Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a november 7-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Szenátusi ülés jegyzőkönyve

2011. november 7.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2011. november 7-i ülésen meghozott határozatai

Határozatok tára CCIX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Seifert Tibor kollégiumi főigazgatónak, rektori főbiztosnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Rónay Zoltán főtitkárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCXI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Stummer János tanársegédnek az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCXII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Báli Bernadett egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCXIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Nemes László egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCXIV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Nyircsák Barbara egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról CCXV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Járai Antal egyetemi tanárnak az Informatikai Kar Komputeralgebra Tanszék vezetésére benyújtott pályázatának véleményezéséről CCXVI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem Arany fokozata

adományozásáról Rétfalvi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt műszaki főigazgatóhelyettese részére CCXVII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat a nagyrákosi ingatlan vagyonkezelői jogának átadásáról CCXVIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar angol és német nyelvű elnevezése megváltoztatásáról CCXIX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetében működő Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék elnevezésének Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékre módosításáról CCXX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat három kötetének és azok mellékleteinek fenntartói és ellenőrzési észrevételekre tekintettel történő módosításáról CCXXI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról CCXXII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról CCXXIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszernek az Egyetem által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos egyes rendelkezései módosításáról


2011. november 7.

CCXXIV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Felvételi Szabályzatot tartalmazó 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó különös részének módosításáról CCXXV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CCXXVI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CCXXVII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat Koreanisztika, valamint Nyelvtudomány mesterképzési szak indítási kérelmének elfogadásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról.

2


2011. november 7.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Mezey Barna rektor Jedlovszky Pál, az MTA doktora, címzetes egyetemi docens, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára részére egyetemi magántanári címet, Dr. Heltai Pál, a Kodolányi János Főiskola egyetemi docense részére címzetes egyetemi tanári címet, DitróiPuskás Zuárd, habilitált ny. egyetemi docens, a Természettudományi Kar Kőzettan-Geokémiai Tanszékének korábbi vezetője részére címzetes egyetemi docensi címet tanúsító oklevelet adott át. 2. Napirend előtt Mezey Barna rektor bejelentette, hogy Káldy-Nagy Gyula Széchenyi-díjas turkológus, az ELTE Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, a Török Filológiai Tanszék korábbi tanszékvezető egyetemi tanára 84 éves korában 2011. október 14-én elhunyt. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 3. Napirend előtt Mezey Barna rektor tájékoztatta a Szenátust, hogy az EHÖK Küldöttgyűlése a Szenátusba Ribling Tamás helyett Hartyándi Mátyást delegálta, továbbá, hogy a BGGyK HÖK új elnöke Müller Barbara lett. 4. Kalina Gergely elnök (EHÖK) bejelentette, hogy Földvári Krisztiánt az ÁJTK HÖK küldöttgyűlése elnöki tisztségében újraválasztotta. 5. A Szenátus a kiküldött napirendet hozzászólás nélkül 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. A napirend elfogadása előtt Rónay Zoltán főtitkár jelezte, hogy a Szenátus Ügyrendjének 10. § (2) bekezdése alapján előterjesztőként módosítja a Hallgatói Követelményrendszer 74/B. § (2) bekezdését 1. 6. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, vita nélkül,  29 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a CCIX/2011. (XI. 7.) Szen. sz.

határozatát Seifert Tibor kollégiumi főigazgatónak, rektori főbiztosnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról;  30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. 







határozatát Rónay Zoltán főtitkárnak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról; 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Stummer János tanársegédnek az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról; 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Báli Bernadett egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról; 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Nemes László egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról; 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXIV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Nyircsák Barbara egyetemi hallgatónak az EHÖK Jogorvoslati Bizottság tagjává megválasztásáról.

7. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül, 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CCXV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Járai Antal egyetemi tanárnak az Informatikai Kar Komputeralgebra Tanszék vezetésére benyújtott pályázatának véleményezéséről.

HKR 74/B. § (2) „Az oktató jogosult plágiumkereső szoftver alkalmazásával is ellenőrizni a jelen §-ban foglalt kötelezettségek teljesülését.” 1

3


2011. november 7.

8. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül, 28 igen szavazattal, 1 ellenében meghozta a CCXVI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem Arany fokozata adományozásáról Rétfalvi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt műszaki főigazgató-helyettese részére.

9. A Személyi ügyek napirend tárgyalása elején Mezey Barna rektor bejelentette, hogy Dr. Hunyady Györgyné, a TÓK főiskolai tanára, a jogelőd Budapesti Tanítóképző Főiskola volt főigazgatója 2012. június 17-én betölti a 70. életévét, erre tekintettel a szabályzat erejénél fogva professor emeritus cím viselésére jogosult. 10. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére, Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató és Kozma László dékán (IK), Hunyady András, az ELTE Eötvös Kiadó Kft., Gömör Iván, az ELTE Sport Kft. és Gábori László, az ELTE Soft. Kft. ügyvezetője (a napirend tárgyalására meghívottak) válaszaival megtárgyalta a Tájékoztató az ELTE tulajdonú gazdasági társaságok 2010. évi üzleti tevékenységéről című előterjesztést. A napirendet megelőzően Mezey Barna rektor köszöntötte az ELTE társaságok megjelent ügyvezetőit. 11. A Szenátus Mezey Barna rektor és Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató előterjesztésére 2 Kozma László dékán (IK) hozzászólásával, 26 igen szavazattal, 1 ellenében és 3 tartózkodás mellett meghozta a CCXVII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát a nagyrákosi ingatlan vagyonkezelői jogának átadásáról (1. sz. melléklet). 12. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXVIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Tanítóés Óvóképző Kar angol és német nyelvű elnevezése megváltoztatásáról (2. sz. melléklet). 13. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXIX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetében működő Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék elnevezésének Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékre módosításáról (3. sz. melléklet). 14. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CCXX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat három kötetének és azok mellékleteinek fenntartói és ellenőrzési észrevételekre tekintettel történő módosításáról (4. sz. melléklet). 15. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, az EHÖK egyetértésével, 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról (5. sz. melléklet). 16. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, az EHÖK egyetértésével 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról (6. sz. melléklet).

Az előterjesztés során Mezey Barna rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntés értelemszerűen azt is jelenti, hogy amennyiben az MNV visszaveszi az ingatlant, a megállapodás napjával az az egyetemi szabályzatok mellékleteiből törlésre kerül. 2

4


2011. november 7.

17. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére Oláh Attila dékán (PPK) 3, Michaletzky György dékán (TTK), Tausz Katalin dékán (TáTK), Király Miklós dékán (ÁJTK), Szögi László főigazgató (Egyetemi Könyvtár), Mezey Barna rektor, Dezső Tamás dékán (BTK), Majtényi Balázs (TáTK), Rónay Zoltán főtitkár hozzászólásával 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 4 tartózkodás mellett meghozta a CCXXIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszernek az Egyetem által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos egyes rendelkezései módosításáról (7. sz. melléklet). A végszavazást megelőzően a Szenátus állást foglalt a fenntartott kari tanácsi módosító indítványokról, az alábbiak szerint: A TáTK KT helyszínen pontosított javaslatát az FKR 109. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában (miszerint a pont a felsorolást követően kiegészül a „továbbá kivételes esetben az egyetem más dolgozójának” kitétellel) a Szenátus 17 igen szavazattal, 10 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta. A PPK KT javaslatát az FKR 109. § (1) bekezdésben a létszámkorlát vonatkozásában a Szenátus 8 igen szavazattal, 16 ellenében, 8 tartózkodás mellett elvetetette. 18. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXIV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó különös részének módosításáról (8. sz. melléklet). 19. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (9. sz. melléklet). 20. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére vita nélkül, 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXVI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (10. sz. melléklet). 21. A Szenátus Borsodi Csaba rektorhelyettes előterjesztésére vita nélkül, 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXXVII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozatát Koreanisztika, valamint Nyelvtudomány mesterképzési szak indítási kérelmének elfogadásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról. 22. Egyebek a) Mezey Barna rektor bejelentette, hogy  a „Pro meritis de iuris peritia in memoriam Francisci Deák”, azaz jutalmul a jog tudójának Deák Ferencre való emlékezéssel elnevezésű, az elmúlt századok nagy jogászainak, a deáki hagyományoknak méltó utódainak értékelt szakmai díjban részesült Dr. Kiss Daisy ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára, vezető jogtanácsosa;

Oláh Attila az FKR 109. § (1) bek. a) pontra vonatkozó javaslatot a vita, a többi javaslatot az első részszavazást követően visszavonta.

3

5


2011. november 7.

 Dr. Czakó Gábor, a Kémiai Intézet volt doktorandusza, aki jelenleg az Emory University posztdoktori ösztöndíjasa, decemberben tér vissza az ELTE-re az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science-ben jelentetett meg közleményt 2011 októberében. b) Mezey Barna rektor tájékoztatást adott  az ELTE Gothard Obszervatórium 130. évfordulójáról és ennek kapcsán arról az 5 éves, évi tízmillió forintos támogatást jelentő együttműködésről, amely Szombathely Megyei Jogú Várossal jött létre;  a Sapientia és az ELTE közötti együttműködésről. c) Mezey Barna rektor felhívta a figyelmet a Heti Válasz friss felsőoktatási rangsorára, amelyből kiemelte, hogy  az ELTE magasan az első a jogi képzést folytató intézmények, valamint a kommunikáció- és médiatudomány-képzések között;  az informatikusképzéseket rangsoroló listán az ELTE összesítésben a harmadik, a munkáltatók és a munkaerő-közvetítők véleménye szerint viszont a BMGE után a második legszínvonalasabb képzést nyújtó egyetem;  a közgazdasági és üzleti képzések 2011-es rangsorán újoncként szerepel az ELTE, 24 intézményből rögtön az ötödik helyen debütálva;  az ELTE a vizsgált öt szempont közül három – túljelentkezés, oktatói összetétel és foglalkoztatói vélemények – esetében az első helyen végzett. d) Mezey Barna rektor ismertette az Nftv. kodifikáció aktuális állását, amelyhez kapcsolódóan Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató a finanszírozási szabályozás kodifikációjával kapcsolatos információkkal szólt hozzá. e) Kalina Gergely elnök (EHÖK) köszönetet nyilvánított az egyetemi vezetésnek a HÖOK demonstráció kapcsán nyújtott támogatásáért, rektor úrnak pedig külön is személyes részvételéért. Köszönetet mondott továbbá a Szenátusnak, főigazgató asszonynak és kollégiumi főigazgató úrnak a KCsSK „A” épület rekonstrukciójáért. f) Szabó Zoltán két információt osztott meg a szenátusi tagokkal: részben az FDSz és a KT közös tanácskozásáról, részben a nyugdíjas-találkozó szervezéséről. g) Seifert Tibor kollégiumi főigazgató, rektori főbiztos tájékoztatást adott a Selye János Egyetem karrierközpontja megnyitójáról, amelyen az ELTE képviseletében Forgó Melinda központvezetővel vettek részt. h) Szögi László felhívta a figyelmet az EISz és ELSEVIER megrendelés év végi lejártára és a szükséges lépésekre. Egyúttal kérdést tett fel az Nftv. kodifikációjával kapcsolatban, amelyre Mezey Barna rektor válaszolt. i)

Horváth László az Eötvös Collegium épületét bemutató kiállításra hívta meg a szenátusi tagokat, egyúttal köszönetet mondott az épület felújításában nyújtott támogatásért.

