Tomolya János mk. alezredes
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC Az Európai Unió az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül és ez az evolúciós folyamat az idonként felmerülo akadályok ellenére is, egyes területeken valóban gyors sebességgel halad. A gyorsan fejlodo területek közé tartozik az európai védelem és biztonság területe. Az Európai Biztonsági és Védelmi Politika /ESDP/ uniós szintu felelos szervezete a Biztonságpolitikai Tanács /PSC/, amelyben a tagállamok nagyköv etekkel képviseltetik magukat. A terrorizmus elleni harc katonai aspektusai tekintetében fontos szerepet játszik az Európai Unió Katonai Tanácsa /EUMC/ és az Európai Unió Katonai Törzse /EUMS/ is. Az Európai Unió terrorizmus elleni harca jól elkülöníthetoen három szakas zra bontható. Az elso szakasz az Egyesült Államok elleni 2001 szeptember 11n végrehajtott támadások elotti idoszakot öleli fel, a második a támadás utáni idoszakot egészen a madridi támadásig, míg a harmadik a 2004 március 11-n végrehajtott spanyol vonatrobbantások utáni idot fedi le. Ma már közhelynek számít, hogy a világ nagyot változott 2001. szeptember 11. óta. A terrorizmus elso számú biztonságpolitikai kihívássá lépett elo. Ezt emelte ki szinte minden eloadó a budapesti központú Centre for EuroAtlantic Integration and Democracy (Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ) létrejötte utáni elso nemzetközi rendezvényén. Nancy Brinker, az Egyesült Államok magyarországi nagykövet asszonya eloadásában kifejtette, szeptember 11-e legnagyobb tanulsága, hogy senki sincs teljes biztonságban, mindenkit fenyegethet a terrorizmus rémálma. Ez a sokk globális válaszra kés ztette az összefogó nyugati civilizációt, hiszen Amerika hagyományos szövetségesei mellett újabb államok is részt vállaltak a terrorizmus kihívásaira adandó válaszok megfogalmazásában. Ebben az összefogásban Magyarország is segítséget nyújt az Egyesült Államoknak. A nagykövet asszony méltatta a pénzmosás és a szervezett bunözés ellen irányuló legfrissebb magyar törvényeket. Nancy Brinker szerint a terrorszervezetek elleni harcot nem lehet nemzeti határok közé szorítani, hanem globálisan kell megvalósítani. Az USA nem kíván a belügyekbe beavatkozni, de meghívásra szívesen segíti a terrorizmus elleni harcban részt vevo sza kemberek kiképzését. A legfontosabb tennivalók közé sorolta a nagykövet 20
asszony a tömegpusztító fegyverek fölötti teljes kontroll megvalósítását és a terroristák lehetoségeinek, elsosorban pénzügyi, visszaszorítását. Ugyanakkor az Európai Unió terrorizmus elleni tevékenysége a „9/11”-s támadások elott is létezett és nem nevezheto sikertelennek sem, hiszen a francia és spanyol csendorség példás együttmuködése sok ETA tag letartoztatásához vezetett. Ugyanakkor látni kell, hogy ez az együttmuködés bilaterális jellegu és egy viszonylag szukebb területet érinto volt. A globális terrorizmus elleni küzdelem igénye egyértelmuen a szeptember 11-i támadások után merült fel. Kínosan érintett több európai országot, (pl. Németországot), hogy a terroristák egy része az o államukban készült fel a terrorakciókra. A Madridban végrehajtott különösen brutális támadások azonban egy eg észen új dimenziót adtak a terrorizmus elleni harcnak, hiszen Európa célponttá vált, és a terror véres valósággá vált az öreg kontinensen. 2004 március 25-n a tagállamok az un. « Sevillai Deklarációban » / Declaration on Solidarity against Terrorism/ kijelentették, hogy együttesen lépnek fel a terrorizmus ellen a rendelkezésre álló valamennyi eszközükkel, beleértve a katonai eszközeiket is, abban az esetben, ha bármelyiküket terroristatámadás érné. A Tagállamok a közös fellépésüket az Európai Alkotmány Tervezet I-43 cikkelye alapján kifejezett politikai szándékuk és a majdani ratifikáció adta jogi felhatalmazásuk alapján hajtják végre. Ennek fényében az Európa Tanács megvizsgálta, hogy milyen lehetoségekkel élhetnek a tagállamok az európai biztonsági és védelmi politika adta keretek között. A Tanács megállapította, hogy melyek lehetnek azok az elvek fo területek, amelyek az ESDP keretei között lehetoséget adnak a terrorizmus elleni harcra. A fo alapelvek : — a tagállamok közötti szolidaritás; — a tagállamok részvételének önkéntes természete; — a tagállamok teljes felelossége a terrorizmus elleni harcban; — az EU különbözo szervezeteinek koordinált fellépése; — együttmuködés a megfelelo partnerekkel és szervezetekkel. Az Európa Tanács tisztában van azzal, hogy a terrorizmus elleni harcnak a katonai eszközök csak egy kisebb szeletét képezik és jelentos szerepet szán a diplomáciai, polgári védelmi, határrendészeti, rendori és más aspektusoknak is. Számos konkrét lépés történt ezeken a területeken. Ilyen például az un. EU-FAST (EU First Aid Support Team) megerosítése a terrorista támadás utáni gyors és minél hatékonyabb beavatkozás érdekében. Itt kívánom megjegyezni, hogy a jelen munkának nem célja a katonai szektoron kívüli tevékenységi körök feltárása és bemutatása, annál inkább a lehetséges katonai es zközök és lehetoségek reprezentálása. 21
A deklaráció három fo területet határoz meg, amelyek a következok: — a terrorista támadások megelozése a tagállamok területén; — a civil lakosság és a demokratikus intézmények védelme; — a tagállamok területén, azok kormányai által benyújtott különbözo kérések teljesítése terrorista támadások esetén. Az Európa Tanács, a megfelelo szervezetei segítségével /PSC, EUMC, EUMS/, kutatta, kutatja az ESDP nyújtotta lehetoségeket a terrorizmus elleni harc tekintetében. Ez teljesen megalapozott és természetes igény, hiszen az ESDP az európai biztonságot fenyegeto egyik faktorként a terrorizmust határozta meg. Az Európa Tanács a fenti témában az elért eredményeket a « az Európai Biztonsági és Védelmi Politika nyújtotta elvi keretek a terrorizmus elleni harcban » / Conceptual Framework on the ESDP dimension of the fight against terrorism / címu dokumentumban foglalta össze, amely dokuentum 8. pontja az alábbiakat állapítja meg : « Az EBVP, beleértve a katonai dimenziót is résztvehet a terorrimus elleni harcban közvetlenül vagy más eszközök támogatásával közvetett módon. Az akciók három lehetséges területe: — a megelozés; — a védelem; — a következmények és válaszintézkedésekben való részvétel; — a harmadik államok támogatása a terrorizmus elleni harcban; *1 Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet tevékenységének jogi megalapozáára, ezért fontos megjegyezni, hogy a megelozési tevékenységének jogi alapját az Európai Unió Alapszerzodésének V. cikkelye képezi. Ez a cikkely az unió saját vezetésu Válságreagáló Muveleteinek kereteit szabályozza és így jogi lehetoséget nyújt az információk gyujtésére és szerzésére. Ugyszintén a fenti cikkely szerinti válságreagáló muveletek végrehajtása során az egyik alapveto feladat az erok védelme. Természetesen a terrorista fenyegetés esetén nem csak a katonai kötelékeket kell védelmezni, hanem a muveletben résztvevo más fegyveres erok és civilek vagy civil szervezetek tagjait, anyagi javait. Továbbá, a lehetoségek figyelembevételével, a védelemnek ki kell terjednie a helyi civil lakosságra és fontos infrastrukturális létesítményekre is. A terrorista támadás következtében kialakult helyzet kezelésében sajátos vonás, hogy a telepített eroket a muveleti területen a korábbi küldetéshez « igazítva » alakítják ki, ezért gyakran, a helyi civil eszközök gyorsabban 1
DG E VIII/EUMS 13234/04 4. oldal
22
lesznek elérhetoek, mint az EU saját, muveleti területen kívuli eszközei. De ez nem jelenti azt, hogy az EU ölbetett kézzel várja az eseményeket. Létrehozásra került egy a terrorista támadás esetén elérheto erokrol szóló adatbázis /The Military Database of military Assests and Capabilities Relevant to The Protection of Civilian Populations Against Terrorist Attacks, including CRBN/(természetesen ezek az erok gyors reagálási idovel rendelkeznek), amelyben szereplo erok a tagállamok bármelyike szármára igénybeveheto lesz. A fenti katalógusban természetesen hazánk is szerepeltet eroket, elsosorban víztisztitó, vegyivédelmi és orvosi képességeket. Talán nem meglepo, hogy a « harmadik » államok megsegítésében úgyszintén a fenti V. cikkely ad politikai és jogi alapot. Ez a tevékenységi forma magába foglalhatja a következmények felszámolását, kiképzést és gyakorlatokat. A március 11-i támadások után az Európai Unió talán a legmarkánsabb változásokat a 2010-es Célkituzésekben /Headline 2010/-ben a Képességkövetelmény Katalógusban 2005 /Requirements Catalogue 2005/ eszközölték azzal a céllal, hogy mind rövidtávon mind középtávon létrejöjjenek a reagálási képességek a terrorizmus elleni harc tekintetében. Érzékelni kell azt is, hogy ez a munka azért meglehetosen bonyolult érdekegyeztetésen megy keresztül, amit az is fémjelez, hogy az eredeti 2004 júniusi jóváhagyási dátum a fenti dokumentumok tekintetében akár félévet is késhet. És talán nem véletlen az sem, hogy a novemberi Európai Unió Vezérkari Fonökök szintjén végrehajtásra kerülo Katonai Bizottsági ülésén az egyik kiemelt témakör a képességfejlesztés lesz. A képességfejlesztés ter ületén kiemelkedo eredmény, hogy sikerült a terrorista támadások jellegu scenariót integrálni a már kialakított forgatókönyvekbe. További eredmény, hogy elorehaladott állapotba került az un. « Polgári Célkituzések » /Civilian Headline Goal/ kialakítása, amely azt a célt hívatott elérni, hogy a válságkezelési muveleti területen vagy a terrorista támadás sújtotta területen a Rendorségi, Törvényességi, Polgári Közigazgatási és Polgárvédelmi képességeket lehessen telepíteni vagy a meglévoket fejleszteni. Természetesen itt felvetodik a polgári és a katonai képességek közötti interoperabilitás kérdése, amire a választ egy jól muködo európai szabványosítási rendszer és tevékenység adhatná meg. A szeptember 11-i támadások egyértelmuen rávílágítottak a különbözo hírszerzo szervezetek közötti együttmuködés fontosságára. Talán a legnagyobb kihívások ezen a terü leten érik az Európai Uniót, hiszen meglehetosen logikus lenne a hírszerzési együttmuködés intézményesítése,
23
például az amerikai CIA mintájára létrehozandó « Európai Hírszerzési Ügynökség » kialakításával. Az intézmény kialakítását több tagállam ellenzi, talán a leghevesebben a jelenlegi német politikai vezetés. Az ellenkezés egyik ki nem mondott, de talán egy kissé meglepo eleme az a tény, hogy a tagállamok még mindig folytatnak hírszero tevékenységet a másik tagállam területén. Tekintettel a fentiekre, a hírszezési tevékenység összehangolását az Európai Unió Katonai Törzsének/EUMS/ megfelelo /CJ-2/ szervezete végzi. Nyilvánvaló tény, hogy szükség van megfelelo kiképzésre és gyakorlatokra annak érdekében, hogy az európai katonák képesek legyenek a feladat aik végrehajtására. Ebbol a szempontból fontos, hogy átvilágításra került az EU gyakorlatokkal kapcsolatos programja és a megfelelo korrekciók végrehajtása után elfogadásra került 2004 november elején. A meglévo tagadhatatlan problémák ellenére az EU és a NATO jól muködo intézményesített kapcsolatokat épített ki, amely lehetové teszi a jövobeli jobb együttmuködést a terrorizmus elleni harc tekintetében a két stratégiai partner között. Az Európai Unió szintén intézményesített kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, az EBESZ-el, az ASEAN-al és az ENSZ-el. A NATO-val való stratégiai együttmuködést az Európai Unió négy területre határozza meg2 : — Minimum szintek és szabványeloírások meghatározása a civil lakosság védelmére a tömegpusztító fegyverek okozta kockázatok ellen. — Keretegyezmény készítése a határátlépések megkönnyítésére. — Kapcsolattartó személyek meghatározása, közös adatbázis készítése ebben a tekintetben. — Megfigyelokkel történo kölcsönös részvétel a másik szervezet válságkezelési gyakorlatain. Fontos leszögezni, hogy a terrorizmus elleni harc megközelítése a két szervezet között némileg eltéro. Az Európai Unió nemcsak tüneti kezelésre törekszik, hanem igyekszik a terrorizmus okait, gyökereit is megszüntetni. Mint ahogy Javier Solana 2004 október 07-n az EU védelmi miniszterek elott tartott „A terrorizmus Európában” címu beszédében is kifejtette: „Mi gondolunk a terrorizmusra és a terrorizmus okaira is. Ez nem ketto hanem egy harc, és meg fogunk birkózni ezzel a kihívással. 3” Mindezt tekintetbe véve, az uniós tagállamok erofeszítéseket tesznek a muzulmán országokkal való kapcsolattartásra ( pl. : jelenleg az EU jelent 2
EU Plan of Action on Combating terrorism 5.1 pontja „Terrorism in Europe: How does the Union of 25 respond to this phenomen?” remarks by Dr. Javier Solana, EU High Reprresentative for the Common Foreign and Security Policy, Berlin 7 October 2004 5. oldal 3
24
egyedüli komoly kapcsolatot az egyre inkább elszigeteltebb Szíria számára) és ezen kapcsolatokon keresztül az oktatásban, a képzés különbözo formáiban, de a akár a börtönök kialakításában is, igyekszik pozitív hatást gyakorolni a partner országokra. Ennek az együttmuködésnek az a célja, hogy a terrorizmus utánpótlását megszüntesse. Nem véletlen, hogy a HAMASZ például a Gázai-övezetben a legerosebb, és kap szinte kimeríthetetlen emberutánpótlást, hiszen itt több mint 90 %-os a munkanélküliség és a HAMASZ kezében van az egyetlen elektronikus média is. A másik fontos különbség a jogi aspektus erossége az EU oldalán. Ennek az az oka, hogy az EU az emberi jogok letéteményesének, és « fanatikus » védelmezojének tartja magát. Ezért meg kell találnia a terrorizmus elleni harc jogi alapjait, ugyanakkor nem szabad az uniós polgárok jogait korlátoznia és bizonyítania kell a toleranciáját és nyitottságát si . Így különösen kényes területté vált a határellenorzési és bevándorlási politika. Harmadik és talán az egyik legmarkánsabb különbség, hogy az Európai Unió, az erre a célra kialakított specifikus intézmény hiányában és tegyük hozzá, megfelelo EU intézmények közötti együttmuködés megoldatlansága miatt, egy un. « EU Terrorizmus elleni Koordinátort » /EU Counterterrorism Coordinator/ nevezett ki a terrorizmus elleni harc összehangolás ára. Az elmúlt idoszakban a Koordinátor fo feladatai közzé a Tagállamok erofeszítéseinek összehangolásán kívül a kapcsolat felvétel és kiépítés jelentette az Amerikai Egyesült Államok és az ENSZ megfelelo szervezeteivel. Ezen tevékenységek sorába tartozik a 2004 június 25-26 között megtartott EUUSA gyulés is. Az ENSZ tekintetében az EU számára a világszervezet Terrorizmus Elleni Tanács /Counter-Terrorism Committee/ és a Szankciók Tanácsa /Sanctions Committee/ jelentkezik partnerként. Ezen kívul a Koordinátor gyámsága alatt elkészült az új un. Akció Terv / Plan of Action Combating on Terrorism 4/ is. A fenti új akció terv hat stratégiai célt fogalmazott meg a terrorizmus elleni harc tekintetében: — A nemzetközi egyetértés elmélyítése és az erofeszítések harmonizálása. — A terroristák anyagi és pénzügyi eroforrásainak csökkentése. — Maximálisan növelni az EU testületei és tagállamai azon képességét, hogy felfedjék a lehetséges terroristatámadásokat, és megelozzék azokat. 4
EU Concil Document 10586/04 25
— Hatékony határellenorzési rendszer kialakítása. — A terroristák emberutánpótlásának csökkentése. — Harmadik államok támogatása a terrorizmus elleni harcban. Az Akció Terv mintegy 80 feladatot fogalmazott meg a tervben. 2004 júniusában a Koordinátor jelentést tett az Európa Tanácsnak az Akció Terv végr ehajtásának helyzetérol, amely szervezet a jelentés alapján a feladatok végr ehajtásának nagy részét sikeresnek ítélte meg. Ennek fényében úgy döntött, hogy elfogadja a jelentést és a további sikeres tevékenység érdekében megerosíti a Koordinátor jogköreit. További eredményként lehet elkönyvelni a terrorizmus elleni felkészülés tekintetében, hogy az EUROPOL létrehozta az un. « Terrorizmus Elleni Alkalmi Köteléket » /Counterterrorism Task Force/ és rendszeressé váltak a tagállamok rendorfonökei közötti találkozók is. A témához kapcsolódik, hogy egyezmény született az Európai Határügynökség létrehozása tekintetében, ami minden bizonnyal jelentos szerepet fog játszani a határorizeti és dokumentációs biztonság fokozásában. Számomra, mint katona személy számára, fontos, hogy az Európai Unió Katonai Törzse ketto összeköto tiszttel van jelen a Koordinátor által irányított Alkalmi Kötelékben.
JELENLEGI TEVÉKENYSÉG Az olasz majd az ír elnökség alatt kidolgozott dokumentumokon alapulva folyik egy sor új dokumentum kidolgozása, amelyre nagy figyelmet fordít a jelenlegi holland elnökség. Katonai szempontból fontos, hogy az Európai Unió Katonai Törzse önálló munkacsoportot hozott létre a terrorizmus elleni harc katonai kérdéseinek kidolgozására. Egy ilyen új dokumentum lesz, az adatbázis véglegesítése után, az « Európai Unió Katonai Koncepciója a Katonai Eszközök és Képességek Összehangolt Alkalmazására » /EU Military Concept for a Coherent Use of Military Assets and Capabilities Against Terrorism/.
ZÁRSZÓ HELYETT Azt hiszem nagyon nehéz pozitív kicsengést adni a terrorizmus elleni harcnak globális és európai viszonylatban egyaránt. Különösen nehéz ezt az Al-Kaida Magyarországnak címzett fenyegetései után megtenni. A korábban vázolt tevékenységek és jelenleg is zajló kidolgozói munkák, különbözo politikai folyamatok azt bizonyítják, hogy az EU képes a tagállamok érdekeinek öszszehangolására, de ez nem megy simán zökkenok és súrlódások nélkül. A kérdés mindig az ido. Elég gyorsan haladunk, mennyire vagyunk már is haté26
konyak? A jelen tanulmány a fenti kérdésekre a választ nem szándékozta megadni. Az tény, hogy a terrorizmus jelenlegi nemzetközi formája nem egyik percrol a másikra alakult ki, évtizedek kellettek a kialakulásához. A megszüntetéséhez ennél jóval több idore lesz szükség.
27
