2005 TANÉVTŐL Készült a évi LXXIX törvény alapján. Átdolgozás alatt!!!

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HATÁLYOS:A 2004/2005 TANÉVTŐL Készült a 2003. évi LXXIX törvény alapján.

Átdolgozás alatt!!!

TARTALOM

Beköszöntő Az iskola jogi státusza

4 5

1. BEKÖSZÖNŐ

6

1.1 A község rövid története, földrajzi elhelyezkedése 1.2. A pedagógiai munka feltétele 1.2.1. Személyi feltételek 1.2.2. A pedagógiai innovációk eredményei 1.2.3. Tárgyi feltételek 1.3. Az iskola sajátosságai a partneri kérdőívek alapján 1.4.Az iskola jövőképe

6 6 6 12 12 15

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Pedagógiai alapelvek 2.2. Iskolánk céljai és feladatai. A célok megvalósulása érdekében kifejtett tevékenységek. 2.3. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.4. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.1. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszere a bogyiszlói iskolában

16 16 19 20

??

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő 21 2.6. A tehetség, a képességek kibontakoztatása érdekében választható foglalkozások 22 2.7. A gyermek – és ifjúság védelemmel kapcsolatos feladatok a szociális hátrányok enyhítésére 22 2.8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 24 2.9. Az iskola és a szülő, tanuló együttműködésének formái 26 2.10. Az iskola egészségnevelési és környezet nevelési programja 2.10.1. Az iskola egészségnevelési programja 27 2.10.2. Az iskola környezeti nevelési programja 27 3. HELYI TANTERV

31

3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak , kötelező és választható tanórai foglakozásainak, ezek óraszámai az előírt tananyag és követelményei

31

2

3.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 3.3. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei 3.4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 3.5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának szorgalmának ellenőrzése, értékelése 3.6. Az otthon ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 3.7. A tanulók fizikai állapotának mérése

47 48

4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

49

5. A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos egyéb intézkedések

52

3

42 42 43 43

BEKÖSZÖNŐ Kedves Olvasó! Ön a Bogyiszlói Általános Iskola Pedagógiai Programját tartja a kezében. Ez a dokumentum hosszú évekre meghatározza a községben folyó általános iskoláskorú gyermekek nevelését, oktatását. Sok munka, együttdolgozás előzte meg a végeredményt. Ezen dokumentum alapja a közoktatásunkban végbemenő változásokat „lekövető” országos ill. helyi dokumentumok alapján készült: • Az országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. • Módosult a 11/1994-es működési rendeletünk is, többek között azzal, hogy „beemelte” az integrációs és képességkibontakoztató tevékenységet. • Bogyiszló község 2004. márciusában átszervezte intézmény hálózatát • Iskolánk 2004-ben fejezte be a Comenius 2000 minőségbiztosítási programot mely során naprakész partneri adatokhoz jutottunk, ezek használata rövid ill. hosszú távon is elengedhetetlen. • HEFOP-2.1.3 „A hátrányos helyzetű integrációját támogató” nyertes pályázat eredményeként született dokumentumokat • HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” nyertes pályázat eredményeként született dokumentumokat Ha Ön szülő, kérem, azért forgassa figyelmesen az oldalakat, mert az itt található program alapján neveljük - oktatjuk gyermekét. Nagy felelősség ez. Hisszük, hogy a község egyetlen iskolája képes a különböző társadalmi rétegek igényeinek a kielégítésére. Tanulócsoportjainkban jut idő a gyerekek alapos megismerésére, a nekik legmegfelelőbb haladási tempó megválasztására. Tanterveink rugalmasak, alkalmazkodnak a legkülönbözőbb képességű, adottságú gyerekek haladásához. Nem vagyunk hívei a korai differenciálásnak. Hisszük, hogy iskolánk hatodik osztályáig /alapozó szakasz végéig/ tanórán belüli egyénre szabott feladatokkal kezelhetők az adottságokból adódó eltérő képességek. A lassabban haladóknak felzárkóztató foglalkozások állnak a rendelkezésükre, az igazán kiemelkedőnek pedig lehetősége van szakkörökben dolgozni, illetve második osztálytól idegen nyelvet, harmadiktól informatikát tanulni. Úgy gondoljuk azonban, hogy hatodik évfolyamon végzett mérések, esetleges belsővizsgák, szülői beszélgetések alapján, el kell döntenünk közösen, hogy 7.-8. osztályban /fejlesztő szakasz/, milyen irányt képzelünk el az eddigi tapasztalatok alapján gyermekének. Természetesen nem kizárva a gyermek fejlődésében bekövetkező esetleges változást.

4

• Ha gimnázium, szakközépiskola a cél, második nyelv (angol) tanulására, magasabb óraszámú számítástechnikai oktatásra számíthat. Magyar nyelvet, matematikát képességszerinti csoportbontásban tanítjuk ezekben az évfolyamokban. • Ha gyermeke inkább egy jó szakma felé kacsingat, akkor az alapkészségek mély elsajátítására kell törekednünk azért, hogy megállja a helyét szakmunkásképzőben. Ha Ön kedves olvasó polgármester vagy képviselő-testületi tag, gondoljon arra a lapok olvasása során, hogy olyan dokumentumot tart a kezében, amely közvetve vagy közvetlenül kihat minden bogyiszlói polgárra, családra, azokra, akik Önöket választották. A dokumentumban foglaltakat kérje számon az iskolán, érdeklődjön, informálódjon, szívesen állunk rendelkezésére. Kérem, ne feledje, hogy egy jól finanszírozott, jól működő iskolának lakosságmegtartó, komfortérzetet növelő szerepe van a községben. Ha Ön, Önök az elmúlt évekhez hasonlóan támogatják az intézményben folyó sokrétű munkát, kollégáim nevében is ígérhetem, az eredmény sem marad el. A nevelőtestület nevében ………………… Boda Zoltán igazgató

AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA

Neve:

Általános Iskola Bogyiszló

Címe:

7132 Bogyiszló, Kossuth u. 47.

Telefon/fax:

74/540-033, 74/540-032

Fenntartó:

Bogyiszló Községi Önkormányzat

Alaptevékenysége:

8 évfolyamos alapfokú általános iskolai oktatás általános iskolai napközi otthoni ellátás etnikai nevelés-oktatás általános iskolások étkeztetése munkahelyi vendéglátás sportcélok és feladatok

Felügyeleti szerv:

Bogyiszló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Az intézmény jogállása:

Jogi személy, önálló költségvetési szerv, Vezetője az igazgató, akit a képviselő - testület nevez ki

Gazdálkodási formája:

Részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező maradványérdekeltségű önkormányzati költségvetési szerv.

5

1. BEVEZETÉS 1. 1. A KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE, FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE A települést 1272-ben említi egy királyi adománylevél, melyben Moys nádor birtokát az Ábrahámi kolostornak adja. A korabeli térképek, leírások azt igazolják, hogy Bogyiszló és az itt élő emberek élete szinte elválaszthatatlan volt a víztől. Korábban Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegyéhez tartozott, 1930. szeptember 23 - án került át közigazgatásilag Tolna megyéhez. Ettől az időtől fogva a község a Duna jobb partján helyezkedik el a Sió torkolatánál, illetve a levágott Duna kanyarulatok "szigeteként". Számtalan árvíz, tűzvész pusztított e településen, de lakói a katasztrófák után sem hagyták el a községet, maradtak, újra kezdték (1799-1956 között tizenegy alkalommal volt árvíz). A ma itt élő 2500 lakos többségére is jellemző az élet különböző kihívásaival szembeni "nyakas" viselkedés. A zártságból eredeztethető az a hagyományrendszer, mely napjainkban is fellelhető, és fennmaradása kívánatos a későbbiekben is. A lakosság korábban többségében református vallású, majd fokozatosan a betelepülésekkel érte el a mai 50 - 50 % - os katolikus - református arányt. Az aktív vallásgyakorlás csak az idősebb korosztály jellemzője, egyházi ünnepek alkalmával azonban sokan látogatják a templomokat. A községben, így az iskolában is jelentős a cigány lakosság aránya /25-26 %/. Korábban külön óvoda és összevont cigányosztályok működtek a "cigánytelepen". 1984 - ben az óvoda is megszűnt, és a község egy iskolájába és óvodájába járnak a gyerekek. Cigányságunk a beás csoporthoz tartozik, törekvő, aktív emberek, többségük rendezett körülmények között él és neveli gyermekeit.

1. 2. A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI 1. 2. 1. Személyi feltételek Az iskolai munka legfontosabb eredményességi feltételének tartjuk a nevelői közösséget, ezért munkatársaink szakmai tevékenységét, közérzetét, kiemelt fontosságúnak tartjuk. Lehet csodálatos iskola, modern oktatási eszközrendszer, lehetnek kiválóan leírt központi és helyi programok, mindezek azonban üres, tartalomnélküli fogalmak képzett, szakmáját szerető, hozzáértő, az újra fogékony tanárok, tanítók nélkül. A nevelőtestület létszáma: 20 fő. • Az átlagéletkor 48,5 év. • A kompetencia térképből is látható, hogy minden nevelő rendelkezik megfelelő szakképesítéssel. Sokan végeztek el tanfolyamokat, továbbképzéseket. Egynél több felsőfokú végzettsége több személynek van. • Folyamatosan biztosítottuk, és a jövőben is lehetőséget kell biztosítani a szakvizsgát tenni akaróknak, illetve a kötelező továbbképzéseken résztvevőknek. • Elsődleges beiskolázási szempont célrendszerünknek, programjainknak való képesítések, jártasságok megszerzése. • Megbízási szerződéssel alkalmazunk egy logopédust, aki az óvoda nagy és középső csoportjában is dolgozik.