Budapest, 2011. november 7. Dr. Mezey Barna rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő: ………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

6


2011. november 7.

1. sz. melléklet CCXVII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat a nagyrákosi ingatlan vagyonkezelői jogának átadásáról A Nagyrákos Nemesszer u. 8. szám alatti 4.141 m2 földterületű ingatlan, melyen egy 178 m2-es szállásépület és egy 53 m2-es – mosdót, zuhanyzót, WC-t tartalmazó – melléképület található, a Magyar Állam tulajdonában és az ELTE vagyonkezelésében áll. Korábban az Egyetem terepgyakorlati szálláshelyként használta ezen ingatlant, használata azonban a kilencvenes évekre megszűnt. 2000-ben pályáztatást követően értékesítési szerződés került aláírásra. Miután azonban vevő csak a vételár első részletét fizette meg, a megkezdett értékesítési eljárás félbeszakadt. A sikertelen próbálkozás után az Egyetem megkísérelte előbb tartós bérletbe adni, majd újfent értékesíteni az ingatlant – eredménytelenül. Az ingatlan továbbra is kihasználatlanul áll, gazdaságosan felújítani nem lehet, állaga folyamatosan romlik, fenntartása feleslegesen terheli az ELTE költségvetését. A helyi Önkormányzat az elmúlt évben megkereste az Egyetemet azzal, hogy térítésmentesen átvenné az ingatlant. Az MNV Zrt.-vel kötött jelenleg érvényes Vagyonkezelési Szerződés értelmében a 90 napnál hosszabb ideig kihasználatlanul álló ingatlant a vagyonkezelő köteles felajánlani az MNV Zrt.-nek hasznosításra. A Gazdasági Tanács támogatta az előterjesztést. HAT ÁR OZAT

A Szenátus hozzájárul ahhoz, hogy az Egyetem lemondjon a Nagyrákos, Nemesszer u. 8. sz. alatti ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési jogáról és az ingatlant felajánlja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek. Budapest, 2011. november 7.

Dr. Mezey Barna s.k. rektor

7


2011. november 7.

2. sz. melléklet CCXVIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar angol és német nyelvű elnevezése megváltoztatásáról A Tanító- és Óvóképző Kar Kari Tanácsa 2011. szeptember 15. napján tartott ülésén javaslatot tett a Kar angol és német nyelvű elnevezése módosítására az alábbiak szerint.

HATÁROZAT 1) A Szenátus a Tanító- és Óvóképző Kar idegen nyelvű elnevezéseit az alábbiak szerint állapítja meg: angol nyelvű elnevezés: Faculty of Primary and Pre-School Education, német nyelvű elnevezés: Fakultät für Erzieher- und Grundschullehrerbildung. 2) A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg értelemszerűen módosul az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 1. sz. mellékletének az egyes karok idegen nyelvű elnevezéseit rögzítő része. Budapest, 2011. november 7.


8


2011. november 7.

3. sz. melléklet CCXIX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetében működő Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék elnevezésének Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékre módosításáról

A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2011. október 19. napján tartott ülésén hozott határozatával kezdeményezte a Biológiai Intézet Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéke (Department of Plant Taxonomy and Ecology) Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékre (Department of Plant Systematics, Ecology and Theoretical Biology) történő átnevezését. A névváltoztatást a Tanszék által ténylegesen ellátott oktatási – kutatási területek jellege indokolja. A név kiegészül annak a harmadik területnek a megnevezésével, ami az elméleti biológiai területeket jelenti. Hozzátehetjük még, hogy az elkövetkező években a Tanszéken fog működni két olyan MTA kutatócsoport is, amelyik részben az ökológia, részben az elméleti biológiai területén alkot. A névváltoztatás jobban kifejeződik a tanszék angol elnevezésében, ahol Department of Plant Taxonomy and Ecology elnevezés Department of Plant Systematics, Ecology and Theoretical Biology névre változik. Az angol elnevezésben a „taxonómiáról” a „szisztematika” kifejezésre váltás is az elméleti orientáltságot tükrözi. A „Plant systematics” a rendszertan hátterében álló elméletekkel (evolúció), azok következményeinek az elvekbe, szabályokban történő megalkotásával stb. foglalkozik, míg a taxonómus inkább azt alkalmazza, felhasználja.

HATÁROZAT 1.

A Szenátus a Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéke (Department of Plant Taxonomy and Ecology) elnevezését Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékre (Department of Plant Systematics, Ecology and Theoretical Biology) változtatja, egyúttal az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 1. sz. mellékletét értelemszerűen módosítja.

2.

A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Budapest, 2011. november 7.


9


2011. november 7.

4. sz. melléklet CCXX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat három kötetének és azok mellékleteinek fenntartói és ellenőrzési észrevételekre tekintettel történő módosításáról Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (ELTE SzMSz) módosítása a következő okokból vált szükségessé. I. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 115. §-ában biztosított fenntartói jogkörében eljárva észrevételekkel élt az ELTE SzMSz egyes rendelkezéseivel kapcsolatban. Ezek jelentős része olyan, a Minisztérium által korábban megfogalmazott véleményre utal vissza, amelyek alapján az ELTE nem tartotta megalapozottnak módosítani a szóban forgó szabályzathelyet, és ezt részletes indokolással ellátott válaszlevélben jelezte a fenntartó felé. Mivel a Minisztérium egyes rendelkezésekkel kapcsolatos álláspontját továbbra is fenntartotta, indokoltnak látszott a szabályzati rendelkezések szövegezésének pontosítása, az egyetemi álláspontot alátámasztó indokolás alaposabb kifejtése. Jelen előterjesztés 2. sz. melléklete tartalmazza a fenntartói észrevételekkel érintett hatályos szabályzati rendelkezéseket, a minisztériumi és egyetemi álláspontokat időrendben, valamint az egyetemi válaszra, illetve az adott szabályzathely szövegezése pontosítására tett javaslatokat. A minisztériumi észrevétel kifogásolja az FKR 83. § (5) bekezdése azon rendelkezését, amely szerint a magasabb vezetői megbízások egy része [a (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások] csak egy alkalommal hosszabbíthatók meg. Mint ismeretes, a Szenátus 2009. március 23. napján tartott ülésén 5 igen szavazattal, 19 ellenében, 5 tartózkodás mellett (a törvény által előírt minősített többség hiányában) elvetette a 83. § (5) bekezdését érintő, az Ftv. 96. § (5) bekezdés módosítása miatt kezdeményezett javaslatot, így a Szenátus a rektori megbízás második meghosszabbításának lehetőségét kizárta. Továbbá a Szenátus 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozott CCLVIII/2009. (XI. 2.) Szen. sz. határozata értelmében nem ért egyet azzal, hogy az FKR 83. § (5) bekezdése – az Ftv. 96. § (5) bekezdése utolsó mondatára tekintettel – kiegészítésre kerüljön a rektorhelyettesi, dékáni megbízás második meghosszabbításának lehetőségével. [E rendelkezéshez kapcsolódik a Minisztérium által szintén kifogásolt IK SzMSz 28.§ (2) bekezdés, valamint a TTK SzMSz 32.§ (2) bekezdés.] A NEFMI 2011. július 20. napján kelt levelében elutasította érvelésünket, mert álláspontja szerint az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében lehetséges a vezetői megbízás hosszabbítása. Ezt általánosságban nem lehet kizárni egy szavazással. A szabályzat ugyanis nem lehet ilyen tekintetben eltérő a jogszabálytól. Ha egyes adott esetben nem értenek egyet ezzel, akkor ezt az egyes személyre szóló szavazásnál a döntéssel kizárhatja a testület. Az Egyetemvezetői Értekezlet álláspontja szerint az ELTE ragaszkodjon az eredeti döntéshez, hatályban tartva a jelenlegi rendelkezéseket. Megjegyzendő: legutóbbi ismereteink szerint az Nftv. tervezete szintén elveti a fenti megbízások egynél többszöri meghosszabbítását.

II. További, az ELTE SzMSz egyes mellékleteinek, illetve azok függelékeinek módosítását a Rektori Ellenőrzési Önálló Osztály is szükségesnek tartja a következők szerint. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ és a Jogi Továbbképző Intézet tárgyi eszközértékesítésének vizsgálatáról készült EO VI/2010 számú ellenőrzési jelentés megállapításai alapján mindkét egység szervezeti és működési szabályzatában a gazdasági vezető hatásköréből szükséges törölni a „hatékony belső ellenőrzési rendszer működtetésével” kitételt, mivel egyik szervezeti egységben sem működik (nem is működhet) önálló belső ellenőrzési rendszer.

10


2011. november 7.

A Konfuciusz Intézet gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről szóló EO III/2011 számú ellenőrzési jelentés megállapításai alapján szükséges Konfuciusz Intézet SzMSz-ét az igazgatóhelyettes és annak feladatköre feltüntetésével, valamint a Gazdálkodási Szabályzat 1. sz. függelékét (költséggazdák felsorolása) a Konfuciusz Intézettel kiegészíteni. III. Az Állami Számvevőszék 2011 nyarán folyatott, a felsőoktatási intézmények részvételével működő gazdasági társaságokat érintő országos átfogó vizsgálata során merült fel, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdés d) pontja szerint a szervezeti és működési szabályzatnak – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol. A jelen előterjesztés ennek megfelelően tett javaslatot az SzMR kiegészítésére egy új melléklettel.

*** HATÁROZAT

1)

Az SzMR 25. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „25. § (1) Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése során a munkavégzés helye az intézet.”

2)

Az SzMR 64. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 64. § (3) [A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással,] c) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, d) [a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával.]”

3)

Az SzMR 64. § (5) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 64. § (5) (...) Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti. (...)”

4)

Az SzMR 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 117. § (1) [A kari tanács döntési hatáskörébe tartozik] a) az egyetemi költségvetés kari részköltségvetésének (karon történő végrehajtásának) jóváhagyása és beszámolójának elfogadása; (...)”

5)

Az FKR 18. §-át megelőző cím helyébe az alábbi szöveg lép, egyidejűleg a 18. § második zárójele kiegészül „a továbbiakban:” szövegrésszel: „Munkavégzés szervezeti helyének megváltoztatása (belső áthelyezés)”

11


6)

2011. november 7.

