∗ AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK… ∗ Az „aprókért” munkálkodtak a megyei közgyűjtemények
Családi nap az Illyés Gyula Megyei Könyvtár gyermekrészlegében
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum a bronzkorba csábította az óvodásokat
Az Országos Családi Könyvtári Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódva október 4-étől 10-éig különböző programokra várta a könyvértőket és könyvszeretőket a megyei bibliotéka. A programsorozat a zárónapi vasárnapon családi nappal fejeződött be, azaz a könyvtári birodalmat a legvégén az „apróságok” vehették birtokukba, a gyermekkönyvtári részleg tereiben búcsúzóul a gyerekeké lett a főszerep. Ebből az alkalomból a részlegben teltház volt egész vasárnap. Délelőtt, a „csodareggeli” után bölcsődések és szüleik lepték el a bibliotékát a játékórán, majd kora délutántól nagyobb gyerekek foglalták el a helyüket: a kézműves foglalkozás sokakat vonzott, meg is telt a terem ekkor is. A gyerekzsivajt aztán Holle anyó törte meg. Frank Ildikó, a Magyarországi Német Színház igazgatója hozta a mesét a gyerekeknek egyszemélyes darab formájában. A családi napot a Holló Együttes műsora zárta, a nézősereg nagy örömére. Eközben a főkönyvtárban író-olvasó találkozót rendeztek, s aki ezen a napon iratkozott be ide, annak nem kellett tagsági díjat fizetni. A hét eseményei ezek által is az intézmény népszerűsítői voltak. A legnagyobb nyereség talán mégis az „aprók” érdeklődésének megnyerése lett.
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum az egyetlen a klasszikus vidéki múzeumok közül, amelynek épülete eredendően múzeumi célra épült. Tolna megye ezen rangos intézménye egy másik jelentős szempont szerint is jó ideig egyetlen volt a vidékiek között. Az állandó kiállítás meghatározó része itt rendeződött be a vidékiek közt legelőször a 21. századi elvárások szerinti valóban interaktív múzeumi térré. Hogy ez így történhessen, abban feltehetően nem csak a tervező és rendező szakemberek gyors szemléletváltási készsége játszhatott szerepet, segíthette az új irányba fordulást a múzeum közművelődési szakmai tapasztalata is. Ez utóbbi főleg a gyermeklátogatók számára szervezett foglalkozásokból táplálkozhatott. A múzeumban ugyanis rendszeresen több programra is várják az óvodásokat, iskolásokat egyaránt. Októberben például a szekszárdi Gyermeklánc Óvoda ovisai érkeztek az egyik – pályázati siker nyomán – ingyenes látogatási napon, hogy megnézzék, hogyan éltek a réz-, illetve a bronzkorban az emberősök. A csaknem 30 óvodás nagy érdeklődéssel figyelte, milyen eszközöket használtak, vagy éppen milyen szokásaik voltak a bronzkoriaknak. A legapróbbak számára a sláger látnivaló a mamut volt.
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
1
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ Az Önkéntesség Európai Éve – 2011
Az önkéntességnek, pontosabban „Az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének” szenteli a 2011-es évet az Európai Bizottság, amelynek keretében támogatják a társadalmat erősítő és a szociális értékek megőrzését segítő kezdeményezéseket. A 2011-es európai év célja az lesz, hogy a tagállamok megteremtsék az önkéntes tevékenységeknek a civil társadalom számára ösztönző feltételeit, és ez növelje az önkéntes tevékenységek láthatóságát az EU-ban. Jelenleg is több millió európai polgár tevékenykedik számos területen önkéntes alapon, melynek közvetett gazdasági haszna mellett társadalomerősítő és a lakosság összetartását segítő hatása alapvető fontosságú a szociális európai modell megőrzésében. Legyen szó alapítványi munkáról, ifjúsági szervezetben való részvételről, kulturális tevékenységről, betegek és idősek gondozásáról vagy sportklubokról, mindenki találhat a számára fontos területen elvégezhető önkéntes feladatokat. Az önkéntesség segít új tapasztaltok, ismeretek elsajátításában, sőt jót tesz az emberek karrierjének is,
2
bővítve a munkavállalási lehetőségeiket, mely a jelenlegi válság idején kiemelten fontos. A bizottság közleménye szerint azonban ennek ellenére az önkéntességben rejlő lehetőségeket alig használják ki. A javaslat értelmében négy fő célkitűzés megvalósítására kell törekednie a tagállamoknak, regionális és helyi közösségeknek és a civil szervezeteknek: • törekedni az önkéntességet serkentő környezet, lehetőségek kialakítására minden szinten, • az önkéntes szervezetek erősítésére és az önkéntes tevékenységek minőségének javítására, • valamint az önkéntesek és a szervezeteik érdemeinek elismerésére és díjazására, • emellett fokozni az önkéntesség ismertségét, népszerűségét és megbecsülését. A törekvések megvalósulásától több önkéntest, illetve a szabadidejüket a közösségre áldozó polgárok aktivitásának jobb elismerését remélik. A bizottság továbbá azt is szeretné elősegíteni, hogy javuljon a tagországokon átívelő civil kezdeményezések közti interakció, csereprogramokon vegyenek részt az önkéntesek, segítve tapasztalatcseréjüket és az egymástól való tanulást. Hazánkban 2009. október 1-től indult el az a 2 éves program, melynek keretében Önkéntes Centrumok kialakítása és fejlesztése kezdődött el országos szinten. A program országos koordinálását az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) végzi. A program indítását több éves szakmai előkészítés, valamint az ÖKA (www.onkentes.hu) koordinációjával önkéntes központot fejlesztő munka előzte meg. Az ÖKA 2004 ősze óta dolgozik a megyei hatókörű önkéntes központok fejlesztésén, ennek a munkának az eredményeképpen jött létre az Önkéntes Központ Hálózat, amelynek jelenleg nyolc tagközpontja van (www.onkenteskozpontok.hu). A program minden megye egy-egy szervezete számára teremtett bekapcsolódási lehetőséget, azaz az előzőekből kiindulva még több megyében jöhet létre, illetve erősödhet meg a helyi szintű önkéntesség szervezeti háttere. A hálózat 8 tagja között találjuk a Tolna megyében működő Mentálhigiénés Műhely Egyesületet, melynek elérhetőségei: 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. Tel: 74/511-722, e-mail:
[email protected], honlap:http://www.tmciszok.hu/, http://www.mental.hu/.
