n-o a lobbantyú : V. az áo'y'

H. §.

II. FEJEZET. Csendőrségi (\

~'.

L~lras.

Ő

§.

A flÍratnak a hnzagok közt kiemelkedő részei onnózatoknak hivatnak. A huzagok kanyarulata csav(trzatllr!Jc, az a h08zs7-ú~ág pedig, melyre a huzagok egy teljes fordulatot tesznek, csa ra'r zat-hosszaságnak neveztetik. A fúratnak az ol'mózatok közé cső átmérője IZnnérpfllek kalibernek _ hivatik. A cső külseje nyolczszögletes ; előrészén - a csővel egy darabból készitve _ a, cd~qömbtöke van, melynek kiálló éles gerincze a czélgömb; a hátf-'ó fele csa varmets7-ettel van ellátva, melynól fogva a tokba, "an becsavarva.

lütl'IJ

,·Irenue,es

•

I. A ll.

fo:.

~.

A forgópisztoly förészei: L a cső; n. a tok: ITI. a h~nger a hengel'tengelyl~reI é" a tengelyzárral ; n-o a lobbantyú : V. az áO'y' ·PI. ~ l a l -vány; , a lOg vn. a sZBrelék. t').

tit-rp-n'lezf:' •

forgópisztoly.

9.

cső.

A ('BŐ ki Yém fúrva, elől levő nyilá~át (&;-],-070fl/(ll.-. középvonaját c~őtPllqel!lll('k n(~yezzük.

A csőfúrat a !ijyp.(lék vezptése vngc'tt C~aYar6Zerüen hajlitott hilrázrlákkaJ VHn el1átva. mf.dyek /lIIwgnkuaJ.· npvpztptn()k.

II. A tok.

A fok eIül a cső becsaval'hatása végett ('Ha,v:::.rmetszettel ellátott furattal bir, mely alatt a hengertengely ftírata, ettől jobbra pedig egy hosszában felhasított vastagitványban az üritő fúrata van. A tok középső rósze a henger számára négyszögletes alakban ki van 'Tág vu ; ezen négyszögü kivágáR fölött a J1(;zöke

r"IL

fl. ll.

9. §.

,an be,á,gva, mely DU lópésnyi távolságl1é\k felel meg. A henger l'psz;órc ,aló kivágás hátsö hat,["irlapjaban II g·.\"llszcg részére ,alú fürnt, ez alatt a heng'er fogkoszorúja ré szére egy négyszügü kimélyité:;, ez utóbhi közél'részén a hen!!el'tl'llO'eh...-, .. részpre való fúrat, tm-áhhá a hengertoló részére en'\ "'. hosszúkás ,é et ,an. Hogy a töltényeknek a hengerhől való kiesés e meggátolta :-;ék, a henger részére ,aló né bo-y.:'z Öh0'_ '--' let!':;; ki ,ágás hátsó ,/(ffál'h~lÚ({ a. baloldalon f?lkürben kinyúlik. Uo-~-anezen kinígá~ mögött a jobboldalon a tljltlJcsapo fomocsopja és határcsojl./lf nyúlik ki oldalt a tokból. Hátrább a tok a lohbantyú alkotüré"zf>inek befogadására fl·lülről lefelé át van tör\(~' a faág,\'l'észek odael'ősithe­ tésf' ,égett pánt-alaklH1 megy át, lllf>lynek középl'Pszét egy hl'esztpánt köti

8H

III. A heDger a heDgerteDgelylyel é. a teDgelyzá.rral.

A h enger a töltények befogadására fj"nger. szolgál, s e végre körben G sima furattal töltényürrel bir; ezenkivül a hengertengely részére közepén is át ,an fÚlTa A henger külseje a töltén~7ürök között súlyána.k csökkentése és kézzel való forgathatása végett m élyec1ésekk el, h átr áb b ét lövós a latt ,aló rögzítésére szolgáló félteknőalakú vájatokkal, hátsó kör-élén pedig a töltés és kiürités 11latt ,aló rögzitéséro szolgáló kis bevájásokkal bir Hátsó lapj ából a 6 fogbúl álló fogkoszorlÍ nyúlik ki. A hengertengely egyik vége csap-alakú, Ilellgerlengc1r. mely a tok elTe szolgtíJó fúratába illik: középső része a tengclyzár részére félkörben ki van váj va., másik vége pedig reczózott fejjel bir, mclynek a csővel érintkezi) olda la ki van váj va. A hengertengely reuzézett fejéből oldalt az üritő kiesésének meggátlására szolgáló csap n)'ülik ki .

~

O~~ze

•

• HeJlFl10 ngel)"III;!u.

A hel7,QcrtPI/.rtely·rtt,qó egy vékony pántrugó, mely a hengertengelybe van illeszb-e s rugócló részével a henger hez támaszkodván, ez utóbbinak mozgás alatt -való lötyögését megakadályozza. A tl'Il(IPl.l/;:ár a tokba helyezett henszohrál; a tokba -"eI·tenue b 1-v . meo-erősitésére b m-úló áo-a a hengertengely számára félkör • b alakú -vájattal bir, másik ága pedig lefelé yan hal'litva és vérre rovátkos. A tengely• to zárt a tokhan ez utóbbinak jobboldalára ('"a-vu1'ral odap1'őRitett lemezke tartja meg, mf'ly a t8ng8lyzár kinyuló ágának körvésetébe ka paszko(lik. A lemezkét tartó payar YPge a tok baloldalából kissé kiáll s a Tengelyzárt - a 1'eczézett végében Il!v'~1 mél-.;-pdésbe hatolva hecsnkott heh-z8téhen rögziti . . X,-itott hph-zptében a tengelyzár félkül' al~kú vájat(~ fl llf'ngel'tengely irányába (,5ik miért is Pí'\ utóbbi a furatból kihnz1lató, illet\~ alJh8 hec1ugható; ell(~nbpn a ~ ngflyzár hátra fdr:: forga tása, yagyis he.c 11kásakor ezen vájata alul kerül s tömör oldala l'l hen~prt(·ngr·lv fplki)ralakli vájl'l~

n. §.

91

tába nyomul, minek következtében a. hengel y tengely t bedugott helyzetében rögziti. IV. A lobbantyú.

A lobbantyú áll: 1. a kakasból, a lánczízzel és kakas-

Lobbantvl'_

feszitővel;

2. a hengcrtolóból; 3. a billentyűbűl és -L az ütőrugó bóL 1. A kak((,sOl~ luegln:i.lönböztctendő a kcdcctsfej, a kakasfark és a kctk(tskorong. A kakasfejből a gyúszeg n,vúlik ki. A kakasfark felső része a kakas biztos felhnzhatása végett reczézett. A kakaskoroug hasitott előrészébe a kis rugóval kipeczkelt kakasfeszitő van esavanal beleerősitve: alsó előrenyuló
Ilcn~crtolo_

!l ,) ,-

ti §.

dug'a. felső ,ége, ll1e]y fogszerű és előre­ bajló. a tok megfelelő vésetén keresztül a henger fogko'zorüjáig nyúlik; középrészén az ütőrugó ága, számára egy ferde ki,ájása ,an. ". nh lL

3. A. billentyii a JJillentyücsa,ar körül fOl'o-atbatóan van a tokba erősitve; fLirata c fölött sZf'mölc 'c!'el hir, lllel~- a billent~·ü bátrabuzát;akor II bengeI' megfelelő félteknő alakú \~jatába kapaszkodik. Lefelé llYuló ága a kéz ujja részére megfelelően hajlitott : bát '6 ága hajlított urrba meg~- ,H, me]yb~n a bengprtoM csapjának fúrat a ,an. 4. Az it/u/'U!!Ó k?t,lgú; feIs6 ága fplha ...í to tt kamóban végzíídik: meI vh(, il láncziz kapa zkorlik; alsó ága a kakns támazkodásilra szolgáló vHstagitványnyal bir . Pgy lapo' r-sőrnlal\:ll áglJilll folytatódik. nwly Iltó!JIJj fl hpngertoM ferclp ki~;ijá.;ába n.ynlik. s ezt folyton lefel,; nyomja. Az fjtölLlgó old81:íból eg~- kis szeg áll ki. melynélfOg',ra (17. a fok keresztpantjáboz erő íthr>tr;.

9. §.

93

V. Az ágy.

Az ágy reczpzett farigYTészelcböl áll, mel~Tek a tokpánt mindkét oldalát födik, s egymással a ra:jtnk keresztüldugott C'Hava.rral v,umak odaerösibTe; a csavar áthatolási hel.yén mindkét, faágyrészbe hosRznkás ajakú aczél-lemezke van bell1élyitve.

I)()",

VI. Foglalvány.

A foglalványhoz tartozik: 1. az ürítő, 2. a töltőcsapó rugójával, 3. a sátorvas, 4.. a tartó-karika és o. a c~mvarok. 1. Az iiritö a tok felhasitott vastagitvánvába .1 illik , s eIül rovátkos kamója van; az üritő kifelé való mozgathatását a hengertengely fejéből kinyuló csap határolja s becsukott helyzetében kamójával n, h(lngertengelybe kapaszkodik. A tölliőcsapó felső része reczézett s alsó részén levő fúratánál fogva a tok jobboldalából kinyuló csn,pra tolható; a

FOj!"lnh'ón)

[ nlö.

Tollo,"",pio,

9. §.

röltl1('snpu .. töltöcsapóra, a töltöcsnpó-rugó van csavarrngo.

ral odaerősitve, mel~Y alsó részével a tokból kinyuló csap élmhtkú sarkához támaszkodik. s a töltőcsapót záró helyzetében a tokból kiálló határcsaphoz szoritja, mig nyitoLt hel.'-zetbell a rugó karajos éle a henger hátsó kör-élére nyomódik. A töltőcsapó a hengerben eléje kerülő tültén.'eket a kiesés ellen óvja. A sátorvas a billentyű kinyúló Yégét óvja, s a tokhoz két csavarral van oda. erősitve.

J ll1uk .. rikn.

A tal"fúkaril.a fülesszegénél fogva rt tok hátsó végébe van illesztve. s abban il fülesszeg hiratán keresztül dugott szeg által megtartva A CS(l~'arok a forgópisztoly egyes alkotr'Jré zeinek eg.'-bekapcsolására szolgálnak. VII. Szerelék.

( ':l\"arblOzo.

A szerelékhez tartozik: 1. acsa varhuzó vasalt fanyéllel P!!vütt: o. 2. a ti:-:,ztitów·ssző, lU(~ly fálJól készült

9. §.

s egyik végén a kócz rovátkolt és 3. a rugószoritó.

!J5

reáerősitése

végett

.LI. forgópisztoly alkotó ré zeinek egybemüködés('.

1'öltéshez a fO_'gópisztolyt balkézzel az ágynál átmarkoljuk. s a jobbkézzel a töltőcsapót kinyitván, a forgópisztol~· torkolatát lefelé irányitjuk ; a henger a jobbkézzel addig forgatandó, mig az egyik töltényür pontosan az üritő meghosszabbi · tásába kerül, mit a töltőcsapó rugójának a hengeren levő kiYágások egyikében való megakadása érezhetően jelez Ji töltény t a jobbkéz mutató- és középujja akkép fogja meg, hogy a lövedék lefelé álljon s a hüvelykujj Yége a töltén.'- fenekén feküdjék; az ekként tartott töltény az üritő irányában lévő töltényürbe dugandó. Ezután a hengert egy töltényürrel tovább kell forgatni -- a minek hatánít ét töltőcsapó rugója mindenkor jelzi s a töltést az előbb leirt módon mindaddig kell folytatni, mig mind il hat töltéllyür

r,.!t",.

9. §. [/. ~.

rüzel,·,.

megtelik, mire a, töltőcsapó jobbkézzel becsukandú. Tüzeléshez a,z n.g~'ánál jobbkézzel megragadott forgópisztoly t, sülyesztett torkolattal, a czéltárgy irányába emeljük. A forgól'isztolylyal Wlelltyiífeszités~c7 \agy kakasfcs:iltssel lehet lőni. Billenf!flífi:s: i lt ssel ,aló lü'\'ésnél a billent \ű hátrahuzása alatt a billentyű orra fÖlemelkedik. A billentyű-vel összekötött hengertoló fülfelé mozog, fogalakú ,égé,el a henger fogkoszorujába kapaszkodik. s azt liii ré~znyi körforgásra kén)Tszeri ti. ,agyis éppen almyira, hogy az to. _ euyik töltényűr pontosan a csőfúrat irányába kerüljün. A billontyű orra e közben a kakasfeszitőt em(·Ii. miáltal a kakast tengelye körül forgatja. E mc'llptt a láncziz lefelé húz6dik és a belé akasztott ütőrugó felső ágá t mf.::gfesziti. Azon pillanatban mikor a töltényiír épp(~n a ('siJfúrat meghossza bbitásába kp· rül. a kakasfeszitö él billentyű orráról lee úszik. a kaka8 az ütőrugó hatása

97

következtében fejóvel előIre csaptat. A csappantyú elsül s rt lőport meggyújtja. A henger a lövés alatt mozdulatlanul áll helyén, mCIt halrafordulás ellen a heI1gertoló tartja, jobbrafordlllását pedig a hillcl1tyűnek a hcmgC'l' f'61teknő alakú '-ájatába nyuló szemölcse akadályozza. Ha a billentyűt t'lereszt.jük, az ütő. rLlgó alsó ágának esé)ralaku vége a hengortolót s ezzel gyütt a billentyű orrát Id'elé szorítja s ezeket eredeti hélyzetébo vIsszanyomja Az ütőrllgó alsó ágának '-asta.gitl'ányC1 e közben a, kakas kOl'ongjának hátsó -végére n)Tomóclik, s akakast 8zil1tén eredeti llyugvú helyzotébe emeli. A gyLÍszcg a kakas ezen állása mellett ct tok illető fúratúLa visszahúzódik s a henger akadálytalanul l'urdulhat, vagyis billelltyűfeszitéssel ismét. lohet lőni. A mennyiben kalcasfeszilr'ssel akarunk löni, a jobbkéz hüvelykujjával addig kell ct kitka.s farkút hátrafelé húzni, mig a lJillentyii orra a kakasli..orong nyugaszába hallhatóan be nem cRa,póclik. 7

JO. §.

A kakasnak ezen hátraforgatása alatt egyrészt az ütőrngó felső ága megfeszíttetett, má,srészt a kakaskorong előre nyuló ága a billentyüt s vele a hengercolöt ugyanol" mozgáRra kényszerítette, mint billentyűfeszitésnél. Akakast fe1huzot.t hel"zetében a nyl1gaszába csapódott híllent.íŰorr tartja meg. A hillentyünek azután következő lJleghuzása mellett a billentyű orra a nyugaszból kiemelkedik, a kakas az ütő­ rugó hatása küvetkeztében előre csapódik s a tölJbí alkotórészek ugyanol~­ módon működnek, mint billentyiífesútésnél. Kíüritéshez él forgópisztoly t a ba 1kézbe veszszük, s a Wltőesapót a joblJ kézzel kinyitván, él forgópísztolyt torkolatával ferclén fölfelé irányitjuk. Ezután éi jolJbkézzf'1 a hengert ugyan. oly hel,"zetbe kell forgatni, mint ét töltéshez, s az üritő kalllój'l\t a hengertenO'dyl't';[ . b . leoid'Tan. fl z üritij szál'át él tültényilJ'bp kell lenyo1/J1l HH 1':11'1 ri tijlt~nyhüvel.\ ki n~Jn e 'll~k, k?z7.:el k(Jll 13~(~szen kih1l7.JII.

A mennyiben el 11em tüzelt töltény volna kiveendő, a kiüritést óvatosabban kell végezni, s a bAlkéz hüvelykujjának a tölténycsapóra helyezése által kell a töltény földl'eesését meggátolni. 10. § A forgópisztoly szétszedése és összerakása.

A forgópisztoly szétszedés ére nézve u) S14'ISlP.dés . .a tárkarabélyra vonatkozólag megállapi _ ÁIt:dállos balá· l'Ul.mányok. tott. általános hatál'ozmányok irányadók . A forgópisztoly következőképen szedendő szét: A henger kivehetéRe végett a ten- A henger gelyzárt kinyitjuk, "agyis reczézett végű ki\"f~\·ése. kmját lefelé nyom ván, addig forgatjuk előre, mig a csőhöz nom él': ezután az üritő kamóját a hengertongelyről leoldVáll, előbb a hengel'tongelyt, azután az üritővesszőt a tokból kihúzzuk, mire a hengert - a töltőcRapó kevéssé hátra mozditása után - johboldalon a tokból kiveszszük.

1(1(1 \ I"bballl,", ltl.. drsr.

I J. §.

A. lohbant~ru nlkatl'észeinek kiszed é:'iéhez előhh a sá,tol'\'as és faágJl'észek. táíolitanclók el, melyek csavaljaik ki. forgatása után a tokról levehetők. Ezután a kakast teljesen felhüzzuk, a rngószoritót ki íágti.sá val az ütŐl'ugóra toljuk 8 a kaka.,;t leeresztjük, mIre az ütDl'ugó..;zegjét acsa ,Tarhüzóval kimozditíán, az ütűrugót a tokból kiem eljük. . A. kakas és l,illentyű - csaya l:jukna.k lnszec1ése után - a henO'ertolóval eO'vl'itt ., b boJ t" tokból kihúzható.

f \

A. töltőcsapö rugója csa'valjának kiíeíé:e után C'sapjáröl jobbra lehúzható. A IOlgojlis;.tolYJluk további s.zétszedrse cl rsel/dörl/ek II/I/CS mcgel/gLClve, s nem is s::abrlll Hzt el"el/del ni.

