Tomolya János mk. alezredes
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC BEVEZETÉS A 2006 júniusában tartott, az európai állam- és kormányfők részvételével tartott Európa Tanács ismét bebizonyította, hogy Európa ismét egy sor egzisztenciális kérdéssel szembesült és szembesül most is: nevezetesen hogy hogyan mélyíthetné el az integráció folyamatát anélkül, hogy korlátozná külső akcióit, hogyan tudná összebékíteni folyamatorientált berendezkedését az aktuális külpolitikai eredményekkel; hogyan hangolja össze az alkotmánnyal kapcsolatos vitát egy koherensebb biztonság- és védelmi politikával. Az Európai Unió az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül és ez az evolúciós folyamat az időnként felmerülő akadályok ellenére is, egyes területeken valóban nagy sebességgel halad. A gyorsan fejlődő területek közé tartozik az Európai Biztonsági és Védelmi Politika területe (EBVP). Az EBVP területén az EU mind konkrétabban fogalmazza meg katonai elképzeléseit is. Ezen elképzelések alapelvei között találjuk a beavatkozást, a megelőzést és a gyorsreagálást is.1 Az Európai Biztonsági és Védelmi Politika /European Security and Defence Policy (ESDP)/ uniós szintű felelős szervezete a Biztonságpolitikai Tanács /PSC/, amelyben a tagállamok nagykövetekkel képviseltetik magukat. A terrorizmus elleni harc katonai aspektusai tekintetében fontos szerepet játszik az Európai Unió Katonai Tanácsa /EUMC/ és az Európai Unió Katonai Törzse /EUMS/ is. A hírszerzési adatok gyűjtéséért és elemzéséért felelős szervezet a SITCEN, amely rendszeres elemzések, kiadásával segíti a politikai döntéshozók munkáját. Az Európai Unió terrorizmus elleni harca jól elkülöníthetően három szakaszra bontható. Az első szakasz az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadások előtti időszakot öleli fel, a második a támadás utáni időszakot egészen a madridi támadásig, míg a harmadik a 2004. március 11-én végrehajtott spanyol vonatrobbantások utáni időt fedi le. 1
Dr. Javier Solana: A secure Europe in a better world /Egy biztonságos Európa egy jobb világban/, 2003, 13.o 7
Ma már közhelynek számít, hogy a világ nagyot változott szeptember 11. óta. Tény, hogy a hidegháború idején, amikor két gigászi katonai tömb feszült egymásnak, a biztonsági fenyegetés sokkal világosabban és egyszerűbben jelent meg, mint napjainkban. A totális atomháború rémének eltűnésével új biztonsági kockázati tényezők jelentek meg. A terrorizmus első számú biztonságpolitikai kihívássá lépett elő. Nancy Brinker, az Egyesült Államok magyarországi nagykövet aszszonya előadásában kifejtette, szeptember 11-e legnagyobb tanulsága, hogy senki sincs teljes biztonságban, mindenkit fenyegethet a terrorizmus rémálma.2 2001. szeptember 11-e nemcsak megrázta a világot, hanem gyökeres változást hozott a biztonságpolitikai felfogásban is. Az USA elleni terrortámadások okozta sokk globális válaszra késztette az összefogó nyugati civilizációt, hiszen Amerika hagyományos szövetségesei mellett újabb államok is részt vállaltak a terrorizmus kihívásaira adandó válaszok megfogalmazásában. Ebben az összefogásban Magyarország is segítséget nyújt az Egyesült Államoknak. A nagykövetasszony méltatta a pénzmosás és a szervezett bűnözés ellen irányuló legfrissebb magyar törvényeket. Nancy Brinker szerint a terrorszervezetek elleni harcot nem lehet nemzeti határok közé szorítani, hanem globálisan kell megvalósítani. Az USA nem kíván a belügyekbe beavatkozni, de meghívásra szívesen segíti a terrorizmus elleni harcban résztvevő szakemberek kiképzését. A legfontosabb tennivalók közé sorolta a nagykövet aszszony a tömegpusztító fegyverek fölötti teljes kontroll megvalósítását és a terroristák lehetőségeinek, elsősorban pénzügyi visszaszorítását. Ugyanakkor az Európai Unió terrorizmus elleni tevékenysége a „9/11”-es támadások előtt is létezett és nem nevezhető sikertelennek sem, hiszen a francia és spanyol csendőrség példás együttműködése sok ETA tag letartóztatásához vezetett. Ugyanakkor látni kell, hogy ez az együttműködés bilaterális jellegű és egy viszonylag szűkebb területet érintő volt. A globális terrorizmus elleni küzdelem igénye egyértelműen a szeptember 9-i támadások után merült fel. Kínosan érintett több európai országot, (pl. Németországot), hogy a terroristák egy része az ő államukban készült fel a terrorakciókra. A Madridban végrehajtott különösen brutális támadások azonban egy egészen új dimenziót adtak a terrorizmus elleni harcnak, hiszen Európa célponttá vált, és a terror véres valósággá vált az öreg kontinensen. 2
8
Nancy Brinker USA nagykövet előadása a budapesti központú Centre for EuroAtlantic Integration and Democracy (Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ)
2004. március 25-én a tagállamok, az un. „Sevillai Deklarációban” / Declaration on Solidarity Október Against Terrorism/ kijelentették, hogy együttesen lépnek fel a terrorizmus ellen a rendelkezésre álló valamennyi eszközükkel, beleértve a katonai eszközeiket is, abban az esetben, ha bármelyiküket terrorista támadás érné.3 A Tagállamok közös fellépésüket az Európai Alkotmány Tervezet I-43 cikkelye alapján kifejezett politikai szándékuk és a majdani ratifikáció adta jogi felhatalmazásuk alapján hajtják végre. Ennek fényében az Európa Tanács megvizsgálta, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek a tagállamok az európai biztonsági és védelmi politika adta keretek között. A Tanács megállapította, hogy melyek lehetnek azok az elvek, amelyek az ESDP keretei között lehetőséget adnak a terrorizmus elleni harcra. A fő alapelvek: — a tagállamok közötti szolidaritás; — a tagállamok részvételének önkéntes természete; — a tagállamok teljes felelőssége a terrorizmus elleni harcban; — az EU különböző szervezeteinek koordinált fellépése; — együttműködés a megfelelő partnerekkel és szervezetekkel. Az Európa Tanács tisztában van azzal, hogy a terrorizmus elleni harcnak a katonai eszközök csak egy kisebb szeletét képezik és jelentős szerepet szán a diplomáciai, polgári védelmi, határrendészeti, rendőri és más aspektusoknak is. Számos konkrét lépés történt ezeken a területeken. Ilyen például az un. EU-FAST (EU First Aid Support Team) megerősítése a terrorista támadás utáni gyors és minél hatékonyabb beavatkozás érdekében. Itt kívánom megjegyezni, hogy a jelen munkának nem célja a katonai szektoron kívüli tevékenységi körök feltárása és bemutatása, annál inkább a lehetséges katonai eszközök és lehetőségek reprezentálása. A sevillai deklaráció három fő területet határoz meg, amelyek a következők: — a terrorista támadások megelőzése a tagállamok területén; — a civil lakosság és a demokratikus intézmények védelme; — a tagállamok területén, azok kormányai által benyújtott különböző kérések teljesítése terrorista támadások esetén. A fenti területek meghatározása más regionális szervezeteknél is visszatérő gondolat, hasonló felosztást találhatunk például az ASEAN országok kormányfőinek terrorizmus elleni 2001. november 5-ei, Dar es Szalamban megfogalmazott deklarációjában is.4 3 4
Declaration on Solidarity against Terrorism, 25 March 2004 EiT 2 oldal 2001 ASEAN Declaration On Joint Action To Counter Terrorism Brunei, Darussalam, 5 November 2001 2 oldal 9
Az Európa Tanács megfelelő szervezetei segítségével /PSC, EUMC, EUMS/, kutatta és kutatja az ESDP nyújtotta lehetőségeket a terrorizmus elleni harc tekintetében. Ez teljesen megalapozott és természetes igény, hiszen az ESDP az európai biztonságot fenyegető egyik faktorként a terrorizmust határozta meg. Az Európa Tanács a fenti témában az elért eredményeket a „Az Európai Biztonsági és Védelmi Politika nyújtotta elvi keretek a terrorizmus elleni harcban” /Conceptual Framework on the ESDP dimension of the fight against terrorism/ című dokumentumban foglalta össze, amely dokumentum 8. pontja az alábbiakat állapítja meg: „Az EBVP, beleértve a katonai dimenziót is, részt vehet a terorrimus elleni harcban közvetlenül vagy más eszközök támogatásával közvetett módon. Az akciók lehetséges területei: — a megelőzés; — a védelem; — a következmények és válaszintézkedésekben való részvétel; — harmadik államok támogatása a terrorizmus elleni harcban.”5 Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet tevékenységének jogi megalapozására, ezért fontos megjegyezni, hogy a megelőzési tevékenység jogi alapját az Európai Unió Alapszerződésének (TEU) V. Cikkelye képezi. Ez a cikkely az Unió saját vezetésű Válságreagáló Műveleteinek kereteit szabályozza és így jogi lehetőséget nyújt az információk gyűjtésére és szerzésére. Úgyszintén a fenti cikkely szerinti válságreagáló műveletek végrehajtása során az egyik alapvető feladat az erők védelme. Természetesen a terrorista fenyegetés esetén nemcsak a katonai kötelékeket kell védelmezni, hanem a műveletben résztvevő más fegyveres erők és civilek vagy civil szervezetek tagjait, anyagi javait is. Továbbá, a lehetőségek figyelembevételével, a védelemnek ki kell terjednie a helyi civil lakosságra és a fontos infrastrukturális létesítményekre is. A terrorista támadás következtében kialakult helyzet kezelésében sajátos vonás, hogy a telepített erőket a műveleti területen a korábbi küldetéshez „igazítva” alakítják ki, ezért gyakran, a helyi civil eszközök gyorsabban lesznek elérhetőek, mint az EU saját, műveleti területen kívüli eszközei. De ez nem jelenti azt, hogy az EU ölbetett kézzel várja az eseményeket. Létrehoztak egy, a terrorista támadás esetén elérhető erőkről szóló adatbázist /The Military Database of military Assets and Capabilities Relevant to The Protection of Civilian Populations Against Terrorist Attacks, including 5
CGS DG E VIII/EUMS: Conceptual Framework on the ESDP dimension of the fight against terrorism 13234/04 4. oldal
10
CRBN/. Az adatbázisban szereplő erők természetesen gyors reagálási idővel rendelkeznek, és a tervek szerint ez az EU Tagállamok bármelyike szármára igénybevehető lesz. A fenti katalógusban természetesen hazánk is szerepeltet erőket, elsősorban víztisztitó, vegyivédelmi és orvosi képességeket, teljesen logikusan, ezek az erők és képességek egyébként a NATO felé is felajánlottak. Talán nem meglepő, hogy az un. „harmadik” államok megsegítésében úgyszintén a fenti V. Cikkely ad politikai és jogi alapot. Ez a tevékenységi forma magába foglalhatja a következmények felszámolását, kiképzést és gyakorlatokat.
A TERRORIZMUS ÉS A NUKLEÁRIS FEGYVEREK Nyilvánvaló, hogy a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek, ezek közül is a nukleáris fegyverek összekapcsolódása egy egészen más dimenziót adna a veszély nagyságának. A kérdés, képesek-e nukleáris fegyvere építésére a terroristák? Általánosságban kijelenthető, hogy a nukleáris fegyverek tekintetében két fajta eszköz jöhet szóba: egy az 1945-ös első kísérleti bombához hasonló, durva kivitelezésű, működőképes, de nem tudományos alapossággal és precizitással megépített fegyver. A legvalószínűbb alkalmazás a tervezett robbantás helyszínén történő megépítés lenne. A tudományos alapossággal és precizitással megépített eszköz esetében közismert tény, hogy kettő hasadó anyag jöhet nagy valószínűséggel szóba, az uránium 235-ös sorszámú izotópja (U-235) és a plutónium 239-es számú izotópja (PU-239). Felhasználható mindkét elem oxidja is (UO2, PUO2). A kérdés az, hogy az elméleti kritikus tömeget hogyan csökkentsük például a sűrűség növelésével, megfelelő tükrök használatával. Csupán az összehasonlítás végett, a tükrök használata nélkül az alábbi kritikus tömegre van szükség: — 10 kg PU-239 19,86 g/cm3 sűrűség esetén; — 52 kg 94% U-235 (6 % U-238) 18,7 g/cm3 sűrűség esetén — 110 kg UO2 94% U-235 (6 % U-238) 11 g/cm3 sűrűség esetén — 35 kg PUO2 11,4 g/cm3 sűrűség esetén6. A szükséges kritikus tömeg a tükrök alkalmazása esetén, függően a tükrök anyagától és vastagságától, akár harmada, fele is lehet az eredeti szükségletnek. 6
Carson Mark: Can terrorists build nuclear weapons? 3. oldal 11
Itt kell megjegyezni, hogy mindkét anyag előállítása költséges, időigényes, és ipari technológiát, számos szakértő csoportot követelő folyamat. A jelen munkának nem célja, hogy a nukleáris fegyverek terrorista előállításának kérdését teljes körben elemezze, csupán általános képet kívánok adni a kérdésről. Talán elegendő az urán dúsításra használt ipari centrifugákat említeni. Ezek előállítása, hatalmas mérete, a centrifugálás energia és időigénye egyértelműen mutatja, hogy a rejtőzködést kedvelő terroristák nem képesek saját eszközök előállítására. A plutónium esetében le kell szögezni, hogy ennek előállítása mesterségesen, nukleáris reaktorokban történik, tehát egyfajta állami asszisztencia nélkül terrorista csoportok nem képesek a megszerzésére. A fenti megállapítás alól kivételt csak az államilag támogatott terroristák képezhetnek. Az afganisztáni talibán rendszer megbuktatásával talán ez a kérdés lekerült a palettáról. A legnagyobb veszélyt ebben az értelemben a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok eszközeinek, kész atomfegyvereinek ellopása jelentheti.
VÁLTOZÁSOK AZ EU-BAN A MÁRCIUS 11-EI MADRIDI TÁMADÁSOK UTÁN A március 11-ei támadások után az Európai Unió tagállamai talán a legmarkánsabb változásokat a 2010-es Célkitűzésekben /Headline 2010/-ben a Képességkövetelmény Katalógusban 2005 /Requirements Catalogue 2005/ eszközölték azzal a céllal, hogy mind rövid távon, mind középtávon létrejöjjenek a reagálási képességek a terrorizmus elleni harc tekintetében. Érzékelni kell azt is, hogy ez a munka meglehetősen bonyolult érdekegyeztetésen megy keresztül, amit az is fémjelez, hogy az eredeti 2004. júniusi jóváhagyási dátum a fenti dokumentumok tekintetében félévet késett. És talán nem véletlen az sem, hogy a 2005. novemberi 11.-ei Európai Unió Vezérkari Főnökök szintjén tartott Katonai Bizottsági ülésén az egyik kiemelt témakör a képességfejlesztés volt. A képességfejlesztés területén kiemelkedő eredmény, hogy sikerült a terroristatámadások jellegű forgatókönyvet integrálni a már korábban kialakított forgatókönyvekbe. Ennek megfelelően a MILEX 07 tervezett EU-s gyakorlat eseményjegyzéke már tartalmaz terrorcselekményeket. További eredmény, hogy előrehaladott állapotba került az un. „Polgári Célkitűzések” /Civilian Headline Goal/ kialakítása, amely azt a célt hivatott elérni, hogy a válságkezelési műveleti területen vagy a terroristatámadás sújtotta területen a rendőrségi, törvényességi, polgári közigazgatási és 12
polgárvédelmi képességeket lehessen telepíteni vagy a meglévőket fejleszteni. Természetesen itt felvetődik a polgári és a katonai képességek közötti interoperabilitás kérdése, amire a választ egy jól működő európai szabványosítási rendszer és tevékenység adhatná meg. A szeptember 11-ei támadások egyértelműen rávilágítottak a különböző hírszerző szervezetek közötti együttműködés fontosságára. Ez további hangsúlyt kapott a március 11-ei támadások után. Talán a legnagyobb kihívások ezen a területen érik az Európai Uniót, hiszen meglehetősen logikus lenne a hírszerzési együttműködés intézményesítése, például az amerikai CIA mintájára létrehozandó ugynevezett „Európai Hírszerzési Ügynökség” kialakításával. Az intézmény kialakítását több tagállam ellenzi, talán a leghevesebben a jelenlegi német politikai vezetés. Az ellenkezés egyik ki nem mondott, de talán egy kissé meglepő eleme az a tény, hogy a tagállamok még mindig folytatnak hírszerző tevékenységet a másik tagállam területén. Tekintettel a fentiekre, a hírszerzési tevékenység összehangolását a már említett és jelenleg brit vezetésű SITCEN, valamint az Európai Unió Katonai Törzsének /EUMS/ megfelelő /CJ-2/ szervezete végzi. Itt kívánom megjegyezni, hogy az EUMS CJ-2-s blokkjában magyar tiszt is dolgozik. Nyilvánvaló tény, hogy szükség van megfelelő kiképzésre és gyakorlatokra annak érdekében, hogy az európai katonák képesek legyenek feladataik végrehajtására. Ebből a szempontból fontos, hogy átvilágították az EU gyakorlatokkal kapcsolatos programját és a megfelelő korrekciók végrehajtása után 2004. november elején elfogadták azt. A meglévő tagadhatatlan problémák ellenére az EU és a NATO jól működő (talán az egyetlen) intézményesített kapcsolatokat épített ki, amelyek lehetővé teszik a jövőbeli jobb együttműködést a terrorizmus elleni harc tekintetében a két stratégiai partner között. Az Európai Unió szintén intézményesített kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, az EBESZ-el, az ASEAN-al és az ENSZ-el. A NATO-val való stratégiai együttműködést az Európai Unió négy területre határozza meg7: — minimum szintek és szabványelőírások meghatározása a civil lakosság védelmére a tömegpusztító fegyverek okozta kockázatok ellen; — keretegyezmény készítése a határátlépések megkönnyítésére; — kapcsolattartó személyek meghatározása, közös adatbázis készítése ebben a tekintetben; 7
EU Plan of Action on Combating terrorism 5.1 pontja 13
— megfigyelőkkel történő kölcsönös részvétel a másik szervezet válságkezelési gyakorlatain. Fontos leszögezni, hogy a terrorizmus elleni harc megközelítése a két szervezet között némileg eltérő. Az Európai Unió nemcsak tüneti kezelésre törekszik, hanem igyekszik a terrorizmus okait, gyökereit is megszüntetni. Ezért, az uniós tagállamok erőfeszítéseket tesznek a muzulmán országokkal való kapcsolattartásra ( pl. jelenleg az EU jelent egyedüli komoly kapcsolatot az egyre elszigeteltebb Szíria számára) és ezen kapcsolatokon keresztül az oktatásban, a képzés különböző formáiban, de a akár a börtönök kialakításában is igyekszik pozitív hatást gyakorolni a partnerországokra. Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy a terrorizmus utánpótlását megszüntesse. Nem véletlen, hogy a HAMASZ például a Gázai-övezetben a legerősebb, és kap szinte kimeríthetetlen emberutánpótlást, hiszen itt több mint 90 %-os a munkanélküliség és a HAMASZ kezében van az egyetlen elektronikus média is. A másik fontos különbség a jogi aspektus erőssége az EU oldalán. Ennek az az oka, hogy az EU önmagát az emberi jogok letéteményesének és „fanatikus” védelmezőjének tartja. Ezért meg kell találnia a terrorizmus elleni harc jogi alapjait, ugyanakkor nem szabad az uniós polgárok jogait korlátoznia és bizonyítania kell a toleranciáját és nyitottságát is. Így különösen kényes területté vált a határellenőrzési és a bevándorlási politika. Harmadik és talán az egyik legmarkánsabb különbség, hogy az Európai Unió az erre a célra kialakított specifikus intézmény hiányában és tegyük hozzá, megfelelő EU intézmények közötti együttműködés megoldatlansága miatt, egy un. «EU Terrorizmus Elleni Koordinátort» /EU Counterterrorism Coordinator/ nevezett ki a terrorizmus elleni harc összehangolására. Az elmúlt időszakban a Koordinátor fő feladatai közé a tagállamok erőfeszítéseinek összehangolásán kívül az Amerikai Egyesült Államok és az ENSZ megfelelő szervezeteivel való kapcsolatfelvétel és annak kiépítése tartozott. Ezen tevékenységek sorába tartozik a 2004 június 25-26 között megtartott EU-USA gyűlés is. Az ENSZ tekintetében az EU számára a világszervezet Terrorizmus Elleni Tanács /Counter-Terrorism Committee/ és a Szankciók Tanácsa /Sanctions Committee/ jelentkezik partnerként. Ezen kívül a Koordinátor gyámsága alatt elkészült az új un. Akcióterv / Plan of Action Combating on Terrorism/ is. A fenti új akcióterv hatstratégiai célt fogalmazott meg a terrorizmus elleni harc tekintetében: — a nemzetközi egyetértés elmélyítése és az erőfeszítések harmonizálása ; 14
— a terroristák anyagi és pénzügyi erőforrásainak csökkentése ; — maximálisan növelni az EU testületei és Tagállamai azon képességét, hogy felfedjék a lehetséges terroristatámadásokat, és megelőzzék azokat; — hatékony határellenőrzési rendszer kialakítása; — a terroristák emberutánpótlásának csökkentése; — harmadik államok támogatása a terrorizmus elleni harcban; 8 Az Akció Terv mintegy 80 feladatot fogalmazott meg a tervben. 2004 júniusában a Koordinátor jelentést tett az Európa Tanácsnak az Akcióterv végrehajtásának helyzetértől, amely szervezet a jelentés alapján a feladatok végrehajtásának nagy részét sikeresnek ítélte meg. Ennek fényében úgy döntött, hogy elfogadja a jelentést és a további sikeres tevékenység érdekében megerősíti a Koordinátor jogköreit. További eredményként lehet elkönyvelni a terrorizmus elleni felkészülés tekintetében, hogy az EUROPOL létrehozta az un. „Terrorizmus elleni alkalmi köteléket” /Counter Terrorism Task Force/ és rendszeressé váltak a tagállamok rendőrfőnökei közötti találkozok is. A témához kapcsolódik, hogy egyezmény született az Európai Határügynökség létrehozása tekintetében, ami minden bizonnyal jelentős szerepet fog játszani a határőrizeti és dokumentációs biztonság fokozásában. Számomra, mint katona személy számára, fontos, hogy az Európai Unió Katonai Törzse kettő összekötő tiszttel van jelen a Koordinátor által irányított Alkalmi Kötelékben.
JELENLEGI TEVÉKENYSÉG Az olasz, az ír majd a holland és brit elnökség alatt kidolgozott dokumentumokon alapulva folyik egy sor új dokumentum kidolgozása, amelyre nagy figyelmet fordít a jelenlegi osztrák elnökség. Katonai szempontból fontos, hogy az Európai Unió Katonai Törzse önálló munkacsoportot hozott létre a terrorizmus elleni harc katonai kérdéseinek kidolgozására. Egy ilyen új dokumentum lesz az adatbázis véglegesítése után az „Európai Unió Katonai Koncepciója a Katonai Eszközök és Képességek Összehangolt Alkalmazására” /EU Military Concept for a Coherent Use of Military Assets and Capabilities Against Terrorism/. Az Európa Tanács 2005 decemberében elfogadta az európai terrorizmus elleni stratégiát, amely az EU e téren kifejtett tevékenységének új keretét biztosítja. Az Európai Tanács stratégiai kötelezettségvállalása a terrorizmus ellenei globális küzdelem az emberi jogok egyidejű tiszteletben tartása mellett, valamint Európa biztonságosabbá tétele, lehetővé téve polgárai számára, 8
EU Council Document 10586/04 Plan of Action Combating on Terrorism 8. oldal 15
hogy egy szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben éljenek. A stratégia a tevékenységeket négy fejezetbe sorolta: — a megelőzés; — a védekezés; — az üldözés; — a reagálás. Az osztrák elnökség alatt elkészült az EU szükséghelyzeti és válságkoordinációs kézikönyve. Ez a kézikönyv az EU-n belüli és azon kívüli jelentősebb (természeti vagy ember okozta) szükséghelyzetek esetén brüsszeli politikai koordinációs intézkedéseket állapít meg. Továbbá előzetesen azonosítja a tagállamokban rendelkezésre álló operatív hálózatokat és szükséghelyzeti támogatásokat, amelyeket terrortámadások vagy egy világméretű influenzajárvány esetén igénybe lehet venni. Megkezdődött az a munka, amely a Bizottság (COM) által indított azon független vizsgálathoz kapcsolódik, amelynek tárgya a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hozott uniós erőfeszítések vizsgálata, különös tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport kilenc különleges ajánlásának való megfelelés vizsgálatára. Az eredmények várhatóan 2006 második félévében fognak rendelkezésre állni, és a terrorizmus finanszírozásának leküzdésére irányuló uniós stratégia hatékonysága értékelésének értékes eszközét képezik majd. A 2006. május 19-én készült „A terrorizmus elleni küzdelem cselekvési tervének végrehajtása” című jelentés megállapítása szerint az operatív együttműködés javuló tendenciát mutat.9 Például az EUPOL az osztrák elnökség alatt 20, az iszlám terrorizmussal kapcsolatos nemzeti nyomozásban vett részt. A terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló tanácsi határozat 2006 júniusának vége előtt esedékes végrehajtása jelentősen bővíti az EOPOL és az EUROJUST felé egyaránt továbbított információk körét és mennyiségét.
9
EU Council Doc 9589/06: “Implementation of the Action Plan on the fight against terrorism” 10. oldal
16
ZÁRSZÓ HELYETT Azt hiszem nagyon nehéz pozitív kicsengést adni a terrorizmus elleni harcnak globális és európai viszonylatban egyaránt. Különösen nehéz ezt az alKaida Magyarországnak címzett fenyegetései után megtenni. A korábban vázolt tevékenységek és jelenleg is zajló kidolgozói munkák, különböző politikai folyamatok azt bizonyítják, hogy az EU képes a Tagállamok érdekeinek összehangolására, de ez nem megy simán, zökkenők és súrlódások nélkül. Az idő mindig fontos kérdés. Elég gyorsan haladunk-e, mennyire vagyunk mi is hatékonyak? Az általam készített áttekintő tanulmány a fenti kérdésekre a választ nem szándékozta megadni. Az tény, hogy a terrorizmus jelenlegi nemzetközi formája nem egyik percről a másikra alakult ki, évtizedek kellettek a kialakulásához. A megszüntetéséhez ennél jóval több időre lesz szükség
17
18
Az Európai Unió és a terrorizmus elleni harc ....................................... 7 Bevezetés........................................................................................... 7 A terrorizmus és a nukleáris fegyverek........................................... 11 Változások az EU-ban a március 11-ei madridi támadások után... 12 Jelenlegi tevékenység...................................................................... 15 Zárszó helyett .................................................................................. 17
19