, ellenőrzéshez, összesítéshez használt űrlapok, fejlődési terv Folyamatleírás tartalma: Teljesítménymérés: a táblázatban megadottak szerint Értékelés fajtái

Ki végzi?

Mikor/meddig

Pedagógusok értékelése Minden pedagógus 2 évente / 02.29 Önértékelés Pedagógus társak értékelése Minden pedagógus 2 évente / 03.15. Ellenőrzési adatok Igazgató Évente legalább 2-3x Óvodavezető Gyerekek, csoport Pedagógusok Évente / 06.15

Módszer

Kérdőív Kérdőív Ellenőrzés Adatgyűjtés, trend vizsgálat, személyiséglap


Vezetői értékelés Vezetők értékelése Önértékelés Pedagógus társak Magasabb vezető értékel

Igazgató Óvodavezető Minden vezető

2 évente / 06.30 2 évente / 0.2.29

Kérdőív, megbeszélés Kérdőív

Minden pedagógus 2 évente / 03.15.

Kérdőív

Magasabb vezető

Megbeszélés

2 évente / 06.30

Pedagógusok értékelése: A teljesítményméréshez ( önértékelés, pedagógus társak értékelése, vezetői értékelés) használt kérdésterületek, szempontok: - oktatás – nevelés - többletek (vállalt feladatok, felkészültség) - munkafegyelem, munkavégzés minősége, megbízhatóság - kapcsolatok, kommunikáció - együttműködés ( óvodai szervezethez való kötődés) A teljesítményméréshez használt ellenőrzési kérdésterületek, szempontok (vezetőknek): - játék - tanulás - szabály, szokásrendszer - bánásmód és kommunikáció - tervezés Vezetők értékelése: A teljesítményméréshez ( önértékelés, pedagógus társak értékelése, magasabb vezetői értékelés) használt kérdésterületek, szempontok: 1. személyes tulajdonságok 2. változáshoz való viszony 3. tervezés 4. szervezés 5. erőforrás gazdálkodás 6. motiválás 7. ellenőrzés, értékelés 8. informálás Eljárásrend:

☺ A teljesítménymérés maximum pontértékét meg kell határozni, előbb értékelési fajtánként, majd a hozzárendelt területeken is. Tekintettel kell lenni arra, hogy a 4-es skálát kell használni. ☺ A teljesítménymérést az igazgatónak kell elrendelnie a mérés évében.

21


22

☺ Az igazgató által megbízott személy irányításával a pedagógusok egyszerre kitöltik önértékelő lapjukat, majd összesíteni kell. Az összesítést a megbízott végzi. ☺ A teljesítménymérésben azok vehetnek részt, akik legalább 6 hónapot az adott évben ledolgozott. ☺ Az összesítőket az óvodavezető gyűjti és őrzi. ☺ Az ellenőrzést végző személyek is az óvodavezetőnek adják az összesített ellenőrzési lapokat. ☺ A személyekre szóló átlagképzést az óvodavezető végzi. ☺ Az egyéni összesítő lapok kitöltését is ő végzi. Majd átadja az igazgatónak. ☺ Közösen megbeszélik az erős és gyenge területeket, a vezetői megbeszélésen, megalkotják a pontokat. Ezt hozzá kell adni az eddigiekhez és az így kapott eredmény a pedagógus teljesítménymutatója. Amely: pontig: Nem teljesítette a követelményt pontig: A követelményeknek, elvárásnak megfelelt pontig: A követelmények, elvárások fölött teljesített. ☺ A megbeszélés eredményeként meg kell határozni a fejlesztendő területeket és ki kell tölteni a fejlesztési tervet, melynek teljesültsége a következő mérés alapja kell, hogy legyen. Vezetők teljesítménymérése: ☺ Az önértékelő lapok kitöltése a fentebb leírt módon történik. ☺ A beosztott kollégák egyszerre végzik a kitöltést, az átlagolásokat a megbízott végzi és átadja az igazgatónak. ☺ Az igazgató összesíti az egyéni összesítő lapon és felkészül a magasabb vezetői megbeszélésre, ahol ő és az óvodavezető vesz részt. ☺ A megbeszélés menete, dokumentációja a fentebb leírtak szerint történik. A vezetői teljesítmény mutató: Amely: pontig: Nem teljesítette a követelményt pontig: A követelményeknek, elvárásnak megfelelt pontig: A követelmények, elvárások fölött teljesített. ☺ Az igazgatót érintő megbeszélésen is ketten vesznek részt, melyre a fenntartó képviselőjét is meg lehet hívni. ☺ A kitöltött dokumentumokat zárt helyen kell tárolni. ☺ A kitöltött kérdőíveket következő mérésig meg kell őrizni. ☺ Az egyéni összesítőt és a fejlesztési tervet a személyi anyagban kell tárolni, nem selejtezhető.


