iV]Oy

Pannon Egyetem *HRUJLNRQ0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Keszthely Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola ,VNRODYH]HW'U9iUQDJ\/iV]Oy egyetemi tanár

A burgonya gyomnövényei, gyomirtása és burgonya fajták herbicidérzékenységének vizsgálata

DOKTORI (PhD) ÉRTKEZEZÉS

Készítette: Dobozi Melinda

7pPDYH]HW

Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár

Keszthely 2006.

1

2 A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Dobozi Melinda Készült a Pannon Egyetem Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskolája keretében

7pPDYH]HW



Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár

Elfogadásra javaslom

(igen/nem)

(igen/nem)

aláírás

aláírás

A jelölt a doktori szigorlaton …… %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: ……………………………… igen/nem …………………………… aláírás Bíráló neve: ……………………………… igen/nem …………………………… aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …….. %-ot ért el. Keszthely,

…………………………… A Bíráló Bizottság elnöke



$GRNWRUL3K' RNOHYpOPLQ VtWpVH««««««««««

…………………………… Az

EDT

elnöke

4

TARTALOMJEGYZÉK

KIVONATOK ................................................................................................................. 6 %(9(=(7e6e6&e/.,7

%=e6 ................................................................................... 9

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS........................................................................... 11



$EXUJRQ\DMHOHQW VpJHWHUPHV]WpVpQHNKHO\]HWH

............................................. 11

2.2. A burgonya (Solanum tuberosum L.) származása és elterjedése ...................... 14 2.3. A burgonya nemesítése, fajtaválaszték ............................................................. 15 $EXUJRQ\DJ\RPQ|YpQ\HLMHOOHP]

J\RPSUREOpPiL ...................................... 16

2.4.1. A gyomnövény fogalma ............................................................................... 16



$EXUJRQ\iEDQHO IRUGXOyJ\RPIDMRN

......................................................... 17

2.5. A kultúrnövények és a gyomnövények közötti kompetíció .............................. 20



$WiSHOHPHNpUWW|UWpQ NRPSHWtFLy

.............................................................. 21

2.5.1.1. A burgonya tápanyagigénye és tápanyagfelvétele.................................. 22



$Yt]pUWW|UWpQ NRPSHWtFLy



.......................................................................... 23

$IpQ\pUWW|UWpQ NRPSHWtFLy

......................................................................... 24

2.6. A gyomok elleni védeNH]pVOHKHWVpJHL .............................................................. 24 2.6.1. Mechanikai gyomirtás ................................................................................. 26 2.6.2. Kémiai gyomirtás ......................................................................................... 27 2.6.2.1. Preemergens gyomirtás ......................................................................... 27 2.6.2.2. Posztemergens gyomirtás ...................................................................... 29 2.6.3. Biológiai gyomszabályozás .......................................................................... 30 3. KÍSÉRLETI ANYAG ÉS MÓDSZER ..................................................................... 32 3.1. A kísérletekben vizsgált fajták .......................................................................... 32 3.2. A kísérletekben alkalmazott herbicidek............................................................ 33 3.3. A tenyészedényes kísérletek leírása................................................................... 36

5

3.4. A kisparcellás kísérletek leírása ........................................................................ 38 3.5. A tápanyagvizsgálatok során alkalmazott módszerek ismertetése .................. 41 3.5.1. A minta nedves feltárása kénsavas roncsolással.......................................... 41 3.5.2. Nitrogén meghatározása Kjeldahl – módszer segítségével ........................... 41 3.5.3. Foszforkoncentráció meghatározása spektrofotometriával ......................... 41 3.5.4. Kálium és kalcium koncentráció meghatározása lángfotometriával ........... 41 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK.............................................. 42 4.1. A tenyészedényes kísérlet eredményeinek ismertetése ..................................... 42 4.1.1. Biomassza mérések eredményei................................................................... 42 4.1.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei ................................................................ 48 4.2. A kisparcellás kísérlet eredményeinek ismertetése........................................... 55 4.2.1. A White Lady fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése ........... 56 4.2.2. A Hópehely fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése .............. 76 4.3. A kompetíciós vizsgálatok eredményeinek ismertetése .................................... 96 4.3.1. Biomassza mérések eredményei................................................................... 96 4.3.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei ................................................................ 99 4.3.2.1. Tápelemkoncentráció ............................................................................ 99 4.3.2.2. Tápelemfelvétel ....................................................................................101 5. KÖVETKEZTETÉSEK............................................................................................105 6. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................108 7. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE .........................................................111 8. AZ ÉRTEKEZÉSTÉZISPONTJAI .........................................................................120 0DJ\DUQ\HOY

&Wp]LVSRQWRN ................................................................................120

8.2. AngoOQ\HOY&Wp]LVSRQWRN ...................................................................................121 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .......................................................................................123

6 KIVONATOK A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA



&

$V]HU] NtVpUOHWHLEHQDUUDNHUHVWHDYiODV]WKRJ\D]HJ\HVEXUJRQ\DIDMWiNKHUELFLGW U 

képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben

&

pV KHUELFLGHV J\RPV]DEiO\R]iV QpONO $ GLVV]HUWiFLy FpONLW ]pVH YROW D EXUJRQ\D pV D

gyomnövények közötti kompetíció tanulmányozása, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával.



$ V]HU]  YHJKi]L WHQ\pV]HGpQ\HV NtVpUOHWHNEHQ YL]VJiOWD QpJ\ KD]DL EXUJRQ\D IDMWD

herbicidérzékenységét, három preemergensen alkalmazható herbicid hatását a burgonya biomassza produkciójára és tápanyagfelvételére. Mérte a hajtások friss és száraz tömegét, a gumótömeget és a hajáshosszúságot, valamint a hajtások nitrogén, foszfor, kálium, kalcium-felvételét, és a K/Ca arányt. A kapott biomassza eredmények alapján a Lilla fajta



NH]GHWL IHMO GpVLHUpO\HMREEQDNEL]RQ\XOWPLQW DPiVLN KiURPIDMWip

A herbicides kezelések



N|]ODOHJQDJ\REEYiOWR]iVRNDWDPHWULEX]LQRVNH]HOpVEHQWDSDV]WDOWDDV]HU] 

Az értekezésben szabadföldi kisparcellás kísérletek eredményei is szerepelnek. Ezekben



DNtVpUOHWHNEHQNpWKD]DLEXUJRQ\DIDMWiYDOYpJ]HWWNtVpUOHWHNHWWt]NO|QE|] NH]HOpVEHQ

Balázs – Ujvárosi módszerrel gyomfelvételezéseket végzett, melyek eredményei szerint a két fajta között különbségek vannak a gyomelnyomó képességben: a White LadyHUWHOMHVHEE

&



Hópehely

NH]GHWLQ|YHNHGpV IDMWDNLVHEEiWODJRVJ\RPERUtWiVRNDWWDSDV]WDOWDV]HU] PLQWD



– s-metolaklór kezelésben

IDMiQiO$KHUELFLGHVNH]HOpVHNN|]OHOV pYEHQDPHWREURPXURQ

volt a legjobb a gyomirtó hatás, itt volt a legalacsonyabb az összes gyomborítás.

7 A leggyomosabb kezelés a White Lady fajtánál a klomazon – rimszulfuron kezelésben volt, míg a HópehelyIDMWiQiODNORPD]RQNH]HOpVEHQYROWDOHJQDJ\REEPpUWpN&DJ\RPRN elszaporodása.



yomos kontroll parcelláról és a legjobb gyomirtó

$V]HU] DV]DEDGI|OGLNtVpUOHWEHQDJ



&

KDWiVWQ\~MWyKHUELFLGHVNH]HOpVE OEHJ\ MW|WWHDJ\RPQ|YpQ\HNHWPpUWHDIULVVpVV]iUD]

tömegüket, majd tápanyagvizsgálatokat végzett. Az értekezésben foglalt eredmények szerint a gyomirtott parcellákon kevesebb gyomfaj



IRUGXOWHO pVH]HQIDMRNERUtWiVLpUWpNHpVELRPDVV]DW|PHJHLVDODFVRQ\DEEYROWPLQWD



NH]HOHWOHQJ\RPRVNRQWUROOEDQ$V]HU] HUHGPpQ\HLDODSMiQDJ\RPQ|YpQ\HNW|PHJHV

jelenléte akár 30 %-RVJXPyW|PHJFV|NNHQpVWLVHOLGp]KHW$J\RPRNkal való versengés hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium mennyisége 85 %kal volt kevesebb a herbicides kezelésben. A gyomos kontrollban a burgonya növények



-kal, foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal

QLWURJpQE O

kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben.

ABSTRACTS WEEDS AND WEED CONTROL OF POTATO AND SENSITIVITY TESTS OF POTATO VARIETIES

The aim of the dissertation was to examine the effect of different herbicides on weed flora of potato with or without weed control. The author examined the differences between herbicide tolerancy of potato varieties. Nutrient uptake by weeds and potato plants was examined too. In pot experiments under green house conditions changes in growth parameters, biomass production and nutrient uptake of potato plants were examined.

8 In field trials the effect of five herbicides on weed population of potato was investigated. Competition betweeen potato and weeds was examined in these field trials. Each weed species were examined so their rolein the competition for nutrients could be also studied. Based on our results the author has found that the nutrient uptake of the weeds was significant. On the weedy plots weeds have taken up 4,35 g nitrogen, 0,26 g phosphorus and 3,10 g potassium altogether. These nutrient quantities correspond to 43,5 kg ha-1 nitrogen, 2,6 kg ha-1 phosphorus and 31 kg ha-1 potassium.

ZUSAMMENFASSUNG DIE UNKRAUTFLORA DER KARTOFFELN UND UNTERSUCHUNG EMPFLINDLICHKEIT VON KARTOFFELNSORTEN GEGEN HERBIZIDEN

Die Wirkung von drei Vorauflaufherbiziden gegenüber verschiedenen Kartoffelsorten wurde anhand von Wachstumsparametern und dem Biomassenertrag untersucht. Die Kartoffelpflanzen wurden bis zur Erntereife kultiviert und zu Versuchsende wurden folgende Parameter erhoben: Sprosslänge, Sprossfrisch- und -trockenmasse, Knollengewicht. Die konkurrenz zwischen Unkräutern und Kartoffeln um Nährstoffe wurde im Freiland untersucht. Da jede Art getrennt erfasst wurde, konnte ihre Rolle bei der Konkurrenz ermittelt werden. Die Knollen- und Sprossmasse der kartoffel nahm infolge von Konkurrenz ab, wobei speziell bei den Knollen die frischmasse stärker verringert wurde als die Trockenmasse. Die Knollenmasse nahm stärker ab als die Sprossmasse. Anhand der ergebnisse können wir eine bedeutende Nährstoffaufnahme der Unkräuter feststellen. Auf den verunkrauteten parzellen betrug diese insgesant 4,35 g N, 0,26 g P und 3,10 g K. dies entspricht auf den Hektar umgerechnet 43,5 kg Stickstoff, 2,6 kg Phosphor bzw. 31 kg Kalium.

9 %(9(=(7e6e6&e/.,7

%=e6

A gyomnövények által okozott károk mértéke és formái igen változatosak. A





NiURVtWiVKDWiViUDFV|NNHQDWHUPpVPHQQ\LVpJHpVPLQ VpJHHOV VRUEDQDJ\RPQ|YpQ\HN

által elvont víz és tápanyag miatt. A burgonya egyike azoknak a növényeknek, amelyeknél a gyomnövények elleni védekezésnél nagy szerepe van a kultúrnövény – gyomnövény kölcsönhatásnak. Ültetés után, amikor a burgonya lombozata mégQHP]iUXOHUWHOMHVJ\RPRVRGiVLQGXOPHJ(]D] ÄHOV

GOHJHV

J\RPRVRGiV´





MHOHQW V

WHUPpVFV|NNHQpVW

RNR]

$



WHQ\pV]LG 

NH]GHWL

&

V]DNDV]iEDQIHOOpS QDJ\PpUWpN J\RPRVRGiVQHPFVDNDIpQ\pUWYt]pUWpVDWHUOHWpUWYDOy

versengés miatt fontos, hanem a nagyszáP~

pV

QDJ\

&

W|PHJ 

J\RPQ|YpQ\]HW





WiSDQ\DJIHOKDV]QiOiVDLVMHOHQW V$VRURN]iUyGiVDXWiQ DJ\RPRNNHOpVpWpVIHMO GpVpWD



EXUJRQ\D ORPER]DWD HOQ\RPMD $ WHQ\pV]LG V]DN YpJH IHOp D EXUJRQ\D ORPER]DWD OD]XO

megindul az újragyomosodás. Ez a „másodlagos gyomosodás”, amely a betakarító gépek munkáját akadályozva, közvetve okoz terméscsökkenést.



$ EXUJRQ\D Q|YpQ\YpGHOPpEHQ NLHPHONHG  V]HUHSH YDQ D J\RPLUWiVQDN KLV]HQ D

EXUJRQ\D

Q|YpQ\

7HUPHV]WpVpEHQ HO

J\RPHOQ\RPy

NpSHVVpJH



I OHJ

D

NH]GHWL



LG V]DNEDQ

FVHNpO\

WpUEH NHUOW D YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV KLV]HQ D EDNKiWDV P&YHOpVL PyG

miatt mechanikai gyomirtással nem áll módunkban beavatkozni. Az eredményes gyomszabályozásnak számos feltétele van, amelyek közül lényeges a várható gyomfajok ismerete és a leghatékonyabb hHUELFLGHN PHJYiODV]WiVD $ KHUELFLGHNHW ~J\ FpOV]HU&



NRPELQiOQLKRJ\DWHUOHWUHMHOOHP] J\RPIOyUiUDW|NpOHWHVKDWiVWEL]WRVtWVDQDN



$NRUDLNRPSHWtFLyPHJHO ]pVpEHQPLQLPiOLVUDFV|NNHQWpVpEHQIRQWRVV]HUHSHYDQD

preemergens herbicidekkel végzett kezeléseknek.

10 A herbicidek kultúrnövények növekedésére, biomassza produkciójára, és a termés





PLQ VpJpUH J\DNRUROW KDWiViQDN YL]VJiODWD OHKHW VpJHW DG D] HJ\HV Q|YpQ\HN UHDNFLyMDpV

érzékenysége közötti különbségek érzékelésére. Kísérleteinkben arra kerestük a

YiODV]W KRJ\ D] HJ\HV EXUJRQ\D IDMWiN KHUELFLGW

&U

képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben és herbicides védekezés nélkül9L]VJiOWXND]WLVKRJ\DWHUOHWHQHOIRUGXOy gyomnövények milyen tápanyagfelvételi sajátosságokkal rendelkeznek, és hogyan befolyásolják a burgonya tápanyagfelvételét herbicides kezelésben és gyomirtás nélküli területen.

&pOXO

&

W ]WN

NL

D

EXUJRQ\D

pV

D

gyomnövények

kompetíciójának

tanulmányozását szabadföldi körülmények között, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával.

11 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS



$EXUJRQ\DMHOHQW VpJHWHUPHV]WpVpQHNKHO\]HWH

A burgonya (Solanum tuberosum L.) népélelmezési szempontból az egyik





OHJIRQWRVDEE Q|YpQ\QN eOHOPLV]HUNpQW YiOWR]DWRVDQ HONpV]tWKHW  N|QQ\HQ HPpV]WKHW 

igen értékes fehérjét tartalmazó, jó táplálkozás-pOHWWDQL

WXODMGRQViJRNNDO UHQGHONH]

növény. Szárazanyagtartalma 20-25 % körüli, amelynek nagy )HKpUMHWDUWDOPD YLV]RQ\ODJ DODFVRQ\   N|UO YDQ GH D J\

DPLQRVDYDNQDJ\DUiQ\~HO

UpV]H

&U&V





NHPpQ\tW 

pV NpQWDUWDOP~

IRUGXOiVDPLDWWpUWpNHV$Q|YpQ\V]iPRVDONDORLGRWWDUWDOPD]

pl. alfa-szolanint és alfa-szaponint, vízoldható nontropán alkaloidot, pl. kalisztegint és polifenol származékokat, pl. klorogénsavat is (Mándy - Csák 1965, Friedman 2004).





.HPpQ\tW WDUWDOPD LV MHOHQW V HPHOOHWW &

-, B1-, és B2 - vitamintartalma is említést

érdemel (Szabó 1983). Az 1970-es években megtermelt burgonyatermésnek még kb. 50 %-a étkezési, 31 %-a takarmányozási és 14 %-D





YHW JXPy HO iOOtWiViUD V]ROJiOW .LV UpV]H LSDUL

IHOGROJR]iVUD NHUOW D EXUJRQ\D D] DONRKRO pV NHPpQ\tW

J\yJ\V]HULSDU

DODSDQ\DJD

LV



/ ULQF]



J\iUWiV

D NR]PHWLNDL pV

1979). Az utóbbi húsz évben a burgonyát



0DJ\DURUV]iJRQ pWNH]pVL pV YHW JXPy HO iOOtWiVL FpOEyO WHUPHV]WLN 7DNDUPiQ\R]iVL pV

ipari célra csak az étkezésre alkalmatlan tételek kerülnek ((Proksza 1997). Az Európai Unióban 1985 és 2003 között mintegy 950 ezer ha-ral csökkent a burgonya terPWHUOHWH $ EXUJRQ\D WHUPpViWODJD XJ\DQDNNRU Q|YHNHGHWW D] XQLyV iWODJ 27,35 t/ha-ról 33,9 t/ha-ra változott 1985 és 2003 között. Az Európai Unió 2004-ben történt



E YtWpVH XWiQ D EXUJRQ\D YHWpVWHUOHWH PLQWHJ\  H]HU KD

viszont kb. 5 t/ha-ral lett kevesebb (1 - 2. táblázat).

-ral növekedett, a termésátlag

12 A burgonyatermelés háromnegyede hagyományosan 5 országra (Hollandia, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Belgium) koncentrálódik. Ezekben az országokban nem csupán a burgonyával hasznosítotWWHUOHWV]iPRWWHYKDQHPDKR]DPRN is felülmúlják a hazai termésátlagokat (1 - 2. táblázat).

1. táblázat: A burgonya vetésterületének alakulása 1985 és 2004 között Európában és hazánkban, ha/ország (FAO adatok alapján) Ország

1985

1990

1995

2000

2004

Hollandia

165 864

175 000

179 000

180 200

161 280

Németország

717 942

561 404

346 691

304 379

295 300

Franciaország

240 000

163 500

172 000

162 644

160 000

Egyesült Királyság

192 000

177 100

171 000

166 000

140 000

Belgium

41 784

48 871

55 848

n.a.

n. a.

Magyarország

70 139

71 800

69 678

46 743

31 000

2 196 422

1 858 416

1 527 770

1 346 191

1 246 5901

Európai Unió (15 tagállam) Európai Unió (25 tagállam)

-

2 366 050





$ KD]DL EXUJRQ\DWHUP  WHUOHW D]  pV  N|]|WWL LG V]DNEDQ  H]HU pV

290 ezer ha között ingadozott. A hektáronkénti termésátlag nem haladta meg a 10 tonnát.



$] RUV]iJ EXUJRQ\DV]NVpJOHWpQHN KD]DL WHUPpVE O YDOy EL]WRQViJRV NLHOpJtWpVH D]

alacsony tHUPpViWODJRNPLDWWDQDJ\WHUPWHUOHWHOOHQpUHLVSUREOpPiWRNR]RWW7DV  (3. táblázat).



&

$ IDMWDYiOWiV HO VHJtWpVpUH D WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD pV D WiUROiV NRUV]HU VtWpVpUH D]

1970-HV

pYHNEHQ

IHMOHV]WpVL

SURJUDP

LQGXOW

$

IHMOHV]WpV

DEEDQ

D]



LG V]DNED

n

eredményesnek bizonyult, a termelés stabilizálódott, az étkezési burgonya nagyobb

&

PHQQ\LVpJ LPSRUWMiUDFVDNNLYpWHOHVHQV]iUD]pYMiUDWRNEDQNHUOWVRU7DV 

1

: 2003-as adat.

13 2. táblázat: A burgonya termésátlagának alakulása 1985 és 2004 között Európában és hazánkban, t /ha (FAO adatok alapján) Ország

1985

1990

1995

2000

2004

Hollandia

42,33

40,20

41,00

45,09

46,10

Németország

29,32

25,77

31,40

44,99

44,03

Franciaország

32,445

29,07

33,94

39,55

43,12

Egyesült Királyság

35,85

36,51

37,45

39,97

42,85

Belgium

43,81

38,57

42,38

n. a.

n. a.

Magyarország

19,62

17,07

15,77

18,73

20,96

Európai Unió (15 tagállam)

27,35

26,62

30,09

36,89

33,912

Európai Unió (25 tagállam)

A

fajtaváltás

és

-

a

termesztéstechnológiD

28,49

&

NRUV]HU VtWpVH

HUHGPpQ\HNpQW

D

hektáronkénti termésátlag az 1980-as években 17-18 tonnára növekedett. Napjainkban 30 H]HU KD N|UOL D EXUJRQ\DWHUP WHUOHW pV  WKD N|UOL D WHUPpViWODJ $] HOP~OW K~V]



HV]WHQG 

MHOHQW

WHUPpViWODJDLW

|VV]HKDVRQOtWYD

PHJiOODStW

hatjuk, hogy a hazai hozamok

VHQHOPDUDGQDNDQDJ\EXUJRQ\DWHUPHV]WRUV]iJRNWHUPpViWODJDLWyO

3. táblázat: A burgonya vetésterületének és termésátlagainak alakulása 1961 és 2004 között Magyarországon (FAO adatok alapján)

2

: 2003-as adat

1961

1980

2000

2004

Vetésterület ha

268 864

92 811

46 743

31 000

Termésátlag t/ha

6,80

14,99

18,73

20,96

14 2.2. A burgonya (Solanum tuberosum L.) származása és elterjedése A burgonya a Solenaceae családba, a Solanum nemzetségbe tartozik. A hazánkban és Európa – szerte termesztett burgonya fajták a Solanum tuberosum fajba sorolhatók. A burgonya Dél-Amerikából származik, géncentruma Mexikóban, Peruban, Chilében WDOiOKDWy 0LQWHJ\  pYH D] $QGRN PDJDVDEE IHNYpV

& KLGHJHEE pJKDMODW~ WiMDLQ D



-3500 m)

EHQQV]O|WWODNRVViJOHJI EEWiSOiOpND0H[LNypV&KLOHPDJDVIHQQVtNMDLQ

is az európai formájú kultúrburgonyát, a S. tuberosum-ot termesztik. Európába 1525-1543 N|]|WW (O

V]|U



NHUOW EHKR]DWDOUD DPLNRU D VSDQ\RORN &KLOpE O PDJXNNDO KR]WiN

3RUWXJiOLiEDQ

pV

2ODV]RUV]iJEDQ

KRQRVRGRWW

PHJ

0iQG\

– Csák 1965,

Bocz 1996). Európában a természeti csapások miatti alacsony gabonatermések okozta éhínségek NpQ\V]HUtW

 hatására került sor a burgonya termesztésére a XVII. sz. végén, XVIII. sz.

elején. Poroszországban 1757-ben királyi parancsra bírták rá a parasztokat a burgonya





WHUPHV]WpVpUH (]W N|YHW HQ D YHWpVWHUOHWH URKDPRVDQ Q|YHNHGHWW / ULQF] 

Bocz 1996). Az 1770-HV pYHNWO $QJOLiEDQ pV :DOHVEHQ D JDERQDiUDN HPHONHGpVH LV HO

LGp]WH D EXUJRQ\DWHUPHV]WpV HOWHUMHGpVpW $ EXUJRQ\D YROW D] ROFVy pOHOHP DPLW D] 

DQJROPXQNiVRNDPLQLPiOLVEpUNE OLVPHJYHKHWWHN0iQG\

– Csák 1965).

Hazánkba az 1650-es években hozták be a burgonyát a német egyetemeken tanuló



GLiNRN .H]GHWEHQ LGHJHQNHGYH IRJDGWiN PpUJH]  Q|YpQ\QHN WDUWRWWiN PHUW D JXPyN



KHO\HWW PHJt]OHOW ERJ\yL IHMIiMiVW pV J\RPRUJ|UFV|NHW RNR]WDN -HOHQW VHEEHQ FVDN

Mária Terézia és II. József központi intézkedésHLQHNpVD]LQJ\HQYHWJXPyV]pWRV]WiViQDN hatására terjedt el (Láng /ULQF] 1979).

15 2.3. A burgonya nemesítése, fajtaválaszték Nyugat – Európában és az Egyesült Államokban az 1800-DVpYHNN|]HSpQNH]GG|WW a burgonya nemesítése. Hazánkban is e század második felében indult az egyedkiválogatásos nemesítés $JQHOOLLQ%RF] 1DJ\REEMHOHQW

PHJ (OHLQWH .LVYiUGiQ NpV



iOOtWRWWDN HO  DPHO\HN

VpJ&QHPHVtWLPXQNDFVDND;;V]HOHMpQLQGXOW

EE 0DULHWWD – pusztán (Somogy megye) több burgonyafajtát

bekerültek a köztermesztésbe is, pl. Gülbaba, Kisvárdai Rózsa,

Somogyi Sárga, Somogy gyöngye (Szabó 1983).



.LHPHONHG 



EXUJRQ\DQHPHVtW 

PXQND

& GLN

I ]

7HLFKPDQQ

9LOPRV

QHYpKH]

(Gülbaba 1929, Aranyalma, Margit, Boldogító, Kisvárdai Rózsa, Mindenes 1960). Az 1950-es évek után Barsy Sarolta és Forgó Sándor révén újabb fajtákat ismertek el (Bocz 1996). A felsorolt fajták nagy része leromlásra hajlamos, extenzív fajta volt, amelyek alkalmatlannak bizonyultak az intenzív nagyüzemi termesztésre (Szabó 1983). Az 1970-es



pYHNHWN|YHW HQDEXUJRQ\DOHURPOiVDDQQ\LUDHOKDWDOPDVRGRWWKRJ\D]iOODPLODJHOLVPHUW

fajtáink nem tudtak fent maradni a köztermesztésben. A Hollandiából importált fajták YHW

JXPyFVHUpMpQHN UHQGV]HUpYHO D KD]DL IDMWiN QHP WXGWDN YHUVHQ\H]QL %RF] 1996). Az 

H]LG WiMW EHKR]RWW KROODQG IDMWiN SO 'HVLUpH .RQGRU &OHRSDWUD  D]yWD LV PHJKDWiUR]yL D

hazai burgonyatermesztésnek, részarányuk közel 90 % (Proksza 1997). Az 1960-DV

pYHNEHQ

0DJ\DURUV]iJRQ

LV

PHJLQGXOW

D

QHP]HWN|]L

V]LQW

&

rezisztencianemesítés (Bocz 1996). A hazai burgonyanemesítésnek ma is hagyományosan két központja van. Az egyik Keszthelyen található, a mai Pannon Egyetem Georgikon



0H] JD]GDViJWXGRPiQ\L .DUiQDN 5HJLRQiOLV %XUJRQ\DNXWDWiVL .|]SRQWMD D PiVLN

Kisvárdán, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központjának

&

UpV]HNpQWP N|GLN

16



$ QHPHVtWpVL FpO PLQGNpW KHO\HQ D PLQ VpJL N|YHWHOPpQ\HNQHN PHJIHOHO



&



 QDJ\



WHUP NpSHVVpJ  EL]WRQViJRVDQ WHUP  EXUJRQ\D IDMWiN HO iOOtWiVD /pQ\HJHV KRJ\ D

NO|QE|]

pUpVLFVRSRUWRNEDQPHJIHOHO legyen a fajtaválaszték (Radics 2003).

0LQGNpWN|]SRQWEDQV]iPRVIDMWiWiOOtWRWWDNHO

DWHOMHVVpJLJpQ\HQpONO 

− Keszthely: White Lady, Százszorszép, Lilla, Hópehely, Somogyi kifli. − Kisvárda: Rebeka, Réka, Rachel.

2.4. A burgonya gyomnövényei, jellemzJ\RPSUREOpPiL 2.4.1. A gyomnövény fogalma



$ J\RPQ|YpQ\ IRJDOPD D] LG N IRO\DPiQ D I|OGP



&YHOpV pV D Q|YpQ\WHUPHV]WpV

&

IHMO GpVpYHO SiUKX]DPRVDQ YiOWR]RWW KRO OHV] NOW KRO WiJDEE pUWHOHPEHQ KDV]QiOWiN

(Terpó-Pomogyi 1975). Balás Árpád 1876-ban megjelent



N|Q\YpEHQ D N|YHWNH] NHW tUMD

&

Ä*\RP JD] GXGYD DODWW RO\DQ Q|YpQ\HNHW pUWQN PHO\HN P YHOW Q|YpQ\HLQN N|]|WW

akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak és rendszeres növekedésüket gátolják…”. 1908-ban jelent meg Wágner János „MaJ\DURUV]iJ J\RPQ|YpQ\HL´ FtP& N|Q\YH DPHO\  J\RPIDM OHtUiViW WDUWDOPD]]D $]

 PHJIRJDOPD]iViEDQ Ä$]RN D Q|YpQ\HN

amelyek bárhol a mi akaratunk ellenére tenyésznek, amelyeket tudatosan nem vetettünk és amelyek az elvetett növények kárára vannak legalább annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy szándékosan ültetett és jelen czéljainkra szolgáló növény elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is ártalmasak: gyomoknak hívjuk. A

&

&



I|OGP YHOpVWHKiWpYH]UHGHVKDUF]DJ\RPRNNDO´:iJQHUHEEHQDP EHQPiUDNO|QE|] 



WHUPHV]WpVLiJDNNHUWHNpVHUG NJ\RPIDMDLWLVPHJHPOtWL

Ujvárosi (1973) arra mutat rá, hogy az egyes jellegzetes kultúrterületeken más és más lehet a gyom fogalma.

17 Sokat idézett mondat Hunyadi (1974) meghatározása is, mely szerint „Gyomnak





QHYH]QN EiUPHO\ IHMO GpVL VWiGLXPEDQ OpY  Q|YpQ\W YDJ\Q|YpQ\LUpV]W UL]yPD WDUDFN



KDJ\PDKDJ\PDJXPyVWE DPHO\RWWIRUGXOHO DKROQHPNtYiQDWRV´



$EXUJRQ\iEDQHO IRUGXOyJ\RPIDMRN

Az utóbbi években a szántóföldL J\RPYHJHWiFLy MHOHQWV YiOWR]iVRQ PHQW NHUHV]WO Egyes fajok elterjedtek, míg mások visszaszorultak. A herbicidek rendszeres használata

&



VRUiQ D P YHOW WHUOHWHN J\RPIOyUiMD NHGYH] WOHQ LUiQ\ED DODNXOW iW QHKH]HQ LUWKDWy

toleráns és rezisztens gyomfajok jelentek meg és terjedtek el (Reisinger 2001).



0LQGHQNXOW~UQ|YpQ\QHNPHJYDQDMHOOHP] J\RPQ|YpQ\]HWH$J\RPIDM|VV]HWpWHOW



V]iPRVWpQ\H] EHIRO\iVROKDWMDW|EEHNN|]|WWDWiSDQ\DJHOOiWRWWViJLV/HKRF]N\

1995).

A burgonya esetében különösen fontos szerepe van a gyomnövény-kultúrnövény kölcsönhatásnak. Bizonyos fejlettség elérése után ugyanis a burgonya képes visszaszorítani a gyomnövényeket. Ezt a tulajdonságát az alkalmazott termesztéstechnológiánál is figyelembe kell venni (Hoffmanné 2002). A burgonya gyomosodását az alkalmazott agrotechnika és a kultúrnövény életritmusa által kialakított ökológiai viszonyok határozzák meg. A burgonya tenyészideje alatt két



LG V]DNEDQ pU]pNHQ\ D J\RPRVRGiVUD hOWHWpV XWiQ D EXUJRQ\D ORPER]DWiQDN ]iUyGiViLJ



LJHQ HU WHOMHV J\RPRVRGiV LQGXO PHJ (] D] ~Q HOV

GOHJHV J\RPRVRGiV DPHO\ MHOHQWV

terméscsökkenést okozhat. Lombzáródás után a gyomok cstUi]iViW



pV IHMO GpVpW D



EXUJRQ\DOHYpO]HWHPHJDNDGiO\R]]D$YHJHWiFLyVLG V]DNYpJHIHOpDEXUJRQ\DORPER]DWD

összeesik, újraindul a gyomosodás. Ez az ún. másodlagos gyomosodás, amely a betakarítógépek munkájának akadályozásával közvetve okoz problémát.

18 6RN HVHWEHQ H]HQ QHP VHJtW D EHWDNDUtWiV HO

WWL ORPEWDODQtWiV YDJ\ V]iU]~]iV VHP



KLV]HQ D J\RPQ|YpQ\HN HU V J\|NpU]HWH pV D KR]]i WDSDGW WDODM D] DPL D EHWDNDUtWyJpSHN

 -Hoffmann 1993, Hoffmanné 2002).

PXQNiMiWDNDGiO\R]]D+XQ\DGL6] NH

A másodlagoV



J\RPRVRGiV PpUWpNpW D WDODM NXOW~UiOODSRWD PHOOHWW DODSYHW HQ

EHIRO\iVROMD D WHUPHV]WHWW IDMWD $ KRVV]~ WHQ\pV]LGHM



iUQ\pNROMiNDWDODMWtJ\DJ\RPRNNpV EEWXGQDNIHMO

& IDMWiN YLV]RQ\ODJ KRVV]DEE LGHLJ

GpVQHNLQGXOQL$NpVLJ\RPRVRGiV

következményei DQQiO V~O\RVDEEDN PLQpO KRVV]DEE LG WHOLN HO D ORPER]DW OD]XOiVD pV D betakarítás között (Hunyadi 1997).



 

$ EXUJRQ\iEDQ VRN J\RPIDM IRUGXOKDW HO  0D\NXVV   $] OWHWpVW PHJHO ]





WDODMHO NpV]tW PXQNiNVRUiQD]iWWHOHOWpVDNRUDWDYDVV]DOFVtUi]y71

-es és T2-es életforma

csoportba tartozó gyomnövényeket elpusztíthatjuk. Korai ültetés esetén a T2-es és T3-as



J\RPQ|YpQ\HNNHO NH]G GLN D EXUJRQ\D WHUOHW J\RPRVRGiVD $] HJ\HV pOHWIRUPD

csoportokba tartozó gyomnövények közül a melegigényes T4-es fajok a lHJMHOHQWVHEEHN DPHO\HN D J\RPERUtWiV PLQWHJ\ NpWKDUPDGiW DGMiN (]HNHW N|YHWLN D] pYHO



IDMRN

(Hunyadi 1997). 9HV]pO\HVVpJ

V]HULQW

OHJHOV



KHO\HQ

V]HUHSHO D

IHKpU

OLEDWRS



Chenopodium

album L.). Ez az egyik leggyakoribb gyomnövényünk, amely nemcsak a szántóföldeken, KDQHP

V]LQWH

PLQGHQ

WiSDQ\DJEDQ



JD]GDJ

NXOW~UiEDQW|PHJHVHQIRUGXOHO 8MYiURVL

UHQGV]HUHV

&

WDODMP YHOpVEHQ

UpV]HVtWHWW

1973). Az 1996-97 között végzett IV. Országos

Gyomfelvételezés adatai szerint a 4. helyen szerepel (Tóth – Spilák 1998). Leírták a metribuzin hatóanyaggal szemben rezisztens biotípusát (Eleftherohorinos et al. 2000). .|]HO

D]RQRV



&

MHOHQW VpJ HN

D

N|]|QVpJHV

&

NDNDVOiEI 



Echinochloa

crus-galli (L.) P.B.) és a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), amelyek közül az A. chlorostachys Willd. az alacsonyabb pH-jú, míg az A. retroflexus L.a magasabb pH-jú talajokon található meg nagyobb számban (6]NHHoffmann 1993, Hoffmanné 2002).

19 Az Amaranthaceae család mintegy 65 nemzetségbe tartozó kb. 900 faja a hideg égövek kivételével az egész FöOG|QHOWHUMHGW(XUySiEDQFVDNNHYpVIDMVKRQRV$QiOXQN WDOiOKDWy IDMRN HOV

VRUEDQ V]iQWyNRQ NHUWHNEHQ INpQW D NDSiV NXOW~UiNEDQ HOWHUMHGWHN

(Ujvárosi 1973). Számos fajuk rendelkezik allelopátiás tulajdonsággal, gátolhatják a kultúrnövények növekedését (Suma et al. 2002). A Ch. album-hoz hasonlóan rendelkezik metribuzin – rezisztens biotípussal (Eleftherohorinos et al. 2000). Hazánk legelterjedtebb gyomnövényei között az A. retroflexus a 3., míg az A. chlorostachys a 9. helyet foglalja el (Tóth – Spilák 1998). Az E. crus-galli több kultúrnövény veszélyes gyomnövénye, kozmopolita faj, a világ 

RUV]iJiQDN



NO|QE|]



NXOW~UiMiEDQ

J\RPRVtW

/HKRF]N\





Lehoczky - Borosné 2002). A IV. Országos Gyomfelvételezés eredményei alapján a 2. helyet foglalja el (Tóth – Spilák 1998). Igen tág ökológiai alkalmazkodása révén a



&

OHJNO|QE|] EE QHGYHVVpJWDUWDOP~ WDODMRNRQ LV NpSHV PHJpOQL 0LQGHQ P YHOW WHUOHWHQ

szántón, kertben, parlagokon gyakori faj (Ujvárosi 1973). Számos kultúrnövénynek lehet veszedelmes gyomnövénye, pl. rizsben V]yMiEDQ NXNRULFiEDQ HJ\DUiQW MHOHQWV J\RPIDM



$NXOW~UQ|YpQ\HO WWFVtUi]YDDGKDWMDDOHJQDJ\REEJ\RPERUtWiVW&OD\HWDO 

A fekete csucsor (Solanum nigrum L.) a burgonyához hasonlóan a Solanaceae családba tartozik, emiatt irtása nehézkes (Hoffmanné 2002). A világ legveszélyesebb



J\RPQ|YpQ\HL N|]p VRUROMiN PLQWHJ\  RUV]iJ  WHUPHV]WHWW NXOW~UiMiEDQ IRUGXO HO 



+XQ\DGL HW DO   +D]iQNEDQ PLQGHQWW J\DNRUL I OHJ D V]HUYHV DQ\DJEDQ JD]GDJ

talajokon. Utak mentén, parlagokon, szántóföldeken is mindenütt ott van, kötött és laza talajokon egyaránt megtalálható (Ujvárosi 1973).

& Ambrosia artemisiifolia L.) az alacsony humusztartalmú, laza talajokon

$ SDUODJI  

(Dél-Somogy) a lombozat fellazulása után a legnagyobb problémát és nehézséget okozza (Béres et al. 2000).

20 A növény az utóbbi néhány évben rohamosan terjed, burgonya területeken betakarításkor okozhat nagy károkat, kemény szára akadályozza a betakarítást (Hoffmanné 2002.) A növény fenolszármazékokat és terpenoidokat tartalmaz, amelyeknek allelopatikus hatása van más fajokra nézve (Béres et al. 2002).

&&

Polygonum

$ FVDSDGpNRVDEE 'XQiQW~ORQ D NHVHU I  IDMRN 

VSS  pV D] pYHO

 DSUy

szulák (Convolvulus arvensis L.), a szárazabb országrészben a muharfélék (Setaria spp.) MHOHQW

VHN+RIIPDQQp 

A déli országrészben a fenyércirok (Sorghum halepense (L.) PeUV  IRUGXO HO $] HOKDQ\DJROW

URVV]

NXOW~UiOODSRWEDQ



OpY 

WHUOHWHNHQ

HOWHUMHGW

D

WDUDFNE~]D

(Elymus repens (L.) P. B.) (Hoffmanné 2002). A selyemmályva (Abutilon theophrasti Medic). szintén megtalálható a burgonya területeken.

Allelopátiás

kultúrnövényekre

és

növény,

néhány

csaknem

minden

gombafajra

toxikus

növényi

rész

vegyületeket.

tartalmaz A

a

növény

fenolszármazékokat, flavonoidokat és terpenoidokat tartalmaz (Kazinczi et al. 2001).

2.5. A kultúrnövények és a gyomnövények közötti kompetíció A terPpV]HWEHQDQ|YpQ\HNOHJJ\DNUDEEDQKiURPWpQ\H]pUWDWiSHOHPHNpUWDYt]pUW pV D IpQ\pUW YHUVHQJHQHN HJ\PiVVDO (]HN D WpQ\H]

N

V]RURV NDSFVRODWEDQ YDQQDN

egymással, és ha valamelyikben változás következik be, az maga után vonja a növény reagálásnak váltR]iViWDW|EELWpQ\H]UHLV



3pOGiXOKDDPHJQ DWDODMQHGYHVVpJWDUWDOPDDNNRUDE~]DpVD]iUSDW|EEQLWURJpQW

tud felvenni a talajból, mint száraz talaj esetén (Bauer et al. 1965). A gyomnövények QHPFVDN KHO\IRJODOiVXNNDO KDQHP MHOHQW

V

WiSDQ\DJLJpQ\NNHO LV NHGYH]

WOHQ KDWiVW

gyakorolnak a kultúrnövényekre (Lehoczky 1988, 1994; Kazinczi 1998, Kazinczi et al. 1998, Hunyadi et al. 1999).

21 A kompetíciós hatás addig nem lép fel az egyedek között, ameddig a környezeti





HU IRUUiVRN PLGHQ HJ\HG V]iPiUD HOHJHQG HN 9DJ\LV EL]RQ\RV LGHLJ D NXOW~UQ|YpQ\HN

NpSHVHN

WROHUiOQL

D

J\RPQ|YpQ\HN

MHOHQOpWpW

+D

H]XWiQ



PHJIHOHO 



LG WDUWDPLJ



J\RPQ|YpQ\HNW OPHQWHVSHULyGXVWEL]WRVtWXQNV]iPXNUDDNNRUNpSHVHNOHV]QHNHOQ\RPQL

 



D IHMO G  J\RPQ|YpQ\HNHW (]W D] LG WDUWDPRW QHYH

zzük kritikus kompetíciós peiódusnak

(Nieto et al 1968).



$ NULWLNXV NRPSHWtFLyV SHULyGXV KRVV]D W|EE WpQ\H]  IJJYpQ\H PpJ IDMRQ EHOO LV



HOWpU  OHKHW )JJ D WHUPHV]WHWW Q|YpQ\IDMWyO D J\RPIDM |VV]HWpWHOW

termesztéstechnológiai

és

más

tényH]NWO

LV

%XUQVLGH

O

YDODPLQW D

-Wicks

1969,

Hewson-Roberts 1971). Burgonya esetében a szükséges gyommentes periódus 6 hét, a



WROHUiOKDWyJ\RPYHUVHQJpVLG WDUWDPDKpW=LPGDKO 



$WiSHOHPHNpUWW|UWpQ NRPSHWtFLy

A gyomnövények a szervetlen elemeket általában hamarabb és nagyobb PHQQ\LVpJEHQWXGMiN IHOYHQQLPLQW DYHONWiUVXOiVEDQpO

NXOW~UQ|YpQ\HNpVH]NH]GHWL





NRPSHWtFLyVHO Q\WMHOHQWDV]iPXNUD$ONlPSHU $WHQ\pV]LG NH]GHWLV]DNDV]iEDQ



&

t és a területért való versengés

IHOOpS  QDJ\PpUWpN  J\RPRVRGiV QHPFVDN D IpQ\pUW Yt]pU

&

PLDWW IRQWRV KDQHP D QDJ\V]iP~ pV QDJ\ W|PHJ  J\RPQ|YpQ\]HW WiSDQ\DJIHOKDV]QiOiVD



LVMHOHQW V/HKRF]N\

2002, Lehoczky – Reisinger 2002).





$ PDNURHOHPHN N|]O OHJLQNiEE D QLWURJpQpUW W|UWpQ  YHUVHQJpV HU V pV H] D

kultúrnöYpQ\ V]iPiUD QDJ\ WHUPpVNLHVpVW MHOHQW IOHJ D] DODFVRQ\ WiSDQ\DJHOOiWRWWViJ~



WDODMRNRQW|UWpQ WHUPHV]WpVVRUiQ7KUDVKHUHWDO $]HOP~OWpYWL]HGHNQDJ\DGDJ~

&

&

P WUiJ\i]iVD NO|Q|V WHNLQWHWWHO D QLWURJpQ P WUiJ\i]iVUD QHP PLQGHQ HVHWEHQ YROW

HO

nyös a kultúrnövények számára.

22 )HOV]DSRURGWDN

RO\DQ



QLWURJpQNHGYHO 

IDMRN

PLQW

D

UDJDGyV

JDODM



Galium

aparine L.), vagy a nagy széltippan (Apera spica-YHQWL /  3%  DPHO\HN PiUD D] V]L búza nehezen irtható gyomnövényei közé tartoznak (Tóth et al. 1989).



$J\RPQ|YpQ\HNIHMO GpVpWQHPEHIRO\iVROMDDWDODMDODFVRQ\NiOLXPWDUWDOPDHQQHN

ellenére a gyomfajok képesek nagy mennyiségben felhalmozni ezt a tápelemet a hajtásaikban. Kazinczi et al. (1998) 8,55 %-os kálium – koncentrációt mértek a G. aparine hajtásaiban, míg Qasem – Hill (1995) Chenopodium album hajtásokban mértek 10 % feletti éréket.





$ IRV]IRUpUW W|UWpQ  YHUVHQJpV QHP RO\DQ MHOHQW V PLQW D QLWURJpQpUW pV NiOLXPpUW

&

IRO\WDWRWW NRPSHWtFLy OHJLQNiEE D SLOODQJyVRN pV D] HJ\V]LN  IDMRN YHUVHQJHQHN

ezért a

makroelemért. A gyomnövények mezo és mikroelem koncentrációja is magasabb általában, mint a kultúrnövényeké. A mikroelemeket szerves komplex kötésben WDUWDOPD]]iN

D

J\RPIDMRN

DPHO\HN

HOKDOiVXNDW



N|YHW HQ

D

NXOW~UQ|YpQ\HN

iOWDO

hasznosítható formában maradnak meg (Baumeister – Ernst 1978).

2.5.1.1. A burgonya tápanyagigénye és tápanyagfelvétele

&

$ EXUJRQ\D D N|]HSHVHQ QDJ\ WiSDQ\DJLJpQ\  Q|YpQ\HN FVRSRUWMiED VRUROKDWy $

növény tápanyagfelvételét befolyásolja többek között a talaj típusa, fizikai – kémiai tulajdonságai valamint a csapadék mennyisége és eloszlása (Márton 2002). Egy tonna EXUJRQ\DJXPy

HO

iOOtWiViKR]

D

Q|YpQ\QHN

D

N|YHWNH]



WiSDQ\DJPHQQ\LVpJUH

YDQ

szüksége: N: 4 kg, P2O5: 2 kg, K2O: 8 kg (Horváth 1997). Antal (1996) szerint 30 tonna/hektár burgonyaterméshez 150 kg nitrogénre, 60 kg foszforra (P2O5), 270 kg káliumra (K2O), 90 kg kalciumra (CaO) és 30 kg magnéziumra (MgO) van szüksége a burgonyának. Meszes csernozjom talajon termesztett burgonya egy tonna gumóterméshez 5,5 kg N-t, 1,9 kg P2O5-t és 5,3 kg K2O-t igényel (Kádár 2000, Kádár et al. 2000).

23 Horváth (2003) az 1970-HV pYHN N|]HSpWO W|EELVPpWOpVHV NLVSDUFHOOiV NtVpUOHWHNEHQ pV V]pOHVN|U

&

]HPL IHOPpUpVHN DODSMiQ YL]VJiOWD D WiSDQ\DJHOOiWiVQDN D EXUJRQ\D



WHUPpVPHQQ\LVpJpUH pV PLQ VpJpUH J\DNRUROW KDWiViW 9DQ 'HOGHQ HW DO  

Stellaria

media (L.) Cyr. fajjal történt kísérletében azt tapasztalta, hogy a megnövelt nitrogén –

&

P WUiJ\i]iV KDWiViUD OHODVVXO D J\RPQ|YpQ\HN Q|YHNHGpVH D EXUJRQ\D ORPER]DWiQDN

J\RUVDEENLIHMO

GpVHPLDWW

A burgonya leginkább a gyengén savanyú, 5-6 pH-jú talajokat rés]HVtWL HOQ\EHQ $ Somogy megyei savanyú, mészhiányos homoktalajokon a talaj meszezésével 30 %-os termésnövekedést is el lehetett érni (Nyéki 1962). A burgonya nagyon érzékeny a magnézium – hiányra. Magnézium – trágyázással akár 20-25 %-os termésnövekedést is el lehet érni (Kemenessy és Nyéki 1962). A burgonya tápanyagellátásában a mikroelemek közül a mangán, a bór, a réz és a cink pótlására kell ügyelnünk (Bocz 1996).



$Yt]pUWW|UWpQ NRPSHWtFLy

A kultúr-, és gyomnövények közötti versengést befolyásolja a talaj nedvességtartalma



pV D WHQ\pV]LG  DODWW OHKXOORWW FVDSDGpN PHQQ\LVpJH pV HORV]OiVD 7DNHGD HW DO   $

&

Q|YpQ\HN V]iUD]ViJW UpVpW EHIRO\iVROMD D] LV KRJ\ PLO\HQ WtSXV~ IRWRV]LQWp]LVVHO

rendelkeznek. A C4-HV IRWRV]LQWp]LV& IDMRN HJ\VpJQ\L szárazanyag képzéséhez kevesebb vizet használnak fel, mint a C3-as fotoszintézist folytató növények (Patterson - Flint 1983). A burgonya C3-as típusú növény, 1 g szárazanyag képzéséhez 568 g vizet igényel. Ezzel szemben például a C4-es fotoszintézissel renGHONH] A. retroflexus 1 g szárazanyag képzéséhez 305 g vizet használ fel (Radosevich – Holt 1984).

24



$IpQ\pUWW|UWpQ NRPSHWtFLy

A fényért mindenütt felléphet kompetíció, ahol az egyik növény beárnyékolja a



PiVLNDW $ IpQ\pUW W|UWpQ  NRPSHWtFLy QDJ

yon fontos a növények között, és az egész



YHJHWiFLyV LG V]DN DODWW IHQQiOO $ Q|YpQ\HNQHN IRO\DPDWRVDQ IHO NHOO YHQQLN D

fényenergiát, enélkül elvész a fotoszintézis számára (Donald 1961). A fényért folytatott kompetícióban is nagy szerepe van a CO2 fixálás módjának. A C4-HV WtSXV OHJLQNiEE V]iUD] N|UOPpQ\HN pV PDJDV KPpUVpNOHW HVHWpQ MHOHQW HOQ\W D C3-as növényekkel szemben. A C4-es növények nem szorulnak a sztómákon keresztüli légköri CO2 pótlásra. Zárt sztómák esetén a transprációval járó vízveszteség csökken. A világ 18 legveszélyesebb gyomfaja közül 14 C4-es fotoszintézissel rendelkezik (Holm et al. 1977).



$J\RPRNHOOHQLYpGHNH]pVOHKHW VpJHL



$EXUJRQ\DQ|YpQ\YpGHOPpEHQNLHPHONHG V]HUHSHYDQDJ\RPLUWiVQDN$EXUJRQ\D

gyomelnyomó

képessége

fHMOGpVpQHN

NH]GHWpQ

J\HQJH

NpV

EE

N|]HSHV

$

gyomnövények által okozott károk mértéke és formái igen változatosak lehetnek. A



YHUVHQJpV KDWiViUD FV|NNHQ D NXOW~UQ|YpQ\ WHUPpVpQHN PHQQ\LVpJH pV PLQ VpJH DPLEHQ



QDJ\

MHOHQW VpJH

YDQ

D

J\RPQ|YpQ\HN

iOWDO

HO

vont víz és tápanyag hiányának

(Lehoczky et al. 2003). A burgonyatermesztés eredményességének egyik alapfeltétele a gyomszabályozás sikere

illetve

a

betakarításig

tartó

gyommentesség

biztosítása.

A

modern

burgonyatermesztési technológia a burgonya ültetéseXWiQQHPWHV]LOHKHWYpDPHFKDQLNDL gyomirtást (Kádár 2001). A gyomnövények ellen a terület gyomflórájának ismeretében megválasztott herbicidekkel tudunk védekezni, de a gyommentesen tartás érdekében agrotechnikai és mechanikai módszereket is szükséges alkalmazni.

25 5HQGNtYO IRQWRV KRJ\ PiU D PHJIHOHO

 WHUOHW-NLYiODV]WiVVDO My WDODMP&YHOpVVHO pV

helyes vetésváltással csökkentsük a gyomosodást. Az eredményes gyomirtásnak számos feltétele van, amelyek közül lényeges a várható gyomfajok ismerete és a leghatékonyabb herbicidek megválasztása (Béres 2000).



0H] JD]GDViJLODJ

&

P YHOW

WHUOHWHLQNHQ

D

J\RPQ|YpQ\HN



HO IRUGXOiVD



QDJ\

IDML



YiOWR]DWRVViJRW PXWDW $ Q|YpQ\HJ\WWHVHN HO IRUGXOiViW W|EE WpQ\H]  V]DEiO\R]]D

melyek közül az agrotechnika mint antropogén eleP W&QLN D OHJIRQWRVDEE EHIRO\iVROy





WpQ\H] QHN$KHUELFLGNXWDWiVIHMO GpVpYHOOpWUHM|WWHND]RNDV]HOHNWtYKHUELFLGHNPHO\HN

csak egyes gyomnövénycsoportokat, vagy gyomfajokat pusztítanak hatásosan. Nem érdektelen tehát tudni azt, hogy a célzott felületre tervezett herbicidek hatásspektruma lefedi-H

D]

NRPELQiOQL

RWW



MHOHQOpY 

KRJ\

D

J\RPQ|YpQ\HN

WHUOHWUH



MHOOHP] 

W|EEVpJpW

$

J\RPIOyUiUD

KHUELFLGHNHW

W|NpOHWHV

~J\

KDWiVW

&

FpOV]HU 

EL]WRVtWVDQDN

(Reisinger 2000).



$ J\RPV]DEiO\R]iVQiO D] pYHO  J\RPIDMRN RN

 

ozzák a legnagyobb nehézséget. E



J\RPRN HOOHQ D WHUPHOpVW PHJHO ]  pYEHQ D] HO YHWHPpQ\EHQ PHJ NHOO NH]GHQL D

J\RPLUWiVW NO|Q|VHQ D PpO\HQ J\|NHUH]





&

NpWV]LN  J\RPRNNDO IHUW

&

6] NH+RIIPDQQp (NNRUFpOV]HU D]HO

D

J\RPRVRGiVL

YLV]RQ\RNWyO



IJJ HQ

]|WW

WHUOHWHNHQ

YHWHPpQ\WDUOóján gyomirtást végezni

JOLIR]iW

WDUWDOP~

YDJ\

KRUPRQKDWiV~

készítményekkel. Soroka et al. (2001) kísérletükben preemergensen, a burgonya kelése HO

WWDONDOPD]WDNJOLIR]iWRWMyKDWiVIRNNDOE. repens és Sonchus fajok ellen. 





*\RPV]DEiO\R]iVUDEDNKiWDVOWHWpVWN|YHW HQKiURPDODSYHW OHKHW VpJQNYDQ

−

mechanikai gyomirtás

−

NpPLDLJ\RPLUWiVOWHWpVXWiQNHOpVHO WWSUHHPHUJHQVJ\RPLUWiV

−

kémiai gyomirtás kelés után (posztemergens gyomirtás).



26 2.6.1. Mechanikai gyomirtás A szDNLURGDORPEDQ V]iPRV DGDW WDOiOKDWy DUUD YRQDWNR]yODJ KRJ\ D NO|QE|]

&

WDODMP YHOpVLHOMiUiVRNQDNPLO\HQKDWiVDYDQDEXUJRQ\DJ\RPRVRGiViUD

'LYLV   V]HULQW PHFKDQLNDL WDODMP

lehet pusztítani a burgonya kelése



&YHOpVVHO D J\RPQ|YpQ\HN  – 90 %-át el

HO WW

.UDVNDpV

3DO\V

 

NtVpUOHWHLEHQ

D

&

KDJ\RPiQ\RV pV D PpO\V]iQWiV QpONOL WDODMP YHOpV J\RPRVRGiVL YLV]RQ\RNUD J\DNRUROW

hatását vizsgálta burgonya – tavaszi árpa – rozs vetésforgóban. Eredményeik szerint a

&

KDJ\RPiQ\RV WDODMP YHOpVEHQ UpV]HVtWHWW SDUFHOOiNKR] NpSHVW D V]pOHVOHYHO

& NpWV]LN&HN 

V]iPD QDJ\REE YROW D V]iQWiV QpONOL SDUFHOOiNRQ D EXUJRQ\D EHWDNDUtWiVD HO WW $

&

KDJ\RPiQ\RV WDODMP YHOpV KDWiVD OHJLQNiEE D]

A. retroflexus és a Ch. album számának

csökkenésében nyilvánult meg. Rasmussen és Rasmussen (2003) a kultivátorozás hatását vizsgálták összevetve herbicides és kezeletlen, gyomos kontrollal. Tapasztalataik szerint a herbicides kontrollhoz képest 10 %-os terméscsökkenés volt a kultivátorozott parcellákon, míg a gyomos kontrollban kapott termésátlagok 50 %-kal maradtak el a herbiciddel kezelt terület

&

WHUPpViWODJDLWyO+DEHUODQGpV6FKPLGW V]HULQWDPHFKDQLNDLP YHOpVJD]GDViJDLODJ



KDWpNRQ\ HO VHJtWL D NXOW~UQ|YpQ\ Q|YHNHGpVpW pV D Q|YpQ\ VpUOpVH PLQLPiOLV KD D



PHJIHOHO  IHMO

GpVL



VWiGLXPEDQ DONDOPD]]XN $ EXUJRQ\iEDQ HO IRUGXOy J\RPIDMRN



GHQ]LWiViQDN FV|NNHQpVpU O V]iPROW EH W|EEHN N|]|WW %HOOLQGHU HW DO   (EHUOHLQ HW

al.  *DOODQGWHWDO pV%DLOH\HWDO DNO|QE|]WDODMP&YHOpVLHOMiUiVRN és herbicid dózisok együttes hatását vizsgálva a burgonya gyomosodására.



$ EXUJRQ\DWHUPHV]WpVL WHFKQROyJLiNEDQ D] OWHW JpS OWHWpVNRU HONpV]tWL D] ~Q



HOV GOHJHV YDJ\ SULPHU EDNKiWDW (]XWiQ HJ\ DUUD DONDOPDV WDODMP

&YHO HV]N|]]HO SO

talajmaróval elvégzik a szekunder vagy végleges bakhátkészítést, amely egyben mechanikai gyomirtást is jelent.

27



$ EXUJRQ\DWHUPHV]WpV WHFKQROyJLiMiEDQ LJHQ QDJ\ MHOHQW VpJH YDQ D EDNKiW

&



NLDODNtWiViQDN $] DSUyPRU]ViV V]HUNH]HW  EDNKiW HO VHJtWL D J\|NpUKHUELFLGHN MREE

érvényesülését, a bXUJRQ\DIHMOGpVpWpVPHJN|QQ\tWLDEHWDNDUtWyJpSHNPXQNiMiW A bakhát kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne hegyes, hanem ívelt profilú legyen, PHUWDFVDSDGpNN|QQ\HQOHPRVKDWMDDKHUELFLGHWDEDNKiWDOVyUpV]pUH(O

IRUGXOKDWD]LV

hogy a bakhát oldalai nem érnek össze, ún. kétcsúcsú bakhát keletkezik. Az ilyen bakhát FV~FVL UpV]pQ D] HV

Yt] IHOJ\OHPOLN pV D KHUELFLGHNHW DEXUJRQ\DJ\|NpU]yQiMiEDPRVVD

ami fitotoxikus hatásokat okozhat (Hoffmanné 2002). A burgonya kelése után már nem nagyon van leKHWVpJQN PHFKDQLNDL J\RPLUWiVW végezni a bakhátak esetleges sérülése miatt (Kádár 2001).

2.6.2. Kémiai gyomirtás 2.6.2.1. Preemergens gyomirtás



&

$ EXUJRQ\D SUHHPHUJHQV J\RPV]DEiO\R]iVD QpONO|]KHWHWOHQ D My PLQ VpJ  pV

&

PHQQ\LVpJ 

WHUPpV

HOpUpVpKH]

:LOVR

n et al. 2002). A burgonya premergens

gyomirtásában leginkább metribuzint, s-metolaklórt, prometrint, linuront, klomazont és



SHQGLPHWDOLQW DONDOPD]QDN 6] NH  'HQN  *XHQWKQHU HW DO  *HQRW pV

Massmann 2000, Bailey et al 2002, Schmiedl 2002). A korábbi évtizedekben az egyik legtöbbet alkalmazott burgonya gyomirtó hatóanyag a metobromuron volt. Ennek gyártását azonban 2002-ben megszüntették, így ez a hatóanyag már nem áll rendelkezésünkre. A burgonya alapkezelésére felhasználható herbicideket a 4. táblázat tartalmazza. A burgonya alapgyomirtása a szekunder bakhát kialakítása után történik. Fontos,

&

KRJ\ D WDODM PHJOHSHGMHQ H]pUW FpOV]HU  KRJ\ D YpJOHJHV EDNKiW NLDODNtWiVD pV D

gyomirtás között 5-7 nap teljen el.

28 Ülepedés azért szükséges, hogy a gyomirtó szer a kezelni kívánt felületen maradjon, és

hogy

a

gyommagvak

a

megmozgatott

talajban

csírázásnak

induljanak

(Hoffmanné 2002).



-5 cm-

$SUHHPHUJHQVJ\RPLUWy NH]HOpVW~J\ NHOOLG ]tWHQLKRJ\ DEXUJRQ\DFVtUiL



UHOHJ\HQHNDEDNKiWDODWWPHUWtJ\Q|YHOKHW DKHUELFLGHNKDWiVWDUWDPD$PHJIHOHO

KDWiV

eléréséhez bemosó csapadék szükséges.

4. táblázat: A burgonya preemergens gyomirtására hazánkban engedélyezett hatóanyagok és herbicidek Hatóanyag

Kereskedelmi név

acetoklór

ACENIT 50 EC

klomazon

COMMAND 48 EC

0,15-0,2

s-metolaklór

DUAL GOLD 960 EC

1,4-1,6

prometrin3

GESAGARD (500 FW)

1,5-2,5

MERKAZIN

1,75-2,6

PROMETREX 50 WP (500 SC)

1,5-2,5

linuron

LINUREX 50 WP

glifozát – ammónium só

MEDALLON PRÉMIUM

metribuzin + flufenacet

PLATEEN 41,5 WG

propizoklór

PROPONIT 720 EC (840 EC)

fluorkloridon

RACER

propaklór

RAMROD 65 WP (FLO)

Dózis kg/ha, l/ha 3-4

1,5-3 2-3 2-2,5 2-3 2-2,2 5-7

SATECID 65 WP metribuzin

SENCOR 70 WG 0,8-1,2 METRIPHAR 70 WG

pendimetalin

STOMP 330 (400 SC) PANIDA 330 EC

3

Nélkülözhetetlen használat kategóriában 2007. június 30-ig érvényes engedély.

3,5-4 4-5

29 Kísérletekben alkalmazzák preemergens gyomirtásra a szulfentrazon és flumioxazin hatóanyagokat is (Wilson et al. 2002, Bailey et al. 2002). Guttieri és Eberlein (1997) ULPV]XOIXURQKDWyDQ\DJRWYL]VJiOWSUHHPHUJHQVHQNLMXWWDWYDNO|QE|]

NRPELQiFLyNEDQ

2.6.2.2. Posztemergens gyomirtás Állománykezelés szükségessé válhat akkor, ha −

az alapkezelésre használt herbicid vagy herbicid kombináció hatástartamát kívánjuk meghosszabbítani

−

az alapkezelés nem sikerült (bemosó csapadék hiánya, helytelen dózis, géphiba, stb.)

−

valamilyen oknál fogva az alapkezelés elmaradt

−

WDODMKHUELFLGHNNHO QHP LUWKDWy pYHO  J\RPIDMRN V]DSRURGWDN IHO D



területen.

Az állománykezelés sikerét – a jól megválasztott herbicideken kívül – a talajállapot, a



FVDSDGpNYLV]RQ\RNDNLMXWWDWiVPyGMDpVLG SRQWMDLVEHIRO\iVROMD3RV]WHPHUJHQVNH]HOpVW

a burgonya 10-15 cm-es, a gyomok 2-4 leveles állapotában végezzünk. A megkésett állománykezelésnél a burgonyán fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek. A burgonyában posztemergensen használhatjuk a metribuzin hatóanyagot az egyéves V]pOHVOHYHO

&

&

NpWV]LN  IDMRN

ellen (Tonks és Eberlein 2001, Hutchinson et al 2004).

Felhasználását korlátozhatja egyes fajták (pl. White Lady, Shepody) metribuzinnal szembeni érzékenysége. A rimszulfuron is alkalmazható burgonyában állománykezelésre, azonban száraz évjáratokban hatástalan lehet olyan fajok ellen, mint az A. artemisiifolia vagy a Ch. album (Ackley et al. 1996). A burgonyában gyakori Solanum nigrum ellen ellen egyik hatóanyag sem rendelkezik megbízható hatásfokkal (Eberlein et al. 1994, 1997).

30

&

(J\V]LN HN HOOHQ DONDOPD]KDWy EXUJRQ\iEDQ LV D] $&&i] JiWOyN N|]O QpKiQ\ KDWyDQ\DJ

(Hoffmanné 2002). A burgonya állománykezelésére felhasználható herbicideket az 5. táblázat tartalmazza.

5.

táblázat: A

burgonya posztemergens gyomirtására hazánkban engedélyezett

hatóanyagok és herbicidek Hatóanyag

Készítmény

Dózis kg/ha, l/ha

propaquizafop

AGIL 100 EC

cikloxidim

FOCUS ULTRA

fluazifop – P - butil

FUSILADE FORTE

0,8-2,8

quizalofop – P - tefuril

PANTERA 40 EC

0,8-3,5

haloxifop - R - metilészter

PERENAL

kletodim

SELECT 240 EC (SUPER)

metribuzin

SENCOR 70 WG

0,6-1,5 1-4

0,4-2 0,3-1,2 0,8-1,2

METRIPHAR 70 WG rimszulfuron

TITUS 25 DF

40-60 g/ha

2.6.3. Biológiai gyomszabályozás %LROyJLDLJ\RPV]DEiO\R]iVVRUiQD]pO

OpQ\HNWHUPpV]HWHVHOOHQVpJHLWKDV]QiOMXNIHO

az ellenük való védekezéskor. A gyomnövények természetes ellenségei a rovarok, a növényi kórokozók és az allelopatikus gyomfajok (Berzsenyi 2000). Bár hazánkban nem DONDOPD]]iNH]HNHWDOHKHW

VpJHNHW DEXUJRQ\iEDQ QpKiQ\DGDW UHQGHONH]pVQNUH iOODUUD 

YRQDWNR]yODJKRJ\PLO\HQNiUWHY NNyURNR]yNpVJ\RPIDMRNM|KHWQHNV]iPtWiVEDH]HQD

téren.

31

&



)LVFKO HW DO    JRPEDIDMW J\ MW|WW pV D]RQRVtWRWW RO\DQ pYHO  J\RPIDMRN

magjáról, mint az Asclepias syriaca, Cirsium arvense és a Convolvulus arvensis. A legtöbb



JRPED V]DSURILWD YROW GH YROW N|]WN MHOHQW V NyURNR]y LV SO

Alternaria alternata,

A. tenuissima, Fusarium spp. A gyomok vegetatív szaporítószervHLUONHYHVHEEJRPEDIDMW izoláltak, mint a magvakról. A domináns fajok a Fusarium solani, F. oxysporum, Rhyzoctonia solani és Pythium spp. voltak. Abbas et al. (1991) Datura stramonium-ról izolált Fusarium moniliforme spóráinak illetve micéliumainak szuszpenzióját alkalmazta tenyészedényes kísérletben.

&

-4 leveles

7DSDV]WDODWDL V]HULQW D JRPED IXPRQL]LQ QHY  ILWRWR[LQMD JiWROWD D 

D. stramonium tesztnövények növekedését és lokális léziókat valamint mozaikfoltosságot okozott a leveleken. A Setaria viridis ellen a Pyricularia setariae gomba 80 %-os friss hajtástömeg csökkenést okozott (Peng et al. 2004).

32 3. KÍSÉRLETI ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatásainkat üvegházban folytatott tenyészedényes, talajkultúrás kísérletben, valamint szabadföldi kisparcellás burgonya gyomirtási kísérletekben végeztük (6. táblázat). A kísérletek a VeszpUpPL (J\HWHP *HRUJLNRQ 0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L .DU 5HJLRQiOLV Burgonyakutatási Központjának üvegházában és kísérleti területén folytak 2001-ben és 2002-EHQ

$

WiSDQ\DJYL]VJiODWRN

D

.DU

+HUEROyJLDL

pV



1|YpQ\YpG V]HU

.pPLDL

Tanszékének laboratóriumában történtek.

6. táblázat: A tenyészedényes és a szabadföldi kisparcellás kísérletek összefoglalása Kísérlet

Év

Helyszín

Fajták

Herbicidek

Vizsgálatok

Regionális Burgonyakutatási Központ Üvegházi

2001

Lilla,

Friss és száraz Patoran 50 WP,

üvegháza

White Lady,

hajtástömeg, Sencor 70 WG,

tenyészedényes

2002

Hópehely,

Herbológiai és 

1|YpQ\YpG V]HU.pPL

Gumótömeg, Command 48 EC

ai

Százszorszép

Hajtáshossz

Tanszék laboratóriuma Patoran 50 WP, Gyomfelvételezések Regionális Szabadföldi

2001

Dual Gold 960 EC, White Lady,

kisparcellás

2002

TápanyagCommand 48 EC

Burgonyakutatási Központ

kompetíciós

Hópehely kísérleti területe

Sencor 70 WG, vizsgálatok Titus 25 DF

3.1. A kísérletekben vizsgált fajták: Lilla:iOODPLODJPLQVtWHWWIDMWD (2002)..|]pSNRUDLpUpV&+RVV]~RYiOQDJ\PpUHW&JXPyL vannak, halványpiros héjú sekélyenOOLODV]HPHNNHO6]iUD]DQ\DJ-tartalma 17-19 %.

33 White Lady: iOODPLODJ PLQVtWHWW IDMWD   .|]pSNRUDL pUpV& *|PERYiO YLOiJRVViUJD



KpM~pVK~V~N|]pSQDJ\VHNpO\HQO UJ\HNNHO6]iUD]DQ\DJ

Hópehely:



iOODPLODJ

nagy-N|]pSQDJ\

PLQ VtWHWW

IDMWD

 

-tartalma magas, 20-21 %.

.|]pSNRUDL

pUpV

&



.HUHNRYiO

&

PpUHW  EDUQiVIHKpU KpM~ IHKpU K~V~ D NRURQDUpV]HQ Uy]VDV]tQ

szemekkel. Szárazanyag-tartalma 19-20 %. Százszorszép: iOODPLODJ PLQVtWHWW IDMWD   .|]pSNRUDL pUpV& RYiO-hosszúovál, rózsa



KpM~ YLOiJRV ViUJD K~V~ N|]pSQDJ\ VHNpO\HQ O  UJ\HNNHO 6]iUD]DQ\DJ

-tartalma

magas, 22-23 %.

3.2. A kísérletekben alkalmazott herbicidek PATORAN 50 WP Hatóanyaga

metobromuron.

A

karbamid típusú herbicidek közé



tartozik.

&

)RWRV]LQWp]LVJiWOy D KHUELFLG KDWiV HOV  PHJQ\LOYiQXOiV D &22 IHOYpWHO PHJV] QpVH pV D

fotoszintetikus oxigéntermelés hiánya. Gátolja az oxidatív foszforilációt is, mivel a mitokondriális elektrontranszportnak is inhibitora. Preemergens burgonya gyomirtó szer volt, de mára már visszavonták az engedélyét.



$ NtVpUOHW HOV  pYpEHQ PpJ HQJHGpO\H]YH YROW tJ\ QHP YHWWN NL D KHUELFLGHN N|]O D

második évben is szerepelt mind a tenyészedényes, mind a kisparcellás kísérletekben. A készítményt preemergensen alkalmaztuk.. Ajánlott dózisa szántóföldön 3- NJKD YROW $ KDWiV IHOWpWHOH D NH]HOpVW N|YHW NpW héten belül lehulló 15-



PP FVDSDGpN $ I Q|YpQ\ NLSXV]WXOiVD HVHWpQ NXNRULFD



QDSUDIRUJy YHWKHW  8WyQ|YpQ\NpQW D]





-

&



V]L NiSRV]WDUHSFH NLYpWHOpYHO EiUPHO\ Q|YpQ\



&

YHWKHW  $] pYHO  HJ\  pV NpWV]LN HN PDJUyO NHO  HJ\V]LN HN FVDWWDQy PDV]ODJ

szerbtövis fajok és a fekete csucsor toleránsak, illetve rezisztensek. DUAL GOLD 960 EC

34 Hatóanyaga s-metolaklór. A klór-DFHWDQLOLGHN N|]p WDUWR]LN &VtUi]yNHOJ\RPRNDW károsít, a kikelt gyomokra kevésbé hat. Szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, gátolja az oxidatív foszforilációt. Gátolja a fehérje-, és nukleinsavszintézist. A mitotikus folyamtok lelassulnak, a sejtek hosszirányú növekedése és a gyökérnövekedés gátolt, csökken a káliumfelvétel, az ozmotikus potenciál csökkenése pedig a növény pusztulásához vezet. Preemergensen alkalmazható herbicid. Ajánlott dózisa szántóföldön 1,8–2,2 l/ha. A



KDWiVIHOWpWHOHDNH]HOpVWN|YHW NpWKpWHQEHOOL



–15 mm csapadék.

&

$ I Q|YpQ\ NLSXV]WXOiVD HVHWpQ NXNRULFD pV NpWV]LN  Q|YpQ\HN YHWKHW



N $] pYHO





egy- pV NpWV]LN&HN D IpV]NHVHN D NHUHV]WHVHN pV D NHVHU&I&IpOpN WROHUiQVDN LOOHWYH rezisztensek. Ezt a készítményt a kisparcellás kísérletben alkalmaztuk, preemergensen kijuttatva.

COMMAND 48 EC Hatóanyaga klomazon. Karotinoid bioszintézist gátló herbicid. Burgonyában preemergensen alkalmazható. Ajánlott dózisa 0,15- OKD 0DJUyO NHO HJ\- pV OpWV]LN& gyomnövények ellen alkalmazható. A készítményt a tenyészedényes kísérletben és preemergensen kijuttatva a kisparcellás kísérletben is alkalmaztuk.

SENCOR 70 WG Hatóanyaga metribuzin. Az 1,2,4-triazin-5-on típusú herbicidek közé tartozik. A II. fotokémiai rendszerben gátolja az elektrontranszportot, ezen belül az oxigéntermelést, a hidrogénszupportot és a ciklikus foszforilációt.

35 Preemergensen és posztemergensen is alkalmazható herbicid. Ajánlott dózisa preemergensen 0,8-1,2 kg/ha, posztemergensen 0,5-0,75 kh/ha.

&



+ Y|V FVDSDGpNRV LG MiUiV HVHWpQ D OHYHOHN V]pOpQ pV D] pUN|]|NEHQ 

-14 napig



PHJILJ\HOKHW  ViUJXOiV MHOHQWNH]KHW $ KDWiV IHOWpWHOH SUHHPHUJHQV NH]HOpVQpO D NH]HOpVW

N|YHW



 NpW KpWHQ EHOO OHKXOOy 

-20 mm csapadék, posztemergens kezelésnél a kezelést

k|YHW-yUiEDQFVDSDGpNPHQWHVLGMiUiV$IQ|YpQ\NLSXV]WXOiVDHVHWpQPLQGHQYHWHWW és palántázott növény károsodhat, kisebb kockázat csak a kukoricánál és a palántázott paradicsomnál van. Néhány burgonya fajta (pl. White Lady, Shepody) érzékeny a metriEX]LQUD$]pYHOHJ\-pVNpWV]LN&HNDPXKDUIpOpNDNDNDVOiEI&DIHNHWHHEV]OpV a szerbtövis fajok toleránsak, illetve rezisztensek. A SENCOR 70 WG egyaránt szerepelt a tenyészedényes és a kisparcellás kísérletben, preemergens és posztemergens kezelésekben is.

TITUS 25 DF Hatóanyaga rimszulfuron, a szulfonilureák közé tartozik. Az acetolaktát-szintetáz

&

HQ]LP P N|GpVpW JiWOy KDWiVVDO UHQGHONH]LN $ IHKpUMH DQ\DJFVHUpW D] DPLQRVDY



ELRV]LQWp]LVIRO\DPDWiEDW|UWpQ EHDYDWNR]iVVDO]DYDUMDPHJ

Burgonyában posztemergens kijuttatásra engedélyezett herbicid. Ajánlott dózisa osztott kezelésnél 30+20-30 g/ha, egyszeri kezelésnél 40-60 g/ha. A hatás eléréséhez



QHGYHVtW V]HUW V]NVpJHV KR]]iDGQL $ J\RPRNDW 



-4 leveles korig irtja, 25°C feletti



K PpUVpNOHWHQ QHP DONDOPD]KDWy $ I Q|YpQ\ NLSXV]WXOiVD HVHWpQ NXNRULFD GRKiQ\

SDUDGLFVRP YHWKHW





&

&

 7ROHUiQVDN LOOHWYH UH]LV]WHQVHN D] pYHO  NpWV]LN HN D SDUODJI  D

betyárkóró és a szerbtövis fajok. A készítményt kisparcellás kísérletben alkalmaztuk posztemergensen kijuttatva.

36 3.3. A tenyészedényes kísérletek leírása



$ NtVpUOHW EHiOOtWiViW WDODMPLQWDYpWHO pV WDODMYL]VJiODW HO ]WH PHJ 9L]VJiOWXN D WDODM

kémhatását, kötöttségét, valamint nitrogénnel, foszforral és káliummal való ellátottságát. A kísérleti talaj KeszthHO\UO V]iUPD]y 5DPDQQ-IpOH EDUQD HUGWDODM YROW $ WDODM VHPOHJHV kémhatású,

közepesen

kötött

talaj.

Nitrogén-ellátottsága

közepes,

foszfor

és

káliumellátottsága igen jó. A talaj tulajdonságait a 7. táblázat tartalmazza. A kísérletben a Lilla, White Lady, Hópehely és Százszorszép fajtákat vizsgáltuk, a fajták leírása a 3.1. pont alatt olvasható.

7. táblázat: A kísérleti talaj tulajdonságai Tulajdonság

Érték

pHH2O:

7,48

pHKCl:

6,79

Arany-féle kötöttség:

37

H % (ellátottsági kategória):

2,05 (közepes)

AL-P2O5:

546 mg/kg talaj (igen jó)

AL-K2O:

362 mg/kg talaj (igen jó)

A tenyészedényes kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk a 8. táblázatban látható, a herbicidek jellemzése 3.2. pontban található.

8. táblázat: A kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk Kereskedelmi név és hatóanyag

Szántóföldi dózis

Kísérleti dózis

kontroll

-

PATORAN 50 WP (metobromuron)

4,0 kg/ha

28,17 mg/tenyészedény

SENCOR 70 WG (metribuzin)

1,2 kg/ha

08,45 mg/tenyészedény

COMMAND 48 EC (klomazon)

0,1 l/ha

07,04 µl/tenyészedény

-

37 $ NtVpUOHWEHQ  O

&

UWDUWDOP~ WHQ\pV]HGpQ\HNEHQ QHYHOWN D Q|YpQ\HNHW (J\

tenyészedénybe 11 kg légszáraz, átrostált talajt töltöttünk. Tenyészedényenként három darab kisgumót ültettünk (1. ábra).

1. ábra: A tenyészedényes kísérlet

A gumókat a kísérleW EHiOOtWiVD HOWW HOKDMWDWWXN hOWHWpVVHO HJ\LGEHQ P&WUiJ\iW LV juttattunk ki. Tenyészedényenként 1,54 g ammónium-nitrátot és 1,63 g kálium-nitrátot kevertünk a talajba. A burgonya klórral szembeni érzékenysége miatt nem alkalmaztunk kálium-NORULGP&WUigyát. A herbicideket 200 ml permetlében, a tenyészedények talajának felszínére juttattuk ki. A növényeket naponta igény szerint, hetente egyszer súlyra (a maximális vízkapacitás 60%-ig) öntöztük. 2001-ben május 10-én ültettük a burgonyát . A herbicides kezeléseket május 14-én végeztük el. A kísérlet lebontása augusztus 10-én történt.

38 2002-ben szintén május 10-pQ W|UWpQW D] OWHWpV D KHUELFLGHV NH]HOpVHN LGSRQWMD május 13 volt. A kísérletet augusztus 9-én bontottuk le.



$ WHQ\pV]LG  DODWW IRO\DPDWRVDQ PpUWN D Q|YpQ\HN KDMWiVKRVV]iW pV OHYpOV]iPiW $



NtVpUOHW OHERQWiViYDO HJ\LG EHQ PHJ

határoztuk a burgonya növények friss hajtás és



JXPyW|PHJpW PDMG NpV EE D V]iUD] W|PHJHW $ NDSRWW HUHGPpQ\HNHW 6366 VWDWLV]WLNDL

programcsomag segítségével dolgoztuk fel.

3.4. A kisparcellás kísérletek leírása Ezekben a kísérletekben 5 herbicidet alkalmaztam 11 kezelésben kijuttatva. 9 herbicides kezelést végeztünk, melyek között voltak preemergens és posztemergens kezelések és kombinációk egyaránt. A kezelések között volt gyomlált és kezeletlen, gyomos kontroll is. A kísérletet 4 ismétlésben végeztük. A kísérlet kezeléseit a 9. táblázat tartalmazza. A kísérleti parcellák 27,6 m2 HOUHQGH]pV

WHUOHW

&

HN

YROWDN

D

SDUFHOOiN

YpOHWOHQ

EORNN

&

HN$SDUFHOOiNRQEHOODEXUJRQ\DQpJ\VRUEDNHUOWHOOWHWpVUH6RURQNpQW

gumót ültettünk (2. ábra). Ezekben a kísérletekben White Lady és Hópehely fajtákat ültettünk. Mindkét fajta hazai, keszWKHO\LQHPHVtWpV&iOODPLODJHOLVPHUWIDMWD



$] OWHWpVW PHJHO ]





VV]HO pV D]]DO HJ\LG EHQ P

&

WUiJ\i]iV LV W|UWpQW



VV]HO 

kg/ha N-QHN PHJIHOHO DPPyQLXP – nitrát került kijuttatásra. Tavasszal 8:16:24 arányú

&

13. NRPSOH[ P WUiJ\iW MXWWDWWXQN NL  NJ



HJ\LG EHQ $] DONDOPD]RWW P

N-t, 160 kg P-t és 240 kg K-ot az ültetéssel

&

WUiJ\D PHQQ\LVpJH pV D NLMXWWDWiV LGHMH D 5HJLRQiOLV

Burgonyakutatási Központ által kidolgozott és alkalmazott termesztéstechnológia része.

39 $ NtVpUOHW EHiOOtWiViW WDODMYL]VJiODW HO



]W

e meg, melynek alapján a kísérleti terület

talaja semleges pH-jú, közepes (2,05 %) humusztartalmú, 546 mg/kg AL-P2O5-ot és 362,66 mg/kg AL-K2O-ot tartalmaz.

2. ábra: A kisparcellás kísérlet egy részlete

9. táblázat: A kisparcellás kísérletben alkalmazott kezelések, 2001-2002. Kezelés

Herbicid

Hatóanyag

Kísérleti dózis

Kijuttatás ideje

1

Patoran 50 WP

metobromuron

4 kg/ha

preemergens

2

Patoran 50 WP + Dual Gold 960 EC

4 kg/ha +1,6 l/ha

preemergens

3

Dual Gold 960 EC

s-metolaklór

1,6 l/ha

preemergens

4

Sencor 70 WG

metribuzin

1,2 kg/ha

preemergens

5

Sencor 70 WG

posztemergens

kódja

6

Sencor 70 WG + Titus 25 DF + Trend

7

Titus 25 DF + Trend

metobromuron + smetolaklór

metribuzin

0,75 kg/ha

metribuzin +

0,75 kg/ha +60 g/ha +

rimszulfuron

0,1 % 60 g/ha +

rimszulfuron

0,1 %

posztemergens posztemergens klomazon

8

Command 48 EC + Titus 25 DF +

klomazon +

0,1 l/ha +60 g/ha +

premergens és

Trend

rimszulfuron

0,1 %

rimszulfuron

Command 48 EC

klomazon

0,1 l/ha

posztemergens 9 10

Gyomlált kontroll

11

Kezeletlen, gyomos kontroll

premergens

40 2001-ben április 25-én történt az ültetés. A preemeregens kezeléseket május 9-én, a posztemergens kezeléseket június 6-án végeztük el. A betakarítás augusztus 29-én volt. 2002-ben április 23-án ültettük a burgonyát. Május 2-án végeztük a preemergens kezeléseket, május 22-én a posztemergens kezeléseket. A betakarítás augusztus 27-én volt. $ KHUELFLGHNHW KiWL SHUPHWH]



JpSSHO MXWWDWWXN NL NH]HOpVHQNpQW  OLWHU SHUPHWOpEHQ $

gyomlált kontrollban hetente végeztünk kézi gyomlálást. A kezeletlen kontroll parcellákon QHPW|UWpQWJ\RPLUWiVDEXUJRQ\DOWHWpVpW



ODEHWDNDUtWiVLJ

Mindkét kísérleti évben három alkalommal végeztünk gyomfelvételezéseket a Balázs-8MYiURVL



PyGV]HU DODSMiQ  D SUHHPHUJHQV NH]HOpVHN HO WW D SRV]WHPHUJHQV



NH]HOpVHN HO WW pV D VRURN ]iUyGiVDNRU $ GROJR]DWEDQ H] XWyEEL IHOYpWHOH]pV HUHGPpQ\HL

kerülnek ismertetésre. 2002-bHQ D NtVpUOHWL SDUFHOOiNRQ YROW OHKHWVpJQN D EXUJRQ\D pV D J\RPQ|YpQ\HN kompetíciójának vizsgálatára. A burgonya virágzása után, június 18-án mintát vettünk a



EXUJRQ\D Q|YpQ\HNE O $ SDUFHOOiNRQ EHOO 

&

m2-HV PLQWDWHUHNHW MHO|OWQN NL DPHO\HNUO



EHJ\ MW|WWN D] RWW HO IRUGXOy YDODPHQQ\L J\RPQ|YpQ\W IDMRQNpQW $ J\RPRV NRQWUROO



SDUFHOOiNRQQ WWEXUJRQ\D ELRPDVV]D W|PHJpW|VV]HKDVRQOtWRWWXNDJ\RPLUWRWWSDUFHOOiNRQ





Q WW EXUJRQ\ipYDO $ KHUELFLG NH]HOpVHN N|]O D NHGYH]  J\RPLUWy KDWiVW EL]WRVtWy

preemergens SENCOR 70 WG (1,2 kg/ha) kezelést választottuk. Mintavételkor mértük a gyomnövények friss hajtástömegét és a burgonya friss hajtáspVJXPyW|PHJpWPDMGNpV



EEDJ\RPRNpVDEXUJRQ\DV]iUD]KDMWiV

- és gumótömegét. A

növényminták laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk a N-, P-, K- és Ca-koncentrációjukat. A tápelemkoncentráció és a biomasszatömeg ismeretében



V]iPtWRWWXN D Q|YpQ\HN iOWDO D YL]VJiODW LG SRQWMiLJ IHOYHWW WiSDQ\DJRN PHQQ\LVpJpW $

kísérleti adatok feldolgozása SPSS statisztikai programcsomag segítségével történt.

41 3.5. A tápanyagvizsgálatok során alkalmazott módszerek ismertetése 3.5.1. A minta nedves feltárása kénsavas roncsolással A koncentrált kénsav rendkívül hatékony vízelvonó anyag, amely felmelegedés közben elvonja a szerves vegyületek vízelemeit, miközben szén válik szabaddá. A



IHOWiUiVKR] HO NpV]tWHWW OpJV]iUD] Q|YpQ\PLQWiKR] KLGURJpQ

– peroxidot, majd kénsavat

adunk, és a mintát többszöri forralással roncsoljuk. A feltárás után a mintából törzsoldatot készítünk.

3.5.2. Nitrogénkoncentráció meghatározása Kjeldahl – módszer segítségéve A kénsavas törzsoldat nitrogéntartalmát Parnass – készülékben nátrium -

:DJQHU



Yt]J ]GHV]WLOOiOy



KLGUR[LGGDO DPPyQLD IRUPiED KR]]XN pV Yt]J ]]HO iWKDMWYD

bórsavban elnyeletjük. A desztilláció végén a lúg feleslegét kénsavval visszatitráljuk.

3.5.3. Foszforkoncentráció meghatározása spektrofotometriával A méréshez standard sort készítünk és a mintához vanadát – molibdát reagenst

&

DGXQN $ ViUJD V]tQ  LVPHUHWOHQ NRQFHQWUiFLyM~ DQ\DJ IRV]IRUWDUWDOPD D

standard sorhoz

viszonyítva fényabszorpció segítségével meghatározható.

3.5.4. Kálium és kalcium koncentráció meghatározása lángfotometriával A vizsgálathoz standard sort készítünk. A mintából és a standard sor mintáiból lángba



SRUODV]WXQN RSWLPiOLV K P

érsékleten – PHO\HW V&UtWHWW OHYHJ pV DFHWLOpQJi] NHYHUpNpYHO

 - gerjesztjük a kálium és kalcium ionokat és a fényemissziót lángfotométerrel

iOOtWXQN HO 

mérjük.

42 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

4.1. A tenyészedényes kísérlet eredményeinek ismertetése 4.1.1. Biomassza mérések eredményei A fajták között különbségek mutatkoztak a friss hajtástömegben mért eredmények alapján. A kontrollban a legnagyobb friss tömeget a Lilla fajtánál mértük, növényenként átlagosan 49,1 g volt a hajtástömeg. A legalacsonyabb tömeget a White Lady fajtánál tapasztaltuk, ahol 33,3 g volt a hajtások friss tömege. Ez a Lilla hajtástömegéhez képest szignifikáns különbség. A Hópehely és Százszorszép fajták friss hajtástömege a fenti két



pUWpNN|]|WWKHO\H]NHGLNHOD]HO EELIDMWDIULVVW|PHJHJPtJD]XWyEELpJYROW

A herbicidek hatására bekövetkezett változások a Hópehely fajtánál nem voltak MHOHQW

VHN

$

PHWREURPXURQ

pV

PHWULEX]LQ

NH]HOpVH

kben csekély csökkenés volt

tapasztalható a friss tömegben, míg a klomazon kezelésben kismértékben emelkedett a hajtástömeg, azonban ezek a változások nem voltak matematikailag bizonyíthatóak. A White Lady és Százszorszép fajtáknál mindhárom herbicides kezelés hatására növekedés következett be a hajtások friss tömegében. Ez a növekedés a White Lady-nél a metribuzin és klomazon kezelésekben szignifikáns volt, 44,1 g és 45,8 g friss tömeget mértünk. A Százszorszép fajtánál a metobromuron és klomazon kezelésekben tapasztaltunk matematikailag igazolható különbséget a hajtástömegben a kontrollhoz képest, ebben a két kezelésben 51,6 g és 48,3 g volt a friss hajtástömeg. $] HO

]HNWO



HOWpU HQ D

Lilla fajtánál csökkenés volt tapasztalható ebben a

paraméterben a metribuzin és klomazon kezelésekben. Növekedést csak a metobromuron kezelésben mértünk, de a változások egyik kezelésben sem voltak szignifikánsak (3. ábra).

43 $] HO

] pYKH] NpSHVW -EHQ QHP W|UWpQW MHOHQWV YiOWR]iV D NRQWUROOEDQ D IDMWiN

friss hajtástömegében. A legnagyobb zöld tömeget, 47,5 g-ot 2002-ben is a Lilla fajtánál mértük, a legkisebb friss tömeget, 33,3 g-ot pedig a White Lady fajtánál tapasztaltuk. A két fajta friss hajtástömegében egymáshoz képest szignifikáns különbség volt. A Százszorszép fajta friss tömege a kontrollban 39,1 g volt a növények átlagában, míg a Hópehely esetében 43,3 g friss hajtástömeget mértünk. A kezelések hatására a Lilla és Hópehely fajtáknál nem történtek lényeges változások. Nem tapasztaltunk számottHY FV|NNHQpVW YDJ\ Q|YHNHGpVW D NRQWUROOKR] viszonyítva. A White Lady és Százszorszép



IDMWiNQiO D]RQEDQ MHOHQW V Q|YHNHGpVW

figyeltünk meg a friss tömegben mindhárom herbicides kezelésben. A Százszorszép esetében mindegyik kezelésben szignifikánsan növekedett a friss hajtástömeg, míg a White Lady-nél a metribuzin és klomazon kezelések hatására következett be matematikailag igazolható növekedés a friss tömegben (3. ábra). A 4. ábrán a metribuzin hatóanyag által okozott tünet látható a White Lady levelén.

NRQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NRQWUROO

NORPD]RQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ



 IULVVKDMWiVW|PHJJQ|YpQ\

IULVVKDMWiVW|PHJJQ|YpQ\



PHWREURPXURQ























 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

2001

3. ábra: A burgonya hajtások friss tömege, g/növény

/LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

44

4. ábra: A metribuzin hatóanyag tünete a White Lady levelén

2001-ben a száraz tömeg mérésekor is tapasztaltunk szignifikáns különbséget a fajták és a kezelések között egyaránt. A friss hajtástömegben mért eredményekhez hasonlóan alakult a száraz hajtástömeg is. A kontrollban a White Lady és a Százszorszép tömege volt a legalacsonyabb, 5,25 g és 5,16 g. A friss hajtástömeghez hasonlóan a Lilla fajtál mértük a legnagyobb száraz hajtástömeget, 9,91 g ot. Ez a másik három vizsgált fajta száraztömegéhez viszonyítva is szignifikánsan magasabb érték. A 2001-es kísérlet alapján megállapítható, hogy a Hópehely fajtánál a szárazanyagban sem követkH]HWW EH V]iPRWWHY YiOWR]iV D KHUELFLG NH]HOpVHN KDWiViUD $ White Lady-nél és a Százszorszép-nél növekedést állapítottunk meg a herbicides kezelésekben, azonban a változások csak a Százszorszép fajtánál voltak szignifikánsak. A kezelések hatására a Lilla fajtánál – hasonlóan a friss hajtástömeghez – a szárazanyagban is csökkenést tapasztaltunk, amely csökkenés matematikailag igazolható volt (5. ábra).

45 A száraz hajtástömegben 2002-ben kapott eredmények – a friss hajtástömeghez hasonlóan – tendenciájukban megegyeznek a 2001-es eredményekkel. A kontrollban a Lilla fajtának volt a legnagyobb a száraz tömege, 10,4 g a növények átlagában. Ez szignifikánsan nagyobb, mint a másik három fajta száraz tömege. A legkisebb szárazanyagot a Százszorszép fajtánál mértük, a kontrollban 5,1 g volt a száraz hajtástömeg. Ennél csekély mértékkel, de magasabb volt a White Lady száraz tömege, 5,2 g. A Hópehely fajtánál 6,7 g szárazanyagot mértünk átlagosan növényenként. $NH]HOpVHNKDWiViUDEHN|YHWNH]

YiOWR]iVRNWHQGHQFLiMDKDVRnló volt, mint a friss

hajtástömeg mérésekor kapott eredményeknek. A Hópehely fajta a hajtástömeg mérésekor nem bizonyult érzékenynek egyik herbicides kezeléssel szemben sem, a kezelések hatására nem következett be lényeges változás ennél a fajtánál a kontrollhoz képest. 6]iPRWWHYYiOWR]iVWDSzázszorszép fajtánál tapasztaltunk, ahol mindhárom NH]HOpVKDWiViUDMHOHQW

VHQQ|YHNHGHWWDKDMWiVRNV]iUD]W|PHJH8J\DQFVDNQ|YHNHGpV

történt a White Lady-nél a metribuzin és klomazon kezelésekben. A Lilla fajtánál – a 2001-es eredményekhez hasonlóan – a kontrollhoz képest szignifikáns csökkenés történt a szárazanyagban mindhárom herbicides kezelésben (5. ábra).

N RQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NRQWUROO

N ORPD] RQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ



V]iUD]KDMWiVW|PHJJQ|YpQ\

V]iUD]K DMWiVW|PHJ J Q | YpQ \



PHWREURPXURQ

























 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

2001

5. ábra: A burgonya hajtások száraz tömege, g/növény

/LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

46 $NtVpUOHWOHERQWiVDXWiQPpUWNDWHQ\pV]HGpQ\HNEHQIHMO

G|WWJXPyNW|PHJpWLV$

mérés után kapott eredmények szerint 2001-ben, a kontrollban a Lilla, a White Lady és Hópehely fajtáknak azonos volt a gumótömegük, növényenként átlagosan 99,16 g. Ennél szignifikánsan kevesebb, 72,5 g volt a Százszorszép fajta gumótömege a herbicid nélküli kontrollban. A gumótömegben mindhárom fajtánál csökkenést tapasztaltunk a herbicides kezelések hatására. A változás szignifikáns volt a Lilla, White Lady és Hópehely fajtáknál a metribuzin kezelésben, valamint a Hópehely-nél a klomazon kezelésben is (6. ábra). A 2001-es eredményekhez képest nagyobb gumótömegeket kaptunk a köYHWNH] évben, 2002-ben. A fajták és kezelések között is voltak szignifikáns különbségek. A kontrollban a Lilla fajtának volt a legnagyobb a gumótömege, 160,8 g. A White Lady fajtának 146,6 g, míg a Hópehely-nek 131,6 g volt az átlagos gumótömege növényenként. A Százszorszép fajtánál 72,5 g gumótömeget mértünk a kontrollban, ami szignifikánsan kevesebb, mint a Lilla fajta gumótömege. A kezelésekben a Lilla, White Lady és Hópehely fajtáknál csökkent a gumótömeg mindhárom herbicid hatására, melyek közül a metribuzin által okozott változás volt nagyobb. A Százszorszép-nél a kezelések hatására növekedést tapasztaltunk a gumótömegben (6. ábra).

N RQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

NRQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ





  J X Py W| PHJ J Q | YpQ \

JX Py W| PHJ  J Q |YpQ \









     



 

 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

2001

6. ábra: A burgonya gumótömege, g/növény

/LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

47 A növények hajtáshosszában is voltak szignifikáns különbségek a fajták és a kezelések között is. 2001-ben a kontrollban az eddigi paraméterekhez hasonlóan a hajtáshossz is a Lilla fajtánál volt a legnagyobb, 55,75 cm. Ennél szignifikánsan kevesebb volt a másik három vizsgált fajta hajtáshossza. A legrövidebb hajtásokat a Hópehely fajtánál mértük, az átlagos hajtáshossz 45,5 cm volt ennél a fajtánál. A kezelésekben mindhárom fajtánál rövidebb lett a hajtások hossza. A csökkenés csak a Hópehely és a Százszorszép fajtáknál nem volt szignifikáns a metobromuron kezelésben, ezen kívül a herbicid kezelések hatására a burgonya növények



KDMWiVKRVV]iEDQEHN|YHWNH] YiOWR]iVRNPDWHPDWLNDLODJLJD]ROKDWyDNYROWDNiEUD 

A burgonya növények hajtáshosszúságát vizsgálva megállapítottuk, hogy a 2001-es kísérlethez hasonlóan 2002-ben is a Lilla hajtáshossza a legnagyobb, 56 cm átlagosan. A Százszorszép hajtáshossza 52,25 cm, a White Lady fajtáé 47,25 cm volt. A legrövidebb hajtásokat a Hópehely fajtánál mértük, itt 45 cm volt az átlagos hajtáshosszúság. Mindhárom herbicid kezelés hatására csökkenést tapasztaltunk a vizsgált fajtáknál ebben a paraméterben. A változás a Lilla és White Lady fajtáknál a metribuzin kezelésben volt szignifikáns, míg a Hópehely és Százszorszép fajtáknál a kORPD]RQ KDWiViUD N|YHWNH]HWW EH MHOHQWV FV|NNHQpV D KDMWiVKRVV]EDQ (7. ábra).

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

N RQWUROO













K DMWiVK R VV] FP

K DMWiVK R VV] FP

N RQWUROO





PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ















 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

2001

7. ábra: A burgonya hajtások hosszúsága, cm

/LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

48 4.1.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei $ NtVpUOHW HOV

 pYpEHQ D hajtások N-koncentrációja a kontrollban 0,90 és 1,49 %

között alakult. A legalacsonyabb N-koncentrációt a White Lady fajtánál mértük, míg a legmagasabb N-koncentrációja a Százszorszép hajtásainak volt. A burgonya hajtások N-felvételében a kontrollban is szignifikáns különbségek voltak a fajták között. A legnagyobb N-tartalmat, 115,17 mg-ot a Lilla fajtánál mértük, míg ennél

MHOHQW

VHQ

alacsonyabb, 47,68 mg volt a White Lady hajtásainak N-tartalma. A Lilla fajtánál bekövetkezett változások a N-koncentrációban és felvételben nem voltak matematikailag igazolhatóak. A Lilla és White Lady fajták esetében mindhárom kezelés hatására QWW D 1-NRQFHQWUiFLy D FV|NNHQ ELRPDVV]iEDQ YDJ\LV QHP FV|NNHQW D felvétel intenzitása. A White Lady és Százszorszép fajtáknál a metribuzin kezelésben szignifikánsan növekedett a N-koncentráció és felvétel a hajtásban. A Hópehely esetében növekedést tapasztaltunk a N-felvételben a klomazon kezelés hatására (8 - 9. ábra). 2002-ben hasonló eredményeket kaptunk a tápanyagvizsgálatok során, mint 2001-EHQ

 

1HP YROWDN OpQ\HJHV NO|QEVpJHN D NRQWUROOEDQ D] HO ]  pYEHQ NDSRWW

eredményekhez képest, és a kezelésekben kapott adatok tendenciájukban megegyeznek a 2001-es év eredményeivel. A burgonya növények N-koncentrációja a kontrollban 0,9 és 1,8 % között alakult. Ebben a kísérletben is a White Lady hajtásainak N-koncentrációja volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb N-koncentrációt a Százszorszép hajtásaiban mértük. A kezelések hatására a Lilla és White Lady fajtáknál tapasztaltunk növekedést, de ez a változás a Lilla esetében nem volt matematikailag igazolható. Ugyancsak növekedést tapasztaltunk a Százszorszép fajtánál a metribuzin kezelésben, ugyanakkor ennél a fajtánál a klomazon kezelés hatására csökkenés következett be a N-koncentrációban.

49 A N-felvételben szignifikáns változás a White Lady és Százszorszép fajtáknál történt, a metribuzin kezelésben növekedett a N felvétele (8 - 9. ábra).

N RQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N RQWUROO

N ORPD] RQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ



Q L WURJ pQ NR Q FHQ WUiFLy  

Q L WURJ pQ NR Q FHQ WUiFLy  



PHWREURPXURQ



















 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

/LOOD

6]i]V]RUV]pS

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

IDMWiN

2001

2002

8. ábra: A burgonya hajtások nitrogén koncentrációja, %

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

N RQWUROO







 Q L WURJ pQ PJ Q |YpQ \

Q L WURJ pQ PJ Q | YpQ \

N RQWUROO











PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

 













 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

/LOOD

:KLWH/DG\

IDMWiN

2001

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

2002

9. ábra: A burgonya hajtások nitrogéntartalma, mg/növény

A hajtások P-koncentrációja a kontrollban 0,05 és 0,13 % között változott 2001-ben. A legalacsonyabb foszfor koncentrációt a Hópehely fajtánál tapasztaltuk, míg a legmagasabb értéket a kontrollban a Százszorszép fajtánál mértük.

50 A N-felvételhez hasonlóan a burgonya növények P-IHOYpWHOpEHQ

LV V]iPRWWHY



különbségek voltak már a kontrollban is. A legnagyobb P-tartalmat, 10,73 mg-ot a Lilla fajtánál mértük, míg a legkisebb P-tartalmat, 3,47 mg-ot a Hópehely fajta hajtásaiban tapasztaltuk. A White Lady és Hópehely fajtáknál mindhárom herbicid kezelés hatására növekedett a P-koncentráció és felvétel, és ez mindkét fajta esetében matematikailag igazolható volt. A Lilla és Százszorszép IDMWiNQiO MHOHQWV FV|NNHQpVW WDSDV]WDOWXQN D NORPD]RQ kezelés hatására a P-koncentrációban és a felvett P mennyiségében is (10 - 11. ábra). 2002-ben a burgonya növények hajtásainak P-koncentrációja a kontrollban 0,05 (Hópehely) és 0,13 % (Százszorszép) között alakult. A P-koncentrációban és felvételben bekövetkezett változások hasonló tendenciát követtek, mint 2001-ben. Szignifikáns növekedés volt tapasztalható csaknem mindegyik herbicides kezelés hatására a White Lady és Hópehely fajtáknál a kontrollhoz képest (10 - 11. ábra).

N RQWUROO N RQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

  IRV]IR UNRQ FHQ WUiFL y  

   IRV]IR UNRQ FHQ WUiFL y

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

N ORPD] RQ

     

       





 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

/LOOD

IDMWiN

2001

10. ábra: A burgonya hajtások foszfor koncentrációja, %

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

51

N RQWUROO

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N RQWUROO

N ORPD] RQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ





 IRV]IR UPJ Q | YpQ \

 IRV]IR UPJ Q | YpQ \

PHWREURPXURQ























 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

/LOOD

6]i]V]RUV]pS

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

IDMWiN

2001

2002

11. ábra: A burgonya hajtások foszfortartalma, mg/növény Vizsgáltuk a burgonya hajtások K-koncentrációját és felvételét is. 2001-ben a hajtások kálium-koncentrációja a kontrollban 2,39 (White Lady) és 3,85 % (Hópehely)



N|]|WWDODNXOWDPLN|]HSHVQHNWHNLQWKHW 

Mind a négy fajtánál növekedést tapasztaltunk a K-koncentrációban a herbicid kezelések hatására. A Lilla, White Lady és Százszorszép fajtáknál a metribuzin kezelés



-koncentrációja. Ezen kívül a White Lady és

KDWiViUD V]LJQLILNiQVDQ Q WW D KDMWiVRN .

Százszorszép fajták a klomazon kezelésre is érzékenyen reagáltak. A Hópehely fajtánál nincs lényeges különbség a felvett K mennyiségében, ami arra XWDO KRJ\ D Q|YpQ\ NRPSHQ]iOQL LJ\HNH]HWW D Yt]Ki]WDUWiV NHGYH]

WOHQ Yiltozásait. A

White Lady és Százszorszép IDMWiNQiO LJHQ MHOHQWV Q|YHNHGpVW WDSDV]WDOWXQN D PHWULEX]LQ kezelés hatására a K-felvételben, a Százszorszép fajtánál mindhárom kezelésben szignifikánsan növekedett a K-felvétel. A Lilla HVHWpEHQ D FV|NNHQ ELRPDVVza produkcióban növekedett a K-koncentráció,



GH D IHOYHWW . PHQQ\LVpJH V]LJQLILNiQVDQ NHYHVHEE YROW D ELRPDVV]iEDQ EHN|YHWNH] 



YiOWR]iVRNQDNPHJIHOHO HQ

- 13. ábra).

52 2002-ben a növények K-koncentrációja a kontrollban 2,19 (White Lady) és 3,83 % (Hópehely) között változott. A K-koncentráció növekedését tapasztaltuk mind a négy fajtánál a metribuzin és klomazon kezelésekben, és ezek a változások a K-koncentrációban és felvételben a White Lady és Százszorszép fajtáknál matematikailag igazolhatóak voltak. A Hópehely eVHWpEHQ QHP WDSDV]WDOWXQN V]iPRWWHY NO|QEVpJHW D .-koncentrációban és felvételben a kontrollhoz képest (12 - 13. ábra).

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

N RQWUROO







 NiO L X PNRFHQ WUiFL y  

NiO L X PNRQ FHQ WUiFy  

N RQWUROO







PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ













 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

/LOOD

6]i]V]RUV]pS

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

IDMWiN

2001

2002

12. ábra: A burgonya hajtások kálium koncentrációja, %

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

N ORPD] RQ

N RQWUROO













NiO L X PPJ Q |YpQ \

NiO L X PPJ Q | YpQ \

N RQWUROO







PHWREURPXURQ

PHWULEX] LQ

N ORPD] RQ

















 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

/LOOD

IDMWiN

2001

13. ábra: A burgonya hajtások káliumtartalma, mg/növény

:KLWH /DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

53 Mértük a növények Ca-koncentrációját is. 2001-ben ennek a tápelemnek a koncentrációja 1,3 (White Lady) és 1,61 % (Százszorszép) között alakult, ami a K-hoz hasonlóan közepesnek mondható. A kezelések hatására mind a négy fajtánál növekedett a Ca-koncentráció. A többi vizsgált tápelemhez hasonlóan a Ca-felvételben is szignifikáns különbségek voltak a fajták között már a kontrollban is. Míg a White Lady hajtásainak 179 mg volt a Ca-tartalma, addig a Lilla fajtánál 400 mg Ca-ot mértünk a hajtásokban. A White Lady, Százszorszép és Hópehely fajtáknál a metribuzin és klomazon kezelések hatására szignifikánsan növekedett a hajtások Ca-koncentrációja és a Ca-felvétel. A Lilla HVHWpEHQ D FV|NNHQ ELRPDVV]D SURGXNFLyQDN



-felvételben is (14 - 15. ábra).

PHJIHOHO HQFV|NNHQpVYROWWDSDV]WDOKDWyD&D

2002-ben a burgonya növények Ca-kocentrációja a kontrollban a Lilla fajtánál volt a legalacsonyabb, 1,23 %, míg a legnagyobb Ca-koncentrációt, 1,6 %-ot a Százszorszép fajtánál mértük. Mindhárom kezelésben növekedést tapasztaltunk a Ca-koncentrációban a herbicides kezelésekben. Matematikailag igazolható változás a Lilla, White Lady és Százszorszép fajtáknál a metribuzin kezelés hatására történt. A felvett Ca mennyiségében szignifikáns növekedést tapasztaltunk minden herbicides kezelésben a Százszorszép fajtánál. A Lilla fajtánál csökkent a növények Ca-felvétele a kontrollhoz képest (14 - 15. ábra).

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ

NRQWUROO









NDOFLXPNRQFHQWUiFLy

NDOFLXPNRQFHQWUiFLy

NRQWUROO









PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ







 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

/LOOD

IDMWiN

2001

14. ábra: A burgonya hajtások kalcium koncentrációja, %

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

IDMWiN

2002

6]i]V]RUV]pS

54

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ

NRQWUROO













NDOFLXPPJQ|YpQ\

NDOFLXPPJQ|YpQ\

NRQWUROO









PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ



 









 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

/LOOD

6]i]V]RUV]pS

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

IDMWiN

2001

2002

15. ábra: A burgonya hajtások kalciumtartalma, mg/növény

$

.&D

DUiQ\

YiOWR]iViEyO

D

Q|YpQ\



NHGYH] WOHQ

hatásokkal szembeni

kompenzációra való törekvésére következtethetünk.. 2001-ben a Százszorszépnél a metribuzin, míg a White Lady fajtánál mindhárom



KHUELFLGNH]HOpVKDWiViUDV]LJQLILNiQVDQ Q WWD.&DDUiQ\(] D]WMHOHQWLKRJ\

–a kálium

és kalcium szabályozó szerepét ismerve - a növény kevésbé képes kompenzálni a



NHGYH] WOHQKDWiVRNDW

A Lilla és Hópehely fajtáknál nem történt matematikailag igazolható változás ebben a



YL]VJiOW SDUDPpWHUEHQ DPLE O DUUD N|YHWNH]WHWKHWQN KRJ\ H]HN D IDMWiN MREEDQ WXGMiN





NRPSHQ]iOQLDQ|YpQ\WpU NHGYH] WOHQN|UQ\H]HWLKDWiVRNDWiEUD 

A kísérlet második évében, 2002-ben a K/Ca arányban csak a White Lady fajtánál



YROWDNMHOHQW VNO|QEVpJHNDNRQWUROOKR]NpSHVW$NH]HOpVHNKDWiViUDD]DUiQ\D.MDYiUD

tolódott el. A W|EEL YL]VJiOW IDMWiQiO V]iPRWWHY YiOWR]iV QHP W|UWpQW D .&D DUiQ\EDQ (16. ábra).

55

PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ

NRQWUROO











 .&DDUiQ\

.&DDUiQ\

NRQWUROO





PHWREURPXURQ

PHWULEX]LQ

NORPD]RQ















 /LOOD

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

/LOOD

6]i]V]RUV]pS

:KLWH/DG\

+ySHKHO\

6]i]V]RUV]pS

IDMWiN

IDMWiN

2001

2002

15. ábra: A burgonya hajtások K/Ca aránya

4.2. A kisparcellás kísérlet eredményeinek ismertetése 4.2.1. A White Lady fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése A White Lady fajtával folytatott gyomirtási kísérlet parcelláin 2001-ben összesen 20



J\RPIDMIRUGXOWHO 

Gyomfelvételezési eredményeink alapján megállapítottuk, hogy 2002-EHQ MHOHQWV

  pYKH] NpSHVW (EEHQ D] pYEHQ D

NO|QEVpJ YROW D J\RPRVRGiV PpUWpNpEHQ D] HO ]

kísérletben kevesebb, 18 gyomfajt felvételeztünk (10. táblázat). 2001-EHQDNLOHQFKHUELFLGHVNH]HOpVN|]ODJ\RPRNNDOOHJLQNiEEIHUW]|WWSDUFHOOiN a 8. kezelés parcellái voltak (klomazon alapkezelés + rimszulfuron állománykezelés). Ebben a kezelésben 27,58 % átlagos összgyomborítást mértünk. A legjobb gyomirtó hatást a vizsgált hatóanyagok közül a metobromuron + s-metolaklór alapkezeléssel értük el, itt az átlagos összgyomborítás nem haladta meg a 17 %-ot (16,88 %) (11. táblázat, 14. ábra).

56 10. táblázat: A White Lady



IDMWiYDO YpJ]HWW NtVpUOHWEHQ HO IRUGXOy J\RPIDMRN pV

életformájuk 2001

2002

Tudományos név

Magyar név

Életforma

Magyar név

Tudományos név

Életforma

Apró szulák

Convolvulus arvensis

G3

Apró szulák

Convolvulus arvensis

G3

Karcsú disznóparéj

Amaranthus chlorostachys

T4

Fekete csucsor

Solanum nigrum

T4

Echinochloa crus-galli

T4

Karcsú disznóparéj

Amaranthus chlorostachys

T4

Napraforgó kutyatej

Euphorbia helioscopia

T4

.|]|QVpJHVNDNDVOiEI

Echinochloa crus-galli

T4

Fehér libatop

Chenopodium album

T4

/DSXOHYHO NHVHU I

Polygonum lapathifolium

T4

Sövényszulák

Calystegia sepium

G1

Mogyorós lednek

Lathyrus tuberosus

G1

&

Polygonum lapathifolium

T4

Fehér libatop

Chenopodium album

T4

Polygonum aviculare

T4

Ambrosia artemisiifolia

T4

Cirsium arvense

G3

Polygonum aviculare

T4

&

Ambrosia artemisiifolia

T4

Kender

Cannabis sativa

T4

%RURVW\iQOHYHO YHURQLND

&

Veronica hederifolia

T1

Napraforgó kutyatej

Euphorbia helioscopia

T4

Fekete csucsor

Solanum nigrum

T4

Mezei acat

Cirsium arvense

G3

Selyemmályva

Abutilon theophrasti

T4

Kövér porcsin

Portulaca oleracea

T4

Matricaria inodora

T4

Matricaria inodora

T4

Kövér porcsin

Portulaca oleracea

T4

Sövényszulák

Calystegia sepium

G1

Pongyola pitypang

Taraxacum officinale

H3

Tyúkhúr

Stellaria media

T1

Stachys annua

T4

Henye disznóparéj

Amaranthus blitoides

T4

Mogyorós lednek

Lathyrus tuberosus

G1

Csattanó maszlag

Datura stramonium

T4

Tyúkhúr

Stellaria media

T1

Csattanó maszlag

Datura stramonium

T4

.|]|QVpJHVNDNDVOiEI

&

&&

/DSXOHYHO NHVHU I

3RUFVLQNHVHU

&I&

Mezei acat 3DUODJI

&

(EV]LNI

7DUOyWLV]WHVI

&

&

3DUODJI

&&

&

3RUFVLQNHVHU

(EV]LNI

&I&

&

&

Míg 2001-ben az átlagos összes gyomborítás kb. 18-28 % között volt, addig 2002-

&

EHQ HQQpO MyYDO QDJ\REE PpUWpN  J\RPRVRGiVW WDSDV]WDOWXQN %iU D OHJMREE J\RPLUWy

hatást nyújtó 4. kezelésben (metribuzin alapkezelés) az összes gyomborítás 11,64 % volt, a legnagyobb mértékben elgyomosodott 7. kezelésben (rimszulfuron állománykezelés) közel 85 %-os gyomborítást tapasztaltunk (11. táblázat, 14. ábra).

& 

6]HPEHW Q YROWD]LVKRJ\D]HO

]pYKez képest 2002-ben a Solanum nigrum jóval

nagyobb területen jelent meg. Volt olyan kezelés, amelyben borítása csaknem 25 % volt.

57 11. táblázat: A White Lady fajtával végzett kísérlet összefoglaló táblázata 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Kezelések 2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

12

13

17

7

15

12

14

6

11

10

13

6

12

10

14

10

14

12

18,3

26,9

16,8

48,7

23,7

71,1

19,1

11,6

20,1

35,7

17,0

26,2

22,9

84,9

27,5

59,8

26,8

62,0

9

10

13

6

11

8

10

5

9

7

10

3

10

7

11

7

11

10

3

3

4

1

4

4

4

1

2

3

3

3

2

3

3

3

3

2

%RUtWiV

Q ] D

X

P

OI

N

OR

X ] V D

X

N

OR

P

LE WU H P

R

UR

Q X ] V P UL

]

P

LQ

H



WU

UL

LE

P

X

V

]

]

LQ

X

X

OI

OI

X

R S

LQ ] X LE WU H

UR

Q

V

UR

]

W

UH S

UR X P UR E WR H P

Q

           Q

ERUtWiVL

%RUtWiV

P

IDMRN

száma

2001

P

eYHO

2002

UL

száma

2001



Egyéves fajok

2002

Q

Összes borítás %

2001

R

száma

2002

]

Gyomfajok

2001

NH]HOpVHN

14. ábra: Összes gyomborítás kezelésenként, %

Az 1. kezelés metobromuron alapkezelés volt. 2001-ben az átlagos összes J\RPERUtWiV   YROW D SDUFHOOiNRQ  J\RPIDM IRUGXOW HO



$] 8MYiURVL

-féle

életformarendszer alapján T1-es, T4-es, G1-es és G3-as növények voltak a területen. A





N|YHWNH]  pYEHQ D]  NH]HOpV SDUFHOOiL N|]HSHVHQ J\RPRVQDN WHNLQWKHW N YROWDN D W|E

 

NH]HOpVKH] NpSHVW $] |VV]HV iWODJRV J\RPERUtWRWWViJ   YROW D] HO ]

gyomborítás másfélszerese. A területen 13 gyomfaj jelenlétét rögzítettük (12. táblázat).

bi

pYL

58 WiEOi]DW$]NH]HOpVEHQHO

IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

9,37

Convolvulus arvensis

6,25

Amaranthus chlorostachys

4,09

Solanum nigrum

5,85

Echinochloa crus-galli

0,98

Echinochloa crus-galli

3,90

Euphorbia helioscopia

0,69

Amaranthus chlorostachys

2,57

Chenopodium album

0,67

Polygonum lapathifolium

2,26

Calystegia sepium

0,65

Lathyrus tuberosus

1,87

Poéygonum lapathifoilum

0,52

Chenopodium album

1,25

Polygonum aviculare

0,48

Ambrosia artemisiifolia

1,25

Cirsium arvense

0,36

Polygonum aviculare

0,62

Ambrosia artemisiifolia

0,36

Cannabis sativa

0,36

Veronica hederifolia

0,10

Euphorbia helioscopia

0,36

Solanum nigrum

0,10

Cirsium arvense

0,36

18,36

Portulaca oleracea

0,10

Összes

26,99

Összes



$ NtVpUOHW HOV  pYpEHQ D V]DSRUtWyJ\|NHUHV IDMRNQDN YROW

a legnagyobb borítása,

százalékos arányuk az összes gyomborításon belül 52,99 %. Ilyen faj pl. a Convolvulus arvensis (9,37 %) és a Cirsium arvense (0,36 %). A T4-HV

IDMRN V]LQWpQ MHOHQW

VHN

YROWDN HEEH D FVRSRUWED WDUWR]LN D EXUJRQ\D

veszélyes gyomnövényeinek nagy része is. Ezeknek a fajoknak az aránya 42,97 %. Összes borításuk a kezelésben átlagosan 7,89 % volt. A T4-es fajok közül az Amaranthus chlorostachysYROWDOHJMHOHQWVHEE-os borítással. A G1-HVpYHONN|]ODCalystegia sepium-ot 0,65%-os borítási értékkel jegyeztük fel az 1. kezelésben, ez az összes gyomborítás 3,54 %-iW MHOHQWL (OHQ\pV] PHQQ\LVpJEHQ



XJ\DQ GH HO IRUGXOW D NtVpUOHWL WHUOHWHQ D

Veronica hederifolia is, borítási értéke 0,1 %

volt, ezzel az összes gyomborítás 0,54 %-át tette ki (15. ábra).

59 2002-ben túlnyomórészt T4-HVJ\RPQ|YpQ\HNIRUGXOWDNHODWHUOHWHQUpV]HVHGpVN az összes gyomborításból 68,6 %. Ez az arány magasabb, mint egy évvel korábban, akkor 42,97% volt a T4-esek aránya. A fajok közül a Solanum nigrum borítása 5,85 % volt. Az

& Echinochloa crus-galli borítása 3,90 %, de az Amaranthus chlorostachys és a

HJ\V]LN 

Polygonum lapathifolium jelenléte is figyelemre méltó, borításuk 2,57, illetve 2,26 % volt ebben a kezelésben. A kísérleti területen csekély borítással XJ\DQ GHHOIRUGXOWD Cannabis sativa is, amely 2001-es évben nem jelent meg a parcellákon.



$] pYHO N N|]O D V]DSRUtWyJ\|NHUHV IDMRN D

Convolvulus arvensis és a Cirsium

arvense foglalták el az összes gyomborítás csaknem egynegyedét, 24,49 %-át. A Convolvulus arvensis iOO D GRPLQDQFLDOLVWD HOV KHO\pQ  -os borításával. A Cirsium arvense HQQpO MyYDO NLVHEE MHOHQWVpJ& YROW ERUtWiVD   $] pYHO Q|YpQ\HN PiVLN csoportja, a G1-esek is képviseltették magukat a kezelésben, a Lathyrus tuberosus borítása 1,87 % volt. Ez 6,92 %-os részarányt jelent az összes gyomborításon belül (15. ábra).

7 

* 

7  * 

* 

7 

* 



iEUD$]NH]HOpVEHQPHWREURPXURQDODSNH]HOpV HO IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVD

életformájuk alapján

2001-ben a kilenc kezelés közül a 2. kezelésben (metobromuron + s-metolaklór alapkezelés) tapasztaltuk a legkisebb összes gyomborítást, 16,88 %-ot.

60





$ NtVpUOHWL SDUFHOOiNRQ  J\RPIDM IRUGXOW HO  $ WHUOHWHQ D] pYHO N GRPLQiOWDN D

G1-es Lathyrus tuberosus és a G3-as Convolvulus arvensis együttesen 9,99 %-os borítással



-kal

IRUGXOW HO  HEEHQ D NH]HOpVEHQ $ PHOHJLJpQ\HV Q\iUXWyL HJ\pYHVHN N|]O  

szerepelt az Ambrosia artemisiifolia, a Chenopodium album pV D] HJ\V]LN& Echinochloa crus-galli. 2001-ben a 2. kezelésben az összes gyomborítás 48,75 %-os volt, közel háromszorosa a 2001-es eredménynek. A feljegyzett fajok száma hét. Egy fajt kivéve T4-es



J\RPRNIRUGXOWDNHO DWHUOHWHQWiEOi]DW 



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpV

borításuk nagysága

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Lathyrus tuberosus

7,81

Cirsium arvense

15,62

Convolvulus arvensis

2,18

Amaranthus chlorostachys

14,16

Chenopodium album

1,24

Solanum nigrum

12,50

Ambrosia artemisiifolia

1,24

Polygonum aviculare

3,75

Echinochloa crus-galli

1,24

Ambrosia artemisiifolia

1,87

Ccalystegia sepium

0,65

Echinochloa crus-galli

0,49

Euphorbis helioscopia

0,61

Polygonum lapathifolium

0,36

Solanum nigrum

0,49

Összes

48,75

Abutilon theophrasti

0,36

Amaranthus chlorostachys

0,36

Stellaria media

0,10

Datura stramonium

0,10

Polygonum aviculare

0,10

Polygonum lapathifolium

0,10

Matricaria inodora

0,10

Cirsium arvense

0,10

Veronica hederifolia

0,10

Összes

16,88

61 $]



HOV 

NtVpUOHWL

pYEHQ



a gyomnövények életforma szerinti megoszlása a

: 50,11 %; T4: 35,18 %; G3: 13,5 % és T1: 1,18 % az összes

N|YHWNH] NpSSHQ DODNXOW *1





J\RPERUtWiVRQ EHOO $] pYHO N QDJ\REE DUiQ\~ HO IRUGXOiVD YiUKDWy YROW HEEHQ D

kezelésben, hiszen az alkalmazott herbicideN





pYHO NUH J\DNRUROW KDWiVD QHP MHOHQW V

(16. ábra). 2002-ben a gyomfajok közül a Cirsium arvense jelent meg a legnagyobb területen,





-asok aránya az összes

ERUtWiVD   YROW 0iV pYHO  IDM QHP IRUGXOW HO  tJ\ D *3

gyomborításon belül 32,4 % volt. A T4-es fajok aránya 67,95 % volt az összes gyomborításon belül. Az Amaranthus chlorostachysERUtWiVDLVV]iPRWWHYYROW(]DIDMDPiVRGLNDGRPLQDQFLDOLVWiQ (EEHQDNH]HOpVEHQLVMHOHQW

VYROWDSolanum nigrum HOIRUGXOiVDERUtWiVD

A fent említett két fajnál jóval kisebb volt a Polygonum aviculare (3,75 %), az Ambrosia artemisiifolia (1,87 %), az Echinochloa crus-galli (0,49 %) és a Polygonum



lapathifolium

   HO IRUGXOiVD GH MHOHQOpWNNHO KR]]iMiUXOWDN D 74

-es növények

részarányának növekedéséhez (16. ábra).

*  

7  

7  

* 

*  

16. ábra: A 2. kezelésben (metobromuron + s-PHWRODNOyU gyomfajok megoszlása életformájuk alapján

7 



DODSNH]HOpV  HO IRUGXOy

62 $ NH]HOpVEHQHJ\HOV

VRUEDQHJ\V]LN&HNHWLUWyKatóanyag, az s-metolaklór hatását 

YL]VJiOWXN D EXUJRQ\D J\RPRVRGiViUD $] HUHGPpQ\HN D YiUWQDN PHJIHOHO HQ DODNXOWDN



&

HOV VRUEDQ NpWV]LN HN IRUGXOWDN HO

HO

 D SDUFHOOiNRQ -ben a területen 15 gyomfaj

IRUGXOiViW MHJ\H]WN IHO $] |VV]J\RPERUtWiV  % volt; ez –a többi kezeléshez

képest -QDJ\REEpUWpNDNpWV]LN&HNIHOV]DSRURGiViQDNWXODMGRQtWKDWy-ben -D]HO] kezeléshez hasonlóan - az összes gyomborítás a 3. kezelésben is csaknem háromszorosa a



WDYDO\LQDN    J\RPIDM IRUGXOW HO  D SDU

cellákon, amelyek közül a T4-es fajok



WpUKyGtWiVDMHOHQW VWiEOi]DW 



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Amaranthus chlorostachys

4,37

Solanum nigrum

16,14

Polygonum lapathifolium

4,32

Chenopodium album

14,91

Convolvulus arvensis

3,27

Aamaranthus chlorostachys

14,71

Solanum nigrum

2,32

Ambrosia artemisiifolia

7,81

Ambrosia artemisiifolia

2,11

Convolvulus arvensis

3,59

Calystegia sepium

2,03

Calystegia sepium

3,48

Cirsium arvense

1,43

Matricaria inodora

3,43

Chenopodium album

1,34

Lathyrus tuberosus

3,12

Echinochloa crus-galli

0,78

Echinochloa crus-galli

2,26

Euphorbia helioscopia

0,67

Polygonum lapathifolium

1,24

Abutilon theophrasti

0,49

Cirsium arvense

0,36

Matricaria inodora

0,36

Stellaria media

0,10

Polygonum aviculare

0,10

Összes

71,14

Portulaca oleracea

0,10

Taraxacum officinale

0,10

Összes

23,78

63 2001-ben a növények életformáinak megoszlása szerint a T4-es fajok 71,29 %-ot tettek ki, a G3 –as gyomok 19,75 %-ot, a G1-es fajok 8,53 %-ot, míg a H3-asok 0,42 %-ot képviseltek az összes gyomborításon belül. Domináns faj az Amaranthus chlorostachys volt, borítása 4,57 &VDNQHPXJ\DQLO\HQERUtWRWWViJJDOIRUGXOWHOD3RO\JRQXPODSDWKLIROLXPLV 



$] pYHO N N|]O D

Convolvulus arvensis-t (3,27 %), a Calystegia sepium-ot, (2,03 %) és a

Taraxacum officinale-t felvételeztük a kísérleti parcellákRQ $] HJ\V]LN&HN N|]O FVDN D] Echinochloa crus-galliIRUGXOWHODWHUOHWQN|QHEEHQDNH]HOpVEHQiEUD  2002-EHQ HEEHQ D NH]HOpVEHQ LV V]iPRWWHY YROW D Solanum nigrum jelenléte, borítása 16,14 % volt. A Chenopodium album és az Amaranthus chlorostachys ERUtWiVD LV MHOHQWV 14,91 illetve 14, 71 %. A T4-es fajok részaránya az összes gyomborításon belül 85,04 % volt. A G1-es növények aránya 9,27 % volt. Közülük a Calystegia sepium és a Lathyrus tuberosus



12 %. A G3-as Convolvulus arvensis borítása

IRUGXOW HO  D NH]HOpVEHQ ERUtWiVXN  pV 

3,59 % volt, míg a másik szaporítógyökeres fajt, a Cirsium arvense-t 0,36 %-os borítással jegyeztük fel. Együttes arányuk az összes gyomborításon belül 5,55 % volt. A White Lady fajtánál ebben az évben csak ebben D NH]HOpVEHQ IRUGXOW HO D 71-es Stellaria media, borítása 0,10 % volt (17. ábra).

* 

+ 

*  

* 7   



*  7 

7  

17. ábra: A 3. kezelésben (s-PHWRODNOyU DODSNH]HOpV  HOIRUGXOy J\RPIDMRN PHJRV]OiVD életformájuk alapján

64 A 4. kezHOpVEHQ D EXUJRQ\D HJ\LN MHOOHP] J\RPLUWy KDWyDQ\DJiW D PHWULEX]LQW preemergensen juttattuk ki. 2001-ben az összes gyomborítás 19,11 % volt a parcellák iWODJiEDQ $NtVpUOHWLWHUOHWQHNH]HQDUpV]pQ J\RPIDMIRUGXOWHO

-ben a legjobb

gyomirtó haWiVWHEEHQDNH]HOpVEHQpUWNHOD]|VV]HVJ\RPERUtWiVYROW$]HO] évhez képest kevesebb fajt jegyeztünk fel 2002-EHQ D WHUOHWHQ  J\RPIDM IRUGXOW HO (15. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

7,13

Echinochloa crus-galli

6,43

Polygonum lapathifoilium

2,49

Amaranthus chlorostachys

3,18

Portulaca oleracea

2,49

Cirsium arvense

0,80

Cirsium arvense

1,87

Solanum nigrum

0,65

Amaranthus chlorostachys

1,25

Ambrosia artemisiifolia

0,49

Lathyrus tuberosus

1,24

Polygonum lapathifolium

0,10

Calystegia sepium

0,62

Összes

11,64

Echinochloa crus-galli

0,57

Chenopodium album

0,48

Solanum nigrum

0,36

Ambrosia artemisiifolia

0,23

Matricaria inodora

0,19

Polygonum lapathifolium

0,10

Euphorbia helioscopia

0,10

Összes

19,11



$] HOV  pYEHQ GRPLQiQV IDM D

Convolvulus arvensis volt, borítási értéke 7,13 %. A

szaporítógyökeres fajok közül ezen kívül a Cirsium arvense forsult el D SDUFHOOiNRQ 1,87 %-os borítással. Ez a két faj tette ki az összes gyomborítás 47,07 %-át.

65



-es fajok is a területen, részarányuk 43,2 % volt. A

1DJ\ V]iPEDQ IRUGXOWDN HO  74

Polygonum lapathifolium és a Portulaca oleracea borítási értéke 2,49 % volt. 1 % feletti borítása volt az Amaranthus chlorostachys-nak, 1 % alatti értékkel szerepelt az Echinochloa crus-galli, a Chenopodium album, a Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia, a Matricaria inodora, a Polygonum aviculare és az Euphorbia helioscopia. A G1-es fajok részaránya 9,72 YROWHEEODFVRSRUWEyODLathyrus tuberosus (1,24 %) és a Calystegia sepium (0,62 %)



IRUGXOWHO DNtVpUOHWLSDUFHOOiNRQHEEHQDNH]HOpVEHQ

 

ábra).



-

erület gyomfaj

$]HO ] pYKH]NpSHVW  EHQMHOHQW VYiOWR]iVRNW|UWpQWHN DNtVpUOHWLW

összetételében. A tavalyi évben a Convolvulus arvensis volt a domináns faj. Ebben az évben a G3-as Cirsium arvense-t leszámítva csak T4-es fajokat találtunk a parcellákon. Arányuk az

 helyére az Echinochloa crus-galli

|VV]HVJ\RPERUtWiVRQEHOO$GRPLQDQFLDOLVWDHOV

került, borítása 6,43 %. A második helyen álló Amaranthus chlorostachys már csak fele akkora

&

WHUOHWHQMHOHQWPHJPLQWDNDNDVOiEI ERUtWiVD$W|EELIDMERUtWiVDHQQpOMyYDONLVHEE

volt: a Cirsium arvense volt az egyetlen nem T4-es életformájú faj 0,8 %-os borítással. A Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia és a Polygonum lapathifolium IRUGXOW PpJ HO D kísérleti parcellákon (18. ábra).

*  

7 

* 





*  

7  

18. ábra: A 4. NH]HOpVEHQ PHWULEX]LQ DODSNH]HOpV  HOIRUGXOy J\RPIDMRN PHJRV]OiVD életformájuk alapján

66 Az 5. kezelésben szintén metribuzint juttatunk ki, alapkezelés nélkül, posztemergensen. 2001-ben az összes gyomborítás 20,12 % volt, a preemergens kezeléshez képest 1 %-kal nagyobb. 11 gyomfajt jegyeztünk fel a parcellákon, ez kevesebb, mint a preemergens kezelésben. 2002-ben ebben a kezelésben a többihez viszonyítva közepes gyomborítottságot tapasztaltunk. Az összes gyomborítás 35,79 % volt, ez 1,77-V]HUHVHD]HO]pvben tapasztalt



pUWpNQHN$SDUFHOOiNRQJ\RPIDMIRUGXOWHO 

WiEOi]DW$]NH]HOpVEHQHO

táblázat).

IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Echinochloa crus-galli

5,76

Solanum nigrum

9,23

Convolvulus arvensis

5,12

Convolvulus arvensis

7,81

Calystegia sepium

2,18

Echinochloa crus-galli

5,95

Amaranthus chlorostachys

2,12

Calystegia sepium

3,90

Chenopodium album

1,96

Chenopodium album

3,90

Polygonum lapathifolium

1,07

Amaranthus chlorostachys

2,26

Solanum nigrum

0,49

Cirsium arvense

1,74

Ambrosia artemisiifolia

0,48

Ambrosia artemisiifolia

0,67

Matricaria inodora

0,36

Matricaria inodora

0,23

Euphorbia helioscopia

0,36

Amaranthus blitoides

0,10

Abutilon theophrasti

0,23

Összes

35,79

Összes

20,12

2001-ben a területen többnyire T4-HV IDMRN IRUGXOWDN HO GH D Convolvulus arvensis (5,12 %) tette ki az összes gyomborítás 25,43 %-át, míg a G1-es Calystegia sepium (2,18 %) az összborítás 10,82 %-át. A nyárutói egyévesek együttes borítása 12,83 % volt, ez az összes gyomborítás 63,73 %-iWMHOHQWL$]HJ\V]LN&HNN|]OFVDND] Echinochloa crus-galli fordult



HO HEEHQDNH]HOpVEHQpV

%-RVERUtWiViYDODGRPLQDQFLDOLVWDHOVKHO\pUHNHUOW

67 A T4-esek közül az Amaranthus chlorostachys, a Chenopodium album és a Polygonum lapathifolium borítási értéke 1 % felett volt, míg a Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia, a Matricaria inodora, az Euphorbia helioscopia és az Abutilon theophrasti borítása 0,5 % alatt volt. Ebben a kezelésben jól érvényesült a PHWULEX]LQ PDJUyO NHO

&

&



NpWV]LN HNHW LUWy KDWiVD H]]HO PDJ\DUi]KDWy KRJ\ D GRPLQiQV IDM HJ\V]LN  LOOHWYH pYHO 

&

NpWV]LN YROWiEUD 

2002-ben a T4-es növények aránya az összes gyomborításon belül 62,41 % volt. A



GRPLQDQFLDOLVWDHOV KHO\pUHD

MHOHQW

Solanum nigrum került 9,23 %-os borítási értékkel. Szintén

V YROW D] Echinochloa crus-galli LV ERUtWiVD   YROW (EEO D FVRSRUWEyO

megemlíteném még az Chenopodium album-ot és az Amaranthus chlorostachys-t is, borításuk 3,9 ill. 2,26 %. Ebben a kezelpVEHQIRUGXOWHOHOV]|UD] Amaranthus blitoides, igaz, borítása nagyon csekély, 0,1 % volt. A G3-as gyomnövények közül a Convolvulus arvensis-t és a Cirsium arvense-t jegyeztük fel, melyek borítási értéke 7,81 valamint 1,74 % volt. Együttes arányuk az ösV]HVJ\RPERUtWiVRQEHOOeYHONN|]OD*1-es Calystegia sepiumIRUGXOWHOD kísérletben 3,9 %-os borítással (19. ábra).

* 

* 



*  



7  

7 

* 







mfajok megoszlása

 iEUD $]  NH]HOpVEHQ PHWULEX]LQ SRV]WNH]HOpV  HO IRUGXOy J\R

életformájuk alapján

68 A 6. kezelésben posztemergensen juttattuk ki a hatóanyagokat, metribuzint és rimszulfuront. 2001-ben az összes gyomborítás 17,07 % volt ebben a kezelésben, a



SDUFHOOiNRQJ\RPIDMIRUGXOWHO 

2002-ben az összes gyomborítás 26,26 % volt, ez 1,53-szorosa a 2001-ben kapott eredménynek. A parcellákon megjelent fajok száma csaknem a fele a 2001-es évhez viszonyítva. 2002-EHQJ\RPIDMIRUGXOWHOPtJD]HO]pYEHQWiEOi]DW 



dult fajok és borításuk nagysága

WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRU

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

7,41

Solanum nigrum

7,96

Amaranthus chlorostachys

2,65

Echinochloa crus-galli

6,56

Calystegia sepium

2,20

Calystegia sepium

6,25

Chenopodium album

0,80

Convolvulus arvensis

4,68

Euphorbia helioscopia

0,67

Matricaria inodora

0,45

Abutilon theophrasti

0,62

Cirsium arvense

0,36

Matricaria inodora

0,62

Összes

26,26

Ambrosia artemisiifolia

0,57

Solanum nigrum

0,57

Cirsium arvense

0,36

Echinochloa crus-galli

0,27

Polygonum aviculare

0,23

Stachys annua

0,10

Összes

17,07

Összborítottságon belüli arányukat vizVJiOYD PHJiOODStWRWWXN KRJ\ D] HOV pYEHQ D legnagyobb területet a szaporítógyökeres fajok foglalták el, 45,51 %-ot. A T4-esek összesen 41,59 %-os részt képviselnek az összgyomborításon belül.

69 $GRPLQDQFLDOLVWDHOV

KHO\pQD Convolvulus arvensis áll, borítása 7,41 %. Második

helyre a T4-es Amaranthus chlorostachys (2,65 %) került, a Calystegia sepium 2,2 %-kal a harmadik. A kísérleti parcellákon tíz gyomfajnak volt 1 % alatti a borítása. Ilyen faj volt többek között a Chenopodium album, az Euphorbia helioscopia, az Abutilon theophrasti és a Matricaria inodora (20. ábra) 2002-ben legnagyobb mennyiségben T4-es fajokat találtunk, összes borításuk 14,9 % volt, ez az érték 57 %-os arányt jelent az összes gyomborításon belül. Három ilyen fajt jegyeztünk fel: a Solanum nigrum borítása 7,96 % volt, az Echinochloa crus-galli ennél valamivel alacsonyabb, 6,56 %-RV GHQ]LWiVVDO IRUGXOW HO D NH]HOpVEHQ $ Matricaria inodoraHOIRUGXOiVDQHPYROWQDJ\MHOHQWVpJ&HEEHQDNH]HOpVEHQ $ SDUFHOOiNRQ KiURP pYHO

 J\RPIDM IRUGXOW HO PHO\HN N|]O D *1-es Calystegia

sepium-nak volt a legnagyobb a borítása, 6,25 %. A másik két faj G3-as életformájú volt, a Convolvulus arvensis-t 4,68 %-kal jegyeztük fel, míg a Cirsium arvense borítása 0,36 % volt. A két faj aránya együtt 19,19 % volt az összes gyomborításon belül (20. ábra).

*  

7 

* 





7 

* 





*  



 iEUD $  NH]HOpVEHQ PHWULEX]LQ  ULPV]XOIXURQ SRV]WNH]HOpV HO IRUGXOyJ\RPIDMRN

megoszlása életformájuk alapján

70 A 7. kezelésben önállóan alkalmaztuk a rimszulfuront, posztemergensen kijuttatva. 2001-EHQ D] |VV]HV J\RPERUtWiV QDJ\REE YROW PLQW D] HO] PHWULEX]LQQDO NRPELQiOW kezelésben: 22,93 %. A feljegyzett fajok száma 12 volt, melyek közül a Convolvulus arvensisIRUGXOWHOD legnagyobb területen, 8,43 %-os borítási értékkel. 2002-EHQ

&&

yULiVL J\RPV U VpJHW

tapasztaltunk ebben a kezelésben, az összes gyomborítás itt volt a legnagyobb, 84,93 %. Ez

 

N|]HO QpJ\V]HUHVH D] HO ]



pYEHQ WDSDV]WDOW J\RPERUtWiVQDN  IDM IRUGXOW HO  D

parcellákon (18. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

8,43

Solanum nigrum

25,78

Polygonum lapathifolium

4,44

Portulaca oleracea

12,50

Chenopodium album

2,91

Convolvulus arvensis

10,93

Amaranthus chlorostachys

2,60

Ambrosia artemisiifolia

10,93

Calystegia sepium

2,00

Calystegia sepium

6,25

Solanum nigrum

0,96

Chenopodium album

6,04

Stachys annua

0,36

Polygonum aviculare

3,90

Matricaria inodora

0,36

Polygonum lapathifolium

3,85

Abutilon theophrasti

0,36

Cirsium arvense

2,89

Euphorbia helioscopia

0,23

Echinochloa crus-galli

1,87

Ambrosia artemisiifolia

0,19

Összes

84,93

Portulaca oleracea

0,10

Összes

22,93

2001-ben a T4-es fajok tették ki az összborítottság 54,53 %-át. Ezek közül a Polygonum lapathifolium YROW D OHJMHOHQWVHEE ERUtWiVD   YROW $ Chenopodium album és az Amaranthus chlorostachys borítása is 2 % felett volt. Közel 1 %-os borítással IRUGXOWHO

DSolanum nigrum is.

71 A G1-esek közül a Calystegia sepium-ot jegyeztük fel 2 %-os borítással, ez a G1-esek 8,71 %-os részarányát jelenti az összes gyomborítottságon belül (21. ábra). A T4-es fajoknak 2002-EHQ LV QDJ\ MHOHQWVpJH YROW |VV]HV ERUtWiVXN HJ\WWHVHQ 64,87%. Ez a gyomborítás 76,38 %-os részarányt jelent az összes gyomborításon belül. Ebben a kezelésben is érvényesül az a tendencia, miszerint a Solanum nigrum IHOV]DSRURGiVD



ILJ\HOKHW 

PHJ

D]

 

HO ] 



pYKH]

GRPLQDQFLDOLVWD HOV  KHO\pQ H] D IDM iOO ERUtWiVD

NpSHVW

$

NH]HOpVEHQ

IHOiOOtWRWW

25,78 % volt. A Portulaca oleracea



PHJMHOHQpVH D] HGGLJL NH]HOpVHNEHQ QHP YROW V]iPRWWHY  D]RQEDQ H]HNHQ D SDUFHOOiNRQ

borítása 12,5 % volt. Az Ambrosia artemisiifolia 10,93 %-os borítása ugyancsak



V]iPRWWHY DNH]HOpVEHQ

A szaporítógyökeres fajok közül a Convolvulus arvensis YROW D MHOHQWVHEE ERUtWiVD 10,93 % volt. Ezzel a dominancialista harmadik helyére került. Az elmúlt évben ez a faj volt a domináns 8,43 %-kal. A Cirsium arvense ennél kisebb denzitással jelent meg a parcellákon, borítása 2,89 % volt. Ez a két faj együttesen 16,27 %-ot tett ki az összes gyomborításon belül. Az említett fajokon kívül a G1-es Calystegia sepium-ot 6,25 %-os borítással jegyeztük fel (21. ábra).

*  

* 

*  

* 

7 

7  

21. ábra: A 7. kezHOpVEHQ ULPV]XOIXURQ SRV]WHPHUJHQV NH]HOpV  HOIRUGXOy J\RPIDMRN megoszlása életformájuk alapján

72 A 8. kezelésben klomazon hatóanyagot juttattunk ki preemergensen, majd ezt kiegészítettük egy posztemergens rimszulfuron kezeléssel. 2001-EHQ PHJOHS PyGRQ HEben a kezelésben tapasztaltuk a legnagyobb összes gyomborítottságot, 27,58 %-RW $SDUFHOOiNRQJ\RPIDMIRUGXOWHO-ben az összes gyomborítottság 59,83 % volt ebben a kezelésben. Ez a többi kezeléshez viszonyítva

 

N|]HSHVQHNPRQGKDWy$]HO ] pYKH]

képest ugyanakkor ez hatalmas érték, akkor, ebben

a kezelésben tapasztaltuk a legnagyobb gyomborítást, 27,58 %-RW$NH]HOpVEHQHOIRUGXOy fajok száma kevesebb volt, mint 2001-ben: 10 gyomfajt jegyeztünk fel (19. táblázat).

19. táblázat: A 8. kezelésben HOIRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD 2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

9,06

Solanum nigrum

18,31

Polygonum lapathifolium

6,95

Convolvulus arvensis

9,37

Amaranthus chlorostachys

3,51

Lathyrus tuberosus

7,81

Cisrium arvense

3,12

Ambrosia artemisiifolia

7,81

Chenopodium album

1,87

Chenopodium album

7,57

Solanum nigrum

0,98

Polygonum aviculare

4,06

Matricaria inodora

0,49

Cirsium arvense

2,89

Calystegia sepium

0,49

Matricaria inodora

1,04

Veronica hederifolia

0,36

Popygonum lapathifolium

0,62

Abutilon theophrasti

0,23

Cannabis sativa

0,36

Polygonum aviculare

0,23

Összes

59,83

Echinochloa crus-galli

0,10

Ambrosia artemisiifolia

0,10

Stachys annua

0,10

Összes

27,58

73 A fajok közül a T4-es gyomnövények összborításon belüli aránya 52,77 % volt, borítási értékük összesen 14,56 %. A T4-es fajok száma 10, melyek közül a Polygonum lapathifolium



YROW D OHJMHOHQW VHEE ERUtWiVD   $]

Amaranthus chlorostachys

3,51 %-kal, és a Chenopodium album 1,87 %-kal ugyancsak jeOHQWV

J\RPIDMQDN

számítottak ebben a kezelésben. Uralkodó faj a Convolvulus arvensis volt, borítása 9,06 %. A szaporítógyökeresek közül a Cirsium arvense-t jegyeztük még fel, 3,12 % volt a borítása. E két faj együttes aránya az összgyomborításon belül 44,14 %. A G1-es növények közül a Calystegia sepium IRUGXOW HO D NH]HOpVEHQ ERUtWiVD 0,49 % volt. A területen egy T1-es faj, a Veronica hederifolia is megtalálható volt, borítása 0,36 % (22. ábra). A nyárutói egyévesek 2002-ben is nagy területen jelentek meg a kezelésben, együttes borításuk 39,77 % volt. Összes gyomborításon belüli arányuk 66,47  $] HOV KHO\HQ D Solanum nigrum áll, borítása 18,31 %. Az Ambrosia artemisiifolia és a Chenopodium album borítása közel azonos volt, 7,81 és 7,57 %. $]

pYHO



J\RPQ|YpQ\HN

HEEHQ

D

NH]HOpVEHQ

LV



MHOHQW VHN

YROWDN

$

szaporítógyökeres fajok 12,26 %-os borítással jelentek meg a területen. A többi kezeléshez hasonlóan két fajt jegyeztünk fel. A Convolvulus arvensis borítása volt nagyobb, 9,37 %. Ez közel annyi, mint el] évben, de akkor domináns faj volt ezzel a borítási értékkel. A Cirsium arvense kisebb



GHQ]LWiVVDO IRUGXOW HO  ERUtWiVD   YROW (J\WWHV DUiQ\XN D] |VV]HV J\RPERUtWiVRQ

belül 20,49 %. Ebben a kezelésben is megjelent a G1-es életforma csoportba tartozó Lathyrus tuberosus, 7,81%-RVERUtWiVVDO0iVpYHOIDMQHPIRUGXOWHODNtVpUOHWLWHUOHWHQ (22. ábra).

74

7 

* 





*  

* 

7 





7  

*  



 iEUD $  NH]HOpVEHQ NORPD]RQ DODSNH]HOpV  ULPV]XOIXURQ SRV]WNH]HOpV  HO IRUGXOy

gyomfajok megoszlása életformájuk alapján

A 9. kezelésben a klomazont önmagában juttattuk ki egy alapkezeléssel. Ennek ellenére 2001-EHQ D] |VV]J\RPERUtWiV DODFVRQ\DEE YROW    YROW PLQW D] HO]



dulását jegyeztük fel. 2002-ben ebben

ULPV]XOIXURQQDO NRPELQiOWNH]HOpVEHQ IDM HO IRU

  pYEHQ

D NH]HOpVEHQ  YROW D] |VV]HV J\RPERUtWiV PDMGQHP KiURPV]RURVD D] HO ]





WDSDV]WDOW HUHGPpQ\QHN $ SDUFHOOiNRQ  J\RPIDM MHOHQW PHJ PHO\HN N|]O NHWW  pYHO 

volt, a többi T4-es gyomnövény (20. táblázat). A] HOV pYEHQ D PHOHJLJpQ\HV Q\iUXWyL HJ\pYHVHN GRPLQiOWDN |VV]J\RPERUtWiVRQ



EHOOL DUiQ\XN   $ GRPLQDQFLDOLVWD HOV  KHO\pQ D]

Amaranthus chlorostachys áll,

8,44 %-os borítással. 3,2 %-os borítása alapján a harmadik helyre került a Polygonum lapathifolium, amelyet az Echinochloa crus-galli (1,74 %) és a Solanum nigrum (1,37 %) követ.



$ V]DSRUtWyJ\|NHUHV IDMRN HEEHQ D NH]HOpVEHQ LV MHOHQW VHN YROWDN 

%-os

részarányt képviseltek az összes gyomborításon belül. A Convolvulus arvensis 7,5 %-kal a második legfontosabb faj, míg a Cirsium arvense 1,24 %-NDO V]LQWpQ MHOHQWVQHN PRQGKDWy



HEEHQDNH]HOpVEHQ(]HNHQ DSDUFHOOiNRQ LVHO IRUGXOWDWDUDFNRV

0,58 % volt (23. ábra).

Calystegia sepium, borítása

75



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVE

orításuk nagysága

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Borítás %

Gyomfaj

Amaranthus chlorostachys

8,44

Amaranthus chlorostachys

12,81

Convolvulus arvensis

7,50

Ambrosia artemisiifolia

10,93

Polygonum lapathifolium

3,20

Chenopodium album

9,88

Echinochloa crus-galli

1,74

Solanum nigrum

8,40

Solanum nigrum

1,37

Echinochloa crus-galli

5,00

Cirsium arvense

1,24

Portulaca oleracea

3,90

Euphorbia helioscopia

1,02

Cannabis sativa

2,89

Abutilon theophrasti

0,62

Matricaria inodora

2,00

Calystegia sepium

0,58

Cirsium arvense

1,87

Chenopodium album

0,48

Polygonum lapathifolium

1,87

Stachys annua

0,36

Calystegia sepium

1,87

Matricaria inodora

0,10

Datura stramonium

0,62

Ambrosia artemisiifolia

0,10

Összes

62,02

Datura stramonium

0,10

Összes

26,83

2002-ben a nyárutói egyévesek borítása összesen 58,3 %, ez az érték 94 %-os arányt jelent az összes gyomborításon belül. Domináns fajnak az Amaranthus chlorostachys bizonyult, borítása 12,81 %. Második helyen az Ambrosia artemisiifolia áll, 10,93 %-os borítással. MegemlíWHQGDChenopodium album is, borítási értéke 9,88 %. A Solanum nigrum



H]HNHQDSDUFHOOiNRQNLVHEEWHUOHWHQMHOHQWPHJPLQWD]HO ] NpWNH]HOpVEHQERUtWiVD

volt.



-as Cirsium arvense és a G1-es Calystegia sepium

$] pYHO  J\RPQ|YpQ\HN N|]O D *3

ug\DQRO\DQMHOHQWVpJ&YROWHEEHQDNH]HOpVEHQPLQGNpWIDMERUtWiVDYROW ábra).

76

* *   

* 

* 

7 

 iEUD $  NH]HOpVEHQ NORPD]RQ DODSNH]HOpV  HO



7  

IRUGXOy J\RPIDMRN PHJRV]OiVD

életformájuk alapján

4.2.2. A Hópehely fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése A Hópehely fajtával folytatott kísérletben végzett felmérések alapján megállapítottuk, hogy ez a fajta gyengébb gyomelnyomó képességgel rendelkezik, kevésbé kompetitív, mint a White Lady fajta. 2001-ben a kezelésekben általában nagyobb összes gyomborításokat tapasztaltunk, mint a White Lady-QpO XJ\DQDNNRU D] HOIRUGXOy IDMRN száma kevesebb, mint a másik fajtánál. 18 gyomfajt jegyeztünk fel a Hópehely fajtával beültetett parcellákon (21. táblázat). 2002-EHQ D] HO] pY HUHGPpQ\HLKH] NpSHVW YDODPHO\HVW FV|NNHQW D NO|QEVpJ D gyomborításokban a két fajta között. Három kezelésben láttunk nagyobb gyomdenzitást, mint a White Lady fajtánál. A gyomfajok száma ebben az évben is 18 volt (21. táblázat) 2001-ben a legnagyobb gyomborítást a 9. kezelésben tapasztaltuk (klomazon alapkezelés). Itt 29,86 % volt az összgyomborítás. Ez az adat magasabb, mint a White Lady-nél kapott eredmény. A legjobb gyomirtó hatást itt is a 2. kezelésben értük el (metobromuron + s-metolaklór alapkezelés), az összgyomborítás kisebb volt, mint a másik fajtánál: 14,56 % (22 táblázat, 25. ábra).

77 21. táblázat: A HópehelyIDMWiYDOYpJ]HWWNtVpUOHWEHQHOIRUGXOyJ\RPIDMRNpVpOHWIRUPiMXN 2001

2002

Magyar név

Tudományos név

Életforma

Magyar név

Tudományos név

Apró szulák Karcsú disznóparéj

Convolvulus arvensis

G3

Apró szulák

Convolvulus arvensis

G3

Amaranthus chlorostachys

T4

Fekete csucsor

Solanum nigrum

T4

Echinochloa crus-galli

T4

Közönséges kaNDVOiEI&

Echinochloa crus-galli

T4

Napraforgó kutyatej

Euphorbia helioscopia

T4

Karcsú disznóparéj

Amaranthus chlorostachys

T4

Fehér libatop

Chenopodium album

T4

/DSXOHYHO NHVHU I

Polygonum lapathifolium

T4

Sövényszulák

Calystegia sepium

G1

Mogyorós lednek

Lathyrus tuberosus

G1

Polygonum lapathifolium

T4

Fehér libatop

Chenopodium album

T4

Polygonum aviculare

T4

3DUODJI

Ambrosia artemisiifolia

T4

Cirsium arvense

G3

3RUFVLQNHVHU

Polygonum aviculare

T4

Ambrosia artemisiifolia

T4

Kender

Cannabis sativa

T4

%RURVW\iQOHYHO YHURQLND

Veronica hederifolia

T1

Napraforgó kutyatej

Euphorbia helioscopia

T4

Fekete csucsor

Solanum nigrum

T4

Mezei acat

Cirsium arvense

G3

Selyemmályva

Abutilon theophrasti

T4

Kövér porcsin

Portulaca oleracea

T4

(EV]LNI

Matricaria inodora

T4

(EV]LNI

Matricaria inodora

T4

Kövér porcsin

Portulaca oleracea

T4

Sövényszulák

Calystegia sepium

G1

Pongyola pitypang

Taraxacum officinale

H3

Csattanó maszlag

Datura stramonium

T4

Stachys annua

T4

Selyemmályva

Abutilon theophrasti

T4

Stellaria media

T1

Pásztortáska

Capsella bursa-pastoris

T1

.|]|QVpJHVNDNDVOiEI

&

&

&&

/DSXOHYHO NHVHU I

3RUFVLQNHVHU

&I&

Mezei acat 3DUODJI

& &

&

7DUOyWLV]WHVI

&

Tyúkhúr

&

&&

& &I&

&

Életforma

22. táblázat: A kísérlet összefoglaló táblázata 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Kezelések

Gyomfajok száma Összes borítás % Egyéves fajok száma eYHO

IDMRN

száma

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

2001

2002

13

12

12

10

14

12

11

7

13

9

10

8

12

11

12

10

16

15

18,9

40,6

14,5

40,7

28,0

65,9

18,0

36,8

26,7

23,9

24,6

14,9

22,4

69,3

20,9

73,9

29,8

61,1

9

8

9

7

11

9

8

5

10

6

7

5

10

7

9

6

12

12

4

4

3

3

3

3

3

2

3

3

3

3

2

4

3

4

4

3

78 2002-ben a legnagyobb gyomborítást a 8., klomazon + rimszulfuron kezelésben tapasztaltuk, itt 73,93 %-os volt az összes gyomborítás. A legjobb gyomirtó hatást a metribuzin + rimszulfuron állománykezelésben értük el, a gyomborítás 14,93 % volt (22. táblázat, 25. ábra).

%RUtWiV

%RUtWiV

 

ERUtWiV

      

Q R ] P OR

V P UL  Q R ] D

X

N

OR

P

LE WU H P

N

X ]

] V P UL

LQ ]

P

D

X OI

OI X

X ] V P UL 

UR

UR X

X OI

S LQ ] X LE WU H

Q

Q

Q

V R

S LQ ] X LE WU H P

UR

]

UH

Q UR X P UR E WR H P

W



NH]HOpVHN

25. ábra: Összes gyomborítás kezelésenként, %

2001-ben az 1., metobromuron alapkezelés parcelláin 13 gyomfaj fordult

HO

 $]

összes gyomborítottság 18,95 % volt. 2002-ben a kezelés parcelláin 12 gyomfaj fordult HO



$] |VV]HV J\RPERUtWiV 

%, ez több, mit kétszerese annak, amit 2001-ben

tapasztaltunk. A White Lady fajtához képest a Hópehely-ben másfélszeres volt a gyomborítás (23. táblázat).



$]HOV pYEHQDV]DSRUtWyJ\|NHUHVIDMRNGRPLQiOWDNHEEHQDNH]HOpVEHQUpV]DUiQ\XN

52,71 % volt az összes gyomborításon belül. Ez csupán 0,18 %-kal kevesebb, mint a White Lady fajtánál. Uralkodó fajta a Convolvulus arvensis volt, borítási értéke 7,5 %. A Cirsium arvense esetében 2,49 %-os borítást jegyeztünk fel.

79 WiEOi]DW$]NH]HOpVEHQHO

IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

7,50

Solanum nigrum

10,62

Amaranthus chlorostachys

2,91

Echinochloa crus-galli

8,02

Cirsium arvense

2,49

Lathyrus tuberosus

6,25

Calystegia sepium

1,87

Convolvulus arvensis

5,31

Solanum nigrum

0,98

Ambrosia artemisiifolia

3,76

Echinochloa crus-galli

0,86

Calystegia sepium

1,87

Polygonum aviculare

0,67

Amaranthus chlorostachys

1,66

Euphorbia helioscopia

0,65

Polygonum lapathifolium

1,28

Abutilon theophrasti

0,36

Cannabis sativa

0,62

Polygonum lapathifolium

0,36

Euphorbia helioscopia

0,49

Portulaca oleracea

0,10

Cirsium arvense

0,36

Veronica hederifolia

0,10

Chenopodium album

0,36

Taraxacum officinale

0,10

Összes

40,60

Összes

18,95

Arányukat tekintve a T4-es fajok kisebb területet foglaltak el a Hópehely-nél, mint a White Lady parcellákon: ebben a kezelésben részarányuk 36,35 % volt. A fajok közül az Amaranthus chlorostachys ERUtWiVD YROW D OHJQDJ\REE   (J\V]LN&HN N|]O FVDN D] Echinochloa crus-galliIRUGXOWHODWHUOHWHQERUtWiVDeYHONN|]OPHJWDOiOKDWy volt még a G1-es Calystegia sepium (1,87 %), és a H3-as Taraxacum officinale (0,1 %) (26. ábra). 2002-ben ebben a kezelésben a T4-es fajok voltak többségben, mind a fajszámot, mind a borítást tekintve. Nyolc T4-es fajt jegyeztünk fel, melyek borítása összesen 26,81 %. Ezzel 66,03 %-ot tesznek ki az összes gyomborításon belül. A fajok közül a Solanum nigrumYROWDOHJMHOHQWVHEEERUtWiVD$]HJ\V]LN& Echinochloa crus-galli áll a második helyen 8,02 %-os borítással. Az Ambrosia artemisiifoliaHOIRUGXOWPLQGHQNH]HOpVEHQLWWYROWDERUtWiVLpUtéke.

80



$] pYHO N N|]O D *1

-es fajok aránya az összes gyomborításon belül 20 %. Két fajt

jegyeztünk fel: a Lathyrus tuberosus borítása 6,25 %, míg a Calystegia sepium borítása 1,87  YROW $ V]DSRUtWyJ\|NHUHV IDMRNQDN HEEHQ D NH]HOpVEHQ NLVHEE MHOHQWVpJN volt, mint 2001-ben. Akkor 52,71 %-os arányuk volt, 2002-ben viszont csak 13,96 %. Két faj



IRUGXOW HO  PHO\HN N|]O D

Convolvulus arvensis YROW D MHOHQWVHEE ERUtWiVD   $

Cirsium arvense csak egy kisebb foltban jelent meg, borítása 0,36 % volt (26. ábra).

+ 

7 

*  

7 

*  

* 

7  

* 



iEUD$]NH]HOpVEHQHO IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

Csakúgy, mint a White Lady fajtánál, a Hópehely esetében is a 2. kezeléssel (metobromuron + s-metolaklór alapkezelés) értük el a legjobb gyomirtó hatást 2001-ben: D]|VV]HVJ\RPERUtWRWWViJYROWD]HO

IRUGXOyIDMRNV]iPDSHGLJ-ben, a

kezelésben tapasztalt összes gyomborítás magasabb volt, mint 2001-ben, 40,75 %. A fajok száma kevesebb volt, 10 fajt jegyeztünk fel. A White Lady fajtához viszonyítva alacsonyabb volt a gyomborítás ennél a fajtánál. (24. táblázat). Borítási értékük alapján 2001-ben ebben a kezelésben a T4-es fajok túlnyomó többségben voltak: 71,87 %-os arányt képviseltek az összgyomborításon belül. 2 % feletti volt a borítása az Amaranthus chlorostachys-nak (2,13 %), és a Solanum nigrum-nak (2,06 %). Az Ambrosia artemisiifolia 1,89 %-RW Echinochloa crus-galli borítása pedig 1,87 % volt.



&

IRJODOW HO D WHUOHWE O D] HJ\V]LN 

81 24. táblázat:$NH]HOpVEHQHOIRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD 2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Amaranthus chlorostachys

2,13

Cirsium arvense

13,28

Convolvulus arvensis

2,13

Convolvulus arvensis

10,00

Solanum nigrum

2,06

Solanum nigrum

9,18

Ambrosia artemisiifolia

1,89

Amaranthus chlorostachys

2,34

Echinochloa crus-galli

1,87

Lathyrus tuberosus

1,87

Calystegia sepium

1,87

Chenopodium album

1,87

Polygonum lapathifolium

1,28

Ambrosia artemisiifolia

0,62

Euphorbia helioscopia

0,49

Polygonum lapathifolium

0,62

Polygonum aviculare

0,36

Echinochloa crus-galli

0,62

Abutilon theophrasti

0,30

Abutilon theophrasti

0,36

Cirsium arvense

0,10

Összes

40,75

Matricaria inodora

0,10

Összes

14,56

A szaporítógyökeres fajok aránya az összes gyomborításon belül 15,29 %. Két faj



IRUGXOW HO  PHO\HN N|]O D

Convolvulus arvensis YROW MHOHQWVHEE ERUtWiVD   YROW

míg a Cirsium arvense-t 0,1 %-os borítással jegyeztük fel. A G1-es fajok közül a Calystegia sepiumIRUGXOWHOERUtWiVDYROWiEUD  2002-ben a G3-as fajok domináltak a kezelésben, arányuk az összes gyomborításon EHOO   $ GRPLQDQFLDOLVWD HOV

 KHO\pQ D Cirsium arvense áll, borítása 13,28 %. A

White Lady fajtánál is ez a faj volt a domináns. Második helyre a Convolvulus arvensis került 10 %-os borításával. A T4-HV IDMRN MHOHQWVpJH D] HO] pYKH] NpSHVW YLVV]DV]RUXOW $NNRU  %-os arányuk volt, 2002-ben 38,3 % az összes gyomborításon belül. A fajok közül a Solanum nigrum-ot emelhetjük ki, borítása 9,18 %. Az Amaranthus chlorostachys borítása 2,34 %, a többi T4-es faj (Chenopodium album, Ambrosia artemisiifolia, Polygonum aviculare, Echinochloa crus-galli és Abutilon theophrasti) borítása 2 % alatti volt.

82 A Lathyrus tuberosus ebben a kezelésben is megjelent, borítása 1,87 % volt. Ez a G1-es fajok 4,58 %-os arányát jelenti az összes gyomborításon belül (27. ábra).

* 

* 

7 

7 

iEUD$NH]HOpVEHQHO

* 

* 

IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

A 3. kezelésben s-metolaklór hatóanyagot juttattunk ki alapkezelésben. 2001-ben 14 J\RPIDM



IRUGXOW HO  $] |VV]J\RPERUtWiV PDJDVDEE YROW PLQW D

White Lady-nél,

28,03 %. Ez részben a Convolvulus arvensis, részben pedig a T4-es fajok nagyobb területen



YDOy HO IRUGXOiViQDN WXODMGRQtWKDWy

2002-ben a 3. kezelésben tapasztaltuk a második

legnagyobb összes gyomborítást, 65,93 %-ot. Ez az érték több mint kétszerese a 2001-ben tapasztalt gyomborításnak. Az összes gyomborítás a White Lady-nél volt magasabb, kb. 8 %-kal. A kezelésben 12 gyomfaj foUGXOWHOQpJ\NLYpWHOOHO74-es fajok (25. táblázat). 2001-ben a T4-esek részaránya az összes gyomborításon belül 69, 56 %. Uralkodó faj az Amaranthus chlorostachys volt, borítása 7,12 % volt. A Chenopodium album borítási értéke 3,04 %, de az Echinochloa crus-galli borítása is 2 % felett volt (2,06 %). A szaporítógyökeresek közül a Convolvulus arvensis-t (5,99 %) és a Cirsium arvense-t (0,1 %) jegyeztük fel. Más életforma csoportokból a T1-es Stellaria media (1,24 %) és a G1-es Calystegia sepium (1,21 %) fRUGXOWHOHEEHQDNH]HOpVEHQiEUD 

83



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Borítás %

Gyomfaj

Amaranthus chlorostachys

7,12

Amaranthus chlorostachys

13,02

Convolvulus arvensis

5,99

Cirsium arvense

10,93

Chenopodium album

3,04

Chenopodium album

9,96

Echinochloa crus-galli

2,06

Solanum nigrum

7,61

Ambrosia artemisiifolia

1,74

Convolvulus arvensis

7,42

Polygonum lapathifolium

1,62

Lathyrus tuberosus

6,25

Euphorbia helioscopia

1,28

Ambrosia artemisiifolia

3,20

Stellaria media

1,24

Polygonum lapathifolium

2,50

Calystegia sepium

1,21

Matricaria inodora

2,46

Solanum nigrum

1,18

Polygonum aviculare

1,87

Abutilon theophrasti

0,74

Echinochloa crus-galli

0,62

Matricaria inodora

0,49

Capsella bursa-pastoris

0,10

Polygonum aviculare

0,23

Összes

65,93

Cirsium arvense

0,10

Összes

28,03

2002-ben a T4-HVIDMRNDUiQ\DYROWH]QDJ\ViJUHQGLOHJKDVRQOyD]HO]pYL arányukhoz. Domináns faj itt is az Amaranthus chlorostachys volt, borítása 13,02 %. A Chenopodium album és a Solanum nigrum



HEEHQ D NH]HOpVEHQ LV MHOHQW VQHN WHNLQWKHW



borításuk 9,96 és 7,61 % volt. A G3-as növények nagyobb területen jelentek meg, mint 2001-ben. Ebben az évben borításuk összesen 18,35 % volt, részarányuk az összes gyomborításon belül 27,83 %. Közülük a Cirsium arvenseIRUGXOWHOQDJ\REEWHUOHWHQERUtWiVD$Convolvulus arvensisLVMHOHQWVYROWERUtWiVD$*1-s Lathyrus tuberosus ebben a kezelésben is megtalálható volt, borítási értéke 6,25 % Az említett fajokon kívül egy T1-es gyomnövény, a Capsella bursa- pastoris is jelen volt a kezelésben, igaz, csak 0,1 %os borítási értékkel (28. ábra).

84

* 

7 





* 

7 

* 





7 

iEUD$NH]HOpVEHQHO

7 

* 

IRUGXOyJ\RPIDMRNmegoszlása életformájuk alapján



-ben az átlagos

$  NH]HOpVEHQ PHWULEX]LQ DODSNH]HOpV   J\RPIDM IRUGXOW HO  

összes gyomborítottság 18,06 % volt, ez 1,05 %-kal alacsonyabb, mint a White Lady fajtánál.



,85 % volt. Az összes gyomborítás közel

$ N|YHWNH]  pYEHQ D] |VV]HV J\RPERUtWRWWViJ 

háromszorosa a White Lady-ben tapasztalt gyomborításnak. Az elmúlt évhez képest megfordult a T4-es és G3-as fajok aránya. A területen 7 gyomfaj jelent meg (26. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDM

ok és borításuk nagysága

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

10,16

Echinochloa crus-galli

13,12

Cirsium arvense

3,04

Solanum nigrum

6,61

Echinochloa crus-galli

2,48

Cirsium arvense

6,09

Calystegia sepium

0,82

Ambrosia artemisiifolia

4,16

Cheopodium album

0,62

Amaranthus chlorostachys

3,20

Amaranthus chlorostachys

0,36

Convolvulus arvensis

2,44

Polygonum lapathifolium

0,19

Chenopodium album

1,24

Matricaria inodora

0,10

Összes

36,85

Ambrosia artemisiifolia

0,10

Solanum nigrum

0,10

Polygonum aviculare

0,10

Összes

18,06

85 2001-ben a G3-as fajok (Convolvulus arvensis – 10,16 %; Cirsium arvense – 3,04 %) domináltak ebben a kezelésben, együttes borításuk 13,2 %. Ez az érték az összes gyomborítás 73,08 %-át jelenti. A domiQDQFLDOLVWD  KHO\pQ D] HJ\V]LN& 74-es Echinochloa crus-galli áll, borítási értéke 2,48 %. A további 8 faj borítása 1 %-nál alacsonyabb volt. A T4-esek aránya az |VV]HV J\RPERUtWRWWViJRQ EHOO   $] pYHO

N N|]O D IHQW HPOtWHWW IDMRNRQ NtYO D

G1-es Calystegia sepium HOIRUGXOiViWILJ\HOWNPHJiEUD  2002-ben a gyomnövények közül ebben a kezelésben is a T4-HV IDMRN HOIRUGXOiVD YROW MHOHQW

V

$UiQ\XN D] |VV]HV J\RPERUtWiVRQ EHOO   HJ\WWHV ERUtWiVXN

28,33 %. A fajok közül az Echinochloa crus-galli MHOHQOpWH V]iPRWWHY ERUtWiVD   volt. A Solanum nigrum HEEHQ D NH]HOpVEHQ LV HOIRUGXOW  %-os borítását jegyeztük fel. A G3-as fajok borítása 8,53 %, az összes gyomborításon belüli arányuk 23,14 % volt. Ez

az

arány

egyharmada

a

2001-es

évben

kapott

eredménynek,

akkor

a

szaporítógyökeresek aránya 73,08 % volt ugyanebben a kezelésben. A kezelésben más



pOHWIRUPDFVRSRUWEDWDUWR]yJ\RPIDMQHPIRUGXOWHO iEUD 

7 

*  * 

* 

7 

29. áEUD$NH]HOpVEHQHOIRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

86 Az 5. kezelésben a metribuzint posztemergensen juttattuk ki. Az összgyomborítás 26,76% volt 2001-ben, ez 6,64 %-kal nagyobb, mit a White Lady IDMWiQiO $] HOIRUGXOy fajok száma is több volt, 13 gyomfajt jegyeztünk fel. 2002-ben, ebben a kezelésben tapasztaltuk a második legalacsonyabb gyomborítást, 23,99 %-ot. Ez kevesebb, mint 2001-ben. A White Lady-hez képest az összes gyomborítás 12 %-kal alacsonyabb volt. A kezelésben 9 gyomfaj IRUGXOWHOWiEOi]DW 

WiEOi]DW$]NH]HOpVEHQHO

IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

11,25

Solanum nigrum

8,28

Amaranthus chlorostachys

4,32

Echinochloa crus-galli

4,46

Calystegia sepium

2,23

Chenopodium album

3,90

Polygonum lapathifolium

1,63

Convolvulus arvensis

3,35

Cirsium arvense

1,56

Matricaria inodora

1,45

Echinochloa crus-galli

1,45

Cirsium arvense

0,95

Chenopodium album

1,37

Amaranthus chlorostachys

0,62

Matricaria inodora

1,24

Lathyrus tuberosus

0,62

Ambrosia artemisiifolia

0,80

Ambrosia artemisiifolia

0,36

Solanum nigrum

0,36

Összes

23,99

Abutilon theophrasti

0,36

Euphorbia helioscopia

0,10

Veronica hederifolia

0,10

Összes

26,76

$] HOV

 pYEHQ D GRPLQins faj a Convolvulus arvensis volt, borítása 11,25 %. A

szintén G3-as Cirsium arvense 1,56 %-nyi területet foglalt el. E két faj együttesen az összes gyomborítás 47,85 %-át tette ki.

87



&

1DJ\ MHOHQW VpJ HN YROWDN D 74

-es fajok is, ezek aránya 43,44 % az összes

gyomborítottságon belül. Figyelemre méltó az Amaranthus chlorostachys jelenléte a T4-esek közül, borítása 4,32 % volt. 1 % feletti volt a Polygonum lapathifolium (1,63 %), az Echinochloa crus-galli (1,45 %), a Chenopodium album (1,37 %) és a Matricaria inodora (1,24 %) borítása is. Egy T1-es faj, a Veronica hederifolia is megtalálható volt a kezelésben, borítása 0,1 % volt (30. ábra). 2002-ben a fajok közül a T4-HV



J\RPRNQDN YROW QDJ\ MHOHQW VpJH (J\WWHV

gyomborításuk 19,07 %, arányuk az összes gyomborításon belül 79,49 %. Ez az arány majdnem kétszerese a tavalyi évben kapott eredménynek, akkor 43,44 % volt a T4-es fajok aránya. A domináns faj a Solanum nigrum volt ebben a kezelésben, borítása 8,28 %. Az Echinochloa crus-galli áll a második helyen, 4,46 %os borításával. A harmadik helyre ugyancsak egy T4-es faj, a Chenopodium album került, borítása 3,90 % volt. A G3-as fajok közül a Convolvulus arvensis és a Cirsium arvense IRUGXOW HO D területen. Borításuk összesen 4,3 %, arányuk az összes gyomborításon belül 17,92 %. Ez az arány jóval kevesebb, kb. egyharmada a 2001-es eredménynek. A két faj közül a Convolvulus arvensisYROWDMHOHQWVHEEERUtWiVDYROW0iVpOHWIRUPDFVRSRUWRNEyO a G1-es Lathyrus tuberosus jelent meg a kezelésben, borítása 0,62 % volt (30. ábra).

7  7 

* 

* 

* 

7 

* 



iEUD$]NH]HOpVEHQHO IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

88 A 6. kezelésben a metribuzint rimszulfuronnal kombináltuk, és posztemergensen juttattuk ki a herbicideket. 2001-ben 24,67 % volt az összes gyomborítottság ebben a kezelésben, ez 7,6 %-kal nagyobb, mint a White Lady



IDMWiQiO (] HOV VRUEDQ D

Convolvulus arvensis nagyobb területen való megjelenésének tulajdonítható. A feljegyzett fajok száma kevesebb, minWDPiVLNIDMWDHVHWpEHQLWWJ\RPIDMIRUGXOWHO-ben az összes gyomborítás 14,93 % volt, a kezelések között a legalacsonyabb ebben az évben. Ez

  pYL J\RPERUtWiV  -a. A White Lady-hez képest kb. 44 %-kal

D] pUWpN D] HO ]

&&

DODFVRQ\DEE J\RPV U VpJ

et tapasztaltunk. A fajok száma 8, kevesebb, mint a tavalyi

évben (28. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Convolvulus arvensis

12,71

Solanum nigrum

5,83

Polygonum lapathifolium

3,96

Convolvulus arvensis

3,28

Cirsium arvense

3,90

Echinochloa crus-galli

2,48

Amaranthus chlorostachys

1,27

Cirsium arvense

1,87

Calystegia sepium

0,67

Matricaria inodora

0,65

Solanum nigrum

0,65

Lathyrus tuberosus

0,36

Matricaria inodora

0,62

Ambrosia artemisiifolia

0,36

Echinochloa crus-galli

0,57

Calystegia sepium

0,10

Ambrosia artemisiifolia

0,23

Összes

14,93

Chenopodium album

0,10

Összes

24,67



$]HOV  pYEHQ D

Convolvulus arvensis volt az uralkodó faj, borítása 12,71 % volt. A

G3-as növények közül a Cirsium arvenseIRUGXOWPpJHODWHUOHWHQERUtWiVDYROW A G3-asok aránya az összes gyomborításon belül 67,3 %.

89 Hét T4-es fajt jegyeztünk fel, melyek borítása együttesen 7,4 %. Ez 29,98 %-os arányt jelent az összes gyomborításon belül. A fajok közül kiemelhetjük a Polygonum lapathifolium-ot, 3.9 %-os borítással. Az Amaranthus chlorostachys-nak 1,27 %-os borítása volt, a többi T4-es gyomnövényt 0,1 – 0,65 % közötti borítási értékekkel jegyeztük fel. Az említett fajokon kívül a G1-es Calystegia sepium    IRUGXOW PpJ HO D kísérleti területen (31. ábra). 2002-ben a T4-es fajok aránya volt a legmagasabb, 62,42 %. A fajok borítása |VV]HVHQ   (OV



KHO\UH D

Solanum nigrum került, 5,83 %-os borítással. Az

Echinochloa crus-galli borítása 2,48 %, más T4-es fajok (Matricaria inodora, Ambrosia artemisiifolia)DODWWLERUtWiVLpUWpNNHOIRUGXOWDNHODNH]HOpVEHQ$*3-as csoportból a Convolvulus arvensis és a Cirsium arvense jelent meg a parcellákon. Borításuk összesen 5,15 %, arányuk 34,49 % az összes gyomborításon belül. A két faj közül ebben a kezelésben a Convolvulus arvensisMHOHQWVHEEYROWERUtWiVD-ben ez a faj volt a domináns faj, akkor 12,71 % volt a borítása. A Cirsium arvense kisebb foltban jelent meg, borítása 1,87 % volt. Két G1-HV IDM IRUGXOW PpJ HO D SDUFHOOiNRQ D Lathyrus tuberosus (0,36 %) és a Calystegia sepium (0,10 %) (31. ábra).

7  

*  

iEUD$NH]HOpVEHQHO

*  

* 

* 

7 

IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJoszlása életformájuk alapján

90 A 7. kezelésben önállóan alkalmaztunk rimszulfuron hatóanyagot, posztemergensen kijuttatva. 2001-ben 22,49 % volt az összes gyomborítottság, ez 0,44 %-kal alacsonyabb, mint a White Lady-QpO $ WHUOHWHQ  J\RPIDM HOIRUGXOiViW figyeltük meg. 2002-ben összes gyomborítás 69,39 % volt, háromszorosa az egy évvel korábbi gyomborításnak. A White Lady-hez viszonyítva közel 20 %-kal kisebb területet foglaltak el a gyomnövények. A parcellákon 11 gyomfaj jelent meg (29. táblázat).

29. tiEOi]DW$NH]HOpVEHQHOIRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD 2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Amaranthus chlorostachys

7,18

Solanum nigrum

27,73

Convolvulus arvensis

3,90

Chenopodium album

14,58

Polygonum lapathifolium

3,47

Convolvulus arvensis

9,76

Chenopodium album

3,21

Calystegia sepium

7,81

Calystegia sepium

1,87

Ambrosia artemisiifolia

5,59

Matricaria inodora

1,24

Polygonum lapathifolium

1,24

Solanum nigrum

0,74

Cirsium arvense

1,12

Stachys annua

0,36

Lathyrus tuberosus

0,62

Abutilon theophrasti

0,23

Matricaria inodora

0,49

Polygonum aviculare

0,10

Cannabis sativa

0,36

Ambrosia artemisiifolia

0,10

Portulaca oleracea

0,10

Veronica hederifolia

0,10

Összes

69,39

Összes

22,49

2001-EHQDIDMRNMHOHQWVUpV]HD74-es életforma csoportba tartozott. Ezek aránya az összes gyomborításon belül 73,91 %, ami jóval magasabb, mint a White Lady fajtánál, ahol 54,53 %-ot képviseltek a T4-esek. $GRPLQDQFLDOLVWDHOV

KHO\pQD]Amaranthus chlorostachys áll, borítása 7,18 % volt.

3 % feletti borítása volt a Polygonum lapathifolium-nak (3,47 %) és a Chenopodium album-nak (3,21 %) is.

91 A G3-as gyomnövények közül ebben a kezelésben csak a Convolvulus arvensis



IRUGXOW HO  HQQHN D IDMQDN   YROW D ERUtWiVL pUWpNH (]  

-os arányt jelent az

összes gyomborításon belül. A Calystegia sepium-ot ebben a kezelésben is megtaláltuk, borítása 2 % volt. A területen egy T1-es faj, a Veronica hederifolia



LV HO IRUGXOW ERUtWiVL pUWpNH  

(32. ábra). 2002-ben is a T4-HVQ|YpQ\HNHOIRUGXOiVDYROWDOHJMHOHQWVHEEERUtWiVXNHJ\WWHVHQ 50,09 %, arányuk az összes gyomborításon belül 72,18 %. Ez csaknem megegyezik az egy pYYHONRUiEELHUHGPpQQ\HO $ GRPLQDQFLDOLVWDHOV

KHO\pQD Solanum nigrum áll, borítása

ebben a kezelésben volt a legnagyobb, 27,73 %. Ennek a fajnak a White Lady-nél is hasonló, 25,78 %–os borítása volt. Borítása alapján második helyre a Chenopodium album került, 14,58 %-kal. Az Ambrosia artemisiifolia borítása 5,59 % volt, a dominancialista 5. helyén áll ez a faj. Két G3-as gyomfajt jegyeztünk fel a parcellákon, a Convolvulus arvensis-t és a Cirsium arvense-t, melyek összes borítása 10,88 %. Együttes arányuk az összes



-es Calystegia sepium

J\RPERUtWiVRQ EHOO   .pW PiVLN pYHO  J\RPQ|YpQ\ D *1

(7,81 %) és a Lathyrus tuberosus (0,62 %  LV HOIRUGXOW D NH]HOpVEHQ PHO\HN N|]O D Calystegia sepiumMHOHQWVHEEYROW ábra).

* 

* 

7 

* 

7 

iEUD$NH]HOpVEHQHO

* 

7 

IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

92 A 8. kezelésben a posztemergens rimszulfuron kezelést egy klomazon alapkezelés HO

]WHPHJ$]|VV]HVJ\RPERUtWiVYROW-ben, amely 6,65 %-kal alacsonyabb,

mint a White LadyIDMWiQiO$]HOIRUGXOyIDMRNV]iPDLVNHYHVHEEIDMWIHOYpWHOH]WQN 2002-ben ebben a kezelésben tapasztaltuk a legnagyobb gyomosodást. Az összes gyomborítás 73,93 % volt, ami három és félszerese a 2001-es gyomborításnak. A White Lady fajtához viszonyítva kb. 23 %-kal volt nagyobb a gyomborítás a Hópehely-ben. Tíz



J\RPIDMIRUGXOWHO DSDUFHOOiNRQ

30. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtWiVXNQDJ\ViJD

2001

2002

Gyomfaj

Borítás %

Borítás %

Gyomfaj

Polygonum lapathifolium

6,17

Solanum nigrum

15,62

Amaranthus chlorostachys

3,98

Cirsium arvense

14,42

Cirsium arvense

2,49

Ambrosia artemisiifolia

11,66

Ambrosia artemisiifolia

2,13

Lathyrus tuberosus

10,93

Chenopodium album

1,79

Chenopodium album

8,59

Calystegia sepium

1,56

Convolvulus arvensis

4,68

Convolvulus arvensis

1,24

Calystegia sepium

3,67

Solanum nigrum

1,18

Matricaria inodora

1,87

Abutilon theophrasti

0,10

Echinochloa crus-galli

1,87

Echinochloa crus-galli

0,10

Polygonum lapathifolium

0,62

Veronica hederifolia

0,10

Összes

73,93

Stachys annua

0,10

Összes

20,93

2001-EHQ

HEEHQ

D

NH]HOpVEHQ

LV



MHOHQW V

YROW

a T4-es gyomnövények

felszaporodása, 64,25 %-os arányuk volt az összes gyomborításon belül. A dominancialista



Polygonum lapathifolium került, 6,17 %-os borítási értékkel. Az Amaranthus

HOV KHO\pUHD

chlorostachys 3,98 %-RVERUtWiVLpUWpNHLVMHOHQWVQHN mondható ezeken a parcellákon. Az Ambrosia artemisiifolia borítása ebben a kezelésben volt a legnagyobb, 2,13 %.

93 A G3-as Cirsium arvense és a Convolvulus arvensis együttes aránya 17,81 % az összes gyomborítottságon belül. A G1-es Calystegia sepium a többi kezeléshez hasonlóan



LWWLVHO IRUGXOWERUtWiVLpUWpNHYROWiEUD 

2002-ben is a T4-es fajok aránya volt a legnagyobb a kezelésben, 54,41 %. A fajok





ERUtWiVD|VV]HVHQ YROW(O IRUGXOiViWWHNLQWYHHOV KHO\UHHEEHQDNH]HOpVEHQLVD

Solanum nigrum került 15,62 %-kal. A White Lady IDMWiEDQ LV H] D IDM IRUGXOW HO D legnagyobb területen, ott 18,31 % volt a borítása. Az Ambrosia artemisiifolia is ebben a kezelésben volt a leggyakoribb, borítási értéke 11,66 % volt. A Chenopodium album ugyanFVDNMHOHQWVIDMYROWERUtWiVD A G3-as gyomnövények közül ebben a kezelésben is a Cirsium arvense és a Convolvulus arvensis jelent meg, de a Cirsium arvense borítása nagyobb, 14,42 %. a Convolvulus arvensis borítási értéke itt 4,68 % volt. A két faj együttes aránya az összes gyomborításon belül 25,83%. A G1-HVIDMRNQDNHEEHQDNH]HOpVEHQQDJ\REEMHOHQWVpJNYROWPLQWDNtVpUOHWW|EEL részében, arányuk 19,74 % volt. A fajok közül a Lathyrus tuberosus HOIRUGXOiVD YROW MHOHQW

VHEE

ERUtWiVD 

%. A Calystegia sepium-ot 3,67 %-os borítási értékkel

jegyeztük fel (33. ábra).

*  

* 

7  

*  



7  

7  

iEUD$NH]HOpVEHQHO

*  

IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

94 A kísérlet 9. kezelésében a klomazon hatóanyagot önmagában juttattuk ki egy alapkezeléssel. 2001-ben az összes gyomborítottság 29,86 % volt, ez 3,03 %-kal magasabb, mint a White Lady IDMWiQiO  J\RPIDM IRUGXOW HO D NtVpUOHWL WHUOHWHQ túlnyomó többségben T4-es fajok. Részarányuk 71,94 % volt az összes gyomborításon belül. 2002-ben az összes gyomborítás 61,14 % volt. Ez a gyomdenzitás kétszerese az egy



pYYHONRUiEEDQNDSRWWHUHGPpQ\QHN$WHUOHWHQJ\RPIDMIRUGXOWHO WiEOi]DW 



WiEOi]DW$NH]HOpVEHQHO IRUGXOWIDMRNpVERUtW

ásuk nagysága

2001 Gyomfaj

2002 Borítás %

Gyomfaj

Borítás %

Amaranthus chlorostachys

9,72

Amaranthus chlorostachys

8,59

Cirsium arvense

5,46

Ambrosia artemisiifolia

8,43

Polygonum lapathifolium

3,33

Chenopodium album

8,40

Echinochloa crus-galli

2,93

Echinochloa crus-galli

7,81

Chenopodium album

2,54

Solanum nigrum

7,61

Veronica hederifolia

1,24

Convolvulus arvensis

3,90

Euphorbia hederifolia

1,05

Calystegia sepium

3,90

Calystegia sepium

0,96

Portulaca oleracea

3,90

Abutilon theophrasti

0,90

Cirsium arvense

3,12

Convolvulus arvensis

0,62

Matricaria inodora

2,67

Matricaria inodora

0,36

Polygonum lapathifolium

1,12

Solanum nigrum

0,36

Cannabis sativa

0,62

Ambrosia artemisiifolia

0,10

Datura stramonium

0,62

Polygonum aviculare

0,10

Abutilon theophrasti

0,36

Taraxacum officinale

0,10

Euphorbia helioscopia

0,10

Stachys annua

0,10

Összes

61,14

Összes

29,86

2001-ben a legnagyobb borítása, 9,72 % az Amaranthus chlorostachys-nak volt, de nem elhanyagolható a Polygonum lapathifolium (3,33 %), az Echinochloa crus-galli (2,93 %) és a Chenopodium album (2,54 %) jelenléte sem.

95 A G3-as gyomok aránya 20,35 % az összes gyomborításon belül. A Convolvulus arvensis



D W|EEL NH]HOpVKH] NpSHVW HU VHQ YLVV]DV]RUXOW ERUtWiVD 

% volt. Ezzel

szemben a Cirsium arvense 5,46 %-RVERUtWiVVDOHOEEUHNHUOWDGRPLQDQFLDOLVWiQ(EEHQ a kezelésben feljegyeztük a H3-as Taraxacum officinale HOIRUGXOiViW LV ERUtWiVD   volt. A Calystegia sepium ebben a kezelésben is megtalálható volt, 0,96 %-os borítási értékkel (34. ábra). 2002-ben is a T4-es gyomnövények voltak többségben a kezelésben. Gyomborításuk összesen 50,23 %, az összes gyomborításon belül 82,15 %-os arányuk volt a kezelésben. A



GRPLQDQFLDOLVWD HOV  KiURP KHO\pQ iOOy Q|YpQ\QHN KDVRQOy QDJ\ViJ~ ERUtWiVD YROW $]

Amaranthus chlorostachys borítása 8,59 %, az Ambrosia artemisiifolia-t 8,43, a Chenopodium album-ot pedig 8,40 %-os borítással jegyeztük fel. A White Lady-ben is ez a KiURP IDM iOOW D] HOV

 KiURP KHO\HQ QpKiQ\ -kal nagyobb borításuk volt a fajtában.

JelHQWV YROW D] Echinochloa crus-galli és a Solanum nigrum is, borításuk 7,81 és 7,61 %



YROW $ V]DSRUtWyJ\|NHUHV IDMRN NLVHEE WHUOHWHQ IRUGXOWDN HO  D  NH]HOpVEHQ PLQW D

kísérlet más parcelláin. Két faj jegyeztünk fel; a Convolvulus arvensis borítása 3,9 %, míg a Cirsium arvense borítási értéke 3,12 % volt. A két faj aránya együttesen, az összes gyomborításon belül 11,48 %. Egy G1-HV pOHWIRUPiM~ IDM LV HOIRUGXOW D NH]HOpVEHQ $ Calystegia sepium borítása 3,90 % volt (34. ábra).

+  

*  

* 

7  

*  



7  

iEUD$NH]HOpVEHQHO

*  

7  

IRUGXOyJ\RPIDMRNPHJRV]OiVDpOHWIRUPiMXNDODSMiQ

96 4.3. A kompetíciós vizsgálatok eredményeinek ismertetése 4.3.1. Biomassza mérések eredményei A gyomos kontroll parcellákon 12 gyomfajt felvételeztünk, amelyek közül a legnagyobb tömegben a Solanum nigrum, az Ambrosia artemisiifolia, az Amaranthus chlorostachys és a Chenopodium album IRUGXOW HO $ PHOHJLJpQ\HV 74-es életformájú J\RPQ|YpQ\HN GRPLQiOWDN .pW pYHO

 J\RPIDM YROW PHJWDOiOKDWy H]HNHQ D parcellákon, a

Convolvulus arvensis. és a Lathyrus tuberosus (32. táblázat).



WiEOi]DW$NtVpUOHWNH]HOHWOHQJ\RPRVSDUFHOOiLQHO IRUGXOyJ\RPQ|YpQ\HN

Gyomfaj

Bayer kód

Életforma

Abutilon theophrasti MEDIC.

ABUTH

T4

Amaranthus chlorostachys WILLD.

AMACH

T4

Ambrosia artemisiifolia L.

AMBAR

T4

Chenopodium album L.

CHEAL

T4

Convolvulus arvensis L.

CONAR

G3

Echinochloa crus – galli (L.) P. B.

ECHCG

T4

Lathyrus tuberosus L.

LATTU

G1

Matricaria inodora L.

MATIN

T4

Polygonum aviculare L.

POLAV

T4

Polygonum lapathifolium L.

POLLA

T4

Setaria glauca (L.) P. B.

SETGL

T4

Solanum nigrum L.

SOLNI

T4

A növények friss hajtástömegét vizsgálva megállapítottuk, hogy a kezeletlen, gyomos parcellákon a gyomok friss hajtástömege háromszorosa volt a burgonya friss hajtástömegének. Ennél nagyobb különbséget találtunk a hajtások száraztömege között. A gyomnövények száraz hajtástömege 4,6-szerese volt a burgonya száraz hajtástömegének (33 - 34. táblázat).

97 A burgonyagumók és hajtások együttes friss tömegéhez hasonlítva a gyomnövények hajtástömegét, megállapíthatjuk, hogy annak kb. 50 %-a volt a gyomnövények tömege. Ez azt mutatja, hogy a kezeletlen parcellákon a gyomnövények képesek voltak rendkívül nagy tömegben felszaporodni. A burgonya és a gyomok száraz biomassza tömegét összehasonlítva



-tömege 9 %-kal több

PHJOHS  PyGRQ IRUGtWRWW HUHGPpQ\W NDSWXQN D J\RPRN V]iUD]DQ\DJ

volt, mint a burgonyáé (33 - 34. táblázat).

33. táblázat: A burgonya friss és száraz biomassza tömege a kezeletlen, gyomos és a herbiciddel kezelt parcellákon, g/m2 Burgonya friss tömeg

Burgonya száraz tömeg

gumó

hajtás

összesen

gumó

hajtás

összesen

Gyomos

1650

295

222

170

52

1945

Gyomirtott

2300

263

200

63

2650

350

Szd5%

48

238

A herbiciddel kezelt gyomirtott parcellákon 9 gyomfaj fordXOW legnagyobb

tömegben

a

Convolvulus

arvensis,

az



HO  PHO\HN N|]O

Echinochloa

crus-galli,

az

Amaranthus blitoides és az Amaranthus chlorostachys volt megtalálható. Ezeken a parcellákon



LVGRPLQiQVYROWDPHOHJLJpQ\HVHJ\Q\iULJ\RPRNHO IRUGXOiVD

A kezeletlen gyomos parcellákon növekedett burgonya friss biomassza tömegéhez viszonyítva 36 %-kal több volt a burgonya tömege a herbiciddel kezelt, gyomirtott parcellákon. A friss gumótömeg 39 %-kal volt több a gyomirtott parcellákon, mint a gyomosban. Megállapíthatjuk, hogy a gyomokkal való versengés hatására a friss gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. Eredményeink azt igazolják, hogy a J\RPQ|YpQ\HN

W|PHJHV

MHOHQOpWH

NRPSHWtFLyMD

N|YHWNH]PpQ\HNpQW



MHOHQW V

OHKHW

D

gumótömeg-csökkenés A burgonya összes szárazanyag produkcióját vizsgálva kisebb különbséget kaptunk, a gyomos kezeléshez viszonyítva, a herbicides kezelésben 18 %-kal volt több a burgonya tömege (33. táblázat).

98 A kultúrnövény és a gyomnövények versengése, kompetíciójának kimenetele szempontjából nagyon fontos annak a víznek a mennyisége is, amelyet a gyomok tartalmaznak, illetve felhasználnak az életciklusuk alatt. Szakirodalmi adatok alapján ismert, hogy a Chenopodium album, a Solanum nigrum és az Ambrosia artemisiifolia transzspirációs együtthatója igen magas (Radosevich-Holt 1984). A burgonya átlagos víztartalma (hajtás+gumó) 88,6 % volt, a gyomoké átlagosan 75,6 %. A gyomnövény fajok hajtásainak víztartalma 65-83 % között változott. Nagy víztartalmú volt a Setaria glauca, a Solanum nigrum és az Echinochloa crus-galli, viszonylag kisebb víztartalma volt az Abutilon theophrasti, a Polygonum aviculare és a Chenopodium album fajoknak (34. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOHWOHQSDUFHOOiNRQHO IRUGXOyJ\RPRNI|OGIHOHWWLUpV]pQHNIULVV

száraz tömege, g/m2

Gyomfaj

Friss tömeg

Száraz tömeg

Solanum nigrum

283,8

50,9

82,1

Amaranthus chlorostachys

158,8

38,7

75,6

Abutilon theophrasti

102,9

35,8

65,1

Chenopodium album

114,6

35,0

69,4

Ambrosia artemisiifolia

126,6

30,5

75,9

Polygonum lapathifolium

87,9

23,1

73,6

Convolvulus arvensis

40,0

9,7

75,6

Echinochloa crus – galli

29,8

6,3

78,6

Polygonum aviculare

18,4

5,8

68,1

Matricaria inodora

11,4

3,2

71,5

Lathyrus tuberosus

8,3

1,5

81,3

Setaria glauca

8,2

1,3

83,5

991,3

242,5

75,5

Összesen

és

99 4.3.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei 4.3.2.1. Tápelemkoncentráció A gyomok hajtásaiban a N-koncentráció 1,2-2,8 % közötti volt. Ezt a tápelemet tartalmazták a legnagyobb koncentrációban a gyomok. A vizsgált gyomnövényfajok közül a pillangós L. tuberosus (2,82   KDMWiVDLQDN YROW NLHPHONHG D 1-koncentrációja, nagy volt még az A. artemisiifolia (2,29 %) és a S. nigrum (2,13 %) fajok esetében. Viszonylag magas nitrogéntartalmú volt még a C. arvensis (1,83 %) és a C. album (1,77 %). A legtöbb gyomnövénynek, a vizsgált fajok felének 1,5-2,0 % közötti volt a N-koncentrációja. A kezeletlen, gyomos parcellákon a burgonya hajtásai 1,91 %-ban tartalmaztak nitrogént, tehát hasonló koncentrációban, mint a gyomok (35. ábra).

















 62/1,

$0%$5

$0$&+

&+($/

&21$5

(&+&*

$%87+

32//$

0$7,1

32/$9

/$778

6(7*/

1

35. ábra: A gyomnövények hajtásainak nitrogénkoncentrációja a szárazanyag %-ában A gyomnövények hajtásainak foszforkoncentrációja 0,06-0,16 % között változott. A vizsgált elemek közül ezt a tápelemet tartalmazták a legkisebb koncentrációban a növények. A gyomnövényfajok többségének hajtásában 0,10-0,12 % volt a P-koncentráció. A gyomos parcellákon a burgonya hajtásaiban és gumójában egyaránt magasabb P-NRQFHQWUiFLyYROWMHOOHP] % (36. ábra).

100



           62/1,

$0%$5

$0$&+

&+($/

&21$5

(&+&*

$%87+

32//$

0$7,1

32/$9

/$778

6(7*/

3

36. ábra: A gyomnövények hajtásainak foszforkoncentrációja a szárazanyag %-ában

A nitrogénhez hasonlóan a káliumot is nagy koncentrációban tartalmazták a gyomnövények hajtásai, 0,54-2,43 % közötti értékeket mértünk. A gyomok közül a Chenopodium album (1,86 %), az Echinochloa crus-galli (1,61 %) és a Solanum nigrum (1,50 %) hajtásaiban mértünk magasabb K-koncentrációt, a Setaria glauca kiugróan nagy koncentrációban (2,43 %) tartalmazott káliumot. A kezeletlen, gyomos parcellákon a burgonya hajtások K-koncentrációja 3,01 %, a gumóké 2,10 % volt. Ezek az értékek is jelzik, hogy a burgonya nagy mennyiségben igényli a káliumot. Ismert, hogy a tápanyagok közül ezt az elemet veszi fel a legnagyobb mennyiségben (37. ábra).

A gyomok Ca-koncentrációja 0,34-1,13 % volt. A legnagyobb koncentrációban a Setaria glauca hajtásai tartalmazták, de a Chenopodium album (1,00 %), a Solanum nigrum (0,74 %) és az Ambrosia artemisiifolia (0,72 %) is nagy Ca-tartalmúnak bizonyultak. A gyomos parcellákon a burgonya hajtások Ca-koncentrációja 3,03 % volt, ami többszöröse a gyomnövények hajtásaiban mért értékeknek.. A gumók Ca-koncentrációja 0,97 % volt (38. ábra).

101

















 62/1,

$0%$5

$0$&+

&+($/

&21$5

(&+&*

$%87+

32//$

0$7,1

32/$9

/$778

6(7*/

.

37. ábra: A gyomnövények hajtásainak káliumkoncentrációja a szárazanyag %-ában

















 62/1,

$0%$5

$0$&+

&+($/

&21$5

(&+&*

$%87+

32//$

0$7,1

32/$9

/$778

6(7*/ &D

38. ábra: A gyomnövények hajtásainak kalcium koncentrációja a szárazanyag %-ában

4.3.2.2. Tápelemfelvétel Vizsgáltuk a gyomok tápelem koncentrációját és a növények által a vizsgálat



LG SRQWMiLJ IHOYHWW WiSDQ\DJRN PHQQ\LVpJpW LV V]iPtWRWWXN pV pUWpNHOWN D NRPSHWtFLy

szempontjából.

102



$ EXUJRQ\D pV D J\RPQ|YpQ\HN N|]|WW D QLWURJpQpUW IRO\y YHUVHQJpV HU VQHN

bizonyult. A gyomnövények egységnyi területre vonatkoztatva 30 %-kal több, azaz egyharmaddal több nitrogént vettek fel a sorok záródásáig, mint a burgonya. Ez meghaladta a szárazanyag-tömegnél kapott arányokat, annak háromszorosa volt. A



J\RPLUWRWWSDUFHOOiNRQQ WWEXUJRQ\D

%-kal több nitrogént vett fel, mint a gyomos.

A gyomnövények közül a Solanum nigrum vette fel a legtöbb nitrogént. Nagy



PHQQ\LVpJHW YHWW IHO HEE O D WiSHOHPE

l az Ambrosia artemisiifolia és az Amaranthus

chlorostachys is. Ez a három faj vette fel együttesen a gyomok által felvett összes nitrogén 60 %-iW 0LQGKiURP J\RPQ|YpQ\ D QLWURJpQW QDJ\PHQQ\LVpJEHQ LJpQ\O ~Q QLWURILO fajként ismert (35. - 36. táblázat).



WiEOi]DW$NH]HOHWOHQSDUFHOOiNRQHO IRUGXOyJ\RPQ|YpQ\HNiOWDOIHOYHWWWiSHOHPHN

mennyisége, mg/m2 Gyomfaj

Nitrogén

Foszfor

Kálium

Kalcium

SOLNI

1172,8

54,1

711,7

14,3

AMACH

640,0

47,1

547,8

190,6

ABUTH

510,0

25,5

190,9

360,1

CHEAL

490,0

44,9

690,9

344,9

AMBAR

700,0

31,2

345,8

283,6

POLLA

330,0

24,0

240,7

28,6

CONAR

190,0

11,4

112,0

46,4

ECHCG

106,6

7,9

110,6

40,5

POLAV

100,0

9,6

49,8

14,3

MATIN

40,0

3,2

41,5

121,5

LATTU

43,7

1,3

24,9

121,5

SETGL

20,0

1,7

33,2

7,15

4309,5

262,4

3100,0

1573,8

Összesen

103 36. táblázat: A burgonya által felvett tápelemek mennyisége a gyomos és a gyomirtott parcellákon, g/m2

gyomos

Nitrogén

Foszfor

Kálium

Kalcium

3,3392

0,3036

4,2786

2,3330

0,3674

5,5020

3,3562

gyomirtott

3,7118

A növények által felvett foszfor mennyisége lényegesen kevesebb volt, mint a



QLWURJpQp $ J\RPRNNDO NRPSHWtFLyEDQ OHY  EXUJRQ\D IRV]IRU IHOYpWHOH 

%-kal volt

kevesebb, mint a gyomirtott burgonyáké. A gyomos parcellákon egységnyi területre vetítve a burgonya által felvett foszfor 57 %-ot, a gyomok által felvett pedig 46 %-ot tett ki. A burgonya nagyobb mennyiséget vett fel foszforból, mint a gyomok. A gyomnövények közül a szárazanyag szerinti arányánál nagyobb arányban részesedett a gyomok által felvett összes foszforból a Chenopodium album és az Amaranthus chlorostachys (35. - 36. táblázat).

A burgonya káliumból vette fel a legnagyobb mennyiséget a vizsgált tápelemek N|]O $ J\RPRNNDO YDOy YHUVHQJpV NHGYH]

WOHQ KDWiVD HUWHOMHVHQ PHJPXWDWNR]RWW D

burgonya kálium felvételében, ami a gyomos parcellákon 22 %-kal kevesebb volt, mint a gyomirtott parcellákon. A gyomos parcellákon a növények összesen 7,378 g káliumot vettek fel 1 m2-re vonatkoztatva, ennek 58 %-át a burgonya, 42 %-iWSHGLJDYHOHYHUVHQJ



J\RPRN.LHPHONHG NiOLXPIHOY

étel jellemzi a Solanum nigrum és a Chenopodium album

fajokat, ennek a két fajnak az egyedei vették fel a gyomok által felvett összes kálium közel felét, 45 %-át (35 - 36. táblázat).

104 A szakirodalmi adatok szerint a burgonya kalciumigénye 1 t terméshez 3 kg. Közel olyan mennyiségben van rá szüksége, mint a foszforra, és harmad annyira, mint káliumból. A gyomos parcellákon a burgonya 30 %-kal kevesebb kalciumot vett fel, mint a gyomirtottakon. Ennek a tápelemnek a felvételében volt kimutatható a legnagyobb arányú csökkenés a gyomos parcellákon, a gyomirtottakhoz képest. A gyomos kezeletlen



SDUFHOOiNRQHO IRUGXOyJ\RPQ|YpQ\IDMN|]OQpJ\IDMHJ\HGHLYHWWpNIHODJ\RPRNiOWDO

felvett összes kalcium 75 %-át, amelyek a felvett kalcium mennyisége szerinti csökkHQ VRUUHQGEHQ

D



N|YHWNH] N

Solanum nigrum, Chenopodium album, Amaranthus

chlorostachys, Amabrosia artemisiifolia (35 - 35. táblázat).

Összehasonlítva a kezeletlen gyomos parcellákon és a herbicides kezelésben kapott eredményeket, megállapíthatjuk, hogy



D NRQWUROOEDQ D EXUJRQ\D Q|YpQ\HN QLWURJpQE O

10 %-kal, foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben.

105 5. KÖVETKEZTETÉSEK

A tenyészedényes kísérletben kapott eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a



WHV]WHOW EXUJRQ\D IDMWiN HOWpU  Q|YHNHGpVL HUpOO\HO UHQGHONH]QHN (] D WXODMGRQViJ

leginkább a száraz tömegben s a hajtáshosszban mutatkozott meg, ebben a két vizsgált paraméterben tapasztaltuk a legnagyobb különbségeket a fajták között már a kontrollban is.



(]HQ NpW YL]VJiOW WpQ\H]  DODSMiQ D

Lilla IDMWD NH]GHWL IHMOGpVL HUpO\H MREEQDN EL]RQ\XOW

mint a másik három fajtának. A herbicides kezelések közül a legnagyobb változásokat a metribuzinos kezelésben tapasztaltuk. A közismerten metribuzin-érzékeny White Lady fajtánál minden vizsgált paraméterben, tehát a friss és száraz hajtástömegben, a gumótömegben és a hajtáshosszban





LV V]LJQLILNiQV YiOWR]iVW HUHGPpQ\H]HWW D NH]HOpV (U WHOMHVHEE NH]GHWL IHMO GpVpQHN

ellenére érzékenynek bizonyult ezzel a hatóanyaggal szemben a Lilla is, amelynél a friss tömeg kivételével szintén szignifikáns csökkenést okozott a SENCOR 70 WG a vizsgált paraméterekben. A Hópehely és Százszorszép fajtáknál a klomazonos kezelésben mutatkozott meg a két fajta fokozottabb érzékenysége. Ebben a kezelésben leginkább a friss tömeg és a hajtáshossz csökkent, amely változás a kezelés hatásának tudható be. A tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk a burgonya nitrogén-, foszfor-, kálium-, és kalcium-koncentrációját és felvételét is. A tesztelt fajták közül a White Lady hajtásainak volt a legalacsonyabb a tápelem-koncentrációja. A K/Ca arány vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a Százszorszép fajtánál a metribuzin, míg a White Lady fajtánál mindhárom herbicides kezelés hatására szigQLILNiQVDQ Q|YHNHGHWW H] D SDUDPpWHU (EEO arra következtethetünk, hogy – a kálium és a kalcium szabályozó szerepét ismerve – a Q|YpQ\NHYpVEpNpSHVNRPSHQ]iOQLDNHGYH]



WOHQKDWiVRNDW

106 A kisparcellás kísérletben, a gyomfelvételezések eredményei alapján s]HPEHW&QYROW a különbség a két fajta (White Lady és Hópehely) között. Szabadföldi körülmények között a Hópehely g\HQJpEENH]GHWLIHMOGpVLHUpOO\HOUHQGHONH]HWWDEXUJRQ\DORPER]DWDNLVHEE volt, mint a White Lady parcellákon. Ezzel magyarázható az, hogy a Hópehely esetében a kezelésenkénti összes gyomborítások – IOHJ D PiVRGLN pYEHQ – jóval nagyobbak voltak, mint a White Lady-nél. A kisparcellás kísérletben alkalmazott herbicidek hatását vizsgálva megállapíthattuk, hogy – bár a burgonya vegyszeres gyomiUWiVD PHJROGRWWQDN WHNLQWKHW – pYUO – évre felszaporodhatnak a területeken olyan gyomfajok, mint pl. a S. nigrum, amelyek ellen az engedélyezett hatóanyagok nem rendelkeznek megbízható hatással. Ezért mindenképpen

&

V]NVpJHVpVFpOV]HU D]~MDEEKHUELFLGH

A

szabadföldi

kísérletben

ket is vizsgálat alá vetni a burgonyában.

2002-EHQ



OHKHW VpJQN

YROW

DUUD

KRJ\

tápanyag-kompetíciós vizsgálatokat végezzünk arra vonatkozólag, hogy a burgonya



WiSDQ\DJIHOYpWHOpWKRJ\DQEHIRO\iVROMiNDYHOHHJ\WWpO J\RPQ|YpQ\

ek.



$ KHUELFLGGHO J\RPLUWRWW SDUFHOOiNRQ NHYHVHEE J\RPIDM IRUGXOW HO  pV H]HQ IDMRN

borítási értéke és biomassza tömege is kevesebb volt, mint a kezeletlen, gyomos kontrollban.



$ KHUELFLGHV NH]HOpV NHGYH]  KDWiViQDN N|V]|QKHW



HQ D EXUJRQ\D JXPyW|PHJH

30 %-kal volt több a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Azaz a gyomnövények nagyarányú jelenléte akár 30 %-RVJXPyW|PHJFV|NNHQpVWHOLGp]KHW A gyomokkal való versengés hatására a gumótömegben nagyobb arányú csökkenést tapasztaltunk, mint a friss vagy száraz hajtástömegben.

107 A gyomos kontrollban a gyomnövények összesen 4,3 g nitrogént vettek fel, ami 1 ha-ra vonatkoztatva 43 kg-nak felel meg. Összevetve ezt az eredményt azzal, hogy a burgonya 30 t/ha gumóterméshez 150 kg/ha nitrogént igényel (Antal 1996), akkor láthatjuk, hogy a gyomnövények a nitrogénért folyó versengéssel csaknem kétharmadára képesek csökkenteni a burgonya termésátlagát. A gyomos kontrollban 6 kg/ha-QDN PHJIHOHO PHQQ\LVpJ& IRV]IRUW YHWWHN IHO D gyomnövények összesen. A burgonya igénye 30 t/ha terméshez 26 kg/ha elemi foszfor, amelynek több, mint egynegyede a gyomnövények által felvett foszformennyiség. Káliumból 37 kg/ha volt a gyomok által összesen felvett mennyiség, amely a burgonya elemi kálium igényének (30 t/ha terméshez) 16 %-a. A gyomnövények kalciumfelvétele hasonló volt a nitrogén felvételéhez: 22 kg/ha-QDNPHJIHOHOPHQQ\LVpJHW vettek fel a talajból a gyomnövények összesen. Ez 35 %-a a burgonya 30 t/ha terméshez szükséges kalciummennyiségnek. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium mennyisége 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben.

108 6. ÖSSZEFOGLALÁS

2001-ben és 2002-ben üvegházi tenyészedényes és szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk burgonya fajtákkal és burgonyában használatos herbicidekkel.

A tenyészedényes kísérletben három herbicidet alkalmaztunk preemergensen NLMXWWDWYD

PHO\HN

D



N|YHWNH] N

YROWDN

3$725$1



:3

PHWREURPXURQ 

SENCOR 70 WG (metribuzin) és COMMAND 48 EC (klomazon). A kísérletben négy hazai burgonyafajta, a Lilla, a White Lady, a Hópehely és a Százszorszép érzékenységét teszteltük a fenti herbicidekkel szemben. Eredményeink alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:



$ YL]VJiOW IDMWiN HOWpU  Q|YHNHGpVL HUpOO\HO UHQGHONH]QHN DPHO\OHJLQNiE

b a friss és

száraz tömegben és a hajtáshosszban mutatkozott meg. Ezen paraméterek alapján a Lilla



IDMWDNH]GHWLIHMO GpVLHUpO\HMREEQDNEL]RQ\XOWPLQWDPiVLNKiURPIDMWip

A herbicides kezelések közül a legnagyobb változásokat a metribuzinos kezelésben kaptuk. A köztudottan érzékeny White Lady fajtánál minden vizsgált paraméterben



V]LJQLILNiQV YiOWR]iVWHUHGPpQ\H]HWWDNH]HOpV(U WHOMHVHEENH]GHWLIHMO



GpVpQHNHOOHQpUH

érzékenynek bizonyult a Lilla is, amelynél a friss tömeg kivételével szintén szignifikáns csökkenéseket okozott a metribuzin kezelés. A Hópehely és Százszorszép fajtáknál a klomazonnal szemben tapasztaltunk érzékenységet, ami a friss tömeg és hajtáshossz csökkenésében mutatkozott meg.

A tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk a burgonya nitrogén-, foszfor-, kálium-, és kalcium-koncentrációját is. A fajták közül a White Lady rendelkezett a legalacsonyabb tápelem-koncentrációval a kontrollban.

109 A White Lady és Százszorszép

IDMWiNQiO

D

PHWULEX]LQ

NH]HOpVEHQ



Q WW

D

N-koncentráció és felvétel a hajtásban. A Hópehely esetében növekedést tapasztaltunk a N-felvételben a klomazon kezelés hatására. A White Lady és Hópehely fajtáknál mindhárom herbicid kezelés hatására növekedett a P-koncentráció és felvétel, és ez mindkét fajta esetén matematikailag igazolható volt. Mind a négy fajtánál növekedést tapasztaltunk a K-koncentrációban a herbicid kezelések hatására. A Lilla esetében a



FV|NNHQ 

ELRPDVV]D

SURGXNFLyEDQ

Q|YHNHGHWW

D

.

-koncentráció, de a felvett K

mennyisége szignifikánsan kevesebb volt a biomass]iEDQ EHN|YHWNH] YiOWR]iVRNQDN



PHJIHOHO HQ

A White Lady, Százszorszép és Hópehely fajtáknál a metribuzin és klomazon kezelések hatására szignifikánsan növekedett a hajtások Ca-koncentrációja és a Ca-felvétel. A LillaHVHWpEHQ DFV|NNHQELRPDVV]DSURGXNFLyQDNPHJIHOHOHQFV|NNHQpV volt tapasztalható a Ca-felvételben is. $

.&D

DUiQ\

YiOWR]iViEyO

D

Q|YpQ\



NHGYH] WOHQ

KDWiVRNNDO

V]HPEHQL

kompenzációra való törekvésére következtethetünk. A Százszorszép fajtánál a metribuzin, míg a White Lady fajtánál mindhárRPKHUELFLGNH]HOpVKDWiViUDV]LJQLILNiQVDQQWWD.&D arány. Ez azt jelenti, hogy - kálium és kalcium szabályozó szerepét ismerve – a növény NHYpVEpNpSHVNRPSHQ]iOQLDNHGYH]



WOHQN|UQ\H]HWLKDWiVRNDW

A szabadföldi kisparcellás kísérletben két fajtával végeztünk vizsgálatokat abból a FpOEyO KRJ\ NO|QE|]



 KHUELFLGHN LOOHWYH KHUELFLG NRPELQiFLyN KDWiViW YL]VJiOMXN D

burgonya gyomosodási viszonyaira. E célból gyomfelvételezéseket végeztünk az egyes kezelésekben. Ebben a kísérletben két fajta szerepelt, a White Lady és a Hópehely. A kezelésenként összes gyomborítások a Hópehely parcellákon nagyobbak voltak, tehát ez a fajta gyengébb gyomelnyomó képességgel rendelkezik, mint a White Lady.

110 $ NH]HOpVHN N|]O HOV



 pYEHQ D PHWREURPXURQ

– s-metolaklór kezelésben kaptuk a

legjobb eredményt, itt tapasztaltuk a legalacsonyabb összes gyomborítást. A leggyomosabb kezelés a White Lady fajtánál a klomazon – rimszulfuron kezelés volt. A Hópehely fajtánál a klomazon kezelésben volt a legnagyobb a gyomosodás. A második éYEHQ LVpU]pNHOKHW volt a különbség a két fajta gyomelnyomó képességében, a Hópehely fajtánál jóval

&

QDJ\REEPpUWpN YROWDJ\RPRVRGiV

A szabadföldi kísérletben, 2002-EHQ



OHKHW VpJ

YROW WiSDQ\DJ

– kompetíciós

vizsgálatokat végezni arra vonatkozólag, hogy a burgonya tápanyagfelvételét hogyan



EHIRO\iVROMiN D YHOH HJ\WW pO  J\RPQ|YpQ\HN *\RPRV NRQWUROO SDUFHOOiNUyO pV

&

KHUELFLGGHONH]HOWSDUFHOOiNUyOJ\ MW|WWQNEHDJ\RPQ|YpQ\HNHW0pUWNDIULVVpVV]iUD]

tömegüket, majd tápanyagvizsgálatokat végeztem. A J\RPLUWRWWSDUFHOOiNRQNHYHVHEEJ\RPIDMIRUGXOWHOpVH]HQIDMRNERUtWiVLpUWpNH és biomassza tömege is kevesebb volt, mint a kezeletlen, gyomos kontrollban. A herbicides





NH]HOpV NHGYH]  KDWiViQDN N|V]|QKHW HQ D EXUJRQ\D JXPyW|PHJH  

-kal több volt a

kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Azaz a gyomnövények tömeges, nagyarányú jelenléte akár 30 %-RVJXPyW|PHJFV|NNHQpVWLVHOLGp]KHW$J\RPRNNDOYDOyYHUVHQJpVKDWiViUDD gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. A gyomos kontrollban a gyomnövények összesen 4,3 g nitrogént vettek fel, ami 1 hara vetítve 43 kg-nak felel meg. 1 ha-ra vonatkoztatva a gyomok 6 kg foszfort, 37 kg káliumot és 22 kg kalciumot vettek fel a talajból. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben.

111 7. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE Abbas, H. K. – Boyette, C. D. – Hoagland, R. E. – Vesonder, R. F. 1991. Bioherbicidal potential of Fusarium – moniliforme and its phytotoxin, fumonisin. Weed Science 39. (4) 673-677. Alkämper, J. 1976. Influence of weed infestation on yield of fertilizer dressings. Pflantzenschutz Nachrichten 29. 191-235. Ackley, J. A. – Wilson, H. P. – Hines T. E. 1996. Efficacy of rimsulfuron and metribuzin in potato (Solanum tuberosum). Weed Technology 10. (3) 475-480. Antal J. 1996. Szempontok a burgonya termesztéséhez. Agrofórum 7. (2) 26-27. Bailey, W. A. - Wilson, H. P. - Hines, T. E. 2001. Influence of cultivation and herbicide programs on weed control and net returns in potato (Solanum tuberosum). Weed Technology 15. (4) 654-659. Bailey, W. A. - Wilson, H. P. - Hines, T. E. 2002. Response of Potato (Solanum tuberosum) and selected Weeds to Sulfentrazone. Weed Technology 16. (3) 651-658. Balás Á. 1876. ÁltaláQRVpVNO|QOHJHVPH]JD]GDViJLQ|YpQ\WHUPHOpV%XGDSHVWSS Bauer, A. – Young, R. A. – Ozbun, J. L. 1965. Effects of moisture and fertilizer on yields of spring wheat and barley. Agronomy Journal 57, 354 – 356. Baumeister, W. – Ernst, W. 1978. Mineralstoffe und Pflanzenwachstum. Fisher – Verlag, Stuttgart. Bellinder, R. R. – Wallace, R. W. – Wilkins, E: D. 1996. Reduced rates of herbicides following hilling controlled weeds in conventional and reduced tillage potato (Solanum tuberosum) production. Weed Technology 10 (2) 311-316.

112 Berzsenyi Z. 2000. Biológiai gyomszabályozás. In Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G.



V]HUN  *\RPQ|YpQ\HN J\RPLUWiV J\RPELROyJLD 0H] JD]GD .LDGy %XGDSHVW

pp. 363-368. Béres I. 2000. A burgonya gyomnövényei és gyomirtása. Burgonyatermesztési 7DQiFVNR]iVRQHOKDQJ]RWWHO



DGiV.HV]WKHO\

Béres I. – Kazinczi G. – Narwal, S. S. 2002. Allelopathic plants. 4. Common ragweed (Ambrosia elatior L. syn. A. artemisiifolia) Allelopathy Journal 9. (1) 27-34. Bocz E. 1996. A burgonya termesztése. In Bocz E. – Késmárki I. – Ruzsányi L. – Kováts A. – 6]DEy 0 V]HUN  6]iQWyI|OGL Q|YpQ\WHUPHV]WpV 0H]JD]GD .LDGy Budapest, pp. 574-616. Bosák P. –



0yG 6  .O|QE|]  J\RPIDMRN KDWiVD D FXNRUUpSD WHUPpVpUH

Növénytermelés 49. 571-580. Burnside, O. C. – Wicks, G. A. 1969. Influence of weed competition on sorghum growth. Weed Science 17. 322-334. Clay, S. A: - Kleinjan, J. – Clay, D. E. – Forcella, F. – Batchelor, W. 2005. Growth and fecundity of several weed species in corn and soybean. Agronomy Journal 97. (1) 294-302. Denk, K. H. 1995. Titus: Ideal zur Unkrautbekämpfung in Kartoffeln. Der Pflanzenarzt. Divis, J. 2002. Weed control in potato crops. Collection of Scintific Papers, Faculty of Agriculture in Ceske Budejovice. Series for Crop Sciences 19. (1) 19-27. Donald, C. M. 1961. Competition for light in crops and pastures. Symp. Soc. Exp. Biol. London 15. 282-312. Eberlein, C. V. - Whitmore, J. C. - Stranger, C. E. - Guttieri, M. J. 1994. Postemergence weed – control in potatoes (Solanum tuberosum) with rimsulfuron. Weed Technology 8. (3) 428-435.

113 Eberlein, C. V. – Patterson, P. E. – Guttieri, M. J. – Stark, J. C. 1997. Efficacy and economics of cultivation for weed control in potato. Weed Technology 11 (2) 257-264. Eleftherohorinos, I. G. – Vasilakoglou, I. B. – Dhima, K. V. 2000. Metribuzin resistance in Amaranthus retroflexus and Chenopodium album in Greece. Weed Science 48. (1) 69-74. Fischl G. – Beres I. - Dongó A. – Kazinczi G. – Mikulás J. 2004. Fungi isolated from seeds and vegetative reproductive organs of perennial weeds (Asclepias syriaca, Cirsium arvense, Convolvulus arvensis). Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Planzenschutz Sp. Iss. 19. 605-609. Friedman,

M.

2004.

Analysis

of

bioligically

active

compounds

in

potaoes

(Solanum tuberosum), tomatoes (Lycopersicon esculentum), and jimson weed (Datura stramonium) seeds. Journal of Chromatography A 1054 (1-2) 143-155. Gallandt, E. R. – Liebman, M. – Corson, S. – Porter, G. A: - Ullrich, S. D. 1998. Effects of pest and soil management systems on weed dynamics in potato. Weed Science 46. (2) 238 – 248. Genot, B. – Massmann, K. W. 2000. Centium 36 CS: a new clomazone based pre-emergence herbicide for the control of broad – leafed weeds in potatoes. Zeitschrift für Planzenkrankheiten und Pflanzenschutz Sp. Iss. 17. 539-544. Guttieri, M. J. – Eberlein, C. V. 1997. Premergence wedd control in potatoes (Solanum tuberosum) with rimsulfuron mixtures. Weed Technology 11. (4) 755-761. Haberland, R. – Schmidt, E. 2004. Studies on mechanical weed control in sugar beet. Zeitschrift für Pflanzenkrankhaeiten und Pflanzenschutz. Sp. Iss. 19. 537 – 544. Hewson, R. T. – Roberts, H. A. 1971. The effect of weed removal at different times on the yield of bulb onions. Journal of Horticultural Sciences 46. 471-483.

114 Hoffmann L. 1996. A burgonya vegyszeres gyomirtása. Agrofórum 7. (2) 70-74. Hoffmanné Pathy Zs. 2002. A burgonya vegyszeres gyomirtása. Agrofórum 13. (2) 5-7. Holm, L. G. – Plucknett, D. L. – Pancho, J. V. – Herberger, J. P. 1977. The World’s Worst Weeds. Distribution and Biology. Univ. Press Hawaii 609 pp. +RUYiWK

6



$



YHW EXUJRQ\D

-termesztés agrotechnikai követelményei. In:

Sárközi )V]HUN  $PLW D YHWEXUJRQ\iUyO WXGQL NHOO $JURLQIRUP .LDGy %XGDSHVW 85 pp. Horváth S. 2003. A tápanyagelOiWiVKDWiVDDEXUJRQ\DWHUPpVPHQQ\LVpJpUHpVPLQVpJpUH



,,,1|YpQ\WHUPHV]WpVL7XGRPiQ\RV1DS*|G|OO 

Hunyadi K. 1974. Vegyszeres gyomirtás. Egyetemi jegyzet. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. Hunyadi K. 1997. A burgonya gyomnövényei, gyomirtása. In: Glits M. – Horváth J. – Kuroli G. –



3HWUyF]L , V]HUN  1|YpQ\YpGHOHP 0H] JD]GD .LDGy %XGDSHVW

pp. 207-209. Hunyadi K - Kazinczi G. - Lukács D. 1999. Adatok a kék búzavirág (Centaurea cyanus L.) biológiájához.

II.

Ásványi

elem

felvétel,

allelopátia

és

magprodukció.

Növényvédelem 35. 425-430. Hutchinson, P. J. S. – Eberlein, C. V. – Tonks, D. J. 2004. Broadleaf weed control and potato crop safety with postemergence rimsulfuron, metribuzin, and adjuvant combinations. Weed Technology 18. (3) 750-756. Kádár Aurél (2001). Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás gyakorlata. Factum BT. Budapest Kádár I. 2000. Nutrient uptake of potao (Solanum tuberosum L.) on calcareous chernozem soil. Növénytermelés 49. (5) 533-545.

115 Kádár I. – Marton L. – Horváth S. 2000. Mineral fertilization of potato (Solanum tuberosum L.) on calcareous chernozem soil. Növénytermelés 49. (3) 291-306. .D]LQF]L *





V]L

E~]iEDQ

NiURVtWy J\RPQ|YpQ\HN

ELROyJLiMD .DQGLGiWXVL

értekezés. Keszthely, 1993. 116 pp. Kazinczi G. - Horváth J. - Hunyadi K. - Lukács D. 1998: A contribution to the biology of cleavers (Galium aparine L.). Z. Pflkrankh. PflSchutz, Sonderh. 16, 83-90. Kazinczi G. – Béres I. – Narwal, S. S. 2001. Allelopathic plants. 3. Velvetleaf (Abutilon theophrasti Medic.). Allelopathy Journal 8. (2) 179-188. Kemenessy E. – Nyéki J. 1963. Magnézium – P&WUiJ\i]iVL HUHGPpQ\HN D VRPRJ\L homokháton. Növénytermelés 211 – 216. Kraska, P. - Palys, E. 2002. The influence of tillage system, fertilization and plant protection on weed infestation in potato cultivated on light soil. Annales Universitas Mariae Curie – Sklodowska. Sectio E, Agricultura 57. 27-39.



/iQJ*6]iQWyI|OGLQ|YpQ\WHUPHV]WpV0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

/HKRF]N\ e  )RQWRVDEE HJ\pYHV pV pYHO



 J\RPQ|YpQ\HN WiSDQ\

agfelvétele.

Kandidátusi értekezés. Keszthely, 1988. 122 pp. Lehoczky É. 1994. A gyomnövények és a kultúrnövények versengése a tápanyagokért. In Debreczeni B. és Debreczeni Bné (szerk.): Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 355-361. Lehoczky, É. 1995. Effect of nitrogen fertilization on crop-weed competition. 9th EWRS Symposium Budapest, 1995. pp. 577-583.

116 Lehoczky É. 2000. A gyomnövények tápanyagfelvétele és tápelemtartalma. In: Hunyadi K., Béres I., Kazinczi G. (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia.



0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWSS

-333.

Lehoczky É. – Borosné Nagy A. 2002. Az Echinochloa crus-galli (L.) P.B. és a kukorica korai kompetíciójának hatása I. A növények növekedése. Magyar Gyomkutatás és Technológia 3. (1) 13-20. Lehoczky É. 2002. Az Echinochloa crus-galli (L.) P.B. és a kukorica korai kompetíciójának hatása II. A növények tápanyagfelvétele. Magyar Gyomkutatás és Technológia 3. (2) 21-30. Lehoczky É. – Reisinger P. 2002. Precíziós eljárások alkalmazása kompetíciós vizsgálatoknál. Magyar Gyomkutatás és Technológia 3. (2) 49-58. Lehoczky É. – Dobozi M. – Gyüre K. 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar Gyomkutatás és Technológia 4. (1) 19-30.





/ ULQF]-$EXUJRQ\DWHUPHV]WpVH0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

Marton L. 2002. Analysis of year effect in a long – term fertilization experiment in Nyírlugos (North – East Hungary). Effect of rainfall and nutrient supplies on the yield of potato (Solanum tuberosum L.). Növénytermelés 51. (1) 71-87. Maykuss, F. 1993. Kartoffeln: Herbizide bleiben erste Wahl. Pflanzenarzt – Sonderteil Pflanzenschutz – Praxis (2) 26-29. Mándy Gy. – Csák Z. 1965. A burgonya. Akadémiai Kiadó Budapest. Nieto, J. – Brando, M. A. – Gonzales, J. T. 1968. Critical periods of the crop growth cycle for competition from weeds. Pest Articles and News Summaries 14. 159 – 166. Nyéki J. 1962. Burgonyatrágyázási kísérletek a dél – somogyi homokvidéken.



0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

117 Patterson, D. T. – Flint, E. P. 1983. Comparative water relations, photosynthesis and growth of soybean (Glycine max) and seven associated weeds. Weed Science 31. 318-323. Peng, G. - Byer. K. N. – Bailey, K. L. 2004. Pyricularia setariae: a potential bioherbicide agent for control of green foxtail (Setaria viridis). Weed Science 52. (1)



3URNV]D3$EXUJRQ\DIDMWiNPLQ VtWpVHIDMWDYiODV]WpN,Q

Sárközi F. (szerk.): Amit



DYHW EXUJRQ\iUyOWXGQLNHOO$JURLQIRUP.LDGy%XGDSHVWSS

-62.

Qasem, J. R. – Hill, T. A. 1995. Growth, development and nutrient accumulation in Senecio vulgaris L. and Chenopodium album L. Weed Research 35. 187-196. Radics L. 2003. Szántóföldi növénytermesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Radosevich, S.R. – Holt, J.S. 1984. Weed Ecology. Implications for Vegetation Management. John Wiley et Sons Inc. 265. pp. Rasmussen, I. A. - Rasmussen, K. 2003. Mechanical weed control in potatoes. In 20th Danish Plant Protection Conference ’Cereal, potatoes, pests, environment and posters’, February 2003. DJF Rapport, Markburg 89. 91-104. Reisinger P. 2000.



$ PH] JD]GDViJL NHUWpV]HWL pV HUGpV]HWL NXOW~UiN J\RPLUWiVD

Burgonya. In: Hunyadi K., Béres I., Kazinczi G. (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás,



J\RPELROyJLD0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWSS

. 508-509.

Reisinger, P. 2001. Weed surveys on farmlands in Hungary (1947-2000). Magyar Gyomkutatás és Technológia 2. (1) 3-13. Schmiedl, J. 2002. Tipps für den herbizideinsatz in Kartoffeln. Der Pflanzenarzt (4) 9-11. Soroka, S. V., Kishlusko, P. M., Soroka, L. I. 2001. Roundup in potato plantations. Zashchita i Karantin rastenii 10. 34-35. Suma, S. – Ambika, S. R. – Kazinczi G. – Narwal, S. S. 2002. Allelopathic plants. 6. Amaranthus spp. Allelopathy Journal 10 (1) 1-11.

118 Szabadi G. (szerk). 2005. NövényvpG



V]HUHN WHUPpVQ|YHO  DQ\DJRN $JULQH[ %W

Budapest. Szabó I. 1983. Növénytermesztés. Egyetemi jegyzet. Kertészeti Egyetem, Budapest.



6] NH /

– Hoffmann L. 1993. A burgonya vegyszeres gyomirtása. Agrofórum 3. (2)

41-43. Takeda, T. – Hakoyama, S. – Agata, W. – Furuya, S. 1980. Studies on weed vegetation in non – cultivated paddy fields 3. Effects of different soil moisture levels on growth during early stage of some summer grasses. Crop Science (Japan) 49. 432-438.



elújítás. In: Sárközi F. (szerk.): Amit a

7DV /  9HW EXUJRQ\D V]DSRUtWiV I

YHW



EXUJRQ\iUyOWXGQLNHOO$JURLQIRUP.LDGy%XGDSHVWSS

-34.

Terpó – Pomogyi M. 1975 Gyombiológia, gyomirtás. Egyetemi jegyzet. Kertészeti Egyetem, Budapest. Thrasher, F. P. – Cooper, C. S. – Hodgson, J. M. 1962. Competition of forage species with Canada thistle as affected by irrigation and nitrogen levels. Weeds, 11. 136-138. Tonks, D. J. – Eberlein C. V. 2001. Postemergence weed control with rimsulfuron and various adjuvants in potato (Solanum tuberosum). Weed Technology 15. (4) 613-616. Tóth Á. – Spilák K. 1998. A IV. Országos Gyomfelvételezés tapasztalatai. Növényvédelmi Fórum Keszthely, 1998, p. 49. Tóth Á. – Molnár J. -

7|U|N

7





(O ]HWHV

WiMpNR]WDWy

D

,,,

Gyomfelvételezés fontosabb eredményHLUO1|YpQ\YpGHOHP-377.



8MYiURVL0*\RPQ|YpQ\HN0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW

2UV]iJRV

119 Van Delden, A. – Lotz, L. A. P. – Bastiaans, L. – Franke, A. C. – Smid, H. G. – Groeneveld, R. M. W. – Kropff, M. J. 2002. The influence of nitrogen supply on the ability of wheat and potato to supress Stellaria media growth and reproduction. Weed Research 42. (6) 429-445. Wágner J. 1908. Magyarország gyomnövényei. Pallas Rt. Budapest. Wilson, D. E., Nissen, S. J., Thompson, A. 2002. Potato (Solanum tuberosum) Variety and Weed response to Sulfentrazone and Flumioxazin. Weed Technology 16. (3). 567-574 Zimdahl, R. L. 1980. Weed Crop Competition. Oregon State University Corvallis, Oregon, p. 196.

120 8. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISPONTJAI

0DJ\DUQ\HOY

&Wp]LVSRQWRN

Két kísérleti évben végzett üvegházi tenyészedényes és szabadföldi kisparcellás burgonya gyomirtási kísérleteink eredményei alapján az alábbi új tudományos eredményeket tudtuk megállapítani:

1. A tenyészedényes kísérlet eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a négy WHV]WHOW

EXUJRQ\DIDMWD



HOWpU 

KHUELFLGpU]pNHQ\VpJJHO

UHQGHONH]LN

$

herbicidérzékenységben tapasztalt különbségek a burgonya növények növekedési paramétereiben (friss és száraz hajtástömeg, gumótömeg, hajtáshosszúság) nyilvánultak meg. A vizsgált burgonyafajták közül a White Lady Hópehely és Százszorszép fajták a metribuzin és klomazon hatóanyagú herbiciddel szemben bizonyultak érzékenynek. Ennél a két fajtánál ez a gumótömeg kb. 30 %-os csökkenésében nyilvánult meg. 2. A tenyészedényes kísérletek eredményei szerint a burgonya növények herbicidérzékenysége a fajták tápanyagfelvételében is megnyilvánult. A White Lady fajtánál a metribuzin és klomazon hatóanyagokkal végzett kezelések hatására mindegyik vizsgált tápelem (N, P, K, Ca) felvételében növekedés következett be. A Százszorszép fajtánál ugyanezen hatóanyag hatására növekedett a K/Ca arány. 3. A kompetíciós vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a gyomnövények tömeges, nagyarányú jelenléte akár 30 %-RVJXPyFV|NNHQpVWLVHOLGp]KHW

121 A kísérletek eUHGPpQ\HL



V]HULQW D VLNHUHV KHUELFLGHV NH]HOpV NHGYH] 



KDWiViQDN N|V]|QKHW HQ D EXUJRQ\D JXPyW|PHJH  

kezeletlen,

gyomos

kontroll

parcellákon

-kal több volt a

növekedett

burgonya

gumótömegéhez képest. 4. A gyomokkal való versengés hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. 5. A

tápelemfelvétel

vizsgálatakor

kapott

eredményeink

alapján

megállapíthattuk, hogy a gyomos kontrollban a gyomnövények 30 %-kal



W|EE QLWURJpQW YHWWHN IHO PLQW D EXUJRQ\D $ J\RPLUWRWW SDUFHOOiNRQ Q WW

burgonya 10 %-kal több nitrogént vett fel, mint a gyomos kezelésben. A gyomos kontrollban a burgonya növények foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben. 6. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium mennyisége 85 %-kal volt kevesebb a herbicides kezelésben.

$QJROQ\HOY

&Wp]LVSRQWRN

Pot experiments under green house conditions and field trials were have done in two experimental years. Based on our experimental results we have made found the following new scientific results: 1. The results of pot experiments sindicate that there are differences in susceptibility of potato vaieties against the used herbicides. These differences have manifested in growth parameters of potato plants (fresh and dry shoot weight, tuber weight and shooth length).

122 Among the tested varieties White Lady and Százszorszép were susceptible against metribuzin and chlomazone. In case of these varieties tuber weight has decreased by 30 %. 2. Based on the results of pot experiments we have found that susceptibility os potato has manifested in nutrient uptake of potato varieties. In case of White Lady uptake of all the tested nutrient elements (N, P, K and Ca) has increased in treatment metribuzin. In case of Százszorszép the rate K/Ca has increased becaused of metribuzin. 3. Based on the results of the examination of competition we have found that weeds can cause decrease in tuber weight with 30 %. Tuber weight of potato was more 30 % as compared to those ones derived from plots untreated.. 4. Because of competition tuber weight decreased in higher rate than the shoot weight. 5. In weedy plots weeds have taken up by 30 % nitrogen more than potato. In plots treated with herbicide potato plants have taken up by 10 % nitrogen more than weeds. We have found that phosphorus, potassium and calcium Ca uptake of potato was reduced by 17, 22 and 30 %, respectively due to the presence of the weeds. 6. Weeds have taken up by 90 % nitrogen, and 85 % phosphorus, potassium and calcium less in weedless parcels than in the untreated, weedy control.

123 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS



.|V]|QHWHPHW V]HUHWQpP NLIHMH]QL HOV VRUEDQ WpPDYH]HW



LPQHN 'U /HKRF]N\ eYD

egyetemi docensnek és Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanárnak, hog\ OHKHWYp WHWWpN számomra a kísérletek elvégzését és hogy értékes tanácsaikkal elláttak.



.|V]|Q|P D PXQNiP VRUiQ Q\~MWRWW VHJtWVpJHW D +HUEROyJLDL pV 1|YpQ\YpG V]HU

Kémiai Tanszék és a Regionális Burgonyakutatási Központ dolgozóinak, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén Dr. Palkovics László egyetemi docensnek és a Tanszék dolgozóinak. Köszönettel tartozom még páromnak, Horn Attilának a támogatásáért és a kitartásáért. Köszönet illeti családomat, akik türelmükkel támogattak munkám végzésekor.