Általános és személyiséglélektan Az emberi motivációk és az érzelmek
A Yerkes-Dodson törvény (1908)
Sikerorientáció Hi
Sikerkereső
Túligyekvő
Lo
Hi
Kudarcfélelem Kudarc elfogadó
Kudarckerülő
Lo
Az önmegvalósítás Maslow-féle piramisa az ember maga irányítja a viselkedését, a belső természetet a tapasztalat és a tudattalan érzések formálják a harmadik erő koncepció deficit- és növekedés-igények
A szükségletek piramisa (Maslow, 1962)
potencia törvény
CSÚCSÉLMÉNY
ÖNAKTUALIZÁCIÓ ÖNBECSÜLÉS SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK
hierarchia törvény
deficit-igények: olyan dolgokat jelenítenek meg, amelyek a szervezetből hiányoznak fiziológiai biztonság hovatartozás szeretet
növekedés-igények: olyan dolgok, melyek belülről fakadóak, ha a deficit-igények kielégítettek: esztétikai igények tudás és megértés esztétikai igények
deficit
szabadulni kellemetlen feszültség csökkentése megkönnyebbülés kielégüléskor külső irányítottság mások segítsége
növekedés
szert tenni kellemes feszültség növekedése élvezet kielégüléskor belső irányítottság önmagán segít
Az önmegvalósító személy jellemzői
hatékony és pontos észlelés elfogadó spontán és nem mesterkélt problémaközpontú független és autonóm friss látásmód óceánérzés mély kapcsolat néhány személlyel humorérzéke filozofikus és nem ellenséges kreativitás és találékonyság csúcsélmény megtapasztalása
Az érzelmek meghatározása az érzelmek és motivációk kapcsolata az érzelmi állapotok összetevői:
– – – –
vegetatív reakciók kognitív kiértékelés arckifejezések érzelmi reakciók
A vegetatív reakciók az idegrendszer szimpatikus működéséhez kötött a vegetatív arousal megvonása jelentős csökkenést eredményez a szubjektíven átélt érzelmekben ?? mi különbözteti meg az érzelmeket, a különböző fiziológiai mintázatok?
A James-Lange elmélet
az autonóm idegrendszer aktivációját mint érzelmet érjük át a kérgi válasz megváltoztatja az izmok és zsigerek állapotát a megváltozott állapotokról új választ kap az agykéreg, ami már nem egyszerűen „érzékelt tárgy”, hanem „emocionálisan érzékelt tárgy” nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk
Az érzelem létrejöttének James-Lange féle modellje
Inger
Arousal
Észlelt érzelem
A Cannon-Bard érzelem-elmélet
Cannon ellenérvei a James-Lange elmélettel szemben: – a zsigeri változások hosszú időbeni lefutása nem magyarázza az érzelem azonnali fellépését – művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket – a zsigerek érzéketlen képletek – különböző érzelmek esetén azonos zsigeri változások – a perifériás afferensek roncsolása nem befolyásolja az érzelmi viselkedést
Ekman és mtsai (1983): különböző mintázatok érzelmekként, melyek viszont hasonlóak kultúrákként
Az érzelem létrejöttének Cannon féle modellje
Autonó Autonóm arousal
Inger
Kéreg alatti terü területek
Emó Emóció ció az agyké agykéregben
A kognitív vélekedés, mint összetevő
a kognitív kiértékelés nagymértékben felelős a születendő érzelmekért Schachter és Singer (1962):akkor keletkezik érzelem, ha az arousalhoz kognitív címkét rendelünk előfordulhat, hogy nagyon hasonló izgalmi mintázat hátterén az eltérő tapasztalatok miatt különböző érzelmek jönnek létre az adrenalin és teremtett helyzet értelmezése
Schachter és Singer kísérletének vázlata Kísérleti helyzet
Tájékoztatott
Nem tájékoztatott
Érzelmi élmény placebo
nincs
gyenge
adrenalin
nincs
erős
A kognitív értékelés szerepe az érzelem létrejöttében Kiváltó esemény Kognitív értékelés
Vegetatív arousal
Érzelmi vélekedés
Észlelt arousal
ÉRZELEM
A megismerés szerepe az érzelem kialakulásában
Zajonc: az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arckifejezések Az arcizmok összehúzódása befolyásolja az agyi vérellátást Az arcizmok megfelelő idejű kitartása az érzelem megjelenését eredményezi A kogníció nem szükséges feltétele egy érzelem kialakulásának
Lazarus: a megismerés elsődleges az érzelemhez képest Roseman, az érzelem, mint tünetegyüttes: – fenomenológiai komponens (szubjektív élmény) – fiziológiai komponens – gesztus komponens – viselkedéses komponens – emotivációs komponens (megközelítés vagy elkerülés)
Az elsődleges helyzeti tényezők és következményeik K Í V kívánatos Á N A O nem T kívánatos S S Á G
MEGTÖRTÉNIK-E? megtörténik
nem történik meg
öröm érzése
bánat, csalódás
aggodalom
megkönnyebbülés
A szerelem triarchikus elmélete (Sternberg és Trotter) SZENVEDÉLY
INTIMITÁS
ELKÖTELEZETTSÉG
Az arckifejezések
egyszerű, primitív komponens kulturális generalitás a jellemző jobb agyféltekei lateralizáció, erős specializálódás
Kultúra és az érzelmek
biológiai alap a fiziológiai mintázat és az érzelmek azonosításának képessége az alapérzelmek kultúrától függetlenek: biológiai örökletesség nemek szerinti különbségek verbális közlések metakommunikációs elemei: érzelmi tónus a kultúra intézményesíti az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját
A kultúra és alapérzelmek Alapérzelem
Mihez kapcsolódik?
Intézményesített forma
félelem
halál és veszteség
vallás
öröm
szexualitás
házasság
exploráció
gyűjtögetés, feldolgozás
tudomány és technika
Nyelvi értelmezési szintek az érzelmekben
Plutchik: – A. szubjektív nyelv: mit érzünk? – B. viselkedési nyelv: mit teszünk? – C. funkcionális nyelv: mit érünk el vele? a. félelem
b. menekülés
c. védelem
a. öröm
b. párosodás
c. reprodukció
a. düh
b. támadás
c. destrukció
a. undor
b. hányás
c. visszautasítás