Az Elektronikus Programújság (EPG), és a szolgáltató információs táblák a digitális televíziózásban. Mit is nevezünk digitális televíziózásnak? A televíziós rendszerek a feltalálásuk óta egészen a 90-es évekig analóg rendszerként működtek. Az analóg működésmód az első időkben egyaránt vonatkozott a stúdióban végzett munkákra, a műsorszórásra, műsorterjesztésre valamint a televízió készülék belső működésére. Ahogy a technológiai fejlődés lehetővé tette a mozgóképek digitális kezelését, valamint az igen nagy sávszélességet igénylő műsorok digitális tömörítését, megnőtt az igény a rendszer elemeinek a digitalizálására. Először a stúdiótechnikában jelentek meg digitális rendszerek, majd a műsorok stúdiók közötti továbbítása is mind gyakrabban digitális módon ment végbe. A szó szoros értelmében azonban digitális televíziózáson azt értjük, amikor maga a műsorszórás, műsorterjesztés is digitális formában történik. Erre Európában a DVB, az USA-ban az ATSC rendszer nyújt lehetőséget. DVB (Digital Video Broadcasting): Az európai digitális televíziós rendszer kialakítására 1993-ban jött létre a DVB néven ismertté vált európai platform. A DVB Project által kidolgozott ajánlásokat két szabványosítási szervezet, az ETSI és a CENELEC is átvette. A DVB rendszerekben a hang és a kép tömörítésére egyaránt az MPEG szabványos tömörítési algoritmusait használják. A különböző ajánlásokról, szabványokról bővebben is tájékozódhatunk a www.dvb.org oldalon.
Miért is kell áttérni az analóg műsorszórásról a digitálisra? Előnyök és hátrányok Digitlás módon több csatorna sugározható azonos sávszélességen, egy hagyományos csatorna (transzponder) helyén, ezért több digitális adás kaphat helyet ugyanakkora spektrumban. Ennek lehetőségét a jel digitális mivolta és a QAM moduláció teszi lehetővé. A hibajavításoknak köszönhetően a vételi minőség romlása egy bizonyos szintig észrevehetetlen, ellenben a hagyományos TV-adásokkal, ahol szemmel is látható a romlás. A mai TV készülékeken egyértelműen jobb képminőség és hangminőség érhető el (megfelelő bitráta esetén). Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a digitális jelek kisugárzásához lényegesen kisebb adóteljesítményre és kevesebb adóra van szükség, legyen az műholdas, kábeles, vagy földi sugárzás, ami olcsóbb üzemeltetést eredményez. Az igazán jelentős különbséget mégis a lehetőségek tárháza jelenti. A digitális műsorszórás bevezetése szolgáltatások lehetőségének végtelen tárházát nyitotta meg előttünk. Néhány ilyen szolgáltatás a teljeség igénye nélkül, ami az analóg rendszereken soha nem lett volna megoldható:
HD felbontású képtovábbítás 3D TV Video on Demand TV on Demand Timeshift megoldások Interaktív szolgáltatások, mint TV-s játékok, online TV shop, Internetezés TV-n keresztül, Otthoni multimédia központ Personal TV (személyre szabott televíziózás, ami figyeli a felhasználó szokásait, és annak megfelelően tesz neki automatikusan műsorajánlatokat) Személyre szabott reklámok küldése
Természetesen, mint mindennek vannak ennek is hátrányai, amit a felhasználóknak meg kell szokniuk. Az egyik talán legnagyobb változás az, hogy csak az újabb tévékészülékek tudják közvetlenül venni az ilyen adást,
amelyekbe már beépítették az ehhez szükséges tunert és digitális dekódoló egységet is. A régi készülékeknél külső „set top box” szükséges a vételhez. Technológiai oldalról nézve is vannak hátulütői a digitalizációnak. Előfordulhat, hogy egy szolgáltató költségcsökkentés miatt alacsonyabb a bitrátával továbbítja a műsorokat az elvártnál, viszont a túlságosan alacsony bitráta a hagyományos, de jó minőségű adásokhoz képest rosszabb minőséget eredményez, elsősorban gyors mozgások vagy vételi zavar esetén. Ezen kívül egy bizonyos vételi szint alatt a hagyományos esetben még kivehető kép helyett a digitális adás feldolgozhatatlanná válik. Vagyis töredezik a kép a hang és a műsor nézhetetlenné válik.