6

NÉV 1. Ábrahámné Nagy Sarolta

2. Balaton Andrea

3. Bali Jánosné

4. Bali Mária

5. Baranyainé Helm Erika

Tanári kompetencia térkép (2004) Alapdiploma Kiegészítő diploma Tanfolyamok Illyés Gyula Pedagógiai Műveltségi terület értelmezése a NAT – ban 1996/97 Főiskola 1993 Környezeti nevelés1997/98 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Kritikus kognitív készségeket fejlesztő kísérlet 2000 Szeged Képességek fejlesztése 2002 Szeged Illyés Gyula Pedagógiai NYIK felkészítő 1992 Főiskola 1990 NYIK felkészítő 1993 Műveltségi terület értelmezése a NAT – ban 1996/97 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Óvónőképző Főiskola 1979 Munkavédelmi tanfolyam 1990 Tanítóképző Főiskola 1989 NYIK tanfolyam 1990 NYIK felkészítő 1991 Kommunikáció 1996 Tantervkészítés 1996/97 A tanulás tanítása 1998 Internet alapfokú használata tanfolyam 2002 Pedagógiai Főiskola Pécs Eszterházy Károly TaA helyi nevelési rendszerek alapjai 1986 (Loránd Ferenc) matematika-fizika 1974 nárképző Főiskola A tanulás tanítása 1997 számítástechnika

Óvónőképző Főiskola 1997 Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 2000

NYIK felkészítő 1988/89 NYIK felkészítő 1989/90 Népi tánc tanfolyam1992 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99

6. Boda Zoltán

JPTE Tanári Kar biológia- technika 1984

JPTE Közoktatás vezető A helyi nevelési rendszerek alapjai 1986 (Loránd Ferenc 2001 A tanulás tanítása1998

Államigazgatási Főiskola Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 1996 Korszerű iskolavezetés 1992 Igazgatásszervező 7. Csuhainé Tóth Csilla Tanítóképző Főiskola 1988 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Internet alapfokú használata 2002 8. Győri Lászlóné Tanítóképző Főiskola 1991 Oktatási informatikus NYIK felkészítő 1989/90 1999 Helyi tantervkészítés1996/97 A tanulás tanítása1998 9. Hikádiné Joósz Má- Óvónőképző Főiskola 1976 Tanítóképző Főiskola NYIK felkészítő 1992/93 ria 1989 NYIK felkészítő 1993/94 Marketing 1994/95 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Internet alapfokú használata 2002 10. Horváth Hajnalka Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 2002. 11. Hujbert Julianna Illyés Gyula Pedagógiai Helyi tantervkészítés 1996/97 Főiskola 1986 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Internet alapfokú használata 2002 12. Illés Lászlóné Tanárképző Főiskola Könyvtár 1980 Szombathely 1977 Biográfiai leírás 1982 matematika - könyvtár Biográfiai leírás 1983 Katalógusszerkesztés 1985

8

13. Kocsis Ildikó

14. Mihalovics Zsolt

Gépírás 1984 Könyvtárvezetők 1986 Számítógép alkalmazása 1987 Fizikatanítás és a NAT 1998 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Internet alapfokú használata 2002 NYIK felkészítő 1992/93 NYIK felkészítő 1993/94 Báb 1979 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Internet alapfokú használata 2002 Drámajáték 2003

Tanárképző Főiskola Nyíregyháza 1979 magyar-orosz

Tanárképző Főiskola Nyíregyháza 2004 Ének szak

15. Nemesné Sudár Edit Tanárképző Főiskola1979 orosz - pedagógia

Német műveltségterületi A helyi nevelési rendszerek alapjai 1986 (Loránd Ferenc) képzés 1999 Állami nyelvvizsga német nyelv 1992 A tanulás tanítása1998 Internet alapfokú használata 2002 16. Némethné Jankovics Tanítóképző Főiskola 1976 Közoktatás vezető 1996 Környezetismeret tantárgy-pedagógia 1982/83 Lídia Könyvtáros 1983 NYIK felkészítő 1985/86 NYIK felkészítő 1988/89 NYIK tanfolyam 1989/90 NYIK felkészítő 1990/91

9

17. Orosz Éva

NYIK felkészítő 1992/93 NYIK felkészítő 1993/94 Helyi tantervkészítés 1992/93 Helyi tanterv 1998/99 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Számítógép kezelő 1993. Pedagógiai értékelés 1992/93 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99

Pécsi Tanárképző Főiskola matematika – kémia 1976

Internet alapfokú használata 2002 18. Rasch Lászlóné

19.Straubinger Ferenc 20.Sziget György

Tanítóképző Főiskola 1987

Gyógypedagógia 1990/91 Dyslexiás gyerekek 1991/92 NYIK felkészítő 1992/93 Illyés Gyula Főiskola Ének-zenei műveltségterület 1996/97 Szekszárd 2003 Differenciáló - Pedagógia A tanulás tanítása1998 szakvizsga Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Képességek fejlődése és fejlesztése Képességfejlesztés 2002 A tanulás tanítása1998 Tanárképző Főiskola 1984 Vizuális kultúra 1998/99 földrajz-rajz Internet alapfokú használata 2002 Segédedző 1990 A tanulás tanítása1998 Kossuth Lajos Katonai FőAlapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 iskola 1979 pedagógia szak Internet alapfokú használata 2002

10

21. Szigetné Hinkel Margit Tanítóképző Főiskola 1981

Beszédművelés 1981/82 NYIK felkészítő 1990/91 NYIK felkészítő 1992/93

22. Virág Éva

NYIK felkészítő 1993/94 A tanulás tanítása1998 Alapfokú számítógép ismeretek és szövegszerkesztés 1998/99 Képességek fejlődése és fejlesztése 2000 Képességfejlesztés 2002 Állami nyelvvizsga orosz 1990 Iskolai demokrácia 1997/98 Állami nyelvvizsga angol 2002 A tanulás tanítása1998

Juhász Gyula Főiskola Szeged 1995 magyar- történelem

11

1.2.2.A pedagógiai innováció eredményei Iskolánkban megvalósuló pedagógiai folyamatok a • 2003-ban a HEFOP-2.1.3 „A hátrányos helyzetű integrációját támogató és a • 2005-ben a HEFOP-3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” nyertes pályázatink eredményeként jelentősen változtak, kihasználva a pályázatok során elsajátított módszereket, módszertani javaslatokat, adaptációkat. A megvalósult pályázatok célkitűzései között szerepel többek között: • A szociálisan hátrányos tanulók ingrációját elősegítő pedagógiai eszközrendszer /IPR/kialakítása, beépítése a mindennapi tanulói-tanári tevékenységekbe. • Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. • A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő , kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertannal. • a módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából. • Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek-és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.

1. 2. 3. Tárgyi feltételek Épületek • Az intézmény tantermeinek a többsége a központi épületben helyezkedik el (ld. melléklet). • Az épület "felsős szárnya", mely nyolc termet foglal magába, a régebbi. Egyes részei száz évnél is idősebbek. A 12-es, 13-as számmal jelzettek pici szükségtantermek, nagyon zsúfoltak. Az iskola 1986-os átalakításakor alakították ki fakultációk, és kis csoportos foglalkozások megtartására. • Az "alsós szárny" az újabb, a 60-as években épült, öt tanterem (normál méretű), az irodák és a tanári kapott itt helyet. • A következő időszakban elengedhetetlen mindkét épületrész külső tatarozása, az idősebb nyílászárók cseréje. • Az utóbbi öt évben 2 alsós terem kivételével sikerült alapos belső felújítást végezni • A hatékonyabb, szemléletesebb oktatás, az eszközök megóvása érdekében kialakítottunk két szaktantermet/Természettudományi - Informatika/ • Feltétlen szükséges öltözők, mosdók, zuhanyozók építése. • Nagyon hiányzik a tornaterem, a művelődési ház alkalmatlan erre a célra. • Nagyon hiányzik egy fedett közösségi tér, szűkek, balesetveszélyesek a folyosók. Bútorzat • Folyamatosan, saját erőből újítottunk fel padokat, székeket. • Alapítványi, és a két EU-s pályázat segítségével modern bútorok kerültek a tantermekbe. Taneszközök • A kor követelményeinek megfelelő tanítást - tanulást tesz lehetővé számítógép parkunk. • A többi tantárgy eszközkészlete átlagos. • A HEFOP 3.1.3 pályázat segítségével hat tanterem alkalmas az interaktív tanítás - tanulásra ./Interaktív tábla – Projektor - Számítógép - Internet/. • Minden tanteremből elérhető a szélessávú Internet hálózat. • Szakkönyveink folyamatos fejlesztésre szorulnak.

• Fejlesztés alatt áll a könyvtár, mely egyelőre a tartós tankönyvek és néhány ajándékkönyv tárolására szolgál. A közoktatási törvény módosításának megfelelően gondoskodni kell a fejlesztésről. • Az iskola alsó és felső tagozatának rendelkezésére áll egy-egy színes televízió videóval, DVD-vel. • A napközi játékkészlete elavult. Készségfejlesztő, ismeretszerző játékok vásárlására lehetőségünk az utóbbi időben nem volt. E hiányosságot is pótolni kell, hiszen a téli időszakban csak a tanterem marad a szabadidő eltöltésére. • A szükséges eszközök listáját a kötelező felszerelési - és eszköz jegyzék tartalmazza, melyet a képviselőtestület elfogadott, ill. az OKÉV - től engedélyt kért a pótlások halasztására.

13

1. 3. AZ ISKOLA SAJÁTOSSÁGAI A PARTNERI KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A közvetlen partnerek elégedettsége és elégedetlensége közül a legjellemzőbbek: Diákok: elégedettség elégedetlenség Jó barátok, osztálytársak Iskolai fegyelem Jó kapcsolat a tanárokkal Tárgyi felszerelés (öltöző, zuhanyozó) Sok játék Udvari játékok minősége A többség szeret iskolába járni Az iskolai étkezés mennyisége Az iskolai étkezés minősége Szabadidős tevékenységek Iskolai munka színvonala Iskola szépsége (környezet) Szülők: elégedettség elégedetlenség Iskolai oktatás színvonala Oktatási eszközök hiányossága Iskolavezetés Gyerekek viselkedési szokásai Továbbtanulásra való felkészülés Iskolai fegyelem Számítástechnikai oktatás, Internet Számítógépek mennyisége Szülő – gyerek – tanár közti kapcsolat Iskolai környezet biztonsága Sportolási és szabadidős lehetőségek Tornaterem hiánya Ösztöndíjrendszer Tantermek minősége Kisebbség elfogadása Hagyományőrzés Pedagógusok: elégedettség elégedetlenség Gyermekcentrikusság Következetesség, fegyelem Családias légkör Eszközök, tárgyi felszereltség Tanár-diák kapcsolat Információáramlás Iskolai rendezvények (szabadidő) Magatartásproblémás gyerekek Hagyományőrzés Tanulók műveltségi szintje Szülőkkel, fenntartóval való együttműködés Tanulók beszédkultúrája Emberiesség, egyéni bánásmód Értékelési rendszer (felnőtt-gyerek) Nyitottság Tehetséggondozás, felzárkóztatás Közvetett partnereink igényei Egészségügy (gyermekorvos, fogorvos, védőnő): Információáramlás javítása mindkét fél részéről Egészségnapok szervezése védőnő bevonásával Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Információáramlás erősítése Cigánygyerekek elfogadásának fenntartása Kisebbségi program további működtetése Művelődési ház: Jobb, pontosabb együttműködés (suli - info)

14

Egyházak: Az iskola ne vállalja fel a család szerepét, mert az egyháznak sem feladata. A fegyelem javítása. Az intézmény tanárai képviseljék a keresztény értékeket, különös tekintettel a történelem és magyar szakos tanárokra. Testvérváros: Kapcsolatápolás, az együttműködés továbbfejlesztése.