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ Feladatuk, hogy folyamatosan tájékoztassák a helyi és a megyében élő önkénteseket és az őket fogadó szervezeteket valamint a társadalmi környezetet az önkéntességről és az ahhoz kapcsolódó témákról, eseményekről. Népszerűsítsék az önkéntességet rendezvényeken, fórumokon és egyéni megkereséseken keresztül, valamint közvetítsenek az önkéntesek és az őket fogadó szervezetek között, azok összekapcsolásával adatbázis használatán keresztül. Az Önkéntes Központ Alapítvány honlapján olvasható a következő meghatározás: „Az önkéntesség… …olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. Az önkéntes nem elsősorban saját családjának segít, munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Előnye, hogy elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkenté-
séhez és a teljes foglalkoztatottsághoz. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében.” Az önkéntesek az élet számos területén megtalálhatóak, azonban továbbra is számos olyan terület van, ahol egyáltalán nem, vagy csak alig találkozhatunk velük. Az emberek nagy része még mindig csak ad hoc módon végez önkéntes tevékenységet hazánkban. Az önkéntesség a társadalmi aktivitás egyik legfontosabb megjelenési formája, mely fejlesztésére minden korábbinál nagyobb szükség van, hiszen a hagyományos közösségi támogató funkciók gyengülnek. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek vagy akár önkormányzati fenntartású intézmények hosszú távú programokba és szolgáltatásokba is be tudjanak vonni önkénteseket, szükség van a tudatos fejlesztésre. A hazai és más országokban működő önkéntes központoknak kivételes katalizátor szerepük van, munkájuk eredményekét az önkéntesek sokkal könynyebben juthatnak információhoz, biztonságos módon kerülnek kiközvetítésre, a szervezetek mind adminisztrációs, mind módszertani kérdéseikre válaszokat kaphatnak, így felkészültebben várhatják az önkénteseket. A témáról bővebben olvashatnak és fontos információkhoz juthatnak a www.onkentes.hu honlapon.
Egy fiatal szekszárdi művelődési menedzser magyar önkéntesként Nicaraguában Katona Krisztina szekszárdi fiatal. 2006-ban szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetemen művelődési- és felnőttképzési menedzserként. Krisztina nyitott, harmonikus személyiség. Lételeme a humor és a jókedv, szinte folyamatosan mosolyog. Korosztálytól, nemtől, szociális háttértől függetlenül bárkit meg tud szólítani, mindenkivel el tud beszélgetni. Általános érzékenységgel, magas szintű empátiával, magas fokú kooperációs készséggel áldotta meg a sors. Nem csoda hát, hogy immár hat éve olyan szervezeteknél és olyan projektekben dolgozik munkatársként vagy önkéntesként, amelyek
a hátrányos helyzetben lévő fiatalok esélyeinek növelését, önismeretük fejlesztését szolgálják a művészet, a közösségépítés, közösségfejlesztés módszerein keresztül. 2010 májusától Nicaraguában, a FUNARTE központjában tevékenykedik önkéntesként. Rendszeresen küldött tudósításai útján tapasztalatait és élményeit másokkal is megosztja. Íme, néhány részlet: Első napok a nagy úton ( 2010.05.13.) Hosszú, gyomrot próbáló utazás után kb. 10 perce ékeztem Estelibe. Fantasztikus! Máris itt ülök a net előtt…
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
Az elmúlt két napban érintőlegesen bejártam Közép-Amerikát: Panamában éjszakáztam egy svájci lánnyal egy szobában, aztán El Salvadoron keresztül érkeztünk Nicaraguába. Az utcán máris szembetalálkoztam minden aprósággal, ami Nicaragua igazi ízét adja: Sovány tehenek, stopposok, rengeteg szemét, karjukban iguanat lengető útszéli árusok, sok bicikli... és még sok minden… Ja, a hegyek, nagyon fontosak. Olyan nagy szeretetet érzek, hogy nagyon biztonságosnak érzem eddig az ittlétet – …ez amolyan megérzés is a jövőt illetően.
3
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗
Beépülés útján (2010.05.14.) …Tegnap megismerhettem a rengeteg kedves itt dolgozó fiatalt és mosolygó felnőttet és persze a FUNARTE központját, ami egy hihetetlenül modern, tetején nyitott, meleg hatású épület, melybe mindenhonnan áramlik a fény. Talán az emberek is azért olyan vidámak mindig itt! A család, akiknél lakom egy négy generációs család, nagymamával, szülőkkel, akiknek a lánya, Muriell dolgozik a FUNARTE-nál, s velük lakik Muriell lánya, Alicia is, meg Muriell unokatestvérei, akiknek a szülei emigráltak. Gyönyörű, zöldellő növényekkel teli udvarban van az a kis házi-
4
kó, ami az én otthonom tegnap óta, egy pont jó méretű szobával, fürdővel. Ma reggel nem volt víz, így esővízzel kellett fürdenem. Nagy büszkeségemre 1 liter vízzel sikerült megfürdenem és hajat is mosnom. Anabellel és Auraval, a mentorommal beszéltünk a leendő programokról: hetente háromszor van falfestő műhely. Bármelyiken részt vehetek. Vannak fogyatékos fiatalokkal és gyerekekkel foglalkozásaik, oda is szívesen várnak. Az a legjobb, hogy mindenki szeretne velem dolgozni. Nem is kellett mondanom, hogy legszívesebben mindenhova mennék, mert ők is így szeretnék.
Es május 25-én jön egy venezuelai kultúrantropológus, aki háromnapos kurzust tart a földalapú festékanyagok készítéséről és használatáról. Festeni is fogunk vele! Ezen is részt vehetek. Annyira el vagyok telve minden lehetőségtől! Úgy érzem magam, mintha a Paradicsomban lennék!! …hamarosan szereznek nekem egy biciklit is, és akkor meghódíthatom a várost!! Mentem már busszal (3 cordoba bárhova), taxival (10 cordoba/1 dollár) bárhova, de a bicaj lesz az igazi!! …most készülünk bejárni néhány fontos helyet: orvost, a kultúra központját, éttermeket, boltokat, ilyesmi helyeket.
