Minőségirányítási program Az intézményvezető az évi LXXIX. törvény 40. (10)-(12) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmé

A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Készítette:

Deák Attila főigazgató

Szeged, 2010. 06. 30.

Minőségirányítási program

Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(12) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját.

A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program készítése A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette. A program elfogadása előtt megtörtént a törvényben meghatározott érdekelt szervek véleményének kikérése.

A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2010. 11. 30.

Diákönkormányzat jóváhagyásának dátuma: 2010. 11. 30.

Szülői Szervezet jóváhagyásának dátuma: 2010. 11. 30.

Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2010. 11. 30.

Fenntartói jóváhagyás dátuma:

Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2015. 08. 30.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................... 5 1.1. AZ 1993. ÉVI LXXIX TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL ................................................................................ 5 1.2. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, KÜLÖNÖSEN AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK............. 5 1.2.1.Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata ......................................................... 5 1.2.2.Valamennyi iskola feladata ................................................................................................................. 6 1.2.3.Valamennyi szakközépiskola feladata.................................................................................................. 6 1.2.4. Szakiskolák feladatmeghatározása ...................................................................................................... 7 1.2.5.Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása ................................................................ 7 1.3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .................................................................................................................... 8 1.3.1. Fodor tagintézmény bemutatása ........................................................................................................ 8 1.3.2. Kiss Ferenc tagintézmény bemutatása ............................................................................................. 10 1.3.3. Kossuth Zsuzsa tagintézmény bemutatása ...................................................................................... 11 1.3.4. Vedres István tagintézmény bemutatása ......................................................................................... 12 1.4. MINŐSÉGPOLITIKA ................................................................................................................................... 14 1.5. SZSZKSZ KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................................ 14 1.6. MINŐSÉGCÉLOK ....................................................................................................................................... 14 II. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ..................................................................................................... 21 2.1. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZERVEZET .............................................................................................................. 21 2.2 VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS MŰKÖDÉSI TERÜLETE ................................................................................................ 21 2.2.1. Jogi megfelelőség (jogi szabályzókhoz való hozzáférés) .................................................................... 22 2.2.2. Stratégiai tervezés ............................................................................................................................ 23 2.2.3. Éves tervezés folyamatábra .............................................................................................................. 27 2.2.4. Pályázati rendszer ............................................................................................................................ 31 2.2.5. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása ........................................................................ 31 2.2.6. Vezetői ellenőrzés ............................................................................................................................. 31 2.2.7. Intézményi önértékelés ..................................................................................................................... 32 2.3. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE...................................................................... 37 2.3.1. Partnerek azonosítása ...................................................................................................................... 37 2.3.2. Partnerek igényének és elégedettségének mérése .............................................................................. 39 2.3.3. Kommunikáció a partnerekkel .......................................................................................................... 43 2.3.4. Információáramlás szabályozása ...................................................................................................... 43 2.3.5. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat .................................................................................................... 43 2.3.6. Panaszkezelési rendszer működtetése ............................................................................................... 46 2.4. EMBERI ERŐFORRÁSOK MENEDZSELÉSE.................................................................................................. 47 2.4.1. Kiválasztási és betanítási rend működtetése .................................................................................... 47 2.4.2. Továbbképzési rendszer működtetése ............................................................................................... 47 2.4.3. Pedagógus értékelési rendszer működtetése ..................................................................................... 52 2.4.4. Ösztönző rendszer működtetése ....................................................................................................... 67 2.5. SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE ÉS EGYÉB ERŐFORRÁSAINAK MENEDZSELÉSE ..................... 70 2.5.1. Pénzügyi és gazdasági folyamatok ................................................................................................... 70 2.5.2. Beszerzési tevékenység ..................................................................................................................... 70 2.5.3. Adminisztráció................................................................................................................................. 70 2.5.4. Gazdasági erőforrások biztosítása .................................................................................................... 71 2.5.5 Munkakörnyezet biztosítása ............................................................................................................. 72 2.6. NEVELÉS – OKTATÁS – KÉPZÉS................................................................................................................. 72

2.6.1. Helyi képzési kínálat tervezése ......................................................................................................... 73 2.6.2. Tanulói mérések rendszere ............................................................................................................... 77 2.6.3. Beiskolázás, felvétel főfolyamat ........................................................................................................ 81 2.6.4. Pályaorientáció, szakmai előkészítés ................................................................................................ 86 2.7. FELNŐTTKÉPZÉS ........................................................................................................................................ 99 2.8. TANULÁS TÁMOGATÁSA .......................................................................................................................... 99 2.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárások, a tanulások támogatási rendszere .......... 99 2.8.3. A hátrányos helyzetű tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatási rendszere ........................................................................................................................................................ 103 2.9. MÓDSZERTANI KULTÚRA ÉS ESZKÖZTÁR MŰKÖDTETÉSE ................................................................... 109 2.10. PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ................................................................................................... 112 2.11. HELYI TANTERVEK FEJLESZTÉS ............................................................................................................ 116 2.12. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PREVENCIÓ.......................................................................................................... 116

I. Bevezető 1.1. Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő. „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítás programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” 1.2. Fenntartói minőségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó feladatok 1.2.1. Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek.

7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket.

1.2.2. Valamennyi iskola feladata 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását.

1.2.3. Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Minden szakközépiskola biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. A szakközépiskolák nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel.

3. A szakközépiskolák adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerőpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű „piacképes” szakemberképzés folyjék. 4. Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 1.2.4. Szakiskolák feladatmeghatározása 1. Valamennyi szakiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Mindegyik szakiskola biztosítsa a 9-10. osztályban tanulók számára az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 3. A szakképzési évfolyamon minden szakiskola készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerőpiaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképző évfolyamokon az iskolák neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű és pontos munkavégzésre. 4. Tegyék lehetővé a szakiskolai tanulók számára a korában kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsák az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztését. A szakiskolák szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 5. Biztosítsák a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetőséget a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi képzésbe. 6. Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 7. Valamennyi intézmény vegyen részt a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjában.

1.2.5. Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. A felnőttképzést folytató intézmények továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az esti és levelező tagozatokon. 2. A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerőpiaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan működjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a

gazdasági-üzleti világgal, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal.

1.3. Az intézmény bemutatása A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola 2009. július 1-én jött létre a fenntartó Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntésével. Négy szegedi szakképző iskola egyesülésével alakult ki: Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola, Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola valamint a Vedres István Építőipari Szakközépiskola. A tagintézmények megtartották eredeti profiljukat. A létrejövő intézmény központja, főigazgatósága a Fodor tagintézmény épületében van. A főigazgatói program fontos eleme a minőségbiztosítással foglalkozó rész: „Fontos feladat – jogszabályi előírás alapján, és a külső kontroll hiányában - , hogy az intézmény munkájának minőségét meghatározott szabályok között folyamatosan vizsgáljuk. A minőségi munka az iskola egyik legfontosabb marketingeleme is, hiszen egyre inkább igaz, hogy csak a jó minőségű termék, szolgáltatás adható el. Ezért – jelenleg még – felhasználva a tagintézmények meglévő minőségirányítási programját folyamatosan szondáznunk kell partnereink elégedettségét és az iskolai klímát. A következő időszak feladata, hogy egy egységes, a teljes Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskolára érvényes és alkalmazandó minőségirányítási programot dolgozzunk ki. A feladat érdekében létrehozunk egy intézményi szintű csoportot (munkaközösséget), melynek feladata lesz a program előkészítése, kidolgozása, majd intézményi szintű működtetése. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola a Dél-Alföldi régióban működő 1000 Mester TISZK partnerintézménye. Ennek folyományaként a TISZK által meghatározott minőségbiztosítási követelmények az SzSzKSz-re is vonatkoznak. Ezek leírása a TISZK minőségirányítási kézikönyvében található.

1.3.1. Fodor tagintézmény bemutatása Egy országos oktatási reform keretében 1964-től az addigi Tartósító és Húsipari Technikumot szakközépiskolává szervezték át Élelmiszeripari Szakközépiskola Baromfiipari Tagozat elnevezéssel. A baromfiipari tagozat megszűnése után 1966 szeptemberétől hús- és baromfiipari szakon indítottak képzést. Az intézet szakmunkásképző része a 7. számú Élelmiszeripari Tanulóiskola nevet viselte. 1968-tól megkezdődött a tejtermékgyártó szakmunkások képzése.

1967. szeptember 1-jével az iskola felvette Fodor József nevét, aki jeles közegészségügyi szakemberként az elsők között foglalkozott az élelmezésegészségügy kérdéseivel. Az iskola ettől kezdve Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. 1967-től a Mars tér 7. sz. alatti épületben kapott helyet az újonnan létrehozott Élelmiszeripari Főiskola is. A két iskolának helyet adó épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű oktatási követelményeknek, ezért született meg a MÉM határozata a szakközépiskola új épületének létrehozásáról. 1978-ra készült el a jelenlegi iskolaépület a Szabadkai úton. 1987-ben az új oktatási elképzelések miatt tovább bővült a képzési profil. A szakközépiskolai képzésre alapozva szeptemberben elindult az élelmiszeripari gépésztechnikus képzés, 1989-ben pedig az élelmiszeripari technológus technikusok képzése. 1991-től az iskola neve Fodor József Gimnázium, Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, mivel az iskola 1992-ben saját gimnáziumi osztályokat indított. Ebben az időszakban a tanulói létszám meghaladta a 900 főt 1991 és 1994 között Bács, Békés és Csongrád megye élelmiszeripari vállalatainak igényeit felvállalva molnárképzés indult. Az 1996-97-es tanévben érettségire épülő élelmiszeripari laboránsképzés kezdődött. Újabb jelentős változás, hogy 1998-ban a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az addig három éves szakmunkásképzés négy évre emelkedett. 1999 szeptemberében indult az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés (AIFSZ) keretében az élelmiszeripari menedzser képzés. 2002-2003-as tanévben ismét színesedett a képzési paletta. A versenyképesség növelése érdekében elindult a pék-cukrász szakképzés. Az iskola alapítása óta a Dél-Alföld térségében központi szerepet játszik az élelmiszeripari szakemberképzésben. Mindig igyekezett az ipar változó igényeinek megfelelni, és törekedett arra, hogy jól képzett, gyakorlatorientált diákok hagyják el az iskola padjait. Ahhoz, hogy törekvéseit megvalósítsa folyamatosan szükséges a korszerű feltételek biztosítása, az infrastruktúra fejlesztése. Ma már saját hús-, sütő-, cukrász- és géptanműhely, tornaterem, az iskola területén lévő kollégium, internetes csatlakozással rendelkező számítógépes szaktantermek, jól felszerelt élelmiszervizsgáló laboratórium és Comenius minőségbiztosítási rendszer segíti az oktató-nevelő munkát, illetve a tanulókat egyéni céljaik elérésében. Iskolánk jelenleg egy finnországi és egy romániai kapcsolattal rendelkezik. Ennek keretében húsipari szakmunkás tanulóink szakmai gyakorlatra utaznak Finnországba, illetve erdélyi tanulókat fogadunk szakmai gyakorlatra. Minőségügyi múltunk: tagintézményünk 1999-ben pályázott az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 Minőségfejlesztési programjára. Az elnyert pályázaton a Humán Expanzió Tanácsadó Kft tanácsadójával sikeresen kiépítettük a partnerközpontú működést. Az iskolavezetés folyamatos támogatása mellett a vezetői team tagjai továbbképzéseken vettek részt. A pályázati szakasz lezárultával (amit OM oklevél is tanúsít) tovább folytattuk a partnerközpontú működést.

1.3.2. Kiss Ferenc tagintézmény bemutatása A Földművelésügyi Minisztérium 1948. augusztusában kelt alapító rendeletével életre hívta Esztergomban az Erdőgazdasági Középiskolát. Valójában ezt lehet tekinteni iskolánk eszmei elődjének. Ugyanis a közben Erdészeti Gimnázium, majd Erdészeti Technikummá alakult iskola 1950-ben Sopronba, illetve Debrecenbe került. Majd 1955-ben a Debrecen Pallagon működő Erdészeti Technikum Szegedre került. Innen számítható a szegedi iskola alapítása. 1955. szeptember 1-én a volt Tunyogi Gimnázium épületében - amely jelenleg is tanügyi épületünk - kezdődött meg a munka, ahol a már működő mezőgazdasági- és az új erdészeti oktatás közös irányítás alá került. Ugyancsak 1955-ben kapta meg az iskola a Munkácsy út 9. szám alatt működő Ady Kollégium épületét (azelőtt Minorita rendház). Ez az épület volt iskolánk kollégiuma 1991. június 30-ig. A Szegedre került Erdészeti Technikumhoz tartozott (1955-1963) az Ásotthalmi Erdészeti Szakiskola. 1960-ban a szegedi Erdészeti Technikum, az Alföld fásításában jelentős érdemeket szerzett Kiss Ferenc nevét vette fel, nevünk tehát: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum. Az 1969-ben indult új iskolareform megszüntette fokozatosan a technikumot, és az új iskolatípus a szakközépiskola lett, nevünk: Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola. 1979-től fokozatosan megszűnik a mezőgazdasági oktatás és helyébe erdészeti osztályt veszünk fel, vagyis az eddig négy erdész és négy mezőgazdasági osztályos iskola négy év alatt nyolc erdészosztályossá fejlődik. Az 1979/80-as tanév az erdészeti oktatásban nemcsak osztálynövekedést jelentett, hanem egyrészt új tanterv került bevezetésre az előzőtől eltérő célokkal és feladatokkal, másrészt megváltozott az iskola elnevezése: Kiss Ferenc Erdőgazdasági és Elsődleges Faipari Szakközépiskola Erdészeti Ágazat. Az 1986/87-es tanévtől ismét új tantervek alapján tanítunk 5 éves (2+3) lett a technikusképzés, nevünket visszakaptuk: Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola. Az iskola vezetősége mindig sokat tett a tárgyi feltételek javításáért. Az iskolaépület befogadóképességét emeletráépítéssel sikerült növelni (1963), majd fűtés korszerűsítés volt a tanügyi épületben (1968; 2007) és a kollégiumban (1976). Erre az időszakra esik a gyakorlat tárgyi feltételeinek fejlesztése: 1965-től géppark bővítés, 1971. csemetekerti faipari műhely. 1980-82-ben az iskola épület teljes felújítása történt meg. 1991-ben a Munkácsy u.-i kollégiumi épületet a város visszaadta az egyháznak, ettől kezdve először bérleményként, majd 1994. szeptemberétől, már mint az önkormányzat tulajdonaként laktuk a volt munkásszállót (Bakay Nándor u. 50.). 2009-től a Bakay Nándor utcai erdészkollégiumból a SZMJV Önkormányzata döntése értelmében a kollégista tanulóink új otthona az Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium lett (Közép fasor 23). A SZMJV Önkormányzata 2007. I. félévében létrehozta a középiskolai kollégiumok összevonásával a Szeged Városi Kollégiumot, így a kollégium iskolánktól elszakadt. Az iskola Szegedre kerülése óta van iskolánkban felnőttoktatás levelező formában.

Iskolánkba jelentkező tanulóink a 12. osztály végén érettségi vizsgát tesznek, majd mind nappali tagozaton, mind levelező tagozaton érettségire épülő OKJ-s 54 623 01 0000 00 erdésztechnikus szakképzést folytatunk, modul rendszerben. Az iskola gondozásában álló 3 ha-os csemetekertben vannak a gyakorlati órák zömmel. A csemetekertben traktorvezetési tanpálya, és faipari műhely is van, amely további szakképesítések megszerzésére is lehetőséget ad. Ennek keretében motorfűrészkezelői képesítést és traktorvetői jogosítvány megszerzésére is van lehetőség. A csemetekerten kívül a Dél-Alföldi Erdészeti Zártkörű Részvénytársaság területein és más a régiótól távolabbra eső erdőgazdaságoknál is adott a lehetőség tanulóinknak a gyakorlatokon való részvételre. A tanév végén diákjaink nem kötelező jelleggel, de mégis szinte teljes létszámmal tanulmányi kirándulásokon vesznek részt. Ilyenkor 3-5 napos tanulmányi kirándulás keretében felkeresik az ország valamely jellegzetes tájegységét és megfigyelik az ott folyó erdőgazdálkodási munkálatokat. A 9. évfolyam tanulói a Duna-Tisza közét, míg a 10-esek az Északi középhegység és a Nyírség területét keresik fel. A Nyugat-Dunántúlra és a Balaton felvidékre a 11. , a Dél-Dunántúlra pedig a 12. osztályosok részére szervezünk tanulmányi kirándulásokat. Külföldi kapcsolatainknak köszönhetően svédországi és németországi tanulmányutakon való részvételre is van lehetőség a tanulmányi eredménytől függően. 1.3.3. Kossuth Zsuzsa tagintézmény bemutatása Az SZSZKSZ Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye két korábbi szakközépiskola jogutódjaként jött létre. Az egészségügyi középfokú szakképzés 1948-ban kezdődött Szegeden, a Kossuth Zsuzsanna Állami Ápolóképző Intézetben. 1957-től szakiskolai, 1980-tól szakközépiskolai keretek között tanulhattak a diákok. Az 1994/95-ös tanévtől humán-egészségügyi szakmacsoportos oktatás keretében készülhetnek fel a tanulók az érettségi vizsgára, a szakmai orientáló tantárgyak tanulásával pedig a pályaválasztásra. 1996-tól folyik az érettségire épülő szakmai képzés ápolói, gyermekápolói, csecsemőés gyermekgondozási szakirányban. 1991 és 2010 között működött általános tantervű gimnáziumi oktatás is. Napjainkban évfolyamonként 3 szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztályban folyik a tanítás. Az egészségügyi szakközépiskola székhelye kezdetben a Kálvária sgt. 1. szám alatt, majd 1999-től 2007-ig a Gutenberg u. 25. szám alatti épületben volt. A 2007-ben lezajlott iskolaösszevonás másik szereplője a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola volt, amelynek jogelődjét Textilipari Technikum néven 1951-ben alapították. A textilipari szakképzés fonó, kötő, szövő ágazatban működött, majd kialakult a ruhaipari oktatás is.

A gazdasági helyzet változásainak következményeként a 2010/11-es tanévben már csak az érettségi utáni ruhaipari technikus és divatstílus-tervező asszisztens képzésre szűkül a korábbi széles kínálat. Az intézmény székhelye a kezdetekben a József Attila sgt. 115. alatt volt. Az egészségügyi és a könnyűipari szakközépiskola összevonásával létrejött új intézmény a Kodály tér 1. számú épületben működik. A nappali tagozatos oktatás mellett rendszeresen indulnak esti tagozaton és tanítási rendszeren kívüli formában egészségügyi profilú osztályok, csoportok

1.3.4. Vedres István tagintézmény bemutatása A Vedres István Építőipari Szakközépiskola több mint fél évszázados múltra tekint vissza. A második világháború után a szak-képzés rendszerének új koncepciója alakult ki és az 50-es évek elején létrejöttek a technikumok. A háború utáni károk helyreállítására, az újjáépítéshez jól képzett szakemberekre volt szükség, talán ez is hozzájárulhatott az építőipari iskola létrehozásához. Az 1949-50-es tanévben indult a képzés a megszüntetett piarista gimnázium épületében (Aradi vértanúk tere 1.). Az iskola első neve: 20. sz. Építőipari Gimnázium. 1951-re letisztult az iskola szakmai profilja, erre utal új neve: 1.sz. Magasépítőipari Technikum. Az Építési Minisztérium irányítása alatt álló szakképzési intézmény immár 8 nappali és 3 esti tagozatos osztályával új épületbe, a jelenlegi helyére költözött. Az 1952-53-as tanévben sokat dolgoztak az iskola tanulói az épületen. A háború alatt kiégett tornatermet rendbe hozták, műhelytermeket, szertárakat és kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki, ekkor épült fel az első emeleti nagyterem a tornaterem fölött. A negyedikes évfolyamok tanulói először tettek technikusi vizsgát: nappali tagozaton 103-an, esti tagozaton 9-en szereztek technikusi oklevelet. Az iskola 1954-ben vette fel Vedres István nevét, aki Szeged nagy műveltségű, széles látókörű mérnöke volt. Sokrétű munkásságával szép példaként áll az iskola tanulóifjúsága előtt. A fiatal intézmény arculata az eltelt négy év alatt karakterizálódott, speciális szakmai profiljával jól illeszkedett be a dél-alföldi régió iskolaszerkezetébe. Feladata volt – és ma is az – olyan emberfők kiművelése, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és az építőipar teljes vertikumában középszintű feladatok végzésére alkalmasak. Az iskola különös gondot fordított a tanulók rajz- ill. műszaki rajzkészségének fejlesztésére, a szakmai elméleti tantárgyak oktatására. Fontos szerepet töltöttek be az évközi (ekkor még heti egy napos) és az összefüggő négy hetes nyári szakmai gyakorlatok, melyeken a tanulók igen magas szintű, alkalmazható gyakorlati tudást szereztek. Büszkék vagyunk arra, hogy a végzettek kb. 90 %-a a szakmában helyezkedett el, ill. szakirányú főiskolán, egyetemen tanult tovább. A tehetségek gondozása mindenkor egyik legfontosabb feladatunk.

A technikumok bizonyították, hogy jól felkészült szakembereket képeztek az ipar számára. Az iskola által összesen kiadott technikusi oklevelek száma az esti, a levelező és a téli tagozattal együtt 1875 db. Az 1967-68-as tanévtől az oktatáspolitikai változások következményeként szakközépiskolai osztályok indultak magasépítési, később mélyépítési technikus szakokon. Bővült a közismereti és az elméleti tananyag, emiatt a képzés 5 éves lett. 1974-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól a Csongrád Megyei Tanács irányítási hatáskörébe adták át az iskolát. Az iskola tanulói létszáma az évtizedek távlatában minimális ingadozást mutat: 490530 fő. Jellegzetesen „fiús” iskola, hisz a tanulók csupán 1/4-e leány. A 12-14 osztály és a különböző tagozatok feladatellátása az épület kihasználtsága szempontjából maximálisnak tekinthető. A gyakorlati foglalkozások részben az iskola épületében lévő műhelytermekben, részben külső laboratóriumokban folynak. Az iskola az Alföld déli területének egyetlen építőipari szakközépiskolája, hagyományos beiskolázási körzete Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye. Végzett tanítványaink zöme a szakmában dolgozik tervezőként, kivitelezőként, valamint a szakmához kapcsolódó számos munkakörben, így az építésügyi hatóságoknál, az építőanyag-iparban, kereskedelemben, oktatásban stb. A régióban folyó építési tevékenységet végző vezető-irányító szakembergárda derékhadát a Vedresben végzettek adják. Az iskola nagy gonddal és eredményesen készítette fel tanítványait a továbbtanulásra: a szakmai nyelv értésével, magas szintű rajzkészséggel, sok gyakorlati ismerettel, valamint megalapozott természettudományos szemlélettel kerültek be sokan a főiskolákra, egyetemekre. Tanulóink kb. 60%-a jelentkezik szakirányú felsőoktatási intézményekbe, és kb.3/4-ük nyer felvételt. A felvételi vizsgaeredmények alapján az országos szakközépiskolai rangsorban az utóbbi évtizedben az előkelő 10-30. helyen álltunk. Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte ki: -

-

-

-

A középszintű építőipari szakemberképzésben és a – döntően – szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szak-képzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk. A megváltozott gazdasági környezet sok tekintetben már jelenleg is új és még várható munkaerő-piaci körülményeihez igazodóan, az iskolafenntartó önkormányzat, a „kliensek” (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő szakképzések nyújtása. Az építőipari szakmacsoportba tartozó megszerezhető szakképesítések számának növelése, a kínálat szükség szerinti bővítése a feltételek szabta keretek között. A Közoktatási és a Szakképzési Törvény valamint az Alapvizsga- és az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek teljesítése után – a tanuló választása szerint – alapvizsgára, majd érettségi

vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározott (középiskolai végzettséghez kötött) szakképesítés megszerzésére készítünk fel. - Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárásokat figyelembe véve. - A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, az eurokonform műszaki szemlélet, az ember- és környezetbarát gondolkodás kiformálására. A fenntartó Szeged Megyei Jogú Város döntése értelmében 2009. július 1-től a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola tagintézményeként működik.

1.4. Minőségpolitika Intézményünk az SZSZKSZ vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, képzési kínálatot biztosítunk. Tanulóinkat olyan elméleti és gyakorlati ismeretek birtokába juttatjuk, amelyek segítségével képesek lesznek szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik, készségeik megfelelnek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, sikeres emberekké váljanak. A vezetés biztosítja – megfelelő erőforrások, minőségügyi ismeretekkel rendelkezők bevonásával – az intézmény hatékony működését, a minőségirányítási program folyamatos működtetését.

1.5. SzSzKSz Küldetésnyilatkozat Hisszük és valljuk, hogy a szakmát csakis szeretettel, maximális hozzáértéssel és hivatástudattal lehet jól művelni. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Fontosnak tartjuk tanulóink tudásának és szakmai képességeik gyarapítását, személyiségének formálását, fejlődését. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása mellett nagy figyelmet fordítunk a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására is. Törekszünk arra, hogy az innen kikerülő diákok a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és büszkék legyenek iskolájukra.

1.6. Minőségcélok A SZSZKSZ pedagógiai programjában megfogalmazott alap és részletes célok teljesítése. Ezek: • tanítványainkat felkészítjük az érettségi vizsgára, szakmai vizsgára, • megalapozzuk a felnõttkori, önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, • szakképzős tanulók eredményes szakmai vizsgát tegyenek

•

• • • • • • • • • •

a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában és a közösség fejlesztése során együttműködünk a szülõvel, a szülõk közösségével, felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre. biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését, magas szintű, korszerű általános és szakmai ismereteket oktatunk fejlesztjük a tanulók kommunikációs készségét és anyanyelvi kultúráját környezetvédelmi ismeretek oktatásával segítjük a környezetkímélõ szemlélet kialakítását megismertetjük tanulóinkkal a hatékony egyéni tanulási módszereket kialakítjuk tanulóinkban az egészséges életmód igényét felkészítjük tanulóinkat a nemzeti hagyományok tiszteletére, az európai értékrend elfogadására és az állampolgári jogok gyakorlására megalapozzuk a felnőttkori önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, fejlesztjük a szociális képességeket (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés)

Cél-tevékenység mátrix az SZSZKSZ PP céljaival kapcsolatban: Folyamat

PP cél • tanítványainkat felkészítjük az érettségi vizsgára, szakmai vizsgára, • megalapozzuk a felnõttkori, önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, • Α szakképzős tanulók eredményes szakmai vizsgát tegyenek • a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában és a közösség fejlesztése során együttműködünk a szülõvel, a szülõk közösségével, • felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre. • biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk

Jogi követelmények biztosítása

Stratégiai tervezés

Éves tervezés

Intézmény belső működési rendjének biztosítása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Vezetői ellenőrzés

Önértékelés

Partner igény és elégedettségmérés

Nyomonkövetés

Panaszkezelés

Pedagógus értékelés

Képzési kínálat tervezése

Beiskolázás

X

X

tárgyilagos, többoldalú közvetítését, • magas szintű, korszerű általános és szakmai ismereteket oktatunk •Fejlesztjük a tanulók kommunikációs készségét és anyanyelvi kultúráját • környezetvédelmi ismeretek oktatásával segítjük a környezetkímélõ szemlélet kialakítását • megismertetjük tanulóinkkal a hatékony egyéni tanulási módszereket • kialakítjuk tanulóinkban az egészséges életmód igényét • felkészítjük tanulóinkat a nemzeti hagyományok tiszteletére, az európai értékrend elfogadására és az állampolgári jogok gyakorlására megalapozzuk a felnőttkori önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, fejlesztjük a szociális képességeket (kapcsolatteremtés, kommunikáció,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés)

FOLYAMAT 1. Jogi követelmények biztosítása

2. Stratégiai tervezés

3. Éves tervezés

1. cél A fenntartó, a munkaügyi, adóhatósági, ÁNTSZ és más oktatási hivatali ellenőrzésekkor a mindenkori jogszabályoknak való megfelelés, panaszmentesség legyen az intézménynek legalább egy élő nemzetközi kapcsolata

2. cél A diákjogok, a közalkalmazotti törvény előírásainak biztosítása, panaszmentesség

3. cél -

4. Cél -

évente legalább két tanuló jusson be az országos szakmai versenyek döntőjébe

Legyen mindig legalább 2 évente továbbfejlesztett intézményi fejlesztés stratégia, pedagógiai program -

-

Az intézmény évente működtessen pedagógiai és képzési tervet a tagiskolák és környezetének állapota ne romoljon

Minden évben legyen éves intézményi munkaterv

5. Vezetői ellenőrzés

A vezetői ellenőrzés területei, módszerei legyenek szabályozva

6. Az intézmény önértékelése

4 évente legyen teljes körű intézményi önértékelés az ESZÖM modell alapján. a partneri elégedettség minimum 70%-os legyen

A vezetői ellenőrzés eredményei a személyiségi jogok figyelembevételével legyenek nyilvánosak Az önértékelés alapján készüljön intézkedési terv és kerüljön végrehajtásra. Évente legyen partneri igény és elégedettségmérés az intézményben

4. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása

7. Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése

Az iskolai házirend évente kerüljön felülvizsgálatra

-

Az intézményi SZMSZ legalább kétévente kerüljön felülvizsgálatra -

-

Intézményi indikátorrendszer működtetése A mérés eredményei alapján készüljön intézkedési terv és

-

-

Hatékony kommunikációs csatornák

8. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat

9. Vevőszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetése

az utánkövetési rendszer adjon releváns visszajelzést a végzett tanulókról, legyen adabázisa ne legyen panasz az adminisztrációs hibákból vagy a határidők elmulasztásából adódóan

-

A szülői, tanulói, tanári panaszok megoldása, kivizsgálása legyen folyamatos, a megoldatlan problémákról készüljön katalógus. a pedagógus és vezető értékelési rendszer hatékonyan, folyamatosan működjön

kerüljön az végrehajtásra. -

kialakítása a partnerek felé -

-

-

-

10. Teljesítményértékelési rendszer működtetése

a pedagógus-, vezető értékelési rendszerből , kapott eredmények alapján az oktatónevelő munka ne romoljon

11. Helyi képzési kínálat tervezése főfolyamat 12. Beiskolázás, felvétel főfolyamat

Ne csökkenjen az intézményi képzési kínálat a tanulói létszám ne csökkenjen

-

A közalkalmazotti minősítés folyamatosan , hatékonyan működjön -

-

-

-

13. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmaválasztás, előzetes ismeretek felmérése és beszámítása főfolyamat

Biztosítjuk tanulóinknak 10.osztály végén a szakmaválasztás lehetőségét, a felvétel feltételeit Az éves pedagógiai tervezésbe a tanmeneteken kívül beépülnek a mérés, értékelés, tanulói differenciálás, tanulás tanulása, IPR, SNI-s tanulók felzárkóztatásának elvei és gyakorlata. Intézményünk együttműködik a TISZK-el a felnőttképzések lebonyolításában Minden pedagógus teljesítsen 7 évenként 120 órás továbbképzést

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Az IKT eszközök használat és más pedagógiai módszerek, pl. a differenciált csoport oktatás

-

-

14. Éves pedagógiai tervezés főfolyamat

15. Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása főfolyamat 16. Módszertani kultúra- és eszköztár működtetése, fejlesztése főfolyamat

-

17. A tanulók, képzésben részt vevők mérése, értékelése főfolyamat

A bemeneti, közbenső és kimeneti mérések ( vizsgák, OKM) alapján kapott eredmények alapján az oktatónevelő munka ne romoljon

mennyisége és minősége javítsa az iskola eredményességét az országos kompetenciamérésben minden osztályunk átlagos vagy fölötti teljesítményt nyújtson a hozzáadott családi hátérindex alapján

intézményi szintű mérési, értékelési rendszer működtetése

a lemorzsolódás és a bukások száma csökkenjen, illetve érjük el, hogy minél több tanuló sikeresen teljesítse a továbbhaladás követelményeit

II. Minőségirányítási rendszer Az SzSzKSz minőségirányítási rendszere az Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer felhasználásával, az ott szereplő folyamatmodell rendszerének felhasználásával készült. 2.1. Minőségirányítási szervezet A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola minőségirányítási feladatait az Intézményi Minőségirányítási Csoport (továbbiakban: IMICS) végzi. Ennek tagjait a főigazgató bízza meg határozatlan időtartamra. Az IMICS tagjait, feladatukat, hatáskörüket a főigazgató ismerteti a tantestülettel. Az IMICS tagjai: vezetőjét a főigazgató bízza meg, tagjait (2-2 főt) a tagintézmények delegálják. Az IMICS törvényes és hatékony működéséért annak vezetője felelős. Az IMICS feladata a törvényekben és egyéb szabályzókban meghatározottak szerint működtetni az Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola minőségirányítási feladatait. Munkájáról évente beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a főigazgató fogadja el. Az IMICS feladatának végzéséhez igénybe veheti az Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola infrastruktúráját, valamint humánerőforrását. Az IMICS által meghatározott, minőségirányítással kapcsolatos feladatokat a tantestület végrehajtja. A végrehajtás módjának, eszközeinek meghatározása az IMICS hatáskörébe tartozik. Az IMICS által koordinált intézményi szintű feladatok végrehajtására a tagintézmények saját hatásköre.

2.2 Vezetés-irányítás működési területe Azonosított folyamatok: 2.2.1. jogi követelmények biztosítása 2.2.2. stratégiai tervezés 2.2.3. éves tervezés (munkaterv készítés, tantárgyfelosztás készítés) 2.2.4 pályázati rendszer működtetése 2.2.5. intézmény belső működési rendjének biztosítása 2.2.6. vezetői ellenőrzés 2.2.7. intézményi önértékelés A vezetés elkötelezettsége: Az intézmény főigazgatója elkészíttette ezen minőségirányítási programot, amelyben a leírt minőségfejlesztési rendszer a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola szolgáltatásaira vonatkozik. A minőségfejlesztési rendszer a közoktatási törvény 40. §-a követelményeinek megfelelően került kidolgozásra. A rendszerbe a fenntartó önkormányzat Önkormányzati Minőségirányítási Programjában (ÖMIP) megfogalmazott elvárások is beépültek. Az oktatási miniszter 3/2002 (II. 15.) OM rendeletében foglaltaknak megfelelően az iskola főigazgatója szervezetet hozott létre és működtet a minőségfejlesztési terv

végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Az intézmény vezetése elkötelezett a minőségirányítási program kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkát, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a közvetlen és a közvetett partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkavégzéshez szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák.

2.2.1. Jogi megfelelőség (jogi szabályzókhoz való hozzáférés) Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Ennek szabályozásában tervezett a hozzáférhetőség, a megismerés, a betartás biztosítása. Ennek megfelelően intézményünk a mindenkor aktuális jogszabályok mellett a következő szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően működik: szabályzat

készítője

elérési helye

frissítés gyakorisága

Alapító okirat

fenntartó

-

Pedagógiai program

főigazgató

Intézményi minőségirányítási program Szervezeti és működési szabályzat

IMICS

Főigazgatósági titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság, honlap Főigazgatósági, tagintézményi titkárság, honlap Főigazgatósági, tagintézményi titkárság, honlap Főigazgatósági, tagintézményi titkárság, honlap Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi

főigazgató

Házirend

főigazgató

Intézményi költségvetés

főigazgató

Pénzkezelési szabályzat

főigazgató

frissítés felelőse -

Szükség szerint

Főigazgató

5 évente

IMICS vezetője

Szükség szerint

Főigazgató

évente

Főig. Helyettes

évente

Gazdasági ügyintéző

Szükség szerint


Belső ellenőrzési szabályzat

főigazgató

Selejtezési, leltározási szabályzat

főigazgató

KT működési szabályzat

KT elnök

Munkavédelmi szabályzat

Szakmai főig helyettes Szakmai főig helyettes főigazgató

Tűzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Gyakornoki szabályzat

főigazgató

Gépjárműhasználati szabályzat

főigazgató

titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság Főigazgatósági, tagintézményi titkárság

Szükség szerint


Szükség szerint


Szükség szerint

KT elnök

Szükség szerint

Szakmai főig helyettes Szakmai főig helyettes Gazdasági ügyintéző

Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint

Általános főig helyettes Gazdasági ügyintéző

2.2.2. Stratégiai tervezés Részlet a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjából: „Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy: · tanítványainkat felkészítsük és eljuttassuk az érettségi vizsgához, · megalapozzuk a felnőttkori, önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, · szakmai képesítést adjunk a kezükbe, · pozitív életszemléletű, kulturált viselkedésű, a társadalmi változások iránt fogékony, kreatív, önálló, alkalmazkodni képes fiatalokká neveljük őket.” E célok eléréséhez szükség van a hosszú- és középtávú tervezésre. A főigazgatói programnak is hangsúlyos eleme a tervezés. Részlet a főigazgatói programból: „A Pedagógiai Program, a Helyi Tantervek valamint a Szakmai Programok az iskola hosszú távú, távlati, az éves munkatervek a rövid távú tervei. […] Intézményünkben az éves terv elkészítése során a terv felépítésének módszerét tartom célravezetőnek, melynek során a tagintézmények szervezeti egységeinek tervei alapján elkészülnek a tagintézményi éves munkatervek, melyből az

igazgatóság vezetői (főigazgató és helyettesei) elkészítik az intézmény éves munkatervét.” Igaz, hogy az intézmény éves munkatervét az előző tanév tapasztalatai és mérési eredményei alapján a tagintézmények javasolják és a bejövő információkból az igazgatóság munkatársai készítik el. Ennek ellenére – mivel a tagintézmények teljesen különböző profilúak –, illetve erre épülve az intézményi összefogó stratégiai tervezés mellett szükség van a tagintézmények saját profilját megjelenítő középtávú (éves) tervezésre is. A stratégiai tervezés folyamatába két fontos alfolyamat tartozik: a pedagógiai program módosítása, illetve az éves munkatervek elkészítésének folyamata.

2.2.2.1. A pedagógiai program módosításának szabályozása START

igénylista

friss jogi szabályzók

igények összegyűjtése

jogi aktualizálás

Megfelel a szabályoknak?

munkacsoportok létrehozása

egyes elemek módosítása

Megfelel a követelményeknek?

megvitatás

Megfelel az igényeknek?

benyújtás elfogadásra

STOP

Lépés Igények összegyűjtése a tagintézményektől Jogi szabályozók változásának figyelembe vétele Igények és változások alapján döntés a PP módosításáról Az egyes PP elemek módosításának kidolgozása A módosítások jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése A módosított PP megvitatása A módosított PP elfogadása

idő December 31. December 31.

módszer Lista lista

végrehajtó Tagintézmény igazgató Általános főigh.

felelős Általános főigh.

Dokumentum Lista

főigazgató

Lista

Január 30.

Dokumentumelemzés

Törzskar

Főigazgató

Javaslat

Március 31.

csoportmunka

munkacsoport

Általános főigh.

Változtatott PP

Április 15.

Dokumentumelemzés csoportmunka

törzskar

Főigazgató

Módosított PP

Tagintézmények szervezetei Tantestület

Tagintézmény igazgató

Jelentések, javaslatok

Főigazgató

Jegyzőkönyv

Április 15. Április 30.

A módosított PP benyújtása a Május 15. fenntartónak

Tantestületi értekezlet

Főig. adminisztráció Főigazgató

Nyomtatott PP

2.2.3. Éves tervezés folyamatábra START Tájékoztatás Ped. Prog, tantárgyfelosztás, előző tanév értékelése, partnerek elégedettsége, tanév rendje

Adatok begyűjtése Személyi, tárgyi, szervezeti feltételek aktualizálása Célok, célértékek meghatározása

Lépések, felelősök, időkeretek meghatározása Intézményi munkaterv összeállítása Tagintézményi munkatervek összeállítása (tagintézményi, munkaközösségi, DÖK, ifj. véd.)

Munkatervek értékelése (formai, tartalmi)

Feladatterv, mérési terv, rendezvényterv elkészítése Partneri komm. adatbázis

Feladatterv, mérési terv, rendezvényterv

Tervek nyilvánosságra hozása

Tervek archiválása, hozzáférés biztosítása

STOP

Nyomtatott forma, honlapok

Az éves tervezés eljárásrendje Lépés A törzskar tájékoztatja a tagintézmények vezetőségét a következő tanév tervezési folyamatáról Előző tanév adatainak összegyűjtése Feltételek aktualizálása

idő Minden tanév április 30-ig

módszer megbeszélés

végrehajtó törzskar

felelős főigazgató

Dokumentum Jelenléti ív

Április 30-ig

adatelemzés

IMICS

IMICS vezetője

Mappa

Május 15-ig

Dokumentumelemzés megbeszélés

törzskar

főigazgató

Mappa

törzskar

főigazgató

Célok listája

Megbeszélés, adatelemzés megbeszélés

törzskar

főigazgató

törzskar

főigazgató

Intézményi munkaterv

Kibővített törzskar

főigazgató

Tagintézmény vezetősége

Tagintézmény igazgató

előadás

Tagintézmény igazgatók

Főigazgató

Intézményi munkaterv javított változat Tagintézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, DÖK munkaterv, ifj. véd. Munkaterv Jelenléti ívek

Elektronikus adatfile

Adminisztráció, rendszergazda

Tagintézmény igazgatója

Célok, célértékek meghatározása Lépések, felelősök, időkeretek meghatározása Intézményi munkaterv összeállítása Intézményi munkaterv ellenőrzése Tagintézményi munkatervek elkészítése

Május 15-ig

Tervek nyilvánosságra hozása

Záró tantestületi értekezletig Augusztus 20-ig

Tervek archiválása, elérhetővé tétele

Május 30-ig Június 15-ig Június 30-ig Június 30-ig

Dokumentumelemzés megbeszélés

Munkatervek

2.2.3.1 Tantárgyfelosztás elkészítési folyamatának leírása

START

Dolgozók listája Ellátandó órák Kötelező feladatok Tanórán kívüli tev.

Igények összevetése

Keretek ismertetése

Tagintézményi tfo elkészítése


Intézményi szintű egyeztetés


Intézményi tfo elkészítése

Módosítás

Közös tfo

Órarend elkészítése

Közös órarend

STOP

Lépés jogi szabályzók ismertetése igények összegyűjtése tagintézményi TFO elkészítése egyeztetés intézményi TFO elkészítése tagintézményi órarend elkészítése áttanítók órarendjének elkészítése intézményi órarend elkészítése

idő április 15. április 30. május 15.

módszer tájékoztató adatelemzés táblázatkészítés

végrehajtó törzskar tagintézmény ig. tagintézmény ig.

május 20. május 30. augusztus 25. augusztus 25. augusztus 25.

megbeszélés törzskar táblázatkészítés adminisztráció táblázatkészítés tagintézmény igazgató táblázatkészítés tagintézmény igazgató táblázatkészítés adminisztráció

felelős főigazgató főigazgató főigazgató

Dokumentum jelenléti ív tagintézményi TFO

főigazgató főigazgató főigazgató helyettes

intézményi TFO intézményi TFO tagintézményi órarend

főigazgató helyettes

tagintézményi órarend

főigazgató

intézményi órarend

2.2.4. Pályázati rendszer A intézményt érintő pályázatok figyelésére, azokon való részvételre, a nyertes pályázatok lefuttatására, elszámolásával kapcsolatos teendőkre a főigazgató kér fel személyeket a tagintézményekből. A tagintézményi szintű pályázatok figyelése, részvétel, lefuttatása, elszámolása igazgatói felelősség.

2.2.5. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása Az intézmény belső működési rendjét az alábbi dokumentumok szabályozzák: - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend - Pedagógiai Program - Ügyrend

2.2.6. Vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat II. rész 4. fejezete határozza meg.

2.2.7. Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés az Egységes Szakképzési Önértékelési Modell felhasználásával történik.

Irányított önértékelés eljárásrendje Gyakoriság: Az irányított önértékelést intézményi szinten 5 évente végezzük el, a vezetői ciklus utolsó előtti évében. Az első értékelést a 2013/2014. tanévben végezzük. Érintettek: tantestület Mérési területek: vezetés-irányítás, emberi erőforrások menedzselése, intézményi stratégia, partnerkapcsolatok és erőforrások, szakképző intézmény folyamatai, folyamatos fejlesztés, munkatársi eredmények, közvetlen partneri eredmények, társadalmi hatás, kulcsfontosságú eredmények. Mérőeszközök: kérdőívek Lépések Irányított önértékelésben résztvevő minőségügyi felelősök képzése Projektterv készítése, Célmeghatározás Munkatársi tájékoztató Önértékelő team felkészítése, adatgyűjtési csoportok létrehozása Feladatleltár,

Határidő Dec. 31.

Felelős IMICS vezető, főigazgató

Dokumentum jelenléti ívek

Jan. 1

Végrehajtók Módszer IMICS illetve tájékoztatók mérési és értékelési munkaközösség( ek) tagjai IMICS csoport Lista, táblázatkészítés

IMICS vezető, főigazgató

projektterv

Jan. első fele

IMICS csoport

tantestületi értekezletek

Jelenléti ívek

Jan. 15

IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai IMICS illetve

Munkaértekezlet, listakészítés, megbeszélés

Tagintézmény MICS vezetők IMICS vezető

lista

Tagintézmény

Feladatleltár,

jan. 15.

Lista, megbeszélés

felelősségi mátrix elkészítése

Indikátorok kijelölése az egyes kritériumokhoz, alkritériumokhoz.

jan. 31.

Adatgyűjtési módszerek meghatározása

jan. 31.

Adottságok, eredmények összegyűjtése

Febr. 15

Kérdőív, interjú összeállítása, amennyiben szükséges

Február 15.

Próbamérés (kollegákkal) Kérdőív kiértékelése

Február 28 Február 28

mérési és értékelési munkaközösség tagjai IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai IMICS, mérési és értékelési munkaközösség tagjai, illetve felkért tanárok, dolgozók IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai Felkért kollegák I MICS illetve mérési és

MICS vezető

felelősségi mátrix

Dokumentum-elemzés, TISZK indikátorlistája (segédanyagok), megbeszélés

IMICS vezető

Szempont-rendszer mátrix

Lista, megbeszélés

IMICS vezető

Területek felmérése lista

Táblázatok, listák készítése, önálló munka

IMICS vezető

Területi eredmények dokumenum

Megbeszélés

IMICS vezető

Kérdőív, interjú vázlat

Kérdőív kitöltése

Tagintézmény MICS vezetők IMICS tagok

Kitöltött kérdőívek

Megbeszélés, önálló munka

Kérdőív végleges változat

Dokumentumelemz Február 28 és adottságokhoz, eredményekhez Kérdőívek Március kitöltetése + hete interjúk felvétele

Adatfeldolgozás (kérdőívek + dokumentumelemzés) adottságok és eredmények összesítése Erősségek és fejlesztendő területek listájának elkészítése Tantestületi értékelő értekezlet, fejlesztendő területekről

Március 15

értékelési munkaközösség tagjai Felkért tanárok

első IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai által felkért tanárok, technikai dolgozók, IMICS illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai

Megbeszélés,táblázatkészítés

IMICS vezető

Adottságok, Eredmények c. dokumentum Kitöltött kérdőívek, interjú szöveg

Kérdőív kitöltése, interjú felvétele

IMICS vezetők

Számítógépes adatrögzítés, adatelemzés

IMICS vezető

Adottságok, Eredmények c. dokumentum,

Március 15

IMICS

Táblázatkészítés, lista megbeszélés

IMICS vezető, főgazgató

Fejlesztendő területek lista

Március végéig

IMICS

értekezlet

tagintézmény vezetők

Jelenléti ív

Célmeghatározás, okelemzés

Intézkedési tervek készítése, ismertetése

Intézkedési tervek megvalósítása

Intézkedési tervek megvalósításának értékelése Önértékelés tapasztalatai, beszámoló készítése, ismertetése

Március végéig IMICS illetve (előzővel együtt) mérési és értékelési munkaközösség tagjai Március 31 IMICS, illetve mérési és értékelési munkaközösség tagjai intézkedési terv IMICS illetve szerint mérési és értékelési munkaközösség tagjai, tagintézmény vezetők intézkedési terv IMICS szerint

Értekezlet, csoportmunka

MICS vezető

Okelemzési lista, célmeghatározási lista

Megbeszélés, lista, értekezlet

IMICS vezető

Intézkedési tervek

Önálló munka, csoportmunka

Tagintézmény vezetők

-

Feladat felelősök beszámolója

IMICS vezető

beszámolók

Szeptember 30

Megbeszélés, beszámoló készítés, értekezlet

IMICS vezető, főigazgató

IMICS beszámoló

IMICS

2.3. Partnerkapcsolatok irányítása és működtetése Azonosított folyamatok: 2.3.1. Partnerek azonosítása 2.3.2. Partnerek igényének és elégedettségének mérése

2.3.1. Partnerek azonosítása Partnerazonosítás folyamata és eljárásrendje Lépés

Módszer

Résztvevők

Partnerazonosítás lépéseinek, módszereinek meghatározása, módosítása Intézményi partnerek azonosítása

megbeszélés

adatbázisszerkesztés adatbázisszerkesztés adatbázisszerkesztés adatbázisszerkesztés

Tagintézményi partnerek azonosítása Partneri kommunikációs táblázat létrehozása Partneri kommunikációs táblázat frissítése

Dokumentum

Felelős

IMICS

Időpont, határidő szeptember 30.

feljegyzés

IMICS vezető

főigazgatóság

október 30.

partnerlista

főigazgató

iskolatitkárok

október 30.

partnerlista

igazgatók

intézményi adminisztrátor intézményi adminisztrátor

november 15.

partnerlista

minden év október 31-ig

partnerlista

főig. helyettes főig. helyettes

START régi partneri komm. adatbázis

Módszerek felülvizsgálata

Megfelelőek a módszerek?

Intézményi partnerek azonosítása

Tagintézményi partnerek azonosítása



Partneri kommunikációs adatbázis létrehozása, frissítése

START


partneri kommunikációs adatbázis

2.3.2. Partnerek igényének és elégedettségének mérése

Intézményünkben a partneri igény- és elégedettségmérést évente végezzük a tanulók, tanárok és szülők esetében. A többi partnernél kétévente mérünk elégedettséget. A tanulók esetében 80%-os, tanároknál 95%-os, szülők esetében 30%-os kitöltöttség határozza meg a felmérés eredményességét. A közvetett partnerek esetében 50%-os kitöltöttség határozza meg a felmérés eredményességét. Az igény- és elégedettségmérés alapvetően online mérőeszközök segítségével történik. tevékenység mérési ütemterv elkészítése mérendő partnerek aktualizálása szempontrendszer kialakítása, felülvizsgálata felmérés módszertanának meghatározása, frissítése mérőeszközök elkészítése, frissítése adatfeldolgozás módszerének meghatározása, frissítése

felelős IMICS-vezető

résztvevő IMICS

erőforrás idő

módszer megbeszélés

határidő szeptember 1. szeptember 10. szeptember 20.

dokumentum mérési ütemterv

IMICS-vezető

IMICS

idő

csoportmunka

IMICS-vezető

IMICS

idő, számítógép

csoportmunka

IMICS-vezető

IMICS


csoportmunka

szeptember 20.

mérés módszertani leírása

IMICS-vezető

IMICS

idő

csoportmunka

IMICS-vezető

IMICS, rendszergazda


csoportmunka

szeptember 30. szeptember 30.

mérőeszközök partnerenként online kérdőívek + adatbázis (üres)

mérendő partnerek listája szempontmátrix

tájékoztató a partneri igény- és elégedettségmérés adott tanévi menetéről partnerek igény- és elégedettségmérésének lebonyolítása adatok feldolgozása

IMICS-vezető

tagintézményi MICS-vezetők, igazgatók

helyszín, idő

megbeszélés

október 15.

jelenléti ív

tagintézményi MICS-vezetők

partnerek, tagintézményi MICS tagintézményi MICS

idő, számítógép, mérőeszközök idő, számítógép

adatfelvétel

március 30.

kitöltött mérőeszközök

adatbázis szerkesztés

április 15.

adatbázis szerkesztés

április 20.

jelentés a partneri igény- és elégedettségmérésről (indikátorok) intézményi jelentés a partneri igény- és elégedettségmérésről (indikátorok) továbbított intézményi jelentés jelenléti ív, honlap, prezentáció


adatok összesítése intézményi szinten

IMICS-vezető

intézményi iskolatitkár


adatok továbbítása a TISZK felé tájékoztató a partneri igény- és elégedettségmérés eredményeiről

IMICS-vezető

idő, számítógép helyszín, idő, számítógép


intézményi iskolatitkár tagintézményi MICS-vezetők, igazgatók, külső partnerek tagintézményi belső partnerek

IMICS-vezető, tagintézményi MICS-vezetők

IMICS, tagintézményi MICS-ek

tájékoztató a partneri igény- és elégedettségmérés eredményeiről súlyozott problémakatalógus elkészítése

IMICS-vezető

április 30. előadás

május 15.

helyszín, idő, számítógép

előadás

május 30.

jelenléti ív, honlap, prezentáció


műhelymunka

június 15.

problémakatalógus (intézményi és tagintézményi)

(tagintézményi és intézményi szinten) intézkedési tervek készítése (tagintézményi és intézményi szinten) intézkedési tervek ismertetése intézkedési tervek végrehajtatása

a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatának értékelése, módosítása

IMICS-vezető, tagintézményi MICS-vezetők



műhelymunka

június 30.

intézkedési tervek (intézményi és tagintézményi)

IMICS-vezető, tagintézményi MICS-vezetők főigazgató, igazgatók

tagintézményi MICS-vezetők, igazgatók, igazgatók, tantestületek


előadás

június 30.

jelenléti ív

az intézkedési tervekben foglaltak szerint

IMICS-vezető

IMICS


az intézkedési tervekben foglaltak szerint augusztus 31.

csoportmunka

módosított partneri igény- és elégedettségmérési eljárásrend

START

PIEM leírása

mérési ütemterv készítése

mérési ütemterv

mérendő partnerek aktualizálása

partnerek listája

mérési szempontrendszer kialakítása

szempontmátrix

mérés módszertani leírása

módszertani leírás

mérőeszközök elkészítése

mérőeszközök

adatfeldolgozás előkészítése

online adatbázis

tájékoztatás

mérés lebonyolítása mérőeszközök adatai

adatfeldolgozás

adatok összesítése

adattovábbítás TISZK felé

tájékoztató az eredményekről

problémakatalógus elkészítése

súlyozott problémakatalógus

intézkedési tervek elkészítése, ismertetése, végrehajtatása

igény- és elégedettségmérés felülvizsgálata

STOP

igény- és elégedettségmérés (PIEM) leírása

2.3.3. Kommunikáció a partnerekkel Intézményünkben a belső és külső partnerekkel történő kommunikációt a Szervezeti és Működési Szabályzat II. rész 5. fejezete, valamint a Pedagógiai Program 1.10. fejezete szabályozza.

2.3.4. Információáramlás szabályozása Intézményünkben az információáramlást a Szervezeti és Működési Szabályzat II. része határozza meg.

2.3.5. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat Az intézmény szabályozza a végzett tanulók, hallgatók pályakövetését a végzettek továbbtanulása és munkaerő-piaci beválása területén. Megtervezzük és beépítjük a pályakövetés eredményeinek felhasználását az intézményi tervezési folyamatokba. Az adatszolgáltatás önkéntes! Az utánkövetés célja: olyan rendszert kívánunk működtetni, amely az iskolánkban végzett tanulókról a végzés után öt évig adatot szolgáltat a következő témakörökben: aktuális munkahely/iskola, aktuális foglalkozás/tanulmányok, elégedettség az iskolában szerzett hasznosítható ismeretekkel.

Nyomon követés, beválásvizsgálat folyamatábrája:

START

Adatlapok kitöltése helyben (végzősök, osztályfőnök)

Kérdőívek eljuttatása emailben, weblapon vagy postai úton ½. ill. 5. évben.

Kérdőív összeállítása: IMICS

Kérdőív: munkahely, elégedettség

Kérdőívek visszaküldése az iskolába

Telefonos érdeklődés hiányzó kérdőívek esetén

Kérdőívek feldolgozása tagintézményenként

Összesítő jelentések beszámoló

Beszámoló a tanév végi záróértekezleten + IMICSnek STOP

A nyomonkövetés, beválásvizsgálat eljárásrendje: LÉPÉSEK

FELELŐS

HATÁRIDŐ

VÉGREHAJTÓK

MÓDSZER

DOKUMENTUM

Adatlapok kitöltése helyben (végzősöknél, vizsgán bizonyítványosztáskor) Kérdőívek elkészítése, módosítása Kérdőívek eljuttatása e-mailben vagy postai úton, weblap

osztályfőnök

ápr. 30.

végzős osztályfőnökök

kitöltés

adatlap

IMICS-vezető

nov.30.

IMICS tagjai

megbeszélés

kérdőív

adminisztrátor

dec. 31.

Postázás, email-ek,

Levelek, adatbázis

Kérdőívek visszaküldése az iskolába Telefonos érdeklődés hiányzó kérdőívek esetén Kérdőívek feldolgozása tagintézményenként Összesített jelentések begyűjtése IMICS-nek, értékelés

(volt diák)

jan. 31.

1. évben végzős osztályfőnökök, 5.évben adminiosztrátor volt diákok

Adatbázis, levelek

adminisztrátor

február 05.

Válaszlevél, email telefonálás

kijelölt személyek IMICS-vezető

febr. 28.

Önálló munka

március 31

MICS kijelölt tagjai, kijelölt tanárok IMICS tagjai

Összesített jelentések Beszámoló

Beszámoló a tanév végi záróértekezleten

IMICS-vezető

június 30.

tantestület

adminisztrátor

Megbeszélés, beszámoló készítés értekezlet

adatbázis

jegyzőkönyv

2.3.6. Panaszkezelési rendszer működtetése Intézményünk az 1000 Mester TISZK partnerintézménye. Ennek folyományaként a TISZK felnőttképzési akkreditációs anyaga határozza meg intézményünk felnőttképzésével kapcsolatos panaszkezelés rendszerét. Helyszínen felvett panaszok kezelése A felnőttképzésben résztvevő hallgatók a képzés során felmerülő észrevételeiket, problémáikat a helyszínen tartózkodó oktatónak jelezhetik. Amennyiben a szóbeli panaszt nem sikerül a helyszínen orvosolni, rendelkezésre kell bocsátani a „Panaszlapot”, melyen a panaszt tevő írásban rögzíti minőségi észrevételeit az adott képzéssel kapcsolatban. Az oktató a kitöltött „Panaszlapot” haladéktalanul köteles továbbítani az igazgatóság felé, aki saját hatáskörében intézkedik a panasz kezeléséről. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a panasz kezelése nem tartozik saját hatáskörébe, a „Panaszlapot” két munkanapon belül továbbítja az igazgatóságnak, aki intézkedik annak kezeléséről. A panaszra tett intézkedések meghozatala előtt - bármely szinten történjék az -, minden esetben szükséges az adott képzésben érintett oktatóval konzultálni. A „Panaszlap” kitöltésétől számított 30 napon belül a panaszt tevőt írásban kell tájékoztatni a panasszal kapcsolatban tett intézkedésről. Egyéb úton érkező panaszok kezelése Amennyiben az igazgatóságra érkezik panasz telefonon vagy személyesen, posta, illetve elektronikus levelezésen keresztül, a „Panaszlap” kitöltése az adminisztrátor feladata, aki a kitöltést követően azonnal továbbítja a felnőttképzésért felelős főigazgatóhelyettesnek.. A panaszkezelés folyamata ettől a ponttól kezdve megegyezik a képzések helyszínén felvett panaszok kezelésének folyamatával. A nappali tagozatos tanulók panaszainak kezelését a Házirend határozza meg.

2.4. Emberi erőforrások menedzselése Azonosított folyamatok: 2.4.1. Kiválasztási és betanítási rend 2.4.2. Továbbképzési rendszer működtetése 2.4.3. Pedagógus értékelési rendszer működtetése

2.4.1. Kiválasztási és betanítási rend működtetése Az intézményünkbe felveendő új munkatárs kiválasztásának szempontjait a vonatkozó törvények határozzák meg. A munkaviszony létesítése főigazgatói hatáskör és egyben főigazgatói felelősség is. Az újonnan felvett munkatársak betanítási rendjét a Gyakornoki Szabályzat határozza meg. 2.4.2. Továbbképzési rendszer működtetése A pedagógus továbbképzés jogi hátterét, tartalmi elemeit a következő jogszabályok és belső szabályzatok rögzítik: - Kormány Rendelet 277/1997.(XII. 22.) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus- szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről - 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a 277/1997 módosításáról - Munka Törvénykönyve (22/1992) - Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény (33/1993) - KJT végrehajtási utasítása a közoktatási intézményekben (138/1993) - MKM Rendelet (11/1994) a közoktatási intézmények működési rendjéről - Közoktatási Törvény (79/1993) - Szervezeti és Működési Szabályzat A továbbképzések megtervezésével, megszervezésével az intézmény vezetője, szakmai helyettesét bízza meg. A helyettes középtávú, öt évre szóló TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOT és a program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló BEISKOLÁZÁSI TERVET készít. A dokumentumok időrendi ütemezése aktuális év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A következő időszakra szóló dokumentumokat március 15-éig kell elkészíteni, melyeket a közalkalmazotti tanács véleményez, majd a nevelő testület fogad el.

A továbbképzési program részei: 1. szakvizsgára vonatkozó alprogram 2. továbbképzésre vonatkozó alprogram 3. finanszírozási alprogram 4. helyettesítésre vonatkozó alprogram

- közös rendelkezések

1. A szakvizsgára vonatkozó alprogram - az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan kötődik, de új ismereteket is nyújt. - tantárgyanként meg kell határozni a létszámot. - a szakvizsga bizonyos előírt munkakörökhöz kötelező, elrendelhető, ill. választható. 2. A továbbképzésre vonatkozó alprogram - előkészítés szakvizsgára. - szakmai megújító program keretében ismeretek megújítása A szakmai megújító képzés feltételei: o a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, o olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (szakmai megújító képzés) o ekkor tarthat igényt a 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra (pl.: munkáltatói támogatás, anyagi elismerés). - vezetőképzés (a közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozik) - szakmai területenként, tantárgyanként, munkakörönként meg kell határozni, hány fő, milyen időkeretben vehet részt továbbképzésen. - a továbbképzés 7 évente kötelező, min. 120 óra. Közös rendelkezések: 3. A továbbképzés finanszírozása történhet: - központi költségvetésből ( max. 80%-ig) - munkáltatói hozzájárulással - a résztvevő által térített formában. A költségvetési hozzájárulás felhasználató: - helyettesítésre - a 7 évenkénti 120 órás, kötelező továbbképzés finanszírozására (utazás, szállás, étkezés, könyv) - a továbbképzést teljesítők anyagi elismerésére - ha nem tartozik már a kötelezően teljesítendők körébe, vagy már teljesítette azt - útiköltség, szállás, étkezés, könyv finanszírozására.

4. Helyettesítés A szükséges helyettesítés fedezetét biztosítani kell!

Beiskolázási terv A beiskolázási terv kidolgozása a szakmai munkaközösségek közreműködésével történik. Jelentkezni lehet: - szakvizsgát adó képzésre, történő beiskolázásra, - 7 évenkénti kötelező továbbképzésre, történő beiskolázásra. - egyéb, akkreditált továbbképzésre, történő beiskolázásra. A beiskolázási tervbe felvehető: - aki írásban kérte beiskolázását, ill. elrendelte a munkáltató, - aki megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményeinek. - ha az intézményi továbbképzési programban szerepel az adott továbbképzési terület, munkakör. Az intézményvezető írásban értesíti az érintettet a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve kihagyásról. Előnyben kell részesíteni: - akinek kevesebb ideje van a 7 éves továbbképzési ciklus teljesítésére (nem tagadható meg, ha 2 évnél kevesebb ideje van erre), - akinek a munkáltató elrendelte, - aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik. A beiskolázási tervben fel kell tüntetni: - a betervezett személyek nevét, munkakörét, végzettségét, szakképzettségét, - a továbbképzés megjelölését, - a várható kezdő és befejező időpontot, - a várható távollét idejét, - a helyettesítés rendjét.

alapképzésben

szerzett

Vegyes rendelkezések: A továbbképzés nyílvántartásának vezetése: Az intézmény nyilvántartja: - a pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket, - azokat, akiknek a pedagógus szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,

-

azokat, akik a 7 évenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak, pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését, továbbképzésen való részvételt és a továbbképzés teljesítését igazoló tanúsítványokat, a pedagógus továbbképzésekre betervezett éves költségvetés alakulását.

Eljárási rend A Közoktatási trv. 19. §-a előírja, hogy: - a pedagógusnak 7 évenként minimum egy alkalommal továbbképzésen kell részt venni - nem kell továbbképzésen részt vennie annak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban előírt vizsgát tett a 7 év alatt.

Intézményünkben a továbbképzésre való jelentkezés és az azon való részvétel menete 1. A pedagógusnak a továbbképzésen való részvétele lehet kötelező, választható vagy önálló elhatározás. 2. Elhatározásával felkeresi tagintézmény igazgatót, majd a továbbképzésért felelős szakmai főigazgató helyettest, illetve kötelező beiskolázás esetén a szakmai főigazgató helyettes keresi fel őt. 3. Közösen áttekintik a konkrét továbbképzési ajánlatot. 4. Az tagintézmény igazgató ill. főig.h. megvizsgálja, hogy az intézményre, illetve az egyénre vonatkozóan milyen kötelezettségeket ró az ajánlat (jogszabálynak megfelelően a támogatás mértéke, a helyettesítés biztosíthatósága, a résztvevőre háruló egyéb kötelezettségek számbavétele). 5. Mindezekről szóban tájékoztatást ad az intézmény főigazgatójának, aki dönt arról, hogy az intézmény számára az adott képzés: - fontos, - elfogadható, - szükségtelen. 6. A tagintézmény igazgató szóban tájékoztatja az érintett pedagógust a döntésről, a részvételről írásos engedélyt ad ki az igazgató. Az engedélykérő formanyomtatványon szereplő személyes, és a képzésre vonatkozó adatokat az érintett pedagógus tölti ki. (Kivéve a kötelezően elrendelt továbbképzés esete.) 7. Kötelezően elrendelt továbbképzés esetén a helyettesítés biztosítása a tagintézmény ig.h. feladata, egyéb esetben a résztvevő, az ő munkaközösség vezetője, és a tagintézmény ig.h. közös feladata. 8. A képzésre jelentkező pedagógus az engedélyt a gazdasági hivatalban leadja. A teljes körű pénzügyi adminisztráció a gazdasági hivatal feladata. 9. A jelentkezést kötelezően elrendelt továbbképzés esetén a tagintézmény ig.h., egyéb esetben a résztvevő továbbítja.

10. A képzésen való részvételt a pedagógus köteles igazolni, a tagintézmény ig.h. pedig azt jogosult ellenőrizni. 11. A képzésben előírt záróvizsga teljesítéséről szóló okiratot a pedagógus (tanúsítvány, oklevél, stb.) a tagintézmény ig.h-nek és főigh-nek bemutatja, fénymásolatát leadja. A másolat intézményi nyilvántartásba kerül. 12. Az tagintézmény ig.h. az érintett munkaközösség-vezetőt tájékoztatja a továbbképzés követelményeinek sikeres teljesítéséről. 13. Ajánlott a képzésről rövid tájékoztatót tartani a nevelőtestület érdeklődő tagjainak. 14. A főigazgató a jogszabályoknak megfelelően dönt az előmenetelről, melyről írásban értesíti az érintett pedagógust. 15. A tagintézmény igazgatójának hatásköre minden a képzés során felmerült változás kezelése: - a pedagógus nem jelenik meg a képzésen - nem teljesíti a rá rótt kötelezettségeket - sikertelen vizsga esetén - egyéb

2.4.3. Pedagógus értékelési rendszer működtetése Tevékenységek/ feladatok Igazgatók tájékoztatása a teljesítményértékelésről Az értékelési csoportok létrehozása, megbízása, intézményi értékelési felelős megbízása A csoportok felkészítése az értékelési feladatra: feladatok kiosztása, felelősök és határidők megállapítása, ütemterv készítése. A fejlesztő értékelésben résztvevők körének meghatározása A minősítésre kötelezettek körének meghatározása Az egyes pedagógusok közvetlen

Felelős

Résztvevő

Erőforrás

Módszer

Határidő

Dokumentum

IMICS vezető

igazgatók, tagintézményi minőségirányítási vezető Tagintézményi minőségirányítási vezető, tagintézményi vezetőség tagintézményi minőségirányítási vezető, tagintézményi értékelési csoportok

helyszín, idő

előadás

augusztus 31.

jelenléti ív

kiválasztás, megbízás

szeptember 10.

megbízások

műhelymunka

szeptember 30.

ütemterv

igazgatók

IMICS vezető

helyszín, idő

igazgatók

tagintézményi vezetőség

csoportmunka

szeptember 30.

résztvevők listája

igazgatók

tagintézményi vezetőség

csoportmunka

szeptember 30.

kötelezettek listája

igazgatók

tagintézmény vezetőség

csoportmunka

szeptember 30.

közvetlen munkatársak

munkatársainak meghatározása, kiválasztása Mérőeszközök elkészítése, korrekciója

hálója

intézményi minőségirányítási vezető

A pedagógusok és diákok tájékoztatása az értékelés rendjéről Óralátogatások

igazgatók, osztályfőnökök

Az értékelő lapok kitöltése a közvetlen felettesek által (online) Munkatársi véleménykérők kitöltése online Tanulói véleménykérők kitöltése online Önértékelések kitöltése online

igazgató

Leterheltségi mátrix kitöltése Értékelési lapok

igazgatók

tagintézményi minőségirányítási vezető tagintézményi minőségirányítási vezető tagintézményi minőségirányítási vezető tagintézményi minőségirányítási vezető Intézményi

intézményi minőségirányítási csoport, mérésértékelési szakember tantestületek, tanulók


műhelymunka

október 15.

Elkészült mérőeszközök

helyszín, idő

előadás

október 20.

jelenléti ív

értékelési csoportok tagjai, kijelölt pedagógusok közvetlen felettesek, rendszergazda

idő! , számítógép

óralátogatás

október 20. – május 20.


kitöltés

május 20.

pedagógusok, rendszergazda


kitöltés

május 20.

tanulók, rendszergazda

kitöltés

május 20.


idő, tanterem, számítógép idő, számítógép

kitöltés

május 20.

Óralátogatási lapok adatbázisa felettesi értékelések adatbázisa Munkatársi értékelések adatbázisa Tanulói értékelések adatbázisa Önértékelések adatbázisa



kitöltés

május 20.

Leterheltségek adatbázisa

intézményi értékelési

idő,

összesítés

június 30.

értékelések

összesítése Minősítési lap elkészítése a minősítésre kötelezettek részére Értékelő – fejlesztő megbeszélés a fejlesztő értékelésben résztvevők számára Minősítő megbeszélés a minősítésre kötelezettekkel, a minősítés aláírása Az értékelés tapasztalatainak összegzése intézményi szinten adattovábbítás a TISZK felé pedagógus értékelési rendszer értékelése

értékelési felelős Intézményi értékelési felelős

felelős intézményi értékelési felelős

számítógép idő, számítógép

igazgató

pedagógus, igazgató, értékelési csoportok

igazgató

Szükséges korrekciók elvégzése

IMICS vezető

adatbázisa Minősítési lap

Összesítés

június 30. Augusztus 25

idő, helyszín

megbeszélés

szeptember 15.

Teljesítményértékelés megállapodás

pedagógus, igazgató, értékelési felelős

idő, helyszín

Megbeszélés

szeptember 15.

Aláírt minősítési lap

általános főigh.

általános főigh., IMICS

idő, helyszín

csoportmunka

szeptember 30.

jelentés

IMICS vezető

IMICS

egyéni feladat

október 5.

IMICS vezető

IMICS, főigazgatóság, igazgatók IMICS, tagintézményi mérési vezetők

idő, számítógép idő, helyszín

megbeszélés

idő, helyszín

csoportmunka

augusztus 31. október 15 augusztus 31. Október 30

továbbított adatfile jegyzőkönyv

Korrigált értékelési rendszer

START

tájékoztatás

értékelési csoport létrehozása

értékelési ütemterv elkészítése

PÉR, mérőeszközök

mérésben résztvevők kiválasztása

mérőeszközök elkészítése

mérőeszközök

tanárok, diákok tájékoztatása

mérőeszközök kitöltése

értékelési adatbázis létrehozása

értékelési adatbázis

értékelő, minősítő megbeszélések

mérés összegzése

mérés értékelése, korrekciója

STOP

adattovábbítás a TISZK felé

Szöveges kiegészítés 1. Az értékelés során használatos mérőeszközök: Kérdőívek (mindegyik on-line változatban!): - Pedagógus önértékelő kérdőív (mindenki kitölt 1-1 ilyet, önmagáról; opcionálisan: vezetői tulajdonságok, osztályfőnöki tulajdonságok) - Közvetlen kollegát értékelő kérdőív (mindenki kitölti annyi példányban, ahányan vannak a munkaközösségében, a munkaközösség-vezetőről is, mint közvetlen kollegáról). - Diákok értékelő kérdőíve (tanulónként minden – az osztályban tanító – tanárról, az osztályfőnökről is, róla osztályfőnöki tulajdonságok alapján is) – a felmérésben csak a 9. évfolyamnál magasabb évfolyamú diákok vesznek részt! - Óralátogatási lap (minden órát látogató személy kitölt 1-1 példányt az órát tartó személyről) (az on-line változatot ki kell nyomtatni és a látogatott kollegával alá kell íratni) Egyéb dokumentumok: - Teljesítménymutató táblázat (szempontmátrix) (1 db, nyilvános, item-szintű) - Egyéni leterheltségi mátrix (on-line) - Minősítési adatlap (a trv. által előírt formában) - Teljesítményértékelési megállapodás (az igazgatói értékelés során felmerült problémák megoldásainak felsorolása) - Iskolai átlagos teljesítménymutatók adatlapja (1 db, nyilvános) 2. Az értékelés felhasználhatósága A kapott teljesítménymutatókat az alábbi területeken is fel lehet használni: - egyéni fejlesztési célokhoz adatszolgáltató iskolai irányított önértékeléshez adatszolgáltató (csak az figyelembevételével! 3. • • •

átlagok

Objektivitás megőrzése A mutatók (terület, szempont, mutató) mindig számok (1-5 vagy 0-5 vagy ….) A teljesítménymutató (átlagok) is számok A diákok olyan tanár felügyelete mellett töltik ki a kérdőívet, aki nem tanítja őket

4. Személyiségi jogok, nyilvánosság • Minden, már kitöltött, kérdőív titkos! • A diákok számára biztosítani kell évente 1 alkalommal 2 órát, amikor önállóan tölthetik ki a kérdőíveket • Csak az iskola átlagos teljesítménymutatója kerülhet belső nyilvánosságra (pl.: faliújság) • Az egyéni teljesítménymutató adatokat csak a következők láthatják: saját maga, igazgató, értékelési felelős (bizalmi állás!!!), munkaközösség-vezető (amennyiben a kollega felhatalmazza erre)

• • •

Az egyéni fejlesztési célokat és az éves összehasonlításokat csak önmaga és az igazgató láthatja Az értékelési felelőst (v. személyeket) közmegegyezéssel kell kiválasztani (2/3-os többség) és ő(ke)t titoktartási kötelezettség terheli A keletkezett dokumentumokat, adatbázisokat meg kell semmisíteni, kivéve a teljesítménymutató lapok (minősítő lapok) és az egyéni fejlesztési terv.

5. Az adatok felvételének módja 5.1. Pedagógus önértékelő kérdőív: mindenki on-line tölti ki 5.2. Közvetlen kollegális kérdőív (on-line) 5.2.1. a tagintézményi MICS javaslata alapján az igazgató jelöli ki egy adott kollegáról az értékelők személyét 5.2.2. a kérdőíveket on-line töltik ki 5.3. Diák kérdőív (on-line) 5.3.1. egy osztályból minden tanuló részt vesz a felmérésben 5.3.2. a kérdőívek kitöltésére évente egy alkalommal biztosítunk 2 órát (nem osztályfőnökin, hanem megadott rend szerint egy héten belül) (a rend kialakításáért felelős az igazgatóhelyettes) 5.4. Óralátogatások tapasztalatai 5.4.1. a tanév közbeni óralátogatások tapasztalatait a látogatók rögzítik. Az adatokat on-line adatbázisban rögzíti. A rögzített kérdőívet kinyomtatja és az értékelt kollegával aláíratja, majd az aláírt példányt eljuttatja az értékelési felelősnek. 5.5. Egyéni fejlesztési célok 5.5.1. egyszer, a mérés indulásakor kell felvenni 5.5.2. titkos! (csak az igazgatónál van egy példány) 6. Egy kollegáról az alábbi lapok kerülnek kitöltésre („pedagógust értékelő dokumentumok”) 6.1. 1 db önértékelő kérdőív 6.2. x db diák kérdőív (x = a tanított osztályok száma * fő) 6.3. n db közvetlen kollegális kérdőív 6.4. leterheltségi mátrix összesítő adatai 6.5. óramegfigyelési lapok 6.6. 1 db egyéni fejlesztési célok (csak a 2. méréstől kezdődően) 7. Az alábbi személyektől kapott átlagok szerepelnek teljesítménymutatójában: 7.1. önmaga értékelése 7.2. közvetlen kollegái és mk.vezetőjének értékelése 7.3. diákok értékelése 7.4. óralátogatások tapasztalatai

az

adott

kollega

A pedagógus értékelési rendszer pontosabb leírását a „Pedagógus értékelési rendszer” c. dokumentumban lehet megtalálni. Ennek elfogadására, működtetésére külön szabályok vonatkoznak, amelyek a hivatkozott dokumentumban találhatók. A dokumentum elérhető az intézmény titkárságán is.

2.4.3.1. Pedagógus értékelési rendszer Az értékelési rendszer célja: A tanárok munkateljesítményének értékelésével az iskolai munka színvonalának emelése. Az értékelés alapja a Pedagógiai Program, valamint Kjt. alapján, a pedagógusok 3 évenkénti kötelező minősítése. Az értékelési rendszer egyeztetett jellege: Az értékelési rendszer az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épül. Az értékelési rendszerről (egészében és részleteiben) a tantestület véleményt mondhatott az elkészítés során, valamint a bevezetés során is módosíthatta. Az értékelési rendszer csak a tantestület egyszerű többségének jóváhagyásával alkalmazható! Az értékelési rendszer módosítását bárki kezdeményezheti a tantestületből (az éves értékelő megbeszélések alkalmával). Az értékelési rendszer bármilyen módosítása csak a tantestület egyszerű többségének jóváhagyásával léphet életbe! Az értékelési rendszer pillérei: 1. az SZMSZ-ben rögzített, általános és személyre szabott feladatokat rögzítő munkaköri leírás 2. az előző értékelési ciklus végén (született megállapodásban) rögzített fejlesztési célok Vizsgálandó területek: Az értékelési rendszer a szakirodalom ajánlásai alapján, saját iskolánk fontos nevelési, oktatási területeinek és az adatok hozzáférhetőségének figyelembevételével készült. Az előzőek alapján az alábbi területek rendszeres értékelését tartjuk fontosnak: - tanórai oktató-nevelő munka, - tanórán kívüli iskolai tevékenység - képzettség és felkészültség, - a tanított diákok kiemelkedő tanulmányi eredményei, - elkötelezettség a pedagógiai program céljainak megvalósítása iránt és munkafegyelem, - tanórai és iskolán kívüli szakmai tevékenység. Az információgyűjtés eszközei: - óramegfigyelési lap - tanulói kérdőív (kivéve a 9. évfolyamos tanulókat) - pedagógus önértékelő lap - pedagógus leterheltségi lap - az egy munkaközösségbe tartozó pedagógusok egymást érékelő kérdőíve (pedagógusok egymást értékelő kérdőíve munkaközösségen belül) - értékelési összesítő lap (amely az értékelési beszélgetés során tett megállapításokat, dicsérendő és/vagy fejlesztendő területeket rögzíti)

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét is lefedi, azaz egy komponens vizsgálata több eszközön is történik. A végső értékelésben mind az öt eszköz eredménye azonos súllyal szerepel, egyszeres szorzóval. Az értékelés résztvevői és feladatuk: - értékelési felelős a tagintézmény igazgató: iskolai szinten az adatok összesítését és prezentációját végzi. Feladatai: o Kiválasztja az adott évben az értékelő csoportokat, az értékelt pedagógusokat. o Megbízást ad egy munkaközösségi tagnak az óralátogatások értékelésére, ha az adott évben munkaközöség vezető értékelésére is sor kerül. o Megtartja az értékelő értekezletet, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző évi összesített adatokról – ahol lehetséges a tantestületi átlagokról –, valamint összegzi a tanulságokat. o Biztosítja a tanulói kérdőívek számítógépes feldolgozását. o Biztosítja az értékelés egységességét. o Lehetővé teszi a bizalmas tanácsadást minden érintett számára a folyamat során. o Bizottságot jelöl ki a felmerült panaszok kivizsgálására -

tagintézményi minőségirányítási munkaközösség vezető: Feladatai: o Megszervezi, megtervezi a pedagógusértékelés felméréseit, egyeztetve a munkaközösségének tagjaival, az osztályfőnökökkel, az érintett tanárokkal, a rendszergazdával, és az iskola vezetésével, igazgatójával. o Lebonyolítja, megszervezi az óralátogatásokat, a tanulói felméréseket, átadja az adatokat, kitöltött feladatlapokat az értékelési felelősnek.

-

értékelő csoport: az értékelési felelős jelöli ki egy adott tanár értékelésére Tagjai: igazgatósági tag, munkaközösség vezető (tanított tantárgynak megfelelő), értékelt tanár Feladatai: Felkészül az értékelési beszélgetésre a tagjai által látogatott órák értékelő lapjai, a tanár önértékelő lapja, a tanulói értékelő lapok összesített adatai alapján, megtartja azt, rögzíti az ott megbeszélt tapasztalatokat, kidolgozza az egyéni fejlesztési javaslatokat. az értékelő csoport (ciklusonként változó) igazgatósági tagja: Feladatai: o Látogasson tanévenként legalább egy órát a csoportjába tartozó kollegáknál. o Tartson óramegbeszélést, ahol az óralátogatás lap kritériumait beszélik meg. o Összegyűjti a csoportjába tartozó kollegák teljesítményére vonatkozó adatokat, összesíti és előkészíti az értékelő megbeszélést.

-

-

-

-

-

o Vezeti az értékelő megbeszélést, rögzíti az értékelési összesítő lapon az ott megbeszélt tapasztalatokat, kiválóságokat, fejlesztendő területeket és eljuttatja az értékelési felelősnek. az értékelő csoport munkaközösség-vezető tagja: Feladatai: o Látogasson évente, tantárgyanként legalább egy tanórát az irányítása alá tartozó kollégáknál. Vegyen részt aktívan az értékelési megbeszélésen. o Aláírja az értékelési összesítő lapot, amennyiben szükséges, észrevételt tesz. o Segítséget nyújt szükség szerint az értékelési összesítő lapon meghatározott egyéni fejlesztési célok megvalósításában. az értékelt tanár: Feladatai: o Fogadja a kiválasztott tanórán az igazgatósági tagot és a munkaközösség-vezetőt legalább egy-egy alkalommal. o Aktívan részt vesz a látogatott órát követő óramegbeszélésen. Ennek a megbeszélésének lehetőleg közvetlen a tanóra után kell lennie vagy a lehető legrövidebb időn belül. o Kitölti az önértékelési lapot minden tanév végén és átadja az értékelő csoport igazgatósági tagjának. o Részt vesz minden értékelési ciklus végén (június-szeptember) az értékelő csoport megbeszélésén. Ekkor mondhatja el az értékeléssel kapcsolatos véleményét, tanácsot, segítséget kérhet. Ezen az értékelő megbeszélésen az értékelő csoport tagjaival közösen megállapítják az adott ciklusra vonatkozó kiemelkedő területeket, valamint ha szükséges az egyéni fejlesztési célokat. o Magára nézve kötelezőnek tartja az értékelési összesítő lapon rögzített egyéni fejlesztési célokat és megvalósulásukért minden tőle telhetőt megtesz. o Segítséget kérhet az egyéni fejlesztési célok megvalósításához az igazgatótól, a munkaközösség-vezetőjétől. o Panaszt tehet az értékelési folyamat során bármikor az értékelési felelősnek az eljárás bármely elemével kapcsolatban, amit ő köteles kivizsgáltatni egy kijelölt bizottsággal. a tantestület egésze: Feladatai o Egyszerű többségi szavazással dönt az egyes részek pontos ismeretében az egész értékelési rendszer bevezetéséről és alkalmazásáról o Javaslatot tehet az értékelési rendszer bárminemű módosítására. A javaslatokat egyszerű többségi szavazással fogadja el. a diákok: Feladatai: o Értékelő kérdőívet töltenek ki minden tanév végén (május-június, végzősöknél április-május) az őket tanító tanárokról online formában a számítástechnikai termekben.

Az értékelési ciklus: Az értékelés folyamatos, egy adott tanár esetében egy tanévet ölel fel. A ciklus során az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője és az értékelő csoport igazgatósági tagja évente legalább egyszer meglátogat, és az óralátogatási lap kritériumai alapján értékel egy-egy tanítási órát. A látogatást minden esetben óramegbeszélésének kell követnie. A tanár által tanított minden osztály a tanév végén (május-júniusban, végzősök esetében április-májusban) kitölti a tanárt értékelő tanulói kérdőívet. A tanév végén a tanár önmagáról is kitölt egy önértékelő kérdőívet. A munkaközösségek tagjai az értékeltről kitöltenek „egymást értékelő kérdőívet”. A Leterheltségi mátrixot online módon, havonta kell vezetni. Minden pedagógus megkapja a munkáját érintő összes értékelési adatot. Az értékelési ciklus végén (június-szeptember) értékelő megbeszélésre (interjú) kerül sor, melyen az érintett tanár és az értékelő csoport tagjai vesznek részt. Itt rögzítik az értékelő összesítő lapon a pedagógus munkájának kiemelkedő és a fejlesztésre váró területket, valamint megfogalmazzák a fejlesztési célokat. Az értékelési felelős minden tanévben az értékelő tantestületi értekezleten tájékoztatást ad az iskola egészére vonatkozó összesített eredményekről. Dokumentálás, adatfelhasználás: Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése az egész rendszer kulcskérdése, ezért a rendszer a következő kijelentések alapján működik: - Az értékelési felelős kiválasztása az igazgató javaslata alapján a tantestület kétharmados többségének elfogadásával válik érvényessé. - Az óramegbeszélések után, két munkanapon belül az érintett tanár az óralátogatási lap másolatát megkapja. - Az értékelési összesítő lap és a minősítési lap egy példánya összegyűjtve, elzárva tartandó az igazgatói irodában, másik példánya a tanár számára átadásra kerül (őrzése az ő feladata). Az értékelési és minősítési összesítő lap nem selejtezhető addig, amíg a tanár az iskola alkalmazottja. Amennyiben a tanár munkaviszonya megszűnik az iskolában, kérésére az összesítő és minősítési lapokat át kell adni, vagy meg kell semmisíteni. Az összesítő és minősítési lapok más munkáltatónak nem adhatók át. - Az értékelt tanár betekinthet a róla készült minden dokumentumba (egy-egy példánnyal rendelkezik!), kivéve az általa tanított osztályok tanulói által kitöltött kérdőívek adatbázisába. Kizárólag a tanulói kérdőívek rá vonatkozó osztályszintű összesített adatait van joga megtekinteni. - Mivel minden tanár saját dokumentumainak őrzéséért önmaga a felelős, ezért nincs lehetősége más kollega személyes adataiba betekinteni. Az összesítő személyi lapok biztonságos őrzésért az igazgató felelős. - Az összesítő és minősítési lap tartalmára vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli a munkaközösség-vezetőket és az igazgató-helyetteseket. - Az igazgató hozzáférhet minden kollega személyes értékelési összesítő és minősítési lapjához.

-

-

-

Az igazgató felhasználhatja, de nem kizárólagos adatforrásként az értékelés során szerzett információkat a jogszabályban meghatározott 3 évenkénti közalkalmazotti minősítéshez, a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntései meghozatalához, az iskola vezetési gyakorlatának javítása érdekében (pl.: jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása, …), a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseihez, PR/marketing célokra is. Az egyéni fejlesztési célok teljesítésének elősegítésére – a lehetőségek figyelembevételével – továbbképzési lehetőséget biztosíthat, segítő tanárt jelölhet ki. Az igazgató kizárólag az egyéni összesítő értékelő lapon szereplő információk alapján nem indíthat fegyelmi eljárást, nem bocsáthat el tanárt. Az információkat nem szolgáltathatja ki (sem iskolai, sem) iskolán kívüli célra. A tanár kifejezett kérésére (pl.: referenciákhoz) az egyéni összesítő és minősítési lapon szereplő adatokat hivatalosan igazolhatja.

Eljárási szabályok: 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Pedagógus Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, - amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói Kérdőív); - amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett; - amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos; - amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés előtt. 2. A Pedagógus Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten egyszerű többségi szavazással érvényesítették. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítását a tanév során megtartandó Értékelési Értekezleten a tantestület bármely tagja kezdeményezheti. Minden módosítás a tantestület egyszerű többségi szavazatával lép érvénybe. 4. Az Értékelő csoport tagjai személyes véleményt csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen vélemény esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a csoport tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén az értékelt tanár szavazata legyen a döntő. 5. Az adatok kezelése az előzőekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési Felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készülhet, és az

adatok egészéhez az Értékelési Felelősön, valamint igazgatón kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezelje, és ezekről senkivel ne beszéljen. 6. A tanár az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelősnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: - az Értékelési Felelős, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési csoportnak, különben (Ha igen, akkor) az igazgatóság egyik nem érintett tagja; - egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; - a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd tartózkodási tilalom mellett titkos többségi szavazással dönt a panaszról. Technikai lebonyolítás: - az adatrögzítésért felelős: az értékelési mérési munkaközösség vezetője - időbeosztás: o óralátogatások: október – május (végzősöknél április) o tanulói kérdőívek kitöltetése: május-június (végzősöknél április) o értékelési megbeszélések: június – szeptember 30. o értékelési értekezlet: munkaterv szerint. - technikai feltételek: o az adatok értékelésére alkalmas szoftver + interaktív tábla vagy online kitöltési lehetőség o órarend szerint nem foglalt terem (külön terembeosztás szerint) - időszükséglet: o igazgatóság tagjainak: tanárok * 3 óra (óralátogatás + megbeszélés + értékelés) ( ≈ 30 óra évente) o munkaközösség-vezetőknek: tanárok * tanított tárgyak * 1 óra évente (látogatás + megbeszélés) ( ≈ 10 óra évente) o tanároknak: tanított tárgyak * 2 (mkvez. + igazgató) * 1 óra évente( ≈ 10 óra évente) o diákoknak: tanító tanárok száma * 10 perc (tanórai keretben, külön beosztás szerint, melynek elkészítése a mérési értékelési munkaközösség vezető feladata)

Az értékelési ciklus eljárásrendje: Lépés

Résztvevő

Módszer

Idő

Felelős

Eredmény (dok., kritérium)

Az adott tanévre érvényes értékelési ciklus megtervezése, értékeltek kiválasztása, tanárok 33 %a az adott évben

Igazgatóság, mkvezek

Megbeszélés, az értékeltek listájának közzététele

augusztus

mérési értékelési mk vezető

Értékelési terv (adott tanévre)

Óralátogatások

Tanárok, mkvezek, igazgatóság

Óralátogatás, szeptemkérdőív ber – óralátogakitöltés, tók május óramegbeszélés (április)

Kitöltött óralátogatási lapok

Tanulói értékelés

Diákok, értékelési felelős, rendszergazda

Elektronikus kérdőív kitöltése

Május (április)

mérési értékelési mk vezető

Önértékelés

Tanárok


Május (április)

Tanárok

tanárok


folyamatos

tanárok

Tanárok + igazgató vagy helyettes


Májusjúnius

tanárok

Adatok összesítése

Mkvezek, igazgatóság

Dokumentumelemzés

Május szeptember

értékelési felelős

Értékelő megbeszélés

Tanárok, igazgatóság

megbeszélés

Május szeptember

igazgatóság

Minősítő megbeszélés

Tanárok, igazgatóság

megbeszélés

Május – szeptember

igazgatóság

Értékelési

Tanárok,

értekezlet

Munka-

Értéke-

Leterheltségi mátrix Kollégák munkaközösségen belüli értékelő lapja

Tanulói kérdőívek alapján létrejött adatbázis Kitöltött önértékelő kérdőívek Kitöltött mátrixok Kitöltött lapok Személyi összesítő lapok Kitöltött személyes értékelési összesítő lap Kitöltött személyes minősítő lap Prezentá-

összesített adatok prezentációja Módosítás

igazgatóság, értékelési felelős Tanárok, igazgatóság, értékelési felelős

értekezlet

terv szerint

lési felelős

Munkaterv szerint

Értékelési felelős

ció

Módosítási jegyzőkönyv

2.4.4. Ösztönző rendszer működtetése Tevékenységek/ feladatok az ösztönzőrendszer elemeinek megalkotása, frissítése az egyes elemek tartalmának pontos meghatározása az ösztönzőrendszer – és elemeinek - kihirdetése a saját bevételből részesülők meghatározása, összeg kiszámolása, kifizetése a kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés meghatározása kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés egyeztetése, kifizetése kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés, jutalom, saját bevétel kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés, jutalom

Felelős

Résztvevő

Erőforrás

Módszer

Határidő

Dokumentum

főigazga tó

főigazgató, főigh-k, gazd. vezető, igazgatók igazgatók, mkvez-k

idő

csoportmunka

augusztus 31.

az ösztönzőrendszer elemei

idő

csoportmunka szeptember 15.

tantestületek

idő

előadás

főigazgató, gazd. ügyintéző


megbeszélés

igazgató igazgatók, igh-k, k mkvez-k


csoportmunka

december 5.

főigazga tó


megbeszélés

december 5.

igazgató igazgatók, igh-k, k mkvez-k


csoportmunka

május 30.

főigazga tó


megbeszélés

június 10.

igazgató k igazgató k főigazga tó

főigazgató, igazgatók

főigazgató, igazgatók

szeptember 20. december 15.

az egyes elemek leírása

jelenléti ív megbízási szerződések

kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés táblázat tagintézményenként kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés táblázat kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés és jutalom táblázat tagintézményenként kiemelt munkáért járó keresetkiegésztés és jutalom

egyeztetése, kifizetése

táblázat

Intézményünkben a pedagógus ösztönzőrendszernek a következő elemei vannak: - kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés: beszámítható tevékenységek: minden olyan pedagógiai tevékenység, amely nem szerepel a pedagógusok munkaköri leírásában, illetve nem külön munkamegbízás alapján történt. Lehet iskolai rendezvény lebonyolításában való különböző szintű részvétel, tanórán kívüli tevékenység szervezése, tanulók kísérése, osztálykiránduláson, üzemlátogatáson való részvétel, különböző versenyekre, konferenciákra való felkészítés, pályázatok írásában és/vagy megvalósításában való részvétel, továbbképzéseken való részvétel, … A konkrét beszámítható tevékenységekről a tagintézmény vezetősége dönt az előre meghatározott szempontok alapján. A döntés megalapozottságához a pedagógusoknak kötelező az egyéni leterheltségi mátrix folyamatos vezetése. Mivel a juttatás a kiemelt munkavégzésért jár, ezért az alaptevékenység minőségét nem szükséges figyelembe venni. Nem kaphat kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést, akinek érvényes fegyelmi büntetése van, illetve az a közalkalmazott, aki az adott félévben lett az intézmény dolgozója, illetve az óraadók. - jutalom (bérmaradványból): amennyiben az intézmény éves bérgazdálkodásában bérmaradvány keletkezik, úgy a főigazgató felhívására a tagintézmény igazgatók javaslatot tesznek a jutalmazandó személyek számára és a jutalom összegére. A főigazgató feladata intézményi szinten egységesíteni a jutalmak szempontjait és összegeit. - saját bevétel megszerzésében közreműködő kollegák juttatása: a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Ügyrendjének 12. fejezete (26 – 35. o.) meghatározza, hogy a saját bevételt termelő tevékenységekből mely kollegák és milyen arányban részesülhetnek juttatásban. - pályázati forrásból: a(z) (tag)intézményi pályázatokat úgy kell elkészíteni, hogy a projektmenedzsmentbe saját kollegákat kell bevenni, így biztosítva számukra kifizethető személyi juttatást (a projektmenedzsment költségeibe – ha a pályázat megengedi – be kell tervezni). Amennyiben a pályázat nem engedi ezt meg, úgy a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés szétosztásának szempontjai között kell szerepeltetni a pályázati munkában való részvételt.

2.5. Szakképző intézmény működtetése és egyéb erőforrásainak menedzselése Mivel intézményünk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, amelynek pénzügyi, gazdasági folyamatait a Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) látja el, ezért nagyon sok esetben az NGSZ érvényes szabályzatát használjuk. Feltárt folyamatok: 2.5.1. Pénzügyi és gazdasági folyamatok 2.5.2. Beszerzési tevékenység 2.5.3. Adminisztráció 2.5.4. Gazdasági erőforrások biztosítása 2.5.5. Munkakörnyezet biztosítása

2.5.1. Pénzügyi és gazdasági folyamatok Intézményünkben a pénzügyi és gazdasági folyamatokat az alábbi dokumentumok szabályozzák: - Pénzkezelési Szabályzat - Intézményi Költségvetés - Együttműködési Szerződés - Ügyrend

2.5.2. Beszerzési tevékenység Intézményünkben a beszerzési tevékenységhez kapcsolódó folyamatokat az alábbi dokumentumok szabályozzák: - Pénzkezelési Szabályzat - Intézményi Költségvetés - Együttműködési Szerződés - Ügyrend

2.5.3. Adminisztráció Intézményünkben az egyes munkatársak adminisztratív feladatai a munkaköri leírásokban vannak pontosan meghatározva.

2.5.4. Gazdasági erőforrások biztosítása SzSzKSz célok/feladatok meghatározása

A fenntartó költségvetési rendelete

Az NGSZ-szel kötött megállapodás

A feladatok tagiskolánkénti meghatározása

A rendelkezésre álló keret tagiskolákra bontása feladatarányosan

Alternatívák keresése

Pénzügyi becslések (központi és saját bevételek; kiadások) kidolgozása tagiskolánként

Alternatívák kiválasztása

A becslések felülvizsgálata és módosítása tagiskolánként

A végleges költségvetéstervezet elkészítése tagiskolánként

A költségvetéstervezet megvitatása / elfogadása tagiskolánként

A költségvetéstervezetek összesítése intézményi szinten

A költségvetés menedzselése intézmény / tagintézmény szinten

Költségvetési munka

A költségvetés fölülvizsgálata intézmény / tagintézmény szinten

Költségvetési ellenőrzés

2.5.5 Munkakörnyezet biztosítása Intézményünkben a biztonságos munkakörnyezet megteremtésével kapcsolatos feladatokat a tagiskolai Munkavédelmi Szabályzatokban rögzítettük.

2.6. Nevelés – oktatás – képzés Feltárt folyamatok: 2.6.1. Helyi képzési kínálat tervezése 2.6.2. Tanulói mérések rendszere 2.6.3. Beiskolázás, felvétel 2.6.4. Pályaorientáció, szakmai előkészítés

2.6.1. Helyi képzési kínálat tervezése

Képzési kínálat tervezésének módja, beiskolázás folyamata INDIKÁTORRENDSZER (ADOTTSÁG-EREDMÉNYMUTATÓK)

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

Stratégiai tervezés

Éves tervezés (Tanév rendje; RFKB döntése)

Iskolai szakmai keretszámok alapján megjelenő megyei felvételi tájékoztató

A partneri igények és elégedettségek felmérése, elemzése

Minőségügyi audit Tagintézmények tájékoztatják a főigazgatóságot

Tagintézmények önálló pályaválasztási munkája

Tagintézményekben felvételi, pályaalkalmassági és orvosi vizsgák

Nyílt napok; szülői értekezletek; hirdetések stb.

Tanév rendjében meghatározottak szerint felvételi eljárás lefolytatása

Tagintézményekben beiratkozás

Felnőtt képzésben képzési terv készítésének módja INDIKÁTORRENDSZER (ADOTTSÁG-EREDMÉNYMUTATÓK)

Stratégiai tervezés Főigazgatóságon, Tagintézményben

KÉPZÉSI TERV

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

A partneri igények és elégedettségek felmérése, elemzése

Tervezett képzések bemutatása

Tagintézmények tájékoztatják a főigazgatóságot

Képzésekhez szükséges személyitárgyi feltételek biztosításának módja

Finanszírozás forrásai

Képzési terv szakvéleményeztetése, engedélyeztetése

Alapító okirat esetleges módosítása

Központi szakmai programok

Elkészült képzési terv nyilvánossá tétele

Minőségügyi audit

Feladatok

Felelős

Résztvevők

Módszer

Képzési kínálat tervezésének módja, beiskolázás folyamata Felnőtt képzési terv készítésének folyamata Szabályozás IMICS vezető IMICS tagjai, írásbeli tanácsadó szabályozás, táblázatos formában Elkészítés részfeladatok szakmai igazgató által munkacsoport megbízott kidolgozása; vezető szakvélemény; szakmai munkacsoport akkreditáció Elfogadás főigazgató nevelőtestület szavazás tagintézményigazgató

Szükséges erőforrások meghatározása

Határidő

Elvárt eredmény, keletkezett termék

papír, számítógép, Előző nyomtató tanév 06. 01.

kész szabályozás

papír, számítógép, Előző nyomtató tanév 06. 01.

kész képzési terv

nem jellemző

Bevezetés

igazgató

folyamatban érintett munkatársak, folyamatgazda

szabályozás szerinti működés alkalmazása

papír, számítógép, Aktuális nyomtató, tanév formanyomtatványok 09. 01.

Működés

folyamatgazda

folyamatban érintett munkatársak

folyamatlépések megvalósítása, folyamatos visszacsatolás korrekció kérdőív; személyes

papír, számítógép, Aktuális nyomtató, tanév formanyomtatványok 06. 01.

elfogadott szabályozás, nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív bevezetés feladatai szerepelnek az éves munkatervben korrigált, felülvizsgált folyamat

papír, számítógép, Aktuális nyomtató tanév

elemzés, tanulmány;

Minőségbiztosítás: IMICS vezető A partneri igények és elégedettségek

IMICS tagjai

Következő tanév 09. 01.

felmérése, elemzése, korrekció

beszélgetés

06. 01.

javítandó feladatok megfogalmazása

2.6.2. Tanulói mérések rendszere A tanulók mérési rendszere a bemeneti, a közbülső és a kimeneti mérésekre épül. A mérések területei: szövegértés, matematika, idegen nyelv, szociális kompetencia, attitűd, motiváció.

Tevékenységek/ feladatok Az igazgatók tájékoztatása a bemeneti mérésekről Mérési és értékelési csoportok tagintézményi létrehozása, megbízása A csoportok felkészítése a mérési és értékelési feladatra. Ütemterv készítése. Tájékoztató az iskolák számára A felmérés megszervezése A tanulók tájékoztatása a mérések rendszeréről bemeneti szövegértés, matematika, idegen nyelv kompetencia

Felelős

Résztvevő

Erőforrás

Módszer

Határidő

Dokumentum

IMICS vezető

főigazgatóság, igazgatók

helyszín, idő

előadás

szeptember 1.

jelenléti ív

tagintézményi MICS vezetők

igazgatók

szeptember 10.

megbízások

IMICS vezető


helyszín, idő

műhelymunka

szeptember 10.

ütemterv

IMICS vezető

tantestületek

előadás

tagintézményi MICS-ek osztályfőnökök, tanulók tanárok, tanulók

helyszín, idő

tesztek kitöltése online

szeptember 10. szeptember 15. szeptember 15. szeptember 20.

jelenléti ív

tagintézményi MICS vezetők igazgatók

helyszín, idő helyszín, idő idő

igazgatók

előadás

forgatókönyvek feljegyzés kitöltött mérőeszközök

felmérések a 9. évfolyamnak bemeneti szociális attitűd, tanulási attitűd, motiváció felmérések a 9. évfolyamnak bemeneti szövegértés, matematika, id. nyelv javítása mérési eredmények adatbázisba rendezése

eredmények analizálása

fejlesztési tervek elkészítése adatok továbbítása TISZK felé előző évi OKM eredmények elemzése tájékoztató a tantestületeknek az előző évi OKM eredményeiről középtávú fejlesztési tervek elkészítése

igazgatók

tanárok, tanulók

helyszín, idő

tesztek kitöltése online

szeptember 20.

kitöltött mérőeszközök

igazgatók

tanárok

helyszín, idő

csoportos javítás

szeptember 30.

kijavított mérőeszközök


tagintézményi MICS-ek, mérésiértékelési szakember tantestületek, tagintézményi vezetőségek tagintézményi MICS-ek tagintézményi MICS-ek


adatrögzítés

október 10.

mérési adatbázis

helyszín, idő

műhelymunka

október 10.

feljegyzés

helyszín, idő számítógép, idő

műhelymunka

október 15.

adatfeltöltés

november 1.

benyújtott fejlesztési tervek elküldött file-ok

idő

műhelymunka

március 30.

feljegyzés

helyszín, idő

előadás

április 15.

jelenléti ív

idő

műhelymunka

április 30.

benyújtott középtávú

tagintézményi MICS-vezetők igazgatók tagintézményi MICS vezetők tagintézményi MICS vezetők tagintézményi MICS vezetők

tagintézményi MICS-ek tantestületek

igazgatók

tagintézményi MICS-ek,

tájékoztató az OKM mérésekről a diákoknak OKM mérések lebonyolítása tájékoztató a tanulóknak a kimeneti mérésekről kimeneti mérések idegen nyelvből a szakmunkás 10. évfolyamnak; szociális kompetenciából, attitűdből és motivációból a szakmunkás 10. és a szakközépiskola 12. évfolyamnak kitöltött idegen nyelv mérőeszközök javítása javított mérőeszközök adatainak és az érettségi adatainak adatbázisba rendezése adatok továbbítása TISZK felé középtávú fejlesztési

igazgatók

tantestületek érintett tanulók

idő

tagintézményi mérési vezetők

érintett tanárok, tanulók

idő, helyszín


érintett tanulók

idő


érintett tanulók, tanárok

idő, helyszín

munkaközösségvezetők tagintézményi MICS vezetők

idegen nyelv szakos tanárok tagintézményi MICS-ek, mérésiértékelési szakember, rendszergazda tagintézményi MICS-ek tagintézmények

idő

tagintézményi MICS vezetők igazgatók


idő, számítógép idő

előadás

előadás

rendelet szerint rendelet szerint

fejlesztési tervek feljegyzés kitöltött tesztek

április 30.

feljegyzés

május 30. (OKM-hez kapcsolódva)

kitöltött tesztek

csoportos javítás adatfeltöltés

június 15.

kijavított tesztek

június 30.

feltöltött adatbázis

adatfeltöltés

június 30.

elküldött file-ok

műhelymunka

augusztus 31.

benyújtott

tervek készítése év végi összefoglaló beszámoló a tanév méréseiről, azok eredményeiről, az indított fejlesztésekről a mérési rendszer korrekciója

vezetősége intézményi MICS-vezető

IMICS

IMICS vezető

IMICS

fejlesztési tervek idő

augusztus 31.

összefoglaló bemutató

augusztus 31.

korrigált mérési rendszer

műhelymunka

idő

műhelymunka

2.6.3. Beiskolázás, felvétel főfolyamat A beiskolázási folyamatot három fő részre lehet bontani: a leendő 9. évfolyamosok – nagyrészt törvényben előírt – beiskolázási tevékenységei; a leendő 11. (13.) évfolyamosok konkrét szakmaválasztási tevékenységei; a felnőttképzéssel kapcsolatos beiskolázási tevékenységek. Mindhárom részfolyamathoz kapcsolódnak közös tevékenységek (pl.: reklámozás), amelyek csak időben különülnek el. A szabályozás során a három részfolyamatot külön-külön szabályozzuk, a közös (kapcsolódási pontokat) jelöljük. 2.6.3.a Általános iskolásoknál (leendő 9. évfolyamosok) végzett beiskolázási tevékenységek szabályozása Az általános iskolai beiskolázás elvei: - az egy tanévben beiskolázási marketingtevékenységre fordítható pénzügyi keretet a tagintézmény igazgatók javaslatára a főigazgató határozza meg - minden tagintézmény jelenjen meg a TISZK által szervezett Pályaválasztási Börzén; hasonló típusú börzéken való megjelenés tagintézményi hatáskör (a pénzügyi kereteken belül) - minden tagintézmény legalább két nyílt napot tartson egy tanévben; a nyílt napok időpontja és pontos menetrendje tagintézményi hatáskör - a tagintézmények szakközépiskolai tagozataira központi írásbeli felvételi tesztet íratunk; tagintézményektől függően szóbeli felvételi is tartható.

Tevékenységek/ feladatok a beiskolázáshoz szükséges marketingtevékenység kereteinek meghatározása (gyakoriság, pénzügyi keret, megjelenési forma) a beiskolázási tevékenység adott tanévi ütemtervének elkészítése pályaválasztási börzén való megjelenés

Felelős főigazgató

Résztvevő törzskar

Erőforrás idő, szabályzó

Módszer megbeszélés

Határidő szeptember 1.

Dokumentum feljegyzés

igazgatók

tagintézményi csoport

idő, helyszín, szabályzók

műhelymunka

szeptember 15.

ütemterv

igazgatók

kijelölt személyek

idő, helyszín, pénz

feljegyzés

tagintézményi nyílt napok szervezése, lebonyolítása felvételi eljárás előkészítése

igazgatók


idő, helyszín

műhelymunka

igazgatók


idő, helyszín

csoportmunka

központi írásbeli felvételi megszervezése, lebonyolítása központi felvételi eredményeinek rögzítése, beszámítása felvételi rangsorok összeállítása

igazgatók


idő, helyszín

csoportmunka

ütemterv, program szerint ütemterv szerint jogszabály szerint jogszabály szerint

igazgatók

kijelölt tanárok, adminisztrátorok


tesztjavítás, adatrögzítés

igazgatók


felvett és elutasított tanulók értesítése

igazgatók

tagintézményi vezetőség, adminisztrátorok adminisztrátorok

idő, számítógép, postaköltség

jogszabály szerint jogszabály szerint

adminisztráció

jogszabály szerint

feljegyzés előírt dokumentumok előírt dokumentumok kijavított tesztek, feltöltött adatbázisok felvételi rangsor

kiküldött levelek

szükség esetén pótfelvételi eljárás meghirdetése, lebonyolítása a következő tanév rendjéről szóló rendelet tanulmányozása (különös tekintettel a felvételi eljárást meghatározó mellékletre) fenntartói, RFKB határozatok tanulmányozása beiskolázási létszámok, tantárgyfelosztások tervezése (a fenti szabályozók alapján) végleges tantárgyfelosztás, órarendek készítése

igazgatók


idő, helyszín, számítógép

igazgatók

tagintézmények vezetősége

rendelet, idő

igazgatók

tagintézmények vezetősége tagintézmények vezetősége

rendeletek, idő rendeletek, idő


rendeletek, idő

igazgatók

igazgatók

jogszabály szerint

kiegészített felvételi rangsor

csoportmunka

június 15.

feljegyzés

csoportmunka

június 15.

feljegyzés

csoportmunka

június 15.

táblázatok, tantárgyfelosztás tervezet

augusztus 25.

tantárgyfelosztás, órarend

2.6.3. b Szakmaválasztási (leendő 11. és 13. évfolyamosok) beiskolázási tevékenységek szabályozása A szakmára történő jelentkezés elvei: - elsősorban a saját tagintézmény tanulóit vesszük fel - orvosi alkalmasság - a rangsorolás alapja a tanuló (szülő) igénye, majd a tanulmányi eredmény, fegyelmi múlt Tevékenységek/ feladatok a beiskolázáshoz szükséges marketingtevékenység kereteinek meghatározása (gyakoriság, pénzügyi keret, megjelenési forma) a beiskolázási tevékenység adott tanévi ütemtervének elkészítése 10. (12.) évfolyamos tanulók tájékoztatása a szakmaválasztás feltételeiről, menetéről 10. (12.) évfolyamos szülők tájékoztatása a szakmaválasztás feltételeiről, menetéről szakmára jelentkezési lapok frissítése, elhelyezése a honlapon jelentkezési lapok kiosztása, begyűjtése

Felelős főigazgató

Résztvevő törzskar

Erőforrás idő, szabályzó


Határidő szeptember 1.

Dokumentum feljegyzés

igazgatók

tagintézményi csoport

idő, helyszín, szabályzók

műhelymunka

szeptember 15.

ütemterv

igazgatók

osztályfőnök, tanulók

idő

tájékoztató

szeptember 15.

feljegyzés

igazgatók

szülők, osztályfőnökök

idő, helyszín

tájékoztató (szülői értekezlet)

szeptember 30.

jelenléti ív

igazgatók

vezetőség, rendszergazda


április 1.

honlap

osztályfőnökök

szülők, diákok, osztályfőnökök

április 30.

kitöltött adatlapok

rangsorolás

igazgatók

vezetőség

tanulók értesítése

igazgatók

adminisztrátorok

idő, számítógép idő, számítógép, postaköltség

adatfeltöltés

május 30.

rangsor

adminisztráció

június 15.

elküldött levelek

2.6.4. Pályaorientáció, szakmai előkészítés A Pedagógiai Programban szabályozzuk a pályaorientációs és szakmai előkészítő tevékenységeket. A főfolyamat részei: 2.6.4.1. 8. osztályosok pályaorientációjának folyamata (börze, nyílt napok, iskolaválasztási tájékoztatók) 2.6.4.2. 8. osztályosok felvételi folyamata 2.6.4.3. Szakiskola 10.-osztályosok szakmaválasztása folyamat 2.6.4.4. Szakmai előkészítés folyamata Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmaválasztás, előzetes ismeretek felmérése és beszámítása főfolyamat ábrája:

Start

8. osztályosok pályaorientációjának folyamata

8. osztályosok felvételi folyamata

Szakmai előkészítés folyamata (szakmai orientáló. tantárgyak)

Szakiskola 10.osztályosok szakmaválasztása folyamat

2.6.4.1. 8. osztályosok pályaorientációjának eljárásrendje Lépés Jelentkezés

Felelős Tagintézmény igazgatók

Végrehajtók adminisztrátorok

Módszer Levél, e-mail

Éves munkatervben megjeleníteni Műsort, bemutatót megbeszélni a szabadidőszervezőkkel Szóróanyagok aktualizálása, nyomdakészre szerkesztése Szóróanyagok sokszorosítása Hajtogatás, ragasztás

Főigazgató

Tagintézmény igazgatók Szabadidő szervezők, tantestület tagjai


Tagintézmény igazgató helyettes Tagintézmény igazgatóhelyettes programfelelős

Műsor, programok kellékeinek összeállítása Vállalati szóróanyagok összegyűjtése Tanári ügyelet megszervezése Kellékek kiszállítása Bemutató foglalkozások,


Tagintézmény igazgató helyettes Tagintézmény igazgatók Tagintézmény igazgató helyettes Tagintézmény

Határidő Kiírás szerint

megbeszélés

Erőforrás Rendezők jelentkezési lapja -

megbeszélés

-

1 hónappal hamarabb

adminisztrátor

Megbeszélés, szerkesztés

Találkozó

1 hónappal hamarabb

adminisztrátor

megrendelés

tanulók

Kézi munka

Papír, pénzügyi keret Idő

Résztvevők, diákok

munka

Pénzügyi keret

adminisztrátor

Idő

sofőr

Levelezés, telefon Kiírás, jelentkezés munka

Idő

2 héttel hamarabb 1 héttel hamarabb 2 nappal hamarabb 1 héttel hamarabb 2 héttel hamarabb Kiírás szerint

Gyakorlati oktatók,

Beosztás,

Telefon, idő

1 héttel

tantestület

Szeptember

programok megszervezése Körlevél általános iskoláknak Nyitáson részvétel

igazgatóhelyettes Főigazgató

résztvevők adminisztrátor

Főigazgató, Tagintézmény igazgatók

Résztvevők, ügyeletesek

megbeszélés Levelezés, email program

Papír, postaköltség -

hamarabb Befejezés után 2 héttel Kiírás szerint

2.6.4.2. Nyílt napok megszervezésének eljárásrendje: Lépés Időpontok meghatározása

Hirdetés feladása

Felelős Főigazgató, tagintézmény igazgatók Igh.

Végrehajtók


Erőforrás

Határidő Munkaterv elkészültéig

adminisztrátor

munka

Hirdetés összege

1 héttel hamarabb 1 héttel hamarabb 3 nappal hamarabb Adott napon

Érintettek értesítése (tanműhelyvezetők, gondok) Területvezetők megszervezik a részvételt Tájékoztató megtartása

Igh.

Igh.

tájékoztatás

területvezetők

Szakoktatók, diákok

megbeszélés

Tanműhelyek megtekintése

Igh.

Igh.

előadás Szakoktatók,

Látogatás, kóstoló

projektor, laptop Szakoktatók jelenléte

Adott napon

Iskolaválasztási tájékoztatók szervezése: Lépés Képviselő kiválasztása Időpont egyeztetés (iskola és képviselő között) Tájékoztató megtartása Meglátogatott iskolákról jegyzék elkészítése (igh.nak)

Felelős Igh.

Végrehajtók Tantestületi tag képviselő adminisztrátor Képviselő képviselő Képviselő

képviselő

Módszer jelentkezés

Erőforrás -

Határidő Aktuálisan

megbeszélés előadás

Idő

jegyzék

Papír

1 héttel hamarabb Egyeztetett időpontban Február 1.

2.6.4.3. Szakiskola 10.-osztályosok szakmaválasztása eljárásrendje: Lépés Jelentkezési lapok sokszorosítása Külső jelentkezőknek lap kiküldése postán Jelentkezési lap kiosztása

Végrehajtó technikus

Felelős Erőforrás, módszer igh Papír, idő

titkárság

igh

postaköltség

igh

-

Április 15.

Jelentkezési lapok visszagyűjtése Osztályba sorolás Lista módosítás

Osztályfőnökök, titkárság Osztályfőnökök, titkárság vezetőség 10.-es osztályfőnökök

igh

-

Május 1.

Eredmény „Jelentkezési lap” db = 10. évf. létszáma + 20 db Minden érdeklődő megkapja a lapot Minden 10. évfolyamos megkapja a lapot Minden lap visszaérkezik

Május 15. Május 20.

Osztályok névsora Végleges névsorok

Nyilvános kihirdetés

Igazgató

Május 31.

Hirdetés

Kiértesítés

titkárság

idő Megbeszélés az igazgatóiban tagIg. Kihirdetés a zsibongóban tagIgh. Postaköltség, papír

Június 10.

Tapasztalatok megbeszélése, jelentkezési lap módosítása

Vezetőség, 10-es osztályfőnökök

tagIg.

Június 30.

Minden jelentkező megkapja az értesítést Módosítási javaslatok

tagIg. tagIg.

idő

Határidő Április 10. folyamatosan

Tájékoztatás: - tanulókat 9. évfolyam 2. félévében és 10. évfolyam szeptemberében osztályfőnöki óra keretében tájékoztatjuk a részletes szabályokról - a szülőket ugyanezen időpontban szülői értekezlet keretében (lásd még osztályfőnöki sillabusz!) Elvek: - a szakmaválasztás során elsősorban a szülők (és velük közösen a diákok) igényét vesszük figyelemben (1., 2. vagy 3. helyen megjelölt szakmák!) - a szakmába sorolásnál legfontosabb szempont a tanuló tanulmányi eredménye (érettségi előnyt jelent!), a fegyelmi előélete és az osztályfőnök véleménye (ebben a sorrendben!)

Jelenleg magasépítő-ipari technikusokat képzünk 6 éves rendszerben. A 4+2 rendszerű építész tagozat 13. évfolyamára minden középiskolát végzett tanuló számára szabad az átjárás sikeres készségvizsgálat és egészségügyi alkalmasság esetén. Akik Építészeti alapismeretekből sikeres érettségi vizsgát tettek, és vállalják különbözeti vizsga letételét, a 12. évfolyam után közvetlenül a 14. évfolyamra íratkozhatnak. A 14. évfolyamra más középiskolából nem vehető át a jelentkező, csak úgy ha a 13. osztályt megismétli. A 13. évfolyamra középiskolai érettségivel léphet a tanuló.

sikeres középiskolai érettségi

érettségizett Építészeti alapismeretekből ?

Nem 13. osztály

14. osztály

Magasépítő technikus vizsga

Igen

sikeres különbözeti vizsga

Nem

Igen

Jelenleg erdésztechnikusokat képzünk 6 éves rendszerben. A 4+2 rendszerű erdészképzés 13. évfolyamára minden középiskolát végzett tanuló számára szabad az átjárás egészségügyi alkalmasság (ha nem erdészeti szakközépiskolában érettségizett, akkor sikeres különbözeti vizsga letétele) esetén. Akik sikeres érettségi vizsgát tettek, és vállalják különbözeti vizsga letételét az alapozó szakmai tantárgyakból, a 12. évfolyam után 13. évfolyamra beiratkozhatnak. 14. évfolyamra más középiskolából nem vehető át a jelentkező, csak úgy ha a 13. osztályt megismétli.

Sikeres középiskolai érettségi

Szakmai alapozó tantárgyakból van-e van-e eredményes évvégi osztályzata?

Nem

Sikeres különbözeti vizsga

Nem Igen

Nem nyer felvételt a 13. osztályba 13. osztály

14. osztály

Erdésztechnikus vizsga

Igen

Az SzSzKSz FodorJózsef Élelmiszeripari Tagintézménye képzési ábrája:

Technikus szakmai modul vizsga

Húsipari technikusok 13.14. évfolyamok

Szakmunkás modulvizsga Pék 11-12. évfolyamok

Húsfeldolgozó 11-12.évfolyamok

Szakiskolások 910.évfolyamok

Pék-cukrász 11-13. évfolyamok

Sütő és cukrász technikusok 13.14.évfolyamok

Érettségi vizsga

Végzett szakmunká sok 10. évfolyamba

Szakközépiskolások 912. évfolyamok

Felvételi

A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény szakképzési folyamatábrája

Eredményesen befejezett 10. szakiskolai osztály után

Alkalmas-e egészségügyi pályára?

Nem Nem nyer felvételt a 11. osztályba

Igen

Szakmai előkészítő tantárgyakból van-e eredményes év végi osztályzata?

Nem

Sikeres különbözeti vizsga

Nem

Nem nyer felvételt a 11. osztályba Igen

Igen

11. osztály Ápolási asszisztens Képzési idő: 2 év

Szociális gondozó és ápoló Képzési idő: 2 év

A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézmény szakképzési folyamatábrája

Eredményes érettségi vizsga után

Nem

Nem Egészségügyi alkalmassági vizsgán megfelel-e

Nem nyer felvételt.

Nem nyer felvételt.

Igen

Igen

Nappali könnyűipari szakképzés

Nappali egészségügyi szakképzés

Ápoló Képzési idő: 3 év

Fogászati asszisztens

Egészségügyi asszisztens Képzési idő: 2 év

Általános Asszisztens

Egészségügyi alkalmassági vizsgán megfelel-e

Csecsemő és gyermekápoló Képzési idő: 3 év

Gyógyszertári asszisztens

Ruhaipari technikus Képzési idő: 2 év

Nem

Esti egészségügyi szakképzés

Van-e szakmai előképzettsége? (ált. ápoló és ált. asszisztens vagy felnőtt szakápoló vagy szociális gondozó és ápoló)


Van-e megfelelő szintű rajzkészsége? Igen Igen

Nem nyer felvételt. Divat- és stílustervező Képzési idő: 3 év

Nem


2.7. Felnőttképzés Intézményünk az 1000 Mester TISZK partnerintézménye. A TISZK rendelkezni fog felnőttképzési akkreditációval. A TISZK partnereként mi is fogunk rendelkezni az akkreditációval, így a felnőttképzés ránk vonatkozó teljes szabályozása az akkreditációs anyagban található meg.

2.8. Tanulás támogatása 2.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárások, a tanulások támogatási rendszere A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola speciális feladatként vállalja az iskolába jelentkező sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva. SNI, BTM tanulók felmérése

Szakember ellátottság felmérése

Együttműköd ési formák kialakítása

Segédeszközö k beszerzése

Felzárkóztatá si órakeret biztosítása

Tanórai differenciált oktatás

Irányított szabadidős tevékenysége k

Részvétel továbbképzés eken

Adminisztrác iós feladatok

Ellenőrzés, fejlődés, mérés

Tevékenységek/ feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók felmérése

Felelős

Résztvevő

Erőforrás

Módszer

Határidő

Dokumentum

Tagintézmény igazgató helyettese

Osztályfőnökök, szaktanárok

helyszín, osztályok

szaktanárok javaslata; szülők kérelme

szeptembe - Szakértői r 10. vélemények ill. - Szülői folyamatos kérvények - Szaktanárok javaslata szeptembe - Megbízási r 15. szerződés

Szakember ellátottság felmérése

Oktatási, nevelési igazgatóhelyettes

Külső szakemberek Belső szakképzett tanárok

utazó gyógypedagógu s, helyi tanárok osztálytermek

Beszélgetés, egyeztetés, konzultáció

Az együttműködés formáinak kialakítása


osztályok

foglalkozások; személyes beszélgetés a tanulóval, és a szülővel

szeptembe - Igazgatói r 20. határozat; ill. - Foglalkozások folyamatos órarendje

Felzárkóztatásra biztosított órakeret (külső, belső) Tanórai differenciált oktatás


igazgató helyettes szaktanárok iskolapszichológu s, nevelési tanácsadó szakembere, gyógypedagógus Utazó gyógypedagógus, helyi szaktanárok

Osztálytermek, segédanyagok

Egyéni foglalkozás

Szeptembe r 20.

igazgató helyettese; munkaközösség vezetők

szaktanárok

Tanítási órák

folyamatos - SNI tanuló füzete; előrehaladása

Segédeszközök beszerzése

Szaktanárok

Szaktanárok; Könyvtáros

Internet; Megfelelő

Kooperatív tanulás; Csoportmunk a stb. Tájékozódás; Beszerzés

Szeptembe r 20.;

- Foglalkozási napló

- Megfelelő szakanyagok,

üzletek Prospektusok Szabadidős tevékenységek, családi események irányított kihasználása

igazgató helyettes; osztályfőnöki munkaközösségveze tő

igazgató helyettes; szabadidőszervez ő, osztályfőnök

Délutáni időszak

Fejlesztés folyamata

Fejlesztést vezető szakember

Fejlesztést vezető szakember tanuló

Délelőtti tanulási időkeret; Délutáni időszak

Továbbképzéseke n, szakmai találkozókon való részvétel

Igazgatóhelyettes

Fejlesztésben résztvevő tanárok

Továbbképzés, Szakmai konferencia

Adminisztrációs feladatok

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes; Foglalkozást vezető tanárok

Helyszín, Idő

ügyintézése

Folyamato s

tankönyvek, szakkönyvek, taneszközök Rendezvények folyamatos - Programokra , felhívások - Versenykiíráso Megfelelő k versenyek Családlátogatá - Feljegyzések s Egyéni 3 havonta - Egyéni fejlesztési terv; egyéni fejlesztési terv Tanórai fejlesztési - Különböző differenciálás tervek tantárgyaknál Szabadidős készítése; tanórai tevékenység Folyamato differenciálás irányított s lehetőségeinek kihasználása leírása - Feljegyzések Részvétel; Folyamato - Felhívás a Záró dolgozat s továbbképzésr elkészítése e - Jelentkezési lap; - Tanúsítvány az eredményes elvégzésről Levél; Folyamato - Szakértői Telefon; s véleményben Határozat befogadó iskola megjelölése

Ellenőrzés, fejlődés mérése

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes; Foglalkozást vezető tanárok

Tanítási órák Délutáni foglalkozások

Óralátogatáso k; foglalkozások ellenőrzése

Folyamato s

- Szakértői vélemény érvényes - Óralátogatási jegyzőkönyv - Tesztek - Feljegyzések - Nem bukott meg a tanuló

2.8.3. A hátrányos helyzetű tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatási rendszere A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 2006. évi módosításával 2007. január 1-től, a gyermekek segítő rendszere megváltozott. A hatályos jogszabályok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére sajátos támogatási formákat biztosítanak. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozotta hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A hátrányos helyzetű gyermekek (HH) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. 1.

Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvrendelkezésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak. Az ingyenesség biztosítása többféleképpen történhet, ezért javasoljuk, hogy az érintett iskola e kérdésre vonatkozó eljárását ismerjék meg.

2.

Oktatás: A nevelési-oktatási intézmény gondoskodik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, korrepetálásáról

A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek, tanulók támogatási formái: 1.

Oktatás: Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátában való részvételt is.

2.

Útravaló ösztöndíjprogram: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres

folytatásához, valamint mind a diák, mind a mentor havi ösztöndíjban részesül, illetve bizonyos sikerkritériumok elérése esetén a mentor tanár egyösszegű év végi juttatást kap. Az ösztöndíj program a következő alprogramokból áll: - Út az érettségihez: érettségit adó középiskolába járó tanulóknak; - Út a szakmához: szakképzésben résztvevő, hiányszakmát választó tanulóknak 3.

Integrált Pedagógiai Rendszer: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az iskolai IPR—ben

4.

Arany János Kollégiumi -Szakiskolai Program: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vehetnek az AJKSZP-ben (10%-ban hátrányos helyzetű tanulók is)

5.

Egyéb lehetőségek

A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő programokon vehetnek részt.

A hátrányos helyzetű (HH) tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók támogatási rendszere

INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

Helyzetelemzés

Ingyenes tankönyvek

Útravaló ösztöndíj program

Felzárkóztató programok

IPR működtetése

AJKSZP

Egyéb lehetőség ek

A TANÍTÁSTTANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEINEK MŰKÖDTETÉSE

ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Kulcskompete nciák fejlesztése

Célok megvalósításán ak ellenőrzése

Tapasztalatok megfogalmazása

Tevékenységek/ Felelős Résztvevő feladatok INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA: Helyzetelemzés Tagintézmény igazgató igazgató helyettes helyettes ifjúságvédelmi Ifjúságvédelmi felelős, felelős osztályfőnökök

Erőforrás

Módszer

Határidő

Dokumentum

szeptember 10. ill. tankönyvrendelésh ez nov. 10.

- Nyilatkozat ok - Jegyzői határozat: Rendszeres gyermekvé delmi támogatásr ól - Tanuló használatáb an lévő tankönyvek

Helyszín: osztályok

Felmérés Nyilatkozatok kitültetése

Tankönyvrendel Szeptember 15. és Ingyen tankönyv keretből megvásárolt tankönyvek és iskolai könyvtárban lévő tankönyvek biztosítása Tanulmányok Ösztöndíj program segítése – külön kiírása szerinti foglalkozásokka l Családi

Ingyen tankönyvi juttatás

igazgató helyettes; tankönyvfelelős

igazgató helyettes; tankönyvfelelős ; iskolai könyvtáros

Ingyen tankönyvi normatíva; általános tankönyvtámoga tás iskolakönyvtár

Útravaló ösztöndíjprogra m

igazgató helyettes; ifjúságvédelmi felelős

igazgató helyettes; ifjúságvédelmi felelős; mentortanárok

Nemzeti Erőforrás Minisztérium; iskola

- Ösztöndíj programba n előírt dokumentu mok

Tanulók felzárkóztatása

igazgató helyettes;

igazgató helyettes; mentortanárok; szaktanárok

Tanórán és tanórán kívüli idő

IPR működtetése

igazgató helyettes; IPR menedzsment

Iskolai tanárok; IPR költségvetés

AJKSZP

AJKSZP felelős

Igazgató helyettes; IPR munkacsoporto k AJKSZP munkacsoport

környezettel való kapcsolattartás Egyéni, Folyamatos - Korrepetálá csoportos si napló korrepetálás; - Osztályok tanórai haladási differenciálás naplója Pedagógiai Programban meghatározott IPR programban rögzítettek alapján

AJKSZP költségvetés, tanárok A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEINEK MŰKÖDTETÉSE Kulcskompetenci igazgató munkacsoporto IPR költségvetés; Patrónusi ák fejlesztése helyettes; k; SNI rendszer; munkacsoporto munkaközösség foglalkozások Projekt módszer k; ek tagjai kerete alkalmazása a munkaközösség tanítási órákon; ek vezetői Egyéni fejlesztési tervek ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK Megfogalmazott igazgató igazgató Iskola Félévkor, célok helyettes helyettes; dokumentumai évvégén: megvalósításána munkacsoporto Tanulmányi k ellenőrzése k; eredmények,

Folyamatos; 3 havonta egyéni értékelés; Félévente munkacsoporti megbeszélések

Jegyzőkönyvek ; Egyéni fejlesztési naplók Feljegyzések

Január vége; Tanév vége

Osztálynaplók; Sikeres felvételik dokumentuma

munkaközösség ek vezetői

Tapasztalatok megfogalmazása

igazgató helyettes; munkacsoporto k; munkaközösség ek vezetői

munkacsoporto k; munkaközösség ek tagjai

Iskola dokumentumai

hiányzások ellenőrzése; Országos kompetenciamér és eredményeinek nyomon követése; Felsőfokú továbbtanulások száma Táblázat, ábra, Tanév vége grafikon készítése

Jelentés Beszámoló

2.9. Módszertani kultúra és eszköztár működtetése Intézményünkben a módszertani kultúra és eszköztár működtetésével kapcsolatban egy intézményi szintű továbbképzési adatbázist működtetünk. Tevékenység ek/ feladatok Adatbázis tervezése

Adatbázis elkészíttetése (informatikai eszközökkel) Adatbázis megismertetés e,

Felelős

Résztvevő

Erőforrás

Főigazgató helyettes

Főigazgató helyettes Tagintézmény igazgatók / igazgatóhelyette sek

Internet,számítógép: http://szszksz.szeged. eu/


Főigazgató helyettes Programozó matematikus Főigazgató helyettes Tagintézménybő


Módszer

Határidő

Dokumentum

Adatgyűjtés, Konzultáció informatikai szakemberrel

2010. decembe r 31.

Internet,számítógép

Számítógépes programozás

2011. február 28.

Adatbázis részei: - Felhasználói adatok - Tanfolyam adatok - Végzettség/Szakképzet tség adatok - Igazolások Igazolások nyilvántartása Igazolások kérése Igazolások kiegészítése - Kérelmek - Értesítések - Adatok módosítása - Jogosultságok rendszere http://szszksz.szeged.eu / oldalon lévő adatbázis Adatbázis dokumentációja

Internet, számítógép, adatbázis használati dokumentáció

Minden résztvevő Internet

március vége

Részt vevők meg tudják tekinteni, módosítani az intézményi szintű

használatának megtaníttatás a (1)

l igazgatók, helyettesek, munkaközösség vezetők

Adatbázis Tagintézmé megismertetés ny igazgató e, használatának megtaníttatás a (2)

Tagintézmény igazgató Tagintézménybe n tanító tanárok


Adatbázis feltöltése alapadatokkal , használata

Tagintézmé ny igazgató

Tagintézménybe n tanító tanárok


Ellenőrzés


Tagintézmény igazgató, igazgatóhelyette s

Internet, számítógép: http://szszksz.szeged. eu/

Adatbázis használata


Tagintézménybe n tanító tanárok


elérésű számítógépen dolgozik Kivetítő alkalmazása Minden résztvevő Internet elérésű számítógépen dolgozik Kivetítő alkalmazása Egyéni munka canner (dokumentáci ó feltöltéséhez)

adatbázist

április vége

IMIP elfogadás évét követő május vége Elektronikus IMIP adatok elfogadás összehasonlítá évét sa a követő dokumentumo június k vége fénymásolatai val Egyéni munka folyamat canner os (dokumentáci

Részt vevők meg tudják tekinteni, módosítani az intézményi szintű továbbképzési adatbázist

Feltöltött továbbképzési intézményi szintű adatbázis

Feltöltött, ellenőrzött intézményi szintű továbbképzési adatbázis

Feltöltött intézményi szintű továbbképzési adatbázis

Adatbázis karbantartása, szükség szerinti módosítása


Főigazgató helyettes Programozó matematikus

Internet, számítógép: http://szszksz.szeged. eu/

ó feltöltéséhez) Személyes konzultáció Módosítási kérések írásban történő közlése

évente október 31-ig

Módosított intézményi szintű továbbképzési adatbázis

2.10. Pedagógusok együttműködése A pedagógusok pedagógiai, szakmai együttműködési főfolyamatának alapját a Pedagógiai Program 3.10.1 és 3.10.3. fejezete, valamint az SZMSZ II. részének az intézmény vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok fejezete (34. oldaltól 92. oldalig) és ennek I. melléklet 1. Sz. Melléklet: Szervezeti felépítés, vezetői szerkezet tartalmazza. Pedagógusok pedagógiai, szakmai együttműködése főfolyamat folyamatábrája:

Start

Pedagógiai Program, SZMSZ elkészítése, módosítása, a feladat megosztás, szervezeti rendszer módosítása főigazgatóság és tagintézmények vonatkozásában. Együttműködés konkrét formáinak kialakítása a TISZK –el.

Együttműködés az iskola és a TISZK között

Együttműködés a főigazgatóság és a tagintézmények között

Együttműködés a tagintézmények között

Együttműködés a tagintézmény igazgatóságok és a munkaközösségeik között

Együttműködés a tagintézményi munkaközösségek munkacsoportok között

Együttműködés a munkaközösségvezetők projektvezetők és a munkaközösségek között

Mérési értékelési, Minőségirányítási, Nemzetközi kapcsolatok, IPR, AJKSZP csoportok Együttműködés a tagintézményen belülibelül munkaközösségeken együttműködése

Egy osztályban tanítók együttműködése Együttműködés munkaközösségeken, csoportokon belül Iskolapszichológussal, orvossal,ifj.véd., szabadidő szervezővel együttműködés

Együttműködés értékelése évente

Együttműködés a főigazgatóság és az iskolai munkaközösségek munkacsoportok között

Együttműködés a főigazgatóság és a tantestület között

Együttműködés a tagintézmény igazgatóságok és a tagintézményi tantestületek között

Együttműködés a tagintézményi tantestületeken belül

Együttműködés a szakmai tanárok és a közismereti tanárok között Modulrendszerű szakmai képzésben résztvevők és vizsgáztatók együttműködése Együttműködés gyakoriságának, hatékonyságának mérése, ellenőrzése

Együttműködés a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanárok között

Együttműködés a vizsgáztató tanárok között

STOP

Együttműködés az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelőtanárok között

Pedagógusok együttműködésének fórumai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Főigazgatósági értekezlet vezetői értekezlet tantestületi értekezlet tagintézményi tantestületi értekezlet munkaközösségi értekezlet egy osztályban tanítók értekezlete, szülői értekezleten, fogadóórán történő együttműködés 7. projekt, modul és munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére létrejött értekezlete, minőségirányítási értekezlet, mérési-értékelési értekezlet 8. információs értekezlet, szünet 9. félévi, év végi, minőségirányítási értékelő tantestületi értekezlet 10. osztályozó konferencia 11. tanárok ad hoc megbeszélése, tanári 12. IPR, AJKSZP munkaértekezlet 13. szakmai modulképzésben, vizsgáztatásban résztvevők értekezlete 14. Tagintézmények minőségirányítási csoportjainak értekezletei 15. Intézményi minőségirányítási csoportok értekezletei 16. továbbképzések 17. Iskola rádió, iskola újság működtetésében együttműködés, megbeszélés 18. DÖK közgyűlésben, DT – el való együttműködés 19. Diák,- DÖK rendezvényeken segítők együttműködése 20. Közalkalmazotti Tanácsban való együttműködés 21. tagintézmények alapítványi kuratóriumi értekezletei, alapítványi rendezvényeiben való együttműködés 22. iskolapszichológus, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelőssel, szabadidő szervezővel való együttműködés 23. kollégiumi nevelőtanárokkal, vezetővel való együttműködés 24. gyermekvédelmi szolgálatok pedagógusaival való együttműködés

Pedagógusok pedagógiai, szakmai együttműködése főfolyamat eljárásrendje: Lépések Együttműködés szervezeti kereteinek és formáinak módosítása Együttműködés gyakoriságának, hatékonyságának mérése Együttműködés mért adatainak értékelése Beszámoló elkészítése, változtatási javaslatok benyújtása a főigazgatónak

Határidő Szeptember 1

Végrehajtók Főigazgatóság, IMICS

Módszer Megbeszélés

Felelős Főigazgató

Dokumentum SZMSZ, PP

Február 1

Adatgyűjtés, kérdőív

IMICS vezető

adatbázis

Február 10

IMICS, tagintézményi minőségirányítási vezetők, csoportok IMICS Főigazgatóság, IMICS

IMICS vezető Főigazgató helyettes

elemzés

Február 15

Táblázatkészítés, elemzés, megbeszélés Megbeszélés, beszámoló készítés

Beszámoló

2.11. Helyi tantervek fejlesztés Intézményünkben a helyi tantervek, szakmai programok mindig az aktuális jogszabályok által meghatározottak. A jogszabályváltozásból adódó tantervmódosítás/tantervfejlesztés a jogszabályi előírásokat maximálisan figyelembe véve főigazgató utasításra, meghatározott módon történik.

2.12. Mentálhigiéné és prevenció Intézményünkben a tanulók mentálhigiénés fejlesztésével, illetve a prevenciós tevékenységgel a Pedagógiai Program Nevelési Programjának 1.11. részében megfogalmazott Egészségnevelési Program foglalkozik.

Minőségirányítási program Az intézményvezető az évi LXXIX. törvény 40. (10)-(12) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmé

Recommend Documents