23

☺ Az értékelés végén a mérőeszközöket felül kell vizsgálni, és csak szükség szerint kell módosítani, melyért felelős a megbízott, az értékelés lezárta után 3 héten belül. 5.1.4.2. MIP értékelésének szabályai Cél: A MIP működtetésének és a működés eredményeinek összegyűjtése, véleményeztetése és értékelése annak érdekében, hogy az intézmény gyakorlata egyre inkább közeledjen a kitűzött célokhoz. Felelős: intézményvezető Hatókör: értékelésben feladatot végrehajtók Dokumentumok: Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek és kérdéslista a szülőknek, egyéni, csoport és intézményi eredmények, intézkedési-és feladattervek, mellékletben csatolandó dokumentumok. Eljárás tartalma: ☺ Az intézmény Minőségirányítási Programját évente értékelni kell. ☺ Az értékeléshez az adatokat a minőségügyi megbízott gyűjti össze (06.15-ig) és az intézményvezető készíti el. ☺ A minőségügyi megbízott átveszi az óvodavezető (ig.h.) által összegyűjtött csoport és intézményi eredményeket a gyerekek egyéni fejlődési eredményeiről és a csoport eredményeiről, amelyek ismeretében az intézményvezető összehasonlító elemzést végez. ☺ Az elemzés eredményeit a szülők és a nevelőtestület számára ismerté kell tenni, hogy a vélemények és javaslatok megfogalmazásánál figyelembe tudják venni. ☺ Az értékeléshez ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. ( 05.15-ig) A véleménykérés az intézmény által megfogalmazott kérdésekre adott válaszokkal történik, csoportonként. ☺ A kérdéslistának tartalmaznia kell: - a szakmai munkára vonatkozó kérdéseket - az óvónőkkel való kommunikációra vonatkozó kérdéseket - a tárgyi feltételekre vonatkozó kérdéseket - a gyermekek fejlődésére vonatkozó kérdéseket - a szülők elégedettségére vonatkozó kérdéseket - a jövőre, újításokra vonatkozó kérdéseket ☺ A kérdéslista bővíthető, de nem szűkíthető. ☺ A csoportonkénti véleménynyilvánítást a csoport szülői munkaközösségének vezetője irányítja és a szülői szervezet tagjai valamint a csoporthoz tartozó szülők vesznek ill. vehetnek részt.


24

☺ A véleménynyilvánításról és a javaslatokról jegyzőkönyv készül, a jelenlévők jelenléti ívet töltenek ki. ☺ A szükséges formanyomtatványt az intézmény biztosítja a szülők számára. ☺ A jegyzőkönyvet legkésőbb 06.01-ig át kell adni a minőségügyi vezetőnek. ☺ A MIP teljesüléséről véleményt nyilvánít a tantestület is. ☺ A véleményekről, javaslatokról jegyzőkönyvet kell készíteni és jelenléti ívet kell vezetni. ☺ A véleménykérés térjen ki: - a minőségpolitika és minőségcélok érvényességére, teljesíthetőségére és az eredményekre. - a dolgozók és a vezetés elkötelezettségére és teljesítményére. - a szervezeti kultúrában tapasztalható változásokra, - a folyamatos fejlesztés eredményeire, - a szabályozott folyamatok működtetésének hatékonyságára, - a partnerek elégedettségében történő változásokra, - a működtetésből származó szakmai eredmények, egybevetve az intézményi mérés, értékelés eredményeivel, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődését és a csoport teljesítményét. - a végrehajtási problémákra és nehézségekre. ☺ Intézkedések megfogalmazása: a megfogalmazott javaslatokat egyszerű többséggel fogadják el, lehetőség szerint adják meg a felelőst és a határidőt. ☺ A minőségügyi megbízott: - a vélemények és javaslatok összegyűjtése után és azok ismeretében kitölti a MIP teljesülésének értékelése című értékelő dokumentumot. ( sz. melléklet) - a minőségpolitikai célok teljesültségének értékelése az intézkedési terv és a feladattervek teljesültségének vizsgálatával történik. Az eljárás az ÖMIP-ben megadott célokra is érvényes. - az értékelésnek tartalmaznia kell a szülők és a nevelőtestület javaslatait. ☺ A dokumentumot átadja az intézmény vezetőjének, aki szükséges kiegészítés és jóváhagyás után megismerteti azt a tantestülettel és megküldi a szülői és a nevelőtestületi javaslatokat is tartalmazó értékelést a fenntartónak. Gondoskodik a nyilvánosságra hozatalról. 5.1.4.3. A tanév értékelésének rendje ☺ A tanév értékelése a félévi és az évvégi értekezleten történik. ☺ Célja : a munkatervben szereplő feladatok megvalósulásának értékelése, az év, félév során megvalósult eseményekről szóló beszámolók meghallgatása. ☺ Az igazgató rendeli el.


25

☺ A beszámolókat elkészítik: - igazgató - óvodavezető - munkavédelmi felelős - tűzvédelmi felelős - gyermekvédelmi felelős - művelődésszervező - gazdasági vezető ☺ Beszámolók: ☺ félévi, ill. éves eredmények ☺ belső ellenőrzési jelentések ☺ konzekvenciák, tanulságok levonása 5.1.4.4. Belső audit szabályozása: A folyamatleírás célja. Minőségirányítási rendszer, a szabályozott folyamatok ellenőrzése és értékelése évente, annak érdekében, hogy a működés hatékony, az eljárásnak megfelelő legyen. Felelős: igazgató, óvodavezető Hatókör: auditornak kijelölt kollégák Dokumentumok és bizonylatok: kérdéslisták, audit jelentések Folyamatleírás tartalma: ☺ A vezetés az éves munkaterv – minőségirányítási munkaterv- részeként összeállítja az audit ütemtervét ☺ Az intézményvezetőnek a leendő auditorokat írásban kell megbízni ☺ Az auditorok képzéséért a mb koordinátor (óvodavezető) felelős ☺ Az auditoroknak az auditáló terület eljárásait és a dokumentumait át kell vizsgálni és kérdéslistát kell készítenie. ☺ A vizsgálandó terület vezetőjének biztosítani kell a dokumentumok megtekinthetőségét. 1. Az audit lefolytatásának első lépése a dokumentumok átvizsgálása ( a dokumentumok, bizonylatok a szabályozásnak megfelelően vannak-e kitöltve. Hitelesek, azaz tartalmazzák az aláírást ahol szükséges. Tárolásuk a szabályozásban rögzített határideig történik.) 2. Interjúzás. Tisztában vannak-e a munkatársak a feladataikkal, tudják-e dokumentálási kötelezettségüket. 3. észlelt hibák rögzítése a kérdéslista megfelelő rovatába. Az auditoroknak három napon belül kötelessége az audit dokumentációját átadni a mb koordinátornak, aki a javaslatok alapján elkészíti az audit jelentést, melyet két héten belül átad az igazgatónak. A vezetőség szükség szerint elrendeli a helyesbítő tevékenységeket. 5.1.4.5. Intézmény teljes körű önértékelésének rendje A folyamatleírás célja: Az intézményi önértékelés szabályozása, annak érdekében, hogy az intézményben láthatóak legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az intézmény működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Biztosítani az önértékelés ismételhetőségét.


26

Felelős: intézményvezető A folyamat dokumentumai és bizonylatai: ☺ Önértékelés vizsgálati anyaga ☺ Elégedettség/elégedetlenség felméréséhez használt anyagok Folyamatleírás: Az önértékelés területei: Adottságok: ( I. II.) -

intézményvezetés értékelése

-

intézményi stratégia

-

erőforrás, a dolgozók irányításának értékelése

-

tárgyi erőforrások értékelése

-

folyamatok, szabályozási rendszer

-

partneri igények figyelembevételének módja

-

szervezeti kultúra.

Eredmények: ( III.) -

munkatársak bevonásának mértéke

-

partnerek elégedettsége

-

dolgozók elégedettsége

-

közösségi, társadalmi szerepvállalás

-

kulcsfontosságú eredmények

-

célok teljesültsége

Az irányított önértékelés periódusa: 4 évente I. tárgyi

épület udvar felszereltség hiányok

személyi létszám speciális tudás kompetenciahiányok gyermeklétszám intézményi klíma

kötelező feladatellátás minősítése

Feltételek

gazdálkodási

szervezeti

környezeti

jellege bevételek kiadások feltételek távlati vonalai

csoportok száma, átlag vezetés felépítése, feladatmegosztás, szervezeti egységek felépítése

szülők köre társadalmi önszerveződések lehetséges szponzorok

II. Tevékenység az egyes tevékenységformák megítélése

kapcsolatok szülőkkel fenntartóval intézményekkel intézményegységek között

a tevékenység erős és gyenge pontjai

A Gyirmóti Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programja oktatás közművelődés

27

a tevékenységformák fontossági sorrendje, melyek az intézmény tudatosan vállalt kiemelt tevékenységei, melyek az önként vállalt tevékenységek, egyes tevékenységek konkrét megítélése

intézmény elismertsége szülők, fenntartó, helyi társadalom, szakmai szervezetek, egyéb…

III. Eredményesség /minőség/ az elismertséget eredményező az” elismertség bizonyítékai” tényezők programbeválás, pedagógiai eljárások, vezetés színvonala, szervezeti kultúra, szülői együttműködés, fenntartói hozzáállás

túljelentkezés, kevés hiányzás, iskolaérettség, rendezvények látogatottsága fenntartói elemzések, vizsgálatok, beszámoltatások, pedagógus közéleti tevékenységei, a művelődési ház látogatottsága, rendezvényszám

Módszerek: -

klímák erőforrás leltár időmérleg és feladatmutató kulcsember térkép kérdőív swot analízis checklist, vizsgálat végzése a folyamatok szabályozottságáról.