A. ('sö,-et, él ü'ngdyzárt és ennek lel1Jezét. a lállCzi%t, a kakasfpszitőt és a tartók,arikát (mnek füles8zegév(~1 Pgyütt :::Zllk:-;(~g eset én IS ('sak a puskamüvesnek .::%alJad pltáyolihmi. ,

t r k

A forgópisztoly ÜH"zf>rakás:-J általában

a zfbzed88 Irlcgfonlitott sorrendj'ében t u"nél l'k . l.

•

Legelőször

a kakast kell a tokba helyezni és csavarjcí.t bee,sa \'ami; ezután a hengertolóval felszerel t hillentyűt, s ennek csavarját is be kell C'savamí. Erre az összenyomott iitc'írllgr'1 vékon)- ('sőrét a hengertoló kivágatáha tolva, kamój;it pedig a lánczizre akasztva, szegj ét a kel'eRztpánt furatába nyomjuk. Ezután a kakast kissé felh llZ \Ta. cl, rugószori tót eltávolitjuk. A mennyiben a töltőcsapó felilleszt,'e volna, a henger csak úgr tehető helyére. ha az álló töltő csap öt egy kissé hát.ralllozditjuk . A hengertengely heilleszté~énél figyelom forditandó arra, hogyatengelyzár teljesen előre forgat va lügyen, s ez utóbbit csak akkor fordítsuk zárt helyzetébe, ha a. hC'ngertengely már teljesen be van dugva. 11. §. A forgópisztoly jókarban tartása . A forgópiRztol,'- j ökarhan tartására nózve (lZ a.lább felsorolta.kon kivül az T. Fejezet ..t. §-úban ti t,ll'kal'n hélyra vo-

I.tél é, heoslLis.

10:1

11. Ii.

natkozólag megcí,\Japitott határozmányok irüllyadók. A használatl'a kiadott fOl'gópisztolyok u forgópisztol~·-tokhall tal'tanclók; ha ét forgópisztoly-tok megnedvesedett, előbb­ alapo::-an megsz,üitallc1ó. ...:l kakas leere. ztve s a töltőcsapó be~suk\a leg",'en. A fOl'gópisztolynak használatküzben való kezelésénél a figyelem el ső sorb an a ezélgömbl'e, csöl'e, a töltényürökre és fngkoszorúra ford i tandó. .d c ő és a tültényürük tisztitásához a fábúl készült tisztitó-vessző használand 6. Küzün~éges szolgálati foglalkozás után ,aló tisztításhoz a forgópisztoly ~z?t nem szeclendíí. Lövés utc1n ",ti é, tjsztjté~shoz ét henger ('ltá volitandó.

Ha a forgópisztoly nagy és hosszabb ideÍO' tartó ('sől)r n átázott \'agy egyéb okból nagyoll br:pi 'zkolódott, akkor (t. 10, §-han mr:genw:d ,tt Iwt:il'ig szétszcrlhc.tő,

1:1.

~.

103

A forgópisztoly egymáshoz surl6dó küvetkező alkatrészei kenemlők be faolajjal: a henger kö~épsö fÚl'ata.. a fogkoszorú, a kakas köz épső fúrata , a lánczíz, a hillentyű orra és fúratai ~s a hengertoló kivágása . A surlólapokrn kent olaj a h enger118k többszöri forgatása, valamint a kakasnak ismételt felhúzása. és leereszté.:ie á ltal oszlatandó szét. 12. § . A forgópisztoly megvizsgálása.

A forgópisztol~- mcg \Tlzsgálási módja és czélja a tárkarab élyévnl ugyanazonos, miért is erre vonatkozólag az I. Fejezet n. ~,ában foglalt hatál'ozmányok irány. adók. 1. Az összel'akott forgópisztoly megvizsgá.lása.

A ha.sználatm kiadott forgópisztoly megvü>;sgálása kiteljed: I() u' forgópisztoly általúnos m ogvizsg<Ílás,íra ;

A mrgvízsgálás módja es rlélJa.

lOt

ll!. §. ll!.

a loblJant~'líiárat megvizsgálásál'H. a) .A forgóplsdoly általúnos megvizs 7J)

mr~·il't'nla. qll7risu .

•

Az általános megvizsgálásnál arra kell ügyelni. vajjon gondosan kezeltetnek-e a forgópülztolyok ha.sználatközhen: a sLla bálv . szerint l;'1 a. mebO'eno'edett :--zerekkel tiszt.itják e, azután megóvják e azokat a rozsdától és elkopástól Az egész forgópisztolynak úgy külső lllinö~égét, valamint az egyes alkotó résZI'k állapotát is llleg kell vizsgálni, a mennyire ez összerakott forgópisztolynál IE' li ptséges. ~

A forgöpisztoly külső minőségének megnz . . gálásánál annak egész fölszine rncgtizemlélendö, vajjon n 111 cs-e rajta é zrE;:vehptő rongálúd
I I

li.

Minden csavar tövig becsavarva, fejének be\rágása pedig c'}J leg,ren. A csövön aczélgömb elhajIitya Ya.gy megsérülve ne legyen. A vaselinnal mérsélwltf'n lJekent csöfúratban és töltényürökhell mocsok, rozsda vagy sérülések 11e mutatko7,zanak. Ha a hengertengel~Tt tengelye körül jobbra forgatjuk, rendellenes sllr!óclást ne ére7,zünk. A hengert ne m07,ga.thassuk éS7,revehető mértékben e l őre vagy hátra., balra pedig a. teljes megfordulás i/G-od részénél tovább forditható 11(' legyen. Ha akakast teljc!'len fö lIní 7, tuk , a henger egy irányban se legyen forgatható. A töltőcsapó nagyobb erőkifejtés és rendellenes surlódás nélkül hátrafelé lefektethető legyen és Vi7,Súlltes helyzetében megálljon. A töltőcsa.pó l'ugójának éle a henger há,tsó kör-élén lévő bevágásokban érezhetően megakadjon. Az ürítő ne legyen elhajlitva, kamója pedig n hengertengelybe jól kapaszkodjék. A faágyrészek .iól lt'gyOJwk a tok

tu:,

1~.

ll. 13. § .

.ct. csö meg,izRgálú~á,nálmeg kell nézni.

(' "

g\

l

=:L1a~a

-vn.i.inll nincs·e elha1lit,a, vHgy torkolata !:~:(llldn tlan tiszti táR kövptkeztébell IuM.. git,a. .ct. c8':ífúrat meg,izsgálása a karahélyéhoz hasonlóan ti"lrt.ellik .~ henger tültén~-ürei rnzsclátlannk 68 simák legyenek, elf'iré 'zük p€llig összever,e ne legyen, mely utóbbi körülmény a kiüri· tP, gondatlan Yégrpbajtását bizonyitallá.. .ct. fogkoszorú fogai és a vésetek ne le~-enek zerfülütt elkoptat,a ,agy <.>1· döngöl,p A tok :jf~l'1:ilf;~ekkf'1 ilf', "irjon és n Inbbantyúalkatré'-zeilJe1111e ne Iüt~-ügil'llek. A tartúkarika C'ltávnIith"tó ne leg.'T(!ll. A bengf?rteJl~('l'y ne legyeu ",lgürhül a tf>n~pl.n jól ]PgTPI1 el~öJl1bijl.vjtvp: 11 In1kafi fpsziUínyu~<1 za, d kakLl fe ziti; (Ol", il bJllrmtyíí orra ? .. <;z(~1J1öl('s(·. vala mi nt a iJell~(.I't.o)'J y?ge Info!:! ?rúl v(' V.l zy naQ'ynn e1kol,t:l t \'il ne l('~rv( n

JOr)

Az ütőrugó a. faü'gyl'ószekhez ne surlócljék ós szegje elgörbül,e ne legyen.

'-

H nt:"r T l ..

t""U

.. r

'-(l.

L rt l

k

13. § .

A forgópisztoly löszerének leirása,

A forgópisztoly lőszerC' éles és gyakorló töltényekből áll ~Ü e/cs töltény alkatrészei: a töltényhüvely, a lőportöltet, a c~mppantyú és a lövpdék. sárgaréz bádogból van kiht'Jz,a, hengerded alakú, s alsó réRzo perelllmel bir. A töltényhü vely fel1l'k(~hen mélyedés és ebben a félgömb alakú üllő van. Az üllő közepén a gyujtólyuk huzódik keresztül. A töltényhüvel)' fenekén a gyártás jelzete van. LŰjJUl'föltet ala,tt az egy lövéshez ~%üks<"geR léípormeunyisógct értjük, amely él. D 1/1111, éles fOl'gópisztoly-Wlténynél l I gramllJ lit. a. jelzetü kipróbált puska]>nrlJM áll s elégés() közhen a haj tÓC'l'őt icMzi pli). töltrnyhl'ively

_I

.r\

.. . , . - . . _ -

-

--

liípol'töltetet n,

..

---

------

fiilójí'

IH'lyezett

Lö.m_

Ele.

lOJI~Il\"

Töltonl'btively

LÖP01'lóJl.1.

lIU

13.

~.

la.

W\edéktől egy küzéjük helyezett papu'-

L .... dek

ln [1 ,álasztjn el A O;iap}}(llIf!/1Í n C'snppantyü-hüvelyből é-:; az elJbe sajtolt gy'Ü el egyből áll s a lő­ por meggyujtására szolgál. .á. gyúeleg.'n,' k
(-Z

a Jl1I%a~nk],n

szomJ

,~;;

d

*.

111

huzagok csav8.l·zatát követni, vagyis hosztengelye körüli forgást végezni kénytelen, mely forgását a cső elhagyása után is megtartja. Egyidejüleg a töltén.yhüyely a lőpol'­ gázok nyomása következtében kitágul, él töltényül' falaihoz és II tokhoz szorul s a lőporgázoknak hátra.felé való kitódúlását megaIUl dályozza. A. gyakorlótöltény a tültényhü'Tely- (.)nkm'loből, a csappantyúból, a 0'9 gramnyi lő(üll,·'ny. portöltetből és a prLpü'nemezből készült fojtóduga szból áll, mely utóbbi a lőportöltetl'e VRn clhelyezyc és kiesésének meggátlása végett a töltén~ThCrvl'ly szája kissé be van húzva. A.z éles forg6piszolytöltények 10 U"s (öltrnypk darabonként rekesztékf'kkel biró dODO- l11alhádsn zokha csomagol vá.k. lVfinden doboz a kövl'tkoző felü'atta,l van ellátva: »10 darab n '/11111. éles forgópiszto]~Ttültény« . A gyakorlótölténYClk r>O c1nrnhonkéllt pa pirba yannak güngyü l 'IG S n vékon~­ I'<:;inep;gcl átkütött esolllag küvctkl'Ző fel-

JH

ll. !*. és 15.

*

Jó.

il'attal van ellátva: »50 darab fl 111m. gyakorló forgópisztol~' töltény«.

A forgópisztoly lőszer ének jókarban tartása. tan tarta

.cl.. tál'karahély lőszel'ének jÓkm-han tartására néz,e megállapított h atározmányok (lá"d I. fejezet 7. ~.) a forgópi ztoly l()szerének gondozására nézve is érv~nyesek.

l.i.

~ ;-

113

A töltény a töltényül'be nem tolható, \kaJúll'uk :t liilli'snc) kL a töltényür piszkos, va.gy a töltény piszkos, esetleg eltorzult. A henger a töltény betevése után nem forgatha.tó, ba a töltények nl:m voltak ('léggé a töltényürbe tolhatók; ha a gyúszeg hegye a tokból bármely okból kinyúlik; ba a tokon, esetleg a töltőcsa_ pón kiálló gyüremlet va,n ; ha a töltény lövec1éke a hüvelyben mcgJazúlt és a bengel'ből annyira kinyulik, hogya csőbe akad. Az elsütésnél következő akadályok \lu"Ja),ok al fordulhatnak elő: elcsettenések, utólobba- clslitcsnt"1 nások, hüvelyszakadások és csappantyüáttöl'ésck. Ha ,'alamely töltény elcsrttenne - el nom sülne, akkor a csendőr rövid ideig még t,utsa czélra. a forgó pisztolyt. Elcsettenéseket a töltény hiányos- Elcsrllené"'k 01",(. ságai, vagy a forgópisztoly használatának vagy minőségének szabálytalanságai idézhetik e lő Elesettent töltények az 1. fejezet 8. Si-.i ban megállapitott módon kezelendők.

14. §.

Lr.szer jokat-

*

.

~kadályok. melyek a lövésnél a forgóPIsztolyon és a löszeren elöfordulható h1ányosságok es rongáltságok következté ben fölmerűlnek.

A lüvé nél - IlCVf'z('h~sl'n éles től­ ~én:r(>kk(.] - . élJl.~~dollJ nyiljk arra, hog,\' I1!5Y a for::r 6plsztoly. IIJjlJt :t Hiszel' milli)(:~e me~yi%fi~:jltn. ~,\k I~S a JJlPgl(~\'fí hiDnyo á~o)- va!?'y rong:'! It. ;í ~()k ki rh'lii lj f'I1(' k. A töIU
8

'."'--

...........

"

••

_

,l:~

____

' _

III

I n. ~.

15.

Oly lültényok, melyekben gyúeleg.'~ ,,"agy lőportöltet ninesen, vagy csak részben is mányzlk, vagy elromlott, avagy olyanok is, a melyelmek gyújtólyuka nincs teljesen átfúrva, vagy bedugult: elcsettenéseket idézhetnek elő. Ha a lőportölt ·t hián."zik, vagy abból csak ü!"en ke,,"éR van a hüvelyben, akkor az elsütéskor csak gyönge durranás ha.llatszik és semmi, vagy csak csekély hátralökés érezhető. Ilyenkor a löyedék épen nem, Yagy nem elég erővel lökődött ki a hü,,"elyből, sőt utóbbi esetben a CRŐ­ fúratban meg iR akadhat. ny elcsettpnésnél a forgópisztoly megnz:sgálandó s az esetlpg bennszorult lövedék - a hpnger elüi volitása után _ cl fati:sztitó ye 'szővel kitaszitanclr'>. A mell\nyiben azonban a lüvedr\k a cső és' a benger kijzött akadn,t meg, a forgópisztoly pukaműnsnek adandó át. A. forgópisztoly has,mlilatának 28 minrjség~nel, sza jJálytalanságaiMl kel(~ t.­ kezett (·kS(jttéJ lések okai;

*.

lJ5

hllt. 1\,h 'n J'l'llo o hn);

r 'l'f0-

b

p

l

r JI,)

h'ban

kak.

1. ha a benger és a tok ütköző lapja

közt tulságosan nagy hézag van; 2. ha a gyüszeg kelleténél rövidebb: 3. ha a kikopott tiiltényürben a t1Jltény ol." mélyen fekszik, hogya gyúszeg eléggé el nem éri; 4 . ha a hengertoló. a fogkoszorú, vag,\" a billentyl1 Rzemülcse annyira elkopott, hogy a töltény küzepét nem tar~ja a g,vt'tszeg irányába ; ri. ha a ka.kas és a tok közé került idegen tárgy, vagy a lobbantyú valamely alkotó részének eltorzulása miatt föllépő smlódása kakaslecsapödását akadályozza; G. ha az ütőrúgö nem lett jól beillesztve, gyenge vag~r elWrött. Minden ilyesetben vag)T éppen semmi gyLÍ.szeg-jegy sincs a csappantyü fenekén, vagy csak oly csekél~r, hogy a gyúelegy nem szorult eléggé össze it csappantyú és a.z üllő közt. Az utólobbal1tÍ..sok arról ismerhetők Ul61obbanások. fel, hogy a lövés 11elll dördül elminc1járt '1Z elcsatt.anás után. Ennek oka a csap8'"

116

16.

*.

l'antyu ,agy a liíportültet megnedvesedésében rejlil\:' Ili.wh·· Hüvelyszakac1ások (harántszakadá"znka,l{l",,:oh. sok, lepattanások, hosszrcpedések a töltényszáron) rendszerint csak akkor fortllllnak elő, ha a hü,ely anyaga hosszas raktárolás folytán szenvedett vagy egyébb lJiányosságokkal bir. Ha hünlyszakadások egy és ugyanazon forgópisztolynál többször ismétlőd­ nek, az ok többnyire a forgópisztoly töl. tény"Ürének kibőMiltségében rejlik. Ha a hü,elyszakadásoknál a töltényhüvely előrésze a tölténYÜl"ben marad, akkor a leszakadt részt a rovátkos ré. zén kóczczal körülteker t tisztító vessző­ v~l kell kitaszitani. A mennyiben pedig ilvkép eltá volitbató nem volna, a forgópi 'ztoly puskamü ,esnek adandó át. (. pl,ar,l\uA csappantyú-áttürések, nevezetesen áll&re f· k. ha azok egy és ugyanazon forgópisztolynál gyakran fordulnak elő, a gyuszeg hegyes "alS,'" éles szélű ,oltára engednek követl ( zt(~tni.

,

15 . §.

117

A töltényhüvel'yf'k kilökéspuél elő­ fordulhat, hogy egyik-másik töltényhüvely csak nagy erőkifejtés mellett lökhető ki a töltényürből. Ennek oka többnyire a töltényürben rejlik, mely piszkos, érdes vagy egyoldalúan kibővülve lehet. A töltényhüyelyek kilükéséhez akkor is nagy erőkifejtés szükséges, ha az üótő elgörbült s ennélfogva nehezen mO?Jgatható. Ha a töltényür nem áll pontosan az üritő irányában, a ldürités nem sikeri.ü, sőt az üritő erőszakos lenyomása következtében a henger előfala össze is döngölőclhetik .

Akar1úll'nk a tölti· nyhllwlyck kolök~séno'l.

118

16. §.

16. S.

119

I

A markolat a karel megfogására, forgatására és a kézfej megóvására való. A hüvely a penge megóvására szolgál.

III. FEJEZET.

A csendiirségi kardok. 16. §. Leirás. Altalában.

.. .cl. gyalogcsendőr. kardból csak egy fajta létezik, a lovascsendőr-kardból azonban kétféle hosszuságú kard van rendszeresihe. ugymint a ho. s.zabb és a rötidebb mintájú lovascsendőrkard. Cgy ezen, mint a járás- és törzsörmesterek részére rendszeresitett OJ o'Valooo'. . tI zh kardok főrészei: a penge, a markolat é~ a 1//( aTy. A penge vágá"lra. és szúrásra szolgál. ..8.. penge felső végének azon része, mely a markolathoz prősitésre szolgál, nyakl1ftk neveztetik ~ kardpeng€' ?Ip fele' hosszától a begyéi~' innen visszaff!lé a fokon a homorulatig teljf!sen ki~l(~sjtvf! van.

l. Gyalogcsendörkard.

A kellőleg hajlitott penge kétszer finomított rugó-aczélból yan gJ ártva, tisztára csiszolva és snlyának csökkentése végett mindkét lapja homorúan ki van köszörülve. A 111 arkolat a kosárból. a (ogantyuból) Cb kupakból, a fogantyli-knrikcíból és a szegecsfokból áll. A kosarat a fölfelé kpng~Te lj,e átmenő háritólajl s a gomb képezi. A kosár alsó részét képező hüvely a kosár erősbitésére és a pengének jobb tnrthatására szolgál. A bordás fogantyu bükkfából van készítve és czápabőnel van bevonva . A fogantyu hosszában keresztül van fúrva, hogy beléj!! a penge nyaka bedugathassék. A kupak a fogantyunak a nyakkal valö erősebb összeküttetésére szolgál

(;,a)"gcsenJor.

kard.

I!!O

s e ,égre a, kupak fe.ién l vő lyukon a nyak ,ége keresztül dugható, melynek lekalapá· hl,sán<1,l aljazatul cl RzegeC'stok szolgál. .A. fogantyü-karika a knpakot a fog'Hntyu,al a háritólap közelében köti össze. A, penge alakja szerint - üRzőbőrből készült kardhüvely, !1P]srí oldalán hosszáhan össze ,an ,u rl'\T
ndór< kar I.

A kéLzer finom it ott rngóaczélból késziilt és tisztára csiszolt penge mérsékelten van hajlitva, Iwgyén61 k
l

l

Ifi. §.

1':11

A, penge alakja szerint aczélbádog . ból gyártott kardhüvely belsejébe a két rugékony karaj.ial biró szájkarika és két fcmyőfaszilánk van bctévl" a hüyelyab6 vége pedig csúsztatóvassal van elzárva. A, rugékony karaj ok a rpjtett pengét a hüvelyben megtartják,a fel1yőfaszilánkok pedig a penge és a hüvely között lé,ő ürt kitöltik. A, hüvelynek a kal'c1kötőhöz erősíté­ sére a felRő és az alsó tartópánt szolgál. A, felső tartópántnak ügy külső, mint belső karikája. hosszúkáR és ét foktól az éIhez fölfelé húzódó iránya van. A,z alsó tartópánt karikája köralakú. s e tartópántra, valamint a hüyely fokára is merőleges állással bir. A, felső tartópántnak külső karikájába gy810g szolgálatban a kardkötő illető ka_ mója akasztatik be. 3_ Gyalogtiszti kard.

A, pellge a jJwgellyakkctl amarkolatha van Cl'ősitve, -- kevéssé ha.jlott, - hegye-

Gyalogtiszli

kard.

16.

felé kétélü és mindkét oldalIapján homol'ulattal bir. A 1IIa1'kolaf küv-etkező alkotórészekből alI: kordl.-eres:tll()l (háritólap. kengyel,. gomb), a markolat-kupl/kllól a 1(lqallf!lll-karikával együtt, to,ábbá a ('ol/tlllf!/úbol és a 8zc[Jecstokból. A. kardkeresztnek a penge toldatánál mér:;";kelten i,ezett háritólapja hátsó ré"zén él kanlhojt számára két egyenszögü ki\'ágattal bir és a lefelé hajlitott gombba lUegy át; p.lőrésze pedig a. szélességében folyton kesken:-edö és közepén behajlott hl/g Ilel l képezi. .A /I/'lrkolal-kllJlak a pengenyakat a fogantylÍTal köti szorosan össze és ez utólJbi hát ó részét föd\'e, alsó részén a tO[Jantyli-kaf'ikriral a fogantyühoz \'an erő­ ~it\'e.

.d. (o[J(lIdy,í a f,·kete C'zápa bőrrel hevon és I':zibtözütt. huza lIal kürülkötütt nwrkoJatfáhól üll, lnely a pr'ngenyak befogadására teIjA, b(ls<;záIJilll át yan fúrva. A 8Ze!Jl?c~tf)l; a pPTlgenyak Ir "zegec~elt p zegee' fejn(k nHYPzctt végr;lIf'k édjazatol í'ÁJ!gál

,

~

123

A h/hely nagyjában a. pengének megfelelő alakkal bir; alsó vége a. C8/lSztató/'rls8a,{. felső vége pec1jg a szájkarikácal van felszerelve s a kardkötő felillesztésére a I('lsl)- és also tartójJ((lItlal yan ellátva.. A hüvely belsejébe két f'aszilánk van behelyezve A szájkarika a hü:velyből és két rugóból áll; előbbí a kardhüvely nyilásának megóvására való, utóbbiak pedig a pengének és a faszilánkokna.k a kardhüvelyben valö rögzítésére szolgálnak A lel ső ta/'túpántlwlc é.1. testhez forditott oldalán egy hosszukás, ferdén álló fülecse van. A.z also tartopánt a hü vely h,í.tsó oldahín eo-" kerülék alaku fülecsesel bir. 0.1 A Ictszilánkok a penge lapjai s a hüyoly közötti Ül' kitöltéséro, valamint a penge szorosan tartására flzo lgálna.k - és a hüvely alHó végétől a szájkal'ika-rugókig ieljodve - ez utóbbiak aU nY111nak.

•

17.

*.

18. §.

1::!5

17. §.

18. §.

A kardok gondozása. kar,luk

_ ·ndoZilsn

A kardok gondozását

A kardok megvizsgálása.

illetőleg

áltahlban a tárkarabélyok gondozására nézve m('~állal'itott ha tározmányo k (lásd L Fejez t 4. ~-át) élTén~-e:--ek. A tisztitásnál IleIll kell a kardot .zétszedni. A kardok 't'"asrészei a tárkarabélyokéhoz hasonlóan és tózintén csa.k a megengedett szerekkel tisztithatók. A többi részek előbh yazelines. azután pedig száraz rongyokkalletörülenc1ők, - a g,Yalog-c<;endőrkarc1 hü ~elyén ledörz_ölt helyek pedig hefpketitendŐk. Ha a hüvely bpltóejr" megned,esec1ett, akkor a napon. a ll'n~gön 'Vagy meleg SZ(lbában - dr> tá v(JI a fűtött kályhátcJl _ lD ·gszáritanrJó. A gy~ 10gf'",cn (]/)I'- karel vp-lyét nOlll zabad a lakknzH:;JJál vagy :,;t;áritásmíl él füwre vagy tüzh(·lyl''-~ üllitani, wiw.ol a aru átb'·vülvf~n. él bí))'hiivI'Jyt-., síjt (j f,,zilánkot j. (>l(.~(ltl.

"il

•

A kardok részei ép-egészek legyenek, tehát szakadékokkal, repedésekkel vagy behajlúsokkal ne biljanak. Avasrészek J'ozsclátJanok és halvány fényüek legyenek, a fekete részek ne legyenek ledörzsölve. A penge a hüvelyben ne löt.yögjön . lia a kardot a fogantyú val lefelé fordítjuk, akkor a penge ki ne essék a hüvelyből.

A penge a szabályszerű hosszasággal birjon és ne legyen kicsorbitva. A hüvely megfelelő hosszasággal birjon s ne legyen elhajlitva: a fenyőszilán­ kok se hÜl,nyozzanak. A lovascsendőr-kard 8zájkarikája ne lötyögjüll s tal'tópálltjai sZOrosall üljenek a hüvelyen; a csúsztatóvas se logyen elkoptatva. A gyalogcsendőr kard szájkarikája ("H sHrnja. ne legyen meglaznlYa..

A karuok meg\'ízsgáJása

l211

2. §.

Minden kard a. pengetoldatnak czímeres lapján, - H. lovascsendőr kard húTelye pedig a cstlfw;ta,tó-va,s belső lapján a tárkarahél:vhoz hasonló jelzettel legyen -ellát'a.

1':!7

gyalogtiszti kardok l-től kezd Vp az egész kerületben végig egyfolytában látandók el folyó számmal. A fegyverek jelzptének megvált.oztatását, vagyis ujra jelzését - miután a régi jelzet eltávolitáHa következtében ét fegyverek rongálódnak - még nyomós okokból is csak ét kerületi parancsnokság rendelheti el. Valamely fegyver haszua vehetlenné válása' esetén kapott s jelzettel még el nem látott új fegyver azon folyószámot kapja, miut a.z a fegyver, melynek lJótlására kiad va l ett, A fegyver száma azon csendőr nevére , kinek használatra kiad ,Ta lett, előjegyzendő. . A 3 "'Im magas számokból álló ,Jel zet fölverenclő: a kmabélynál a tusabOl'itó fölhajli tott rövidebb ágára, a számok felső részükkel a závárzat irányába; a iOl'gópisztolynál a tok baloldalára, rt kakascsavar alá, a számok alsó részéyel a sátorvas irán:vába;

lY. FE.rEZET. 1fl ~. A fegyverek jelzése.

Ugy a legénység használatában álló, mint a raktárakhan őrzött fegyvereknek •if-!lzettel kell ellátva lemliök li jelzet törtszám alak.iában. de a tört nmalának elhagyá ával verendő fül a fegy""·rekre. s a . zámláló a csendőr­ kenHet számát. a lleyeZŐ pedig a fegyver folyó~zámát .ielenb, például: .5II = II számú ('f;pnc1örkerület 7 f')- ik szám ú ka nl bél ya (forgópisztoiya, negy karrlj a I_ Ra 'Olll)(~IJ)Ü f('g,Yvprrdc vagyis kiili'1l1:külűn a kar"l)r~lyok, fOl'gópisztnlyok: gyalOg'(':,('m1(jr-lmrdQ]-, lnva SI 'scnrlíír-ka J'( 10 k.

•

1!l. §. 1 §.

kardnknál a pengetoldat belRő (t.est. felőli) olLlalára., mintegy 10
<

B) Lőutasitás. r.

FE,TEZET.

Lövés az ismétl ij karabélylyal. 1. §. A csendőrség fegyverei önvédelmi czélokra és a .; csenc1őrségi szervezeti utaRitás " 11. §-ában részletezett esetekben ezenkivlU az engedelmesség biztositására, az ellenszegülés megtörésére, a szökés megakadályozására vagy egyéb törvényes czél elérésére szolgálnak. Ily alkalmakkor a csendőr testi épsége, de sőt gyakran élete 1'S, - cb fegyven> k kifogástalctl/ állapota mellett, - ct~okllak helyes és eredményes (ti kalma~á.sától függ) mi nrll fog va elkenblltetetlel1i11 súikséges) hogy (t legéllység et fegyIwek szabatos ke~elés(;ben teljes jártassággal IS birjoll. 9

•

Általános határo7.",anyok.