Ültetvények. Az integrált termesztés alapelvei. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Az integrált termesztés alapelvei

Ültetvények Az integrált termesztés alapelvei

Ültetvények

32 Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu [email protected] www.facebook.com/nebih.hu Telefon: 06-1-336-9000 Zöld szám: 06/80 263 244

1

Ültetvények Az integrált termesztés alapelvei Tartalomjegyzék Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. A károsítás megelőzésére szolgáló technológiai eszközök . . . . . . . . . . 7 1.1. Megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek . . . 7 1.2. Rezisztens vagy toleráns növényfajták és ellenőrzött szaporítóanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.3. Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy vízelvezetési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.4. A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával . . . . . . . 15 1.5. A károsítók természetes ellenségeinek védelme . . . . . . . . . . . . . 15 2. Növényvédelmi előrejelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 2.1. A fontosabb kórokozók előrejelzési lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . 22 2.2. A fontosabb kártevők előrejelzési lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . 23 3. Nem növényvédő szeres (kémiai) védekezési módszerek . . . . . . . . . . 24 4. A növényvédő szerek okszerű felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 5. Rezisztencia kialakulásának megelőzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 6. Gyomszabályozási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 7. Helyes növényvédelmi gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Kiadja: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 2013

3

Bevezetés Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt

jának fontos része a termés mennyi-

kap az élelmiszer-biztonság, amely

ségét és minőségét egyaránt veszé-

a növényi és állati eredetű élelmisze-

lyeztető károsítók elleni védekezés.

rekkel szemben támasztott szigorú

Az alkalmazott termesztéstechnoló-

követelményekkel többek között a fo-

giának olyannak kell lennie, amely

gyasztó jogos érdekeit, igényeit fogal-

olyan – fogyasztásra, illetve feldolgo-

mazza meg és képviseli. Gazdasági

zásra alkalmas, megfelelő minőségű

növényeink termesztéstechnológiá-

és egészséges – növényi terméket

Fotó: Dr. Gyulainé Garai Adrienne

5

hoz létre, amely nem tartalmaz

mesztése, amelynek során elsőséget

az emberi egészségre ártalmas ve-

élveznek az ökológiailag biztonságos

gyületet. Az említett cél érdekében

módszerek, amelyek minimálisra csök-

az Európai Unió irányelvvel szabá-

kentik az agrokemikáliák mellékha-

lyozta a növényvédő szerek fenn-

tásait, valamint a környezet és em-

tartható módon történő alkalma-

beri egészség védelmét szolgálják.

zását, 2014-től kötelezően előírva az integrált növényvédelem alkal-

Az integrált növényvédelemnek nem

mazását a tagországokban. Ennek

a növényállomány károsító mentes-

megvalósítása

szakmailag

ségének elérése a célja, hanem

képzett, a környezeti problémákat

a károsítók népességének a szabá-

felismerő termesztőkkel lehetséges.

lyozásával azok gazdasági kártéte-

csak


lének megelőzése.

Ültetvények

6

Az integrált növényvédelem egyik definíciója szerint: „Az integrált vé-

A növénytermesztés fenntartható-

dekezés a károsítók korlátozásának

ságának egyik lehetséges módja

olyan rendszere, amely az egész

az integrált elvek szerinti termesz-

környezet és a károsító fajok popu-

tés. Ennek általános követelménye-

lációdinamikájának összefüggéseit

it és irányelveit foglalja össze a je-

figyelembe véve a lehető legössze-

len dolgozat. Az integrált termesztés

hangoltabban alkalmazza az összes

fontosabb kultúrákra vonatkozó rész-

hatékony módszert és eljárást, s ez-

letes ismereteit növényenként állí-

zel a károsítók populációit a gazda-

tottuk össze.

1. A károsítás megelőzésére szolgáló technológiai eszközök

1.1. Megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek

A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének

A kertészeti növénytermesztés agro-

gazdasági kárt okozó szint alá szo-

technikai elemeinek számtalan nö-

Az IOBC (International Organisation

rítására az agrotechnikai, biológiai,

vényvédelmi kihatása van és ezen

for Biological Control) által használt

biotechnikai, mechanikai és kémiai

elemek – illetve változataik – egy-

meghatározás szerint az integrált

védekezési eljárások, illetve ezek

mással is szoros összefüggésben

termesztés a kiváló minőségű nö-

technológiai rendszereinek felhasz-

kell, hogy legyenek a gazdaságos és

vény (gyümölcs, szőlő, zöldség, szán-

nálása során az alábbi eszközöket

minőségi termelés érdekében. Más-

tóföldi növény stb.) gazdaságos ter-

kell alkalmazni:

ként nem beszélhetünk integrált

sági kártétel szintje alatt tartja.”

7

szemléletű, azaz egyesített növényvédelemről, pontosabban – éppen a szemlélet szélesebb körűsége mi-

szésmód • támrendszer és öntözőrendszer

teket, valamint a magas aktív CaCO3 tartalmú talajokat.

kialakítása

att – integrált növénytermesztésről.

• tápanyag-gazdálkodás

Évelő gyomnövényekkel (pl. mezei

Az integrált szemlélet szerint nem

• növényápolás, öntözés

aszat, tarackbúza, apró szulák, csil-

a telepítéssel kezdődik, és nem a be-

• vadkár-elhárítás (kerítés)

lagpázsit stb.) fertőzött terület nem

takarítással végződik egy növény-

• betakarítás, szállítás

alkalmas telepítésre. Ezen gyomfa-

kultúra termesztési ciklusa.

• tisztítás, tárolás

joktól a telepítést megelőzően mentesíteni kell a táblát.

A termesztés (és ezen belül a nö-

A terület kiválasztása

vényvédelem) – végső soron a ter-

Új gyümölcsös, szőlő telepítésére

Talajvizsgálattal

melés – eredményességét nem csak

olyan kedvező fekvésű, jó talaj-

kell győződni arról, hogy a növény-

az adott termelési ciklus tevékeny-

adottságú termőhelyet kell kivá-

parazita fonálférgek milyen szám-

ségei és viszonyai határozzák meg.

lasztani, amely megfelel a kultúra

ban vannak jelen. Ezekkel fertőzött

Mint ahogy időben sem a naptári év

igényeinek. Nem szabad elfelejteni,

terület szintén nem alkalmas gyü-

dátumai jelentik a termesztési cik-

hogy eredményes és gazdaságos

mölcsös és szőlő telepítésére.

lus kereteit, térben sem a tábla szé-

termesztés csak alkalmas ökoló-

lei jelentik annak határait.

giai feltételek mellett lehetséges.

A

cserebogarak

előzetesen

és

meg

pattanóboga-

rak lárvái, illetve egyéb talajlakó Az integrált gazdálkodás szempont-

A terület alkalmasságának megha-

kártevők jelenlétét is vizsgálni kell.

ból ültetvények esetében az alábbi

tározását, a szükséges erózióvédel-

Amennyiben szükséges, a telepítést

termesztéstechnikai, illetve termesz-

mi intézkedéseket és a tápanyag-

megelőző évben, az elővetemény

téstechnológiai elemek a legfonto-

gazdálkodás tervezését tartalmazó,

termesztése során lehet ellenük vé-

sabbak:

nyilvántartásba vett talajvédelmi

dekezni.

szakértő által készített talajvédelmi • a terület kiválasztása

terv alapján az ültetvénytelepítés

Tápanyag-gazdálkodás

• fajta, alany

hatósági engedélyhez kötött tevé-

Növényvédelmi szempontból elő-

• tereprendezés

kenység.

nyös, ha a kultúrnövény tápanyag-

• ültetés módja, ideje

ellátottsága harmonikus: megfelelő

• művelésmód: telepítési rendszer

Kerülni kell a fagyzugos és rossz víz-

mennyiségű tápanyag áll rendelke-

(ültetési rendszer, faalak), met-

elvezetésű, vízgazdálkodású terüle-

zésére.

Fotó: Rózsahegyi Péter

9

Ültetvények

10

Meg kell őrizni a termőtalaj szerke-

Fajta, alany megválasztása, ülte-

öntözőrendszer

zetét, a termőréteg mélységét, szer-

tési technológia, illetve az ültetés

vadvédelmi kerítés kialakítása hosz-

vesanyag-tartalmát,

időzítése

szú évekre meghatározza a növény-

gét, a talaj természetes faunáját és

Elsősorban a termőhely ökológiai (fő-

védelem és a termesztés eredmé-

mikroflóráját.

leg éghajlati- és talaj-) viszonyaihoz,

nyességét. Alapkövetelmény, hogy

másodsorban a termesztés céljához

a szaporítóanyag kórokozóktól és

Mindenképpen kerülendő a túlzott

(friss fogyasztásra vagy feldolgozás-

kártevőktől mentes, s lehetőleg iga-

mértékű (a várható termésmennyi-

ra) és a termesztés technológiához

zoltan vírusmentes legyen.

séghez és növénytömeghez képest

igazodva kell a fajtát megválasztani.

túl sok), illetve egyoldalú (pl. nitro-

Ha a termőhelyi viszonyokat figyel-

Növényápolás

génből – egyéb elemekhez képest –

men kívül hagyjuk, akkor olyan ver-

A növényápolás műveletei (pl. met-

aránytalanul sok) tápanyag adagolá-

senyhátránnyal indul állományunk

szés, hajtásválogatás, kötözés, csonká-

sa. Ez buja zöldtömeg kialakulásához,

már a telepítést követően, amit ké-

zás, öntözés, tápoldatozás, növény-

a betegség-ellenállóság csökkené-

sőbb nem lehet bepótolni semmilyen

védelmi munkák, termésmennyiség

séhez, aszályérzékenységhez vezet,

egyéb beavatkozással, extra-ráfordí-

szabályozása stb.) jelentős élőmun-

és terméscsökkentő hatású.

tással sem.

kaerő ráfordítást igényelnek.

Telepítés előtt a talajvédelmi terv

Talaj-előkészítés

Egy adott fajta tulajdonságai (növe-

Meg kell oldani a tábla környéki víz-

keretében kötelező a talajmintavé-

A telepítés előtt végzett mélyforga-

kedési erély, lombtömeg, növény-

elvezető berendezések kialakítását

tel és a talajvizsgálat, a vizsgálatok

tással a növény gyökérzónájába kell

magasság,

és rendszeres karbantartását.

eredménye

tervezni

kijuttatni a talajvizsgálat által szük-

stressz-tűrőképesség stb.) és a mű-

a feltöltő és a fenntartó trágyázást.

ségesnek ítélt tápelemeket tartalma-

velésmódja között is van bizonyos

Szőlőültetvényben a zöldmunkák-

A fenntartó trágyázást célszerű nö-

zó szerves és műtrágyákat. Fontos

összefüggés, aminek a kiaknázásá-

nak (hajtásválogatás, csonkázás, haj-

vényvizsgálatokkal

ponto-

figyelembe venni a növényfaj speci-

val egyrészt a munkacsúcsok mér-

tásigazítás, kötözés stb.) kiemelt

sítani. Tápanyag-utánpótlás során

ális igényeit, pl. nagyobb káliumigé-

sékelhetőek, másrészt a kedvező

jelentősége van. Ezek nagyban befo-

istállótrágyát, forgalomba-hozatali

nyét stb.

növényvédelmi kihatások kihasznál-

lyásolják a betegségek és a kártevők

hatóak (pl. a fajta metszési és zöld-

ellen a tenyészidőszakban végzett

alapján

kell

évente

termékenysé-

engedéllyel rendelkező termésnöve-

bogyóhéj

vastagsága,

(pl.

csepegtető),

lő anyagot, vagy talajvédelmi ható-

A megfelelően kiválasztott fajta így

munka igénye). Ültetvény esetében

valamennyi növényvédelmi beavat-

sági engedély alapján egyéb talajban

tud erőteljesen fejlődni, így alakul-

a fajta (oltvány esetében az alany)

kozás eredményességét. A párás

hasznosuló anyagot (pl. hígtrágya,

hat ki egyenletes, homogén nö-

tulajdonságainak megfelelő térállás,

mikroklímát előidéző sűrű lombozat

szennyvíziszap) lehet felhasználni.

vényállomány.

sorirány, művelésmód, támrendszer,

és az abban elhelyezkedő fürtök nem

Fotó: Zsolnai Balázs

11

védhetők meg biztonságosan egy

karítási, szüreti terv végrehajtása jól

is jellemző minőségi mutatók mellett

olyan ültevényben, ahol nem fordí-

összehangolt tevékenységet kíván

a fajta fontosabb károsítók elleni re-

tanak kellő gondot a zöldmunkákra.

akár kézi (általános, vagy színelő),

zisztencia, illetve tolerancia szintje is

akár gépi módon történik a betaka-

lényeges szempont a fajta kiválasz-

rítás.

tásánál.

tos gépbeállítással, illetve ha kézi,

Tisztítás, tárolás

A biotikus stresszek közül a gom-

akkor a szükséges körültekintéssel)

Kiemelt fontosságú az időben és gon-

bás betegségek, baktériumok, fito-

végzett betakarítással megelőzhet-

dosan végzett betakarítás, a betaka-

plazmák, vírusok és kártevő állatok

jük a betakarítási veszteséget és

rított termés minél előbbi tisztítása,

okozhatnak jelentős terméscsökke-

a beltartalmi értékek – azaz a mi-

átválogatása (csak ép és egészséges

nést. Az abiotikus stressz-hatások

nőség – romlását, gyümölcsök ese-

termést szabad betárolni) és az érté-

kapcsán napjainkban egyre fonto-

tében bizonyos tárolási betegségek

kesítésig vagy feldolgozásig a meg-

sabb értékmérő tulajdonsága a faj-

kialakulását.

felelő körülményeket biztosító táro-

táknak a szárazságtűrés valamint

lóban történő szakszerű tárolása.

a fagytűrés.

Betakarítás, szállítás


A jól időzített és szakszerűen (pon-

Ültetvények

12

A lehető legkisebb veszteséggel végzett betakarítás – azon túlmenően,

A kártevő állatok ellen jelenleg nin-

hogy nem hagyjuk a táblán a meg-

1.2. Rezisztens vagy toleráns nö-

csenek rezisztens fajták a közter-

termelt termés egy részét – csökken-

vényfajták és ellenőrzött szaporító-

mesztésben, de ismertek pl. szőlő-

ti a termést károsító fajok áttelelési

anyagok

gyökértetű elleni toleranciával ren-

lehetőségeit

(pl.

cseresznyelégy,

delkező szőlő alanyfajták. A növényfajták ellenálló képessége

gyümölcsmolyok, monília stb.).

A változó környezethez alkalmaz-

A betegséggel szemben ellenálló nö-

kodó, illetve a felhasználói igények-

vények olyan rezisztencia-génnel/

takarítása a termesztési folyamat

nek

nemesítése

génekkel rendelkeznek, amelyek a ter-

legmunkaigényesebb és legbonyo-

nélkülözhetetlen a termesztés si-

mesztési körzetben jelenlévő kóroko-

lultabb munkafolyamata. Az egyes

kerességének biztosításához, mert

zó rasszokkal szemben hatékonyak.

fajok, illetve fajták (pl. almatermé-

a jó minőségű növény termesztésé-

A fajták mindaddig tünetmentesek

sűek, csonthéjasok, szőlő, bogyós

nek alapfeltétele a megfelelő gene-

vagy egészségesek maradnak, amíg

gyümölcsűek) érési jellemzői nagy-

tikai adottságokkal rendelkező fajta.

nem jelenik meg egy olyan új kór-

mértékben különböznek, így a beta-

A terméspotenciál és a beltartalmat

okozó rassz, amely ellen a fajta nem

A

gyümölcstermő

növények

be-

megfelelő

fajta


rendelkezik védettséggel. Ahol ren-

1.3. Talajvizsgálatra alapozott táp-

1.4. A károsítók elterjedésének meg-

delkezésre állnak, ott a legfontosabb

anyag-utánpótlás, szükség szerinti

akadályozása a gépek, berendezé-

betegségekkel

legalább

meszezés és a talaj optimális ned-

sek, öntözőcsatornák rendszeres

közepes szabadföldi ellenállóságot

vességtartalmát biztosító öntözési

tisztításával

mutató fajtákat célszerű választani.

vagy vízelvezetési eljárások

szemben

A talajművelő eszközök rendszeres A Magyarországon nemesített fajtá-

Talajigény:

tisztítása táblaváltáskor elengedhe-

kat a nemesítő intézetek provokációs

A legtöbb növény a legjobb termés-

tetlen. A permetezés során, majd an-

vizsgálatokkal, illetve az ország több

eredményeket a középkötött, jó

nak befejezése után maradéktalanul

pontján fajtakísérleti intézetekben

vízgazdálkodású, tápanyagban gaz-

be kell tartani a növényvédelmi higi-

tesztelik, ezért a magyar fajtákról és

dag csernozjom és erdőtalajokon,

éné előírásait, a felszíni és a felszín

azok rezisztencia szintjéről megbíz-

valamint

meszes

alatti vizek védelmét (szélsebesség,

ható információk állnak a termelők

öntéstalajokon éri el. Bizonyos nö-

a védősávok betartása, a gépek mo-

rendelkezésére. A hazai nemesítésű

vényfajok

sekély

sásához használt vizet veszélyes

fajták további előnye, hogy ezek klí-

termőrétegű, lejtős, erodált erdőta-

hulladékként kell kezelni stb.). Fon-

maadaptáltak, tehát fagy-, téltűrés

lajokon, pl. szőlő és mandula. Fel-

tos a terménytárolás során a ter-

szempontjából kedvező tulajdonsá-

szín közeli talajvízzel rendelkező

mény mozgatására használt gépek,

gokkal bírnak.

terület

göngyölegek, illetve a válogatás és

réti

talajokon,

termeszthetők

ültetvénytelepítés

céljára

nem alkalmas. A szaporítóanyag minősége és elő-

tisztítás során keletkezett már nem felhasználható

készítése

A terület alkalmasságát a talajvé-

Nagy hozamokat csak magas bioló-

delmi terv keretében állapítja meg

giai értékű, ellenőrzött, egészséges

a szakértő.

növényi

hulladék

megfelelő kezelése. 1.5. A károsítók természetes ellenségeinek védelme

szaporítóanyag (oltvány, csemete, palánta) használatával alapozhatunk

Tápanyag-utánpótlás:

A gyomnövények, kártevők és kór-

meg.

A tervezett termésmennyiséget és

okozók természetes ellenségeinek

a jó minőséget csak harmonikus,

és a hasznos, valamint a növényter-

Ezért az oltványiskolában és cseme-

szakszerű

tápanyag-utánpótlással

melés szempontjából veszélyt nem

tekertben precíz növényvédelmi tech-

érhetjük el. Talaj- és növényvizsgála-

jelentő élő szervezeteknek a foko-

nológia szükséges, amely biztosítja

tok alapján kell dönteni a különböző

zott védelme, és tevékenységük

az egészséges ültetési anyagot.

tápelemek pótlásáról.

erősítése megfelelő növényvédelmi


15

intézkedésekkel vagy a termelőhe-

gatás, amelyekkel pl. egyes kártevők

lyeken belüli és kívüli ökológiai inf-

felszaporodása megelőzhető. Ilyen

rastruktúrákkal.

megoldások

hiányában

törekedni


kell a célzott, rajzáshoz igazított vé-

Ültetvények

16

Az integrált növénytermesztési rend-

dekezésre, mely során lehetőleg ne

szer nem tekinti céljának a károsítók

használjunk széles hatásspektrumú

teljes kiirtását, hanem a károsítók

növényvédő szereket. Ezzel az a cé-

népességének szabályozására, pon-

lunk, hogy a hasznos szervezetek,

tosabban a gazdasági kártételi kü-

például a kártevők ellenségei zavar-

szöb szint alatt tartására törekszik.

talanul tevékenykedjenek. De nem

Ennek érdekében előtérbe helyezi

csak a kifejezetten hasznos, hanem

azokat az eszközöket melyek – mint

a közömbös élőlényekre is ugyanez

hekre nem veszélyes, illetve nem

gáló táblák környékét alkalmassá

az integrált növényvédelmi rendszer

vonatkozik. A készítmények közül

kockázatos

vagy

tesszük a vadászatra, még inkább

elemei – rendelkezésünkre állnak ah-

előnyben kell részesíteni a kárte-

méhkímélő technológiával kell vé-

a fészkelésre. Egyrészt rövidtávú

hoz, hogy minél kevesebb, és ezen

vőkre szelektív készítményeket, pl.

dekezni.

megoldást jelentenek az ún. T-fák,

belül is a környezetet minél kevésbé

a rovarfejlődés-gátlókat. Különös fi-

terhelő növényvédő szert alkalmaz-

gyelemmel kell eljárnunk a méhek

A mezei rágcsálók (pl. mezei pocok,

magas T-alakban összeácsolt karók,

zunk. A növényvédelem szervezé-

védelme kapcsán is, mert a virág-

kószapocok)

ellensé-

amelyről a ragadozók (egerészölyv,

se során előnyben kell részesíteni

zó rovarporozta kultúrnövény, vagy

geinek is egyszerű módszerekkel

vércsék, baglyok stb.) nagy távolsá-

az agrotechnikai, biológiai és bio-

a táblán belül megtalálható virágzó

segíthetjük a munkáját. A környé-

got láthatnak be és tarthatnak ellen-

technológiai védekezési módsze-

gyomnövény folt, esetleg erősebb

ken élő ragadozó madarak számára

őrzés alatt. Még jobb, igazán hosszú

reket a kémiai növényvédelemmel

levéltetű

pontosabban

a T-alakú ülőfák kihelyezése, vagy

távú megoldást a mezővédő erdő-

szemben.

a levéltetű által termelt ragacsos

lehetőség szerint fák vagy erdősáv

sávok, szoliter facsoportok, esetleg

mézharmat, vonzó hatással van

telepítése igen hasznos lehet. A me-

önálló magas fák (újra) telepítése

E felfogásnak része a természetes

a méhekre. A tábla felett csak átrepü-

zei pocok – mint időszakonként fel-

adna. Ezek fészkelő és figyelőhelyet

korlátozó tényezők tudatos alkalma-

lést végző méhekre is veszélyt jelent-

szaporodó kártevő – kártételének

egyaránt biztosítanak.

zása, védelme, munkájuk elősegíté-

het pl. egy érintő méreggel való per-

mérséklése, illetve a felszaporodás

se is. A kártevő állatok esetében is

metezés. A permetezés előtt minden

megakadályozása

legegyszerűbb

E fasorok egyben a ragadozók és pa-

alkalmazhatunk

jellegű

esetben alaposan meg kell győződ-

módszerrel hosszú távon úgy old-

raziták számára a folyamatos jelen-

agrotechnikai megoldásokat, pl. gon-

ni arról, hogy a méhek látogatják-e

ható meg, ha a ragadozó madarak

lét lehetőségét teremtik meg. Ezen

dosan végzett metszés, törzstiszto-

a táblát, ha igen, akkor vagy mé-

számára a termesztés helyéül szol-

kívül pl. a katicabogarak számára

Fotó: Hochbaum Tamás


megelőző

fertőzés,

készítménnyel

vagy szállófák, melyek legalább 2 m természetes

17

Az integrált termesztés alapelvei Ültetvények

18

telelési lehetőséget biztosítanak, így

viszont nemcsak, illetve túlnyomó-

hamarabb jutnak el a szomszédos

an nem a táblán folyó termelési te-

táblára, mintha távoli telelőhelyről

vékenység mozzanatai a fontosak,

kellene idejutniuk. A rovarevő éne-

hanem a tábla környezetében lévő

kesmadarak számára fészkelő he-

tájegység összességében, így annak

lyet adhat egy fasor vagy erdősáv.

szerves részét képező, táblák közötti

Az odúban költő énekesmadár fajok

tér, melyet vagy erdősáv, vagy árok-

népessége

növelhető

part, vagy közút, vagy mezsgye fed.

a számukra megfelelő odúk ültet-

Az agro-ökoszisztéma legnagyobb

vényhez közeli kihelyezésével. A ta-

fajgazdagságát a termelés közeli terü-

lajszinten kőrakások elhelyezésével

letek erdősítése biztosítja. Ha csak az

sün számára létesíthetünk búvóhe-

integrált növényvédelemre összpon-

lyet. Az ültetvények közelében lévő

tosítunk, akkor ez kiemelt fontosságú.

egyszerűen

bokrok és fák a ragadozó atkáknak jelentenek olyan élőhelyet (ökológiai

De ha integrált növénytermesztésre

folyosó), ahonnan képesek az ültet-

törekszünk: azaz egészséges talajt,

vénybe betelepülni.

növényállományt, levegőt és vizet szeretnénk, egyszerre az egészsé-

A vegyes fa- és cserjefajokkal telepí-

4. élő-, búvóhelyet, táplálékot terem-

Ökológiai infrastruktúrák

ges

tett mezővédő erdősávok, útszegélyek,

tenek számos élőlénynek, többek

Az integrált növényvédelem fogal-

sal, ráadásul hosszú távon, akkor

az alábbi előnyt nyújtják:

között sok – növényi károsítók ter-

mánál az integrált növénytermesz-

a mezőgazdasági területek erdősíté-

tés helytállóbb, mert a lényeg nem

sének számos más előnyei is vannak.

1. szélnyomástól és deflációtól vé-

a növényállomány károsító-mente-

Az integrált termesztésnek már a kis-

dik a tábla talaját, illetve növény-

(A megfelelő fajösszetételű erdő-

sen tartása, hanem a növényállo-

paraszti gazdálkodásban is alkalma-

állományát;

sáv számos hasznos rovar, hül-

mány egészségesen tartása, a gaz-

zott módszere volt az erdősítés, illet-

2. csökkentik – az előbbiek miatt –

lő, madár és emlősfaj mellett

dasági mértékű kártétel megelőzése.

ve az erdősávok telepítése. Sajnos

a tábla talajának és növényzeté-

vadászatilag hasznos fajok [pl.

A mezőgazdasági termőterület szű-

ez az eljárás a ’70-es években nem

nek párolgását és párologtatását;

fácán, fogoly, fürj] számára is

kebb területi egysége a tábla, me-

érvényesült, mivel a táblaméreteket

3. dombvidéken gátolják az eróziót

élőhelyet biztosít, de méhlegelő-

lyen ténylegesen folyik a termelés.

az erőgépek gazdaságos kihaszná-

a rétegvonalak mentén elhelyez-

ként is szerepet játszik főleg

A tábla biodiverzitásában (biológiai

lásához méretezték, így nagyon sok

kedő, vagy ahhoz közeli fekvésű

az őshonos, igen hasznos poszmé-

sokszínűségében, fajgazdagságában)

erdősáv kivágásra került.

erdősávok;

hek számára.)

élelmiszeralapanyag-előállítás-

mészetes ellenségének tartott –

Fotó: Pesti Jánosné

állatnak;

19

5. gátolják az esetleges permetlé-, illetve alapvetően a növényvédőszer-elsodródást; 6. akadályozzák a veszélyes, vagy nehezen irtható gyomnövények (arankafélék, mezei aszat stb.) megtelepedését, felszaporodását; 7. csökkentik a mezőgazdasági tevékenység által – a lakóövezet közelében okozott – zaj- és porterhelést; 8. nem utolsósorban óriási mennyi-


ségű szén-dioxidot kötnek meg

Ültetvények

20

a légkörből; 9. tájképformáló hatásuk élhetőbb vidéket kölcsönöz egy adott térségnek; 10. társadalom-szociológiai

oldal-

ról pedig munkalehetőséget, tüzelő- és építőipari faanyagot szolgáltatnak

(hosszú

távon

az erdősávok fenntartása, gon-

2. Növényvédelmi előrejelzés

lógiai feltételeinek, illetve a kártevők

végzett

fejlődésmenetének, a kritikus fejlő-

tudományosan megalapozott előre-

dési fokozat egyedszámának a nö-

jelzési és korai diagnosztikai rend-

Üzemi szinten, a károsítók előre-

vényállományban végzett vizsgála-

szerek, továbbá igénybe kell venni

Mindemellett az erdősávokban, út-

jelzése nélkülözhetetlen a védeke-

tát, felmérését jelenti. A károsítókat

a szakmailag képesített tanácsadók

szegélyeken sem szabad megtűrni

zés szükségességének, valamint

megfelelő módszerekkel és rendel-

javaslatait. A károsítók pontosabb

az inváziós növényeket (pl. parlag-

a hatásos védekezés optimális idő-

kezésre álló eszközökkel folyama-

előrejelzéséhez szükséges a helyi

fű, aranyvessző fajok, selyemkóró,

pontjának az eldöntéséhez. Ez tulaj-

tosan figyelni kell. A megfelelő esz-

időjárási adatok valamint a növény

bálványfa).

donképpen a kórokozók fertőzésöko-

közök közé tartoznak a helyszínen

fenológia nyomon követése is.

dozása során). 11. izolációs sávot képeznek a különböző táblarészek között.

megfigyelések,

valamint

21

védekezési döntés meghozatalakor

gozott, illetve a gyakorlat számára

figyelembe kell venni a konkrét terü-

nem állnak rendelkezésre megfelelő

letekre, a növényfajra, fajtára, és a sa-

eszközök és módszerek.

játos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan meg-

2.2. A fontosabb kártevők előrejel-

alapozott károsítási küszöbértékeket.

zési lehetőségei

A KÁROSÍTÓK ELŐREJELZÉSE ÉS

Környezetkímélő,

KÁRTÉTELI KÜSZÖBÉRTÉKEK

eredményes növényvédelmi tech-

gazdaságos

és

nológiát csak üzemi előrejelzésre 2.1. A fontosabb kórokozók előre-

alapozva lehet kidolgozni. A jelentős

jelzési lehetőségei

kártevőket

megfelelő

módszerekkel

előrejelzési

figyelni

szükséges

A növénybetegségek, illetve járvá-

és a védekezési döntés meghozata-

nyok kialakulását a gazdanövény,

lakor figyelembe kell venni az adott

a kórokozó, illetve a termőhelyi kör-

kártevőre vonatkozó károsítási kü-

nyezet

szöbértéket.

kölcsönhatásai

határozzák

meg. A kórokozók fertőzőképessé-

Ültetvények

22

ge és a gazdanövény fogékonysága

Az egyes kártevőket a megfelelő

meghatározó lehet a betegség ki-

fejlődési állapotukban és a megfe-

alakulásában. A környezeti tényezők

lelő helyen (pl. talajban: a talajlakó

(időjárás, talajművelés, tápanyag-el-

kártevőket; növényen, illetve növé-

A folyamatos táblaszintű és regioná-

látás, stressz állapot stb.) a növény

nyi részen: szőlő-gubacsatka telelő

csapdával, színcsapdával stb.) meg-

lis károsító előrejelzés (monitoring)

és a kórokozó közti „versenyt” évjá-

egyedeit a szőlő rügyeiben) kell meg-

figyelhető. A csapdázott egyedek

eredményei alapján a növényvédel-

ratonként, különböző mértékben be-

vizsgálni. Ez egyrészt egyedszám-

számából következtethetünk a faj

mi

folyásolják.

felmérést,

rajzásmenetére.

nak,

szakirányítónak növényvédelmi

(növényorvosszakmérnök-

másrészt

életképesség

vizsgálatot jelent. A kártevő ízeltlá-

nek) el kell döntenie, hogy kell-e, és

Bizonyos kórokozók előrejelzése ki-

búak (pl. molyok, bogarak, levéltet-

A területeken természetesen az ott,

ha igen, mikortól, továbbá milyen

dolgozott, pl. almafa-varasodás, erwi-

vek, tripszek) egy része különböző

ténylegesen található egyéb vírus-

növényvédelmi intézkedéseket fo-

niás tűzelhalás, szőlőperonoszpóra.

módon csalogató rovarcsapdákkal

és gombabetegségeket, kártevő ál-

ganatosítani. A károsítók esetében a

Más részüké jelenleg még nem kidol-

(pl. ivari csalogatócsapdákkal, fény-

latokat is felvételezni kell.

Fotó: Tüh Annamária

Fotó: Pesti Jánosné

23

4. A növényvédő szerek okszerű felhasználása A növényorvosi vényköteles növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk. Törekedni kell az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatásos, lehető legkisebb dózis használatára. A kezelések számát minimalizálni kell,

A termesztés folyamatában nagy

a károsítók foltszerű előfordulása ese-

tartalékok vannak. A jelenlegi gya-

tén lehetőség szerint meg kell oldani

korlat táblaszintű növénytermelést

a foltkezelés alkalmazását, figyelem-

folytat. A területet tehát egysége-

be véve, hogy a növényzetben a koc-

sen kezeli, nem veszi figyelembe

kázati szintnek elfogadhatónak kell

a táblán belüli eltérő tulajdonságo-

ségeket, pl. az ültetvényben károsító

lennie, és nem szabad növelni annak

kat. Az utóbbi időben bekövetkezett

molyok ellen a feromonos légtérte-

a kockázatát, hogy a károsítók populá-

technikai fejlődés, az űrtechnológia,

lítés, a hajtatott zöldségfélékben

ciói rezisztenssé váljanak.

számítógépek,

károsító liszteske-, tripsz- és atkafa-

Az új évezred mezőgazdaságának

eszközök,

módokkal

jok ellen a parazitoid fürkész fajok,

egyik igen dinamikusan fejlődő rész-

sok, speciális GPS által vezérelt me-

szemben előnyben kell részesíteni

ragadozó poloskák és ragadozó at-

területe lehet az előrejelzésre (mért

zőgazdasági gépek, lehetővé tették

a hatásos, környezetbarát biológiai,

kák felhasználása. Nem elhallgatva

adatokra) alapozott növényvédelmi

a helyspecifikus, precíziós növény-

fizikai és más nem kémiai módsze-

az előbbi és más hasonló módszerek

beavatkozás, ahol jelentős mértékben

termesztés folytatását. Ez az eljá-

reket, továbbá figyelembe kell venni

még meglévő hiányosságait, megál-

csökkenthető a peszticid-felhasználás.

rás nagyrészt választ ad a kihívá-

a károsítók természetes ellenségei-

lapítható az, hogy további kutatások

Ilyen technológia alkalmazása esetén

sokra. A termelésben felhasznált

nek korlátozó szerepét.

és fejlesztések szükségesek ezen

egyrészt csökken a növényvédelmi

anyagokat optimalizálni lehet, csak

a téren, hogy még szélesebb körben

kezelések száma és költsége, más-

a szükséges mennyiségű kemikáliát

Hogy csak néhány gyakorlati példá-

és még sikeresebben legyenek fel-

részt kisebb a környezet növényvédő

kell a megfelelő helyre és időpont-

val érzékeltessük az említett lehető-

használhatók a gyakorlatban.

szer terhelése.

ban kijuttatni.

3. Nem növényvédő szeres (kémiai) védekezési módszerek A

Ültetvények

24

kémiai

védekezési

helymeghatározó

térképészeti


megoldá-

25

5. Rezisztencia kialakulásának megelőzése

a készítmény engedélyokirat szerinti

használata

(engedélyezett


dózis, megfelelő kijuttatási idő és

Ültetvények

26

Ha ismert a valamely növényvédel-

mód) ellenére tapasztalunk hatás-

mi beavatkozással szembeni rezisz-

talanságot. Kialakulásában szere-

tencia kialakulásának a kockázata,

pet játszanak a károsító tulajdon-

és a károsítók szintje a növényvédő

ságai (pl. a rövid életciklus, a sok

szerek ismételt használatát követeli

nemzedék, a nagy szaporodó- és

meg, a termékek hatékonyságának

alkalmazkodóképesség), de a ható-

megőrzése érdekében a rezisztencia

anyag nem megfelelő alkalmazása

kialakulását gátló módszereket kell

is (egyoldalú használat, csökken-

alkalmazni.

tett dózisok).

Ilyen lehet különösen a különböző

Mindenképpen fontos azonban, hogy

módon ható többféle növényvédő

bizonyos technológiai szabályok be-

szer kombinációs használata, vala-

tartásával megelőzzük, pontosabban

mint az eltérő hatásmechanizmusú

késleltessük a rezisztencia kialakulá-

növényvédő szerek rotációban való

sát. Alapozzuk meg a kultúrnövény

kijuttatása.

megfelelő állapotát egyéb módsze-

6. Gyomszabályozási módszerek

Preventív módszerek • Gyomok betelepülésének megakadályozása

rekkel (agrotechnika, ellenálló faj-

Agrotechnikai módszerek

Ez a módszer főként az évelő, ve-

A növényvédő szerek fontos szere-

ták stb.), és csak akkor használjunk

A gyomnövények elleni védekezés

getatív úton erőteljesen szaporo-

pet töltenek be az integrált termesz-

növényvédő szert, ha szükséges.

a földművelés rendszerében alap-

dó gyomnövények terjedését gá-

tésben is. Felhasználhatóságukat el-

A készítményeket az engedélyezett

vető fontosságú szempont. A hatá-

tolhatja meg. A betelepült évelő

sősorban a velük szemben kialakuló

dózisban jutassuk ki. Alkalmazzunk

sos védekezéshez mindenekelőtt

gyomok irtása a későbbiekben

rezisztencia veszélyezteti. A rezisz-

kombinált hatóanyagú növényvédő

meg kell akadályoznunk a gyo-

mind mechanikailag, mind vegy-

tencia a károsító örökletes megvál-

szereket, vagy különböző hatásme-

mok terjedését, elszaporodását és

szeresen már nagyobb problémát

tozását jelenti egy adott hatóanyag-

chanizmusú készítményeket váltva.

törekednünk kell a talaj jó kultúr

okozhat.

gal szemben, ami azzal jár, hogy

Olyan kultúrák esetében, ahol sok

állapotának fenntartására. Ezt kü-

a korábbi érzékenysége csökken vagy

védekezésre van szükség, soha ne

lönböző

termesztés-

A generatív úton terjedő, a területen

megszűnik. A gyakorlatban csak ak-

alkalmazzuk ugyanazt a terméket

technológiai és mechanikai eljá-

még nem előforduló gyomok meg-

kor beszélhetünk rezisztenciáról, ha

az összes kezelésnél.

rással lehet elérni.

jelenését gátolhatja meg. Ez fontos

preventív,

Fotó: Dr. Gabi Géza

• Gyommentes vetőmag használata

27

kel a még nem fertőzött területekre

Összefoglalva megállapítható, hogy

a gyomok különböző szaporító kép-

a gyomszabályozást több módon,

letei átvihetők.

az egyes módszerek párhuzamos alkalmazásával kell megoldani. Ilyen

Termesztéstechnológiai módszerek

módszerek: preventív, termesztés-

• A trágyázás rendszere (tápanyag

technológiai, mechanikai, vegyszeres.

adag, kijuttatás módja, időpontja)

Ezek az eljárások a térinformatikára

• Sorközök füvesítése

alapozva akár egyes táblarészeken is alkalmazhatók.

Mechanikai módszerek • Talajművelés ságú talajművelés a gyomszabá-

7. Helyes növényvédelmi gyakorlat

szóráskép stb.), megfelelő haladá-

lyozásban eredményes módszer

(megfelelő időben és helyen, meg-

si sebességet kell megválasztani

lehet. Terjedőben van a talajvíz

felelő növényvédő szerrel, pontosan

a permetezéshez. A gép beállítása-

megőrzését szolgáló művelési el-

beállított, megfelelő permetező gép-

kor figyelembe kell venni a növény-

járások alkalmazása.

pel végre hajtva)

állomány fejlettségét (pl. lombkoro-

A váltakozó mélységű és gyakori-

lehet a sorközök füvesítésére használt fűmagkeverék esetében. • Szerves trágya helyes tárolása

Ültetvények

28

• Növényállományban a gyomok mechanikai irtása is javasolható.

na méretei, lombfal sűrűsége stb.). Az előkészítő, a felhasználó, a közel-

• Kaszálás

ben tartózkodó valamint a környezet

A permetezést csak olyan időjárási

A rosszul kezelt szerves-, illetve is-

• Mulcsozás

biztonsága érdekében az előkészítés

helyzetben szabad elvégezni, amikor

tállótrágya sok gyommagot tartal-

• Talajtakarás (pl. műanyag fóliával)

és a kijuttatás során elengedhetetlen

egyik időjárási tényező sem lépi túl

a növényvédő szer engedélyokiratá-

a megengedett határértéket, pl. szél-

Gyomirtó szerek alkalmazása

ban található, valamint a növényvé-

erősség, léghőmérséklet, relatív pá-

• A védekezést gyomfelvételezésre

delmi munkavégzésre vonatkozó va-

ratartalom, légköri inverziós helyzet

lamennyi előírás szigorú betartása.

stb. A permetcseppek elsodródását

mazhat, mellyel a telepítés előtt az ültetvények talaját is fertőzhetjük. • A takarmányok gyommag-mentességére való törekvés A gyommaggal fertőzött takarmány az állat bélcsatornáján keresztül

kell alapozni. • Csak indokolt esetben javasolt elvégezni.

a minimálisra kell csökkenteni, pl. elCsak biztonságos és ellenőrzött per-

sodródást csökkentő szórófej alkal-

a trágyába kerülve, bizonyos gyom-

• Kerülni kell az egy termesztési

metező géppel szabad a munkát

mazása, cseppnehezítő adalékanyag

fajok elterjedését okozhatja. Kellő-

ciklusnál hosszabb hatástartamú

elkezdeni! Pontosan be kell állítani

használata, megfelelő cseppméret és

képpen nem tisztított munkagépek-

gyomirtó szer kijuttatását.

a permetező gépet (üzemi nyomás,

haladási sebesség megválasztása stb.


Fotó: Tüh Annamária

29

Be kell tartani az előírt biztonsági

gyomok esetén a méhek védelme

A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak szak-

védőtávolságo(ka)t. Az előírt szemé-

érdekében szigorúan be kell tar-

embereivel közösen összeállították:

lyi védőeszközöket és védőfelszere-

tani a különböző növényvédő sze-

Dr. Ripka Géza

léseket rendeltetésüknek megfelelő-

rek alkalmazására vonatkozó elő-

Hochbaum Tamás

en használni kell.

írásokat. Az integrált termesztés,

Dr. Novák Róbert

gazdálkodás alapelveit csak szak-

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Virágzó kultúrában, valamint a ke-

képzett, a környezet állapotára és

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

zelendő növény állományban, il-

biztonságára

letve közelében jelenlévő virágzó

fogják tudni betartani.

ügyelő

termesztők Címlap fotók: Felső kép: Dr. Gabi Géza

Az integrált inte termesztés alapelvei

Alsó kép: Rózsahegyi Péter

Ültetvények

30

Ültetvények. Az integrált termesztés alapelvei. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Recommend Documents