☺ Az önértékelést 4 évente az intézményvezető rendeli el. ☺ Az önértékelést az intézményvezető által hatáskörrel felruházott team végzi, munkájuk ütemezéséhez feladattervet készítenek. ☺ Az egyes területek értékelésére felelőst jelölnek ki. ☺ Az adottságokat, eredményeket feltérképezik, nyilvánosságra hozzák. ☺ Ha a munka megtervezése során valamilyen információ hiányát észlelik, arra a területre vizsgálati anyagot állít össze és az intézményvezető jóváhagyása után elvégzik a vizsgálatot. ☺ Az adatok rögzítése százalékos formában történik. ☺ Ez alapján megállapítják, hogy szükséges – e valamelyik vizsgálati eredmény pontosítása, kiegészítő adat gyűjtése, ill. elegendő adat érkezett-e be. ☺ Ezt követi a másodlagos adat elemzés, mely összehasonlító elemzést jelent. ☺ Az elemzésnek ki kell térnie az előző önértékelésben elért eredmények és fejlesztendő területeken történt változásokra (trend vizsgálat), és az intézmény programjában megjelölt priorításokra.


☺ Az elemzés után következtetetéseket vonnak le, melyben egyértelműen megjelölik az intézmény erősségeit és a fejlesztendő területeket. ☺ A folyamat végén vizsgálják a használt eszközök beválását, szükség szerint javaslatot tesznek az eszközök cseréjére ill. kiegészítésére. ☺ A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, ill. ha szükséges módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. ☺ A team vezető az elemzést az intézményvezető rendelkezésére bocsátja. ☺ A vezetés az értékelés eredményeit az intézményi működés értékelése és az intézmény működésének javítása és fejlesztése területeken kötelezően hasznosítja. ☺ A hasznosításra intézkedési terv készül, melyek rövid-, közép- és hosszú távúak lehetnek. ☺ A rövid távú feladatok beépülnek az éves munkatervbe, és megoldásukra feladatterv készül. ☺ Az önértékelés eredményeiből meghatározott közép és hosszú távú feladatok alapját képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az intézményvezető felelős. ☺ Az elemzés eredményét az adatszolgáltató partnerekkel közölni kell. ☺ Az önértékelés bizonylatait és dokumentumait zárt helyen, öt évig meg kell őrizni. A folyamatszabályozás felülvizsgálata: 4 évente, az önértékelés után.

5.1.5. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5.1.5.1 Támogató szervezet / felelős tevékenységének szabályai

Az intézményi minőségirányítási csoportok: 1.)

Óvodai csoport ☺ tagjai az óvodai dolgozók (támogató szervezet) ☺ vezetője: óvodavezető ☺ működésért felelős: óvodavezető

2.)

Közművelődési csoport ☺ tagjai a művelődési ház dolgozói (támogató szervezet) ☺ vezetője: az intézmény igazgatója ☺ működéséért felelős: az intézmény igazgatója

28


29

5.1.5.2. Partneri igényfelmérés szabályozása Fontos a partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérése

Cél:

Az intézmény ismerje meg a közvetlen és közvetett partnerek igényeit, elégedettségét, elégedetlenségét. A minőségfejlesztés középpontjában a partnerek elvárásainak való megfelelés áll, melynek fontos része a jelenlegi helyzet értékelése, az igények megismerése. Célunk az, hogy információkat szerezzünk és ezek birtokában tudjuk a tevékenységeket javítani.

Az igazgató felel:

az igényfelmérés megvalósításáért.

A támogató csoport vezetője felelős:

az irányításért, ellenőrzésért, működtetéséért.

A támogató csoport tagok felelősek:

az aktív részvételért, a minőségfejlesztési rendszer kidolgozásáért, működtetéséért.

A partnerkapcsolatok irányítása 1.

Az eljárás célja: ☺ információgyűjtés a hatékonyabb működés érdekében

2.

Az eljárás tárgya: ☺ Azonosítani a belső és külső ágazati partnereket, meghatározni a velük való kapcsolattartás módját, elemezni, értékelni a működés folyamatát.

