Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 23. Dr. Szeghő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás-stratégiai Főosztály Jogász – oktatási és képzési referens TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
CÍM
Tematika I.
Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
II.
Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése
III.
Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
IV.
Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
V.
Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
CÍM
Főbb törvények 1. Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 2. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) – jogállási törvény 3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről és kezeléséről szóló 1997 évi XLVII. törvény (Eüak.) 4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi. LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gytv.) 6. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.) 7. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 8. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 9. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. éci XCVII. törvény
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) – – – – – –
Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény Fejezetek száma:18 Címek száma: 25 Alcímek száma: 178 Paragrafusok száma: 286 Módosulások száma: 67
I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. Cím - A törvény célja 2. Cím - Alapelvek 3. Cím - Fogalommeghatározások 4. Cím - A törvény hatálya
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.1. A TÖRVÉNY CÉLJA 1. § E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi ellátás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel f) lehetővé tenni az egyéni és közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.2. ALAPELVEK 2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.2. ALAPELVEK EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. §].
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
1.4. A TÖRVÉNY HATÁLYA 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. (2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím - Az egyén szerepe 2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A kapcsolattartás joga 4. A gyógyintézet elhagyásának joga 5. A tájékoztatáshoz való jog 6. Az önrendelkezéshez való jog 7. Az ellátás visszautasításának joga 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 10. A beteg kötelezettségei
3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése (A beteg panaszainak kivizsgálása, A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv, A közvetítői tanács)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
III. Fejezet – NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1.Cím - Egészségfejlesztés (Család- és nővédelmi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás, Sportegészségügyi gondozás) 2. Cím - Környezet- és település-egészségügy 3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 4. Cím - Sugáregészségügy 5. Cím - Munkaegészségügy 6. Cím – Járványügy (Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, A fertőző betegek bejelentése, Kötelező orvosi vizsgálat, Járványügyi elkülönítés, Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, Járványügyi ellenőrzés, Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében, Fertőző betegek szállítása, Fertőtlenítés, Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása, Egyéb járványügyi intézkedések )
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím - Működési elvek 2. Cím - A megelőző ellátások (A fertőző betegségek megelőzése, A szűrővizsgálatok, Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme) 3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás, Járóbeteg-szakellátás, Fekvőbeteg-szakellátás 4. Cím – Egyéb egészségügyi ellátások (Ügyeleti ellátás, Mentés, Betegszállítás, Ápolás, Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások, A haldokló beteg gondozása, Rehabilitáció, Orvostechnikai eszközellátás,Gyógyszerellátás, Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, A nem-konvencionális eljárások, Egyéb gyógyászati ellátások, Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 2. Cím - Tárgyi feltételrendszer 3. Cím - Személyi feltételrendszer (Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, Egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer, Egészségügyi ágazati szakmai képzés) 4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (A minőségügyi rendszer, A belső minőségügyi rendszer, A külső minőségügyi rendszer, A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés, Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása)
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása Az ellátás megtagadásának joga Tájékoztatási kötelezettség Dokumentációs kötelezettség Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozók védelme A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért 2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása Az Országgyűlés feladatai A térségi egészségügyi fejlesztési program A Kormány feladatai Térségi Egészségügyi Tanács A miniszter feladatai A helyi önkormányzatok feladatai Az egészségbiztosítási szervek feladatai Egészségügyi intézmények fenntartása
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és -letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Humán Reprodukciós Bizottság Művi meddővé tétel
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok 2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürgősségi gyógykezelés Kötelező gyógykezelés Közös eljárási szabályok
XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései
XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK (Természetes gyógytényezők ,Fürdő- és klímagyógyintézetek, Gyógyhely, A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása, Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély) XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
1. Ki jogosult egészségügyi tevékenység végzésére nyújtására? 1. Egészségügyi dolgozó (kezelőorvos) 2. Egészségügyi tevékenységvégzés keretei
2. Hogyan? – (Felelősség) 1. 2. 3. 4. 5.
Szakképesítésének, szakmai kompetenciájának megfelelően (Life Long Learning) Az egészségügyi ellátásban elvárható gondossággal Szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával Legjobb tudása és ismerete szerint A rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten
3. Hol? 1. Egészségügyi ellátórendszer 1. 2. 3. 4.
Alapellátás Járóbeteg szakellátás Fekvőbeteg szakellátás Egyéb ellátások
2. Progresszív ellátás
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütv. 3. § d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy; q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség; b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ – Eütev. 4. §
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban,
b) egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy,
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Egészségügyi tevékenységvégzés A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenység kivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyi dolgozó a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve a továbbképzési kötelezettségét teljesítve érvényes működési nyilvántartással rendelkezik, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
a) Szakképesítés Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
b) Alapnyilvántartás – működési nyilvántartás Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása A szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Célja: annak közhiteles tanúsítása, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult-e a szakképesítése szerinti tevékenység önálló végzésére Szigorú feltételek: alapnyilvántartás, szakmai kamarai tagság, széles körű adatkezelés, továbbképzési kötelezettség. Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ vezeti.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
c) Kötelező szakmai kamarai tagság Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei. Az egészségügy területén szakmai kamaraként a) Magyar Orvosi Kamara, b) Magyar Gyógyszerészi Kamara, c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara működik. (2006. évi XCVII. törvény 1. §)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
c) Kötelező szakmai kamarai tagság Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon. Érintett személyi kör: - Eütv. 110. § (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH) - Eütv. 110. § (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: ENKK)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
d) Alkalmatlan állapot Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is. (40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység – az Eütv. 110. § (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv. 110. §)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv. 113/A. § (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta. A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Típuskényszer Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. Törvény (Eütev.) az egészségügyi tevékenység végzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számba veszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározott jogviszonyokban jogosult:
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
Típuskényszer Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként. Az a) és b) pont szerinti jogviszonban csak önálló egészségügyi tevékenység végzésére jogosult, a c)-j) pontok szerinti jogviszonyokban közreműködő is végezhet egészségügyi tevékenységet.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
„Kötelező nyugdíjazás” a közszférában – foglalkoztatási korlát Kapcsolódó joganyagok: - 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről - 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról - 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 83/C. § - Eütev. 16/A.-16/D. § - 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek Eütv. 75. § (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé. (2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás). (4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek 76. § (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. (2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg. (60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről)
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzése a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén, d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint e) az egészségkultúra kialakításán • alapul.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER – Megelőző ellátások 2. A szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével. Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők: a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható, b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető, c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Eütv. 87. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. (2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik. (3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik. Ellátási formák: 1. Alapellátás 2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja • az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység; • az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, • az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, szakorvoshoz történő irányítása, • szükség esetén a a beteg otthonában történő ápolása, ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás • Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, – szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, – fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás.
• Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg – vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Fekvőbeteg-szakellátás •
• •
• •
Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az ellátás lehet a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Ügyeleti ellátás •
•
•
Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az Eütv. 88-92. §-a szerinti alapellátás, járóbetegszakellátás és fekvőbeteg-szakellátás egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel Az sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási, illetve felügyeleti tevékenységet állami mentőszolgálat (OMSZ) végzi.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Mentés •
A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).
•
A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.
•
A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – Betegszállítás •
A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
•
Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően a) a beteg a törvényben definiált okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – Ápolás •
•
Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a törvényben meghatározott esetekben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – A haldokló beteg gondozása •
•
• •
A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – Rehabilitáció •
A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.
•
A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.
•
A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – Orvostechnikai eszközellátás •
• •
Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti. 2014. január 1-től az implantátumregiszter szabályait törvényi szintre emelték. Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást köteles vezetni a törvényben meghatározott adattartalommal.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások – Gyógyszerellátás • Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások További, az Eütv.-ben nevesített ellátástípusok: • Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia • A nem-konvencionális eljárások • Egyéb gyógyászati ellátások • Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 1. Általános rendelkezések 2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok 3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés 4. Az országos kapacitásmennyiség 5. A kapacitásfelosztás módosítása 6. A tartósan kihasználatlan kapacitások 7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai 9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása 10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás 11. Többletkapacitások befogadása és kapacitások visszavonása 12. Vegyes rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét, c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Ellátásszervezés BH2013. 150. Az egészségügyről szóló törvényben előírt elvárható gondosság követelménye kiterjed arra is, hogy a kórház a gyógyító tevékenységét úgy szervezze meg, hogy az egyes feladatok elvégzése egymást ne hátráltassa, és ne eredményezze a beteg ellátásának késedelmét. Az alperes kórház ugyanis a tevékenység megszervezésének hiányosságai miatt is felel, ha ez okozati összefüggésben áll a károsodással [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, 339. § (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3) bekezdés].