Szolgáltató információs táblák (SI) – Service Information Tables A DVB szabvány szerinti rendszerekben a digitális adatfolyam (Transport stream) információit táblázatos rendszerben továbbítják. Ezt a táblarendszert két nagyobb csoportra oszthatjuk: PSI és SI táblákra. A legtöbb szakirodalom, és digitális TV-vel foglalkozó írások is elsősorban a Program specifikus információ táblákkal Program Specific Information (PSI) foglalkoznak, mert ezek hiányában lehetetlen újra összerakni a műsorokat. Nézzük meg tehát, hogy milyen részekből is épülnek fel a PSI/SI adatok:
PID érték 0 1 >32 16 17 18 19 20
Tábla neve PAT CAT PMT NIT SDT &BAT EIT RST TDT& TOT
Leírás Program hozzárendelési tábla, a PMT táblák összefoglalója Feltételes hozzáférési tábla, a kódolásról tartalmaz információkat Program leképzési tábla, egy adott műsor alkotóelemeit fogja össze Hálózat információs tábla, egy adott hálózat információit tartalmazza Szolgáltatás leíró, program csoport hozzárendelő tábla EPG vagy Esemény információs tábla Futási idő állapot tábla Idő, dátum, és idő offset tábla, a pontos időt és dátumot tartalmazza 1. táblázat: PSI / SI táblák és PID kiosztás
A PSI táblák hordozzák tehát az összes olyan információt, melynek segítségével egy adott műsor dekódolható, és megjeleníthető. Ebben a cikkben azonban az SI táblákra és azok összetevőire, jellemzőire koncentrálunk. A SI táblák elsősorban információhordozó adatok, jelenlétük nem kötelező jellegű. Sok szolgáltató hajlamos meg is feledkezni róluk, mondván, hogy e nélkül is működik a rendszer. A következőkben arra szeretnénk rámutatni, hogy milyen lehetőségek is rejlenek ezekben az információkban.
Milyen adatokat is hordoznak ezek a táblák és hogyan is épülnek fel? Az SI táblák kialakítását, funkcióját, és pontos összetételét a DVB-SI ETSI EN 300 468) szabvány tartalmazza. Minden DVB berendezésnek ezt kell követni, különben a készülékek nem fogják tudni értelmezni egymás adatait. Az SIT általános szervezeti felépítését lehet látni a következő ábrán:
1. ábra: SIT általános szervezeti felépítése
Az ábrán látható, hogy vannak a DVB által kötelezőnek tekintett információk és vannak opcionálisak. Ezek jelentőségére a későbbiekben visszatérünk. A következő ábrán látható egy összefoglalás az SI táblákról és azok szerepéről a Transport stream-ben:
2. ábra: SI táblák szerepe A DVB adatfolyam felépítését tekintve minden egyes tábla részekre, úgy nevezett section-ökre tagolt. Minden ilyen section tartalmaz egy fejlécet (Header) és kettő (SDT&EIT) vagy három (NIT&BAT) loop-ot, melyek különböző leírókat (descriptor) foglalnak magukba. Minden section külön azonosítóval rendelkezik, amelyik növekvő sorszámot kapnak. Ez az érték maximum 8 bites, ezért maximum 256 section-ből tevődik össze egy tábla. Minden section maximálisan 1024 byte információt tartalmazhat kivéve az EIT táblánál, ahol 4096-ot. Ezek az adatok azért fontosak, mert ezek határozza meg az információ maximális mennyiségét egy adott táblában.