A partnerek meghatározásáért az igazgató és az óvodavezető felel.


30

A fontos partnerek igénymérése, elégedettségmérése Intézmény Mérés ideje

Mérés gyakorisága

tanév eleje

2 évente

Külső partnerek

Mérés ideje


Fenntartó Részönkormányzat

tanév vége

2 évente

Külső partnerek

Mérés ideje


Gyirmót lakossága

szeptember október

2 évente

Belső partnerek

alkalmazottak

Mérés módszere

kérdőív Mérés módszere

kérdőív

Mérést végző személy beosztása

Mintavételi eljárás

minden alkalmazott

igazgató

irodavezetők képviselők

igazgató

A visszacsatolás módja

Ismertető az értekezleten

90 %



Elfogadási kritérium



Tájékoztató levél

100 %

Művelődési ház Mérés módszere

kérdőív



Gyirmót lakosságának 5 % -a

művelődésszervező


70 %


Ismertető a havi szórólapon

Kommunikáció a partnerekkel: • interjú •

kérdőív

•

beszélgetés (közvetlenül, telefonon)

•

ötletbörze Az igény- és elégedettségvizsgálat eljárásrendje ÓVODA

Külső partnerek

Mérés ideje


Mérés módszere





80 %

tájékoztató levél

100 %


100 %


100 %


100 %


Közvetlen Szülő

március április

1 évente

kérdőív saját kitöltésű

teljeskörű

Fenntartó

március április

2 évente


képviselője

Művelődési ház

március április

2 évente


vezetője

Részönkorm.

március április

1 évente


vezetője

Hitoktató

március április

2 évente


teljeskörű

óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető


Logopédus

március április

2 évente


képviselője

Nemzeti Park

március április

2 évente


képviselője

Környvéd. Egyesület

március április

2 évente


Képviselője

Nyugdíjas klub

március április

2 évente


teljeskörű

Nőklub

március április

2 évente


teljeskörű

Gyermekjóléti Szolg. Gyermekvéd.

március április

2 évente


vezetője

Belső partnerek

Mérés ideje

Pedagógus

március április

Nem pedagógus Gyermekek

március

április

március

április

Mérés gyakorisága évente évente

Mérés módszere kérdőív saját készítésű kérdőív saját készítésű

évente

interjú

Mintavételi eljárás teljeskörű teljeskörű véletlenszerűen

óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodai egység vezető gyermekvé delmi felelős

Mérést végző személy beosztása óvodai egység vezető óvodai egység vezető óvodapeda gógus

31

100 %


100 %


100 %


90 %


90 %


100 %




100 %


100 %


70 %

beszélgetés

5.1.5.3. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése: Az intézmény vezetője az értékelés, önértékelés alapján meghatározza a fejlesztési területeket, az ehhez szükséges erőforrást, anyagi feltételeket és eszközigényt. A fejlesztés folyamatos. 5.2. NEVELŐ – OKTATÓ TEVÉKENYSÉG A nevelési tevékenységek értékelése 5.2.1. Nevelési/pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása ☺ az óvodai nevelés országos alapprogramja és a Helyi Nevelési és Közművelődési Program célkitűzéseinek összehasonlítása ☺ nevelő testületünk az országos programban megfogalmazott célokat követi, kiegészítve úgy, hogy a helyi sajátosságok is érvényt szerezzenek ☺ az óvodai nevelés cél- és feladatrendszere összefonódik, ezért a nevelési folyamat értékelése során valamennyi részterületet vizsgáljuk


32

☺ a folyamatosan változó szükségletek alapján, illetve a Helyi nevelési program elemzése, értékelése során programunkat csiszoljuk, szakszerűsítjük, esetleg módosítjuk A Helyi nevelési program tartalmazza: ☺ óvodánk alapelveit, céljait ☺ nevelési feladatokat, melyek biztosítják a gyermekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítését, a szociális helyzetben lévők felzárkóztatását ☺ a gyermekvédelem pedagógiai feladatait, a továbbfejlesztés lehetőségeit ☺ az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét ☺ a szükséges eszközök, felszerelések jegyzékét

Nevelési tevékenység közös tevékenységeinek érvényesítése Óvodánk nevelőtestülete a természet- és környezetvédelem, a hagyományőrzés, valamint az egészséges életmódra nevelés elkötelezettje. A Helyi nevelési programunkban törekedtünk értékeink feltárására, azok megőrzésére, stabil nevelési eljárások, bevált módszerek alkalmazására. Sajátos helyzetünkből adódóan –egy csoport, 2 fő óvodapedagógus – értékelő team létrehozása nem lehetséges. Nevelőtestületünk egységes gondolatvilága a programot illetően nem kétséges. Team hiányában óvodapedagógusaink önértékeléssel végzik egy-egy terület vizsgálatát, melyet közös megbeszélés zár le. A program ellenőrzési, értékelési rendszere függ az óvoda nagyságától is. Egy egycsoportos óvodában a vezető óvónő, mint csoportban dolgozó óvodapedagógus, együtt él az óvodapedagógussal, napi információi vannak a megvalósulás minden mozzanatáról, ebben az esetben elegendőek a közvetlen beszélgetések. 5.2.2. Az egyes gyermekek és a csoport mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje A gyermeki fejlődés értékelésének folyamatrendszere Cél: a gyermekek óvodába érkezése előtt rendelkezzünk olyan anamnézissel, amely segítséget ad a beszoktatásban. a beszoktatás ideje alatt megismerjük a gyermeki személyiség struktúrájára jellemző jegyeket, és ki tudjuk jelölni minden félévben a fejlesztési lehetőségeinket. Az egyéni fejlesztési lehetőségeket minden esetben ismerje meg a szülő.


33

Folyamata: 1. A gyermek felvétele után, nyári időszakban, szülői látogatást végzünk, aminek a tartalma az anamnézishez információ gyűjtése. 2. A gyermek óvodába érkezésekor anamnézissel rendelkezünk. 3. A gyermek folyamatos mérése, diagnosztizálása a gyermektükör alapján. 4. A beszoktatás befejezése minden gyermek esetében kijelöli a fejlesztési irányokat. 5. Egyéni konzultáció szervezése a diagnosztika megismertetése érdekében. 6. Fejlesztési eszközök biztosítása. 7. Szülők félévi tájékoztatása az eredményekről, majd az újabb fejl. terület meghatározása. 8. Év végén elért eredmények megbeszélése a szülőkkel. Ez a folyamat leírás minden évben újra kezdődő cselekvési sor. A mérés területei: ☺ a gyermek szociális fejlettsége ☺ a gyermek szociális érettsége ☺ mozgás fejlettség ☺ a gyermek értelmi fejlettsége ☺ a gyermek nyelvi kifejezőképességének fejlettsége ☺ testséma fejlettségének mutatói ☺ a gyermek téri tájékozottságának, térbeli mozgásának fejlettsége ☺ a gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége A mérés időszakai: ☺ óvodába lépéskor ☺ kiscsoportos korban ☺ középső csoportos korban ☺ nagycsoportos korban A gyermekek fejlődése a különböző nevelési területeken: A.) ☺ egészséges életmódra nevelés /tisztálkodás, öltözködés, étkezés…/ ☺ érzelmi nevelés, szocializáció /kapcsolata a társaival, felnőttekkel, általános érzelmi állapot,…/


34

☺ anyanyelvi nevelés /beszédkészség, szókincs, nyelvhasználat, mesehallgatási igény, versmondás jellemzői…/ ☺ játék /a játékszabályokhoz való alkalmazkodás, kudarc elviselés, konfliktuskezelés…/ ☺ mozgás /mozgás szeretete, térbeli tájékozódás, egyensúlyérzék, erő, gyorsaság…/ ☺ ének-zene, énekes játék /halk, hangos, gyors, lassú, magas, mély megkülönböztetése, éneklési készség/ ☺ rajzolás, mintázás kézimunka /hajtogatás, ollóhasználat, díszítőmunka, emberalak ábrázolása, képalkotási készség fejlesztése/

B.) ☺ a külvilág tevékeny megismerése /évszakok megismerése, állatok, növények elemi ismerete, sorszámnevek használata…/ ☺ munka /megbízások vállalása, munkához való viszony…/ ☺ ismeretek rögzülése /tanulás/ feladatmegértés, érdeklődés, kitartás, feladattudat, monotónia tűrés…/ ☺ környezet- és természetvédelem /fajismeret, élőlények és élőhelyük védelmének ismerete, energiatakarékosság fontosságának ismerete, a globális környezetvédelem ismerete, zöld-, jeles napok ismerete…/ ☺ hagyományőrzés /jeles napok ismerete, a lakóhely hagyományainak, népszokásainak ismerete, lakóhely ismerete…/ A csoport mérése, értékelése: ☺ a gyermekek képességeinek megfigyelése, csoportos neveléseredményességi mérések ☺ társas viselkedés, szokások ☺ a közösséget és az egyént formáló, szociális érzelmet erősítő tevékenységek a csoportban ☺ a gyermekek társas tevékenységének megfigyelése ( szociometriai mátrix) ☺ gyermekek megfigyelése játékban ☺ gyermekek együttműködése játékban ☺ gyermekek kommunikációja játékban ☺ szerepjáték témái ☺ gyermekek játékának megfigyelése ☺ a gyermekek mesemondásának, mese feldolgozásának jellemzői ☺ zenei képességek megfigyelése ☺ gyermekrajzok elemzése


35

☺ a gyermekek szervezett mozgáslehetőségeinek felmérése ☺ gyermekek érdeklődése a környezet megszerettetése, megismertetése tevékenység iránt ☺ munkajellegű tevékenységek megfigyelése.

5.2.3. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere:

A helyi nevelési program által meghatározott feladatok felülvizsgálásánál értékeljük a csoport, illetve óvoda tevékenységének során elért eredményességi mutatókat: ☺ nevelési programunk speciális céljait ☺ a differenciált fejlesztés eredményeit ☺ az óvodába lépéstől az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi vizsgálatokat (tesztek sokfélesége; lásd mellékletek) ☺ gyermekvédelmi tevékenységeket ☺ a család és az óvoda együttműködésének lehetőségeit ☺ az eszközellátottság színvonalát

A gyermekcsoportra, illetve az óvodára vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere:

Az óvoda teljes rendszerét a tevékenység minden pontján értékeljük a minőségirányítás szabályainak megfelelően.

Az értékelés rendszerének elemei: ☺ a gyermek személyiség- és teljesítmény mérése ☺ az óvoda, mint nevelési intézmény megfigyelése és mérése ☺ a partnerek igényeinek, elégedettségének mérése, értékelése


Dokumentumok: ☺ személyiséglapok ☺ csoport megfigyelési lapok ☺ egyéni megfigyelő lapok Hatókör: nevelőtestület Felelős: óvodavezető Ellenőrző: igazgató

36

A Gyirmóti Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programja MIP.1.számú melléklete GYIRMÓTI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT GYŐR SZENT LÁSZLÓ U. 35-37.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE 200. / 200.

Készítette:

Tartalom 1. 2.

BEVEZETŐ……………………………………………….2 A FENNTARTÓI MIP-BEN MEGADOTT CÉLOK ÉS FELADATOK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE…………………………………………….3 2.1. Határidőre végre nem hajtott célok és feladatok……...3 3. AZ INTÉMÉNYI MIP TELJESÜLTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE…………………………………………….3 3.1 Az intézményi minőségpolitika eredményeinek bemutatása 3.2. Az intézményi MIP-ben megadottminőségcélok teljesültségének értékelése………………………………....4 3.2.1. Határidőre végre nem hajtott célok 3.3. A szervezeti kultúra fejlesztésében elért eredmények...5 3.4. A folyamatok működtetése……………………………5 3.4.1. A folyamatok működtetésének tapasztalatai……..5 3.4.2. A folyamatok felülvizsgálata……………………..5 3.5. A partnerközpontú működtetés eredményei…………...6 3.6. Folyamatos fejlesztési eredmények……………………6 4. ÖSSZEFOGLALÁS 4.1 Az intézményi mérés, értékelés eredményei, összehasonlító elemzés és értékelés 4.2 Intézkedések a célok és a működés közelítése érdekében a következő tanévre.

5.

MELLÉKLETEK

1. BEVEZETŐ -

az előző tanév tevékenységnek értékelése után milyen változtatások történtek a MIP-benés működtetésében milyen általános változást hozott az intézmény működésében MIP működésének van-e eredménye – általában Dolgozói és vezetőielkötelezettség változása a működtetés során Mekkora ez %-os kimutatásban Partnerektől jelzett visszajelzés a rendszer működtetéséről Nehézségek, milyen gondokat okozott a működtetés

37


38

2. A FENNTARTÓI MIP-BEN MEGADOTT CÉLOK ÉS FELADATOK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Fenntartói célok és feladatok

Elvárt erdmények

Intézményi megvalósítás ( mit tettünk eddig)

Elért eredmények

Az elvégzett tevékenységet igazoló dokumentum

További feladatok

Felelős

Határidő

2.1. Határidőre végre nem hajtott célok és feladatok Cél és faladat

-

Indoklás

Javasolt új határidő

az elvárt eredmény megegyezhet az elért eredménnyel folyó szöveg nem szükséges célszerű indokolnoi a célválasztást (miért azt teljesítették) olyan esetben ha a többit nem teljesítették határidőre

3. AZ INTÉMÉNYI MIP TELJESÜLTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Az intézményi minőségpolitika eredményeinek bemutatása ( eddig elért eredmények időrendi felsorolása) Magyarázat: a célok teljesültségén és az intézmény eredményein keresztül értékeljük a minőségpolitikát az értékelés konkrét legyen. Az eredmény dokumentummal bizonyítható legyen. 3.2. Az intézményi MIP-ben megadott minőségcélok teljesültségének értékelése ( időrendi felsorolás) Intézményi cél

indikátor

Intézménybe végzett tevékenység

Elért eredmények

Elvégzett tevékenységet igazoló dokumentum

További feladatok

Nincs több teendő, mert az eredmények beépülnek a szervezeti rutinba

felelős

hatáidő

Új intézményi célok Új cél

Indikátor

Tervezett

Dokumentálás

Felelős

Határidő

feladatok

3.2.1. Határidőre végre nem hajtott célok Cél

Indoklás

Új határidő

Magyarázat. -

Az indikátor megegyezhet az elért eredménnyel Folyó szöveg nem szükséges Célszerű indokolni, hogy honnan, miért van új cél Célszerű indokolnoi a célválasztást (miért azt teljesítették) olyan esetben ha a többit nem teljesítették határidőre


39

3.3. . A szervezeti kultúra fejlesztésében elért eredmények Ha nem volt ilyen tevékenység akkor ez a pont kihagyható ( eddig elért eredmény időrendi felsorolása) Vizsgált terület

Módszer

Vizsgálat eredménye

Intézményi tevékenység

Változás

Magyarázat: -

Milyen vizsgálatok zajlottak Milyen módszerrel szereztünk adatokat Vizsgálati eredmények (nem részletes) Mit tettünk a probléma megszüntetésének érdekében Miben van fejlődés Klíma vizsgálat

3.4. A folyamatok működtetése 3.4.1. A folyamatok működtetésének tapasztalatai ( Van-e olyanszabályozott folyamat, melyet nem működtetünk, a dokumentumok megszületnek-e, a munkavégzés pontosabb, tisztázottabbak a feladatok, stb.) 3.4.2. Folyamatok felülvizsgálata (auditálás) ( Hogyan történt, rövid leírás, és a táblázat kitöltése) Szabályozott folyamatok (folyamat neve)

Felülvizsgált folyamat ( igen/nem)

Felülvizsgálat ideje

Miért kellett módosítani az eljárásrendet?

Változatlan (X)

3.5. . A partnerközpontú működtetés eredményei Idő

Igényfelmérésbe bevont partnerek és az elégedettségi eredmények. ( adatok lehetnek évenként, vagy összesítve bemutatva)

érték Tanuló 1.2.3.4.5.

Szülő 1.2.3.4.5.

Dolgozó

Az elégedettségnövelése érdekében hozott intézkedések (azonnali intézkedések száma, elvárások kezelése, vezetői utasítások száma, stb.)

XY

2007. 2008.

Magyarázat:

Annál az évnél kell adatot megjeleníteni amikor az igényfelmérés történt. A partnerek neve alatt a számok az egyes értékeket jelentik, ha az értékek mentén történik az összesítés. Az öt értéket célszerű megadni, hogy értelmezhető legyen a táblázat. 3.6. Folyamatos fejlesztés eredményei: Fejlesztett terület

-

Probléma amivel foglalkozunk

Fejlesztésben résztvevők

Pedagógus 2006/2007 - Oktatásnevelés

- szokásrendszer kialakítása

2

Nem pedagógus 2

Eredmények (Szöveges és adatokkal igazolt részletes leírás)

- Az önkiszolgáló rendszert megtartva a kiscsoportosoknál bevezettük a naposi rendszert nagy és középső csoportban. Félévtől a


- Szervezeti kultúra

- a munkatársi légkör javítása szorosabbá tétele

2

8

40

gyerekek kérésére kiscsoportban is. - testápolás: fogmosás bevezetése - névnapok születésnapokközös megünneplése

2007/2008

4. ÖSSZEFOGLALÁS 4.1 Az intézményi mérés, értékelés eredményei, összehasonlító elemzés és értékelés Mérési terület (képesség)

Csoport eredmények

4.2 Intézkedések a célok és a működés közelítése érdekében a következő tanévre. Szülők, nevelők véleménye, mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve. Rövid összegző értékelés a tavalyi és az ez évi minőségfejlesztő munkáról, egybevetve a kitűzött célokkal. A minőségfejlesztésből eredő működési eredmények. További feladatok körvonalazása. 5. MELLÉKLETEK - feladattervek - képzésekről készített fejlesztések ( új folyamatok bemutatása) - a folyamatok működésének ellenőrzéséről készült feljegyzések ( Audit jelentés) - egy, az intézmény által szabadon választott folyamat (pl.ellenőrzés) bizonylatai, amelyek igazolják az eljárásban leírtaknak megfelelő működtetést - összesítő táblázat – igényfelmérés adataival - gyengeségek javítására feladattervek

Az évi LXXIX törvény a közoktatásról

Recommend Documents