Az FKR 84. § kiegészül az alábbi új (8) bekezdéssel: „FKR 84. § (8) Legkésőbb a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnése napján, ha az munkaszüneti napra esik, a megelőző munkanapon, ha pedig a megszűnéssel egyidejűleg a közalkalmazotti jogviszony is megszűnik, az utolsó munkában töltött napon le kell bonyolítani az átadás-átvételi eljárást. Ennek során jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tételesen rögzíti az átadás-átvétel alábbi tárgyait: a) folyamatban lévő ügyek, a határidő, felelős, ügyintéző megjelölésével, b) hivatalos ügyintézés során keletkezett papíralapú és elektronikus adatok, dokumentumok, c) vezető birtokában, rendelkezésében lévő személyes használatra biztosított eszközök (mobiltelefon, laptop, kulcsok), leltárjegyzék, d) amennyiben a vezető utalványozási joggal rendelkezik, az utalványozási jogkörébe tartozó körzet aktuális pénzügyi helyzetét bemutató kivonat, az ellenjegyzésre jogosult aláírásával.”

7)

Az ELTE SzMSz I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 4.s. sz. melléklete, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata 6. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint az SzMR 4.r. sz. melléklete, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata 7. § (2) bekezdés d) pontjában a „hatékony belső ellenőrzési rendszer működtetésével” kitétel törlésre kerül.

8)

Az SzMR 4.v. sz. melléklete, a Konfuciusz Intézet Szervezeti és Működési Szabályzat 3. § kiegészül egy új (2) bekezdéssel, ezzel egyidejűleg az eddigi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul: rendszeres „3. § (2) Az igazgatót munkájában igazgatóhelyettes segíti. A Pekingi Idegennyelvű Egyetem által delegált igazgatóhelyettest – 3-5 évre – az igazgató nevezi ki, menti fel és

gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. Az igazgatóhelyettes feladatai: kapcsolattartás a Pekingi Idegennyelvű Egyetemmel, a Hanbannal és a Kínai Nagykövetséggel; az Intézetben tanító kínai tanárok ügyeinek intézése (meghívólevél, tartózkodási engedély stb.), óráinak rendszeres látogatása, munkájának értékelése, valamint rendszeres értekezlet összehívása részükre; az igazgatóval együttműködésben az éves költségvetés, valamint a szakmai és pénzügyi beszámoló összeállítása; részvétel az Intézet kulturális programjainak megszervezésében és lebonyolításában.” 9)

Az SzMR 5 sz. melléklete, a Gazdálkodási Szabályzat az Egyetem költséggazdáit felsoroló 1. sz. függelék 22-36.pontja helyébe az alábbi 22-33. pontok lépnek: 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

„Rektori Ellenőrzési Önálló Osztály Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Egyetemközi Francia Központ ELTE Konfuciusz Intézet Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Közalkalmazotti Tanács Füvészkert Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Tatai Természetvédelmi Terület ELTE Jogi Továbbképző Intézet ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ”

10) A jelen határozat az elfogadást követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az SzMR 78. § (4) bekezdése.

12


2011. november 7.

11) Az SzMR kiegészül a jelen előterjesztés 1. sz. mellékleteként csatolt 2/A. sz. melléklettel. 12) A Szenátus módosítás nélkül hatályában fenntartja az Informatikai Kar SzMSz 4. §-ában, 28. § (2) bekezdésében, a Természettudományi Kar SzMSz 10. §-ában, 32. § (2) bekezdésében, a Foglalkoztatási Követelményrendszer 29/A. §-ában, 82. § (2) bekezdésében, 83. § (5) bekezdésében és 85. §-ában, a Hallgatói Követelményrendszer 133. §-ában, továbbá az Egyetemi Doktori Szabályzatban a doktori értekezések nyilvánosságával kapcsolatos bekezdésében foglalt rendelkezéseket, figyelemmel jelen előterjesztés 1. sz. mellékletében ismertetett egyetemi álláspontokra.



13


2011. november 7.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat három kötetének és azok mellékleteinek fenntartói és ellenőrzési észrevételekre tekintettel történő módosításáról szóló CCXX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat 1. sz. melléklete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. KÖTET A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 2/A. SZ. MELLÉKLET GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK, AMELYEK FELETT AZ ELTE ALAPÍTÓI, ILLETVE TULAJDONOSI (TAGSÁGI, RÉSZVÉNYESI, SZAVAZATELSŐBBSÉGI) JOGOKAT GYAKOROL

1. ELTE EÖTVÖS KIADÓ KFT. Székhely, elérhetőség, postacím: 1053 Budapest, Királyi Pál utca 18. Cégjegyzékszám: 01-09-895788 Web: http://www.eotvoskiado.hu/ Tevékenységi kör: Az ELTE Eötvös Kiadó az Eötvös Loránd Tudományegyetem tankönyv- és szakkönyvkiadója. ELTE részesedésének mértéke: 100% 2. ELTE SOFT KUTATÁS-FEJLESZTŐ NONPROFIT KFT. Székhely, elérhetőség, postacím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C Cégjegyzékszám: 01-09-909409 Web: http://eltesoft.hu/ Tevékenységi kör: A társaság stratégiai területe az informatikai, műszaki fejlesztés, nagy innováció tartalmú feladatok elvégzése, amelyek a műszaki fejlesztéstől a szoftver termékfejlesztésig terjednek. ELTE részesedésének mértéke: 26%

3. ELTE SPORT KFT. Székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok krt. 7. Elérhetőség, postacím: 1117 Budapest, Bogdánfy út 10. Cégjegyzékszám: 01-09-909349 Web: http://www.eltesport.hu/ Tevékenységi kör: Az ELTE Sport Kft. elsődleges feladata az ELTE által ellátott képzési feladatok teljesítésének támogatása és az egyetem hallgatói, dolgozói számára a szabadidősport feltételeinek megteremtése. ELTE részesedésének mértéke: 100% 4. ELTE EGYETEMI SZOLGÁLTATÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely, elérhetőség, postacím: 1052 Budapest, Gerlóczy utca 11. Cégjegyzékszám: 01-09-930232 Web: http://www.elte.hu/elteszolg Tevékenységi kör: A társaság célja, hogy a piaci szféra szereplői és az Egyetem között hatékony együttműködést alakítson ki, amely elősegíti mind az egyetemi, mind a piaci erőforrások kihasználását, az Egyetem tudásbázisának piaci alapokon történő hasznosítását, valamint minél szélesebb körben való elérhetővé tételét. Emellett a társaság feladata, hogy megteremtse – a gyorsan változó piaci viszonyokat és igényeket rugalmasan követő – az Egyetemhez méltó, minőségi felsőoktatási szolgáltatás-nyújtásának feltételeit, továbbá ellássa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben megfogalmazott tanulmányi és életpálya tanácsadási tevékenységét. ELTE részesedésének mértéke: 100%

14


2011. november 7.

5. ELTE PEREGRINUS SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely, elérhetőség, postacím: 1056 Budapest, V. Szerb utca 3. Cégjegyzékszám: 01-09-936968 Web: http://www.peregrinushotel.hu/ A Társaság tevékenysége: szállodai szolgáltatás (főtevékenység), éttermi, mozgó vendéglátás, italszolgáltatás, rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás 19 db kétágyas, 6 db egyágyas szobával, amelyek fürdőszobával, televízióval, telefonnal, minibárral, lap-toppal, (wifi használattal) vannak felszerelve. ELTE részesedésének mértéke: 100%

15


2011. november 7.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat három kötetének és azok mellékleteinek fenntartói és ellenőrzési észrevételekre tekintettel történő módosításáról szóló CCXX/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat 2. sz. melléklete A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megjegyzései és az azokra adott válaszok, javaslatok I. A Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) egyes rendelkezéseivel kapcsolatos észrevételek 1.

SzMR 25. § (1) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „25. § (1) Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése az intézetbe történik.” OKM 2006. december 20. Ezt így nem lehet kimondani, nincs szinkronban az Ftv. 89. §-ával, valamint a 27. §-sal, valamint aggályos az Mt. és a Kjt. alapján is. Közalkalmazotti jogviszony létesítése a felsőoktatási intézménnyel történik. ELTE XLVII/2007. (V. 7.) Szen. sz. határozattal a rendelkezés módosításra került: Az SzMR 25. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „25. § (1) Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése az intézetbe történik (munkavégzés helye).” OKM 2010. május 13. Továbbra sem pontos az oktatók, kutatók, valamint nem oktató-kutatók kinevezésére vonatkozó rendelkezés, ugyanis az minden esetben a felsőoktatási intézménybe s nem az intézetbe történik. ELTE 2010. október 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) értelmében a kinevezési okmányban meg kell jelölni a munkavégzés helyét, a szóban forgó bekezdés ezt rendeli el, egyebekben szabályzattal jogszabályt nem írhatunk felül. NEFMI 2011. július 20. A pontosítást továbbra is szükségesnek tartjuk. Az oktatók, kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése minden esetben a felsőoktatási intézménybe, s nem az egyes szervezeti egységbe, intézetbe stb. történik. A foglalkoztatás során a munkaköri leírást is az egyetemen létesített közalkalmazotti jogviszony tekintetében kell a munkavállalónak meghatároznia. A Kjt. ilyen módon való hivatkozása nem elfogadható, mert az, hogy a kinevezés a jogi személy egyetemre történik, nincs ellentmondásban azzal, hogy a munkavégzés helyét is meg kell jelölni. Ez a kérdés adódhat abból is, hogy a munkavégzés több helyen van. De ez nem ad választ az Önök magyarázatára, illetve válaszára. JAVASLAT Az SzMR 25. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „25. § (1) Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése az intézetbe történik (munkavégzés helye) során a munkavégzés helye az intézet.”

2.

SzMR 64. § (3) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „64. § (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) felmentéssel, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával.” OKM 2010. május 13. A szenátusi tagság visszahívással, s nem felmentéssel szűnik meg.

16


2011. november 7.

ELTE 2010. október 4. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 28. § (1) bekezdés második mondata értelmében a szenátusi tagság megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket – az a)-j) pontok figyelembevételével – kell a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíteni. Mivel az Ftv. hivatkozott pontjai nem írják elő a visszahívással történő megszüntetést, a rendelkezés módosítását nem látjuk szükségesnek. NEFMI 2011. július 20. Továbbra is javasoljuk a szenátusi tagság megszűnésével kapcsolatos rendelkezések pontosítását. A „felmentés” kifejezés más jogi helyzetre vonatkozik, ezért javasoljuk a jogszabályi megfogalmazás pontosítását. A szenátus létrejöttéből egyértelműen következik, hogy a kinevezés szó nem megfelelő, ugyanis a tagok delegálással kerülnek a testületbe, éppen a hivatkozott Ftv. 28. § alapján. Az a hivatkozás, hogy a visszahívás nem szerepel, azért helytálló, mert a delegálás ellentettje elsősorban a visszahívás lehet, de a kinevezés biztos nem. Az Ftv. erről valóban nem rendelkezik, de az érdemi intézményi működés szükségessé teheti a helyi szabályozást. JAVASLAT Az SzMR 64. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 64. § (3) [A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással,] c) felmentéssel az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, d) [a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.], e) a tag halálával.]” Az SzMR 64. § (5) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 64. § (5) (...) Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságból tagságát a jelenlévők 2/3ának többségével meghozott határozatával felmentheti megszüntetheti. (...)” 3.