A fenti megállapításokat, véleményeket regisztráltuk iskolánk munkájáról néhány hónappal ezelőtt. Természetesen a minőségbiztosítási rendszerünkben, minőségirányítási programunkban megfelelően reagáltunk a felvetésekre, véleményekre. A másik reagálási lehetőség – talán átfogóbb, hatékonyabb - ez a program, annak is a nevelési elvei, cél-, feladat-, és tevékenységrendszere. Ez is mutatja iskolánk szolgáltató jellegét. 1.4. AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE Azt szeretnénk, ha községünk minden családja nyugodt szívvel íratná be hozzánk gyermekét, mert tudja, hogy itt biztonságban van, képzett, gyermekszerető tanítók, tanárok foglalkoznak vele, és az iskolából való kilépéskor rendelkezik mindazon készségekkel, képességekkel, melyek alkalmassá teszik őket a következő iskolafokozatban való helytállásra, a folyamatosan változó környezetükben való eligazodásra. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő piaci elhelyezkedéshez. A HEFOP 2.1.3 és a 3.1.3. pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővültek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket más iskolákkal szemben.

15

2. NEVELÉSI PROGRAM 2. 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában, nem megfeledkezve a szülői ház, a család szerepéről. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a gyermek fejlesztésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása. A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók egyszerre szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása.

2. 2. ISKOLÁNK KIEMELT CÉLJAI ÉS FELADATAI. A CÉLOK MEGVALÓSULÁSA ÉRDEKÉBEN KIFEJTETT TEVÉKENYSÉGEK A NAT által és a helyi igények alapján megfogalmazott célokon és feladatokon belül iskolánk kiemelten kezeli az alábbi célokat és feladatokat, megvalósulások érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: 1. Alapvető célunk a személyiségfejlesztés. A tanítást, az ismeretek elsajátítását eszköznek fogjuk fel, a személyiségfejlesztés eszközének. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően megpróbálunk fejleszteni. Tudjuk, hogy a személyiség formálásának csak egy szelete az iskola, illetve annak hatásai. Lehetőségeinkhez képest megpróbáljuk beépíteni, felhasználni a családból, a családtól, illetve más ismerethordozóktól szerzett információkat, hatásokat. Ezért lényegesnek tartjuk a tanulók környezetében történtek ismeretét, a személyiségükben bekövetkezett változásokra való reagálást. Személyiségfejlesztő munkánk eredményeként szeretnénk elérni, hogy tanulóink rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel és képességekkel, hogy alkalmassá váljanak a megfelelő emberi kapcsolatok kiépítésére és alkalmazására. Tegyék magukévá azokat az értékeket, amelyek lehetővé teszik hosszabb távon a társadalomba való sikeres beilleszkedést.

16

Célunk ezért az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és a szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt.

Tevékenységek: • Ez a cél át kell hogy hassa az intézményi tevékenységrendszer egészét, a tanulók, tanárok iskolai munkáját, a munka feltételeit. (Később erről a pontról részletesen szólunk.) 2. Minden tanuló képessé váljon az önálló tanulásra, ismeretszerzésre. Tevékenységek: Tanulási, ismeretszerzési technikák elsajátítása, figyelemmel a megismerés életkori sajátosságaira • tárgyi - cselekvéses • szemléletes - képi • elvont - verbális Feladatunk, hogy óravezetési, szervezési módszereink a fenti megismerési technikáknak, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfeleljenek. Az alábbi ismerethordozók használatára felkészítjük a tanulóinkat: • könyvtár • videó • televízió • számítógép 3. Oktató munkánk során kiemelt feladatként kívánjuk kezelni a hátránykompenzálást és a tehetséggondozást. Tevékenységek: Hátránykompenzáció érdekében: • logopédiai foglalkozások, mérések (1-2. osztály) • pedagógiai tanácsadó, tanulási képességet vizsgáló szakértők bevonása • korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások a választható óraszámban • csoportbontások • napközis, tanulószobai foglalkozások alatti egyéni fejlesztés • differenciált óravezetés Tehetséggondozás érdekében: • szakköri foglalkozás • differenciált óravezetés • helyi és iskolák közötti versenyeken való részvétel • fakultációk • csoportbontások technika - számítástechnika, ill. nyelvoktatás 4. Minden tanuló érje el lehetőségeinek maximumát nyolcadik osztály végére az alapkészségek terén. Olyan mélységű ismeretet kapjon, amely lehetővé teszi a magasabb iskolafokozatban való helytállást. Tevékenységek: • Az alapkészségek fejlesztésének, megalapozásának érdekében iskolánkban 2006/2007. tanévtől bevezettük a szövegértés-szövegalkotás és a matematikai logika kompetenciaalapú programcsomagokat. Célunk az adott kompetenciák fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása, megalapozása. Különösen az olvasás-szövegértés tanítása során fordítunk nagy figyelmet az alapozásra, az olvasási hibák kialakulása, elkerülése érdekében. A fejlesztés során tudomásul vesszük a tanulók eltérő szociális helyzetéből és egyéni képességeiből adódó különbségeket, a nyelvi készségek fejlődésének differenciáltságát, a

17

tanulók nyelvhasználati képességeikben mutatkozó eltéréseket. Az alapozó időszakot követően különböző szövegtípusokon gyakoroltatjuk a verbális és vizuális információk együttes megfejtését, a szövegelemzést és szövegalkotást. A kompetencia-alapú oktatás helyi adaptálása érdekében 2010-ig az 1-4. ig évfolyamon bezetjük és alkalmazzuk azokat a szövegfeldogozási tecnikákat és tanulói tevékenységeket, melyeket a programcsomag moduljai tartalmaznak. • A tanulók egyéni képességeit figyelembevevő, differenciált és tevékenységközpontú pedagógiai szemlélet és gyakorlat elsajátítása érdekében részt vettünk a pályázatunkhoz kapcsolódó módszertani képzéséken, de saját erőből, belső tantestületi szintű képzések szervezésével is arra törekszünk, hogy a tantestület minden tagja képes legyen saját tantárgyában a differenciáló, tevékenységközpontú pedagógia alkalmazására • 7-8. évfolyamon: 6. évfolyam végén vizsgákkal vagy felmérőkkel mérjük az alapkészségek elsajátításának helyzetét. Ennek megfelelően szervezzük további munkánkat, a csoportokat, felzárkóztató foglalkozásokat, fakultációkat. • 8. évfolyamon: középiskolai felkészítőket tartunk az érdeklődési köröknek megfelelően, egyeztetve az adott középiskolával. • Az országos kompetenciamérések eredményeit az IMIP-ben meghatározott módon minden évben elvégezzük. 5. Iskolánkban ápolni kell a helyi hagyományokat, mivel községünk gazdag népi hagyományokban és szokásokban. A hagyományápolás érdekében végzett tevékenységek: • Az alsó tagozatos, a napközis foglalkozások szabad sávjába beépítjük a község történetéről gyűjtött szemelvényeket (Bogyiszlói képek c. könyv), illetve a jellemző népi mesterségeket (szövés, fonás, halászat). • Az alsós óratervnek tartalmaznia kell a népi táncoktatást. • Felső tagozatban az ember és természet, földünk, környezetünk, művészetek, az életvitelés gyakorlati ismeretek műveltségi terület tartalmazza a helyi történelem, helyi kultúra, szokásrendszer ismereteit. • Az iskola gyermek népi tánccsoportot működtet, és fellépési lehetőséget biztosít. • Hon- és népismeret modul ntárgy keretében feldolgozzuk sajátkészítésű munkafüzetünk anyagát. • Segítjük a művelődési ház által szervezett hagyományápolási tevékenységeket (fesztiválok, szüreti felvonulás, falunapok). • Részt veszünk a környező települések rendezvényein. 6. Fontosnak tartjuk a családi életre való felkészítést. A cél megvalósulása érdekében - a tantárgyi lehetőségeken túl • egészségügyi szakkört szervezünk, • egészségnapokat tartunk, • kapcsolatot tartunk a helyi egészségügyi szolgálattal. 7. Fontosnak tartjuk a tanulók testi -, valamint az egészséges életmódra nevelését. Mivel sportlétesítmény, sportolási lehetőség településünkön alig van, ezért e célunkat elsősorban a természetben végezhető tevékenységekkel, a szabad levegőn szervezett játékkal kívánjuk elérni. A tantárgyi - óratervi - lehetőségek maximális kihasználásán túl • iskolai sportkört • tömegsport órákat működtetünk • úszásoktatást 1-2. osztályban • őszi – téli - tavaszi túrákat, sportnapokat bonyolítunk

18

• kerékpártúrát szervezünk 8. Ápoljuk a testvériskolai kapcsolatot a németországi Schlitz és a mai Románia területén lévő Csíkcsicsó települések iskolájával. Tevékenységek: • lehetővé tesszük 2. osztálytól a fakultatív nyelvoktatást • a német kapcsolat segítse elő az uniós ismeretek bővítését • német levelezőszakkört működtetünk • diákoknak, tanítványainknak egymás szülőföldjére utazási lehetőséget biztosítsunk • olyan programok szerveződjenek, melyek elősegítik községeinkben őrzött és ápolt kultúra és hagyomány megismerését • Csíkcsicsó esetében különösen olyan programok szerveződjenek, melyek során kölcsönösen meglátogathatjuk közös történelmünk meglévő emlékeit, a látogatások során erősödjön a nemzettudat, a közös múlt, az egy közösségbe való tartozás érzése. 9. Célunk, hogy a községben élő, iskolánkban tanuló cigány kisebbség történelmével, kultúrájával megismertessük tanulóinkat, a kölcsönös elfogadás, a tisztelet, az identitástudat érdekében. Tevékenységek: • Időkeretet biztosítunk a cigány kultúra, hagyományrendszer, történelem megfelelő műveltségterületekbe, tantárgyakba való integrálására. • Szakköri, fakultációs lehetőséget adunk a fenti ismeretek mélyebb elsajátítására. • Nevelői továbbképzéseken részt veszünk. • Biztosítjuk szociális problémáik képviseletét az önkormányzat megfelelő bizottságában. 10. Célunk az integrált nevelés, ellene vagyunk a szegregáció minden formájának. Tevékenységek: • Ennek érdekében 2003/2004-es tanévtől dolgozunk iskolánk Integrációs Pedagógiai Rendszerén. • Prioritásokat fogalmazunk meg a tanítás-tanulási folyamat során alkalmazható eszközrendszert illetően • Kapcsolatrendszert építünk ki • Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal • Szakmai és szakszolgálatokkal • Középfokú oktatási intézményekkel • Kisebbségi önkormányzattal • Civil szervezetekkel

2. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

19

Feladata: A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szerepek alkalmazásával. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Ön-és társismeret fejlesztése az önértékelés és csoportértékelés folyamatos alkalmazásával. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: A tanulók együttműködési kompetenciájának fejlesztése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

2. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata:Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetencia - alapú oktatás bevezetésével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való

20

dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszítései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

21

2.4.1AZ INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZERE A BOGYISZLÓI ISKOLÁBAN /Részletesebben az IPR-tervben/ 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az alkalmazott program, tevékenység neve

A módszer által érintett évfolyamok

1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok

kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok

1.3 A szociális kompetenciák fejlesztése

A tanulási magatartási zavarokat megelőző komp- 1-8 lex, sajátfejlesztésű program/2004 Oroszlán Péter:A tanulás tanítása. 7-8 Adaptáció/2004 1-8 Versenyfelkészítők,levelezőversenyek 5-8 Informatikai versenyek 1-8 Napközis-tanulószobai tevékenység 8 Középiskolai előkészítők Kompetenciaalapú oktatás/2006 1.-2 Mat.logoka 1-5-6 Olv.szövegértés 5-6 Idegennyevl 7-8 IKT 2-3,5-6, Szoc.életvitel A módszer által érintett Az alkalmazott program, tevékenység neve évfolyamok Kompetenciaalapú oktatás/2006 Mat.logoka Olv.szövegértés Idegennyelv IKT Szoc.életvitel JAM program adaptáció/2004 Oroszlán Péter:A tanulás tanítása. Adaptáció/2004 Drámapedagógia

1.-2 1-5-6 5-6 7-8 2-3.,5-6, 1-3-4 7-8 1-5

Táltos művészeti iskola Kézműves Népzene Drmajáték-báb Zongora Az alkalmazott program, tevékenység neve

1-8

A módszer által érintett évfolyamok

közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Napközis projektnapok Osztály-iskolai kirándulások Szakkörök

1-8 1-8 1-8

mentálhigiénés programok

Az egészség –biztonság napja projekt 2004-

1-8

az előítéletek kezelését szolgáló programok

Multikultúrális tartalmak a tantárgyakban Kultúrák Hagyományok Napja Multikult.projekt

1-8

22

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Az alkalmazott program, tevékenység neve

A módszer által érintett évfolyamok

patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működ- Pályázati programokban való mentori részvétel tetése Középiskolai haladás nyomon követése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal

1-8

művészeti körök

1-8 5-8 1-8

3. Az integrációt segítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

kooperativitás projektmódszer

drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Kisebbségi szakkörök Bogyiszlói Zenekar Néptánc

Az alkalmazott program, tevékenység neve Kompetenciaalapú oktatás/2006 /ld.előbb/ JAM program adaptáció/2004 Oroszlán Péter:A tanulás tanítása. Adaptáció/2004

A módszer által érintett évfolyamok

1-3 7-8

Általánosan elterjedt Mentálhiegenés projektnap Kultúrák Hagyományok Napja Multikult.projekt

1-8

Komplex művészeti program

1-8

Az alkalmazott program, tevékenység neve

1-8

A módszer által érintett évfolyamok

értékelő esetmegbeszélések

A tanulási magatartási zavarokat megelőző komp- 1-8 lex, sajátfejlesztésű programhoz kapcsolódóan 1-8 /2004 A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszerhez kapcsolódva

problémamegoldó fórumok

Alkalmanként osztályfőnök, szülő, tanulói közös- 1-8 ség kezdeményezésére

hospitálásra épülő együttműködés

Kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolva

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

Az alkalmazott program, tevékenység neve

1-8 A módszer által érintett évfolyamok

szöveges értékelés – árnyalt értékelés

Saját értékelési, ill. fejlesztési rendszer/2004

1-8

egyéni fejlődési napló

2006-tól folyamatos

1-8

6. Multikulturális tartalmak multikultúrális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban, illetve projektforma alkalmazása 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása továbbtanulásra felkészítő program

Az alkalmazott program, tevékenység neve Saját helytörténeti munkafüzet feldolgozása/2004 Cigány kisebbséghez tartozó kolléga történeti tárgyú dolgozatának feldolgozása Kultúrák Hagyományok Napja Multikult.projekt Az alkalmazott program, tevékenység neve Komplex saját program/2004-

23

A módszer által érintett évfolyamok 1-8

A módszer által érintett évfolyamok 5-8

2. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy iskolánk nem mossa össze a magatartási zavarokból származó tanulási hátrányokat a sajátos nevelésű tanulók fejlesztésének problémájával. Azt gondoljuk, hogy megfelelő szakemberekkel, pedagógiai eszközökkel, módszerekkel, együttműködési formákkal kezelni, fejleszteni tudjuk a fenti problémákkal küzdő tanulókat. A cél elérése érdekében az alábbiakat tesszük: • Az integrációs programfejlesztés keretében kimunkált megfigyelő (jelző)- mérő-és fejlesztő csoportot alakítunk. (fejlesztő-pedagógus, logopédus, a gyermeket tanító tanári csoport) • Esetmegbeszéléseket, problémamegoldó fórumokat tartunk • Kötetlen és célirányos konzultáció gyerekkel, szülővel, családlátogatás • Önismereti tréning • Pszichológiai vizsgálat kérése, a pszichológus javaslatainak felhasználása • Együttműködési megállapodásokat, partneri kapcsolatokat alakítunk ki az alábbi szervezetekkel, melyet az integrációs tervünkben rögzítünk. • Szülői házzal • Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal • Szakmai és szakszolgálatokkal • Középfokú oktatási intézményekkel • Kisebbségi önkormányzattal • Civil szervezetekkel

2. 6. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK

• Német nyelv 2. 3. osztályban Azok a tanulók, akik első osztályban megfelelő szinten elsajátították a tananyagot, az osztályfőnök javaslatára, a szülő beleegyezésével választhatják a korai idegen nyelvi képzést. • Angol nyelv 5.- 8. osztályban Elsősorban azoknak ajánlott, akik érettségit adó középiskolába készülnek, illetve a számítástechnika iránt érdeklődnek. • Informatika 2. osztálytól biztosítjuk a technika – informatika osztálybontást féléves cserével. • Heterogén csoportkialakítás az elvünk. Osztályszinten a tehetséges tanulók többoldalú személyiségfejlesztése érdekében alkalmazzuk a kooperatív csoportmunkát, illetve azon belül is a tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést. • Szakkörök széles kínálata • Alkalmazzuk az Integrációs Pedagógiai Rendszer általunk kidolgozott eszközrendszerének elemeit.

2. 7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADA TOK, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

24

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • naprakész listát vezet a veszélyeztetett, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról. 3. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • védőnővel, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, • kidolgozás alatt álló integrációs programunk részletesen leírja az együttműködés területeit. 5. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • egyéni elbeszélgetés a tanulóval, • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

25

2. 8. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A folyamat leírása Tevékenység Módszer 1. A tanulási kudarcnak képességek felmérése iskolába lépés előtt kitett tanulók felismerése képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel) a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, napló vezetésével stb.) 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Felelős óvónő, logopédus pedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus

Határidő középső, nagy csoport tanév eleje

tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatosan tanév eleje, illetve közben folyamatos első félév

tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök

egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) pedagógus, fejlesztő pedagógus differenciált tanóravezetés minden pedagógus korrepetálás érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus napközi, tanulószoba napközis nevelő, tanulószoba vezető előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen eltanító végzése esetén az első osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési mód- tanító, szaktanár szerek alól kis létszámú osztályok iskolavezetés, tanító, fejlesztő pedagógus tanulásmódszertan, tanulás tanítása osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus fejlesztő pedagógus, pedagógus tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció

folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos tanév vége tanév eleje, illetve folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szak- tanító, szaktanár, osztályfőnök, emberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, gyermekvédelmi felelős Ifjúsági Ideggondozó stb.)

4. A fejlesztés hatékonysága, tesztek újrafelvétele értékelés dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata megfigyelés tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

27

pedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

tanév vége tanév vége

iskolavezetés, tanító, szaktanár, osz- tanév vége tályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos, illetve tanév vége tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

2.9. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐ, TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, iskolaszéki ülésen, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: • Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Időpontját az osztályfőnöki munkatervek tartalmazzák. • Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. • minőség irányítás, a partneri mérések céljából. Időpontja: az éves tervben meghatározott • Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Időpontja: Minden hónap második hétfőjén, ha nincs szülői értekezlet • Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Időpontja: az éves tervben meghatározott • Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Minden tanév első szülői értekezletére elkészítjük a Suli-info c. kiadványt, mely a fenti célokat szolgálja. • Negyedéves értékelés

A tanár – diák - szülő kapcsolat erősítése, hatékonysága érdekében működtetjük. Részleteit az SZMSZ és az integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés bevezetési ütemterve ill. programja tartalmazza. (Kompetencia alapú értékelés) Időpontja: az éves tervben meghatározott 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 2.10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 2.10. 1. Az iskola egészségnevelési programja Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód, a környezetvédelem - pedagógiai nyelven az egészségnevelés - szabályait a prevenció eszközeivel. Feladat: A prevenció kiszélesítése az osztályfőnöki, az egészségtan tantárgyi órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók és a szülők részére. Egészségvédelem terén: A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegségmegelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismerése. A prevenció legfontosabb része a türelem, az empátia és a tolerancia. A legfőbb feladat, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságuktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélőképesség és felelősségtudat. Játékos, egészségfejlesztő testmozgás, mindennapi testedzés szerves része az iskola egészségnevelési programjának. Mindennapos testedzés: Mindennapos testnevelés szabályai alsó tagozaton: A heti három testnevelés órán túl a játékos testmozgás keretei (min. 30 perc/nap) Azokon a tanítási napokon, melyeken nincs testnevelési óra népi táncot tartunk pedagógus vezetésével. A napközis foglalkozás ideje alatt 30 perces játékos testmozgást a napközis pedagógus vezetésével. Drogstratégia: Cél: drogellenes megelőzési programunk révén csökkenjenek az ártó tényezők, és erősödjenek az összetett személyiségfejlesztő munka hatásai. Rövidtávú célok: Az érvényes törvények, rendeletek, jogszabályok megismerése. A tantestület megnyerése. A drogstratégia megvalósítása során igyekszünk minél több droggal kapcsolatos GYISM és OM pályázaton részt venni. A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése Szülők (család), szülői munkaközösség, iskolaorvos, gyermekvédelmi felelős Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó Védőnő hálózat Rendészeti szervek Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek Eszközei: ismeretszint felmérés, attitűd vizsgálat, veszélyeztetettek célvizsgálata. Célcsoportjai: szülők, diákok. Középtávú és hosszú távú célok: A szülők tájékoztatása és bevonása. Az iskolaszék és a szülői munkaközösség támogatásának megszerzése. Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel és a karitatív szervezetekkel. A drogstratégia végrehajtási színterein a programformák megvalósítása.

29

A végrehajtás színterei: Iskolai programok: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások, egészségnap vagy drog-prevenciós nap, szülői értekezletek, szakmai tréningek pedagógusoknak. Iskolán kívüli tevékenységek: kortárs - segítő képzés, kirándulások, sportprogramok, városi ………. Programformák: Filmvetítés, versenyek, vetélkedők, pályázatok, szakkörök, kortársképzés, kiscsoportos beszélgetések, iskolarádió, dramatikus játékok, színjátszó kör, drogellenes sportprogramok, gyógyult drogos megszólaltatása, előadások, Internet, anti-drog diszkó, DÖK programok, Értékelés: Folyamatosan, ill. a programok után. Iskola-egészségügyi munka: Cél: Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményének megismerése, tapasztalatainak beépítése egészségnevelési programunkba. Vizsgálatok: Tisztasági vizsgálat (fejtetvesség) negyedévente (szeptember, január, április), vagy hívásra (védőnő) Kötelező védőoltások (orvos + védőnő) Védőnői szűrővizsgálatok (Testsúly, magasság, mellkörfogat, vérnyomásmérés, hallás, látás, gerincferdülés, lúdtalpszűrés) Orvosi szűrővizsgálatok (Szív, tüdő, szájüreg, sérv, ortopédiai vizsgálat) Feladat: Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve a kiszűrt tanulók számára iskolai segítségnyújtás. A tanulók fizikai állapot mérésének eredményéről. a szükséges esetekben jelzés a szülők, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat felé. Eszközök, eljárások: Tanórai, osztályfőnöki, biológia órák, egészségtanórák és tanórán kívüli rendezvények, propagandaanyag, felvilágosító előadások, pályázatokon részvétel, szakkörök iskolai működtetése, versenyeken eredményes szereplés, intézményekkel kapcsolattartás: ÁNTSZ; Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Vöröskereszt; Városi Rendőrkapitányság; iskolaorvos, védőnő-hálózat, kirándulások. 2. 10. 2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Cél: A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződnie kell a környezettudományi és társadalomtudományi ismereteknek. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság stb.) és társas harmóniájának rendjei (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelésnek megvannak az iskolán kívüli formái is, teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok számára is. A környezettudatos állampolgárrá nevelés, melynek érdekében képessé kell tenni a diákokat: • A környezetvédelem szükségességének felismerésére

30

• Annak a ténynek a jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye. Feladatok-tevékenységek Ki kell alakítani a tanulókban: • A környezettudatos magatartást és életvitelt • A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt • alternatív, problémamegoldó gondolkodás • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód • kreativitás • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód • vitakészség, kritikus véleményalkotás Helyzetkép: Veszélyforrások az intézményben • Szűk folyosók • Közeli holtág • Kikötői teherforgalom • Gyalogátkelő hiánya • Nem szabványos udvari játékok Hulladék elhelyezés, tárolás • Tantermekben, folyosókon szemetes tárolóedények elhelyezése. A lehetőségek szerint szelektív hulladékgyűjtés • Cél: A hulladékok újrahasznosítása, a veszélyes hulladékok szakszerű tárolása és gyűjtése (szárazelemgyűjtés) a község környezetvédelmi programja alapján. Víz- és villamos energiatakarékosság: • Cél: A csapok csak a használatukkor adják a vizet, ne csöpögjenek! Csak a szükségleteknek megfelelően használjuk az elektromos áramot (pl. égve ne maradjon lámpatest, ha nem tartózkodunk a helyiségben.) Közlekedés: • Az intézmény a község központjában található. Minden típusú járművel megközelíthető. Az épület előtt és mellett gépkocsi parkoló, az udvarban kerékpártároló, ami a tárolás szabályainak megfelelő. • Cél: A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Természet, levegő, víz, talaj és zajvédelem: • A természetvédelem jeles napjainak ismerete, a különböző természetvédő akciókban aktív részvétel: fásítás, parkosítás. • A környezetkárosító hatások megismerése és lehetőség szerinti kiszűrése. • Cél: Még hatékonyabb természetvédelmi munka. Tanulmányi kirándulások: • A hagyományoknak megfelelően osztályszervezéssel és iskolai szervezéssel történnek. • Cél: A tanulók biológia, földrajz, környezetvédelmi stb. ismereteinek bővítése, hazánk nevezetességeinek megismerése, kultúrtörténeti értékeink felkutatása. Tanulásszervezési formák és tartalmi keretek: • Tanórai keretek: osztályfőnöki órán, minden tantárgyban • Nem hagyományos keretek: Környezetvédelmi, egészségnevelési, hagyományápolási projektek • Tanórán kívül: (esetenként iskolán kívül) • Az iskola egészét folyamatosan érintő tevékenységek, pl. iskolazöldítés • Az iskola egyes csoportjait folyamatosan érintő tevékenységek, pl. szakkör • Az iskola egészét egy-egy időszakban érintő tevékenységek: pl. környezetvédelmi nap • Az iskola egyes csoportjait alkalmanként érintő tevékenységek pl. versenyek.

31

A környezeti nevelés módszerei: • Hagyományos módszerek, pl. terepgyakorlat • Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák • Kreatív tevékenységek, viselkedési minták közvetítése stb. A környezeti nevelés résztvevői, támogatói, kapcsolatok partnerség • Iskolán belül: • Pedagógusok • Tanulók • Diákönkormányzat • Technikai dolgozók • Iskolán kívül: • Önkormányzat • Iskolaszék • Szülők, a családok • Lakosság • Intézmények Erőforrások: • Személyi erőforrások: • Belsők: tanárok, diákok és szülők, alkalmazottak • Külső erőforrások: fenntartó, szülők, civil szervezetek stb. • Anyagi erőforrások: • Saját erőforrások • Külső erőforrások: fenntartó saját bevétel, pályázat

32

3. HELYI TANTERV 3. 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK Tantervek – óratervek Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, az ettől eltérő tartalmakat az alábbiakban jelezzük. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi óratervek alapján folyik az oktatás: • •

HT2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; HT2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

20042005

HT2004 HT2003 HT2001 HT2001

HT2003

HT2003

HT2001 HT2001

20052006

HT2004 HT2004 HT2003 HT2001

HT2003

HT2003

HT2003 HT2001

20062007

HT2004 HT2004 HT2004 HT2003 HT2003

HT2003

HT2003 HT2003

20072008

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2003

HT2003

HT2003 HT2003

20082009

HT2004 HT2004

HT2004 HT2004 HT2004

HT2003

HT2003 HT2003

20092010

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2003 HT2003

20102011

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2004 HT2003

20112012

HT2004 HT2004 HT2004 HT2004 HT2004

HT2004

HT2004 HT2004

33

Óratervek HT2004 1-4. évfolyam óraterve

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

4. évfolyam

Heti óraszám

3. évfolyam

Éves óraszám

2. évfolyam

Heti óraszám

1. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Idegen nyelv Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

9+1 4+1 1 1 1 1 3 20

333 148 37 37 37 37 111 740

8+1 4+1 11 1 1 1 3 20

296 148 37 37 37 37 37 111 740

8+1 4+1 11 1 1 1 3 20

296 148 37 37 37 37 37 111 740

8+1 2 3.5+1 1 2 1 1 1 3 22.5

296 74 129.5 37 74 37 37 37 111 832.5

Nem kötelező (választható) tantárgy Népitánc Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/ Összesen

1 2 23

37 74 851

1 2 23

37 74 851

1 2 23

37 74 851

1 2 25.5

37 74 943.5

Tantárgy

5-8. évfolyam óraterve

3,5+1

129,5

3.5+1

129.5

3+1

111

2 2,5

74 92,5

2 2+0,5

74 74

4+0,5 +1 2,5 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 22.5

148 92,5 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 832.5

4+0,5 0,5+0,5 1,5+0,5 1 1 1 1 2,5 1 0,5 0,5 22.5

148 18,5 74 37 37 37 37 92,5 37 18,5 18,5 832.5

2 1,5 1,5 3+0,5 1 1.5 1,5 1.5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1 25

74 55,5 55,5 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37 925

2 1,5 1,5 3+0,5 1 1,5 1,5+0,5 1,5 1,5 0,5+0,5 0,5+0,5 1 2,5 1 1 25

74 55,5 55,5 111 37 55,5 74 55,5 55,5 18,5 18,5 37 92,5 37 37 925

2.5 25

92,5 925

2,5 25

92,5 925

2,5 27.5

92,5 1017.5

2,5 27.5

92,5 1017.5

34

Heti óraszám

148

Éves óraszám

4+1

Heti óraszám

Éves Óraszám

Kisebbségi óraszám köt. 10%-a /+/ Összesen

Heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat 2. Történelem 3. Idegen nyelv I 4. Idegen nyelv II 5. Matematika 6. Számítástechnika 7. Természetismeret és egészségtan 8. Fizika 9. Biológia és egészségtan 10. Kémia 11. Földrajz 12. Ének-zene 13. Rajz 14. Technika és életvitel 15. Testnevelés 16. Osztályfőnöki óra Tánc, dráma Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Etika Kötelező tanítási órák összesen

8. évfolyam

Éves óraszám

1.