Transport Packet Header NIT vagy BAT Table section header NIT vagy BAT descriptors loop Transport stream loop Transport stream descriptors loop
Transport Packet Header SDT vagy EIT Table section header Szolgáltatás vagy Esemény loop Szolgáltatás vagy Esemény descriptor loop
2. táblázat: SI táblák struktúrája
NIT – Hálózat Információs Tábla: Elsőként nézzük meg a NIT táblát, amely azonban csak részlegesen lett szabványosítva. A NIT a DVB átviteli csatorna fizikai paramétereit határozza meg, tartalmazza például a vételi frekvenciát, az átvitel típusát (műholdas, kábeles, földfelszíni) és az átvitel fontosabb műszaki adatait – hibavédelem, moduláció, átviteli paraméterek. Ezzel az információval a birtokában a vevőkészülék gyorsan megvalósíthatja a csatornaváltást. Fontos nem elfeledni, hogy a tábla nincs tökéletesen szabványosítva, így a hiánya, vagy helytelen tartalma számos vevőberendezést kiszámíthatatlanná tehet. Tekintsük át, hogy milyen descriptorok tartoznak egy NIT táblába, és hogyan is kell felépíteni azt. Fontos, hogy a NIT tábla mindig, és kizárólag a 16-os számú PID-en jelenjen meg. Meg kell adni egy kijátszási időt, ami alapértelmezésben 10 másodperben van megadva. Ez azt jelenti, hogy a transport streamünkben 10s gyakorisággal fog a NIT tábla megjelenni. Ezután rendelhetjük hozzá a különböző leírókat, attól függően, hogy milyen információt akarunk közölni a végberendezésekkel (pl.: STB).
Vegyük tehát sorra ezeket: Network Information Table struktúrája:
Network ID Version number Current_next_indicator Section number Last_section number Network_descriptors_lenght Network Descriptor loop a. Network Name descriptor b. Stuffing descriptor c. Linkage descriptor d. Multilingual Network Name e. Privat Data descriptor Transport Stream loop a. TS stream ID b. Original network ID c. TS descriptors lenght d. TS descriptor loop i. Satelite delivery descriptor ii. Cable delivery descriptor iii. Terrestrial delivery descriptor iv. Service list descriptor v. Frequency list descriptor
NIT first loop: network name descriptor (0x40): Ebben a leíróban adhatjuk meg hálózat nevét. Linkage descriptor (0x4A): Egy szolgáltatásra mutat rá, ami a hálózattal kapcsolatos további információt nyújthat. Ilyen descriptorban lehet pl. a STB-ok számára információt eljuttatni azzal kapcsolatban, hogy van e új firmware számukra a hálózaton vagy sem. NIT second loop: A second loop-ba tartozó adatok már konkrét TS-re vonatkoznak, hálózaton belül minden TS-be különkülön kell ezeket létrehozni. Service list descriptor (0x41): Megadja, hogy az adott streamben milyen szolgáltatások találhatóak. Cable, Satelite, Terrestrial delivery descriptor: egy konkrét stream-re vontkozó átviteli adatokat tartalmazza úgy mint: frekvencia, moduláció, hibajavító algoritmusok típusa. Frequency list descriptor: Az adott hálózaton használt összes frekvenciát tartalmazza. Ennek illetve a delivery descriptor-nak a segítségével fel lehet gyorsítani a STB behangolását, úgy hogy a STB csak a megadott frekvenciákon keres tovább. Ez felhasználható arra is, hogy egy szolgáltató által biztosított STB-ok más, vagy azonos műholdon lévő más szolgáltató műsorait ne találja meg. Logical channel numbering descriptor: Ennek segítségével szolgáltató meg tudja határozni a STBokra letöltött műsorok sorrendjét, függetlenül attól, hogy azok milyen sorrendben, illetve milyen stream-ben lettek multiplexálva. A következő két ábrán látható egy PSI/SI kijátszó szerver descriptor engedélyező felülete (3. ábra), illetve egy TS analizátoron megjelenő NIT tábla (4. ábra).
3. ábra: PSI/SI play out szerver felülete Lehetőség van többféle NIT tábla beszúrására is egy adott stream-ben. Létezik pl. egy NIT other névre hallgató NIT tábla, ami egy másik hálózatról ad információkat. Ez esetben a különbséget a Table ID nevű azonosító adja. Amennyiben ez 64 (0x40), akkor az éppen vizsgált hálózati adatokat tartalmazó NIT táblával van dolgunk, ha 65 (0x41), akkor egy NIT other táblát vizsgálunk. Ennek akkor lehet szerepe, ha pl. egy szolgáltató ugyanazt a kínálatot adja műholdon és kábelen egyaránt, és a kettő között esetleg valamilyen átjárás is biztosított.
4. ábra: NIT tábla a TS analizátoron SDT &BAT – Szolgáltatás leíró tábla és Programcsoport hozzárendelő Tábla A szolgáltatás leíró tábla (SDT), az egyes programokkal kapcsolatosan tartalmaz további részleteket, például a program nevét (CNN, BBC stb.), amely jelentősen megkönnyíti a vevőberendezés kezelését. Az SDT tábla PID azonosítójával megegyezik a BAT (program csokor hozzárendelési) tábla, PID-je, csak a táblaazonosítója tér el. Míg az SDT az egyetlen fizikai csatorna szerkezetét részletezi, addig a BAT a számos, időnként igen nagyszámú fizikai csatorna tulajdonságát írja le, vagyis nem más, mint egy több csatornás programtábla, amely áttekintést nyújt a csatornacsoportban található szolgáltatásokról. Legjellemzőbb példa alkalmazásának fontosságára, ha a szolgáltató műholdas, illetve kábeles forrásból alakítja ki saját csatorna csokrát, ekkor a BAT segítségével könnyűvé illetve gyorssá teszi a programátállást.
Service Description Table struktúrája:
Transport stream ID Version number Current_next_indicator Section number Last_section number Original Network ID Service loop a. Service ID b. EIT Schedule flag c. EIT present following flag d. Running status e. Descriptor loop lenght f. Service descriptor loop i. Stuffing descriptor ii. Bouquet name descriptor iii. Conditional Access identifier iv. Country availability descriptor v. Data broadcast descriptor vi. Linkage descriptor vii. Mosaic descriptor viii. Multilingual descriptor ix. NVOD reference descriptor x. Service descriptor xi. Telephone descriptor xii. Time shifted descriptor
Az SDT táblák esetében a NIT táblához hasonlóan lehetőség van SDT other beszúrására is, ahol szintén a Table ID határozza meg, hogy SDT actual (0x42), vagy SDT other (0x46) információk következnek e. A fejléc általános információkat tartalmaz az adott TS-ről úgy, mint az Original NIT azonosító, section és SDT tábla verzió szám. A Service loop-ban már szolgáltatásonként (csatornánként) külön- külön találunk adatokat, az adott programhoz. Ezeknek a részletezésére most nem térnénk ki, mert hosszadalmas lenne, de a DVB-SI szabványban megtalálhatóak. Mindenképpen említésre méltó azonban a mosaic funkció, ami különleges és egyedi a SDT táblában. A Mosaic egy olyan szolgáltatás, vagy csatorna, ahol több különböző csatorna képeit egy képernyőn mozaikábra szerűen lehet megjeleníteni. Ez lehet video és állókép is. ennek segítségével egyszerűen reklámozhatjuk csatornáinkat.
5. ábra: SDT tábla a TS analizátoron
Az SDT tábla az a tábla az SI információk közül, amelyet mindenképpen továbbítani kell egy digitális streamben.
EIT –Esemény információs tábla – EPG Mi is az EPG, és honnan ered? EPG-Electronic Program Guide Mielőtt belemegyünk a technikai részletekbe nézzük meg honnan is indult útjára az EPG és mire is használjuk tulajdonképpen. 1981-ben az United Video Satellite Group elindította az első North American EPG szolgáltatást, amit egyszerűen The Electronic Program Guide csatornaként ismert meg a világ. Ez lehetővé tette az amerikai kábelszolgáltatóknak, hogy egy külön csatornán 24 órás üzemben információkat küldjenek az előfizetők képernyőjére. A szolgáltatásra vonatkozó nyers adatlistákat szállítottak műholdon keresztül a kábel TV-s fejállomásokra, ahol számítógépek segítségével azt az adott Kábel TV-s hálózatnak megfelelően átalakították, majd kiküldték erre a speciális csatornára. Ezt a csatornát később elnevezték Prevue Guide –nak és hasonló szerepet kapott a 80-as évek vége fele, és a 90-es években, mint a ma használatos EPG. 1988-ban Amerikában Eli Reiter, Michael H. Zemering, és Frank Shannon bejegyeztettek egy erről egy szabadalmat (US patent 4751578) is. Végül ez a szabadalom adta meg az alapját egy kereshető paraméterezhető interaktív program újságnak, amit ma EPG-ként ismerünk. 1996-ban a Prevue Networks bemutatta az első IPG szolgáltatást az USA-ban a General Instruments DCT 1000es sorozatú Set-Top-Box-ra építve. 2008-ra Európában jóval 100 millió feletti háztartásban használták már az EPG-t a műsorkínálat megtekintésére. A mai állás szerint az EPG azonban jóval több mindenre szolgál már, minthogy szimpla TV újságként tekintsünk rá. Az EPG ma már szinte mindenütt jelen van a broadcast médiában. TV készülékeket, és STB-kat ma már szinte nem is gyártanak ilyen funkció nélkül. A passzív vagy nem interaktív műsorújságok iránti igényt napjainkban már felváltotta az interaktív funkciókkal ellátott grafikus felülettel rendelkező IPG (Interaktív Program Guide). Az IPG lényegében ugyanazt az információt továbbítja, mint az EPG, csak gyorsabban, és részletesebben. Itt már az IPG és az EPG fogalma, és rövidítése a szakmán belül is vegyesen használatos és gyakorlatilag ugyanannak tekinthető. Hogyan és mire is használjuk, használhatjuk ezeket az adatokat? Külső megjelenését tekintve az EPG STB-onként teljesen eltérő. Általában azonban elmondható, hogy egy táblázatos formátumban jelenik meg, ahol a csatornák alkotják a függőleges fejlécet az idő pedig a vízszintes fejlécet.
6 ábra. EPG rövid leíró és infobar Egy műsorcímet kiválasztva pedig részletes információt tudhatunk meg az adott műsorról.
7. ábra. EPG hosszú leíró Amennyiben a Set Top Box támogatja, itt nyílik lehetőség műfajra (sport, film, hírek stb.), keresésre, színészek vagy rendező utáni keresésre, stb. Innen azonnal cím szerint, akár egyszeri akár ismétlődő felvételeket is beállíthatunk, a vevő rendelkezik belső merevlemezzel, vagy USB PVR funkcióval. Tehát beállítható például, ha nyaralni megy a család, nehogy lemaradjon a kedvenc sorozatáról. Ehhez mindössze azt kell tenni, hogy az EPGben megkeresni a sorozatot, és azt beállítani, hogy ezt napi rendszerességgel rögzítse.
Amennyiben TV on Demand szolgáltatást is igénybe kívánunk venni, szintén elengedhetetlen fontosságú az EPG. TV on Demand-nak hívjuk azt, amikor lehetőség van arra, hogy a már leadott TV műsorokat visszanézzük, mert például lemaradtunk róla. Tegyük fel, hogy minket nagyon érdekel a tegnap esti híradó, nem kell mást tennünk, mint az EPG-ben kiválasztani a tegnapi dátumot és a híradót, és nyomni rajta egy OK gombot, és ha ez engedélyezett, akkor máris elindul a tegnapi híradó. Vannak törekvések és megoldások is már arra, hogy ne csak szöveges információt lehessen eljuttatni a TV nézőhöz, hanem állóképet, video klipet, hanganyagot is. Ezek promóciós, reklám, és információközlő (pl. időjárás) céllal is felhasználhatóak lesznek. Már szintén lehet látni működő rendszereket intelligens TV személyre szabott TV-re. Ez szintén egy információkon alapuló rendszer, ami figyeli TV-zési szokásainkat, és képes különböző felajánlásokat nekünk műsorokra. Nézzünk egy példát: Én szeretem a focit, és sokat nézem. Egy idő után a STB figyeli, hol van foci a TV-ben és felajánlja azokat a csatornákat, ahol éppen foci van műsoron. De ugyanez igaz kedvenc színészre, kedvenc filmekre stb.
EPG tenni hogy lehet
Foglaljuk tehát össze mi mindenre is lehet használni manapság az EPG-t.
TV műsorfüzet TV műsorok tartalmának megtekintése Gyors keresés különböző műsorfajtákra Gyors keresés különböző adatokra, mint pl.: színész vagy rendező PVR vezérlés TV on Demand vezérlés Személyre szabott TV
A funkcionalitás után térünk rá a technikai részletekre: Az elektronikus programújság kijátszására az EIT tábla szolgál. A PID száma az EIT-nek is rögzített, mindig a 18 (0x12) PID-en kell, hogy szerepeljen. Struktúrája megegyezik az SDT tábla struktúrájával, de különböző típusú section-ből tevődhet össze.
Actual transport stream present/following event Ebben a section-ben található egy adott stream-ben lévő csatornák éppen futó és a következő műsorainak leírása Section Table ID: 0x4E
Other transport stream present/following event Ebben a section-ben található az adott TS-től eltérő TS-ekben szereplő csatornák éppen futó és a következő műsorainak leírása Section Table ID: 0x4F
Actual transport stream event schedule Ebben a section-ben található egy adott stream-ben lévő csatornák több napra előrevetített műsorainak leírása Section Table ID: 0x50 – 0x5F
Other transport stream event schedule Ebben a section-ben található az adott TS-től eltérő TS-ekben szereplő csatornák több napra előrevetített műsorainak leírása Section Table ID: 0x60 – 0x6F
Event Information Table struktúrája:
Service ID Version number Current_next_indicator Section number Last_section number Transport Stream ID Original Network ID Segment last section number Events loop a. Event ID b. Start time duration c. Running status d. Descriptor loop lenght e. Service descriptor loop i. Stuffing descriptor ii. Component descriptor iii. Content descriptor iv. Data broadcast descriptor v. Extended event descriptor vi. Linkage descriptor vii. Multilingual component descriptor viii. Multilingual service name descriptor ix. Parental rating descriptor x. Short event descriptor xi. Telephone descriptor xii. Time shifted descriptor
Felmerülhet a kérdés, hogy miért lehet szükség egy adott stream-ben más streamekhez tartozó műsorok információinak a kijátszására. A válasz nagyon egyszerű, hiszen ha csak az aktuális streamre vonatkozó információt játszuk ki, akkor a más frekvencián, más streamekben lévő csatornákhoz nem tudjuk megnézni a műsorújságot. Ez a megoldás viszont nagy sávszélességet vesz el a csatornák elöl minden egyes TS-ben. Ennek a kiküszöbölésére két megoldás létezik. Az egyik, hogy a STB rendelkezik ezen információk tárolásához szükséges memóriával, és ha egyszer megkapta az információkat, akkor eltárolja, így a memóriából kiolvasható minden egyes csatorna EPG-je, feltéve, ha minden streamre viszonylag gyakran lépünk rá, azaz nézünk abból a streamből műsorokat. A jobb megoldás az, amikor úgynevezett barker csatornát használnak. Ez azt jelenti, hogy a teljes csatornalistához tartozó többnapos EPG-t egyetlen streambe fűzik bele, és a STB mindig onnan olvassa ki az információt. Ehhez azonban a STB-on speciális firmware szükséges, ami támogatja ezt a funkciót. Barker csatorna esetén is szükséges azonban minden streambe legalább a preset/following információt kijátszani. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy az EPG olvasása közben a képtartalmat nem lehet nézni, ugyanis a STB elhangolja a tunert a barker csatornás frekvenciára. A barker csatorna hatékony működése érdekében azt célszerű a legnézettebb streambe beletenni. Nézzük meg, hogy egy általános broadcast streambe hogyan célszerű az EIT táblát létrehozni. Első és legfontosabb feladat, hogy az EIT tábla összeállításánál oda kell figyelni arra, hogy az Original Network ID, a TS ID, és az adott streamben szereplő csatornák Service ID-ja helyesen legyen kitöltve különben az információk nem fognak megjelenni a STB-on. Első lépésként azt kell eldöntenünk, hogy milyen időtartamra akarjuk az EPG-t kijátszani. Ez általában 0 és 63 nap között lehetséges. A legtöbb esetben ezt 3-7 nap között szokták beállítani. Nézzük akkor most sorra milyen descriptorokat kell létrehozni: content descriptor: Ebben határozhatjuk meg egy adott esemény (műsor) műfaját. pl.: sport, film, hírek és azok kategóriáit pl.: film esetében: dráma, akció stb. short event descriptor: Itt adjuk meg a műsor nevét, illetve egy rövid leírást, ami általában a műsor gyártási éve, rendező, szereplők, sorozat esetén a részek száma stb. extended event descriptor: Ez a leíró tartalmazza az adott műsor részletes leírását, tartalmát. Ebből több is lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a szöveg. parental rating descriptor: az adott esemény korhatár adatait adja meg. Ez a leíró szükséges a STB-ok szülői zár vezérléséhez.
8. ábra EIT descriptorok A descriptorok felépítéséről és azok kialakításáról részletesen olvashatunk az ETSI EN 300 468 szabvány dokumentumban. A 9. ábrán látható egy EIT present / following, és egy EIT event schedule tábla részlet egy TS analizátoron.
9. ábra EIT táblák a TS analizátoron RST –running status (Futási állpot tábla) Gyakran előfordul, hogy a programok kezdési ideje eltolódik – reklámok stb. – erről ad részletes tájékoztatást a RST (futási állapot tábla).
TDT &TOT - Time and Date és Time Offset Table (Pontos idő és dátum valamint idő eltolódás tábla) A digitális televíziózás legtöbb szolgáltatásának használatához elengedhetetlen, hogy a STB tudja a pontos időt és dátumot. Erre a célra szolgál a streamben a TDT és TOT tábla. A TDT táblában az idő információ minden esetben a GMT 0 időpontot tartalmazza, így földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül használható. Sajnos tapasztalatok alapján a STB-ok nagytöbbsége a TOT táblát, ami a GMT időtől való eltolódást hivatott a különböző szolgáltatási területeken megadni nem tudják értelmezni. Ez természetesen a STB szoftver hiányosságából adódik. Szerencsére azonban manuálisan minden készülékben beállítható. Leíró igazából egyetlen egy tartozik hozzá, és az a local time offset descriptor, ahol az adott szolgáltatási terület GMT-től való eltérését lehet megadni, a téli-nyári időszámítást is beleértve. A két tábla egy azonosítón mindig a 20-as (0x14) PID-en található meg. A 10. ábrán látható egy TDT & TOT tábla a TS analizátoron.