SzMR 78. § (4) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „78. § (4) A rektor a Szenátus jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez. A rektor előterjesztésének a végrehajtásra halasztó hatálya van.” OKM 2010. május 13. A korábban hatályos, felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény tartalmazza még azon rendelkezést, hogy az intézmény vezetője az intézményi tanács, az intézményi tanács pedig az intézmény vezetője jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez. A 2005. évi CXXXIX. tv. megszüntette a fenti szabályozást, melyből véleményünk szerint az következik, hogy a jogszabálysértő döntések ellen nem a miniszternek kell jogorvoslati lehetőséget biztosítani, s az intézményi autonómia tiszteletben tartásával nem a miniszternek kell a jogszabálysértő döntéseket orvosolni. Azzal, hogy az Ftv. a fenntartó intézkedéseit szem előtt tartva fogalmazza meg a rektor számára a bírói út igénybevételének lehetőségét, véleményünk szerint a rektor a Szenátus döntése ellen bírósághoz fordulhat, amennyiben saját hatáskörben nem tudja a jogszabálysértést megszüntetni. ELTE 2010. október 4. Az Ftv. nem rendelkezik arról, hogy a szenátusi döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, bíróság hatáskörét az Egyetem nem alapíthatja meg, csak törvény, tehát ha a Szervezeti és Működési Szabályzat bírósági hatáskört írna elő az törvénysértő és jogdogmatikailag is kifogásolható rendelkezés volna. Az Ftv. 115. §-ban meghatározott fenntartói irányítás keretébe éppen illeszkedik az ELTE gyakorlata. A felsőoktatási intézmények autonómiáját kimondó (14) bekezdés a fenntartói irányítás keretében hozott döntésekre vonatkozóan nyitja meg a bírói utat.

17


2011. november 7.

NEFMI 2011. július 20. Az általunk adott észrevételt fenntartjuk. A jogszabálysértő döntések ellen nem lehet a miniszterhez jogorvoslati lehetőséget biztosítani. Mindezekre tekintettel a szenátus döntése ellen nem lehet a miniszterhez fordulni. Még ha a jogszabályi hiányra hivatkozva a szenátus döntése elleni bírósági hatáskört ki is zárják, ebből nem következik e szintén jogszabályi felhatalmazás nélküli jogorvoslati lehetőség. A hivatkozott 115. § nem ezekre utal, hanem a szervezeti és működési szabályzat, illetve annak áttekintéséhez kapcsolódó ellenőrzéshez kapcsolódik. JAVASLAT Hatályát veszti az SzMR 78. § (4) bekezdése. „SzMR 78. § (4) A rektor a Szenátus jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat az oktatási miniszterhez. A rektor előterjesztésének a végrehajtásra halasztó hatálya van.” 4.

SzMR 117. § (1) bekezdés a) pont Kifogásolt rendelkezés: „117. § (1) A kari tanács döntési hatáskörébe tartozik a) a Kar költségvetésének jóváhagyása és beszámolójának elfogadása; (...)” OKM 2010. május 13. Tekintettel arra, hogy az intézmény rendelkezik költségvetéssel, nem tartozhat a kari tanács hatáskörébe a kar költségvetésének jóváhagyása és beszámolójának elfogadása. ELTE 2010. október 4. Az intézmény költségvetését a Szenátus fogadja el, a kari tanácsok az egyetemi költségvetés adott karon történő végrehajtásáról határoznak. NEFMI 2011. július 20. Ezt a kifogást is fenntartjuk, azzal természetesen, hogy ennek megfelelően pontosítani kell, ne legyen félreérthető. JAVASLAT Az SzMR 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „SzMR 117. § (1) [A kari tanács döntési hatáskörébe tartozik] a) a Kar költségvetésének az egyetemi költségvetés kari részköltségvetésének (karon történő végrehajtásának) jóváhagyása és beszámolójának elfogadása; (...)”

II. Az SzMR 3.c. sz. melléklete, az Informatikai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: IK SzMSz) egyes rendelkezéseivel kapcsolatos észrevételek 5.

IK SzMSz 4. § Kifogásolt rendelkezés: „Nem önálló oktatási és más szervezeti egység 4. § (1) Nem önálló oktatási és más szervezeti egység létrehozható tanszéken belül minden olyan oktatási, kutatási vagy speciális feladatra, amelynek ellátásához szervezetre van szükség. (2) Ilyen szervezeti egység lehet az oktatást, kutatást közvetlenül segítő laboratórium, központ vagy más szervezet. (3) Ilyen szervezeti egységet a tanszék értekezlete kezdeményezésére a Kari Tanács hoz létre. (4) Ilyen szervezeti egység vezetőjének megbízását, a tanszék értekezlete véleményének ismeretében a dékán adja ki. (5) Nem önálló oktatási és más szervezeti egység határozott időre is létrehozható.” OKM 2010. május 13. Tekintettel arra, hogy ma már a jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy mely szervezeti egységek önállóak és melyek nem, amennyiben az intézmény különbséget kíván tenni a szervezeti egységek között, a szabályzatban kellene meghatározni az önálló és nem önálló szervezeti egységeket. ELTE 2010. október 4. Az ELTE szervezeti felépítését, így a karokon működő nem önálló, illetve önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egységeket az SzMR, illetve annak 1. sz. melléklete rögzíti.

18


2011. november 7.

NEFMI 2011. július 20. Továbbra is fenntartjuk a véleményünket. Ha ugyanis használni kívánják az „önálló szervezeti egység” és a „nem önálló szervezeti egység” fogalmát, akkor a meghatározás hiányában szabályzatnak kell meghatároznia a fogalmat. [Ezt a szabályozást a Kjt. végrehajtására kiadott 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet, majd a 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet határozza meg. A hatályos végrehajtási rendelet a vezetői megbízáshoz kapcsolódóan nem tesz ilyen különbséget a szervezeti egységek között.] VÁLASZ Az ELTE a Szervezeti és Működési Rendben, valamint annak 5. sz. mellékletében, a Gazdálkodási Szabályzatban az alábbiak szerint rögzíti az önálló és a nem önálló szervezeti egységek körét: SzMR 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Szenátus a jelen Szabályzatban vagy annak módosításával egyes szervezeti egységeket (pl. kar, intézet, önálló tanszék) önálló gazdálkodási jogkörrel ruházhat fel (a továbbiakban: önálló szervezeti egység). A gazdálkodási jogkör tartalmát a jelen Szabályzat mellékleteként a Szenátus által elfogadott Gazdálkodási Szabályzat állapítja meg. A Gazdálkodási Szabályzat 3. § (1)-(3) bekezdése értelmében az Egyetem – mint gazdálkodó szervezet – részben centralizált, részben decentralizált keretgazdálkodást folytat. A decentralizált gazdálkodás szempontjából a szervezeti egységek lehetnek: a) önálló gazdálkodási joggal rendelkező egységek (költséggazda), b) önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szervezeti egységek. Költséggazdák a jelen szabályzat 1. sz. függelékében felsorolt karok és egyéb szervezeti egységek. A költséggazdák kijelölt vezetői és kijelölt munkatársai a szabályozások által rájuk ruházott kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörrel rendelkeznek, amelynek gyakorlásáért és betartásáért fegyelmi, valamint kártérítési felelősséggel tartoznak. Speciális költséggazdák a Pedagogikum Központ, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Tanító- és Óvóképző Kar, amelyek esetében a GSZ a Pedagogikum Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandó. A speciális költséggazdák felsorolását az 1/a. sz. függelék tartalmazza. Az ELTE ezzel tehát eleget tesz a Minisztérium azon elvárásának, miszerint „meghatározás hiányában szabályzatnak kell meghatároznia a fogalmat”. 6.

IK SzMSz 28.§ (2) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „28. § (2) A (dékáni) megbízás 4 évre szól és pályázat alapján — újraválasztással — egy ízben megismételhető.” OKM 2010. május 13. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében a kari vezető megbízása, ha azt a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta, második alkalommal is meghosszabbítható. ELTE 2010. október 4. A Szenátus az FKR 83. § (5) bekezdése lábjegyzetében ismertetett szavazati arányban hozott határozataival elvetette a rektori, rektorhelyettesi és dékáni megbízás második meghosszabbításának lehetőségét. NEFMI 2011. július 20. Ezt a megfogalmazást továbbra sem tudjuk elfogadni. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében lehetséges a vezetői megbízás hosszabbítása. Ezt általánosságban nem lehet kizárni egy szavazással. A szabályzat ugyanis nem lehet ilyen tekintetben eltérő a jogszabálytól. Ha egyes adott esetben nem értenek egyet ezzel, akkor ezt az egyes személyre szóló szavazásnál a döntéssel kizárhatja a testület. VÁLASZ Lásd FKR 83.§ esetében adott választ!

19


2011. november 7.

III. Az SzMR 3.f. sz.. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: TTK SzMSz) egyes rendelkezéseivel kapcsolatos észrevételek 7.

TTK SzMSz 10. § Kifogásolt rendelkezés: „Az önálló tanszék 10. § (1) Az önálló tanszék vezetésével egyetemi tanár, vagy habilitált docens bízható meg. (2) A megbízásra és a megbízás megismétlésére pályázat útján kerül sor. (3) A pályázat elbírálására a dékán 3-5 tagú bíráló bizottságot küld ki. A bíráló bizottság egy tagjának olyan habilitált, vagy MTA doktora fokozattal/címmel rendelkező személyt, aki nincs munkaviszonyban az egyetemmel, egy másik tagját pedig a tanszék munkatársai közül kell felkérni. A bíráló bizottság a beérkezett pályázato(ka)t véleményezi, véleményét írásban köteles megadni és titkos szavazással is kifejezni. A Kari Tanács a Tanszék értekezlete és a bíráló bizottság véleménye ismeretében tesz javaslatot a megbízásra. Az önálló tanszék vezetőjét a tanszéki értekezlet, a Szenátus véleménye és a Kari Tanács javaslata alapján a dékán bízza meg. Ha a pályázatokat véleményező (javaslattevő) testületek egybehangzó álláspontot fogalmaztak meg, akkor a dékán a megbízás során nem térhet el ettől. Ha a testületek állásfoglalása eltérő, akkor a dékán az álláspontok mérlegelése után hozza meg döntését, azonban arról és annak indokairól a megbízás átadása előtt írásban tájékoztatnia kell a Kari Tanács tagjait. (4) A tanszékvezető az ELTE SzMSz-ben meghatározottakon túlmenően: a) gondoskodik az oktatói és kutatói utánpótlásról, b) rendelkezik a tanszékre jutó költségvetési pénzek felhasználásáról, c) biztosítja az oktatók és a kutatók kutatási szabadságát, az infrastruktúrához és kutatási eszközökhöz való hozzáférést. (5) Eredménytelen tanszékvezetői pályázat esetén a vezetői teendők ellátására, az újabb pályázat elbírálásáig a dékán ideiglenes megbízást ad ki. Az ideiglenes megbízást a vezetői megbízás ismétlésekor nem lehet beszámítani.” OKM 2010. május 13. Tekintettel arra, hogy ma már a jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy mely szervezeti egységek önállóak és melyek nem, amennyiben az intézmény különbséget kíván tenni a szervezeti egységek között, a szabályzatban kellene meghatározni az önálló és nem önálló szervezeti egységeket. ELTE 2010. október 4. Az ELTE szervezeti felépítését, így a karokon működő nem önálló, illetve önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egységeket az SzMR, illetve annak 1. sz. melléklete rögzíti. NEFMI 2011. július 20. Továbbra is fenntartjuk a véleményünket. Ha ugyanis használni kívánják az „önálló szervezeti egység” és a „nem önálló szervezeti egység” fogalmát, akkor a meghatározás hiányában szabályzatnak kell meghatároznia a fogalmat. [Ezt a szabályozást a Kjt. végrehajtására kiadott 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet, majd a 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet határozza meg. A hatályos végrehajtási rendelet a vezetői megbízáshoz kapcsolódóan nem tesz ilyen különbséget a szervezeti egységek között.] VÁLASZ Lásd az IK SzMSz 4. §-ára tett minisztériumi észrevétel kapcsán az 5. pontban ismertetett egyetemi válaszban foglaltak.

20


8.

2011. november 7.

TTK SzMSz 32.§ (2) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „32. § (2) A (dékáni) megbízás három-öt évre adható és pályázat alapján — újraválasztással — egy ízben megismételhető.” OKM 2010. május 13. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében a kari vezető megbízása, ha azt a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta, második alkalommal is meghosszabbítható. ELTE 2010. október 4. A Szenátus az FKR 83. § (5) bekezdése lábjegyzetében ismertetett szavazati arányban hozott határozataival elvetette a rektori, rektorhelyettesi és dékáni megbízás második meghosszabbításának lehetőségét. NEFMI 2011. július 20. Ezt a megfogalmazást továbbra sem tudjuk elfogadni. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében lehetséges a vezetői megbízás hosszabbítása. Ezt általánosságban nem lehet kizárni egy szavazással. A szabályzat ugyanis nem lehet ilyen tekintetben eltérő a jogszabálytól. Ha egyes adott esetben nem értenek egyet ezzel, akkor ezt az egyes személyre szóló szavazásnál a döntéssel kizárhatja a testület. VÁLASZ Lásd FKR 83.§ esetében adott választ!

IV. A Foglalkoztatási Követelményrendszerrel (a továbbiakban: FKR) kapcsolatos észrevételek 9.

Az FKR-rel kapcsolatos általános észrevétel OKM 2010. május 13. Felhívjuk az intézmény figyelmét arra, hogy a magasabb vezetői megbízás lejártakor szükséges átadás-átvétel során követendő szabályokról részletesen kellene rendelkezni a szabályzatban. ELTE 2010. október 4. A magasabb vezetői megbízás lejártakor szükséges átadás-átvételnek jogszabályi alapját nem leltük, azonban az ELTE az eljárás során követendő egyetemi szabályok kodifikációját tervezi. NEFMI 2011. július 20. Továbbra is fenntartjuk az átadás-átvétel tekintetében tett javaslatot. A magasabb vezető ugyanis a folyamatban lévő, valamint az általa felügyelt területet, anyagokat valamilyen formában annak lezárásaként, át kell adja utódjának, részletezve a feladatokat, folyamatban lévő ügyeket annak állásáról adott tájékoztatással. Ezt azért is javasoljuk, mert több, a közelmúltban történt jogi eljárás során ezt a külső hatóságok is számon kérték és a hiányát kifogásolták a felelősség kérdésének megállapítása érdekében. JAVASLAT Az FKR 84. § kiegészül az alábbi új (8) bekezdéssel: „FKR 84. § (8) Legkésőbb a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnése napján, ha az munkaszüneti napra esik, a megelőző munkanapon, ha pedig a megszűnéssel egyidejűleg a közalkalmazotti jogviszony is megszűnik, az utolsó munkában töltött napon le kell bonyolítani az átadás-átvételi eljárást. Ennek során jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tételesen rögzíti az átadásátvétel alábbi tárgyait: a) folyamatban lévő ügyek, a határidő, felelős, ügyintéző megjelölésével, b) hivatalos ügyintézés során keletkezett papíralapú és elektronikus adatok, dokumentumok, c) vezető birtokában, rendelkezésében lévő személyes használatra biztosított eszközök (mobiltelefon, laptop, kulcsok), leltárjegyzék, d) amennyiben a vezető utalványozási joggal rendelkezik, az utalványozási jogkörébe tartozó körzet aktuális pénzügyi helyzetét bemutató kivonat, az ellenjegyzésre jogosult aláírásával.”

21


2011. november 7.

10. FKR 18. § Kifogásolt rendelkezés: „Belső áthelyezés 18. § Ha az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult egyik egyetemi szervezeti egységből másik szervezeti egységhez (kar, karhoz nem tartozó önálló szervezeti egység) kerül át (belső áthelyezés) erről megállapodást kell kötni. A belső áthelyezésről szóló megállapodást a két munkáltatói jogkör gyakorlójának és az érintett közalkalmazottnak egyaránt alá kell írni. Az átvevő munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a jogviszonyban bekövetkezett változásról (munkakör, illetmény stb.) kinevezés módosító okmányt köteles kiállítani.” OKM 2010. május 13. A Kjt. nem ismeri a belső áthelyezés fogalmát. A kinevezés az egyetemre szól. Ha változik a feladatvállalási hely, akkor ezt a munkaköri leírásban kell rendezni és nem karok közötti megállapodásban. ELTE 2010. október 4. Az ELTE belső áthelyezés alatt a munkavégzés helye megváltozását érti. A Kjt. előírja, hogy a kinevezési okmányban meg kell jelölni a munkavégzés helyét, így szakmailag megalapozott, hogy a munkavégzés helye megváltozása külön alapja legyen a kinevezés módosításának. NEFMI 2011. július 20. Az észrevételt fenntartjuk. De azt pontosítva szeretnénk leszögezni, hogy ez csupán a fogalom pontosítására vonatkozó észrevétel. A Kjt. ugyanis a belső áthelyezés fogalmát nem ismeri, a kinevezés az egyetemre szól. Javasoljuk ezt esetleg a munkaköri leírásban rendezni. JAVASLAT Az FKR 18. §-át megelőző cím helyébe az alábbi szöveg lép, egyidejűleg a 18. § második zárójele kiegészül „a továbbiakban” szövegrésszel: „Munkavégzés szervezeti helyének megváltoztatása (belső áthelyezés) FKR 18. § (1) Ha az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult egyik egyetemi szervezeti egységből másik szervezeti egységhez (kar, karhoz nem tartozó önálló szervezeti egység) kerül át (a továbbiakban: belső áthelyezés) erről megállapodást kell kötni. (....)” 11. FKR 29/A. § Hivatkozott rendelkezés: „29/A. § Amennyiben az adott szakterületre megállapított akkreditációs követelményeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, vagy az gazdaságilag indokolt, a rektor a kari vezetőnek a 27. § (1) bekezdésben határozott vizsgálatot követően előterjesztett erre irányuló kérelme alapján a 27. § (2) bekezdésben és ehhez kapcsolódóan a 28. § (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól egy évre, de legfeljebb az érintett oktató-kutató 65. életéve betöltésének évére felmentést adhat. Az e bekezdés szerinti kari előterjesztés egy év elteltével megismételhető. A rektor döntését az oktatási rektorhelyettes és a gazdasági főigazgató véleménye alapján hozza meg.” OKM 2010. május 13. A Kjt. nem teszi kötelezővé nyugdíjkorhatár betöltése esetén a közalkalmazott felmentését. A felmentés szükségességéről a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell minden esetben dönteni, e kérdésről véleményünk szerint nem tartalmazhat a szabályzat kötelező rendelkezéseket. ELTE 2010. október 4. A szabályzat megfelelően tartalmaz mérlegelési lehetőséget a számos kivétel szabály alkalmazására. NEFMI 2011. július 20. Továbbra is fenntartjuk azon észrevételünket, hogy a Kjt. nem teszi kötelezővé nyugdíjkorhatár betöltése esetén a közalkalmazott felmentését. A felmentés szükségességéről a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell minden esetben dönteni, e kérdésről véleményünk szerint nem tartalmazhat a szabályzat kötelező rendelkezést.

22


2011. november 7.

VÁLASZ A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §). A Kjt. munkáltatóról beszél, a munkáltató maga az Egyetem. Az Ftv. 21. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat). A szervezeti és működési szabályzatban minden olyan kérdés szabályozható, amelyről jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. A szervezeti és működési szabályzat részei: a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. Az Ftv. 21. § (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerint a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó követelményrendszert. Az Ftv. 27. § (6) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a szenátus fogadja el a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát. A szenátus az intézmény, így a munkáltató legfőbb döntéshozó testülete. Következésképp a Kjt. hivatkozott rendelkezése nem zárja ki, azzal összhangban áll a szenátusi határozattal (a szabályzat elfogadásával) történő intézkedés. 12. FKR 82. § (2) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „82. § 4Amennyiben az oktató vagy kutató munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban  részben vagy egészben  azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a kar vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. További jogviszony létesítésére engedély csak részmunkaidőre adható, figyelemmel a munkahelyen töltendő törvényes munkaidő tartamára (78. §). E korlátozás nem vonatkozik az Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia területén jelenleg vagy esetlegesen a jövőben működő felsőoktatási intézmények magyar nyelvű képzéseiben közreműködő oktatóra, kutatóra, feltéve, hogy közreműködésére az Egyetem és az előzőekben felsorolt államokban működő felsőoktatási intézmény közötti megállapodás alapján kiadott határozott időre szóló rektori engedéllyel kerül sor.” NEFMI 2011. július 20. Az új megfogalmazás a további jogviszonyra vonatkozóan kisebb pontosításra szorul, ahogy azt ezzel kapcsolatos levelünkben is megfogalmaztuk. A megfelelő választ az engedély megadására az Mt. adja meg. Ugyanakkor az Ftv. 91. §-ában foglalt előmeneteli rendszer tekintetében kérdéses lehet az engedély. A 90 napnál hosszabb külföldi felsőoktatási intézményben folytatott munka ugyanis szünetelteti a kívánt és előírt időszakot, így ez hátrányos lehet, még akkor is, ha valóban támogatandó célként a határon túli felsőoktatási intézményekbe történik ez a munkavállalás. VÁLASZ Az észrevételben hivatkozott, a minisztérium által a kiegészítés kapcsán fogalmazott levél a jelzett szükséges kisebb pontosításra javaslatot nem tartalmaz, így a felvetés nem értelmezhető. 13. FKR 83. § (5) bekezdés Kifogásolt rendelkezés: „83. § (5) 5A magasabb vezetői és a vezetői megbízások határozott időre – legalább három legfeljebb öt évre – adhatók. A (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízás egy, minden más megbízás több alkalommal meghosszabbítható.” Utolsó mondatát beiktatta az ELTE SzMSz III. kötete kiegészítéséről szóló CLXXI/2011. (VI. 27.) Szen. sz. határozat. Hatályos: 2011. X. 15. napjától. 5 A Szenátus 2009. március 23. napján tartott ülésén 5 igen szavazattal, 19 ellenében, 5 tartózkodás mellett (a törvény által előírt minősített többség hiányában) elvetette a 83. § (5) bekezdését érintő, az Ftv. 96. § (5) bekezdés módosítása miatt kezdeményezett javaslatot, így a Szenátus a rektori megbízás második meghosszabbításának lehetőségét kizárta. Továbbá a Szenátus 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozott CCLVIII/2009. (XI. 2.) Szen. sz. határozata értelmében nem ért egyet azzal, hogy az FKR 83. § (5) bekezdése – az Ftv. 96. § (5) bekezdése utolsó mondatára tekintettel – kiegészítésre kerüljön a rektorhelyettesi, dékáni megbízás második meghosszabbításának lehetőségével. 4

23


2011. november 7.

OKM 2010. május 13. A 2008. évi CXVII. tv. – a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával történő támogatása esetén – lehetővé tette a rektor, rektorhelyettes, főigazgató, dékán megbízásának második alkalommal történő meghosszabbítását. ELTE 2010. október 4. A Szenátus 2009. március 23. napján a rektor megbízásának, majd 2009.november 2. napján a rektorhelyettes és a dékán megbízásának második alkalommal történő meghosszabbítása lehetőségét – az FKR 83. § (5) bekezdéshez illesztett lábjegyzet szerint – generálisan elutasította. NEFMI 2011. július 20. Az Ftv. 96. § (5) bekezdése értelmében lehetséges a vezetői megbízás hosszabbítása. Ezt általánosságban nem lehet kizárni egy szavazással. A szabályzat ugyanis nem lehet ilyen tekintetben eltérő a jogszabálytól. Ha egyes adott esetben nem értenek egyet ezzel, akkor ezt az egyes személyre szóló szavazásnál a döntéssel kizárhatja a testület. VÁLASZ A minisztériumi álláspont eltérő, de jogszabályi hellyel nem alátámasztott érvelést rögzít. Az ELTE – különösen a jövőben tervezett jogalkotói szándékkal összhangban – ragaszkodik korábbi jogértelmezéséhez és az azon alapuló döntéshez. 14. FKR 85. § Kifogásolt rendelkezés: „85. § (1) Ha a határozott idő lejártakor, illetve a korhatár elérésekor a magasabb vezetői tisztségre kiírt pályázat nem került elbírálásra, vagy az eredménytelen volt, ideiglenes megbízást kell kiadni. (2) Ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás lehet kiadni a) a hatvanötödik életéve betöltéséig a korábbi magasabb vezető, illetve vezetői feladattal megbízott személynek, vagy b) a szervezeti egység megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal rendelkező más munkatársának, akkor is, ha a pályázati eljárásban nem vett részt, c) a szervezeti egység olyan munkatársának, aki nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség, d) más szervezeti egység vezetőjének, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség. (3) Az ideiglenes megbízás határozott időre – magasabb vezető esetén legfeljebb a pályázat eredményes elbírálásáig terjedő – időtartamra szól. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben – ha a pályázat eredménytelen volt – az ideiglenes megbízás meghosszabbítható. (5) A jelen szakaszban foglalt rendelkezések a magasabb vezetők, illetve vezetők helyetteseire nem alkalmazhatók.” OKM 2010. május 13. A Kjt. értelmében pályázat nélkül egy évre kaphat megbízást a vezető, amely nem ideiglenes megbízás, csak a vezetői feladatok ellátásával bízható meg az adott személy. Véleményünk szerint azonban ezen megbízás nem hosszabbítható meg. ELTE 2010. október 4. Jogszabályi alapját az észrevételben foglalt kifogásnak nem látjuk. A szabályozás arra az esetre vonatkozik, amikor az ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás lejártával is eredménytelenül telt a kiírt pályázat és még mindig nincs más, aki megbízást kaphatna. NEFMI 2011. július 20. Az Egyetem álláspontját nem tudjuk elfogadni. A jogszabály csak egyszer ad egy évre lehetőséget. Ezzel a megoldással a jogszabály kijátszása történik. Így a vezetői megbízás nem hosszabbítható meg. A vezetői feladatok ellátásával megbízott vezető jogköre korlátozott, csak bizonyos kérdésekben járhat el, de nem vezető.

24


2011. november 7.

VÁLASZ A minisztériumi észrevételben jelzett korlátozásoknak jogszabályi alapján nem találtuk. A Kjt. magasabb vezető és a vezető beosztás tekintetében – a 20/B. § (5) bekezdésben – a következők szerint biztosít lehetőséget a pályázat kiírásának mellőzésére. A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval. A Kjt. 20/A. § (2) a) és b) pontjai kimondják, hogy munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető a) olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók. Továbbá nem értelmezhető az az észrevétel miszerint a vezetői feladatok ellátásával megbízott vezető jogköre korlátozott, csak bizonyos kérdésekben járhat el, de nem vezető. A Kjt. csak megbízott vezetőt ismer, a 23. § (1) bekezdése értelmében a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással történik. V. A Hallgatói Követelményrendszerrel (a továbbiakban: HKR) kapcsolatos észrevétel 15. HKR 133. § „133. § (1) Az Ftv. 125. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott térítési díjak és fizetési kötelezettségek összegét a Kari Tanácsok, a nem kari illetékességbe tartozó fizetési kötelezettségek esetében a Szenátus állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy azok nem lehetnek magasabbak, mint az önköltség. (2) Az Ftv. 59. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a vizsgáról való, a Szabályzat 71. § (7) bekezdése szerinti igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató az (1) bekezdésben foglaltak szerinti térítési díjat köteles fizetni. (3) A Szabályzat 130. §-ban szabályozott, kreditenkénti költségtérítési díj az Ftv. 125. § (3) szerinti térítési díj.” OKM 2010. május 13. Az Ftv. 125. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott térítési díjakat a Szenátusnak, s nem a kari tanácsnak kell meghatározni. ELTE 2010. október 4. Módosítás nem szükséges, az Ftv. a térítési díjak megállapításának rendje térítési és juttatási szabályzatban történő meghatározását írja elő, így a jogszabályi rendelkezésnek a szóban forgó egyetemi szabály megfelel. NEFMI 2011. július 20. A térítési díjakat a szenátusnak és nem a kari tanácsnak kell elfogadnia. Nem érthető fogalmilag, a „nem kari illetékességbe tartozó fizetés” fogalma. Kérdésként merült fel, hogy akkor mit szabályoz a szenátus? VÁLASZ: A hallgatók által fizetendő térítési díjak megállapítása nem szerepel a Szenátus kizárólagos hatáskörébe utalt jogkörök közt. Az Ftv. értelmében a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni olyan megkötéssel, hogy az nem lehet magasabb, mint az önköltség. [Ftv. 21. § (4) bek. d) pont, 125. § (5) bek.] A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a felsőoktatási intézményben a hallgató által a mulasztás és késedelmes teljesítés miatt fizetendő díjak, a térítési díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a kollégiumi díjat, és a felsőoktatási törvény 126. §-ának (2) bekezdése alapján a költségtérítés mértékét egy tanév időtartamára kell megállapítani, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

25


2011. november 7.

Az Egyetem a hivatkozott jogszabályhelyeknek megfelelően szabályzatában rögzíti a térítési díjak megállapításának rendjét, úgy, hogy a térítési díjak összegének megállapítását a kari tanácsok hatáskörébe utalja, azaz a Szenátus ezt a nem kizárólagos hatáskörét a kar tanácsokra részben átruházza. A nem kari illetékességbe tartozó fizetési kötelezettségek körébe az Egyetem központi hallgatói adminisztratív, illetve térítési és juttatási ügyekkel foglalkozó egysége által szedhető díjak tartoznak, így pl.: adminisztratív kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosítása vagy végleges elmulasztása, tanulmányi kötelezettség teljesítésére előírt határidő módosítása kapcsán fizetendő összegek stb., amelyekről a HKR 133. § (1) bekezdése szerint a Szenátus határoz. VI. Az Egyetemi Doktori Szabályzattal kapcsolatos észrevétel 16. A doktori értekezés nyilvánossága NEFMI 2011. július 20. Az Alkotmánybíróság 41/2005. (X. 27.) AB határozata mondta ki, hogy a felsőoktatási intézmény autonóm működésére tartozó kérdésben a törvény, illetve a törvény kifejezett felhatalmazása alapján lehet szabályozni. Az Ftv. 32. § (11) bekezdésének c) pontjában felhatalmazza a Kormányt, hogy határozza meg a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára vonatkozó általános szabályokat. Az egységes szabályozást ágazati tudománypolitikai szempontok teszik indokolttá, amelyet a Kormány a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2077. (III. 27.) Korm. rendelet megalkotásával teljesített. A Rendelet azon rendelkezései, miszerint a doktori értekezés mindenki számára nyilvános és azt teljes terjedelemben nyilvánosságra kell hozni, olyan kötelezettséget ró a felsőoktatási intézményekre, amelyet azok csak az interneten történő nyilvánossághoz közvetítés útján a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és az Ftv. szabályaival összhangban teljesíthetnek. VÁLASZ: Az Egyetem a doktori értekezés nyilvánosságra hozatala kötelezettségének eleget tesz. A hivatkozott jogszabályhellyel összhangban az Egyetemi Doktori Szabályzat 65. § (1) bekezdése, valamint 66. § (1) és (3) bekezdése kimondja, hogy a doktorjelölt a téziseket és az értekezést az értekezés benyújtásával egyidejűleg elektronikus formában is köteles átadni a doktori értekezés teljes terjedelmű nyilvánosságra hozatalának módjáról szóló – jelen szabályzat 8. sz. mellékletében meghatározott – rendelkező nyilatkozatával együtt. A doktori értekezés egy példányát az Egyetemi Könyvtár, egy példányát az illetékes szakterületi könyvtár őrzi. A doktori értekezések és azok téziseinek elektronikus formában történő közzétételéről – a doktorjelölt vonatkozó nyilatkozata alapján – a kari doktori szabályzatban meghatározott módon a kari doktori tanács gondoskodik. A doktori tézisek és értekezések nyilvánosságáról – a vonatkozó jogszabályhelyek figyelembevételével – az Egyetemi Doktori Tanács által elfogadott álláspontot jelen előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.

26


2011. november 7.

5. sz. melléklet CCXXI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról

A Hallgatói Követelményrendszer (HKR) Általános része a plágiumra vonatkozóan csupán egy helyen, a 76. § (6) bekezdésben tartalmaz szabályt, amikor úgy rendelkezik, hogy a plágiummal gyanúsítható szakdolgozat szerzője ellen fegyelmi eljárás indítható. A Bölcsészettudományi Kar részéről felmerült azonban az igény a hallgatók által végzett munka jogtisztaságára vonatkozó követelmények részletesebb szabályozására. Jelen előterjesztés célja ezen kérdéskör rendezése. Az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága 2011. október 26. napján tartott ülésén hozott határozatával támogatólag véleményezte az előterjesztést. HATÁROZAT 1. A HKR 4. § (2) bekezdés kiegészül egy új 68/A. ponttal: „68/A. plágium: a 74/A. § (2) bekezdésében meghatározott idegen szerzői mű 74/B. § (1) bekezdéssel ellentétes felhasználása.” 2. A HKR kiegészül az alábbi 74/A-74/C. §-sal: „A HALLGATÓK ÁLTAL VÉGZETT MUNKA JOGTISZTASÁGA 74/A. § (1) A hallgató a tanulmányi követelmények teljesítése során végzett munkájában, így különösen a házidolgozat, évfolyamdolgozat és szakdolgozat (a továbbiakban: hallgatói mű) elkészítése során idegen szerzői művet csak a szerzői jog tiszteletben tartásával, a 74/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően használhat fel. Nem minősül hallgatói műnek az írásbeli vagy szóbeli vizsga, a laboratóriumi jegyzőkönyv, valamint a zárthelyi dolgozat. (2) A 74/A-74/C. § -ok alkalmazásában idegen szerzői műnek minősül minden, nem a hallgató által készített irodalmi, tudományos, művészeti vagy egyéb szellemi alkotás, függetlenül a) készítőjétől (pl. ismert szakíró vagy másik hallgató), b) megjelenési formájától (pl. magyar vagy idegen nyelvű nyomtatott vagy internetes [URL] forrás, konferencia előadás), c) publikussá válásának mértékétől (széles körben ismertté vált mű vagy csak szűkebb körben hozzáférhető mű), d) attól, hogy az idegen szerzői mű a mindenkori hatályos jogszabályok szerint szerzői jogi vagy ahhoz hasonló jogi védelemben részesül-e. 74/B. § (1) Idegen szerzői mű felhasználásakor az alábbiak szerint kell eljárni: a) az idegen szerzői mű egészének vagy részletének felhasználása (pl. átvétele, idézése, más nyelvből történő fordítása vagy ismertetése) esetén a forrást, továbbá a szerző nevét meg kell jelölni, ha ez a név a forrásban szerepel vagy – szóban elhangzó művek esetén – egyértelműen megállapítható; b) az idegen szerzői művet vagy annak részletét – a hallgatói mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – idézetként való megjelöléssel szabad felhasználni.

27


2011. november 7.

(2) Az oktató jogosult plágiumkereső szoftver alkalmazásával is ellenőrizni a jelen §-ban foglalt kötelezettségek teljesülését. (3) Az idegen szerzői mű felhasználására és a felhasználás jelölésére egyebekben az adott szakterület vonatkozó szabályai irányadóak. 74/C. § (1) Amennyiben a hallgató a felhasználásra vonatkozó szabályoknak [74/B. § (1) bek.] egészben vagy részben nem tesz eleget, a hallgatói művet értékelhetetlennek kell minősíteni, és az adott kurzus/szakdolgozat érdemjeggyel való minősítését meg kell tagadni. (2) Fegyelmi vétségnek minősül, amennyiben a hallgató – a felhasználásra vonatkozó szabályok [74/B. § (1) bek.] megsértésével – szövegszerűen vagy alapvető tartalmi elemei tekintetében saját hallgatói műveként teljes egészében vagy jelentős részben idegen szerzői művet vagy idegen szerzői művek egybeszerkesztett változatát nyújtja be vagy adja elő. (3) Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott következményeket akkor, ha a hallgató a hallgatói műben összességében eleget tett, a felhasználásra vonatkozó szabályoknak [74/B. § (1) bek.], és megállapítható, hogy azok részleges megsértése gondatlanságra vezethető vissza.”

3. A HKR 76. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „76. § (6) A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, melyben be kell tartani a 74/A-74/C. §okban foglalt rendelkezéseket. A szakdolgozathoz csatolni kell a hallgató eredeti aláírással ellátott nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy ez az önálló szellemi alkotása megfelel a 74/A74/C. §-okban, valamint a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek. 4. A HKR 169.§ (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „169. § (2) Nem vonható felelősségre a hallgató – a 74/A-74/C. §-okban foglaltak kivételével – olyan magatartásért, cselekményért vagy mulasztásért, melyhez a Hallgatói követelményrendszer I–IX. és XII–XXIII. fejezeteinek valamelyike fűz – tanulmányi jellegű – jogkövetkezményt.” 5. Jelen módosítás 2011. november 8. napjával hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott hallgatói művek esetében kell először alkalmazni. Budapest, 2011. november 7.


28


2011. november 7.

6. sz. melléklet CCXXII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Természettudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról

A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2011. október 19. napján javaslatot tett az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) alábbiak szerinti módosítására. Az indokolás értelmében a javaslat a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére született, és a várakozások szerint elsősorban azokat a hallgatókat érinti, akik ösztöndíj-pályázati kritériumok miatt a jelenlegi kereteken biztosítotton felül további, legfeljebb két vizsgaeredményüket szeretnék javítani. A módosítás szerint lehetőséget kapnának a javításra azok a hallgatók is, akik úgy gondolják, egynél több sikeresen letett vizsgájukat jobb érdemjegyre is képesek teljesíteni, és élni is szeretnének a javítás lehetőségével. Az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága 2011. október 26. napján tartott ülésén hozott határozatával támogatólag véleményezte az előterjesztést. HATÁROZAT

1.

A HKR 547. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: „547. § (3) A hallgató a HKR 73. § (8) bekezdés által lehetővé tett vizsgaidőszakonként egyetlen sikeres vizsgaeredmény javítására irányuló újabb vizsga lehetősége mellett, térítési díj ellenében, további két tárgyból tehet javítóvizsgát az adott vizsgaidőszakban.”

2. A HKR 579. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg – a (2)-(4) bekezdések megjelölése (3)-(5) bekezdésre módosulása mellett – kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: „579. § (1) A Karon az ugyanabból a tanegységből tett harmadik vizsga díja 1500 Ft, a további vizsgáké vizsgánként 3000 Ft. (2) A Karon egy vizsgaidőszakon belül az első sikeres vizsgaeredmény javítására irányuló vizsga ingyenes. A további sikeres vizsgaeredmény javítására irányuló vizsgák díja vizsgánként 3000 Ft.” 3.

A jelen módosítás az elfogadást követő napon lép hatályba.



29


2011. november 7.

7. sz. melléklet CCXXIII/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszernek az Egyetem által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos egyes rendelkezései módosításáról

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az Egyetem saját kitüntetései terén a beérkezett előterjesztések nagy száma a kitüntetések inflálódásához vezethet. A bizottsági egyeztetések e téren csak részleges eredményt hoztak, ezért célszerűnek tűnik szabályzatban meghatározni az évente adományozható kitüntetések maximális számát. Ezen túlmenően a javaslat a Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR) alábbi két rendelkezés törlését is indítványozza: - 109. § (1) bekezdés b) pontja, mivel az itt jelzett oktatói-dolgozói kör kitüntetési számára rendelkezésre áll a 110. § (1) bekezdés a) és b) pontja; - 110. § (1) bekezdés c) pontja, mivel a 111/A. § (1) bekezdés a) pont ugyanezen tevékenységi kört érinti.

HATÁROZAT 1. Az FKR 109. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "109. § (1) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozható a) az Egyetem kimagasló munkát végző vezetőinek (a rektor, a dékánok, valamint a gazdasági főigazgató és a főtitkár) megbízatásuk lejártakor, továbbá kivételes esetben az egyetem más dolgozójának; b) legalább három évtizedes kimagasló munkája elismeréseként azoknak az egyetemi és főiskolai tanároknak – évente legfeljebb összesen három személynek –, akiknek közalkalmazotti jogviszonya nyugdíjjogosultságra tekintettel szűnt meg." 2. Az FKR 110. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "110. § (1) Pro Universitate Emlékérem arany fokozata adományozható a) vezetői tevékenysége elismeréseként az Egyetem legalább egy ciklust kitöltő rektorhelyettesei és legalább két ciklust kitöltő dékánhelyettesei részére megbízatásuk lejártakor; b) vezetői tevékenységük elismeréseként az Egyetem következő kimagasló munkát végző vezetőinek: intézetigazgatók, tanszékvezetők, más önálló szervezeti egységek vezetői (főosztályvezetők, osztályvezetők) részére több cikluson keresztül, illetve huzamosan, de mindkét esetben legalább tíz éven át végzett vezetői munkájukért; c) oktatói, tudományos tevékenységük elismeréseként az Egyetem vezető oktatói (egyetemi és főiskolai tanár és docens) és vezető kutatói (tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs) részére legalább húsz éves kiemelkedő oktatói, tudományos munkájukért." 3. Az FKR 110. §-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel, egyidejűleg a korábbi (2)-(4) bekezdések jelölése (3)-(5) bekezdésre módosul: "110. § (2) A Pro Universitate Emlékérem arany fokozata évente legfeljebb öt személynek adományozható."

30


2011. november 7.

4. Az FKR 110. §-ának jelen javaslat 2. pontjával módosított jelölésű (3)-(4) bekezdései az alábbiak szerint egészülnek ki: "110. § (3) [Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata adományozható az Egyetem oktatói és kutatói és más közalkalmazottai részére legalább húsz éves kiemelkedő tevékenységükért.] A Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata évente legfeljebb hét személynek adományozható. (4) [Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata adományozható az Egyetem oktatói és kutatói és más közalkalmazottai részére legalább tíz éves kiemelkedő tevékenységükért.] A Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata évente legfeljebb hét személynek adományozható." 5. Az FKR 111. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi mondattal: "111. § (1) [Eötvös-gyűrű adományozható kiemelkedő szakmai, tudományos életútja elismeréseként annak a közalkalmazottnak, akinek közalkalmazotti jogviszonya nyugdíjba vonulására tekintettel szűnt meg.] Évente legfeljebb kettő Eötvös-gyűrű adományozható." 6. Az FKR 112. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: "112. § Trefort Ágoston Emléklap adományozható azoknak a nem oktató-kutató közalkalmazottaknak, akik munkájuk során legalább tíz éven keresztül átlagon felüli teljesítményt értek el vagy az adományozás évében kiemelkedő érdemeket szereztek. Évente legfeljebb tizenöt személynek adományozható Trefort Ágoston Emléklap." 7. A jelen kiegészítés 2012. január 1. napján lép hatályba.



31


2011. november 7.

8. sz. melléklet CCXXIV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Felvételi Szabályzatot tartalmazó 4. sz. melléklete, a Felvételi Szabályzat Természettudományi Karra vonatkozó különös részének módosításáról

A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2011. szeptember 21. napján tartott ülésén – az újonnan indult tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzési szakra tekintettel – javaslatot tett a Felvételi Szabályzat kari különös része alábbiak szerinti módosítására. Az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága 2011. október 26. napján tartott ülésén hozott határozatával támogatólag véleményezte az előterjesztést. 1. A Felvételi Szabályzat 37. § (4) bekezdés a) pontja felvezető szövege, 37. § (5) bekezdés a) pontja és 39. § (3) bekezdés a) pontjának felvezető szövege kiegészül az „és tudománykommunikáció a természettudományban” szöveggel. 2. Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.



32


2011. november 7.

9. sz. melléklet CCXXV/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa 2011. szeptember 29. napján tartott ülésén hozott határozatával javaslatot tett a Kar bizottsági rendszerének átalakítására, valamint ezzel összefüggésben kezdeményezte az ELTE SzMSz I. kötete 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: BTK SzMSz) alábbiak szerinti módosítását. A BTK SzMSz 49. § b)-c) pontokra tett szövegszerű kari javaslaton az ELTE főtitkára, kodifikációs okból – tartalmat nem érintő – módosításokat eszközölt. HATÁROZAT 1. A BTK SzMSz 49. § b)-c) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „49. § b) Etikai és Hallgatói Fegyelmi Bizottság A Bizottság 3 főből áll, amelynek az elnökön kívül 1 oktató és 1 hallgató tagja van. A részben az elsőfokú hallgatói fegyelmi ügyekben is eljáró bizottság feladat- és hatásköréről az SzMSz II. kötetének (Hallgatói Követelményrendszer) XI. fejezete rendelkezik. A Bizottság továbbá állást foglal, javaslatot tesz, illetve véleményt nyilvánít a Kar munkatársait, hallgatóit érintő etikai kérdésekben. Javaslatokat tesz a Kar működésével kapcsolatos általánosabb elvek, így a kari nyilvánosság megteremtése, összeférhetetlenségi kérdések megfogalmazására. Ehhez a Bizottsághoz a Kar minden munkatársa, hallgatója fordulhat panasszal, meghallgatásért, közvetítésért. A Bizottság felhívja a Kari Tanács, illetve a dékán figyelmét minden olyan észlelt etikai problémára, amely a Kar működésére kedvezőtlen hatást gyakorolhat. c) Habilitációs Bizottság Összetételét, valamint feladat- és hatáskörét az egyetemi Habilitációs Szabályzat Különös Része Karra vonatkozó rendelkezései határozzák meg.” 2. A BTK SzMSz 50. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 50. § A BTK Kari Tanácsa által létrehozott állandó bizottságok: a) Esélyegyenlőségi Bizottság A Bizottság 5 fő oktatóból és 3 fő hallgatóból áll. Feladatai a Kar működésében a nők és a férfiak arányos képviseletének figyelemmel kísérése, az arányos képviselet eléréséhez szükséges javaslatok kidolgozása, az intézkedések eredményességének ellenőrzése, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseknek és a megkülönböztetés megnyilvánulásainak feltárása, valamint ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozása, továbbá a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása. A Bizottság állandó meghívottja Tanulmányi Hivatal esélyegyenlőségi referense. A Bizottság saját ügyrendjében határozza meg a tagjai közötti munkamegosztást, az egyes területek felelősét. b) Gazdasági- és Helyiséggazdálkodási Bizottság Elnöke a dékán, tagjai 2 vezetőoktató, 2 beosztott oktató, a HÖK elnöke és az alkalmazottak képviselője. A Bizottság állandó meghívottja a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal vezetője és a stratégiai ügyek dékánhelyettese. A Bizottság javaslatot tesz helyiséggazdálkodási kérdésekben, véleményt nyilvánít a Kar gazdálkodásával kapcsolatos elvi és gyakorlati döntések meghozatala előtt, javaslataival, véleményével segíti a Kari Tanács és a dékán gazdasági vonatkozású döntéseinek előkészítését. c) Idegennyelvi Továbbképző Központ Szakmai Felügyeletét Ellátó Bizottság A Bizottság elnöke a nemzetközi ügyek dékánhelyettese, tagjai az alábbi intézetek igazgatói: – Angol-Amerikai Intézet, – Germanisztikai Intézet, – Orientalisztikai Intézet,

33


2011. november 7.

– Romanisztikai Intézet, – Szláv és Balti Filológiai Intézet. d) Kiadvány- és Könyvtárügyi Bizottság A Bizottság elnöke a tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, alelnöke az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet igazgatója, továbbá 2 fő oktató és 2 fő hallgató. A Bizottság feladata a kari hagyományos és digitális kiadványok támogatására fordítható erőforrások elosztásának és kiadványok elkészítésének szakmai koordinálása. Továbbá a Bizottság irányítja a Kar könyvtári hálózatának működését, szakmai felügyeletet gyakorol a könyvtárak felett. e) Kitüntetési Bizottság A Bizottság elnök a dékán, tagjai a dékánhelyettesek, a Doktori Tanács elnöke, a Tudományos Bizottság elnöke, valamint 2 fő oktató, valamint a HÖK elnöke és 1 fő hallgató. Feladatai a Kar által alapított kitüntetések felterjesztett javaslatok véleményezése és rangsorolása, valamint a dékán felkérésére az állami és egyetemi kitüntetésekre felterjesztett javaslatok véleményezése és rangsorolása. f) Külügyi és Nemzetközi Képzési Bizottság A bizottság elnöke a nemzetközi ügyek dékánhelyettese, tagjai az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, továbbá 2 fő oktató és az érintett szakterületeket képviselő 2 fő hallgató. A Bizottság dönt a Kari Tanács által jóváhagyott nemzetközi keret felosztásáról, állást foglal, illetve véleményt nyilvánít a Kar külügyeiről, nemzetközi kapcsolatairól (nemzetközi oktatási programok, a Kart érintő egyetemközi szerződések, konferenciaszervezések és részvétel, utóbbiak támogatása, meghívások stb.). A Bizottság koordinálja és szervezi a Kar idegen nyelven folyó képzéseit. g) Minőségfejlesztési Bizottság A Bizottság elnöke a stratégiai ügyek dékánhelyettese, tagjai 4 fő oktató és 2 fő hallgató. A Bizottság feladata a Kar képzési programjának (alap-, mester- és doktorképzésben) végrehajtása és kutatási tevékenysége során, azzal összefüggésben a minőségpolitika, minőségcélok meghatározása, partnerközpontúság megteremtése, és a kari szolgáltatások színvonalának javítása, a Kar minőségbiztosítási rendszerének megalapozására, kialakítására és fejlesztésére irányuló feladatok összehangolása. h) Tanárképzési Bizottság A Bizottság 9 fős, amelyből 1 fő hallgató. A Bizottság szervezi, véleményezi, koordinálna a Karon folyó tanárképzést. Állandó meghívottja az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese. i) Tehetséggondozási Bizottság A Bizottság 4 fő oktatóból és 2 fő hallgatóból áll. Feladata a kari tehetséggondozással kapcsolatos feladatok koordinálása, valamint a honorácior és tutorálási pályázatok elbírálása. j) Tudományos Bizottság A Bizottság elnöke egyetemi tanár, tagjai az akkreditált tudományágak egy-egy képviselője és 1 fő hallgató. Állandó meghívottjai az oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese, a kutatási és tudományszervezési ügyek dékánhelyettese és a stratégiai ügyek dékánhelyettese. A Bizottság javaslatot tesz a Kar stratégiai és fejlesztési tervére, véleményt nyilvánít képzések és oktatási programok indításáról, kutatási projektekről, docensi előléptetésekről, tiszteletbeli doktori címek adományozásáról, szervezeti egységek létrehozásáról, megszüntetéséről. Az egyetemi tanári pályázatok kari szakmai véleményező testületeként a kari Tudományos Bizottság jár el. A Bizottság véleményező eljárásában biztosítani kell legalább két külső – az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló – tudományos fokozattal rendelkező személy részvételét. A Bizottság elnöke legalább két állandó külső tagot kér fel a Bizottság munkájának támogatására. A külső tagoknak szavazati joguk van.” 3. A jelen módosítás az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2011. november 7.


34


2011. november 7.

10. sz. melléklet CCXXVI/2011. (XI. 7.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.f. sz. melléklete, a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A Természettudományi Kar Kari Tanácsa 2011. október 19. napján tartott ülésén javaslatot tett a Tanulmányi és Oktatási Bizottság, mint a Kar állandó bizottsága összetételének, ezzel egyidejűleg a kari Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: TTK SzMSz) alábbiak szerinti módosítására. HATÁROZAT

1. A TTK SzMSz 35. § harmadik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Tanulmányi és Oktatási Bizottság 12 tagú. Elnöke az oktatási dékánhelyettes. Az intézetek a Földrajz- és Földtudományi Intézet kivételével egy-egy oktatóval képviseltetik magukat. A Földrajz- és Földtudományi Intézet két központja a Földrajztudományi és a Földtudományi Központ egy-egy tagot delegál, akik 1/2-1/2 szavazattal rendelkeznek. A HÖK 5 tagot jelöl szavazati joggal – az egyes intézetekhez tartozó szakokon tanuló hallgatók képviseletében egyetegyet. Az üléseken tanácskozási jogú állandó meghívottként vesz részt a Környezettudományi Centrum egy képviselője, valamint egy, a HÖK által jelölt, a környezettudományi képzésben részt vevő hallgatókat képviselő hallgató. A bizottság átruházott hatáskörben elkészíti a Köztársasági Ösztöndíj adományozására vonatkozó rangsorolt javaslatot.” 2. A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.



35

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a november 7-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Recommend Documents