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ Első hétvégi foglalkozás a Chispában (2010.08.20.) Múlt szombaton a funartés festős foglalkozás után buszra szálltunk… délután fél 3-kor Matagalpába, az "ígértek városába". Nekem legalábbis ígéretesnek tűnik az ottani munka, mert pont arra teszünk próbálkozást Noheliával, az ottani színész-közösségépítő fiatal barátnőmmel, amiről mindig is álmodtam. Vagyis, hogy hogyan tudunk felépíteni egy közösségfejlesztő folyamatot és létrehozni egy részeiben koherens alkotást többféle művészeti ág alkalmazásával sok improvizációra alapozva. Jelen esetben az összművészeti alkotás egy olyan színdarab lesz, amiben váltakoznak a különféle tánc- és színházi technikák, amelyben a gyerekek maguk csinálják a zenei aláfestést, a jelmezeket és a díszletet. A rajzolást, festést, képzőművészettel való önkifejezést is szervesen bele szeretnénk építeni a folyamatba, igaz, hogy jelenleg egy petákunk sincs az egész projektre, mindannyian önkéntesen és szívszerelemből csináljuk. Hogy ki a mindannyian? Nohelia, a színész, Miguel – Nohel öccse –, a zenész, Tomi, a fotósvideós, Mateo – Nohel férje –, a logisztikus és én, a táncos. És hogy hol? A Chispában, Matagalpa leglepukkantabb, elszeparáltabb városrészében, mely a hegyre épülve magasodik a város fölé. Ezen a vasárnapon Kirsten, egy 29 éves holland színész (színházelméleti kutató egyben) is velünk volt… Érdekes lány. Kilenc éve egy Chilétől Mexikóig egy éven tartó úttal indította ismerkedését a délamerikai kultúrával, aztán pár év múlva visszatért 7 hónapra Leónba színházazni, akkor ismerte meg Noheliát.
Megosztottuk a részeket: együtt csináltuk az ismerkedős játékokat, Kirsten a mozgásos bevezetést, én a mozgásos folytatást, amit ebéd előtt egy jó kis meditációval zártunk. A délutánt Miguel indította zenei improvizációval: a gyerekeknek gyorsan keresniük kellett a termen kívül olyan tárgyakat, amivel hangot tudnak kiadni, s aztán mindenféle variálással közösen zenéltünk. A lezáró rész volt a hab a tortán: Nohélia drámás gyakorlatai. Pl. szituációs gyakorlat – mit kezdünk egy földön heverő mobiltelefonnal, élőszobros kiegészítős játék – egy indító ember, s aki akar becsatlakozhat növelve a szobor nagyságát, módosítva az értelmét. Először a komponálás után adtunk címet, aztán meg témára komponáltunk. Nagyon tartalmas, előremutató együttműködés volt ez számomra, s remélem, az is lesz végig! Havonta egy vagy két vasárnapot áldozunk majd erre a foglalkozásra. Családi látogatás és nagy találkozás a Montanitában (2010.08.29.) A héten meglátogattuk azokat a családokat, akiknek a gyerekei járnak a foglalkozásunkra. Nagy élmény volt, mert egyrészt gyönyörű a táj a Montanitában, másrészt meg iszonyú érdekes volt betekinteni azokra a tanyákra, ahol a fiatalok laknak. A fiatalok pedig egyre csak nyiladoznak. A foglalkozásokon, mindig megpróbálok olyan játékokat tervezni, amiben a testükkel kell kifejezniük magukat, érinteniük kell a másikat, egymás szemébe kell nézniük stb. Eleinte nagyon furcsálltam, hogy a fiúkat és a lányokat szigorúan el akarták különíteni – lehet, hogy tényleg szükséges volt, mert a fiúk jelenlétében a
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
lányok még jobban bezárultak, s volt, amikor még maguk közt sem lehetetett belőlük kihúzni egy szót sem. (Akkor megkértük, hogy hajoljanak előre a térdükre támaszkodva, és hajtsák le a fejüket, s így mondják, amit gondolnak. Na, így nagy nehezen elkezdtek beszélni.) Az a véleményem, hogy ha két fél közt valamit oldani kell, ahhoz szükséges együttműködni. S csütörtökön megismertem Tonitót, aki születése óta ott él a Montanitában, s mára egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet egyik meghatározó embereként dolgozik, a közösségben összefogja a fiatalokat, és nagyon előrehaladott gondolatai vannak az igazi fejlődésről, amiben kulcsszerepet tulajdonít a vidéki, föld közeli termelő életforma megőrzésének. Szeretné felnyitni a fiatalok szemét a valódi értékekre, a globalizáció hátulütőire, megerősíteni őket a paraszti identitásukban. Emellett van egy dohány-és kávéültetvényeken dolgozó fiatalokból álló csoportja, akikkel a városban tartanak foglalkozásokat (két házzal arrébb a szomszédságunkban). Úgy határoztak, hogy színházazni szeretnének, játszani a problémáikról. Meghívott a csoportjukba. Én meg örömmel megyek!! Szóval Tonito is egy jó barát lesz, akivel együtt lehet gondolkodni. Fórumszínházas hétvége (2010.10.11.) Végre elérkezett az általam várva várt fórumszínházas képzés, melyet a guatemalai La Cambalacha vezetője, Lorena és az ugyancsak guatemalai Asociación Payasos Atz’anem K’oj vezetője, Stefan tartottak Matagalpában. Lorenát már az írországi ifjúsági cserékről ismerem, dolgoztunk együtt mozgásostáncos performansz megalkotásában, ő hívott meg ide is.
5
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ Interjúzás az önkéntesekkel (2010.10.09.) Szeptember elején elhatároztam, hogy megkérdezem a velünk együtt a FUNARTE-ban önkénteskedő fiatalokat néhány dologról az önkéntes munkát és az itteni életet illetően. Igazság szerint érdekelt, hogy mások is hasonlóan élik-e meg az ittlétet, és hogyan látják az önkéntesek életét, sorsát. Másodsorban pedig szeretném ezt az anyagot odaadni a FUNARTEnak, hogy legyen egy kis visszajelzés az önkénteseiktől. Bőven válogathattam önkéntesekből, mivel most rajtunk kívül egyszerre 19 önkéntes is dolgozott egyidőben a FUNARTE-nál. Közülük 18-an (9 kanadai és az őket fogadó 9 nicaraguai önkéntespárjuk) a Youth Leaders in Action projekten belül, a német lány, Alina meg
egy német programon keresztül van itt egy évet. Négy kanadaival és Alinával készítettem interjút, és nagyon értékes gondolatokat hallhattam tőlük. Az egyik kanadai srác még énekelt is, a kedvencem, pedig Taukie, a kanadai csoport egyik tagja, az eszkimólány volt. Tudtam, hogy a vele való beszélgetés több szempontból is különleges lesz, egyrészt amiatt, hogy egy számomra nagyon érdekes népcsoportból való, és a személyiségének mélysége miatt is. Készítettünk vele egy egyórás interjút, aminek során énekelt is nekünk úgy, ahogyan az eszkimó asszonyok szokták hátukra fektetve nyugtatni a gyermekeiket a torokéneklés hatására a gerincükben tovaterjedő rezgéssel. Leírta a füzetembe az inuit ábécét, és a legfontosabb kifejezéseket, monda-
tokat. Mesélt a terveiről, hogy hogyan szeretne átadni mindent a vele egykorú eszkimó fiataloknak, amire lakhelyétől távol rányílik a szeme, arról is mesélt, hogy a klímaváltozás hogyan hat az életükre, hogy a nagyapja volt a családjában az utolsó generáció, aki még igluban élt a jég világában. Azt is elmesélte, hogy a kanadai kormány hogyan irtotta ki a szánjaikat húzó kutyákat megfosztva ezzel őket a természettel való szoros együttéléstől, elvágva a teljesen önellátó élet lehetőségétől. Vagyis a kanadai kormány kiszolgáltatott fogyasztóivá tette őket. Nagyon élveztem a beszélgetéseket, jól esett felfedezni a kanadaiakkal és az európaiakkal való hasonló gondolkodásmódunkat. Az itteniekkel nagyon nehéz mélyebb dolgokról beszélgetni, és ez nagyon tud hiányozni.
Egyesületi tagok önkéntesként saját egyesületükért a Tolna megyei népművészek soraiban Tolna megye talán egyik legnépesebb kulturális célú egyesülete a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület. Folyamatos közös tevékenység jellemzi, amely nélkül számos nagy népművészeti program sohasem jönne létre, vagy korántsem a jelenlegi magas színvonalon valósulna meg, például a Budai Várban Szent István napja tájt a Mesterségek Ünnepe. Az egyesület életét rendszeresen színesítik komoly szakmai alkalmak (zsűrizések, tanácskozások), tagjai ott vannak minden nagyrendezvényen, nemcsak a megyében, hanem a tágabb régióban, sőt országban, nem ritkán a trianoni határokon túli magyarság körében is. Vásáraik, bemutatóik, gyermek- és családos foglalkozásaik rendszeresen gazdagítják a kulturális programokat. Ugyanakkor mesterségbeli kölcsönös érdeklődésükön túl az egyesület közösségének kovásza egyre inkább a tagok között fonódó egyre több és egyre kitartóbb barátság. A kívülállót nem véletlenül nyűgözik le az úgy nevezett családi napjaik színvonalával és hasonló rendezvényeik hangulatával.
6
A hozzáértők előtt nem titok, hogy sok-sok kulturális egyesület csak névleg felel meg az igazi egyesületi szellemnek. Megyénk népművészeinek ez az önkéntes társasága azonban nógatás nélkül teljesíti jogiadminisztratív típusú kötelezettségeit is. És úgyszint kitűnik abban is, hogy nagy a tagdíjfizetési morálja. Már önmagában ennyi is elegendő lenne ahhoz, hogy példaként állítsuk őket más kulturális közösségek elé. Az elmúlt két év során azonban az előzőekhez még az önkéntes munka terén is egy említésre méltó többletet tettek hozzá. Egykor társadalmi munkának hívták, mi – jócskán belelépve már az új évezredbe – nevezzük csak nevén: önkéntes munka! Ami pedig nem kevés közös órában erre indította a tagság hányadát, az annak lehetősége volt, hogy a Sióagárdi Önkormányzattal kötött szerződés értelmében az ottani tájház melletti régi népi épület használati jogának megszerzésével saját közösségi székhelyépülethez is juthattak. Az e célra nyert több milliós támogatást a felújítás során aztán ugyancsak milliós értékű önkéntes munkával fejelték meg.
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
7
∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ KULTURÁLIS ÉLET ÉS ÖNKÉNTESSÉG ∗ Önkéntes tevékenység Magyarországon Az önkéntesség alapvető kritériuma az érdek és ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, amely az egymás és a közösség iránt érzett felelősségen és szolidaritáson alapszik. Az emberi élet kezdetén a kölcsönös segítségnyújtás, támogatás a túlélést a fennmaradás lehetőségét jelentette a közösségek számára. Egyéni szinten ezért mindig is jelen volt és a fejlődés során is megmaradt a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, az utcában lakó idős embereknek történő segítés. Egyrészről a rendszerváltást megelőzően bevezetett pénzügyi és adó rendeletek folyamatosan szűkítették az egyéni segítségnyújtás lehetőségét. Például szüretelés, kalákázás. Másrészről az ENSZ 1997-ben az Önkéntesek Nemzetközi Évének nyilvánította a 2001-es évet, amely programhoz Magyarország is csatlakozott. 2005-ben az Országgyűlés elfogadta az Önkéntes közérdekű munkáról szóló törvényt. A törvénynek nem volt célja az önkéntesség minden fajtájának a szabályozása. Egyes önkéntes tevékenységek továbbra is a polgári jog védelme alatt állnak, ez a törvény azonban lehetőséget kínál arra, hogy a polgári jog keretei között, vagy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint legyen lehetőség az önkéntes tevékenység megszervezésére. A törvény meghatározta a fogadó szervezetek körét is. Az állami, önkormányzati és a közérdekű tevékenységet folytató nonprofit szervezetek kerültek a kiemelt önkénteseket foglalkoztatók körébe. A törvény célja a kedvezményes adószabályokkal történő visszaélések lehetőségének megakadályozása és a feketemunka lehetőségének megszüntetése volt. Az Önkéntes Központ Hálózat létrehozása elősegítette az egyes országok közötti önkéntesek foglalkoztatását az önkormányzatoknál és egyes kiemelten közhasznú civilszervezeteknél. A közérdekű önkéntes tevékenység széles körben való elterjedését és rendszerességét hazánkban nagyban gátolja a túlzott adminisztráció és az a tény, hogy a legtöbb civilszervezet még nem megtervezett programok szerint működik, hanem ad hoc módon.
A baloldali képeken: Az eredmény nagyrészt a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjai által végzett önkéntes munkának is köszönhető
8
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ Méltó elismerések Tolna megyének a XV. Országos Népművészeti Kiállításon, Budapesten Hosszú évek után újból megszervezte a Hagyományok Háza az Élő Népművészet kiállítást és pályázatot, sorban immár a tizenötödiket. Az országos kiállításnak Budapesten a Néprajzi Múzeum biztosított méltó helyet. Tolna megye az előző évtizedekhez hasonlóan sikeresen szerepelt a pályázaton, amit az alkotóknak megítélt díj és a számos elismerő oklevél fémjelez.
Gránátalma díj: Arany oklevél: Ezüst oklevél: Bronz oklevél:
Lőrincz Aladárné szövő, Népművészet Mestere, Bonyhád-Majos Bakó Ernő, kovács népi iparművész, Szekszárd/Kőröshegy Oláh Márta, gyöngyfűző népi iparművész, Decs/Budapest Élő Lajosné, hímző népi iparművész, Dombóvár Kivitelezők: Vincellér Józsefné, Fehér Lászlóné, Élő Lajosné Dr. Veszely Józsefné, hímző népi iparművész, Kaposszekcső Kivitelezők: Wolf Jánosné, Dr. Keszler Gáborné, Dr. Veszely Józsefné Tiger Károlyné, hímző népi iparművész, Dombóvár Rács Róbert, fazekas népi iparművész, Várdomb Verseghy Ferenc, fazekas népi iparművész, Tolna
Népi iparművészeti zsűrizés Tolna megyében A Tolna Megyei Népművészeti egyesület az előző évekhez hasonlóan 2010. november 3-án megszervezte a megyében élő tárgyalkotó népművészettel foglalkozó alkotók részére a népi iparművészeti zsűrit. A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya részéről a zsűrizésen jelen voltak: Pölös Andrea muzeológus, Csákányi Zoltán szakelőadó és Soltészné Nagy-Győri Mária adminisztrátor, a szakmai zsűri tagja pedig dr. Begovácz Rózsa, a pécsi Néprajzi Múzeum főmunkatársa, Bércziné Szendrő Csilla, a Népművészet Mestere és Bárány Mara voltak. 21 alkotó 11 szakágban 136 alkotást nyújtott be bírálatra. A minősítésen részt vett alkotások magas színvonalát a zsűri által megítélt 51 A kategória, 39 B kategória és 5 elismerő ajándéktárgy mutatja. A zsűri 41 alkotást utasított el. Az elutasítások részben abból is adódnak, hogy a Hagyományok Háza által az ország minden részéről foglalkoztatott zsűrorok bírálati szempontrendszere ma még nem egységes annak ellenére, hogy ezt már évekkel ezelőtt szabályozták. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
9
∗ A KOMOLYZENE JEGYÉBEN ∗ A KOMOLYZENE JEGYÉBEN ∗ Filharmónia Ifjúsági Hangversenysorozat Tolna megyében A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szervezi a megyében az ifjúsági hangversenyeket általános és középiskolás diákok részére. A Filharmónia Dél-Dunántúli Kht-val közösen szervezett bérlet három hangversenyt tartalmaz, amelyek mindegyike hangszerbemutatóval, ismertetővel gazdagított, azaz a közönség a művek keletkezésének körülményeivel, az alkotók életével is megismerkedhet az előadások során. Így történik ez november 22. és 26. között is, amikor műsorra kerül Pergolesi „Az úrhatnám szolgáló” című vígoperája. A szerepeket Kuncz László, Károly Edit és Szigetvári Dávid énekli. A zenei kíséretet a Savaria Barokk Együttes adja. Művészeti vezetőjük, egyben az előadások értő moderátora Németh Pál.
A novemberi helyszínek és időpontok november 22. hétfő 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ) november 23. kedd 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ) november 24. szerda 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ) november 25. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ) november 26. péntek 11,00 Tolna (Sztárai Mihály Gimnázium) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)
Giovanni Battista Pergolesi és az olasz opera buffa
Az úrhatnám szolgáló
A világhírű olasz zeneszerző 1710-ben született, és mindössze 26 évet élve, súlyos betegeskedés után távozott az élők sorából. Nápolyban kezdte zenei pályáját fiúénekesként, majd ugyanitt elsőhegedűs lett, és tanárkodott is. 22 évesen kapja meg a hercegtől a karmesteri státuszt. A mindössze öt éves zeneszerzői karrier legfontosabb állomásai az egymást követő zenés színpadi művek, számos úgy nevezett opera seria komponistája. Az úrhatnám szolgáló eredetileg nem önálló műnek készült. 1733-ban vitték színre az Il prigioniero superbo című opera seriáját. A darab felvonásainak szüneteibe Pergolesi beiktatta a La serva padrona című buffointermezzóját, amely páratlan sikert aratva nem sokára megkezdte önálló életét is, teljesen új műfajt, a vígopera műfaját szentesítve ezzel. A korábbi opera seria a késői barokk zenéjének pontosan meghatározott szabályaira támaszkodott. Ennek a lényege abban állt, hogy a háromrészes ária első része felvezette a témát, a második rész egy kiegészítő témát vitt be, míg a harmadik rész az első téma megismétlése volt. Rendszerint zenekari nyitánnyal indított, majd egy sor recitativo és ária követett. A szóló ária mellett a műfaj a duettet, tercettet szinte nem is ismerte. Az opera buffa ez utóbbiban is forradalmi változást hozott. Továbbá cselekménye a mindennapi életből eredt. Egyes elemeiben visszatért a commedia dell’artéhoz.
Serbina ki akar lépni a szolgálólányságból és úrnő akar lenni. Ennek legegyszerűbb módja az lenne, ha egyedülálló gazdáját rá tudná venni arra, hogy vegye őt feleségül. Ám ez nem annyira egyszerű. Egyrészt a lány rangban jóval ura alatt áll, másrészt a gazda és a cseléd között szinte apa-lánya viszony van, ami abból adódik, hogy Serbina nagyon fiatalon került a házhoz, szinte Uberto szeme láttára nőtt fel. Végül a siker érdekében Serbina cselhez folyamodik: ráveszi Vesponét, Uberto szolgáját hogy öltözzön álkérőnek és kérjen hozományt. Az a tény, hogy a lányt elvinnék, és a zsugori Ubertónak még tetemes summát is ki kéne fizetnie vele, végül is győzelemre segíti az úrhatnám szolgálót…
10
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ A KOMOLYZENE JEGYÉBEN ∗ A KOMOLYZENE JEGYÉBEN ∗ XI. Tolna Megyei Liszt Ferenc Kórustalálkozó A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szervezésében az idei évben kerül sor tizenegyedszer a Tolna Megyei Liszt Ferenc Kórustalálkozóra. Megszervezésével intézményünk célja minden esztendőben az, hogy a kórusok szakmai munkáját segítsük, számukra fellépési, találkozási alkalmat biztosítsunk. A találkozó nem verseny, nem minősítő, célja a segítő szakmai tanácsadás, illetve a megye kórusainak tapasztalatcseréje, nem utolsósorban pedig a barátság ápolása a karéneklésben közös célt találók más-más településen élő közösségei között. A rendezvényre 2010. december 4-én, szombaton kerül sor Pakson a Művelődési Központban. A kórusaink számára valóban ünnepi alkalmat dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke nyitja majd meg, előtte Hajdú János, Paks Város polgármestere köszönti majd az egybegyűlteket. A kórustalálkozó zsűrijében a hazai kórusmuzsika három kiválósága: Tillai Aurél, Kertész
Attila és Lakner Tamás foglal majd helyet. A zsűri a kórusok műsora után közös beszélgetésre hívja a kórusok vezetőit, ahol a produkciók értékelésén túl számos szakmai tanács hangzik el a továbblépéssel, fejlődéssel kapcsolatban. A kórusok fellépését és a szakmai értékelést a szokásos batyus kórusbál követi, melyre ugyancsak a művelődési központban kerül sor. A bálon a muzsikát a bonyhádi Dynamic Együttes szolgáltatja, és így erre az alkalomra a kórusok komolyzene iránt elkötelezett tagsága átlép a könnyűzene határain túlra. Bízunk benne, hogy a rendezvény sikerében, hasznosságában és hangulatában méltó örököse lesz a tavalyi jubileumi, azaz tizedik találkozónak, amelynek házigazdaságát akkor a dunaföldvári Városi Művelődési Központ vállalta fel a helybéli, földvári kórusok nem kis közreműködésével. A rendezvény fő felelőse a TMÁMK-nál Czink Judit, tőle kapható bővebb információ is (20-8514334).
A kórustalálkozón részt vevő Tolna megyei kórusok
A képen a Paks Városi Vegyeskar látható a 2008-ban Tamásiban megrendezett IX. Tolna Megyei Liszt Ferenc Kórustalálkozón. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
Városi Vegyeskar (Paks) Bartók Béla Női Kar (Tolna-Mözs) Liszt Ferenc Pedagógus Kórus (Szekszárd) Anamatia Női Kar (Dunaföldvár) Női Kórus (Dunaszentgyörgy) Cantemus Vegyeskar (Dunaföldvár) Blazsek Frigyes Női Kar (Németkér)
11
∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ Mészöly Miklós író, drámaíró születésének 90. évfordulójára vers- és prózamondó versenyt hirdetnek 14-25 éves Tolna megyei fiatalok számára a Mészöly Miklós Egyesület, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és az Illyés Gyula Megyei Könyvtár. A maximum 10 perces előadásban az író munkásságának bármely alkotása, annak részlete választható. Jelentkezési határidő: 2010. november 26. Jelentkezési lap letölthető: a www.szekszard.hu és www.tmamk.hu honlapokról Verseny: 2011. január 18. (kedd) 10 órától Eredményhirdetés: január 18. 16 óra A legjobb versmondók könyvutalványokat nyernek, és másnap a Mészöly Miklós Emléknapon szerepelnek. A különdíjasok könyvjutalomban részesülnek. A Mészöly Miklós Egyesület által felajánlott díjak I. helyezett: 30 000 Ft II. helyezett: 20 000 Ft III. helyezett: 10 000 Ft értékű könyvutalvány Helyszín: Garay János Gimnázium díszterme (Szekszárd, Szent István tér 7-9.) Postai jelentkezési cím: Illyés Gyula Megyei Könyvtár (Mészöly Miklós verseny), 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. Elektronikusan:
[email protected] További információ szerezhető:
[email protected] tel.:30/632-3266, 74/504-119
[email protected] tel.: 20/365-6728
40. „Schneider Lajos” Országos Népdaléneklési Találkozó Mohács Város Önkormányzata a jövő évben – 2011. március 5-én – 40. alkalommal rendezi meg a Schneider Lajos Népdaléneklési Találkozót a város Duna Irodaházában. A népdaléneklési versenyt általános iskolák felső tagozatos tanulói, valamint a középiskolás tanulók részére hirdették meg. A jubileumi alkalomra való tekintettel a rendezvény ismételten országos szinten kerül lebonyolításra. Feltételek: - Az 5. és 6. osztályos korcsoportból 5 mohácsi és 10 egyéb, az idősebb korosztályból 10 mohácsi és 10 egyéb dialektusban való dallal kell nevezni. - Csoportos kategóriában iskolánként egy – maximum öt fős – csoport nevezhet, csoportonként 2 dalcsokrot kell megadni, három dalból álló hármas népdalcsokorral, melyből az egyiknek mohácsinak kell lennie. A csoportok a Gálaműsorban mutathatják be repertoárjukat. Jelentkezni lehet, illetve bővebb információ kapható Hegedűs Emese titkársági referenstől (telefon: 69/505-523, e-mail:
[email protected]). 12
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ GRATULÁLUNK ∗ GRATULÁLUNK ∗ GRATULÁLUNK ∗ GRATULÁLUNK ∗ Bessenyei György-díjat vehetett át Orcsik Ferenc Amikor majd a 2011-es újév kezdetét veszi, másnapra túllép 60. életévén pécsi kollégánk és régi szakmai barátunk. Élete egésze mecsekalji szülővárosához kötötte, s mi Tolna megyeiek itt most mégis úgy köszöntjük, mint részben közénk valót. Az ezredfordulót követően jó néhány éven keresztül volt ugyanis a Dél-Dunántúl regionális vezető közművelődési szakfelügyelője, s erre az oldalra lapozva most bizonyára sokan döbbennek rá: „Jé, hiszen ő nálunk is járt!” Valóban számos Tolna megyei településen ő kereste fel a fenntartó önkormányzatot, ő látogatott el a közművelődési intézménybe, hogy azután tőle érkezzenek meg az észrevételek és ajánlások, amelyeket mindig a legőszintébb szakmai segíteni akarás vezérelt. Sohasem volt „kukacoskodó” szakfelügyelő, Baranya testvéreként szerette Tolnát a maga saját megyéje szomszédságában. Lassan második éve azután már nem ő vezényli ezt a régiós feladatot, de a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szakfelügyeleti utógondozó tevékenységéhez még hathatós segítséget adott. A Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete felterjesztése alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, dr. Réthelyi Miklós miniszter október 23-a alkalmából, hosszú időn keresztül végzett, kiemelkedő közművelődési tevékenységéért Bessenyei György-díj állami kitüntetésben részesítette Orcsik Ferencet, a Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete ügyvezető elnökét, a Pécsi Ifjúsági Központ igazgatóját. A kitüntetést Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár adta át.
Wlassics Gyula-díjat kapott Bali János és Béresné Kollár Éva BALI JÁNOS a Tolna megyei szakmai közösség nagy öregjei számára a szekszárdi szakszervezeti művelődés, illetve a sárközi, azon belül közelebbről decsi intézmény létéért és megerősödéséért sokat tevő kolléga. Az ifjabbak már sokkal inkább alapítványi működését, a térségi televíziózásban és
sajtóban való teremtő szerepvállalását ismerik. A kultúra és művészet legelkötelezettebb barátainak szeme előtt pedig bizonyára megjelennek például Mözsi Szabó István festőművész portréfilmjének emlékezetes rendezői-szerkesztői pillanatai. BÉRESNÉ KOLLÁR ÉVA
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
munkája szerint elsősorban az Illyés Gyula Megyei Könyvtár zeneműtárának hozzáértő szakembere. Igazi népszerűségét és közismertségét azonban főleg a szekszárdi Tücsök Klub alapítói és művészeti vezetői szerepének köszönheti. A fiatalok zeneszeretetéért, a közös öröméneklés műfajának
elterjesztéséért vállalt és végzett odaadó tevékenysége nyomán nőhetett ki 15 év alatt a klub ifjú tagságából és a hozzájuk csatlakozókból a Tücsök Zenés Színpad, amely mára már sikeres produkciók létrehozójaként ismert Tolna megye szerte.
13
∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ Tolna megye két vonalon is a Magyar Zarándokúton Megalakult a Magyar Zarándokút Egyesület azzal a fő céllal, hogy létrehozzon egy, a spanyolországi El Camino-hoz hasonló, hálózati jelleggel működő, a hazai kulturális hagyományokon alapuló Magyar Zarándokutat. Miután az alapító tagok többsége végigjárta, megismerte a francia Camino-t, végleg megerősödött a felismerés, hogy hazánkban minden feltétel adott egy hasonló kialakításához. A történelmi Magyarországot már a középkorban is zarándokutak szelték át meg át észak-déli és keleti-nyugati irányban is. Az elkészült terv szerint 2011-től a Magyar Zarándokút észak-déli irányban hazai szent, különleges kisugárzású helyeket érint, Esztergomból Máriagyűdre vezetve. Az út szakaszai megegyezhetnek majd a lengyel Czestochowa és a boszniai Medjugorje közé tervezett nemzetközi Mária Út magyarországi szakaszaival. A “felfestett” útvonal földutakon, turista ösvényeken vezet, ezekről tér be a közbenső kegyhelyekre. Ezek településein olcsó szállás várja majd a zarándokokat. A zarándoklat szokásának terjedése a későbbiekben éppen ezért turisztikai fejlesztések forrása is lehet.
A tervezett útvonal mintegy 420 km-es. A tervezők véleménye szerint átlagos tempóban haladva 17 nap alatt lehet majd végigjárni. Terep szempontjából a szakaszok fele hegyvidéken, fele sík tájon halad. Az út kezdetén és végén alternatív megoldásokat is kínálnak. Ezeket a meghatározó alappontokkal jelölték ki. Kalocsa felől a Duna fölött Tolnába érve még közös pont Szekszárd. Innen két irányban is eljuthatnak a zarándokok Máriagyűdre. A bátrabbakra, több megpróbáltatást vállalókra a Mecsek vár, ők Ófalu felé haladnak majd tovább. A másik lehetőség Bátaszék és Báta érintésével Mohácson át visz a célba. Tolna megye a tervben három településével is szerepel. Szekszárd mindenképpen, a bátaszéki cisztercita romkerttel övezett templom, illetve a bátai Szent Vér templom a lankásabb utat keresők számára jelenik meg. A zarándokok a vallástörténeti emlékeken kívül, illetve a lelki gazdagodás igényén túl nyilván érdeklődéssel fordulnak majd a hely-színek tágabb helytörténeti-honismereti kincsei felé is. Mindezek alapján a közművelődési szak-mának is lesz feladata és ezzel készülni valója.
A fekete gólyának Bátán „Házat rendeztek be” A volt bátai református iskola állaga az utolsó években már a község minden jobb érzésű lakóját nagyon elkeserítette. Egyesület alakult hát a megmentésére. Szinte egyidejűleg mozdult meg a természetvédők, természetbúvárok fantáziája is: figyelmet érdemel a gemenci erdőben a magyar átlagnál nagyobb számban honos, de erdei rejtőzködő életmódja miatt a 14
fehér gólyához képest alig ismert fekete gólya. A két szándék összetalálkozott, és az együttműködés mögé számos támogató magánember, cég és szervezet is felsorakozott. Ez év szeptemberében ennek nyomán megnyílhatott a bátai Fekete Gólya Ház, amely – bár kis múzeumféle csak, de abban a műfajban – igazán 21. századi, a legjobbak közé való.
Nem klasszikus ismeretterjesztő kiállítás tárlók és táblák puszta soraként, hanem szórakoztató, a kicsiket (sőt a felnőtteket is) játszató művelődési intézmény, amely foglalkozások, rendhagyó órák, előadások megtartására alkalmas térrel is rendelkezik. A legjobb szívvel ajánlhatjuk iskoláknak, természetbarátoknak, madárvédőknek és minden arra járónak.
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ A „Duna Menti” jogutódaként Duna-híd Folklórfesztivál Tolna megyében A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ mint fesztiváligazgatóság 2011-ben is élére áll a nyári folklórfesztivál szervezésének. Újdonság lesz azonban, hogy a korábbi Duna Menti Folklórfesztivál a következő évtől kettéválik, külön Bács-Kiskun megyei, illetve Tolna megyei fesztivállá. Többé-kevésbé már ennek előkészítése volt a megyénkénti külön önálló fesztiválminősítés is. Mivel az eredeti név az annak idején kezdeményező és ötletgazda Kalocsát illeti meg. Tolna megyének kellett új elnevezést találnia a fesztiválhoz. Nem kívántunk a korábbitól túlságosan eltávolodni, ennek megfelelően kerestük a megoldást, ízlelgettük a javaslato-
JÚNIUS 22. SZERDA – BÖLCSKE
JÚNIUS 23. CSÜTÖRTÖK – PÖRBÖLY
kat. Végül is a Duna-híd Folklórfesztivál elnevezés mellett döntöttünk, már ezen a néven kezdtük a szervezést, és nyújtottuk be első pályázatunkat is. Az új név szellemében történt kisebb változás a rendezvénysorozat területiségében is. Lévén Tolnának három hídja is, a 2010-re környező falvaival Szekszárd méltó társaként fesztiválcsomóponttá előlépő Dunaföldvár mellé újabb kisváros kívánkozik a sorba. Így lesz újabb csomópont Bátaszék. Tárgyalások folynak öt ország együtteseivel. Előzetesként: közülük az igazi különlegességet nyilván a kaukázusi grúzok jelenthetik majd. A tervezett program a három város mellett öt községet érint majd:
Délután: Pincefalu – „ERŐS EMBER” VIRTUSVETÉLKEDŐ Este: Pincefalu SZABADTÉRI FOLKLÓRMŰSOR – FESZTIVÁLNYITÓ BARÁTI EST, NÉPEK TÁNCHÁZA Délelőtt: Gemenci erdő – Duna folyó – Faluközpont „TISZTELET A FÁNAK, VÍZNEK” ERDEI NOSZTALGIAVONATON, DUNAI HAJÓN – FALUSI FOLKLÓRKAVALKÁD
JÚNIUS 23. CSÜTÖRTÖK – BÁTASZÉK
Délután: Városközpont – NÉPMŰVÉSZETI VÁSÁR – FOLKLÓRFELVONULÁS – NÉPDALKÖRI TALÁLKOZÓ – SZABADTÉRI FOLKLÓRMŰSOR
JÚNIUS 23. CSÜTÖRTÖK – DUNAFÖLDVÁR
Este: Várudvar – BARÁTI EST, NÉPEK TÁNCHÁZA
JÚNIUS 24. PÉNTEK – DUNAFÖLDVÁR
JÚNIUS 25. SZOMBAT – MADOCSA
Délelőtt: Városszerte FESZTIVÁLHANGOLÓ, HÍVOGATÓ, UTCAI KIKIÁLTÓK, UTCAI BEMUTATÓK Délután: Városközpont – Vár – KÉZMŰVESEK UTCÁJA, ÍZEK UTCÁJA, CSALÁDCSALOGATÓK, GYERMEKMŰSOROK – FOLKLÓRFELVONULÁS Este: Várudvar – SZABADTÉRI FOLKLÓRMŰSOR Éjfélkor: Várkapu – SZENT IVÁN-ÉJI TŰZUGRÁS, NÉPEK TÁNCHÁZA Reggel: Faluszerte FESZTIVÁLHANGOLÓ, HÍVOGATÓ, UTCAI KIKIÁLTÓK, UTCAI BEMUTATÓK – TISZTELETADÁS A TEMETŐBEN A FOLKLÓRISTA SÍRJÁNÁL Délelőtt: Faluközpont MAGYAR HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCOS TALÁLKOZÓ – TÁNCBEMUTATÓK Délután: Faluközpont – Fesztiválsátrak KÉZMŰVESEK UTCÁJA, ÍZEK UTCÁJA, CSALÁDCSALOGATÓK, GYERMEKMŰSOROK – FOLKLÓRFELVONULÁS – SZABADTÉRI FOLKLÓRMŰSOR Este: Faluház – Park – Fesztiválsátor – UTCABÁL, NÉPEK TÁNCHÁZA
JÚNIUS 26. VASÁRNAP – BOGYISZLÓ
Reggel: Református templom – ISTENTISZTELET, NÉPEK IMÁI Délelőtt: Holt-Duna partja – SZABADTÉRI FOLKLÓRMŰSOR – BÚCSÚ A DUNÁTÓL
JÚNIUS 26. VASÁRNAP – SZEKSZÁRD
Délután: Városközpont – KÉZMŰVESEK UTCÁJA, ÍZEK UTCÁJA, CSALÁDCSALOGATÓK, GYERMEKMŰSOROK – ÜNNEPI FELVONULÁS – SZENT LÁSZLÓ-NAPI ÜNNEPI HÓDOLAT – SZABADTÉRI BEMUTATÓK
JÚNIUS 26. VASÁRNAP – DUNAFÖLDVÁR
Este: Várudvar – FESZTIVÁLBÚCSÚZTATÓ EST, NÉPEK TÁNCHÁZA
JÚNIUS 27. HÉTFŐ – DUNAKÖMLŐD
Délelőtt: Faluház – Szabadtéri Múzeum CSOPORTVEZETŐKNEK, FOLKLÓRISTÁKNAK, ÉRDEKLŐDŐKNEK ÉRTÉKELŐ ÉS ZÁRÓ SZAKMAI TANÁCSKOZÁS – TÁNCOSOKNAK, ZENÉSZEKNEK A RÓMAI KORI ERŐDNÉL VIDÁM FORGATAG
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
15
∗ MINDENKI FIGYELMÉBE ∗ TOLNA MEGYEI KULTURÁLIS RENDEZVÉNYNAPTÁR 2011 A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ összegyűjti, egyéges formába rendezi a megye 2011. évi kulturális rendezvénynaptárát. Az elkészült teljes anyagot megjelenteti az intézmény honlapján: (www.tmamk.hu) Tolna megye hivatalos lapján: (www.tolnamegye.hu) valamint az országos információs közművelődési adatbázisban: (www.erikanet.hu) Lehetőségeink szerint a rendelkezésünkre bocsájtott információkat továbbadjuk regionális szerkesztésű programajánló füzetet készítő intézménytársunknak is. A rendezvénynaptárban olyan események jelennek meg, melyek a településen élőkön túl szélesebb közönséget vonzanak, ezáltal megjelenhetnek Tolna megye kulturális turizmusának palettáján is. A lehetőséggel élni kívánók rendezvényenként az alábbi adatokat adják meg! ü Rendezvény megnevezése ü Időpontja (hónap, nap) ü Helyszíne ü Információ (név, telefonszám) Kérjük, amennyiben igénybe kívánják venni szolgáltatásunkat, és településükkel meg kívánnak jelenni a megyei rendezvénynaptárban, úgy november 30-áig küldjék el számunkra e-mail-en településük jövő évi eseményeit a következő címre:
[email protected]. 16
TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/505-649 E-mail:
[email protected] KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/505-651 E-mail:
[email protected] BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/505-661 Mobil: 20/463-1401 E-mail:
[email protected] TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/510-645 Fax: 74/510-646 E-mail:
[email protected] TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, Tamási. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinetnek (Ótós Réka, Wessely Judit) a fotóikkal és híreikkel való hozzájárulásukat. TÁMOGATÓK:
Tolna Megye Önkormányzata – Nemzeti Kulturális Alap
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER