Az Európa előtt álló új típusú kihívások

Az Európa előtt álló új típusú kihívások [email protected]

NKE NETK SVKK

Az előadás vázlata

      

A hatalmi erőviszonyok eredőiről A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Az új hatalmi realizmus jellemzői A főbb szereplők stratégiai mozgásteréről Az európai stratégiai folyamatokról Az Európai válságok A kelet-közép-európai folyamatok

A hatalmi erőviszonyok eredői

A hatalmi pozíció eredői  katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető hadsereg;  gazdasági hatalom: a világgazdaságban való részesedés és szerep; csúcstechnológia és általános technológiai fejlettség  diplomáciai hatalom: a nemzetközi napirend meghatározása, ill. a döntések meghozatalában való részvétel;  kulturális hatalom: a társadalmi kiterjedtség és támogatottság; modellérték a világban. A kérdés, mennyiben tud élni az adottságaival, illetve mennyiben tudja azokat politikai hatalomra váltani?

A hatalmi erőviszonyok eredői

 A nagyhatalmi képesség több tényezőtől függ  Demográfia (Hard power)  Katonai képességek (Hard power)  Gazdaság (Hard power vagy köztes elem)  Technológiai fejlettség (Hard power vagy köztes elem)  Diplomácia (soft power)  (Modell)érték (soft power)  Minél több területen tartozik az élbolyba, minél ügyesebben alkalmazza a kemény és puha eszközöket annál nagyobb a befolyása a nemzetközi rendre  Hard power + köztes elem + soft power = smart power

Demográfia

A világ GDP-termelésének változása 20102015

A világ GDP-termelésének változása 20102015 (PPP)

Gazdasági erő

Katonai hatókör

Kulturális vonzerő

Diplomáciai befolyás

Összhatalom

Relatív hatalom

Egyesült Államok

305,0%

380,0%

145,9%

213,9%

1044,8%

100,0%

Nagy-Britannia

85,2%

142,4%

109,9%

170,6%

508,1%

48,6%

Franciaország

63,9%

126,1%

63,1%

154,0%

407,1%

39,0%

Kína

112,2%

88,7%

48,7%

143,0%

392,6%

37,6%

151,0% (4.)

317,0% (5.)

30,3% (5.)

Oroszország

21,9% (13.)

117,7% (4.) 26,4% (15.)

Japán

87,6%

30,5%

45,1%

45,9%

209,1%

20,0%

Németország

64,5%

13,2%

51,3%

69,7%

198,7%

19,0%

Ausztrália

36,9%

11,5%

79,5%

56,1%

184,0%

17,6%

Kanada

33,9%

8,0%

73,6%

58,5%

174,0%

16,7%

India

25,1%

43,0%

50,6%

45,2%

163,9%

15,7%

Olaszország

36,9%

20,3%

35,4%

48,6%

141,2%

13,5%

Spanyolország

30,7%

18,5%

41,6%

48,9%

139,7%

13,4%

Dél-Korea

19,1%

11,9%

38,3%

38,4%

107,7%

10,3%

Brazília

23,5%

9,8%

29,7%

42,1%

105,1%

10,1%

Törökország

8,9%

7,8%

28,2%

35,7%

80,6%

7,7%

Integrációk

Percentage of World Power 2050

23,07%

Percentage of World Power 2025

1,36%

1,77%

1,59%

1,64%

3,14%

3,09%

2,19%

5,00%

3,63%

4,48%

10,00%

8,95%

7,63%

12,39%

14,46%

12,06%

15,00%

11,59%

15,98%

20,00%

15,55%

19,56%

21,74%

25,00%

22,92%

Percentage of World Power 2009

0,00%

United States

EU

China

India

Japan

Russia

South Korea

A nemzetközi biztonság struktúrájának változása  Bipoláris világrend  Szuperhatalmak (USA, SZU) és szövetségeseik (NATO, VSZ) szembenállása  „Unipolar moment”  Az Egyesült Államok elsőbbsége, amely de facto korlátozza a többi hatalom szuverenitását  Multipoláris világrend (egy domináns szereplővel)  Globális világhatalom (USA)  Elsődleges regionális hatalmak (pl. Kína, Oroszország)  Másodlagos regionális hatalmak (pl. India, Irán, Szaúdi Arábia, Öböl-monarchiák)

Az új hatalmi realizmus jellemzői

 A regionális nagyhatalmaknak több mondanivalójuk van saját régiójukban, mint egyetlen domináns globális nagyhatalomnak  pl. Oroszországi Föderációt a posztszovjet térségben  Szaúd-Arábiát és az öböl-monarchiákat az arab tavasz során  Magabiztosabbak a regionális nagyhatalmak  A reálpolitika szélesebb eszköztárát alkalmazhatják  Grúz-orosz háború  Janukovics-rezsim felvásárlása  A Krím elszakítása  Kínai-japán incidensek  Ismét előtérbe kerül az érdekszféra-politika

Az új hatalmi realizmus jellemzői

 A kérdés, hogy az új hatalmi realizmus elvezet-e a 19. századi konfliktusos hatalmi politikához?  Legfeljebb helyettesekkel vívott proxy-háborúkhoz  a főszereplők stratégiai kultúrája  a kölcsönös függőség  a katonai képességek

A főbb szereplők stratégiai mozgástere

 USA: a „hegemón”, csökkenő globális hatalmi előny, szuperhatalom globális hatalmi érdekekkel és képességekkel, szövetségi rendszerrel, Ázsia felé való félfordulat  Kína: a „kihívó”, erőforrás-igény, erős földrajzi korlátok között; Dél-kínai-tenger orientált; afrikai terjeszkedés, regionális nagyhatalom  Oroszország: „egy lábon álló” (energetikai) nagyhatalom, Közelkülföld orientált; regionális nagyhatalom (nukleáris szuperhatalom)

A főbb szereplők stratégiai mozgástere

 Európa/EU: gyengülő kohézió; csökkenő puha hatalmi képességek; képességvesztési kettős spirál; korlátozott szomszédságpolitika; geopolitikai súlya csökken  NATO: aránytalan tehermegosztás, „stratégiai fáradtság”, folyamatos transzformációs kényszer, belső technológiai szakadék

Európai stratégiai folyamatok

 Húsz év elvesztegetett idő  Számos válság előre látható és kalkulálható volt Görög – ismert volt a túl korai euro problémája Ciprus – nem lehet offshore-ból élni Spanyol – csak az építőiparra nem lehet nemzetgazdaságot építeni Kelet-Közép-Európa – felkészületlenül került be az unióba  A 2008-as válságig nincs válságmegelőző reform az EU-ban Pedig lett volna rá pénz 2008-tól nincs pénz, de van reformkényszer Az európai intézmények nem válságra teremtettek Szociális populizmus

Az európai válságok

 2008 augusztus – orosz-grúz háború  Európa nem von le belőle semmit  2008 szeptembertől gazdasági-pénzügyi válság  Görögország – 2010-ben és 2015-ben is kritikus helyzetbe kerül  2011 januártól – „Arab tavasz … ősz, tél”  Nem látja előre Európa  Nem avatkozik be Európa (Tunézia, Egyiptom, Szíria)  Ahol beavatkozik ott rosszul (Líbia)  2013 novemberétől – orosz-ukrán háború  Nem látja és nem avatkozik be Európa  A honvédelmi költségvetések növekednek  A szankciók terén megosztottság

Az európai válságok

 2015-től – Menekült/migráns válság  Felkészületlenül éri Európát  Látványos viták és nézeteltérések (kvóta, háborús menekültek vs. szociális menekültek  2015-től – Terrorfenyegetettség növekedése  Charlie Hebdo, Párizs, Brüsszel  Vita: hogyan függ össze a migráció és terrorizmus

 Differenciálódó Kelet-Közép-Európa Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belüli periferizálódó Kelet-Közép-Európa? Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belül felzárkózó Kelet-Közép-Európa?

 2% alatti GDP növekedés esetén periferizálódás  2%-os GDP növekedés esetén a különbség marad  4%-os GDP növekedés esetén felzárkózás (hosszú folyamat)

Kérdés: ki lesz a régióban győztes és ki vesztes? A kelet nem modernizációs perspektíva  Oroszország: gazdag, de nem modern  Kína: más értékek, más társadalom

Rossz lesz számukra az új reálpolitika

Európa stratégiai kihívásai

 Demográfia – népességcsökkenés, elöregedés  Migráció – politikai migránsok, demográfiai migránsok (+500 millió afrikai 2050-ig), környezeti migránsok (sok víz, kevés víz)  Nemzetközi befolyás csökkenése (a katonai, a gazdasági, a technológiai képességek miatt)  A fejlettségbeli különbségek növekedése (európai centrum vs. európai periféria)  Az Európai Unió kohéziójának csökkenése (európai centrum vs. Európai periféria)  Többsebességes Európai Unió (már most is az van, de lehet még rosszabb)

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]