A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 40. (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az

- 1-

I. BEVEZETÉS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az 1. sz. Fıvárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (1116 Budapest Rátz L. u. 73-75) belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40.§ (1) bekezdése)

I. BEVEZETÉS

1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a közoktatási intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

2. Jogszabályi háttere Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: •

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.)

•

a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet (továbbiakban: R)

•

a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM renedelet, amelyet 2010. aug.. 1-tıl hatályon kívül helyez a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet

•

az iskolarendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet

- 2-

•

az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.)

•

a közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.)Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm.r.)

•

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény mőködését meghatározó fontosabb jogszabályok •

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII. 19.) (20. § (2) bekezdése)

•

a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló mindenkor hatályos törvények

•

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény

•

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

•

a gyermekek védelmérıl és a gyámügyigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény

•

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény

•

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásárl szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

•

munkavédelmérıl szóló1993. évi XCIII. Törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26) MüM rendelettel

•

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. Rendelet

•

az Országos Képzési Jegyzérıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet

•

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

3. SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézményben jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

- 3-

A SZMSZ elıarásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás területén, valamint az intézény által külsı helyszínen szerevezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók név: 1. sz. Fıvárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs

a)

Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1116 Budapest XI. Rátz L. u. 73.

b)

székhely:

c)

telephely: -

d)

Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 831/1996. (V. 30.) Fıv. Kgy. határozattal kiadott, többször módosított 1909/2011. (VI. 22.) Fıv. Kgy. határozat alapján egységes szerkezetbe foglalt /Ámr. 20.§ (2) bek. a, pont)

e)

Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 677138

f)

Alapító okirat kelte: 2011. július 29.

g)

Alapító okirat száma: 1909/2011. (VI. 22.) Fıv. Kgy.

h)

Az alapítás idıpontja: 1996.

i)

OM azonosító: 101 876

j)

KSH azonosító: 154 912

k)

PIR azonosító: 491-833-000

l)

Adóalanyiság: -

m)

Adószám: -

n)

Bankszámlaszám: -

2. Az intézmény tevékenységei

a)

Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következık tartoznak: Az intézmény szakágazati besorolása:

- 4-

Alap szakfeladat: Oktatást kiegészítı tevékenység Feladatmutató: 856000 Forrás: Az intézmény alap szakfeladata: Alap szakfeladat: Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Feladatmutató: 856011-1

Alap, illetve speciális feladatai Tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység keretében az értelmi fogyatékosság, autizmus, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos illetve a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességének szőrése, vizsgálata alapján javaslattétel a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó szakszolgálatra. A különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés.

b) ) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek: tevékenység: Korai fejlesztés gondozás ellátása feladatmutató: 856012-1 c) Vállalkozási tevékenységek: Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

- 5-

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Igazgató

Igazgató helyettes

pszichológus

Titkárság

gyógypedagógus

szakorvosok

Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete (külsı)

Gyp. GSZ üzemeltetési apparátus dolgozói

1. A szervezeti egységek megnevezése Engedélyezett álláshelyeink száma: 15 Szakmai álláshely:

12

Nem szakmai álláshely:

2

Tevékenységi körünkbıl adódóan a Koordinációs Irodával mint szervezeti egységgel intézményünknek munkakapcsolatunk nincs. a) Vezetık, vezetıség:

igazgató igazgató helyettes

Igazgató Az intézmény vezetıjét Budapest Fıváros Közgyőlése Pályázat útján határozott idıre bízza meg. Az igazgató felelıs az intézmény munkájának színvonaláért, a szakszerő és törvényes mőködéséért, az észszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató feladatkörébe tartozik: – az alkalmazotti közösség vezetése – a szakértıi vizsgálatok irányítása, ellenırzése – a szakalkalmazotti értekezlet jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végre-

- 6-

hajtásának szakszerő megszervezése és ellenırzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény mőködéséhez szükséges szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás kereteinek megteremtése és folyamatos biztosítása a GSZ igazgatójával kötött Együttmőködési Megállapodás szerint. A megállapodás tartalmazza az intézmény igazgató és a GSZ közötti munkamegosztást. - a szakszolgálatok részére biztosított állami normatív támogatás felhasználásának tervezése, végrehajtás elrendelése, ellenırzése, elszámolása szintén a GSZ igazgatójával kötött - munkaköri leírások elkészítése

megállapodás

alapján

- az IMIP 7.3.1. pontjában meghatározott feladatok ellátása - az igazgató felelıs az ingatlanok célszerő használatáért, az intézményben elhelyezett ingóságok, berendezések, felszerelések megırzéséért, azok rendeltetésszerő használatának biztosításáért Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes és a bizottsági titkár. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelıséggel és beszámolási kötelezettséggel. Igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes megbízását a szakalkalmazotti értekezlet véleményének kikérésével az igazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás 5 évre szól. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelıséggel helyettesíti. Ellenırzi az igazgató utasításainak végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint, intézkedik az intézmény mindennapi életében elıforduló ügyekben. /Feladatainak részletezését a munkaköri leírása tartalmazza. / Az igazgató és helyettese a vizsgálatok idıtartama alatt – munkarendben meghatározott beosztás szerint – folyamatosan gondoskodnak a bizottságban a vezetıi jelenlétrıl. Az igazgató tartós akadályoztatása / 1 hónap / esetén az igazgatóhelyettes részére helyettesítési díj számolható el a mindenkori vezetıi pótlékkeretet figyelembe véve. Az igazgató helyettes tartós akadályoztatása esetén feladatainak ellátására az igazgató – írásban - határozott idejő megbizást adhat pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó részére és számára helyettesi dij számolható el a mindenkori igazgatóhelyettesi pótlékkeret terhére.

- 7-

b.)

Gazdasági szervezet felépítése és feladata Intézményünk önállóan mőködı költségvetési szerv. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete (1134 Budapest, Róbert K. krt. 49 51.) látja el az intézménnyel kötött Együttmőködési Megállapodásban szabályozottak alapján.

c.) Pedagógusok közösségei Pedagógus munkakörben dolgozók: szakírányú végzettségő pszichológusok szakírányú végzettségő gyógypdagógusok A szakalkalmazotti értekezelet A bizottságban mőködı szakalkalmazotti közösség az intézmény tanácskozó és határozathozó szerve. A szakalkalmazotti közösség tagjai: -Teljes és részmunkaidıben dolgozó szakorvosok -Teljes és részmunkaidıben dolgozó pszichológusok -Teljes és részmunkaidıben dolgozó gyógypedagógusok, pedagógusok Pedagógus munkakör Alkalmazási feltétel a Kjt. szerint, kiegészítve a Mt. 81.§-nak rendelkezésével: új belépı esetén 90 napos próbaidı állapítható meg. A pedagógust, pszichológust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy – a szakértıi vizsgálat során, az intézményi vizsgálati protokollt és a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet mellékleteit figyelembe véve, olyan módszereket, eljárásokat alkalmazzon, amelyek belátása szerint adott esetben a leghatékonyabbak – vizsgálati eredményei alapján véleményt alkosson a gyermek állapotáról, fejlettségi szintjérıl, ezt a szülıvel tudassa – javaslatokat tegyen vizsgálati eszközök / segédletek, tankönyvek, pszichológiai tesztek/ kiválasztására, beszerzésére – hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, információkhoz – szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa

- 8-

– tagja legyen szakmai egyesületnek, kamarának – személyében megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, vizsgálati tevékenységét, értékeljék, elismerjék. Pedagógus munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje egyrészt kötelezı órákból áll, ami alatt a pedagógiai, pszichológiai vizsgálatokat, anamnézis felvételt, szülıvel történı megbeszélést, tanácsadást és egyéb feladadokat (intézményekkel történı folyamatos kapcsolattartás, konzultáció, vizsgálatok elıkészítésére) végez. A munkaidı kötelezı óraszámán felüli idıt a vizsgálatok értékelésére, a szakvélemények megírására, a vizsgálatok helyszínére való utazásra és egyéb konzultációra használja. A kötelezı órába beszámítható feladat még az utógondozói, nyomkövetıi, megfigyelési tevékenység és a bizottság vezetıjének irányítása mellett a különleges gondozást ellátó intézményekben tett ellenırzések, felülvizsgálatok, kontrollvizsgálatok végzése. Szükség szerint tartós megfigyelés, korai gondozói tevékenység, egyéni fejlesztés végzése az éves munkabeosztásban meghatározott óraszámban. Külön megbízás alapján elláthat tanácsadást, tanfolyami oktatást, szakmai tájékoztatást. A pedagógus munkakörben dolgozók kötelesek a vizsgálati idı megkezdése elıtt 15 perccel a vizsgálat színhelyén megjelenni. Valamennyi munkavállaló munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, várható idejét lehetıleg elızı nap, de legkésıbb adott munkanapon, a munkaidı kezdete elıtt 15 perccel köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének. Egyéb esetekben az igazgatótól kérhet – legalább egy nappal elıbb – esetleges eltávozásra, cserére engedélyt. d.) Nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottak Szakorvos (gyermekpszichiáter) Ügyviteli alkalmazottak (bizottsági titkár, tanügyi adminisztrátor) Takarító-kézbesítı (GSZ alkalmazásában áll) Szakorvos Feladata:

- 9-

- a fogyatékosság oki hátterének feltárása, a fogyatékossághoz társuló betegségek felderítése - BNO szerinti osztályozása - joga hogy bekérjen minden olyan iratot, mely a fogyatékosság keletkezésére, jelen állapotára vonatkozó adatokat tartalmaz és más eü. intézménynél készült - szükség esetén további szakorvosi vizsgálatot rendel el - egyéb, munkakörével kapcsolatos jogai és kötelezettségei a pedagógus munkakörben dolgozókéval megegyezik Pedagógus munkát segítı ügyviteli alkalmazottak: Bizottsági titkár Feladata: - Az intézményben használatos nyilvántartások vezetése - beérkezı és kimenı iratanyag iktatása - vizsgálati idıpontok kijelölése, nyilvántartása, értesítések kiküldése - leltár kezelése, selejtezés - gazdasági ügyintézés: a pénzügyi-, gazdasági feladatokat ellátó intézménnyel kötött együttmőködési megállapodás értelmében hatáskörébe tartozik az intézményi ellátmány igénylése, kezelése, elszámolása. A dologi nyilvántartásra biztosított pénzösszeg házi nyilvántartása Tanügyi ügyintézı Feladata: • A szakértıi vélemények zárása: javítása, adatrögzítés, postázás, adott esetben jegyzık és hivatalos személyek értesítése • szakszolgálati normatíva nyilvántarása, vezetése

2. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Szakmai munkaközösségek

- 10-

A intézmény kis létszámából adódóan szakmai munkaközösségek nem mőködnek, de a szakorvos, pszichológus, gyógypedagógus munkakörben dolgozók a szakterületükön felmerülı kérdésekben rendszeresen konzultálnak. A team munka eredményessége érdekében, az éves munkatervben meghatározottak szerint, havi rendszerességgel szakmai megbeszéléseket tartunk. A szakalkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik: - A SZMSZ és módosításának elfogadása - Az IMIP és módosításának elfogadása - A bizottság éves munkatervének elkészítése - A bizottság munkáját átfogó elemzések, értéklések, beszámolók elfogadása - A bizottság képviseletében eljáró intézményi dolgozók kiválasztása - Komplex szakértıi vizsgálat eredményei alapján a gyermek, tanuló képességeinek megfelelı intézménytípusba írányításának javaslása - Jogszabályban meghatározott más ügyek

A szakalkalmazotti közösség véleményt nyilváníthat: - Az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - A munkarend kialakításában - A külön megbízásokkal kapcsolatban - A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzösszegek felhasználásának megtervezésében - A szakalkalmazotti közösség feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére, vagy eldöntésére - meghatározott idıre, vagy alkalmilag - megbízhatja egyik tagját. A megbízás szóban, vagy írásban történhet. - A szakalkalmazotti közösség összehívása egy évben három alkalommal – tanév elején, félév záráskor és tanév végén – történik. Aktuális ügyek esetén szükség szerint ül össze. - A szakalkalmazotti értkezlet döntéseit és határozatait – jogszabályban meghatározottak kivételével - nyilt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza.

- 11-

- A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. - A szakalkalmazotti értekezlet minısített szótöbbsége szükséges a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásánál és az igazgatói pályázat véleményezésénél. - Minısített szótöbbséget igénylı döntésnél akkor határozathozatal-képes az alkalmazotti közösség, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelen lévık 51%-a elfogadja az elıterjesztést.

3. A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A gazdassági szervezettel és a Koordinációs Irodával való kapcsolattartás rndje és formái: Intézményünk önállóan mőködı költségvetési szerv. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete (1134 Budapest, Róbert K. krt. 49 51.) látja el az intézménnyel kötött Együttmőködési Megállapodásban szabályozottak alapján.

A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái Az intézmény létszámából, munkarendjébıl adódóan külön szervezeti egységek nem mőködnek. A szakértıi vizsgálatokkal és az intézmény mőködésével kapcsolatos feladatokat és kérdéseket, tervezett szakmai konzultációk, személyes megbeszélés, írásos körözvény formájában, illetve hirdetıtábla használatával vagy elektronikus úton biztosítjuk Tevékenységi körünkbıl adódóan a Koordinációs Irodával mint szervezeti egységgel intézményünknek munkakapcsolatunk nincs.

4. Külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolattartás módja külsı intézményekkel Az intézmény vezetıje és munkatársai rendszeresen és folyamatosan tartanak kapcsolatot az intézmény mőködési területén lévı családvédelmi intézményekkel. A zavartalan munkavégzés, gyors információcsere érdekében szükség szerint vizsgálati esetenként

- 12-

– a kerületi nevelési tanácsadókkal – a területen mőködı óvodákkal, általános iskolákkal – a fogyatékosok nevelésére kijelölt óvodákkal, iskolákkal – integrált nevelésben részt vevı intézményekkel – gyámhatóságokkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítı központokkal. Általában havi rendszerességgel, a vizsgálati vélemények megküldésével, a kerületi önkormányzatok jegyzıivel. Napi munkakapcsolatban áll az intézmény a pénzügyi feladatokat ellátó Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezetével, a Fıpolgármesteri Hivatal Oktatási- Ifjúsági- és Gyermekvédelmi Fıosztályának munkatársaival. A szakmai kapcsolat rendszeres az ELTE Gyógypedagógiai Fıiskolai Kar Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézménye és Módszertani Központtal. A kapcsolatok folyamatának fıbb lépéseit ( partner azonosítás, kapcsolat a partnerekkel folyamatleírást ) az Intézményi Minıségírányítási Program tartalmazza.

IV. Mőködés rendje 1.

Az intézmény mőködési rendje A közoktatási intézmények szorgalmi idejéhez igazodó munkarend szerint mőködik. A folyamatos mőködést a nyári ügyeleti beosztással biztosítjuk. Ebben az idıszakban is folynak vizsgálatok, tanácsadás, információ átadás. A tanév (a hivatalos adatszolgáltatás a KIR rendszer részére) a szeptember 1-tıl, a következı év augusztus 31-ig tartó idıszakot foglalja magába. Így az augusztus 31-ig beérkezett kérelmek, az elızı év szeptemberétıl indult év vizsgálati forgalmába számítanak. A szakértıi vizsgálatok lebonyolításának ügyviteli rendje – vizsgálatra jelentkezés történhet a szülı kérelmére írásban, ritka esetekben telefonos egyeztetés vagy személyes megbeszélés alapján (dokumentációs anyag bemutatása ebben az esetben is szükséges) – ha az intézmény javaslatára történik a vizsgálat, akkor a szakértıi és rehabilitációs bizottság eljárása központilag kiadott kérelem-nyomtatványon kezdeményezhetı, ezen kívül be kérhetı a javaslattevı véleményét (óvodapedagógus, tanító, szaktanár, pszichológus, fejlesztı pedagógus) a gyermek/tanuló haladását illetıen

- 13-

– ha írásban történik a vizsgálatra behívás, azt 15 nappal a vizsgálati kérelem beérkezése után meg kell tenni, a szülınek a vizsgálatról 8 nappal korábban értesítést kell kapnia. A vizsgálatot 50 napon belül - lehetıség szerint - el kell végezni. - amennyiben a szülı igényli, a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – bent tartózkodhat. – a szakértıi javaslatot, a vizsgálaton tapasztaltakat az utolsó vizsgálat után a szülıvel szóban ismertetni kell, a nyilatkozatot, mely a javaslat elfogadását vagy elutasítását tartalmazza, alá kell íratni, a vizsgálaton mindkét szülı jelenléte szükséges, amennyiben csak az egyik szülı van jelen, úgy a jelenlévı szülınek nyilatkoznia kell, hogy a távollévı szülı képviseletére

jogosult

– a vizsgálatot végzı szakemberek a szakvéleményt – javaslatot a vizsgálat lezárása után 3 nappal kötelesek a bizottság vezetıjének leadni, egy hetes leadási határidı azoknál a pároknál fogadható el, akik részmunkaidıben látják el bizottságunkban munkakörüket – a vizsgálaton elhangzottakra, bemutatott íratok tartalmára vonatkozóan a titoktartás általános szabályai érvényesek. -az elkészült szakértıi véleményeket elıször a szülı részére továbbítjuk és amennyiben a szakértıi vélemény kézhezvételétıl számított tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indít jegyzıi eljárást, akkor lehet csak az egyetértését megadottnak tekinteni és a véleményeket az intézményeknek is továbbítani.

A vizsgálatok ütemezése A vizsgálatokat általában 8 - 14 óra között, szerdai napon 19 óráig kell elvégezni. Óvodás korú gyermekek vizsgálata folyamatosan - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához - kijelölt iskolába való áthelyezéséhez - az egyes tárgyak értékelése/minısítése alól történı felmentéshez szükséges vizsgálatokat általában április 30-ig kell elvégezni, illetve a jogszabály által ütemezett idıpontig - Ismételt vizsgálat szükségessége esetén, illetve ha az ügyben államigazgatási eljárás indult, a szakértıi vélemény elkészítésének határideje május 31.

- 14-

Egyéb esetekben / korai gondozás, magasabb összegő családi pótlék, ápolási díj, GYES meghosszabbítása /a szakértıi véleményt a gyermeknek a szakértıi bizottságnál való megjelenésétıl számított 50 napon belül lehetıleg el kell készíteni Az 50 napos határidı betartásának figyelembe vétele valamennyi vizsgálat esetében érvényes.

Az intézmény nyitvatartási rendje szorgalmi idıben: 16h 16h

Hétfı

8 -

Kedd

8 -

Szerda

8 -

Csütörtök

8 -

19h 16h

Péntek

8 -

16 h

Az igazgató tanévenként - a jogszabályban meghatározottak szerint - vizsgálat nélküli munkanapot jelölhet ki továbbképzésekre, szakmai megbeszélésekre, stb A vezetık – igazgató vagy igazgatóhelyettes –munkarend alapján a bizottságban tartózkodnak: szerda kivételével 8- 14h –ig, szerdán : 8 – 19 h -ig. A bizottsági titkár és tanügyi ügyintézı munkaideje 8 – 16 h –ig tart. A takarító, kézbesítı munkaideje: 6 – 12 h –ig tart. Takarításra fordított idı: heti 18, kézbesítés 12 óra A pedagógus, pszichológus, szakorvos kollégák a mindenkori érvényes rendelkezések alapján elıírt kötelezı óraszámban, éves munkabeosztás / órarend / szerinti idıben tartózkodnak a bizottságban. A bizottságba elsıként érkezı, vagy utolsónak távozó dolgozó gondoskodik a biztonsági rendszer be-, illetve kikapcsolásáról. 2.

A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A vizsgálatra érkezı gyermekek, tanulók és kisérıik az intézmény helyiségei közül a várószobában a vizsgálat teljes idıtartama alatt tartózkodhatnak. Jó idı esetén az intézmény elıtti füves területet használhatják játékra, futkározásra.

- 15-

A vizsgáló helyiségekben, a titkári szobában, az igazgatói irodában bizottsági dolgozó jelenléte mellett léphetnek be a mőködés ideje alatt.

3. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje Az ellenırzés általános feltételei A folyamatos ellenırzés megszervezéséért, hatékony mőködéséért az igazgató felelıs. Ellenırzési tervet készít és ezt az éves munkatervben rögzíti. A bejelentett ellenırzések mellett alkalomszerően is sor kerülhet ellenırzésre.

Az ellenırzés célja, hogy segítse a minél hatékonyabb munkavégzést, kiterjed a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ellátásának területeire. Segíti a vezetıi intézkedések végrehajtását, hozzájárul a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelızéséhez. Támpontot jelent az évenként történı minısítésekhez. Ellenırzésre jogosult – az intézmény vezetıje – az igazgatóhelyettes Az ellenırzés területei: - a szakértıi vizsgálatok – a korai gondozás, fejlesztés – a gazdálkodási, ügyviteli, adminisztrációs tevékenység – különleges gondozást ellátó intézményeknél a feltételek meglétének ellenırzése Az ellenırzésre jogosultak: – szakterületenként a bizottság vezetıje által kijelölt személy – felkérés és megbízás alapján szakértık Ellenırzés formája: – a vizsgálatok látogatása – fejlesztı foglalkozások látogatása – beszámoltatás, dokumentumok áttekintése. – intézményekben interjúk készítése Az ellenırzés tapasztalatairól a tanévvégi értékeléskor az igazgató beszámol a szakalkalmazotti értekezlet elıtt. Az szakalkalmazotti értekezlet fogadja el.

ellenırzési

tervet

és

beszámolót

a

- 16-

4. A könyvtár mőködése A könyvtár győjtıköre: •

Pedagógiai

•

Gyógypedagógiai

•

Pszichológiai

•

Gyermekorvosi, illetve

•

Gyermekneurológiai-, gyermepszichiátriai szakirodalom

Az intézmény a beszerzések alapján leltári nyilvántartásokat vezet. A könyveket a dolgozók kézikönyvként az intézményben bármikor használhatják. Otthoni olvasás esetén a könyvtár kezelésével megbízott kolléga által vezetett kölcsönzési nyilvántartásba történı felvétel után vihetik el. Az elvitelt kézjegyükkel igazolják. A visszavételezés a nyilvántartásban kerül regisztrálásra..

5. Intézményi védı, óvó elıírások •

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Az alkalmazottak rendszeres egészségügyi állapotának felügyeletét - megkötött szerzıdés alapján -, foglalkoztatás egészségügyi szakorvos látja el, korosztályhoz kötött rendszerességgel. Szükség esetén beutalót ad egyéb szakorvosi vizsgálatokra. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek óvása, védelme. Ez magában foglalja a munkavédelmi és tőzvédelmi elıírások betartását, az energiatakarékossági intézkedések végrehajtását, a helyiségek berendezési tárgyainak és eszközeinek a rendeltetésszerő használatát, valamint a folyamatos karbantartást.

•

A rendkívüli esemény, bombariadó, stb esetén szükséges teendık Tőz, valamint bombariadó esetén az intézményi Tőzvédelmi szabályzat tőz és bombriadó utasításában foglaltak szerint kell kiüríteni az épületet a kerületi fıkapítányság egyidejő értesítése mellett. Tanév elején – az épületet használó többi intézménnyel egyeztetve – tőzriadó (bombariadó) gyakorlatot kell végrehajtani.

- 17-

Az intézmény vezetıje gondoskodik a tőzvédelmi elıírások érvényrejuttatásáról, a Tőzvédelmi szabályzatban foglaltak betartatásáról. Elısegíti a rendelkezésre álló szükségletének megfelelıen. •

A dolgozók feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelızésében és a baleset esetén A gyermekbalesetek megelızését célzó védı-óvó rendszabályokat tanév elején az igazgató ismerteti, melynek lényege, hogy kisgyermek sem a vizsgáló, sem a váró helyiségeiben nem maradhat felnıtt felügyelete nélkül. A vizsgálatok, illetve foglalkozások befejezése után személyesen kisérve kell a gyermeket, tanulót a szülınek átadni. A vizsgálatok, fogalalkozások során csak olyan eszközöket szabad használni, melyek nem veszélyeztetik a gyermek, tanuló testi épségét. Az esetleges baleseteknél a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell eljárni ( A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége).

•

Katasztrófa -, tőz – és polgári védelmi tevékenység, szervezeti és végrehajtási rendje A tőzvédelmi feladatokat az intézményekben a GSZ szervezi, de a végzése és a felelısség megoszlik az intézményigazgató és a GSZ igazgató között a Tőzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GSZ készít és az intézmény igazgatója hagy jóvá. A GSZ igazgatója az intézmény igazgatóval közösen szervezi a tőzvédelmi bejárásokat, a tőzvédelmi oktatásokat valamint a tőzriadó gyakorlatokat. A GSZ-nek kell készítenie a tőzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részérıl igényelt adatszolgáltatásokkal, jelentéseket. A GSZ tőzvédelmi felelıse az intézményigazgatóval együtt képviseli az intézményt külsı tőzvédelmi ellenırzés során.

- 18-

6. Egyéb kérdések Az intézményben Kollektív szerzıdés kötésére jogosult szakszervezet nem mőködik, ezért a törvényi szabályozás szerint az SZMSZ-ben kerülnek rendezésre az egyébként kollektív szerzıdésben szabályozandó kérdések. A Kt. 122.§ (12) bekezdése értelmében az intézmény reklámtevékenységet nem folytat.

a) A kereset kiegészítés feltételeinek meghatározása a Kt. 118.§ (10) bekezdésében meghatározottak szerint történik. Kiemelt munkavégzésért járó illetménykiegészítés kiosztásának elvei: • •

Kiemelkedıen, illetve tartósan jól végzett munka Legalább 3 év szakterületen eltöltött idı

•

A szakmai továbbképzéseken való eredményes részvétel

•

Munkamenet eredményességét, hatékonyságát segítı, újító ötletek

•

Konferenciákon elıadások tartása

• •

Fejlesztési programok, vizsgálati protokollok, kimutatások készítése Az IMIP mőködtetésében való aktív részvétel

b) Tanítási idıkeret 2011. szeptember 1-tıl megszőnt a kéthavi tanítási idıkeret (1993. LXXIX Kt. tv. 1. sz melléklet, Harmadik rész II./6. pont és 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet A következı idıszakban az alábbi eljárásrend szerint végezzük a pedagógus munkakörben dolgozók tanítási idıkeretének nyilvántartását, elszámolását. • a törvény jelenleg még nem rendelkezik arról, hogyan történik, az adott hétre elıírt kötelezı óraszám meghatározása töredékhét esetén, illetve olyan naptári héten, amelynek napjaira egy vagy több tanítási szünet, tanítás nélküli munkanap esik, ezért csak a ténylegesen regisztrált, nyilvántartott órák elszámolására kerül sor • a gyermeke/tanulók vizsgálatáról rendszeres nyilvántartást vezetnek a vizsgálatvégzık és a tanügyi adminisztrátor ezeket az adatokat viszi be a számítógépes rendszerünkbe. • óradíj annak a pedagógusnak jár, aki kötelezı óraszámán túl, rendes munkaidın belül, munkáltatóval történı közös megegyezés alapján több vizsgálatban vesz részt • az óradíj megilleti a vezetı és vezetı beosztású közalkalmazottat is

- 19-

• az óradíj egy órára esı összege a pedagógus illetményének és pótlékainak figyelembe vételével történik (pedagógiai szakszolgálati intézményi munkakörre elıírt kötelezı óraszámot 4,33-mal kell szorozni) •

az intézmény vezetıje a leadott munkaidı, a munkából való távolmaradás és a szabadságnyilvántartást, valamint a mindenkori tanév rendjérıl szóló rendeletben meghatározottak alapján elkészíti a pedagógus teljesítmény nyilvántartást

•

a szorgalmi idı végén megállapítja az éves teljesítményt

c) Teljesítménypótlékok tekintetében a mindenkor érvényes jogszabályok szerint kell eljárni. A vezetıi tejesítménypótlékokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott 14/C §-ának (1) bekezdése szeint kell meghatározni. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére a következı illeménypótlékok adhatók (138/1992.(X.8.)Korm rend.): Gyógypedagógiai pótlék Különleges szakértelmet igénylı munka utáni pótlék

d) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása -

munkaruha adható az orvos, pszichológus, gyógypedagógus, adminisztrátor munkakörben dolgozó közalkalmazott részére a következık szerint:

-

1 db fehér köpeny – kihordási idı: 3 év

-

Takarító munkakörben : 1 db fehér vagy színes köpeny – kihordási idı: 2 év

-

A kihordási idı lejárta után a köpeny a közalkalmazott tulajdonába kerül. Ha kihordási idı lejárta elıtt a munkaviszony megszőnik, köteles a köpenyt viszszaszolgáltatni. Tartós távollét esetén a távollét ideje a kihordási idıbe nem számítható be.

e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az igazgató és az igazgató helyettes a saját és a vele egy háztartásban élı hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéérıl. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékességére, ırzésére vonatkozó eljárásrendet az intézmény vagyonynilatkozat-tételi szabályzata tartalmazza.

- 20-

7. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény jogszabályban meghatározott nyilvános dokumentumai a dolgozók részére bármikor megtekinthetık az igazgatói irodában. A dokumentumok mindazok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménynyel, a várószobában kifüggesztett tájékoztató alapján igény szerint szintén megtekinthetık az igazgatói irodában.

- 21-

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……év ……………….hó …….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgálat Szervezeti és Mőködési Szabályzat hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti a 2011év április hó 16. napján készített SZMSZ.

2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül a jogszabályi elıírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény dolgozóinak többsége. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

3.

Legitimációs záradék

A Szervezeti és Mőködéi Szabályzatot az intézmény szakalkalmazotti értekezlete 2011. szeptember 28.-án elfogadta.

Budapest, 2011. szeptember 28.

…………………………………… Ferencziné Nagy Eszter hitelesítı szakalkalmazott Fenntartói jóváhagyása

………………………………… Puhala Ildikó igazgató …………………………………… Ádám Rita hitelesítı szakalkalmazott

- 221. sz.melléklet: Győjtököri szabályzat

Győjtıköri Szabályzat Az intézményi könyvtár győjtıköre, állományalakítása Az intézmény számára jogszabály nem írja elı kötelezıen könyvtár mőködtetését. A színvonalas szakértıi munka azonban szükségessé teszi, hogy a három szakterületet képviselı vizsgáló teamek – szakorvos, pszichológus, gyógypedagógus – munkatársai számára rendelkezésre álljanak mindazon alap- és kiegészítı ismereteket tartalmazó szakkönyvek és egyéb segédletek, melyek a diagnosztikus munkát segítik, pontosabbá teszik. Az állományalakítás ennek megfelelıen történik, a szakalkalmazottak véleményének kikérésével és az igazgató jóváhagyásával. Az intézményi könyvtár funkciórendszere és győjtıköre A könyvtár alapfunkciója: A tanulási képességek szakértıi vizsgálatához ( értelmi képességek, pszichés funkciók) , továbbá a gyógypedagógiai szolgáltató központi tevékenységhez ( korai gondozás, egyéni gyógypedagógia fejlesztés) biztosítani minden olyan információhordozót, kézi és segédkönyveket, fejlesztı eszközöket, munkafüzeteket melyek a leghatékonyabb munkavégzést szolgálják. A könyvtár elsıdleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítı dokumentumok tartoznak az állomány fı győjtıkörébe. Ezek a gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi lexikonok, fogalomgyőjtemények, szótárak, szakkönyvek, kézikönyvek, folyóiratok… A könyvtár másodlagos funkciója : A teljességre nem törekedve mindazon tudományos, ismertközlı irodalmi alkotás mely a három szakterület alapvetı, illetve újabb kutatásainak eredményét közli és elısegítheti a szakmai ismeretek bıvítését. Az intézményi könyvtár győjtıkörét meghatározó tényezık A győjtés által érintett szakterületeken a szakirodalom szintjének és a győjtés mélységének meghatározásánál az intézményi könyvtár elsıdleges illetve másodlagos funkciójából eredı szükségletek kielégítését kell figyelembe venni. Az intézményi könyvtár győjtıköre formai oldalról Kiadványtípusok 1. könyv 2. periodika 3. brossura, nyilvántartásban szereplı egyéb írásos dokumentumok

A beszerzés forrásai a. vásárlás útján könyvkereskedıtıl, kiadótól b. ajándék útján - győjtıkörbe tartozó mővek, illetve dokumentumok A győjtés szintje, mélysége Az intézményi könyvtár erısen válogatva győjt, azaz teljességgel egyetlen szaktudomány irodalmát sem győjti.


Az állománygyarapítás során arra kell törekedni, hogy a vizsgálatokhoz és fejlesztéshez kapcsolódó irodalom megfelelı válogatással tartalmilag teljes legyen. 1. könyv a) Pedagógiai, gyógypedagógiai szakirodalom és határtudományai • Pedagógiai lexikonok • Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentum győjtemények • A nevelés és az oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb mővek • Mővelıdés és oktatáspolitikával foglalkozó mővek • Az értelmi neveléssel,és személyiségformálással kapcsolatos alapvetı munkák • A gyógypedagógiai oktatással, neveléssel kapcsolatos irodalom • Az értelmi fogyatékosság diagnosztizálásával kapcsolatos irodalom • A pszichés fejlıdés zavara miatt a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozottak vizsgálatával, összefüggı mővek b) A pszichológiai szakirodalom és határterületei • A pszichológia alapfogalmát, fejlıdését tárgyaló mővek • A pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános lélektan, a fejlıdéslélektan, a gyermek és ifjúkor lélektana, a gyógypedagógiai pszichológia, személyiségvizsgálat, intelligencia vizsgálat, a szociálpszichológia és csoportlélektan alapvetı mővei • Az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a pszichológiai diagnosztika alapvetı kérdéseivel foglalkozó munkák • A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek összefoglaló munkák c) Orvosi szakirodalom meghatározott szakterületei • Gyermekgyógyászat, gyermek-neurológia, gyermek-pszichiátria alapfogalmát tárgyaló könyvek • Veleszületett fejlıdési rendellenességeket tárgyaló mővek, atlaszok • Genetikai rendellenességek • A betegségek nemzetközi osztályozása aktuális kiadványai d) A szociológia, a szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma Elsısorban enciklopédikus szinten győjtendı. Illetve azok a mővek, melyek szoros kapcsolatban vannak a szakértıi tevékenységgel. •

• • • • •

A szociológiai mővek közül elsısorban a fogyatékosok, hátrányos helyzetőek, kisebbségek társadalmi beilleszkedésének, felzárkóztatásának problematikáját kutató mővek Statisztikák közül az oktatásügyi statisztikák Oktatási jogszabálygyőjtemények Munkajoggal kapcsolatos jogszabályok, segédkönyvek Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, segédletek Családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak


e) Hivatali segédletek • Az intézmény vezetéséhez, igazgatás, gazdálkodás, ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyőjtemények • Munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom 2. Periodika • • •

Hivatalos közlönyök Szakmai folyóiratok: pedagógiai, pszichológia hetilapok, folyóiratok Gyermek folyóirat

3. Brosúrák • •

Tankönyvek, munkafüzetek, kifestık Tájékoztatók, szórólapok

Kivonás, törlés az állományból Az állományalakítás szervez része az idıszakos selejtezés. Az elrongálódott, elavult tartalmú és a fölöslegessé vélt dokumentumokat folyamatosan ki kell győjteni az állományból, és selejtezésüket el kell végezni. Budapest, 2011. szeptember 25.

…………………………………… Baginé Trombitás Mariann könyvtár felelıs

…………………………………… Puhala Idlikó igazgató

- 252. sz.melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló többször módosított 292/2009. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a költségvetési szerveknek az SZMSZ mellékletében meg kell határozni a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét. Intézményünk gazdálkodásának ellenırzése során feltárt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete szabályozza. Az Intézmény pénzügyi ellenırzésének alapvetı célja, számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, a rá bízott vagyonnal szabályszerően, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodik-e. A pénzügyi-számviteli tevékenység folytatásának során elkövetett szabálytalanságok lehetnek formai-alaki, a gazdálkodás minıségére ható, valamint tartalmi, a számviteli alapelveket sértı - súlyos - szabálytalanságok. Ezek a költségvetési szerv gazdálkodását hátrányosan érintik, megkérdıjelezhetik a valódiságot. A végrehajtott ellenırzés során feltárt súlyos szabálytalanság esetén a szabálytalanság megszüntetésére azonnali hatállyal igazgatói utasításban intézkedni kell, s a vétkes dolgozóval szemben fegyelmi eljárás lefolytatását kell kezdeményezni. Ilyen esetek lehetnek: -

mérleg valódiságának meghamisítása

-

hivatali beosztással való visszaélés

-

sikkasztás

-

szándékos vagyoni károkozás

-

fedezet nélküli kötelezettségvállalás.

Szabálytalanságnak minısülı hibák: -

elıirányzat módosítási és felhasználási hatáskör be nem tartása

-

céljellegő elıirányzat céltól eltérı felhasználása

-

szabálytalan kifizetések,

-

egyéb, a gazdálkodási szabályok megsértése

Költségvetési gazdálkodás során elkövetett szabálytalanságokat a külsı, illetve belsı ellenırzés egyaránt megállapíthat. Ezen kívül szabálytalanságra fény derülhet a Folyamatba épített Elızetes és Utólagos Vezetıi Ellenırzés (FEUVE) során is.


A FEUVE a Gazdasági Osztály mint az iskola gazdálkodásáért felelıs szervezeti egység által folytatott elsı szintő pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszer. Ellenırzési tevékenységét a folyamatokba építve a Pénztár- Bank számlakezelési, Kötelezettségvállalási és a Gazdasági Szervezet Ügyrendi elıírásai szerint köteles végrehajtani. Szabálytalanságok feltárására sor kerülhet dolgozói, vagy egyéb bejelentések alapján elrendelt célvizsgálatok kapcsán is, melyet minden esetben az igazgató rendelhet el. Az igazgató a megállapításokról jellemzıen az ellenırzési jelentésbıl szerez tudomást. I. A FEUVE kapcsán felszínre kerülı szabálytalanságok során az alábbiak szerint kell eljárni: •

a számlák érvényesítıje ellenırzés során olyan teljesítéssel találkozik, melyre nem volt kötelezettségvállalás, illetve fedezet, vagy a teljesítés igazolását nem az arra jogosult személy végezte el, az érvényesítést meg kell tagadni, s azt haladéktalanul jelentenie kell a gazdasági vezetınek,

•

a pénztárellenırzés során észlelt szabálytalanságot a pénztárellenır a gazdasági vezetınek köteles jelenteni,

•

az ellenjegyzınek el kell végeznie a pénzügyi ellenırzéseket, a Gazdálkodás Ügyrendi Szabályzatában elıírtak szerint meg kell vizsgálnia a pénzügyi döntések szabályszerőségét,

a kötelezettségvállalások célszerőségét megalapozó eljárás lefolytatását.

Eljárása során észlelt szabálytalanságokról írásbeli jelentést kell tennie

az igazgatójának. Amennyiben utasításra kell az ellenjegyzést elvégeznie, azt jelentenie kell a felügyeleti szerv vezetıjének. •

A gazdasági vezetı a gazdasági eseményeknek a hatályos jogszabályok, illetve a Számlarend és Gazdálkodás Ügyrendi Szabályzatban rögzített módon való elszámolásától eltérı eseményeket az igazgatónak köteles jelenteni,

•

Az Intézmény egységeinek vezetıi az eszközökkel való gazdálkodásban észlelt szabálytalanságot (pl. saját célú használatra térítésmentesen adott eszközök, hanyag kezelése, rendeltetésellenes felhasználás, pazarlás, selejtezési eljárás dokumentálása, eszközök hasznosítása, stb.,) a gazdasági vezetınek kötelesek jelenteni.


•

A gazdasági vezetı a költségvetési beszámoló, a mérlegjelentés, a fıkönyvi kivonat, a beszámoló mellékleteit képezı egyéb kimutatások ellenırzése, valamint az aláírási jog gyakorlása során észlelt hibák, hiányosságok esetén a fıkönyvi könyvelıtıl köteles bekérni a számszaki adatokat alátámasztó dokumentumokat, s bármilyen szabálytalanság felfedése esetén azonnal köteles intézkedni azok megszüntetése tárgyában. A szabálytalanság megszüntetésére a tények rövid leírása, valamint a szabályos eljárást megjelölve, minden esetben írásban köteles intézkedni a végrehajtásért felelıs és határidı meghatározásával.

A gazdasági vezetı a tudomására jutott szabálytalanságok tényérıl ellenırzés során köteles meggyızıdni. Amennyiben a szabálytalanság jellege megkívánja, a gazdasági vezetı az igazgatótól kérheti a belsı ellenıri célvizsgálat elrendelését, illetve kezdeményezheti szakértı bevonását a vizsgálatba. A gazdasági vezetı a szabálytalanság súlyának megítélése után (formai-alaki, vagy tartalmi) a következı intézkedéseket köteles megtenni: 1) a hibák kijavítására határidı és végrehajtásért felelıs megjelölésével utasítás kiadás, 2) a munkáltatói jogkör gyakorlójánál – a szabálytalanság jellegétıl függıen - a felelısségre vonást kezdeményezi. A szabálytalanság felfedése után a gazdasági vezetı minden esetben 5 munkanapon belül írásban, a saját hatáskörben kiadott intézkedés másolatának csatolásával köteles tájékoztatni az igazgatót.

Az igazgató a gazdasági vezetı intézkedésétıl függetlenül – a szabálytalanság jellegét, az elkövetés gyakoriságát, súlyát mérlegelve - a témában elrendelheti a belsı ellenıri célvizsgálatot.

II. A belsı ellenırzés által megállapított szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje:

A belsı ellenırzés az Ellenırzési Kézikönyv (ellenırzési szabályzat) és az ellenırzési ütemterv szerint végzi feladatát.


A belsı ellenır által megállapított szabálytalanságról az érintett egység vezetıje és az igazgató a szóbeli értékelés, majd az ellenıri jelentés útján kap információt. A szabálytalanság megszüntetésére az ellenıri jelentés javaslatot tartalmaz, a javaslat alapján igazgatói utasítás kerül kiadásra, melynek minden esetben tartalmaznia kell a szabálytalanság megszüntetésének módját, a végrehajtásért felelıs személyt és a határidejét. A szabálytalanság jellegétıl függıen a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy milyen felelısségre vonást alkalmaz, megindítja-e az elkövetıvel szemben a fegyelmi eljárást. A belsı ellenırzés által megállapított szabálytalanság megszüntetését, a kiadott utasítások végrehajtását utóvizsgálat keretében ellenırizni kell. A külsı ellenırzés által megállapított szabálytalanságok megszüntetésére az utasítás igazgatói hatáskörben kerül kiadásra, melyben meg kell határozni a szabálytalanság megszüntetésének módját, a megszüntetésért felelıs személy nevét és a határidıt. A folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzések során megállapított szabálytalanságokat, hiányosságokat az ellenırzési naplóban rögzíteni kell, s az ellenırzési napló sorszámát tartalmazó számmal ellátva kell lefőzni és 10 évig megırizni a szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedéseket, kiadott utasításokat.

- 293. sz.melléklet: Adatkezelési szabályzat

Adatkezelési Szabályzat Az 1.sz. Fıvárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Fejlesztı Központ nevelıtestülete a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b., pontjában biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata 2. számú mellékleteként a következı adatkezelési szabályzatot fogadta el.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggı adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képezı jogszabályok: - a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, különös tekintettel a 2.számú mellékletére, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 83/B-D §-ai és 5. számú melléklete, - a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI: 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete. 3. A Szabályzat hatálya 3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény igazgatójára, vezetı beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézményben vizsgálaton megjelenı résztvevıkre. 3.2. E Szabályzat szerint kell ellátnia - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban: közalkalmazotti adatkezelés), valamin - a vizsgálaton résztvevık adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: vizsgálati adatkezelés) 3.3. E Szabályzatot megfelelıen kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszőnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló elızetes eljárásokra. A vizsgálati személyekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszőnése után határidı nélkül fennmarad. 4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti értelmezı rendelkezések kapcsolódnak.


I. RÉSZ A közalkalmazottra vonatkozó adatkezelés 1. Felelısség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezelésére 1.1 Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért • az intézmény igazgatója, • az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítmény értékelését végzı vezetı (igazgató helyettes) • a gazdasági vezetı, a személyzeti, munkaügyi elıadó, • a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közremőködı közalkalmazott, • a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelısséggel. 1.2 Az intézmény igazgatója felelıs a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített elıírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenırzéséért. 1.3 A teljesítményértékelést végzı vezetı (igazgató helyettes) felelısségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerő és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 1.4 A gazdasági vezetı felelıs azért, hogy illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1. A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a., név, születési hely és idı, állampolgárság, b., lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, c., munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok • iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, • munkában töltött idı, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idı, besorolással kapcsolatos adatok, • alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, • munkakör, munkakörben nem tartozó feladatra történı megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítés kötelezés, • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelı tartozás és annak jogosultja, • szabadság, kiadott szabadság, • alkalmazott részére történı kifizetések és azok jogcímei, • alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei. • az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, • a többi adat az érintett hozzájárulásával. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetıen megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében


meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában vagy az intézményi számítógép adatbázisában. 2.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérı rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhetı, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámla számát, valamint magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A közoktatásról szóló törvény által elıírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintézı végzi. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közremőködık feladatai 3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az igazgatóhelyettes végzi. Feladatkörén belül adatokat kezel a gazdasági vezetı, valamint az általa kijelölt ügyintézı. 3.2. A magasabb beosztású igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatkörébıl a munkából való rendes szabadság miatti távollét idıtartamának nyilvántartását is az igazgatóhelyettes vezeti. 3.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló VI: adatköréhez tartozó nyilvántartást a gazdasági hivatal vezeti, amelyrıl egy példányt a tárgyév zárását vagy egyéb módosulásokat követıen ad át a személyi anyag részére. 3.5. A személyzeti, munkaügyi elıadó felelısségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: • az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, • személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, • a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat helyesbítését és törlését egyeztesse az igazgatóval, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplı adat a valóságnak már nem felel meg, • ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az igazgatónál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, • a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzésérıl az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelızıen.


3.6. Személyügyi nyilvántartási feladatban mőködik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és személyi irattal összefüggı adatot is kezel. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4. 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógéppel is vezethetı. Ez esetben – a következı kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott • adatainak elsı alkalommal történı felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, • áthelyezéskor, • közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése esetén, • a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4.2. A 4.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 4.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszőnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4. A technikai azonosító (nem kötelezı) a közalkalmazott egyéni azonosításra szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá besorolására vonatkozó adat közérdekő, ezeket az adatokat a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7. A közérdekő adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4. 8. pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9. a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), kifizetıhelynek, bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, államigazgatási szerveknek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések


ellenırzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minısítést végzı vezetınek, törvényességi ellenırzést végzı szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek. 4.10. Az adattovábbítás a 4.9. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelı adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.11. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával történik. Az illetményszámfejtı hely részére történı adattovábbítást a gazdasági vezetı irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1. A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésrıl, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történı megküldésérıl. 5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetıtıl, egyéb esetekben az igazgatónál írásban kérheti. A közalkalmazott felelıs azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkezı változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizásáról. 6. A személyi irat 6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményezı iratokat is), fennállása alatt, megszőnésekor, illetve azt követıen keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2. a közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (állás hirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: • • • •

a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok, a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggı más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

7. A személyi irat kezelése


7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak ırzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer mőködtetése a rendszergazda és az igazgatóhelyettes feladata. 7.2. A személyi iratokba a következı szervek és személyek jogosultak betekinteni: • a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek: a., a közalkalmazott felettese b.,a teljesítményértékelést végzı vezetı (igazgató helyettes) c., feladatkörének keretei között a törvényességi ellenırzést végzı szerv d., a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy e., munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság f., a közalkalmazott ellen indult büntetıeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság g., az illetmény számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül h., az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv • más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenır, társadalombiztosítási ellenır) 7.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI: 8.) MKM-rendelet iratkezelési elıírásai alapján történik. 7. 4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményezı iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagokat annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5. A személyi anyag tartalma: • a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • a pályázat vagy szakmai önéletrajz, • erkölcsi bizonyítvány, • az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, • továbbképzés elvégzésérıl szóló tanúsítvány másolata • iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, • kinevezés és annak módosítása, • a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, • az áthelyezésrıl rendelkezı iratok, • a teljesítményértékelés, • a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetı irat, • a hatályban lévı fegyelmi büntetést kiszabó határozat, • a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6. A 7.5. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.


7.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezetı személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérı rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelıen csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyőjtıben kell ırizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének idıpontját is. 7.9. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagban történı betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és idıpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintı aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10. A közalkalmazott személyi anyagában, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követıen jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42.§-ában foglalt eseteket. 7.11. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelıen a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés elıtt az iratgyőjtı tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, idıpontját és az iratkezelı aláírását. 7.12. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszőnésétıl számított ötven évig meg kell ırizni.

II: RÉSZ Vizsgálandó gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1. Felelısség a vizsgálandó gyermekek adatainak kezeléséért Az intézmény igazgatója felelıs a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat elıírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenırzéséért. Az igazgatóhelyettes felelıs a vezetıi feladatmegosztás irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerőségéért. A vizsgálatot végzık, valamint a bizottsági titkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggı feladatokért tartoznak felelısséggel. A gazdasági vezetı és a feladatköre szerint illetékes ügyintézı felelıs a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerő kezeléséért. Nyilvántartható és kezelhetı vizsgálati személyekkel kapcsolatos adatok


A vizsgálati személyek adatai a közoktatási törvényben meghatározottak nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelı mértékben, célhoz kötötten kezelhetık. A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a., a vizsgálati személy neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése és száma, b.,a szülı neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c., vizsgálattal kapcsolatos adatok • küldı intézmény adatai, • szakértıi vizsgálat iránti kérelem indoka (az ok pontos meghatározása, a vizsgálati személy haladásával, magatartásával kapcsolatosan felmerült probléma leírása) • egyéb vizsgálati anyagok (szaktanári értékelés, részletes pedagógiai jellemzés, orvosi papírok – szakorvosi vizsgálatok eredményei) • szülı írásos beleegyezésének csatolása a vizsgálati kérelemhez, • jelzés a nemzeti, etnikai kisebbséghez való tartozásról (a 4/2001. (I. 26.) rendelet 5.§. alapján a szakértıi bizottság figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi, és szocio-kulturális sajátosságait) 2. Az adatok továbbítása A vizsgálati anyagok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménybıl. a., fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat b.,sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatokat (a szakértıi vizsgálat rövid leírását) a vizsgálatot kérı intézmény: bölcsıde, óvoda, iskola, középiskola, pedagógiai szakszolgálat és a szülı részére c., az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából d., a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszőntetése céljából. 3. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje A vizsgálandó személyek adatkezelésére és továbbítására jogosultak: Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a vizsgálatot vezetı és végzı szakemberek, a bizottsági titkár. A bizottsági titkár feladata a vizsgálati személyek vizsgálati idıpontjára történı értesítés megküldése a szülı és a vizsgálatot kérı intézmény részére 8 nappal a vizsgálat idıpontja elıtt. A vizsgálandó gyermekek nyilvántartására szolgáló beírási füzet vezetése. Az adatokat tartalmazó iratokat biztonságos módon, elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. A vizsgálatot végzı orvos, pszichológus, gyógypedagógus a vizsgálat ideje alatt a vizsgálat menetérıl részletes jegyzıkönyvet vezet. A vizsgálat befejezése után - a jegyzıkönyv alapján - összesítést készít a vizsgálati eredményekrıl. A teljes vizsgálati anyagot, a diagnózist,


valamint a gyermek számára megfelelı intézmény megnevezését és kijelölését a szakértıi vélemény tartalmazza, melyet a vizsgálatot követı 3. napon elolvasásra az igazgatónak ad át. A szakértıi vélemény 30 munkanapon belül postázásra kerül. Az igazgató adhatja ki a 3 a., b., c., d., pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat elıkészítıjét az igazgató jelöli ki. Az adatkezelı az adatfelvételkor tájékoztatja a szülıt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelezı-e vagy önkéntes. A kötelezı adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelezı. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok győjtésérıl az igazgató határoz. Az adatkezelés idıtartama nem haladhatja meg az irattári ırzési idıt. 4. Titoktartási kötelezettség Az igazgatót, az igazgatóhelyettest, a vizsgálatot végzı pedagógust, a bizottsági titkárt, továbbá azt, aki esetenként közremőködik a tanuló vizsgálatának ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyrıl a vizsgálati személlyel, szülıvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A kiskorú vizsgálati személy szülıjével közölhetı minden gyermekével összefüggı adat, kivéve, ha, az adat súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sértheti vagy veszélyeztetheti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek fejlıdését gátolhatja vagy akadályozhatja, és amelynek bekövetkezése szülıi magatartásra, közrehatásra vezethetı vissza. A titoktartás kötelezettsége nem terjed ki a testületi értekezleten a testület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlıdésével, minısítésével összefüggı megbeszélésre. A titoktartás kötelezettsége kiterjed mindazokra, akik részt vettek a testületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzık és abban közremőködık azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó elıírásokat. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenıen a tanulóval kapcsolatos adatok nem közölhetık.

III. RÉSZ Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmezı rendelkezéseket tartalmazó Függelék és a „Közalkalmazotti alapnyilvántartás” számítógépes adatbázisa kapcsolódik. 2. A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát a bizottsági titkári szobában, az igazgatói irodában és a bizottsági könyvtárban hozzáférhetı helyen a szervezeti és mőködési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseirıl az intézmény igazgatója és igazgató helyettese, a közalkalmazotti alapnyilvántartásból továbbá a gazdasági elıadó ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának 2. számú mellékletét képezı adatkezelési szabályzat a testületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

- 384. sz.melléklet: Függelék

Függelék Értelmezı rendelkezések a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvénybıl Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megırzi e minıségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetı azonosíthatónak, ha ıt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetıleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemzı tényezı alapján azonosítani lehet. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelı tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen belelegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körő, vagy egyes mőveletekre kiterjedı – kezeléséhez. Adatkezelı: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely mővelet vagy mőveletek összessége, így például győjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzık (pl. ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetıvé teszik. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetıvé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési mőveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mőveletek végrehajtásához alkalmazott módszertıl és eszköztıl, valamint az alkalmazás helyétıl. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely az adatkezelı megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történı megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Adatállomány: az egy nyilvántartható rendszerben kezelt adatok összessége.

- 394. sz.melléklet: Függelék

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelıvel vagy adatfeldolgozóval.

Budapest, 2011. szeptember 25. Puhala Ildikó Bizottságvezetı

- 405. sz.melléklet: Iratkezelési szabályzat

B: Bizottság mőködésével kapcsolatos egyéb ügyek (személyi ügyek, gazdasági ügyek) I. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív személyzet végzi (bizottsági titkár, ügyviteli alkalmazott). A munka irányítása és ellenırzése az intézmény vezetıjének feladata. A titkárságon az iroda dolgozói az intézménybe érkezı küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látják el: • a küldemények átvétele, • a küldemények felbontása, • a küldemények iktatása, • az irodában iktatott iratok belsı továbbítása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése • a szakértıi vélemények továbbítása, postai feladása, • a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése, • határidıs iratok kezelése és nyilvántartása, • az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, • az irattár kezelése és rendezése, • az irattári jegyzékek elkészítése, • közremőködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. Az irattár ırzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot, lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint győjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot. II. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1. A küldemények átvétele Az iroda munkatársai átveszik a kézbesítı és postai úton érkezı iratokat, valamint a szülık által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket. A nyilvántartott küldemények (ajánlott, elsıbbségi, csomag és távirat) átvételét a postai szabályoknak megfelelıen végzik. Az intézményhez ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket a kézbesítıkönyvvel kell átvenni. Ha a küldemény címzésébıl megállapítható, hogy nem az intézményt illeti meg, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani. 2. A küldemények felbontása Az intézményhez továbbított küldeményeket az ügykör szerint illetékes irodai dolgozók bonthatják fel. Felbonthatják az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve és címzése elıtt vagy után névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervtıl, iktatószámmal ellátva érkezik, tehát a boríték külzete alapján hivatalos küldeményt tartalmaz. Ha a névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményrıl megállapítják, hogy annak tartalma nem magánjellegő kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezelınek átadni. Azt a küldeményt, amelyrıl csak felbontás után állapítható meg, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az intézményre, ajánlottan kell továbbítani az illetékes szervhez. Ha a küldeménybıl az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot értesítés vissza kell küldeni a feladónak. Az irodai dolgozónak a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne levı iraton (iratokon) lévı iktatószámot (számokat), továbbá az iraton feltüntetett és ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ugyancsak fel kell tüntetni


azt is. ha küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jegyei állapíthatók meg. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá, ha a küldemény névtelen levél, végül, ha a feladás idıpontjához feltehetıen jogkövetkezmény főzıdik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni. 3. Az iktatás Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdıdı sorszámos rendszer, melyet részben iktatókönyvben, részben pedig elektronikus módon kell iktatni. Az iktatás a hivatali okból szükséges soron kívüli iktatástól eltekintve az iratok beérkezése sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni a következı iktatószámmal. Iktatni csak irat alapján szabad. Iktatószámot irat nélkül (élıszó vagy telefonon történı kérésre) kiadni nem szabad. 4. A táviratok és telefaxok iktatása Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs elızménye, a távirati, vagy faxszöveget elıadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. 5. Iktatásra nem kerülı iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekrıl a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást nem kell vezetni: jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítések, meghívók, prospektusok, közlönyök, szaklapok, folyóiratok. 6. Az iktatókönyv Iktatás céljára A. Tü. 804. r.sz. (108 lapos) iktatókönyvet kell használni. Az iktatás elsı iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsınek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, tévedésbıl bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát. Az így megsemmisített számon újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni. Az iktatókönyvet a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni. III. ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGİ IRATKEZELÉS 1. Az ügyintézés sorrendje és módja Az ügyintézı az ügyeket érkezési sorrendben és sürgısségük figyelembe vételével köteles elintézni. Továbbítani csak tisztázott iratokat lehet. A tisztázat fejlécén intézményünk (a küldı) adatai szerepelnek, a bal felsı részén kell feltüntetni a címzett intézmény, (szülı) nevét és címét, irányítószámát, jobb oldalon az irat iktatószáma, évszám, az irat tárgya, és az esetleges hivatkozási szám vagy ügyintézı szerepel. Az esetleges mellékletek számát a dátum elıtt, a szöveg végén kell feltüntetni 2. A kiadott iratok aláírása Az elkészített iratokat eredeti aláírással vagy hitelesített másolatként lehet elküldeni. Ha az eredetei aláírásra van szükség, a szöveg végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha az iratot nem eredeti aláírással kell elküldeni, a fejléc fölött, a levélpapír jobb oldalán az aláíró neve mellett „s.k” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A hitelesítést végzı irodai dolgozó a záradékot az igazgató aláírásával és körbélyegzıvel hitelesíti IV. SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGİ IRATKEZELÉS


1. A szakértıi véleménnyel kapcsolatos ügyintézés sorrendje és módja A szakértıi véleményeket tértivevényesen kell továbbítani a szülınek, mivel az irat átvételének idıpontjáról tudomást kell szereznie a bizottságnak. Amennyiben az átvételrıl szóló visszajelzés megérkezik – 10 nap várakozási idı letelte után – a vélemény továbbítható a vizsgálatot kérı intézmények (önkormányzatok, bölcsıdék, korai fejlesztı központok, óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók, illetékes szakértıi bizottságok, gyermekjóléti szolgálatok) felé. Ez a továbbítás az intézmények felé már közönséges levélként történik 2. A kiadott vélemény aláírás Az elkészített iratokat eredeti aláírással lehet továbbítani. A szöveg végén, a keltezés alatt kell valamennyi vizsgálatban résztvevınek és az intézmény igazgatójának - a hivatali beosztásuk feltüntetése mellett – aláírásukkal ellátni az elkészült és továbbítandó szakértıi véleményt. Az aláírásoknál az intézmény körbélyegzıje biztosítja a vélemény hitelességét.

V. KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez A küldeményeket közönséges, elsıbbségi, ajánlott, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként és csomagban (illetve táviraton vagy telefaxon lehet elküldeni, továbbítani. Szükség esetén e-mailban. 2. Az elküldés módja Az elküldés módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézı köteles az iraton utasítást adni. Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat, stb.) szabad elküldeni. Ha az irat átvételének idıpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. 3. Az iratok kézbesítése Kézbesítéssel (kézbesítı) csak sürgıs, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel.

VI. IRATTÁRI FELADATOK 1. Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés napján, de legkésıbb az azt követı munkanapon irattárba kell tenni. csak olyan iratot szabad az irattárban elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidıs kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Irattárba helyezés elıtt az irodai dolgozó köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincsen benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. 2. A kézi irattár kezelése Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és ırizni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezen belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható helyen kell elhelyezni. A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése a bizottsági titkár feladata. 3. Másolat (másodlatok) kiadása Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintézı és felettesei engedélyezhetik. A másolat kiadásának enge-


délyezését az iratra köteles rávezetni. A másolatot „A hiteles másolat” pecséttel, keltezéssel és névaláírással az iroda illetékes dolgozója hitelesíti az igazgató aláírásával és a körbélyegzıvel. Az intézmény által írt szakértıi véleményrıl csak másolatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonos elvesztette, vagy az megsemmisült. 4. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékő és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelıen az irattári anyagot ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek az ırzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetık. A megırzési idıt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétıl kell számítani. A selejtezéssel járó szervezési és ellenırzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért az intézmény igazgatója által megbízott személy a felelıs. Az iratselejtezés idıpontját a selejtezés megkezdése elıtt 30 nappal az illetékes Levéltárnak be kell jelenteni. 5. Az iratselejtezési jegyzıkönyv Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyzıkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell, hogy mely intézmény selejtezésérıl és mikor készült, mely évfolyam iratanyagát érinti, mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre illetve a tételekbıl mely iratokat tartottak vissza, milyen mennyiségő (kg) iratot selejteztek ki, a selejtezést ki vagy kik végezték és kik ellenırizték. A selejtezési jegyzıkönyv két példányát meg kell küldeni a Levéltárnak. A kiselejtezett iratok értékesítésére csak a jegyzıkönyvre vezetett leltári hozzájárulási záradék megérkezése után kerülhet sor. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézménynél keletkezett, nem iktatott iratokat az intézmény vezetıje által megállapított ırzési idı után, szabályos selejtezési eljárással az iratok egyenkénti elbírálásával kell selejtezni. 5./a Az iratok átadása a levéltárnak A ki nem selejtezhetı iratokat az irattári terven megjelölt átadási idıben legalább 15 évi ırzési idı után, ötévenként egyszer az Új Magyar Levéltárnak kell átadni. Az átadás, illetve az átvétel legközelebbi idıpontját esetrıl esetre a levéltárral egyetértésben kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket lehet átadni. Az átadásra kerülıtételekbıl az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel együtt kell a levéltárnak átadni. 6. Megszőnés estén a,. Ha a szakszolgálati intézmény jogutódlással szőnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévı ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévı ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. b., Ha a szakszolgálati intézmény jogutód nélkül szőnik meg, a szakszolgálat vezetıje a fenntartó intézkedésének megfelelıen gondoskodik az a., pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszőnı intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésrıl szóló tájékoztatást – a szakszolgálati intézmény vezetıje megküldi az illetékes levéltárnak.


VII. Irattári Tételszám

IRATTÁRI TERV

Ügykör megnevezése

İrzési idı (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidı nélküli épületrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

2.

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

nem selejtezhetı

3.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzıkönyvek

nem selejtezhetı

4.

Személyzeti, bér- és munkaügy

5.

Munkavédelem, tőzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzıkönyvek

50

10

6.

Fenntartói irányítás

10

7.

Szakmai ellenırzés

10

8.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

9.

Belsı szabályzatok

10

10.

Polgári védelem

10

11.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

12.

Panaszügyek

5

13.

Szolgáltatások igénybevételével összefüggı nyilvántartások, bevételek

3

A pedagógiai szakszolgálatokkal összefüggı ügyek 14.

Szakértıi vélemény, szakvélemény

25

15.

Értékelési lap

10

16.

Szakértıi vélemény, szakvélemény elkészíttetésével összefüggı ügyek

5

17.

Továbbtanulási, pályaválasztási ügyek

5

18.

Egyéni fejlesztési terv, munkaterv

5


19.

Naplók

5

20.

Nyilvántartási lapok, jegyzıkönyvek

5

IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI F ELADATOK 1.Felvilágosítás adása ügyfeleknek Az intézmény irodai dolgozói a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézıjérıl, elintézésének idıpontjáról, valamint arról adhatnak felvilágosítást, hogy az intézkedést hova továbbították. Az ügy érdemérıl nem adhatnak felvilágosítást, iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhatnak ki. Az intézményben elintézés alatt álló, vagy már elintézett ügyrıl érdemi felvilágosítást csak az illetékes ügyintézı, a vizsgálatot végzı vagy az intézményvezetı adhat. .Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben,hogy azáltal ne juthasson jogtalan elınyhöz. 2. Az intézményi bélyegzık nyilvántartása Az intézményvezetı engedélye alapján készített bélyegzıkrıl az azzal megbízott irodai dolgozó bélyegzı-nyilvántartást vezet. A nyilvántartólapon a bélyegzı lenyomata alatt fel kell tüntetni: · a bélyegzıt használó szervezeti egység nevét, · a bélyegzı használatára jogosultak nevét, aláírását, · a bélyegzı kiadásának dátumát, · a bélyegzıért felelıs dolgozó nevét, aláírását. 3. A szabályok betartása A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerő, gyors megoldását, a végzett munka ellenırzését, és biztosítsa a történeti értékő dokumentumok megmaradását.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) az általános igazgatóhelyettes kötelessége. 2. Jelen Iratkezelési Szabályzat a bizottság Szervezeti és Mőködési szabályzatában leírt iratkezelési szabályzatot váltja fel, és 2006. év szeptember hó l. napjával lép hatályba. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára, amelyet az 1. számú mellékletben lévı nyilatkozat aláírásával tudomásul vettek.


1. számú melléklet Az elektronikus iratkezelés szabályai 1. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása Az elektronikus levelek felbontását, megnyitását az igazgató illetve helyettese végzi. Az elektronikus leveleket az igazgatói irodában található számítógépen kell felbontani. Az elektronikus levelek elolvasása után az igazgató illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról. Az igazgató, annak távollétében az igazgatóhelyettes a küldeményeket szortírozzák, és a címzetthez továbbítják. Az elosztást, iktatást igénylı iratokat ki kell nyomtatni és kinyomtatott formában kerülnek a címzett pedagógushoz, illetve az ügyviteli alkalmazotthoz iktatás céljából. 2. Elektronikus küldemények nyilvántartása Az iktatandó iratokhoz, - ha azok az elektronikus levélben mellékletként érkeztek – ki kell nyomtatni és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.). Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az iratkezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyezı eljárásban kell részesíteni. A papíralapon iktatott elektronikus úton érkezı iratokat tartalmazó e-mail-okat az igazgatói szobában lévı számítógépen külön mappában is el kell menteni. A mappában összegyőlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy idıben elektronikus adathordozóra (CD lemez, Floppy) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. 3. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Elektronikus levél küldése az bizottságbólból bármelyik számítógéprıl lehetséges. Amennyiben iktatást igénylı irat küldése történik – bármelyik számítógéprıl – úgy azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyezı módon iktatni szükséges. Bármely számítógéprıl küldött iktatás igénylı irat e-mail-ját az igazgatói irodában lévı számítógépen lévı, külön erre a célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappában összegyőlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy idıben elektronikus adathordozóra (CD lemez, Floppy) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. Megjegyzés: A vizsgálatra érkezık adatnyilvántartását az ügyviteli alkalmazott az irodájában elhelyezett számítógépen végzi, annak szabályait külön elıírás tartalmazza.


2. számú melléklet Nyilatkozat a szabályzatban foglaltak tudomásul vételérıl A Fıvárosi 1. számú Tanulási Képességet vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Iratkezelési Szabályzatát megismertem, annak elıírásait magamra nézve kötelezınek ismerem el, annak rendelkezéseit, szabályait következetesen megtartom, s a fentieket aláírásommal igazolom. Név Aláírás 1. ………………………………………. ………………………………………. 2. ………………………………………. ………………………………………. 3. ………………………………………. ………………………………………. 4. ………………………………………. ………………………………………. 5. ………………………………………. ………………………………………. 6. ………………………………………. ………………………………………. 7. ………………………………………. ………………………………………. 8. ………………………………………. ………………………………………. 9. ………………………………………. ………………………………………. 10. ………………………………………. ………………………………………. 11. ………………………………………. ………………………………………. 12. ………………………………………. ………………………………………. 13. ………………………………………. ………………………………………. 14. ………………………………………. ………………………………………. 15. ………………………………………. ………………………………………. 16. ………………………………………. ………………………………………. 17. ………………………………………. ………………………………………. 18. ………………………………………. ………………………………………. 19. ………………………………………. ………………………………………. 20. ………………………………………. ………………………………………. 21. ………………………………………. ………………………………………. 22. ………………………………………. ………………………………………. 23. ………………………………………. ………………………………………. 24. ………………………………………. ………………………………………. 25. ………………………………………. ………………………………………. 26. ………………………………………. ………………………………………. 27. ………………………………………. ………………………………………. 28. ………………………………………. ………………………………………. 29. ………………………………………. ………………………………………. 30. ………………………………………. ………………………………………. 31. ………………………………………. ………………………………………. 32. ………………………………………. ………………………………………. 33. ………………………………………. ………………………………………. 34. ………………………………………. ………………………………………. 35. ………………………………………. ………………………………………. 36. ………………………………………. ………………………………………. 37. ………………………………………. ………………………………………. 38. ………………………………………. ……………………………………….


4. Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának 2. számú mellékletét képezı adatkezelési szabályzat a testületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. Budapest, 2011. január 19. Puhala Ildikó Bizottságvezetı

- 496. sz.melléklet: Vagyonnyilatkozat szabályzat

2007. évi CLII. tv. (továbbiakban vagyonnyilatkozati tv.) és Budapest Fıváros Önkormányzata Fıpolgármesteri Hivatal határozata rendelkezéseit figyelembe véve az 1-sz Fıvárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ az alábbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekrıl szóló szabályzatot lépteti életbe:

E szabályzat hatálya Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott munkaköröket betöltı vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre ( továbbiakban kötelezett)terjed ki.

Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

(1) A kötelezett részére (igazgató, igazgató helyettes) a munkáltatói jogkör gyakorlója (továbbiakban munkáltató) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének idıpontjáról tájékoztatást nyújt. (2) A tájékoztatás tartalmazza a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatót, a vagyonnyilatkozati tv. 9. és 10.§-a szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, a vagyonnyilatkozat leadásának idıpontját és helyét, valamint a vagyonnyilatkozat nyomtatványt. (5.§) (3) A tájékoztatást, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességének idıpontját-a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkezı jogviszony, beosztás létesítése munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal-megelızıen kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei (1) A Kötelezettnek a vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitöltenie, azt a tájékoztatásban megadott nyilvántartási azonosítóval kell ellátnia és valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyeznie.


A kötelezettnek a borítékon fel kell tüntetni a nyilvántartási azonosítót, valamint a vele egy háztartásban élı hozzátartozók számát (11.§) A vagyonnyilatkozat ırzése (2)A Kötelezett vagyonnyilatkozatát a tájékoztatásban megadott idıpontban a Fenntartónál (intézményvezetı esetében) a helyettes pedig az igazgató irodában köteles leadni. (3) A kötelezett és a munkáltató a borítékok lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával igazolja, hogy a vagyonnyilatkozat egy példányát a kötelezett visszakapja, a másik példány a munkáltatónál marad. (4) A vagyonnyilatkozat átvételérıl a kötelezett igazolást kap. Az igazolás tartalmazza a következi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség várható idıpontját is. (7.§) Vagyonnyilatkozat nyilvántartása (1) A kötelezett által leadott vagyonnyilatkozat a munkáltatónál, kizárólag erre a célra szolgáló elzárt szekrénybe (páncélszekrényben) kerül elhelyezésre. (2) A vagyonnyilatkozatot a munkáltató nyilvántartási sorszámmal látja el, melyet a borítékon tüntet fel. (4) A vagyonnyilatkozatról a munkáltató nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a nyilvántartási sorszámot, a kötelezett nevét, a nyilvántartási azonosítót, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség jogalapját, a hozzátartozók számát, valamint a következı vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség várható idıpontját. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelme

(1)A vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték-a vagyonnyilatkozati tv. 14.§- ban foglaltak kivételével-nem bontható fel, adat nem ismerheti meg. (2) A vagyonnyilatkozatról vezetett nyilvántartásba kizárólag a munkáltató, valamint saját adataira vonatkozóan a kötelezett tekinthet be. A munkáltató, - a statisztikai célú


adatszolgáltatás kivételével - a nyilvántartásból harmadik személy részére adatot nem szolgáltathat. A vagyongyarapodási vizsgálatot megelızı meghallgatásra vonatkozó szabályok A meghallgatás elrendelése (1) A munkáltató a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését megelızıen a kötelezett elızetes meghallgatását rendeli el, amennyiben a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó, valamely bejelentés ( kivéve névtelen vagy alaptalan bejelentés) szerint alaposan felteheti, hogy vagyongyarapodási kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve a munkáltató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, valamint ha vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá esı tevékenységbıl származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. (2) A meghallgatás idıpontját a munkáltató tőzi ki. A kötelezett a meghallgatás elrendelésérıl és annak idıpontjáról a meghallgatást megelızıen legalább három munkanappal korábban értesíteni kell. A kötelezettel egyidejőleg értesíteni kell az érdekképviseletet is. (3) Az értesítés tartalmazza a meghallgatás elrendelésének alapjául szolgáló bejelentés tényét, a meghallgatás idıpontját és helyét, valamint tájékoztatást arról, hogy a meghallgatásra, - amennyiben érdekképviselet mőködik - érdekképviselet jelenlétében, jegyzıkönyvvezetés mellett kerül sor. (4)Amennyiben a kötelezett a meghallgatáson - önhibáján kívül - nem tud megjelenni, errıl a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. A munkáltató ebben az esetben - az akadály megszőnésének várható idıpontját figyelembe véve - a meghallgatásra új idıpontot tőz ki. (14.§) A meghallgatás elmaradásának jogkövetkezménye A munkáltató az állami adóhatóságnál-a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével-a kötelezett és annak hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjérıl szóló törvény


szerinti vizsgálatát ( továbbiakban vagyongyarapodási vizsgálat) kezdeményezi, amennyiben a kötelezett a meghallgatáson szabályszerő értesítés ellenére nem jelenik meg és távolmaradását nem tudja megfelelıen igazolni. Errıl a tényrıl a munkáltató a kötelezettet a vizsgálat kezdeményezésével egyidejőleg írásban tájékoztatja. (15.§)

A meghallgatás (1)A meghallgatáson a munkáltató, a kötelezett,- ha érdekképviselet mőködik - az érdekképviselet, valamint jegyzıkönyvvezetı vesz részt. A munkáltató a meghallgatás megkezdése elıtt megállapítja, hogy a meghallgatásra idézett személyek jelen vannak-e. Az érdekképviselet távolmaradása esetén a munkáltató új idıpontot jelöl ki, melyrıl a kötelezettet és az érdekképviseletet megfelelıen értesíti. Jegyzıkönyvvezetı kijelölésérıl és meghallgatáson való részvételérıl a munkáltató köteles gondoskodni. (2)A meghallgatás megkezdése elıtt az érdekképviselet titoktartási nyilatkozatot ír alá, melyben vállalja, hogy a kötelezett beleegyezése nélkül a meghallgatáson elhangzottakról harmadik személy részére információt nem szolgáltat. (3)A meghallgatáson a munkáltató ismerteti a bejelentésben foglaltakat, majd a kötelezett munkáltatónál tárolt vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot felbontja és megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozat a vagyonnyilatkozati tv. 8. § (3) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza-e, illetve összeveti azokat a bejelentés tartalmával. (4)A kötelezett a bejelentésben foglaltak tisztázása céljából bizonyítási indítványt terjeszthet elı. A bizonyítási eljárást a munkáltató rendeli el és amennyiben szükséges, a meghallgatást elhalasztja és arra új idıpontot tőz ki. (5)A munkáltató az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez, ha a meghallgatás, illetve a bizonyítási eljárás lefolytatása során a bejelentésben szereplı adatok, tények,körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlı módon. Errıl a tényrıl a munkáltató a 7.§-ban foglaltaknak megfelelıen írásban tájékoztatja a kötelezettet.


Hatályba léptetı rendelkezések

Jelen szabályzat az SZMSZ 4. számú melléklete, hatályos a szabályzat kibocsátását követi 5. naptól. Budapest, 2011. szeptember 25. Puhala Ildikó Igazgató

- 54Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 1.

A SZMSZ célja, tartalma

1. o.

2.

Jogszabályi háttér

2. o.

3.

A SZMSZ hatálya

2. o.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1.

Intézményi azonosítók

3. o.

2.

Az intézmény tevékenységei

3. o.

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1.

A szervezeti egységek megnevezése

5. o.

2.

A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

8. o.

3.

Külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja

11. o.

IV. Mőködés rendje 1.

Az intézmény mőködési rendje

2.

A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak

12. o.

jogviszonyban az intézménnyel

14. o.

3.

A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje

14. o.

4

A könyvtár mőködése

15. o.

5.

Intézményi védı, óvó elıírások

16. o.

6.

Egyéb kérdések

18. o.

7.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága

20. o.

V. Záró rendelkezések 1.

A SZMSZ hatálybalépése

21. o.

2.

A SZMSZ felülvizsgálata

21. o.

1.sz. melléklet: Győjtıköri Szabályzat

22. o.

2.sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

25. o.

3.sz. melléklet: Adatkezelési Szabályzat

29. o.

4.sz. melléklet: Függelék

38. o.

5.sz.: melléklet: Iratkezelési szabályzat

41. o.

6.sz.: melléklet: Vagyonnyilatkozat szabályzat

49. o.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 40. (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az

Recommend Documents