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége •
Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.
•
A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt - a törvényben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedik: – Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
A) Egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége – A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. – A fentektől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet. – Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása •
A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [az Eütv. 119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
• • •
A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
• •
A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni, b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.
•
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
B) Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása •
•
A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét.
A közreműködő egészségügyi dolgozó a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre, b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti, c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza, d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. A közreműködő egészségügyi dolgozót, ha a c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel, jogosult annak írásba foglalását kérni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja, a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy b) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja. Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga •
Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt, c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy d) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik, b) a beteg együttműködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti, c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. Az a) és c) pontban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
C) Az ellátás megtagadásának joga Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó – a kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások végzését az Eütv. 131. § (5) bekezdésében foglalt, az orvosokra vonatkozó szabályokban foglalt okok alapján jogosult megtagadni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
D) Tájékoztatási kötelezettség •
A kezelőorvos – kivéve, ha a cselekvőképes beteg az Eütv. 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint a tájékoztatási jogáról lemondott - a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, az Eütv. 13. §ában foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról.
•
Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §ban foglalt (a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni jogosult) személyeket is tájékoztatja.
•
A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
D) Tájékoztatási kötelezettség • A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. • A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
E) Dokumentációs kötelezettség •
•
•
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az Eütv. meghatározza az egészségügyi dokumentációban feltüntetendő, valamint a dokumentáció részeként megőrzendő adatok körét. Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és – az Eütv. 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével (azaz, ha a cselekvőképes beteg a tájékoztatási jogáról lemondott) - azt a betegnek át kell adni.
III. Az egészségüyi dolgozók jogai és kötelezettségei
F) Titoktartási kötelezettség •
Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.
•
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.
BDT2013. 2906. Az egészségügyi szakértő által a véleménye elkészítése érdekében előállított adatok nem egészségügyi, hanem szakértői adatok,amelyeket a szakértőkre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Egészségügyi szolgáltató beteg jogviszony – Az egészségügyi ellátás jogi szempontból az egyik legszenzitívebb terület • • • •
Köz- és magánszféra határán mozog Széles, sokszínű, eltérő jellemzőkkel bíró vertikális spektrumot ölel fel Az emberi test működése kiszámíthatatlan, egyénenként változó Esetek többségében visszafordíthatatlan következményekkel jár
– Polgári jogi szerződéses jogviszony ― ― ―
nemzetközi kitekintés (önálló nevesített jogviszony az ún. szolgáltatási szerződések körében) Tárgya fokozottan védett jogilag (emberi élet, testi épség) A jogviszony akkor kerül fókuszba, amikor a káresemény már bekövetkezett ― ―
Polgári jogi felelősség (egészségügyi kártérítési eljárások) Büntetőjogi felelősség (ált. foglalkozás körében elkövetett felelősség)
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Eütv. 244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással. (2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az új Ptk. alapján a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai az egészségügyi szolgáltató részére a jogviszony sajátosságaiból adódóan szinte kizárják a kimentés lehetőségét – eltérő szabályozás.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Gondossági mérce Eütv. 77. § (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.
- Az 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott, fokozott gondossági mérce olyan személlyel szemben alkalmazható, aki az egészségügyi szolgáltatás nyújtására a törvény értelmében jogosult (BH2006. 55)
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
– Egészségügyi kártérítési eljárások 1.
A diagnózis felállításában vagy az alkalmazott gyógymódban való ún. kezelési hibák miatti igényérvényesítések • •
2.
Az egészségügyi szolgáltató a jogszabály alapján elvárható gondosságot tanúsította-e? A kár akkor is bekövetkezett volna, ha az elvárható gondosságot tanúsítja?
Nem megfelelő tájékoztatás és ezzel összefüggésben az ún. tájékozott beleegyezés hiányából (önrendelkezési jog korlátozott érvényesülése) fakadó károk miatti igényérvényesítések –
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések Kárfelelősség elemei 1. Jogellenesség
Főszabály: minden károkozás jogellenes (Ptk. 6:520)
2. Felróhatóság
egészségügyi szolgáltatótól elvárható gondosság – fokozott gondossági mérce a fokozottan védett tárgy miatt (Eütv. 77. § (3) bek.)
3. Kár
minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán, személyében vagy vagyonában ér
4. Okozati összefüggés
az okozati összefüggés vélelmezett, ha a kár az eü. szolgáltató eljárása során következett be (BDT2013. 2841.)
Az egészségügyi szolgáltató a felróhatóság keretében akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával és az egészségügyi ellátásban részt vevő személyektől elvárható (legnagyobb) gondossággal járt el.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések Bizonyítási teher – egészségügyi szolgáltató oldalán BDT2013. 2841. I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezelés során bekövetkező egészségromlás esetén - mivel az egészségromlás bizonyosan ellentétes a jogviszony céljával - a károsult részéről elegendő annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következett be. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzet magatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhai halálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézményt akkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha a gyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről. BDT2013. 2874. Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítő félnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyének elvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogy az egészségkárosodás a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzel szemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelő ellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Kezelési hibák miatti igényérvényesítések •
BDT2013. 3030. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban, ha a beteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyi intézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miatti felelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, a kezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával az eljárásban részt vevőktől elvárható gondossággal látta el.
•
BDT2010. 2220. Amennyiben a kórház orvosainak tevékenysége, szakmai vizsgálatok elvégzésének vagy diagnosztikus eredmények értékelésének elmaradása a konkrét szakmai előírás megszegését nem jelenti, ebből nem következik, hogy a kórház (orvosai) az elvárható gondossággal és körültekintéssel járt(ak) el. Az orvos elvárható magatartását konkrét szakmai szabályok megsértésétől függetlenül is vizsgálni kell.
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Nem megfelelő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények •
BH2013. 219. Az orvosnak a beteg aktuális állapotából kiindulva, a műtéti kockázatokról és várható szövődményekről olyan tájékoztatást kell nyújtania, amelynek eredményeként a beteg olyan helyzetbe kerül, amelyben önrendelkezési jogát gyakorolhatja. Ezt a követelményt kielégíti, ha a műtét lehetséges szövődményei között általánosságban a bénulás lehetőségét is megemlíti, tájékoztatási kötelezettsége azonban nem terjedhet addig, hogy előzetesen prognózist adjon arról, hogy ez bizonyosan bekövetkezik-e és ha igen, az milyen súlyosságú vagy időtartamú lesz [1997. évi CLIV. törvény 13. §, 15. § (1) bekezdés, 134. § és 135. §].
•
BH2010. 331. A szövődménynek nem minősülő műtéti következményről tájékoztatni kell a beteget. A tájékoztatásnak az adott beteg egészségi állapotához kell igazodnia és az orvos által ismert tényeken kell alapulnia (1997. évi CLIV. törvény 13. §, 134. § és 135. §).
IV. Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért
Nem megfelelő tájékoztatásból fakadó kártérítési igények BDT2008. 1834. I. Az orvos által a beavatkozás előtt adott tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg minden olyan lényeges információ birtokába kerüljön, amelyek alapján megalapozottan tud dönteni a műtéthez való hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét megalapozza, ha a tájékoztatás csak a beavatkozás várható pozitív eredményeit tartalmazta, de azt nem, hogy adott esetben - ha ritkán is - állapotrosszabbodás is bekövetkezhet.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi dolgozók büntetőjogi védelme •
Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül.
•
BH2014. 40. I. A terhes-gondozási és az ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat ellátó védőnő közfeladatot ellátó személyként fokozott büntetőjogi védelmet élvez [1978. évi IV. tv. 137. § 2. f) pont; 1997. évi CLIV. tv. 139. §; 33/1992. (XII. 23.) NM rend. 2-3. §].
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi dolgozók büntetőjogi védelme Btk. 459. § (1) bek. 12. pont f) és g) alpont: E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy: f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, A közfeladatot ellátó személyek büntetőjogi védelmét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 311. §-a biztosítja, amely alapján a hivatalos személy elleni erőszak tényállását tartalmazó 310. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség •
Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. (Eütv.)