10. ábra TDT & TOT tábla Az egyes részek ismertetése után nézzük meg, milyen tipikus hibákat lehet elkövetni az SI információk létrehozásánál: NIT:
Nem a 16-os PID-re játszuk ki a NIT táblát, akkor a céleszközök nem fogják megtalálni Rosszul megadott frekvenciák a STB keresését lehetetlenné tehetik Egy hibásan kitöltött cable delivery descriptor hasonló problémákat okozhat Nem tesszük be minden streambe a NIT táblát, vagy nem azonos paramétereket használunk, ez esetben szintén bizonytalanná tesszük a vevő működését
BAT:
Tipikus hiba, ha egy nem odaillő szolgáltatást, vagy nem létező szolgáltatást tűntetünk fel egy BAT táblában, és a felhasználónál ez megjelenik, mint csatorna, viszont nem jeleníthető meg a vevőn. Rossz service ID-t adunk meg, és a szolgáltatás nem fog elindulni
SDT:
A service ID és a program number (PMT), nem azonos. Ilyenkor az adott csatorna szintén nem fog elindulni, mert nem tudja a vevő összerakni az egyes részeket. A running status-t non-runing állapotban felejtik, ami azt jelenti, hogy a csatorna nem aktív. Ez a legtöbb STB-on nem okoz problémát, mert nem figyelik a dobozok, de amelyik a szabvány szerint jár el, az nem fogja megjeleníteni a műsort. Rossz Original NET ID-t adunk meg, ami szintén programazonosítási problémát okoz. Két helyen generálunk SDT táblát (mux + külső PSI SI kijátszó), és ezek nem azonosak. Ettől a STB szintén össze vissza fog működni, attól függően, hogy épp melyik SDT-t olvassa ki.
EIT:
Nem a 18-as PID-en játszuk ki, ezért a vevő nem találja meg Rossz stream azonosítókat használunk (NET ID, TS ID, Service ID-k) Rossz esemény azonosítókat használunk (EVENT ID) Nem engedélyezzük a descriptorok kijátszását Több különböző EIT táblát multiplexálunk össze. (Különböző forrásokból) Nem igazítjuk a szöveget a section maximális méretéhez. Több különböző értékű korhatár leírót játszunk ki, melyek felülírják egymást Rossz nyelvi kódot vagy karakterkészletet adunk meg összekeverjük a rövid és a hosszú leírókat
TDT & TOT
Nem pontos időt és dátumot adunk meg Nem a GMT (UTC) időt használjuk Rossz időeltolódást adunk meg, vagy nem figyelünk a téli-nyári eltérésre Nem tesszük bele minden streambe
Most, hogy már nagyjából ismerjük az SI táblákat ismét feltehetjük a kérdést: Kötelező e az SI táblákat beinsertálni a streamekbe, illetve miért fontos ez? Szigorúan véve az SI táblák kijátszása nem kötelező, csak ajánlott, viszont hozzásegítenek a szolgáltatás minőségének javításához, az előfizető komfortérzetének növeléséhez, a prémiumszolgáltatások vonzóbbá tételéhez és ezzel együtt a szolgáltató bevételének növeléséhez. A választ azonban mindenkinek saját igénye szerint kell erre megtalálni. Budaörs, 2010. szeptember 1.
Kaltenecker Zsolt Híradástechnikai mérnök
KT-Electronic Kft.
Irodalom jegyzék
Using SI Tables to Create Electronic Program Guides. – Hewlet Packard Az MPEG-2 jelfolyam felépítése – Teletechnika Kft. ITU-T Recommendation H.222.0 Körmendi Ferenc: Az MPEG-2 adatfolyam DVB-SI (ETSI EN 300 468) standard MPEG-PSI (ISO/IEC 13818:2000) standard