7. évfolyam

Éves óraszám

Tantárgy

6. évfolyam

Heti óraszám

5. évfolyam

HT2003 TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német Angol Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc (népi) és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalom ismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető /kiemelve/ Kötelező óraszám a törvény alapján Nemzetiségi illetve etnikai (10%)/ + piros/ Összes óraszám

ÉVFOLYAM 4. 5. 6. 8+1. 4+0,5 4+0,5 2 2 2 3 3

1. 8+1

2. 8+1

3. 8+1

4+1

4+1

4+1

3,5+1

1

1

1

2

1 1.5 1 2.5

1 1.5 1 2.5

1 1,5 1 2.5

1 1.5 1 2.5

1

1

1

1

3+1 1

3+1 1

2

2

1 1,5 1 2,5 0,5+0,5 0,5

1 1 1 2,5 0,5+0,5 0.5

0,5

0.5

7. 3+0,5 2 2 1+1 3+0,5 1

8. 3+0,5 2 2 1+1 3+0,5 1

1,5 1.5 1.5 1.5 0,5+0,5 1 1 2,5 1

1,5 1.5 1.5 1.5 0,5+0,5 1. 1 2 1

1

19 1 20 2 22

19 1 20 2 22

19 1 20 2 22

21.5 1 22.5 2 24,5

22,5 0 22,5 2 24,5

0.5 22,5 0 22,5 2 24,5

25 0 25 2,5 27,5

1 0.5 25 0 25 2,5 27,5

3.1.1. Eltérések az oktatási miniszter által kiadott kerettantervtől 1. Az informatika tantárgyat változatlan tananyaggal és követelményekkel számítástechnika és könyvtárhasználat tantárgyakra bontottuk. A számítástechnika önálló tantárgy, a könyvtárhasználat beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba. A könnyebb átláthatóság kedvéért összemásoltuk a könyvtárhasználat tananyagát és követelményeit az OM – kerettantervből /ld.:7.pont/. 2. Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyaga beépül a nyolcadik osztályos rajz tantárgyba,illetve az informatika tantárgyba. 3. Az egészségtan beépül a hatodikos természetismeret és a nyolcadikos biológia tantárgyba. 4. A 7.-8. évfolyamon a hatékony és gyakorlatközpontú, valamint a élethosszig tartó tanulás érdekében tanulásmódszertan elnevezésű órát tartunk. 5. Használt taneszköz: Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó, Bp. 1997.c. tankönyve.

35

A fejlesztési követelmények megegyeznek a szerző által készített helyi tantervben foglaltakkal. A tantárgy értékelése diagnosztikus szemlélettel érdemjegyekkel történik 6. Iskolánk 2007/2008-as tanévtől bevezeti a kompetenciaalapú oktatást, melynek előzményeként pályázati forrásból/HEFOP 3.1.3./ megteremtettük az oktatás feltételeit, eszközbeszerzéssel, ill. pedagógusok képzésével. A táblázatban látható helyzetkép a 2007/2008. tanévre vonatkozik. A kompetenciaterületek , ill azok tartalma felmenő rendszerbe érinti az évfolyamokat. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom, könyvtárhasználat Matematika Idegen nyelv német

1. Kompetencia terület évf. Szövegértésszövegalkotás „A” Matematikai logika „A” Idegen nyelv „A”

Számítástechnika

Technika és életvitel Földrajz

Életpálya-építés „A”

6. évf

x

x

x

x

7. évf

8. évf

x

x

x

x

x

x

x x

x x

Idegen nyelv angol Történelem Ének-zene

Testnevelés

5. évf

x

x Szociáli - életviteli „A”

Fizika

Rajz

x

4. évf

x

Biológia és egészségtan Kémia

3. évf

IKT „A” Szövegértés „B”5-8

Természetismeret és egészségtan

2. évf.

Szövegértés „B” 5-8

Tanulásmódszertan Osztályfőnöki óra

36

A kompetenciaalapú oktatás során felhasznált tantervek: Minden esetben az adott tantárgy helyi tantervét használjuk kiegészítve az adott kompetenciaterület programtantervével, mely megtalálható a helyi tanterveket tartalmazó CD-n, mely e dokumentum mellékletét képezi. 7. Könyvtárhasználat tanterve Fejlesztési követelmények Alsó tagozat Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között. Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét. Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez. TÉMAKÖR

TARTALMAK

TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

Könyvtári informatika

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. Az állományban való keresés algoritmusa. Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata

Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával. Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével. A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikuskeresés az életkornak megfelelő dokumentumok között. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. A főbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különböző tantárgyi témák feldolgozásában. Azonos témákról szóló különböző információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése. A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. Az alapvető segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató apparátusának megismerése. Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben.

A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzői (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben.

Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, szerkezeti jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük. Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában.

37

A továbbhaladás feltételei Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Felső tagozat Fejlesztési követelmények A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam TÉMAKÖR

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Könyvtári informatika

Könyvtári szolgáltatások.

A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdéIrányított forrás- és információkeresés. sek megfogalmazása. Megadott művek irányított keresése és tematikus gyűjtőKönyvtári médiumok megkülönbözte- munka a könyvtár szabadpolcos állomátése és irányított használata. nyában. Egyszerű irányított forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok irányított használata.

A továbbhaladás feltételei 6. évfolyam végén Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 8. évfolyam TÉMAKÖR

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban.

Különböző típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozóA kézikönyvtár jellemző könyvtípu- dásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, sai. ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok Irányított forrás és információkeresés. körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközök-

38

nek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei 7. évfolyam végén Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 9. évfolyam TÉMAKÖRÖK Könyvtári informatika

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. A forrásfelhasználás szabályai.

Szaktárgyi problémához megfelelő médium kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. 8.

Iskolánkban a tanulók első idegen nyelvként a német, másodikként az angol nyelv tanulását választhatják. Az a hetedikes tanuló, aki nem választja az angol nyelv tanulását, abban a 1,5 órában is németet tanul, vagy alapkészségeket fejlesztő fakultáción vesz részt.

9.

Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-4. évfolyamon a „Népi tánc" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára. Az 1-4. évfolyamon választható „Népi tánc” tantárgy tanterve A tantárgy tanításának célja Ismerkedjenek meg a tanulók a magyar népi kultúra egyik értékével, a népi tánccal. Ismerjenek meg magyar népszokásokat. Fejlődjön mozgáskoordinációjuk, ritmusérzékük. Erősödjenek, javuljon kondíciójuk. Váljanak képessé megtanult koreográfia előadására. A tánc mellett tanuljanak meg népdalokat, és játsszanak is népi játékokat. Óraszám: minden évfolyamon heti 1 óra, évi 37 óra 1. évfolyam Tananyag Kapuzás Egyes csárdás jobbra-balra. Párkerülés sétalépéssel. Negyedes höcögés csárdáslépéssel. Tovahaladó csárdás jobbra-balra. Kettes csárdás. Követelmény Ismerje a tanult játékokat, tudjon dalokat, mondókákat. Mozgása ritmusos legyen.Ismerjen felelgetős játékokat.Vegyen részt ügyességi játékokban.Járás, futás, szökdelés zenére. Szökellés párosan.

39

Járás negyedértékű hangjegyekre. Kettes ütem tudatosítása. Negyed, nyolcad értékek rapszodikus váltása. Negyedes járás saját énekre, és a dallam ritmusának tapsolása. Hangjegyérték-gyakorlatok rapszodikus váltással. Járás negyed értékben, 2/4-es ütem előkészítése. Tánclépés tapskísérettel. Helyi tartalmak A lakóhely hagyományainak, kultúrájának megismerése. Hétköznapok és ünnepek, körösztölő, szüret, névnapok - csúfolók, köszöntők. Népdalok tanulása: Bogyiszlói kertek alatt, Érik a szőlő, Hej, Dunáról. Jeles napok játékai, táncai. Népi hangszerek megismerése, bemutatása: hegedű. Játékok hegedűkísérettel 2. évfolyam Tananyag Ingó jobbra-balra. Egyszerű cifra változatok. Fönt hangsúlyos nyílt rida körben és sarokban jobbra-balra. Nyílt rida irányváltással, tempóváltással. Lengető változatok. Szabad tánc ugrós motívumokból. Kanászos motívumfűzés összeállítása. Mezőföldi leánytánc. Rábaközi dús motívumok. Követelmény Ismerje a tanult játékokat, tudjon dalokat, mondókákat. Mozgása ritmusos legyen. Táncoljon szabad táncot egyszerű ugrós motívumokkal. A tanult motívumokat tetszés szerint kösse össze. Tudja, hogy a kanásztáncot a pásztorok járták, a legelőn egymástól tanulták. Mezőföld helye a térképen. Szokások, népviselet. Ismerje fel a rábaközi népviseletet. Negyed, nyolcad értékek rapszodikus váltása. Negyedes járás saját énekre, és a dallam ritmusának tapsolása. Hangjegyérték-gyakorlatok rapszodikus váltással. Járás negyed értékben, 2/4-es ütem gyakoroltatása bipódikus és tripódikus zenére. Motívumtaps-gyakorlatok, a 4/4-es ütem tudatosítása. Tánclépés tapskísérettel. Kontrás taps gyakorlása. 4-es járás közben 2x4/4-es ritmusképlet visszatapsolása, visszadobogása. Helyi tartalmak Helyi hagyományok ismeretének bővítése. Szüreti felvonulás és népviselete, farsang. Népdaltanulás: Bogyiszlói réztoronyban, Hármat tojott…, a dalok összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. Tánc hegedűre. A népviselet megismerése. 3. évfolyam Tananyag Dél-alföldi ugrós. Dél-alföldi csárdás. Somogyi karikázó. Rábaközi verbunk. Dunántúli táncok. Követelmény Ismerjen meg népviseleteket. Tudjon tájjellegű dalokat. Az énekórán tanult hasonló típusú játékok játszása, éneklése. Bakugrás, ügyességi játékok. Ismerje fel a Somogy-vidék népviseletét. Ismerjen karikázó táncot. Fogócska, kapuzó, párválasztó játékok játszása. Tudja a térképen megmutatni Rábaközt. Ismerjen énekes játékokat, mondókákat a vidék néprajzából. Ismerjen néhány dunántúli játékot. Tartsa be a közös szórakozás, táncos viselkedés alapvető szabályait. Visszhang játékmotívum-rögtönzés. A 3-as ütem fogalma, tudatosítása háromfázisú mozgással. A játék hangulatának, jellegének, funkciójának felismertetése. A dél-alföldi ugrós- és csárdásmotívum-fűzés kötésének gyakorlása. Válogasson dalcsokrot a 3. osztályos énekkönyvből, ami a karikázóhoz alkalmas. Elemi ismeretek Rábaköz néprajzából. Végezzen gyűjtőmunkát rábaközi népművészeti alkotások körében. A tanult fiú- és lányjátékok tetszés szerinti kötése, játszása. Körök bontása négyesekre, párokra. Helyi tartalmak A hagyományok szokáscselekményeinek megismerése, kipróbálása, játékfűzés tanulása. Betlehemezés, Pünkösdölő. Az ünnepek jelentése, a szokások, öltözködés, étkezés, díszítés, ajándék, rituálé – közös értelmezése. Népdaltanulás tánccal: Egy asszonynak, Akkor szép a disznó orra… A Hagyományőrző Tánccsoport múltjának és jelenének megismerése. Műsorok megtekintése, egy-egy motívum betanulása. 4. évfolyam Tananyag Koreográfiák a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Rábaköz tánclépéseinek felhasználásával. Szatmári táncok. Bokázók, átvetők. Szatmári koreográfia.

40

Követelmény Szatmár helye a térképen, szokások, népviseletek. Ismerjen szatmári énekeket, játékokat. Ismerjen hajlikázó játékot. Tudja a tanult lépéseket összekapcsolni. Tudjon az ismert lépések felhasználásával néhány percig improvizálni. Járás közben ritmus tapsolása, a lépésektől eltérő is. A lent és fent hangsúly különbsége, gyakorlása. Csárdáslépések gyakorlása, variálása. Csárdáslépések párban, magabiztosság fejlesztése. A fent hangsúly elmélyítése. Szólamgyakorlatok a tanult lépésekkel, ritmustaps lépés közben. A motívumok gyakorlása, elmélyítése. A tánc és éneklés együttes alkalmazásának gyakorlása, a légzéstechnika fejlesztése. Helyi tartalmak Az előző évfolyamokon tanult népdalok éneklése, új dalok tanulása: Bogyiszlóba két úton… Isten veled Bogyiszló faluja… Bogyiszló hagyományainak felelevenítése, bemutatása: Lakodalmas, Pásztorjáték, Leánytáncok – karikázó. Néprajzi ismeretek a lakóhelyről és a megyéről. A bogyiszlói zenekar bemutatása videóról, keletkezése, eddigi munkássága. Dunántúli népviseletek megismerése: Decs, Sióagárd, Őcsény. Feltételek Megfelelő méretű tanterem, szakképzett néptánc-oktató, megfelelő hangosítás. Szükséges eszközök Magnetofon, lemezjátszó, hanganyagok (lemezek, magnókazetták, CD-k), videokazetták, televízió, videó lejátszó, fellépésekkor ruha, cipő. 10. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája: 5. évfolyam TANANYAG Tanuljunk tanulni: Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Személyiségünk: Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély

KÖVETELMÉNY A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Test és lélek: Az egészség értéke életünkben. Hogyan Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legélhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, fontosabb összefüggései. öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Tudni illik: Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrá- Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, ja. Szórakozás illemtana. Színház, mozi, hangverseny, megkövetelése. disco. Kirándulás, sport, játék, strand Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepéfigyelem a családban. (hétköznapok, ünnepek) nek tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait! Közlekedés: Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbtelepülésen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros ségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabáközlekedés. Idénybalesetek. lyait!

6. évfolyam TANANYAG

KÖVETELMÉNY

Gondolkodás, kommunikáció, tanulás: Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Személyiségünk: Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Test és lélek. Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszaka-

41

Tudni illik: Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Családi élet: Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Közlekedés: Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

szainak általános jellemzőit. Alapvető magatartási normák ismerete.

Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam TANANYAG

KÖVETELMÉNY

Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Személyiségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.

Ismerje fel a test és a lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Pályaorientáció: Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Közlekedés: A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

A tanulók tudják felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

8. évfolyam TANANYAG

KÖVETELMÉNY

Személyiségünk: Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, én-ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsi cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás, viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

42

Pályaorientáció: Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

A tanulók tudják felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentu- A tanuló tudja: azonosítani az érdeklődési területek és mok: A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaké- elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemupek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírá- tatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. sok. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Családi élet: Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni

Minden évfolyamon tanévenként 10 óra aktuális téma: tanulmányi munka, magatartási helyzet, közösségi munka értékelése és önértékelése, műsorok előkészítése, megtartása, hagyományok ápolása, tanulmányi kirándulás szervezése stb. 11. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az első-negyedik évfolyamon • a heti három kötelező testnevelés óra, • a heti egy népi táncóra, • egy tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon • a heti kettő és fél kötelező testnevelés óra, • az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai heti négy órában, • a hétvégi túrák, kirándulások • A napközi otthonban és a tanulószobán • a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 12. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak 25 százalékában folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és irodalom, természetismeret, ill. ezen tantárgyak kompetenciaterületén keresztül./ld.:6.pont/ 13. A JAM program

43

3. 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1.

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Szakmailag hibátlan legyen. • A kompetencia-alapú oktatás szemléletét tükröző taneszközök, tanári segédeszközök prioritást élveznek • Az új taneszközöket csak felmenő rendszerben lehet bevezetni • Több tanéven keresztül használhatók legyenek • Követik a tanterv spirális elrendezését • Az ismeretszerzés tevékenységre, egyéni tapasztalatszerzésre épül • Az egyéni haladást jól szolgálók, differenciált tanulást-tanítást támogatók • Feladatokban gazdagok • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. 6. Minden pedagógusra nézve kötelező a fentiek szerint kiválasztott taneszközök alkalmazása, azok egyéni bővítése nem megengedett.

3. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei (első évfolyamon nem) alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

44

• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

3. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 3. 5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

45

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. • Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: • kiválóan teljesített • jól teljesített • megfelelően teljesített • felzárkóztatásra szorul • A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 7. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját értékelő lapok segítségével értékeljük. 8. Modul tárgyakból a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljek. (lásd 6. pont) • népi tánc 1-4. évfolyamon • számítástechnika 2-4. évfolyamon • tánc és dráma, honismeret 5. és 6. osztályban • etika 7. osztályban 9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló évközbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. Negyedéves értékelést alkalmazunk minden évfolyamon, erről a szülőt értesítjük. Időpontját az éves terv tartalmazza. 13. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 14. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

46

16. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 17. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, az osztályközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 18. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik; • kötelességtudó, feladatait teljesíti; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; • tisztelettudó; • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész; • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül 75 %-nak a megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 20. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 21. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, az osztályközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 22. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

47

23. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül 75%-nak a megléte (vagy megsértése) szükséges. 24. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 25. Az iskolai jutalmazás formái. • Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

48

• Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Egy osztályban maximum négy fő kaphat könyvjutalmat. • Nyolcadikos tanulók közül díszpolgári oklevelet és könyvjutalmat kaphat az, aki • nyolc éven keresztül kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt ért el • kiemelkedő közösségi munkát végzett • az OM által meghirdetett tanulmányi versenyen országos helyezést ért el • sportverseny országos helyezettje lett Ennek odaítéléséről az osztályfőnök előterjesztése, véleménye alapján a nevelőtestület dönt, a tanulók a ballagáson vehetik át. • Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 26. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 27. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 28. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés; • napközis nevelői figyelmeztetés; • osztályfőnöki figyelmeztetés; • osztályfőnöki intés; • osztályfőnöki megrovás; • igazgatói figyelmeztetés; • igazgatói intés; • igazgatói megrovás; • tantestületi figyelmeztetés; • tantestületi intés; • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 29. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. 6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; • az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal • • legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

49

3. 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. Egyszerű vizsgálati módszerek az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez Hungarofit és Mini Hungarofit Hungarofit: 7 éves kortól (1 +6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt II. Általános testi erő, erő - állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő - állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő - állóképességének mérésére.) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő - állóképességének mérésére.) 5. Tömött labdadobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére.) 6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére.) Megjegyzés: az általános testi erőt, erő - állóképességét legátfogóbban hat motorikus próbában el-ért teljesítmény értékelése alapján minősíthetjük: "Hungarofit". Mini Hungarofit: 7 éves kortól (1 +4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) I. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő - állóképesség mérése 1 . Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő - állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő - állóképességének mérésére) 4. Fekvő támaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő -állóképességének mérésére.) Megjegyzés: a próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesít - mény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. Tájékoztató jelleggel:(1 +3 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség mérése 1 mérföld síkfutás (1 609 m), vagy Cooper-teszt, futással/kocogással

50

II. Általános testi erő, erő - állóképesség mérése 1 . Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére.) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő -állóképességének mérésére.) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő - állóképességének mérésére.) 4. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő - állóképesség: maximálisan 63 pont Hungarofit (1 +6 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő - állóképesség: 6x 10,5 pont = maximálisan 63 pont Mini Hungarofit (1 + 4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő -állóképesség: 21 +3x14 pont = maximálisan 63 pont Tájékoztató jelleggel (1 +3 motorikus próbában elért teljesítmény alapján.) I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomer ő - állóképesség: 3x21 pont = maximálisan 63 pont A Hungarofit tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sportfoglakozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. A két értékelési forma kombinációja „A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” (Nádori L.) Minősítési rendszer Kategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez 0 - 20.5 pont IGEN GYENGE 21 – 40.5 pont GYENGE 41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 61 – 80.5 pont KÖZEPES 81 –100.5 pont JÓ 101 –120.5 pont KIVÁLÓ 121 –140.0 pont EXTRA

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tanulói segédletek: 1.o. RO tankönyvcsalád, 2-4.o. NT tankönyvcsalád, Gyermeklexikon, A magyar helyesírás szabályai, Szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, kiadványok, vers-és mesekönyvek, ifjúsági regények

51

Tanári segédletek: tanítók számára megjelent kézikönyvek, lexikonok, szótárak, folyóiratok. Nyomtatott grafikai taneszközök: Kirakható betűsorozat, képes betűtábla, applikációs készletek, betűtáblák a kis és nagy ábécé betűivel, nyelvtani applikációk, írói arcképek, Egyéb információhordozók és eszközök: Hangszalagok az olvasókönyv anyagához, ének-zeneszámok az irodalmi művekhez, diafilmsorozat, diapozitív-sorozatok, videokazetták az irodalmi művekhez. Írásvetítő, diavetítő, magnó, tv. Magyar nyelv 5-8. Tanulói: Antalné Szabó Ágnes: Magyar nyelv és kommunikáció 5-6. és 7-8. tankönyv és munkafüzet, A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár Tanári: Tanári kézikönyv, feladatgyűjtemény, szótárak, lexikonok, hangosított diasorozat, faliképek, nyelvtani táblázatok, kézikönyvek, szakkönyvek Irodalom 5-8. Tanulói: Alföldi Jenő: Irodalom és munkafüzet 5. 6. 7. és 8. osztály részére. Tanári: Szományai Gabriella: 5-8. ötlettár, diafilmek, hanglemezek, kazetták, kötelező és ajánlott olvasmányok videokazettán, különböző szótárak, enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek, irodalmi arcképcsarnok. Matematika 1-4. Tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika tankönyv és gyakorló 1. 2. 3. 4. osztály részére A gyerekek által gyűjtött és készített eszközök: pl.: kártyák, mérőszalagok, színes golyók, játékpénz, gombok, dobozok Megvásárolható taneszközök: logikai lapok, színesrúd készlet, számkártyák, korongok, számolópálcák, mérőszalag, lyukas tábla, dobókockák, körző, egyenes és háromszög vonalzó, tükör, vonalhálós és pontrácsos lapok, négyműveletes zsebszámológép A tanító munkáját segítő eszközök: írásvetítő, fóliák, mágneses tábla, lyukas tábla, táblai applikáció, színesrúd, logikai lapok, számkártyák, szemléltető képek /, méterrúd, úrmértékek, mérleg, óra. Matematika 5-8. Tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika tankönyv, Matematika gyakorló, Matematika témazáró Tanárok által felhasznált eszközök: Matematika program, Matematika feladatainak megoldása, írásvetítő, transzparensek, applikációs eszközök, táblai körző, szögmérő, vonalzók, mágneses tábla, stb. Tanulók saját eszközei: körző, szögmérő, vonalzók, zsebszámológép Tanulók által készített eszközök: számegyenes, hálózatok, síkidomok, testek, játékpénz, stb. Egyéb eszközök: színes rúd, logikai készlet, síkmértani modellek, testmodellek, Babylon - készlet, Dienes- készlet, lyukas tábla, zsebtükör, hőmérő, óra, tájoló, dobókocka, stb. Ének 1-4. Apáczai daloskönyv, Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat, Kodály: Énekeljünk tisztán, Ötfokú zene I– II. kötet, hanglemezek, kazetták, hangjegytábla, dallamkirakó, ritmus- és kottaolvasó-készlet, ritmuskártyák, hangoszlop, ritmushangszerek (triangulum, kisdob, réztányér), metronóm, metallofon, lemezjátszó, magnetofon Ének 5-8. Ötvonalas tábla, lemezjátszó, magnó, kazetták, lemezek, TV, videomagnó, videokazetták, metronóm, ritmushangszerek, dalok lapkottáról, Tanulói eszközök: Apáczai daloskönyv, Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához, ötvonalas füzet, Tanári eszközök: Zenei lexikonok, szakkönyvek. Történelem Taneszköz: Horváth Péter: Történelem tankönyv 5., Feladatok, rejtvények történelemből 5., Horváth Péter - Hámori Péter: Történelem tankönyv és munkafüzet 6. osztály számára, Helméczy Mátyás: Történelem tankönyv és munkafüzet 7., Történelem 8. évfolyam számára, fali térképek, fóliakészlet, tanári és tanulói kézikönyvek, atlaszok, szakkönyvek, folyóiratok, lexikonok, monográfiák, videokazetták, korabeli dokumentumok, applikáció Testnevelés A hagyományos iskolai sporteszközök és felszerelések. Nincs tornaterem a testnevelés tanításához. Természetismeret 5. 6.

52

Tanulói taneszközök: A NT Természetismeret és egészségtan tankönyve és munkafüzete, földrajzi atlasz, biológia album Tanári segédlet: applikációs képek, diaképek, transzparensek, élő és szárított növényi részek, fogazatok, fogtípusok, hőmérők csapadékmérő, falitérképek, földgömb, kőzet- és ásványgyűjtemény, terepasztal, iránytűk, tájoló, domborzati modellek, videofilmek, kézikönyvek, folyóiratok, Technika 5-8. Tankönyv: 1-8. Apáczai Kiadó tankönyve, munkafüzete tanári kézikönyv, folyóiratok, iskolai " házi " könyvtár, alapvető konyhatechnikai berendezések, eszközök, a textilmunka eszközei. Tervezéshez, előrajzoláshoz, anyagok alakításához, famunkához, fémmunkához, elektromos szerelésekhez, mechanikus szerelésekhez, irányítási feladatokhoz szükséges szerszámok és eszközök. Rajz 1-8. Alapfelszerelések: Írásvetítő, diavetítő, televízió, videó lejátszó, videokamera, magnetofon. Szemléltető eszközök: Művészettörténeti diasorozat 1- 8. évfolyamig, Filmek videokazettán Közös használatú anyagok, eszközök: rajzlapok, temperák, ecsetek, ceruza-hegyező, gyurma, vizesedények, rajztáblák, rajztollak. Audio és videokazetták. Tanulói felszerelések, eszközök: Ceruza, rotring, vonalzók, körző, színes ceruza, rajzlap, színes papír készlet, olló, ragasztó, festék, ecset Német 2-8. Jó minőségű magnetofon, írásvetítő fóliákkal, diavetítő diákkal. A tanterv megvalósításához ajánlott tankönyvsorozat: Kocsány Piroska - Liksay Mária: PASS AUF! 1-3. kötet tankönyv és munkafüzet 4-8. osztályok számára. Szükség van továbbra a tankönyvekhez és segédkönyvekhez készült kazettákra, képkártyákra, szókártyákra, egy-egy témakört bemutató színes demonstrációs táblákra, német – magyar és magyar – német szótárakra. Kémia 7.8. Tankönyv: Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné: Kémia tankönyv és munkafüzet 7. és 8. osztályok számára Szertár: tanári bemutató és tanulói kísérletekhez szükséges anyagok és kísérleti eszközök, vegyszerek, oldatok, írásvetítő és írásvetítő transzparensek, faliképek, táblák, modellek, videó lejátszó, videofilmek, számítógép és oktatási programok (ideális esetben) Számítástechnika Tankönyv: Shulcz Róbert: Számítástechnika Munkatankönyv 5. 6. 7. 8. osztály számára (Comenius Kiadó) Hardver: Pentium típusú számítógép (15 db), Monitor (SVGA) (15 db), Billentyűzet (15 db), Egér (15 db), CD meghajtó (10 db), DVD olvasó (4 db), Hangkártya, hangfal, Projektor (1 db), Laptop (1 db), ISDN csatlakozás az Internetre, Tintasugaras nyomtató (2 db), Scanner (1 db), Falitablók, Digitális fényképezőgép (1 db), Digitális kamara (1db) Szoftverek: WINDOWS 98, WINDOWS XP, OFFICE 97, OFFICE 2003, Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez. kerámia tábla, Földrajz Tanulói segédlet: 7. 8. Füri Lajos: Földrajz tankönyv, munkafüzet, földrajz atlasz Tanári segédlet: falitérképek, tematikus térképek, vaktérképek, dombortérképek, földgömb, terepasztal, transzparens, ásvány- és kőzetgyűjtemény, diasorozatok, videofilmek, applikációs képek, kézikönyvek, folyóiratok. Fizika Taneszköz: Halász Tibor: Fizika tankönyv 7. 8. Fizika munkafüzet 7. 8. Fizika tudásszintmérő feladatlapok 7. 8. osztály számára Tanulókísérleti eszközök: mechanikai, optikai és hőtani tanulókísérleti készlet, főzőpoharak, hőmérők, mérőhengerek, tükrök, lencsék, rugós erőmérők, karos mérleg emelőtartozékokkal, elektromosságtani tanulókísérleti készlet, tanulói V-A mérő. Tanári demonstrációs eszközök: a tanulókísérleti eszközöknél leírt eszközök, villamos főzőlap, merülőforraló, kaloriméter, demonstrációs hőmérő, emeltyűs pirométer, elektrovaria, tápegység, elektroszkópok,

53

áramforrások, egyen- és váltakozó áramú demonstrációs műszerek, szétszedhető iskolai transzformátorok, tolóellenállás, elektromágnes, galvánelem, generátor, motor, csengő modellek, kiskocsik, rugók, stopperóra, metronóm, emelvény golyók szétlökéséhez, golyók, homok, fahasábok, Mikola-cső, fémcsatornás lejtő, gőzgép modell, gőzturbina modell, négyütemű és dízelmotor modell, diavetítő diasorozatokkal, írásvetítő, transzparensek, videomagnó kazettákkal, tanári kézikönyvek, szakkönyvek. Ember- és társadalomismeret, Etika Taneszköz: Bóna Gézáné - Maksay Mária: Ember- és társadalomismeret, etika 7. osztály Egyéb eszközök: Fotók, albumok, feljegyzések, levelek. Lexikonok. Írásvetítő, diák, videofilmek. Biológia Taneszköz: 7. 8. A NT Biológia tankönyve, munkafüzete és feladatlapja, Biológia album Applikációs képek, diaképek, transzparensek, szemléltetőeszközök, kézikönyvek, videofilmek, tanulói képkártyák a rendszerezéshez Angol Taneszköz: Besnyi Erika – Huszár Márta: ENTERTEEN I: Student’s book, ENTERTEEN I: Workbook Egyéb eszközök: Hangkazetta az ENTERTEEN I. tankönyvhöz, angol - magyar, magyar – angol szótárak, Szendrő Borbála: I love words képes szótár, Dr. Budai László: Angol nyelvtan

5.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.

A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. • A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. • Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. • A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása • A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülői munkaközösség; az iskolaszék; • az iskola fenntartója. • A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

2.

3.

54

4.

• A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. • A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyettesénél; • a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél; • a bogyiszlói könyvtárban; • az óvodában.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2004. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék a 2004. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………….............................................. az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2004. év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ............................................................. igazgató

A Bogyiszlói Általános Iskola pedagógiai programját a Bogyiszlói Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ............................................................. polgármester

55

56