Az Európa előtt álló új típusú kihívások
[email protected]
NKE NETK SVKK
Az előadás vázlata
A hatalmi erőviszonyok eredőiről A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Az új hatalmi realizmus jellemzői A főbb szereplők stratégiai mozgásteréről Az európai stratégiai folyamatokról Az Európai válságok A kelet-közép-európai folyamatok
A hatalmi erőviszonyok eredői
A hatalmi pozíció eredői katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető hadsereg; gazdasági hatalom: a világgazdaságban való részesedés és szerep; csúcstechnológia és általános technológiai fejlettség diplomáciai hatalom: a nemzetközi napirend meghatározása, ill. a döntések meghozatalában való részvétel; kulturális hatalom: a társadalmi kiterjedtség és támogatottság; modellérték a világban. A kérdés, mennyiben tud élni az adottságaival, illetve mennyiben tudja azokat politikai hatalomra váltani?
A hatalmi erőviszonyok eredői
A nagyhatalmi képesség több tényezőtől függ Demográfia (Hard power) Katonai képességek (Hard power) Gazdaság (Hard power vagy köztes elem) Technológiai fejlettség (Hard power vagy köztes elem) Diplomácia (soft power) (Modell)érték (soft power) Minél több területen tartozik az élbolyba, minél ügyesebben alkalmazza a kemény és puha eszközöket annál nagyobb a befolyása a nemzetközi rendre Hard power + köztes elem + soft power = smart power
Demográfia
A világ GDP-termelésének változása 20102015
A világ GDP-termelésének változása 20102015 (PPP)
Gazdasági erő
Katonai hatókör
Kulturális vonzerő
Diplomáciai befolyás
Összhatalom
Relatív hatalom
Egyesült Államok
305,0%
380,0%
145,9%
213,9%
1044,8%
100,0%
Nagy-Britannia
85,2%
142,4%
109,9%
170,6%
508,1%
48,6%
Franciaország
63,9%
126,1%
63,1%
154,0%
407,1%
39,0%
Kína
112,2%
88,7%
48,7%
143,0%
392,6%
37,6%
151,0% (4.)
317,0% (5.)
30,3% (5.)
Oroszország
21,9% (13.)
117,7% (4.) 26,4% (15.)
Japán
87,6%
30,5%
45,1%
45,9%
209,1%
20,0%
Németország
64,5%
13,2%
51,3%
69,7%
198,7%
19,0%
Ausztrália
36,9%
11,5%
79,5%
56,1%
184,0%
17,6%
Kanada
33,9%
8,0%
73,6%
58,5%
174,0%
16,7%
India
25,1%
43,0%
50,6%
45,2%
163,9%
15,7%
Olaszország
36,9%
20,3%
35,4%
48,6%
141,2%
13,5%
Spanyolország
30,7%
18,5%
41,6%
48,9%
139,7%
13,4%
Dél-Korea
19,1%
11,9%
38,3%
38,4%
107,7%
10,3%
Brazília
23,5%
9,8%
29,7%
42,1%
105,1%
10,1%
Törökország
8,9%
7,8%
28,2%
35,7%
80,6%
7,7%
Integrációk
Percentage of World Power 2050
23,07%
Percentage of World Power 2025
1,36%
1,77%
1,59%
1,64%
3,14%
3,09%
2,19%
5,00%
3,63%
4,48%
10,00%
8,95%
7,63%
12,39%
14,46%
12,06%
15,00%
11,59%
15,98%
20,00%
15,55%
19,56%
21,74%
25,00%
22,92%
Percentage of World Power 2009
0,00%
United States
EU
China
India
Japan
Russia
South Korea
A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Bipoláris világrend Szuperhatalmak (USA, SZU) és szövetségeseik (NATO, VSZ) szembenállása „Unipolar moment” Az Egyesült Államok elsőbbsége, amely de facto korlátozza a többi hatalom szuverenitását Multipoláris világrend (egy domináns szereplővel) Globális világhatalom (USA) Elsődleges regionális hatalmak (pl. Kína, Oroszország) Másodlagos regionális hatalmak (pl. India, Irán, Szaúdi Arábia, Öböl-monarchiák)
Az új hatalmi realizmus jellemzői
A regionális nagyhatalmaknak több mondanivalójuk van saját régiójukban, mint egyetlen domináns globális nagyhatalomnak pl. Oroszországi Föderációt a posztszovjet térségben Szaúd-Arábiát és az öböl-monarchiákat az arab tavasz során Magabiztosabbak a regionális nagyhatalmak A reálpolitika szélesebb eszköztárát alkalmazhatják Grúz-orosz háború Janukovics-rezsim felvásárlása A Krím elszakítása Kínai-japán incidensek Ismét előtérbe kerül az érdekszféra-politika
Az új hatalmi realizmus jellemzői
A kérdés, hogy az új hatalmi realizmus elvezet-e a 19. századi konfliktusos hatalmi politikához? Legfeljebb helyettesekkel vívott proxy-háborúkhoz a főszereplők stratégiai kultúrája a kölcsönös függőség a katonai képességek
A főbb szereplők stratégiai mozgástere
USA: a „hegemón”, csökkenő globális hatalmi előny, szuperhatalom globális hatalmi érdekekkel és képességekkel, szövetségi rendszerrel, Ázsia felé való félfordulat Kína: a „kihívó”, erőforrás-igény, erős földrajzi korlátok között; Dél-kínai-tenger orientált; afrikai terjeszkedés, regionális nagyhatalom Oroszország: „egy lábon álló” (energetikai) nagyhatalom, Közelkülföld orientált; regionális nagyhatalom (nukleáris szuperhatalom)
A főbb szereplők stratégiai mozgástere
Európa/EU: gyengülő kohézió; csökkenő puha hatalmi képességek; képességvesztési kettős spirál; korlátozott szomszédságpolitika; geopolitikai súlya csökken NATO: aránytalan tehermegosztás, „stratégiai fáradtság”, folyamatos transzformációs kényszer, belső technológiai szakadék
Európai stratégiai folyamatok
Húsz év elvesztegetett idő Számos válság előre látható és kalkulálható volt Görög – ismert volt a túl korai euro problémája Ciprus – nem lehet offshore-ból élni Spanyol – csak az építőiparra nem lehet nemzetgazdaságot építeni Kelet-Közép-Európa – felkészületlenül került be az unióba A 2008-as válságig nincs válságmegelőző reform az EU-ban Pedig lett volna rá pénz 2008-tól nincs pénz, de van reformkényszer Az európai intézmények nem válságra teremtettek Szociális populizmus
Az európai válságok
2008 augusztus – orosz-grúz háború Európa nem von le belőle semmit 2008 szeptembertől gazdasági-pénzügyi válság Görögország – 2010-ben és 2015-ben is kritikus helyzetbe kerül 2011 januártól – „Arab tavasz … ősz, tél” Nem látja előre Európa Nem avatkozik be Európa (Tunézia, Egyiptom, Szíria) Ahol beavatkozik ott rosszul (Líbia) 2013 novemberétől – orosz-ukrán háború Nem látja és nem avatkozik be Európa A honvédelmi költségvetések növekednek A szankciók terén megosztottság
Az európai válságok
2015-től – Menekült/migráns válság Felkészületlenül éri Európát Látványos viták és nézeteltérések (kvóta, háborús menekültek vs. szociális menekültek 2015-től – Terrorfenyegetettség növekedése Charlie Hebdo, Párizs, Brüsszel Vita: hogyan függ össze a migráció és terrorizmus
Differenciálódó Kelet-Közép-Európa Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belüli periferizálódó Kelet-Közép-Európa? Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belül felzárkózó Kelet-Közép-Európa?
2% alatti GDP növekedés esetén periferizálódás 2%-os GDP növekedés esetén a különbség marad 4%-os GDP növekedés esetén felzárkózás (hosszú folyamat)
Kérdés: ki lesz a régióban győztes és ki vesztes? A kelet nem modernizációs perspektíva Oroszország: gazdag, de nem modern Kína: más értékek, más társadalom
Rossz lesz számukra az új reálpolitika
Európa stratégiai kihívásai
Demográfia – népességcsökkenés, elöregedés Migráció – politikai migránsok, demográfiai migránsok (+500 millió afrikai 2050-ig), környezeti migránsok (sok víz, kevés víz) Nemzetközi befolyás csökkenése (a katonai, a gazdasági, a technológiai képességek miatt) A fejlettségbeli különbségek növekedése (európai centrum vs. európai periféria) Az Európai Unió kohéziójának csökkenése (európai centrum vs. Európai periféria) Többsebességes Európai Unió (már most is az van, de lehet még rosszabb)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]