•
Eütev.: Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtérítheti.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szakmai (munkaköri) alkalmasság Nem csupán a szervezett munkavégzés körében kötelező az egészségügyi tevékenységet végző személyek egészségi alkalmasságának vizsgálata, hanem az egyéni egészségügyi vállalkozóktól az önkéntes segítőkig, továbbá a betegellátásban részt nem vevő, de munkájukból adódóan a betegekkel kapcsolatban lévő dolgozókig minden munkakör/feladatkör ellátásának feltétele a betegek és a dolgozók egészségét egyaránt védő vizsgálatok elvégzése. Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben -
Jelentősége (az egészségügyi dolgozók legnagyobb hányada közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra)
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben 1. Bérek (Eütev. 11/A. § alapján eltér a Kjt. bértáblától)
2. Önként vállalt többletmunka (opt out) – ezt a jogintézményt az Mt. nem ismeri 3. Egészségügyi ügyelet - Az egészségügyi ügyeletre sor kerülhet rendes
munkaidőben is, nem csupán azon felül, az egészségügyi ügyelet alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának. 4. Készenlét - Készenlét havonta 4 helyett legfeljebb havonta 10 alkalommal rendelhető el
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
ELTÉRÉSEK a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben 5. Heti munkaidő - Az egészségügyi dolgozó heti munkaideje törvény alapján meghaladhatja a 60 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 72 órát 6.
Ügyeleti és készenlétidíj, Mt-től eltérő részletezett megállapítása
7.
Egészségügyi ptlékok (műszakpótlékok)
8.
Semmelweis nap (július 1.) az egészségügyi dolgozóknak munkaszüneti nap
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása 1. Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi jogviszonyban végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. 2. Az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Munkaidő Önként vállalt többletmunka - „Opt-out” • 2003/88/EK irányelv • alkalmazott egészségügyi dolgozók (csak munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony) számára áll fenn a lehetősége. • mértéke: nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. • az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni és jelentenie is kell. • Kiegészítő szolgálati időt képez az önkéntes többletmunka, 8 óránként 1 napnak történő átszámítással
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Munkaidő Egészségügyi ügyelet: Fogalmilag szintén csak alkalmazott egészségügyi dolgozók (munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony) munkavégzése szervezhető ilyen módon. Szigorú munkaidő-beosztási szabályok: • Előre meg kell jelölni a munkaidő beosztáson, hogy az eü. dolgozó milyen módon látja el az ügyeletet. • Munkaidő beosztás elkészítése előtt írásbeli megállapodásnak meg kell születnie. • A munkaidő beosztást az eü. dolgozóval legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Munkaidő Egészségügyi ügyelet:
Ügyelet vagy készenlét akkor szervezhető, ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani. Műszak szervezése kötelező a következő területeken: 1. sürgősségi betegellátó osztályon, sürgősségi centrumban, 2. mentés. Ügyeleti díj mértékéről, a törvényi minimumtól felfelé történő eltérés lehetősége (Eütev. 13/A. § (1 )bek.) Ügyeleti/készenléti díjat az egészségügyi ágazati béremelés nem érinti, az a 2012. június 30-án hatályos szabályok szerint megállapított alapbérhez (garantált illetményhez kapcsolódik)
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Mt. 52. § - az ún. "hálapénz-szabály" (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szabadfoglalkozású jogviszony Az egyetlen, valóban ágazatspecifikus jogviszonytípus! A jogviszony tartalma Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására. Szabadfoglalkozás keretében elláthatók az egészségügyi szolgáltató alaptevékenységébe tartozó feladatok, így pl. szakorvosi, ápolási vagy akár ügyeleti feladatok is. Szabadfoglalkozású jogviszonyban csak az az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására, aki maradéktalanul megfelel a következő követelményeknek: a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel. + felelősségbiztosítás
V. Egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések
Szabadfoglalkozású jogviszony A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma - A szerződés tárgya az egészségügyi dolgozó szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátása lehet. - A szabadfoglalkozású tevékenységhez nem szükséges működési engedély és ha az egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése. - A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi. - A beteg egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szabadfoglalkozású személy tevékenysége okozta.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése