A Z 1960. ÉVI C S E H S Z L O V Á K N É P S Z Á M L Á L Á S , H Á Z - ÉS L A K Á S Ö S S Z E Í R Á S A L A P E L V E I DR. F R A N T I S E K
FAJFR*
1. A „D em ográfia” folyóirat előzékenységét k é t célra veszem igénybe: tá jé k o z ta tn i szeretném az olvasóközönséget arról, m ilyen elgondolások szerint k észítjü k elő az 1960. decem ber 1-én esedékes népszám lálást, házés lakásösszeírást. E g y ú tta l a rra szeretném ösztönözni a népi dem okráciák sta tisz tik a i h iv a ta la it, vegyék m á r m a fontolóra, hogyan lehetne orszá gaikban a jövő népszám láláso k at 1970-től kezd ve egységes alapelvek szerin t vég reh ajtan i. A g ondolat, m iszerin t a nép szám lálást az egész világon lehetőség szerin t egyöntetűen kell v ég reh ajtan i, régi keletű, és lassan valósul meg. A jövő népszám lálás egységes alapelvek szerin t tö rtén ő lebonyolítása a népi dem o k ratik u s országokban m á r a z é rt is helyénvaló és m egvalósít h ató gondolat, m e rt azonos tá rsa d a lm i és gazdasági rendszerű állam ok ról van szó. 2. A népszám lálás előkészítése során abból a m eggyőződésből indul tu n k ki, hogy elsősorban k i kell dolgozni az a d a tg y ű jté s elvont koncep ció ját, am ely m entes lenne ugyan a sta tisz tik a i m axim alizm ustól, am elynél azonban a pénzügyi és m unkaerő g azd álk o d ási szem pontok m égsem já t szanának a k ív á n a to sn á l nagyobb szerepet. E koncepciónak olyannak kell lennie, hogy összhangba hozható legyen a népszám lálás v ég reh ajtására és az an y ag feldolgozására en gedélyezett költségvetési k e re t n y ú jto tta lehetőségekkel. 3. K iin d u ló p o n tk é n t szolgált szám u n k ra a népszám lálás m ai fu n k ciója. A X I X . századbeli népességi a d a tg y ű jté se k v o ltak az egyedüli vagy m ajdnem kizárólagos forrásai az állam gazdasági szerkezetét tükröző a d a to k n a k és jóform án a legutóbbi időkig a főforrásai a kisüzem ekre vonatkozó inform ációknak, különösen a belkereskedelem ben, kézm űipar ban stb. A folyam atos sta tisz tik á k fejlődése az egész világon h á tté rb e szo rítja a népesedési ad a tg y ű jté sn e k ezt a fu n k ció ját. N incs an n y ira égetően szükségünk népszám lálásra ahhoz, hogy m eg tu d ju k , hány em ber dolgozik egy bizonyos ip arág b an , h án y kisvállalkozó az egyes szakm ákban, stb. A népszám lálás legyen alap v ető szám bavétele az egész népesség életés k u ltu rá lis színvonalának, ne an n y ira m in t term elő t, hanem inkább * D r. F ra n tis e k F a jfr, a Csehszlovák Á llam i S ta tisz tik a i H iv a ta l, a Csehszlovák N épese désp o litik ai B izo ttság , v alam in t az E u ró p ai S ta tisz tik u so k É rtek ezleté n ek elnöke, ezt a c ik k e t a D E M O G R Á F IA szám ára írta .
166
DR.
FRANTISEK
FAJF R
m in t fogyasztót vizsgálja az em b ert, és terje d jen ki a közösségekre is, am elyekben az em ber él, azaz a h á z ta rtá so k ra és családokra, községekre és településekre. 4. M inthogy a lakásviszonyok különösen fontos m u ta tó i a népesség k u ltu rá lis színvonalának, a népességi a d a tg y ű jté st és a lakásösszeírást összhangba kell hozni. A népszám lálás, a házak és lakások összeírása tö r té n je n egy időben és egy akció k eretéb en ; a feldolgozásnál sem szabad k ü lö n v álasztan i a la k á ssta tis z tik á t a népességi sta tisz tik átó l. Ez a z t jelenti: a ház- és lakásösszeírás a n y a g á t nem szabad a népszám lálási anyagtól elkülönítve feldolgozni, és a feldolgozásnál nem szabad an n y ira egyoldalúan figyelem be venni csak a ház (lakás) m űszaki-építészeti jellem zőit, nem szab ad a népességi szem p o n to k at csupán ann ak feldolgozására korlátozni, h án y szem ély lakik a lak ásb an ; össze kell kapcsolni a lakás m űszaki építészeti jellem zői szerinti cso p o rto sítást a lakásban lakó h áztartáso k , családok és fizikai szem élyek dem ográfiai jellem zői szerinti csoportosí tással. A n épszám lálást, ház- és lakásösszeírást m inden községben végre kell h a j t a n i ; a ház- és lakásösszeírást nem szabad bizonyos városokra k orlátozni. 5. A népszám lálást, ház- és lakásösszeírást m inden állam ban szigorú rendszerességgel m inden nullával végződő tizedik évben kellene végre h a jta n i a ja n u á r 1. nulla óra eszmei id ő p o n tn ak megfelelően. Célszerűnek ta r tju k , hogy m inden országban a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás időszakosságáról külön tö rv é n y rendelkezzen. 6. E lvben a jövő népszám lálásoknak az eredm ények m ég részletesebb és b eh ató b b feldolgozásában kellene különbözniük az eddigiektől. E rre m ég inkább szükség v an akkor, ha az a d a tg y ű jté s célja az élet- és k u l tu rá lis színvonal m egállapítása. A feldolgozás leegyszerűsítése csupán a fizikai személyek különböző jellem zők szerinti összegezésére, korlátozása k é t vagy három ism érv szerin ti egyszerű kom binációkban tö r ténő csopor tosításokra k éte ly e k e t tá m a s z t ab b an a tek in te tb e n , van-e értelm e ilyen jelenték telen eredm ények k e d v é é rt lebonyolítani egy olyan n ag y arán y ú ak ció t, m in t am ilyen a népszám lálás, i t t elsősorban a gazdasági jellem zőknek (egyéni, ági foglalkozás, foglalkozási viszony) a dem ográfiai jel lem zőkkel (nem , életkor, születési év, családi állapot), a lakások, ház ta rtá s o k és családok jellem zőivel való nag y o b b a rá n y ú kom binációjára gondolunk. 7. A b eh ató b b feldolgozás nem lehet gyors, de k é t évnél to v áb b sem ta r th a t. A m ennyiben sor kerü l a feldolgozási program lényeges kibő vítésére, a gépi feldolgozás új tech n ik ája sem csökkenti ezt a h atá rid ő t, hiszen H ollerithnek a feldolgozást m eggyorsító 70 évvel ezelőtti ta lá l m á n y á t is felh aszn álták — ellen tétb en az előző népszám lálások kezdetleges összegezéseivel — b o n y o lu ltab b k o m b in a tív feldolgozások elvégzésére. A következő alapelvből ind u l h a t u n k ki: a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás nem bír közvetlen o p eratív jelentőséggel, és nem szolgál t a t h a t sta tisz tik a i a la p o k a t az időszerű rö v id le járatú tervezéshez. Az ilyen cenzus az utolsó 10 év a la tt elért eredm ények szám bavétele. Csak így v á lh a t a — term észetesen h o sszú lejáratú — tervezés statisztik ai alap já v á . H a a népszám lálásnak, ház- és lakásösszeírásnak o p eratív jelen
AZ
1960. É V I
CSEHSZLOVÁK
NÉPSZÁMLÁLÁS
167
tő ség et tu la jd o n íta n á n k , előfordulhatna, hogy soron kívül kerülnek feldol gozásra részletkérdések, ez pedig k á rá ra lehetne a folyam atos, rendszeres feldolgozásnak. 8. Az európai népszám lálások m á r eléggé állan d ó su lt a d atg y ű jté si program m al rendelkeznek. Az elgondolás, hogy e népszám lálások á ta la kulóban v a n n a k elsősorban a népesség élet- és k u ltu rális színvonalának számbavételévé, és hogy a jövőben ennek az átala k u lá sn a k m ég céltu d a to sab b an kell fo ly tató d n ia, szükségszerűen oda vezet, hogy a népességi a d a tg y ű jté s p ro g ra m já t k i kell bőv íten i a lakásviszonyoknak az eddiginél jóval részletesebb v izsgálatával. M ár az első v ilágháború u tá n sor k e rü lt a népszám lálási program kibővítésére olyan kérdésekkel, am elyek szoros összefüggésben v an n ak az élet- és k u ltu rá lis színvonallal. Egyes országok b an vizsgálni k ezd ték a nők term ékenységét, a h avi k ereset nagyságát, a lakosság társad alo m b izto sítási szolgáltatáso k k al való e llá to ttsá g á t, iskolai v ég zettség ét stb. Az 1960. évi csehszlovák népszám lálás p ro g ra m jáb a n nem szerepel a születési helyre, vallásra, an y an y elv re és nyelvism eretre, írni-olvasni tu d á sra vonatkozó k érd ő p o n t, a z t a k a rju k viszont, hogy ez a népszám lálás lehe tő v é tegye a lakásviszonyok részletes m eg állap ítását és feldolgozását. 9. A nők term ék en y ség ét ezekkel a kérdésekkel k ív á n ju k m egálla p ítan i: az utolsó házasságkötés id ő p o n tja (özvegyeknél és elv áltak n ál az özvegységre ju tá s, illetve válás id ő p o n tja is) — a jelenlegi (utolsó) házasság első, m ásodik stb . házasság-e — az összes és a jelenlegi (utolsó) házasság ból szárm azó élve sz ü le te tt gyerekek szám a. Ü gy látszik, kevés állam ban k e rü l sor a nők term ékenységének vizs g á la tá ra is. A term ékenység részletes feldolgozása nagyon fontos a d a to k a t szo lg á lta th a t a népesség élet- és k u ltu rá lis szín v o n alát illetően még ab ban az esetben is, ha csak a jelenlegi (utolsó) házasságban sz ü le te tt gyerekek sz ám át álla p íta n á k meg. Az 1960. évi csehszlovák népszám lálás kiegészítő kérdése a rra vo n atk o zó an , h án y ad ik házasságról v a n szó, vélem ényem sze r in t célszerű ; talán lehetséges lesz m egállap ítan i a m ásodik és to v á b b i házas ságok reprodukciós h a té k o n y sá g á t és a válások b efolyását a népesség repro dukciójára. A nők term ékenységére v onatkozó a d a to k megfelelő feldolgozása m eg k ö n n y íth eti szám unkra a fé rje z ett nők (különösen an y ák ) gazdasági tevékenysége és a népesség rep ro d u k ció ján ak nagysága, v a la m in t ütem e kö zti összefüggés v izsg álatát. A fé rje z ett nők és an y ák gazdasági tevékeny sége egym agában véve is a m ai k o r súlyos szociális problém ája, m e rt a gazda ságilag tev ék en y fé rje z ett nő és an y a h á z ta rtá si m u n k áján ak m egkönnyítése érdekében fo g a n a to síto tt intézkedések m ég m indig nem kielégítők és az ilyen dolgozó nők szám a em elkedik. A születési arán y szám és az életszínvonal, v a la m in t k u ltu rális színvonal k ö zti összefüggés kérdése term észetesen nagyon v itá s kérdés: a szegényebb n éprétegeknél m agasabb v o lt a születési arán y szám , te h á t g y ak rab b an for d u lta k elő népesebb családok is. U gyanez v o n atk o zik a m ezőgazdaságra a népgazdaság tö b b i ágához viszonyítva. N agyobb a születési arányszám a kevésbé fe jle tt országokban is. E bből azonban nem következik, hogy a m agas születési arán y szám alacsony k u ltu rá lis szín v o n alat jelen t, vagy hogy a növekvő jó léttel szükségszerűen e g y ü ttjá r a születések szám ának csökke nése, sőt, hogy a születéscsökkentés jo b b an b izto sítja a nép jólétét.
168
DR. F R A N T I S E K
FAJFR
10. Igen bon y o lu lt kérdés a népességi a d a tg y ű jté sek feldolgozásánál a gazdasági jellem zők k érd ése: a foglalkozások (a gazdasági tevékenység faj tá ja ), gazdasági ágak (m unkahely) és tá rsa d a lm i rétegeződés (foglalkozási viszony: m u n k ás, vállalkozó stb .) szerin ti csoportosítások. A folyam atos g azd a sá g sta tisz tik ák sok a d a to t szo lg áltatn ak az a k tív népesség e gazdasági jellem zőiről. M ajdnem hogy a z t m o n d h a tn án k , hogy nincs is szükségünk népszám lálásra a népesség foglalkozási és gazdasági összetételének m egism eréséhez. A népességi a d a tg y ű jtésn e k ho v ato v áb b a lakosság élet- és k u ltu rá lis színvonalának szám bavételévé tö rtén ő á ta la k u lá sáv al azonban a gazdasági jellem zők jelentősége m egváltozik és egyben növekedik. A folyam atos sta tisz tik á b ó l m a m eg tu d ju k , a k á r h av o n k én ti b o n tásb an is, például azt, h á n y szem ély (ebből h á n y nő) dolgozik a te x til ip arb an . N em leh et azo nban e ttő l a s ta tisz tik á tó l m egkövetelni — és erre nincs is szükség —, hogy m egállapítsa a te x tilip ari m unkások családi viszo n y ait, gyerm ekeik sz á m á t és é le tk o rát, a zt, vajon feleségeik is gazda ságilag ak tív ak -e, a népgazdaság m elyik ágában dolgoznak, hogyan laknak családjaik stb . E családi és életkörülm ények 10 év en k én t egyszer tö rté n ő kivizsgálása nem csak lehetséges, hanem szükséges is m a. M inden népszám lálás egyik k érd ő p o n tja m ég m indig a szám lált szemé lyek foglalkozása. A foglalkozások jegyzékei sok ezer elnevezést ta rta lm a z n ak , a népszám lálási eredm ények feldolgozásánál a foglalkozások osztá lyozása legfeljebb n éh án y száz nagyobb foglalkozáscsoport szerin t tö rté n ik , és ezen osztályozás célszerűsége is p ro b lem atik u s. Az élet- és k u ltu rá lis színvonal szem pontjából a foglalkozások szerinti csoportosítás különleges jelentőséggel b ír: v an n ak ugyanis a nők, fia talk o rú ak , idősebb szem élyek, csökkent m unkaképességűek szám ára nem megfelelő és kevésbé m eg felelő foglalkozások. E gyes foglalkozásokra jellem ző a különösen sajátságos k ö rü lm én y ek k ö z ö tt v é g z e tt m u n k a és az azzal kapcsolatos életm ód (pl. bányászok, üvegfúvók, tak ácso k , kőm űvesek stb.). Az életszínvonal és a k u ltu rá lis helyzet v izsg álata csak az ilyen sajáto s kiem elt foglalkozások részletesebb feldolgozásával lehetséges. 11. Sokkal részletesebbek v o lta k a népszám lálások népgazdasági ágak szerinti feldolgozásai to v áb b i, esetleg igen szűk csoportokra való b o n tásb an . Az ilyen feldolgozások eléggé m egbízható k é p e t a d ta k a tá rs a dalom gazdasági s tru k tú rá já ró l, az ipari népességnek az a k tív népességben való részesedésével m e g m u ta ttá k az ip aro sítás fo k á t stb . A folyam atos h av i s ta tisz tik a , illetve a gazdaságilag a k tív szem élyek évi összeírása a népességi ad a tg y ű jté se k n e k ezt a fu n k ció ját részben h á tté rb e sz o ríto tta . Az élet- és k u ltu rá lis színvonal tan u lm án y o zása szem pontjából a sz á m lá lt szem élyek ági foglalkozásának m ég m indig nagy a jelentősége, problém a azonban, hogyan állap ítsu k m eg a szám lált egyénnél a gazdasági á g a t, am elyben dolgozik. V álasztásu n k a „h ely i egységre” esett, am ely et te r m elésének tú ln y o m ó jellege szerin t be lehet sorolni egy m e g h a tá ro z o tt gazdasági ágba. A „helyi egység” (gyár, üzem ) kijelölése az élet- és k u ltu rá lis színvonal szem pontjából is helyes; az a hely, ahol a szá m lált egyén gazdasági tevé k en y ség ét fizikailag fo ly ta tja és ah o v á m u n k ahelyére be kell járn ia, eset leg u tazn ia. Az életszínvonal emeléséhez ta rto z ik a m u n k a h é t csökkentése is, b á r u g y an ezt a célt a bejáráshoz szükséges idő lerövidítésével is elérhet
A Z 1 960. É V I
CSEHSZLOVÁK
NÉPSZÁMLÁLÁS
169
jük. A népszám lálás m eg állap íth atja legalább a z t, hány szem ély dolgozik u g y an ab b an a községben, am elyben lakik. 12. A foglalkozási viszony, tá rsa d a lm i réteg (m unkás, vállalkozó stb .) az élet- és k u ltu rá lis színvonal szem pontjából is fontos, de nagyon nehezen m eg állapíth ató jellem ző a k ö v etkező o k o k b ó l: A népszám lálás, ház- és lakásösszeírás n a p já n (1960. decem ber 1-én) C sehszlovákiában m ajd n em teljes lesz a szocializálás, m e rt a (kisáruterm elő) m agánvállalkozás m ár m a is csak a m ezőgazdaságban áll fenn. Az a k tív népesség csak k é t csoportból tevődik m ajd össze: m u n kaviszonyban állók ból és a — főképpen m ezőgazdasági — term előszövetkezetek tagjaiból. Ezek túlságosan tá g csoportok. A m unk av iszo n y b an levők (a szó tá g a b b értelm ében v e tt dolgozók) cso p o rtján ak alcsop o rto k ra való b o n tása nehéz ségekbe ütk ö zik , m e rt hiányoznak a p o ntosabb h a tá ro k . Még ha ez lehetsé ges is lenne, szám olnunk kell azzal, hogy a m egszám lált szem élyek nem jelölik m ajd m eg pon to san m un k av állaló i v iszo n y u k at, v alam in t szem élyi foglalkozásu k at sem, am elynél ren d szerin t m á r az elnevezésből is k itű n ik a foglalkozási viszony. 13. A gazdasági jellem zők feldolgozásának társad alm i foglalkozási osztályozás segítségével tö rté n ő leegyszerűsítése, am ely et különösen a fra n cia statisztik u so k p ropagálnak, figyelem rem éltó gondolat, mi azonban gazdasági ágak szerint (b án y ászat stb .) cso p o rto sítjuk a m u n k á so k a t és m ás dolgozókat. 14. Az élet- és k u ltu rá lis színvonalnak a népszám lálás, ház- és lakás összeírás a la p já n tö rté n ő tan u lm án y o zásáh o z a legcélszerűbb lenne m inden kinél (az e lta rto tta k kivételével) m eg állap ítan i a jövedelm et (bevételt). A válaszok k étségen k ív ü l nem lennének ponto sak , de a célnak m egfelel nének. N incs szükség a rra , hogy a népszám lálás á ta la k u ljo n a k ifiz e te tt bér alapok elszám olásává. 15. A lakásviszonyok az élet- és k u ltu rá lis színvonal nagyon fontos jel lemzői, de e g y ú tta l igen nehéz kérd és e jellem ző feldolgozása. B onyolult jellem ző, am elyben kétféle feltételek kapcsolódnak egym ással össze: az anyagi, m űszaki feltételek, vagyis a szerkezetileg különálló lakás, an nak nagysága, a helyiségek szám a, a felszereltség (villanyvilágítás, vízvezeték, fürdőszoba stb .), em ellett a lakás anyagi jellegét m eghatározza a ház is, am elyhez a lakás ta rto z ik (családi ház, bérház, régi vagy korszerű ház stb.). E hhez jönnek to v á b b á a dem ográfiai fe lté te le k : a lak ásban ren d szerint tö b b em ber, sőt g y a k ra n egynél tö b b h á z ta rtá s vagy család lakik. Az egy lak ásb an lakók lehetnek rokonok és idegenek, különböző nem ze dékekhez ta rto z ó szem élyek, gazdaságilag a k tív egyének és e lta rto tta k . A m űszaki szem pontból k ifo g ástalan lakás is k ib írh a ta tla n u l szűkké v á lh a t, ha tú lzsú fo lt, főleg egym ástól nagyon eltérő tu lajd o n ság o k k al bíró egyénekkel. 16. M inthogy a la k á st és a lak ásv iszo n y o k at n a g y m érték b en határo zza meg az ép ü let, am elyhez a lakás ta rto z ik , a népszám lálást, ház- és lakásösszeírást egy teljes egészbe kell összekapcsolni, m égpedig nem csak a tu lajd o n k ép p en i szám bavételnél, hanem az eredm ények feldolgozásánál is. A házösszeírást m inden községben (a falusi jellegűekben is) végre kell h aj tani. A házak szám b av ételét n álu n k m aguk a szám lálóbiztosok végzik el egy külö n házösszeíró lapon, am ely a ház fő jellem zőit ta rta lm a z za : a
170
DR. FRANTISEK
FAJFR
ház k o rá t, felszereltségét (villany, vízvezeték stb.), lakások szám át, a ház f a jtá já t (családi ház, bérház, nem lakóépület, am elyben azonban legalább egy lakás van, pl. g y ár v agy iskola lakással), stb . E zenkívül a szám lálóbiz tos feljegyzi erre a lap ra a legfontosabb népességi a d a to k a t is (a házban lakó szem élyek szám a stb.). A népszám lálás és lakásösszeírás elvben önszám lálási m ódszerrel m in den egyes különálló lakásról k itö lten d ő összeírólapon történik. E rre a lapra a szám lálóbiztos bejegyzi a ház n éh án y jellem zőjét. Az összeírólap a lakás elég részletes leírását ta rta lm a z za : a szobák és m ás helyiségek szám át, az egész te rü le t, a lak ó terü let, esetleg a lak b ér n ag y ságát, a m űszaki felszere lés jellem zését (villany, gáz, vízvezeték stb .), végül a tu lajdonképpeni népességi a d a to k a t. Ily m ódon m inden lakószem élynél m eg állap ítást nyer m ajd , m ilyen házban és m ilyen lak ásb an lakik, és lehetséges lesz kom bi nálni ezeket a jellem zőket valam ennyi lakószem ély valam ennyi dem ográfiai jellem zőjével. 17. A népszám lálás v ég reh ajtása a jelenlevő népesség szerint tö rtén ik , m e rt m in d en k it o tt kell összeírni, ahol a szám bavétel eszmei id ő p o n tjáb an ta rtó z k o d ik . A feldolgozásnál azonban a lakónépesség fogalm ából kell k iin dulni. A szám lálólapon szám ba kell venni az összes lakószem élyeket, te h á t az ideiglenesen táv o llev ő k et is (az ideiglenes tartó zk o d ási hely m egadásá val), az ideiglenesen jelen lev ő k et is (ugyancsak állandó lakóhelyük m egadá sával). Az ideiglenesen jelen lev ő k et á t kell m ajd vezetni lakóhelyükre. E nnek k ö v etk eztéb en a jelenlevő népesség szerinti összeírásnál szám b av ett, ún. in tézeti h á z ta rtá so k lakóinak szám a csak az olyan szem élyekre redu k álódik, akiknek az in tézeten kívül, am elyben szám bavételük m eg tö rtén t, e g y á lta lá b an nincsen sa já t lakásu k (ide tarto z n a k például az aggok o tth o nainak lakói, a ta rtó s testi vagy elm ebeli fogyatékosságban szenvedők szá m ára lé te síte tt in tézetek b en áp o ltak , a kolostorokban lakó szerzetesek stb.). Ezzel szem ben például a népszám lálás n ap ján szállodákban, penziókben el szállásolt vendégeket, az ü d ü lő k et, az in te rn á tu sb a n lakó d iá k o k at, a lak ta n y á k b a n elh ely ezett k a to n á k a t, a k ó rh ázak b an gyógykezelt betegeket stb . lakóhelyük szerint az ún. m a g á n h á z tartáso k népességéhez kell sorolni. 18. A je lle m z ő k e t: ház, lakás, h á z ta rtá s, család és h á za sp ár — össze foglalva te h á t lakásviszonyok — a népszám lálás feldolgozásánál össze kell kapcsolni az egyes szem élyek töb b i dem ográfiai és gazdasági jellem zőjével. V élem ényünk szerint ezt az összekapcsolást egyidejűleg kétféleképpen kell m e g v a ló síta n i: a) K i lehet dolgozni a lakásviszonyok jellem zőinek osztályozásait és rávezetni a zo ka t m in d e n egyes fizikai személy l y u k k á r t y á j á r a , péld ául a lakás la k o t t s á g á t ki lehet fejezni azzal, h á n y né g y z e tm é te r lak óterület esik a l ak á sb a n lakó egy személyre. Ily m ódo n term észetesen csak a lakásviszonyok legfontosabb m u ta t ó s z á m a i t lehetne fel dolgozni. b) A lakásviszonyok b e h a tó b b megismerése céljából a zonb a n nem a fizikai személyt, ha n em a h á z t a r t á s t kell feldolgozási egységként elfogadni. A h á z t a r t á s o b jek tív ismérve a szerkezetileg különálló lakás. A lakásínség a n a gy obb vá ro so k b an oda v e z e te tt, hogy a két (mellékhelyiséggel és s a j á t b e já r a t t a l rendelkező) önálló lakásra fel nem osz tható na gy obb lak á sok a t k é t h á z t a r t á s között osztjá k fel bizonyos lakóhelyiségek kizárólagos és mellékhelyiségek (előszoba, fürdőszoba, stb.) közös h a sz n á la ta m e llett. A h á z t a r t á s tö b b családból is á llhat és m a g á b a n foglalhat úgy egymással rok onságb an levő, m in t idegen személyeket. Hogy fe ltárju k a lakás, h á z t a r t á s és család ezen összefüggését, m eg kísé reljük a szerkezetileg különálló lak áso kban lakó személyek sokaságait felosztani
AZ
1 9 6 0. É V I
CSEHSZLOVÁK
NÉPSZÁMLÁLÁS
171
kisebb sokasá gokra (népszámlálási h á z ta rtá s o k ra ), amelyeknél a következő 4 t íp u s t k ü lö n b ö z te tjü k meg : A)
h á z ta r tá s o k , am elyek m a g v á t a család képezi a) h á za sp á r (esetleg é lettárs és éle ttá rsnő) gyerm ekekkel v a g y azok nélkül, b) a szülők egyike legalább egy gyermekkel, B ) egyéb h á z ta rtá s o k a) két v a g y tö b b személyből, b) egyedülálló személyekből.
Term észetesen külön feldolgozási egység kell hogy legyen a szerkezetileg különálló lakás és az u g y an ab b an a lak ásb an lakó v alam ennyi szem ély soka sága is. 19. M ódunk lesz te h á t m egállapítani a közös h á z ta rtá sb a n élő házas párok szám át. Az eddigi népszám lálásoknál a családi állap o t szerinti csopor to sítással csak a nős férfiak és a fé rje z ett nők (rendszerint nagyobb) szám a n y e rt m eg állap ítást. 20. Súlyos szociális problém a a nők — különösen a férjes asszonyok és an y á k — kereső tevékenysége. A legtöbb európai állam ban a nők foglalkoz ta to tts á g a em elkedőben van. C sehszlovákiában a gazdaságilag a k tív népes ség 42 százaléka nő. A m ezőgazdaságban a nők gazdasági tevékenysége nem új keletű, de a nő i t t tú ln y o m ó részt o tth o n f o ly ta tta az t, jóform án egyide jűleg a h á z ta rtá si teen d ő k is a gyerekek ellátásával. A m ezőgazdasági csa ládoknak ez a sajátossága is ma m á r a m ezőgazdasági üzem ek k o llektivizá lása k ö v etk eztéb en kiveszőben van. A hhoz, hogy a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás alap v ető k é p é t ad ja a népesség élet- és k u ltu rá lis színvonalá nak, különleges figyelem ben kell részesíteni a dolgozó nők kérdését. E z é rt az ,,A /a” típ u sn ál külö n b ség et teszü n k aszerint, alkalm azásban van-e a fele ség (kereső-e), v agy csak a h á z ta rtá sb a n dolgozik. 21. A népszám lálási h á z ta rtá s o k a t a társadalm i-foglalkozási osztályozás szerin t is kell csoportosítani. A dolog egyszerű azokban a h áztartáso k b an , ahol a szociális hová tarto zás m eghatározása egy személy (például a férj vagy az ,,A /b ” típ u sn ál a szülők egyike) szerin t tö rtén ik , vagy ahol az alkalm azásb an álló feleség u g y an ab b a a társadalm i-foglalkozási csoportba ta rto z ik (pl. m in d k é t h á z a stá rs ipari m unkás). A férjez ett nők növekvő professzionális tevékenységével azonban a foglalkozásbeli heterogénia is növekedik. A népszám lálásoknál az e lta rto tta k (családtagok) gazdasági jellem zők szerinti csoportosítása, am ennyiben erre a m ú ltb a n sor k e rü lt, a „ h á z ta rtá s feje” , azaz a férj, illetve az apa szerin t tö rté n t. H a a feleség m ás foglalkozású v o lt, m in t a férj, m in t gazdaságilag a k tív szem élyt k ü lö n v á la sz to ttá k család játó l és foglalkozása szerin t sorolták be a megfelelő k ateg ó riáb a , de m ár m in t családtagok nélküli szem élyt. Ezzel m ag y arázh ató, hoy a családtagok átlagos létszám a a különböző népgazdasági ág ak b an a fo g lalk o z tato tt nők növekvő részarán y áv al c s ö k k e n t; például a te x tilip a rb a n , egészségügyben stb . kevés v o lt a család tag ; i t t term észetesen az e lta rto tta k , különösen nem a k tív feleségek és gyerm ekek eddigi foglalkozási csoportosításán kívül más tényezők is k ö z re já tsz o ttak . E z é rt a k a rju k a foglalkozásilag vegyes ház ta rtá s o k a t elvileg a férfi és a nő szerint is c s o p o rto s íta n i; az e lta rto tt család tagok k e ttő s szám bavételének elkerülése m ellett nem okoz nagyobb nehéz ségeket.
172
D R. F R A N T I S E K F A J F R
22. A család fogalm át a szülők és gyerm ekek k ap c so latára (k ét nem ze dékre) k o rláto zzu k . C saládnak fogjuk te k in ten i a gyerm ektelen h á za sp á rt és az „ A /b ” típ u s t (az egyik szülő gyerm ekkel) is. A gyerm ektelenségnek i t t k e ttő s jelentése v an : gyerm ektelen házasp áro k n ak te k in tjü k a z o k a t a h á z a stá rsa k a t, akiknek az összeírás n ap jáig eg y általáb an nem v o ltak gyerm e keik és a z o k a t a h á z a stá rs a k a t is, ak ik n ek gyerm ekeik m á r m eghaltak, el v án d o ro ltak , v agy m ár házasságban élnek (te h á t új családot alk o tn ak ), noha szüleikkel közös lak ásb an lak n ak . H a elism erjük a z t a k ö v etelést, hogy m inden családnak legyen sa já t lakása — am i ugyancsak célkitűzése az 1970-ig 1,2 millió lakás felépítését előirányzó csehszlovák terv n ek —, úgy a népszám lálásnak, ház- és lakás összeírásnak meg kell állap ítan ia, h ány és m ilyen családoknak van önálló, illetve m ás családokkal közös lakása és m ilyen lakások azok. 23. A népesség élet- és k u ltu rá lis színvonalának emelése az egész gazdaságpolitika k ifejezett felad ata és célja le tt, noha az anyagi term elés elsőbbsége m indig fenn fog állani. Az „élet- és k u ltu rá lis színvonal” foga lom nak term észetesen k e ttő s — sz u b je k tív (lélektani) és o b jek tív (gazdasági) — értelm e van. A sta tisz tik a á lta lá b a n igen k o rlá to lt eszközökkel rendel kezik m ég a nagyon o b jek tív , lá th a tó és lem érhető ism érvek m egállapításá hoz is és ez fo k o zo tt m érték b en v o n atk o zik az olyan sta tisz tik a i töm egakcióra, m in t am ilyen a népszám lálás, ház- és lakásösszeírás. M indam ellett az életés k u ltu rá lis színvonal szám os ism érv ét m e g álla p íth atja, különösen akkor, ha feldolgozási egységnek nem csak a fizikai szem élyt teszi meg, hanem a leg kisebb szociális közösséget is, am elyben az em berek többsége él, vagyis a ház ta r tá s t és a családot, ann ak lakásv iszo n y ait, n ag y ság át (a szem élyek, gyere kek , keresők szám a) stb. Az életszínvonal szu b je k tív (lélektani) asp ektusa, am ely a m egelége dettségben, bizonyos szükségletek előnyben részesítésében, a g y ak o rlatilag fo ly ta to tt foglalkozásban való szem élyi kedvtelésben stb . ju t kifejezésre, b á r fontos szerepet játszik a gazdaságpolitika és á lta lá b a n a p o litika szem pontjából, aligha lehet a sta tisz tik a , különösen pedig a népszám lálás tárg y a . Ez in k áb b egy m ásik, nézetem szerin t m a nálunk eléggé elh anyagolt meg ism erési ág — a tá rsa d a lm i lélektan, nevezetesen a m unka lélek ta n án ak — a dolga. 24. Az intézm ényes szocializm us, azaz a term előeszközök m a g á n tu la j donának felszám olása, C sehszlovákiában a legközelebbi jövőben m egvaló sul, m e rt a m agánvállalkozás utolsó terü lete, a m ezőgazdaság, m ár m a a m ezőgazdasági fö ld terü let 76 százalékán szocializálva van. Ezzel a város és falu kérdése n álunk új érte lm e t k ap . C sehszlovákiában nem k e rü lt sor a községeknek k ateg ó riák b a való b esorolására és csak P rág á n ak , Pozsonynak, v a la m in t négy nagyobb fü rd ő v áro sn ak v an a tö b b i községtől ném ileg eltérő közigazgatási szervezete. A „ v á ro s” cím mel nem já rn a k e g y ü tt különleges jogok és kötelességek. A szocialista m ezőgazdasági nagyüzem i term elés fejlő dése m ár m a m e g v á lto z ta tja a falu jellegét, és feltételezhető, hogy e fejlődés szám ára h am arosan szűkek lesznek a m ezőgazdasági szövetkezet m ai átlagos nagysága (valam ivel tö b b 300 h e k tá rn á l) m egszabta k ere tek . A m ezőgazda ság „ ip a ro sítá sa ” nagy befolyással lesz a m ezőgazdasági család életm ód já ra és n agyságára. K ülönösen a falvak kiépítése válik m ajd fontos problé m ává, a k á r üzem i és m ás nem lakóépületek, a k á r lakóházak vagy u ta k épí-
AZ
1961. É V I
CSEHSZLOVÁK
NÉPSZÁMLÁLÁS
173
t éséről van szó. Sor k erü l fokozatosan a községek egyesítésére is, m e rt Cseh szlovákiában, különösen a cseh k erü letek b en , ezideig a kis lélekszám ú tele pülések is önálló községek. M indezideig C sehszlovákiában nem te tte k k ü lönbséget város és falu k ö z ö t t ; falv ak n ak te k in te tté k (ugyanúgy, m in t a N ém et D em o k ratik u s K öz társaság b an ) a 2000-nél kisebb lélekszám ú községeket. A népesség v áro sira és falusira való felo sztását illetően, vélem ényünk szerint szigorúbb fe lté te lekhez kell k ö tn i a városi jelleget, m égpedig azért, m e rt a városi jelleg libe rálisabb elbírálása esetén kiderülne, hogy a népesség többsége városi. E bben az esetben a v á ro s—falu k ettő sség elveszítené értelm ét. Meg a k a rju k állap ítan i az összeírás n a p já ra vonatkozóan m inden köz ségben az u rb an isztik ai ism érv ek et is. A v alam en n yi községre k iterjed ő házösszeírás egym agában véve is tá jé k o z ta tá s t ad a községek urb an isztik ai jellegéről. 25. B efejezésként m égegyszer hangsúlyozni akarom , hogy a jövő nép szám lálások felad ata m ás, m in t a régebbi, első v ilág h áború elő tti népességi ad atg y ű jtése k é . E g y re nagobb szerepet játszik az élet- és k u ltu rális szín vonal, nevezetesen a lakásviszonyok v izsgálata. A népszám lálás jelentősége a feldolgozás részletességében van. A népszám lálás leegyszerűsítése az egyé nek pu szta összegezésére, a fizikai szem élyek szerinti egyszerű feldolgozásra, a folyam atos g azd a sá g sta tisz tik ák fejlődése m ellett nem célszerű.
174
DR. F R A N T I S E K
PRINCIPLES
FAJFR
OF T H E 1960 C Z E C H O S L O V A K POPULATION AND HOUSING
CENSUS
OF
Summary The 19th c e n t u r y censuses were still th e sole or a lm ost exclusive sources of d a ta on the economic s tru c tu r e of the c o u n try a n d up to recent d ays th e y have been the m ain sources of inform a tio n on small plants. W i t h con tinu ous collection of d a ta developing this fe ature of censuses has been p ush e d into the b a ck g ro u n d . T o d a y a census has to fulfil the ta s k of re n derin g accoun t of the living s t a n d a r d a n d c u ltu ral level of the p o p ula tion as a whole. It m u s t e x te n d over the c o m m u nities in which people live, t h a t is over households, families a n d settlem en ts. It seems desirable for people’s dem ocratic countries to hold in the f uture censuses on these fu n d a m e n ta l principles every ten years, a t the same tim e and using sim ilar m eth ods. E very w h e re population censuses should tak e place conjointly w ith the cen suses of dwellings a n d in the course of elaboration grouping by the tec hnica l-a rch itec tural ch aracteristics should be linked up w ith the grouping by dem og rap hic characteristics of the households, families a n d persons living in the dwellings. The Czechoslovak p o p ulatio n census of 1960 will n ot enquire a b o u t the place of b irth , religion, m o th e r longue, knowledge of languages, a nd literacy b u t will provide for
A Z 1 960. É V I
C S E H S Z L O V Á K NÉ P S Z Á M LÁ L Á S
175
a deta ile d e laboration of dwelling conditions. It will subject to a detailed analysis m a r i t a l fertility, a n d a t th e same tim e e labo ration by occupations a n d econom ic b ran ch es will in c o n s e q u e n c e of th e d e velo pm ent of the continuous collection of d a ta , lose of its signi ficance. In th e fully socialised countries the ela b oration of em p lo y m en t a n d of th e social s t r a t a e ncoun ters w ith considerable difficulties because the subg rou ping of those em ployed is a ta s k h a r d to solve. To accoun t the living s t a n d a r d an e n q u iry in to the income would be re q u ire d w hich could n o t be e x a c t b u t would m ee t the purpose. To o b ta in well-elabo r a te d d a t a a b o u t dwelling conditions a full census of dwelling houses m u s t be effected a n d , a t the same tim e , all dwellings m u s t be t a k e n into acc oun t. The pop u latio n census m u s t ta k e place b y the p re sen t population, b u t its processing b y the notion of the living po pulation w hich brings a b o u t an appreciable red uction in institute-households. The processing of dwelling conditions m u s t be lin ked up w i t h the o th e r d e m ograph ic a n d economic c h aracteristics of th e in d ivid ua l persons. This sh ould be carried out in tw o ways. P a r t l y on th e pu nc h card of each person th e d a ta of his dwelling m u s t be in cluded, e. g. th e dwelling area pe r person. P a r t l y the processing m u s t be m ad e p rim a rily by house holds. To clear up inte rcon ne c tio ns am ong dwelling, household, a n d fam ily th e Czecho slovak p opu lation census will range th e persons living st r u c tu a l ly in the sam e ho u se hold into “ census-househokls” b y family relations. T h eir four ty pes are: A ) H ouseholds w ith a family-nucleus. a) couples (m arried or n ot) w ith or w ith o u t children b) one of the p a re n t s w ith a t least one child. B ) O th e r households a) of two or m ore persons b) single persons. T he Czechoslovak p o p ulatio n census will e stablish the n u m b e r of m a rrie d couples liv ing in c om m on house holds. W h e n processing the households it will tak e into account th e e arnin g a c tiv ity of the w o m a n a n d will m a k e the g rouping b oth b y the m a n ’s and w o m a n ’s oc cupation. The notion of a fam ily will be confined to tw o generations, i. e. connections be tw een p a r e n t s a n d children. The Czechoslovak p opu latio n census will consider also the urba n istic criteria of se ttlem ents.
